titkos - uni-nke.hu

Lektorálta: Zala Mihály
Kiadja: NKE Szolgáltató Kft. Felels kiadó: Hegyesi József ügyvezet
ISBN 978-615-5305-45-0
2. FEJEZET: A MINSÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI,
A MINSÍTETT ADAT KÉSZÍTÉSE 9
2.1. Alapfogalmak 9
2.4. A minsítés 13
2.7. A minsített adat alaki kellékei 18
2.8. A minsítési jelölés megismétlése 31
3. FEJEZET: A MINSÍTETT ADAT FELHASZNÁLÁSA, MEGISMERÉSE 34
3.1. Minsített adat felhasználása a bünteteljárásban 35
3.2. Minsített adat felhasználása közigazgatási, bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban 36
3.3. A felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat 37
3.4. A személyi biztonsági tanúsítvány 41
3.5. A nemzeti minsített adatokra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadása 41
3.6. Külföldi minsített adatokra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiadása 44
3.7. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet személyi biztonsági tanúsítvány kiadásával kapcsolatos feladatai 44
3.8. Minsített adat megismerése 45
4. FEJEZET: A NEMZETI MINSÍTETT ADAT FELÜLVIZSGÁLATA,
FELÜLBÍRÁLATA 47
4.1. A minsítés fenntartása 48
4.2. A minsítés megszüntetése 49
4.3. A minsítési szint csökkentése, illetve az érvényességi id módosítása 50
4.4. A felülbírálat 53
5.1. A személyi biztonsági feltételek 55
5.2. Fizikai biztonság 55
5.3. Az I. és II. osztályú biztonsági terület és az adminisztratív zóna 56
5.4. Az adminisztratív biztonság 59
5.5. Az elektronikus biztonság 60
5.6. Az adatkezelési engedély és a rendszerengedély 60
5.7. A minsített adat kezelésére vonatkozó engedély 60
5.8. Egyéb védelmi kötelezettségek 61
TITKOS ÜGYKEZELI ISMERETEK
ÉS SZEMÉLYEK FELADATAI 62
6.2. A biztonsági vezet és a helyi biztonsági felügyelet 64
6.3. A biztonsági vezet foglalkoztatásának feltételei 64
6.4. A biztonsági vezet feladatai 64
6.5. A titkos ügykezel foglalkoztatásának feltételei 67
6.6. A titkos ügykezel feladatai 67
6.7. Eljárás a biztonsági vezet, illetve a titkos ügykezel megbízatásának megsznése esetén 67
7. FEJEZET: MINSÍTETT ADAT ÁTADÁSA KÖZREMKÖD ÉS GAZDÁLKODÓ
SZERVEZET RÉSZÉRE 69
7.2. Minsített adat átadása közremköd részére 71
II. RÉSZ 73
8. FEJEZET: A FNYILVÁNTARTÓ KÖNYV ÉS AZ IRATKEZELÉSI SEGÉDLETEK 73
8.1. A minsített adatok nyilvántartásának jogi alapjai 73
8.1.1. A Levéltári törvény 73
8.1.2. KEIR 73
rendelet 74
8.1.6. A biztonsági szabályzat 76
8.2. A minsített adatok nyilvántartásának alapelvei 76
8.3. A minsített adatok nyilvántartásának elemei 78
8.4. A minsített adatok nyilvántartásának szervezetrendszere 79
9. FEJEZET: A SZERVEN BELÜL VÉGZETT NYILVÁNTARTÁSI CSELEKMÉNYEK 83
9.1. A fnyilvántartó könyv hitelesítése, megnyitása és kezelése 83
9.2. A más szervtl érkezett minsített adat átvétele 84
9.3. A minsített küldemény felbontása 87
9.4. A minsített küldemény érkeztetése 89
9.5. A minsített küldemény szerelése, csatolása 90
9.6. A szignálás 90
9.7. Az iktatókönyv hitelesítése, megnyitása és az iktatás menete 91
9.8. Mutatózás 95 9.9. A minsített adatok szerven belüli átadása, visszavétele és a bels átadókönyvre vagy más bels átadó
okmányra vonatkozó elírások 96
TITKOS ÜGYKEZELI ISMERETEK
TOVÁBBÍTÁSA 100
10.1. A küls kézbesítkönyvre és a futárjegyzékre vonatkozó elírások 100
10.2. A boríték megcímzése és lezárása nemzeti minsített adat továbbításához 102
10.3. Más szerv részére történ továbbítás belföldön 102
10.4. A küls és bels boríték megcímzése és lezárása külföldi minsített adat továbbításához 103
10.5. Külföldre történ továbbítás 103
10.5.1. A diplomáciai küldemények továbbítása, szállítása 104
11. FEJEZET: A MINSÍTETT ADAT SOKSZOROSÍTÁSÁNAK, FORDÍTÁSÁNAK,
KIVONATOLÁSÁNAK SZABÁLYAI 106
IRATTÁROZÁSÁRA ÉS MEGSEMMISÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELÍRÁSOK 108
12.1. Az irattározásra vonatkozó általános követelmények 108
12.2. A selejtezésre vonatkozó általános szabályok 109
12.3. A minsíti irattári példányok megrzésére vonatkozó szabályok 110
12.4. A többes példányokra vonatkozó szabályok 111
12.5. A munkapéldányokra vonatkozó szabályok 112
13. FEJEZET: A MINSÍTETT ADAT BIZTONSÁGÁNAK MEGSÉRTÉSE ESETÉN
TEEND INTÉZKEDÉSEK 113
13.2. A minsített adatok szabálysértési jogi védelme 114
13.3. A minsített adat biztonságának megsértése esetén teend intézkedések 114
14. FEJEZET: A NYILVÁNTARTÁSI CSELEKMÉNYEK GYAKORLATI
BEMUTATÁSA 116
FOGALOMTÁR 128
A tankönyv régóta fennálló hiányosságot pótol, hiszen a minsített adat védelmérl szóló 2009.
évi CLV. törvény hatálybalépése, azaz 2010. április 1-je óta nem keletkezett olyan szakmai anyag,
amely a titkos ügykezeli feladatok jogszabályszer ellátását és a titkos ügykezeli vizsgára
történ felkészítést segítette volna.
