Az ukrán kisebbségi jogi szabályozás és a nyelvtörvény

dilemmái

Előadás az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Jogtudományi

Intézetében2013. március 28.

Ukrajna

Főváros: Kijev Kijev                                              

Államforma: köztársaság

Parlamenti – prezidenciális -

lakosság (2006): 46 710 816

Terület: 603 700 км² Címere Zászlaja

Ukrajna

Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint

Nemzetiségek (az ukránok és a nagyobb

lélekszámú kisebbségek)

Ezer fő

%

2001/1989 évhez viszonyítva, %

Nemzetiségük nyelvét tekintik

anyanyelvüknek (2001-ben, ezer fő/%)

2001 1989

ukrán 37541,7 77,8 72,7 100,3 31970,7/85,2

orosz 8334,1 17,3 22,1 73,4 7993,8/95,9

belorusz 275,8 0,6 0,9 62,7 54,5/19,8

moldován 258,6 0,5 0,6 79,7 181,1/70,0

krími tatár 248,2 0,5 0,0 5,3 x több 228,4/92,0

bolgár 204,6 0,4 0,5 87,5 131,2/64,2

magyar 156,6 0,3 0,4 96,0 149,4/95,4

román 151,0 0,3 0,3 112,0 138,5/91,7

lengyel 144,1 0,3 0,4 65,8 18,7/12,9

zsidó 103,6 0,2 0,9 21,3 3,3/3,1

örmény 99,9 0,2 0,1 1,8 x több 50,4/50,4

görög 91,5 0,2 0,2 92,9 5,8/6,4

tarár 73,3 0,2 0,2 84,4 25,8/35,2

cigány 47,6 0,1 0,1 99,3 21,2/44,7

azerbajdzsán 45,2 0,09 0,07 122,5 23,9/53,0

grúz 34,2 0,07 0,03 145,5 12,5/36,7

német 33,3 0,07 0,07 88,1 4,01/12,2

gagauz 31,9 0,07 0,06 100,1 22,8/71,5

A nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos jogalkotás periódusai és jelentősebb vonatkozó jogszabályai

1. A függetlenedés időszaka: Nyelvtörvény (1989), Szuverenitási deklaráció (1990), Nemzetiségek jogainak deklarációja (1991)

2. A függetlenség első évei : Kisebbségi törvény (1992), Alkotmány (1996), kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások

3. Európa Tanácsi csatlakozás és az ebből fakadó kisebbségvédelmi kötelezettségek: ET Parlamenti Közgyűlés ének 1201. sz. Ajánlása ,

Kisebbségi Keretegyezmény, Nyelvi Charta , az ET monitoring rendszere

4. Kisebbségi és nyelvi jogok szabályozása egyéb jogszabályokban

5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbségvédelem alapkérdése: Nyelvtörvény (2012)

E dokumentum szerint, a független Ukrajnában, a nemzetiségek jogosultak lesznek: - Az általuk hagyományosan lakott területek megőrzésére és e területeken a nemzetiségi-közigazgatási egységek létrehozásra. - Nemzeti szimbólumuk szabad használatára. - Történelmi örökségük védelmére. - Az anyanyelv szabad használatára a közélet minden területén, különösen az oktatásban, a gazdaság és a hírközlés területein.Előirányozza, hogy a Nyelvtörvény vonatkozó normáját úgy kell értelmezni, miszerint nem csak azokban a közigazgatási egységekben lehet a nemzetiség nyelvét az államnyelvvel egyenrangúként használni, ahol valamely nemzetiség többséget alkot, hanem bárhol, ahol hagyományosan, illetve egy tömbben él.

Nemzetiségek jogainak deklarációjában kilátásba helyezett jogok

Kisebbségek törvényben szavatolt jogai

A nemzeti kulturális autonómiára, és annak keretében: - az anyanyelv használatára és az anyanyelven történő oktatásra; - a nemzeti kulturális hagyományok megőrzésére és fejlesztésére; - a nemzeti szimbólumok használatára; - nemzeti ünnepeik méltatására; - hitük megvallására, gyakorlására; - irodalmi, művészeti, tömeghírközlési igényeik kielégítésére; - nemzeti-kulturális szervezetek és oktatási intézmények létrehozására.Ezeken túl, a kisebbséghez tartozó személyek jogosultak: - választani, és megválasztatni, illetve kineveztetni bármelyik hatalmi szerv bármelyik beosztásába, a nemzetiségi kulturális szervezetek jelölteket indíthatnak a helyi és országos választásokon; - meghatározni saját nemzetiségi hovatartozásukat; - nemzetiségi nevük használatára; - szabad kapcsolattartásra nemzettársaikkal, mint az országon belül, mint más országokban.

