Zenehallgatás

Zenehallgatóvá nevelés

2020. november 4.

Zenehallgatásra és zenehallgatóvá nevelés

A tantárgy megnevezése a közoktatásban: ének-zene

Ez a kettősség jelzi kettős feladatunkat:

I. Tanuljanak meg a gyerekek örömmel, ízlésesen, hangulatosan énekelni.

II. Váljanak (tudatos) zenehallgatóvá: szeressenek zenét hallgatni, keressék

ennek alkalmait, legyenek a zene tudatos befogadói, értői, élvezői.

1975-től Laczó Zoltán munkássága: a zenehallgatás tudatos, szervezett és

módszeres képességfejlesztő munkává válhatott. Tanítói kézikönyve és lemezgyűjteménye:

Zenehallgatás az általános iskola alsó tagozatában (Tankönyvkiadó, 1987)

A zenehallgatás helye a NAT-ban

Fejlesztési feladatok:

I. Zenei reprodukció (ÉNEK): éneklés, zenei írás-olvasás (felismerő kottaolvasás).

II. Zenei befogadás (ZENE): a befogadói kompetenciák fejlesztése, zenehallgatás.

Laczó Zoltán kiegészítése:

Zenei alkotás (IMPROVIZÁCIÓ): zenei kreativitás

További jelentősége: az egyszólamú, vokális zenei világ kitágítása, hon- és népismeret, európai kulturális értékekmegismerése.

Zenei reprodukció – zenei befogadás

Zenehallgatás reprodukálás magasabb színvonala

Reprodukálás tapasztalatai Zenehallgatás

A zenehallgatással hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a reprodukálás

mellett a befogadás tevékenysége során magasabb szintre

fejlődjenek a gyermekek zenei képességei.

Zenehallgatás a kerettantervben

Követelmények a kerettanterv alapján:

„A zeneértő- és érző képesség fejlesztésének követelménye, többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajok, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése.”

„A zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuálisés mozgásos megfigyelése.”

Zenehallgatás a kerettantervben

„Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatoszenehallgatói tevékenységről.

A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatosélményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről,hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetvételű zeneművekkel is.

A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz.”

A zenehallgatás szerepe a zenei nevelésben

„Az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyerek

zenei nevelése”. (Kodály Zoltán: Gyermeknapi beszéd.

In: Visszatekintés I. 1964)

Az iskola előtti időszak:

Családi/szülői környezet meghatározó szerepe.

A zenehallgatás kezdeti szakasza: a méhen belül a magzat ún.

kompetens zenehallgató.

Óvodában az óvónő éneke: élő, énekes, ritkábban hangszeres bemutatás néhány percig.

Zenehallgatási tevékenységek

A zenehallgatás lehet:

• Passzív tevékenység: hallgatjuk a zenét, de nem meghalljuk a

zenei történéseket.

• Aktív tevékenység: koncentrálva figyelünk a zenére.

A zenehallgatás akkor válhat élménnyé, ha intellektuálisan (értelmileg) és emocionálisan (érzelmileg) is részt veszünkbenne.

A tudatos zenehallgatás

Zenehallgatáskor kiemelt feladat a figyelem irányításának tudatos fejlesztése.

A zenehallgatói tevékenységhez akaratlagosan fel kell függeszteni minden egyéb aktivitást, a figyelmet a zenére kellösszpontosítani.

A figyelem akaratlagos összpontosítását megfigyelésiszempontok adásával segíthetjük. (pl. hányszor szerepelt az ismert dalt, hallottak-e lassítást/halkítást, milyen hangszerekszerepeltek?)