A szerkesztés során elsdleges célunk az volt, hogy közérthet formában összegezzük a minsített
adatok védelmével és kezelésével kapcsolatos ismeretanyagot, akár a kezd, akár a jelents
szakmai tapasztalattal rendelkez titkos ügykezelk részére. Figyelembe vettük azt is, hogy
olvasóink nem kizárólag az állami szervek alkalmazottai lehetnek, hanem a gazdálkodó
szervezetek titkos ügykezeli is. Így azokat a szabályokat, melyek speciálisan rájuk vonatkoznak,
külön kiemeltük az egyes fejezetekben.
A tankönyv I. részében részletesen kifejtjük a minsített adat teljes életciklusa alatt, a
keletkezésétl egészen a megsemmisítéséig tartó folyamatokat, illetve az erre vonatkozó
szabályokat. A II. részhez tartozó fejezetekben a minsített adatok kezelésével összefügg egyes
adminisztratív és eljárási cselekményeket mutatjuk be, ezenkívül ebben a tananyagrészben
többletinformációként bemutatásra kerülnek az iratkezelés általános követelményei is.
A tankönyv azon pontjait, amelyekben a követelményrendszerben megfogalmazott elvárásokhoz
képest többletismeret, információ szerepel, dlt kiemeléssel különböztettük meg a többitl.
Hangsúlyozzuk, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati rész – ahol ez szükséges – külön
figyelmet szentel a külföldi (elssorban a NATO és az EU) minsített adatok kezelésének és
védelmének a nemzetitl eltér szabályaira.
Reményeink szerint tankönyvünk jelentsen megkönnyíti a titkos ügykezeli vizsgára történ
felkészülésüket, melyhez ezúton kívánunk sok sikert.
A szerzk
A MINSÍTETT ADAT VÉDELMÉNEK ALAPELVEI
Ez a fejezet a minsített adat védelmérl szóló törvény célját és a minsített adat védelmének,
illetve kezelésének alapelveit mutatja be.
A minsített adat védelmérl szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) – melyet az
Országgylés az állami és a közfeladatok ellátásának biztosítása érdekében, a közérdek adatok
nyilvánosságának alkotmányos jogából, illetve e jog kizárólag szükséges és arányos mérték
korlátozásának lehetségébl kiindulva alkotott meg – célja, hogy meghatározza a minsített adat
készítésének, felülvizsgálatának, felülbírálatának, felhasználásának, valamint védelmének (ezen
belül is a személyi, a fizikai, az adminisztratív és az elektronikus biztonság) szabályait, illetve az
iparbiztonsági ellenrzés rendjét, továbbá a minsített adat védelmének hatósági felügyeletét ellátó
Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatait.
A jogalkotó az alábbi alapelvek szem eltt tartásával alakította ki a minsített adatvédelem új rend-
szerét:
–– Szükségesség és arányosság elve: a közérdek adat nyilvánosságához fzd jogot
minsítéssel korlátozni csak a Mavtv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén, a
védelemhez szükséges minsítési szinttel és a feltétlenül indokolt ideig lehet. Ezen alapelv
szerint egy adat minsítésére csak valamennyi törvényes feltétel együttes fennállása esetén
van mód, azonban az adat védelmi szintjének és a nyilvánosság korlátozása érvényességi
idejének arányban kell állnia az adat érvényességi idn belüli esetleges illetéktelen kézbe
kerülése1 vagy nyilvánosságra hozatala esetén okozott kár mértékével.
–– Szükséges ismeret elve: minsített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy köz-
feladata ellátásához feltétlenül szükséges. Az alapelv a NATO, illetve az EU minsített
adatok védelmével összefügg szabályozásából is ismert. Eszerint hiába rendelkezik valaki
általános jogosultsággal (személyi biztonsági tanúsítvánnyal, titoktartási nyilatkozattal és
felhasználói engedéllyel) a minsített adat hozzáféréséhez, ezt csak abban az esetben teheti
meg, ha erre valamilyen állami vagy közfeladat ellátása érdekében van szüksége. Így például
az érintett személy az adat címzettje, vagy azt a vezetje részére kiszignálta.
–– Bizalmasság elve: minsített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetvé
vagy megismerhetvé. Ennek az alapelvnek az érvényesítése során a minsített adatot a jog-
szabályokban meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági
intézkedések alkalmazásával kell védeni a jogosulatlan felhasználástól.
1 Jogosulatlan hozzáférés.
TITKOS ÜGYKEZELI ISMERETEK 1. fejezet: A minsített adat védelmének alapelvei
–– Sérthetetlenség elve: a minsített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja
vagy semmisítheti meg. Ez az elv már figyelembe veszi azt is, hogy az adatok dönt
többsége elektronikus formában készül el, és itt kerül kimondásra, hogy egy már jogszeren
minsített adaton az általános szabályok szerint bármilyen módosítást – törlést vagy akár
további adatok hozzáadását kizárólag a minsít alkalmazhat.
–– Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minsített adat az arra jogosult személy
számára szükség szerint elérhet és felhasználható legyen. Ezen alapelv jelentségét az is jelzi,
hogy a büntet törvénykönyvrl szóló 2012. évi C. törvény 265. § (1) bekezdés b) pontja
kimondja, hogy aki minsített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetvé,2 vagy
jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minsített adattal visszaélést követ el.
A fent ismertetett alapelveket a minsített adat teljes életciklusa alatt – vagyis a keletkezéstl
egészen a minsítés megsznéséig vagy a többes példány megsemmisítéséig – alkalmazni kell. Ennek
során figyelembe kell venni, hogy a szabálysértésekrl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerrl szóló 2012. évi II. törvény 206. § (1) bekezdése többek között kimondja,
hogy aki a minsített adatot feladatának ellátása során, jogszabályellenes módon készíti, sokszorosítja,
minsíti, nyilvántartja, kezeli vagy rzi, szabálysértést követ el. Ugyanakkor szintén szabálysértést
követ el az a személy, aki elmulasztja az adatok minsítésére, a minsítési jelölés megismétlésére vagy
a minsítés felülvizsgálatára vonatkozó – a Mavtv.-ben meghatározott – intézkedések megtételét.
