történelem 5

Tört

énel

em

TANKÖN

YV

Miért tanulunk történelmet, miért érdemes ezzel a tantárggyal foglalkozni?

Az emberek minden korban úgy vélték, hogy fontos és hasznos dolog a

régmúlt eseményeinek ismerete. A történelem segítségével jobban meg-

érthetjük a körülöttünk lévő világot, többet mond minden múltból meg-

maradt emlék. A történelem nem csak szép és érdekes, de tanít és gondol-

kodtat is.

A történelem nem csak csatákról, hadvezérekről vagy évszámokról szól.

Amikor történelmet tanulsz, megismerkedsz majd más népek kultúrájával,

híres emberek életével, megérted azt, hogyan alakultak ki az egyes tudo-

mányágak, hogyan fejlődött a technika. A történelem ismeretével széles

körű általános műveltséget szerezhetsz.

Ebben a tankönyvben nagyon sok képet, rajzot találsz majd, amelyek

segítenek elképzelni a régmúlt korokban élt emberek életét. Sok színes és

érdekes történetet is olvashatsz majd. Arra szeretnénk biztatni, hogy olvass

és kutass tovább! Fedezd fel azt a csodálatos világot, amit történelemnek hív-

nak, hiszen mindaz, amit megtanulsz, a hasznodra válik, és értékesebbé tesz!

Történelem

Kísérleti tankönyv

5

Raktári szám: FI-504010501ISBN 978-963-682-754-0

Hellász

Árpád vezéragyagtábla

vadászat

humanizmus

honfoglalástatárjárás Nílus papirusz

555555

TORI_5_borito.indd 1 2014.07.18. 8:55

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.04 előírásainak.

Tananyagfejlesztő: NÉMETH GYÖRGY I., II., III. fejezet és V. fejezet 38–40. lecke, SÓLYOM MÁRK (IV. fejezet és V. fejezet 41–47. lecke)Vezetőszerkesztő: KOJANITZ LÁSZLÓAlkotószerkesztő: BARTOS KÁROLYTudományos szakmai lektor: ZÁVODSZKY GÉZAPedagógiai lektor: PÁL FERENC LEHEL

Fedélterv: SLEZÁK ILONALátvány- és tipográfiai terv: KERESZTI CSILLA, SUSÁN PÁLIllusztráció: BARTOS KÁROLY, KURDI ISTVÁN, KURDI REBEKATérképek: CSOMÓS ZOLTÁN, VÁMOS NORBERTFotók: NÉMETH GYÖRGY, © F123RF, © Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipedia

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

ISBN: 978-963-682-754-0

© Oktatáskutató és Fejlesztő IntézetA kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgatóOktatáskutató és Fejlesztő IntézetRaktári szám: FI-504010501

Műszaki szerkesztő: Vámos NorbertGrafikai szerkesztő: Angyal Bálint, Vámos NorbertNyomdai előkészítés: Kereszti CsillaTerjedelem: 18,98 (A/5) ív, tömeg: 446 gramm

1. javított kiadás, 2015

A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nyomtatta és kötötte:Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Európai SzociálisAlap

3

Minden embernek van személyes élettörténete. A szüleinkkel, nagyszüle-inkkel történt dolgok együtt családtörténetet alkotnak. A család tagjai naplókban, fényképalbumokban vagy régi videókon is megörökítették

a fontos eseményeket. Ezek a család történetének forrásai.

Történelme nemcsak az egyéneknek, családoknak, hanem a népeknek, országok-nak és együtt az egész emberiségnek is van. A legrégebbi koroktól kezdve fontos-nak tartották az emberek, hogy elődeik és a maguk történelmének legfontosabb eseményeit feljegyezzék. Emlékét továbbadják a következő nemzedéknek, amelyik mindig kíváncsi volt arra, kik voltak az ősei, mi történt azelőtt, hogy ők megszü-lettek volna.

Ma is fontos ismernünk azt, ami a múltban történt. A történettudomány feladata, hogy minél pontosabban feltárja és bemutassa ezt a számunkra.

Miért jó ezzel a tantárggyal foglalkozni? Először is, mert a történelem érdekes! Olyan, mint egy izgalmas utazás sok-sok új élménnyel és ismeretekkel. Olyan em-berektől tanulhatsz, akik száz vagy ezer évvel ezelőtt éltek!

Aki ismeri és érti a történelmet, könnyebben eligazodik a mai világban. Döntésein-ket sokszor korábbi események tapasztalatai alapján hozzuk meg.

A történelem megismerésével az általános műveltséged is bővül. Sokkal több min-dent megértesz majd egy-egy történelmi filmből, regényből vagy játékból. Egy-egy idegen városba, országba utazva sok-sok olyan híres épülettel, várral, szobrokon megörökített történelmi szereplővel fogsz találkozni, akik ismerősek lesznek a tanul-tak alapján.

Az a célunk, hogy a történelemtanulás érdekes és vonzó tevékenységgé váljon a számodra. Éppen ezért a tankönyvünkben nagyon sok érdekes történetet találsz majd. Ezekből megismerheted azt, hogyan éltek és hogyan gondolkoztak régen az emberek, köztük az akkori gyerekek is.

Ismereteket nagyon sok helyről szerezhetsz. A régi dolgokról megkérdezheted a szüleidet, nagyszüleidet, kutathatsz könyvtárban, interneten, múzeumokban vagy akár a lakóhelyed környékén is. Meglátod, sok örömet fogsz találni a történelem tanulásában.

Jó tanulást és jó jegyeket kívánnak

a tankönyved alkotói

Kedves Ötödikes!

I. fejezetA történet kezdete

AZ ŐSKOR a történelem leghosszabb korszaka. Az ember megjelenésétől az első birodalmak kialakulásá-ig tart. Bár az őskori ember még nem tudott írni, művészetét a mai napig is megcsodáljuk. A barlangrajzok, a fennmaradt szobrocskák és gondosan megmunkált eszközök is bizonyítják, hogy ők már értelmes emberek voltak. Az őskor végén alakult ki a földművelés, az élelemtermelés.

ÓKORNAK nevezzük a következő nagy korszakot. Ötezer évvel ezelőtt a folyóvölgyekben létrejött az egyip-tomi, mezopotámiai, kínai és indiai birodalom. Találmányaikat a mai napig használjuk. Nagyszerű alkotásaik, mint amilyenek az egyiptomi piramisok vagy a kínai nagy fal, az emberiség közös kincsei.

Ebből a fejezetből megtudhatod,…

�� mivel foglalkoznak a régészek.�� milyen eszközöket használtak az őskori emberek.�� hol használták a hieroglifákat, és hol az ékírást.�� miért volt fontos a Nílus folyó az egyiptomiak számára.�� melyik nép történetét írja le az Ószövetség.�� mi a különbség egyistenhit és sokistenhit között.

Dráva

Tolna

EsztergomSopron

Pozsony

Pécs

Fehérvár

Visegrád

Trencsén

GyőrBuda Pest

Veszprém Szolnok

Eszék Bács

Zágráb

Zengg

Zára

Csanád

Temesvár

Nándorfehérvár

Gyulafehérvár

Kolozsvár

Nagyszombat

Kőszeg

Kanizsa

Baja

Bihács

Szabács

Pétervárad

SzentlászlóOrsova

Szörény

DévaTalmács

Miskolc

Kassa

EperjesBártfa

Lőcse

Patak

Debrecen

VáradCegléd

Gyula

AradSzeben

DésBeszterce

Eger

SzegedTorda

Hatvan

Jajca

�� Soroljatok fel meséket, amiknek csodálatos lények a szereplői!�� Soroljatok fel történeteket, ame-

lyekben történelmi személyek sze-repelnek! Mesélj el egyet!�� Mit gondolsz, mivel foglalkoznak a

nyelvészek és a néprajzkutatók?�� Jártál már múzeumban? Melyik-

ben? Meséld el, mit láttál!

8

Sokféle mesével találkoztál már. Vannak népmesék, amelyekben tündérek és sárkányok szerepelnek. Is-merünk meséket Mátyás királyról, aki álruhában járta az országot, hogy megbüntesse a szegényeket sa-nyargató bírákat. Van olyan mese is, ami varázslóiskolában játszódik. Ezek a történetek mind mesék, mégis sok mindenben különböznek egymástól.

1. Kő, papirusz, pergamen. A történelem forrásai

Az emberek által mesélt történetek

Azt, hogy mit csináltál kiskorodban, onnan tudod, hogy a szüleid, nagyszüleid elmesélték neked. Arról is meséltek, hogy milyen volt az a kor, amikor ők voltak gyerekek. Ezek-ből a szóbeli történetekből sok mindent megtudhatsz a családodról, őseidről. A dédszülőkről már kevesebbet hall-hattál, az ő szüleikről pedig valószínűleg semmit. Az egy-másnak elmondott történetekben megőrződő emberi emlé-kezet nem terjed száz esztendőnél régebbre.

A híres emberekről, a bátor hősökről több évszázaddal haláluk után is meséltek az emberek. Mátyás király alak-ját nagyon sok népmese megőrizte, mivel kiváló uralkodó volt. A mesék a valóságot kiszínezik, a hőstetteket felnagyít-ják. Azt, hogy mit is csinált valójában Mátyás király, a nép-mesékből nem tudhatod meg.

�� Sorold fel, milyen meséket ismersz Mátyás királyról!

A történelem írásos emlékei

Ha többet szeretnél tudni a múltról, történészek által ké-szített könyveket és filmeket érdemes keresned. Ők sokféle írott forrásból: kőbe vésett feliratokból, papiruszra* vagy papírra írt régi szövegekből gyűjtenek információkat.

papirusz: növényi rostokból készített írólap

Magyarország Mátyás király korában � A térkép is forrás. Mi a különbség egy történelmi térkép

és egy földrajzi térkép között?

� Mátyás király levele a velencei fejedelemnek

„Kiváló fejedelem, kedves barátunk! Alattvalóink, Zengg városának polgárai, a minap egy hatszáz forint értékű áruval megrakott hajót küldtek üzleti útra Fiu-me városába. Megbízható értesüléseink szerint ekkor egy kapitányotok a hajót és annak összes áruját a tengeren lefoglalta. A zenggi kapitánynak, aki a hajót vissza-követelte, csak annyit felelt: nem azért foglaltatta le, hogy visszaadja. Kérjük ezért kiváló uraságodat, gondoskodjék arról, hogy alattvalóink az elkobzott hajót an-nak összes árujával együtt visszakapják. Ha ugyanis másként történnének a dol-gok, barátságod kezdheti törni a fejét, hogy mindez hogyan fér össze a jó szom-szédsággal, a kölcsönös barátsággal.”

�� Kinek az érdekében írt levelet Mátyás király?�� Mit kért a velencei fejedelemtől?

9

� Részlet Thuróczy János krónikájából

„Uralkodásának első esztendeiben az óriási török sereget, amely Szerém vármegye pusztítására betört, és erővel bevette a Száva menti várakat, Mátyás hatalmas vitézséggel szétverte. Ebben az esz-tendőben Frigyes római császár nagyratörő vágyában Magyarország trónja után sóvárgott. Néhány báró csatlakozott hozzá, és el akarták űzni királyukat. Mátyás erővel és ésszel megzabolázta őket. Végül, mint mondottuk már, csehek és lengyelek is szorongatták az orszá-got, raboltak, gyújtogattak. Ezekre is fegyvert fogott, sok öldöklés után csodás gyorsasággal elnyomta őket.”

�� A szöveg alapján sorold fel, kik ellen háborúzott Mátyás király!

Hasznos ismeretforrás lehet akár egy levél vagy egy újság is. Mátyás király korában még nem voltak újságok, de leve-leket ő is írt és kapott. � Tetteiről krónikákat írtak. A kró-nika* évről évre felsorolta, hogy milyen hadjáratai voltak a királynak, kikkel tárgyalt, milyen szerződéseket kötött. �

A király rendeleteit, döntéseit oklevelekbe*, törvények-be foglalta. Ezek is sokat elárulnak arról a korszakról. Mátyás királynak hatalmas könyvtára is volt. Az ott őrzött drága, ké-pekkel díszített kódexek* a mai napig megmutatják nekünk, hogy Mátyás nemcsak kiváló uralkodó, hanem nagyon mű-velt ember is volt. A kódexeket pergamenekre* másolták. A könyvek rajzai, a korabeli festmények és szobrok segítenek abban, hogy elképzeljük a korszak színes világát.

Régi tárgyak, történelmi épületek

A tárgyi emlékek a történelem legérdekesebb forrásai közé tartoznak. Gondolj bele, hogy ha kezedbe veszel egy régi pénzt Mátyás király korából, lehet, hogy azt maga a király is fogta a kezében. Ha meglátogatod Mátyás visegrádi palo-táját, azokban a termekben jársz, ahol a király is megfordult annak idején.

A tárgyi emlékeket a múzeumok őrzik. A múzeumokban régi ruhákat, zászlókat, fegyvereket, szerszámokat vagy akár gépeket is láthatsz. A régi tárgyak tanítanak meg min-ket arra, hogyan dolgoztak, étkeztek vagy mulattak őseink. A régi hangszerek egy része ma is megszólaltatható.

Olyan múzeum is van, ahol régi közlekedési eszközöket mutatnak be. Ott beszállhatsz egy olyan villamosba, ami ak-kor járta a várost, amikor még a nagymamád is kislány volt. Ilyenkor beleélheted magad annak a kornak a hangulatába.

�� Keress otthon régi pénzeket, amelyekkel ma már nem lehet fi-zetni! Általában megtalálod rajtuk, melyik évben adták ki őket. Melyik a legrégebbi? Melyik a legújabb?

krónika: a történeti események feljegyzése időrendi sorrendbenoklevél: külső és belső formáknak megfelelő-en szerkesztett okirat, amelyet pecsét hitelesít.kódex: a középkorra jellemző könyvtípus, amely kézzel másolt szövegeket tartalmaz. A kódex anyaga kezdetben pergamen, később papír. Az elkészült oldalakat fatáblák közé he-lyezték.pergamen: juhbőrről lefejtett íróhártya

Derítsd ki, melyik a legrégebbi templom a településeteken! Ha nem tudod, keress rá az interneten a templom nevére! Állítsd össze a templom krónikáját!

Mátyás aranypénze � Mit látsz a címeren? Melyik része azonos a mai címerrel, és melyik különbözik tőle?

Mátyás király � A dombormű latin felirata REX MATHIAS HUNGARIAE. A rex azt jelenti, király. Mit gondolsz, mit jelent az egész felirat?

10

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

�� Mi a különbség a mese és a krónika között?�� Mik a történelmi források? Hogyan csoportosíthatjuk őket?�� Sorolj fel különböző tárgyi emlékeket!�� Mire következtethetünk abból, hogy nyelvünkben különbö-

ző népektől átvett szavak jelennek meg?

A szavak története

A török nyelvekből vettük át az arat, az árpa, a bika, a búza, a disznó, a gyertya, a kecske, a kos kifejezést. Ezekkel a népek-kel még a honfoglalás előtt éltünk együtt. A latinból származik az iskola, a kódex, a stílus. Szláv szavaink a barack, káposzta, puszta, asztal, udvar, kasza, cseléd. Né-met eredetű szavaink a bejgli, herceg, páncél, panír, púder, saccol, sógor, zsinór. Angol eredetű szavaink a DVD, dzseki, menedzser, e-mail, fájl, hardver, kecsöp, rali, pulóver, vincseszter.

�� A szavak jelentése alapján határozd meg, mit tanultunk az egyes népektől!�� Jelentésük alapján határozd meg,

hogy melyik nyelvből vettük át leg-később a szavakat!

A legérdekesebb a várak, kastélyok meglátogatása. Van olyan is köztük, ahol az eredeti berendezés is megmaradt. A legrégebbi, ma is használt épületeink a templomok. Né-hány kis templomunkat még első királyunk, Szent István idején építették. Talán nem is gondolnád, de a legnagyobb történelmi forrás maga a hely, ahol élsz, hiszen minden ház-nak külön története van.

�� Milyen vár, kastély vagy műemlék van a lakóhelyed közelében? Mesélj róla!

Mi segíti még a történészek munkáját?

A történésznek sokat segíthet a nyelvek tanulmányozása is, hiszen a szólásmondások is egy-egy történelmi kor em-lékét őrzik. Ilyen például a „Meghalt Mátyás király, oda az igazság”. Maguknak a szavaknak is van történetük. Az idegen nyelvekből átvett kifejezések például arról árulkod-nak, hogy melyik nép ismertette meg velünk azt a tárgyat vagy fogalmat, amelynek a nevét is tőlük vettük át. A nyelv történetével a nyelvészek foglalkoznak.

Vannak ősi szokásaink, amelyeknek az eredetén ritkán gondolkodunk el. Ilyen például a húsvéti piros tojás vagy a locsolkodás. A falusi emberek ezekkel a szokásokkal a jószág és a lányok termékenységét akarták fokozni, hogy gazdagabbak legyenek, és több gyerekük szülessen. Az ün-nepek is régi események emlékét őrzik. A karácsony és a húsvét ünneplése a kereszténységgel érkezett hozzánk. A népszokásokkal a néprajz kutatói foglalkoznak.

�� Mit ünneplünk karácsonykor és húsvétkor?

Ahogyan a történészek gondolkodnak...

A történelmi megismerés a múltból ránk maradt forrásokon alapul. Forrás bármi lehet, ami a múltból származik.

Régi pénzek

A régi arany- és ezüstpénzeket a tör-ténészek nagyon fontos forrásnak tekintik. Azért is, mert a legtöbbször pontosan megállapítható, hogy mikor és hol készítették őket. Az érmeken látható képek és feliratok is értékes információkat jelenthetnek.

A visegrádi palota oroszlános kútja. A kút másolat, az eredeti a Magyar Nemzeti Múzeumban áll.

Atlanti-óceán

Csendes-óceánIndiai-

óceán

Észak-Amerika

Afr ika

Európa

Dél-

Ázs ia

40 000 éve15–30 000 éve

40–50 000 éve

50–60 000 éve

100 000 éve

Amerika

Az emberiség kialakulása

A történelem során az embert mindig is foglalkoztatta saját kialakulásának kérdése. A különböző kultúrák és vallások többféle elképzelést fogalmaztak meg erről. Ma a legáltalá-nosabban elfogadott tudományos elmélet az, amely sze-rint Afrikában jelent meg először az ember. Az ősemberek kutatásában négy forrásanyagra támaszkodhatunk:

1. Az emberi maradványokra (csontok, fogak, koponyák). 2. Az ember által készített eszközökre, szerszámokra, bar-

langrajzokra.3. Az egyes csontleletek közötti rokonság biológiai elem-

zésére.4. A ma élő, ősi életmódjukat őrző közösségek életének ta-

nulmányozására.

�� Hogyan meséli el a Biblia az ember teremtését?�� Milyen kihalt állatfajokat ismersz?

Sorolj fel néhányat!�� Milyen történelmi korszakok követ-

keztek az őskor után? Segítségül szolgálhat a történelmi atlaszod.

2. Őskori őseink

11

A mai ember kialakulása nagyon hosszú folyamat volt. Az ember elődeinek is, mint a többi élőlénynek, folyamatosan alkalmazkodni kellett a változó környezetéhez. Az ember kialakulásától az első írást hasz-náló birodalmak kifejlődéséig tartó időszakot őskornak nevezzük.

A Föld benépesítése � Hol jelent meg először a mai ember őse?

Albrecht Dürer: Ádám és Éva (1507) � A zsidó, a keresztény és a muszlim vallás szerint Ádám és Éva volt az első teremtett emberpár.

12

� Honnan származik Neander-völgy neve?

A 17. században élt Németországban egy népszerű iskolaigazgató, Joachim Neumann (joahim najman), aki verse-ket és dalocskákat írt. A Neumann név azt jelenti, hogy új ember. Amikor verset írt, egy közeli völgyben keresett ihletet. Miután meghalt, a környékbeliek hálából róla nevezték el a völgyet. Mivel Neu-mann verseit Neander művésznéven írta alá, a völgy neve Neander-völgy lett. A Neander is azt jelenti, hogy új ember, csak éppen görögül.1856-ban a helyi kőfejtő munkásai egy barlangra bukkantak, amely csontokkal volt tele. Néhány csont egy német pro-fesszor kezébe került, aki elsőként vetet-te föl: a koponyadarab az ember egyik elődjétől származhat.

Ami az embert a fejlődés során kiemelte a többi főemlős kö-zül, az a megtervezett munka és a beszéd kialakulása volt. Eszközöket több állatfajta használ, de ők ezeket az eszkö-zöket többnyire készen találják. A varjú kővel töri fel a diót, a csimpánz bottal piszkálja ki a kövér hangyákat a bolyból, a gorilla pedig husángokkal verekszik. Ezzel szemben az ősemberek úgy kezdték átalakítani az eszközöket, hogy jobban tudják őket használni. A beszéd � pedig lehetővé tette számukra, hogy ne csak megmutassák egymásnak, mit hogyan kell csinálni, hanem el is mondhassák.

�� Milyen források segítségével kutatjuk az emberré válás folya-matát?�� Mi a különbség az állatok és az ember eszközhasználata között?�� Miért volt fontos szerepe a beszéd kialakulásának?

A mai emberek közvetlen ősei Afrikában alakultak ki, és onnan vándoroltak tovább Európába és Ázsiába is. Mivel a jégkorszak idején a tengerek szintje sokkal alacsonyabb volt, mint ma, az emberek száraz lábbal át tudtak kelni Ázsiából Amerikába is. Ausztrália bennszülöttjei Ázsiából kiindulva szigetről szigetre vándorolva jutottak el új hazájukba.

Voltak olyan csoportok is, amelyeknek a fejlődése kü-lönvált a miénktől. Ilyenek voltak például a Neander-völ-gyi � ősemberek. Ők nem az őseink, és ma már nem él-nek leszármazottaik.

Ahol sokat sütött a Nap, az emberek bőre sötétebb ma-radt. Az északra költözöttek bőre kivilágosodott, mert így a kevesebb napfényt is jobban tudták hasznosítani.

� A beszéd és az emberi közösség

A beszéd lehetővé tette, hogy amit egy ember valaha a saját kárán megtanult, azt később az egész közösség használni tudja. Az állatok csak azt tudják kifejezni, ami éppen akkor és éppen azon a helyen történik. Az emberek el tudják mesélni egymásnak, milyen harcot vívtak az őse-ik. Meg tudják fogalmazni, hogy másnap hogyan menjenek vadászni. Az ember egyedül gyenge, de a közösség erős. Ezt a beszéd képességének kifejlődése tette lehetővé.

�� Miben különbözik az állatok hangjel-zése és az emberi beszéd?�� Hogyan függ össze az emberi beszéd

és a tapasztalat átadása?

„ügyes ember”(3 millió éve)

vértesszőlősi ember

(0,5 millió éve)

Neander-völgyiember

(80 000 éve)

mai Homo sapiens(30 000 éve)

Az ember családfája � A rajz alapján bizonyítsd be,

hogy a majom nem az ember őse!

13


A történészek más tudományok eredményeit is felhasználják a múltban történtek megértéséhez.

Az emberi alkalmazkodásA régészeti leletek mellett a biológia is segít bebizonyítani, hogy melyik földrészen mikor jelentek meg az emberek. Az emberek legkorábbi leleteit Afrikában találták meg. Ezt nem csak régészetileg sikerült bizonyítani. A biológusok szerint az afrikai népek nagy része közelebb áll egymáshoz, mint az on-nan kivándorolt népekhez. Ennek az az oka, hogy a hidegebb időjáráshoz való alkalmazkodás megváltoztatta az emberek tulajdonságait, például a bőrük színét. Akik nem járták be ezt az utat, azoknak nem kellett megváltozniuk.

�� Miért biztos, hogy az emberi faj Afrikában alakult ki?�� A lecke elején található térképen mutasd meg, milyen irány-

ba vándoroltak az Afrikát elhagyó népcsoportok!

Ötzi épségben megmaradt prémruhája. Az őskori vadászt egy gleccserbe fagyva találták meg. � Írj róla fogalmazást, hová tarthatott! Írd le, milyen fegyverei voltak, milyen ruhadarabokat viselt! Miből készült a ruhája?

Bármennyire különbözünk egymástól, mind ugyanahhoz az emberfajhoz tartozunk. A faj latinul Homo sapiens (homo szapiensz), ami azt jelenti, bölcs ember.

�� Miért volt fontos az emberiség fennmaradása szempontjából a munkamegosztás?

Hogyan éltek az első emberek?

Az emberi közösségek alapja a család és a több családból álló nemzetség lett. Az első közösségek nem is voltak na-gyobbak húsz-harminc főnél. A közösségek tagjai megosz-tották egymás között a munkát, ez segítette a túlélésüket, amikor nagyon hideg volt az idő. A férfiak vadásztak, így hússal és meleg állatbőrökkel is ellátták a közösséget. A nők a gyerekeket nevelték, bogyókat, gyümölcsöket gyűjtöget-tek, megvarrták a prémekből a ruhákat, őrizték a tüzet.

A közösség meg tudta védeni a gyerekeket és a betege-ket a vadállatoktól. A varázsló ismerte a gyógyfüveket, a természetes gyógyszereket, és olykor meglepően sikeres műtéteket hajtott végre. Ha a közösség bajba jutott, a szelle-mektől, istenektől kért tanácsot. A jégkorszak végén a felme-legedés kedvezett az embercsoportoknak. Az egyre népe-sebb közösségekből kialakultak a törzsek, amelyek élén a főnök állt.

�� Mihez értettek a varázslók? Melyik tevékenységük lenne ma is hasznos?

Egy őskori vadász története

A Jégembernek vagy Ötzinek (öcci) neve-zett őskori embert Ausztria és Olaszország határán, egy Ötztal (öcctál) nevű völgyben találták meg jégbe fagyva. Több mint öt-ezer-kétszáz éve feküdt a vadász rézbaltá-jával és íjával együtt a jég alatt. Nemcsak prémruhája, hanem az egész teste épen megmaradt a nagy hidegben. A bőrén több tetoválást találtak. Az orvosi vizsgá-latok bebizonyították, hogy a vadásszal nyíllövés végzett. Egy őskori gyilkosságra derült fény a vizsgálatok során.


�� Hol alakult ki a mai ember? Miként népesítette be az egész világot?�� Miért volt jelentős szerepe a beszéd-

nek az emberré válásban?�� Hogyan alakult ki a nemzetség és a

törzs? Miért segítette ez az ember felemelkedését?�� Hogyan éltek az őskori emberi kö-

zösségek?

Duna

Rába

Duna

Dráva

Tisza

Maros

A

l

f

ö

l

d

nagyon ritka

ritka

kevésbé sűrű

sűrű

nagyon sűrű

kovakőbánya

14

Az ősember már eszközöket készített, és távoli vidékekről is be tudta szerezni azt, amire szüksége volt. Képes volt elgondolkodni azon, miért történik mindaz a világban, ami történik. Azt tapasztalta, hogy egy kardfogú tigris elpusztíthatja őt, de ő is zsákmányul ejthet akár egy mamutot is. Ki segített neki ebben? Bizonyára va-laki vagy valakik, akik nemcsak az embernél, hanem a kardfogú tigrisnél, sőt a mamutnál is hatalmasabbak.

3. Bölények a falon. Az őskori kultúra

�� Melyek lehettek azok a természeti jelenségek, amelyektől az őskori ember félt?�� Miért volt az éjszaka különösen ve-

szélyes az őskori emberek számára?�� Miért létfontosságú a vadászat si-

kere a közösség számára?�� Mit gondolsz, milyen árukkal keres-

kedtek az őskorban? Indokold meg a válaszodat!

Az őskori dunántúli kovakő-kereskedelem � Meséld el a térkép alapján, hol használták a kovát! � Nézd meg egy térképen, hol található a Mecsek hegység! A Mecsekben is volt kovakőbánya. Magyarázd meg a térkép alapján, hová nem szállítottak kovát!

Mesterek és művészek

A kőkori ember pattintott szerszámokat készített kemény kőfajtákból. Az egyik ezek közül a kovakő volt. Megfigyel-ték, hogy pattintás közben kis szikrák hullottak a földre. Ha a szikrák alá száraz fű került, akkor az meggyulladt. Az ember megtanult tüzet gyújtani. A tűz használata óriási lépést je-lentett a fejlődésben. A húst meg tudták sütni, hidegben me-legedni tudtak mellette, és ez a jégkorszakban életet mentett. A tűz fénye éjszakánként a vadállatokat is távol tartotta.

A kőkések, dárda- és nyílhegyek megkönnyítették a va-dászatot, az élelem és a bőrök feldolgozását. Az eszköz-készítés megváltoztatta az emberek életét. A követ csere-kereskedelemmel szerezték meg. � Ki kellett találni, mit készítsenek belőle, végül nagy türelemmel le kellett pattin-tani a felesleges részeket.

A tervezés, a gondolkodás és a kézügyesség egymást erősítve egyre fejlettebbé tette az embert. A kő pattintá-sa során előfordult, hogy egy állat vagy ember alakjá-

� Az őskori kereskedelem bizonyítékai

Az őskori kereskedelem szárazföldön, sőt kezdetleges csónakokon a tengeren is folyt. A vadászat, halászat és gyűjtöge-tés élelemmel és állatbőrökkel látta el a vándorló kis közösségeket. Jó minőségű köveket vagy az ételekhez szükséges sót azonban néha csak több száz kilométer távolságra találtak. Ha vándorlásuk so-rán arra jártak, hoztak magukkal tartalék köveket és sót, de volt, hogy másoktól szerezték be, csere útján. A térképen lát-tad, milyen messzire jutott el a bakonyi kovakő. De azt nyilván nem adták ingyen. Másféle követ, sót, prémeket kaphattak érte cserébe.Egy nagyon kemény, üvegszerű, fekete kő az obszidián. Egy görög szigeten volt egy bánya, ahol sok obszidiánt bányásztak. A kő a szigetről eljutott a görög szárazföldig, sőt Kis-Ázsiába is, ami azt bizonyítja, hogy a kőkori emberek csónakon vitték maguk-kal az obszidiánt!

�� Milyen bizonyítékai vannak a kőkori kereskedelemnek?�� Milyen árura volt leginkább szüksé-

gük a kőkori embereknek?

Európa

Afrika

15

hoz hasonló formák jöttek létre. A kíváncsi ember tovább dolgozott ezeken az alakokon, kis állat- és női figurákat, szobrocskákat faragott ki, amelyeket később valamilyen szertartás során használhatott. �

�� Meséld el, hogyan tanult meg az ember tüzet gyújtani! Miben segítette az embereket a tűz?�� Nemcsak az ember formálta a követ, hanem az eszközkészítés is

az embert. Magyarázd el, hogyan!

A szobrocskák és a barlangrajzok arról árulkodnak, hogy az ember nála hatalmasabb erőkben, istenekben hitt, és befolyásolni is akarta őket. A vallásnak ezt a kezdeti for-máját mágiának nevezzük. Az emberek nyakban hordható szobrocskákat, amuletteket készítettek, abban bíztak, hogy ezek megvédik őket a harcokban, a vadászaton vagy a be-tegségek ellen.

Egy magyarországi barlangból barlangi medve csontjából készített, öt hang megszólaltatására alkalmas, háromlyukú síp került elő. Azt, hogy az ősember énekelt, nem tudjuk bi-zonyítani, de a síp megmutatja, hogy valamiféle zene már akkor megjelent az ember életében.

�� Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy a kőkori ember hitt a földöntúli hatalmakban?�� Milyen bizonyítékai vannak a művészet megszületésének?�� Mire használták az amuletteket? Ma is léteznek amulettek?�� Vitassátok meg, énekelt-e az ősember!

A willendorfi Vénusz � A kövér nőalak a termékenységet szolgálhatta. A haja elfedi az arcát. Mit gondolsz, miért nem fontos a szobrocska arca? � Milyen színű volt a szobor, amikor megtalálták?

Aphrodité: a szépség és a szerelem istennő je az ókori görögöknél, a rómaiak Venusnak (venusz) hívták.

Az istállós-kői csontsíp. Csak öt hangot tudott kiadni. � A zenén kívül mire használhattak egy ilyen éles hangú sípot? � Mit bizonyít ez a síp?

Kovakő pattintása � A magkőből kis ütésekkel szilánkokat hasítanak le, amíg el nem érik az eszköz kívánt alakját. Keresd meg a lecke szövegében, hogy ha kovakövet pattintanak, a szerszámon kívül mit lehet még létrehozni!

� Hogyan vándoroltak a kövek?

Az egyik leghíresebb női szobrocska a willendorfi Vénusz. Bár a szerelem ókori is-tennőjéről nevezték el, a tizenegy centis kőszobrocska nem hasonlít a gyönyörű is-tennőre. Nemrég derült ki, hogy a mészkő bányája, amiből faragták, a mai Csehország-ban fekszik, több mint száz kilométernyire Willendorftól. A szobrocska mellett talált, vele egykorú kőeszközök anyaga még távo-labbról származott. Feltételezik, hogy itt nem cseréről van szó, hanem az egész közösség vándorolt nyáron a csehországi hegyekbe, télen pedig a melegebb Duna-völgybe, ahol az ausztriai Willendorf található.A szobrocskát vastag, vöröses okkerréteg fedte, amikor megtalálták. Ezt a természe-tes festéket a barlangrajzok készítésére is használták. Abból, hogy a Vénusz-szobor vérszínűre volt festve, arra következtettek, hogy valamilyen mágikus szertartásnál használhatták.

�� Keresd meg Aphrodité* (afrodité) képét a görög vallásról szóló lecké-ben, és hasonlítsd össze a willendorfi szobrocskát Aphrodité ábrázolásával! Mit tapasztalsz?

16


�� A jégkorszakban milyen eszközök segítségével élte túl az em-ber a rendkívüli hideget?�� Mi történt a jégkorszak végén a tengerekkel?�� Milyen eszközökkel próbálták elősegíteni a jó vadászatot?�� Milyen művészeti tevékenységek jelentek meg már az őskorban?

Legyél Te is ősember!

Keverjetek vízfestéket egy vízporlasztó edénybe. Virágok levelét szokták ilyen-nel megnedvesíteni. Keress egy sziklát vagy egy nagy követ! Szorítsd a keze-det a kőre, és a porlasztóval fesd körül! Hasonlít a barlangrajzra? Ha mindenki megörökíti a saját kezét, olyan lesz a fal, mint a barlangban.


A különböző források segítségével más-más jellegű kérdések-re tudunk válaszolni.

Honnan származik a willendorfi Vénusz?Minden kőbányában más és más a kövek összetétele. Egy kovakődarabról műszerek segítségével pontosan megállapít-ható, hogy melyik bányából származik, így azt is tudhatjuk, honnan származik a kő, amelyből a willendorfi Vénusz ké-szült. Ha azt a helyet, ahol a kőszerszámot vagy szobrocskát találták, összekötöd a térképen a kőbányával, máris kaptál egy őskori kereskedelmi utat.

�� Hogyan szerezték be a kőkorszaki emberek a kovakövet?

Őstulok egy barlangrajzon � Milyen állatok rajzát találták meg a barlangban? � Mire használhatták ezeket a rajzokat?

A víz alatti barlang titka

Egy francia bú vá r harminché t mé terrel a tenger felszí ne alatt egy barlangot talá lt. Beú szva azt lá tta, hogy a lejtő s bejá rat egy hatalmas terembe vezetett, ahová szá raz lá bbal ki tudott lé pni. Lá mpá já nak fé nyé ben emberi ké znyomokat é s á llatokat á brá zoló falfestmé nyeket lá tott. Bö lé nyeken, kecské ken, zergé ken kívül há rom pingvint és egy fókát is megpillantott! A barlang bejá rata a jé gkorszakban mé g a tenger szintje fö lö tt helyezkedett el. A ha-talmas tö megű jé g elolvadá sa utá n emelkedett meg a ví zszint, í gy kerü lt a víz alá a bejá rat.

A kő kori ember azt rajzolta le, amit a barlang kö rü l lá tott. Ha huszonhé tezer é vvel ezelő tt pingvint é s fó ká t is lá tott a ví zben, azt is megö rö kí tette. Ezek az állatok mutatják, hogy a jégkorszakban a Földközi-tenger vidékén is megteleped-tek a sarkköri állatok.

Az állatok rajzát sokan úgy értelmezik, hogy valamilyen vadászmágiához használták azokat. Az ausztrál bennszü-löttek vadászat előtt még ma is készítenek hasonló rajzokat.

�� Milyen állatok szerepelnek a barlangrajzokon? �� Mi lehetett ezeknek a rajzoknak a célja?�� Miből gondolják, hogy a rajzokat mágikus szertartásokhoz hasz-

nálták?

Ausztrál bennszülött rajza a 20. századból � Milyen állatra vadászik a bennszülött? Mit akart elősegíteni a rajzzal? A vadászat előtt vagy után rajzolhatta a képet? Indokold meg válaszodat! � Milyen őskori szokást bizonyítanak az ilyen rajzok?

Duna

Rába

Tisza

B a l a t o n

VértesszőlősÉrd

Lovas

Subalyuk-barlang

Diósgyőr - Tapolcai-barlang

Szeleta-barlangPeskő-barlang

Körös

Istállóskői - barlang

�� Milyen magyarországi barlangok-ról hallottál már? Van köztük olyan is, amelyben ősember lakott?�� Hol lakhatott az ősember, ha nem

barlangban élt?�� Milyen anyagokat találhatott a ter-

mészetben a házépítéshez?

Azt szokták mondani, hogy az ősemberek barlangokban laktak. Pedig inkább úgy kellene fogalmazni, hogy barlangokban is laktak ősemberek. De olyan vidékeken is éltek, ahol egyáltalán nem voltak barlan-gok. Akkor hová húzódhattak be a hideg és a viharok elől? Hogyan és miért alakultak ki a nagyobb, letele-pedett közösségek, amelyeket falvaknak, kis túlzással pedig városoknak nevezünk?

4. Barlangokból a falvakba

17

Ősrégészeti lelőhelyek Magyarországon. Az Istállós-kői barlangban rénszarvas, ősbölény, gyapjas mamut és kőszáli kecske csontjait is megtalálták. � Hogyan kerültek be a csontok a barlangba?

Élet a barlangban és a barlangon kívül

A kőszerszámokat használó ősemberek kis csoportok-ban éltek. Gyakran kellett vándorolniuk, hogy újabb gyü-mölcsöket, bogyókat és ehető növényeket találjanak. Ezért nem volt állandó lakóhelyük. Az általuk felkeresett bar-langok egy része nem lakásként, hanem áldozati helyként szolgált. Az ember minden korban víz mellett szeretett letelepedni, márpedig a barlangok közelében nem biztos, hogy volt forrás. A víz a szomjúság csillapításán kívül éle-lemforrást is jelentett. Hegyes szigonyokkal és horgokkal ki tudták fogni belőle a halakat, amelyek biztosabb zsák-mányt jelentettek, mint egy mamut. A nagytestű állatokat előre elkészített, gallyakkal lefedett gödrökbe, csapdákba zavarták, és kövekkel megölték őket.

A kőhegyű dárdák és nyilak a barlangi medve, mamut vagy ősbölény elejtésére nem voltak alkalmasak. Fontos volt, hogy a vadat megfelelő irányba tereljék, ehhez pedig együttműködésre volt szükség. A vadászat fejlesztette a

Az ősemberek barlanglakása � Mesélj arról, hogyan élhették mindennapjaikat az ősemberek!

Az ősember kunyhója � Melyik korszakban élhettek ezek az emberek? Gondolj az időjárásra!

Nézz utána a könyvtárban vagy a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján, hogy milyen leleteket találtak Vértesszőlősön! Honlap: http://www.hnm.hu/hu/filia

18

Busman vadász. A busmanok Afrika déli sivatagaiban élnek. � A sivatagban nincs kő, ezért a busmanoknak nincsenek kőeszközeik. Ki vadászhatott könnyebben, a kőkorszaki ősember vagy a busman?

férfiak tájékozódási képességét, a csoport szerveződését és a beszédet is. A nők a tábor körül gyűjtögettek, és magukkal vitték a gyermekeket is. Állandóan együtt voltak, ezért a be-szédkészségük gyorsabban fejlődött.

A hideg ellen állatbőrökből, fából és állatok csontjából sátrakat, kunyhókat építettek. A víz közelében, többnyire dombtetőn épített telepek körül eldobált csontok, kőeszkö-zök, a sátor rögzítésére szolgáló kövek és a tűzhely marad-ványai árulkodnak életformájukról. A jégkorszaki sátrak te-tejét gyakran mamutcsontok, mamutagyarak tartották.

�� Milyen sátrakban éltek a kőkori emberek? Nézd meg a Jégkor-szak című rajzfilm első részét! Hogyan élnek az emberek a film-ben? Fogalmazd meg, mi az, ami csak mese, és mi az, ami való-ban úgy lehetett!

Az első falvak

A letelepült életmód annak a hatalmas változásnak a következménye, amelyet élelemtermelésnek nevezünk. A vadászó, gyűjtögető közösségek számára bizonytalan volt, hogy másnap lesz-e mit enniük. A földművelés és ál-lattenyésztés biztosabbá tette azt, hogy az embereknek mindennap legyen vacsorájuk.

Úgy tűnik, hogy ahol nagy számban éltek vadászható álla-tok és ehető növények, ott telepedtek le először az emberek, és falvakat, szentélyeket � építettek. Tartós anyagokból, fából és kövekből építették fel házaikat. Amikor a zsákmány

Kerek őskori szentély Törökországban � Kőoszlopok egy kerek szentélyben.

Válaszolj a lecke és az olvasmány alapján, miért különleges ez a lelőhely!

� Szentélyek a domb tetején

Az újabb kutatások különös leleteket hoz-tak felszínre. Törökország déli részén egy dombon hatalmas szentélyeket tártak föl. A tetőt tartó faragott kőoszlopok öt és fél méteresek voltak, súlyuk elérte a tizenöt tonnát. Ez egy megrakott kisteherautó súlyának felel meg. A szentélyekben talált élelmiszer-maradványok bizonyítják, hogy ezek az építkezések még az élelemterme-lés előtt folytak.

19


�� Foglald össze, milyen okai lehettek a letelepedésnek!�� Milyen helyeken telepedett le az

ember?�� Milyen eszközöket és anyagokat

használt az őskori ember lakóhelye elkészítéséhez?�� Hogyan gondoskodott az ember a

lakóhelye védelméről?

DOLGOZD KI A VÁLASZODAT!

Miben különbözött egymástól a vadászó és a letelepült életmódot élő őskori emberek élete? A válasz kidolgozásához készíts egy ehhez hasonló táblázatot, és töltsd ki annak alapján, amit a leckében olvas-tál, vagy amit a képeken látsz! Dolgozz a füzetedbe!

Vadászó közösség Letelepült közösség

Mit ettek?

Hol laktak?

Milyen eszközöket használtak?


A történelemben az a jellemző, hogy egy változásnak egyszerre több oka is van.

Miért jöttek létre az első falvak?

Az élelemtermelés és a letelepült élet-mód kialakulása a legtöbb történész szerint ok-okozati összefüggésben van egymással. Azért gondolják ezt, mert az eddig feltárt őskori falvakban mindenhol megtalálták az élelemter-melés nyomait. Az utóbbi időben azonban több lelőhelyet is feltártak a régészek, ahol vadászó közösségek hoztak létre falvakat, és csak a vad-állomány csökkenésével tértek át az élelemtermelésre. A falvak építéséhez nagy szervezettségre volt szükség. A történészeknek rá kellett jönniük, hogy többféle ok vezethetett a falvak létrejöttéhez.

�� Nézd meg a képeket, valamint az olvasmányokat és a lecke szövegét! Mit gondolsz, az élelemtermelésen kívül milyen más okok vezethetnek egy falu kialakulásához?

kevesebb volt, elkezdtek gyümölcsfákat ültetni és gabonát vetni. A települések dombtetőre épültek, és volt, hogy föld-sánccal, palánkkal vették körül. Az aratás után felhalmozott élelmiszer segített túlélni a telet. A kőeszközöket már fino-mabban, csiszolással alakították ki.

A népesség növekedése kialakította a társadalom réteg-ződését. A gazdagabb földművelők vezették a közösséget, a szegényebbek pedig engedelmeskedtek nekik. A szerve-zettség és a falu körül épített sánc nagy segítséget jelentett nemcsak a vadállatokkal, hanem az ellenséges embercso-portokkal folytatott küzdelemben is. �

�� Miért dombtetőre építették telepeiket az emberek? Próbálj meg több okot is felsorolni!�� Milyen okai lehettek a letelepedésnek?�� Milyen előnye volt, ha a közösségben kialakult egy vezető réteg?

� Lakóházak a víz felett

A domb és a sáncok megvédték a település lakóit az idegen táma-dástól, de nem csak dombra építettek házat az emberek. Voltak olyan közösségek, amelyek mocsarakban, tavakon laktak. Cölöpöket vertek a tó fenekére, azokra építették faházaikat. A házakat cölöpökre fek-tetett deszkák kötötték össze. A szárazföldről csak csónakkal lehetett megközelíteni a falut. A víz vagy a mocsár védte meg a lakókat az ellenségtől.

�� Miért építettek falut a tó közepére? Akik nem a vízre építkez-tek, hogyan oldották meg a település védelmét?�� Rajzolj le egy cölöpökre épült falut!

�� Hány napból áll egy év?�� Hány hónapból áll egy év?�� Hogyan függ össze a csillagászat az

időszámítással?

20

5. A holdévektől a napévekig

20

Hány éves vagy? Mikor születtél? Ezekre a kérdésekre könnyen tudsz felelni. De gondoltál-e már arra, hogy a válaszhoz szükség van az időszámításra? És azt tudtad, hogy időszámításból már jó néhánnyal kísérletezett az emberiség, mire a miénk, alig több mint kétezer éve, elkezdődött?

Nézzünk az égre!

Már a legősibb emberek is észrevették, hogy a Hold csak egy napig teljesen kerek, utána fogyni, majd növekedni kezd. Ezt tekintették egy hónapnak, egy új hónap kezdetét az újhold megjelenéséhez kötötték. Az ősemberek számára ennél pon-tosabb időbeosztásra nem volt szükség, hiszen az ő életüket az határozta meg, hogy a tavasz, a nyár, az ősz és a tél ho-gyan váltotta egymást, mikor volt hideg, és mikor meleg.

Az első földművelőknek már sokkal jobban kellett fi-gyelni a hónapokat, hiszen nem volt mindegy, mikor vet-nek, ültetnek vagy aratnak. Egyiptomban az év kereteit a Nílus évenkénti áradása határozta meg.

�� Mit jelent a szökőév, és hány évente van? Ha nem tudod, nézd meg a Magyar értelmező kéziszótárban vagy az interneten! Hon-lap: http://meszotar.hu/

Mikor volt?

A görögök és a rómaiak az állam vezetőiről nevezték el az évet. Ez azért volt lehetséges, mert a vezetők évente vál-tották egymást. Egyiptomban a fáraók uralkodásához ké-pest határoztak meg egy évet, például Tutanhamon fáraó uralkodásának harmadik évében. Ehhez listákra volt szük-ség, amelyek rögzítették a fáraók nevét, és azt, hogy hány évig uralkodtak. Ez azonban hibákhoz vezethetett. Ráadá-sul semmit sem mondtak az évnevek, ha elvesztek az éve-ket felsoroló listák. Az is baj, hogy nem tudtak a lista első événél korábbi eseményekre utalni, vagy arra, hogy valami

Athéni vízóra, amit bíróságon használtak. Azt mérték vele, hogy milyen hosszan beszél a vádló és a védő. Mindketten annyi időt kaptak, amíg a víz a felső edényből lecsorgott az alsóba. � Miért nem napórát használtak a bíróságon? A napóra tud perceket mérni?

Készíts vízórát!

Fogj két nagyobb tejfölösdobozt, és az egyik oldalára, a talpa fölé fúrj egy kis lyukat. Töltsd meg vízzel, tedd egy műanyag dobozra, hogy a lyukon keresztül kifolyó víz az alsó dobozba csorogjon! Közben nézd az órát! Egy perc elteltével fogd be a lyukat. Az alsó dobozban pont egypercnyi víz van. Ha újból le akarsz mérni egy percet, öntsd a vizet a lyukas dobozba! Lemérheted, tényleg egy percig fog csorogni.

21

a jövőben melyik évben fog történni, annak ugyanis még nem volt neve.

A zsidók egy bizonyos évhez, a világ teremtésének vélt időpontjához kötötték az időszámításukat. Úgy gondol-kodtak, hogy a teremtésnél korábbi időpontot nincs értelme megadni, hiszen a világ nem létezett. Ez a naptár minden történelmi és jövőbeli esemény rögzítésére alkalmas volt.

�� A névlistás időszámításnál miért nem tudtak a kezdő évnél ko-rábbi eseményeket évhez kötni?�� A zsidók miért nem számoltak az időszámításuk előtti évekkel?

Hogyan számoljuk az éveket?

A mi időszámításunk Jézus Krisztus születésének idő-pontját veszi alapul. Igaz, ezt sem pontosan számolták ki, de a hagyományos dátumokon nem változtatunk, mert az óriási zavarokat okozna. A zsidó naptárhoz képest változás, hogy tudjuk, Jézus születése előtt is volt már történelem, ezért visszafelé is számoljuk az éveket. Rómát például a hagyomány szerint Kr. e. (Krisztus előtt) 753-ban alapítot-ták. Ennél az időszámításnál két dologra is vigyázni kell! Krisztus előtt visszafelé számoljuk az éveket, vagyis az ala-

Athéni vezető tisztviselők névlistájának töredéke � Mindegyikükről egy-egy egymást követő évet neveztek el. Hány év névadóját látod rajta?

Giotto (dzsottó): A három napkeleti bölcs (1306) � Mit látsz a képen az istálló fölött? � Mi a szerepe Jézus születésének az időszámításunkban?


Egy forrás nagyon sokféle kérdésre adhat választ, de ehhez tudni kell, miből mire lehet következtetni. Ha írásos forrásunk van arra, hogy bekövetkezett egy napfogyatkozás, akkor pontosan ki lehet számolni visszamenőleg, hogy mikor történt a napfogyatkozáshoz kapcsolható ese-mény.

Az istenek haragja vagy napfogyatkozás?

Egy ókori csata idején eltűnt a Nap. A hadakozók megijedtek, mert azt hitték, az istenek megharagudtak rájuk. A félelmetes eseményt a törté-netírók feljegyezték. A napfogyatko-zások bekövetkezését kiszámolva ma már tudjuk, hogy a csata Kr. e. 584. május 29-én történt.

�� Miben segíti a csillagászat a törté-nészeket?�� Miért jegyezték fel az ókori tudósok

a napfogyatkozást?

22

pítás utáni év Kr. e. 752. A másik, amire oda kell figyelni, hogy Krisztus 1-ben született. Kr. u. 1 előtt Kr. e. 1-et mon-dunk, vagyis nem volt nulladik év. Ha egy Krisztus előtti évszámról meg akarod tudni, hogy hány éve történt, add össze azt az idei évvel, de vonj le belőle egyet, az a nem létező nulladik év!

�� Számold ki, hány éve voltak az első olümpiai játékok (Kr. e. 776)! Dolgozz a füzetedbe!�� Hány éve volt a marathóni csata (Kr. e. 490)?

Korszakhatárok a történelemben

A történelem eseményei nem az időszámításunk száz- vagy ezeréves szakaszai szerint rendezhetők nagyobb korszakok-ba. � Az őskor réges-régen kezdődött, nagyjából az em-berré válással, és Kr. e. 3000 körül, az első birodalmak és az első írásos források megjelenésével ért véget. Az őskort követően kezdődött az ókor, amit a Nyugatrómai Birodalom bukásával szoktunk zárni. A középkor végpontját sok vita övezte. Ma Amerika felfedezését tekintjük határvonalnak. Utána következett az újkor és a jelenkor.

�� Melyik birodalom jött létre nagyjából Kr. e. 3000 körül? Ha nem tudod, lapozz előre a 7. leckéhez!�� Melyik évhez kötik az ókor végét?

Melyik évben fedezték fel Amerikát? Ha nem tudod, nézz utána a könyvtárban!

Ókori napóra � Számold meg, hány órára osztották a napot! Vigyázz, egy rovás nem látszik. Ez a mai napi órák számának hányadrésze? Mikor nem tudták a napórát használni?

� Mi az emberöltő?

Az éveket nagyobb csoportokba foglaljuk. Tíz év ad egy évtizedet, száz év egy évszá-zadot, ezer év egy évezredet. Ha bizony-talanabb volt, hogy az esemény hány éve is történt, használták még az emberöltő kifejezést is. Ez nagyjából harminc évet je-lentett.

�� Hány emberöltő száz év? És három-száz év?�� Augustus (augusztusz) császár Kr. u.

14-ben halt meg. Az hány évezrede volt?


�� Milyen módszereket használtak az időpontok meghatározásához?�� Készíts egy időegyenest, amely be-

mutatja, hogy a történelem nagy korszakainak mi a neve, és hogyan követték egymást!

A r a b - f é l s z i g e t

P e r z s a - ö b ö l

Vö r ö s

- t e n g e r

F ö l d k ö z i- t e n g e r

Fekete- tenger Kaszpi - tenger

Ninive

Mári

Babilon

Uruk

Szúza

Ur LarszaLagas

Tigris

Eufrátesz

bitumen: olvadékony, fekete anyag, amelyet kőolajlelőhelyeken lehet találni. Az egykori Me-zopotámia területén ma sok olajkút működik.

23

Mai tudásunk szerint a történelem első városai ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában alakultak ki. Itt jöt-tek létre az első szervezett államok, és itt jelent meg már nagyon korán az írás használata is. Ezzel az em-beriség történetében egy új korszak kezdődött el, amelyet ókornak nevezünk.

Az első városok

� Gilgames legendája

Gilgames erőltetett építkezései miatt Uruk város lakói arra kérték az isteneket, hogy segítsenek rajtuk. Az istenek megal-kották Enkidut, egy nagyon erős embert, aki megküzdött Gilgamessel. Mivel erővel egyik sem tudott a másik fölé kerekedni, inkább összebarátkoztak. Amikor Enkidu meghalt, Gilgames életre akarta kelteni a barátját. A király elindult, hogy meg-szerezze az örök élet füvét. A füvet sike-rült megtalálnia, de miközben aludt, egy kígyó lenyelte azt. Gilgamesnek el kellett fogadnia, hogy az ember nem lehet hal-hatatlan.Gilgames, Uruk királya valóban létezett, de a róla szóló hosszú költemény (eposz) sok mesés elemmel gazdagította történetét.

�� Mit gondolsz, miért lopja el a kígyó az örök élet füvét?

�� Mit nevezünk városnak?�� Mire volt szükség ahhoz, hogy nagy

lélekszámú települések jöhessenek létre?�� Miért nehéz egy város életét irá-

nyítani?�� Hogyan fejlődhetett ki az írás? Mik

lehettek az előzményei?

23

Az ókori Mezopotámia � Olvasd le a térképről, hogy melyik két folyó közt fekszik Mezopotámia! Miért telepednek le az emberek szívesen a folyók mentén?