Az állam kötelezettségei a kisebbségek jogainak szavatolása terén

- Az állam polgárai számára, nemzetiségi származásuktól függetlenül a jogegyenlőség garantálása.

- Megfelelő intézményi háttér, így országos szinten, Nemzetiségi Ügyek Minisztériumának létrehozása.

- Minden nemzeti kisebbség számára a nemzeti-kulturális autonómia jogának garantálása.

- Intézkedések foganatosítása a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények megfelelő káderellátására.

- Ott, ahol az adott nemzetiség többséget alkot, a nemzetiségi nyelv hivatalos használatának biztosítása.

- A kisebbségek élettere megőrzésének garantálása mind azok történelmi, mint jelenkori szálláshelyén.

- A kisebbségek társadalmi szervezetei működésnek elősegítése. - Az állami költségvetésben a kisebbségek fejlődésére

pénzösszeg biztosítása.

Az Alkotmánynak a kisebbségi jogok vonatkozásában releváns tételei

- A preambulum szerint az alkotmányozás alanya az Ukrán Nép – Ukrajna minden nemzetiségű állampolgára.

Az Alkotmány : - garantálja az orosz és más kisebbségi nyelvek szabad

fejlődését és alkalmazását (10. cikkely); - meghatározza, hogy a nyelvek alkalmazása Alkotmány által

garantált, és annak rendjét törvény állapítja meg (10. cikkely);

- elősegíti minden őshonos nép és nemzeti kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és felekezeti önazonosságának a megőrzését (11. cikkely);

- garantálja az anyanyelven való oktatást, illetve az anyanyelv tanulását állami és önkormányzati oktatási intézményekben, illetve a nemzetiségi-kulturális szervezetek által (53. cikkely).

Európa Tanácsi csatlakozás és az ebből fakadó kisebbségvédelmi kötelezettségek

- Az ET PK 190 (1995) sz. döntése Ukrajna csatlakozásáról: „a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját a Parlamenti Közgyűlés 1201. sz. Ajánlása, és ezen okmány elveinek megfelelően alakítani, beépíteni ezeket jogrendszerébe és közigazgatási gyakorlatába”.

- 1997 december 9-én a Verhovna Rada ratifikálta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt.

- A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájáról 1999 decemberében a Verhovna Rada által elfogadott ratifikációs okmány nem kerül letétbehelyezésre az ET Főtitkáránál. 2000 júniusában az Ukrán Alkotmány Bíróság ügyrendi hibára való hivatkozással hatályon kívül helyezi azt.

- A 2003 májusában elfogadott ratifikációs törvény által meghatározott követelményszint jelentősen elmarad a meglévő és gyakorolt nyelvi jogoktól.

- A Keretegyezményt illetően, folyamatban van a végrehajtást ellenőrző monitoring harmadik, míg a Nyelvi Charta tekintetében második köre.

Jogalkalmazási problémákról

A nemzeti kisebbségek fogalmának tág meghatározása: „az állampolgárok azon csoportjai, akik nem ukrán nemzetiségűek, nemzeti önérzetről és közösségi összetartozásról tesznek tanúbizonyságot” (Törv. 3.cikk).

A törvényben garantált kulturális autonómiának a meghatározatlansága.

Törvényi előírások be nem tartása, többek között: - az állami intézményi háttér tejes hiánya; - a választásokat szabályzó törvények figyelmen kívül hagyják a

kisebbségi törvény vonatkozó szabályait (jelöltállítási jog); - nincs, illetve elenyésző mértékű a kisebbségi szervezetek

állami támogatása.Esetenként, a nemzetközi kötelezettségek következetes és

lelkiismeretes végrehajtása szándékának hiánya.