A zenehallgatás célja alsó tagozatban

Az alsó tagozatos zenehallgatás céljai és feladatai:

spontán és tudatos élmények nyújtása a meghallgatott zeneműveken keresztül

koncentráció (figyelem összepontosítás) és belső tudati aktivitás fejlesztése

zenei emlékezet és gondolkodás fejlesztése

hangszínhallás fejlesztése, hangzások iránti érzékenység megalapozása

a zenehallgató tevékenység iránti érdeklődés felkeltése

a hallásfejlesztés és zenehallgatás kapcsolatában rejlő képességfejlesztő lehetőségek felhasználása

A zenehallgatáshoz szükséges képességek

A tudatos zenehallgatáshoz a következő képességek fejlettsége szükséges:

hangszínhallás: zörejek, egymás hangjai, hangszerek, hangszercsoportok, énekes együttesek megismerése.

belső, tudati aktivitás: a zenei történés, a zenei folyamatfigyelemmel kísérése.

figyelem-összpontosítás/koncentráció

zenei emlékezet

zenei gondolkodás

A zenehallgatás lehetséges formái

Zenei ismeretszerzést (dallami, ritmikai, formai), képesség- (észlelés, emlékezet, gondolkodás) és készségfejlesztést célzó zenehallgatás.

Ismert dalhoz kapcsolódó zenehallgatás az élménynyújtás céljával.

Élőzenei bemutató (pl. a tanító vagy meghívott művész hangszeres

játéka).

Más tantárgyak óráin (szemléltetésre, az élményszerűség fokozására, a tantárgyi integráció lehetőségeinek kihasználására).

Tanórán kívüli lehetőségek (pl. koncert, zenés előadás közös látogatása).

A zenehallgatási anyag kiválasztása

A zeneművek kiválasztásának főbb szempontjai:

A zenemű terjedelme: kb. fél perc – max. 4 perc. A gyerekek

figyelmének határa korlátos, ezért gyakran csak a zenemű bizonyos részletének meghallgatására van lehetőség.

A zenemű befogadhatósága illeszkedjen az adott korosztály adottságaihoz, érdeklődéséhez.

A zenemű kapcsolódhat tematikusan az énekóra anyagához, a tanult dallami- és ritmikai elemekhez, valamilyen hangszínhez (hangszerhez), karakterhez.

A zenehallgatás feltételeinek megteremtése,

folyamata

1. Nyugodt légkör, csend, fegyelem megteremtése.

2. Érdeklődés felkeltése (az óra tartalmához kapcsolódva).

3. Első meghallgatás (első, spontán élmény).

4. Spontán reakciók, vélemények meghallgatása.

5. Tudatos feldolgozás, tanítói kérdések által irányítottan:

egy kérdés – egy meghallgatás.

6. Újabb kérdés – újabb meghallgatás.

(esetleg, de nem kötelezően) Újabb megfigyelési szempont –

újabb meghallgatás.

7. Utolsó meghallgatás, mely sokán létrejön a tudatosult élmény.

A zenehallgatás megfigyelési szempontjai

A kérdések mindig a zenei kifejezőeszközökre irányuljanak:

ritmikai (ritmus, ütemfajta)

dallami (dallam, hangmagasság)

formai (ismétlődés, hasonlóság, különbözőség, zenei kérdés-

felelet)

dinamikai (halk, hangos, halkítás, hangosítás, visszhang-effekt)

tempóbeli (lassú, középgyors, gyors)

A kérdések még vonatkozhatnak:

hangszínekre (hangszerekre, énekhangfajokra)

karakterekre, hangulatokra, szövegre

A pedagógus felkészültsége, kérdéskultúrája. A jó kérdések a

konkrét zenei jelenségekre irányítják a figyelmet:

Hányszor hallottátok az ismert dalt?

Volt-e változás a zenében az ismert dalhoz képest?

Milyen hangszert/hangszereket hallottatok?

Hallottunk-e valahol gyorsítást/lassítást, hangosítást/halkítást stb…?

Mit gondoltok, miért ezt a hangszert választotta a zeneszerző?

A zenei részlet alapos ismerete.

Megfelelő technikai eszközök.

