Törökország erdőgazdasági statisztikája. mult évben a török császári földmivelésügyi, bányászati és erdészeti minisztérium az 1323. (1907—1908.) évről statisztikát adott ki, melyhez hasonló Törökország erdőségeit ismer

tető, a külföld részére is hozzáférhetővé tett kiadvány eddig nem jelent meg. Azok a művek, melyek — mint pl. a Marchet-féle — az egyes országok fatermelésével, fakülkereskedelmével stb. foglalkoznak, valamennyi keleti országot felölelnek, adatok hiányában azonban Törökországról nem tesznek említést.

A franczia nyelven megjelent statisztika, melyet alább kivonatosan ismertetünk, Törökország fatermeléséről minden irányban nem nyújt áttekintést, de elég részletes arra, hogy az ottani viszonyokba kellő betekintést nyerhessünk.

A legújabb politikai alakulások következtében méltán lehet tartani attól, hogy hasonló alapon összeállított adatgyűjtemény többé nem jut kezeink közé, miért is időszerűnek és czélszerünek tartjuk azt, hogy a balkán háború előtti Törökország legutóbb kiadott statisztikájának alapján az ottani erdőgazdaságot, illetve fatermelési és fakülkereskedelmi viszonyait ismertessük.

Bevezetés. A kezelés alatt álló erdők területe 8,803.705 hektárra becsülhető.

A 911.250 &/«2 = 91,125.000 ha kiterjedésű vilajetek (főkormányzó-sági kerületek) területéből tehát az erdő 9'66° /o-ot foglal el. Az egyes vilajetek és az azokban levő erdők területét, valamint az erdők kerületenkénti °/° arányát az 1. táblázat tünteti elő.

Ezenkívül az erzerumi vilajetben mintegy 38.800 ha, a jani-naiban pedig mintegy 58.000 ha erdő van. Ezek az adatok azonban nincsenek a táblázatban, mivel az illető vilajetek nem küldték be uj adataikat. Szintúgy nincsenek a táblázatban a Mamuret-ul-Aziz, Viabékir, Mosszul, Van, Bagdad, Basszorah, Hédjaz, Jemen és az afrikai Tripolisz vilajetek, valamint a Zor, Jeruzsálem, Libanon és Benghazi-i szandzsákok (tartományok) erdőségei. A táblázat ennélfogva a régi török birodalom erdőségeinek összességét nem tünteti fel és a számadatok is csak hozzávetőlegesek. A statisztikából az sem állapitható meg, vájjon az ottomán birodalom erdei apadnak-e, vagy növekszenek-e, de akkor is, ha az utóbbit tételezzük fel, bizonyos, hogy az erdők minősége csökkent.

I. táblázat.

Fol

yósz

ám

A vilajetek megnevezése

A vilajetek területe

Erdősült területek

Az erdősült teriiletek aránya

a vilajetek területéhez

Fol

yósz

ám

A vilajetek megnevezése

hektár hektár o.'o

1 Drinápoly . . . . . . — — — — 4250000 426878 10-04

2 Izmidi Szandzsák — __. __. — 1205000 334800 27-78

3 Szkutari — 1080000 88300 8-01

4 Adana . . . - - — 4000000 420655 10-50

5 Angóra . . . _ - . . _ — 7500000 215625 2-87

6 Szmirna - — . . . — — 7500000 929208 16-30

7 Beyrouth . . . _.. 3050000 47000 1-54

8 Bighai Szandzsák . . . . . — — 750000 169000 22-53

9 Szigetek . . . — — - . 1450000 49218 3-39

10 Tchataldja Szandzsák — . . . — 190000 50455 12-93

11 Aleppo - 7860000 81900 1-04

12 Brussza . . . . . . _.. — — 5130000 907362 17-68

13 Szaloniki _ _ — _ . - 4000000 1146170 28-65

14 Damaszkusz v. Sziria 10000000 72875 0-72

15 Sivas - — — --- - 8370000 302075 3-60

16 Trapezunt . . . — . . . . . . __. 3130000 496000 15-88

17 Carassii Szandzsák . . . __. _.. 1710000 495000 28-94

18 Castamoni . . . _ 6000000 1316076 21-93

19 Cossovo - — - . . . — - - 3290000 379000 11-52

20 Konia . . . — - - — . . . 9160000 480368 4-15

21 Monastir . . . — 2750000 352800 12-38

22 Konstantinápoly . . . ._. . . . 250000 43000 17-20

Egészben 91125000 8803765 9-66

Annak kellő megitélhetése végett, hogy ezen statisztika, mely vilajetekre és szandzsákokra terjed ki, szükségesnek tartjuk (az olasz-török háború befejezése előtti állapotot) megjegyezni, hogy Törökországnak Európa, Ázsia és Afrikában elterülő birtoka 30 vilajetre oszlott fel. Ezek:

I. Európai Törökország, melynek kiterjedése csak 180.550 knf- a Thrákia, Albánia, Maczedonia, a novibazári szandzsák és

a szigetek (Thazosz, Szamothraki, Imbrosz, Limnosz és Hagiosz-trati) elnevezés alatt ismeretes részeket foglalja magában, a következő 7 vilajetből ál l : 1. Drinápoly (Andrinople), 2. Szkutari (Szkodra), 3. Szaloniki, 4. Kossova (Cossovo), 5. Monasztir, 6. Konstantinápoly és 7. Janina. Az utolsót — Janinát — kivéve a többi, valamint a szigetek és a csataldzsai szandzsák a kimutatásba fel vannak véve.*)

II. Ázsiai Törökország, amelynek kiterjedése 1,808.499 km 2. a következő részekre oszlik fel:

a) Kis-Ázsia . . . 535.100 km 2

b) Török-Örményország 231.194 „ c) Mezopotámia „ . . . . ___ . . . . . . 259.525 „ d) Sziria vagy Damaszkusz és Palesztina 298.212 » e) Török-Arábia 474.000 „

/ ) Szamosz sziget . . . . . . . . . 468 „ Az ázsiai rész egészben 22 vilajet és 4 mutessarifátból áll.