Falak és csatornák

Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyók között he-lyezkedik el, a szó jelentése ezért Folyóköz. Mezopotámi-ában épültek az első városok. Babilon a folyó partján feküdt, Uruk város pedig az Eufrátesz közelében. Urukban Gilga-mes volt a király. � Babilonba hatalmas, színes téglákkal kirakott kapun léphettek be az arra járók. Az úttestet is tég-lákkal borították. A házakat, templomokat, palotákat mind napon szárított téglákból építették, és nem habarccsal, ha-nem bitumennel* rögzítették egymáshoz őket.

A főúttól jobbra hatalmas, emeletes toronytemplom, a zikkurat állt, amit a Bibliában Bábel tornyaként emlegetnek. A folyóból minden irányba csatornák ágaztak el. Ezek vi-zével öntözték a szántóföldeket, mivel Mezopotámiában ritkán esik az eső. Ezt hívják öntözéses földművelésnek. Az utcákon kétkerekű kocsik döcögtek, amelyeket két ökör húzott. Az egyik kocsin gabonával teli zsákok voltak. Egy raktárba kanyarodott be. A királynak fizette be az adót egy földműves.

6.

24

� Agyagba nyomott jelek

Az adók behajtását számon kellett tartani. A királyok tetteit fel kellett jegyezni. Ezért jött létre Mezopotámiában az ékírás. A templomi iskolát a tábla házának nevez-ték, mert az ékírás jeleit puha agyagtáb-lákba nyomták és karcolták be. A fontosabb táblákat kiégették, így ezek évezredekig fennmaradtak. Az agyagtáb-lák fontos forrásai ennek a kornak, ezek te-szik lehetővé, hogy megismerjük az ókori Mezopotámia lakóinak életét.

A királyi palota kiemelkedett a többi ház közül. A király irányította az országot. Ő szervezte meg a csatornák építé-sét és tisztítását. Azért fizettek neki adót, hogy abból tartsa fenn a hadsereget, amely megvédte a várost. A városfalakat is a behordott termés és az emberek védelmére emelték. Ba-bilon falai olyan szélesek voltak, hogy két szekér is el tudott menni egymás mellett a fal tetején!

�� Sorold fel, milyen épületek álltak az ókori városokban!

A velünk élő Mezopotámia

Sok mezopotámiai találmányt ma is használunk. Mezo-potámiában alig volt kő, ezért az agyagot nemcsak írás-ra, � hanem edények és téglák égetésére is használták. A városfalak és toronytemplomok is agyagtéglából épültek. A mezopotámiai csillagászok pontosan megfigyelték és ki-számították a bolygók útját. Nem tízes, hanem hatvanas és tizenkettes számrendszert használtak. Ennek emléke, hogy egy nap huszonnégy óra (2 5 12), egy óra hatvan perc (5 5 12), és a kör 360° (30 5 12). Mezopotámiában használ-ták először a fazekaskorongot és a kereket.

�� Hogyan őrzi a magyar „tucat” szó a mezopotámiai számrendszer emlékét?�� A csillagjóslás is Mezopotámiából ered. Nézz utána a könyvtár-

ban, hogy mi ez, és miért nem tartjuk ma tudománynak!�� Mire használják a fazekaskorongot?�� Mire használják ma az olajat és az aszfaltot? Gondolj arra, min

jársz az utcán, és mitől megy egy autó!Az ékjelek több elemből álltak � Magyarázd el, miért használtak agyagot az írás rögzítéséhez!

Mezopotámiai találmányok � A kép segítségével sorolj fel mezopotámiai találmányokat!

ékjel: jelentése:jön, megy, jár,

gyalogol, sétál stb.

épít, emel, nő,beágyaz, rögzít stb.

szétterít, tésztát kinyújt, süt, kenyeret süt

25


�� Sorold fel, milyen feladatai voltak egy királynak az ókori Mezopotá-miában!�� Milyen épületek találhatók egy

ókori városállamban?�� Sorolj fel példákat arra, mi mindent

készítettek agyagból az ókori Me-zopotámiában!�� Milyen mezopotámiai találmányo-

kat használunk ma is a mindenna-pi életben?


Olvasd el a Babilonról szóló ismertetést, és tanulmányozd a város ké-pét! Készíts az alábbihoz hasonló listát arról, hogy miben hasonlít Ba-bilon a mai városokra és miben nem! A listád bemutatásakor adj ma-gyarázatot a hasonlóságokra és különbségekre! Dolgozz a füzetedbe!

hasonlóságok magyarázat különbségek magyarázat


A történelmi megismerés a múlt-ból ránk maradt forrásokon alapul. A források mesélik el, hogy mi tör-tént a múltban.

A világ első könyvtára

Az ókori Mezopotámia történetének nagyon fontos forrásai az ékírásos agyagtáblák. Mezopotámiában jött létre az első könyvtár. Ezt meg is ta-lálták a régészek. Ezerötszáz agyag-tábla közül száz volt irodalmi mű, köztük a Gilgames-eposz.

�� Mesélj arról, ki volt Gilgames!

Zikkuratok Mezopotámiában

A zikkuratok lépcsőzetes mezopotámiai toronytemplo-mok voltak. Babilon zikkuratja ihlette a bibliai Bábel tornya történetét. A bibliai történet szerint Bábel (vagyis Babilon) lakói olyan tornyot akartak építeni, amelyik az égig ér.

Az emberek szorgalmasan készítették a téglákat, és emelték a tornyot. Megértették egymást, mert mindenki ugyanazon a nyelven beszélt, de Isten megbüntette az elbizakodott embereket. A büntetésük az lett, hogy más és más nyelveken kezdtek beszélni, és többé nem ér-tették meg egymást. Abbahagyták a torony építését, és szétszóródtak az egész földön.

�� Fogalmazd meg, hogy a történetből mi lehet igaz, és mi az, ami csak mese!�� Hogyan magyarázza a történet, hogy ma sok nyelv létezik a föl-

dön?

Zikkurat � Fejezd be a kifejezést! „Bábeli …” Mikor mondjuk ezt valamire?

Törd a fejed!

�� Olvasd el az alábbi találós kérdést! Mit gondolsz, mi a megfejtés?

„Csukott szeműek lépnek be ide, de nyitott szeműek lépnek ki innen.”

A megfejtés: iskola

�� Meséld el, mit hallottál az ókori egyiptomiakról?�� Mit tud adni egy folyó a partján

élőknek?�� Miért lehet hasznos egy folyó ára-

dása?

26

Nincs olyan kisgyerek, aki ne hallott volna a piramisokról vagy a múmiákról. A múzeumokban a legtöbb gyereket az egyiptomi kiállításokon láthatjuk. A hieroglifák színes írásjegyei, az állatfejű istenek mind na-gyon különösnek és vonzónak tűnnek a mai emberek számára. Ez az izgalmas ókori kultúra a Nílus völgyé-ben alakult ki ötezer évvel ezelőtt.

7. A Nílus völgyében. Hétköznapok és ünnepek

A Nílus völgye � Melyik tengerbe folyik a Nílus? � A kőbányák Théba közelében vannak. A térkép alapján válaszolj, hogyan kerülhettek a hatalmas kövek a piramisépítés helyszínére!

Az éltető víz

A Nílus a világ egyik leghosszabb folyója. Az emberek nagyon korán megtelepedtek mellette. Minden évben ugyanakkor áradt ki, vízzel és termékeny iszappal borítva a part menti szántóföldeket. Egyiptomban, ahol alig esik az eső, a Nílus áradása az életet jelentette. Az egyipto-miak csatornákon vezették el a folyó vizét a távolabbi föl-dekre, a magasabb területekre pedig gémeskúthoz hasonló vízemelővel juttatták el. A munkát a királyok szervezték meg, azért, hogy minél több embert tudjon eltartani a különben száraz és homokos vidék. Kr. e. 3000 körül az egyik király egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. Ő lett a birodalom uralkodója, a fáraó.

�� Hogyan hasznosították a Nílus áradásait?�� Miért volt hasznos, hogy egész Egyiptomot egyetlen fáraó ve-

zette?

Ember alakú színes múmiakoporsó. A múmiát ilyen színes koporsóba helyezték, majd betakarták egy belső és egy külső fedéllel. � Miért volt ember alakja a koporsónak? � Készíts rajzot egy múmiáról a kép és a forrás felhasználásával!


Arab - fé lsziget

A F R I K A

F ö l d k ö z i - t e n g e r

Nílus

Nílus

Vö

r ös

- t en

ge

r

A r a b - t e n g e r

Felső -Egyiptom

Alsó -Egyiptom

HéliopoliszMemphisz

Théba

Ahet-Aton (Tell el Amarna)Abüdosz

Gíza

Szüéné

Buto

piramis

27

� Egy görög történetíró leírása a múmiakészítésről

„Elvégzik a balzsamozást, amelynek a leg-tökéletesebb módja ilyen. Először is kisze-dik az agy egy részét görbe vassal az orron át, más részét pedig beleöntött szerekkel irtják ki. Aztán éles etiópiai kővel felvágják a lágyékot, s eltávolítják az összes belet. A test alsó részét kiöblítik pálmaborral, majd összetört füstölőszerekkel újra kitisztít-ják, megtöltik mindenféle füstölőszerrel, s végül bevarrják. Ezután a testet bedör-zsölik salétrommal, és hetven napra el-rejtik. Hetven nap elmúltával lemossák, az egészet körültekerik vászonszalagokkal, s bekenik gumival, amelyet az egyipto-miak enyv helyett használnak. Ezután a hozzátartozók elviszik a holttestet, s fából készült, ember alakú koporsóba helyezik.”

�� Miért kellett a belső szerveket eltávo-lítani? Mi történne a testtel, ha ezek bentmaradnának?

Tudomány és mesterség az ókori Egyiptomban

A csatornaépítéshez mérnökökre, matematikai tudásra, az áradás időpontjának kiszámításához csillagászokra volt szükség. A múmiák készítésekor a halottakat felboncolták, ez az orvostudomány fejlődését segítette elő. A fáraót halála után istenként tisztelték. Testét múmiaként tartósították, vég-ső lakóhelyül piramist vagy sziklasírt építettek neki. �

A tudósok a papok közül kerültek ki, mert a bonyolult egyiptomi írást csak kevesen tudták megtanulni. �

A csatornaásás, a piramisépítés a szegény parasztok feladata volt, akik áradás idején úgysem tudtak a földeken dolgozni. Egyiptomban ezért kevés volt a rabszolga, hiszen alig volt szükség a munkájukra. A templomokat, palotákat és sírokat hatalmas szobrokkal, díszes feliratokkal és dom-borművekkel ékesítették. Az egyiptomi kézművesek, művé-szek alkotásait ma is megcsodáljuk.

�� Miért készítettek múmiákat az egyiptomiak? A válaszodhoz használd a forrást és a képet is!

Az istenek sokszínű világa

Egyiptomban sokistenhit volt. Eleinte minden városnak és vidéknek saját istenei voltak, de a birodalom létrejöttével az istenvilág is egyesült. A legfontosabb a napisten, Ámon-Ré volt, hiszen Egyiptomban szinte mindig süt a Nap. Az egyip-tomiak úgy gondolták, hogy a lelkük is meghal, ha a testü-ket elpusztítják. A múmiákra azért volt szükség, hogy meg-védjék még a holttestet is a pusztulástól. Mivel ilyen sokat foglalkoztak a halállal és a túlvilággal, érthető, hogy egyik legfontosabb istenükként Oziriszt, az alvilág urát és feleségét, Íziszt tisztelték.

Egyiptomi hieroglifák. A bekarikázott szó egy fáraó neve volt. A korong alakú jel a Nap, és úgy mondták, ré. � Miért volt nehéz megfejteni a hieroglif írást? A képen egy vagy két fáraó neve látható?

� A szent véset

A hieroglifa szó jelentése szent véset. Szent volt, mert papok használ-ták, és gyakran vésték kőbe, templomok és sírok falába. A hieroglifák mintegy ötezer évvel ezelőtt alakultak ki. A képecskék jelölhettek egy fogalmat, de annak hangértékét is. A koronghoz tartozó fogalom a Nap volt, de a „ré” hangot is jelölhette. Használtak olyan jeleket is, ame-lyek más jelek jelentését módosították. A két lépő emberi láb például a mozgást jelentő szavak mögé került. A fáraók nevét kis karikával vet-ték körül. A jövendő írnokok tízéves korban kezdték tanulni az írást. Ez nem ment könnyen. Erre utal, amit egy tudós pap jegyzett fel: „A fiú a hátán hordja a fülét. Akkor hall, ha ütik.”

�� A kép és a forrás alapján foglald össze, miért volt nehéz megta-nulni a hieroglifákat!�� Mit jelent, hogy a fiú a hátán hordja a fülét?

28


Az egyiptomi tudomány nagyon fej-lett volt. A görögök sokat tanultak tőlük. A lecke szövege és az olvasmányok alapján válaszolj arra a kérdésre, hogy miért fejlőd-tek ki az egyes tudományok Egyiptomban! Melyek voltak ezek a tudományok?Készíts egy ehhez hasonló táblázatot az egyiptomi tudományokról! Dolgozz a fü-zetedbe!

tudományág

a fejlődés okai

�� Kik lehettek tudósok az ókori Egyip-tomban, és miért csak ők?

Ízisz és Ozirisz boldog házasságban éltek. Egy fiuk is volt, a sólyom-fejű Hórusz. A sivatagi vihar istene megölte és darabokra szaggatta Oziriszt. Ízisz összeszedte testének darabjait, összeillesztette és vá-szonba csavarta. Így jött létre az első múmia. Ozirisz pedig leköltözött az alvilágba, és a halottak ura lett.

A legtöbb egyiptomi istennek emberi teste és állatfeje volt, de a termékenységistent, Ápiszt mindig egy különös gondossággal kiválasztott igazi bika testesítette meg.

�� Mik voltak az egyiptomi vallás jellegzetességei?

Játék és szórakozás

Amikor az egyiptomiak éppen nem dolgoztak, szívesen spor-toltak és játszottak. Fennmaradtak birkózókat, ökölvívókat és labdázókat ábrázoló domborművek, sőt a száraz homok-ból szőrrel tömött bőrlabdák is előkerültek. A táblás játékokat is szerették, de a játékszabályok sajnos nem maradtak fenn. A dobókockák viszont ugyanolyanok voltak, mint a maiak.

�� Hasonlítsd össze az egyiptomiak és a mai emberek szórakozását! Mik a hasonlóságok és a különbségek?

Ízisz és Ozirisz. Az aranyszobrocskán jobbra látható Ízisz, balra a fia, Hórusz, és középen Ozirisz. � Miből látszik, hogy Ozirisz itt már halott? Milyen madárfeje van Hórusznak? Nézd meg a forrásban!

Ápisz bika. A falfestményen

ábrázolt bika a fején napkorongot

hord. � Mivel érzékeltette a művész,

hogy ez nem egy közönséges bika?

A történetben említett három isten közül melyiknek volt szentélye Szombathelyen? Nézd meg a szombathelyi Iseum honlapját! Honlap: http://www.iseumsavariense.hu


�� Miért kellett csatornákat építeni az ókori Egyiptomban?�� Miért készítettek az egyiptomiak múmiákat?�� Mi jellemezte az egyiptomiak vallását?�� Mi segítette az egyes tudományok fejlődését?

�� Ki volt Mózes, és honnan ismerhetjük a nevét?�� Milyen bibliai történeteket ismersz?

Mesélj el egyet!�� Milyen isteneket tiszteltek az egyip-

tomiak?

Palesztina és a föníciai városok � Olvasd le a térképről, melyik tenger partján fekszik

Palesztina és Fönícia! Melyik birodalom fekszik Palesztinától délre?

A világ legismertebb könyve a Biblia. Az első fele, a héber Biblia, a világ teremtéséről, az első emberpárról, a zsidó nép küzdelmes sorsáról szól. A második rész pedig, a görög nyelvű Újszövetség, Jézus történetét és a kereszténység kialakulását mutatja be.

8. Történetek a Bibliából

29

Kiűzetés a Paradicsomból

A zsidó vallás csak egyetlen istent tisztel, ezért egyisten-hívő vallásnak nevezzük. A héber Biblia elbeszéli, hogyan teremtette meg Isten hat nap alatt a földet, és hogyan for-málta meg az első embert, Ádámot a föld porából, felesé-gét, Évát pedig Ádám oldalbordájából. Isten azonban kiűzte őket a Paradicsomból*, mert tilalma ellenére ettek a tudás fájának gyümölcséből.

Amikor az Úr meglátta, hogy ettek a tudás fájának gyümölcséből, ezt mondta az embernek: „Mivel hallgattál az asszony szavára, és ettél a fá-ról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tö-vist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verí-tékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél.”

�� Mi volt a tiltott gyümölcs?

�� Hogyan magyarázta a Biblia, hogy az ember nem halhatatlan, és dolgoznia kell az életben maradáshoz is?

Az özönvíz

Ádám és Éva utódai sok bűnt követtek el, ezért az Úr megharagudott rájuk. Keresett egy igaz embert, Noét, és megbízta azzal, hogy építsen egy hatalmas bárkát. Meghagyta neki, hogy a bárkára vigyen fel min-den állatból egy párt, és szálljon fel maga is családjával együtt. Negy-vennapos eső zúdult a földre, az emberek és az állatok mind elpusztul-tak, csak a bárka utasai maradtak életben.

Paradicsom: másképpen Édenkert, ahol a Biblia szerint az első emberpár lakott.

Noé bárkája � Miért haragudott meg az Úr az emberekre?

EG

YI P

TO

M

Líbiai - s ivatag

Vö r ö s - t e n g e r


Holt-tenger

FÖNÍCIA

PALESZTINA

Büblosz

Türosz

Jerikó

Jeruzsálem

Tigris

Eufrátesz

Nílus

Szidón

30


A történészek feltételezik, hogy a ter-mészeti katasztrófákról szóló mesés elbeszélések valós, de nagyon régen történt események emlékét őrzik.

A vízözönA vízözön nemcsak a Bibliában szere-pel, hanem Gilgames történetében és a görög hagyományban is. Az utolsó jégkorszak vége után a ten-gerek szintje legalább harminc méter-rel megemelkedett. Ez magyarázhat-ja, hogy az egymástól távol élő népek közt is kialakult a vízözön mítosza.

�� A Biblia szerint miért támasztott vízözönt az Úr?

József, az álomfejtő

Sok zsidó élt a hazájától távol, Egyiptomban. József is Egyiptomba ke-rült, bár szülőhazája Kánaán volt. József értett az álomfejtéshez. Egy alkalommal megfejtette a fáraó álmát, ezért az uralkodó a birodalom második emberévé emelte. A fáraó hét kövér tehénről álmodott, majd hét sovány tehénről, amelyek megették a kövéreket. József a fáraó ál-mát meghallgatva azt mondta, hogy hét bőséges év következik Egyip-tomban, de azt hét ínséges esztendő követi, ezért a bőséges években raktározzák el a termés egy részét, és amikor éheznek, ebből tarthatják fenn a népet. A fáraó megbízta Józsefet a raktárak feltöltésével, és a szűk esztendőkben ezekből látták el az egyiptomiakat.

�� Mit jelentett a hét kövér és a hét sovány tehén?�� Melyek a történet azon elemei, amelyeket Egyiptomról tanulva

már megismertél?

Kivonulás Egyiptomból

Mózes zsidó volt, de már Egyiptomban született. Csecsemőként egy kosárba tették, és a Nílus vizére bocsátották. Itt talált rá a fáraó lánya, és megmentette a gyermeket. Mózes a fáraó udvarában nevelkedett fel, és a zsidó nép vezetője lett. Amikor a zsidók a sanyargatás miatt úgy döntöttek, hogy kivonulnak Egyiptomból, a fáraó serege üldöző-be vette őket. A menekülőket a Vörös-tenger partján érték utol. Az Úr ekkor Mózes második könyve szerint kettéválasztotta a tengert, és át-vezette népét a túlsó partra. A fáraó katonáira visszazúdult a víz, és el-pusztította őket. Isten törvényeket adott a zsidóknak, akik Kánaánban, a mai Izraelben nyertek új hazát.

�� Nézz utána a Bibliában, miért tették ki Mózest a Nílus vizére!�� Készítsetek egy képsorozatot a történetről! Mindenki egy-egy

eseményt rajzoljon le belőle!

A tízparancsolat

Mózes a Sínai-hegy lábához vezette a népet. Az egész hegyet beborí-totta a füst, mert az Úr tűzben szállt le a hegy csúcsára, Mózes pedig az Úr parancsára felment a Sínai-hegyre. Az Úr ekkor Mózesen keresztül törvényeket adott a zsidóknak. Mózes az Úr minden törvényét felírta. Ezeket a törvényeket együtt tízparancsolatnak nevezzük. A nép hallotta a mennydörgést, látta a füstöt, és félt közelebb menni a hegy lábához.

�� Nézd meg a Bibliában, a Kivonulás könyvében, hogy mit tartal-maz a tízparancsolat!�� Az Úr azt is megtiltotta, hogy szobrot készítsenek róla. Mit gon-

dolsz, miért?

A betűk születése

A zsidó nép Palesztinában telepedett le. A megszülető zsi-dó államtól északra a föníciaiak éltek. Sokszor szerepelnek a Bibliában, mivel ők szállították a kor fontos építőanyagát,

Michelangelo (mikelandzselo): Mózes (1517). A szobor fején kis szarvakat lehet látni. A Bibliában a szarv az erőt jelenti. � Mire használjuk azt a kifejezést, hogy „letörik a szarvát”? Ha nem tudod, kérdezd meg szüleidtől vagy tanáraidtól! Mit gondolsz, mi lehet arra a táblára írva, amire Mózes támaszkodik?

Keresd meg a lecke térképén, hol található Jeruzsálem!

31

lamed lmem mnun nsamech szajin ope psade skof qres rsin staw t

alef abet bgimel gdalet dhe hwaw wzajin zhet htet tjod jkaf k

lamed lmem mnun nsamech szajin ope psade skof qres rsin staw t

alef abet bgimel gdalet dhe hwaw wzajin zhet htet tjod jkaf k

a cédrusfát. Ez a kereskedőnép találta fel a mindössze hu-szonkét jelből álló betűírást, valamennyi európai írás ősét. A zsidók is ezt az írást vették át. Sem a föníciai, sem pedig a zsidó írás kezdetben nem ismerte a magánhangzókat.

Dávid és Góliát küzdelme

A zsidóktól délre megtelepült filiszteusok* egyre erősebben szorongatták a tizenkét zsidó törzset. Alig több mint három-ezer évvel ezelőtt a zsidó törzsek összefogtak, és Izrael néven királyságot alapítottak. Az első királynak még nem sikerült ki-űznie az ellenséget. Dávid azonban, bár egyszerű pásztor volt, bátorságával megmentette népe fenyegetett seregét, és ké-sőbb Izrael királya lett. Jeruzsálemet tette Izráel központjává, ahol Salamon épített templomot. Góliát legyőzését és Dávid történetét a bibliai Ószövetség beszéli el.

A filiszteusok közül kilépett egy hatalmas termetű harcos, akit Góli-átnak hívtak. A fejét bronz sisak védte, és pikkelyes páncélt viselt. Így szólt a zsidókhoz: Válasszatok ki magatok közül egy embert, akivel megküzdök. Ha legyőz, a szolgáitok leszünk. Ha én győzök, szolgáink lesztek. Dávid, a pásztorfiú keresett magának öt követ, és betette eze-ket a tarisznyájába, ahol a parittyáját* is tartotta. Amikor meglátta őt Góliát, rákiáltott: – Kutya vagyok tán, hogy bottal jössz ellenem?

Dávid ekkor kivett egy követ a tarisznyából, megpörgette a parity-tyáját, elhajította a követ, és homlokon találta Góliátot. Az óriás arc-cal a földre bukott, és meghalt. Dávid ekkor kihúzta Góliát kardját, és levágta a filiszteus fejét.

�� Miért Góliát kardjával vágta le Dávid az óriás fejét? DOLGOZD KI A VÁLASZODAT!

Miben különbözik a zsidó vallás az egyip-tomitól? Készíts táblázatot, és sorold fel a zsidó és az egyiptomi vallás jellegzetes-ségeit! Dolgozz a füzetedbe!

zsidó vallás egyiptomi vallás


�� Miért büntette meg az Úr Ádámot és Évát?�� Milyen történetek fűződnek Mózeshez? Legalább hármat so-

rolj fel!�� Milyen szerepet játszottak a zsidók történetében az egyipto-

miak és a föníciaiak?

Caravaggio (karavadzsó): Dávid Góliát fejével (1610)

A föníciai ábécé huszonkét jele

� Melyik jel hasonlít a mi betűinkre? Mit

gondolsz, miért?

A zsidó Biblia részlete � A zsidók annyira tisztelik a Bibliát, hogy olvasáskor nem kézzel követik a sorokat, hanem egy kis mutatóval. Fogalmazd meg, hogy miért! Kinek a szavait rögzíti a tízparancsolat?

filiszteusok: a zsidókkal szomszédos nép, Pa-lesztina névadói

parittya: bőrből és szíjakból álló hajítófegyver

A Sárga-folyó partján

Kína lakói a folyók áradását használták ki a földművelés-hez. Rizst termesztettek, amihez hosszabb időre el kellett árasztani a földeket. A földműveléshez csatornákra és gá-takra volt szükség. Az építkezéseket az uralkodók szervez-ték meg.

Mintegy 2200 éve az egyik uralkodó, Csin egyesítette Kína nagy részét, és a birodalom császára lett. A hunok táma-dásai ellen hatalmas falat építtetett földből, majd téglából. A kínai nagy fal tornyaiban őrködő katonák füst- és tűzje-lekkel értesítették a többieket a veszélyről. A birodalom irá-nyítását írástudó hivatalnokok segítették. � Csint halála után agyagból készített katonák serege védelmezte.

�� Miért épített falat Csin?

Hold Nap fényes Földvíz

Ha valamit nem értünk, gyakran mondjuk: ez nekem kínaiul van. Pedig a kínai kultúra sok vívmánya ma már mindennapjaink része. Nemcsak a papír, a porcelán, a selyem vagy a puskapor, hanem az édes-savanyú mártás is meghódította Európát. India pedig az „arab” számokat adta a világnak, és velük együtt sok-sok matematikai felfedezést.

Kína térképe � A kínai kultúra két nagy folyó völgyében alakult ki. Miért volt fontos

a folyóvölgy? Milyen építmény található Kína határán? Mi lehetett a célja?

Jangce Mekong

nagy

fal

Jang

ce

Brahmaputra

K e l e t - k í n a i -t e n g e r

HsziJa

ngce

�� Milyen evőeszközt használnak a kí-naiak?�� Milyen birodalomról tanultál eddig,

ami két nagy folyó között alakult ki?�� A tűzijáték kínai találmány. Milyen

ünnepeken használnak tűzijátékot?

32

9. A nagy fal mögött

Hold, Nap, fényes. Kínai fogalomjelek � A rajz

alapján fogalmazd meg, hogyan jön létre a fényes fogalomjele!

� A világ legbonyolultabb írásrendszere

A monda szerint a kínai írást egy réges-ré-gen élt császár találta ki. A jelek formája a madarak lábnyomait utánozta. A világ legbonyolultabb írásrendszere a kínai, bár a lábnyomokhoz nincs semmi köze. Min-den fogalomnak külön jele van. Négyszáz szótagjelet és azok különféle összetételeit használják. Az idegen nevek rögzítéséhez is a szótagjeleket alkalmazzák. Egy művelt embernek legalább háromezer összetett fogalomjelet kell ismernie. A legnagyobb kínai szótár mintegy ötvenezer jelet tar-talmaz. Kína lakói sokféle nyelven beszél-nek, ezért a fogalomírás segítségével értik meg egymást.

�� Miért nem vezetik be a kínaiak a sok-kal egyszerűbb betűírást?�� Hány betűből áll a magyar ábécé? Mit

gondolsz, ki tanul meg hamarabb írni, egy magyar vagy egy kínai iskolás?

33

Az ember, akit Tízezernek hívtak

Csin, a kínaiak nagy hatalmú császára meg akarta védeni népét a hunoktól. Hatalmas fa-lat kezdett építeni, ami visszatartja a lovukról nyilazó hunok rohamát. De hiába építették a falat nappal, éjszaka mindig összeomlott. A bölcsek szerint emberáldozatra volt szük-ség. Mérföldenként bele kell építeni egy-egy ember holttestét a falba. Csakhogy a falat tízezer mérföldesre tervezték! Ez rengeteg ember életébe került volna. Csin fülébe jutott, hogy él egy ember a birodalmában, akit Vangnak, vagyis Tízezernek hívnak. A császár megölette Vangot, és a falba épít-tette a csontjait. Vang felesége sírva járta végig a falat, a férjét keresve. A fal a sírástól megrepedt, és kihullottak belőle a csontok. Az asszony el tudta temetni szeretett párját.

�� Miért volt szükség a bölcsek szerint emberáldozatra?�� Olvasd el a könyvtárban Kőmíves Kelemen történetét! Miben hasonlít és miben különbözik egymástól a két történet?

A kínai nagy fal � A kép és a forrás segítségével meséld el a fal építésének történetét!

buddhizmus: a nagy világvallások egyike, távol-keleti országok vallása, amelyet alapí-tójáról, Buddháról neveztek el.

Gazdaság és kultúra a nagy fal mögött

A rizsen kívül fontosak voltak a tea- és az eperfaültet-vények. Az eperfák leveleit selyemhernyók legelték. Be-lőlük készítették a selymet, ami a selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonalon még Rómáig is eljutott! Kínai ta-lálmány a porcelán, a papír és az iránytű. A puskaport is a kínaiak találták fel, és tűzijátékként, valamint jeladásra használták.

Kínában még ma is sokistenhit van, és külön tiszteletben részesítik a családok őseinek szellemét. Sokan követik a buddhizmus* tanait is.

�� Keresd meg a történelmi atlaszban a selyemutat! Tedd mellé a földrajzi atlaszt, és írd össze, milyen mai országokon vezetett ke-resztül! Indulj el Kína felől!

Az örök körforgás birodalma

Amikor Mezopotámiában kialakultak az első birodalmak, Indiában is nagy városok jöttek létre az Indus-folyó partján. Téglából épített házak, gabonaraktárak, kutak és csatornák határozták meg a városok képét. A házaknak még fürdőszo-bája is volt! Indiában nyáron három hónapon át esik az eső. Az indiaiak hatalmas víztárolókat építettek, hogy a száraz időszakban is tudjanak öntözni.

34

Az Indus menti városok akkor pusztultak el, amikor mint-egy 3500 éve egy új nép, az árják nyomultak be Indiába. Az ő nyelvük hasonlít a perzsához, de a latinhoz és a némethez is.

Az indiai vallások sok istent tiszteltek. Voltak ember ala-kú, de sok karú és állatfejű isteneik is. Hittek benne, hogy ha-láluk után a lelkük újjászületik a földön. Ha jó emberek vol-tak, boldogabb életre fognak születni, de ha gonoszak, akkor csak állati alakba költözhetnek.

Az indiai matematika nagyon fejlett volt. Indiai tudó-sok alakították ki az általunk is használt számokat, köztük a nullát, amit sem a görög, sem a római matematika nem tudott jelölni. Az indiai vallásban a teheneket nem szabad bántani. Súlyok emelésére háziasították az indiai elefán-tot, amit háborúkban is használtak az ellenfél letiprására.

Egy királyfi megvilágosodik

Élt egyszer Indiában egy királyfi, aki beleunt a királyi udvar fényűzésé-be. Úgy gondolta, hogy a semmittevés és a csillogás nem tesz senkit boldoggá. Elhagyta a palotát, és beállt a szerzetesek közé. Alig evett valamit, hat éven át sanyargatta a testét, a boldogsághoz mégsem ke-rült közelebb. Egyszer leült egy fügefa alá, és végiggondolta: ha sem a gazdagság, sem pedig a nyomor nem tette boldoggá, a megoldás a kettő között kell hogy legyen. A szenvedésünk oka az önzés és a vá-gyakozás. Meg tudunk ezektől szabadulni, ha helyesen gondolkodunk és cselekszünk. Ezután a királyfi korábbi nevét megváltoztatva Budd-hának, vagyis Megvilágosodottnak nevezte magát.

Buddha a vidéket járta, és arra tanította az embereket, hogy az igazi boldogság az, ha jó tettekkel és vágyainkat leküzdve megszabadulunk az újjászületés örök körforgásától.

�� Miért hagyta el a királyfi a palotát? Milyen élet vezet Buddha sze-rint a boldogsághoz?�� Tanulmányozd a Világvallások című olvasmány táblázatát a 97.

oldalon! Olvasd le, hogy mennyire elterjedt ma a buddhizmus!Buddha a fügefa alatt � Az olvasmány segítségével meséld el, mit ábrázol a kép!


�� Miért kellett falat építeni a kínai határon?�� Fogalmazd meg a selyemút szere-

pét az ókori kereskedelemben!�� Mennyiben könnyítette meg a kí-

nai hajósok dolgát az iránytű isme-rete?�� Hogyan akarta Buddha megállítani

a lelkek örök körforgását?


Hasonlítsd össze a mezopotámiai, egyiptomi, kínai és indiai öntözé-ses gazdálkodást a leckék és a források segítségével! Fogalmazd meg, mi a közös és mi az eltérő bennük! Készíts az alábbihoz hasonló táb-lázatot! Dolgozz a füzetedbe!

közös elemek eltérő elemek

Mezopotámia

Egyiptom

Kína

India

Az indiai, arab és európai számok � Figyeld meg, milyen jelből alakul ki a nulla! A nulla látszólag a semmit jelöli. Miért nagyon fontos mégis a matematikában? Gondolj a tízes számrendszerre!

indiai számok

arab számok

mai nyomtatott számok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

35

Csak az emberiségnek van történelme. El tudjuk mesélni a világegyetem vagy a dinoszauruszok történetét, de az nem történelem. A történelem azért az emberiség sajátja, mert csak mi értjük a saját történetünket. Mi, emberek vagyunk egye-dül képesek a világot történetiségében látni. Ez azt jelenti, hogy megértjük és megfogalmazzuk, leírjuk, hogyan változik a világ. Megállapítjuk, mi az oka és mi a következménye egyes esemé-nyeknek. Mindezt a források feltárásával és ér-telmezésével tudjuk megtenni.

�� Miért csak az emberiségnek van történelme?�� Minek a segítségével ismerjük meg a történelmet?�� Hogyan emelkedett ki az emberiség a főemlősök

közül?

Az őskor történelme az ember kialakulásával foglalkozik. Az őskorban megjelent az esz-közhasználat, a beszéd, a szervezett közösség (család, nemzetség, törzs). Ezek emelték ki az embert a főemlősök közül. Az őskor végén meg-jelent az élelemtermelés. A vándorló törzsek le-telepedtek, létrehozták az első falvakat, majd városokat és birodalmakat. Az idő mérhetővé vált. Létrejöttek az első naptárak, megszületett az időszámítás.

Az Egyiptomi Birodalom Kr. e. 3000 körül egyesült Alsó- és Felső-Egyiptomból. A fáraók

múmiái számára hatalmas piramisok épültek. Fejlett tudomány nélkül nem tudták volna ki-használni a Nílus áradásait, nem tudtak volna csatornákat és öntözőrendszereket építeni.

A mezopotámiai városok az Eufrátesz vizét terelték csatornákba. A városokat és birodalma-kat olyan nagy hatalmú királyok irányították, mint a mondai hőssé vált Gilgames.

�� Hogyan függött össze az élelemtermelés, a falvak és a városok kialakulása?�� Hogyan vezetett az öntözéses földművelés az első

birodalmak kialakulásához?�� Milyen jelentős épületeket ismersz az ókori Kelet

történetéből? Mire használták ezeket?�� Milyen ókori keleti eredetű kulturális vívmányokat

használunk ma is?

A kis zsidó nép szakított a birodalmak sokis-tenhitével, és egyetlen istent tisztelt. A zsidók és Isten szövetségét az úgynevezett héber Biblia (Ószövetség) írja le.

A föníciaiak alakították ki azt az egyszerű írást, amelyet görög közvetítéssel egész Európa átvett. Ez lett a betűírás. A távoli keleten India és Kína alkotott fejlett civilizációt. Indiából szár-maznak a ma is használt számaink, Kínából pe-dig a papír, a selyem, a porcelán és a puskapor. A kínai nagy fal az emberiség közös kincse.

A történet kezdete �� ÖSSZEFOGLALÁS

�� Mutasd meg az időszalagon, mikor születtél!

Kr. e. 2000

Kr. e. 1000 0

Kr. u.1000

Kr. u.2000

II. fejezetHellász földjén

NÉGYÉVENKÉNT az egész világ az olimpiai játékokra figyel. Az első ilyen sportversenyt közel kétezer-nyolcszáz éve rendezték meg Olümpiában. Nem csak a sport szeretetét, a versengést örököltük a görögöktől. A legtöbb tudomány neve is görög eredetű, mint például a matematika. A görögök legfontosabb vívmánya az athéni demokrácia megteremtése volt. Először éltek emberek olyan államban, amit nem egy-egy nagy hatalmú személy, hanem a népgyűlés résztvevői, az egyszerű emberek irányítottak. Nem véletlen, hogy a demokrácia és a politika szavunk is görög eredetű.

Ebből a leckéből megtudhatod,…

�� hol rendezték az első olimpiai játékokat.�� milyenek voltak a görögök által tisztelt istenek.�� hogyan harcoltak a görögök a perzsa hódítók ellen.�� mi a marathóni futás igaz története.�� ki volt Nagy Sándor.

A görögök színes történeteket, mítoszokat meséltek őseikről, isteneikről és kitalált lényekről. Ezek közé tartozott a félig ló, félig ember kentaur és a bikafejű, emberi testű Minótaurosz.

10. Miről mesélnek az ókori görög mítoszok?

38

Rhodosz

Olümposz

Athén

Spárta

J ó n - t e n g e r

J ó n - s z i g e t ek

É g e i - t e n g e r

K r é t a

P i n d o s z - h g

2918 m

Knósszosz

Trója

�� Kik voltak az egyiptomiak legin-kább tisztelt istenei?�� Milyen események leírásával kez-

dődik az Ószövetség?


10. Miről mesélnek az ókori görög mítoszok?A görögök színes történeteket, mítoszokat meséltek őseikről, isteneikről és kitalált lényekről. Ezek közé tartozott a félig ló, félig ember kentaur és a bikafejű, emberi testű Minótaurosz.

10. Miről mesélnek az ókori görög mítoszok?

38


38

Kiút a labirintusból

A mítoszok mesés történetek az emberek őseiről, istenei-ről és csodás lényekről. Az összes mítoszt együtt mitológi-ának hívjuk. A görögök egyik leghíresebb mítosza a krétai király szörnyűséges bikafejű fiáról szól.

Ahogy a fiú növekedett és erősödött, mindenkit megtámadott, felöklelt és fel akart falni. Először bezárták egy palotába, de bármilyen erős kaput készítettek számára, a szörny betörte, és kiszabadult. Ekkor egy híres építésszel útvesztőt, vagyis labirintust* építtettek neki. A bikafejű Minótaurosz* erős volt, de nem volt okos, így nem talált ki az útvesztőből. Nem tudott onnan kitalálni azonban más sem.

�� Kik a történet szereplői?�� Miért épült a labirintus?

labirintus: útvesztő, amiből nehéz kitalálni. A mítosz szerint ilyet építettek a krétai Minótaurosznak.

Minótaurosz: bikafejű, emberi testű szörny a görög mitológiában

Európa

Afrika

Ázsia

A mítoszok helyszínei � Keresd meg Tróját! Miért tört ki a mítosz szerint a trójai háború?

Hol volt a bikafejű szörny labirintusa?

A labirintus egy római mozaikon. A labirintus falai fekete vonallal vannak kirakva. � Mi lehet a piros vonal a folyosókon? � Milyen jelenetet látsz a mozaik közepén? Meséld el!

39

A krétai király kemény adót vetett ki a krétaiak által legyőzött athéniakra. Hét fiút és hét leányt kellett időről időre Krétára küldeniük, hogy velük táplálják a szörnyeteget. Nem tűrte ezt az athéni királyfi. A fiatalokkal együtt ő is Krétára hajózott. Ott a krétai királylány, Ariadné beleszeretett az athéni királyfiba, és elárulta neki a labirintus titkát. Adott egy gombolyag fonalat az ifjúnak. Amikor az elindult a labirintusba, a bejárathoz kötötte a fonalat, és azt legombolyítva haladt befelé. Minótauroszt kardjával ledöfte, majd a fonalat felgombolyítva visszatért Ariadnéhoz. A fiatalok megszabadultak a halálos veszélyből, Athén pedig az emberadótól. �

�� Milyen volt a kapcsolat a krétaiak és az athéniak között?�� Mit gondolsz, mi igaz és mi nem ebből a történetből?

Egy aranyalma bajt okoz

Egy másik ősi történet szereplői közt megjelennek a görög istenek és istennők is.

A bikaugrás. A bikaugrás egy vallási szertartás része volt, nem játék. A képen három alakot látsz, de valójában egy ugrás három szakaszát ábrázolták. � Meséld el saját szavaiddal, hogyan történt a bikaugrás! Miben hasonlít a bikaugrás a testnevelésórán gyakorolt szekrényugráshoz? Melyik veszélyesebb és miért?

A trójai faló egy görög vázán. � Hogyan tudták bevonszolni a városba? Képzeld el, hogy görög harcos vagy! Meséld el a trójai faló történetét úgy, mintha te lettél volna az, aki ezt a cselt kitalálta!

� Mítosz és valóság

Száz évvel ezelőtt a régészek megtalálták a knósszoszi palotát Kréta szigetén. A háromszintes épület zegzugos folyosói valóságos labirintusként hatottak. A tróntermen kívül sok raktár volt a palotában. Itt tárolták az adóként beszolgáltatott gabonát, bort és más terményeket. A palota falait falfestmények díszítették. Sok kép ábrázolt bikákat. Volt olyan kép, amelyen feláldozták őket, de volt olyan is, ahol egy bika felett ügyes akrobaták ugrottak át. A régészek szerint ez a palota ihlette meg Minótaurosz történetét. Minótaurosz legyőzése pedig a görögök diadalát jelképezte Kréta fölött.

Történt egyszer, hogy az istenek lakodalmat tartottak, de a Viszály istennőjét nem hívták meg. Eljött ő így is, de bosszút forralt. Készített egy gyönyörű almát aranyból, és az istennők közé gurította. Egyikük felvette, és észrevette, hogy az van ráírva: „A legszebb nőnek”. Természetesen mindegyik istennő magának követelte ezt az almát. Zeusz, a legfőbb isten nem akart dönteni, rábízta ezt egy trójai pásztorfiúra, aki a király fia volt. A szerelem istennője azt súgta a fülébe, ha ő kapja meg az almát, feleségül veheti a világ legszebb asszonyát. A fiú ezért neki adta az almát, a szerelem istennője pedig teljesítette ígéretét. A trójai királyfi megszerette és elrabolta a spártai király feleségét, a gyönyörű Helenét. A görögök ezért háborút indítottak Trója ellen.

40

Tíz évig ostromolták a várost, de végül csak csel segítségével tudták bevenni. Építettek egy hatalmas falovat, amelyben elbújt néhány görög harcos. Ezután elvonultak Trója alól. A trójaiak városukba vonszolták a lovat. Éjszaka aztán előbújtak belőle a görögök, kinyitották a kapukat társaiknak. A városba beözönlő görög katonák elpusztították Tróját. � A spártai király ilyen módon szerezte vissza feleségét, Helenét.

�� Miért és hogyan állt bosszút a Viszály istennője a többieken?�� Miért nem akarta Zeusz maga eldönteni, hogy ki kapja meg az

almát?�� Miért rabolta el a trójai királyfi Helenét?�� Meséld el, hogyan sikerült a görögöknek elfoglalni Tróját!

Homérosz szobra. Nem tudjuk, hogy nézett ki Homérosz, ez egy elképzelt portré a nagy költőről. Homérosz Trója pusztulása után ötszáz évvel írta meg a költeményét.

� Mennyire lehet megbízható történelmi forrás egy költemény? � Javít vagy ront a megbízhatóságán, hogy az események után ötszáz évvel írták?

Trója falai, ahogyan a régészek feltárták � Miből épültek Trója falai?

� A történeti Trója

Egy német régész mintegy száznegyven éve megtalálta Trója romjait. A város több mint ezer évig állt, mielőtt romba dőlt. A királyi palotát hatalmas várfalak vették körül. Egy tíz évig tartó ostromnak azonban nem találták nyomát.

�� A régészek nem találták meg a tíz-éves ostrom nyomait. Vitassátok meg, hogy ez mit jelenthet!�� Az, hogy Trója létezett, bizonyítja-e a

trójai háború megtörténtét is? Gon-doljatok a faló történetére!�� Válasszátok szét, mi a mítosz, és mi a

történelmi valóság!


�� Mit nevezünk mítosznak?�� Kik a szereplői a görög mítoszoknak?�� Mi lehet a magyarázata annak, hogy

a mítoszokban mesés és valóságos elemek keverednek egymással?�� Miért kedvelhették a görögök eze-

ket a történeteket?�� Mit bizonyítanak Knósszosz és Trója

feltárt romjai?


Knósszosz és Trója romjait megtalálták a régészek. Mit igazolnak ezek a romok a mítoszokból? Mi az, ami biztosan csak mese, mi az, ami valóság lehet, és mi az, ami biztosan létezett vagy megtörtént? Készíts egy ehhez hasonló táblázatot! Dolgozz a füzetedbe!

mesés elem valóságosnak tűnő elem valóság

�� Fogalmazd meg, mennyiben lehet történelmi forrásként kezel-ni a görög mítoszokat!

Rhodosz

Delphoi

Olümposz

AthénOlümpia

Epidaurosz




K r é t a

P i n d o s z - h g

2918 m

Spárta

Az istenek hegycsúcsa

A görögök vallását a többistenhit jellemezte. A szinte ál-landóan felhőkkel takart Olümposz csúcsán, egy kristály-palotában laktak a görögök istenei, legalábbis ezt mesélték róluk. A leghatalmasabb közülük Zeusz volt, a legtöbb isten és istennő tőle származott. Ellenségeit villámmal súj-totta agyon. A tizenkét főistenen kívül megszámlálhatatlan istent tiszteltek, hiszen minden tengernek, folyónak, sőt fá-nak saját istene vagy istennője volt.

A görögök az isteneiket ember alakúnak képzelték, de halhatatlanoknak és hatalmasabbaknak az embereknél. Az istenek jóindulatát áldozatok bemutatásával igyekeztek megnyerni. �

Jóslatkérő Apollón papnője előtt. A papnő egy háromlábú állványon ült, és babérág volt a kezében. Zavaros válaszait Apollón papjai

magyarázták el, vagy foglalták versbe.

�� Hány évente rendezik az olimpiai játékokat?�� Miért tartják sokan az olimpiai játé-

kokat a béke ünnepeinek?

Négyévente az egész világon milliók nézik a tévében az olimpiai versenyeket. Az olimpiai lángot minden alkalommal Olümpiában, az ókori versenyek színhelyén gyújtják meg. Kevés dologban ért egyet a világ valamennyi népe, ezek egyike az olimpiákon való részvétel. Ez a lecke arról szól, honnan ered ez a szokás.

11. Olümposztól Olümpiáig

414141

� Áldozati lakoma a görögöknél

A szentélyekben általában állatáldozatot mutattak be. Levágtak és megsütöttek egy birkát vagy egy borjút. Az állat egy részét elégették az istenek számára, a többit azonban megsütötték és ünnepi lakoma során elfogyasztották. Az áldozatot mindig egy közösség (város, falu, nagycsalád, hadsereg) mutatta be, így a közös lakoma erősítette az összetartozást bennük. Egy ember vagy egy kisebb család legfeljebb egy malacot vagy kisbárányt áldozott, mert a húst nem tudták tárolni. Amit nem ettek meg aznap, az megromlott.

�� Miért volt jó, hogy az áldozatot kö-zösségben mutatták be?�� Mihez hasonlít egy görög áldozati

lakoma? Egy ember egyedül miért nem mutatott be áldozatot?

Európa

Afrika

Ázsia

Hellász térképe � Hogyan juthatott el az athéni királyfi Kréta szigetére?

4242

Jósok, gyógyítók, sportolók

A görögök nagyon szerették volna tudni, hogy mi történik velük a jövőben. Meggyógyulnak-e a betegségükből, meg-nyerik-e a háborút, szerencsével járnak-e a hajóútjukon? Kérdéseik kel egy jósdához, többnyire Apollón papnőjé-hez fordultak, Delphoiban (delfoj). A jóslatért cserébe aján-dékot adtak.

Ha valaki beteg volt, akkor Aszklépiosz szentélyébe ment gyógyulásért. A papok sok betegséget meg tudtak gyó-gyítani. Ismerték a gyógyfüveket és a gyógyvizeket is. A gyógyulásért fizetni kellett az istennek. Többen köszönőfel-iratot állítottak gyógyulásuk emlékére.

A legnagyobb tömegeket azok a szentélyek vonzották, amelyekben sportversenyeket rendeztek az isten tiszteleté-re. A legismertebbek a Zeusz tiszteletére rendezett olüm-piai versenyjátékok voltak. Kr. e. 776-ban jegyezték fel az első győztest, aki a stadionfutást nyerte meg. � Lehet, hogy korábban is voltak ott versenyek, de ezekről nem maradt fenn feljegyzés.

A gyakran egymással háborúzó kis városállamok lakóit a közös nyelven és közös valláson kívül a versenyjátékok tartották össze. Ezeken csak szabad görög férfiak vehettek részt.

A keresztény római császárok bezárták az összes po-gány szentélyt. Így ért véget az olümpiai Zeusz kultusza is a Kr. u. 4. század végén, és vele együtt az olümpiai ver-senyek is.

� Mikor döntött az erő, és mikor az ügyesség?

Az egyetlen összetett versenyszám az olümpiai játékokon az öttusa volt. Ez futásból, távolugrásból, gerelyhajításból, diszkoszvetésből és birkózásból állt. Ha két versenyző ugyanolyan eredményt ért el, a birkózás döntött. Ha egy versenyző az első három próbát megnyerte, nem volt birkózás, őt hirdették ki győztesnek.

�� Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, ma milyen sportágakból áll az öttusa! A keresőszó: öttusa. Melyik volt már az ókorban is a ver-senyszám része? Az öttusa melyik mai száma nem létezhetett még az ókorban? Indokold meg, miért!

Aszklépiosz, a gyógyító isten � Figyeld meg az isten botját! Ma hol láthatod a kehelyre csavarodó kígyó ábrázolását?

Az áldozati állat sütése az oltáron � Magyarázd el, mi volt a közös lakomák jelentősége! � Ha ma egy pap egy keresztény templomban áldoz, milyen ital van a kehelyben? Ha nem tudod, kérdezd meg szüleidtől! Nézz utána, létezette a zsidóságnál is égőáldozat!

43

Ahogyan a történészek gondolkodnak...A fennmaradt forrásanyag sokszor hiányos vagy nem egyér-telmű, ezért a történésznek azt kell vizsgálnia, hogy a rendel-kezésre álló adatokat hogyan lehet értelmezni. Megtörténhe-tett-e a valóságban az, amiről a forrásokban olvashatunk, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.

Távolugrók OlümpiábanAz ókori olümpiai játékokat több forrásból ismerjük, mégis vannak kérdések, amelyekre nem tudjuk a választ. A távolugrók közül három győztes eredményét is feljegyez-ték, és mindhárom tizenhat méternél hosszabb volt. A mai világcsúcs férfiaknál 8,95 méter, nőknél 7,52 méter. Az lehe-tetlen, hogy ugrósúllyal vagy anélkül kétszer olyan messzire ugrottak a görögök, mint a mai atléták. Ezért arra gondolnak a történészek, hogy három vagy öt ugrást kellett elvégezni egymás után, és annak az eredményét jegyezték fel.

�� Az ókori sportolók teljesítményét vizsgálva milyen adatokat kellett ismerniük a történészeknek ahhoz, hogy helyes kö-vetkeztetésre jussanak?�� Lehet-e az ókori görög sportolók teljesítményét kísérletek-

kel ellenőrizni? Ha igen, akkor hogyan?

Diszkoszvető és gerelyhajító � A sportolók mögött a falon két ugrósúly látható. Ezeket a távolugrásnál használták, hogy lendületet adjanak az elrugaszkodásnál.

Az olümpiai versenyek lebonyolítása

Amikor négyévente eljött az olümpiai verseny esztendeje, követek járták végig Hellász városait, és kihirdették a fegy-vernyugvást. A versenyek idején, előttük, valamint utánuk tilos volt háborúzni, mert azzal Zeuszt sértették volna meg. Az olümpiai stadion futópályája közel kétszáz méteres volt. Ezt a távot egyszer, kétszer vagy többször kellett végigfutni versenyszámtól függően. Még fegyveres futás is volt. Csak az első helyezett számított, a második, harmadik hely nem. A győztes Zeusz olümpiai olajfájának leveleiből font ko-szorút kapott. Ez hatalmas dicsőségnek számított. A győz-tesek szobrát felállíthatták a szentélyben. A legnépszerűbb versenyszám a kocsihajtás volt. A négy ló vontatta kétkere-kű kocsik gyakran összeütköztek, felborultak, növelve ez-zel a verseny izgalmait. A kocsiverseny a gazdagok sportja volt, hiszen a lótartás költséges szenvedélynek számított.

�� Mit gondolsz, mire készítették fel az ifjakat az olyan sportágak, mint a gerelyhajítás, fegyveres futás, birkózás, ökölvívás és pank-ráció?�� Melyik volt a leglátványosabb sportág Olümpiában?�� Mit kapott jutalmul a verseny győztese? Ma mit kapnak a győz-

tesek?�� Bárki részt vehetett bármelyik versenyen? Mennyiben számított

a származás és a vagyon?


�� Mi volt az olümpiai játékok jelentő-sége a görögök számára?�� Miben különbözik a görögök több-

istenhite az egyiptomiak és az indi-aiak hitvilágától?�� Milyen céllal kerestek fel az ókor-

ban egy szentélyt?�� Hol rendezik ma a sportversenye-

ket?

44

A görögök az egész világot benépesítet-ték az isteneikkel. Valamennyi isten fö-lött Zeusz uralkodott, aki veszekedős,

féltékeny feleségével, Hérával együtt az Olüm-poszon lakott. Zeusz két testvére szintén ural-kodó volt a saját világában, Poszeidón a tengere-ken, Hádész pedig a holtak között, az alvilágban. Athéné, a tudományok és mesterségek istennője, különös módon született. Nem volt édesanyja. Apja, Zeusz fejéből pattant ki, ráadásul pajzzsal, sisakban és dárdával a kezében. Nem véletlenül ő volt Athén városának védelmező istennője.

Az isteni ikrek, Apollón és Artemisz Délosz szigetén születtek. Itt épült föl a legfontosabb szentélyük. Apollón sokoldalú isten volt. Jósdájá-ban a jövőt tudakolták, a betegek gyógyulni jár-tak hozzá (éppúgy, mint fiához, Aszklépioszhoz),

de a dalok, a művészetek védnöke is volt. Ő ve-zette a kilenc múzsa körtáncát. A múzsák szemé-lyesítették meg a művészeteket és a tudományo-kat. Nem véletlen, hogy a nevükből származik a múzeum szó. Artemisz az állatokat kedvelte, és az erdőket járta. A szerelemtől idegenkedett, de a szüléseknél segített.