5. A nyelvi jogok, mint a gyakorlati kisebbségvédelem alapkérdése: Nyelvtörvény (2012)

• Ukrajnában, a törvényekben deklarált, és nemzetközi szerződésekben is szavatolt kisebbségi jogok választékos érvényese nem jelentkezik fajsúlyos problémaként az országos szintű belpolitikában, hiszen az érdekeltek, az orosz „mega” kisebbséget leszámítva az ország lakosságának alig 2%-át teszik ki, külön-külön egyik sem haladja meg a 0,6%-ot.

• Ugyanakkor, az országban meglévő sajátságos kétnyelvűség miatt „perdöntő” súllyal bír a nyelvi kérdés. Míg az 1996-2010, különösen a 2005-2010 között, a született jogszabályok, függetlenül az Alkotmány, az érvényes 1989. évi Nyelvtörvény, és az ország nemzetközi-jogi kötelezettségeitől, kizárólagosan az államnyelv pozícióinak erősítésére irányultak, a 2010 évi Államelnök választás után e kérdést illetően gyökeres fordulat állt be. Történetesen, kiiktatásra kerültek a kisebbségi oktatást hátrányosan érintő miniszteri rendeletek, az újonnan elfogadásra kerülő PEK (polgári eljárás kódex) már az Alkotmánnyal és a nemzetközi kötelezettséggel összhangban határozza meg a kisebbségi nyelvek alkalmazásának lehetőségeit.

• Ezt a fordulatot koronázta meg Az állami nyelvpolitika alapjairól szóló 5029-VI sz. 2012. július 3-án elfogadott Törvény. E jogszabály a helyi hagyományok (1989. évi Nyelvtörvény) és a Nyelvi Charta ötvözete. Megőrizve előbbi strukturális jegyeit, utóbbi elveire épülve alkalmazza annak mechanizmusait .

Ukrajna lakosságának nemzetiség és az anyanyelv szerinti viszonyítása

NEMZETISÉG ÉS ANYANYELV FŐ %

ukrán nemzetiségű ukrán anyanyelvűek 31970728 66,27

orosz nemzetiségű ukrán anyanyelvűek 328152 0,68

ukrán anyanyelvű nemzeti kisebbségek 278588 0,58

UKRÁN ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 32577468 67,53

orosz nemzetiségű orosz anyanyelvűek 7993832 16,57

ukrán nemzetiségű orosz anyanyelvűek 5544729 11,49

orosz anyanyelvű nemzeti kisebbségek 735109 1,52

OROSZ ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 14273670 29,59

kisebbségek, akiknek anyanyelve és nemzetisége megegyezik

1129397 2,34

kisebbségek, akik valamely más kisebbség nyelvét tekintik anyanyelvüknek

260367 0,54

KISEBBSÉGI ANYANYELVŰ ÖSSZESEN 1389764 2,88

UKRAJNA MINDÖSSZESEN 48240902 100

Nyelvi sajátosságok

• Az országban jóval nagyobb az ukrán nemzetiségűek aránya (közel 78%), mint azoké, akik az államnyelvet anyanyelvüknek tekintik (kevesebb, mint 68%).

• Nemzetiségi szempontból az ország összlakosságának kevesebb mint negyede tekinti magát valamely kisebbséghez tartozónak (22,18%), nyelvi alapon csaknem minden harmadik ukrajnai állampolgár (32,47%) valamely nyelvi kisebbséghez tartozik.

• Az orosz nemzetiségűek aránya sokkal kisebb, mint azoké, akik az oroszt nevezték meg anyanyelvként. A mindennapi nyelvhasználat tekintetében, országos általánosításban még ma is az orosz nyelv túlsúlya mutatható ki, szociológiai felmérések szerint meghaladja a 60%-ot.

• Az ország közigazgatási egységeinek (megye) zömében jelentős számú nyelvi kisebbség él. Így 13 közigazgatási egységben az oroszt anyanyelvüknek tekintők száma meghaladja a 10%-ot. E százalékhatár fölött van Kárpátalján a magyar, Csernivci megyében a román, és Krím-félszigeten a krími tatár nyelvet anyanyelvűkként vallók aránya.

• Jelentős a számottevőbb nyelvi kisebbségek területi koncentráltsága – regionális jellege: a krími tatárok 98,1%-a a Krím-félszigeten, a magyarok 96,8%-a Kárpátalján, a gagauzok 86,5%-a és a bolgárok 73,3%-a Odessza megyében, a görögök 84,7%-a Donyeck megyében, a románok 75,9%-a Csernyivci megyében él.

