Az Európai Örökség címet olyan helyszínek kapják, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában vagy az Európai Unió létrejöttében, és európai vonatkozású ismeretterjesztő vagy értékközvetítő feladatot látnak el. 2013 óta harmincnyolc hely-szín nyerte el az Európai Örökség címet.

Tisztelettel figyelmébe ajánlom ezeket a helyszíneket, melyek egy része az európai egység felé vezető utat és a szabadságért folyta-tott küzdelmet szimbolizálja, míg mások a tudásvágyunknak állítanak emléket, vagy történelmi hagyatékunk megteremtésében játszottak meghatározó szerepet. Egytől egyig nélkülözhetetlenek voltak a sza-badság és a demokrácia felé megtett közös utunkon.

Gratulálok mindazoknak, akik kiérdemelték ezt a címet, és arra bíztat-nám őket, hogy alaposan használják ki ezt a lehetőséget. Biztos vagyok benne, hogy az Európai Örökség cím – az általa nyújtott ismertségnek köszönhetően – hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kitüntetett helyszínek megvalósíthassák értékközvetítő küldetésüket és segíthessenek fel-lendíteni a kulturális turizmust, ezáltal pedig az érintett helyi közös-ségek és egész Európa javát szolgálva kiaknázhassák a bennük rejlő közvetlen és közvetett gazdasági lehetőségeket.

© E

uro

pe

an C

om

mis

sio

n 2

017

Tibor NavracsicsOktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos

– 2 –

© E

lisab

eth

Day

nè

s

Krapinai neandervölgyi lelőhely (Krapina, Horvátország)

1899-ben ezen a lelőhelyen bukkantak rá Európában a legnagyobb számú meg-kövült csontot tartalmazó neandervölgyi leletre, az i. e. 125 000 évre datálható, nyolcvan személytől származó mintegy 900 emberi maradványra, valamint különféle állati csontokra. Az egész világból számos szakértő folytatott kutatá-sokat a gyűjtemény alapján, és a krapinai leletekre vonatkozó értelmezésük hatá-sát különböző, az ember fejlődésével, civilizációnk születésével és a pleisztocén kori Európa emberi közösségeinek életével kapcsolatos tudományos elméletek tükrözik.

A régészeti lelőhely mellett a Krapina Neandervölgyi Múzeum a földi élet erede-tét és az emberi evolúciót mutatja be interaktívan.

http://www.mkn.mhz.hr/en/

– 3 –

© L

uc

Du

mo

ulin

, EP

HO

RA

TE

OF

AN

TIQ

UIT

IES

OF

TH

E C

ITY

OF

AT

HE

NS

, CO

PY

RIG

HT:

HE

LL

EN

IC M

INIS

TR

Y O

F C

ULT

UR

E A

ND

SP

OR

TS

/FU

ND

OF

AR

CH

AE

O-

LOG

ICA

L P

RO

CE

ED

S

Athén ókori központja egy több mint 3000 éves időszakot átfogó, közel száz műemlékből álló, kiemelkedő jelentőségű építészeti együttes. Az ókori építészet fejlődésének egyedülálló példája.

Az ókori Athén központja olyan történelmi események helyszíne volt, amelyek hozzájárultak az európai identitás néhány legalapvetőbb összetevőjének kibon-takozásához, a klasszikus művészet és színház fejlődésétől a demokráciáig, filo-zófiáig, logikáig, az egyenlő jogokig és a tudományokig.

http://odysseus.culture.gr/h/3/eh351.jsp?obj_id=2384

Athén ókori központja (Görögország)

– 4 –

Carnuntum régészeti park (Carnuntum, Ausztria)

Ausztria keleti részén a Carnuntum régészeti park a római történelmet eleveníti fel. Carnuntum fontos római település volt, amelyet az i. sz. 1. század közepén ala-pítottak kereskedelmi utak dunai átkelőjénél. Később a Római Birodalom egyik legjelentősebb városává vált.

A 400 évig tartó carnuntumi római élet egy Európa fejlődését mélyen befolyá-soló és alakító történelmi időszak tükre.

http://www.carnuntum.at/de

– 5 –

Lipcse zenetörténeti helyszínei (Lipcse, Németország)

Lipcse zenetörténeti helyszínei alatt kilenc lipcsei épületet kell érteni, amelyek egy-egy zenetörténeti korszakhoz, zenekarhoz vagy zeneszerzőhöz kötődnek. Vannak köztük templomok és oktatási intézmények is. Jól példázzák azt a gaz-dag zenei életet, ami Lipcsében a tizenharmadik század óta zajlik.

