türr istván gazdasági szakközépiskola - turr.hu · szintetizálása, beépítése, a...

Türr István Gazdasági Szakközépiskola

Baja

Kompetencia alapú helyi tantervek

a TÁMOP 3.1.4 programban részt vevő

osztályok és csoportok számára

2

Bevezetés

A közoktatási rendszer változása szükségszerűvé vált a partneri igények változásával.

Intézményünk innovációs tevékenysége évek óta megvalósul azokon a pályázatokon

keresztül, melyek a szakmai kiteljesedésen túl lehetőséget adnak a tárgyi feltételek

biztosítására is. A diákok különböző környezeti hatásokkal, előzetes műveltséggel érkeznek

az iskolába, hiszen családi es anyagi helyzetük, szociális és kulturális viszonyaik nem azonos

meghatározottságokat hordoznak.

A különböző mértekben tehetséges, ügyes, okos vagy lassú tanulók ugyanazt a napi

időbeosztást kapják. Az eltérő társadalmi, anyagi, szociális, műveltségi háttérrel rendelkező

tanulóknak szükséges biztosítani az oktatási esélyegyenlőséget az egyenletes szellemi-fizikai

fejlődésük érdekében.

Fontos, kiemelten kezelendő feladatnak tartjuk, hogy érvényesüljön az igazságosság, a

társadalmi körülmények nem jelenthetnek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában.

Célunk a társadalmi hátrányok leküzdése a befogadó oktatás biztosításával. Ugyanakkor a

szülői és fenntartói elvárások fokmérője a továbbtanulási mutatók és az elhelyezkedési

esélyek lettek. Miután nem az a célunk, hogy a régi poroszos iskolarendszert erőltessük

tanulóinkra és szüleikre - a kívánt célt, a kívánt eredményeket - vállalva feladatunkat új

módszertani eljárások,

új tanulásszervezési eljárások bevezetésével az iskolai folyamatok rugalmasabbá tételével

oldjuk meg.

A jelenlegi innováció keretéül szolgáló TÁMOP-3.1.4- pályázat újszerű tanulásszervezési

eljárások bevezetésére is lehetőséget ad.

A kompetencia alapú oktatás, tanulás során alkalmazott módszerek segítségével lehetőség

nyílik arra, hogy gyermekkortól kezdve mindenki megszerezhesse azokat az ismereteket,

amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Ez az oktatási folytonosság a

biztosítéka annak, hogy tanulóinkat felkészítsük a gyors alkalmazkodásra, melyet a 21. század

dinamikusan változó világa megkíván tőlük.

3

TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL A 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

A TÁMOP programba iskolánk magyar nyelv és irodalomból a 9. évfolyam tananyagát tanuló

10. E osztállyal kapcsolódott be. A műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk.

Az évi óraszám:148.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Bevezetés

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ezt segítik az innovatív

oktatásszervezési eljárások (tantárgy-tömbösített oktatásszervezés, projektmódszer,

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, komplex oktatási programok)

Alapelvek, célok

A tantervben érvényesülnek a hagyományos és a mindennapi oktatásban még csak

terjedőben levő tanítási és tanulásszervezési formák. Ennek megfelelően a tananyagban

hangsúlyossá válnak az ismeretszerzés, képességfejlesztés új formái: a szigorú időrend oldása

tematikus, problémaközpontú kitekintésekkel: mozaikszerűbb anyagszervezéssel. Így

lehetőség nyílik egy-egy témakör mélyebb, az asszociációs bázisra épülő és azt fejlesztő

megközelítésére. A szorosan tantárgyhoz kötött ismereteket kiegészíti a műveltségterületek

közötti kapcsolatok és a kulcskompetenciák folyamatos megjelenítése.

Hangsúlyozzuk a tanulóközpontú tanulásszervezést. A tanulói tevékenységek során

változatos munkaformákra nyílik lehetőség (pl. projektmunka, csoportmunka, portfólió),

ezeket jelezzük a tantervben. A feladattartalmak megjelölik a fejlesztési területekben

kitüntetett kulcskompetenciákat (például esztétikai, szociális, életviteli). A feladatok tárgya,

témája kapcsolódik a tananyagtartalmakhoz is, a hagyományos forrásanyag mellett esetenként

kifejezetten az interneten elérhető információk használatát és alkalmazását igénylik.

A feladatvégzés közben a tanuló értelmezi tapasztalatait, megismer és elfogad különféle

magatartásnormákat, megfogalmazza, magáévá teszi a célravezető tevékenységsorokat,

közben kialakít olyan szokásokat, melyek segítik későbbi életében: a vállalt feladatok

elvégzése, a környezeti, kulturális, tárgyi értékek óvása, odafigyelés másokra. A feladatok

végzése közben a tanulók között interakció zajlik: kölcsönös felvilágosítás,

információmegosztás, kölcsönös ellenőrzés, értékelés, segítségadás, biztatás stb.

