toszkán műv
TRANSCRIPT
Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése
• Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott
a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek, a bencéseknek.
• Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön
lévő építészeti hagyományokat.
• a helyi hatásokat is figyelembe véve kellett új szakrális építészetet
teremteniük, ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet
volt.
Monte Cassino, bencés apátsági templom alaprajzi rekonstrukció
• Montecassino a bencés rend anyakolostora.
• A nyugati szerzetesség megalapítója és reguláinak szerzője, Nursiai
Benedek (480 k.–543) itt alapítja a kolostor első épületeit, melyek egy
részét a VI. században a longobárdok, a IX. században az arabok pusztítják
el. Ekkor a szerzetesek el is menekülnek.
• A XI. század közepére az újra használatba vett és fokozatosan helyreállított
kolostor a legjelentősebbé válik Dél-Itáliában, és a század második felében
virágkorát éli.
• a kolostor legjelentősebb apátja: Desiderius (1058–1087), a későbbi III.
Viktor pápa.
• Ő építteti újjá az apátságot és gondoskodik igényes díszítéséről.
• Az Ostiai Leó által írt montecassinói krónika részletesen számol be Desiderius
tudatos művészeti törekvéseiről
• Ezek lényege nagy pompájú, gazdagon díszített kolostor létrehozása s ennek
érdekében minden anyag és ékesség megszerzése: az anyakolostort, amely
Szent Benedek sírját is tartalmazza hasonlóvá akarja tenni a római
bazilikákhoz:
• ennek érdekében pl. Rómából szállíttat építőanyagot
• legközelebbi mintaképe: S. Paolo fuori le Mura // nagy magas
kereszthajó
• Szent Benedek sírkápolnája az apostolok római sírját követi
•Nyugaton átrium
• emellett művészeti programja historizáló: szerinte, amit a nyugati
világ elvesztett, azt a görög szakértelem segítségével lehet pótolni
• A templom díszítésében bizánci mintaképekhez igazodik:
– Inkrusztált kőlapok
– Díszpadlózat
– mozaik
Sant’ Angelo in Formis• felsz. 1072
• ezt is Desiderius építteti és ennek alapján fogalmat alkothatunk Montecassino egykori freskódíszéről is
• hosszhajó: három sáv Krisztus
életének jeleneteivel
• mellékhajóban: töredékes
ótestamentumi jelenetek
• főhajó északi falán:
keresztrefeszítés: nagyobb
méretű, mint a többi ábrázolás
• nyugati falon: Utolsó Ítélet
kompozíció: bizánci szokást
követ
• apszisban: trónoló
Pantokrátor + alatta
arkangyalok + Desiderius
donátor-portréja (udvari bizánci
stílusú)
Toszkána rendi építészete
• A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az
antik hatás befolyásolta: Róma a"nagy" példakép
• A rendi reformot képviselő szerzetesek a pápai politikát
támogatják
• A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca)
• építészetben eltérő stílust képviseltek
Firenze, San Miniato al Monte
S. Miniato al Monte
• az oliveti bencések (bencés reform-rend) új
temploma
• építés kezdete: 1060-tól (csak a 13. században
fejezik be)
• háromhajós, egyapszisos ókeresztény bazilika
altemplommal
• Nincs kereszthajója
• népoltáros, emelt szentélyes megoldás: alatta
csarnokkripta
• a felületképzésben a firenzei műhely jellemzője az
antik elemek síkszerű alkalmazása, polikróm
geometrikus elemekkel (márvány-berakás)
Homlokzat: polikróm díszítés: zöld-fehér márványinkrusztráció: jellegzetes
• timpanonban: építszeti elemek: árkádsor + fiktív állatalakok + absztrakt motívumok
• mozaik: Deézisz / 13. századi
• lefedés: nyitott fafedélszék:
•nagyméretű hevederívek
tartják (ezek négykaréjos
pillérekre támaszkodnak)
• bent is polikróm (zöld-fehér)
márványburkolat
• nagyon megemelt szentély
•alatta csarnokkripta
• előtte népoltár
Apszismozaik: 13. századi
Padlódísz:márvány – inkrusztráció: csillagjegyek
Firenze (Battistero)
• a városi dóm előtt található
• Keresztelő Szent Jánosnak szentelték
• 1059: alapkőletétel: II. Miklós pápa (korábban firenzei püspök + a reformmozgalom képviselője)
• 1128: már használták
• 1150: a lanterna felhelyezése
• nyolcszögű épület egyenes záródású szentélyapszissal
• kívül-belül: márványborítás (fehér: carrarai, zöld: prátói): mintakép: hellenisztikus hagyomány + pl. Ravvenna/ San Vitale
• sarkok csíkozása: 13. századi
• belső tagolás: 2 szint: alsó szinten oszlopokkal elválasztott hárma sfülkecsoportok + felső szinten karzat (Páros ívek)
• mintaképe a római Pantheon (stílustörekvés // Nagy Károly)
• A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más
kompozícióban alkalmazták.
• Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el
• a polikrómia másodlagos.
Pisa katedrális
• katedrális ép. kezd.: 1063
• keresztelőkápolna ép. Kezd.: 1153
• campanile: 1174
• a nyugati homlokzaton felirat: építés kezdete (1063) + Daidaloshoz hasonlítja az első építészt = Busketus (ez a sírfelirata is egyben)
• 5 hajós + kereszthajó is három hajós
• kívül-belül színes márványinkrusztáció
• külső kilakítás: vakárkádok + egymás fölött körbevezetett törpegalériák // lombard építészet
• 1063 és 1118 között épült meg: Busketus és Rainaldus mester műve
• bent is márványberakásos díszítés
• hármas tagolás: árkádívek + empórium + ablakok
• impozáns méretek (Pisa ebben az időszakban tengeri nagyhatalom)
• korinthoszi +kompozit fejezetű oszlopok
• mellékhajókban + empóriumokon kersztboltozat
• főhajóban: kazettás mennyezet (16. sz.)
földszinti és karzatszinti alaprajz, keresztmetszet: a kereszthajók 3-3 hajósak és apszisban végződnek, mintha önálló templomok lennének: az ókeresztény mártíriumokra emlékeztetnek
A négyezeti torony a főhajó és a kerszthajók találkozásánál
•Nyugati főhomlokzat: földszinten: 7 vakárkád (korinthoszi oszlopokkal)
• flötte négy szinten törpegaléria
Battistero
• a nyugati homlokzat előtt
• 1153-ban kezdik el építeni
Kör alaprajz: közepén keresztelőkút: körülötte kétszintes körüljáró
Gömbkupola
Külső dísz: vakárkádok + törpegaléria + gótikus oromzatdísz
Pisa, Battistero (1153., XIII. sz.), földszinti és emeleti alaprajz, metszet, románkori és gótikus homlokzat.
Campanile, ferde torony
• 1173-ban kezdik el építeni
• építés közben megdőlt: szakaszonként megpróbálták kiigazítani a tengelyét
• bef: 14. század
• kör alaprajz
• 7 szintes
• alsó + felső szinten: vakárkádok
• 6 szint: oszlopos-árkádos körüljárók
• Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm, S. Frediano, S.Pietro Somaldi, S. Francesco, stb.). A S. Michele templom (XII. sz. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik.
• Lucca, S. Michele templom (XII. sz. közepe), látkép.