Lipcse egy különleges európai zenei és polgári hagyományt testesít meg.

https://notenspur-leipzig.de/

© P

ete

r F

ran

ke /

Sch

um

ann

-Hau

s©

An

dre

as S

chm

idt

/ B

ose

hau

s B

ach

mu

seu

m©

Pe

ter

Fra

nke

/ T

ho

mas

kir

che

© U

E-E

AC

Lu

c D

um

ou

lin©

Pe

ter

Fra

nke

/ M

en

de

lsso

hn

hau

s

© S

ven

Win

ter

© H

ans-

P. S

zysz

ka /

Nik

ola

ikir

che

© U

E-E

AC

Lu

c D

um

ou

lin©

An

dre

as S

chm

idt

/ C

on

cert

hal

l

© P

ete

r F

ran

ke /

Old

Nik

ola

isch

ule

© P

ete

r F

ran

ke /

Co

nse

rvat

ory

of

mu

sic

and

th

eat

er

„Fe

lix M

en

de

lsso

hn

Bar

tho

ldy

“©

Pe

ter

Fra

nke

/ V

erl

agsh

aus

C. F

. Pe

ters

– 6 –

A történelem egyik legnagyobb kolostorhálózatának a szellemi és adminisztratív központjává vált, amely segítette emberek, könyvek, művészeti elképzelések és tudományos ismeretek nemzeti határokon való átjutását és terjedését.

Ennek következtében a clunyi rend a középkorban jelentős befolyást gyakorolt a nyugat-európai keresztény világra.

http://www.cluny-abbaye.fr/

Cluny apátság (Franciaország)

– 7 –

Az olomouci Přemysl-vár és az Érseki Palota Múzeuma (Olomouc, Cseh Köztársaság)

Az Érseki Palota Múzeuma az olomouci érsekség műtárgyainak elhivatott őrzője. Gyűjteményét a Přemysl-várban a káptalan palotájában mutatja be, amely ezer évnyi történelmet képvisel, az érseki és a hercegi palota maradványaitól a barok-kig és a rokokóig.

Az olomouci Přemysl-vár és az Érseki Palota Múzeuma a morvák európai törté-nelemben való jelenlétének tanúja. A kereszténység e korai központja ma a régi-óban az örökségmegőrzés szép példája, amely a morvaországi érsekek magas szintű művészetpártolói tevékenységének emlékeit őrzi és mutatja be.

http://www.muo.cz/en/

© O

lom

ou

c A

rch

dio

cesa

n M

use

um

, Zd

en

ěk

So

do

ma

– 8 –

Aragónia királyi levéltára (Barcelona, Spanyolország)

Aragónia 1318-ban alapított királyi levéltára az aragón királyságban a Korona adminisztratív, gazdasági és politikai iratait őrző központosított letéti rendszer-ként szolgált. A századok során a levéltár állományát az állam hivatali appará-tusától és máshonnan származó dokumentumokkal gyarapította, ami lehetővé teszi a régió történelmének és az európai történelem néhány meghatározó ese-ményének rekonstruálását.

Aragónia királyi levéltára Európa egyik legrégibb archívuma, a középkori Európa néhány legértékesebb dokumentumgyűjteményének őrzője.

http://pares.mcu.es/

© M

inis

teri

o d

e C

ult

ura

y D

ep

ort

e. A

rch

ivo

de

la C

oro

na

de

Ara

gó

n

– 9 –

A Nagy Céh háza (Tallinn, Észtország)

A Nagy Céh háza 1410-ben épült a Nagy Céh megrendelésére. A német han-zakereskedőknek ez a társasága a középkor egyik legjelentősebb kereskedelmi szervezete volt, és kiemelkedő szerepet játszott a középkori Észak-Európa keres-kedelmének és kulturális kapcsolatainak történetében.

