tokaj-hegyalja hazánk legkiválóbb tokaj és hegyalja anyagok...tokaj és hegyalja technika- és...

Tokaj és Hegyalja

Technika- és ipartörténeti emlékekTokaj és Szerencs környékén

Tokaj-Hegyalja hazánk legkiválóbb fehérborát termelő tájegysége, 2002-től a világörökség része. A világörök-ségi rangot azonban nem pusztán a szőlőtermesztésnek és a borászatnak köszönheti a vidék, hanem páratlan természeti adottságainak, építészeti és kulturális örökségének és a he-lyi hagyományoknak is, mint pl. a kádármesterség több évszázados szakmai öröksége, vagy éppen a bányászat vagy a cukor- és csokolá-dégyártás. Technika- és ipartörténeti kalauzunk célja ezeknek a hagyomá-nyoknak a részbeni bemutatása. Ha már ismeri a „tokajit”, ismerje meg Tokaj-Hegyalja ipartörténeti emlékeit is!

Ipari örökség - Industrial Heritage - Industriekulturerbe

Széchenyi szobor Tokajban

6

tokaj.indd 1tokaj.indd 1 2005.05.20. 18:16:462005.05.20. 18:16:46

5

5 9

„Semmi sem emelheti fel anyaföldünket,csak agyvelőnk ‚s kezeink;”

(Gróf Széchenyi István. Hitel)

Tokaj (1), illetve a tokaji bor az 1500-as években nyerte el mai rangját, amikor a török hódoltság miatt a gazdasági élet központja Észak-Magyarország lett. Ez évszázadokra meghatározta a térség fejlődését: a borászat és a kereskedelem mellett csak a hagyományos kézműves- mesterségek (csizmadia, csipkeverő, szabó, asztalos, kovács stb.) voltak jelen a térségben.

A 19. század utolsó harmadában jelennek meg a nagyobb ipari vállal-kozások Tokajban. Ezek közül az egyik legjelentősebb az Első Tokaji Konyakgyár Rt. (2), amelyet 1890-ben alapítottak. Gyártmányai már a századforduló után nem sokkal világhírűek voltak, több külföldi kiállításon díjat nyertek. Az 1920-as években pedig már 10-15 000 palack konyakot hoztak forgalomba évente. Ma a konyakgyár emlékeit a Tokaji Múzeumban (3) lehet megtekinteni.

Az újkori édességkészítés kézműipari formája csak a 19. század elejétől kezdett kialakulni Magyarországon. A tartós édességet kezdetben a kézműiparos cukrászok készítették, ezért az édességkészítő gyárak többsége a kézműiparból fejlődött ki. Szerencs, mint a Hegyalja és a Zemplén-hegység kapuja, mind a cukor –, mind a csokoládégyártásból kivette a részét már a 19. század végétől fogva.

A filoxéra járvány a hegyaljai szőlőültetvények jelentős hányadát pusztította el 1886-ban. Helyükben cukorrépa-termesztésre állt át a lakosság. Több próbálkozás után végül 1889-ben Szerencsen nyílt meg Európa akkor legnagyobb cukorgyára és finomítója, ahol 1894-ben már exportra is dolgoztak. 1934-ben a szerencsi cukorgyár terméke, az apró szemű, finomított kristálycukor még a svájci piacot is meghódította, 1935-ben pedig leálltak a cukorsüveg- (4) gyártással, helyette bevezették a kockacukrot.

A technikai és formai újításokban a Szerencsi Cukorgyár (5) mindig elől járt. 1953-ban hazánkban először itt finomítottak import nád nyerscukrot, 1957-ben pedig bevezették az egyenként csomagolt kávéházi kockacukor gyártását, amelyet 1977-ben váltott fel a tasakos cukor. A gyár jelenlegi tulajdonosa a német NORDZUCKER AG, neve: Mátra Cukor Rt., Szerencsi telephely. A cukorgyár és a cukorgyártás történetét ma a Szerencsi Cukormúzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. (6)

A szerencsi Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. a 20-as évek derekán indult fejlődésnek, amikor a svájci Liechti Frigyes került az üzem élére, s nyomban korszerű gépeket és szakembereket hozatott Németországból. Kezdetben csak csokoládét állítottak elő, majd 1928-ban megkezdődött a karamellák készítése is. A gyár Stühmer-receptekkel dolgozott, és a saját tehenészetükben termelt tejet és tejterméket használta fel. Ennek köszönhető, hogy karamelláikkal hamarosan meghódították a pia-cot. A vál lalat megtartotta az előkelő második helyet a hazai termelés nagyságát illetően, és termékösszetételében is maradt a kézimunka-jelleg nagyobb aránya. Ma a Nestlé Hungária gyáraként működik, és elsősorban italporokat gyárt és csomagol. Mintaboltja Szerencsen, a Rákóczi u. 126. sz. alatt található.