Ellenrz kérdések:
2. Mit jelent a bizalmasság elve?
3. Hogyan kell alkalmazni a minsített adat védelme során a szükséges ismeret elvét?
4. Ismertesse a rendelkezésre állás elvének definícióját!
2 A minsített adat elvesztése esetén nem zárható ki, hogy illetéktelen személy részére az adat hozzáférhetvé válik.
8
2.1. ALAPFOGALMAK
A fejezet célja a minsítési eljárás valamennyi elemének bemutatása, így részletesen ismerteti a
minsítésre jogosultak körét, a minsíti jogkör átruházásának szabályait, a minsítéssel védhet
közérdekeket, a minsítési szinteket, az érvényességi id alkalmazásának rendjét, a minsített adat
alaki, formai kellékeit, a minsítési javaslat elkészítésének szabályait és a minsítési jelölés
megismétlésére vonatkozó eljárást.
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Infotv.) 27. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közérdek vagy közérdekbl nyilvános adat nem
ismerhet meg, ha az a minsített adat védelmérl szóló törvény szerinti minsített adat.
Vagyis: ahogy arra a 34/1994. (VI. 24.) AB határozat is rávilágít, az információszabadság
korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése
kényszeríten indokolja, illetleg ha az alapjogi korlátozást a fenti szempontok elkerülhetetlenül
szükségessé teszik. Az információk visszatartása, nyilvánosságtól való elzárása így az alapjogi
korlátozásokkal szemben támasztott alkotmányossági követelményeknek alávetett.
Fontos azonban tisztázni a minsített adat kezelésének gyakorlatában elforduló azon polémiát, hogy a
„Nem nyilvános!” jelöléssel ellátott adat vajon értelmezhet-e minsített adatként. Az Infotv. 27. §
(5) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára
irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétl
számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a
megismerhetség kizárásához fzd közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezel szerv vezetje
engedélyezheti. Az elzekbl következen a „Nem nyilvános!” jelöléssel ellátott adatok nem
tartoznak a Mavtv. hatálya alá, nem a Mavtv. szerinti minsített adatok, így kezelésükre a Mavtv.,
illetve a végrehajtására kiadott jogszabályok nem tekinthetk irányadónak.
Hasonlóképpen nem tartoznak a Mavtv. hatálya alá például az alábbi titokfajták sem:
–– Banktitok: a hitelintézetekrl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény szerint banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekrl a pénzügyi intézmény rendelkezésére
álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni
helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a
pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi
intézménnyel kötött szerzdéseire vonatkozik.
–– Orvosi titok: az egészségügyrl szóló 1997. évi CLIV. törvény meghatározza, hogy a beteg jogosult
arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vev személyek az ellátása során tudomásukra jutott
egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.
9
TITKOS ÜGYKEZELI ISMERETEK 2. fejezet: A minsítési eljárás szabályai, a minsített adat készítése
–– Ügyvédi titok: az ügyvédi tevékenységrl szóló 2017. évi LXXVIII. törvény kimondja:
ügyvédi titoknak minsül minden olyan tény, információ és adat, amelyrl az ügyvédi tevékenység
gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
–– Üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvrl szóló 2013. évi V. törvény szerint az üzleti titok a
gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági
tevékenységet végz személyek számára nem könnyen hozzáférhet olyan tény, tájékoztatás, egyéb
adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történ megszerzése,
hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi,
gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megrzésével
kapcsolatban a vele jogszeren rendelkez jogosultat felróhatóság nem terheli.
Mieltt megismerkedünk a minsített adat készítésének szabályaival, néhány, a téma
feldolgozásához szükséges definíciót kell elsajátítani.
Elször is tisztáznunk kell a minsített adat két fajtájának, a nemzeti minsített adatnak és a
külföldi minsített adatnak a fogalmát:
–– A nemzeti minsített adat: a minsítéssel védhet közérdekek körébe tartozó, a minsítési
jelölést a jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelen tartalmazó
olyan adat, amelyrl – a megjelenési formájától függetlenül – a minsít a minsítési eljárás
során megállapította, hogy az érvényességi idn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan
megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetvé,
valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minsítéssel védhet
közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti, és tartalmára tekintettel
annak nyilvánosságát a minsítés keretében korlátozza.
–– A külföldi minsített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve,3 továbbá az
Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet
által készített, és törvényben kihirdetett nemzetközi szerzdés4 vagy megállapodás alapján
átadott olyan adat, amelyhez a hozzáférést minsítés keretében korlátozzák.
Az érvényességi id az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett idpont,
ameddig a nemzeti minsített adat nyilvánosságra hozatalát a minsít korlátozza.
A minsítési jelölés tartalmazza: –– a minsítési szintet, –– a minsítés érvényességi idejét,
–– a minsít nevét és –– a minsít beosztását.
3 Tagságból származó kötelezettség. 4 Például az információ biztonságáról szóló, Brüsszelben, 1997. március 6-án kelt NATO Megállapodás
megersítésérl és kihirdetésérl szóló 2000. évi IV. törvény.
10
2.2. A MINSÍTK
Mint az az elzekbl is látható, a tankönyv tárgyát képez minsített adatok az állami szereplk által
keletkeztetett olyan adatok, melyeknek nyilvánosságát korlátozták. Els lépésben azt kell
megvizsgálnunk, hogy kik jogosultak az adatok minsítésére, azaz a nyilvánosság ell történ
elzárásra. A Mavtv. 4. § (1) bekezdése meghatározza azt, hogy kik jogosultak feladat- és hatáskörükben
a minsítésre, azaz kik dönthetnek egy adat minsítésérl, nyilvánosságának korlátozásáról.