Az istenek nem mind kedvelték egymást. Ze-usz kifejezetten utálta fiát, Arészt, akinek min-dig csak a háborúkon, vérfürdőkön járt az esze. Arész viszont szerelmes volt Aphroditéba. Ez nem is csoda, hiszen a szépséges Aphrodité volt a szerelem istennője. Aphrodité kicsapongó éle-tet élt, mivel unta férjét, a házsártos kovácsistent, Héphaisztoszt. Dionüszosz a színház és a bor, a vidámság istene volt. Ünnepein komoly és vi-dám színjátékokat adtak elő. A darabok szerzői vetélkedtek egymással. Nagy dicsőség volt meg-nyerni a versenyt. A legszínesebb egyéniségnek mégis Hermészt nevezhetjük. Éppen csak meg-született, máris feltalált egy pengetős hangszert, a kitharát, amit egy teknős páncéljából készített. Aztán még csecsemőként ellopta Apollón tehe-neit. Amikor rajtakapták, a hangszerét Apollón-nak adta, aki nem is vált meg tőle többé. Nem csoda, hogy Hermészt a kereskedőkön és utazó-kon kívül a tolvajok is tisztelték.

Gondolkodtál már azon, honnan származik a „múzeum” kifejezés, vagy volt-e a tolvajoknak istene? Ebből az olvasmányból ezt is megtudhatod.

görög isten tevékenysége

Zeusz főisten, villámlás

Héra a család védelme

Athéné tudományok, mesterségek

Apollón művészet, gyógyítás, jóslás

Aphrodité szépség és szerelem

Dionüszosz bor, színház

44

Az ég, a tenger és az alvilág urai

�� OLVASMÁNY

Athéné szobra Athénból. � Honnan lehet tudni, hogy ez a szobor Athénét ábrázolja? Hogyan született az istennő?

Nézd meg a történelmi atlaszodban, hol fekszik Athén és hol Spárta! Miért volt fontosabb a hajózás Athén, mint Spárta számára? Válaszodat indokold meg a térkép alapján!

�� Mi bizonyítja az eddig tanultak alapján, hogy a testnevelést a gö-rögök nagyon fontosnak tartották?�� A vidéken élők milyen árukat visznek

a városi piacra, és mit vesznek ott?

A görögök alapvetően mezőgazdaságból éltek. Athén lakói közül többeknek volt két háza, egy a városban, egy pedig ott, ahol a földbirtokuk elterült. A családok, a rokoni kapcsolatok nagyon fontosak voltak. A sza-badságukat viszont csak az egész közösség együtt tudta megvédeni. A spártaiak másképp éltek. A férfiak életének jó részét kitöltötte a katonáskodás. A gazdaságot, a szolgák munkáját az asszonyok irányították.

12. Hétköznapok Athénban és Spártában

45

� Egy görög bölcs a városállamok létrejöttéről

„Az első olyan közösség, amely több háznépből áll, s nem napi szükségletek kielégítésére alakult: a falu. A több faluból álló közösség a városállam, amely – hogy úgy mondjam – már eléri a teljes önellátás szintjét, s míg létrejöttének célja az élet, fennmaradásának célja a boldog élet.”

�� Mi a célja a városállam létrejöttének?�� Mi a célja a fennmaradásának?

Athén népe

Athén lakói között éltek szabadok és rabszolgák*, gazdagok és szegények. � Az életüket ez határozta meg elsősorban. A leggazdagabbak az előkelő földbirtokosok, kereskedők és a műhelytulajdonosok voltak. Sokáig az ő kezükben volt minden hatalom. Nekik volt házuk a városban és vi-déken is. Lovon jártak ki a birtokukra, hogy ellenőrizzék a földművesek és a szolgák munkáját. Éltek gazdag idegenek is Athénban, elsősorban kereskedők. Ők nem tölthettek be semmilyen hivatalt, és földet sem szerezhettek.

A polgárok és az idegenek között is éltek szegényebb sor-súak. A polgárok parasztok és kézművesek voltak. A pa-rasztoknak csak a faluban, a kézműveseknek és árusoknak a városban volt egyenlő nagyságú házuk. A kézművesek mű-helye a házuk földszintjén helyezkedett el. Ott dolgoztak, és árulták termékeiket, a cipőket, vázákat, bútorokat, szerszá-mokat. A parasztok a piacon, görög nevén az agorán adták

rabszolga: olyan munkás, akit pénzért lehetett adnivenni, mint egy szerszámot vagy egy állatot. A rabszolga gazdájának tulajdona volt, és ingyen dolgozott neki. Ha lusta volt, megfenyítették.

Egyforma házak Athén kikötőjében. A szegényebb emberek kis házai, műhelyei egyforma nagyságú telkeken álltak. Itt béreltek lakást az Athénban lakó idegenek is. � Mit gondolsz, miért töltötték az athéniak napjaik nagyobb részét a piacon, a hűvös oszlopcsarnokokban vagy a házuk előtt, az utcán? A kép alapján fogalmazd meg válaszodat!

46

� Egy athéni földbirtokos reggeli teendői

„Olyan korán kelek ki az ágyamból, hogy még otthon találjam azt, akit látnom kell valamiért. Gyalog teszem meg az utat a földekig, ami csak hasznosabb annál, mintha egy oszlopcsarnokban tenném ugyanezt. Ha már megérkeztem a földekre, akár ültetnek éppen, akár az ugart szántják, akár vetnek vagy aratnak, megnézem, hogy haladnak, és átszervezem a munkát, ha jobbat tudok annál, ahogy végzik.”

�� A leírás alapján válaszolj a kérdések-re! Hol lakik a földbirtokos, a város-ban vagy a faluban?�� Maga végzi a munkákat, vagy a pa-

rasztok és a szolgái? Milyen munká-kat végeznek? Nézd meg az értelme-ző kéziszótárban, mit jelent az „ugar” kifejezés!

46

el a bort, mézet, gyümölcsöket, a sajtot és a húst. Többnyi-re bárányt tartottak, mert a csirke még nem terjedt el ebben az időben. A bárány a gyengébb legelőn is megél, ott, ahol a tehén nem. �

�� Miért tartottak birkát, és miért volt kevés tehenük?�� Milyen társadalmi rétegek éltek Athénban?

A rabszolgáknak természetesen nem volt polgárjoguk. Áruként adták-vették őket, pedig voltak közöttük képzett bányászok, sőt tanárok és orvosok is. Ha egy rabszolga ügyes volt, és sok pénzt keresett mint pénzváltó, megvá-sárolhatta a saját szabadságát. A legtöbbjük azonban rab-szolgaként halt meg. Mindegyik rétegben éltek férfiak, nők és gyerekek is. Egy gazdag polgár lánya sokkal jobban élt, mint egy szegény paraszté vagy egy rabszolgáé.

�� Mi határozta meg azt, hogy ki hogyan élt?�� A mai társadalomból melyik réteg hiányzik? A nehéz és unalmas

munkákat, például a mosást, ma mivel végezzük?

A spártai fegyelem

Spárta kezdetben ugyanolyan városállam volt, mint a többi. Hosszú háborúkban meghódította a Balkán-félsziget leg-délebbi részét. A hatalmas területet mindössze kilencezer polgár tartotta uralma alatt. A meghódított lakosságot szol-gasorba kényszerítették. Ők művelték a spártaiak földbirto-kait. Ezek a szolgák nem olyanok voltak, mint az athéni rab-szolgák. Nem lehetett eladni vagy a piacon vásárolni őket. A földbirtokhoz tartoztak, a spártai az apjától örököl-te őket. A birtokot otthonuknak tekintették. A sok szolga gyakran lázadozott. A spártaiak ezért csak katonáskodással foglalkoztak, hogy megtartsák a meghódított területeket. Nagyobb külső hadjáratokra nem szívesen mentek, hiába voltak nagyon jó harcosok, mert attól tartottak, hogy szol-gáik fellázadnak, ha ők nincsenek otthon.

A férfiak fiatal koruktól egy-egy asztaltársaság tagjai voltak. Közösen étkeztek, családjukkal csak kis időt töltöttek. � Az asszonyok feladata volt a gyereknevelésen kívül a gazdaság, a szolgák irányítása. Ez más görög ál-lamokban szinte elképzelhetetlen lett volna.

�� Miben tért el a spártai nők szerepe attól, ami Athénban és más görög városokban megszokott volt?

Kocsiversenyt ábrázoló vázafestmény � Lapozz vissza az olümpiai játékokról szóló fejezethez! Képzeld el, hogy szurkoló vagy egy ókori görög olümpián! Meséld el, hogyan zajlott az olümpiai kocsiverseny!

� Közös étkezések Spártában

A közös étkezések alkalmával az élelem mennyiségét úgy szabták meg, hogy senki ne terhelje túl a gyomrát, de ne is maradjon éhes. Olykor a vadászzsákmány tette változatosabbá az étkezéseket, olykor pedig a gazdagok hoztak búzalisztből sütött kenyeret a közösbe, így az asztalról sohasem fogyott ki az étel, mégsem kellett nagyobb kiadással számolniuk.

�� Olvasd el a leckét! Kik vettek részt a kö-zös étkezéseken? Jóllaktak a lakomá-kon? Mitől volt változatos, amit ettek?�� Voltak-e az asztaltársak közt gazdag

emberek? Ők mit hoztak ebédre?

47

Spártai harcos egy spártai bronzedényen � Sorold fel, milyen fegyverei vannak a harcosnak! � Miért fontos a négy ló ábrázolása? Milyen versenyen szerepeltek négy ló által húzott kocsik?


Egyetlen forrás, bármilyen hitelesnek tűnik is, hamis képet festhet a múlt-ról, ha szerzője nem volt kellően tájé-kozott. Pontosabb képet akkor alkot-hatunk, ha különböző típusú források állításait vetjük össze egymással.

Gazdagok és szegények Spártában

Maradtak ránk források, amelyek szerint a spártaiak nem engedték, hogy bárki is meggazdagodjon kö-zülük. Ezért elterjedt, és sokáig azt is tanították, hogy Spártában vagyoni egyenlőség volt. A lovak tartását, a ló- és kocsiversenyeken való részvé-telt minden államban csak a leggaz-dagabbak engedhették meg maguk-nak. Az olümpiai kocsiversenyeket közel háromszáz év alatt nem keve-sebb, mint tizennégy spártai nyerte meg, és köztük csak egy volt a király. Ez önmagában azt bizonyítja, hogy Spártában mindig éltek nagyon gaz-dag polgárok is.

�� Miért tűnik tévesnek a spártaiak va-gyoni egyenlőségéről szóló koráb-bi feltételezés?

A spártaiak között is voltak gazdagabb és szegényebb polgárok. A szegényebbeknek egyforma nagyságú volt a birtokuk. A gazdagok ugyanúgy közösen étkeztek, mint a szegények, ezért a különbség nem volt látványos. A spár-tai előkelők lovakat tartottak, ami nagyon sokba került. A spártai férfiak hatvanéves korukig katonáskodtak. Utá-na, ha köztiszteletben álltak, bekerülhettek a vének tanácsá-ba. A két királyon kívül ez volt Spárta legfontosabb vezető testülete. A spártai népgyűlés nem szavazott, csak egy na-gyot kiáltott, ha egyetértett egy javaslattal. A hadsereget a két király vezette. Ha az egyik hadjáraton volt, a másik majdnem mindig otthon maradt.

�� Vázold fel, hogyan alakult Spárta katonaállammá! Készíts vázla-tot, és illeszd be az alábbi fejlődési fokokat: a szolgák lázadozá-sa, a férfiak csak katonáskodnak, nagy területek meghódítása, a polgárok alacsony száma!�� Nevezd meg, melyik változásnak mi volt az oka, és mi a követ-

kezménye!

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK!

�� Meséld el, hogyan telt el egy spártai és egy athéni polgár-napja! �� A szegényebb embereknek Athénban is, Spártában is egyfor-

ma tulajdonuk volt valamiben. Az olvasmányok, a lecke, vala-mint a képek alapján válaszolj rá, mi volt egyforma nagyságú Athénban, és mi Spártában!�� Bizonyítsd be, hogy Spártában sem volt teljes vagyoni egyen-

lőség!


Olvasd el a forrásokat, és nézd meg a képeket is! Készíts táblázatot, amiben felsorolod, miben hasonlít egymásra az athéni és a spártai állam, és miben különbözik! Dolgozz a füzetedbe!

athéni állam spártai állam

különbségek hasonlóságok különbségek

A fiatalok

A fiúknak tizennyolc éves koruktól katonáskodniuk kel-lett. Városonként nagyon eltért, hogy a fiatalemberek meny-nyi ideig voltak katonák. Athénban két évig tartott a kikép-zés és a szolgálat, Spártában viszont hatvanéves korukig katonáskodtak.

A lányokat Spártában ugyanolyan sportosan, közösség-ben nevelték, mint a fiúkat. A többi görög államban a ház-tartás vezetésére és a gyereknevelésre tanították őket. Ha egy lány tanulni akart, és a szülei elég gazdagok voltak, tanulhatott. A nők között voltak bábák, orvosok, költők, filozófusok, igaz, csak kevesen.

A gyerekkor rövid ideig tartott. A lányokat 13-15 évesen már férjhez adták. A görögök házasságáról a fiatalok szü-lei állapodtak meg egymással, nem a fiatalok választották ki egymást. A leány szülei hozományt adtak, amit ládában, lakodalmi menetben vittek át a fiatalok új lakóhelyére.

A kisgyermekek nevelése

Ha egy görög családban kisfiú született, olajfa koszorút akasztottak ki az ajtóra. Így mindenki értesülhetett a nagy eseményről. A kislányok érkezését gyapjúcsomó jelezte. Az olajfa koszorút a sportversenyek győztesei kapták jutal-mul, a gyapjú pedig a leggyakoribb női munkára, a fonásra emlékeztetett.

Az ókorban még nem ismerték a mai orvosságokat. Egy megfázás, tüdőgyulladás vagy akár egy kisebb sebesülés is végzetessé válhatott. A gyerekek fele hároméves kora előtt meghalt. A családokban ezért sokkal több gyereket neveltek, mint ma.

Az ókori gyerekek sokat játszottak az utcán és a réten. Éppúgy, mint a mai falusi gyerekek. A városok gyerekzsi-vajtól voltak hangosak. A kisfiúk és kislányok csoportokban futkároztak. A kislányok szerettek babázni. �

A kisfiúk inkább a kis kocsikat tologatták. A kő- vagy üveggolyókkal célba kellett gurítani, például egy kis gödör-be, vagy az ellenfél golyóját kellett eltalálni. A győztes meg-

� Babaszoba az ókori Hellászban

Az egyszerű babák fából vagy agyagból készültek, de a lábukat és a karjukat mozgatni lehetett. A drága babákat elefántcsontból készítették, és fésülhető emberi hajuk is volt. A babaruhákat a kislányok varrták édesanyjuk segítségével. A babáknak bababútort és kis edényeket készítettek. Ezekkel az „edényekkel” a gyerekek játékból főzni is tudtak.

�� Mi a különbség egy ókori és egy mai öltöztetőbaba között?

A görög gyerekek is szerettek játszani, sok játékukat ma is használjuk (kocka, golyó). Iskolába is jártak, de nagy különbség volt abban, hogy mit tanultak az athéni és a spártai iskolások. A lányok közül kevesebben jártak iskolába, mert nagyon korán férjhez adták őket.

13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

48

Az esküvő előtt a lányok feláldozták babájukat

� Sorold fel, milyen anyagokat használtak fel az ókori babák készítéséhez!

�� Mivel játszanak a mai gyerekek? So-rolj fel néhány kedvelt játékot!�� Neked mi a legkedvesebb játékod?

Mesélj róla!�� Milyen gyermekbetegségeket is-

mersz? Sorold fel őket!

49


�� Miért halt meg sok kisgyerek?�� Mivel töltötték az időt a kisgyerekek?�� Mit és hogyan tanultak a görög gyerekek?�� Milyen különbségek voltak az athéni és a spártai nevelés között?�� Mi volt a különbség a fiúk és a lányok nevelése között?�� Szerettél volna az ókorban athéni vagy spártai gyerek lenni? Indokold meg a válaszodat!

kapta a vesztes üveggolyóit. Ha ezt a játékot dióval játszot-ták, a nyereményt meg is lehetett enni.

A legizgalmasabb a kockajáték volt. Lehetett nyerni, de veszíteni is a kockákkal. A kockák már háromezer éve is ugyanúgy néztek ki, mint a mai dobókockák. Hat oldalukat egytől hatig pontokkal jelölték. A szemben lévő lapok szá-mait összeadva mindig hetet kaptak. A társasjátékokat nem a szobában játszották. A játéktáblákat bekarcolták a járda szélébe, a templomok lépcsőjébe, és ott üldögélve játszot-tak. Csak a kockákat és a bábukat kellett magukkal vinniük. Bábuk helyett színes kavicsokat is használhattak. Az egyik ókori társasjátékot ma is ismerjük, ez a malom. Sok helyen találták meg kőbe vésve a malom játéktábláját.

A legtöbb gyereket a labdajátékok mozgatták meg. Kis labdával célba dobtak, vagy kidobóst játszottak.

Az iskoláskor

A gazdagabb családok tanárt fogadtak gyermekeikhez. A kevésbé tehetősek hétéves koruktól tanárhoz küldték fiaikat, lányaikat. A tanárnak havonta fizettek, hogy írást, olvasást, számolást tanítson. Sok verset kívülről meg kellett tanulni. A zenetanulást is fontosnak tartották. �

A görög gyerekek viasszal bevont fatáblán gyakorolták az írást. A viaszba karcolt betűket az íróvessző lapos végé-vel el lehetett simítani, és újabb gyakorlatokat lehetett a táb-lára írni. Papír még nem volt, helyette papiruszt használtak. A papirusz egy nádféle szárából készült. A könyveket nem lehetett lapozni, hanem tekercsekbe csavarták fel a hosszú papiruszt.

Spártában a fiúk hétéves koruktól katonáskodásra ké-szültek. Csoportokba osztották őket, közösen nevelkedtek. Írni, olvasni csak annyira tanultak meg, amennyire egy ka-tonának kellett. Kórusban tanultak énekelni, hogy a mene-telésnél egyszerre lépjenek. Nevelésük célja az volt, hogy jól elviseljék a testi fájdalmakat, és a harcban feltétlenül győzzenek.

�� Ismételj! Mi az a papirusz?

� Hogyan tanultak a görögök?

Az ábécét bemagolták, mint egy verset. Egy cserépdarabra felírták az ábécé betűit. Az ábécét mondogatva sorra a betűkre kellett mutatni, mint ma a kiszámolósnál. Ha el akartak olvasni egy szót, kiszámolták, melyik betű hogyan hangzik. Az ókorban mindenki hangosan olvasott, még a felnőttek is.

�� Mit gondolsz, miért ragaszkodtak a be-tűk állandó sorrendjéhez a görögök?�� A mi ábécénkben is nagyjából ugyan-

olyan sorrendben követik egymást a betűk, mint a görög ábécében. Mit gondolsz, miért?

A görög ábécé egy agyagcsészén

� Keresd meg az olvasmányban, mire használták az ilyen ábécéfeliratokat! � Keresd ki azokat a betűket, amik nem hasonlítanak a maiakra!

49

�� Sorold fel, milyen fegyvereket hasz-náltak az ókorban!�� Csoportosítsd a fegyvereket az álta-

lad választott szempontok szerint!�� Mi volt az ókori háborúk célja?

Nagyjából kétezer-ötszáz évvel ezelőtt a görögök megvédték földjüket és függetlenségüket a perzsa hó-dítókkal szemben. Hogyan sikerülhetett ez nekik?

14. A görög–perzsa háborúk hősei

50

A nagykirály haragja

A Perzsa Birodalom nagyon sok népet meghódított, köztük néhány görög várost is. Ezek a városok fellázadtak, és Athén a segítségükre sietett. Miután a perzsák leverték a felkelést, a perzsa nagykirály* bosszút esküdött az athéniak ellen. Először követeket küldött hát Athénba és Spártába, hogy adják át neki a városaikat. A görögök azonban kútba dobták a fenyegetőző követeket. Ezt megtudva a király hatalmas hajóhaddal indult Athén ellen, de egy vihar elsüllyesztet-te a hajókat.

�� Miért haragudott a perzsa király Athénra?�� Játsszátok el, mit mondanak a perzsa követek, és mit válaszolnak

rá az athéniak!

A Kr. e. 490-ben indított második támadás már elérte Athént. A perzsa hajók az Athénhoz közeli Marathón síkságánál kötöttek ki, mert lovasaik csak sík vidéken tudtak jól har-colni. Itt sorakoztak fel a perzsákkal szemben az athéniak is. A spártaiak által ígért segítség nem érkezett meg, így a nagy-király csapatai jelentős túlerőben voltak. A görög hadvezér előrelátására volt szükség a győzelemhez. Miltiadész, az athéniak parancsnoka el akarta kerülni, hogy a perzsa lovas-ság oldalba támadja. Az athéni nehézfegyverzetűek* ezért futva közelítették meg a meglepett ellenséget, a perzsák nyilai így kevés áldozatot szedtek közülük. A perzsákat a ten-gerbe és egy mocsárba szorították. A perzsák a hajóikra me-

Attika térképe, rajta Athén

és Marathón � Keresd meg a térképen, hol kötöttek ki

a perzsák! � Ujjaddal kövesd a Marathón

és Athén közötti utat!

perzsa nagykirály: a perzsa birodalom uralkodója. Azért hívták így, mert több király felett uralkodott.

nehézfegyverzetű: a görögök legfontosabb fegyverzetében harcoló katona. Sisakot, mellvértet, kerek pajzsot és lábvértet viselt, rövid, egyenes karddal és lándzsával harcolt.

Görög nehézfegyverzetű gyalogos

� Nevezd meg, milyen támadó, és milyen védőfegyverzettel rendelkezik!

Aigina

At

t

i

k

a

S z a r ó n i - ö b ö l

Ég

ei

-t

en

ge

r

Marathón

51

Marathó

ni - ö

böl

Perzsa �otta

Görög hadsereg

Perzsa hadsereg

5151

� A spártaiak bátorsága

A spártaiakat arra figyelmeztette egy ember, hogy a perzsák nagyon sokan vannak. Ha kilövik nyilaikat, még a Nap is elsötétül. Az egyik spártai azonban nem ijedt meg, hanem azt válaszolta, hogy jó hírt hozott az idegen. Ha a perzsák elsötétítik a Napot, legalább árnyékban harcolhatnak.

�� Hogyan jellemzi ez a történet a spár-taiakat?

Perzsa harcos � Hasonlítsd össze a felszerelését a görög harcoséval!

nekültek, és elindultak Athén felé. Látva ezt a görög sereg, bár a csata fáradozásait még ki sem heverte, visszasietett Athénba. A perzsák így megint szembetalálták magukat a győztes athéniakkal. Meg sem próbáltak újra partra szállni, hanem dolgavégezetlenül hazahajóztak.

�� Hogyan sikerült legyőzni a túlerőben lévő perzsa sereget?�� Miért lett volna végzetes, ha a győztes görög harcosok Marathón

mezején maradtak volna ünnepelni?

Az athéni hadvezér csele

A nagykirály a marathóni csata után nem sokkal meghalt. A görögök megleckéztetésének feladatát a fiára hagyta. Tíz évvel a marathóni csata után újabb támadás indult a görög városok ellen, ezúttal már szárazon és a tengeren is.

Ahogy közeledett a hatalmas perzsa sereg Athén felé, minden görög város behódolt előttük. Háromszáz spártai nehézfegyverzetű azonban a királyuk vezetésével falat épí-tett a Thermopülai-szorosban. A szűk átjárónál a bátor és képzett spártai harcosok napokra megállították a hatalmas perzsa sereget. Egy áruló azonban a spártaiak háta mögé vezette a perzsákat, akik így bekerítették és legyőzték a gö-rögöket. A csatában mind a háromszáz spártai életét áldoz-ta a szabadságért. ��

A perzsák ezután elfoglalták és felgyújtották Athént. A görög flotta azonban még időben kihajózott. A városlakók már korábban elmenekültek Szalamisz szigetére. Az életük

� A háromszáz spártai sírverse

„Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak,megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”

�� A spártai harcosok milyen tulajdonságát fejezi ki a vers?

Marathón síkja és a csata lefolyása � Miért volt veszélyes a perzsák helyzete?

52

megmaradt, de mindenük elpusztult. Az athéni, spártai és más görög hajók az Athén és Szalamisz közti szorosban vá-rakoztak. Themisztoklész, a flotta parancsnoka elküldte egy rabszolgáját a nagykirályhoz. A rabszolga azt állította, a görög hajók el akarnak menekülni. A nagykirály ekkor két oldalról bekerítette a jóval kisebb görög hajóhadat. Themisztoklész éppen ezt akarta! A szűk szorosba csak kevés perzsa hajó tudott befutni, így ezeket könnyebben elsüllyeszthették. A perzsák hajói menekülni kezdtek, és a nagy kavarodás-ban több kárt okoztak saját hajóikban, mint a görögökében. A nagykirály egy sziklára állította a trónját, onnan nézte a vesztes csatát. Dühösen visszavonult, és többször már nem támadt Athénra. A következő évben szárazföldi csapatai is vereséget szenvedtek. A kis görög városállamok legyőzték a hatalmas birodalmat!

�� Miért volt a korábbiaknál is elrettentőbb erejű az ifjú perzsa ki-rály támadása?�� Vitassátok meg, helyes döntés volt-e, hogy az athéniak nem a

városukat, hanem a flottájukat mentették meg a perzsáktól! �� Hogyan csalták be a szűk szalamiszi szorosba a perzsa hajóhadat?

görög hajóXerxész trónja

perzsa hajó

Sz

al

am

is

z

Perzsák

Athéniak

Spártaia

k

52


A fontos események emlékét az utó-kor megőrzi, de sokszor ki is színezi. Az így továbbadott történelmi legen-dákban is keveredhet a valóság és a mese.

A marathóni futó legendája

Évszázadokkal a csata után alakult ki az a mese, hogy egy katona Mara-thónból teljes fegyverzetben Athénba futott, hogy megvigye a győzelem hírét. Alig mondta ki az örömhírt, a fáradtságtól összeesett és meghalt. A csata után azonban nem egy ember futott Athénba, hanem a teljes had-sereg! Közülük pedig senki sem esett össze a fáradtságtól.

�� Szerinted miért terjedhetett el és válhatott népszerűvé a marathóni futó legendája?

A szalamiszi szoros Milyen irányból támadtak a perzsák? Keresd meg azt a helyet, ahonnan a nagykirály a csatát nézte!


�� Miért keveredtek háborúba egy-mással a görögök és a perzsák?�� Miért Athén és Spárta állt a görög

ellenállás élére?�� Hány alkalommal indítottak a per-

zsák hadjáratot Athén ellen?�� Melyik perzsa támadás jelentette a

legnagyobb veszélyt? Miért?


Készíts táblázatot, amiben összefoglalod a két hadsereg jellemző tulajdonságait! Milyen szerepet játszott a görögök győzelmében a két fél eltérő fegyverzete? Dolgozz a füzetedbe!

a görög hadsereg jellemző tulajdonságai

a perzsa hadsereg jellemző tulajdonságai

5353

A perzsák arra kötelezték a meghódított népeket, hogy a perzsa sereggel együtt vonuljanak hadba. Több görög város

is a perzsák alattvalója volt, ezért a szalamiszi csatában az athéniak ellen görögök is harcoltak, igaz, nem túl lelkesen. A görög városállamok Athén és Spárta vezetésével szövetséget hoztak létre a perzsák ellen. Egy városállam bizonyosan elbukott volna a hatalmas birodalom elleni hábo-rúban, a szövetség azonban győzelmet aratott.

Annak érdekében, hogy létrejöjjön egy szövet-ség, a különböző államok képviselői tárgyalni kezdtek egymással. Megállapodtak abban, hogy ki vezesse a közös hadsereget, melyik város hány hajót állít a hajóhadba, és hány katonát küld a közös seregbe. A megállapodásról egyezményt kötöttek, amit a görögök kőtáblába vésve egy szentélyben állítottak fel, hogy az isten is tanúja legyen a megállapodásnak.

A perzsák ellen kötött szövetség megtartását es-küvel erősítették meg. Az eskü szövege fennma-radt egy feliraton. „Harcolni fogok, míg csak élek, és nem becsülöm többre életemet a szabadságnál. Nem hagyom el parancsnokaimat, sem amíg él-nek, sem haláluk után. Nem vonulok vissza, csak ha parancsnokaim adnak visszavonulási paran-csot. Megteszem, amit a hadvezérek parancsol-nak. Elesett bajtársaimat azonnal eltemetem.”

A háborúkat többnyire azzal zárták le, hogy az egykori ellenségek békét kötöttek egymással. A békekötést is egyezményben rögzítették, és arra is esküt tettek. Bár az esküben megfogadták, hogy örökké betartják a megállapodásokat, elő-fordult, hogy már egy-két év múlva újra kirob-bant közöttük a háború.

�� Miért állították fel egy szentélyben a megállapodást rögzítő feliratot?�� Mi volt az a legfontosabb érték, amire a görög har-

cosok esküt tettek a perzsa háború előtt?

Barátok és ellenségek

�� OLVASMÁNY

Görög harcosok egy vázán � Sorold fel a harcosok fegyvereit! � Hogyan érzékelteti a kép, hogy a harcosok egyszerre léptek? Mondd el a kép alapján, hogy itt kik ellen harcolnak!



K r é t a

P E

R Z

S A

B I R

O D

A L O

M

Rhodosz


P i n d o s z - h g

P e l o p o n é s z o s z

Athén

Spárta

Spárta szövetségesei

Athén szövetségesei

�� Idézd fel, miből éltek az athéni pol-gárok!�� Milyen társadalmi rétegek alkották

Athén lakosságát?

A perzsák legyőzése után Athén történetének legvirágzóbb korszaka jött el. A városállamot Periklész vezette, egy előkelő családból származó politikus, aki a szegényeket támogatta. A nép annyira szerette Periklészt, hogy harminc éven át újra meg újra rábízták a város vezetését.

15. Athén virágkora

54

A tengerek ura

Athén a szalamiszi csata után az egész görög világ legerő-sebb tengeri hatalmává vált. Az athéni kereskedők bizton-ságban szállíthatták áruikat távoli kikötőkbe is. Ez az élénk tengeri kereskedelem nagy hasznot hozott a város keres-kedőinek és kézműveseinek. Az athéni hajóhad felszabadí-totta a perzsák által megszállt görög városokat is. E városok aztán beléptek az Athén vezette katonai szövetségbe. Adót fizettek azért, hogy az athéni flotta megvédje őket a per-zsáktól. Így lett Athén nemcsak katonai nagyhatalom, ha-nem gazdag is. A szövetségesek adóiból befolyt pénzből épültek fel a fenséges látványt nyújtó Akropolisz temp-lomai is, amelyeknek még ma is csodájára járnak a turisták.

�� A perzsák elleni győzelem milyen hatással volt Athén gazdasági életére?�� Gondolkodj Athén szövetségeseinek fejével! Mi volt számukra jó

Athén vezetésében, és mi nem?

Athén és Spárta szövetségesei � Fogalmazd meg, mi a különbség a két szövetség között! Hol van Athén legtöbb szövetségese? Hogyan tudtak odajutni az athéniak?

Európa

Afrika

Ázsia

Periklész portréja � Milyen tisztséget viselt Periklész?

555555

� Honnan ered a demokrácia szó?

A nép görögül démosz, a hatalom pedig kratosz. Ebből a két szóból rakták össze a demokrácia kifejezést, ami azt jelenti, hogy népuralom.

�� A nemeseket görögül arisztokratá-nak nevezték. Az arisztosz azt jelenti, legjobb. A szó második fele honnan ered? Ha nem tudod, olvasd el újból a demokráciáról írtakat!

Az athéni demokrácia

Athénban ekkor már nem királyok uralkodtak. Hasonlóan szinte valamennyi görög városállamhoz, az előkelő szárma-zású nemesek vették a kezükbe a hatalmat. A szegényebb polgárok tömegei ekkor sem szólhattak még bele az állam irányításába.

Periklész alakította ki azt a rendszert, a demokráciát, ami a legszegényebbeknek is megadta a lehetőséget, hogy a népgyűlésen szavazzanak, és hivatalokat tölthessenek be. � A legtöbb tisztséget sorsolással osztották el. A hadve-zéreket azonban kézfelemeléssel választották, mert a had-sereg vezetéséhez tapasztalatra és tehetségre volt szükség. Periklész is ezt a tisztséget viselte.

Annak érdekében, hogy senki ne ragadhassa magához a hatalmat, bevezették a cserépszavazást. Ha a nép úgy ítélte meg, hogy valaki veszélyesen nagyratörővé kezd válni, cse-répszavazást tartottak. Akinek a neve a legtöbbször szerepelt a polgárok által leadott cserépdarabokon, tíz évre el kellett hagynia a várost, vagyis száműzetésbe kellett vonulnia. �

A Kr. e. 5. század közepén Periklész bevezette a napidíjat. Egy szegény embernek mindennap dolgoznia kellett a meg-élhetéséért. Ezért nem tudott részt venni a bíróságok vagy a tanács munkájában. Periklész az államkincstárból napidíjat fizettetett nekik, így ők is bíráskodhattak, tanácskozhattak. Még a színházlátogatást is az állam fizette meg nekik. A sze-gények nagyon fontos szerepet játszottak a háborúkban is, ők voltak a flotta evezősei. Nélkülük Athén nem lehetett vol-na a tengerek ura.

�� Miért volt fontos a napidíj a demokráciában?�� Tarts egy beszédet arról, miért és hogyan kell támogatni a szegé-

nyebb polgárokat!�� Miért nem sorsolással döntötték el, ki legyen a hadvezér? Perik-

lész legtöbbször a hadvezéri tisztséget viselte, más hivatalt so-sem. Magyarázd meg, szerinted miért!

A márványból épült Parthenón az Akropoliszon

� Keresd ki a lecke szövegéből, melyik istennő számára építették a templomot!!

Cserépszavazáshoz használt cserepek � Ezeken a cserepeken megtalálod Themisztoklész, Miltiadész és Periklész nevét. Próbáld meg elolvasni a neveket! Milyen betűk különböznek a mieinktől?

� Hogyan zajlott a cserép- szavazás?

Athén jellegzetes intézménye volt a cserépszavazás. Themisztoklész idején rendezték meg először. Aki a polgárok közül veszélyeztette Themisztoklész vagy később Periklész politikáját, könnyen száműzetésbe juthatott. A polgárok felírták egy cserépdarabra vagy Themisztoklész, vagy az ellenfele nevét, és bedobták a piactéren egy elkerített részre. Akire a legtöbb szavazat esett, tíz évre el kellett hagynia Athént, de a vagyonát megtarthatta.

�� Az egymással vetélkedő politikusok mire használták fel a cserépszavazás lehetőségét? Mit kellett ehhez ten-niük?�� Igazságosnak tartod a cserépszava-

zás intézményét? Válaszodat indo-kold meg!

56


�� Magyarázd el, hogyan működött az athéni de-mokrácia!�� Milyen módon szavazhattak az athéni polgárok

a népgyűlésen?�� Honnan származott Athén gazdagsága?�� Miért volt fontos Athén számára a tengeri keres-

kedelem?�� Magyarázd meg, miért nevezik Athén virágkorá-

nak a Periklész alatti időket!

Athéné ezüstbaglya

Athé n sziklá s fö ldjé n a gabona alig terem meg. A sző lő é s az olajfa anná l inká bb kedveli ezt a vidé ket. Az athé niak a bort é s a kivá ló olajat eladtá k kü lfö ldre, cseré be olcsó gaboná t hoztak be tá voli vidé kekrő l. Ehhez hajó kra volt szü ksé gü k, ezért uraltá k a tengereket. Az athé niaknak ezü stbá nyá ik is voltak. Az athé ni ezü stpé nzre a vá ros istennő jé nek, Athé né nak a baglyá t verté k. Ez volt a korszak legelterjed-tebb pé nze. Nemcsak Athé n szö vetsé gesei haszná ltá k, ha-nem minden gö rö g, ső t, mé g Egyiptomban is elfogadtá k!

�� Honnan volt az athéniaknak gaboná juk? �� Mié rt épített Athén hadihajó kat? �� Milyen elő nyö ket jelentett az athé ni kereskedő k szá má ra az

ezü stpé nz haszná lata?

Periklész építtette fel a város közepén álló várhegyen, az Akropoliszon Athéné templomát, a Parthenónt. Az épít-kezéshez a kor legkiválóbb szobrászait, építészeit hozatta Athénba. A város vonzotta a költőket, filozófusokat, törté-netírókat is. Periklész idején Athén volt a görög világ kul-túrájának központja.

�� Honnan volt Athénnak pénze a Parthenón felépítéséhez?�� Kikkel építtette fel Periklész a Parthenónt?

56


Forrás bármi lehet, ami a múltból származik. Akár egy tárgy vagy egy épület is. A tárgyak azonban önma-gukban nem mondanak el semmit. Nekünk kell megfogalmazni a kér-déseinket, és megkeresni a helyes választ.

Themisztoklész neve a cserepeken

Az athéni ásatások során nagyon sok cserépszavazáshoz használt cse-rép is előkerült. A legtöbb cserépen Themisztoklész neve szerepel, de szinte valamennyi athéni politikust megtaláljuk a cserepeken. Olya-nokat is, akiknek sohasem kellett száműzetésbe vonulniuk.

�� Milyen következtetést vonhatunk le abból, ha valakinek a nevét na-gyon sok cserépen megtaláljuk?�� A szavazócserepek alapján mire

következtethetünk, mennyire volt elterjedt az írás ismerete Athén-ban?�� Próbáld meg egy szög segítsé-

gével egy téglába belekarcolni a nevedet! Döntsd el, könnyű vagy nehéz dolog volt-e így szavazni!

Az athéni baglyos pénz � Melyik istennő madara volt a bagoly? � Honnan származott az ezüst, amiből ezt az érmét verték?

Menjünk színházba!

Dionüszosz ünnepén színházi előadások voltak Athén-ban. Ilyenkor megbolydult az egész város, mivel minden athéni szeretett színházba járni. Az Akropolisz oldalában fekvő félkör alakú színházba tizenhétezren fértek be. Volt is tömeg, hiszen a szegényebb polgárok külön támogatásban részesültek, hogy ők is eljussanak az előadásra.

�� A színházon kívül minek az istene volt Dionüszosz?

A színházban nappal voltak az előadások. A közönség ünnepelt, ha jó volt a darab, de enni vagy beszélgetni kezdett, ha unalmasnak találta azt. A komoly darabok mellett vígjátékokat is előadtak. A színészek és a kórus tagjai ilyenkor vicces jelmezekbe bújtak. Hol békáknak, hol madaraknak, sőt akár felhőnek is öltöztek, ha a darab úgy kívánta. A vezető politikusokat név szerint is kigúnyolták a színpadon, ha olyasmit tettek, ami miatt a nép elégedetlen volt velük.Az egész napos ünnepen mindig három szerző darabjait mutatták be. A versenybírák a nap végén szavaztak arról, melyik szerző kapja az első díjat. A leghíresebb közülük Szophoklész (szofoklész) volt. Ő huszonnégyszer nyerte meg a versenyt.

�� Milyen tudományos felfedezések születtek Mezopotámiában? �� Milyen célokat szolgált a művészet

az ókori Egyiptomban?�� Melyik háborúról írt eposzt Homé-

rosz?

Homérosz mintegy kétezer-hétszáz éve élt, de eposzait még ma is olvassák, tanítják, sőt filmeket készí-tenek belőlük. A színházakban is játszanak görög színdarabokat. Az ókori görögök szobrai, festett vázái a múzeumok féltett kincsei. A tudományok is a görögöknél érték el a legmagasabb színvonalat az ókori világban. Vajon mi lehet a magyarázata a görög kultúra virágzásának?

16. Költők, szobrászok, tudósok

5757

A Dionüszosz-színház Athénban � Képzeld el, hogy a nézők egyike vagy! Írj fogalmazá st arró l, milyen volt egy nap az athé ni szí nhá zban!

Dionüszosz a tengeren. Dionüszoszt, a bor és a színház istenét el akarták fogni a kalózok. Dionüszosz büntetésül delfinekké változtatta őket. � Honnan látszik a képen, hogy Dionüszosz a bor istene?

58

Athén díszei

A Parthenón építését a kor leghíresebb szobrásza, Pheidiasz (fejdiász) vezette. Athéné szobrát is ő készítette el aranyból és elefántcsontból. Az ő műve volt az olümpiai Zeusz-szobor is. Részt vett a Parthenón domborműveinek és szobordísze-inek az elkészítésében is.

A szobrászokon kívül a kor leghíresebb filozófusai is Athénba jöttek. A filozófia a bölcsesség szeretete. � Ez a tudomány is görög eredetű. A milé toszi Thalé sz pé ldá ul filozó fus is volt, nemcsak matematikus. Szerinte a vilá g é s az é let is a ví zbő l keletkezett. Voltak, akik kigúnyolták, hogy semmit sem ér a tudománya. Erre Thalész kiszámította, hogy bőséges lesz az olajfák termése. Kibérelte az összes olajprést, amit aztán tőle tudtak csak drágán bérbe venni. Egy hónap alatt meggazdagodott – a tudományából. Az athéni filozófusok inkább az emberek viselkedését vizsgálták. Meg akarták határozni, mi a jó és a rossz, mi az erény, és hogyan érhetjük el. Az athéni Platón még azt is megvizsgálta, milyen lenne a legtökéletesebb állam.

A történetírás is a Kr. e. 5. században alakult ki. Hérodotosz megírta a görög–perzsa háborúk történetét. Ő nem volt athéni, de meglátogatta a várost, hogy találkozzék Perik-lésszel.

Ugyanebben az időben vált a gyógyítás is tudománnyá. Az első orvosi könyveket Hippokratész írta. Nem hitte el, hogy a betegségeket az istenek okozzák, ezért nem az imát,


A történészek a mítoszok mesés ma-gyarázatai helyett a valódi összefüg-géseket keresik az események között.

A trójai háború kitörésének oka

Hérodotosz volt a történetírás aty-ja. A perzsa háborút úgy tekintette, mint Európa és Ázsia állandó küz-delmeinek egy állomását. Ismertette a két földrész korábbi háborúit, így a trójai háborút is. Azt írta, hogy a tró-jai királyfinak „kedve támadt, hogy Hellászból asszonyt raboljon, és fel-tette magában, hogy ő éppúgy nem fog elégtételt adni, mint ahogy ama-zok sem adtak. Így azután elrabolta Helenét. Erre a hellének úgy dön-töttek, hogy követséget küldenek, amely visszakéri Helenét, s elégté-telt követel a rablásért”. Hérodotosz meg sem említi Aphrodité szerepét Helené elrablásában.

�� Miben különbözik Hérodotosz ma-gyarázata Homéroszétól?

Agora és Akropolisz. Rekonstrukciós* rajz

� A bölcsesség szeretete

A filozófusok között voltak olyanok is, akik pénzért tanították a vitatkozás mesterségét. Olyan trükköket is kieszeltek, amelyekkel az ellenfelet össze tudták zavarni. Erre példa az alábbi okoskodás: – Igaz az, hogy minden madárnak két lába van? – Igaz. – Hát az igaze, hogy Platónnak két lába van? – Az is igaz. – Akkor Platón egy madár.

�� A bölcsesség görögül szophia (szofia). Melyik lánynév alakult ki ebből a szó-ból?

rekonstrukció: elpusztult vagy romos épületek, műemlékek helyreállítása rajzban vagy modellben

59


�� Miért kutathattak szabadon a görög tudósok?�� Miért van görög neve sok tantárgyadnak?

hanem a gyógyítást javasolta a hozzá fordulóknak. Hippok-ratész csak azért állíthatta ezt, mert a görög vallás nem kor-látozta a tudományos kutatást. �

Hippokratész véleménye egy ájulásos betegségről

„A szentnek nevezett betegséggel így áll a dolog. Nekem semmivel sem látszik istenibbnek és szentebbnek a többinél. Megvan a természete és az oka is. Az emberek viszont tapasztalatlanságból és csodálatból valami isteni dolognak tartják, mert semmiben sem hasonlít a többi betegséghez.”

�� Miért hiszik az emberek azt, hogy ez valami isteni büntetés?�� Miért vonhatta ezt kétségbe Hippokratész? Keresd meg a lecke

szövegében!�� Foglald össze, miért fejlődhetett gyorsabban a tudomány a gö-

rögöknél, mint más népeknél!

Az orvost vagy a történetírót nem büntették meg, ha a be-tegségek vagy háborúk okainak nem az isteneket tekintet-ték. A filozófust sem vonták kérdőre, aki a világ létrejöt-tét nem az istenek teremtésével magyarázta. Igaz, azt már büntették, ha valaki azt állította, nincsenek istenek.

�� Megbetegedtél Athénban. Választhatsz, hogy kihez fordulsz, Aszklépiosz papjaihoz vagy Hippokratészhoz. Írd le a két kü-lönböző kezelést! Aszklépioszhoz lapozz vissza az Olümposztól Olümpiáig fejezethez!�� Miért vonzotta Athén a tudósokat és művészeket Periklész ko-

rában?

Hérodotosz görög történetíró. Szemtanúja akart lenni az eseményeknek, ezért felkereste azokat a helyszíneket, ahol azok történtek. A szemtanú görögül hisztór, ebből képezték a hisztoria szót, ami azt jelenti, történelem

A Parthenón egyik faragványa � A görögök nagyon pontosan akarták ábrázolni az emberi testet. Fogalmazd meg a kép alapján, miből látszik ez!

� A tudományok eredete

Több iskolai tantárgyadnak is görög neve van. A matematika a mathéma, vagyis tudás szóra vezethető vissza. A fizika a phüszisz (füszisz), vagyis természet szóból származik. A biosz, vagyis élet, valamint a logosz, a tudomány szavak összetétele a biológia. A mesterséget úgy mondták görögül, hogy tekhné. A tudományokat tekhnének tekintették, azt mondták, mathématiké tekhné, a matematika tudománya.

�� Honnan ered a biológia kifejezés? Ke-ress olyan magyar szót, amit a logosz-ból képeztek! Ez is a gondolkodással függ össze.�� A tekhnéből is képeztek olyan szót,

amit mindennap használunk. Melyik lehet ez?

Athén

Gordion

Babilon

Vörös - tenger

Alexandria

MAKEDÓNIA

Kaszpi - tenger

Nílus

Eufrátesz

Tigris

Indu

s

Fekete- tenger

�� Idézd fel, hogyan győztek a görö-gök Marathónnál!�� Milyen fegyverzete volt egy görög

harcosnak?

17. A világhódító

60

Apám mindent meghódít előlem!

Alig egy évszázaddal Periklész korszaka után alaposan meg-változott a görög világ. Spárta egy hosszú háborúban legyőzte Athént, de végül maga is elbukott. A görög államok viszály-kodását kihasználta egy makedón* király, II. Philipposz (filipposz). Ifjúkorában a görögöknél tanulta meg, hogyan harcol egy falanx*, és saját újításaikat fordította a görögök el-len. Philipposz leverte a lázadó görög városállamokat, és azt tervezte, meghódítja a dúsgazdag Perzsa Birodalmat. Ez a rablóhadjárat a görögöknek is tetszett, így az egykori ellensé-gek szövetséget kötöttek a perzsák ellen. Philipposz azonban gyilkosság áldozata lett, és húszéves fia, Alexandrosz követ-te őt a trónon.

�� Fogalmazd meg, miért kötöttek a görögök szövetséget Philip-posszal!�� Alkossatok két csoportot! Az egyik érveljen Philipposz ellen, a

másik keressen érveket a szövetség mellett. Gondoljatok a de-mokráciára, és arra, hogy Philipposz egy király volt!

Nagy Sándor hódításai � Nagy Sándor több olyan államot is meghódított, amelyekről már tanultál. Sorold fel ezeket az államokat a történelmi atlasz segítségével!

makedón: a göröghöz hasonló nyelven beszélő nép, amelyet királyok vezettek. Leghíresebb királyaik II. Philipposz és Nagy Sándor voltak.

falanx: harci alakzat, amelyben a gyalogos katonák szorosan egymás mellett és egymás mögött állva zárt falat alkotnak.

Afrika

Ázsia

Európa

Nagy Sándor tizenhárom év alatt Hellásztól Indiáig meghódította a világot, létrehozva a történelem egyik leghatalmasabb birodalmát. Óriási területeket hódított meg mindössze negyvenezer fős seregével. Eb-ben a leckében arról lesz szó, hogyan volt ez lehetséges.

61

Hogyan szelídített lovat az ifjú Alexandrosz?

Alexandrosz már gyermekkorában kitűnően lovagolt. Egyszer egy megfékezhetetlenül vadnak tűnő lovat hoztak a makedón király udvarába. Alexandrosz kérte, hogy felülhessen a lóra. Philipposz megengedte neki. A fiú a nap felé fordította a lovat, mert látta, hogy a ló a saját árnyékától ijedt meg. Így már felpattanhatott a hátára.

�� Az ifjú Alexandrosz milyen tulajdonságait mutatja be a történet?�� Mit gondolsz, miért engedte meg Philipposz, hogy Alexandrosz

próbát tegyen?

Alexandrosz a legkitűnőbb nevelést kapta. Tanára a híres filozófus, Arisztotelész volt. Apja mellett nemcsak kiváló katonává, hanem nagyszerű hadvezérré is vált. Philipposz hódításait irigykedve nézte, és azt mondogatta barátainak: Apám mindent meghódít előlem!

Előre Indiáig!

A makedón és görög sereg nem volt nagy, mindössze negy-venezer katonából állt. De ezek a nehézfegyverzetű harco-sok összeszokott és fegyelmezett sereget alkottak. A per-zsák csapatai különböző nyelven beszéltek, és fegyverzetük sem volt olyan jó minőségű, mint Nagy Sándor csapataié. Alexandrosz első győzelmei után Egyiptomba vonult be. A perzsáktól megszállt Egyiptom felszabadítóként ünnepel-te. Ezután újból a perzsa nagykirály ellen fordult, és megint győzelmet aratott.

A menekülő perzsa uralkodót saját emberei ölték meg. Babilonból a perzsa fővárosig, majd egészen Indiáig vonul-tak szinte ellenállás nélkül. Indiába érve azonban a fáradt katonák megálltak, és kijelentették, nem harcolnak to-vább. Nagy Sándor minden városban helytartókat hagyott, és visszavonult Babilonba. Itt halt meg fiatalon. Halálának oka részben a hosszú, ki-merítő hadjárat, részben a győzelmi ünnepe-ken fogyasztott túl sok bor lehetett.

A keletiek görög kultúrája

A hatalmas birodalom Nagy Sándor halála után felbom-lott, de a keleti világ egyszer s mindenkorra megváltozott. Görögök tömegei keltek útra a frissen megalapított városok-ba, amelyek a perzsáktól zsákmányolt hatalmas vagyonból épültek. Földet kaphattak, az új, kisebb, de még így is ha-talmas birodalmakban hivatalokat, a hadseregben komoly szerepet tölthettek be. A birodalmak irányításának nyelve a görög volt. A görög kultúra és sport, a görög irodalom és művészet Szíriától Indiáig, Perzsiától Egyiptomig el-

Nagy Sándor nagyon sok várost alapított, és ezeket maga után Alexandriának nevezte el. Történelmi atlaszod segítségével keress ilyen nevű városokat! Hány Alexandriát találsz? Mi lehetett a célja a városalapításoknak?

Makedón falanx rajza. A falanx több sor mélységben felállított, lándzsával felszerelt, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrend volt. � A makedónok lándzsája sokkal hosszabb volt a görögökénél. Fogalmazd meg, milyen előnyt jelentett ez a gyalogosok és lovasok elleni harcban! � Miben hasonlított a makedónok fegyverzete a görögökéhez?

6161

Arisztotelész � Milyen görög tudósokról, filozófusokról tanultál korábban?

62


A leckék szövege alapján gyűjtsd össze görög tudósok, művészek nevét! Írd le azt is, hogy ki, mit alkotott! Dolgozz a füzetedbe!

tudós, művész tudományág, műalkotás


�� Miért akarták a makedónok és a görögök elfog-lalni Perzsiát?�� Mutasd be, milyen volt a görögök és a makedó-

nok, illetve a perzsák fegyverzete!�� Miért volt hatékonyabb a makedón falanx, mint

a perzsa lovasság?�� Milyen kulturális változások történtek a Nagy

Sándor által meghódított területeken?

62

terjedt. A meghódított népektől a görögök a matematika, csillagászat és a kifinomult életmód eddig ismeretlen ele-meit vették át. A több százezer könyvtekercset felhalmozó alexandriai könyvtárban nemcsak a görögök, hanem Egyip-tom és Mezopotámia történetét is feldolgozták, megőrizték. A királyok istenként való tisztelete is keletről érkezett, a gö-rögök nem túl nagy örömére. � Az egységet alkotó kultúra évszázadokra meghatározta nemcsak az új birodalmak, de Hellász fejlődését is.

�� Sorold fel, milyen hatások érték a keleti népeket a görögök ré-széről!�� Milyen hatások érték a görögöket a keleti népek részéről?�� Hellász kultúrája változatlan maradt? Indokold válaszod a lecke

és a források alapján!

A Nagy Sándor-mozaik

� Milyen tulajdonsága rajzolódik ki Nagy Sándornak

a mozaikképen? Vedd figyelembe, hogy nem visel

sisakot! Szerinted tényleg nem viselt, vagy ezt csak

el akarták hitetni róla? Alkossatok két csoportot, és

érveljetek mind a két szempont szerint!

� Hogyan adtak tiszteletet a nagykirálynak?

Nagy Sándor perzsa alattvalói számára természetes volt, hogy a nagykirályt térden csúszva, földig hajolva köszöntötték. Ez a demokráciában nevelődött görögök, de még a makedónok számára is elfogadhatatlan volt. Amikor a király ezt követelte meg tőlük, nem akartak engedelmeskedni.

�� Fogalmazd meg, a görög parancsno-kok miért nem akartak földig hajolni!�� Miért nem zavarta a meghajlás a

perzsákat?�� A demokráciában miért nem hajo-

lunk meg senki előtt?