A Nagy Céh háza a hanzaépítészet jellegzetes példája, olyan középület, amelyben a középkor óta számtalan kereskedelmi ügylet és társadalmi esemény zajlott. Ma az észt történelmet európai kontextusában bemutató Észt Történeti Múzeumnak ad otthont.

http://www.ajaloomuuseum.ee/

© G

reat

Gu

ild H

all,

Est

on

ian

His

tory

Mu

seu

m

– 10 –

© S

erg

iy S

che

bly

kin

Sagres-fok (Portugália)

Az Ibériai félsziget délnyugati csücskében található Sagres-fok gazdag kulturális és történelmi táj. Stratégiai elhelyezkedéséről és évszázadokon át tartó jelentő-ségéről egy sor jelentős régészeti maradvány, városi struktúra és műemlék tanús-kodik.

A Sagres-fok a 15. században Tengerész Henrik hercegnek a tengeri terjeszkedési terveit szolgáló főhadiszállásává vált, a „felfedezések korának” egyik kulcsfontos-ságú helyszíne, amely mind az Atlanti-óceán felé, mind a Földközi-tenger vidékén megindította az európai kultúra, tudomány, felfedezések és kereskedelem terje-dését, ráállítva az európai civilizációt arra a pályára, amely az egész világon való és a modern világunkat meghatározó elterjedéséhez vezetett.

http://www.monumentosdoalgarve.pt/pt/monumentos-do-algarve/fortaleza-de-sagres

– 11 –

A Coimbrai Egyetem Könyvtára (Portugália)

A Coimbrai Egyetem Könyvtárát 1513 előtt hozták létre, a könyvtár része a tizeny-nyolcadik század eleji Európa egyik legkiemelkedőbb és leginnovatívabb könyv-tárépülete, a Joanina Könyvtár.

A könyvtár évszázadok óta mint „közkönyvtár” működik. Európában az elsők között (1743-ban) bocsátott rendelkezésre tárgykatalógusokat, és a legsötétebb időszakokban sem engedett semmiféle cenzúrának. Számos európai jelentőségű dokumentumot őriz.

http://www.uc.pt/en/bguc

– 12 –

A bécsi Hofburg (Bécs, Ausztria)

A bécsi Hofburg épületek és kertek együtteséből álló császári palota, amelynek építése 1240-ben kezdődött, és amely az Európa jelentős része fölött mintegy 700 éven keresztül uralkodó Habsburgok rezidenciájául szolgált. A több etnikumú, többvallású Habsburg-birodalom erős politikai, közigazgatási, társadalmi és gaz-dasági hatást fejtett ki többek között a mai Ausztria, Magyarország, Cseh Köz-társaság, Lengyelország, Szlovénia részét képező vagy azokat magukba foglaló területeken. A Hofburg napjainkban az osztrák szövetségi elnök hivatalának, öt világhírű múzeumi szervezetnek, valamint más kulturális intézeteknek ad otthont.

http://www.hofburg-wien.eu/php/portal.php

© S

tefa

nie

Grü

ssl /

BH

Ö

– 13 –

A lublini unió (Lengyelország)

Az 1569-ben megkötött lublini unió a Lengyel Királyságot és a Litván Nagyher-cegséget kapcsolta össze, létrehozva az úgynevezett Két Nemzet Köztársaságát, amelynek egyetlen uralkodója, közös parlamentje és közös pénze volt.

A lublini unió kivételes példa két ország demokratikus egyesülésére, amely külön-böző etnikai és vallási hátterű népek békés és befogadó együttéléséhez vezetett.

https://www.britannica.com/event/Union-of-Lublin

© P

iotr

Mac

iuk

– 14 –

A vesztfáliai béke azon békeegyezmények összességének a neve, amelyeket 1648-ban Münsterben és Osnabrückben tárgyaltak és írtak alá. Ezek az egyezmé-nyek vetettek véget a harmincéves háborúnak (1618–1648), amelyben az összes európai nagyhatalom részt vett, és amely nemcsak országok, hanem vallások között is zajlott. A Spanyolországgal vívott holland függetlenségi háborút (1568–1648) is ez a konfliktus zárta le.