Ebből: a) A kisázsiai birtok, amelyhez Szamosz sziget is hozzá

tartozik, feloszlik: 1. Az izmidi szandzsák (mutessarifat), 2. Adana, 3. Angóra és 4. Aidire (Szmirna) vilajatekre, 5. Bigha (Dardanellák) szandzsák, 6. Brussza, 7. Szivasz, 8. Trapezunt (Trébizond), 9. Carassi szandzsák, 10. Castamoni 11. Koria és 12. Dsezairi Bari Sefid (szigetek) vilajetekre. Ezek Szamoszt kivéve, a kimutatásba fel vannak véve.

b) Török-Örményország, mely Erzerum, Mamuret ul Azis és Diabehr vilajetekre tagozott Arménia és a Britlis és Van vilajetekre tagozott Kurdisztan nevü részből áll. Ezek a kimutatásban nem szerepelnek.

c ) Mezopotámia: Mozul, Bagdad, Baszra vagy Baszorah vilajetekből áll. Ide tartozik még az El Homerah, vagy El Háza arab partvidék és a Zor-i szandzsák. A kimutatásba egyik sincs felvéve.

d) Sziria vagy Damaszkus és Palesztina a Sziria vagy Damasz-kus (Damas), Haleb vagy Aleppo (Alep) és Beirut (Beyrouth) vila-

*) (A kimutatásban az európai és ázsiai szigetek Krétával együttesen szerepelnek, ami kitűnik abból is, hogy területük 14.500 knf-wA van kimutatva. Kréta területe 8618 km 2.)

jetekbői, Jeruzsálem mutessarifátból és Libanon szabad gyarmatból áll. Az elől megnevezett három vilajet a kimutatásba fel van véve.

e) Török Arábia a Hedjasz és Jemen vilajetekből áll, amelyek a kimutatásból hiányzanak.

III. Az afrikai birtok végül egy vilajetből: Tripolisz és Benghazi szandzsákból áll. Ez a birtok — amint tudjuk — legutóbb olasz fenhatóság alá került.

Ezek előrebocsátásával megállapítható, hogy a kimutatásba 172.600 km 2 európai birtok 2,841.366 ha = 16-46% erdőterülettel 529.550 „ kisázsiai „ 5,760.624 „ = 1 0 - 8 7 % 209.100 „ szíriai „ 201.775 „ = 0-97% van felvéve.

Ezek szerint az erdőterület legnagyobb százalékaránya az európai birtokra esnék, azt hiszszük azonban, hogy a sok kizsarolt erdő miatt ez az arány a valóságban nincs meg. A kimutatásba foglalt adatok alapján a legtöbb az erdő a szalonikii vilajetben 2 8 - 6 5 % ; a kisázsiai részben pedig a carassii szandzsákban 2 8 - 9 4 % van. Az európai és a kisázsiai birtok vilajetenkénti százalákarányait egymással szembeállítva, azt látjuk, hogy a szigetek vilajetjéről nem szólva, az európai Törökországban: Szkutari 8-02, Drinápoly 10-04, Kossova 11 -52, Monasztir 12-38, Tsataldzja 12-93 és Konstantinápoly 17'20%-kal szerepel, tehát egyedül a szalonikii vilajetekben van 20%-nál több erdő. A kisázsiai birtoknál ellenben a jobban erdősültt vilajetekben nagyobb arányban találjuk, miután Castamoni 21-93, Righa 22-53, Izmid 27 - 78, Carassi 28-94%-kal, ezenkívül Adana 10'50, Trapezunt 15-88, Szmirna 16-30 és Brussza 1 7 - 6 8 % erdőt mutat fel, ugy hogyha az aránylag nagy kiterjedésű angorai, szivaszi és szoniai vilajetek 2 -87, 3 - 60, illetve 4 1 5 % - k a l nem volnának oly faszegények; az erdőterület nagyobb % aránya nem az európai, hanem a kisázsiai birtokra esnék. A nagyobb fatömegü és értékesebb erdők is Kis-Ázsiában találhatók, ami már abból a körülményből is kitűnik, hogy az 1323. évi 49.243 darab, 748.152 m 3 és 14.957 oka-t kitevő 102.506,778 piaszter értékű épület- és műfatermelésből 203.354 m 3 41.765 darab és 14.957 oka 27,389.285 piaszter értékben az európai, — 537.951 m 3 és 73,748.162 piaszter értékű ellenben a kisázsiai erdőkre esik.

Birtok czim és szám szerint van: 2657 állami erdőbirtok 7,750.132 ha területtel, vagyis az

összesnek 88^03%-a,

28 kegyes alapítványi erdőbirtok (efkaf) 107.295 ha területtel,

az összesnek 1-22%-a,

761 községi erdőbirtok 146.423 ha területtel, az összesnek

1-66%-a,

618 magánerdőbirtok 539.473 ha területtel, vagyis az összes

nek 6-13%-a.

Per alatt van 233 erdőbirtok 260.442 ha területtel, az összes

nek 2-96%-a.

Együtt 3297 erdőbirtok 8,803.765 ha területtel, vagyis az

összesnek 100'00%-a. Az egyes fanemek százalékarány szerint a következő területet

foglalják el: erdeifenyő*) 36-69% olajfa M l ° / o tölgy 13-72% szelidgesztenye . . . 1-14%> bükk l W 9 ° / o szil 1-14% jegenyefenyő... . . . 9 ,64°/o kőris 0 - 9 7 ° / o gyertyán . . . 5 - 0 6 % Quercus vallonea... 0*83°/o magyaltölgy 3-67% platán 0-79% boróka 1-53% éger 073° /o tengeri és aleppói hárs 0 -70°/o

fenyő**) l - 4 4 % puszpáng O ^ V o nyár 1-30% nyir 0-38°/o festőtölgy 0-18%> cyprus 0'12°/o

A cserjék közül a szuhar (cistus) 3 ,04°,o, a seretecsék (inula) OT8°/o-al vannak képviselve, végül 4 ,82°/o esik a név szerint fel nem sorolt egyéb fás növényekre.