A kooperációs feladatok alkalmazásának feltétele a tanulók együttműködését kívánó

tevékenységszervezési modell: a csoport– és páros munka, illetve a projektmunka. Mivel a

kooperációban a feladatot csak együttműködve oldhatják meg, a kommunikáció

kulcskompetenciája is fejlődik, kommunikáció nélkül nincs kooperáció. De fejlődik a

konstruktív magatartás, a szociális kompetencia is.

A kooperáció mint folyamat nem tagolatlan, tervezni, szervezni kell, a végrehajtást

irányítani, ellenőrizni, majd a megoldott feladatot értékelni. Ez igen sokrétű együttműködést

igényel a csoport tagjaitól, a tanár szerepe segítővé válik.

Minden évfolyamon folyamatosan és fokozatosan érvényesítjük az érettségi

vizsgaszabályzat követelményeit mind a kompetenciák, mind az ismeretkörök és fogalmak

terén. Hasznosítjuk az eddigi vizsgatapasztalatokat a feladattípusok és módszertani eljárások

ajánlásaiban is. Ennek következménye az értékelés új elemeiben is megjelenik.

A különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységek révén fejlesztjük a

tanulók esztétikai, erkölcsi, lelki problémaérzékenységét, problémamegoldó gondolkodását,

érvelő- és ítélőképességét. Bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a tanulókat érzelmeik

kifejezésére, a különböző értékekről alkotott gondolataik megfogalmazására, a sablonok,

4

közhelyek elkerülésére, a műértő olvasó személyes érintettséget is felmutató, igényes

megfogalmazására.

A tanulók minden kommunikációs szituációban megfelelően használják a nyelvet

szövegalkotásra, illetve legyenek képesek a mások által alkotott legkülönfélébb szövegek

megértésére, az arra való reagálásra, a beszédpartnerekhez való alkalmazkodásra, valamint

hogy rendelkezzenek a fenti képességekhez szükséges ismeretekkel a magyar nyelv jel- és

szabálykészletéről, illetve a legkülönfélébb szövegekről. Erősödjön a tanulókban az

anyanyelvi tudatosság, törekedjenek értékeinek felismerésére és aktív alakítására.

Cél az is, hogy az anyanyelv ismerete ne csak az önkifejezés, a társadalomba való

beilleszkedés eszköze legyen, de adjon segítséget az idegen nyelvek tanulásához is, az egyes

nyelvek közötti hasonlóságok és eltérések felfedezéséhez, így a más nyelvi környezetben

történő sikeres kommunikáláshoz is.

Mivel a nyelv a társadalmi kommunikáció alapja, ez közvetíti a kultúrát, teszi lehetővé

az értékek megismerését, segíti az értelmi képesség fejlesztését és a társas kapcsolatok

kialakulását, a magyar nyelv tantárgynak ezen célok elérése érdekében egyik fő feladata, hogy

hatékonyan segítse az anyanyelv minél sokrétűbb és árnyaltabb megismerését és elsajátítását.

Kulcskompetenciák

1. Anyanyelvi kommunikáció, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja az irodalmi és nem irodalmi szövegek,

valamint a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét.

A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket,

összegyűjteni és a feladatnak megfelelően feldolgozni az információkat, illetve érveit szóban

és írásban kifejezően megfogalmazni. A kooperatív tanulási formákban olyan képességekre is

szert tesz, melyek kamatoztathatók az élet, a munka különböző területein: pl. kezdeményezés,

szervezés, együttműködés.

A pozitív anyanyelvi kommunikáció attitűdje magában foglalja az esztétikai minőség

tiszteletét, az igényt mások véleményének megismerésére, a törekvést a kritikus és építő

jellegű párbeszédre.

A kulturált nyelvi magatartás, a színvonalas szövegértés, és szövegalkotás, valamint az

ezekhez szükséges ismeretek megszerzése a magyar nyelvről a kiemelt fejlesztési feladatok

között szerepelnek. A cél az, hogy a tananyagban előforduló különböző típusú szövegek és

kommunikációs szituációk, valamint a nyelvtani ismeretanyag alkalmasak legyenek arra,

hogy ezek feldolgozásának eredményeképpen a tanulók rendelkezzenek magas szintű,

kifinomult és kreatív anyanyelvi kompetenciával. A vita- és véleménynyilvánítási, a szöveg-

feldolgozási és szövegalkotási feladatok segítik a tanulókat abban, hogy képesek legyenek

szóban és írásban is a legkülönfélébb helyzetekben a színvonalas kommunikálásra,

figyeljenek saját magukra és beszédpartnerükre, s a helyzetnek megfelelően alakítsák

kommunikációjukat.