63

Kr. e. 800

Kr. e. 776

Kr. e. 480

Kr. e. 490

Kr. e. 600

Kr. e. 400

Kr. e. 200 0

Kr. u. 200

63

A Balkán-félsziget déli területeit mintegy négy-ezer esztendeje népesítették be a görögök. Pász-torkodtak, földet műveltek, olajbogyót és sző-lőt termesztettek. Hellász bármelyik pontjához közel esik a tenger, amelynek kisebb-nagyobb szigeteit is benépesítették a görögök. A hajózás nagyon fontos volt számukra, mert a gabonát csak messzi földről tudták Hellászba szállítani. Az ókori Kelet nagy birodalmaival szemben a görögök sok kis önálló városállamot hoztak létre. Ezek gyakran hadakoztak, máskor szövetséget kötöttek egymással. Amikor Perzsia megtámadta Hellászt, a két legnagyobb városállam, Athén és Spárta vezetésével erős szövetséget hoztak létre. Kr. e. 490-ben még csak az athéniak küzdöttek meg Marathónnál a perzsákkal, de tíz évvel ké-sőbb a szalamiszi tengeri csatát már szövetsége-seikkel együtt vívták meg.

Bár Hellász nem volt egységes állam, a kö-zös nyelv, a közös istenvilág és a Kr. e. 776-tól négyévente megrendezett olümpiai játékok ösz-szefűzték a félsziget lakóit. A görög vallás nem nehezítette meg és nem tiltotta a tudományos gondolkodást, ezért a görög filozófia, orvostu-domány és matematika jelentős eredményeket tudott elérni. A görög irodalom sok alkotását ma is olvashatjuk, például Homérosz eposzait vagy Szophoklész színdarabjait.

�� Meséld el néhány mondatban a trójai háború törté-netét!�� Minek az istene volt Zeusz, Poszeidón, Aphrodité,

Athéné?�� Készíts táblázatot, miben hasonlít és miben külön-

bözik a görög és a zsidó vallás!

Athén és Spárta politikailag különböző úton járt. A spártai katonaállamot királyok vezették. Athénban hamar megszűnt a királyság, és a vá-rosállamban a világon elsőként létrejött a demok-rácia.

�� Kinek az idején virágzott az athéni demokrácia?�� Milyen vezető tisztségek voltak Athénban?�� Miért játszottak fontos szerepet a szegény emberek

Athénban?

Athén és Spárta háborúi meggyengítették a gö-rög városokat. Egy makedón uralkodó elfoglal-ta és egyesítette Hellászt, majd fia, Nagy Sándor rövid idő alatt világbirodalmat hozott létre. Bár ez a birodalom halála után darabokra hullott, a görög műveltség az egész világon elterjedt.

�� Rendezd időrendi sorrendbe az alábbi eseménye-ket: Nagy Sándor birodalma, marathóni csata, trójai háború, Periklész kora, az első olümpiai játékok

Hellász földjén �� ÖSSZEFOGLALÁS

III. fejezetVárostól a birodalomig

Az ókori Róma

MI, MAGYAROK valamennyien két állam polgárai vagyunk, Magyarországé és az Európai Unióé. Az Unió nem túl régen jött létre, de Európát kétezer évvel ezelőtt már egyesítették. Ennek az egységnek része volt Magyaror-szág nyugati fele, a Dunántúl is. A Római Birodalom közel ötszáz évig teremtett békét és virágzó gazdaságot Eu-rópában és a Földközi-tenger medencéjében. A birodalom létrejöttéhez hódításokon keresztül vezetett az út.

Rómának volt a leghatalmasabb és legfegyelmezettebb hadserege. A behódolt népeket bevonták a biro-dalom építésébe, és előbb-utóbb polgárjogot is kaptak. Ahol egykor rómaiak éltek, ma vízvezetékek, amfite-átrumok és kikövezett utak őrzik az emléküket.


�� kik voltak a leghíresebb római hősök.�� hogyan volt lehetséges, hogy egy kis városállam hatalmas birodalommá váljon. �� hogy tudtak irányítani egy ilyen hatalmas birodalmat. �� mi minden őrzi még ma is a Római Birodalom emlékét.

66

Róma megalapítása után csak egy volt a többi városállam között. Később a kezdetben még kicsiny város elfoglalta Itáliát, majd a Földközi-tenger egész medencéjét.

18. Történetek Róma alapításáról és harcairól

Duna

Róma

Athén

A p p e n n i n i - f s z .

A d r i a i - t e n g e rB

a l k

á n - f

s z .

Tiberis

Pó


Al p o k

Itália térképe n Olvasd le a térképről, melyik folyó mellett alapították Rómát! Indokold meg, hogy miért folyóparton fekszik! Idézd fel, milyen városokról tanultunk korábban, amelyek folyópartra épültek!

Az anyafarkas táplálta kisfiúk

A Róma alapításáról szóló monda szerint egy gonosz király el akarta pusztítani testvérének két fiúunokáját. Azért, mert félt, ha felcsepe-rednek, ők fognak majd uralkodni. Elhatározta, hogy a Tiberis folyó-ba dobatja a csecsemőket. Az ezzel megbízott szolga azonban kis teknőbe tette az ikreket, hátha így megmenekülnek. A teknő meg-akadt egy bokorban. A gyereksírásra odament egy anyafarkas, és megszoptatta a kicsiket. Ezután egy pásztor vette magához a két testvért: Romulust és Remust. Amikor felnőttek, bosszút álltak a gonosz királyon, és társaikkal megalapították Rómát, amelynek első királya Romulus lett.

�� A monda szerint kik alapították Róma városát?�� Miért került veszélybe az életük? Hogyan menekültek meg?

Római farkas szobra n A két kisfiú későbbi kiegészítés. Ez a szobor lett Róma városának jelképe. A lecke alapján indokold meg, hogy miért!

Rómát a monda szerint Kr. e. 753-ban alapították, Romulus és Remus története mégis inkább mese, mint valóság. Rómát a valóságban latin földművesek és pásztorok alapították.

A Tiberis folyóba nyíló csatorna. A királyok korából nagyon kevés emlék maradt fenn. Ez a csatorna akkor épült. A völgyekben lévő mocsarak vizét vezették el vele.

�� Miben különbözik egymástól egy városállam és egy birodalom? Fogal-mazzatok meg minél több különb-séget! �� Az ókorban a legtöbb helyen kirá-

lyok uralkodtak. Hol találkoztunk et-től eltérő kormányzással?�� Kik voltak a görögök legnépszerűbb

istenei és istennői?�� Az ókori Rómáról nagyon sok regény

és film készült. Ha olvastál vagy lát-tál ilyet, meséld el, mire emlékszel belőlük!

67

konzul: (latin írásmóddal consul) Róma két vezetője a köztársaság korában. Egy évre vá-lasztották őket. A konzulok vezették a hadse-reget is.

köztársaság: olyan államforma, amelyben határozott időre választott vezetők irányítják az országot.

Mucius Scaevola az ellenség királya előtt n Fogalmazd meg, miért volt nagyon fenyegető az, amit mondott és tett!

Azt is tudjuk, hogy Rómában a királyon kívül az előkelők-ből álló vének tanácsa (szenátus) vezette a várost. Romu-lus után még hat király uralkodott, de az utolsó olyan go-nosz zsarnok volt, hogy fellázadtak ellene, és elzavarták. A rómaiak többé nem is akartak királyokat látni városukban. Ettől kezdve a szenátus hozta meg a legfontosabb döntése-ket, és választotta meg a város vezetőit. Mindig két vezetőt (konzult*) választottak, de csak egy évre. Így született meg a római köztársaság*.

�� Hogyan formálta a valóságot mondává a fenti elbeszélés?�� Miért szűnt meg Rómában a királyság?�� Miért két konzult választottak, miért nem csak egyet?�� Alkossatok két csoportot! Az egyik próbálja meg bizonyítani, mi-

ért jó a királyság! A másik keressen érveket a királyság ellen, a köztársaság mellett!

Mucius Scaevola története

Az Itáliai-félszigeten Rómán kívül sok nép és sok városál-lam osztozott. A rómaiak szövetséget kötöttek a hozzájuk hasonlóan latin nyelven beszélő népekkel, hogy közösen védekezzenek a többiek támadása ellen.

A konzulok hatalmát jelképező vesszőnyaláb. A vesszőnyaláb

az összefogás jelképe. Egy vesszőt könnyű eltörni,

de egy vesszőnyalábot szinte lehetetlen. A bárd a konzulok

hatalmára utalt.

68

SPQR. A római pénzeken, épületeken gyakran feltűnik egy rövidítés: SPQR. Latinul: Senatus populusque Romanus (szenátusz populuszkve romanusz). Magyarul: A szenátus és a római nép.

légió: a római hadsereg katonai egysége, amely 4000 vagy akár 6000 gyalogosból és 120 lovasból állt. A császárkor kezdetén 25 lé-giója volt a birodalomnak.

A szegények harca az egyenjogúságért

A hódításokhoz hadseregre volt szükség. A szegényebbek adták a légiókban* szolgáló katonák tömegét. A város éle-tébe azonban nem volt beleszólásuk, ezért egyre elégedetle-nebbek lettek. Tiltakozásul kivonultak Rómából, és új várost akartak alapítani.

Amikor a nép kivonult, az előkelők megijedtek. Ki fog dolgozni, ha nem lesznek szegények a városban? Az egyik okos előkelő elment a néphez, és elmondott nekik egy mesét a gyomorról és a végtagok-ról. A mese szerint a kéz és a láb fellázadt a gyomor ellen, mert az csak henyélt. Elhatározták, hogy nem adnak neki enni. Igen ám, de ettől ők is gyengék lettek! Rájöttek, hogy szükség van a gyomorra. Ezzel a me-sével győzte meg a szegényeket, hogy az előkelőkre is szükség van.

�� Miért vonultak ki a városból a szegények?�� Miért ijedtek meg ettől az előkelők?�� Hogyan sikerült lecsillapítani a szegények haragját?


A források különböző módon segíthet-nek minket. Forrás bármi lehet, ami a múltból megmaradt, így a nyelv is.

A nyelv mint forrásAz iskolában sok latin eredetű kifeje-zést használunk. Ez annak az emléke, hogy a legtöbb tudományt latin nyel-vű könyvekből ismerték meg a mai népek.

�� A magyar nyelvben sok latin jöve-vényszót találunk. Nézz utána a szótárban vagy az interneten, mit jelentenek a következő latin ere-detű szavak: album, ámor, antik, aréna, bestia, bulla, ellipszis, iskola, kalamáris, ovális!�� Keress további latin eredetű sza-

vakat az interneten, vagy kérdezd meg tanáraidat!

Ahogy a rómaiak sorban legyőzték a környező népeket, egyre nagyobb terület fölött uralkodtak. A szegényebb ró-maiak földet kaptak a meghódított városok területén. Így lassan Róma vezette a félszigetet, és a latin nyelvet minden-hol elterjesztette. A szövetséges és meghódított városok a rómaiakkal együtt harcoltak tovább.

A királyok elűzése után ellenséges csapatok ostromolták Rómát. Egy történet szerint egy ifjú, Mucius Scaevola (múciusz szcévola) elha-tározta, hogy megöli az ellenség királyát. Beszökött a táborukba, és látta, hogy egy asztal mellett két előkelő ruhába öltözött férfi ül. De melyik lehet a király? Nem volt idő rá, hogy bizonyosságot szerezzen, így odalépett egyikükhöz, és leszúrta. Azonnal elfogták, és a király elé állították, mert a merénylő nem őt ölte meg. Ekkor az ifjú jobb kezét az oltár lángjába tartotta, és rezzenéstelen arccal várt, amíg a húsa elég. – Látod, király – mondta –, háromszáz római ifjú vár rá, hogy megölhes-sen téged, és egyikük sem gyávább nálam. A király ekkor elengedte Muciust, és elvonult Róma alól.

�� Vitassátok meg, hogy ez a történet valóság vagy inkább monda!


�� Miért váltotta fel a királyságot a köztársaság?�� Mi a különbség a királyság és a köztársaság között?�� Miért lett egyre hatalmasabb Róma hadserege?�� Hogyan tudták elérni a szegényebb polgárok, hogy vezető

hivatalokat tölthessenek be?

csapóhíd: római találmány, amivel két hajót összekötöttek a tengeren. A rómaiak a csapó-híd segítségével átözönlöttek a pun hajóra, és elfoglalták.

provincia: a Római Birodalom Itálián kívüli területe. Az első provincia Szicília volt a Kr. e. 3. században. Magyarország területén a Dunán-túl volt római provincia Pannónia néven.

Pó

Tiber

is

RómaKorzika


Al p o k

KarthágóA F R I K A

Szar

díni

a

Szicília

Kr. e. 500

Kr. e. 300

Kr. e. 260

az első pun háború után

Európa

Afrika

Ázsia

Egy görög történetíró csodálattal írja, hogy Róma ötvenhárom év alatt szinte az egész világ ura lett. Ebben a leckében arról lesz szó, hogyan volt ez lehetséges, és hogyan változtatta meg ez a folyamat magát Rómát.

19.

69

A római sas szárnyalni kezd

� Didó és Aeneas

Egy római monda szerint a rómaiak ősét, Aeneast (éneász) egy vihar az épülő Karthágóba sodorta. Az ottani királynő, a szépséges Didó beleszeretett Aeneasba. Amikor a férfi mégis elhagyta, mert tovább kellett hajóznia Itáliába, Didó elátkozta őt. A dühös királynő azt kíván-ta, hogy Karthágó és a rómaiak között soha ne legyen békesség.

�� Fogalmazd meg, hogy a monda szerint miért volt ellenséges egy-mással a két állam!�� Kit tesz felelőssé a történet a gyűlölködésért? Ne feledd, ezt a tör-

ténetet a rómaiak mesélték így!�� Mik voltak a pun háború valós okai?

Keresd meg a történelmi atlaszban, milyen tenger partján fekszik Karthágó! Hol he-lyezkedik el Szicília? Nézd meg a leckében, hogy milyen nép lakott Karthágóban!

Keresd meg a történelmi atlaszban az Alpokat! Kövesd végig Hannibál útját a térképen!

�� Milyen nagy birodalmakról tanultunk eddig?�� Idézd fel, mit tanultunk eddig a föníciaiakról!�� Ki volt Hannibál?

6969

Róma terjeszkedése

Szicília meghódítása

Itália meghódításával a rómaiak elérték azt a keskeny tenger-szorost, amelynek a másik oldalán Szicília feküdt. A sziget kiváló gabonatermő terület volt, ennek birtoklásáért került egymással szembe Róma és a föníciai alapítású Karthágó. �

Karthágó lakói, a punok nagyszerű hajósok voltak, míg a rómaiak légiói eddig csak szárazföldön harcoltak. A római-ak ezért flottát építettek, és csapóhíddal* látták el a hajói-kat. A csapóhíddal összekötötték a római és a pun hajót, és átvonulhattak az ellenséges bárkára. Ezért a tengeri csatát úgy vívhatták meg, mintha a szárazföldön harcoltak volna.

A háborúban Róma győzedelmeskedett, a punok felad-ták Szicíliát, ami Róma első provinciája* lett. Ez azt jelenti, hogy lakói nem váltak római polgárrá, hanem adót fizettek a rómaiaknak. A hadifoglyokat rabszolgaként dolgoztat-ták a nagybirtokokon. A háborúban vesztes punoknak je-lentős pénzbüntetést, hadisarcot kellett fizetniük. Ez nem-csak a római államot, hanem a győztes római hadvezéreket is gazdaggá tette.

�� Miért volt nehéz a rómaiaknak legyőzni a punokat?�� A rajz és a leírás alapján meséld el, hogyan zajlott le egy tengeri csa-

ta a rómaiak és a punok közt! Rajzolj le két csatázó evezős hajót!

70

� A harci elefántok a csatában

Hannibál kiadta a parancsot, hogy állítsák az elefántokat az első vonalba, és hajtsák őket a római csapatok ellen. Egyszer csak nagy zűrzavar támadt az első sorokban. Az egyik római felkapott egy hadijelvényt, és a zászlónyél vashegyét beledöfte az első elefántba. Az állat megfordult, hátra-rohant, ráesett a mögötte lévő elefántra, és a többit is megrémítette. A legtöbb veszteséget a megölt és megsebesített elefántok okozták a punoknak.

�� Hogyan lehetett győzni az elefántok ellen? Foglald össze, amit a forrásból megtudtál!

70

Hannibál elefántjai

A karthágói punok Szicília el-vesztése után elfoglalták Hispá-niát, ahol ezüst- és ólombányák voltak. Csakhogy Hispánia észa-ki részén a rómaiak is megvetet-ték a lábukat. Ezért megint kiújult az ellenségeskedés a rómaiak és a punok között. Amikor a pun had-sereg élére egy tehetséges fiatal hadvezér, Hannibál került, ki-tört az újabb háború. Ekkor már a rómaiak voltak a tengerek urai, ezért Hannibál szárazföldi úton tört a rómaiakra. Ehhez azonban elefántjaival és a hideghez nem szokott pun harcosaival át kellett kelnie az Alpok égbenyúló, ha-vas csúcsai között. A megterhelő menetelést mindössze egyetlen elefánt élte túl. �

n Miért tört ki újabb háború Róma és Karthágó között?�� Mi volt Hannibál haditerve?�� Miért volt veszélyes ez a terv?

Hannibál legyőzte az ellene küldött római csapatokat, és ti-zenöt évig nem tudták kiverni az Itáliai-félszigetről.

Harci elefánt n A kép alapján meséld el, hogyan harcoltak a karthágóiak az elefántok hátáról!


A történelem során nagyon sok for-rás megsemmisült vagy elveszett. Történelemformáló személyiségek esetében is csak abból alkothatunk képet, ami fennmaradt.

Hannibál római megítéléseAmikor Karthágó elhamvadt a tűz-vészben, a punok könyvei is elégtek. Hannibál tetteit csak görög és római forrásokból ismerjük. A különböző szerzők eltérő nézőpontokból látják ugyanazt az eseményt.

n Mit gondolsz, egy római történet-író ugyanúgy mutatta be Hanni-bált, mint egy pun?�� Mire következtethetünk abból,

hogy a római történetírók elismer-ték Hannibál zsenialitását? Ez nö-velte vagy csökkentette annak az értékét, hogy végül legyőzték?

Tengeri ütközet egy római és egy pun hajó között n Mondd el, hogyan működött a csapóhíd!

71


Készíts egy ehhez hasonló táblázatot a három háború összehasonlításához! Dolgozz a füzetedbe!

1. pun háború

2. pun háború

3. pun háború

A háború kitörésének oka

A háború emlékezetes eseményei

A háború győztese

A háború következményei

Milyen hadvezér volt Hannibál?

Egy alkalommal Hannibál serege egy szűk völgyön vonult keresztül. A rómaiak elzárták a völgy két kijáratát, csapdába ejtve a punokat. Hannibál elrendelte, hogy a zsákmányolt marhákból mintegy kétez-ret tereljenek össze. Mindegyik állat szarvára rőzseköteget köttetett. Megparancsolta, hogy éjszaka adott jelre gyújtsák meg a rőzsét. A fáj-dalomtól megvadult marhák a római őrök felé futottak. Azok megré-mültek. Szétfutottak, és a punok nyugodtan kisétálhattak a völgyből.

�� Pun harcos vagy. Meséld el, hogyan menekültek ki a punok a csap-dából! Rajzold le a jelenetet!

A fordulat akkor következett be, amikor egy hasonlóan zseni-ális hadvezér kezébe került a római hadsereg irányítása. Sci-pio (szcípió) nem szállt szembe Hannibál Itáliában harcoló seregével, hanem megtámadta a punok fővárosát, Karthá-gót. A rémült karthágóiak hazahívták Hannibált a seregével együtt, de a hadvezér a döntő csatában, Zámánál (Kr. e. 202) életében először vereséget szenvedett.

A római történetírók egyetértenek abban, hogy az utolsó csata előtt Hannibál személyesen is felkereste Scipiót, hogy békét kérjen a rómaiaktól. Így beszélt: „Ha már úgy hozta a végzet, hogy éppen én kényszerülök rá békéért folyamodni, örülök, hogy ezt a sors végzése folytán tőled kell kérnem.” Scipio meghallgatta őt, de nem kötött békét. Meg is nyerte a zámai csatát és vele együtt a háborút. �

�� Hogyan jellemzik a történetek Hannibált?�� Hogyan vélekedhetett egymásról a két hadvezér?

A rómaiaké lett Hispánia és Észak-Afrika jó része, újabb provinciákkal gyarapítva a birodalmat. Karthágó azonban sértetlen maradt, és gazdasága tovább virágzott. A féltékeny rómaiak fél évszázad múlva, hamis ürüggyel megtámadták és a harmadik pun háborúban legyőzték, majd földig rom-bolták Karthágót, amelynek területén újabb provinciát hoz-tak létre. Ugyanebben az évben a görögöket is leverték, így Hellász és Kis-Ázsia egy része is provinciává lett.

�� Miért vonzotta a punokat és a rómaiakat Hispánia?�� Hogyan tudták legyőzni a rómaiak a punokat?

Hannibál portréja egy karthágói ezüstérmén. Hannibál nem sokkal a zámai csata után elmenekült Karthágóból, és római üldözői elől keletre menekült. A rómaiak bosszúja azonban utolérte. Hannibál öngyilkos lett, hogy ne kerüljön üldözői kezére.

� Végtisztesség az ellenségnek

Az egyik csatában elesett a rómaiak hadve-zére. Azelőtt több csatát vívott Hannibállal, és mindig hősiesen viselkedett. A csata után Hannibál megkereste a holttestet, illendően felravataloztatta és a neki kijáró tiszteletadással elhamvasztatta. A hamva-kat ezüsturnába helyezte, aranykoszorút tett rá, és elküldte a római vezér fiának.

�� Milyen következtetést vonsz le abból, hogy ezt a történetet egy római törté-netíró írta meg így? �� Alkossatok két csoportot! Az egyik

pun, a másik római történetírókból álljon! Írjátok meg a két nép saját né-zőpontjai szerint Hannibál életrajzát! Használjátok a lecke szövegét, a for-rásokat, a képaláírásokat! Vitassátok meg az eltéréseket!


�� Miért tudták legyőzni a rómaiak a punokat? Fogal-mazz meg több okot is!�� A punok mellett melyik néppel kerültek még

szembe a rómaiak?�� Milyen előnyei származtak Rómának a hódítá-

sokból?

Róma

Karthagó

Alexandria

G A L L I A

H I S P A N I A

A S I A

G E R M A N I A

A Római Birodalom területe Kr. e. 2. században

A Római Birodalom területe Julius Caesar idejében

F e k e t e - t e n g e r

Duna

Pó

Rubicon

sulí

N

EufráteszF ö l d k ö z i - t e n g e r

É s z a k i - t e n g e r

AT

LA

NT I -

ÓC

E Á N

Adriai - tenger

Jón-tenger

Rajna

A punok és a görögök legyőzése után a Római Birodalom hatalmassá növekedett. A Római Köztársaság a régi módon már nem volt képes egy ekkora birodalom vezetésére és belső rendjének fenntartására. Száz évig tartó polgárháború* és száz év vérontás után erőskezű hadvezérek váltak a birodalom valódi uraivá.

72

20. A polgárháborúk kora

�� Kik és hogyan kormányozták a Ró-mai Köztársaságot a királyok elűzé-se után?�� Melyek voltak a római hódítások

legfőbb állomásai?�� Milyen nehézségekkel jár egy hódí-

tással megszerzett birodalom kor-mányzása?

7272

A Római Birodalom Julius Caesar idején n Melyik mai ország területén fekszik Gallia nagy része? n Hispánián ma melyik két ország osztozik?

Parasztkatonákból zsoldosok

A meghódított területeken szerzett földbirtokok, illetve a zsákmány a politikusokat és a hadvezéreket nagyon gaz-daggá tették. A katonaként is szolgáló parasztok töme-gei viszont ezzel egy időben tönkrementek, elveszítették a földjüket. A római hadseregbe csak birtokos parasztokat soroztak be, de amikor hazájuktól távol kellett harcolniuk, nem tudták megművelni földjeiket. �

Hannibál itáliai hadjárata is sok paraszt földjét és gaz-daságát tönkretette. Alig maradt birtokos paraszt, így a bi-rodalom hadseregébe már nem tudtak elég katonát állítani.

n Miért veszítette el sok kisbirtokos paraszt a földjét? Miért veszé-lyeztette ez a római hadsereget?

Az egyik római konzul egy veszélyes germán* támadás idején elérte, hogy zsoldossereget állíthasson fel a város-ba költözött szegényekből. Ezeknek a katonáknak tizen-hat évig kellett szolgálniuk. Szolgálatukért fizetést, zsoldot kaptak, leszerelésük után pedig földbirtok járt nekik.

n Miért egyezett bele a szenátus a zsoldossereg felállításába?�� Miért volt jó egy szegény embernek, hogy beállhatott zsoldosnak?

polgárháború: olyan háború, amit egy álla-mon belül vívnak egymással különböző fegy-veres csoportok, hadseregek

germán: barbár nép, többek között a néme-tek, angolok, dánok ősei

� Kr. e. 1. századi mezőgazdasági szakkönyvek a rabszolgaságról

A római szakkönyvek a föld megműve-léséhez szükséges eszközöket három csoportba osztották be: a beszélő, a félig beszélő és a néma eszközökébe. A beszé-lő eszközökhöz sorolták a rabszolgákat, a félig beszélőkhöz az ökröket, a néma esz-közökhöz a szerszámokat, a szekereket.

�� Minek tekinti a szerző a rabszolgát?

73

A Spartacus-felkelés

A háborúk során sok rabszolga került Itáliába és Szicíliá-ba. Legtöbbjüket földművelésre és pásztorkodásra kénysze-rítették a nagybirtokokon, de közülük kerültek ki a gladiá-torok* is. A rabszolgák többször fellázadtak sanyarú sorsuk ellen.

Az egyik legnagyobb rabszolgafelkelést egy Spartacus (szpartakusz) nevű gladiátor robbantotta ki. A lázadások leverése után a rómaiak kegyetlen bosszút álltak.

„Az elesetteket meg sem lehetett számolni, míg a rómaiak csak mint-egy ezer embert veszítettek. Spartacus holtteste nem került elő. Ren-getegen menekültek a csata után a hegyek közé. A római hadvezér ezeket is megtámadta. A menekültek négy csapatra oszlottak, és úgy harcoltak ellene, míg hatezer ember híján mind el nem estek. Az élve elfogottakat a római hadvezér a Capuából (kápua) Rómába vezető út teljes hosszában keresztre feszíttette.”

�� Hogyan álltak bosszút a rómaiak?

Julius Caesar fellépése

A terjeszkedő birodalom egyre több meghódított provincia fölött uralkodott. A konzulok egy évig töltötték be hivatalu-kat, utána egy-egy provincia élére kerültek. A provinciában állomásozó légiókat is ők vezették, mert meg kellett védeni a birodalom határait. Előfordult azonban az is, hogy az egyik volt konzulnak nem tetszett a szenátus döntése, ezért légió-ival elfoglalta Rómát. A városban egymást gyilkolták a ha-talomért küzdő felek. A római légiók pedig a hadvezéreik vezetése alatt ugyancsak csatákat vívtak egymással. A zsol-dosokból álló csapatok ekkor már inkább hadvezérükhöz voltak hűségesek, nem Rómához. E véres belső polgárhábo-rú száz évig tartott, a birodalom meggyengült, és a rómaiak egyre jobban vágytak arra, hogy valaki békét teremtsen. �

gladiátor: olyan kiképzett rabszolga, aki élethalál harcot vívott a római nép szórakoz-tatására.

Gladiátorsisak n Lapozz vissza a tankönyvben, és hasonlítsd össze a gladiátor által viselt sisakot egy görög és egy római katonai sisakkal! Mi a különbség a katonai és a gladiátorsisak között? Mit gondolsz, miért más a gladiátoroké?

Hadifoglyokat hajtanak a rabszolgapiacra. Római dombormű n Hogyan akadályozzák meg, hogy a foglyok elszökjenek? Fogalmazd meg a kép alapján, hogyan bántak a rómaiak a rabszolgákkal!

Nézd meg a történelmi atlaszban, milyen messze van Rómától Capua! Hogy hívják a két várost összekötő utat?

� A polgárháború kezdete

Amikor Caesar elérte a Rubico folyót, amely Itália határa volt, a folyó vizére pillantva elgondolkozott. Majd így szólt a jelenlévőkhöz: „Barátaim, ha lemondok az átkelésről, ez számomra lesz a bajok kezdete, ha pedig átkelek, mindenki szá-mára.” Ezeket mondta, miközben elszán-tan átkelt a folyón, ezt a szólást idézve: „Legyen hát elvetve a kocka!”

74

Caesar mellszobra n Nézz utána az interne-ten, hogy honnan ered a császár szó!

Julius Caesar (júliusz cézár) volt a Kr. e. 1. század legtehet-ségesebb római politikusa és hadvezére. Először két másik nagy hatalmú politikussal szövetkezve képes volt a szená-tus döntéseit a maga akarata szerint befolyásolni. Rendet és békét teremtett a birodalomban. Amikor Caesar konzuli éve után Galliába ment, óriási területeket foglalt el. Még a Brit-szigetekre is átkelt hadaival.

Közben azonban egyik társa, Pompeius (pompejusz) el-lene fordult. Caesar visszatért Rómába, és legyőzte Pom-peiust, akit egészen Egyiptomig üldözött.

n Miért szövetkezett Caesar két társával?�� Hogyan szerezte meg az egyeduralmat?�� Miért támogatták sokan Caesart?�� Nézd meg a lecke térképén, hogy honnan hajózott Caesar

Alexandriába!

Julius Caesar Nagy Sándor szobra előtt

„Amint Caesar megpillantotta Nagy Sándor szobrát, feljajdult, és valósággal megundorodott saját tétlenségétől, hogy még semmi nevezetes tettet nem vitt véghez, holott Nagy Sándor az ő korában már az egész földkerekséget leigázta.”

�� Egy római történetíró írja le ezt a jelenetet. Hogyan jellemzi ez Caesart?�� Próbáld megfogalmazni, miért szeretne Nagy Sándorra hason-

lítani Caesar!

A leleményes Kleopátra

Kleopátra az Egyiptomi Birodalom utolsó uralkodója volt. Apja is, test-vére is királyok voltak. Egy darabig fivérével együtt uralkodott, de el-űzték a trónról. Amikor Caesar – Pompeiust üldözve – megérkezett Alexandriába, vissza akarta emelni a trónra Kleopátrát, akit még nem is ismert.

Az asszonynak veszélyes lett volna nyíltan visszatérnie a palotába. Elhatározta, hogy észrevétlenül jut be Caesarhoz. Teljes hosszában ki-nyúlva belebújt egy ágyneműtartó zsákba, amelyet bizalmasa szíjjal összekötözött, és bevitt Caesar szobájába. Ez a kis furfang, amelyből kitűnt Kleopátra leleményessége, azonnal elbűvölte Caesart.

Kleopátra anyanyelve görög volt, de nagyon sok nyelven beszélt. Ha követek érkeztek hozzá, tolmács nélkül beszélt arabul, szírül, héberül, etiópul vagy perzsául. Egyiptomi nyelven is tudott, pedig királyi elődei még azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy megtanulják Egyip-tom bennszülött lakosságának a nyelvét.

n Miért akart Kleopátra és Caesar találkozni egymással? Ho-gyan sikerült ez?�� Miért volt hasznos Kleopátra kivételes nyelvtudása?

Kleopátra egyiptomi királynő szobra. Caesar egyiptomi hadjárata során segítette trónra a királynőt. Egymásba szerettek, és Kleopátra fiút szült Caesarnak. A római szenátus ezt sem nézte jó szemmel.

Keress a könyvtárban Kleopátráról vagy Caesarról szóló könyvet! Válaszolj a könyv alapján arra a kérdésre, hogy mi-lyen nyelven beszélt egymással Caesar és Kleopátra! Mi lett közös fiuk sorsa?

75


�� Milyen következményei voltak a hosszú háborúknak?�� Miért nem voltak képesek a válasz-

tott konzulok a hatalmas birodal-mat vezetni?�� Miért volt veszélyes a zsoldosse-

reg a provinciákat irányító konzu-lok kezében?�� Milyen változást hozott Caesar és

Pompeius összefogása?�� Mitől tartottak Caesar ellenfelei?

A huszonhárom tőrdöfés

Julius Caesar Rómába visszatérve jelentős újításokat vezetett be. Megreformálta a naptárt és a birodalom irányítását. � A szenátus féltette a köztársaságot az újításoktól, ezért azzal vádolták Caesart, hogy vissza akarja állítani a királyságot. Kr. e. 44. március idusán* az összeesküvő szenátorok hu-szonhárom tőrdöféssel meggyilkolták Caesart. Ezzel újból kiújultak a véres belső harcok. Brutus (brútusz), a Caesar elleni merénylők vezetője csapott össze Caesar örökbe fo-gadott fiával, Octavianusszal (oktaviánusz). Mindkét oldal jelentős seregekkel rendelkezett, ezért újból kirobbant a polgárháború.

Caesar meggyilkolása

„Brutus a combjába szúrt, egy másik merénylő pedig a hátába. Caesar, mint a csapdába került vad, egy ideig haragos kiáltások közepette hol egyikük, hol másikuk ellen fordult, de Brutus csapása után, talán azért, mert már mindenről lemondott, köpenyét magára borította, és testét illendően befedve zuhant a földre Pompeius szobra előtt. De azok még az elesettet is gyalázták; összesen huszonhárom csapást mértek rá.”

�� Hogyan viselkedtek Caesar gyilkosai?�� Hogyan viselte a csapást Caesar?


A történelmi események okainak megértéséhez tudnunk kell, hogy ki miért tette azt, amit tett. Van, amikor a történelmi szereplők leírják a céljaikat és indítékaikat. Gyakran azonban ezt abból kell kikövetkeztetnünk, amit tettek.

Kleopátra és a római hatalmi küzdelmekKleopátra nagyon művelt és csinos asszony volt. Érthető, hogy Caesar beleszeretett. De vajon Kleopátrát csak az érzel-mei mozgatták, amikor viszonozta Caesar szerelmét?

�� Nézz utána a könyvtárban, mi lett Kleopátra sorsa Caesar halála után!

� Caesar naptárreformja

Caesar kiigazította a naptárt, amelyet az idők folyamán a főpapok úgy összezavar-tak az önkényesen beiktatott szökőhónap-okkal, hogy sem az aratás ünnepei nem es-tek már nyárra, sem a szüret ünnepei őszre. A naptári évet a nap járásához igazította, így napjainak száma 365 lett, a szökőhó-nap helyett pedig minden negyedik évben egy-egy szökőnapot kellett beszúrni.

�� Idézd fel, miért volt szükség a naptár-reformra!�� Caesar naptárát Julianus-naptárnak

nevezik. Magyarázd meg, miért!

idus: latin szó, a hónap közepe

Pompeius portréja. Pompeius kiváló hadvezér volt, de nem túl ügyes politikus. Kezdetben Caesar szövetségese volt, később az ellenfele lett.


Római polgárként el kell döntened, hogy támogatod-e a Caesar elleni merénylőket. Gyűjts érveket ellene és mellette! Egy ehhez hasonló táblázatot készíts! Dolgozz a füzetedbe!

Ellenzem Caesar egyeduralmát, mert…

Elfogadom Caesar egyeduralmát, mert…

A Caesar meggyilkolása után kirobbant polgárháborút fogadott fia nyerte meg. Ő a hadseregre támasz-kodva fokozatosan átalakította a köztársaságot egyeduralommá. Megszületett a császárság és vele együtt a tartós belső béke is. A későbbi császárok között nemcsak tehetséges és jóakaratú uralkodók voltak, ha-nem őrült zsarnokok is. A császárság ötszáz évig mégis fenn tudott maradni.

Császárok a birodalom élén

76

21.

�� Miért veszélyes, ha egy-egy személy korlátlan hatalommal rendelkezik?�� Hogyan igyekeztek megakadályozni a korlát-

lan hatalmat Athénban és Rómában?�� Kik és miért támogatták Julius Caesart?�� Kik és miért gyilkolták meg őt?�� Ki volt Octavianus?

76

Octavianus és Antonius harca

Miután Caesar merénylőit legyőzték, azok kerültek hatalomra, akik Julius Caesarhoz hasonlóan csökkenteni akarták a sze-nátus hatalmát. Caesar fogadott fia, Octavianus mellett jelentős hatalommal rendelkezett Julius Caesar volt hadvezére, Antonius (antoniusz) is. Hamarosan azonban ellentétek alakultak ki köztük is. Antonius Egyiptomba ment, és feleségül vette Kleopátrát. A keleti provinciák korlátlan ura kívánt lenni, ezért szembeke-rült Rómával. Octavianus egy tengeri csatában legyőzte An-toniust, provinciává szervezte Egyiptomot, Kleopátra pedig öngyilkosságba menekült.

�� Mit gondolsz, hogyan vélekedett a római szenátus arról, hogy egy római hadvezér feleségül vette az egyiptomi királynőt? Próbálj meg úgy érvelni, mint egy szenátor! Ne felejtsd el, hogy ez az időszak for-mailag még köztársaság volt!

Egy mindenki felett

A megfélemlített szenátus kitüntető címként az Augustus (au-gusztusz, fenséges) nevet adományozta Octavianusnak. Augustus Caesar halálakor a Caesar nevet is felvette. Az őt követő császá-rok is így tettek, ezért alakult ki Caesar nevéből a császár kifejezés.

Augustus és családja. Felül a trónoló Augustus fogadja utódját, a kocsiról lelépő győztes Tiberiust. n Hogyan jelzi az

ábrázolás, hogy Augustust istenként tisztelik? n Az alsó sávban római katonák győzelmi jelet állítanak fel.

Mellettük legyőzött barbárok. Hogyan jelzi a kép, hogy ők foglyok? n Fogalmazd meg, mi a kapcsolat a két sáv között!

Augustus szobra katonai öltözetben n Augustus hódításait kiváló hadvezéreinek, például Tiberiusnak köszönhette. Mit gondolsz, miért ábrázoltatta magát katonai páncélzatban?

77

Augustus békét teremtve látszólag helyreállította a köz-társaság intézményrendszerét, de a legfontosabb tisztsége-ket ettől kezdve ő töltötte be. A hadsereg főparancsnoka és a birodalom főpapja is ő volt.

Továbbra is választottak konzulokat minden évben, de csak Augustus bizalmasai kerülhettek ebbe a pozícióba. Az emberek persze látták, hogy a köztársaság már csak látszat, mert Augustus valójában egyeduralmat épített ki. A tartós béke, a gazdaság fellendülése azonban sokak számára elfo-gadhatóvá tette a szabadság elvesztését.

Augustus maga jelölte ki utódját is. Nem született fia, ezért egyik mostohafia, Tiberius (tiberiusz) lett a kiválasz-tott. Érdemes róla tudni, hogy ő foglalta el és csatolta a bi-rodalomhoz Pannónia területét. � �

�� Miért tett úgy Augustus, mintha helyreállította volna a köztár-saságot?�� Hogyan tudta mégis érvényesíteni az akaratát?�� Szerinted melyik volt az a tisztsége, amelyik a hatalom megtartá-

sa szempontjából a legfontosabb volt?�� Mit bizonyít, hogy az lett az új császár, akit Augustus jelölt ki örö-

kösének?

Őrült és bölcs császárok

Tiberius utóda, Caligula istennek képzelte magát, esténként Jupiter templomában „beszélgetett” az isten-szoborral. Különös ruhákban járt, és hidegvérrel meggyilkoltatott sok sze-nátort és előkelőt, hogy vagyonukat elkobozza. � Dicsőítő vers Augustusról

Már a Béke, Hit, Becsület, Szemérems elhagyott Virtus közibénk mer újratérni, és kincses szarujával eljött végre a Bőség.

Látva oltárát megelégedetten, Róma nagyságát s Latium nyugalmát,ránk ujabb kort hoz, s ez az új időszak mind ragyogóbb lesz...

�� Augustus dicsőségét olyan remek költők énekelték meg, mint Horatius (horáciusz), akik munkájukért bősé-ges jutalmat kaptak. Hogyan ábrá-zolja Horatius ünnepi verse Augustus korát? A Virtus jelentése erény. Latium (lácium) Róma környéke, ahol a lati-nok éltek.

Nero szobra n Caligulának és Nerónak nagyon kevés szobra maradt fenn. Mit gondolsz, mi-ért? Ha voltak szobraik, mi történhetett velük?


A történészek nem azt vizsgálják, hogy egy politikus mit állí-tott magáról, hanem azt, hogy mit tett. A források néha ellen-tétben állnak a mögöttük meghúzódó valósággal.

Augustus megítéléseAugustus korának forrásai azt írják, hogy az uralkodó hely-reállította a köztársaságot, mi mégis az első császárnak te-kintjük, a császárság megteremtőjének. Augustus költői azt állították, hogy az uralkodása idején eljött az új aranykor, mi úgy fogalmazunk, hogy katonai diktatúrát valósított meg.

n Augustus szobra és Horatius verse alapján válaszold meg, mire szolgáltak ezek a versek!

� Augustus tetteinek felsorolása

„Tizenkilenc éves koromban a magam költségén hadsereget szerveztem, amely-nek segítségével a polgárháborútól szo-rongatott államot felszabadítottam. Ezen a címen a szenátus kitüntető határozatá-val tagjai közé választott. Háromszor rendeztem gladiátori játékokat a magam nevében és ötször fiaim vagy uno-káim nevében. Ezeken a játékokon körülbe-lül tízezer ember küzdött a porondon.A római nép fennhatóságát Egyiptomra is kiterjesztettem. A pannóniai törzseket, amelyeket az én uralkodásom előtt a római nép hadserege sohasem közelített meg, Tiberius révén, aki akkor mostohafiam és hadvezérem volt, legyőztem, a római nép hatalma alá vetettem, és Illyricum határait előbbre vit-tem egészen a Danuvius-folyó partjáig.”

�� Sorold fel saját szavaiddal Augustus tetteit!�� Miért sorolja fel Augustus tettei kö-

zött a gladiátorviadalok szervezését?�� Egyiptom meghódítását nagyon rövi-

den említi a felirat. Indokold meg, mi-ért! Ki ellen harcolva hódította meg?

78


�� Hogyan alakult át a köztársaság Augustus ural-kodása alatt?�� Miért fogadták el a rómaiak a szenátus hatal-

mának csökkentését?�� Ki volt a birodalom legnagyobb hódítója, és

milyen területeket hódított meg?�� Miért veszélyes, ha egy uralkodónak semmi

sem korlátozza a hatalmát?


Tedd egymás mellé a történelmi atlaszt és a földrajzi atlaszt! Írd össze földrészenként csoportosítva, mely mai országok találhatók azon a területen, amelyre Trajanus birodalma kiterjedt! Készíts egy ehhez hason-ló táblázatot!

Európa Afrika Ázsia

Nézz utána az interneten, ma mi történik az olyan politikusok szobraival, akik bű-nöket követtek el! Honlap: http://www.mementopark.hu

Caligula kedvenc lovát Incitatusnak (incitátusz) hívták. „A cirkuszi játé-kok előtti napon a katonaság révén intézkedett, hogy a környék lakos-sága egy szót se ejtsen, nehogy megzavarják az állat nyugalmát. Nem-csak márványistállót, elefántcsont jászlat, bíbortakarót, drágaköves nyakláncot adott neki, hanem egy palotát is, személyzettel és beren-dezéssel, hogy a nevében meghívott vendégek méltó fogadtatásban részesüljenek. Mint mondják, még konzulságot is szánt neki.”

Nero (nero) még rosszabb hírű volt. Úgy került hatalomra, hogy az előző császárt és annak fiát meggyilkoltatta, később pedig saját édesanyjával és nevelőjével is végzett. Az azon-ban csak rosszindulatú híresztelés, hogy felgyújtotta Rómát, mert a lángokban akart gyönyörködni. Uralmát katonai lá-zadás söpörte el.

Amikor Nero énekelt, senki nem hagyhatta el a színházat, akkor sem, ha kényszerítő oka volt rá. Sokan, akik már unták, hogy őt hallgassák, leugrottak a falakról – a városkapuk ugyanis zárva voltak –, vagy ha-lottnak tettették magukat, és temetési menetben vitették ki magukat a városból.

Nero többször indult kocsiversenyen is. Az olimpián még tízesfogatot is hajtott, de kirepült a kocsiból, és bár visszasegítették, nem bírta a versenyt, és kiállt a futamból. Ennek ellenére persze megkapta a győ-zelmi koszorút.

�� Nero kiváló költőnek, énekesnek és kocsiversenyzőnek tartotta magát. Hogyan érte el, hogy legyen közönsége, amikor énekel?�� Az olimpián leesett a kocsiról, és el sem jutott a célig, mégis ő

lett a győztes. Mit gondolsz, miért?

Voltak azonban jó uralkodók és nagyszerű hadvezérek is a császárok között. Trajanus (trajánusz) volt az utolsó nagy hódító. Többek között Daciát (dácia) és Mezopotámiát is meghódította, és adófizető provinciává szervezte. A germá-nok ellen hadakozó Marcus Aurelius (markusz auréliusz) pedig bölcs ember volt. Görögül írott bölcselkedései ma is olvashatók. �

A birodalom szerencséjére több volt a jó császár, mint az őrült, de az utóbbiakról mégis gyakrabban esik szó. Rémtet-teik mutatják, milyen veszélyes, ha semmi sem korlátozza egy uralkodó hatalmát.

Marcus Aurelius lovas szobra n A bölcs császárt hadvezérként ábrázolja a Rómában fennmaradt lovas szobor. Nézz utána a lecke szövegében, melyik nép ellen harcolt!

� Két gondolat Marcus Aurelius könyvéből

„Vigyázz, el ne császárosodjál, fel ne vedd szokásaikat, mert az ilyesmi előfordul! Egyáltalán ne vitatkozzál többé arról, mi-lyennek kell a jó embernek lennie, hanem légy olyan.”

�� Milyen emberré szeretett volna válni a császár?

Róma nemcsak hadvezéreket és politikusokat adott a világnak. A városban ma is megcsodálhatjuk az ókori építészet nagyszerű emlékeit. A mérnökök vízvezetékeket és utakat építettek, a tudósok, a költők és törté-netírók olyan könyveket írtak, amelyeket ma is olvashatunk.

Séta a császárkori Rómában22.

79

�� Melyek voltak az ókori Kelet és Hellász leghíresebb városai?�� Mik voltak az ókori városok közös jellegzetességei?�� Egy nagy birodalom fővárosának élete miben különbözhet a

többi nagyvárosétól?�� Milyenek voltak Róma városának földrajzi adottságai?

79

A folyópartról a piactérre

A tengeri kikötőből a Tiberisen hajókkal Rómáig tudták szállítani az árukat. A városnál nem volt mély a folyó, így akkor is át tudtak kelni, amikor még nem építették fel az első hidat. Az anyafarkas szobra azon a helyen állt, ahol a hagyomány sze-rint partra sodródott a gyerekek teknője. A folyóparton volt a marhavásártér. Mellette álltak a város legrégebbi szentélyei. Innen a Capitolium (kapitólium) dombjára kapaszkodha-tunk fel. Itt állt Jupiternek, a rómaiak főistenének a temploma. A Capitolium ormáról letekintve jobbra a Palatinus-dombot (palatinusz) látjuk, ahol Augustus palotája állt. A palotát fal-festmények és mozaikok díszítették.

Szemben pedig a híres piacteret, a Forum Romanumot látjuk. � Nagy volt itt a nyüzsgés minden reggel! Nemcsak az árusok és a vásárlók, hanem a szenátorok is idejöttek, mi-vel a Forum bal oldalán állt a szenátus épülete. Ez az épü-let a mai napig megcsodálható.

A diadalíveket a római hadsereg nagy győzelmei után, a hadizsákmányból emelték. Alatta vonult át a győztes had-vezér és serege. Az oszlopos templomok és a dicső róma-iakat ábrázoló szobrok közt elhaladva a látogató a Colos-

Róma egyik legkorábbi temploma a Tiberis partján, a marhavásártér mellett. Talán a kikötő istenének építették. n Lapozz vissza, és hasonlítsd össze a Parthenónnal! Miben hasonlít és miben különbözik a két épület?

Falfestmény Augustus palotájából. A festmény egy kertet ábrázol. Még télen is virágok között üldögélhetett a császár és a felesége.

� Augustus városfejlesztése

A Kr. u. 2. században, az életrajzíró Suetonius (szvétóniusz) beszámolt róla, hogy a polgárháborúban romba dőlt Rómát Augustus újjáépít-tette. Augustus nagyon büszke volt az újjászületett városra.„Rómát, amely akkoriban még nem épült ki úgy, ahogy az a biroda-lom fenségéhez illett volna, és sokat szenvedett árvíztől, tűzvésztől, Augustus úgy felvirágoztatta, hogy jogosan büszkélkedett azzal, hogy téglavárost kapott, de márványvárost hagy az utókorra.”

�� Mit jelent a téglaváros és a márványváros kifejezés? Mi volt Augustus célja az építkezésekkel?

80


A régi épületek feliratai is lehetnek források. A diadalíveken feliratok jel-zik, hogy kinek és melyik győzelme alkalmából állították. Sok olyan ada-tot is megőriztek az épületek feliratai, amelyekről ma semmit sem tudnánk.

Római falfeliratok

A Pantheon homlokzatán hatalmas betűkkel vésett felirat nevezi meg a templom építőjét: „Marcus Agrippa (markusz agrippa), Lucius (lúciusz) fia építtette harma-dik konzulsága idején.” Marcus Agrippa Augustus hadvezé-re és veje volt. Harmadik konzulsága Kr. e. 27-re esett.

n Keress a lakóhelyeden olyan épü-leteket, amelyek falán valamilyen eredeti felirat látható! Milyen cé-lokat szolgáltak ezek az épülettel együtt készült feliratok? Mi derül ki belőlük?

� Cirkuszi átok

„Szent angyalok, kötözzétek össze és kössétek meg, fordítsátok fel, vagdaljá-tok apróra, buktassátok fel a kékek lovait és kocsihajtóit! Tedd erőtlenné a kezeit, a lábait, az izmait a kékek lovainak és kocsihajtóinak!”

�� Mi volt a célja az átok írójának? �� Melyik versenyistálló vereségét akarta?

seumhoz (kolosszeum) ért.Itt zajlottak a rómaiak körében népszerű gladiátor- és állatviadalok. A Palatinus mögött állt a birodalom legnagyobb kocsiversenypályája, a Cir-cus Maximus (cirkusz makszimusz). A nézők fogadásokat kötöttek a versenyzőkre. Sok pénzt lehetett nyerni, de veszí-teni is. � A legkülönlegesebb templomot nem egy, hanem valamennyi isten számára építették, ez a Pantheon (pante-on). Hatalmas kupolája a mai napig sértetlenül áll.

n Milyen célokra épült a Colosseum?�� Miért emelték a diadalíveket?�� Mire használjuk ma a cirkusz kifejezést? Miben különbözik ez a

szó római használatától?�� Rajzolj le egy kocsiversenyt! Ügyelj a hajtók ruhájának színére!

Mi mindenről olvashattak a művelt rómaiak?

A római színházakban többnyire komédiákat játszottak. A színház nem volt olyan fontos a rómaiaknak, mint a gö-rögök számára. Aki mégis művelődni akart, a Colosseum közelében, a cipészek utcájában találta meg az egymilliós város legtöbb könyvesboltját. A kirakatba kiírták, kiknek a műveit lehet éppen megvásárolni. A könyvek nem olyanok voltak, mint ma. Papirusztekercsekre másolták a szövegü-ket. A legnépszerűbb könyv Vergilius (vergiliusz) eposza

A Colosseum mai állapotában, és ahogy eredetileg kinézett. Nem

kevesebb, mint ötvenezer néző izgulhatta itt végig az állat- és gladiátor-viadalokat. Ha vízzel

töltötték fel a porondját, hajós csatát is elő tudtak adni! n Fogalmazd

meg, mi a különbség a két kép között! Mi alapján tudták elkészíteni

a rekonstrukciót?

Látogass el az Aquincumi Múzeum hon-lapjára, és gyűjtsd össze, milyen római kori műemlékek találhatók Budapesten! Hon-lap: http://www.aquincum.hu

81


A lecke és az olvasmányok alapján fogal-mazd meg, kiknek állítottak emléket Livius, Vergilius és Horatius művei!

irodalmi alkotás

Livius

Vergilius

Horatius

n Milyen érzéseket kelthettek ezek az al-kotások a rómaiakban?

Kocsiverseny a Circus Maximusban. Négy sportklub működött Rómában, a kékek, a zöldek, a fehérek és a vörösök. Ezek a klubok indítottak versenykocsikat a cirkuszban. A kocsihajtók a klub színét viselték. n Milyen sportklub működik településeteken, és milyen színei vannak?

A Pantheon belülről. A negyvenhárom méter átmérőjű kupola közepe nyitott, azon keresztül süt be a napfény a templomba. Igaz, ha esik, a Pantheon közepén pocsolya áll. n Indokold meg, miért van nyílás a templom kupoláján! Mi nincs az épületen, és mi ennek a következménye?

volt, ami azt beszélte el, hogyan hajóztak el a legyőzött tró-jaiak Itáliába, és váltak a rómaiak őseivé. Horatius műveit is sokan vásárolták. Ő arról írt verset, hogy Augustus uralko-dása idején új aranykor köszöntött be Rómában.

Ha Romulus és Remus történetére lettünk volna akkor kíváncsiak, azt Livius (líviusz) római történelemről szó-ló munkájában találtuk volna meg. A kor összes tudomá-nyát Plinius (pliniusz) foglalta össze harminchét kötetben. Orvosi, sőt mezőgazdasági könyveket is tartottak a római könyvesboltok. Akinek nem volt pénze könyvet venni, el-látogathatott a könyvtárakba, ahol minden görög és latin nyelvű könyvet megtalált. De még a város tizenegy hatal-mas nyilvános fürdőjének is saját könyvtára volt a meden-céken és edzőtermeken kívül.

n Sorold föl, hányféle szórakozás közül választhattak a rómaiak!


�� Miért volt ideális Róma környéke a városalapításhoz?�� Sorold fel, milyen épületek álltak a Forum Romanumon és

környékén!�� Milyen műsorokat rendeztek a Colosseumban? Idézd fel, mit

tanultál korábban a gladiátorokról!�� Sorold fel, milyen lehetőségei voltak az ókori Rómában an-

nak, aki művelődni szeretett volna!

82

„A Város mai nagysága és a lakosság rendkívüli zsúfoltsága miatt megszámlálhatatlanul sok la-kást kell előteremteni. Ha tehát a Város földszin-tes házakkal ekkora tömegnek nem képes lakó-helyet biztosítani, maga a helyzet kényszerít rá, hogy emeletes házak építésében keressük a meg-oldást” – írja egy római építész. A szegényebb ró-maiak ilyen bérházakban béreltek emeleti lakást, ami többnyire egy szobából állt. A házakban nem volt vízvezeték, az utcai nyilvános kútról hoztak vizet. Kémény sem volt, így a fűtéstől füstös lett a szoba levegője. Főzni sem lehetett, mert könnyen kigyulladt a fából épített födém. Nem csoda, hogy a szegényebb polgárok csak aludni jártak haza.

Minden sarkon volt kisvendéglő, ahol olcsón fő-zeléket vagy sülteket lehetett venni. Fürdeni az ingyenes közfürdőkbe jártak.

