tribológia - glink.huglink.hu/hallgatoi_segedletek/files/2eefe7151f0758d236f98191326ba4cd.pdf ·...

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Tribológia Kenőanyag összefoglaló

Ertsey Géza 2003/2004.

Ertsey Géza - Tribológia 2.

BME Gépszerkezettani Intézet H-1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 1. MM ép. I. em. Te.l: 00-36-1-463-1473 [email protected]

Ecool Kft. H-1192 Budapest, Géza u. 15/1. Tel.: 00-36-1-410-6608 [email protected]

Tartalomjegyzék

Megnevezés Oldalszám

Tartalomjegyzék ................................................................................................2.

Bevezetés..........................................................................................................3.

Elérhetőségek....................................................................................................4.

Kenőanyagok fő jellemzői..................................................................................5.

Adalékok............................................................................................................8.

Kenőanyagok fajtái ............................................................................................9.

Kenőolajok.......................................................................................................10.

Kenőzsírok.......................................................................................................16.

Szilárd kenőanyagok .......................................................................................19.

Kenőolajok állapotelemzése............................................................................20.

Irodalomjegyzék ..............................................................................................21.




Bevezetés

Egyetemi tanulmányaim mellett szervizmérnökként tevékenykedem az Ecool Kft.-nél.

Napi szinten fordulok meg gépgyártó üzemekben, s kerülök kapcsolatba a

kenőanyagokkal. Doktoranduszi képzésem I. félévében feladatomul tűztem ki

Tribológia tantárgyból a kenőanyagokkal kapcsolatos információk összegyűjtését. A

dolgozat tartalmazza a témakört érintő fontosabb kémiai- és fizikai jellemzőket, a

kenőanyagok fajtáit és adalékaikat. A dolgozat egy gyűjteményként értékelhető,

amelyet szerkesztői státuszban jegyzek.

Ertsey Géza Budapest, 2004. január 30.




Elérhetőségek

BME Gépszerkezettani Intézet

H-1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 1. MM ép. I. em.

Te.l: 00-36-1-463-1473

E-mail: [email protected]

Ecool Kft.

H-1158 Budapest, Késmárk u. 16.

Tel.: 00-36-1-410-6608


Ertsey Géza

H-2111 Szada, Jókai u. 12/b.

Tel.: 00-36-30-303-2315





Kenőanyagok fő jellemzői

SŰRŰSÉG

A tömeg és térfogat viszonya. Mértékegysége: kg/m3, (g/cm3)

A sűrűség függ a viszkozitástól és a kémiai összetételtől, valamint a hőmérséklettől

(paraffin bázisú olajok sűrűsége kicsi, az aromásoké a legnagyobb).

A kenőolajok sűrűségét 15 °C-on adják meg (esetleg 20 °C-on).

DINAMIKAI VISZKOZITÁS

- η (Pa.s = kg/m.s). Az olaj dinamikai viszkozitása a (4.1-1) összefüggés alapján

értelmezhető: η = τ/(dU/dy) a τ csúsztatófeszültség és az y távolságban mért dU

sebességkülönbség és dy rétegvastagság viszonyszámának hányadosa. Egységnyi (η =

l Pa. s = l kg/m. s) az olyan laminárisán (rétegesen) áramló közeg dinamikai

viszkozitása, amelynek két, egymással párhuzamos és egymástól l méter

távolságban lévő, l m/s relatív sebességkülönbséggel áramló rétege között 1N/m2

csúsztató feszültség ébred a réteg felületén.

KINEMATIKAI VISZKOZITÁS

- ν (mm2/s vagy m2/s). Az olaj ν kinematikai viszkozitása az azonos hőmérséklethez

tartozó TJ dinamikus viszkozitás és a ρ fajlagos tömeg hányadosa: ν = η/ρ.

FAJLAGOS TÖMEG

- ρ (kg/m3). A fajlagos tömeg az olaj m (kg) tömegének




és V (m3 ) térfogatának hányadosa (ρ = m/V). A csapágyszámításoknál ρ ≈ 900kg/m3

érték veendő figyelembe.