Az erdőknek birtokczim és szám szerinti megosztását az egyes vilajetekben, valamint a fanemek százalékos arányszámát az egyes vilajetekben a II. és III. táblázatok tüntetik elő:

• ) Luczfenyő is, amennyiben a franczia pin szó Abiest és Pinust is jelent. •*) Az eredetiben gyantás fenyő (pin résineux) név alatt.

A fahasználatokat illetőleg megjegyzendő, hogy azok vagy szerződés, vagy hatósági felhatalmazás alapján történnek. A szerződés szerinti eladásoknál az erdészeti közegek jelzőbaltával jelölik meg a kivágható fákat, vagy pedig kitűzik a vágás helyét. A vágások árverés utján értékesíttetnek. A hatósági felhatalmazás alapján eszközölt eladások csak az erdők közelében lévő falvak és köz

l i , táblázat.

Vilajetek, illetve szandzsákok

Az állam Az efkaf A községek Magánosok

tulajdonában lévő erdők

területe

ha

területe

ha

területe

ha

Drinápoly . . . . . . --

Izmaidi Szandzsák

Szkutari

Adana . . . . . . . . . --

Angóra . . . . . . . .

Szmirna . . . . . . . .

Beyrouth

Bighai Szandzsák.

Szigetek . . . — . . .

I Tchataldjai Szandzs.

Aleppo . . .

Brussza . . .

Szaloniki . . . . . . —

Damaszkusz v.Sziria

Sivas . . . . . . — —

Trapezunt . . .

Carassii Szandzsák

Castamoni . . .

Cassovo

Konia

Monastir

Konstantinápoly . . .

Egészben

373256

275500

75000

420655

215625

789090

47000

161800

46794

9387

81900

837362

751819

70875

302075

493500

4 1 5 0 0 0

1316076

378000

469118

203300

17000

195

263

16

208

118

125

8

39

39

13

21

203

325

26

56

684

99

139

75

7630

7500

64500

3000

16665

13

33400

területe

ha

510

2000

6000

300

313

15000

59160

11250

12300

12000

20

160

45992

18400,

5750

63803

1200

2424

A per alatt álló erdők

területe

ha

7550

17 11815 17

24090 17

51500

216514

2000

2500

80000

1000

16300

8000

26

407

2

14

Az összes erdők

területe

ha

3500

118677

118900 162

7 7 5 0 1 3 2 J 2 6 5 7 | l 0 7 2 9 5 | 2 8 | l 4 6 4 2 3 | 7 6 l | 5 3 9 4 7 3 | 6 1 8 | 2 6 0 4 4 2 | 2 8 3 | 8 8 0 3 7 6 5 | 3 2 9 7

426878

334800

88300

420655

215625

929208

47000

169000

49218

50455

81900

907262

1146170

72875

202075

496000

495000

1316076

379000

480368

352800

43000

252

817

47

208

118

172

8

66

45

35

21

240

9 2 6

28

56

690

100

161

272 |

35

ségek lakói által bonyolittatnak le, kiknek evégből ki kell kérni az erdőfelügyelő, valamint a vilajet közigazgatási tanácsának engedélyét is.

Az erdei termékek után a következő illetékek fizetendők: Az ellenérték vagy ár (bédel), amelyet a vevő az általa meg

vett fákért, vagy feldolgozott fáért fizet.

III . táblázat.

Fanemek aránya

5-5| 6 9

30 80 71

62-51

50 47

55-9 16

55 10 19 9 9 5

16 20 1-5 (3 19 9"0|

5 93-75|

17 1

25 3

26-5| 21 2-5 2-5

0-041

12 25-4! 5-07

34

6-8 Ki

Ö

11-5] 10 8'5 0-5 5-5

13

10 53

44-5 16-931-

40 o-i| 25

12-231-5

1 1-175-c 12-5

Ki 24 1-51 5 5!

0'1 0-6

19-80-217-163-42

651

5-51

U

(i-25

0-5|

13

0-5 3-56

1

0-4 6

14-8 0-27-St

10

17

28-5

1-05

7-r>!

10-13 0-5

3-43

0*8

4-20-35|0-35

0-5 2-5

1-5

1

1-5

1-7|2

0-50-15 l-42|l'420-48

0-5 10

18-51 0-2

>

2-5

0-5! 0-1 87|0-23 1

0-6

1-7

2-5

3

5'5| 1-5

3 | 0-35 2-5

1-S

0-1250 1350-125

6-9

0-5 0 0-7 0'6 0-9

0-7 1-5

0-35 1-5

0-1 0-12 1-5

0-04

0-2

0-2

0-35 1-5

0-8

1 0-4 2

015

0-1 0-5 1

0-2| 1

0:32|0-3S|0-16Í0-21

1-5

0-2

0-71

0-3

3-5

36-69 13-7211-199-64|5-064-783-67 3-041-5s|l-44Jl-30|l-2l|l-14|l-14|0-97l0-8a|0-79|0-7a| 0-70;o-58|0-SSlO-18|0-12|0-12

A z eladás i ára k a z 1322 . és 1323 . évbe n /w 3-ként a követ -kezők vo l tak :

1322-ben 1323-ban piaszterekben*)

erdeifenyő __. . . . __. . . . 33 41 tölgy . . . 52 56 jegenyefenyő 2 4 28 kisebb fajta donga . _ 180 189 gyertyán 2 0 30 hárs . . . 37 55 k ő r i s . . . ._ 41 42 bükk 31 25 tengeri és aleppói fenyő . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 43 platánfa __ __ _ 50 3 8