A gazdagoknak szép helyen fekvő villáik vol-tak. A belső udvaron vízzel telt medence hűsítet-te őket a meleg napokon. Külön terem szolgált az étkezésekre. Széles heverőkön fekve lakomáz-tak. A villákban volt konyha, olykor saját fürdő is, és volt, ahová a vizet is bevezették. A császá-rok villái még hatalmasabbak voltak. Nero palo-tájában, az Arany Házban több mint százötven helyiséget tártak fel. „Az ebédlőtermek mennye-zetét mozgatható és csövekkel felszerelt elefánt-csont lapokkal rakták be, hogy felülről virágot és illatszert lehessen szórni. A főebédlőt kör alakú-ra formálták, és éjjel-nappal szüntelenül forgott, a világegyetem mozgását követve. A fürdőket a tenger és kénes források vize táplálta” – írja egy római történetíró.

Nero Arany Házának központi étkezője. A terem romjaiban is hatalmas. A tető forgó részének nem maradt nyoma. n Az Arany Házat és a bérházakat összehasonlítva fogalmazd meg, milyen különbségek voltak a római lakások között!

Bérházak, villák és lakóik

�� OLVASMÁNY

Római fűtőtest. A mélyedésbe parazsat tettek, a hengerbe pedig vizet öntöttek. A parázs felmelegítette a vizet, ami reggelig sugározta a meleget. n Milyen lett a parázstól a szoba levegője? n Miért gyulladtak ki rendszeresen a római bérházak? n Nézz utána, működött-e Rómában tűzoltóság! Segít a honlap: www.aquincum.hu n A szegény emberek miért nem otthon főztek?

Római emeletes bérház romjai n Miért csak aludni jártak haza a bérházak lakói? Miért kellett emeletes bérházakat építeni?

�� Milyen céllal hódították meg a ró-maiak a különböző tartományokat?�� Mit neveztek provinciának?�� Melyik volt a Római Birodalom első

provinciája?

Róma

Alexandria

Aquincum

F ö l d k öz

i - t e n g e r


É s z a k i -t e n g e r

AT

LA

NT

I -Ó

CE

ÁN

Duna

Duna

Rajna

Karthágó

Athén

A Római Birodalom hatalmas volt. Fővárosában, Rómában egymillió ember élt. A városokat kövezett utak kötötték össze, a tengert kereskedőhajók népesítették be. A birodalom lakói nem ugyanúgy töltötték napjaikat egy provinciabeli faluban, mint egy nyüzsgő nagyvárosban. Ebből a leckéből megtudjuk, miben hasonlítottak és miben különböztek a rómaiak hétköznapjai a maiaktól.

Élet a Római Birodalomban23.

8383

A Római Birodalom

A birodalom területét provinciákra osz-tották. Minden provincia élén egy hely-tartó állt. A helytartónak a határ menti tartományokban légiói is voltak, hogy megvédhesse a területet a barbárok ellen. A császárkorban építették ki a határvédelmet. A folyók mentén őrtornyokat építettek, de a különösen veszélyeztetett szárazföldi határvo-nalon falat is emeltek.

A nagy városokba vízvezetékkel vezették a vizet a he-gyek tiszta forrásaiból. A vízvezetékek néha több emelet ma-gasak voltak, és völgyeken, dombokon keresztül haladtak.

Emeletes római vízvezeték Galliában n Miért kellett vezetéken szállítani a vizet Rómába? Miért nem a Tiberis vizét itták? Gondold végig, miért nem iszunk a Duna és a Tisza vizéből! n A Tiberis sokkal kisebb a Dunánál. Elég lenne a vize egymillió ember számára?

A Római Birodalom a császárkorban n Vajon miért nevezték a rómaiak a Földközi-tengert a Mi Tengerünknek?

84

A városokban a közkutakból bárki ingyen vehetett vizet. Rómában ötszáz szökőkút hűtötte a nyári napok meleg le-vegőjét. A fürdők nagy részét is ingyen lehetett használni.

n Hogyan szervezték meg a birodalom védelmét?�� Miért csak a határ menti provinciákban állomásozott hadsereg?

A városokat kikövezett utak kötötték össze. Ezeken vo-nult a hadsereg, száguldottak a postaszolgálat lovas futárai, és döcögtek a kereskedők szekerei. Az utak mentén fogadók nyíltak. Lehetett ott enni-inni, a lovakat abrakoltatni vagy akár éjszakai szállást találni. A birodalom nyolcvanmillió lakosának legnagyobb része falun élt. Ők művelték a föl-det, tartották az állatokat. Itáliában olajbogyót, szőlőt, gyü-mölcsöket, zöldségeket termesztettek. Terményeiket a köze-li városok piacain árulták.

A búza nagy része hajón érkezett Szicíliából és Egyiptom-ból. Egy hajó Egyiptomból 16-20 nap alatt ért Róma kikötőjé-be. A termékeny Karthágóból hajón már 3-5 nap alatt Rómá-

ba lehetett érni. Az olcsó gabonát a szegény polgároknak ingyen osztották ki. A teher-szállító hajók utasokat is felvettek.

�� Mit kaptak ingyen a városban lakó szegény polgárok? Mit gondolsz, miért?�� Mi jellemezte a városok és a környező vidék

kapcsolatát?�� Miért volt fontos a szárazföldi és a tengeri köz-

lekedés biztosítása a birodalomban? Hogyan gondoskodtak ennek zavartalanságáról?�� Hogyan továbbított üzeneteket a római posta?

84


A mindennapi élet sok emlékét őriz-ték meg a falfirkák. Ezeket nem a jövő számára örökítették meg, mint a kőfeliratokat.

A falfirkák mint forrásokA kocsmárosok kiírták az áraikat, még polgármester-választások hirdetmé-nyei is előkerültek a régi falakról.

�� Vitassátok meg! Érdemes a történé-szeknek a mindennapi élet szoká-saival foglalkozni?

84

Britannia provincia északi határát római fal védte n Milyen birodalomról tanultál korábban, amelyik fallal védte magát a támadásoktól?

Római út n Kik használták

elsősorban a római úthálózatot?

85

� Hispánia lakói Caesar korában

Sztrabón görög földrajztudós a Kr. e. 1. században leírta, hogyan váltak rómaivá Hispánia törzsei. „E törzs tagjai teljesen átalakultak római módra, még az anyanyelvükre sem emlé-keznek. A legnagyobb részük latin polgár lett, és római telepeseket kaptak. Így aztán kis híján valamennyien rómaiak. A most alapított városok mutatják az említett né-pek átalakulását. Azokat az ibéreket, akik így gondolkoznak, tógásoknak nevezik.”

�� Sorold fel, mivel jellemzi a szöveg az átalakulást!�� Mit veszítettek el legelőször az ibé-

rek? Vitassátok meg, hasznos volt-e a romanizáció folyamata!

A provinciák lakói

A római hadsereg sok-sok népet meghódított. A birodalom lakói sokféle nyelven beszéltek. Egymással a latinon kí-vül leginkább görögül beszéltek. Akkoriban ugyanis nem-csak Hellászban, hanem valamennyi keleti provinciában, sőt Egyiptomban is nagyon sokan tudtak görögül. Hellász elfoglalása után a rómaiak is átvették a görög kultúra vív-mányait, és azokat terjesztették tovább, de már latinul. �

A nyugati területeken, például Galliában a városok latin nyelvűek voltak. A hivatalos ügyeket is latinul kellett in-tézni. A latin nyelv így gyorsan elterjedt. A latin nyelv és a római kultúra (vízvezetékek, gladiátorjátékok, kocsiverse-nyek) átvételét romanizációnak nevezzük. � Ez kétirányú folyamat volt. Rómában is megjelentek idegen szokások. Nemcsak a görög civilizáció, hanem az egyiptomi vallás és zsidó hatásra a hónapoktól független hetek használata is el-terjedt. Ezt elősegítették a jeruzsálemi templom lerombolá-sa után a szétszóratásban (diaszpóra) élő zsidó közösségek. Ugyancsak keletről vették át a kereszténységet, ami az egész birodalmat átformálta.

�� Milyen hatással volt a kultúrára a Római Birodalom kialakulása?�� Miért terjedt gyorsan a latin nyelv a nyugati provinciákban?�� A latin nyelven kívül mik voltak a római kultúra elterjedésének

jelei a provinciákban?

Római kocsma. A pulton lévő mélyedésekben nemcsak bort, hanem főzelékeket is tároltak.

Nézz utána a földrajzi atlaszban, hogy Euró-pában melyik félsziget őrzi az ibérek nevét!

� Róma átveszi a görög kultúrát

„Durva legyőzőjén győzött a levert Görögország,s pór népét Latiumnak művészetre kapatta...Mert későn kezdtünk a görög művekre figyelni,s csak békében, a pun harcot befejezve kutattuk...”

Horatius írja le azt a folyamatot, ahogyan a rómaiak átveszik a görög kultúrát. A pór nép jelentése paraszti nép. Próbáld megmagyarázni, mit jelent, hogy a levert görögök legyőzték a durva rómaiakat!

�� Mikor kezdik a rómaiak átvenni a görög kultúrát a vers szerint?�� Mivel voltak azelőtt inkább elfoglalva?


�� Hogyan szervezték meg és védték a birodalom határait?�� Mi volt a városok és falvak munka-

megosztása?�� A római kultúra milyen elemei terjed-

tek el legjobban a birodalomban?�� A rómaiak milyen szokásokat vettek

át más népektől? Hogyan jutottak el a hírek a birodalom minden városába?


A történelmi atlasz segítségével gyűjtsd össze, melyek voltak azok az áruk és nyersanyagok, amelyeket a Római Birodalom kereskedői Itáliába szállítottak a többi provinciából! Azt is gyűjtsd össze, mit vittek Itáliából a provinciákba! Ehhez hasonló táblázatot készíts!

A provinciákból Itáliába szállított áruk és nyersanyagok

Itáliából a provinciákba szállított áruk és nyersanyagok

B r ty n toos á ú

(Mura)

Savus (Száva)

Dravus (Dráva)

Murus

Arrab

o(Rá

ba)

Danubius

Danubius(Duna)

római erődök Esztergom

ScarbantiaSopron

ArrabonaGyőr

SopianaePécs

GorsiumTác

Mursa

AliscaSzekszárd

AquincumÓbuda

Solva

Eszék

SavariaSzombathely

P A N N Ó N I A

A Dunántúlon járva gyakran látunk római emlékeket: villák, erődök, városok, őrtornyok romjait. Budán két amfiteátrum is található! A Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon római emléket csak a múzeumokban láthatsz. Ebből a leckéből megtudhatod, miért.

Római emlékek hazánk területén

86

24.

86

�� Melyek voltak a római települések jellegzetes épületei?�� Kik alkották a provinciák római te-

lepüléseinek lakosságát?�� Mit tudtunk meg eddig Pannó-

niáról?�� Kirándulás, utazás vagy múzeum-

látogatás során milyen római em-lékkel találkoztál már?

A római sas a Dunánál

Augustus uralkodása idején a római csapatok megszállták a mai Dunántúl területét. � Az újabb hódítással a Dunát akarták elérni. Germánia meghódítása után ugyanis fontos volt, hogy ellenőrizzék a Dunán folyó folyami szállítások teljes útvonalát. A szárazföldi szállítás szekerekkel, szamár-háton lassú volt és drága. A szállítóhajókat felfelé a partról vontatták lovakkal, lefelé pedig a Duna sodrását használ-ták ki. Nem véletlen, hogy száz évvel később Dáciát (a mai Erdélyt) is meghódították, így ott a Duna mindkét partja római kézre került. Dácia és Pannónia között a barbár vidé-ken húzódott egy kereskedelmi út, amely a mai Szegedet is érintette.

A Duna partvonalán sorra épültek a városok és a ka-tonai táborok. A katonai erőre azért volt szükség, mert télen a folyó befagyott, és a barbár népek akadálytalanul betörhettek volna a provinciába. A tartomány székhelye, Aquincum (akvinkum) is a Duna partján, a mai Óbuda

Pannónia a római korban n Olvasd le a térképről, milyen mai városok találhatók a római települések területén! n Mely városokon haladt keresztül a borostyánkőút Magyarországon?

A történelmi atlaszod segítségével álla-pítsd meg, melyek voltak a Római Biroda-lom természetes határai! Ujjaddal kövesd végig a Duna vonalát! Olvasd le a térkép-ről, mi volt a Duna latin neve!

� Hadjárat a pannonok ellen

A 2. században élt történetíró, Florus (florusz) írta le, miért hódították meg a rómaiak a pannonok vidékét. „A pannonokat két sebes sodrású fo-lyó veszi védősáncként körül: a Dráva és a Száva. Mindig ezek mögé a partok mögé vonulnak vissza rablóhadjárataik után. Augustus hadvezérét küldte, hogy igázza le őket. Az ellenséget a két folyó mentén mészárolták le. A legyőzöttek fegyvereit beledobták a folyókba.”

�� Hol laktak a pannonok, akikről Pan-nóniát elnevezték? Melyik folyó folyik a kettő közül Magyarországon?�� Miért támadták meg a rómaiak a

pannonokat?

87

A borostyánkőút Savariában. A mai Dánia és Lengyelország partvidékéről szállították a borostyánt Itáliába. A kereskedelmi út Savaria határában haladt északról délre. n Miért volt fontos a borostyán? Mit készítenek belőle a mai napig?

� Földrajzi nevek Pannóniában

Attila, a hun király hódítása után a római polgárok nagy része elhagyta Pannóniát. Csakhogy megőrződött Zala római neve, Sala, a Rába neve, Arrabo, a Duna neve, Danuvius. Hogyan maradhattak fenn ezek a nevek, ha senki sem élt már itt a latin nyelven beszélő lakosságból? Nyu-gat-Pannóniában egy ideig még ma-radhatott csekély számban latin nyelvű lakosság.

87

területén feküdt. A helytartói palota a mai Hajógyári-szi-geten épült fel.

A másik fontos útvonal, ami áthaladt Pannónián, a bo-rostyánkőút volt. A borostyánkövet ékszerként használ-ták, és északról, a Balti-tenger partjáról szállították egészen Egyiptomig. Savaria (szavária), a provincia első jelentős vá-rosa e kereskedelmi útvonal fontos megállóhelye volt.

�� Miért akarták a rómaiak elérni a Duna vonalát? �� Milyen szerepet játszott a folyó a rómaiak számára?

Pannónia lakói

Pannónia lakossága különböző népekből állt. A tartomány őslakói a római hódítás idején a kelták voltak. Emléküket jellegzetes tárgyaikon kívül a sírkövek névanyaga őrzi. A kelták a birodalom több tartományában éltek, és gyorsan romanizálódtak. A tartományba római polgárjoggal rendel-kező telepesek is érkeztek, például Savariába. Ők hozták magukkal a római szokásokat, isteneket, kultúrát. A római hadseregben sokféle nép szolgált. Pannóniába a légiókkal betelepültek görögök, szírek és zsidók is. �

Az itáliaiak és más déli népek nagyon fáztak a pannóniai télben. A házakat ezért padlófűtéssel fűtötték.

A kemény tél a rómaiak számára azt jelentette, hogy Pannónia területe nehezebben volt védhető. A Duna befagyott, és a jégen át tudtak kelni a barbárok. A rómaiak úgy fogalmaztak, hogy a barbár törzsek legalább annyira az éghajlatukkal, mint a dárdáikkal fegyverkeztek fel.

�� Miért tudtak a barbárok rátámadni Pannóniára?�� A barbárok fegyverein kívül mi okozott a nehézségeket a rómaiak

számára?

A katonai amfiteátrum Óbudán. A küzdőtere nagyobb, mint a római Colosseumé. Hatalmas méretét az indokolhatta, hogy a katonák gyakorlatozásra is használták. Az amfiteátrumban tíz-tizenhárom ezer néző fért el egyszerre. n Idézd fel, milyen látványosságokat tartottak az amfiteátrumokban!

88


Látogass meg egy olyan múzeumot, amelyben vannak római emlékek!Gyűjtsd össze, hogy milyen tárgyakat láttál, amiket ma is használunk, és mi-lyeneket, amik ma már nem léteznek!Készíts egy ehhez hasonló táblázatot! Dolgozz a füzetedbe!

ma is használt tárgyak

ma már nem használt tárgyak

n Mi dönti el, hogy egy tárgyat haszná-lunk, vagy már nem?


�� Miért volt fontos a rómaiaknak a Duna vonalának elérése?�� Melyik fontos kereskedelmi útvonal haladt keresztül Pannó-

nián?�� Milyen népekből állt Pannónia lakossága?�� Mit mutatnál meg egy olyan külföldi látogatónak, aki a róma-

iak történelme iránt érdeklődik Magyarországon? Készíts egy kétnapos útitervet!


Minden lehet forrás, ami a múltból megmaradt. Akár egy tégla is.

Beszélő téglákA légiók tábort építettek maguknak. A téglákba belenyomták a légió pecsétjét. Ha egy tábort sokáig használtak, több légió pecsétjét is megtalálhatjuk a tábor falaiban. Ebből pontosan le-het tudni, hogy mikor melyik csapatot rendelték Pannóniába, hogy elhárítson egy barbár betörést.

n Mire lehet következtetni abból, ha ugyanabból az időszak-ból több különböző légió pecsétnyomával ellátott tégla ke-rült elő?

Az előkelők házait falfestményekkel és mozaikokkal díszí-tették. A gazdag földbirtokosok hatalmas villákat építet-tek római mintára (de padlófűtéssel). A provincia központ-jában, Aquincumban két település is volt, egy katonai tábor és egy polgárváros. Mindkét közösség számára építettek egy-egy amfiteátrumot. Pannóniában nem voltak oroszlá-nok és tigrisek, ezért medvék és farkasok küzdöttek egy-mással és a gladiátorokkal.

A rómaiak honosították meg Magyarország területén a szőlőt, a cseresznyét és a barackot. Az általunk használt latin betűket is tőlük örököltük. Az első keresztény közössé-geket is ők alapították. Ezek legszebb emlékeit Pécsett néz-heted meg.

�� Mit jelent a romanizáció? Milyen bizonyítékai voltak ennek Pan-nóniában?�� Milyen állatok voltak az aquincumi amfiteátrumokban? Miért?�� Keresd meg az interneten Pécs ókeresztény emlékeit! Milyen ké-

peket, műtárgyakat találsz? Segít a honlap: http://www.pecsorokseg.hu

8888

Víziorgona Aquincumból. Ez a hangszer a kiváló állapotban fennmaradt orgonasípok alapján készült, működő másolat. Az Aquincumi Múzeumban megnézheted az eredeti sípokat, a rekonstrukciót, és az orgona hangját is hallhatod. n Mit bizonyít, hogy a birodalom határvárosában ilyen hangszert használtak?

89

A római császárkorban sok fiatal férfinak a hadsereg jelentette a felemelkedés egyetlen lehetőségét. A szegények, ha

beléptek egy légióba, huszonöt éven keresztül biztosak lehettek abban, hogy havonta megkap-ják a fizetésüket. Leszerelés után, mint veterá-nok*, földet kaptak, amiből meg tudtak élni, és családot is alapíthattak. De egy veterán tovább is szolgálhatott, és akkor magasabb zsoldot ka-pott. Voltak a birodalomnak olyan lakói is, akik nem rendelkeztek római polgárjoggal. Ők lesze-relésükkor polgárrá váltak, vagyis ők és utóda-ik már a politikai döntésekbe is beleszólhattak. A hadsereg így elősegítette a birodalom népei-nek egységesülését és a latin nyelv elterjedését.

A katonai kiképzés kemény volt. A katonák maguk cipelték fegyvereiken kívül háromnapi élelmüket, köpenyüket és minden egyéb felsze-relésüket. Ez akár 30-40 kilót is nyomhatott! Ha letáboroztak, maguk árkolták körül a tábort, és építettek négyszög alakban cölöpfalakat.

A táborok alaprajza szigorúan szabályozva volt, így bárhol lépett be egy katona egy táborba, kiismerte magát. A két főút derékszögben met-szette egymást, és pont középen volt a parancs-noki épület. A katonák sátrai sakktáblaszerűen helyezkedtek el. Az állandó táborokban a sátrak helyett barakkokat építettek. A falakat éjjel-nap-pal őrök vigyázták.

Ha hosszú ideig állomásoztak egy táborban, kőből vagy téglából építettek falakat, bástyákat. A katonák maguk főztek, mostak, utakat és vá-rosokat is építettek. Ők kezelték a hajítógépeket is, amelyekkel egy kőfalat is át lehetett törni. Az állandó táborok mellett amfiteátrumok is épül-tek. Győzelmet aratva hadizsákmányt kaptak, cserébe a fáradozásukért, leszerelés után pedig békében és anyagi biztonságban éltek. De csak akkor, ha nem estek el a betörő barbárok elleni csatákban.

Római katonai tábor rekonstrukciója n A parancsnokok a leggazdagabbrómaiak közül kerültek ki. Milyen különbség lehetett a katonák és a parancsnokok szállása között?

Tábori élet a római hadseregben

�� OLVASMÁNY

89

veterán: kiszolgált katona

90

Leány írótáblával és íróvesszővel, a stílussal n Nézz utána az Idegen szavak szótárában, hogy milyen jelentései vannak a stílus szónak! Kire mondják azt, hogy jó a stílusa? Próbáld megmagyarázni, hogyan alakult ki ez a szólás!

A római gyerekek is jártak iskolába. A tanító a piac-téren, a Fórumon bérelt egy szobát, ahol a földön ülve tanultak a gyerekek. A tanító havonta kapta

meg a bérét a szülőktől. Aki nem tudott fizetni, annak a gyereke nem tanulhatott. A gyerekek fából készült, viasszal bevont táblára írtak. Az íróvessző, a stílus lapos végével ki tudták törölni, amire már nem volt szükség. Tanultak írni, olvasni, számolni, és sok verset is meg kellett tanulniuk. A lusta gyerekeket megverték. Fennmaradt egy írótábla, amin ötször szerepelt a büntető feladat: „Légy szorgalmas fiú, nehogy megnyúzzalak!”

A gazdag gyerekekhez tanítót hívtak, aki a villában oktatta a gyereket. Szabadidejükben a római gyerekek is játszottak. Fogócskáztak, labdáztak, kockáztak vagy malom-játékot ját-szottak. A lányoknak öltöztetőbabáik voltak. A kislányok is tanulhattak, ha a szülőknek volt pénze. Volt, akiből zenész vagy szülésznő lett, de akár orvosnők is lehettek. A szegé-nyebb nők piaci árusok lehettek. A gyerekkor rövid ideig tar-tott, a lányokat korán férjhez adták.

�� Hogyan tanultak a gyerekek az iskolában? �� A nők nem csak háziasszonyok lehettek. Milyen foglalkozást űz-

hettek?�� Hasonlítsd össze egy görög és egy római gyerek életét! Hogyan

játszottak, hogyan tanultak?

Keresd meg a könyvtárban az Ókori gyer-mekjátékok című könyvet! Ha megtaláltad, számold meg, hány ma is ismert játékot találsz benne! Milyen, ma ismeretlen játé-kokat találtál?

Oktatás az ókori Rómában

�� OLVASMÁNY

Elefántcsont baba Agyagbaban Hasonlítsd össze a két babát! Melyik lehetett egy szegény, és melyik egy gazdag kislányé? Mi a különbség a két öltöztetőbaba között?

Jézus születése n Hasonlítsd össze a képet az olvasmánnyal! Miben azonos, és miben tér el egymástól a kép és a szöveg? n Mit jelképezhet az öreg, a középkorú és a fiatal bölcs?

Jeruzsálem

Betlehem

Genezáret - tóNázáret

E G Y I P T O M

Alexandria

Jord

án

Holt -

teng

er


J Ú D E A

C I P R U S

PA

LE

SZ

TI

NA

GA

L ILEA

Ebben a leckében arról az emberről olvashatsz, akinek a tanításai gyökeresen megváltoztatták az emberi-ség történetét. Ő volt Jézus, akit görög néven Krisztusnak is neveznek. Jézus életét és halálát a Bibliában, az Újszövetségben olvashatjuk. Történetének leírásában sok csodával találkozunk. Tanítványai, hitének követői a keresztények.

25.

91

Betlehemi történet

�� Milyen forrásokból ismerhetjük meg Jézus életét?�� Mit ünneplünk karácsonykor?�� Miben különbözik a zsidók vallása

a többi ókori nép vallásától?

Júdea térképe Jézus idején n Keresd meg a térképen Betlehemet, Jeruzsálemet, Názáretet, a Jordán-folyót és a Genezáret-tavat! n Milyen bibliai történetek kötődnek hozzájuk?

A kis Jézus születése

A Bibliában Jézus történetét négy könyv, az úgyneve-zett evangélium írja le. Az evangélium szó jelentése jó hír, örömhír, hiszen a kereszténység megalapítójának élet-történetét olvashatjuk benne.

Augustus uralkodása idején Júdea a Római Birodalom része volt. A rómaiak megengedték, hogy a zsidóknak le-gyen királyuk, akit Heródesnek hívtak, de őt egy római helytartó felügyelte. A császár népszámlálást rendelt el Jú-deában, ezért a zsidó József és Mária, Jézus szülei Betle-hembe mentek, mert ott kellett összeírni őket.

Heródes féltette a trónját, ezért elrendelte, öljék meg az összes betlehemi kisgyereket. A kegyetlen vérengzést a kis Jézus túlélte, mert családja már azelőtt Egyiptomba menekült.

�� Idézd fel, mit tanultál Augustus uralkodásáról!�� Az Ószövetség szerint Dávid király Betlehemben született. Mit

gondolsz, a Názáretben nevelkedett Jézus szülőhelyét a Biblia miért helyezi Betlehembe? �� Kérdezd meg a szüleidtől, hogyan zajlik ma egy népszámlálás!

Mi lehet az értelme a népszámlálásnak?

9191

Melyik birodalom része volt Júdea Krisz-tus korában? Használd a történelmi atla-szodat is!Nézz utána a könyvtárban vagy az inter-neten, mi a tömjén és a mirha!

92

� Jézus tanításai

Máté evangéliuma az 1. században beszá-mol róla, hogyan tanította Jézus az embe-reket a helyes életre: „Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a geren-dát sem veszed észre? Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad sze-mében gerenda van? Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből! Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük!Aki hallgatja szavamat, és tettekre is vált-ja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a ház-nak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. Sza-kadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált.”

�� Próbáld megfogalmazni saját szava-iddal, hogy mit jelent Jézus hasonla-ta a szálkáról és a gerendáról! �� Fogalmazd meg a saját szavaiddal,

mit mondott Jézus arról, hogyan vi-selkedjünk a többi emberrel!

92


A történészek az események okait nem a csodákban ke-resik, hanem megpróbálják azokat más módon megma-gyarázni.

Jézus élete és tevékenysége

Jézus történetében sok csodás elem van, az evangélium azonban nem történelemkönyv. A történészek közül vol-tak, akik azt hitték, Jézus nem is létezett.

n Nemrég előkerült egy római felirat Izraelben, amit a római helytartó, Pilátus állított. Hozzá vitték először a megvádolt Jézust. Szerinted ez mit bizonyít? Válaszo-dat indokold meg!

El Greco (el gréko): Jézus meggyógyít egy vakot (1570) n Nézz utána, milyen betegség a lepra! Nézd meg az értelmező kéziszótárban! n Gyógyítható volt-e Jézus korában a lepra?

A napkeleti bölcsek

A kicsiny Betlehemben József már nem talált szállást, így egy ház mel-letti istállóban született meg a kis Jézus. Keleti bölcsek kiszámolták, hogy mikor kell megszületnie a zsidók királyának, ezért felkeresték a betlehemi újszülöttet, és királyként tisztelték.Amikor a napkeleti bölcsek megérkeztek, kérdezősködni kezdtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Amikor megtalálták a gyerme-ket anyjával, Máriával, leborultak, és hódoltak neki, majd elővették kin-cseiket, s ajándékot adtak: aranyat, tömjént és mirhát.

�� Nézz utána az interneten, kik voltak a napkeleti bölcsek! �� Minek nevezik Jézust a bölcsek? Mit gondolsz, örült ennek He-ródes király?

Szeresd a másik embert!

Amikor Jézus felnőtt, az apja mellett dol-gozott a műhelyben, Názáretben. Már kisgyerekkorában kitűnt éles eszével. Fel-nőve útnak indult, hogy tanuljon és tanít-son. Keresztelő Szent János azt tanította, hogy aki megvallja bűneit, arról Isten a keresztvízzel lemossa azokat, de János felismerte, hogy az igazi tanító Jézus.

Jézus a keresztség felvétele után tanít-ványokat gyűjtött maga köré. Tanítványai, az apostolok egyszerű zsidó emberek vol-tak, de hittek Jézus szavaiban. Jézus a sze-retetet tanította: „Szeresd Istent, és szeresd a másik embert, úgy, mint önmagad!”

93

Jézus sok szigorú vallási előírást elvetett, például azokat, amik az étkezést szabályozták. Jézus azt tanította, hogy nem az a bűn, ami az ember száján bemegy, hanem ami kijön onnan. Vagyis bármit lehet enni, de káromkodni, ve-szekedni bűn. A gazdagság Jézus tanításai szerint nem tesz boldoggá. Azt tanította, hogy aki bűntelenül él, a menny-országba jut, de a pokolra jut, ha bűnös. Az evangéliumok szerint csodákat is tett: betegeket gyógyított, lecsendesítette a vihart, és egy halottat is feltámasztott. �

�� Foglald össze a lecke és a források alapján Jézus tanításait!�� Mit gondolt Jézus a gazdagságról? Mi a véleményed erről?

Jézus tanításai és tettei sokaknak nem tetszettek. Ők a saját hagyományaikat akarták megvédeni. Bevádolták Jé-zust a római helytartónál, Pilátusnál. Jézust halálra ítélték, és úgy végezték ki a rómaiak, mint a rabszolgákat vagy a bűnözőket. A keresztre feszítést a legmegalázóbb büntetés-nek tartották. �

�� Miért keresztre feszítették Jézust?

Andrea del Verrocchio (andrea del verrokkio): Jézus megkeresztelése (1475) n Miben különbözik Keresztelő Szent János keresztelése a maitól? n Mit mos le a keresztvíz a keresztény tanítás szerint?

Giotto di Bondone (dzsotto di bondone): Jézus keresztre feszítése (1306) n Idézd fel a lecke és az evangélium szövegét! Milyen büntetésnek számított a keresztre feszítés?

� Jézus megfeszítése

„Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák hegye volt a neve. Itt epével kevert bort adtak neki inni, de amikor megízlelte, nem akarta meginni. Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoz-tak ruháján, majd leheveredtek, és őrizték. Feje fölé táblát tettek, amely-re elítélése okát írták: »Ez Jézus, a zsidók királya.« Vele együtt két go-nosztevőt is keresztre feszítettek, az egyiket jobbról, a másikat balról... Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal és a vénekkel együtt a főpapok is: »Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztről, s akkor hiszünk neki.«”

�� Miért nevezhették Koponyák hegyének az a helyet, ahol ke-resztre feszítették az elítélteket?�� Miért írták a táblára, hogy Jézus király, és miért gúnyolták ez-

zel? Ha nem tudod a választ, nézd meg Napkeleti bölcsek című olvasmányt!


Tanulmányozd a térképet, és olvasd el a forrásokat! Helyezd megfelelő sorrendbe Jézus életének helyszíneit! Egyiptom, Je-ruzsálem, Názáret, Betlehem. Kövesd a tér-képen Jézus útját úgy, hogy sorban meg-mutatod, mikor hol járt, és mit csinált!


�� Foglald össze Jézus tanításait a források és a lecke alapján!�� Miért nem örültek sokan Jézus tanításainak?�� Kik akarták Jézus halálát és miért? Foglald össze az érveiket!�� Miért nevezik jó hírnek az evangéliumot?

Saulus a damaszkuszi úton n Miért indult Saulus Damaszkuszba?

Jézus halála után tanítványai, az apostolok bejárták az egész birodalmat, és terjesztették az új vallás tanait. A kereszténység eleinte csak a szegények között terjedt. A római császárok mégis üldözni kezdték az új vallás követőit.

94

26. A keresztény vértanúktól a keresztény császárokig

�� Melyek voltak Jézus legfontosabb tanítá-sai?�� Mit tanultál a zsidó vallásról?�� A római császárokat körülvevő hódolat

mihez volt hasonló?

A damaszkuszi úton

A kereszténység terjedését a papság nem nézte jó szemmel, mégis az első keresztények kivétel nélkül a zsidók közül kerültek ki. A zsidóság jó része ekkor már görögül beszélt, ezért az Újszövetséget is görögül írták. A zsidó Saulus megtérésének történetét is így jegyezték fel.

Egy Saulus nevű férfi meggyőződésesen üldözte a keresztényeket, és halállal fenyegette az Úr tanítványait. Elment a főpaphoz, s arra kérte, adjon neki ajánlólevelet a damaszkuszi zsinagógához, hogy ha talál ott embereket, férfiakat vagy nőket, akik az új vallást követik, megkötöz-ve Jeruzsálembe hurcolhassa őket. Már Damaszkusz közelében járt, amikor az égből egyszerre nagy fényesség ragyogta körül. Földre hul-lott, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: – Saulus, Saulus, miért üldözöl engem?Saulus erre megkérdezte: – Ki vagy, Uram?A hang folytatta: – Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De állj fel és menj a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned.

�� Gyűjtsd össze Saulus történetéből a meseszerű elemeket!

Saulus a látomás hatására megtért, felvette a Pál nevet, és az egyik legelhivatottabb apostol lett. � Sokat utazott, és több keresztény gyülekezetet alapított a Római Birodalom

� Pál apostol a szeretetről

„Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Szétoszthatom mindenemet a nélkülö-zők közt, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem félté-keny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.”

�� A lecke szövege és a történet alapján értelmezd azt a kifejezést, hogy pál-fordulás!�� Próbáld elmondani saját szavaiddal,

hogy miért hasonlít Pál egy keresz-tényt érchez vagy cimbalomhoz!�� Melyik a három legfontosabb dolog a

keresztények számára Pál szerint? Mi-ért a szeretetet emeli ki ezek közül?

Mit jelent a mártír szó? Ha nem tudod, nézd meg egy lexikonban vagy az interneten!

95

� Jelentés a keresztényekről

Ifjabb Plinius (pliniusz) a császárnak írott levelében az 1. században arról írt, hogy az üldözött keresztények semmiféle bűnt nem követtek el.„A jelentések szerint azonban az a legna-gyobb vétkük vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos meghatározott napon hajnal-hasadta előtt összegyülekeznek, és válta-kozva karban énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére, és esküvel kötelezik magukat, nem ám valami gaztettre, ha-nem arra, hogy nem lopnak, nem rabol-nak, nem követnek el házasságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén nem tagadják meg: ennek végeztével pedig rendszerint szétszélednek; majd ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártatlan lakomájukat.”

�� Az volt a császár parancsa, hogy Plinius, helytartóként üldözze a kereszténye-ket. Miért jött zavarba Plinius?�� Hogyan írja le a levél a korai keresz-

tény közösségek szertartását? Ho-gyan értékeli a keresztények viselke-dését?�� Miért lehetett nehéz és ugyanakkor

vonzó keresztény közösségbe tar-tozni?

95

keleti tartományaiban. A kereszténységet a pogányok kö-zött is terjeszteni kezdte. Azokat nevezték pogánynak, akik nem voltak keresztények. A szegények és rabszol-gák körében vált legkorábban népszerűvé Jézus vallása, mivel ő azt tanította, hogy nem a gazdagság tesz boldog-gá, és hogy Isten előtt mind egyenlők vagyunk. A meny- nyországba pedig nem a gazdagok, hanem a jó emberek, a jó keresztények jutnak be.

A keresztény közösségek minden városban vezetőt válasz-tottak. Ezeket a vezetőket püspököknek nevezték. Róma első püspöke Jézus egyik zsidó tanítványa, Péter lett, ezért a római püspök tekintélye kiemelkedett a többi közül. Péter utódai lettek a pápák, a katolikus egyház vezetői. A ke-resztények nem voltak hajlandók áldozatot bemutatni sem a pogány istenek, sem pedig a császárok szobrai előtt. A csá-szárok ezt nem tűrték el. Az ellenszegülő keresztényeket ki-végezték. � A keresztény áldozatokat hívjuk mártíroknak, vagyis vértanúknak. Az első keresztényüldözést a zsarnok Nero rendelte el. Ennek esett áldozatul Péter és Pál apostol is.

�� Miért ellenezték a zsidó papok a kereszténységet?�� Miért üldözték a rómaiak a keresztényeket?�� Mi lehet a magyarázata annak, hogy az üldözések után a keresz-

tények száma nem csökkent, hanem nőtt?

Üldözött vallásból államvallás

A következő évszázadokban folytatódott a keresztényül-dözés. Csakhogy a kereszténység olyan gyorsan terjedt, hogy az üldözések ellenére a városokban már nagy töme-gek fordultak szembe a pogány istenekkel. Nagy Konstan-tin (Constantinus, konsztantinusz) császár idején megvál-tozott a keresztények helyzete a Római Birodalomban. Egy csata előtt a császárnak álmában megjelent az égen a kereszt jele, ezzel a felirattal: E jelben győzz! Konstantin felvarratta a katonák ruhájára a keresztet, és megnyer-te a csatát. Ezután elrendelte, hogy hagyják abba az üldözéseket, és a keresztények, éppúgy mint bár-melyik más hit követői, szabadon gyakorolhassák vallásukat. A kereszténység ezzel egyenjogúvá lett a pogány vallásokkal.

�� Miért szüntette meg Konstantin a keresztényüldözést?�� Milyen legendás elemek vannak Konstantin történeté-

ben?

Pál, a kereszténység elterjesztője a pogányok között n Hogyan tért meg Pál? n Mikor halt meg?

96


Helyezd megfelelő sorrendbe az alábbi eseményeket! Az legyen elöl, ami korábban történt!

a pogány szentélyek bezárása Nagy Konstantin rendeleteJézus kereszthalála Pál apostol térítő útjai Jézus születése látomás a damaszkuszi úton Nagy Konstantin álma keresztényüldözés

�� Keress összefüggéseket az események között! Válaszd ki azokat az eseménypárokat, amelyek között volt valamilyen ok-okozati összefüggés! Dolgozz a füzetedbe!

ok okozat


�� Hogyan vált az üldözött keresztény-ség államvallássá?�� Milyen okai lehettek, hogy a római

császárok támogatni kezdték a ke-resztény vallás terjedését?�� Mi a különbség az egyenjogú vallás

és az államvallás között?�� Miért vannak mesés elemek a ke-

resztény legendákban?


A történelem sokszor olyan kirakós játékra emlékeztet, amelynek nagyon sok eleme hiányzik.

Ha hiányos a forrásanyagAz eleinte zsidó kereszténység első évszázadának nehéz megírni a történetét. A keresztényeket üldözték, bujkálniuk kellett. A mártírok történetében sok a legendás elem. A ke-reszténység számára fontos döntéseket a püspökök közösen hozták. Ezek szövege megmaradt. A bujkáló keresztények föld alatti temetőit és kápolnáit, az úgynevezett katakom-bákat is megtalálták. Voltak keresztény történetírók, akik megírták az egyház történetét. Ezekből a mozaikkövekből áll össze az a kép, ami a korai kereszténységet mutatja be.

Konstantin utódai már maguk is felvették a keresztény val-lást. Arra törekedtek, hogy a kereszténység legyen a biro-dalom államvallása. A 4. század végén elrendelték, hogy a pogány szentélyeket – így az olümpiai Zeusz-szentélyt is – bezárják. Aki a régi isteneknek áldozott, szigorú bün-tetésre számíthatott. A birodalom legfontosabb ünnepei a húsvét és a karácsony lettek, és ekkor vezették be a kötele-ző vasárnapi munkaszünetet. Az egykori mártírokat pedig szentekként tisztelték, és imádkoztak hozzájuk.

�� Miért szűntek meg az olümpiai játékok?�� Kiket tiszteltek szentekként?

Nagy Konstantin n Olvasd el a leckében, milyen álmot látott Konstantin! Mit tett, hogy megnyerje a csatát? n Nagy Konstantin nem volt keresztény, miért kedvezett mégis a keresztényeknek?

Római katakomba n Miért kellett a keresztényeknek a föld alatt találkozniuk?

97

Világvallások

�� OLVASMÁNY

97

A mióta az ember meg tudja fogalmazni, mit gondol a világ keletkezéséről, az emberek életéről, feltételez egy olyan

hatalmat, amely fölötte áll, a világ azért létezik, mert valaki megteremtette. Ez lehet egy vagy több isten, de más, nálunk hatalmasabb és a sor-sunkat irányító lények is (démonok, szellemek, angyalok). Az istenek hasonlíthatnak ránk, em-berekre, mint a görög és római istenek, de lehet-nek állat alakúak is, mint Egyiptomban, vagy olyanok is, akiket nem lehet ábrázolni. A földön sok száz nép él, és ezek sok száz vallási rendszert alakítottak ki.

�� Melyik a három legelterjedtebb vallás?�� Melyik vallás lehet jelen a világ legtöbb országá-

ban? Vajon miért?

Nem csak azért lesz egy vallás világvallás, mert sokan hisznek benne. A kereszténység és az isz-lám sok nép számára vonzó volt. Az indiai hin-duizmusba vagy a zsidó vallásba bele kell szü-letni. Más vallású ember ezeket vagy nem, vagy csak nehezen tudja felvenni. Jézus, Mohamed és Buddha olyan vallásos közösséget alapított, amelynek bárki tagja lehet.

A zsidó gyökerű kereszténység és az iszlám nem egységes. Mindkét vallás több irányzatra oszlik. Ezek olykor csak vitáznak, olykor azon-ban vallásháborúkat vívnak egymással. A val-lásháborúk mögött mindig más okok húzódnak meg. Vannak időszakok, amikor egy uralkodó vallás képviselői üldözik a más vallásúakat. Ma már ritkák a vallásüldözések, de azért vannak olyan országok, ahol például tilos keresztény templomot vagy egy iszlám mecsethez tornyot (minaretet) építeni.

�� Mondj példát az eddig tanultak alapján a vallásül-dözésre!

kereszténység 32%

iszlám 20%

hinduizmus 13%

buddhizmus 6%

kínai hagyományos vallások 6%

zsidóság 0,2%

egyéb vallások 6,8%

nem vallásos 16%

A kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás jelképei

A Szent Péter-bazilika Rómában A Kába kő, az iszlám hívők zarándoklatának célpontja

főutakmellékutak

Róma

Alexandria

Aquincum

F ö l d k öz

i - t e n g e r



AT

LA

NT

I -Ó

CE

ÁN

Duna

Duna

Rajna

Ha több országot egyesítenek, birodalom születik. Kialakulásuk és felbomlásuk története nagyon külön-böző. Utólag azonban hasonlóságok is felfedezhetők közöttük. Vizsgáljuk meg most az ókori birodalmak példáin keresztül, mik is ezek a hasonlóságok!

98

27. Birodalmak

98

Az ókori birodalmak kialakulása

Az első birodalmak nagy folyók mentén jöttek létre. Az öntözés és a csatornázás miatt az emberek tömegeit kellett összefogni, irányítani. Ilyenek voltak Mezopotámia, Egyip-tom és Kína birodalmai. Más birodalmakat hódító uralko-dók hoztak létre. Ezekben a birodalmat irányító nép volt a vezető, de sok másik népet is betagoztak a birodalomba. Erre példa Perzsia, Nagy Sándor birodalma és a Hun Biro-dalom. A Római Birodalom lassan, lépésről lépésre ter-jeszkedett. Nem egy császár, hanem a római előkelők ve-zette hadsereg szállta meg az újabb és újabb provinciákat. A cél a zsákmányszerzés és az adóbevételek növelése volt.

�� Miben különbözött Nagy Sándor birodalma a Római Birodalomtól?

A Római Birodalom úthálózata n Hogyan juthatnál el Alexandrából Aquincumig? Aquincumból kiindulva juss el a térképen Rómáig! n Vitassátok meg, hogy a birodalmakban miért fordítottak mindig nagy gondot az úthálózat kiépítésére!

�� Sorold fel a birodalmakat, amikről eddig tanultál!�� Állítsd őket időrendbe!�� A birodalom szó hallatán milyen

szavak, nevek jutnak először eszed-be? Írd le őket!�� Mely birodalmaknak ismerjük név

szerint az alapítóját?

99

A birodalmak irányítása és fenntartása

Egy birodalmat nehezebb fenntartani, mint létrehozni. Az egy hódító által gyorsan létrehozott, soknemzetiségű bi-rodalmak ritkán maradtak fenn hosszú ideig. Nagy Sán-dornak és Attilának nem volt ideje a különféle népeket egységbe szervezni. Halálukkal birodalmaik szétestek. A perzsák és a rómaiak meghagyták a behódolt népek nyel-vét, vallását, szokásait, csak adót kellett fizetniük, és a há-borúkba hadseregeket kellett küldeniük. A tartományok és a provinciák lakói rájöttek, hogy a közös birodalom biztonságot és hatalmas belső piacot teremt számukra. Ez tartóssá tette ezeket a birodalmakat. Bukásuk részben külső támadások, részben belső gondok miatt következett be. A belső bomlást, például a birodalom részeinek egymás elleni harcait kihasználhatták az idegen hódítók. A Perzsa Biro-dalom meggyengülése Nagy Sándor, a Római Birodalom gondjai a germán hódítók számára nyitott utat.

�� Miben hasonlít Attila és Nagy Sándor birodalmának sorsa? Mi le-het a hasonlóság magyarázata?�� Milyen módon igyekeztek megszilárdítani a sokáig fennálló bi-

rodalmak egységét?

A birodalom erei

Ahogy a perzsák meghódították Kis-Ázsia görög városait, utat építettek a főváros és az új tartományok közé. A ró-maiak kikövezett útjai úgy hálózták be a birodalmat, mint testünket az erek. A tengereken biztonságossá tették a ha-józást a római flotta hajói. Az utakon és a hajókon hadse-regek, futárok és kereskedők tettek meg olykor jelentős távolságokat. A birodalmak központjai és a tartományok között meg kellett szervezni a hírek minél gyorsabb eljut-tatását. Ez történhetett futárok küldésével vagy fáklyatáv-íróval. � A birodalmak felbomlásával ezek a kapcso-latok is megszakadtak. Az utak, vízvezetékek, hidak és csatornák romba dőltek, a nagy városok elnéptelenedtek.

�� Miért építettek a perzsák utat a főváros és a tartományok közé?�� Hogyan jutottak el a hírek a római tartományokból a fővárosba?

A Via Appia, a legelső római országút

� A római fáklyatávíró működése

Révay József A párduc című regényében így írta le a fáklyatávíró működését: „A csapat félkörben helyezkedett el a gaz-dasági épületekben, a tanyákon és a re-kettyésben az erdő alatt. Összekötő láncot alakítottak egészen a faluig, a villa tornyába megfigyelőt állítottak, akinek az volt a fel-adata, hogy átvegye és közölje a parancs-noksággal a fáklyajelzés fellobbanását a ka-tonai táborban. Az ilyen fáklyatávíró percek alatt továbbította az előre megállapított jelzéseket.”

�� A leírás alapján fogalmazd meg, ho-gyan működött a fáklyatávíró!�� Alkossatok két csapatot, és helyez-

kedjetek el az osztály két végében! Nyomtassátok ki magatoknak a mor-zejeleket! Az egyik csapat fogalmaz-zon meg egy üzenetet, és egy zseb-lámpával villogtassa a jeleket a másik csapatnak! Két betű között tartsatok szünetet! Sikerül érthetően eljuttatni az üzenetet?


�� Milyen okai lehetnek egy birodalom kialakulásának?�� Milyen okok vezetnek a nagy birodalmak bukásához?�� Miért pusztulnak el az utak, vízvezetékek és csatornák a biro-

dalmak bukásakor?

�� Mit nevezünk népvándorlásnak?�� Milyen okai lehetnek annak, ha egy

teljes nép elhagyja régi lakóhelyét? �� Melyik mai ország területén volt

a hunok központja?

Fekete - tenger

Róma

RavennaKonstantinápolyN Y U

G A TR Ó M A I B I R O D A L O M


AT

LA

NT

I -Ó

CE

Á

N

Duna

Duna

Rajna

100

A népvándorlás gótokat, hunokat és más népeket sodort keletről nyugatra. Betöréseik egyre komolyabb veszélyt jelentettek a Római Birodalom határain. A rómaiak az érkező népek egy részét befogadták, mások-kal véres csatákat vívtak. A Római Birodalom végül a támadások következtében kettészakadt, és a nyugati része beleveszett a támadók tengerébe.

28. A Római Birodalom bukása

Attila fogadja Leó pápát (Részlet a Képes krónikából, 1360 körül) n Melyik forrás írja le, hogy mi látható ezen a képen? n Mit szeretett volna Leó pápa elérni Attilánál?

Nézd meg az értelmező kéziszótárban, mit jelent a vandalizmus kifejezés!

100

A két főváros

Nagy Konstantin úgy döntött, hogy szükség van még egy fővárosra, ahonnan a birodalom keleti felét lehet irányítani. Így született meg Konstantinápoly, amely Rómával egyen-lő rangot kapott. A keleti területek sokkal gazdagabbak vol-tak, több volt a fejlett, népes város, amelyeket Egyiptom bő-ségesen ellátott gabonával. A lakosság itt görögül beszélt.

�� Milyen intézkedése miatt tanultál korábban Nagy Konstantinról?

A latin nyelvű nyugati birodalomrészt gyakrabban sújtot-ták a barbár népek támadásai. A városok is megsínylették a támadásokat. Egy germán nép, a vandálok harcosai még Róma városát is végigpusztították. A birodalmat két részre osztották, hogy a védekezést helyben jobban meg tudják szervezni. A két állam nem segítette egymást, inkább arra törekedtek, hogy a barbárok ne rájuk, hanem a másik biro-dalomrészre támadjanak.

�� Milyen különbségek voltak a birodalom keleti és nyugati részei között? Miért volt szükség a birodalom kettéosztására?�� Melyik birodalomrész tudott sikeresebben ellenállni a külső tá-

madásoknak? Miért?

A kettéosztott birodalom n Kiről nevezték el a Keletrómai Birodalom fővárosát?

n A Nyugatrómai Birodalom nyelve a latin volt. Mi lehetett a nyelve a Keletrómai

Birodalomnak? Idézd fel, hogy kik laktak a Balkán-félszigeten, Krétán, Kis-Ázsiában!

Gyermek a trónon

A Nyugatrómai Birodalom egyre több barbár, többnyi-re germán népet fogadott be határai mögé. A germánok saját királyaik vezetése alatt álltak, és a rómaiakat védték a külső támadásoktól. A hadsereg ellátásához, a germán zsoldosok megfizetéséhez nagyon sok pénzre volt szük-ség, ezért emelni kellett az adókat. A kegyetlenül magas adók elől a parasztok átszökdöstek a barbárokhoz, ahol jobban élhettek.

A legnagyobb veszélyt a hunok jelentették. Attila hun ki-rály hatalmas birodalmat hozott létre. A meghódított né-pek sokasága az ő hadseregét növelte, de nem rettent vissza a rokongyilkosságtól sem. �

Attila nagyra törő uralkodó volt. Egy alkalommal egy pásztor ész-revette, hogy az egyik tehene sántít. Látta, hogy megsebesült. A vérnyomokat követve egy kardot talált, amelyre a legelésző állat rátaposott. A pásztor kihúzta a kardot a földből, és nyomban Attilához vitte. Ő nagy örömmel megköszönte az ajándékot. Nagyravágyásá-ban úgy gondolta, hogy ő lesz a világ ura, és a hadisten kardja bizto-sítja számára a háborúban a győzelmet.

�� Egy régi jóslat szerint az, aki megtalálja a hadisten kard-ját, az egész világ ura lesz. Miért gondolta Attila, hogy ezt a kardot kapta meg?

� Hogyan uralkodott Attila?

Jordanes (jordánész) a 6. században, a gó-tok történetében ellentmondásos képet rajzolt Attiláról. Beszámolt kegyetlenségé-ről, de kiemelte megfontoltságát és barátai iránti bizalmát. „Attila erejének fokozását rokongyilkosság-gal igyekezett elérni. Testvérének, Bledának meggyilkolása után, aki a hunok nagy része felett uralkodott, az egész népet egyesítet-te, és más, akkor uralma alá tartozó népek-nek is nagyszámú seregét gyűjtötte egybe. Azt beszélik, hogy serege ötszázezer em-berből állt.”

�� Hogyan vált Attila a hunok urává?�� A Római Birodalomnak Augustus ide-

jén mintegy százötvenezer katonája volt. Ennek alapján hihető Attila had-seregének nagysága?

101

Konstantinápoly városfalai az 5. századból n Kiknek a támadásaitól védték meg a várost ezek a hatalmas falak?

Attila egy itáliai érmén n Milyennek ábrázolja az érme a hun királyt?

Ahogyan a történészek

gondolkodnak...

Ugyanarról az eseményről vagy sze-mélyről gyakran ellentétes dolgokat állítanak a korból fennmaradt forrá-sok. Ennek egyik oka, hogy a források szerzői a saját nézőpontjukból írták le vagy értékelték a dolgokat.

Olvasd végig a hunokról szóló for-rásokat! Helyezd őket sorrendbe an-nak alapján, hogy melyik forrás be-csüli nagyra a hunokat, melyik nem minősíti őket, és melyik tartja kifeje-zetten ellenszenvesnek őket!

102

A hun király Róma ellen is felvonult hadseregével. � Attila és szövetségesei véres csatát vívtak a rómaiak és a mellettük harcoló germánok ellen. A két sereg nem bírt egy-mással. Attila nem sokkal a csata után meghalt, és birodal-ma darabjaira hullott.

�� Miért fogadtak be a rómaiak germán népeket a birodalomba? Milyen veszélyekkel járt ez a döntés?�� Miért váltak elviselhetetlenné az adók?�� Miért volt szükség a germánok támogatására a rómaiaknak a

hunok ellen?

Az utolsó nyugatrómai uralkodó egy germán vezér fia volt. Apja nagy jövőt szánt neki, ezért Romulus Augustusnak ne-vezte el. A császár még gyerek volt, ezért Augustulusnak (augusztulusz), kicsi Augustusnak becézték. Rövid ural-kodása úgy ért véget, hogy egy másik germán vezér 476-ban elfoglalta a várost, amelyben élt, és megfosztotta a hatalmától. � A kis Romulus Augustulust egy vidéki ko-lostorba küldték, ahol még évtizedekig élt. A Nyugatrómai Birodalom története azonban az ő uralkodásával együtt véget ért. A birodalom keleti fele még közel ezer esztendeig fennállt.

�� Romulus Augustus. Mi lehetett a célja a különös névválasztás-nak? Kik voltak a nevek első viselői?

� Romulus Augustulus elveszti a trónját

Jordanes a gótok történetében leírta, hogyan szűnt meg 476-ban a Nyugatrómai Birodalom. Kiemelte, hogy az utolsó császár neve azonos volt a Rómát alapító Romuluséval és az első császáréval, Augustuséval.„A fővezér a hadsereg élére állt, kivonult Rómából, hogy az ellenség ellen induljon. Megérkezett Ravennába, és amíg ott tartózkodott, fiát, Augustulust császárrá tette. Az előző császár, amint erről érte-sült, elmenekült. A germán Odoaker megölette Romulus apját, fiát, Augustulust megfosztotta a tróntól, és mindössze azzal büntette, hogy a campaniai (kampániai) Lucullus-kastélyba (lukullusz) száműz-te. Így a Nyugatrómai Birodalom, amelynek első császárja Octavianus Augustus volt, ezzel az Augustulusszal elpusztult.”