A vesztfáliai béke meghatározó jelentőségű esemény volt az állam és a nemzet-közi jog fejlődésében. Kulcsfontosságú, mivel a békét diplomáciai tárgyalások útján, nem pedig erőszakkal érték el. Az akkor kidolgozott alapelvek változatla-nul érvényesek, és döntőek voltak a mai Európa rendjének kialakításában.

http://www.stadt-muenster.de/tourismus/startseite.html

http://www.osnabrueck.de/kulturerbe-siegel/

A vesztfáliai béke – Münster és Osnabrück (Németország)

– 15 –

Az 1791. május 3-i alkotmány (Varsó, Lengyelország)

A Lengyel-Litván Nemzetközösség által elfogadott 1791. május 3-i alkotmány a racionális gondolkodást, a jogszerűséget és a szabadságot előtérbe állító felvilá-gosodás hatásait tükrözi.

Ez volt az első demokratikusan elfogadott alkotmány Európában, és mindmáig egy politikai rendszer demokratikus és békés átalakulásának a jelképe.

http://agad.gov.pl/?page_id=3730

– 16 –

A tartui egyetem történelmi épületegyüttese (Tartu, Észtország)

A tartui egyetem történelmi épületegyüttesét a 19. sz. elején az „Egyetem a város-ban, egyetem a parkban” mottó jegyében tervezték. A felvilágosodás korának egyetemmel kapcsolatos eszméit testesíti meg. Összekapcsolja a tudományokat és a tanulást, és az európai nevelési hagyományokat tükrözi.

Az 1632-ben II. Gusztáv Adolf svéd király által alapított tartui egyetem, bár sok-szor cserélt gazdát a régióban egymást váltó politikai hatalmak – Svédország, Lengyelország, Németország és Oroszország – között, mindig a haladó gondola-tok fellegvára volt.

https://www.ut.ee/en

© A

nd

res

Ten

nu

s

– 17 –

Hambach vára (Hambach, Németország)

A középkorban épült Hambach vára a 19. században vált kiemelkedő jelen-tőségűvé. A politikai elnyomás időszakát követően 1832. május 27-én 30 000 ember gyűlt a várba Németországból, Franciaországból és Lengyelországból a Hambach Ünnepség (Hambacher Fest) alkalmából.

A résztvevők felemelték szavukat az alapvető jogokért és a politikai szabadsá-gért, valamint a németországi és európai egyenlőségért, toleranciáért és demok-ráciáért, és ezzel a várat az európai polgári szabadságjogokért folytatott harc szimbólumává tették.

https://hambacher-schloss.de/index.php/37-stiftung/allgemein2/356-welcome

© S

tift

un

g H

amb

ach

er

Sch

loss

, Tin

o L

atzk

o

– 18 –

A Dohány utcai zsinagóga épületegyüttes (Budapest, Magyarország)

Az 1850-es években épült zsinagóga Európa legnagyobbja, és a világon a máso-dik legnagyobb ilyen építmény. Mellette található egy múzeum és egy levéltár, egy, az I. világháborúban elesett 10 000 magyar zsidó katona tiszteletére elhe-lyezett emlékmű, egy kert, amely a Holokauszt áldozatainak maradványait őrzi, és a Raoul Wallenberg Emlékpark.

A Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese az integráció, az emlékezés és az igazi párbeszéd jelképe.

http://www.dohany-zsinagoga.hu/

© B

ud

ape

st J

ewis

h C

om

mu

nit

y

– 19 –

A cadinai erőd (Trento, Olaszország)

A cadinai erőd egy mintegy 80 várból álló védelmi rendszer jellegzetes tagja. Ezek az erődök 1860 és 1915 között épültek Trento régióban, és a történelmi viszályokra, a fegyveres összetűzésekre és a határok változtatására emlékeztetnek, ellenpont-ként szolgálva a nyitott határok és a szabad mozgás jelentőségének.

https://www.cultura.trentino.it/eng/Fort-Cadine

© P

rovi

nci

a au

ton

om

a d

i Tre

nto

-S

op

rin

ten

de

nza

pe

r i b

en

i cu

ltu

rali

(fo

to S

tud

io R

en

si)

– 20 –

A halálbüntetés eltörléséről szóló jogi charta (Lisszabon, Portugália)

A halálbüntetés eltörléséről szóló jogi chartát 1867-ben hagyták jóvá, és a lisz-szaboni Torre do Tombo nemzeti levéltárában őrzik, Portugáliában. Egyik első példája annak, hogy egy európai nemzeti jogrendszerben a halálbüntetés tartós felfüggesztését kodifikálták.