FAJLAGOS HŐKAPACITÁS

- c (J/kg. K = Nm.m/N.s2.K = m2/s2.K). A fajlagos hő kapacitás a Q (J) hőmennyiség - Q

= c.m(T2 – T1 ); az olaj m (kg) tömege és az olaj ∆T hőmérsékletváltozása (∆T = T2 –

T1 hőmérséklet különbség) szorzatának hányadosa (c = Q/m*∆T). A hőmérsékletet

Kelvin fokban kell mérni, az átszámítás T(°C) = T(K) - 273,15.

LOBBANÁSPONT

Az ásványolaj lobbanáspontja az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél az olajból

elpárolgó és eközben a levegővel keveredő szénhidrogének nyílt láng közelítésénél

ellobbannak.

GYÚLÁSPONT

Az ásványolaj gyúláspontja az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél az olajból

elpárolgó és eközben a levegővel keveredő szénhidrogének nyílt láng közelítésénél

meggyulladnak és legalább öt másodpercig égnek. Ásványolajoknál ez a hőmérséklet

30...40°C-al magasabb, mint a lobbanáspont hőmérséklete.

DERMEDÉSPONT

Az ásványolaj dermedéspontja az a hőmérséklet, amelynél az olaj a nehézségi erő

hatására már nem folyik.




CONRADSON-SZÁMA

Conradson-szám az ásványolaj nem illékony tartalmának %-os kifejezése.

Meghatározásánál az ásványolajat Conradson-készülékben levegő kizárása mellett

hevítik.

HAMUTARTALOM

A hamutartalom a szabad levegőn hevített ásványolaj minta visszamaradt, nem

illékony tartalmának %-os kifejezése.

VÍZTARTALOM

A víztartalom az ásványolajból centrifugálással eltávolított víz mennyisége. A víz

csökkenti az. olajnak a kenési felületekhez tapadási képességét.




Adalékok

Az adalékolás feladata az üzemi alkalmazással kapcsolatos tulajdonságok

alkalmazhatósági jellemzők beállítása. Az adalékok aránya bizonyos esetekben

elérheti a kenőolaj 30 %-át, az ára pedig a kész olajénak 90 %-át is.

Megnevezés Feladat, hatásmechanizmus

kopásgátló (AW) súrlódáscsökkentés (AW - anti wear)

korróziógátló fémkorrózió létrejöttének megakadályozása

detergens fémfelület tisztántartása, szennyeződésekre

tapadnak és azokat lebegésben tartják

diszpergálók megakadályozza a lerakódást és az iszapképződést

emulgeálók emulzióképződés elősegítése

viszkozitási index

növelők

µ - T összefüggés javítása

nyomásállók (EP) nagy felületi terheléskor használják; szorpciós

réteget képez a súrlódó fémfelületen (EP - extrém

pressure)

oxidációgátló oxidációs sebesség csökkentése

habzásgátlók csökkentik a felületi feszültséget, ezáltal a buborék-

képződési hajlamot

dermedéspont

csökkentők

a paraffinok kiválásának megakadályozása

savsemlegesítők a keletkezett savak semlegesítése, pl. dízel

üzemben az égés során keletkezett savak

semlegesítése




Kenőanyagok fajtái

Kenőanyagok: az egymáson elmozduló felületek közvetlen érintkezését gátló

kenéshez, vagyis a súrlódás és a kopás csökkentése érdekében alkalmazott

anyagok gyűjtőneve. Csoportosításuk többféle szempont alapján történhet:

Halmazállapot szerint

A kenőanyagok lehetnek gázneműek, folyadékok, félfolyadékok vagy konzisztens

vagy szilárd anyagok. A gáznemű kenőanyagokkal való kenés, a gázkenés csak a

különleges esetekben valósítható meg. Legelterjedtebbek a folyékony kenőanyagok:

a kenőolajok és az emulziók, továbbá esetenként a víz, a glicerin, a TEA stb. A

konzisztens kenőanyagok vagy kenőzsírok fontos szerepet töltenek be, de

alkalmazásuk jelentősen visszaszorult. Különleges esetekben a szilárd kenőanyagok

(a MoS2, a grafit, PTFE, fehéranyag-ok, stb.) alkalmazása kerülhet előtérbe.