Az erdei illeték (ormán haaki), amelye t a hatóság i enge -délyen alapul ó vétele k tárgyá t képez ő kihasznál t é s megmunkál t választékokért kel l leróni , aszerint , amin t a kitermel t fána k érté -kesítési hely e közeleb b vag y messzeb b fekszi k a termelés helyé -től, a köve tkező:

100 piaszter áru megmunkált tűzifáért

fáért és faszénért 3 - 5—17-5 km vagy 1—5 órányira a termelés helyétől 25 piaszter 12 piaszter

17-5—35-0 „ „ 5—10 II II II 2 0 ii 8 a 35-0—52-5 . , 10—15 . 15 „ 6 52-5—70-0 U II 15—20 II II II a 12 „ 4 „ 70 -0—100 „ „ 2 0 — 1 0 0 „ 10 it 2 n

A magánoso k é s községe k erdeibő l kikerül ő f a után a hely -ségek, k ikötő k vag y má s kereskedelm i helyeke n eszközöl t eladáso k alkalmával tized les z fizetve , amel y a fa kereskedelm i értékéne k 12"5°/o-val egyenlő .

T ű z i f a é s faszé n utá n bélyegilleték i s f izetend ő é s pedig a tűzifa 10 0 kg -]?L utá n 1 6 para , a faszé n 10 0 kg-ja. után 3 2 pára.**)

A z o n k í v ü l a z erdei illeték felével egyenlő illetéket szednek a z állami erdőkbő l kikerül ő é s a lakosságna k eladot t f a és faszé n után, mel y a hédjaz i vasú t é s a had i felszerelése k javár a fordit -tatik. A magán - é s község i erdőkbe n termel t é s a kikötőkbe , vag y

*) 1 piaszter = 22 centimes = 21 fillér. **) 1 piaszter = 40 para, eszerint tehát 4 / io, illetve 8 / io piaszter.

a vasúti állomásokra szállított tűzifa 100 kg-]a. után 10, a faszén 100 kg-]a után pedig 20 para felülfizetési illeték is fizetendő. Végül minden 20 piaszteren felüli összeg után 20 para fizetendő nyugtadtj (tezkéré bédéli) czimén. Tezkérével el nem látott küldemények birság czimen ezen dij egyszeresét vagy kétszeresét fizetik.

Az összes illetékek alól mentesek: Az ottomán alattvalók által épített 30, vagy ezen felüli tonnatartalmú hajókhoz szükséges, az egyházi, iskolai és jótékonysági intézeti építkezésekhez, közművekhez (hidak, utak, stb.-hez), valamint azon a saját szükséglet fedezésére szolgáló fa, melyet a községi lakosok házépítés vagy javítás, istállók és csűrök építéséhez, szekér és mezőgazdasági eszközök készítéséhez, szenitéshez, tüzifafészerekhez, valamint tüzeléshez használnak fel.

A katonai és közhivatali intézetek, az admiralitás és a tüzérségi szertár részére szükséges fa, a táviróoszlopok után esedékes dijak és illetékek utalványok utján egyenlittetnek ki.

Az 1322. és 1323. (1907—1908) évben a következő választékok

termeltettek:

/. Épület- és műfa: 1322-ben :

Az állami erdőkben 680.603 tn* 48 .825 drb. — oka*) 91,054.453 Piaszt. ért.-ben

Az evkaf „ 2 .576 — „ — . 374.066 „ A községi „ 2.849 — „ — . 423.189 , A magán „ 35.173 „ — „ 14.722 , 5,177.560 „ A per alatt álló „ 6.917 — „ — „ 1,108.268 „ Az összes erdőkben 728.119 ^ 3 48 .825 drb. 14.722 oka 98 ,137.436 Piaszt. ért.-ben

1323-ban :

Az állami erdőkben 684.306 rrfi 49 .209 drb. — oka 92,216.809 Piaszt. ért.-ben

Az evkaf „ 2 .564 II II II 381.603

A községi . 5.873 » — , — < 1,161.673 „ „ A magán , 47 .646 „ 2 0 , 14.957 „ 7,468.441 . A per alatt á l l ó j , 7.761 „ — „ — „ 1,278.252 ., Az összes erdőkben 748.152 rtfi 49 .229 drb. 14.957 oka 102,506.778 Piaszt. ért.-ben

j 0 k a = 1284 gr. — A diófa értékesítésénél használt sulyegység.

1.463 1.516

310

1. Utalvány utján kiegyenlített átadatott ebből a tüzérség

részére . . . az admiralitás részére állami ágazatok részére katonai építkezések czél-jaira __. ___ . . . távirópóznák czéljaira

2. Illetékmentes 128.169 kiadatott ebből jótékony

sági intézményeknek . . . hajóépítés czéljaira __. középitkezésekhez és kivándorlók berendezéseire . . . . . . __. . . . falusi lakók házaihoz és eszközeihez 113.255

3 . Illeték alá eső . . . . . 590.233

IV . táblázat. A II. és III az 1322. évben

m3 drb. oka 9.717 — -

táblázatban kimutatott famennyiségből volt

az 1323. évben

m3 drb.

1,235.427 Pst. értékű

1.868 2.619

1.804 2.244

_ _ 218.896 _ _ 203.190 _ _ 32.600

_ _ 296.345 _ _ 274.901

13.750 - 9,146.635

_ 233.853 _ _ 327.520

533 — 53.840

13750 _ 7,755.588 35Í075 14.722 87,755.324

.etek ala eso ™ f J J , J : v , V i T* i f i7 /H9áf i az illeték alá eső fából szerződés alapján eladatott lö,/4á.240

257.626 151.628

575.602

a) helyi piaczokon lett meg-véve . . . . . . . . . 166.346

b) a vilajetek egymásközti forgalmában adatott e l . . .

c) külföldön értékesíttetett

Együtt . . .