�� Miért hangsúlyozza a forrás, hogy a Római Birodalom első csá-szára Augustus volt?�� Keresd meg a történelmi atlaszodban, melyik városból irányí-

tották ekkor a Nyugatrómai Birodalmat!

Nomád lovas egy kínai tusrajzon n Milyen fegyverzete van a harcosnak? Hogyan lő az íjával?

� Attila és Leó pápa találkozása

Jordanes a gótok történetében így írt Attila és Leó pápa 452-ben történt találkozásáról: „A vakmerő, a rómaiak vérével még nem jól-lakott hunok Itália többi városán át vágtatva dőzsöltek. Amikor Attila Róma megtámadá-sára készült, békekövetség érkezett hozzá a városból. Leó pápa járult elébe. Ekkor lelohadt harci dühe. Megkötötték a békét, és visszatért oda, ahonnan érkezett, a Dunán túlra.”

�� Az Itáliát pusztító hunokkal nem bírt a római hadsereg, de a pápa kérése megál-lította őket. Milyen képet fest ez Attiláról?�� Egy másik forrás szerint járványok és

keletrómai támadások sújtották a hu-nokat, ezért hagyták el Itáliát. Melyik változatot tartod hihetőbbnek? Érvelj döntésed mellett!


�� Miért osztották két részre a Római Birodalmat?�� Miért alkalmaztak germán harcoso-

kat a rómaiak? Milyen előnnyel és milyen veszéllyel járt ez?�� Milyen okok miatt bukott el a Nyu-

gatrómai Birodalom?�� Miért maradt fenn a Keletrómai Bi-

rodalom? Több okot is sorolj fel!

103

Az ókori Róma ezeresztendős történetének kez-detén ugyanolyan városállam volt, mint a görög vagy más itáliai városok. Róma alapításáról és a királyok koráról mesés elbeszélések és mítoszok maradtak fenn. Az utolsó, zsarnok uralkodó el-űzése után létrejött a köztársaság. Évenként vá-lasztott vezetők, a konzulok irányították az álla-mot. Fontos szerepet játszott az előkelőkből álló tanács, a szenátus is.

�� Miért szűnt meg Rómában a királyság?�� Miért jó egy városállamban, ha két konzul van, és

mindössze egy évre választják őket?�� Miért rossz egy birodalomban, ha vezetőit csak egy

évre választják?

Róma eleinte a puszta fennmaradásáért küzdött a szomszédos városállamokkal. Emiatt erős had-sereget hozott létre. A légiók sorra legyőzték a szomszédos, majd az összes itáliai népet, és Róma a félsziget ura lett. Így került szembe a Földközi-tenger akkori urával, Karthágóval.

Három háború kellett ahhoz, hogy Róma le-győzze Karthágót. A győzelemhez hadihajók megépítésére is szükség volt. Megerősödött flot-tája, és hadserege segítségével Róma meghódí-totta a Földközi-tenger egész medencéjét.

A birodalom ügyeinek intézése, a belső rend fenntartása és az elhúzódó háborúk vezetése meghaladta a köztársaság erejét. Polgárháborúk törtek ki a hatalom megszerzéséért.

A harcokból Julius Caesar került ki győztes-ként. Sikeres hadvezérként a hadsereget is maga mellé állítva, a saját kezébe vette az irányítást.

A szenátorok Kr. e. 44-ben meggyilkolták Caesart, de az egyeduralom kialakulását ezzel nem tudták megakadályozni. Augustus császárként már saját akarata szerint kormányozta a birodalmat.

A hódítások a császárok idején is folytatód-tak. Elfoglalták Egyiptomot, Pannóniát, Dáciát és Britanniát. A birodalom népei szabadságuk el-vesztéséért cserébe békét és virágzó gazdaságot kaptak. A császárok között voltak rátermett veze-tők, de voltak őrült zsarnokok is. Ennek ellenére évszázadokig szilárdan fennállt a birodalom.

Augustus korában egy új vallásalapító szüle-tett, akit Jézusnak hívtak. A növekvő népszerű-sége miatt a főpapok halálra ítélték, és keresztre feszítették.

A szeretetet és a szegények segítését hirdető kereszténység azonban gyorsan elterjedt a biro-dalomban. Az új vallást eleinte kegyetlenül ül-dözték. Nagy Konstanin egyenrangúvá tette a többi vallással, utódai pedig államvallássá emel-ték. A kereszténységet a birodalomba betelepülő barbár népek közül is sokan átvették. Később Eu-rópa valamennyi népe kereszténnyé vált.

A Kr. u. 4–5. században a birodalom határait egyre több barbár támadás érte. A birodalmat elő-ször kettéosztották, hogy két központból jobban lehessen védeni. Ez azonban nem segített a be-lülről is bomlásnak indult birodalmon. 476-ban a germánok elfoglalták Itáliát, és ezzel befejeződött a Római Birodalom tündöklése. Hagyományosan ezt az eseményt tartják az ókor végének is.

�� Milyen okok vezettek a Római Birodalom kettéosz-tásához?

Várostól a birodalomig – Az ókori Róma �� ÖSSZEFOGLALÁS

Kr. e. 800

Kr. e. 753

Kr. e. 44

Kr. u.476

Kr. e. 600

Kr. e. 400

Kr. e. 200

Kr. u. 2000

Kr. u. 400

IV. fejezetA középkor ezer éve

A NYUGATRÓMAI BIRODALOM BUKÁSÁTÓL Amerika felfedezéséig tartó körülbelül ezer esztendőt középkornak nevezzük. A társadalom meghatározó csoportjait a papok, a földbirtokos nemesek és a föld-művelő parasztok alkották. A keresztény vallás terjedt el egész Európában, ennek tanításait követték az em-berek az élet minden területén.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után sokáig a kolostorok maradtak az írásbeliség egyedüli bástyái, itt másolták a kódexeket a szerzetesek. Ha elképzelsz egy középkori jelenetet, akkor a papok és a lovagok mel-lett biztosan eszedbe jutnak a várak is magas falaikkal és hatalmas bástyáikkal.


�� milyen államok jöttek létre a Nyugatrómai Birodalom területén.�� hogyan szerveződött újjá az élet a keresztény királyságokban.�� miért és hol harcoltak a keresztes lovagok.�� milyen volt az élete egy középkori lovagnak és egy nemes kisasszonynak. �� hogyan éltek az emberek a középkori falvakban és városokban.

Európa a középkor kezdetén

A Nyugatrómai Birodalom megszűnésével véget ért az ókor, beköszöntött egy új korszak: a középkor. Európa nyugati felében barbár germán vezérek alapítottak kisebb államokat. Keleten viszont a Bizánci Császárság még évszázadokig fennmaradt.

29.

106

KELETI GÓT KIRÁLYSÁG

FRANK KIRÁLYSÁG

BURGUND KIRÁLYSÁG

KIRÁLYSÁG

VANDÁLKIRÁLYSÁG

Róma

Ravenna

Konstantinápoly

-

106

�� Sorold fel, milyen nagy történelmi korszakokról tanultunk a középkor előtt!�� Miért váltak egyre fontosabbá a

germán vezérek a Nyugatrómai Bi-rodalomban?�� Hogy nevezzük a Bizánci Császárság

fővárosát? Melyik híres római császár alapította?

A barbár nyugat

A Nyugatrómai Birodalom bukása után az egykori római provinciákon különböző germán népek osztoztak. A fran-kok a mai Franciaország területén alapítottak államot, a szá-szok Britanniát foglalták el. A meghódított római lakosok a régi törvényeik szerint élhettek tovább, de már a barbár királyok fennhatósága alatt. A barbárok a meghódított föl-deknek csupán egyharmadát vették el az őslakosoktól, de a császári birtokok teljesen a germán királyok kezébe kerültek.

A királyok leghűségesebb és legbátrabb harcosaiknak is juttattak a földekből, ők lettek a földbirtokosok, a nemesek. A középkorban a földbirtok jelentette a legnagyobb érté-ket, és biztosította a hatalmat.

�� Kik és hogyan válhattak földbirtokossá?

A pogány istenek tiszteletét lassan felváltotta a keresz-ténység a barbárok körében is, mivel királyaik felvették a kereszténységet. A régi germán istenek követőit ettől kezd-ve üldözték. A csak szóban létező törzsi törvényeket a ki-rályok írásba foglalták, így megszűnt az önkényeskedés.

�� Hogyan függhetett össze a kereszténység felvétele és a törvé-nyek írásba foglalása?

Európa térképe a kora középkorból � Lapozz vissza a 72. oldalra! Gyűjtsd össze és sorold

fel, mely provinciák területét foglalták el a barbár germánok! Melyik maradt a Kelet-

római Birodalom, vagyis a Bizánci Császárság fennhatósága alatt?

Germán harcos � A kép alapján beszélj arról, hogyan harcolhattak a germánok!

107

A római Kelet

A barbárok támadása sok gondot okozott a Keletrómai Biro-dalomnak, másképpen a Bizánci Császárságnak, de a biroda-lom képes volt ellenállni. A bizánci császár továbbra is Európa leghatalmasabb uralkodójának számított, és az ókori római császárok örökösének tartotta magát. Konstantinápoly, a bi-rodalom fővárosa a középkor legnagyobb és legnépesebb települése volt. Hatalmas falai miatt a puskapor és az ágyúk megjelenéséig nem is tudta meghódítani az ellenség.

A legjelentősebb bizánci császár, Justinianus alatt ösz-szegyűjtötték a korábbi római jogalkotás eredményeit, és ekkor épült fel a bizánci építészet legjelentősebb alkotása, a Hagia Szophia (hágia szófia) templom is.

Salamon király is felépített egy templomot Jeruzsálemben, ám Justi-nianus alkotása jóval nagyobb lett. Az általános vélekedés szerint nem volt hozzá hasonló templom a korabeli keresztény világban. Konstan-tinápoly legnagyobb és legcsodálatosabb temploma, a Hagia Szophia a bizánci építészet első jelentős alkotása volt. A Hagia Szophia felépí-tése után Justinianus császár így szólt: „Áldott legyen az Úr, aki nekem megadta, hogy e nagy művet megalkossam! Salamon, legyőztelek!”

�� Melyik nép uralkodója volt Salamon?�� Miért nem sikerült a germánoknak elfoglalniuk a Bizánci Csá-

szárságot?

Karl Pavlovics Briullov: Geiserik kifosztja Rómát (1833) � Milyen értékeket raboltak el a barbárok?

Theodorik gót király mauzóleuma Ravennában

Nézz utána az interneten, mit jelent a mauzóleum szó!

108


�� Hogyan változott meg a római ősla-kosok élete a germán királyok ural-ma alatt?�� Miként szilárdították meg a hatal-

mukat a germán királyok?�� Melyik állam lett a középkorban az

ókori Római Birodalom örököse, és miért?�� Hogyan döntötték el a vallási kér-

déseket a Bizánci Császárságban?A Hagia Szophia Konstantinápolyban � Nézd meg a történelmi atlaszban, hogy hívják ma Konstantinápoly városát! Melyik ország területén fekszik?

A hittel kapcsolatos ügyekbe a bizánci császárok is bele-szóltak. A legjelentősebb vallási kérdések a zsinatokon, egy-házi tanácskozásokon dőltek el. Azokat az embereket, akik a zsinatok döntéseivel nem értettek egyet, eretnekekké nyilvánították. Az eretnekek megölése nem számított bűn-nek. A korszak legtöbb vitát kiváltó kérdései arról szóltak, hogy Jézus Krisztust istennek, embernek, vagy félig ember-nek és félig istennek kell-e tekinteni.

�� Idézd fel, kinek a nevéből származik a „császár” szó!

Justinianus császár ravennai mozaikja � A mozaikon lévő egyik katona pajzsán egy krisztogram látható. Nézz utána az interneten, hogy mit jelent ez a jel!

Justinianus arany solidusa

� Mi utal a kereszténységre a pénzérmén?

Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy hányadik században uralkodott Justinianus császár!

A történelmi atlasz segítségével hason-lítsd össze a Frank Birodalom területét a Bizánci Császárság területével! Melyik ál-lam volt a nagyobb? Nézd meg a földrajzi atlaszban, milyen országok találhatók ma a középkori Frank Birodalom területén!

�� Melyik mai ország területén található a frankok egykori fővárosa, Aachen (áhen)?

�� Milyen germán népekről tanultunk?�� Sorolj fel híres ókori császárokat!

A Nyugatrómai Birodalom bukása óta Európa nyugati felében nem volt császár. A frankok egyik királya, Károly azonban hatalmas birodalmat hozott létre. Sok szomszédos germán népet legyőzött, és a római pápával császárrá koronáztatta magát.

30. A frankok királya császár lesz

109109109

Garonne Rhon

e

Loire

Szajna Rajn

a

Duna

Inn

Weser Elba

Ode

ra

A d r i a i - t e n g e r


A T L A N T I -Ó C E Á N


FRANK BIRODALOM

Róma

Ravenna

Velence

Aachen

Nagy Károly uralkodása kezdetén (768) Nagy Károly hódításai (768–814)

A Frank Birodalom Nagy Károly idejében � Honnan hova kellett utaznia Nagy Károlynak ahhoz, hogy császárrá koronázhassák?

Nagy Károly császársága

Európa nyugati felén a germán államok folyamatosan harcban álltak egymással. A germán népek közül végül a frankok-nak sikerült hatalmas birodalmat alapítaniuk. Legnagyobb királyuk, Nagy Károly szinte évente indított hadjáratokat. Páncélos lovassága legyőzhetetlennek bizonyult a csatákban.

Nagy Károly a pogány szász törzsek ellen is több hadjáratot indított. Az elfoglalt területeken elrendelte a meghódított szászok megkeresz-telését. A szászok azonban féltették a függetlenségüket, és fellázad-tak a térítők ellen. Lerombolták a templomokat, elűzték a papokat, és a frissen megtért lakosságot visszatérítették a pogány hitre, az ellenük vonuló frankokat pedig lemészárolták. Nagy Károly hatalmas sereggel támadt a lázadókra. Halállal büntettek mindenkit, aki nem tett hűség-esküt az uralkodóra, ellenállt a megkeresztelésnek, vagy templomokat rabolt ki. Miután a szászokat legyőzte, Nagy Károly több püspökséget is alapított szász területeken.

Befolyása és hatalma miatt a pápa Kr. u. 800 decemberé-ben Rómában császárrá koronázta a frankok királyát. Ettől fogva Európában két császár uralkodott. Az egyik keleten, Bizáncban, a másik nyugaton, a Frank Birodalomban.

�� Hogyan függött össze a hódítás és a kereszténység terjesztése?

Jean Fouquet (zsan fuké): Nagy Károly császár-

rá koronázása (1460) � Kik a császár körül álló személyek? � Miért kellett Rómában megtartani az eseményt, amikor Aachen volt Nagy Károly birodalmának a központja?

110

A német-római császárok koronája � Miért a pápa végzi a császárok megkoronázását? � A magyar királyok koronáját Szent Koronának nevezzük. Hasonlítsd össze a német-római császárok koronájával! Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a két uralkodói fejdísz között?

110

Nagy Károly Aachenben rendezte be a fővárosát. Biro-dalmát kisebb területi egységekre, grófságokra osztotta, és ezek élére a főurak közül állított vezetőket. A grófok felada-ta volt a közrend felügyelete, a befolyó jövedelmek ellenőr-zése. A háborúkban sereget is vezettek. A grófi cím nem volt örökölhető, a grófokat az uralkodó leválthatta.

�� Mik voltak a grófok feladatai?

A császár egyénisége

Nagy Károly magas növésű, izmos ember volt. Szeretett lovagolni, va-dászni, és kitűnően úszott. Szerette a hévizekben való fürdőzést is. Hétköznapokon frank viseletet hordott, leninget, lenvászon nadrágot, a lábára sarut húzott. Ebben alig különbözött az egyszerű emberektől. Az ünnepeken arannyal átszőtt ruhában jelent meg, ékkövekkel, arany-csattal díszített ruhában és koronával. Ha idegen országok követeit fo-gadta, díszes kardot kötött. Más népek ruháit soha nem vette magára.

�� Képzeld el, hogy Nagy Károly udvarában élő tudós szerzetes vagy! Írj az uralkodó érdemeiről!

Nagy Károly palotája Aachenben

111

Nagy Károly uralkodása alatt fellendült a kultúra és a tu-dományos élet. A császár összegyűjtötte udvarába a kor legnagyobb tudósait. Károly azt is elrendelte, hogy a temp-lomok mellett iskolák működjenek.

�� Kik voltak a kor írástudó emberei?

Kiknek adományozott földet Nagy Károly?

Nagy Károly császár szolgálataikért cserébe földeket ado-mányozott a grófoknak. A grófok ugyancsak megjutalmaz-ták a legjobb harcosaikat és szolgálóikat. Az uralkodótól ka-pott földjeik egy részét odaadták nekik hűségükért cserébe. A grófok harcosai és szolgálói ugyancsak továbbadhatták földjeik egy részét, így saját szolgálóik is lehettek. Kialakult a hűbéri lánc. A földadományozó személyt hűbérúrnak, míg a földért cserébe hűséggel és szolgálattal tartozó meg-adományozottat hűbéresnek nevezzük.

A hűbéresek esküt tettek uruknak, amelyben megígérték, hogy megtartják vállalt kötelezettségeiket. A földért cserébe katonai szolgálatot és katonák kiállítását is kellett vállalni. Háború esetén sokszor a hűbéresek hűségén múlott a tobor-zott sereg nagysága és a csata kimenetele. A hűtlen hűbé-resektől a hűbérurak visszavehették földjüket, és másnak adományozhatták. A földadományozó ítélkezhetett is a neki hűségesküt tett emberek fölött.

A hűbériség először a frankok között terjedt el, de ké-sőbb Európa nagy részén jellemzővé vált. Az adományo-zott földek később örökölhetővé váltak, és apáról fiúra száll-hattak. Ha valaki utód és rokon nélkül halt meg, akkor a birtok visszaszállt az uralkodóra.

�� Képzeld el, hogy középkori földesúr vagy! Magyarázd el, mi az a hűbéri lánc!�� Milyen kötelezettségei voltak a hűbéreseknek?

Nagy Károly utódai

Nagy Károly halála után utódai három részre osztották fel a Frank Birodalmat. A létrejövő új államok között mindennapos volt a háborúskodás. A középső rész végül a két másik állam martalékává vált. Létrejött a Francia Királyság és a Német-római Császárság, a mai Németország középkori előzménye. A császárok mindig a német területek élén álltak. A virágzó középkortól kezdve hét választófejedelem* választotta őket.

�� Milyen új államok jöttek létre a Frank Birodalom szétesése után?�� Mi a különbség a királyi és a császári cím elnyerése között?

Nagy Károly lovas szobra. Nagy Károly egy országalmát tart a kezében, ami a földkerekséget szimbolizálja.

� Melyek az uralkodókról készült szobrok jellegzetességei?

a hét választófejedelem: azok a fejedelmek, akik a Német-római Birodalom császárát meg-választották.


�� Kik voltak a grófok, és mi volt a fel-adatuk?�� Hogyan hatott a hűbériség kialaku-

lása a földtulajdonra?�� Miért éledt fel a kultúra Nagy Károly

birodalmában?


A T L A N T I - Ó C E Á N

Róma

Konstantinápoly

Medina

Mekka

Aachen

Ka s z p i - t e n g e r


A r a b - t e n g e r

Nílus


Vö r ö s - t e n g e r

�� Sorolj fel olyan vallásokat, amelyek csak egyetlen istent ismernek!�� Nevezz meg nagy hódítókat, had-

vezéreket!

31. Az iszlám: új vallás és birodalom születik

112

Az Arab-félsziget lakói egy új vallás, a Mohamed által alapított iszlám zászlaja alatt egyesültek. Az iszlám követői csak egyetlen istent imádnak, Allahot. Harcosaik hatalmas területeket hódítottak meg keleten és nyugaton, az arabok birodalma Indiától a mai Spanyolországig és Portugáliáig húzódott. Nagyobb terület volt ez, mint amit az ókorban a rómaiak meghódítottak!

112

Mohamed és utódai

Az Arab-félsziget sivatagos vidék. Lakói, az arabok kez-detben több istenben hittek, és a vallási különbségek miatt sokat háborúskodtak egymással. Az egyistenhitet a Mekka városából származó Mohamed terjesztette el közöttük.

A félárva Mohamedet a nagybátyja nevelte fel szegényes körülmények között. Felnőve, Mohamed kereskedelemmel foglalkozott. Később feleségül vette egy gazdag kereskedő özvegyét, akitől hét gyermeke született. Mohamed kereskedőként távoli tájakra is eljutott tevéivel, ahol megismerkedett a zsidók és a keresztények vallásával is. Moha-med úgy gondolta, hogy egy közös istenbe vetett hit az arabokat is egyesíteni tudná, és megszűnne közöttük az ellenségeskedés. Kr. u. 622-ben Mekkából Medinába költözött át, hogy egy új, közös egyis-tenhiten alapuló közösséget hozzon létre.

Mohamed próféta* tanításait a Korán foglalja össze. A Korán az iszlám szent könyve, azoknak az üzeneteknek a gyűjteménye, amelyeket az iszlám hívők szerint Gábriel arkangyal továbbított Mohamednek.

�� Hogyan ismerte meg Mohamed az egyistenhitű vallásokat?�� Hogyan segíthette az egyistenhit elterjedése a viszálykodó arab

törzsek megbékélését?

Gábriel arkangyal ábrázolása egy arab könyv-

ben � A kereszténység szerint is vannak an-gyalok. Mi lehet az oka annak, hogy az iszlám vallás követői is elfogadják a létezésüket?

próféta: olyan személy, aki Isten akaratát köz-vetíti.

Az arabok birodalma � Lapozz vissza a tankönyv 83. oldalára! Mutass olyan

területeket a térképen, amelyeket a rómaiak és az arabok is meghódítottak!

Olvasd le a térképről, melyek voltak az Arab Birodalom határai!

113


Egy történész igyekszik ésszerű ma-gyarázatokat keresni az olyan csodás történetekre, mint amilyenek példá-ul a Mohamedről szóló legendák.

Legenda és magyarázat

A legenda szerint Mohamed előtt ál-mában megjelent Gábriel arkangyal, aki megtanította a prófétát imádkoz-ni. Közölte vele Allah szavait, az isz-lám legfontosabb tanításait, amelye-ket a vallásalapító lejegyzett. A csodás történet szerint az angyal az írni-ol-vasni nem tudó, analfabéta prófétát úgy megszorította és megrázta, hogy az egyből felismerte a betűket. A tör-ténészek úgy magyarázzák a legen-dát, hogy Mohamed epilepsziában, egy rohamokkal járó betegségben szenvedhetett, írni és olvasni pedig önszorgalomból tanult meg.

� A muszlimok imája

„Allah a leghatalmasabb, Allah a leghatalmasabb, Allah a leghatalmasabb, Allah a leghatalmasabb.Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah, tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah.Tanúsítom, hogy Mohamed Allah küldötte, tanúsítom, hogy Mohamed Allah küldötte.Gyertek imádkozni, gyertek imádkozni. Gyertek a lelki üdvösséghez, gyertek a lelki üdvösséghez.Jobb az ima, mint az alvás, jobb az ima, mint az alvás.Allah a leghatalmasabb, Allah a leghatalmasabb. Nincs más isten, csak Allah.”

�� A muszlimok naponta ötször mondják el a fenti imát. A vasta-gon szedett sor azonban csak egyszer hangzik el naponta. Mit gondolsz, melyik napszakban?�� Mi lehet az ismétlés célja a szövegben?

113

Az Arab Birodalom

Az arabok prófétájuk halála után hatalmas birodalmat hoztak létre. Több államot is meghódítottak, de Konstanti-nápolyt, Bizánc magas falakkal megerősített fővárosát nem sikerült elfoglalniuk. Európába délről, Afrikán keresztül tud-tak behatolni. Elfoglalták a mai Portugália és Spanyolország területeit, és csak a mai Franciaországban győzte le és verte vissza őket egy frank hadvezér. Keleten Indiáig jutottak. Mo-hamed halála után az arabok vezetőit kalifáknak nevezzük.

�� Hogyan jött létre az Arab Birodalom?�� Sorolj fel olyan országokat, ahol ma is az iszlám a legfontosabb

vallás! Használd az iskolai könyvtárat!

Az iszlám vallás parancsai

Az iszlám vallás híveit muszlimoknak nevezzük. A hí-vőknek hinni kell Allah, az egyetlen igaz isten létezésé-ben, és el kell fogadni Mohamedet az ő prófétájának. Na-ponta ötször Mekka felé fordulva, leborulva imádkozni kell Allahhoz. � Segíteni kell a szegényeken és az elesetteken. Meg kell tartani a ramadán havi böjtöt, amikor napközben tilos enni, ám napnyugta után engedélyezett a táplálkozás.

Az iszlám kötelező zarándoklatot ír elő Mekkába, a Ká-ba-kőhöz. A Kába-kő egy fekete színű meteoritdarab, amit már a régi, több istenben hívő arabok is nagy becsben tartot-tak. Később Mohamed is engedélyezte a kő tiszteletét.

�� Képzeld el, hogy idegenvezető vagy, és egy iszlám országban ve-zeted a csoportodat! Mutasd be nekik az iszlám vallást!

Mohamed próféta utazása. 15. századi ábrázolás

Az iszlám hívei

A muszlim szó mellett elterjedt a mu-zulmán és mohamedán megnevezés is. Ezeket a szavakat azonban ne használjuk, mert Allah követői sértőnek találhatják! Az utóbbi különösen téves kifejezés, mert azt sugallja, mintha az iszlám hívei Mohamed prófétát imádnák istenként, ami termé-szetesen nem igaz.

114

Az arab tudomány és kultúra

�� Ismételj! Milyen eredetűek az arab számjegyek?

Az iszlám vallás templomai a mecsetek. A mecsetek mellett mindig egy magas torony látható, ez a minaret, innen hívja imára a híveket jellegzetes énekével a müezzin. Az arab épí-tészet egyik elsőrangú alkotása a Granada mellett található erőd és palotaegyüttes, az Alhambra. �

Az arabok fordították le az ókori görög írók munkáit. Az írnokok a klasszi kus munkákat tudósok felügyelete mel-lett másolták. A matematikát a görögök után az arabok fej-lesztették tovább. Az arab számjegyek indiai eredetűek, de a helyi ér tékekkel az arabok számoltak először. Az al gebra szó is arab eredetű.

Messze földön híres volt az arab orvostudomány. A musz-lim orvosok azonban nem találtak fel új gyógyítási módsze-reket, csak alkalmazták az ókori görögök tudását. Az ara-bok mesterei voltak a szőnyeg- és selyemszövésnek, a bőr kikészítésének, értettek a papír előállításához, és kitűnő kardokat kovácsoltak.Arab patika � Add meg a következő római

számokat az általunk is használt, Indiából származó „arab” számjegyekkel: CDLXXVI, MI. Mi jut eszedbe a kettő számról?

� Az Alhambra

Az Alhambra nem egyházi, hanem vi-lági épület. Míg a középkorban az euró-pai uralkodók rideg váraikban laktak, az Alhambra a kifinomult ízlésű uralkodók kényelmét szolgálta.A világhírű épületegyüttes középpontját két udvar alkotja. A mecsetek, paloták, medencék, fürdők és kertek falakkal kö-rülzárt épületegyüttese kulturális és köz-igazgatási központ volt egyben. Az épü-leteket az arab díszítőművészet legszebb boltívei, árkádjai és színes ablakai ékesítik. A kertekben mesterséges tavak és szökő-kutak tucatjait találjuk.

Nézz utána a könyvtárban, hogy melyik mai ország területén található az Alhambra! Milyen állatokat ábrázol az építmény híres szökőkútja?

Arab harcosok � Miben hasonlítanak egymásra, és miben térnek el egymástól a keresztény és a muszlim harcosok? � Hová kell elzarándokolnia életében egyszer egy hithű muszlimnak?


�� Hogyan alakult ki az iszlám vallás?�� Mekkora volt az arabok birodalma a Római Birodalomhoz

képest?�� Milyen tudományos eredményeket köszönhet Európa az

araboknak?

�� Kik művelték meg a földeket az ókorban?�� Kitől kapta földjét a földesúr?�� Kikből lettek a jobbágyok?

Ebben a leckében arról fogunk olvasni, hogy miképp éltek a földesurak és a nekik szolgáló jobbágyok a kö-zépkori uradalmakban. Megismerkedünk a földbirtokok felépítésével és a jobbágyok kötelezettségeivel is.

32. Földesurak és jobbágyok

115115

A jobbágyok mindennapjai

Az ókori rabszolgák leszármazottai és a szabad közemberek nem rendelkeztek földtulajdonnal. A földesurak szolgálatá-ba kellett szegődniük, és parasztokként a nemesektől kapott földeken dolgoztak. A középkorban a társadalom körülbe-lül kilencven százaléka, vagyis tíz emberből kilenc job-bágy volt.

A parasztok a földért cserébe terménnyel és szolgáltatá-sokkal tartoztak.

A parasztok a földbirtokostól kapott földterület, a job-bágytelek terményeiből éltek. A telek középpontján egy kisebb házat, kunyhót építettek, itt éltek családjukkal. A jobbágyok kunyhói alkották a középkori falut. A falu kö-

Uradalom � Figyeld meg a képet! Milyen részekből áll egy középkori uradalom? Vajon hol lakhatott a földesúr, és hol a jobbágyok?

Paraszti munkák középkori ábrázolása

� Milyen eszközökkel dolgoznak a képen látható földművesek?

1. a jobbágyok telkei2. őszi vetés3. tavaszi vetés4. ugar5. erdő6. közös legelő7. malom

1

7

5

6

42

3

116116

zéppontjában templom állt, emellett lakott a falu papja. Ő számított az egyetlen tanult embernek a településen, a job-bágyok nem tudtak írni-olvasni. Az uradalomhoz legelők, szántók, erdők, halásztavak és malmok is tartoztak.

�� Miben különbözik egymástól egy középkori és egy mai falu?�� Mivel tartozott a jobbágy a földesurának a kapott földért cse-

rébe?

A jobbágyok szalmával fedett kunyhókban laktak. Egyetlen ruhájuk volt, evőeszközként csak a kést ismerték.

A jobbágyok napkeltétől napnyugtáig a földeken dolgoztak, egyedül vasárnap és az ünnepnapokon pihenhettek. Ezeken a napokon kö-telező volt a templomban a mise meghallgatása. Délelőtt elmentek a vasárnapi misére, ahol meghallgatták a pap prédikációját, imád-koztak és énekeltek. A mise után összegyűltek a templom előtt vagy a templomkertben. A gyűlés célja a heti munka megbeszélése volt. Megtárgyalták az állatokkal kapcsolatos kérdéseket, a legelőhaszná-latot, a tóhasználatot. Megvitatták, hogy ki, mikor robotoljon a föl-desúr majorságában. Szóba kerültek a környező falvakkal kirobbant vitás kérdések és a faluban történt bűnesetek is. A gyűlést a falu bí-rája felügyelte. Mikor véget ért a megbeszélés, a parasztok hazamen-tek ebédelni. A vasárnap délután szabad volt.

id. Pieter Bruegel (píter brőhel):

Parasztlakodalom (1568) � Nézd meg jól a festményt! Mit ettek és ittak a parasztok a lakodalomban? Miben más ma egy lakodalom menüsora? Milyen hangszereket látsz a festményen az álló férfiak kezében?

117

A jobbágyok főként kását és levesszerű ételeket fogyasz-tottak. A jobbágyok összetartó közösséget alkottak, a családok segítették egymást, mert tudták, hogy csak kö-zös munkával élhetik túl a rossz termést hozó esztendőket. A jobbágyok között szinte mindenkinek volt valamilyen betegsége. Hiedelemvilágukban a keresztény vallás elemei sokszor keveredtek a különböző, sokszor ókori eredetű ba-bonákkal.

�� Sorold fel, milyen veszélyekkel kellett szembenéznie egy átlagos jobbágynak!

A nemesség élete

A társadalom körülbelül öt százaléka vagyis húsz emberből egy tartozott a földesurakhoz és a földesurak családtagjai-hoz. A nemesek nem dolgoztak a földeken, és adómentes-séget élveztek. Hűbéruruknak, a királynak a földért cse-rébe katonai szolgálattal adóztak. A nemesek a földbirtok középpontjában álló lakótoronyban laktak. Később ezt a tornyot fallal is körülvették. Kialakult a vár. A nemesek szabadidejükben szívesen játszottak társasjátékokat, sakkot, kockajátékot, dámát, malmot. Ennél is kedveltebb volt a va-dászat és a hozzá kapcsolódó lakoma. A lovagi tornák és a különböző várjátékok is a nemesi szórakozás középkori formáinak számítottak.

A földbirtokos, mint a jobbágyok hűbérura, ítélkezhe-tett parasztjai fölött. A szökni próbáló, tolvajláson ért, vagy súlyos bűncselekményeket elkövető jobbágyokat a pallos-joggal rendelkező nemes akár ki is végezhette.

�� Milyen várakat ismersz a településed közelében?�� Számítsd ki, kétezer-ötszáz emberből átlagosan hányan lehettek

földbirtokosok, és hányan jobbágyok a középkorban!�� Miben különbözött egymástól a nemesség és a jobbágyság élete?


Ha a régészek középkori csontokat találnak, akkor érdemes ezeket a le-leteket vizsgálat alá vetni, mert a csontok elváltozásaiból következtetni tudunk az embereket sújtó betegsé-gekre is. A csontok vizsgálata után akár még arra is fény derülhet, hogy egy bizonyos járvány mikor pusztí-tott a térségben.

A modern múmiakutatás

Szerencsések a kutatók, ha valahol múmiákat találnak, hiszen ebben az esetben alaposabb vizsgálatokat lehet végezni. A modern múmiaku-tatás arra törekszik, hogy az elmúlt korok embereinek életét megfejtse. Napjaink múmiakutatói sok kisebb részletből rakják össze az elmúlt ko-rok képét. A múmiák vizsgálata alap-ján megismerhetjük a régmúlt korok embereinek betegségeit, bepillantást nyerhetünk táplálkozási, öltözködési szokásaikba, mindennapi életükbe, akkor is, ha erről nem maradt fenn írásos forrás.

�� Vitassátok meg! Mi lehet az oka an-nak, hogy a különböző helyeken és korokban élő emberek más-más betegségekben szenvedtek?

117


�� Hogyan adózott a középkori jobbágy?�� Hogyan adózott a földbirtokos a királynak?�� Körülbelül hányszor annyi jobbágy élt a középkorban, mint

nemes? �� Miért volt szüksége a földesúrnak a jobbágyokra?

A pápaválasztás füstje

A római pápát a bíborosok testülete választja. Amennyiben a bíborosoknak nem sikerül pápát választaniuk, a sza-vazócédulákat nedves szalmán olaj és szurok hozzáadásával elégetik. Ez fekete füstöt eredményez, és jelzi a híveknek, hogy eredménytelen volt a választás. Ha sikerült megegyezni, és a szavazás eredményes, száraz szalmán, kóc hoz-záadásával égetik el a szavazócédulákat. Ebben az esetben fehér füst száll fel, amit az összegyűlt hívek „Habemus Papam!” (habemusz papam, van pápánk) felkiál-tással üdvözölnek.

�� Milyen színű füst jelzi a sikeres pápa-választást? Mit gondolsz, miért ezt a színt választották erre az alkalomra?�� Nézz utána, hogy hol zajlik a pápavá-

lasztás! Ki festette ennek a híres épü-letnek a freskóit?�� Mit jelenthet az a mondás: „Felszállt

a füst”?

�� Ki volt az első pápa?�� Sorold fel Jézus legfontosabb taní-

tásait!�� Idézd fel, kik voltak az eretnekek!

Az ókor végén a kereszténység lett a Római Birodalom államvallása. A birodalmat elfoglaló barbár germá-nok is megtértek. Ebben a leckében a keresztény egyházról és a papságról fogunk tanulni.

33. Hiszek az Úrban

118

A keresztény egyház a középkorban

A római pápa által vezetett papság egyik csoportját a világi papság, a másikat pedig a szerzetesek alkották. Minden na-gyobb városnak volt egy püspöke.

Vidéken az egyszerű kispapok, plébánosok hirdették az igét. Feladatuk fontosnak számított, mert ők voltak az egyedüli tanult emberek a falvakban. A középkorban a pa-pok latin nyelven miséztek. Ezt a hívek közül csak nagyon kevesen értették.

A szerzetesek elzártan, kolostorokban éltek, és csak rit-kán tartották a kapcsolatot a hívekkel. Az első szerzetes-rendet Szent Benedek alapította, ez a bencés rend. � Min-dennapjaikat imádsággal és munkával töltötték, betegeket és időseket gondoztak. Ők voltak a kultúra hordozói is. Sza-badidejükben kódexeket, nagyméretű könyveket írtak. Így maradt az utókorra a keresztények szent könyve, a Biblia. Emellett nagyon sok pogány, görög és római szerző művét is átmásolták. Az egyházi kultúra része a jellegzetes gregorián zene is.

A női szerzeteseket apácáknak nevezzük, őket fogadal-muk szerint nem érinthette férfi.

�� Milyen nyelven szól ma a templomban a pap a hívekhez? Miben különbözik ez a középkori szokástól?

A katolikus egyház jelenlegi vezetője, Ferenc pápa

Nézz utána, hogy mit jelent az „amen!” kifejezés!

Nézz utána az interneten, ki volt Szent Miklós püspök!

119

Szentek, ereklyék, csodák

A középkori emberek kiemelt tiszteletben részesítették a szenteket. Ők azok a személyek, akiket az egyház példa-ként állított a hívek elé. A szentek megmaradt testrészeit, ruhadarabjait ugyancsak nagy megbecsülés övezte. Ezek voltak az ereklyék. Úgy tartották, hogy az ereklyék segít-ségével ki lehet gyógyulni a súlyos betegségekből. Sokan a szentek fogait amulettként a nyakukban hordták.

Amikor Jézus Krisztust keresztre feszítették, egy római katona lándzsá-val átdöfte az oldalát. Ezzel a lándzsa a kereszténység egyik legszen-tebb ereklyéje lett. A lándzsát a legenda szerint Heléna császárné ta-lálta meg, akitől fiához, Nagy Konstantinhoz került. Később a pápa az ereklyét Nagy Károly császárnak ajándékozta. A lándzsát használták a német-római császárok megkoronázásakor, és a csatákba is magukkal vitték csodatévő ereklyeként.

Hol található Magyarországon ezeréves bencés kolostor? Keresd meg a magyar bencések honlapját: http://bences.hu

Nézz utána az interneten, melyik szerze-tesrendet alapította a pápa példaképe, Assisi (asziszi) Szent Ferenc!

Assisi Szent Ferenc. A szenteket glóriával szokták ábrázolni.

� Nézz utána, hogy mit jelent a glória szó! � Mit jelképez Szent Ferenc kezében a galamb? Milyen tulajdonságára utal ez a szerzetesnek?


Mivel a források nem mindig megbízhatóak, a fennmaradt szövegek tartalmán túlmenően foglalkozni kell a források ke-letkezési körülményeivel is.

Meghamisított források, hiányos szövegek

Az ókorról és a középkorról a történészek a legtöbb informáci-ót a középkori szerzetesek által írt kódexekből merítik. A szer-zetesek mélyen vallásos emberek voltak, így amikor olyan fel-jegyzéssel találkoztak, amely rosszakat írt a keresztényekről, átírták az eredeti szöveget. A keresztényeket elítélő írásokat sokszor nem is voltak hajlandók lemásolni. Az egyik leghíre-sebb római történetíró, Tacitus munkája alig néhány kódexben maradt csak fenn. A Jézus koráról szóló rész teljesen hiányzik belőle.

�� Milyen okai lehetnek annak, hogy egy-egy ókori szerző mun-káját nem tudjuk teljes egészében megismerni?

� Milyen legyen a kolostor vezetője?

Szent Benedek regulája szerint az apát Krisztus helyettese volt a kolostorban. Mindazt, amit jónak és szentnek tartottak, szóval és tetteivel egyformán meg kellett mutatnia. Egyformán kellett szeretnie minden szerzetest, akárhonnan szárma-zott is. Elvárták tőle, hogy gyengédséggel, ha szükséges, dorgálással, rábeszéléssel vezesse a szerzeteseket. Úgy vélték, ami-kor az apát mások javításán munkálkodik, maga is megtisztul a vétkektől.

�� Miért nevezi a szöveg az apátot Krisz-tus helyettesének?�� Vajon mivel büntethette az apát a fe-

gyelmezetlen szerzeteseket?

120

Az ereklyék iránt óriási volt a kereslet a középkorban, ezért sok hamisítvány is gazdára talált. Jézus Krisztus ke-resztjének darabjaiból is számos hamis terjedt Európában. A legkeresettebb ereklye a Szent Grál volt. Úgy tartották, hogy ez az a kehely, amiből Jézus az utolsó vacsorán ivott. A titok-zatos tárgy sohasem került elő, mindössze legendák szóltak róla. Legendának a szentekről szóló csodás történeteket nevezzük, amelyekben meseszerű események és csodák történnek, de főszereplőjük valós személy.

�� Miért hamisították az ereklyéket a középkorban?

A Szent Grál ereklye ábrázolása � Nézz után a könyvtárban vagy az interneten, mit jelent a grál szó!

Ereklyetartó. Körmenetek alkalmával a pap körbehordozta a városban az ereklyetartót, benne az ereklyével.

� Mi lehetett ezzel az egyház célja?


Képzeld el, hogy egy kolostor vezetője vagy! Az olvasmány alapján írj napirendet a szerze-tesek számára! A munka és az imádság egy-aránt szerepeljen a napi programban! A szer-zeteseknek legyen idejük kódexmásolásra és betegápolásra is! Dolgozz a füzetedbe!


�� Sorold fel a világi papokat rangjuk szerint!

�� Hasonlítsd össze egy plébános és egy szerzetes feladatait! Melyiküknek volt könnyebb szerinted a mindennapi élete és miért?

�� Milyen összefüggés van az ereklyék és a szentek között?

A leghíresebb magyar ereklye a Szent Jobb. Melyik királyunk megmaradt jobb kezéről van szó? Segít a honlap: http://www.bazilika.biz/a-szent-jobb-tortenete

Hogyan történt a lovaggá avatás?

Az eseményre egy ünnepnapon került sor. A lovaggá avatott a cere-mónia előtti éjszakát imádkozással és böjtöléssel töltötte, hogy méltó lehessen a lovagi címre. A nagy napon felövezték, vagyis egy övet kapott a nadrágjára, majd átnyújtották neki a fegyvereit. Ez jelképez-te felnőtté válását. Ezután a hűbérúr kardjával kétszer megérintette a letérdelő lovagjelölt vállát, aki esküt tett. Az avatást egy pofon zárta: „Ez legyen az utolsó ütés, amit eltűrsz!” Az újdonsült ifjú lovagot végül megáldotta egy pap, és az ünnep lezárásaként az egybegyűltek ha-talmas lakomát csaptak.

�� Idézd fel, mit tanultál a római erényekről!�� Kit nevezünk lovagiasnak?�� Magyarázd el, mi volt az a hűbéri lánc!

A hűbérúrtól kapott földért cserébe nehézpáncélos, lovas katonai szolgálattal tartozó személyeket lova-goknak nevezzük. A lovagok már gyermekkoruktól kezdve tanulták a fegyverforgatást, várakban laktak, és igyekeztek példamutató, lovagias életet élni. Ebben a leckében róluk lesz szó.

34. A lovagok világa

121121

A nemesi fiúk neveltetése

Lovagi címet csak felnőtt nemes férfiember szerezhetett. A nemesemberek fiúgyermekei hétéves koruk környékén egy lovagnak a szolgálatába álltak. Tisztították a fegyvere-it, etették a lovát, közben pedig kitanulták a kardforgatás és az íjászat rejtelmeit. A vívás és a nyilazás mellett el kellett sajátítaniuk az úszás, a lovaglás, a vadászat és a csapda-állítás fortélyait is. A lovagok mellett szolgáló és tanuló, nemesi származású gyermekeket apródoknak nevezzük. Amikor az apródok elérték a kamaszkort, már háborúba is elkísérhették urukat. Fegyverhordozó lett belőlük.

A fegyverhordozó felnőtté válását a lovaggá avatás pil-lanata jelentette.

�� Sorold fel a lovaggá válás állomásait!�� Hasonlíts össze egy középkori és egy mai tizenegy éves gyere-

ket! Mit tanultak a középkorban, és mit tanulnak ma a fiatalok? Vajon mi lehet a különbség oka?

Lovagi torna � Mi volt a cél a lovagi tornán?

� Mit gondolsz, hogy nézhetett ki egy lovagi lakoma? Írj fogalmazást arról, hogy mit ettek és ittak a lovagok!

Nemes lovag a szíve hölgyével � Mit kap a lovag ajándékba? Milyen a hölgy hajviselete?

122

A diósgyőri vár

� Nézz utána, melyik királyunk építtette

a diósgyőri várat! Honlap: http://www.

diosgyorivar.hu/

A lovagi erények

A lovagok életének középpontjában a háború állt. A lova-gi tornákkal is arra készültek, hogy a csatamezőn majd le tudják győzni az ellenséget. Legfontosabb erényük a bátor-ság és az uruk iránti hűség volt. A lovagi erények emellett megkövetelték a hívő keresztény életet, a nők, a gyerekek és az idősek védelmét, valamint az elesettek és a koldusok megsegítését is.

Egy jó lovag művelt ember volt, költeményeket is írt. Többnyire hűbérura feleségének adta elő költeményeit, és az elérhetetlen asszonyt angyali, tökéletes lényként dicsőí-tette. �

A nemesi lányok neveltetése

A középkorban a nemesi származású lányoknak is korán meg kellett ismerkedniük a felnőtt élettel. Hétéves koruktól a háziasszonyi és az anyai feladatokra készítették fel őket. Hímezni, szőni és fonni tanultak. Már tizenéves korukban férjhez adták őket. Asszonyként a várakban a háztartás ve-zetése és a kisgyermekek nevelése volt a feladatuk.

�� Miben voltak mások egy tizenegy éves középkori lány minden-napjai egy mai tizenegy éves lány napi feladataihoz képest? Állíts össze napirendet egy középkori lánynak és egy középkori fiúnak!

A nemesi családok barátságtalan, rideg várakban laktak, amelyekhez istállók, kovácsműhelyek, apróbb templomok (kápolnák), élelmiszer- és fegyverraktárak, valamint a kí-

122

� A lovagi költészet múzsái

A szerelmes lovagok által eszményített hölgyek többnyire létező személyek vol-tak, akik magas rangjuk miatt elérhetet-lennek bizonyultak a lovagok számára. A lovagok a nemesi családok fiatalabb fiai közül kerültek ki, akik az elsőszülöttségi jog miatt ki voltak zárva az öröklésből, és így a családalapítás lehetőségéből is.A fiatal nemes uraknak meg kellett eléged-niük alacsony sorsú szeretőkkel, nemesi származásuk jeleként viszont egy előkelő hölgyet bálványoztak.

�� Kik voltak a trubadúrok? Segít a hon-lap: http://meszotar.hu/

123

� Beszámoló Jeruzsálem ostromáról

„Mikor a frankok Jeruzsálemet megpil-lantották, és látták, hogy nehéz lesz el-foglalni, a fejedelmek ostromlétrákat készítettek, hogy ezek segítségével, egy bátor roham után, a falakon át Isten se-gítségével a városba tudjanak nyomulni. A kevés létra segítségével azonban nem jártak sikerrel, leverten abbahagyták az ostromlást. Ostromgépeket készítettek. Az ostromgépek, azaz a faltörő kosok és hajítógépek elkészülte után ismét rohamra készülődtek. A többi ostrom-szerszám között egy tornyot is készítet-tek kisebb gerendákból, mert fából nagy bőségük volt.”

�� Milyen ostromeszközökkel próbálták meg elfoglalni a keresztesek Jeruzsá-lem városát?�� Lapozd fel a következő olvasmányt!

Magyarázd el, hogyan működött egy faltörő kos!�� Meséld el Jeruzsálem ostromát az

ostromlottak szemszögéből!

séret és a szolgák lakóházai tartoztak. A várak berendezési tárgyait az ágyon, az asztalon és a padokon kívül csupán a ládák jelentették, amelyekbe a várúr elrejtette az értékeit. A középkor végén megjelentek a faliszőnyegek, a szobákat pedig kályhák melegítették.

A keresztes hadjáratok

A keresztes hadjáratok célja az volt, hogy visszafoglalják Jézus Krisztus szülőföldjét, a Szentföldet a muszlim hódí-tóktól. A lovagok pajzsukra festették a kereszt jelét, és elin-dultak Jeruzsálem elfoglalására. �

A csatákban a keresztes nehézlovasság ék alakot formálva rohant az el-lenségre. A bal kezükben pajzsot, a jobb kezükben lándzsát tartottak. A lándzsát döfő fegyverként használták, ilyenkor kihasználták a lovak lendületét is. Ha a lándzsa eltört, a kardjukkal harcoltak tovább. A har-ci alakzat felbomlása után mindegyik lovag külön-külön harcolt. Ha a rohammal nem sikerült visszaszorítani az ellenséget, sőt az ellenlökést próbált meg, a páncélos lovasok nehéz helyzetbe kerülhettek, amiből csak futással menthették magukat.

A szent város körülbelül száz évre a keresztények birtokába került, azonban az arab túlerő végül kiszorította az európai lovagokat. Jeruzsálemet újra elfoglalták a muszlimok.

A hadászatilag sikertelen háborúk eredménye elsősorban a kulturális fejlődésben mutatkozott meg. A keleti művelt-séggel találkozva a keresztesek számos arab találmányt megismertek és elterjesztettek Európában. Új növények is érkeztek Ázsiából.

�� Jeruzsálem három vallásnak is szent városa. Tanulmányaid alap-ján sorold fel őket!

123

Keresztes lovagok � Válaszd ki, hogy mely fegyverek léteztek már az ókorban is! � Milyen fegyverrel tudták megtámadni a távolban lévő ellenséget?


�� Kik lehettek lovagok a középkor-ban?�� Milyen célokat szolgált az apródok

nevelése?�� Hogyan történt a lovaggá avatás?�� Mi volt a várak jelentősége a kö-

zépkorban?�� Hogyan jelennek meg a keresz-

tény értékek a lovagok életében?�� Milyen eredménnyel zárultak a ke-

resztes hadjáratok?

A középkorban egy vár elfoglalására szám-talan eszközt bevethettek az ostromlók. A puskapor és az ágyúk késő középkori

megjelenéséig többnyire az ókorból ismert mód-szereket és ostromgépeket alkalmazták a hadve-zérek.

Ostromlétrák

A legegyszerűbb ostromeszközök a létrák voltak. Rohamnál egyszerűen a falhoz helyezték őket, majd megpróbáltak a támadók minél gyorsabban feljutni rajtuk a vár fokára. Az első sorokban roha-mozó létrás harcosok halála szinte biztos volt. Ál-talában akkor alkalmazták a hadvezérek a létrás ostromot, ha a többszörös túlerejükben bíztak.

Ballista

A ballista hatalmas, nyílpuskára hasonlító szer-kezet volt, amelyekből óriási, dárdaszerű nyila-kat tudtak kilőni. Több embert is keresztül lehe-tett lőni velük, falak ellen azonban nem voltak hatékonyak. Általában kitöréseknél használták őket. A várból kitörő tömegbe lőttek velük. Ke-véssé számítottak hatékonynak, viszont rémisz-tő látványt nyújtottak.

�� A kép és az olvasmány alapján beszélj arról, hogyan működhetett!

Katapult

A katapultok a középkor talán legnépszerűbb ost-romgépeinek számítottak. Akár ötszáz méterre is el tudtak lőni velük az ostromlók. Általában öt és hetven kilogramm közötti köveket alkalmaztak lövedékként. A gépek csészeszerű hajítókarral működtek, létezett azonban egy korai változatuk is, az onager. Az onager szó vadszamarat jelent, ezek a katapultok nem csészeszerű, hanem pa-rittyaszerű dobókarral rendelkeztek.

�� Melyik ostromgép lehetett a hatékonyabb a fentiek közül? Válaszodat indokold!

A falak aláaknázása

Az ostromló seregekben aknászok is dolgoztak. Céljuk a falak összedöntése volt. Az aknászok föld alatti járatokat ástak a várfalak alá. A vár-falakat a föld alatt gerendákkal kitámasztották, majd felgyújtották. Amikor a gerenda összeégett, nem tudta tovább támasztani a falat, és a táma-szát vesztett fal leomlott.

124

Középkori ostromgépek

�� OLVASMÁNY

A virágzó középkorban egyre nagyobb jelentőségre tettek szert a városok. A 8. századtól a 13. századig melegebb és szárazabb lett az időjárás. Ez kedvezett a növénytermesztésnek, ezért a gazdasági élet is megélénkült.

35. A városi levegő szabaddá tesz

125

�� Milyen körülmények között élt egy középkori jobbágy?�� Hogyan élt egy polgár az ókori Ró-

mában?�� Milyen kiváltságaik voltak a polgá-

roknak?

Keresd meg a történelmi atlaszban a kö-zépkor legnagyobb városait: Konstantiná-polyt, Milánót, Firenzét, Párizst és Londont! Melyik mai ország területén találhatóak?

Melyik nagy kereskedővárost nevezzük a lagúnák városának?

A városok és polgáraik

Az egykori Római Birodalom legnagyobb települései több-nyire túlélték a barbár germán támadásokat, és a középkor-ban is megmaradtak városoknak. Lakosaik száma azonban a zűrzavaros évek miatt jelentősen lecsökkent. Új városok is kialakultak. Elsősorban püspöki és földesúri székhelyek, valamint a fontos szárazföldi vagy vízi kereskedelmi út-vonalak csomópontjai fejlődtek nagyvárosokká. A jelentő-sebb hidak és hágók mellett szintén sok ember telepedett le. A létrejövő településeket fallal vették körül, hogy a támadá-sok ellen védekezni tudjanak. Egy nagyobb város alig tíz-húszezer lakossal rendelkezett, egy százezer fős település pedig már európai jelentőségűnek számított.

�� Hol jöttek létre a középkori városok?

A középkor legnagyobb városai és kereskedelmi útvonalai � Sorold fel Észak-Itália legjelentősebb középkori településeit!

� Válaszd ki Európa egy-egy térségét, és sorold fel, mivel kereskedtek ott!