Ez a charta olyan értékeket juttatott érvényre, amelyek ma az Európai Unió alap-jogainak részét képezik.

http://digitarq.arquivos.pt/details?id=4223286

– 21 –

Liszt Ferenc Zeneakadémia (Budapest, Magyarország)

A Liszt Ferenc Zeneakadémiát maga a kiváló zeneszerző és muzsikus alapította 1875-ben. Sokoldalú intézményről van szó, amely oktatási intézmény, nemzetközi zeneművészeti egyetem és koncertközpont is egyben. Zenei örökségünket állítja előtérbe, miközben hű a nyitottság, a kreativitás és az újítás szelleméhez, vala-mint európai és nemzetközi jellegéhez.

Az Akadémiának a szecesszió egyik remekműve, Korb Flóris és Giergl Kálmán 1907-ben átadott épülete ad otthont. Hozzá tartozik többek között a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, a Kodály Intézet és a Kodály Múzeum.

http://lfze.hu/en/home

© L

iszt

Aca

de

my,

Ju

dit

Mar

jai

– 22 –

Mundaneum (Mons, Belgium)

A Mundeneum az európai szellemi és társadalmi élet történelmének egyik mér-földköve. Alapítói, Henri La Fontaine és Paul Otlet annak a gondolatnak a szószó-lói voltak, hogy a béke mind európai, mind nemzetközi szinten a párbeszéd és a tudás megosztása révén érhető el, aminek eszközei a bibliográfiai kutatások. A Mundaneum célja az volt, hogy – hordozóra való tekintet nélkül (könyvek, újsá-gok, képeslapok stb.) – a világon elérhető összes információt összegyűjtse, és az alapítók által kifejlesztett Egyetemes Tizedes Osztályozás szerint rendszerezze.

A Mundaneum megalapozta korunk információtudományát, napjainkban az inter-netes keresők elődjének tekintik.

http://www.mundaneum.org/

© C

olle

ctio

ns

Mu

nd

ane

um

, Mo

ns

(Be

lgiq

ue)

– 23 –

A Békepalota az európai béke történetének kiemelkedően fontos eseményeihez szolgált helyszínül. Mielőtt 1913-ban megnyitott, Hága adott helyet az első világ-béke-konferenciának 1899-ben – amely a számos európai értelmiségi támogatá-sát élvező 19. századi békemozgalmak csúcspontja volt. A Békepalotában 1913-tól kezdve rendeztek nemzetközi békekonferenciákat, amelyek a fegyverkezési verseny szabályozását és a nemzetközi viták döntőbírósági eljárásban való ren-dezését célozták.

Ez a munka napjainkban is folytatódik, mivel a Békepalota több igazságszolgál-tatási intézmény székhelye (a Nemzetközi Bíróságé, az Állandó Döntőbíróságé, valamint a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiáé); a béke és az igazság értékeinek megtestesítője és, ahogyan gyakran emlegetik, „a nemzetközi jog székhelye”.

https://www.vredespaleis.nl/

Békepalota (Hága, Hollandia)

– 24 –

A javorcai kápolna (Tolmin, Szlovénia)

A szecessziós stílusú, kivételesen szép javorcai kápolnát az I. világháborúban az isonzói fronton harcoló katonák építették a szlovén hegyek között elesett sors-társaik emlékére, származásuktól és kultúrájuktól függetlenül. A kápolna és kör-nyezete ma is a békülési szándékot és a közös alkotó- és építőmunka összekötő erejét jelképezi.

http://www.javorca.com/

© M

un

icip

alit

y o

f To

lmin

– 25 –

Residencia de Estudiantes (Madrid, Spanyolország)

A lakóhelyként, konferenciák és eszmecserék helyszíneként működő központban a két világháború közötti Európa művészetének, filozófiájának és tudományos életének számos vezető személyisége találkozott, hogy vitát és párbeszédet folytassanak egymással.