A könyvtárismeret és könyvtárhasználat, illetve a tananyag-feldolgozáshoz szükséges,

folyamatosan az információs társadalom technológiáit (IST) is felhasználva végzett

információgyűjtés és feldolgozás következtében kialakul a tanulóknak az a képessége, hogy a

középiskolai tanulmányok befejezése után önállóan is képesek legyenek kiválasztani és

feldolgozni a legkülönfélébb témákat.

A magyar nyelvtan tantárgy egyrészt a sikeres kommunikáláshoz szükséges elméleti

ismeretekkel és gyakorlati felkészítéssel, másrészt olyan feladatmegoldásokkal segítheti a

kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia kialakulását, melyek tervezést,

szervezést, elemzést, értékelést igényelnek az egyéni- és csoportmunkában, melyet a

5

kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotás, az elvégzendő feladatok lépéseinek

megtervezése, szervezése és a kreativitás jellemez.

A szövegtani és stilisztikai ismeretek, vagyis a különböző szövegfajtáknak, stílusoknak,

költői képeknek és más költői eszközöknek az ismerete elengedhetetlen a műalkotások

elemzésének képességéhez.

2. Idegen nyelvi kommunikáció Más népek kultúrájának, irodalmának, művészetének ismeretén keresztül motiválni az

érdeklődés és a kíváncsiság attitűdjét, a kulturális különbség felismerésének és megértésének

képességét.

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a funkcionális nyelvtannak, valamint a

szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. A sikeres idegen

nyelven való kommunikációhoz nagy segítséget adhat a magyar nyelvtan tantárgy. Egy

idegen nyelv nyelvtani rendszerének, a jelek használhatóságának és az adott nyelv mondat- és

szövegszerkesztési szabályainak, az idegen nyelv rétegezettségének felismeréséhez segítséget

ad a nyelvtípusoknak, a nyelvek rétegeződésének, a jelentés és a jelentésváltozás

jelenségeinek, az eltérések okának, mibenlétének, a kommunikáció tényezőinek, illetve a

magyar nyelv grammatikájának és szövegszerkesztési szabályainak ismerete. Az idegen

nyelvi kompetencia fejlesztéséhez az anyanyelv és a tanult idegen nyelvek minden területre

kiterjedő összehasonlítására van szükség. A feladatok egy része az idegen nyelvi órákon

végezhető el.

A folyamatos összehasonlítás az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) között segít a

pozitív attitűd kialakításában, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és

erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is.

3. Digitális kompetencia Az elektronikus adathordozók ismerete (IST), szövegszerkesztési eljárások elsajátítása,

a megszerzett információk kritikus felhasználásának képessége elengedhetetlen a munka

világában való boldoguláshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. A digitális és hagyományos

forrásokból nyert információk szelekciója, összehasonlítása, kritikus és kreatív felhasználása

folyamatos gyakorlást és fejlesztést igényel, másképpen elképzelhetetlen a tanulók pozitív

attitűdjének kialakítása, az internet és az interaktív média aktív és felelősségteljes használata.

4. Hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás módszereinek, a tantárgy speciális tanulási stratégiáinak az

ismerete.

Ehhez szükséges a szövegértés és szövegalkotás képessége, az új ismeretek

szintetizálása, beépítése, a motiváció fenntartása. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap az

önértékelés, a tanulási folyamatban a kooperációra való képesség.

A pozitív attitűd az irodalomban segíti a problémamegoldást, korábbi tapasztalatok

felhasználására, új lehetőség felkutatására serkent. Ez biztosíthatja a projektorientált tanulási

forma sikerességét.

A szükséges attitűd a nyelv és a sikeres kommunikáció feltételeinek és alkalmazásának

ismeretében magabiztosság az egyéni, a kooperatív és a projekt alapú feladatmegoldások

során.

5. Szociális és állampolgári kompetencia A nemzeti és az európai identitás, a kultúrák közötti különbségek jelenségeinek

ismerete. Képesség a különböző nézőpontok megértésére, érzékenység szűkebb és tágabb

környezetünk problémáira.

6

A pozitív attitűd magában foglalja azokat a humanista értékeket, melyek az irodalmi

tanulmányok során elsajátíthatók: érzékenység az emberi, társadalmi, nemzeti problémák

iránt, a részvét, együttérzés kifejezése.