Eszerint felmarad az 1. és 2. alatti, valamint a 3. alatti és az a), b), c) alá nem tartozó felhasználásra . . .

Vagyis az előző oldalon kimutatott termelés

35.075

13.750

20,232.837

43,876.506

152.517

728.119

14.722 21,928.200

48.825 14.722 86,037.543

_ — 12,099.893 II »

m3 drb. oka

i 9.543 8.346 — 1,352.814 Pst. értékű

1.392 151.732 „ V 1.135 — — 164.999 11

146 7.366 — 74.174 w »

2.186 373.921 H 2.636 9 8 ) — 302.427 11 11

122.424 — — 9,290.729 il •

514 _ 95.566 „ W 1.075 — — 147.300 ff

83 — — 11.716 » tt

110.465 7,903.095 tt „ 616.184 48.254 14.957 9 II ff illetőleg 17,715.990 » n

168.953 43.229 — 20,414.523 li tt

279.287 5.000 44,840.217 II 1! 157.781 25 14.957 24.353.805 n tt

kü 606.011 48.254 14.957 89,608.545 Pst. értékű

142.140 — — 12,898.233 M II

48.825 14.722 98,147.436 Pst. értékű 748.152 48.254 14.957 102,506.778 Pst. értékű

Az épület- és műfatermelés fanemek szerint a következőképen oszlik m e g :

F a n e m

Az 1322. évben Az 1323. évben

mennyiség érték mennyiség érték

piaszter /7Z3 piaszter

419.079 } 60,992.797 491.598 2.469 174,163.217

55.139 46.267 | 9,830.526

52.222 43.882 j - 9 ,730.705

81.099 7,117.410 81.074 7,665.564

1.113 60.482 1.326 25 | 86.145

81 8.524 70 8.919

2 .828

14.722 | 1,288,310

1.921

14.957 | 804.631

4.502 442.262 4.023 398.137

75.490 6,056.967 76.032 6,324.210

46.171 7,482.163 46.481 6,684.019

8.092 597.732 8.054 724 .706

2.195 383.700 2.091 378.146

5.148 424.404 4 .806 361.650

5.938 232.882 7.440 231.897

3.576 441.007 3.832 419.755

1.359 165.401 2.424 215.468

— — 1 48 2.558 864 2.858 761

104 13.520 — — 34 4.702 37 4.852

1.283 44.700 697 348.503

411 58.774 3.386 509.009

3.570 564.000 3.236 523.400

1.300 182.000 1.165 163.100

8.927 1,249.588 9.731 1,360.000

66 10.626 - —

Etdeifenyő . . . . . . . . . — — — darab

Tö 'gy . . . . . . — — —

darab

Bükk -

Nyárfa -

darab

Platán -

Dió- és fodrosfa

„ „ „ oka

Gesztenye . . . . . . — — . . . —

Jegenyefenyő — . . .

Tengeri és aleppói fenyő

Kőris—

Hárs . - - —

Szil

Éger -Gyertyán és abból készült mező

gazdasági eszközök

Boróka . . . — . . . . . . — — —

Cseresznye . . . . . .

Mogyoró . . _ darab

Mandolafenyő (pinia)

Puszpáng . . . . . . . . .

Külön meg nem jelölt donga

Különféle . . . . . .

Együttesen kimutatott gesztenye és s z i l . . . . . . . . . . . . — —

Együttesen kimutatott nyár és platán — . . . — —

Cystus

Inula . . . . . . —

Épület- és műfakivitel a különböző idegen országokba és szabadalmazott tartományokba.

1322. évben 1323. évben

Rendeltetési ország, illetve

tartomány

Rendeltetési ország, illetve

tartomány A fa neme mennyi

ség érték mennyiség

érték Rendeltetési

ország, illetve tartomány

ms piaszter nfi piaszter

Németország Dió 400 160.000 300 120.000

Nagybritannia

Tölgy Kőr i s— . . . Dió

43

180

6.020

72 .000

11 121 300

1.755 13.345

120.000

Egészben . . . 223 78 .020 432 135.100

Franciaország Tölgy Nyár . __. . . . . . .

578 149.031 1.315 25

783.836 500

Donga . . . . . . . . . Diófarönkők. . . . . . Fodros asztalosfa Dió

338 14.722*

521

140.248 35.180

208.800

4 391

14.957* 499

1.491 113.771

72 .494 180.640

Egészben . . . 1.438

14.722* | 533.259 2 .210

14.957* 25

| 1,152.732

Olaszország Tölgv 162 69.191 1.122 162.347 Olaszország

Ausztria-Magyarország

Tölev - . . . 29 11.581 — Ausztria-Magyarország Kőris 1.120 91.529 — —

Ausztria-Magyarország

Szil 24 4.087 — —

Egészben . . . 1 1.191 107.197 ** Románia Tö lgy . . . . — — _ 100 30.000 Románia

Erdeifenyő . . . — Gyertyán. . . . . . . . .

100 [ 100

21.000 8.000 450 36.000

Egészben . . . 200 29.00C 550 66.000

Bulgária Tölsiv — . . 575 100.800 740 134.000 Bulgária Erdeifenyő — — Gyertyán.. . . . . . . . Jegenyefenyő Kőris . —

14.085 1.200 1.645

17

2,494.190 96.000

296.100 2.72C

14.711 1.350 2.343

—

2.611.457 108.000 418 .740

Cystus . . . — — Puszpáng . —

2.070 2

289.80C 74C

2.319 4

324.660 1.500

Egészben — 19.094 3.280.35E j 21.497 3,508.357

** A kivitel szünetelésének oka valószínűleg a Boszma-Herczegovina annekta-lása miatt monarchiánk ellen irányuló kereskedelmi bojkott volt.

Vilajetek szerint a legnagyobb (3 millió piaszter értéket meghaladó) kivitel Aidin, Bigha és Szalonikire esik, Carossu, Castamoni és Konia pedig 2 millió piaszter értéken felülhaladót exportált.