Regionális nyelvek megyék, járások és városok szintjén Ukrajnában

5.1. A Nyelvtörvény elvi jellegű rendelkezései:• Kinyilatkozza és meghatározza az egyén nyelvi önmeghatározásának jogát, történetesen: az

egyén jogát eldönteni azt, hogy melyik nyelvet tartja anyanyelvének, szabadon megválasztani a kapcsolattartás nyelvét, elismeri a többes nyelvi identitást (3. cikk).

• Az állami nyelvpolitika egyik céljaként határozza meg a regionális vagy a kisebbségi nyelvek szóbeli és írásbeli alkalmazásának elősegítését az oktatásban, a tömegtájékoztatási eszközökben, és alkalmazásuk lehetőségének megteremtését az államhatalmi szervek és a helyi önkormányzatok tevékenységében, a bírósági eljárásokban, a gazdasági és a szociális tevékenységben, kulturális rendezvények lebonyolításában és a társadalmi élet egyéb szféráiban (5. cikk 3. p).

• Előírja, hogy a kisebbségi-regionális nyelv a saját területének határain kívül is szabadon alkalmazható (7. cikk 8. p.).

• Lehetőséget biztosit, a törvényben meghatározott jogok bírósági védelmére, illetve érvényesítésre (8. cikk 3.p).

• Az oktatás és a tudományos tevékenység nyelvének szabad megválasztását az állampolgár elidegeníthetetlen jogaként határozza meg (20. cikk 1. p., 21. cikk).

• Meghatározza a tömegtájékoztatási eszközök nyelvének szabad megválasztásnak jogát, és az államhatalom kötelezettségét a kisebbségi nyelveken való tájékoztatásra (24. cikk),

• Meghatározza a személy család és utónevének anyanyelve hagyományai (szabályai) szerinti használatának jogát (28. cikk),

• Meghatározza a földrajzi megnevezések kisebbségi nyelven (nyelveken) való megjelenítésének kötelezettségét (27. cikk).

5.2. Rendelkezések, melyek elősegítik az egyértelmű, korrekt alkalmazást:

• Pontos értelmezését adja az alkalmazott szakkifejezéseknek: államnyelv, regionális vagy kisebbségi nyelv, anyanyelv, régió, terület stb. (1. cikk).

• A nyelvhasználatot érintő társadalmi viszonyok területére előírja e törvény elsőbbségét (4. cikk).

• Tartalmazza az ország regionális vagy kisebbségi nyelveinek felsorolását, melyek: az orosz, a belorusz, a bolgár, az örmény, a gagauz, a jiddis, a krími tatár, a moldáv, a német, az újgörög, a lengyel, a roma, a román, a szlovák, a magyar, a ruszin, a karaim, a krimcsak (7. cikk 2 p.).

5.3.A törvény alkalmazási mechanizmusai:

• a Törvényben előirt opciók abban az esetben kerülnek kötelező érvénnyel alkalmazásra, amennyiben az adott területen (régió), az adott kisebbségi nyelv hordozóinak az összlakossághoz viszonyított aránya a lakosság legalább 10%-át teszi ki.

• A fenti kritérium nem kizárólagos , a törvény előírásai alkalmazhatóak megfelelő helyi önkormányzati döntés, illetve helyi népszavazás eredménye alapján, abban az esetben is, ha az adott nyelvi kisebbség aránya nem éri el a 10%-ot. (7. cikk 3.p.).

• Bár a Törvény 10%-ban határozza meg az alkalmazási küszöböt, ugyanakkor, a helyhatalmi szervek számára előirt kötelezettségek, csak egy része lép életbe közvetlenül, mások esetében önkormányzati döntés szükséges az érvényesülésükhöz – vagyis vannak automatikus normák, és olyanok, melyeket illetően az önkormányzat képviseleti szervének mérlegelési joga van – ami normál körülmények között „kisebbségi” többséget feltételez ezen opciók érvényesüléséhez. Számos, az egyéni jogokkal kapcsolatos rendelkezés, az egyén szándékától függően kerül alkalmazásra.