Feladat- és hatáskörében minsítésre jogosult: 1. a köztársasági elnök; 2. az Országgylés elnöke; 3. az országgylési bizottság elnöke; 4. az Alkotmánybíróság elnöke; 5. a Kúria elnöke; 6. a bíróság elnöke; 7. az Országos Bírósági Hivatal elnöke; 8. a legfbb ügyész; 9. az ügyészség vezetje; 10. az alapvet jogok biztosa; 11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke; 12. a Kormány tagja; 13. a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos; 14. a Kormány ügyrendje szerint mköd testület vezetje; 15. az autonóm államigazgatási szerv vezetje, az önálló szabályozó szerv vezetje, a
kormányhivatal vezetje; 16. a rendvédelmi szerv központi szerve, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetje; 17. a rendrségrl szóló törvényben meghatározott,
a. általános rendrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetje, b. bels bnmegelzési és bnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetje (Nemzeti
Védelmi Szolgálat), c. terrorizmust elhárító szerv vezetje (Terrorelhárítási Központ);
18. az Országgylési rség parancsnoka; 19. az idegenrendészeti hatóság vezetje, a menekültügyi hatóság (Bevándorlási és
Menekültügyi Hivatal) vezetje; 20. a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetje;
21. Magyarország külképviseletének vezetje, valamint a nemzetközi szerzdésben meghatározott
kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy
regionális együttmködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkez
személy; 22. törvény által minsítésre feljogosított személy.
A fenti felsorolásból az alábbiak pontosítása szükséges:
A 12. pontban a Kormány tagja alatt a miniszterelnökön kívül a minisztériumok felsorolásáról
szóló törvény alapján a belügyminisztert, az emberi erforrások miniszterét, a honvédelmi
minisztert, az igazságügyi minisztert, a külügyminisztert, a nemzetgazdasági minisztert, a nemzeti
fejlesztési minisztert és a földmvelésügyi minisztert értjük.
11
A központi államigazgatási szervekrl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény szerint: –– Az autonóm államigazgatási szerv (15. pont):
• a Közbeszerzési Hatóság; • az Egyenl Bánásmód Hatóság; • a Gazdasági Versenyhivatal; • a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; • a Nemzeti Választási Iroda.
–– Az önálló szabályozó szerv (15. pont): • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; • a Magyar Energetikai és Közmszabályozási Hivatal.
–– A kormányhivatal (15. pont):
• a Központi Statisztikai Hivatal; • az Országos Atomenergia Hivatal; • a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; • a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
–– A rendvédelmi szerv (16. pont):
• a rendrség; • a büntetés-végrehajtási szervezet; • a hivatásos katasztrófavédelmi szerv; • a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok:
a. az Alkotmányvédelmi Hivatal; b. az Információs Hivatal; c. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.
2.3. A MINSÍTI JOGKÖR ÁTRUHÁZÁSA
A Mavtv. lehetséget biztosít arra, hogy az elzekben felsorolt személyek, illetve szervek vezeti a mi-
nsíti jogkörüket írásban átruházhassák az irányításuk alatt álló szerven belül más személyek részére.
Ennek azonban korlátai vannak, ugyanis „Szigorúan titkos!” minsítési szint adat esetén a
minsíti jogkört a helyettesükre, valamint a Kormány tagja a közigazgatási államtitkárra, az
államtitkárra és a helyettes államtitkárra ruházhatja át. „Titkos!”, „Bizalmas!” és
„Korlátozott terjesztés!” minsítési szint adat tekintetében az átruházás a minsíti
jogkörrel felruházott személyek (Mavtv. 4. § [1] bekezdésében) irányítása alatt álló, közhatalmi
jogosítványokkal felruházott szerven belül a vezeti megbízással rendelkezkre, illetve a vezeti
beosztásba kinevezettekre történhet.
A minsíti jogkör átruházásának azonban létezik több speciális esete is: –– a honvédelemért felels miniszter, –– a minsített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felels miniszter,
–– a külpolitikáért felels miniszter, –– a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felels miniszter, –– a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felels miniszter,
–– a rendvédelmi szerv központi szervének vezetje, –– a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetje, –– a rendrségrl szóló törvényben meghatározott általános rendrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv, valamint a bels bnmegelzési és bnfelderítési feladatokat ellátó szerv
és a terrorizmust elhárító szerv vezetje, –– az Országgylési rség parancsnoka, –– az idegenrendészeti hatóság vezetje, a menekültügyi hatóság vezetje
a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a külügyi és a nemzetközi kapcsolatokkal összefügg, a
minsített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos, továbbá a bnüldözési feladatok
körében a minsítési jogkörét bels szabályzatban az alárendeltségébe tartozó, vezeti
megbízással rendelkez, illetve vezeti beosztásba kinevezett más személyre és a minsített adat
felülvizsgálatába bevont felülvizsgálati szakértre írásban átruházhatja. A bnüldözési feladatok
körében ez a jogosítvány a legfbb ügyészt és az ügyészség vezetjét is megilleti.
2.4. A MINSÍTÉS
A minsítési eljárás során bármilyen adat minsítéssel csak akkor védhet, ha –– a keletkezett adat a minsítéssel védhet közérdekek körébe tartozik; –– az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása,
illetéktelen személy részére hozzáférhetvé, valamint az arra jogosult részére
hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minsítéssel védhet közérdeket és –– az adat nyilvánosságát és az arra feljogosított személyen kívül más számára történ
megismerhetségét meghatározott ideig korlátozni szükséges.
Az adat minsítéssel csak valamennyi fent említett törvényi feltétel együttes fennállása esetén, és
csak a legszükségesebb ideig védhet.
A minsítési eljárás els lépésében tehát azt kell megvizsgálni, hogy a keletkezett adat
beletartozik-e a minsítéssel védhet valamely közérdek körébe.
A minsítéssel védhet közérdek Magyarország –– szuverenitása, területi integritása;
–– alkotmányos rendje; –– honvédelmi, nemzetbiztonsági, bnüldözési és bnmegelzési tevékenysége;
–– igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége; –– külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai;
–– állami szerve illetéktelen küls befolyástól mentes, zavartalan mködésének biztosítása.
13
Nem lehet minsíteni azt az adatot, amely nem tartozik bele valamely védhet közérdek körébe
(például a vörösiszap-katasztrófa ténye).