A szabad gondolkodás, az együttműködés és a véleménycsere értékeit támo-gató Residencia de Estudiantes azóta is Európa-szerte híres arról, hogy ösztönzi a generációk, a kultúrák, valamint a művészetek, a bölcsészettudományok és a természettudományok közötti véleménycserét, párbeszédet és megértést.

http://www.residencia.csic.es/

– 26 –

Az I. világháború keleti frontjának 123. számú temetője (Łużna–Pustki, Lengyelország)

A Pustki-dombon 1918-ban létesített 123. számú háborús temető az I. világháború keleti frontján az osztrák-magyar és a német hadsereg, valamint az orosz hadse-reg közötti egyik legnagyobb csata, a kelet Verdunjeként is emlegetett gorlicei csata helyszíne volt. A temető e három fegyveres erő különböző vallási és nyelvi környezetből – többek között a mai Ausztria, Magyarország, Németország, Len-gyelország, Ukrajna, Oroszország és Szlovénia területéről – származó katonáinak a végső nyughelye.

Az I. világháború keleti frontjának 123. számú temetője mint emlékhely az öku-menizmus eszméjét testesíti meg, amely szerint egyenlő bánásmód illeti meg az elesetteket, tekintet nélkül katonai, etnikai vagy vallási hovatartozásukra.

http://www.malopolska.uw.gov.pl/grobywojenne

© Ł

użn

a C

om

mu

ne

– 27 –

Kaunas városa a két világháború közötti időszakban vált az ország modern, pezsgő és dinamikus kulturális központjává. Más európai országokban folytatott tanulmányok után sok litván új tudással és új eszmékkel tért vissza Kaunasba, ahol a modernista törekvések és a régi hagyományok gyümölcsöző keveréke az ország virágzó fejlődését jelenítette meg a város korabeli építészetében.

Az 1919 és 1940 közötti Kaunas városképe gazdagon tükrözi az európai két világ-háború közötti építészetet és a modernizmust, és annak a virágzó aranykornak kiemelkedő örökségét képviseli, amikor Kaunas városa időlegesen Litvánia fővá-rosa volt.

https://visit.kaunas.lt/en/to-see/interwar-architecture/

Az 1919 és 1940 közötti Kaunas (Litvánia)

– 28 –

A Westerbork tábor 1942-ig menekülttáborként szolgált a nácik által üldözött zsidók számára, majd gyűjtőtáborrá vált, ahonnan zsidókat, romákat és szintiket deportáltak a náci megsemmisítő- és koncentrációs táborokba.

A II. világháború után a náci kollaborációval gyanúsított holland állampolgárokat tartottak fogva a táborban. Később a korábbi Kelet-India holland gyarmatról visz-szatérőket fogadta be, köztük molukka-szigetekiek nagyobb csoportját.

A Westerbork tábor az európai történelem olyan döntő kérdéseihez kötődik, mint a megszállás, üldöztetés, migráció, dekolonizáció és a multikulturalizmus. A volt tábor területén ma múzeum és több emlékmű található.

http://www.kampwesterbork.nl/index.html

Kamp Westerbork (Hooghalen, Hollandia)

© W

est

erb

ork

Cam

p

– 29 –

A natzweiler-struthofi koncentrációs tábor és altáborai (Elszász, Franciaország és Baden-Württemberg, Németország)

A náci koncentrációs tábor és a hozzá csatlakozó mintegy 50 munkatábor 1941 és 1945 között működött a Rajna két partján, ami akkor a Harmadik Birodalomhoz tartozott, ma Franciaország és Németország között oszlik meg.

A natzweileri és az ahhoz tartozó táborokba csaknem minden európai országból érkeztek foglyok. Számos fogoly harcolt korábban az ellenállásban, őket kényszer-munkára vitték a nácik. Ma emlékhelyül és ismeretterjesztő központként szolgál.

http://www.struthof.fr/

Wo

od

en p

iles

wit

h vi

ctim

s na

mes

/ P

ilie

rs a

vec

le n

om

des

vic

tim

es

© J

aku

b B

ak, J

ule

Ju

ng

, Ste

ph

an R

itte

r (C

on

cen

trat

ion

Cam

p M

em

ori

al, H

ess

en

tal)

Eck

erw

ald

cis

tern

/ C

iter

ne d

'Eck

erw

ald

©

Sin

a F

leig

(C

on

cen

trat

ion

Cam

p M

em

ori

al, E

cke

rwal

d)

© U

E-E

AC

Lu

c D

um

ou

lin

– 30 –

A Franja kórház titkos második világháborús kórház volt, amelyet szlovén partizá-nok működtettek egy, a megszálló náci csapatok ellen széles körben szervezett ellenállási mozgalom részeként. Nevezetes jelképe nemcsak az emberi bátorságnak és az orvosi gondosságnak, hanem annak a szolidaritásnak és bajtársiasságnak is, amelyet a második világ-háború megpróbáltatásai közepette a helyi lakosság, a kórházi személyzet és a különböző, köztük egymással harcoló nemzetekből származó sebesült katonák tanúsítottak egymás iránt.