% Kenőanyag Megjegyzés ≈ 98 Kenőolajok Ide tartoznak a hidraulikus

munkafolyadékok, a hűtő-, kenőfolyadékok és a nem kenési célú kenőanyagok mint pl. a hőközlő olajok, transzformátor olajok, stb.

≈ 1,5 Kenőzsírok Általános kenési célú kenőzsírok, hajtóműzsírok, szóró-, tapadó kenőzsírok, tömítő zsírok és különleges kenőzsírok, pl.: műszer kenőzsírok, villamos szigetelőzsírok, stb

≈ 0,3 Szilárd kenőanyagok Grafit, MoS2, fluorozott grafit, dikalgkoeniedek, stb.

≈ 0,1 Gázok Levegő, bármely inert (semleges) gáz. ≈ 0,1 Különleges

kenőanyagok Pl.: üveg.

Eredetük szerint

A kenőanyagok jelentős hányada természetes eredetű, vagyis kőolajszármazék,

növényi v. állati zsiradék, stb.; különleges igénybevételi helyeken egyre nagyobb

jelentőségre tesznek szert a szintetikus kenőanyagok.




Kenőolajok A kenőolajok összetétele: Alapolaj

− szénhidrogén származékok − szintetikus olajok − az előző kettő valamilyen arányú keveréke

Tulajdonság és/vagy funkciójavító adalékok

− súrlódás és kopáscsökkentő adalékok − EP/AW - adalékok − dermedéspont csökkentők − V.I. - növelők − oxidáció- és korróziógátló adalékok − detergens-, diszpergens (DD) adalékok − egyéb adalékok (emulgeátorok, színezők, habzásgátlók, stb.).

Szintetikus olajok

A leggyakrabban használt szintetikus olajok alkalmazási hőmérséklet tartományai:

ásványolaj poli (alfa-olefin) diészter poliol-észter poli (alkilén-glikol) szilikonok alifás perfluor-poliéterek

-70 -60 -50 -40 -30 -20 -10 0 50 100 150 200 250




Hidraulikaolajok

Hidraulikaolajok, hidraulikus munkafolyadékok: a hidraulikus erőátvitel közegenként

alkalmazott folyadékok gyűjtőneve, melyek lehetnek kőolajtermékek, szintetikus

folyadékok, glikolelegyek ill. emulziók, sőt víz is. A hidraulikaolajokkal szemben

támasztott főbb követelmények: optimális viszkozitás és az adott felhasználási

körülmények (berendezés, hőmérséklet stb.) között, jó VT (viszkozitás-hőmérséklet)

tulajdonságok, kopásgátló hatás, jó oxidációs stabilitás, rozsdagátló és habzásgátló

hatás, jó elvállóképesség levegőtől - a legtöbb esetben a víztől is, jó folyáspont,

tömítőanyagokkal való jó összeférhetőség stb. Az emulziókat, továbbá a szintetikus

folyadékokat (foszfátészterek, glikol-olajok) tűzálló hidraulikaolajokként (nehezen

gyulladó hidraulikaolajok) alkalmazzák. Csoportosításuk az ISO 6743-4, ill. a DIN

51524 előírás szerint történhet (lásd a táblázatban).