Az 1996-ban létesült Bonbon Kft. Csokoládégyár folytatja a nagy hírű szerencsi csokoládétermékek gyártását, és fejlesztésekkel bővíti választékát. (7)

Mintaboltjai a Rákóczi út 112. és a Gyár u. 22. sz. alatt találhatók. (8)

Az 1870-es években létesített Tokaji Gyufagyár (9) a Tiszavidéki Gyufagyár Rt. egyik legelső üzeme volt. 1912-ig hagyományos módon állíttatta elő termékeit a gyár, majd 1917-ben már modern gépek segítségével napi 180 000 doboz

és tasak kénes és „svéd” gyufát készítettek. A gyár egyike lett az ország legjelentősebb üzemeinek, a belső piac nagy részét ellátva áruval. A gazdasági világválság éveiben azonban nem bírta a világpiacon kibontakozó konkurenciaharcot, és 1929-ben Grósz Vilmos tulajdonos kénytelen volt eladni a tokaji üzemet a Szikra Magyar Gyújtógyár Rt-nek, amely 1930-ban felszámolta a gyárat. A gyár emlékeit ma – több más kisebb tokaji gyár, valamint a bodrogkeresztúri és tarcali egykori téglagyár emlékeivel együtt –szintén a Tokaji Múzeumban lehet megtekinteni.

Tokaj-Hegyalja egyik legfon-tosabb felhasznált természeti nyersanyaga a Tokaji-hegy andezit-je. Az útépítéshez használt kő kitermelése a 19. század második felében kezdődött el. Az 1870-es években jöttek létre az első

bányák Tokajban, pl. az Észak-magyarországi Kőbánya, a Magyar Tarmac Rt. és a Hubertus-bánya.

A tr ianoni békeszerződést követően, az új magyar határok között – kényszerűségből is – megélénkültek a nyersanyagkutatások. A ma már a kulturális rendezvényeiről híres tokaji Patkó-bányát 1923-ban nyitották meg. Kezdetben csak egyetlen pallódeszkán, talicskán tolta a követ az uszályokra a gyárban dolgozó alig több mint húsz munkás – ám nem sokkal később már 100-150 bányászt foglalkoztatott az üzem. A kő iránti

2

8

6

4

7

10

1


12

„Minden pálya dicső,ha belőle hazádra derűl fény.” (Kölcsey Ferenc)

kereslet növekedése következtében több bánya is nyílt Tokajban a 30-as években, ahonnan általában lovas szekérrel szállították a követ a vasútállomásra vagy a Bodrog-parti rakodótérre. Ma a bányák közül a Patkó-bánya (10) látogatható, amely nyaranta rendszeresen ad otthont különféle zenei rendezvényeknek.

Hasonlóképpen andezitbányá-szat folyik Bodrogkeresztúron és Tállyán is. Bodrogkeresztúron a 37-es főútról is jól látható a riolittufa-bánya. A tállyai kőbánya 1928-as alapítása óta működik. Ez a bánya képezi alapját az Encsy György Regionális Kőzetgyűjteménynek.

A szegilongi Hosszúmáj-dűlő-ben levő szakadékos árokban a helyi lakosság már a 20. század elején is ismerte azt a kaolin–kibúvást, melyet fehér anyagnak nevezett és házmeszelésre használt fel. 1934-ben Szegiben kezdtek neki az anyag

Mádon az 1930-as évek ele-jén nyitották meg a Bomboly-bányát, amelyből kerámiai kaolint bányásztak.

E vidék ugyancsak igen jelleg-zetes ásványbányászati terméke a kvarcit. Rátka község határában, a Hercegköves és az Istenhegy felszínén nagy kiterjedésben is-meretes. Miután a Diósgyőr i Vasgyár berendezkedett a szilika-tégla gyártására, az istenhegyi kvarcitbánya 1930-tól folyamatosan működött.

Magyarországon a Tokaji hegy-vidéken (Rátka, Mád, Bodrog-keresztúr) fordul elő leggyakrabban a zeolit. A térségben elsősorban a mádi székhelyű Geoprodukt Kft. (11) és a Zeotrade Kft. foglalkozik a kitermelésével és különféle felhasz-nálásával. A zeolitok olyan ásványok, amelyek többféle feldolgozás ered-ményeként széles körű hasznosítást tesznek lehetővé. A víztisztítástól az

feldolgozásának egy leégett malom helyén beindult házilag összetákolt iszapolóban. Ez volt az első hazai kaoliniszapoló. Az iszapoláshoz használt Bodrog-víz azonban káros szennyezést vitt be az iszapolt termékbe, s ezért 1936-tól a szegi nyersanyag száraz előkészítésére tértek át.