A kórház múzeum, amely a szolidaritás, a demokratikus értékek és az emberi jogok jegyében tevékenykedik.

http://www.muzej-idrija-cerkno.si/index.php/en/locationsexhibitions/permanent-exhibitions/

franja-partisan-hospital.html

Franja Partizánkórház (Szlovénia)

© B

oja

n T

avč

ar, ©

Idri

a M

un

icip

al M

use

um

– 31 –

A máramarosszigeti emlékmű (Máramarossziget, Románia)

Ez az emlékmű egy valahai sztálinista börtönben található Máramarosszigeten. Az ellenállási mozgalomban (1948–1950) részt vevő iskolás gyermekeket, diáko-kat és földműveseket, később (1950–1955) politikai ellenfeleket, újságírókat és papokat tartottak itt fogva, majd köztörvényes bűnözőket egészen a hetvenes évekig.

Ma a kommunista rendszerek áldozatainak állít emléket, illetve bemutatja a romániai és más kelet-európai kommunista diktatúrák fejlődését és hatásait. Az emlékmű ismerteti a XX. századi Európában gyakorolt kommunista elnyomást, nem hallgatva el a vele járó, a börtönfalakon belül és kívül is okozott halált és szenvedést.

http://www.memorialsighet.ro/

© C

om

anic

iu D

an -

Sh

utt

ers

tock

.co

m

– 32 –

A strasbourgi európai negyed (Strasbourg, Franciaország)

A második világháború utáni létrehozása óta Strasbourg európai negyede ad ott-hont az Európa Tanácsnak, az Európa Tanács égisze alá tartozó Emberi Jogok Európai Bíróságának, valamint az Európai Unió Európai Parlamentjének. Az euró-pai integrációnak, az emberi jogok védelmének, a demokráciának és a jogállami-ság elvének a szimbóluma.

http://lieudeurope.strasbourg.eu/

© D

amir

Fab

ijan

ic

– 33 –

Robert Schuman emlékház (Scy-Chazelles, Franciaország)

Robert Schumant (1886–1963) az Európai Unió alapítói közt tartják számon, Európa egyik „atyjának” tekintik. 1950. május 9-i nyilatkozatával – amelynek napjáról minden évben Európa-napként megemlékezünk – lefektette az Európai Szén- és Acélközösség és minden azt követő európai intézmény alapjait. A doku-mentum kikövezte az utat a háború utáni európai integráció előtt.

Schuman 1926-ban vásárolta a házat, és 1960-tól kezdve itt töltötte nyugalomba vonulása éveit. A ház ma múzeumnak ad otthont, és Robert Schuman sok olyan személyes tárgyát mutatja be, amelyek az európai eszményhez való kötődéséről tanúskodnak.

http://www.mosellepassion.fr/index.php/les-sites-moselle-passion/maison-de-robert-schuman

– 34 –

Bois du Cazier (Marcinelle, Belgium)

Bois du Cazier egy szénbánya. A munkásosztály és a Vallóniába (Belgiumba) való bevándorlás helyzetét mutatja be a XX. században. 1956-ban a bányában baleset történt, és a különböző bányarészekben 12 nemzet 262 tagja vesztette életét.

A bányászattal 1967-ben felhagytak, és 2002 óta a tárnákat a szén-, vas- és üvegipart bemutató múzeumként használják. Ez a helyszín az európai szolidaritást jelképezi, ugyanis az 1956-ban bekövetkezett baleset vezetett az Európai Szén- és Acélközösség első egészségügyi és biztonsági szervének létrehozásához.

http://www.leboisducazier.be/

© D

ési

ré D

ele

uze

© C

amill

e D

etr

aux

- R

aym

on

d P

aqu

ay©

UE

-EA

C L

uc

Du

mo

ulin

© U

E-E

AC

Lu

c D

um

ou

lin

– 35 –

Az Alcide de Gasperi emlékház Alcide de Gasperi (1881–1954) szülőháza, aki külügyminiszterként majd olasz miniszterelnökként szolgált 1945-től 1953-ig, és aki támogatta Schumannak az Európai Szén- és Acélközösség megalakításához vezető terveit.