Épület- és műfakivitel a különböző idegen országokba és szabadalmazott tartományokba.

Rendeltetési ország, illetve

1 3 2 2 . évben 1 3 2 3 . évben Rendeltetési ország, illetve A fa neme mennyiség érték mennyiség érték

tartomány m3 piaszter tn3 piaszter

Szerbia Puszpáng ._. . . . 3 1 2 5 — —

Görögország Erdeifenyő . . . . . . Tölgy Gyertyán. . . . . . . . . Jegenyefenyő Bükk

4 4 7 4 . 0 5 3 2 . 5 0 0

2 5 0 1 . 2 0 0

6 2 . 6 1 8 1 , 3 5 3 . 3 2 0

2 0 0 . 0 0 0 3 2 . 6 0 0

2 2 3 . 0 5 0

6 0 8 5 . 8 0 4 3 . 0 0 0

3 0 0 3 . 3 5 7

1 0 2 . 1 4 0 1 , 5 1 3 . 6 7 6

2 4 0 . 0 0 0 3 6 . 0 0 0

6 0 1 . 7 8 2

Hárs -Gesztenye . . . . . . Kőris . . . . . .

1 2 8 5 0

1 5 . 3 6 0 1 5 . 0 0 0

6 2 8 . 7 7 6

Dió . . . 2 0 8 . 0 0 0 — — Különféle fa — — 2 0 0 4 2 . 0 0 0

Egészben — 8 . 6 4 9 1 , 9 0 9 . 9 4 8 1 3 . 3 3 2 2 , 5 4 4 . 3 8 3

Cyprus Erdeifenyő . . . . . . Éger

8 . 9 9 7 2 6

1 , 2 5 9 . 5 7 2 3 . 6 4 0

7 . 6 7 0

1 4

1 , 4 7 0 . 4 6 0

5 . 6 0 0 Dió — —

7 . 6 7 0

1 4

1 , 4 7 0 . 4 6 0

5 . 6 0 0

Egészben . . . 9 . 0 2 3 1 , 2 6 3 . 2 1 2 7 . 6 8 4 1 , 4 7 6 . 0 6 0

Szamosz Tölgy 5 2 1 3 . 1 7 8 — —

Egyiptom Erdeifenyő . . . . . . T ö l s v -— --

6 3 . 5 0 8 1 . 9 2 6

8 , 0 5 9 . 9 6 1 5 0 3 . 1 5 8

6 9 . 4 5 1 2 . 0 5 6

8 , 8 7 7 . 9 4 9 5 2 5 . 9 7 9

Gyertyán. . . . . . . . . Jegenyefenyő Bükk Hárs - -

3 . 0 0 0 2 0 0 1 0 2

8 0

2 4 0 . 0 0 0 2 6 . 4 0 0 1 0 . 6 8 8 1 6 . 0 0 0

2 . 7 0 0 2 0 0

9 4 4 0

2 1 6 . 0 0 0 2 4 . 0 0 0

9 . 8 2 2 8 . 0 0 0

Kőris 3 . 0 8 7 3 9 2 . 5 8 7 2 . 8 7 2 2 6 2 . 2 8 4

Szil Puszpáng Dió — — —

2 0 7 7

2 0

2 1 . 9 3 4 2 . 3 4 0 8 . 0 0 0

1 0 8 9

1 0 . 8 0 5 2 . 9 7 0

Különféle fa 2 5 0 5 4 . 5 0 0 1 5 0 4 2 . 5 0 0

Egészben . . . I I 7 3 . 2 8 9 9 , 3 3 2 . 5 9 5 7 7 . 6 8 0 9 , 9 8 0 . 3 0 9

Egyéb országok

Erdeifenyő T ö l e v -

3 4 . 4 4 7 3 0 6

4 , 6 2 1 . 2 3 8 2 4 . 4 8 0

3 0 . 4 5 4 7 0 6

4 , 4 8 4 . 2 8 0 3 4 9 . 2 8 3

Egyéb országok

Gyertyán. . Jegenyefenyő Szil .

3 8 7 5 2 8 4 9 3

3 8 . 7 0 C 6 3 . 3 6 C 7 3 . 9 5 C

5 3 0 — —

5 7 . 6 0 0

1 5 2 15 .20C 17 1 . 7 0 0

Tengeri és aleppói fenyő Dió . . . Különféle fa.

1 . 3 0 1 2 9 9

2 0 7 . 5 9 2 107 .60C

1 . 0 7 8 ) 1 0 1

8 5

1 7 2 . 4 8 0 4 0 . 4 0 0 1 2 . 7 7 4

Egészben . . . A 3 7 . 9 1 3 5 . 1 5 2 . 1 2 C 3 2 . 9 7 2 5 , 1 1 8 . 5 1 7

Főösszeg . . . 1151 .628

1 4 . 7 2 2 | J 2 1 , 9 2 8 . 2 0 (

1 5 7 . 7 8 1 ) 1 4 . 9 5 7

2 5 J 2 4 , 3 5 3 . 8 0 5

//. Tüzeló'anyagtermelés. Sulymennyiség (tűzifánál tséki, faszénnél cantar)*) és érték (piaszter) szer int

Termeltetett egészben

Ebből esik:

Az állami erdőkre _. Az evkaf erdőkre A községi erdőkre A magánerdőkre A per alatti erdőkre

Ebből illeték alá e se t t . __. Az illeték összege utalvány alapján

kiegyenlittetett . . . . . . . . . . . . Illetékmentes volt . . . . . . Helyi piaczokon eladatott. . . . . . . . . A termelő vilajetekben felhasznál

tatott A vilajetek egymásközti forgalma Külföldön értékesíttetett

T ű z i f a

1322

Tséki*

11,426.635 73,580.785

Piaszter

10,906.278 18.834

146.890 321.077

33.547

1,896.155

36.436 9,494.041 1,301.765

1323

Tséki Piaszter

12,414.442 83,069.162

65,599.883 120.903

2,865.001 4,456.300

518.400

24,045.451

555.030 48,979.304 14,472 541

4,601.605 775.397 222.675

11,811.453 13.142'

268.826 296.330

24.691

2,046.058

73,714.090 69.476!