Ugyanakkor a minsítéssel védhet közérdekek körébe való tartozás önmagában nem lehet indoka
a minsítésnek. Ugyanis második lépésben azt kell megvizsgálni, hogy az adat – kiindulva a
nemzeti minsített adat törvényi definíciójából – nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan
megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetvé, valamint
az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minsítéssel védhet közérdekek közül
bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti-e. Amennyiben az adat a minsítéssel védhet
közérdekek körébe tartozik, de a már említett jogosulatlan kezelése nem okoz kárt a védhet
közérdekben, úgy az adatot minsíteni nem lehet.
A minsítés a kárközpontú minsítési rendszer alapján történik. Ennek lényege, hogy minél nagyobb
kárt okoz a minsített adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy
felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetvé, valamint az arra jogosult részére
hozzáférhetetlenné tétele, annál magasabb szint személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus
biztonsági követelményeket kell alkalmazni a védelem során. Az okozható kár mértéke tehát az adat
védelmének a szintjét határozza meg, ezt pedig a minsítési szinttel kell jelölni.
2.5. A MINSÍTÉSI SZINTEK
–– „Titkos!”, –– „Bizalmas!” és –– „Korlátozott terjesztés!”.
A „Szigorúan titkos!” minsítési szint akkor alkalmazható, ha az adat nyilvánosságra hozatala,
jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére
hozzáférhetvé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele rendkívül súlyosan
károsítja a minsítéssel védhet közérdeket. (Például olyan adat, amelynek nyilvánosságra
hozatala nagyszámú emberi élet közvetlen veszélyeztetésével jár.)
A „Titkos!” minsítési szint akkor alkalmazható, ha az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan
az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele súlyosan károsítja a minsítéssel védhet
közérdeket. (Például olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatala közvetlen életveszélyt okoz.)
5 Az EU és a NATO szabályozásához hasonlóan.
14
A „Korlátozott terjesztés!” minsítési szint akkor alkalmazható, ha az adat nyilvánosságra
hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére
hozzáférhetvé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele hátrányosan érinti a
minsítéssel védhet közérdeket. (Például az érettségi tételek.)
A minsítési szint meghatározásához szükséges kármértékeket – tehát azt, hogy mi minsül
rendkívül súlyos kárnak, súlyos kárnak vagy kárnak, illetve mi érinti hátrányosan
Magyarország minsítéssel védhet közérdekeit – a Mavtv. konkrétan definiálja.
Rendkívül súlyos kárnak minsül és „Szigorúan titkos!” minsítési szint alkalmazása indokolt, ha
az adat érvényességi idn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy
felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetvé, valamint az arra jogosult részére
hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül és tartósan sérti vagy veszélyezteti Magyarország szuverenitását,
területi integritását, törvényes rendjét, bels stabilitását. Visszafordíthatatlanul jelents károkat okoz az
ország honvédelmi, nemzetbiztonsági, bnüldözési, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi és
gazdasági érdekeiben, külügyi és nemzetközi kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös
biztonsági érdekeiben. Rendkívül súlyosnak minsülhet a kár akkor is, ha annak elkerülhetetlen
enyhítése nagyszámú emberi élet közvetlen veszélyeztetésével vagy az ország gazdasági helyzetének
egészére hátrányosan kiható ellenintézkedésekkel érhet el.
Rendkívül súlyos a kár többek között akkor, ha tartósan gyengíti az ország honvédelmi képességeit,
különösen a hadmveleti tervek és fegyverrendszerek hatékonyságát, jelentsen gyengíti az ország
hírszerz és elhárító képességeinek folyamatos hatékonyságát, felfedi a nemzeti rejtjeltevékenység
titkosítási rendszereit, nagyszámú embert érint közvetlen életveszéllyel jár, jelentsen veszélyezteti a
nemzetközi biztonságot, elmozdítja a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek elterjedését, lényegesen
veszélyezteti a nukleáris és vegyi létesítmények biztonsági rendszereit.
Súlyos kárnak minsül és „Titkos!” minsítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi
idn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása,
illetéktelen személy részére hozzáférhetvé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele
által az elz pontban okozott sérelem nem küszöbölhet ki, de enyhíthet, továbbá ha ellehetetleníti
vagy lényegesen akadályozza az állami vagy közfeladatot ellátó szerv rendeltetésszer mködését, és
ezáltal közvetlenül Magyarország törvényben meghatározott érdekeit sérti, az állampolgárok
biztonságának és alkotmányos jogainak komoly sérelmével jár, közvetlen életveszélyt okoz, jelentsen
hátráltatja a honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenység folyamatos hatékonyságát, feszültséget
okoz Magyarország más országokkal fennálló kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös
biztonsági érdekeiben, valamint Magyarország pénzügyi és gazdasági érdekeinek sérelmével
számottev vagyoni kárt okoz.
Kárnak minsül és „Bizalmas!” minsítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi
idn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása,
illetéktelen személy részére hozzáférhetvé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné
tétele okozta érdeksérelem vagy veszélyeztetés ellenintézkedésekkel lényegesen enyhíthet, és az
nem jár jelents anyagi, pénzügyi ráfordításokkal.
15
Továbbá akkor, ha az állam érdekérvényesít képességeit hátráltatja vagy jelentsen zavarja, a
diplomáciai kapcsolatok tényleges sérelmét eredményezi, amelynek következménye hivatalos
tiltakozás vagy enyhébb szankció lehet, sérti az állampolgárok biztonságát és alkotmányos jogait,
jelentsen sérti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentség gazdasági szervezet
mködését, hátráltatja a honvédelem és a nemzetbiztonsági tevékenység, illetve a szövetséges
tagállamokkal közös biztonsági érdekek védelmének hatékonyságát, gátolja valamely, legalább
ötévi szabadságvesztéssel büntetend bncselekmény felderítését vagy elsegíti valamely ilyen
bncselekmény elkövetését, megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv mködési rendjét,
feladat- és hatáskörének gyakorlását, és ezáltal közvetve Magyarország törvényben meghatározott
érdekeit sérti.
az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó
szerv mködési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását, és ezáltal közvetve Magyarország
törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti, a hátrány azonban az elhárítására tett
intézkedésekkel lényegesen enyhíthet vagy kiküszöbölhet. Az államnak a fenti felsorolásba nem
tartozó pénzügyi veszteséget okoz, továbbá ha az állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek
részére jogtalan nyereséget vagy elnyszerzést tesz lehetvé.