A hidraulikus munkafolyadékok osztályozása. ISO 6743-4 (DIN 51524)

Könnyen gyulladó hidraulikaolajok

ISO-jel (DIN-jel)

Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások

Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448)

Szokásos alkalmazási hőmérséklet

(0C)

HH (H) Adalékolatlan kőolaj-finomítványból készült hidraulikaolajok ISO VG 10, 22 20-70

HL...(HL) Mint a HH-jelű, oxidáció- és korróziógátló adalékkal 32, 46 20-70

HM (HLP) Mint a HL-jelű, kopásgátló adalékkal 6/8, 100 20-70

HV Mint a HM jelű, 100 feletti viszkozitási indexszel 15, 32, 46, 68 20-70

.......(HLPD) Mint a HM-jelű, DD-adalékkal HS Szintetikus alapú termékek




Nehezen gyulladó hidraulikus olajok

ISO-jel

(DIN-jel)




(0C)

HFA-E Olaj a vízben emulzió (olajtartalom <= 20%) 10, 15, 22, 32 5-55

HFA-S Szintetikus oldatok 10, 15, 22, 32 5-55

HFB Víz az olajban emulzió (olajtartalom <= 60%) 22, 32, 46, 68 5-60

HFC Vizes polimeroldatok (víztartalom 35-55%) 15, 22, 32, 46 -30+65

HFD Vízmentes szintetikus folyadékok 46, 68, 100 -20+150 HFD-R Foszfátészterek 46, 68, 100 -20-150 HFD-U Egyéb anyagok

Környezetkímélő termékek

ISO-jel (DIN-jel)




(0C) ....... (HETG)

Növényolaj alapú környezetkímélő termék 15, 22, 32, 46 -18-80

....... (HEPG) Poliglikol alapú környezetkímélő termék 22, 32, 46 -22-80

....... (HEES)

Szintetikus észter alapú környezetkímélő termék 22, 46 -22-80

Nem gyulladó hidraulikus folyadék

ISO-jel (DIN-jel)



Szokásos alkalmazási hőmérséklet (0C)

Víz 5-50




Automatikus hajtómű-hidraulikaolaj, ATF:

A közlekedési olajok közé sorolható kenőanyagcsoport; a gépjárművek, erőgépek

automatikus sebességváltóinak működtetését teszi lehetővé hidraulikus erőátvitel

segítségével. Különleges, magas minőségi követelményeket kielégítő termékek

tartoznak az automatikus hajtómű-hidraulikaolajok csoportjába: rendkívül jó VT-

tulajdonságok (VT tulajdonság: a viszkozitás és a hőmérséklet közötti kapcsolat),

esetenként definiált súrlódási tényező, kopásgátló hatás, hosszú élettartam, jó

habzási és levegőelválási tulajdonságok, speciális kompatibilitás stb. is a jellemzőik

között szerepelnek. Az automatikus hajtómű-hidraulikaolaj definiáló előírásai a

gyártóktól származnak.

Emulzió

Olyan diszperz rendszer, amelyben mind a diszpergált részecskék méretei, mind a

folytonos közegfolyadékban diszpergált részecskék között mérhető távolságok

nagysága a kolloid méreteknél nagyobb (>1 mikrométer). emulziót alkotó folyadékok

egymásban nem oldódnak, ezért a létrehozott emulzió megszüntetésére törekednek.

Ennek megakadályozására alkalmas vegyületeket, emulgátorokat használnak. Az

emulziók általában tejszerűek v. zavaros megjelenésűek. Leggyakrabban az olaj és a

víz közötti diszperz rendszerek képeznek emulziót. Ha a diszperz rész az olaj, a

közeg pedig víz, akkor olaj emulziója a vízben, O/V emulzióról, ha az olaj képezi a

folytonos fázist, amelyben a víz van eloszlatva, akkor V/O emulzióról, v. invert

emulzióról beszélünk. A kenéstechnikában, főleg a fémmegmunkálásnál, az O/V

típusú emulziókkal találkozunk (HKF), ahol a víz/olaj arányt a megmunkálásnál

szükséges hűtési és kenési igény viszonya szerint lehet beállítani. Az invert emulzió

olyan helyeken jön számításba, ahol a kenésre, a felület tartós bevonására van

szükség (tűzálló hidraulikaolaj, rozsdavédelem). Bizonyos kenési helyeken (belső

égésű motor, turbina) az emulzió nemkívánatos jelenség, ezért a kenőolajnak a

vízből való gyors elkülönülése követelmény; az ilyen helyeken használt

kenőolajokban a használat során keletkező termékek okozhatnak nemkívánatos




emulziót, ezért is szükséges meghatározott paraméterek elérése esetén az olajok

lecserélése.