Adriai - tenger

Balti -

tenge

r

ATL

AN

TI -

ÓC

EÁN Lipcse

Lüttich

Mainz

Chester

Brindisi

Córdoba

Cádiz

Firenze

Konstantinápoly


Észa

ki - te

nger

WroclawKrakkó

Gent

Kolozsvár

Bristol

Santiago deCompostella

Porto

Nantes

BordeauxLa Rochelle

PárizsTours

Dijon

Lyon

Boston

London

Edinburg

StockholmLadoga

Reval

Riga

Gdańsk

Magdeburg

HamburgLübeck

Novgorod

Polock Bolgar

Kijev

Olese

Ka�a

Tana

Ti�is

TrapezüntSzivaszAngora

Bergen

Southhampton

Newcastle

Ceuta

AkkónDamaszkusz Bagdad

Bugia

Tripolisz

Alexandria

Bejrút

Kairó

Palermo

Nápoly

Bréma

Tunisz

Szmirna

Famaguszta

Kandia AleppoTripolisz

Lajazzo

Pisa

Genova

Milánó

Augsburg Bécs

Velence

Raguza

Belgrád

Szó�a

Tengeri kereskedelmi utakSzárazföldi kereskedelmi utak

LisszabonToledo

Valencia

Barcelona

MarseilleZaragosa

Narbonne

MontpellierSan Sebastián

Frankfurt

Champagne Buda

126126126

A városok lakosai a polgárok. A polgárok általában kézmű-vességgel vagy kereskedelemmel foglalkoztak. Számos ki-váltság megillette őket. Megválaszthatták saját vezetőiket és a várost irányító testületet. Emellett egy összegben adóztak. Ez a kiváltság azt jelentette, hogy minél többen laktak egy vá-rosban, annál kevesebb volt az egy főre eső adó mennyisége. A nagyobb települések vásártartási joggal is rendelkeztek. A vásárokat a főtéren, a város középpontjában rendezték. Általában itt állt a városháza és a város temploma, vagy ha püspöke volt a városnak, akkor a katedrálisa is.

A városok főterén nemcsak vásárokat tartottak, hanem itt zajlottak az elítéltek kivégzései és a boszorkányégetések is. A szörnyű látványos-ságokat a városi tömeg előtt hajtották végre, mintegy elrettentésképp. A megszégyenítésre ítélt bűnösöket is a főtéren zárták kalodába, ahol a polgárok akár meg is dobálhatták őket rothadt gyümölcsökkel.

Az uradalmak jobbágyai a viszonylagos jólét miatt igye-keztek maguk is polgárokká válni. Sokan elszöktek hűbér-uruktól, és beköltöztek a nagyvárosba. Amennyiben elfog-ták őket, komoly büntetésre számíthattak. Egy év és egy nap városi tartózkodás után azonban a jobbágy polgárrá válha-tott, és mentesült a földesúri szolgáltatások terhe alól.

�� Miért szöktek el a jobbágyok a földesuruktól a városokba?

Életkép egy középkori városból � Hogyan nézett ki egy városi lakóház? Miben tér el egy

középkori és egy mai utca képe?

Középkori cégér � Mire szolgálhatott a mesterember boltja fölött lévő cégér? � Mely mesterségekre utalnak a képen látható cégérek? � Mondd el saját szavaiddal, mit jelent az a közmondás: „Jó bornak nem kell cégér”!

127


A leckék szövege és a források alapján hasonlíts össze egy céhes mesterembert és egy jobbágyot! Milyen körülmények között laktak, hol dolgoztak, és mi volt a munkájuk? Milyen adókat kellett fizetni-ük? Melyiküknek volt könnyebb az élete és miért? Dolgozz a füzetedbe!

jobbágycéhes

mester-ember

lakóhely

munka

adózás, adó

A céhek

A városi polgárok túlnyomó többsége valamilyen kézmű- vesmesterséggel foglalkozott. Volt köztük kovács, csizma-dia, asztalos, pék, mészáros és sörfőző is. Céheknek nevez-zük azokat a társulásokat, amelyekben közös mesterséget űző, a város ugyanazon utcájában lakó személyek tömö-rültek. A céheket mesterek vezették. A mestereket az inasok és a legények segítették a munkájukban. Sok év tanulás után az inasból előbb legény, majd egy mestermunka bemuta-tása után mester válhatott.

A céhek nagyon ügyeltek arra, hogy kizárólag jó minő-ségű termékeket készítsenek. A rosszul dolgozó mestereket akár ki is zárhatták soraik közül. Szigorú vallási és erkölcsi előírások vonatkoztak a céhmesterekre. Kötelezték őket há-ború esetén a város védelmére is. A mesterember általában egy emeletes házban lakott. A földszinten volt a műhelye a szerszámaival, illetve a boltrész. Az emeleten a lakórész ka-pott helyet. Ide általában csak este ment fel a mester.

�� Képzeld el, hogy céhes mester vagy! Sorold fel, mivel foglalkoz-nak a leckében felsorolt mesterségek művelői!�� Mondj olyan kézművesmesterségeket, amelyeket nem említett

meg a szöveg!

Quentin Massys (kvinten masszejsz):

A pénzváltó és felesége (1514) � Mikor van szükség pénzváltásra? � Nézz utána az értelmező kéziszótárban, hogy mit jelent az „uzsora” szó!

Kovácsmester cégére � Miért volt fontos a kovács munkája?


�� Hol alakultak ki városok nagy számban a középkori Európában?�� Melyek a városi kiváltságok?�� Miért szöktek a jobbágyok a városokba?�� Milyen szerepet játszottak a céhek a városok életében?

Az ókor kezdete óta napjainkig a városok mindig fontos szerepet játszottak a történelemben. A városok számának és népességének növekedése vagy csökkenése általában szorosan összefüggött egy régió fej-lődésével vagy hanyatlásával.

128

36. Városok

�� Mikor éltek többen városokban, a Római Birodalomban vagy a közép-korban?

Az ókori városok jellegzetességei

Az első városok Mezopotámiában jöttek létre. Voltak ki-terjedt, fallal körülvett városok is, mint például Babilon. Ez a város egy hatalmas birodalom központja volt. A görög vá-rosok eleinte sokkal kisebbek voltak, mivel a városállamok sem vetekedtek egy birodalom méretével. Az első görög vi-lágváros, Alexandria nemcsak Egyiptom fővárosa, hanem a görög világ kulturális központja is lett.

Az ókor legjelentősebb városának, Rómának lakossága már az egymillió főt is elérte! Az embereknek rengeteg víz-re volt szükségük, amit vízvezetékekkel szállítottak Rómá-ba. A Római Birodalom távoli vidékein is épültek városok, mint például Pannónia provinciában Savaria vagy Aquin-

Az ókori Róma központja, a Fórum. A szemben lévő domb a Capitolium (kapitólium), ahol balra a nagyobbik templom Jupiteré � Minek az istene volt Jupiter?

129

cum. Ezek a városok környező vidékek kereskedelmi, val-lási és irányítási központjai voltak. Az ókor végén a városi kultúra lehanyatlott, a lakosság legnagyobb része kis fal-vakban élt, és azt fogyasztotta el, amit megtermelt.

�� Hol jöttek létre az első városok?�� Melyik volt az ókor legjelentősebb városa?�� Miért hanyatlottak le a városok a középkorban?

A városiasodás történelmi okai

A város nem egyszerűen egy nagyra nőtt falu. A városokban laknak az iparosok, a munkások, a kereskedők. A városok egy-egy terület központjai. A gyógyítás és az oktatás leg-fontosabb intézményei is a városokban találhatók. A városi lakosság az ókorban alig érte el a teljes népesség egyötödét. A középkorban még rosszabb volt ez az arány. Ma viszont az emberiség több mint fele városokban él.

Az ókortól a 19. századig az emberek legnagyobb ré-sze földművelésből és állattenyésztésből élt. Kellett a sok földműves, hogy el tudják látni élelemmel a városok nö-vekvő lakosságát. Száz éve még tíz emberből csak kettő élt városokban. A modern eszközök feleslegessé tették a kézi munkát a mezőgazdaság sok területén. Az emberek beköltöztek faluról a városba, és a gyárakban, boltokban, irodákban helyezkedtek el. Ez a folyamat a Föld sok or-szágában még az elején tart, másutt már közel száz éve lezajlott.

Napjainkban

49% 51%

vidéki lakosság városi lakosság

�� Olvasd le a grafikonról, hogy az embe-rek hány százaléka élt városokban a Ró-mai Birodalomban!

Római Birodalom

20% 80%

városi lakosság vidéki lakosság

Nürnberg városfallal körülvett középkori központja � Miért vették körül fallal a városokat?


�� Miért más egy város, mint egy né-pes falu?�� Miért költöznek faluról városba az

emberek?�� A városiasodás minden országban

egyszerre következik be?

A középkor végén felértékelődött a tudás. Egyetemek nyíltak, egyre többen olvasták az ókori szerzők mun-káit, és a művészetek is felvirágoztak. Új találmányok születtek, a könyvnyomtatás segítségével a könyv több emberhez eljutott.

37. Az újjászülető Európa

130

�� Idézd fel, hogy mi mindent tanult a középkor-ban egy nemes gyermeke, ha apródnak állt!�� Hogyan készültek a könyvek a középkorban?

A humanizmus és a reneszánsz

A virágzó középkorban sorra nyitották meg kapuikat az egyetemek. A diákok a hét szabad művészet* elsajátítása után jogot, teológiát (hittant) és orvoslást tanulhattak. Az egyetemeken latinul oktattak, ezért felerősödött az érdek-lődés az ókori római szerzők művei iránt. A középkori, Istent középpontba helyező szemlélet mellett megjelent egy irány-zat, amely az embert a szellemi és erkölcsi művelés által kívánta jobbá tenni. A korszak gondolkodásmódját ezért a latin emberi, humanus (humanusz) szóból levezetve hu-manizmusnak nevezzük. Az élet élvezetére többé már nem feltétlenül tekintettek úgy, mintha bűnös cselekedet lenne. A természettel és a földi világgal kapcsolatos kérdések is egyre fontosabbá váltak.

A humanizmus nemcsak a tudományokban, hanem a mű-vészetekben is éreztette hatását. A festők, szobrászok, épí-tészek tudatosan kezdték másolni a görög-római műalko-tásokat. Újjászülettek az ókori stílusjegyek. Az új stílus a francia újjászületés szóból kapta a reneszánsz nevet. Észak-Itália nagyvárosaiban született meg, de elterjedt később egész Európában. A leghíresebb reneszánsz művészek Leonardo da Vinci (leonárdó da vincsi) és Michelangelo (mikelandzseló) voltak. Leonardo nemcsak festett, hanem gépeket tervezett, és halottakat is boncolt.

Michelangelo Dávid-szobra � Dávid a bibliai történetben kit és hogyan győzött le?

hét szabad művészet: a hét szabad mesterség az ókorban a szabad emberhez illő foglalkozások, a középkorban a la-tin iskola tantárgyai. A hét szabad művészet közé soroljuk a nyelvtant, a szónoklattant, a logikus gondolkodás tudomá-nyát, a csillagászatot, a számtant, a mértant és a zenét.

Középkori egyetem � Keresd meg a történelmi atlaszban, hogy melyik európai város egyeteme volt a Sorbonne!

131

Leonardo rajza az emberi testről � Hasonlítsd össze Leonardo rajzát a Dávid-szoborral! � Leonardo halottakat is boncolt, hogy minél

jobban megismerhesse az emberi testet. Az egyház tiltotta a boncolást. Alakítsatok két csoportot! Az egyik érveljen a boncolás hasznossága

mellett, a másik pedig képviselje a papok álláspontját!

Leonardo da Vinci (dá vincsi): Az utolsó vacsora (1490) � Kiket ábrázol Leonardo festménye? � Mi történt a vacsora után a festmény főalakjával?

Leonardo leghíresebb festménye, a Mona Lisa

Leonardót kora gyermekkorától kezdve kiemelkedő tehetségnek tartot-ták, ezért apja Verrocchio (verokkió) mesterhez adta tanulni. Verrocchio műhelye Firenze leghíresebb művészeti iskolája volt. Amikor Verrocchio Krisztus megkereszteléséről készített egy táblaképet, az egyik mellék-alakot, egy ruhát tartó angyalt Leonardo festette meg. A figura olyan jól sikerült, hogy Verrocchio nem akart többet ecsetet fogni a kezébe. Sértette az önérzetét, hogy egy gyerek többet tud nála.

Nézz utána, hogy mit jelentenek a retorika és a grammatika szavak!

132


�� Mit tanultak a diákok a középkori egyetemeken?�� Mit jelent a humanizmus szó?�� Mi jellemezte a reneszánsz művé-

szetet?�� Sorolj fel híres reneszánsz művé-

szeket!�� Nevezz meg híres reneszánsz műal-

kotásokat!�� Miért nevezzük a könyvnyomtatást

a középkor legfontosabb találmá-nyának?�� Hogyan függött össze egymással a

könyvnyomtatás és az írni-olvasni tudók száma?

A könyvnyomtatás

A 15. században Johannes Gutenberg, egy német mester-ember a könyvnyomtatás új módszerét találta fel. Ólom-ból apró betűket készített, ezeket egymás mellé rendezte a nyomtatandó szövegnek megfelelően, majd a könyvoldalt egy keretbe szorította. A festékkel bekent betűkre ezután egy szerkezettel papírlapot nyomott. Ezzel a módszerrel több oldalt lehetett sokszorosítani. Gutenberg találmánya a középkor legfontosabb vívmánya lett.

Fába metszett táblákról már a 15. század elején is nyomtattak képe-ket. Ilyenkor minden egyes oldalhoz külön lemez készült. Gutenberg találmányának lényege az volt, hogy az oldalakat szétszedhető és újra összerakható betűkből állította össze. Gutenberg a betűket kezdetben fába, később ólomba, majd ónba véste. A mester 1445-ben Mainzban, Németország egy Rajna menti városában létesített nyomdát. A pénze hamar elfogyott, ezért egy gazdag társat vett maga mellé, aki üzletet látott a Biblia sokszorosításában, és befektetőként támogatta Guten-berget. A munkát később hárman folytatták, és a módszereket is sike-rült tökéletesíteni. A latin ábécé minden betűjéről formát öntöttek, és ezekből állították össze a nyomtatandó oldalakat.

A kolostorok szerzetesei eddig kézzel másolták igen hossza-dalmasan a kódexeket. Az új eljárásnak köszönhetően sok-kal rövidebb idő alatt lehetett nagy számban könyveket előállítani. A nyomtatott szöveg olcsóbbá vált, amit több ember meg tudott fizetni. A könyvnyomtatás hatására meg-nőtt Európában az olvasni tudó emberek száma. A talál-mány nagyban hozzájárult a humanista gondolkodásmód elterjedéséhez is.

�� Melyik könyv lehetett a legismertebb a 15. században?


Egy történelmi esemény magyaráza-tánál mindig érdemes választ keresni a következő kérdésekre: Miért történt meg az esemény? Miért éppen akkor történt meg? Mik voltak a legfonto-sabb okai annak, hogy megtörtént?

A könyvnyomtatás feltalálása

A fametszetről történő nyomtatást a kínaiak alkalmazták először, de tőlük függetlenül Európában is elterjedt ez az eljárás. A 15. század első felében a könyvnyomtatást megelőző módsze-rekkel olyan sokan foglalkoztak, hogy céhekbe tömörültek. Volt például cé-hük a kártyacsinálóknak és a kártya-festőknek is. A könyvnyomtatás fel-találása szükségszerűen következett be. Gutenberg nélkül is, az őt követő évtizedekben feltétlenül akadt volna valaki, aki olcsóbbá és sokak által hoz-záférhetővé tette volna a könyveket.

�� Milyen igények segítették a könyv-nyomtatás elterjedését?

Nyomda � Ki lehet a képen a mester, és kik az inasai? � Rajzolj cégért egy nyomdászcéhnek!

133

476-ban a barbárok megbuktatták a Nyugatró-mai Birodalmat. Európa nyugati felében germán királyságok jöttek létre, amelyek felvették a ke-resztény vallást. Királyaik a legjobb harcosaik-nak földet adományoztak, akik így földesurak, nemesek lettek. A földesurak jobbágyaiknak ad-ták tovább a földjük egy részét, szolgáltatásokért cserébe. Létrejött a hűbérúr–hűbéres viszonyán alapuló hűbéri lánc.

�� Milyen szolgáltatásokkal tartozott a hűbéres a hű-bérurának?

Európa keleti felében a Keletrómai Birodalom, vagyis a Bizánci Császárság volt a legjelentősebb állam. Justinianus császár idejében katonái ha-talmas területeket foglaltak vissza nyugaton, és egy rövid ideig úgy tűnt, újjászülethet a Római Birodalom. Keleten azonban Mohamed próféta fellépésével megszületett egy új vallás, az iszlám. Az arabok több ütközetben legyőzték a bizáncia-kat, és létrehozták saját birodalmukat. Európába is betörtek, csak a frankok egyik hadvezére tudta megállítani őket. A frankok legnagyobb uralko-dója hatalmas birodalmat épített ki. Nagy Ká-rolyt ezért 800-ban császárrá koronázta a pápa.

�� Milyen célokért vívták a keresztes háborúkat?

Európában a középkor folyamán fejlett lova-gi kultúra alakult ki. A várakban lakó nemesek gyermekkoruktól fogva katonáskodásra képez-ték magukat. A nemesek földjét művelő jobbá-gyok falvakban laktak. Adót fizettek az egyház-nak, robottal és egyéb járadékokkal tartoztak a földesúrnak.

A középkor végén fejlődésnek indultak a vá-rosok. Lakosaik, a polgárok kiváltságokkal ren-delkeztek. Megválaszthatták tisztségviselőiket, és egy összegben adózhattak. A polgárok keres-kedelemmel vagy kézművesmesterséggel foglal-koztak. A mesterek céhekbe tömörültek, és ina-sokkal, legényekkel dolgoztak műhelyeikben. A legkockázatosabb, de egyben legnyereségesebb vállalkozás a távolsági kereskedelem volt.

A középkori Európa meghatározó eszmeisé-ge a kereszténység. A keresztények egy Istenben hittek, és elfogadták Jézus Krisztust Isten egy-szülött fiának. A középkori egyház élén a római pápa állt. A falusi kispapokat plébánosoknak ne-vezzük. A kolostorokban a világtól elzárva éltek a szerzetesek. Imádsággal, munkával és kódexek másolásával töltötték mindennapjaikat. A római katolikus egyház üldözte az eretnekeket és a más vallásúakat.

�� Kik laktak a városokban, és mivel foglalkoztak?�� Milyen volt a középkori keresztény egyház szervezete?

A középkor végén létrejöttek az első egyetemek. Az egyetemeken az ókori pogány szerzők felé fordult a figyelem, akiktől új szemléletet sajátítot-tak el. A 15. században Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás forradalmasította a könyvsok-szorosítás eljárását. A középkor vége Amerika fel-fedezésének éve: 1492.

�� Sorold fel, milyen híres reneszánsz műalkotásokat ismersz! Szobrot, festményt, költeményt is nevezz meg!�� Hasonlítsd össze, hogyan készült egy könyv a kö-

zépkor elején és a végén!

A középkor ezer éve �� ÖSSZEFOGLALÁS

476 800 1492

1000 1500500

V. fejezetÁrpád népe

TÖRTÉNELMI UTAZÁSUNK során hazaértünk. A magyarság ere-detét, a honfoglalást, Szent István tetteit és első királyaink történetét meséli el a következő fejezet. A magyarok a legkorábbi időkben még nem ismerték az írást, így ősi mondák, mesés történetek szólnak népünk származásáról.

A kereszténység felvétele után szerzetesek és tudós papok latin nyelven jegyezték le ezeket a mondákat, bibliai keretek közé helyezve. Múltunk kutatásában az ősi mondáknál biztosabb forrást jelentenek a régészeti emlékek.


�� milyen történetek, mondák szólnak a magyarság eredetéről.�� hogyan harcoltak a honfoglaló magyarok.�� ki volt Álmos és Árpád.�� ki volt az első magyar lovagkirály.�� kit nevezünk második honalapítónak.

Mikor és hol alakult ki a magyar nép? Mely népekkel lehettek közös őseink? Távoli múltba nyúló kérdések ezek, ezért nehéz rájuk biztos válaszokat adni. A középkorban lejegyzett magyar mondák a hunokkal rokonították népünket.

136

38. Hunor s Magyar, két dalia

136

�� Mi jellemezte a hunok életmódját és harcmo-dorát?�� Mi történt a Hun Biro-

dalommal Attila halála után?

136

Don

Volga

Volga

Urál

Káma

Duna

Dnyeper

Azovi - tenger

DnyeszterTisza

Fekete - tenger

Balti-tenger

Kaszpi - tenger

Ob

Azovi - tenger

vepszek vogulok(manysik)osztjákok(hantik)

komi-

permjákok

komi-

zürjének

votjákok

magyarok

mordvinok

lívek

észtek vótokk a r é l o k

l a p p o k

cseremiszek

(marik)inkerik

Ur

ál

i n n e kf

136

A finnugor nyelvű népek

A finnugor alapnyelv néhány szava

� Alkoss mondatokat ezekkel a szavakkal!

Ménrót fiai

Egy 13. századi tudós pap, Kézai Simon, aki a magyar ki-rály udvarában élt, mesélte el elsőként Hunor és Magyar mondáját. Kézai szerint a székelyek Csaba királyfi harcosa-itól származnak.

Ménrót, egy óriás, félve attól, hogy a vízözön megismétlődik, hatalmas tornyot kezdett építeni. Azt gondolta, bármekkora lesz is a víz, a torony tetejéig nem fog felérni. Csakhogy Isten összezavarta a torony építőinek a nyelvét, így szerteszéledtek, mert már nem értették meg egymást. Ménrótnak két fia született, Hunor és Magyar. Egy napon vadászni mentek, és egy gyönyörű szarvasünőt kezdtek el hajszolni. A szarvas egy ingoványos, de bőségesen termő területre vezette őket. Magukkal hozták jószágaikat, és ott telepedtek le. Már hat év telt el, amikor egy alkalommal gyönyörű lányokat pillantottak meg, Dúla fejedelem két leányát. Feleségül vették őket. Hunortól származott a hun, Magyartól pedig a magyar nemzet. A hunok a mai Magyarország területén tele-pedtek meg, és Attila volt a fejedelmük. Attila halála után fia, Csaba királyfi visszatért ősei földjére, keletre, és sürgette a magyarokat, hogy foglalják el Magyarországot.

�� Ménrót története milyen más történetekre hasonlít? �� Hunor és Magyar hogyan talált új hazára?�� Kinek a lányait vették feleségül?�� Mit akart Csaba királyfi?

rokonságapa, meny,

fiú

környezetvíz, fa, fenyő,

szil (fa)

lakás,ruházkodás

ház, ágy,fon, köt, varr

eszközök, munka

fúró, bőr, kő,vas, arany

vadászatideg (íjhúr),nyíl, lő, nyúl

táplálkozásfazék, fő, főz,

vaj, háj

halászatháló, folyó, hal

testrészekfő, szív, száj, kéz

gyűjtögető életmód

méz, bogyó,mony (tojás)

időbeli tájékozódás

év, tél, tavasz

137

A magyar nép eredete

A magyar nyelv finnugor eredetű. A nyelvtudósok által bizonyítottan már 2700-2800 évvel ezelőtt élt egy olyan nép, amely a magyar nyelvet, illetve annak egy régebbi formáját beszélte. A nyelvrokonság nem mindig jelenti a népek közötti rokonságot. A finnek nyelvrokonaink, de nem hasonlítanak ránk. � A finnugor nyelvcsaládba tarto-zik a magyar, a finn, az észt és a lapp nyelv, és Oroszország területén még sok kis nép nyelve.

Magyar régészek és biológusok megvizsgálták a honfog-laló magyarok csontvázait. Az embertan szerint honfoglaló őseink európai típusúak (europidok), de nem a finnekhez, hanem a Kelet-Európában élő népekhez hasonlítottak.

�� Magyarázd meg, hogyan lehet, hogy két rokon nyelvet beszélő nép nem hasonlít egymásra!

Krónikás képe egy kódexben � Milyen krónikásról tanultál a leckében?

Sajnovics János könyve a magyar–lapp nyelvrokonságról

� Keresd meg a latin címben a lappok és a magyarok nevét!

� Olvasd el a római számot, melyik évben jelent meg a könyv!

� Azonos-e a magyar és a lapp nyelv, vagy inkább csak rokonságban állnak egymással? Indokold meg a döntésedet!

� Egy csillagász utazása

Élt a 18. században egy kiváló magyar csillagász, Sajnovics János, aki tudós szer-zetesként került a bécsi csillagászati inté-zetbe. Kiszámították, hogy a Vénusz boly-gó melyik napon halad át a napkorong előtt. Egész csapat indult útnak, hogy egy Norvégia partjai mellett fekvő kis szigetről megfigyeljék a különleges csil-lagászati jelenséget. Sajnovics a szigeten és a környéken élő, rénszarvastenyésztő lappok nyelvét megismerve rádöbbent, hogy a lapp és a magyar szavak között nagyon sok a hasonlóság. A két nyelv nyelvtana is hasonlít egymásra. Hazatér-ve írt egy latin nyelvű könyvet a nyelv-rokonságról. Itthon értetlenség fogadta, hiszen sokan úgy gondolták, hogy a mi őseink a dicsőséges hunok voltak, nem pedig a nyomorúságosan élő lappok.

�� Miért gondolta a tudós szerzetes, hogy a magyar és a lapp nyelv rokon-ságban áll egymással?�� Milyen elképzelések éltek a magya-

rok őseiről?

138


A lecke szövege és az olvasmányok alapján foglald táblázatba, milyen népekkel rokonították a magyarságot! Dolgozz a füzetedbe!

a magyarság származása

a nyelvtudomány szerint

az embertan szerint

az ősi mondák szerint

Hunor, Magyar és a szarvas egy kódexben

� Hogyan vadásznak a képen látható

vadászok? A kép alapján meséld el a

leckében olvasott történetet Hunorról

és Magyarról!


Sok vita folyt arról, hogy a magyarok milyen népek rokonai. A mondákban a hunok az őseink, de voltak, akik a törökökkel rokonítottak minket, mert sok közös szavunk van. Mások azt állították, hogy egyenesen Mezopo-támiából származunk.

Hol laknak a rokonaink?

A régészek kíváncsiak voltak, honnan érkezhettek őseink. Olyan honfoglalás kori sírok csontvázait vizsgálták meg biológiai, embertani módszerekkel, amelyekben a halott még a Kárpát-medencén kívül született. Az itt talált népekkel tehát még nem kevered-hettek. A csontok vizsgálata kizárta a török vagy keleti eredetet, esetleg a rokonságot. Honfoglaló őseink em-bertanilag europidok voltak, mint az európai sztyeppe legtöbb népe. A Kárpát-medencében töltött 1100 év alatt számos néppel érintkeztünk, és a mai magyarok jobban hasonlítanak európai szomszédainkra, például a lengyelekre, délnémetekre, mint a tö-rökökre.

�� Biológiailag, embertanilag milyen népekhez tartozunk?

A visszacsapó íj � Vajon miért nevezték visszacsapónak a magyarok fegyverét? � Sorolj fel a magyaron kívül még olyan népeket, amelyek életében az íjászat fontos szerepet töltött be!

1.

2.

3.


�� Melyik magyar népcsoport eredez-teti magát Csaba királyfi harcosaitól?�� Mivel magyarázható, hogy a rokon

nyelvet beszélő népek nem mindig hasonlítanak egymásra?�� Miért utasították el, és vitatják még

ma is sokan a finnugor nyelvrokon-ságot?�� Mit bizonyít a magyar nyelv szókin-

cse és nyelvtana?

Sztyepp

Magyarok vándorlása

KAZÁR KAGANÁTUSVolga

Urál

Kas zp i - t enge r


Balti-

tenge

r

Don

Dnyeper

Duna

Dnyeszter

Volga

Visztula

A r a l -t ó

FELTÉ TELEZE T T

MAGYAR ŐSHAZA

LEVÉDIAETELKÖZ

BOLGÁR BIRODALOM

B I Z Á N C I B I R O D A L O M

Ur

ál

K á r p á t o k

Kaukázus

BOLGÁR BIRODALOM

B I Z Á N C I B I R O D A L O M

K á r p á t o k

Kaukázus

keleti szláv törzsek

nyugati szláv törzsek

MAGNA HUNGARIA

139139139

�� Mit jelent az a kifejezés, hogy szedi a sátorfáját? Őseink melyik szokására utalhat?�� Sorolj fel néhány magyar kutya-

fajtát!�� A magyarok harcmodorában

nagy szerepet játszott a ló. Indo-kold meg, miért!

Egy nép útnak indul

Az Urál hegységtől keletre és nyugatra, az Ob és a Káma folyó vidékén éltek a magyarok és a többi finnugor nyelvű nép ősei. Ezt a területet hívjuk őshazának. Ennél korábbi la-kóhelyüket nem ismerjük. A főleg állattenyésztésből élő ma-gyarok számára egyre szűkebbnek bizonyult ez a terület. A pásztorkodás nagy földterületet igényelt. A nomád pásztorok mindig oda hajtották állataikat, ahol dúsabb volt a fű. Nemcsak ők vándoroltak, hanem velük együtt a családjuk is. Sátrak-ban, kerek jurtákban laktak. A jurtákat szét lehetett szedni, és az új szállásterületen össze lehetett állítani. A legértékesebb állatuk a szarvasmarha volt. Minden porcikáját felhasznál-ták. Ha levágtak egy tehenet vagy borjút, a húsát megették, a bőréből sarut, tarsolyt, ruhát készítettek, míg a szarvából ivókürtöt faragtak. A juhok tejjel és gyapjúval látták el őket. A gyapjúból nemezt készítették a sátrak, jurták borítására. �

Az állatok közül a ló és a kutya volt még nagyon fontos társa a magyaroknak. A kutya segített a nyájak őrzésében, terelésében, a lovon pedig könnyebben követhették a vo-nuló csordákat, nyájakat. A magyarok lóháton harcoltak. Legfontosabb fegyverük az íj volt, amit lovon vágtatva is ki-válóan tudtak használni.

�� Mely állatok csoportját jelenti a csorda és a nyáj szó?�� Hogyan harcoltak a magyarok?

A magyarok vándorlása

� Olvasd le a térképről, melyik tenger partján fekszik Etelköz!

� Hogyan készül a nemez?

A nemez a birka gyapjából készül. A levá-gott gyapjút szappanos vízbe teszik, és gyúrni kezdik. A szőrszálak felülete nagyító alatt olyan, mint egy fenyőtoboz. A szap-panos víz hatására a pikkelyek felnyílnak. A nyomkodás, dögönyözés során ezek a pikkelyek összeakaszkodnak egymással. Öblítés és szárítás után a pikkelyek újból összezáródnak. Az így létrejött anyag szinte eltéphetetlen, és az eső is lepereg róla. A nomád népek jurtákat, csizmákat, szőnyegeket készítettek belőle. A min-tákat a nemez felületére helyezett más színű gyapjúból alakították ki, amit a ne-mezt megnedvesítve beledögönyöztek az alaplapba.

�� A nemezt másképpen filcnek neve-zik. Milyen tárgyakat használsz, ame-lyek filcből készültek?�� Rajzold le a nemezkészítés egyes lé-

péseit!

A magyarság történetét ősi időkbe követhetjük vissza szavaink, mondáink és a régészeti leletek segítsé-gével. Hosszú vándorlás után telepedtek meg őseink a Kárpát-medencében. Ebben a leckében az őshazá-tól az Etelközig követjük a magyarok vándorlását a pusztákon.

39. A puszták vándorai

140

� Mit tanultunk a törököktől?

A magyar nyelv török jövevényszavainak jelentős részét Levédiában tanultuk el a bolgár-törököktől. Új eszközökkel ismer-kedtünk meg, erre utalnak a török erede-tű eke, sarló, gyapjú, gyertya és gyöngy szavak. Élelmiszereink közül török erede-tű a búza, árpa, túró, sajt, borsó, szőlő és a gyümölcs szavunk. Néhány állatnevet is tőlük tanultunk, a kecskét, a disznót, a bikát, a borjút, az ökröt és a tyúkot.

�� Milyen tevékenységet tanultunk el a bolgár-törököktől?�� Milyen állatok tartását vettük át tő-

lük?�� A ruházkodásunk megváltozását mi-

ért bizonyítja a gyöngy szó átvétele?

140

Az őshazát elhagyva őseink délnek, majd nyugatnak fordul-tak. A Don és a Dnyeper folyók között telepedtek le. Ezt a földet egyik vezérükről, Levediről nevezték el Levédiának. Ezen a vidéken bolgár-törökökkel éltek együtt. Sok min-dent megtanultak tőlük, így a földművelést is. Az új szoká-sokkal együtt új szavak is bekerültek a nyelvünkbe. Ezek a török eredetű szavak elárulják számunkra, mivel gyarapo-dott a magyarság Levédiában. A földművelés legalább ara-tásig egy helyhez kötötte őseinket, ezért ezt az életmódot félnomádnak nevezzük. �

�� Jellemezd a magyarok tudását a földművelésről a búza, gyü-mölcs és szőlő szavak alapján!�� A bolgár-törökökkel való együttélés milyen változásokat hozott?�� Mit jelent a félnomád életmód?

A hét magyar törzs szövetsége

A törzseket eredetileg hadnak nevezték. � A törzsek élén állt a vezér. Minden törzs több nemzetségből állt. A nem-zetségeket a nemzetségfő vezette. A nemzetségek pedig egymással rokon nagycsaládokból jöttek létre. A nagy-család tényleg nagy volt, legalább húsz-harminc felnőtt és gyerek nyüzsgött a szállásterületükön. A felnőttek között voltak az öregek, a középkorúak és a fiatalok, a gyerekek-

törzs

nemzetség nemzetség

nagycsaládoknagycsaládok

nem

Nagycsalád, nemzetség, törzs � A rajz és a lecke szövege alapján mondd el, hogyan épül fel egy törzs! Kik alkottak egy nagycsaládot? Mi a nemzetség, mi a törzs?

� Honnan erednek a törzsnevek?

A hét magyar törzs nevét csak egy görög nyelvű forrás őrizte meg. A bizánci császár egy magyar követség tagjaitól tudta meg a törzsek nevét: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat. Ugyancsak tőle tudjuk, hogy a hét magyar törzshöz csatlakozott három kabar törzs is.A törzsnevek eredetéről vitáznak a nyel-vészek és a történészek. A Nyék és a Megyer első fele finnugor eredetű lehet. A Megyerben az „er” eredetére több ma-gyarázat is van. A legvalószínűbb, hogy finnugor eredetű, és a férj vagy az ember szóban is megtalálható. A többi törzsnév török eredetű, például a Tarján jelentése alkirály vagy vezértörzs. A görög névala-kok néha nem tudják pontosan visszaadni a magyar kiejtést. A görögben nincs „gy”. A helyes kiejtés megállapításában segíte-nek a magyarországi helynevek, amelyek a törzsek nevét őrzik.

�� Honnan tudta meg a bizánci császár a magyar törzsek nevét?�� Miért lehetett a magyar törzseknek

török nevük? Mikor és hol alakulha-tott ki ez a hét törzs a nevük alapján?

141

kel együtt három nemzedék. A törzsek férfi tagjai alkották a hadsereget. Egy arab forrás szerint a magyarok hét törzse húszezer lovas íjászt tudott kiállítani. Ezeket két nagy sereg-re, töményre osztották.

�� Mire utal az, hogy a törzseket hadnak nevezték?�� Mekkora volt a magyarok hadserege?�� Mire használjuk ma a tömény szót?

A magyarok a 9. században tovább vándoroltak nyugat felé, majd a Dnyeper és a Dnyeszter folyók között teleped-tek le. Ezt a területet Etelköznek, vagyis folyóköznek ne-vezték. A vérszerződés mondája Anonymus* (anonímusz) munkájában maradt fenn.

A monda szerint a hét magyar törzs vezetői szabad akaratukból elha-tározták, hogy törzsszövetséget hoznak létre, és vezetőt választanak maguk közül. Megállapodtak abban, hogy Álmost megválasztják fe-jedelemnek. Erre esküt tettek, amit vérszerződéssel erősítettek meg. A hat vezér azt mondta Álmosnak: A mai naptól kezdve te leszel vezé-rünk és parancsolónk. Ahová a szerencséd visz, oda követünk téged.Ezek után a vezérek pogány szokás szerint vérüket egy edénybe csor-gatták, és esküjüket ezzel szentesítették. Pogányok voltak, de az esküt, amit letettek, halálukig megtartották.

�� Hogyan zajlott le az eskü?�� Mi mutatja a forrásban, hogy Anonymus keresztény volt?�� Milyen változás köthető Etelközhöz őseink történetében?

141


A mondákban, mítoszokban gyakran találkozunk ismétlődő elemekkel, vándormotívumokkal.

Anonymus mesés krónikája

Egy görög történetíró elbeszéli, hogy egy király álmot látott. Lányának testéből forrás fakadt, ami az egész országot elbo-rította. A jósok szerint a lányának fia fog születni, aki majd megdönti a király hatalmát. A király ezért el akarta pusztí-tani a kisfiút. Anonymus, másképpen P. mester, a honfogla-lás krónikaírója Álmos vezérről megemlékezve említi, hogy édesanyja, Emese álmot látott. Testéből forrás fakadt. Ezt úgy magyarázták, hogy utódai királyok lesznek. Anonymus művelt ember volt. Könyvének bevezetőjében leírja, meny-nyire szerette például a trójai háború történetét. Lehet, hogy az asszony testéből fakadó forrás motívuma nem a magyar őshagyományból, hanem Anonymus olvasmányélményéből származik?

Anonymus: a Gesta Hungarorum szerzője, a honfoglalás korának legrészletesebb törté-netírója, aki saját magát munkájában P. mes-ternek nevezte. Valószínűleg III. Béla király jegyzője volt.

Anonymus szobra � Miért névtelen Béla király jegyzője?

Keress olyan magyarországi településeket a földrajzi atlaszban, amelyek nevében benne van a gyarmat vagy a megyer szó! Mit bizonyítanak ezek a településnevek?


�� Melyek voltak a vándorlás legfőbb állomásai?�� Vándorlásunk során mit tanultunk

a bolgár-törököktől?�� Mi a nomád és a félnomád életmód

közötti különbség?�� Mit jelent a vérszerződés, és kik kö-

tötték meg?

142142

A honfoglaló magyarok más sztyeppei lovas népek-hez hasonlóan tisztelték az éggel azonosított, az ég-ben lakó teremtő istenséget. Ősi örökség volt hitvi-

lágukban a szibériai népeknél ma is föllelhető sámánizmus. A magyar sámánt táltosnak nevezzük. A táltos mindig vala-milyen testi fogyatékossággal vagy különlegességgel szüle-tett. A leggyakoribb ilyen jel a hat ujj vagy a fogakkal való születés. Az ősmagyarok úgy gondolták, hogy a varázsló különleges képességekkel rendelkezik, és képes társalogni a szellemvilággal. A táltos a szertartásokon dobját ritmusosan ütögetve révületbe esett. Ilyenkor a hiedelem szerint vala-milyen állat alakjában képes volt eljutni az alsó vagy a felső világokba. Általában úgy tartották, hogy ló alakját magára öltve közlekedik a varázsló, innen a táltos paripa kifejezés is. A magyarok képzete szerint hét felső világ létezik. Ezekre a helyekre az életfán vagy világfán keresztül lehet eljutni. A felsőbb világok lakói a szellemek. A táltosnak a természet-feletti lényekkel teremtett kapcsolat mellett a gyógyítás is a feladata volt. Ismerte és felhasználta a gyógyfüveket.

�� Idézd fel, mi volt a varázslók feladata az őskorban!

A magyar ősvallás elemeire a népi folklór és a népmesék tör-ténetei mellett a régészeti leletekből lehet leginkább követ-keztetni. A honfoglalás kori sírokban a régészek rendkívül sok lókoponyát, illetve lócsontot találtak. A csontok mellett lószerszámok is előkerültek. Az ősmagyarok valószínűleg úgy gondolták, hogy paripájuk a túlvilágon is szolgálni fog-ja őket, amennyiben maguk mellé temetik. A sírokból hasz-nálati tárgyakat is kiástak. A fegyverek, ékszerek és egyéb ruházati kiegészítők arra utalnak, hogy ezeket a halál után is használni szerették volna az eltemetettek. A pogány ma-gyarok vélekedése szerint a halottak lelkei is megidézhetők. A táltos segítségével lehet kapcsolatba lépni velük.

A nomád népeknél egy nemzetség vagy egy törzs őse-ként számon tartott állat neve a totem. Árpád nemzetsége a turulmadarat tisztelte totemállatként. Álmost, aki később az egész Árpád-nemzetség ősapja lett, a monda szerint egy turul nemzette. Álmos anyjának, Emesének álmában isteni látomásként egy turulmadár jelent meg, amely rászállva te-herbe ejtette őt. Álmában úgy tetszett, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, akik nem a saját földjükön sokasodnak el. A turulmadarat általában kerecsensólyomnak vagy vadászsólyomnak tartják.

Táltos, életfa, turulmadár

�� OLVASMÁNY

Szibériai sámán � Mire használta a kezében lévő eszközt? � Mondj olyan meséket, amelyekben szerepel a táltos paripa!

Árpád vezér és a turulmadár � Kiket ábrázol a Képes krónika? Nevezd meg a hét magyar törzset! � Miért Árpád pajzsán jelenik meg a turulmadár?

Keress rá az interneten, a Magyar néprajzi lexikonban, hogy mit nevezünk Göncöl-szekérnek! Segít a honlap: http://mek.oszk.hu/

Élet a jurtában

A jurta egy faszerkezetű, kör alakú nemezsátor. A nemez kiváló hőszigetelő anyag, amelyik télen nem engedi ki, nyáron pedig nem engedi be a meleget a sátorba. A jur-ta közepén égett a tűz, amelynek a füstje a tetőn lévő nyíláson keresztül távozott. A nyílást nemezzel le is takarhatták. A falon szőnyegeket helyeztek el őse-ink, amelyek a díszítésen túl szigeteltek is.

Fontos tárgyak voltak a sátorban az ülőpárnák, a földre terített bőrök és az értékek tárolására szol-gáló ládák. Fekhelyként gyékényszőnyeget hasz-náltak eleink. A bejáratot egy nemeztakaró fedte el.

Az ajtóval pontosan szemben, a tűzhely mögött volt a családfő helye. Tőle jobbra jelölték ki a férfi-ak területét. A vagyon és a fegyverek is jobb oldalra kerültek. A jurta bal oldali részét a nők és a gyerekek lakóhelyeként tartották számon. Itt tárolták a konyhai eszközöket is. Az ajtónál helyezték el a szolgákat, vala-mint a fiatal állatokat, akik így egy légtérben éltek az em-berekkel.

�� Miért különültek el a nők és a férfiak a jurtán belül?�� Mi lehetett az oka annak, hogy ilyen pontosan ki volt jelölve

mindenkinek és mindennek a helye egy jurtában?

40. Őseink lakhelye, a jurtaHonfoglaló őseink az állandó vándorláshoz alkalmazkodtak, így a többi sztyeppei néphez hasonlóan nem házakban, hanem jurtában éltek.

143143143

�� Milyen otthonokban éltek az első letelepedett emberek?�� Milyen természetben található

anyagok használhatók fel lakhely építésére?�� Milyen lakhelyekben éltek a ván-

dorló életet élő népek?

Jurta � Szerinted hányan fértek el egy jurtában?

A jurta belső tere � Hol található a házi istenek oltára? Miért ide helyezték? � Vajon miért kerültek jobb oldalra a vagyontárgyak és bal oldalra a konyhai eszközök?

144


Hasonlítsd össze a különböző lakóhelyeket! Készíts erről egy ehhez hasonló táblázatot!

jurta indián sátor

cölöp-ház

ház

a készítéséhez felhasznált anyagok

alakja és mérete

a benne lakók száma

előnyei

hátrányai

144

Kezdetleges lakóhelyek

Sátorszerű lakóhelyek a jurtákon kívül is léteztek. Az őskori ember már sátrakban lakott. A melegebb vidékeken élő no-mádok két fával kitámasztott, félig megdöntött, vesszőből font, falszerű építményeket emeltek, amelyek kizárólag az eső és a nap melege ellen nyújtottak védelmet. Később pász-torok, gulyások is használták a pusztákon lakhelyként ezt a kezdetleges otthont.

A minden oldalról elkerített, szél és hideg ellen is védő otthonok közül a legegyszerűbb a hegyes tetejű sátor. Egyes amerikai indián törzsek akár tíz méter magas sátrat is tud-tak építeni, ezekben akár húsz ember is kényelmesen elfért. A fából készült póznákra összevarrt bölénybőröket illesz-tettek. A földre prémeket fektettek. A nehezékként használt kövekkel elérték, hogy az erősebb szél se tudja elfújni az építményt.

A cölöpépítmények kezdetben nem csupán víz fölé épül-tek, az őskorban akár még szárazföldön is állhattak. A cö-löpházakat erődként használták, és támadás esetén ezekbe menekültek az emberek. Amikor megjelentek az első fémből készült balták és támadófegyverek, a szárazföldi cölöphá-zak is eltűntek, mivel nem nyújtottak már védelmet a benne lakók számára.

A nádból vagy fából készült kunyhó már egyértelműen letelepedett életmódot jelez. Jellegzetes kunyhótípus az esz-kimók hóból épült hajléka, az iglu. A kunyhó és a ház között az a legfontosabb különbség, hogy a ház esetében külön le-het választani a tetőt a falaktól, de a kunyhó esetében nem. Sátrakban, kunyhókban és jurtákban mind a mai napig élnek emberek a világ távoli tájain.


A történelem a változásról szól, de a dolgok nem egyszerre változnak meg. Vannak dolgok, amik csak hosszabb idő alatt alakulnak át.

�� Sorolj fel példákat, amelyek meg-változtak a magyarok életében az őshazától Etelközig tartó úton!�� Mi lehet a magyarázata annak,

hogy a jurta maradt mindvégig a jellemző otthonuk?�� Miután a magyarok letelepedtek a

Kárpát-medencében, a jurtákat fo-kozatosan felváltották a házak. Mi-vel magyarázod ezt?


�� Foglald össze, mit várunk el egy otthontól!�� Milyen összefüggéseket találsz az

éghajlat és a lakóhely kialakítása között?

145

A magyarság hosszú vándorlás után jutott el mai hazájába, a Kárpát-medencébe. A terület nagy részén csak kisebb népcsoportok éltek, királyi hatalom csupán a Dunántúlon létezett, Szvatopluk fejedelem Mor-va Fejedelemsége. A magyarok néhány csatában, kevés ellenállásba ütközve hódították meg az egész Kárpát-medencét.

41. A fehér ló története

145145

�� Milyen mondákat ismersz a honfog-laló magyarokról?�� Sorold fel, hogy az őshazából milyen

állomásokon keresztül érkezett Ár-pád népe a Kárpát-medencébe!

A honfoglalás a Képes krónika szerint

A Képes krónika a 14. században készült Nagy Lajos király udvarában. Szerzője valószínűleg Kálti Márk volt.

A hatszázhetvenhetedik évben, száz évvel Attila hun király halála után, a magyarok vagy hunok, latinul pedig ungarusok benyomultak Pannó-niába. Előzőleg áthaladtak a Kijev nevű városon, majd a hegyeken át egy olyan tartományba érkeztek, ahol számtalan sok sast láttak. A sasok úgy ellepték a fákat, mint a legyek. Pusztították a vágómarhákat, sőt még a lovaikat is. Azt akarta ugyanis Isten, hogy minél hamarább vonuljanak be a magyarok Magyarországra. Még három hónapig tartott, mire a he-gyekből lefelé vonulva eljutottak Magyarország és Erdély határára.

�� Kinek az akarata volt a szerző szerint, hogy a magyarok elfoglal-ják Pannóniát? Árpád keresztény volt?�� Milyen neveken említi a szerző a magyarokat?

A fehér ló mondája

Amikor a magyarok megérkeztek Erdélybe, elküldtek egy embert a Dunához, hogy derítse föl, jó földek, jó legelők vannak-e arra. A vitéz megtöltötte a kulacsát a Duna vizével, vitt magával a fűből és a fekete földből is, és megmutatta Árpádnak, Álmos fiának. Árpád, a magyar törzsek fejedelme megízlelte a vizet, megnézte a földet és a füvet, és elhatározta, hogy elfoglalja az országot.

Duna

Duna

Tisza

Dnyeszter

Feke

te-ten

ger

a v a r o k

Dráva

KE

LE

TI

FR

AN

KB

I RO

DA

LO

M

MORVA FEJEDELEMSÉG

B O L G Á R B I R O D A L O M

K á r pá

to

k

KE

LE

TI

FR

AN

KB

I RO

DA

LO

M

MORVA FEJEDELEMSÉG

B O L G Á R B I R O D A L O M

szlávok

ETELKÖZ

Vereckei-hágó

895

A honfoglalás irányai � Milyen irányokból érkeztek őseink a Kárpát-medencébe?

A honfoglalás emlékműve a Vereckei-hágónál

� Mit gondolsz, mit jelképez, hogy az emlék-mű hét kőtömbből áll?

Keresd meg a földrajzi atlaszban, ma melyik ország területén található a Vereckei-hágó!

146

Árpád követet küldött Szvatopluk szláv fejedelemhez, akinek adtak egy lovat, aranyozott nyereggel és kantárral. Megörült a fejedelem, mert azt hitte, hogy mindezt ajándékként kapta. A követ cserébe föl-det, füvet és vizet kért a fejedelemtől. A fejedelem mosolyogva azt mondta: Legyen nekik annyi, amennyit akarnak ezért az ajándékért! Árpád ezalatt bevonult Pannóniába, hogy birtokba vegye a területet.A fejedelemhez ekkor egy újabb követet küldtek, aki ezt mondta: Árpád azt üzeni neked, hogy ne maradj tovább ezen a földön! Megvették tőled a lóért, a kantárért és a nyeregért. Amikor a fejedelem meghallotta, mit mond a követ, így szólt: A lovat üssék le bunkósbottal, a kantárszárát dobják a mezőre, a nyerget süllyesszék a Dunába! Mire így felelt a követ: Mit veszítenénk mi ezzel, uram? Ha megölöd a lovat, a mi kutyáinknak lesz elesége. Ha a kantárt a fűbe dobatod, a mi szénakaszálóink találják meg, ha a nyerget a Dunába süllyeszted, halászaink fogják partra húzni, haza is viszik. Ha tehát a föld, a fű és a víz a miénk, minden a miénk.

�� Miért döntött úgy Árpád, hogy elfoglalja az országot? Mit értett félre Szvatopluk?

146

A honfoglalás a Képes krónikában � Sorold fel mindazt, amiről a történetben olvastál!

Honfoglalás kori női viselet � Képzeld el, hogy honfoglaló magyar vagy! Mesélj arról, milyen volt a női viselet a honfoglalás korában!

A Honfoglalásról 1894-ben készített

Feszty-körkép részlete � Mondd el, mi történik a képen!

147


A lecke szövege és a mondák alapján válogasd szét a honfoglalás valós és mondai elemeit! Dolgozz a füzetedbe!

mondai elemek valós elemek

bevonulás a Kárpát-medencébe

a fehér ló mondája


A honfoglalás eseményeit leíró kró-nikások történetei színesek, mesé-sek. A történészek egyéb források és régészeti emlékek segítségével kere-sik a valóságalapját e mesés történe-teknek.

A honfoglalás

A magyarokra támadó sasok vagy A fehér ló mondája inkább csak megszépítő emléke annak, ami való-ban történt. Nem sasok, hanem no-mád népek támadtak a magyarokra, akik biztonságot keresve vonultak be a jól védhető Kárpát-medencébe. Szvatopluk nem egy fehér ló miatt veszítette el országát, hanem azért, mert Árpád népe megismerte ezt a vidéket, és elhatározta, hogy itt tele-pedik le.

�� Vajon miért színezte ki a krónikaíró a honfoglalás történetét?

A honfoglalás a valóságban

A valóságban Szvatopluk szláv fejedelem háborúba ke-veredett a frankokkal, és a magyarokat hívta segítségül. Közösen legyőzték a frankokat, de a magyar sereg már nem tért vissza a Kárpátokon túlra, hanem behívta Árpádot a fő-sereggel együtt. A magyarok a Vereckei-hágón keresztül vonultak be Erdélybe és az Alföldre. A lassan átvonuló ma-gyar törzseket nomád népek támadták hátba. A bevonulás a támadás miatt több ágra szakadt, és végül több különböző hágón át vonult be a magyarság. A honfoglalás folyamata 895-ben kezdődött. A magyaroknak csak a Dunántúl és a Felvidék meghódításáért kellett két csatát megvívniuk, és 900-ra kezükbe került az egész Kárpát-medence.

A határokon széles, lakatlan sávot, gyepűt alakítottak ki. A gyepűk védelmére határt védő népként székelyeket ren-deltek. A nyugati gyepű emléke az Őrség neve.

�� Sorold fel, milyen népek laktak a Kárpát-medencében a honfog-lalás előtt!�� Képzeld el, hogy középkori krónikás vagy! Meséld el a honfogla-

lás történetét!

A magyar törzsek neveit még ma is őrző helységek Magyarországon

Balassagyarmat

Salgótarján

Dunakeszi

FehérgyarmatNyírtass

Nyékládháza

Kápolnásnyék

Pócsmegyer

Baranyajenő

Hajmáskér

Tiszakürt

DunaRáb

a

Dráva

Tisza

Maros


�� Sorold fel a honfoglalást elbeszélő mondákat!�� Milyen okai voltak a honfoglalásnak?

148

A honfoglaló magyarság harcmodora ha-sonlított más sztyeppei lovas nomád népekéhez, de 9–10. századi fejlettebb

színvonalon. A magyar férfi kiváló lovas volt, szinte lovon nőtt fel, lóháton harcolt. Népünk-nek szívós, hideget, meleget jól tűrő állatokból álló hatalmas lóállománya volt. Hadjáratba a harcosok számát többszörösen meghaladó lovat vittek, villámgyorsan, váltott lovakon haladtak. Csata idején az összebéklyózott tartalék lovak tömegét maguk mögött helyezték el, ezért nem lehetett a küzdőket hátba támadni.

A legfélelmetesebb fegyverük a háromrétegű visszacsapó íj volt, amely akár három-négyszáz méter távolságból is átütötte a bőrpáncélt és a

láncinget. A visszacsapó íj igazi kézműipari re-meklés, egy évig is eltartott, míg elkészült. Jelleg-zetes fegyvere volt még a magyaroknak az eny-hén hajlott, egyélű szablya, a rövid, páncéltörő kopja és a harci balta (fokos). A közelharcot őseink kerülték, jobban szerették a cselvetést. A nyuga-ti lovasoktól eltérően ismerték a kengyelt (egyes vélemények szerint ezt a nyugatiak éppen a ma-gyaroktól lesték el). A kengyelbe akasztott lábbal lóhátról, visszafelé is tudtak nyilazni. Csatában gyakran alkalmazták a színlelt visszavonulást, miközben nyíllal árasztották el az üldözőket, majd a kétoldalt lesben álló tartalék az ellenségre tört. A megzavarodott, menekülő ellenséget makacsul, olykor a teljes megsemmisülésig üldözték.