3,891.036] 4,918.587

475.075

F a s z é n

1322

Cantar Piaszter

1323

Cantar Piaszter

145,642.476 6,184.260 3,232.941

40.056 10,327.625

1,037.440

5,190.646 838.868 136.500

2,763.859 67,604.147

[25,603.009

497.070 56,968.183 16,869.635j

52,310.263 6,674.975 2.177.Í

2,153.805 108.375

86.104 358.869

56.706

1,778.063

591 984.605 625.608

50,067.547 2,297.694 2,576.243

10,843.456 1,819.205

48,056,095

12.774 18,635.278 13,896.262

1,241.027 699.350 311.698

81.864 105.383| 440.358

81.940

2 ,630.05265,104.125

1,920.05744,680.435 2,076.305 2,775.499

12,836.085 2,735.806

30,841.506 17,809.602

9,859.965

11.804 807.033 736.946

976.915 803.995 244.001

1,881.21549,920.500

457.401 14,708.125 15,228.028

25,951.929 20,536.807

7,560.879

A vilajetenként! épület- és műfa, tűzifa- és faszéntermelést illetőleg utalunk a következő táblázatban foglalt adatokra:

. ) 1 tséki = 250 kg. A cantar szintén súlymérték, de hogy fc-ban kifejezve mennyi, arra nézve nincs megbízható adat.

A termék megnevezése

Pinia gyümölcs (mandolafenyő-mag) . . . -

Kátrány . . . -Fekete kátrány -Sárga kátrány Szurok — Nafta Terpentin — . . . -Szammonia teje . . . ---Buzér__ Növényi festéknedv — Thymus-olaj_- - — „Sighla"-olaj Sárga festőfa (Sari boga agadji] Sumach (szömörcze) levél „Menenghedj "-levél Eucalyptus-levél — -

Babérlevél

Mirtus -„TehneKlevé l - -Tea __. - -Zsálya — — - -- --- — „Hava djiva" Hársfavirág . . . Viola és egyéb virág — — — Szentánoskenyér — — — — Fehér gubacs — -.- — --- -

Gubacs _.. . . . - —

mennyiség

kg

22.737 306.267 125.382 133.236 78.815

2.395 730

1.587 1.000 5.307 1.304

150.664 910.598

1,340.041 1,276.212

1.492

118.821

27.209

20.146 580

11.353 41.105

28 159.989

235

148.347

érték

piaszter

8.759 555.444 391.070 177.677 110.969

11.975 730

91.989 2.000 1.666

39.120 557.075 719.757 435.598 175.985

172

41.601

5.380

61.605 290

5.676 195.294

2.296 23.413

1.175

526.467

mennyiség

kg

érték

piaszter

14.461

7.336 151

54 1.400

464 41.121

374.318 944.942 528.130

165.330

43.150

40.945

19.500

192.045

6.780

1.104 750

54 121.130

13.920 207.934 529.582 213.070

66.026

57.865

6.830

200.237

2.340

919.020

M e g j e g y z é s

Kivitel volt Bulgáriába és Görögországba. Kivitel nem volt. Kismérvű kivitel előző évben. Kivitel nem volt. Kivitel külön meg nem nevezett orsz.-ba. Kivitel Szerbiába volt.

it n >r

Kivitel főleg Olaszországba. Kivitel nem volt.

tt v ir

Kivitel Ausztria-Magyarországba. Kivitel Francziaországba. Kivitel főleg Franczia- és Németorsz.-ba. Kivitel főleg Ausztria-Magyarorsz.-ba. Kivitel főleg Görögorsz. és Egyiptomba. Kivitel nem volt. Kivitel főleg Németorsz. és Angliába, Amerikába és Egyiptomba. Kivitel Egyptomba. Kivitel nem volt, termelés csak előző évb. Kivitel nem volt.

Legtöbb Francziaországba ment. Kivitel nem volt. Kivitel külön meg nem nevezett orsz.-ba. Kivitel nem volt. Kivitel Német-, Franczia- és Angolországba, azonkívül Amerikába és Egyiptomba is.

Tölgymakk . . . . . . . , . . . . — — Cyprusgyümölcstoboz . . . . . . . . . Tölgykéreg . . . . . . — . . . „Menenghedj" . . . — . . . Mustár Anis — Jáczinthagyma

Qránátalmafakéreg . . .

Fenyőkéreg

Hársfakéreg.- - - -Magyaltölgykéreg . . . — Diógyökérkéreg . . . . . . . . . . . . Bükkfagomba . . . — Szammoniagyökér -Rhebarbaragyökér Szappangyökér . _ Tsirics (czipőiparban használt

növényi enyv) Czédrusgyanta . . . Alizarin . . . . . . . . . Szalep (Orchidea faj nedve) . . . „Mehleb" Tölgymoha . . . . . . Gyephant —

Sás és nád — — ... j Seprő . . . . . . — . - — Gesztenyeág botokhoz___ . . . . . . Mogyoróág botokhoz Gesztenye- és czitromfaabroncs Kosár és fonottáruk Zsámolyok . . . — — . . .

Puszpáng

Tsittidjfa

Különfélék . . . —

354.981 422

3.892 21.535

6.278 4.013

43.846 400

3,079.340

2.035 68.033

1.145 400

3.495

99.628

12.776 94.966

101.083 12.990 12.975 25.265

44.310 kg 3.321 db.

15.100 köteg| 44.000 db.

1,655.514 db.

33.558 köteg 44.302 db.

1.305 db.