Emulgátor

emulgeálás <lat>: segédanyag (v. adalék), amely az emulzió állandóságát növeli és

jellegét befolyásolja. Az olaj-víz emulziós rendszerekhez gyakran használt

emulgátorok a fémszappanok, bizonyos állati és növényi olajok, s általában olyan

vegyületek, amelyek molekuláikban rövid, vízoldható, poláris, hidrofil csoportot és

hosszú, olajoldható, apoláris, oleofil csoportot tartalmaznak. Az emulgátorok a két

folyadék határfelületén irányítottan helyezkednek el, ott abszorbeálódnak, orientált

adszorpció, csökkentik a felületi feszültséget és ezzel segítik, hogy a diszpergált

részecskék a közegben való szétoszlatott állapotban stabilan megmaradjanak.

Hajtóműolajok

GL, Gear Lubricants <ang> Getriebeöle <ném>: a hajtómű-fogaskerékrendszerek

kenésére szolgáló kenőolajok gyűjtőneve. A velük szemben támasztott általános

követelmények: a súrlódó felületek kopásának csökkentése, a súrlódási

energiaveszteségek csökkentése, a mozgás során keletkezett hő elvezetése, a

korrózió akadályozása, a zaj, a mozgások és a lökésszerű igénybevétel károsító

hatásának csökkentése, a szennyezések, kopástermékek felvétele és azoknak a

súrlódó felületektől távoltartása stb. A hajtóműolajokat felhasználási területük alapján

megkülönböztetik, és eltérő igények figyelembevételével külön osztályozási

rendszerekbe sorolják: A közlekedési hajtóműolajok teljesítményszint szerint az API

GL osztályokba (1.táblázat), viszkozitásuk alapján pedig az SAE J. 306. sz.

szabvány megfelelő osztályaiba (2.táblázat) sorolandók. Az 1980-as évektől

kezdődően az ún. többfokozatú hajtóműolajok is értelmezhetővé váltak s

alkalmazásuk gyorsan elterjedt (hazánkban is). Az ide nem sorolható többi

fogaskerekes hajtóműrendszer kenésére az ipari hajtóműolajokat, az ISO C-jelű (ISO

6743-6) termékeket a nyitott áthajtóművekhez pedig a szóró-tapadó kenőanyagokat

alkalmazzák.




Az API-hajtóműolaj-osztályozás

API osztály

Jelleg Alkalmazási terület

GL-1 Adalékmentes finomítvány. Kis terhelésű, alárendelt szerepű hajtóművek GL-2 Kompaundált finomítvány. Kis sebességű ipari hajtóművek.

GL-3 Enyhe EP-adalékot tartalmaz. Kis igénybevételű kézi sebességváltók és hátsó hidak.

GL-4 Egyenértékű a hatályon kívüli MIL-L-2105-tel; rendszerint elegendő a GL-5 adalék fele.

Kézi sebességváltók, ívelt fogazatú (nem hipoid) hátsó híd hajtások, és hipoid hajtások mérsékelt igénybevételek mellett.

GL-5

Látszólag egyenértékű a hatályos MIL-L-2105D-vel; ajánlható a legtöbb személygépkocsi és haszonjármű, építőgép számára.

Mérsékelt és szigorú körülmények között hipoid és egyéb hajtóművek számára. Kézi sebességváltókhoz is alkalmazható.

GL-6 Hatályon kívüli. Szigorú körülmények között üzemelő hipoid hajtóművekhez.