148

Az ősi magyar harcmodor

�� OLVASMÁNY

1. Hadrend csata előtt: a magyar hadrend vonalban zárt, mélységben tagolt. A hadrend hátát az összebéklyózott tartaléklovak tömege fedezi

3. Az európai nehézlovasság támadásra indul a centrumban, a magyarok félkört formálva (a középet horpasztva) látszólag megfutnak.

4. A kétoldalt lesben álló tartalék a támadókat oldalba és hátba kapja, a látszólag futók visszafordulnak.

5. Az európai had gyűrűbe fogva fölbomlik, a bekerítésen szándékosan hagyott résen át menekül. A magyarok a menekülőket makacsul üldözik.

2. Lovas íjászok a jobb szárnyról a bal szárnyra, a bal szárnyról a jobb szárnyra száguldanak, nyílzáport zúdítva az ellenfél arcvonalára. A tagolt európai hadrend kezd összezavarodni.

Cordoba

Párizs

MerseburgKölnMainz

Barcelona

Velence

Róma

Nápoly

Athén

Konstantinápoly (Bizánc)

London

Augsburg

Prága

BécsSt. Gallen

FRANCIA KIRÁLYSÁG

B O LG Á R B I R O D A LO M

M A G YA R F E J E D E L E M S É G

LENGYELFEJEDELEMSÉG

DÁN KIRÁLYSÁG

Thesszaloniké

I T Á L I A

NÉMET - RÓMAI BIRODALOM

K I J E V I Á L L A M

B E S E N Y Ő K

KO R D O VA I K A L I FÁT U S

ANGOL K IR

ÁLYSÁ

G

BURG

UNDIKIR

ÁLYS

ÁG

HORVÁTO RS Z ÁG

F ö l d k ö z i-

t

en g e r

Fekete - tenger

Északi - tenger

Adriai - tenger

A T L A NT I - Ó

CE Á N

Duna

Duna

Rajna

Elba

Vesztes csata

Magyar kalandozások

A magyarok már a honfoglalás előtt is vezettek kalandozó hadjáratokat Európa államai ellen. Ezek a zsák-mányszerző portyák a Kárpát-medencében való letelepedésünk után tovább folytatódtak. A magyarok nyilait rettegte Európa!

149

42. Amikor a magyarok nyilait rettegte Európa

149149

�� Idézd fel, milyen krónikaírókról ta-nultál eddig!�� Milyen államokkal és népekkel ke-

veredtek konfliktusba a magyar törzsek a vándorlásaik során?�� Melyek voltak a középkori Európa

legjelentősebb államai?

Kalandozások és győzelmek

A honfoglalás után a magyarok továbbra is félnomád életmódot folytattak. Meghatározó volt az állattenyész-tés, lovakat, juhokat és szarvasmarhát tartottak, de földet is műveltek. A Kárpát-medencén belül legelőről legelőre vándoroltak állataikkal. A zsákmányszerző hadjáratokat a fejedelmek katonai kísérete igényelte. Kalandozó had-járatokat három irányba indítottak, Nyugat-Európába, Itáliába, illetve a Bizánci Császárság ellen.

A Botond-monda szerint a Bizánc kapuja előtt felsorakozó magyarok elé kiállt egy óriás termetű görög, és kijelentette, hogy ha van olyan magyar, aki őt legyőzi, a császár adófizetője lesz a magyaroknak. A gö-rög ellen a kis termetű Botond állt ki, aki előbb Apor vezér parancsára bárdját belevágta Bizánc érckapujába, és hatalmas rést ütött rajta. A görög és a magyar vitéz között hosszú küzdelem következett, de Bo-tond végül legyőzte az ellenfelét. A bizánci császár a városfalról néz-te végig a viadalt, és szégyenkezve távozott, adót azonban nem volt hajlandó fizetni. A magyarok erre haragjukban pusztítani kezdték az országot, és sok zsákmányt ejtettek.

A kalandozások

irányai � Milyen irányokba vezettek kalandozásokat a magyarok?

� A térkép alapján nevezd meg, melyik volt az a legtávolabbi terület, ahová őseink eljutottak hadjárataik során!

150

Összesen negyvenhét hadjáratról tudunk. Az élelmiszer mellett nemesfémeket, szöveteket és foglyokat zsákmányol-tak a magyar harcosok a portyáik során. A foglyokat jó pénzért eladták, vagy hazavitték szolgának. A magas ran-gú foglyokért váltságdíjat is kérhettek.

�� A Botond-monda Anonymus gesztájában maradt fenn. Mi lehet igaz, és mi nem a történetben?�� Képzeld el, hogy portyázó magyar harcosokat vezetsz! Sorold fel,

milyen zsákmányra számítasz!

Sokszor egy nyugati uralkodó bérelte fel a magyarokat, hogy azok az ellenfeleire törjenek. A hadjáratokért ilyen-kor zsoldot kaptak. A fejedelmek emellett szerették volna az elfoglalt Kárpát-medence védelmét is biztosítani. A ma-gyarok számos várost feldúltak, sok kolostort kiraboltak. Elérték az Atlanti-óceánt és Hispániát is. Egész Európa ret-tegte a magyarok lovasait. Nyugaton ezekkel a szavakkal imádkoztak az emberek: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” A hadi sikereket az Európában kevéssé is-mert, visszacsapó íjjal felszerelt könnyűlovas harcmodor-nak köszönhették a portyázók.

�� Képzeld el, hogy egy nyugat-európai kolostor szerzetese vagy! Írj beszámolót a magyarok tetteiről!

A kalandozások vége

A kalandozó magyarok harcmodorát az évtizedek során ki-ismerték. A német uralkodó az augsburgi csatában legyőz-te a magyarokat nehézfegyverzetű lovagjaival. A jelentős német diadal a nyugat felé vezetett kalandozások végét je-lentette. Bulcsút és Lehelt, a magyar seregek két vezérét az ütközet után elfogták és kivégezték. A monda szerint Le-hel felakasztása előtt kürtjével még fejbe vágta és megölte a

150

Ahogyan a történészek gon-dolkodnak...

A történészek ok-okozati kapcso-latokat keresnek a múltban leját-szódott események között. Ezek az összefüggések ugyanis segíte-nek magyarázatot adni a történ-tekre.

Géza kiegyezése a keresztény uralkodókkal

955: I. Ottó német király legyőzi a kalandozó magyar hadakat Augs-burgnál.962: I. Ottó uralma alatt egyesíti a né-met területeket, és császárrá koronáz-tatja magát. Létrejön a Német-római Császárság.972: I. Ottó fia és a bizánci császár lá-nya házasságot kötnek.973: Géza magyar fejedelem béke-követeket küld I. Ottó német-római császárhoz.

�� Vitassátok meg, milyen ok-okoza-ti összefüggések lehettek a fenti történelmi események között!

Melyik mai ország területén található Augsburg városa?

Lehel kürtje. A képen látható elefántcsont kürtöt Jászberényben őrzik. � Nézz utána,

hogy milyen ábrázolások díszítik!

� Szólaltasd meg Lehel kürtjét! Segít a honlap: http://www.jaszmuzeum.hu

151

német királyt. � Az augsburgi csata után már csak délkeleti irányba, a Bizánci Császárság ellen vezettek zsákmányszer-ző vállalkozásokat a magyarok. A császár seregei viszont szintén vereséget mértek a kalandozókra.

Géza fejedelemségével végleg lezárultak a kalandozá-sok. Géza békére törekedett az európai államokkal. Felvet-te a kereszténységet, és hozzáfogott az ország keresztény hitre térítéséhez. Lányait az európai uralkodócsaládok férfi-tagjaihoz adta feleségül. Fiának, Vajknak megkérte a bajor hercegnő, Gizella kezét. A hercegnővel együtt keresztény papok és nehézfegyverzetű német lovagok is érkeztek magyar földre. Német (sváb) lovagokat Géza is befogadott az országba. Ezek a bajorokkal ellentétben itt is maradtak, és előkelő főúri családok alapítói lettek.

�� Minek köszönhető a magyar kalandozó seregek veresége?�� Miért volt fontos a kereszténység felvétele az európai országok-

kal történő kibéküléshez?�� Képzeld el, hogy Géza fejedelem udvarában élsz! Fogalmazd

meg, hogy egyetértesz-e Géza törekvéseivel!

151

Géza fejedelem a Képes krónikában

� Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, mit jelent az iniciálé szó!

� Mi utal a képen arra, hogy Géza felvette a kereszténységet?

� Lehel kürtje

Lehel létező személy volt, és az augsburgi csata is megtörtént. A német király meg-ölése ugyanakkor nem valós esemény. Erre már Kézai Simon is rájött a középkor-ban, és hangot is adott a véleményének: „Némelyek ugyan mesésen azt állítják, hogy […] egyikök kürtjével a császárt agyonütötte volna: de bizony e mese a hihetőséggel ellenkezik, s a ki ilyest hisz, elméje gyenge voltát árulja el; mert a bű-nös személyeket kötött kézzel viszik a fe-jedelmek színe elé.”


�� Milyen zsákmányt szereztek hadjá-rataikon a magyar harcosok?�� Milyen harcmodor jellemezte a

portyázókat?�� Melyik volt a legnagyobb magyar

vereség a kalandozások során?

�� Idézd fel, milyen választ adtak a po-gány római császárok a keresztény-ség terjedésére! �� Sorold fel, milyen koronázási éksze-

reket ismersz!

Géza fejedelem megkeresztelkedve halt meg. Utódja fia, Vajk lett, aki a keresztségben az István nevet kap-ta. Mögötte álltak a feleségével, Gizellával együtt német földről érkező térítőpapok és a páncélos lovagok. Ebben a leckében arról fogunk tanulni, hogyan alapította meg István a keresztény magyar államot.

152

43. István a mi urunk!

152

VELENCEI KÖZTÁRSASÁG

Duna

Rába

Duna

Dráva Maros

Tisza

Adriai-tengerHOR VÁTORSZÁG

B I Z Á N C I C S Á S Z Á R S Á G

NÉ

ME

T - RÓ

MA

I C S Á S Z Á R S Á G

L E N G Y E L K I R . K I J E V I N A G Y F E J E D E L E MS É G

Tolna

EsztergomVác

Sopron Szatmár

Pozsony

Pécs

Kalocsa

Fehérvár

Nyitra

Trencsén

GyőrBuda Pest

Veszprém

Zalavár

Szolnok

Csongrád

Szeged

Zágráb

Zengg

Zára

Csanád

Gyulafehérvár

Várad

Újvár

Eger

Zemplén

Szabolcs

Somogyvár

Gömör

Bács

püspökség

érsekség

152

István király háborúi

997-ben István, Géza fia lett a magyarok fejedelme. A ke-resztény elvek alapján, mint legidősebb fiú, követte édesap-ját a főhatalomban. István folytatta az ország keresztény hitre térítését.

Koppány, Géza fejedelem legidősebb rokona az ősi szokások szerint magának követelte a fejedelmi címet. István sereget gyűjtött, és Kop-pány ellen vonult. A keresztény István és a pogány Koppány Veszprém közelében csapott össze. Az ütközetben mindkét fél bátran harcolt, de végül Istváné lett a győzelem. Koppány holttestét az uralkodó négyfe-lé vágatta, és az ország négy várának kapujára tűzette. Ezzel figyelmez-tette a pogányokat és a lázadókat a behódolásra.

�� Miért alakult ki konfliktus István és Koppány között?

István a keresztény Európához való csatlakozás mellett döntött. Követei felkeresték a pápát, aki a német-római császár beleegyezésével koronát adott a magyar fejedelem-nek. Istvánt 1000-ben a magyarok királyává koronázták. � Bár első uralkodónkat leggyakrabban a Szent Koronával ábrázolják, a koronázó szertartás valójában nem ezzel tör-tént. A magyar Parlamentben őrzött Szent Korona István koránál körülbelül ötven évvel később készült. Az újdon-sült királynak Koppány halála után szembe kellett néznie

Magyarország István király idején � Gyűjtsd össze az István által alapított püspökségeket!

� A fejedelem koronát kér

István atyja halála után koronát kért a pápától. „… az isteni kegyelem inté-séből Astrik püspököt, kit más néven Anastasiusnak mondanak, a szent apos-tolok küszöbéhez küldte, hogy Szent Pé-ternek, az apostolok fejedelmének örö-kösét megkérje: a Pannónia tájain kivirult zsenge kereszténységnek bő áldását küldje, az esztergomi egyházat aláírásá-nak tekintélyével főegyházzá szentelje, és a többi püspökséget is áldásával erő-sítse. Érdemesítse őt is arra, hogy királyi diadémával izmosítsa, hogy e tisztségre támaszkodva, amit Isten kegyelméből el-kezdett, még keményebbre szilárdítsa.”

�� Vajon ki volt Szent Péter örököse, aki-ről a szöveg szól?�� Mit jelent a diadéma szó? Segít a

honlap: http://meszotar.hu/

153

más nagy hatalmú törzsfőkkel is. Erdély birtokosát és a Maros-vidék urát egyaránt legyőzte. Később megromlott a viszonya a németekkel, de az országra törő német sere-geket is leverte. Magyarország István uralma alatt Közép-Európa egyik legerősebb államává vált.

�� Vajon miért támogatta a pápa és a császár, hogy a magyar feje-delem koronát kapjon?�� Melyik koronázási ékszer létezett már István korában is?

Szent István és a magyar állam

István király építette ki a keresztény magyar államot, ezért államalapító szent királyunkként tiszteljük. Az egyház-szervezés legfontosabb lépéseként két érsekséget és nyolc püspökséget hozott létre. A legfontosabb érsekség Eszter-gom lett. A későbbiekben az esztergomi érsek koronázta a magyar királyokat. István elrendelte az egyházi tized fizeté-sét és a kötelező vasárnapi templomba járást. � Tíz falunak kellett felépítenie egy templomot.

Szent István az egyházszervezet mellett a vármegyerend-szert is létrehozta. Vármegyéket alapított, amelyek közép-pontjában egy-egy vár állt. A vármegyék élére az ispánok kerültek. Ők képviselték a királyt az adott területen. Beszed-ték az adókat, bíráskodtak, vezették a vármegye katonaságát. István ezüstpénzt, dénárt veretett, és két törvénykönyv is fű-ződik a nevéhez. A király legfontosabb városa Fehérvár lett.

�� Kinek fizették a tizedet?�� Hasonlítsd össze a magyar ispánok feladatait a frank grófokéval!

� A tized elrendelése

„Ha valakinek az Isten tízet adott egy év-ben, a tizedik részt adja Istennek, és ha va-laki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.”

�� A tizedet a latin decima (tíz) szóból dézsmának is nevezték. Mit jelent a „megdézsmál” kifejezés?


Az események bemutatását befolyá-solja a mesélő helyzete. A történelmi események bemutatása az idők során változik.

Szent István

István a pogányság híveinek szem-szögéből nézve áruló volt. Feladta ősei hitét, szokásait, és idegen német lovagokra támaszkodott. Elbitorolta a fejedelmi címet Koppánytól. Rá-adásul a felesége, Gizella és a tanács-adója, Gellért püspök is külhonból származott.

�� Az utókor Istvánról alkotott képe ettől teljesen eltérő. Miért?

A magyar koronázási jelvények � Mit jelképez az országalma?

� Milyen kristályból készült a királyi jogar gömb vége?

� Melyik koronázási jelvényen látható István és Gizella alakja?

István király kézjegye a pannonhalmi bencés

kolostor alapítólevelén � Milyen nyelven íródott a szöveg? � Mit jelent a felirat: Stephanus rex?

154


Szerinted melyek voltak Szent István király legfontosabb tettei és döntései? Indokold is meg, hogy az általad választott tettek és döntések miért voltak fontosak!


�� Kit kellett legyőznie Istvánnak az uralkodása kezdetén, és miért?�� Mik a hasonlóságok a frank grófok és a magyar ispánok

között?�� Miért nem sikerült megfelelő utódot találnia Istvánnak?

� Az Intelmek könyve Imre hercegnek

Az Intelmek könyve a magyarországi latin nyelvű irodalom egyik első emléke. Stílu-sa családias, emelkedett. Valójában nem tudjuk, ki a szerzője. Valószínűleg István király korában, az ő kérésére készült. A könyv nagy része a keresztény hit és az egyház iránti kötelezettségekről, illetve a vallásos erények fontosságáról szól.„Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak pél-dát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallá-sú férfinak.”

�� Fogalmazd meg saját szavaiddal a szöveg üzenetét!

A trónutódlás kérdése

Szent István fiát, Imre herceget szerette volna utódjául a trónon. A király Gellért püspököt bízta meg a fiú neve-lésével. Imre herceg számára készült az Intelmek könyve. � Egy vadászat során azonban egy vadkan kioltotta az ifjú herceg életét. A király ezután nem talált megfelelő utódot az ország élére. Lázadó unokatestvérét, Vazult megvakíttat-ta, Vazul fiait pedig száműzte az országból. Végül unoka-öccsét, a velencei dózse* fiát, Orseolo Pétert tette meg trón-örökösnek. Szent István 1038-ban halt meg, az országban pedig zűrzavar lett úrrá.

�� Hány évig uralkodott Szent István? Ebből mennyi ideig vezette az országot fejedelemként, és mennyi ideig királyként?

István és Gizella szobra Veszprémben

� Milyen koronázási jelvényeket látsz István királynál? � Ki volt a királyi pár leghíresebb gyermeke?

A nagyharsányi ezüstdénár � Melyik nagy birodalom esetében találkoztál már dénárokkal (denariusokkal)? � Milyen keresztény jelképet látsz a pénzérmén?

dózse: Velence vezetője

�� Ki volt Gellért püspök?�� Idézd fel, hogy milyenek voltak a kö-

zépkori lovagok!�� Kit koronáztak királlyá Szent István

halála után?

155

Szent István király halála után zűrzavar uralkodott az országban. Trónharcok, pogánylázadás és német tá-madások jelentettek veszélyt a királyságra. Egyre több tolvaj és útonálló fosztogatott. A parasztok elszök-tek a földekről. Ebben a leckében arról fogunk tanulni, hogyan tett rendet László király Magyarországon.

44. A lovagkirály rendje

155155

A felfordulás évei

István király halála után a német császár megpróbálta el-foglalni Magyarországot, de a monda szerint egy hős ma-gyar vitéz, Búvár Kund meglékelte a Dunán érkező német hajókat. A császár vereséget szenvedett, és kénytelen volt hazatérni.

A felfordulás éveiben a keresztény hitet és az egyházi személyeket is tá-madások érték. A pogányságát nyíltan vállaló Vata fellázadt, és híveivel együtt követelte az ősi hit visszaállítását. Sereget toborzott, híveivel le-rombolta a keresztény templomokat, és lemészárolta a papokat.Gellért püspök, ��Imre herceg nevelője is a fosztogató pogányok fog-ságába esett. A püspököt egy kétkerekű kocsira kötözték, majd a mai Gellért-hegyről a mélybe taszították. A szent ember mártírhalált halt.

Az országban a pogánylázadás leverése után is áldatlan állapotok uralkodtak. Megszaporodtak a fosztogatások, egyre többen próbáltak meg tolvajlásból élni. A földművelő parasztok elszöktek földesuruk földjeiről. Szabadon akartak élni, és nem akartak adót fizetni.

�� Ki volt a pogánylázadás vezetője?�� Mártírokról már tanultál korábban is. Kik voltak ők?

Magyarország László és Kálmán királyok

idejében � Keresd meg a térképen, hol csatázott László király az országba betörő kunokkal!

Duna

Rába

Duna

Dráva Maros

Tisza

Adriai-tenger .

Tolna

Esztergom VácSopron

Szatmár

Pozsony

Pécs

Kalocsa

Fehérvár

Nyitra

Trencsén

Győr Buda PestVeszprém

Zalavár

Szolnok

Csongrád

Szeged

Zágráb

Zengg

Zára

Spalato

Csanád Gyulafehérvár

Várad

Újvár

Eger

Zemplén

Szabolcs

Somogyvár

Gömör 1099

1092

1104

, 110

5

1091

1068


K I J E V I N A G Y F E J E D E L E M S É G

L E N G Y E L K I R .

NÉ M

E T - RÓ

MA

I C

S ÁS Z

ÁR S Á

G

H O R V Á TK I R Á L Y S Á G

Kerlés

Szent László hadjárata

kun betörésKálmán hadjárata

püspökség

érsekség

� Gellért püspök meggyilkolása

„Mikor a pesti révhez jutottak, íme öt is-tentelen ember, Vata és cinkosai, eltelve a gonosz szellemekkel, amelyeknek magu-kat átadták, kövekkel támadva rárontot-tak a püspökre és társaikra. Szent Gellért püspök pedig azokra, akiket kövekkel do-báltak, szüntelenül a kereszt jelét vetette. […] Leráncigálták kocsijáról, taligára rak-ták, és Kelenföld hegyéről letaszították.”

�� Miért nevezi a forrás istentelennek Vatát és követőit?�� Miért vetett keresztet Gellért püspök

a vele utazó társakra?�� Hogyan hívjuk ma Kelenföld hegyét?

156

Szent László rendje

László király 1077-ben került trónra. Kemény kézzel meg-szilárdította a rendet, nagyon szigorú törvényeket hozott. Fellépett a tolvajokkal szemben: aki egy tyúk értékénél többet lopott, azt felakasztották. Aki kevesebbet, azt meg-csonkították. A király megtiltotta a kóborlást, a földesurak földjéről való elvándorlást. A parasztok kötelesek voltak megművelni a nemesek földjeit, és adózniuk is kellett.

László megerősítette az egyházat. A pogánylázadások-ból okulva mindenféle pogány vallásgyakorlást betiltott. Akit rajtakaptak a régi vallás gyakorlásán, azt keményen megbüntették. A kötelező vasárnapi templomba járást már Szent István elrendelte, László azonban a távolmara-dókat veréssel kényszerítette Isten házának látogatására. A vásárokat sem lehetett többé vasárnap tartani. A király új püspökségeket is létrehozott, a pápánál pedig kezde-ményezte István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását.

A király az országra törő ellenséget is legyőzte. A króni-kás által kunnak nevezett sztyeppei nomád nép keletről rátört Magyarországra. A László vezette magyar sereg Er-délyben ütközött meg velük, és győzelmet aratott. A mon-da szerint a lovagkirály is vitézkedett a csatában. Sógora, az utolsó horvát király halála után birtokba vette Horvát-országot.

�� Miért volt szükség Szent László szigorú törvényeire?�� Melyiket tartod a legfontosabbnak László kereszténységet tá-

mogató rendelkezései közül? Válaszodat indokold!�� Miért nevezzük lovagkirálynak Szent Lászlót?

156

A ménfői csata. A Szent István király halála utáni trónviszályok

során az egyik legnagyobb összecsapás a ménfői csata

volt. � Miben tér el a képen látható katonák fegyverzete

a kalandozások korának fegyverzetétől?

Szent László hermája � Milyen ereklye található a hermában?

Nézz utána az interneten, hol őrzik ma Szent László hermáját! Segít a honlap: http://gyor.egyhazmegye.hu/egyhazmegyenk/tortenet

157


A leckék és a forrásszövegek elolvasása után ha-sonlítsd össze Szent István, Szent László és Könyves Kálmán intézkedéseit! Hogyan segítették a keresz-ténység elterjedését? Milyen intézkedéseket hoztak az ország megerősítésével kapcsolatban? Dolgozz a füzetedbe!

Szent István intézkedései

Szent László intézkedései

Könyves Kálmán intézkedései


�� Miért volt Magyarországon felfordulás Szent István halála után?�� Milyen rendteremtő törvényeket hozott Szent László?�� Milyen haditettek fűződnek Szent László nevéhez?�� Milyen területekkel növekedett Magyarország Lász-

ló és Kálmán uralkodása alatt?

Könyves Kálmán uralkodása

Szent Lászlót halála után unokaöccse, Kálmán kö-vette a trónon. Az írni-olvasni tudó király nagyon művelt volt, mivel eredetileg papot szerettek volna nevelni belőle. Kálmán műveltsége miatt kapta a „könyves” előnevet. Az új király enyhített a törvé-nyek szigorán. Ezután már csak egy négylábú állat vagy egy annál értékesebb dolog ellopása esetén lett a tolvaj büntetése akasztófa. Törvénybe foglalta azt is, hogy boszorkányok nincsenek. Kálmán folytat-ta Szent László terjeszkedő politikáját is: elfoglalta Dalmáciát.

�� Kálmán miért enyhíthetett a törvények szigorán?�� Horvátország és Dalmácia elfoglalásával Magyarország-

nak lett tengerpartja. Melyik tengernél?

157


A források sokszor elfogultak. Egy történész sohasem fogadhatja el kritika nélkül a leírt szöveget. A króni-kák, legendák, korunkban az újságcikkek is mindig valakinek a látásmódját, szándékait tükrözik.

A „púpos” Kálmán király

Kálmán királyról a krónikák úgy számoltak be, mint púpos, sánta, kancsal, beszédhibás, uralkodásra al-kalmatlan királyról. Valószínűtlen azonban, hogy valakit megkoronáztak volna ilyen sok születési hibával. Kálmánt a trónon lázadó testvérének utó-dai követték, többek között az a II. (Vak) Béla, akit Kálmán parancsára fosztottak meg szeme világától. Természetes tehát, hogy a krónikaírók negatív szín-ben tüntették fel azt a királyt, aki ártott az uruknak.

�� Miért vakították meg Bélát, a későbbi uralkodót?

A lovagkirály harca a kun vitézzel � Kiknek a harcmodorában küzd a képen látható kun vitéz?

H i m a l á j a

Ur

ál

H i m a l á j a

KarakorumM O N G O L B I R O D A L O M

OROSZ

FEJEDELEMSÉGEK

KaukázusKaukázus

Jenyiszej

Ob

Volga

IndusGangesz

Eufrátesz

Tigris Sárga-f.C

SE

ND

ES

-Ó

CE

ÁN

B e n g á l -ö b ö l

A r a b -t e n g e r

J E G E S - T E N G E R

Kaszpi-t.

Bakál-tó

Dzsingisz kán birodalma

Dzsingisz kán utódainakhódításai

Dzsingisz kán seregeivel létrehozta a hatalmas Mongol Birodalmat Ázsiában. Utódai Európába is betörtek. Ebben a leckében a Magyarországot érő tatár (mongol) támadásról és előzményeiről fogunk olvasni.

158

45. Támad a tatár!

�� Mely népek törtek rá első királyaink uralkodása alatt Magyarországra?�� Mondj példákat keleti lovasnépekre!�� Mi volt a közös a honfoglaló magya-

rok és a többi keleti lovasnép harc-modorában és életmódjában?

IV. Béla uralkodásának kezdete

IV. Béla király az apja által eladományozott földek egy részét visszavette a földesuraktól. Népszerűtlenségét to-vább fokozta, hogy megtiltotta alattvalóinak, hogy a jelen-létében leüljenek. A haragos nemesek ellenállása akkor érte el csúcspontját, amikor a király behívta országába a tatá-rok elől menekülő kunokat. IV. Béla úgy gondolta, hogy jó szövetségesek lehetnének a közeledő tatárokkal szemben. A kunok keresztény hitre térítését is szívügyének tekin-tette. � A magyar nemesek azonban azzal vádolták meg a jövevényeket, hogy a tatárokkal szövetkeznek. Megölték Kötöny kun fejedelmet, amit Béla király nem tudott meg-akadályozni. A kunok bosszúból rabolva-fosztogatva ki-vonultak Magyarországról.

A tatárjárás

IV. Béla az ország védelmében egyedül a sértődött nemes-ségre számíthatott. 1241 tavaszán törtek be az országba a kelet felől érkező tatár seregek. A hadakat a birodalomala-pító Dzsingisz kán unokája, Batu kán vezette. IV. Béla csa-patai Muhinál szálltak szembe az ellenséggel. A szekérvár mögül védekező magyarok súlyos vereséget szenvedtek.

A Mongol Birodalom � Sorold fel, milyen tengerekkel volt határos a Mongol Birodalom!

� Szövetség a kunokkal

„Kötöny, a kunok királya ünnepélyes követ-séget küldött Béla királyhoz azzal az üzenet-tel, hogy ő sok éven keresztül harcolt a tatá-rokkal, és két alkalommal győzelmet aratott felettük, a harmadik alkalommal azonban, mivelhogy nem volt felkészülve rá, hirtelen bevonultak a földjére. Ezért ha őt Béla haj-landó befogadni és szabadságban meg-tartani, akkor kész rá, hogy magát és övéit neki alávesse, és rokonaival, testvéreivel és barátaival meg minden vagyonával és ingó javaival együtt Magyarországra bevonuljon, és őt a katolikus hitben kövesse.”

�� Kötöny és Béla közül ki a hűbérúr, és ki a hűbéres?�� Kötönyt királynak nevezi a szövegrész-

let. Miért nem lehetett király, csak fe-jedelem?�� Mi lett a fejedelem sorsa? Ki szegte meg

a fenti egyezséget?

Dzsingisz kán acél lovas szobra � A negyven méter magas acélszobor a világ legnagyobb lovas szobra. Melyik országban található?

159


�� Mi lett a sorsa a IV. Béla király és a kunok közötti szövetségnek?�� Ki vezette a tatár seregeket, és mi-

lyen sikerrel járt Magyarországon?

Ez volt Magyarország fennállásának addigi legnagyobb ka-tonai kudarca. A király alig tudott elmenekülni a csatából. A tatárok 1241–1242 telén átkeltek a befagyott Dunán, és az ország nyugati részeit is végigdúlták.

Amikor a Duna befagyott, a magyarok mindennap feltörték a jeget, és őrizték a Dunát, nehogy a tatárok át tudjanak kelni rajta. A nagy hideg-ben a jég teljesen megkeményedett, a tatárok mégsem mertek átkel-ni rajta a lovaikkal, de cselhez folyamodtak. Lovakat vezettek a Duna partjára, és három napon keresztül őrizetlenül hagyták őket, mintha el-mentek volna. A magyarok, abban a hitben, hogy a tatárok elvonultak, átmentek a túlsó partra, és az állatokat átvezették a jégen. A tatárok megfigyelték ezt, és látták, hogy lovakkal is nyugodtan át lehet menni a jégen. Átkeltek a Dunán, és megkezdték Esztergom ostromát.

�� Képzeld el, hogy Esztergom várában éled át a tatárok ostromát! (A tatárok a várat végül nem tudták elfoglalni.) Meséld el saját szavaiddal a tatárok cselét!�� Miért nem gyanakodtak a magyarok?

Eközben Béla király Dalmáciába, az ország délnyugati részébe menekült kíséretével, és Trau szigetének várában húzódott meg. Batu kán szerette volna elfogni a magyar uralkodót, de 1242-ben a tatárok váratlanul elhagyták az országot. Batu kán valószínűleg értesült a nagykán halá-láról, és hazaindult a kánválasztó gyűlésre. Egy másik el-képzelés szerint az elvonulás csupán a taktika része volt. A tatárok általában két támadás után foglaltak el egy területet véglegesen.

A hazatérő király egy felégetett, kifosztott orszá-got talált. Egyes becslések szerint alig egy év leforgása alatt több százezer embert mészároltak le a tatárok. Ez a korabeli magyar népesség körülbelül felét jelentette.

�� Miért bízott Béla király a kunokban? Mit gondolsz, miben hasonlított egymásra a kunok és a tatárok harcmodora?

159159

A muhi csata vázlata � Milyen taktikát alkalmaztak a tatárok a magyarokkal szemben? Mik lehettek

a magyar kudarc legfőbb okai?


Az eseményeknek általában egyszer-re több oka van. A történészek igye-keznek minél több lehetséges okot keresni. Utána pedig ezek közül ki-választják a legfontosabbakat.

A vereség okai

A középkori Magyar Királyság Euró-pa egyik legerősebb állama volt. En-nek ellenére IV. Bélának nem sikerült az országot megvédeni a tatároktól. A vereség olyan súlyos volt, hogy a tatárok háborítatlanul rabolhattak és gyilkolhattak egy évig.

�� Melyek voltak a vereség okai? Ha-sonlítsátok össze a válaszaitokat, utána pedig állítsátok közösen fontossági sorrendbe a lehetséges okokat!


Foglald táblázatba IV. Béla intézkedéseit! Vedd figyelembe a követ-kezményeket is! Dolgozz a füzetedbe!

intézkedések következmények

IV. Béla

1242-ben elhagyta az országot a tatár sereg. A hazatérő IV. Béla király mindent feldúlva talált, egyedül a kővárak tudtak ellenállni Batu kán hadainak. Ebben a leckében az ország újjáépítéséről és az utolsó Árpád-házi királyról fogunk olvasni.

160

46. Az ország újjáépítése a tatárjárás után

160

Duna

Rába

Duna

DrávaMaros

Tisza

Adriai-tenger

Esztergom

Sopron

Pozsony

Pécs

Fehérvár

Trencsén

GyőrPest

Szeged

Zágráb

Zengg

Zára

Spalato

CsanádGyulafehérvár

Torda

KolozsvárVárad

Trau

Muhi

Radna

Turóc

Bécs

Vereckei-hágó

Elpusztított terület

H A L I C S I

F E J E D E L E M S É G

LENGYEL KIRÁLYSÁG

NÉ

ME

T -R

ÓM

AI

B I R O D A L O M

K U MÁ N I A

(K

UN

OR

SZ

ÁG

)

BOLGÁR BIRODALO MSZERB KIRÁLYSÁG

HORVÁTORSZÁG

160

�� Hány év telt el a honfoglalás és a ta-tárjárás között?�� Számold ki, hogy huszonöt évet

alapul véve körülbelül hány gene-ráció választja el egymástól Árpá-dot és IV. Bélát!

Építsünk kővárakat!

IV. Béla hazatérése után nekifogott az ország újjáépítésé-nek. Felismerte, hogy a tatár seregek a kővárakat és a fallal körülvett városokat nem tudták sem elfoglalni, sem lerom-bolni. Megváltoztatta a tatárjárás előtti politikáját, és földe-ket kezdett adományozni a nemeseknek, azzal a feltétellel, hogy a birtokosok építsenek kővárakat az új földjeiken. �

A tatárjárás pusztítása

� Az ország mely területeit dúlta fel legjobban a tatár? Melyik

országrész maradt viszonylag sértetlen?

Béla király a kunok mellett jászokat is tele-pített az országba. Egy megye ma is viseli a jászok nevét, akik ezen a területen kap-tak földet. Keresd meg a térképen, hogy melyik megyéről van szó!

� IV. Béla törvénye a nemesektől elvett földek visszaadásáról

„Ezenkívül elrendeltük, hogy a nemesek földjeit, melyeket a mi vagy a királynéasszony szabad falvainak a népei, avagy udvarnokok, vagy pe-dig a várnépek bármely ürüggyel elfoglaltak vagy elfoglalva tartanak, e nemeseknek vissza kell adni, báróink közül kettőnek a belátása és ítélete szerint, akikbe mi és a nemesek bizalmunkat helyezzük.”

�� Miért kapták vissza a nemesek a korábban elvett földjeiket?�� A földadományok mennyiben járultak hozzá a kiskirályságok lét-

rejöttéhez?�� Mik voltak az ország szempontjából a pozitív és a negatív követ-

kezményei a földek visszaadományozásának?

161

A jó példával Béla király járt elöl, aki számos új erődítményt építtetett. Uralkodása alatt több mint hatvan kővárral gaz-dagodott az ország.

A budai városerőd első lakói Pestről, Esztergomból és a mai Óbudá-ról érkeztek. A magyarok a vár északi részén telepedtek le, itt emelték maguknak a Mária-Magdolna-templomot. A németek a vár középső részét népesítették be. A németek a IV. Béla által épített Nagyboldog-asszony-templomot, a mai Mátyás-templomot használták. A két plé-bánia, a német és a magyar hamar perbe keveredett egymással, és évekig tartott, amíg a német plébános elismerte a Mária-Magdolna-templom magyar híveinek önállóságát.

Az uralkodó a városokon is segíteni igyekezett, ezért ki-váltságokban részesítette őket. A legjelentősebb telepü-lések ezentúl egy összegben adóztak a királynak. Ispánok helyett a saját választott tisztségviselőik irányították őket.

�� Mit gondolsz, miért voltak sikertelenek a tatárok a várakkal szemben? Gondolj a harcmodorukra!

A tatárjárás során elnéptelenedtek a falvak is. Alig marad-tak jobbágyok a földesurak birtokain, nem volt ember, hogy a földet művelje. A király ezért úgy döntött, hogy idegen, külföldről származó földművesekkel telepíti be a kihalt

Visegrád vára

� Melyik királyunk építtette?

Keresd meg a történelmi atlaszban, me-lyik folyó mellett található Visegrád! Viseg-rád környékén már a rómaiak is építettek őrtornyokat. Miért volt stratégiai fontos-ságú a hely?

IV. Béla szobra a Hősök terén � Miért nevezhetjük Béla királyt második honalapítónak? Ki volt az első honalapító?

162


Milyen intézkedésekkel erősítette meg az országát IV. Béla? Készíts egy ehhez hasonló táblázatot! Ugyanaz a dolog több helyre is beírható!Dolgozz a füzetedbe!

1. 2. 3.

a királyi hatalom támogatottsága érdekében

a honvédelem erősítésére

a lélekszám növelése céljából

a kereskedelem és a kézművesipar fejlesztéséért

� Az utolsó Árpád-házi király halála

III. András volt az utolsó királyunk, aki apai ágon visszavezethette vérvonalát egye-nesen a honfoglaló Árpád fejedelemig. „Az Úr ezerháromszázegyedik évében, Szent Félix ünnepén András király a budai várban elnyugodott az Úrban.”

területeket. Az idegen, betelepített lakosokat telepeseknek nevezzük. IV. Béla megengedte a telepeseknek, hogy né-hány évig egyáltalán ne fizessenek adót.

Visszahívta a tatárjárás előtt elűzött kunokat is. Nagy pusztaságokat adott nekik, így nem keveredtek konfliktus-ba a magyar földesurakkal. Béla király uralkodása alatt új-jáépítette a kifosztott és lerombolt Magyarországot. Ezért a teljesítményéért második honalapítónak is nevezzük az uralkodót. A tatárok 1242 után még egyszer visszatértek az országba. Ez volt a második tatárjárás. IV. Béla király utódja azonban a kunok segítségével kiverte őket Magyar-országról.

�� Miért ösztönözte a városokat fejlődésre, hogy egy összegben adózhattak a királynak?

Az Árpád-ház kihalása

Béla király uralkodása után a földesurak hatalmas birtoka-iknak és váraiknak köszönhetően függetlenedtek a királyi hatalomtól. A királyi hatalom bevételek és kiterjedtebb földbirtokok nélkül nagyon gyenge volt. Az utolsó Árpád-házi uralkodónak, III. András királynak nem született fiú utódja. Az Árpád-ház férfiágon 1301-ben kihalt. �

�� Számold ki, hány év telt el a honfoglalás és az Árpád-ház kihalása között!

III. András Thuróczy János krónikájában

III. András dénárja � Milyen jelképet találsz a dénáron?


�� Milyen változásokat hozott a tatár-járás IV. Béla politikájában?�� Hogyan segítette a városokat IV.

Béla?�� Miért jelentős esemény III. András

halála a magyar történelemben?

163

Az István megkoronázásától III. András haláláig eltelt közel háromszáz évből építészeti, tárgyi és írásos emlékek is fennmaradtak az utókor számára. Az Árpád-korból származó templomokat és várakat felkeres-heted egy kirándulás alkalmával, a tárgyi emlékeket megnézheted a múzeumokban, az írásos emlékeket pedig levéltárakban, könyvtárakban. Ebben a leckében a legfontosabb Árpád-korból való emlékekről fo-gunk olvasni.

47. Mit őrzünk az Árpád-korból?

163163

Várak és templomok. Az Árpád-kor építészeti emlékei

Az építészeti emlékek egyik része megmaradt a föld felett. A másik részt régészeti feltárások, ásatások segítségével kell kiásni a föld alól. A többi emlék megsemmisült az év-századok folyamán. Magyarországon a tatárjárás előtt az épületek túlnyomó többsége fából épült. Ezek az emlékek nem maradtak fenn. A falusi házakat az Árpád-korban földbe vájták, és csak egyetlen helyiségből álltak. A fa alapzatú házra nádból vagy szalmából készítettek tetőt.

A kőből épült templomok, kolostorok és várak fennma-radhattak az utókor számára. Bizonyos építmények kőből készült alkotóelemeit viszont elhordták az évszázadok fo-lyamán. A háborúk és ostromok nem kímélték az erődöket. A legjelentősebb Árpád-korban épített és jó állapotban fenn-maradt templomunk a jáki templom. Emellett figyelemre méltó a zsámbéki, a lébényi és a vizsolyi templom is.

A kolostorok közül a legjelentősebb a pannonhalmi ben-cés kolostor.

A középkorból származó legkedveltebb kirándulási cél-pontok a várak. Sok ma is látható erődöt a későbbi korsza-kokban átépítettek, felújítottak, megnagyobbítottak, ám alap-

Jelentősebb Árpád-kori templomok Magyarországon � Az ország melyik részeiben maradtak fenn Árpád-kori templomok?

Duna

Rába

Duna

DrávaMaros

Tisza

Adriai-tenger

Ják

ZsámbékLébény

Vizsoly

Nagygéc

Csaroda

Árpás

Cserkút

Bodrogolaszi

ÖsküTihany

Feldebrő

Karcsa

L E N G Y E L K I R .

NÉ

ME

T- R

ÓM

AI

CS Á S Z Á R S Á G K I J E V I N A G Y F E J E D E L E M

S É G

H O R V Á T O R S Z Á G


A lébényi templom � Sorold fel a jellegzetes stílusjegyeket!

Nézd meg a történelmi atlaszban, melyik nagyobb város közelében található Lébény!

�� Sorolj fel olyan, ma is létező temp-lomokat, várakat, amelyek az Ár-pád-korból származnak!�� Kik voltak a legjelentősebb Árpád-

házi királyok?�� Milyen hasonlóságok találsz a kö-

zépkori európai országok között? Gyűjts minél több példát!

164

jaik Árpád-koriak. A budai mellett jelentős erősség volt a visegrádi és a szigligeti vár is.

A Balaton fölé emelkedő szigligeti várat a pannonhalmi bencések emelték, a vár építésére IV. Béla adta a területet. A vár legkorábbi része egy mindkét toronnyal megerősített palota volt, ami annyira megtet-szett a királynak, hogy visszacserélte, és más birtokokat adott érte a bencéseknek.

�� Képzeld el, hogy idegenvezető vagy! Mesélj a csoportodnak az Árpád-kori műemlékekről!�� Miért nem maradtak meg az utókor számára a fából készült épü-

letek?

Az Árpád-kor tárgyi emlékei

Az Árpád-kor legjelentősebb tárgyi emléke a Szent Korona. � A korona két részből áll. Az egyik az abroncs, amit görög koronának is nevezünk. A másik a keresztpánt, amit latin

� Hogyan keletkezett a Szent Korona?

A Szent Korona koráról és keletkezésének körülményeiről számos elmélet született. A ma elfogadott tudományos nézet sze-rint a Szent Korona alsó része, a görög korona I. Géza király (1074–1077) korából származik, a felső rész, a latin korona vi-szont valamilyen formában Szent István-hoz is köthető lehet. A két részt III. Béla király (1172–1196) uralkodásának idején egyesíthették.

164

A vizsolyi templom belseje � Ki a középső alak a képen? � Nézz utána, hogy az Árpád-kori templom mellett miről híres még Vizsoly települése! Segít a honlap: http://www.vizsoly.hu/

A koronázási palást. A palástot eredetileg nem a magyar királyok koronázásához használták. � Nézz utána, milyen öltözék volt! Honlap: http://www.nemzetijelkepek.hu

165


Olvasd el még egyszer a leckét! Csopor-tosítsd az Árpád-kor építészeti, tárgyi és írásos emlékeit!

építészeti emlékek

tárgyi emlékek

írásos emlékek


�� Sorolj fel Árpád-kori várakat és templomokat!�� Nevezz meg 1000 és 1301 között alapított magyarországi ko-

lostorokat!�� Sorold fel a koronázási jelvényeket! Melyik a legrégebbi?�� Milyen pénzeket használtak az Árpád-korban? Melyik nemes-

fémből készültek?�� Sorolj fel Árpád-kori írásos emlékeket!

koronának is hívunk. A felbecsülhetetlen értékű ereklyén a kereszt az 1600-as években görbülhetett el, amikor a koro-naékszereket tároló vasláda fedelét véletlenül rácsapták a Szent Koronára.

A koronázási palást Szent István korából való. Látható rajta István király, Gizella királyné és Imre herceg egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása. A hegyikristály gömböt tartalmazó királyi jogar a koronaékszerek legrégebbi da-rabja.

Az országalma aranyozott ezüstből készült, és kettős ke-reszt díszíti. A koronázási kard későbbi az Árpád-kornál. Az 1000 és 1301 közötti időszak pénzei többnyire ezüstdé-nárok voltak, rézpénz csak igen ritkán jelent meg a forga-lomban. A várakból, falvakból előkerültek a hétköznapi élet használati tárgyai is: tálak, fazekak, bográcsok, ékszerek, továbbá mezőgazdasághoz és állattenyésztéshez kapcsoló-dó eszközök. A Magyar Nemzeti Múzeumnak több mint tizennégyezer tárgyból álló Árpád-kori gyűjteménye van.

�� Nézz utána, hogy mikor keletkezett a koronázási jogar! Segít a honlap: http://www.nemzetijelkepek.hu�� Sorolj fel néhány mezőgazdasági eszközt, amit az Árpád-korban

használhattak!

Az Árpád-kor írásos emlékei

Az írott emlékek közül elsősorban oklevelek maradtak fenn az Árpád-korból, amelyeket latin nyelven jegyeztek le. A legjelentősebb közülük a tihanyi és a pannonhalmi apát-ság alapítólevele. ��A tihanyi alapítóokmányban magyar szavak is olvashatók: „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”. A szöveg mai magyar nyelven azt jelenti, hogy „Fehérvárra menő hadi útra”.

�� Miért használták a latin nyelvet a középkorban?�� Képzeld el, hogy idegenvezető vagy! Mesélj a magyar koronázási

ékszerekről! Készülj fel a lecke szövege és képei alapján!

165

A Gesta Hungarorum első oldala � Milyen iniciálét látsz a képen? � Hol található Budapesten Anonymus szobra?

� A pannonhalmi apátság alapító levele

„A legfelségesebb úr Isten nevében Ist-ván, a legfelsőbb kegyelem gondviselé-séből a magyarok királya […] Pannonia hegyén lévő Szent Márton kolostornak olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Montecassino Szent Benedek monostora kapott.”

�� Ki volt Szent Benedek?

166

Nők az Árpád-ház történetében

�� OLVASMÁNY

Sarolt

Géza fejedelem feleségéről és Szent István kirá-lyunk édesanyjáról úgy tartották, hogy nagyon erős személyiség volt. Nyugati krónikák szerint ő vezette az országot Géza fejedelem helyett. A források szerint a kereszténységet pogány szokásokkal keverte. A nyugati, magyarokkal szemben ellenséges krónikák minden bizonnyal kissé eltúlozták Sarolt jellemének rossz oldalát. A történészek azt azonban elfogadják, hogy az agg Géza fejedelem mellett beleszólása lehetett

az ország ügyeibe. Koppány 997-ben, Géza halála után fe-leségül szerette vol-na venni, hogy biz-tosítsa saját maga számára a fejedelmi címet, ám István se-regeitől vereséget szenvedett.

Sarolt Szent István

születésekor

� Mi volt István király neve születésekor?

Gizella királyné

Szent István királyunk német felesége a ba-jor herceg húgaként került Magyarország-ra. Fivére utóbb német-római császár lett. Az esküvőt a történészek szerint 996-ban a kölni dómban tartották. A királyi párnak két fia született: Ottó és Imre hercegek. Ottó fi-atalon meghalt, a trónörökös Imre herceget pedig vadkanvadászat közben érte baleset.

Feltételezik, hogy részben Gizella király-né kézimunkája a koronázási palást, ami eredetileg miseruhának készült.

Gizella legszívesebben Veszprém várában tar-tózkodott. A települést a királynék városának is nevezzük. Elterjedt a szokás, hogy míg a királyt az esztergomi érsek, addig a királynét a veszp-rémi püspök koronázza meg a koronázási szer-tartáson.

István halála után Gizellát számos megaláz-tatás érte, rosszul bántak vele, ezért elhatározta, hogy hazatér német földre. A passaui kolostor-ban lett apáca, majd az apácákat vezető apátnő. Itt halt meg, sírja ma zarándokhely. Fennmaradt királynénk után egy becses ereklye, a Gizella-kereszt. Felirata szerint Gizella ki-rályné édesanyja sírjára adományozta ezt az arany-lemezekkel és drágakövek-kel díszített szent tárgyat.

A Gizella-kereszt

Szent Erzsébet

II. András és Gertrúd királyné gyermeke. Négy-éves korában eljegyezték egy német gróffal, ezért el kellett költöznie férjéhez német föld-re. Mivel a jegyese meghalt, annak öccse vette végül feleségül. Erzsébet ekkor mindössze ti-zennégy éves volt. Tizenöt évesen megszülte

első gyermekét. Édes-anyja meggyilkolásáról

166166

Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek � Sorolj fel olyan uralkodókat vagy előkelőket, akik segítették a szegényeket! Egy jó keresz-ténynek miért kell embertársain segítenie? � Nézd meg a könyvtárban vagy azinterneten, hogy mit jelent az alamizsna szó!

167

csak egy magyarországi útja során értesült, közel tíz évvel a merénylet után.

Jótékonykodásairól volt híres. Kórházat alapított, ahol saját kezével ápolta a betegeket. Segítette az árva gyerekeket és a szegényeket. Férje halála után viszont a rokonság megtil-totta Erzsébetnek a szegények támogatását. Felesleges pazarlásnak nevezték a jótékony-kodásra fordított pénzösszeget.

A legenda szerint egyszer a szent életű asz-szony kosarában kenyereket rejtve kilopózott a várból az éhezőkhöz. Útközben azonban találkozott a sógorával. A férfi gyanította, hogy Erzsébet ismét a szegények megsegíté-sére készül, ezért kérdőre vonta az asszonyt. A megrettent asszony azt füllentette, hogy csak rózsák vannak nála. Amikor a sógor be-lenézett a kosárba, ott valóban az említett vi-rágok illatoztak. A legenda szerint Isten így mentette meg a szent asszonyt. Erzsébet ké-sőbb a rokonokkal való rossz viszony miatt kolostorba vonult, pedig még a német császár is megkérte a kezét.

Példás cselekedeteiért és a szegények megse-gítéséért a pápa nem sokkal halála után szent-té avatta. Sírjánál később több csoda is történt, súlyos betegek gyógyultak ki bajaikból.

Szent Margit

IV. Béla király leánya a tatárjárás idején szüle-tett, 1242 januárjában. Édesapja megfogadta, hogy ha az ország Isten segítségével megme-nekül a tatároktól, akkor felajánlja gyerme-két az Úrnak. A tatárok kivonulása után a kislány háromévesen Veszprémbe került. A helyi apácakolostorban nevelkedett. Ké-sőbb abba a zárdába költözött, amelyet édes-apja alapított Buda közelében, a Nyulak szi-getén. A zárdában munkával és imádsággal teltek a napjai.

A legenda szerint jósképességgel is rendel-kezett, amellyel gyakran segítette apját dip-lomáciai ügyekben. IV. Béla hozzájárulásával felmentették volna fogadalma alól, de ő nem akart sem a cseh, sem a lengyel király felesége lenni. Apácaként halt meg. Előbb boldoggá, majd a 20. században szentté avatták példa-mutató élete miatt.

167167

Az Árpád-ház magyar uralkodóinak leszármazási táblája

A magyar nép őshazájának a Dél-Urál nyuga-ti vidékét tekintjük. Innen vándoroltak őseink Levédiába, majd a 9. században Etelközbe. A magyarság törzsekből, nemzetségekből és nagy-családokból állt. Eleink félnomád életmódot folytattak. Földet is műveltek, de meghatáro-zóbb volt az állattenyésztés. Lovakat, juhokat és szarvasmarhát tartottak. Hittek egy égben lakozó istenségben, de a szibériai sámánokra emlékez-tető látó embereik is voltak. A magyar sámánt táltosnak nevezzük. A magyar nép Levédiában hét törzsből állt, mindegyiket egy-egy vezér irá-nyította. A hét vezér a monda szerint Etelközben vérszerződést kötött egymással. Álmos fejedelem fiának, Árpádnak a vezérletével 895 és 900 között megtörtént a honfoglalás. A letelepedő magyarok ezután közel hetven éven át kalandozó hadjára-tokat vezettek Nyugat-Európa, Itália és a Bizánci Császárság ellen.

�� Milyen okból folytak a kalandozások? Mutasd be a magyarok harcmodorát!

Az augsburgi vereség után a zsákmányszerző portyák száma lecsökkent, majd végleg meg-szűnt. Géza fejedelem elhatározta, hogy felveszi a kereszténységet. Fiának egy német hercegnőt, Gizellát kérte feleségül. Szent István király a ma-gyar állam megalapítója. Miután legyőzte a po-gány Koppányt, koronát kért és kapott a pápától. 1000-ben magyar királlyá koronázták. Az orszá-got vármegyékre osztotta, mindegyik élére egy-egy ispánt állított. Segítette az egyházat. Két ér-sekséget és nyolc püspökséget alapított az ország

területén. Támogatta a pannonhalmi kolostort. Kötelezővé tette a templomba járást. István király halála után felfordulás lett úrrá az országban.

Szent László király szigorú törvényeivel hely-reállította a rendet. Betiltotta a pogányságot. Le-győzte az országra törő nomádokat, és elfoglalta Horvátországot. Elérte, hogy a pápa szentté avas-sa István királyt, Imre herceget és Gellért püspö-köt. Utódja, Könyves Kálmán meghódította Dal-máciát, és enyhített a törvények szigorán.

�� Szent László és Könyves Kálmán uralkodása alatt mi-lyen területekkel gyarapodott Magyarország?

IV. Béla király uralkodása alatt érte el a Batu kán vezette tatár sereg Magyarországot. 1241-ben a mongolok a muhi csatában legyőzték Béla király hadait, az uralkodó Dalmáciába menekült. Batu kán katonái rengeteg magyart megöltek. IV. Béla a mongolok elvonulása után újjáépítette az or-szágot. Földeket adományozott, cserébe viszont megkövetelte a földesuraktól, hogy birtokaikon kővárakat építsenek. A lemészárolt lakosság he-lyére külföldi telepeseket hívott az országba. IV. Béla királyt cselekedeteiért második honalapító-nak is nevezzük. Halála után a leghatalmasabb földbirtokosok kiskirályként kezdtek el uralkod-ni a területeiken. Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András király 1301-ben halt meg. Ezzel véget ért az Árpádok uralkodása.

�� Írj fogalmazást IV. Béla uralkodásáról! Miben tért el a király uralkodásának tatárjárás előtti és tatárjárás utáni időszaka?

168

Árpád népe �� ÖSSZEFOGLALÁS

895 1000 1038 13011241

1000 1100 1200 1300800 900700

történelem 5

Documents