2.6. AZ ÉRVÉNYESSÉGI ID
közérdekének körébe tartozik, továbbá az okozható kár mértékének alapján az alkalmazható
minsítési szintet is meghatároztuk, harmadik lépésben az adat nyilvánossága korlátozásának
idejérl kell dönteni. A Mavtv. definíciójából kiindulva az adat érvényességi idejét az év, hó, nap,
szükség esetén óra, perc szerint kell feltüntetni.
Azonban az érvényességi id meghatározása korlátok közé szorított. Amennyiben „Szigorúan titkos!”
vagy „Titkos!” minsítési szintet alkalmazunk, az adat érvényességi idejének maximuma leg-feljebb
30 év lehet. „Bizalmas!” minsítési szint alkalmazása esetén az érvényességi id maximuma
legfeljebb 20 év, „Korlátozott terjesztés!” minsítési szint adat esetén legfeljebb 10 év lehet.
A fentiekben meghatározott érvényességi idk meghosszabbítására bizonyos esetekben a Mavtv.
lehetséget biztosít. A „Titkos!” vagy annál magasabb minsítési szint adat minsítésének
érvényességi ideje új minsítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb 30 évvel, illetve Magyarország – magánszemély jogos érdekével szorosan összefügg –
honvédelmi, nemzetbiztonsági, bnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel, két
alkalommal, ugyan-csak legfeljebb 30 évvel meghosszabbítható.
A „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztés!” minsítési szint adat minsítésének érvényességi
ideje új minsítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5
évvel, illetve Magyarország – magánszemély jogos érdekével szorosan összefügg – honvédelmi,
nemzetbiztonsági, bnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére való tekintettel, két alkalommal,
legfeljebb 20 évvel meghosszabbítható.
1. táblázat: Az egyes minsítési szintekhez tartozó érvényességi
idkrl és azok meghosszabbításának lehetségeirl
Minsítési szint Érvényességi id meghosszabbítása Magyarország – magánszemély jogos
rendkívül indokolt esetben érdekével szorosan összefügg –
honvédelmi, nemzetbiztonsági,
bnüldözési vagy igazságszolgáltatási
érdekére való tekintettel
„Szigorúan titkos!” 1 x 30 év (30 év + 30 év) 2 x 30 év (30 év + 30 év + 30 év)
∑: 60 év ∑: 90 év
„Titkos!” 1 x 30 év (30 év + 30 év) 2 x 30 év (30 év + 30 év + 30 év)
∑: 60 év ∑: 90 év
„Bizalmas!” 1 x 5 év (20 év + 5 év) 2 x 20 év (20 év + 20 év + 20 év)
∑: 25 év ∑: 60 év
„Korlátozott 1 x 5 év (10 év + 5 év) 2 x 20 év (10 év + 20 év + 20 év)
terjesztés!”
Az érvényességi id meghosszabbításához új minsítési eljárás lefolytatására van szükség,
azonban ezt az eredeti érvényességi id letelte eltt el kell végezni. Az érvényességi id elteltével
az adat minsített jellege ugyanis megsznik. Fontos megjegyezni, hogy a minsítés megsznése
után az adat újból nem minsíthet.6
Összegezve a fentieket, meghatároztuk azt, hogy a keletkezett adatot mely esetekben lehet minsíteni,
és milyen minsítési szint, illetve érvényességi id alkalmazható. A minsített adat kezelése során
mindig egyértelmen felismerhetnek kell lennie az adat minsített jellegének, ezért a nemzeti
minsített adat hordozóján vagy – ha arra nincs lehetség7 – külön kísérlapon minden esetben fel kell
tüntetni a minsítési jelölést, vagyis a minsítési szintet, az érvényességi idt, a minsít nevét és
beosztását.
6 Az adat a minsítés megsznése után nyílttá válik, így bárki számára hozzáférhet lesz. 7 Például: objektum, tárgy, elektronikus eszköz, alkalmazás stb.
17
2.7. A MINSÍTETT ADAT ALAKI KELLÉKEI
Formai szempontból a minsített adatnak a nyílt adattól eltéren kötelez tartalmi eleme a
minsítési jelölés, amelyet a nemzeti minsített adat készítése során a készít rendszerint az
adathordozó els oldalának jobb fels részén, vagy ha ezt az adathordozó jellege kizárja, külön
kísérlapon vagy az elektronikus minsített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan
kezelés elektronikus adat állományban tüntet fel.
Több lapból álló papíralapú adathordozó esetén – elektronikus minsített adat esetén, ha ez
technikailag megoldható – a minsítési szint minden egyes, minsített adatot tartalmazó oldalon,
annak fels és alsó részének közepén szerepel.
A minsített adat készítése során az eredeti irattári példány esetében a fentieken túl az adathordozó
tartalmazza: –– a készít szerv megnevezését; –– a példányszámot és a példánysorszámot; –– elektronikus minsített adat esetét kivéve az adathordozó terjedelmét; –– a mellékletek esetében azok darabszámát, példánysorszámát, terjedelmét és az
adathordozótól eltér szint minsítés esetén minsítési szintjét; –– a kiadmányozás dátumát; –– az eredeti irattári példány esetében a kiadmányozó aláírását, elektronikus minsített adat
esetén elektronikus aláírását.
Az egyes példányok címzettjeinek felsorolását az irattári példányhoz csatolt – az egyes címzettek
részére továbbított példány sorszámát is tartalmazó – külön elosztó tartalmazza. Az egyes
példányok címzettjeit – külön elosztó helyett – az adathordozó is tartalmazhatja.
Amennyiben a fentiek feltüntetésére az adathordozó jellege miatt nincs mód, akkor azokat külön
kísérlap vagy az elektronikus minsített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelés
elektronikus adatállomány tartalmazza.