A hajtóműolajok SAE-osztályozása viszkozitásuk szerint*

SAE-viszkozitás osztály

Viszkozitás 100

0C-on, mm2/s

150 000 mPa.s viszkozitáshoz** tartozó hőmérséklet, 0C

min. max. max. 70 W 4,1 - -55 75 W 4,1 - -40 80 W 7,0 - -26 85 W 11,0 - -12

90 13,5 24,0 - 140 24,0 41,0 - 250 41,0 - -

80 W 90 13,5 24,0 -26 85 W-140 24,0 41,0 -12

* SAE J 306 (1990.évi kiadás), kiegészítve a MIL L 2105 D által a többfokozatúakkal ** Brookfield-viszkozitás (ASTM D 2983)




Kenőzsírok

A kenőzsírok nagy sűrítő hatású, gélképző anyagoknak kenőfolyadékban

valódiszpergálásával előállított plasztikus vagy folyékony anyagok.

Kenőzsírok összetétele:

− Alapolaj (80...95 %)

− ásványolaj (parafinos, nafténes, aromás) − szintetikus olaj (Poli-Alfa-Olefin, észter, polipropilénglikoléter, szilikon) − növényolaj

− Sűrítőszer (3...20 %)

− szappan − egyszerű (Litium, Kalcium, Nátrium, Aluminium, Bárium) − vegyes (Kalcium/Litium; Kalciun/Nátrium)

− szappanmentes − komplex (Litium, Kalcium, Nátrium) − szervetlen (Bentonit) − szerves (Poliuretán, polimerek)

− Adalékok (0...20 %)

− antioxindáns − korrózióvédő − EP/AP − tapadásnövelő − súrlódáscsökkentő − szilárd adalék − színezőanyag

Kenőzsírok jellemzői:

− Konzisztencia − a sűrítőanyagtartalommal széles határok között változtatható − NLGI konzisztencia osztályok: 000......6.

− Viszkozitás, − Szivattyúzhatóság, − Hideg-/meleghőmérsékleti tulajdonságok, − Oxidációs stabilitás, − Korrózióvédő tulajdonságok, − Vízállóság, − EP/AW tulajdonságok − Mechanikai stabilitás, − Tapadási tulajdonságok.




Konzisztencia szerinti NLGI (National Lubricating Grease Institut - Nemzetközi Kenőzsír Intézet) osztályozás:

Konzisztencia fokozat

A kenőzsír állaga

000 Folyós 00 Folyós 0 Nagyon lágy 1 Lágy 2 Mérsékelten lágy 3 Félfolyékony 4 Félkemény 5 Kemény 6 Nagyon kemény

Fontosabb kenőzsír sűrítők tulajdonságai (táblázat)

A sűrítő típusa hőmérséklet max °C

mechanikai stabilitás.

vízállóság olajtartó képesség

Alumínium-szappan 60 gyenge jó jó Kalcium-szappan 60 közepes jó jó Nátrium-szappan 120 közepes gyenge közepes Lítium-szappan 120 jó jó jó Kalcium-komplex sz. 150-200 gyenge jó jó Alumínium-komplex 140-170 jó kitűnő jó Lítium-komplex sz. 150-200 jó jó jó Poliuretán 180 jó jó jó Organofil bentonit 200-220 közepes jó jó




Kenőzsírok jelölése

Megnevezés Alkalmazás Adalékolás Max.

hőmérséklet Min. hőmérséklet

K: gördülő és

sikló csapágy, sikló felület, csúszóvezeték.