Az anyanyelvi kompetenciák minél sokrétűbb és árnyaltabb birtoklása a különféle

kommunikációs helyzetek felismerése és kezelése magabiztosságot ad a tanulóknak. A

nyelvhasználatra és a viselkedésre vonatkozó normák, melyek magukban foglalják a más

népek kialakult szokásainak megismerése iránti igényt is, biztosítják a normatudatos

viselkedés lehetőségét itthon és külföldön egyaránt. A közéleti szövegtípusok elemzésének és

alkotásának képessége, az érvelés művészetének és technikájának elsajátítása lehetővé teszi a

közéletműfajainak és megnyilatkozásformáinak tudatos, kreatív és kritikus megítélését és

gyakorlását melynek igényét a feldolgozott szövegekkel, megvitatott témákkal lehet

kialakítani a tanulókban.

A kooperatív munkaformák segítik a tanulókat a különböző nézőpontok megértésében,

az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelésében, a félreértések tisztázásában és a sikeres

együttműködési képesség kialakításában.

A pozitív attitűd magában foglalja az igényt és képességet a kulturált nyelvi

magatartásra és a vitatkozás szabályainak betartására a közös értékek felismerésére és

tiszteletben tartására alapozva, valamint a csoportban való hatékony együttműködés

képességét.

6. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A magyar és az egyetemes kulturális örökség személyes olvasmányélményeken és

tapasztalatokon alapuló ismerete, a kulturális sokféleség elfogadása és megőrzése.

A műismeret, –elemzés, különböző megközelítési módok segítségével képes feltárni és

megfogalmazni az irodalmi alkotásokban megjelenített az erkölcsi tartalmakat, esztétikai

értékeket.

Pozitív attitűd a nyitottság, sokféleség iránt, törekvés a különböző ízlésítéletek

megismerésére, az értékek közötti választásra.

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

Az irodalomnak mint speciális kommunikációs folyamatnak a megértése. Törekvés az

önismeretre, önbecsülésre, mások személyiségének és véleményének megismerésére,

megértésére és tiszteletére. A kommunikációs technikák alkalmazása és értékelése a

művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).

A beszédet kísérő gesztusok ismerete, megértése (dekódolása) a művészetben (pl. film,

színház, fotó, képzőművészet). Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás

kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. A látottak (átéltek) és a

feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) megkülönböztetése élménybeszámolókban.

Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes

meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy

korrekciója.

A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs

szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése.

Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával.

Megfelelő szóbeli szövegalkotás: a kommunikáció tényezőinek és funkcióinak, ezek

meghatározó szerepének az ismerete és szem előtt tartása. A kommunikációs helyzetnek (ki,

kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás. Az életkornak

7

megfelelően fejlett kommunikáció, a beszédpartnerekkel való együttműködés képessége

minden beszédhelyzetben, a megfelelő kód kiválasztása a különböző kommunikációs

helyzetekben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és

lekötésére. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. A

másként vélekedők álláspontjának felfogása, annak tisztelete, amennyiben azok a társadalom

által kialakított és elfogadott normáknak megfelelnek. Az érvelés művészetének, példáinak és

szabályainak ismerete, a saját vélemény megvédése, illetve szükség esetén annak korrigálása.

A kommunikációs zavarok felismerése, feloldásának képessége, a téves ítéletekhez való

kritikus viszonyulás, a manipulációs szándék felismerése. Koherens szövegalkotás, ennek

összehangolása a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel és a nem verbális kifejezéssel

(testbeszéddel), a megfelelő stílussal és magatartással a magán- és a nyilvános kommunikáció

ismeretlen helyzeteiben is. A kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a

társakkal, a nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése,

szem előtt tartása Törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A tömegkommunikáció

szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértése és értelmezése.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

Értő olvasás, a művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztálynak

megfelelő szinten. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem

fejtett tartalmak felismerése, értelmezése. A szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek

feltárása.

A műfaji konvenciók ismerete és alkalmazása a szöveg feldolgozásában. Különböző

stílusok és stílusrétegek felismerése.

A szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk,

magatartásformák felismerése, értelmezése. Régebbi korokból származó szövegek önálló

megértése.

A különböző, olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok

felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban.

Az értő hangos és néma olvasás folyamatos fejlesztése minden szövegfajtában. A

szövegértési technikák bővítése. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése különös

tekintettel a szavak kommunikációs helyzettől, kontextustól függő különféle használatainak

tudatosítására és gyakorlására.