5.3.1. Közvetlenül alkalmazandó rendelkezések:

• helyi államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek rendeleteinek kisebbségi nyelven való kihirdetésének kötelezettsége (10. cikk 2.p.);

• helyi államhatalmi és a helyi önkormányzati szervek által nyújtott lakossági szolgáltatások kisebbségi nyelven való nyújtásának kötelezettsége (11. cikk 2. p.);

• a szóbeli és írásbeli kérelmeknek kisebbségi nyelven való benyújtásának és e nyelveken való válasz igénylésének lehetősége (11. cikk 3 p.);

• minden általános középfokú tanintézetben a kisebbségi nyelv oktatásának biztosítása (20. cikk 7. p.);

• a kisebbségi oktatási nyelvű tanintézetekben, az ukrán nyelv és irodalom tantárgyak kivételével minden tantárgy kisebbségi nyelven való oktatása (20. cikk 8. p);

• a földrajzi megnevezések kisebbségi nyelven való megjelenítése (27.cikk).

5.3.2. Helyhatalmi döntés alapján kerül alkalmazásra:

• helyi államhatalmi és önkormányzati szervek munkájában, ügyintézésében és okmányaiban való alkalmazása (11. cikk 1 p.);

• helyi államhatalmi és önkormányzati szervek által szervezett konferenciák, gyűlések munkájában való alkalmazása (11. cikk 4. p.);

• a hivatalos hirdetmények közzététele, a pecsétek és bélyegzők, fejléces űrlapok, cégtáblák kivitelezésénél (11.cikk 5, 6 p.);

• a választások és népszavazások dokumentációjának vitele, szavazólapjainak elkészítése során (12. cikk 1, 2 p.);

• a kisebbségi nyelv oktatásának mértéke megállapításakor (20. cikk 7. p.).

5.3.3.A személy döntése, szándéka alapján kerül alkalmazásra:• a választások, népszavasok agitációs anyagainak nyelvét (nyelveit) a jelölt határozza

meg (12. cikk 3 p.);• a személyazonossági igazolványban a személy adatainak kisebbségi nyelven való

feltüntetése. E rendelkezés hatálya kiterjed az anyakönyvi kivonatokra és az anyakönyvi hivatal által kiadott okmányokra, a végzettséget igazoló okmányra, a munkakönyvre, a katonakönyvre és az egyéb hivatalos dokumentumokra (13. cikk);

• a felek közös megegyezése alapján, kisebbségi nyelven is lefolytatható a polgári peres eljárás, más jellegű perek és eljárások esetében is alkalmazható a kisebbségi nyelv (14. cikk);

• az oktatás-nevelés nyelvének meghatározása (20. cikk);• szabadon alkalmazhatják az oroszt és más kisebbségi nyelvet tevékenységük során a

vállalatok, intézmények, szervezetek (18 cikk);• a magán oktatási intézményekben az oktatás nyelvéről az intézmény alapítója

(tulajdonosa) dönt (20. cikk 6. p.);• a felsőoktatási felvételi tudásfelmérés tesztjeinek kisebbségi nyelvekre való

lefordítása, illetve alkalmazása (20. cikk 9. p.);• a reklám és az árumarkírozás nyelvéről a termék előállítója dönt (26. cikk);• a személyazonosságot igazoló okmányokban a személy nevének kisebbségi nyelven

történő beírása a tulajdonos előzetes jóváhagyásával történik (28. cikk 4. p).

Dilemmák

• Maradéktalan megvalósulásának akadályai, többek között:• a kérdés politikai érzékenysége és az ukrán nemzeti vonal elkeseredett,

erőszaktól sem visszariadó ellenállása;• a szükséges anyagi eszközök hiánya – pénzhiány;• a bürokrácia inerciája, természetes tenni nem akarása;• a többségi sovinizmus.• • Ezért részünkről:• mindenképpen elismerés és köszönet illeti e jogszabály megalkotóit és

elfogadóit;• következetesen törekedve jogaink érvényesítésére, a végrehajtás

folyamatában tekintettel kell lennünk a többség érzékenységére, belátást kell tanúsítanunk;

• nem követelőznünk kell (helyi körülmények között ez egyébkén is kontrproduktív magatartás), bátorítanunk kell a többséget, és tevőlegesen (szervezetileg, módszertanilag, anyagilag stb.) hozzájárulni a megvalósításához.