De Gasperit ma „Európa atyái” egyikeként, az Európai Gazdasági Közösség létre-hozásának egyik ösztönzőjeként tartják számon. Háza múzeum, amely rávilágít, mennyiben járult hozzá De Gasperi a második világháború utáni Európa felépí-téséhez.

http://www.degasperitn.it/it/museo-de-gasperi/

Alcide de Gasperi emlékház (Pieve Tesino, Olaszország)

© F

on

daz

ion

e Tr

en

tin

a A

lcid

e D

e G

asp

eri

– 36 –

A régi gdański hajógyár (Gdańsk, Lengyelország)

A régi gdański hajógyár a „Solidarność” szülőhelye, azé a társadalmi mozgalomé és szakszervezeté, amely a szabadságért és az emberi jogokért vívott békés harcban egyesítette a polgárokat. A hajógyárnak kulcsszerepe volt az európai demokratikus átalakulások megindításában.

A mozgalom kezdetei a munkások 1970-es sztrájkjára vezethetők vissza, amelyet a szocialista hatóságok vérbe fojtottak. 10 évvel később, 1980-ban egy újabb sztrájkhullám kikényszerítette a kormánytól, hogy engedjen, és Lech Wałęsával aláírja a történelmi jelentőségű augusztusi megállapodásokat. Ettől kezdve a

„Szolidaritás” folyamatosan küzdött a demokráciáért és a polgári szabadságjo-gokért Lengyelországban, és a 80-as években hasonló társadalmi mozgalmak megindítását ösztönözte a Kelet-Európai országokban.

http://www.ecs.gda.pl/

© D

awid

Lin

kow

ski /

Eu

rop

ean

So

lidar

ity

Ce

ntr

e

– 37 –

Schengen falu (Luxemburg)

Schengen egy luxemburgi kistelepülés a Mosel folyó partján, a luxemburgi–német– francia hármashatáron. Itt írták alá a Schengeni Megállapodást és a Schengeni Végrehajtási Egyezményt egy folyami sétahajó fedélzetén 1985-ben és 1990-ben.

A faluban több helyszín is megemlékezik a megállapodásról, többek között az Európai Központ és múzeuma. Schengen neve a megállapodás aláírása óta egyet jelent az Európán belüli mozgás szabadságával.

http://www.visitschengen.lu/

© S

che

ng

en

asb

l©

Sch

en

ge

n a

sbl

© I

mp

rim

eri

e S

ain

t P

aul S

A

– 38 –

Páneurópai Piknik Emlékpark (Sopron, Magyarország)

Az emlékpark az 1989. augusztus 19-én tartott polgári kezdeményezés, a Páneuró-pai Piknik békedemonstráció emlékét őrzi. A demonstráció idején a magyar-oszt-rák határ időleges megnyitása a Német Demokratikus Köztársaság közel 600 állampolgárának adott alkalmat arra, hogy Nyugatra szökjön, ami a vasfüggöny lerombolásának kezdetét jelezte.

Az Európát ideológiailag és gazdaságilag két elkülönült területre osztó vasfüg-göny leomlása vezetett Németország újraegyesítéséhez és Európa 2004-es keleti bővítéséhez. Az Emlékpark az 1989 utáni határok nélküli és egyesített Európát hirdeti.

http://www.paneuropaipiknik.hu/

– 39 –

A Maastrichti Szerződés (Hollandia)

A Maastrichti Szerződés (1991–1992) mérföldkő volt az európai integráció törté-netében. Itt egyezett meg az akkori 12 tagállam arról, hogy gazdasági és mone-táris uniót alakítanak ki – ami később az euró bevezetéséhez vezetett –, hogy megerősítik a demokratikus képviseletet és kiterjesztik az EK hatáskörét új terü-letekre, például a kultúrára.

Az épület, amelyben a szerződést tárgyalták, majd 1992. február 7-én aláírták, ma látogatóközpont és kiállítóhely.

http://www.europecalling.nl/

© E

uro

pe

an C

om

mu

nit

ies

- C

hri

stia

n L

amb

iott

e, 1

99

2