A szeg i l ong i nye rsanyag papírgyártásra való rendkívüli alkalmasságát felismerte egy osztrák vállalat is, így jött létre a Kamieg osztrák céggel együttműködve a Magyar Kaolin Művek Rt. Ez a vállalkozás építette fel a szegi őrlőművet.

A szegi longi kutatásokkal egyidőben Rátka határában is találtak kaolint. A rátkai legelőn észlelt kaolinkibúvások adtak lehetőséget arra, hogy megnyíljon az első bánya Rátka és Mád között az 1923-24-es években. 1936-tól a vállalkozást „Kaolin Iszapoló és Bányaipari Rt.” néven jegyezték. Ekkor már kezdetleges őrlőberendezéssel is rendelkezet t az üzem. Az őrlőmalomban kőjáratok őrölték a rátkai legelőről származó nyers kaolint.

utak karbantartásáig, az emésztési problémák gyógyításán át a nö-vénytermesztésen keresztül az állattartásig mintegy 150 felhasz-nálási területe van jelenleg e piacképes terméknek.

Ma Tokaj -Hegyal ja kövei t látogatásvezető nélkül is folyamatosan meg lehet tekinteni a Mád határában található kőtárban, a 3713. sz. út mentén Tállya felé haladva. Szak-vezetést és árubemutatást a bányák üzemeltetőitől előzetes bejelentés alapján lehet kérni.

Számos más iparág is jelen volt Tokaj-Hegyalján, amelyek tárgyi emlékeinek egy része itt, helyben, másik része Budapest múzeumaiban tekinthető meg.

– Az 1880-as évek nagy felfede-zése volt Bodrogkeresztúron az a bronzból készült szerszámokból, ékszerekből álló lelet, melyek alapján a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy Bodrogkeresztúron bronzkori öntőműhely működött. 1918-ban bukkantak a községtől nyugatra lévő Dereszla-domb ke-leti lejtőjén a „Dereszla kincse” néven ismert, arany ékszerekből álló leletanyagra, mely a Krisztus előtti 1200. évből származik. Mindezen leletek alapján a község területe Bodrogkeresztúri kultúra néven vonult be a hazai és nemzetközi archeológia történetébe. A bodrogkeresztúri leletek ma a Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg.

– A Tokaji Múzeumban ma is megtalálhatók a kisebb tokaji gyárak és manufaktúrák, mint pl. a szappan-, paplan-, papucs- és bőrgyár, valamint a hengermalom és a fűrésztelep tárgyi emlékei.

– Bodrogkeresztúron magán-kezdeményezésre nyílt meg a Magyar Motorok Múzeuma, amely előzetes bejelentkezés alapján várja a látogatókat.

– Erdőbényén, a kádárfaluban ma is több kádár várja az oda érkező vendégeket, akik bárkinek szívesen megmutatják, hogyan készül a gönci hordó, amelyben a tokaji bort érlelik, tárolják egész Tokaj-Hegyalján. (12)

– A szerencsi Rákóczi-várban lévő Zempléni Múzeumban több mint egymillió darabos képeslap-gyűjtemény (13) várja az érdeklő-dőket. A képeslapokon számos tokaj-hegyaljai és más Kárpát-medencei, illetve európai területekről származó ipartörténeti emlék is szerepel, pl. régi gyárak fotói, logói stb.

13

13

3

3

11


Barangolás Tokaj-Hegyalján Tokaj-Hegyalja Turisz-tikai Kártyával

A tokaji Tourinform Iroda turisztikai portálján számos lehetséges útvonal közül választhatnak az érdeklődők, attól függően, hogy családi, üzleti vagy csoportos kirándulást terveznek Tokaj-Hegyaljára. Az útvonaltervek tartalmazzák a látnivalókat – köztük a technikatörténeti és ipari örökséget, a turisztikai szolgáltatásokat és a potenciális kitérőket is. A Tokaj-Hegyalja Turisztikai Kártya pedig lehetővé teszi, hogy az útvonaltervekhez kapcsolódó szolgáltatásokat akár 5-10% kedvezménnyel vegyék igénybe vendégeink.