A jó zenehallgatás feltételei

A zenehallgatás megfigyelési szempontjai

A zenehallgatáshoz szükséges ismertek átadása:

Kisebb korban „meseszerűen” közelítsünk a zenéhez.

1. és 2. osztályban a gyermekdalanyag zenei feldolgozásai.

Magasabb osztályokban sor kerülhet bizonyoszenetörténeti ismeretnyújtásra, pl. a szerző életrajza, a műkeletkezésének körülményei.

A zenetörténeti alapismeretek megfelelő szemléltetési anyaggal(videó, kép) erősebben rögzülhetnek.

A zenehallgatás tervezése

A tanóra feladatainak tervezése:

éneklésre az óra kb. 60%

képességfejlesztésre kb. 30%

zenehallgatásra kb. 10%

Első osztályban a zenehallgatás (összességében) kb. 5–6 percet

vegyen igénybe.

Ez az időintervallum 4. osztályra akár duplájára is növekedhet.

A zenehallgatás tervezése

A zenehallgatás helye az ének-zene órán belül:

Óra elején: előzetes meghallgatott vagy ismert dal feldolgozása dalazonosítással.

Új dal tanítását követően: rövid pihenő után motiváció az újbóli éneklésre.

Óra végén: az óra tematikájához illeszkedő zenehallgatási anyag, pl. hármas ütemű (3/4) zenemű.

Zenehallgatási tanterv

1. osztályHangszín: gyermek, női- és férfihang

énekkar, zenekarfurulya, metallofon, zongora

Tempó: mérsékelt Hangerő: középerős

2. osztályHangszín: vonós- és fúvós zenekar

fuvola, hegedű, fagott, magas- és mély szólamKarakter: vidám, szomorúTempó: gyors, lassúHangerő: halk, erős

3. osztályHangszín: férfi- és női hangok a kórusművekben

kürt, üstdobKarakter: tréfás, induló

4. osztályHangszín: vegyeskar

oboa, csellóKarakter: táncosDinamika: halkítás, erősítés

Bicíniumok, gyermekkar/nőikarKodály Zoltán: Válogatott bicíniumokKodály Zoltán: Gyermek- és nőikarokBartók Béla: Gyermek- és nőikarokZongoraművek: Bartók Béla: Gyermekeknek I-IV. és Mikrokozmosz zongorasorozatBarokk zeneszerzők művei: Telemann, Vivaldi, Purcell, J. S. Bach, G. F. HändelBécsi klasszikus zeneszerzők művei: J. Haydn, W. A. Mozart: Varázsfuvola, BeethovenRomantikus zeneszerzők művei: Csajkovszkij: Diótörő – balettC. Saint-Saëns: Az állatok farsangjaEgressy: Klapka indulóMuszorgszkij: Egy kiállítás képei20. századi zeneszerzők művei:Kodály Zoltán: Háry János daljátékProkofjev: Péter és a farkasKortárs művek: Kurtág György: Játékok c. zongorasorozat

Zenehallgatási

anyagok az alsó

tagozatban

Felhasznált irodalom

• Az ének-zene tantárgy-pedagógiája, szerkesztette: Réti Anna – Döbrössy János, ELTE EÖTVÖS KIADÓ, Budapest, 2016.

• Laczó Zoltán: Zenehallgatás az általános iskola alsó tagozatában, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.

• Pappné Vencsellői Klára: Ének-zene tantárgy-pedagógia az alsó tagozatban éneket tanító pedagógusok számára, Pedellus Tankönyvkiadó, 2007.

• Turmezeyné Heller Erika: Tantárgy-pedagógia előadás: A

tudatos zenehallgatás, ELTE TÓK, Ének-zenei Tanszék

honlapja, 2017. ősz.

• Bánki Vera-Kismartony Katalin: Zene-játék című tankönyvhöz

Útmutató, Kyrios Kiadó, Kecskemét 1999

Köszönöm a figyelmet!

Szesztay Zsuzsa