A minsített adat címzetti példányának formai kialakítására példa:
MINTA MINISZTÉRIUM MINTA FOSZTÁLY
beosztása: helyettes államtitkár
1. sz. pld.
Ikt. szám: 1/452/2014.
Ügyintéz: X. Y.
Minta Hivatal Biztonsági Fosztály Tárgy: állásfoglalás
Tisztelt Fosztályvezet Úr!
fosztályvezet
2. sz. pld.: Irattár „Szigorúan titkos!”
19
Az adat minsítését minden esetben az köteles kezdeményezni, akinél az állami vagy közfeladata
ellátása során a minsítési feltételeknek megfelel adat keletkezik. A minsítend adat minsítéséhez
a kezdeményez személy minsítési javaslatot készít, melyben fel kell tüntetni:
–– a minsítéssel védhet valamely közérdekre történ hivatkozást,
–– a minsítési szintet, –– a minsítés érvényességi idejét és
–– a minsítés indokolását.
A minsítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket,
amelyek a minsítést szükségessé teszik.
A nemzeti minsített adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példányán, vagy ha ezt az adat-
hordozó jellege kizárja, külön kísérlapon vagy az elektronikus minsített adattól adminisztratív
módon elválaszthatatlan kezelés elektronikus adatállományban szerepel a minsítési javaslat,
valamint a minsítési javaslat tárgyában a minsít által hozott döntés.
20
Példák az eredeti irattári példányon szerepl minsítési javaslatra:
minsít neve: Minsít Lajos
Minta Hivatal Biztonsági Fosztály
2
fosztályvezet
Minsítési javaslat Javaslom az adathordozón szerepl adatokat a minsített adat védelmérl szóló 2009. évi CLV.
törvény 5. és 6. §-aiban foglaltak alapján 2040. 02. 14-ig „Szigorúan titkos!”-sá minsíteni. Indoklás: 1. Az adathordozón szerepl adatok minsítéssel védhet, Magyarország bnüldözési és
bnmegelzési tevékenysége körébe tartoznak,
2. az adatok javasolt érvényességi id lejárta eltti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan
valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele
a) rendkívül súlyosan károsítaná Magyarország 1. pontban megjelölt minsítéssel védhet
közérdekét,
b) nagyszámú embert érint közvetlen életveszéllyel járna, ezért az adatok
nyilvánosságát és az arra feljogosított személyen kívüli megismerhetségét a javasolt
érvényességi ideig szükséges korlátozni.
Az adathordozón szerepl adatokat a fenti minsítési javaslatban szerepl minsítési szintre és
érvényességi ideig minsítem.
helyettes államtitkár
2. sz. pld.: Irattár „Szigorúan titkos!”
22
minsít neve: Minta Ákos
Ügyintéz: X. Y.
2
„Titkos!”
fosztályvezet
törvény 5. és 6. §-aiban foglaltak alapján 2040. 02. 14-ig „Titkos!”-sá minsíteni. Indoklás: 1. Az adathordozón szerepl adatok minsítéssel védhet, Magyarország bnüldözési és
a) súlyosan károsítaná Magyarország 1. pontban megjelölt minsítéssel védhet
közérdekét,
b) közvetlen életveszélyt okozna, ezért az adatok nyilvánosságát és az arra feljogosított
személyen kívüli megismerhetségét a javasolt érvényességi ideig szükséges korlátozni.
Budapest, 2014. február 15. Minta János osztályvezet
fosztályvezet
2. sz. pld.: Irattár
Ügyintéz: X. Y.
2
„Bizalmas!”
fosztályvezet
törvény 5. és 6. §-aiban foglaltak alapján 2030. 02. 14-ig „Bizalmas!”-sá minsíteni. Indoklás: 1. Az adathordozón szerepl adatok minsítéssel védhet, Magyarország bnüldözési és
a) károsítaná Magyarország 1. pontban megjelölt minsítéssel védhet közérdekét, b) az állam érdekérvényesít képességeit hátráltatja, ezért az adatok nyilvánosságát és az
arra feljogosított személyen kívüli megismerhetségét a javasolt érvényességi ideig
szükséges korlátozni.
fosztályvezet
2. sz. pld.: Irattár
Ügyintéz: X. Y.
2
fosztályvezet
Minsítési javaslat Javaslom az adathordozón szerepl adatokat a minsített adat védelmérl szóló 2009. évi
CLV. törvény 5. és 6. §-aiban foglaltak alapján 2020. 02. 14-ig „Korlátozott terjesztés!”-
vé minsíteni.
a) hátrányosan érintené Magyarország 1. pontban megjelölt minsítéssel védhet
közérdekét,
b) megzavarja a Minta Minisztérium mködési rendjét, ezért az adatok nyilvánosságát
és az arra feljogosított személyen kívüli megismerhetségét a javasolt érvényességi
ideig szükséges korlátozni.
fosztályvezet
2. sz. pld.: Irattár „Korlátozott terjesztés!”
28
Az elz példákban bemutatott minsítési eljárás alatt álló, minsíthet adatot tartalmazó
adathordozót a kezdeményez minsítés céljából a minsítési javaslattal együtt haladéktalanul
felterjeszti a minsíthöz. A minsít a felterjesztés kézhezvételét követ 30 napon belül dönt az
adat minsítésérl. A minsít a döntését saját kezleg írja alá, vagy ellátja elektronikus
aláírásával. Ha a minsít a nyitva álló 30 napon belül az adat minsítésérl nem dönt, a
nemzeti minsített adat nem jön létre, azaz nyilvánossá válik.
A minsítési eljárás alatt álló adatot a minsít döntéséig a kezdeményezett minsítési szintre
vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok szerint kell kezelni.
A nemzeti minsített adat csak a hatáskörrel rendelkez minsít által történ minsítéssel jön
létre. Fontos megjegyezni, hogy a Mavtv. kimondja, hogy a nemzeti minsített adat
létrejöttéhez a minsítési jelölés formai követelményeit is be kell tartani, azaz az adathordozón
– vagy a már korábban említett esetekben külön kísérlapon – minden esetben fel kell tüntetni a
minsítési szintet, az érvényességi idt, a minsít nevét és beosztását.