Borbusz-járat Tokaj-HegyaljánSzeretné megismerni Tokaj-Hegyalja borászatait?

Kíváncsi, hol és hogyan készül a tokaji bor? Esetleg meg is szeretné kóstolni a különböző pincészetek borait, de nem meri, mert autóval érkezett? Minden ilyen gondra megoldás a tokaji borbusz-járat, amely május derekától október első hetéig minden hétvégén több alkalommal lehetőséget kínál az ide látogatóknak Tokaj-Hegyalja borainak megismerésére. A borbusz-járat útvonala: Tokaj – Bodrogkeresztúr – Disznókő – Tarcal – Tokaj.

Túraajánlatok

Tám

ogat

ók: N

emze

ti K

ultu

rális

Örö

kség

Min

iszt

ériu

ma.

Kia

dja:

Bay

Zol

tán

Alk

alm

azot

t Kut

atás

i Ala

pítv

ány

Logi

sztik

ai é

s G

yárt

áste

chni

kai I

ntéz

et. N

yom

dai e

lőké

szíté

s: Á

.Tót

h&B

arát

ai K

ft. S

zerk

eszt

és: N

agy

Júlia

- D

róto

s Lá

szló

9

Városnézéssel egybekötött élő művelődéstörténet órák Tokajban minden hétvégén – gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt

Tokaj évszázadokon át stratégiai fontosságú kisváros volt. Itt választották Szapolyait uralkodóvá, Tokaj várának ostroma 1565-ben világszenzáció, igazi korabeli médiahír volt, amelyről egész Európában cikkeztek az újságok, itt élt gyermekkorában Nicolaus Lenau, akit az osztrákok Byronjának neveznek, manapság minden évben itt rendezik meg a Tokaji Írótábort… Mégis, Tokajt általában csak a borairól ismerik, sok ideérkező számára fel sem tűnnek az emléktáblák, fel sem tűnnek a 18. századvégi rokokó csodálatosabbnál csodálatosabb emlékei. Városnézéssel egybekötött művelődéstörténet óráinkon élvezetes, izgalmas történelmi barangoláson vehetnek részt gyerekek és felnőttek egyaránt május derekától október első hetéig minden hétvégén.

Bővebb információ a fenti túrákról: Tourinform Tokaj – 3910 Tokaj, Serház u. 1. Tel. / fax: +36-47-352-259; e-mail: [email protected]; www.tokaj-turizmus.huInformációs pontok Tokaj-Hegyalján és a Zemplénben:

Tourinform Tokaj – 3910 Tokaj, Serház u. 1. Tel. / fax: 47/352-259; e-mail: [email protected]; www.tokaj-turizmus.hu; www.tokaj.huTokaji Múzeum – 3910 Tokaj, Bethlen Gábor u. 7.Tel. / Fax: 47/352-636, E-mail: [email protected] Nyitva tartás: Kedd-vasárnap: 10.00-16.00 óra között; télen: vasárnap zárva. Tarcali Galéria – 3915 Tarcal, Fő út 61.; Tel.: 47/580-444, Fax: 47/580-441, e-mail: [email protected]éni Múzeum – 3900 Szerencs, Rákóczi-vár Telefon / Fax: 47/362-842, 47/560-159. E-mail: [email protected]; [email protected] Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00-16.00 óra között. Tourinform Sárospatak – 3950 Sárospatak, Eötvös u. 6.Tel.: 47/315-316, Tel./fax: 47/511-441; [email protected]; www.sarospatak.huZemplén Tourinform – 3980 Sátoraljaújhely, Táncsics tér 3.Tel./fax: 47/321-458; [email protected]; www.satoraljaujhely.huTourinform Abaújszántó – 3881 Abaújszántó, Szent István tér 1.Tel./fax: 47/ 330-053; [email protected]; www.abaujszanto.huSzerencsi Cukormúzeum – 3900 Szerencs, Gyár u. 1.Tel: 47/565-100/282 Nyitva tartás: szombat-vasárnap: 9-13 óráig, bejelentkezéssel csoportoknak keddtől-péntekig 8,30 - 11.30 óráig. Hétfőn szünnap.Encsy György Regionális Kőzetgyűjtemény – 3907 Tállya. Rákóczi út 70. Telefon: 47/398-177Magyar Motorok Múzeuma, – 3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth út 96. Tel./Fax: 47/396-123; Mobil: 30/98-33-322

Források: Tokaji Múzeum (Tokaj), Cukormúzeum (Szerencs)

3


tokaj-hegyalja hazánk legkiválóbb tokaj és hegyalja anyagok...tokaj és hegyalja technika- és...

Documents