7.300 kg

107.907

807.973

8.447 4.645

2.130 320

10.447 15.210

3.241 400

10.532 500

697.484 274.052

12.870 45.085

3.495 5.270

18.023 35.510

4.654 40.332

27 338

28.733 14.317

44.187Ag 43.885

— —

9.500

24.187

1.656

Kivitel külön meg nem nevezett orsz.-ba. Kivitel nem volt. Kivitel Egyiptomba. Kivitel nem volt. Kivitel Francziaországba. Kivitel nem volt. Kivitel Anglia és Hollandiába. Kivitel Olaszországba. Legtöbb Egyiptomba és külön meg nem nevezett országba. Kivitel nem volt.

n it n

Anglia, Olasz- és Francziaországba. Kivitel nem volt.

tl n ll Ausztria-Magyarországba. Legtöbb Oroszországba és külön meg nem nevezett országba.

Kivitel nem volt. Kivitel Angliába. Kivitel nem volt. Kivitel Ausztria-Magyarországba. Kivitel nem volt. Kivitel Egyiptomba. Kivitel nem volt, termelés csak előző évben

Kivitel Olaszországba.

Kivitel nem volt. ii a n

Termelés és kivitel előző évben. Kivitel előző évben. Kivitel nem volt.

Ausztria-Magyarország és más külön meg nem nevezett országba. Olaszországba. Cyprus és egyéb külön meg nem nevezett országba.

///. Különböző erdei termékek. A vilajetenkénti épület- és műfa-, tűzifa- és faszéntermelés volt az 1323. évben:

V i 1 j e t

Drinápoly . .

Izmid . . . . . . Szkutari _.. . . Adana Angóra . . . . . . .. Aidin. . . . . .

Beyrouth. . . . . . _.

Bigha . Szigetek . . . . . . ., Tchataldja . . . . Aleppo . . . . . . . Brussza . . . . . . . Szaloniki. . . . . . _ Damaszkusz. . . _ Sivas . . . . Trapezunt . . . . Carasi _ Castamoni . . . . Cossovo ._ Konia Monastir . . . _

Janina Konstantinápoly

Épület- és műfa

mennyiség

érték

piaszter

15.326 14.957 38.907 31.927

5.994 1

40.467 24.052 62.691

182 7.469

39.465 397 646

6.644 47.251 71.279

13.918 41.186 23.113

210.120 28.979 63.096 18.031

2.858 3.080

Tűzifa

mennyiség

tséki

| l , 8 0 4 . 8 7 6 |

5,074.603 670.576

5,255.904 2,328.618 9,380.332

| 40.531

4,968.1781 86.151'

129.284 1,328.800 6,739.720

11,921.138

1,733.030 2,445.060 5,078.205

30,207.645 2,091.428 8.391.319

^2,323.064

458.325

érték

piaszter

Faszén

mennyiség

cantar

érték

piaszter

104.154

587.983 27.522

114.146 802.686

71.413 9.936

40,772 3.933

112.197 18.700

1,033.425 489.924

6.680 123.566

4,770.305 67.9001

620.950 864.028

2,205.366 172.216

1,710.197!

3,290.535 350.380 934.583

7,821.204 566.163 163.062

489.264 54.890

2,804.925 374.000

10,120.578 9,798.504

83.505 1,868.205

10,533.500 393.631

3,104.750 6,768.346

15,663.220 3,311.812

40.853 611.338 125.057 1,250.578

278.679

235.563 37.495 65.602

139.200 221.449

9.435

58.046 6.005

200.240 37.820

131.242 556.480

85.508 78.700

151.840 74.475 27.920 45.345 91.065

666.661

13.753 27.376

4,758.867

6,207.145 1,450.877 1,648.832 2,304.455 5,509.631

221.450}

1,451.150 154,064

6,007.470 939.500

2,518.118 19,476.800

3,420.320 522.309 790.100

1,708.250 698.000 864.609

2,317.350 1,152.846

434.462] 547.520

Az összes termelés

értéke

piaszter

8,273.940

14,572.283 2,471.833 7,838.819

12.453.277 15,456.126

425.043 6,908.592

295.105 8,941.679 2,642.300

19.278.416 141,196.442

3,503.825 4,123.544

13,769.660 7,180.086

34,060.395 9,724.383

26,371.889

6,787.722

1,504.125 1,798.090

A közlött adatokból kitűnik, hogy a legnagyobb arányú épület- és műfatermelés (főleg érden •és Ífenffe"g, tölgy és bükk) a castamonii, a legnagyobb arányú tüzifatermelés (főleg fenyőfa) a koma!, a legnagyobb aranyu faszen-termelés pedig a szalonikii vilajetben volt.

Megjegyzendő, hogy amint az alábbi értékadatokból is kivehető, az 1323. évi termelés, nemkülönben a kivitel is az első évivel szemben csökkenést tüntet fel. Egyes termékeknél az 1323. évi kivitel nagyobb, mint az azévi termelés, ami azt mutatja, hogy az előző év, vagy évek termelésének értékesítésére csak ekkor került sor.

Egyes termékek mineműségéről — miután csak török elnevezéssel szerepelnek — felvilágosítást nem adhatunk. A termékek legtöbbje a cserző-, festő- és a gyógyanyagok sorába tartozik.

Az 1322. és 1323. években termelt választékok a következő értéket képviseltek:

1322-ben 1323-ban piaszter értékű

va; több

;yis kevesebb

Épület- és műfa Tűzifa és faszén __. . . . Erdei termék

98 ,137 .436 73,580.685 11,530.334

102,506.778 83,069.162

8,537.204

4,369.342 9,488.477

2,993.130

Egészben 183,248.455 194,113.144 10,864.689 —

Kivitetett:

Épület- és műfa Tűzifa és faszén „ . — Erdei termék __. — —

21,929.200 13,092.906

4 ,062.756

24,353.805 9,738.765 3,034.844

2 ,424,605 3,354.141 1,027.912

Egészben — 39,084.862 37 ,127.414 — 1,957.448