Ha a minsítend adat magánál a minsítnél keletkezik, a minsít is indokolással ellátott
minsítési javaslatot készít, melyben fel kell tüntetni: –– a minsítéssel védhet valamely közérdekre történ hivatkozást,
–– a minsítési szintet és –– a minsítés érvényességi idejét.
A minsítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket,
amelyek a minsítést szükségessé teszik.
29
A már említett példákhoz képest a minsítési javaslat az alábbiak szerint módosul:
Minsítési javaslat Az adathordozón szerepl adatokat a minsített adat védelmérl szóló 2009. évi CLV. törvény
5. és 6. §-aiban foglaltak alapján 2020. 02. 14-ig „Korlátozott terjesztés!”-vé minsítem. Indoklás: 1. Az adathordozón szerepl adatok minsítéssel védhet, Magyarország bnüldözési és
2. az adatok a javasolt érvényességi id lejárta eltti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan
a) hátrányosan érintené Magyarország 1. pontban megjelölt minsítéssel védhet
közérdekét,
b) megzavarja a Minta Minisztérium mködési rendjét, ezért az adatok nyilvánosságát
és az arra feljogosított személyen kívüli megismerhetségét a javasolt érvényességi
ideig szükséges korlátozni.
fosztályvezet
Amennyiben épület, építmény vagy tárgyi eszköz képez nemzeti minsített adatot, akkor a
minsített adat létrejöttéhez szükséges minsítési javaslatot és a minsítés tárgyában hozott
döntést külön kísérlapon kell feltüntetni.
A minsít a minsítéssel egyidejleg a minsített adat különleges kezelésérl is rendelkezhet,
melytl eltérni csak a minsít írásbeli engedélyével lehet. A minsített adat hordozóján – ha ezt
az adathordozó jellege kizárja, akkor külön kísérlapon vagy az elektronikus minsített adattól
adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelés elektronikus adatállományban –, valamint annak
csomagolásán a következ különleges kezelési utasítások alkalmazhatók: –– „Saját kez felbontásra!”, –– „Más szervnek nem adható át!”,
–– „Nem sokszorosítható!”, –– „Kivonat nem készíthet!”, –– „Elolvasás után visszaküldend!”,
–– „Zárt borítékban tárolandó!”, –– „Különösen fontos!”, valamint –– más, a minsített adat sajátosságától függ különleges kezelési utasítás.
30
Abban az esetben, ha a készített minsített adatot valamely nemzetközi szerzdés vagy
megállapodás alapján a külföldi részes fél részére továbbítani szükséges, az adat minsítésére a
már ismertetett eljárásrend szerint kerül sor, azonban a minsítési szintet a magyar mellett a
nemzetközi szerzdésben vagy megállapodásban meghatározott nyelven is fel kell tüntetni.
2.8. A MINSÍTÉSI JELÖLÉS MEGISMÉTLÉSE
Abban az esetben, ha a készített adatba saját vagy más minsít által korábban készített minsített
adatot is belefoglalnak, és ennek során további, saját minsítést igényl adat nem keletkezik, nem
kell új minsítési eljárást lefolytatni. Ebben az esetben a korábban készített (érkezett) minsített
adat minsítési jelölését (minsítési szintet, érvényességi idt, minsít nevét és beosztását) kell
megismételni.
jelölés megismétlésére értelemszeren nincs lehetség.
Ha a megismételt minsítési jelölés adat mellett további olyan saját készítés adat keletkezik, melyet
minsíteni kell, akkor arra az adatra a minsítési eljárást külön le kell folytatni. Megismételt minsített
adat készítése során a készít a megismételt minsítési jelölést (eredeti minsítési szintet, érvényességi
idt, minsít nevét és beosztását) az adathordozó els oldalának fels részén, vagy ha ezt az
adathordozó jellege kizárja, külön kísérlapon vagy az elektronikus minsített adattól adminisztratív
módon elválaszthatatlan kezelés elektronikus adatállományban tünteti fel.
Ha a készített saját adatban a készít egyszerre több különböz minsítési jelölés adatot ismétel
meg, akkor közvetlenül a megismételt minsített adatoknál tünteti fel a megismételt minsített
adatok minsítési jelölését, valamint azon adathordozó iktatószámát, melybl a minsített adatot
megismételte. Ebben az esetben a készített saját adathordozó els oldalának fels részén, vagy ha
ezt az adathordozó jellege kizárja, külön kísérlapon vagy az elektronikus minsített adattól
adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelés adatállományban a legmagasabb minsítési
szintet és leghosszabb érvényességi idt tartalmazó megismételt minsítési jelölést szerepelteti.
31
Minta a minsítési jelölés megismétlésével készült irat 1. oldalára:
minsít neve: Minta Ákos beosztása: fosztályvezet
A minsítési jelölés megismételve a Honvédelmi Minisztérium 1/5222/2013. ikt.
számú irat alapján
Ügyintéz: X. Y.
Ellenrz kérdések:
1. Soroljon fel tíz, a Mavtv. 4. § (1) bekezdésében minsíti jogkörrel felruházott személyt!
2. Ismertesse a minsíti jogkör átruházásának szabályait!
3. Hány év lehet a „Szigorúan titkos!” minsítési szint adat érvényességi ideje, illetve ez
hány alkalommal és milyen idtartammal hosszabbítható?
4. Melyek a minsítési jelölés elemei?
5. Melyek a minsítési javaslat elemei?
6. Milyen esetekben kerülhet sor a minsítési jelölés megismétlésére?
33
Ez a fejezet a személyi biztonság kérdéskörével foglalkozik. Bemutatja a minsített adathoz
történ hozzáférés szabályait, valamint a személyi biztonsági tanúsítvány, a felhasználói engedély
és a titoktartási nyilatkozat kiállításának és kezelésének rendjét, meghatározza az esetleges
kivételeket. Ezen túlmenen ismerteti a minsített adat megismerésének szabályait.
A Mavtv. általános jelleggel kimondja, hogy minsített adatot csak az a személy használhat fel,
akinek ez állami vagy közfeladat

titkos - uni-nke.hu

Documents