G: zárt hajtóművek

OG: nyitott hajtóművek, fogas kapcs. M: siklócsapágy tömítések

F: szilárd, E: észterek, FK: fluor szénhidrogén, PG: poliglikol, SI: szilikon olaj P: EP-adalék

D

F E

G H K

C

M N P R S T N

+60

+80

+100

+120

+140 +160 +180 +200 +220

+220felett

- 10 - 20 - 30 - 40 - 50 - 60




Szilárd kenőanyagok

A szilárd kenőanyagok optimális felhasználási feltétele, ha kis sebességű vagy kis terhelésű, kis hézaggal illesztett csúszófelületek között összefüggő kenőfilm és rendkívűl kis súrlódási ellenállás a követelmény. A leggyakoribb szilárd kenőanyagok:

Lemezes szilárd anyagok:

MoS2 tmax, °C: 350-400 WS2 400 Grafit 500 TaS2 500 CaF2 1000

Polimerek:

FEP 210 PTECE 250 PTFE 275 Nylon 150 Poliuretánok 100

Egyéb anyagok:

Lágy fémek: Pb, Au, Ag, Sn, In. Oxidok: MoO3, PbO/SiO2, B2O3/PbS (csak nagy hőmérsékleten fejtik ki hatásukat). Sók: Na2WO4, PbMoO4.

Szilárd anyagok alkalmazása diszperzióban:

A grafit-, MoS2- és PTFE-diszperziók széles körben használhatók vízben, alkoholban, toluolban, olajban, stb.

Kenőanyagok és kenési célok

Felhasználási terület

Adalékolt olajokhoz és zsírokhoz

A kenőolajok teljesítményének javítása, nagy terhelésű kapcsolatok kenése, szerelőpaszták,

acélsodronykötelek és láncok kenése, stb. Tapadást gátló

komponens öntödei formák, kidobó készülékek, vágók, lyukasztók, sajtolók kenése, őrlőkerekek

impregnálása Berágódásgátlók nagy hőmérsékletű menetek, fémmegmunk.




Kenőolajok állapotelemzése

Az egyre szélesebb körben terjedő megelőző karbantartás fontos alkotóeleme a

gépállapot rendszeres figyelése.

A kenőolaj időszakos elemzése sokoldalú információt nyújt nemcsak az olaj, hanem

a gép, motor, alkatrész állapotáról, elhasználódási folyamatairól.

Megbontás nélkül, időben felfedhetők a fenyegető meghibásodások, elkerülhetőek a

költséges javítások és kiesések.

Az olaj tartalékainak optimális kihasználásával az olajcsere későbbi időpontra tolható

ki.

A leggyakrabban előforduló olajok:

• Motorolajok

• Hajtóműolajok

• Hidraulika folyadékok

• Turbinaolajok és szabályozó

folyadékok

• Kompresszorolajok

• Szigetelőolajok

• Hőközlőolaj, edzőolaj

• Hűtő-kenő emulziók

• Vízzel nem elegyíthető hűtő-

kenő folyadékok

A vizsgálati csomagok a felhasználási területnek megfelelően tartalmazzák azon

jellemzők meghatározását, amelyek az adott kenési rendszer állapotának

megítéléséhez szükségesek. Rendszeresen elvégzett elemzések adataiból

trendanalízissel követik az állapotváltozást. A vizsgálati eredményeket szakértők

értelmezik, javaslatot tesznek a szükséges beavatkozásra

.




Irodalomjegyzék

Nyomtatott irodalom:

Dr. Kozma Mihály - Tribológia

Tankönyvkiadó

Budapest, 1991

Dr. Sólyomvári Károly – Karbantartás, javítás

Budapesti Műszaki Egyetem

2003

Dr. Valasek István (szerk.) – Tribológiai Kézikönyv

Tribotechnik Kft.

Budapest, 1996

Dr. Sólyomvári Károly – Járműfenntartás Kenéstechnika

Budapesti Műszaki Egyetem

1998

Internetes irodalom:

www.metric.hu

Metric Minősítő, Fejlesztő és Szolgáltató Kft.,

www.nyf.hu

Nyíregyházi Főiskola honlapja

www.mol.hu

MOL hivatalos honlapja

tribológia - glink.huglink.hu/hallgatoi_segedletek/files/2eefe7151f0758d236f98191326ba4cd.pdf ·...

Documents