Az elemzési jártasság színvonalának kialakítása és fejlesztésese a tanult szövegtani,

jelentéstani, stilisztikai és leíró nyelvtani ismeretek alkalmazásával, az elemzés kiterjesztése a

különféle céllal alkotott és különféle médiumokban használatos szövegek feldolgozására,

értelmezésére is. A szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak megnevezése,

jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárása, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének

értelmezése, a szerzői szándék és a mondottakhoz való viszony (modalitás) feltárása. A

szövegértés a szövegek közti kapcsolatok vizsgálata, az azonos problémák különböző

megközelítése, a különféle műértelmezések összehasonlítása és a velük kapcsolatos önálló

állásfoglalás. Szabatos fogalmazás, a személyiséget kifejező, egyéni stílusra való törekvés.

A szövegértés és -alkotás képessége az egyén magánéletének és társas-társadalmi

életének jellegzetes szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban, valamennyi kommunikációs

funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A

korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) fejlesztése.

Az írásbeliség normáinak a megismerése, képesség a lényegkiemelő, áttekintő

jegyzetelésre és vázlatkészítésre az adott cél és téma figyelembe vételével, a magyar

helyesírás szabályainak az alkalmazásával.

8

A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak

felismerése, megértése és értelmezése.

A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és

alkalmazása. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerése és alkalmazása.

A vizuális közlés nyelvi és nem nyelvi elemeinek értelmezése, az IST műfajainak

megfelelő olvasási szokások gyakorlása, a hozzájuk kapcsolódó típushibák felismerése és

kiküszöbölése. Régi szövegek értelmezése, a történeti érzék fejlesztése (szótár segítségével).

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, a kreatív írás, az önkifejezés, az

egyéni stílus fejlesztése (pl. élménybeszámoló, verses–rímes szövegek alkotása, szövegek

átírása különböző nézőpontokból).

Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek

írására (esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés).

Az egyéni, de esztétikus és olvasható írásmód fejlesztése. Világos szövegalkotás és

kifejezőkészség különféle szövegfajtákban az egyéni stílusra törekedve. Szövegalkotás

önállóan gyűjtött anyag rendszerezése után. (pl.: beszámoló, ismertetés, esszé írása). A

nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése az írásbeli szövegalkotásban. A szöveg

alkotására vonatkozó elméleti ismeretek (a szöveg tagolása mikro- és makroszerkezeti

részekre, a jelentéstani és grammatikai kohéziót biztosító eszközök) és azok gyakorlatban

való alkalmazása.

A tananyag és a vele kapcsolatos néhány, a korosztály számára is hozzáférhető

szakirodalmi szöveg megértése, feldolgozása. Verbális és nem verbális információk gyűjtése,

kritikával fogadása, szelektálása, rendszerezése és felhasználása. A források megjelölése és az

etikus idézés szabályainak betartása. A könyvtárismeret bővítése, szövegalkotás a könyvtár és

az IST eszközök gyakori használatával. A problémaérzékenység, a kreativitás és önállóság

fejlesztése az információk világában való eligazodásban.

Az ismeretek bővítésének, rendszerezésének a képessége, a tanulási módszerek

kialakítása, fejlesztése. Az önálló vázlatkészítés és a jegyzetelés képessége.

A kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a

problémamegoldó gondolkodás, a különféle jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési

eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai

eljárásainak alkalmazása. A tananyaghoz kapcsolódó helyesírási szabályok biztos

alkalmazása

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és

feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk

gyakorlása. Verbális és nem verbális információk felhasználása.

Különböző információhordozók ismerete, az információfelhasználás normájának

megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai,

jegyzetek készítése).

Vázlatkészítés, összefoglalás gyakorlása, önálló jegyzetkészítés, az információ

értékének, jelentőségének felismerése, értékelése, kritikája.

Az önálló, nagyobb lélegzetű írásmű anyaggyűjtésének ajánlott lépései:

9

1. Az elsődleges és másodlagos források megkülönböztetése, felhasználása. Fontos látni,

hogy az irodalmi szövegek különböző kiadásokban léteznek, melyek közül némelyik

megbízhatóbb és hasznosabb, mint a másik.

2. Az alapvető információhordozók felhasználása a szükséges információ megkeresésére

nyomtatott, digitális és on–line források használatával.

3. A hatékony kutatási stratégiák megtervezése és módosítása szükség esetén:

a. Megfelelő tárgyszó használata az adatbázisban való kereséshez.

b. Szélesebb, szűkebb, kapcsolódó fogalmak használata, ha az eredeti keresés

nem volt sikeres.

4. Kritikai gondolkodás, szelekció, összehasonlítás és forráskritika a kutatás folyamán,

vannak megbízható és kevésbé megbízható források, különösen igaz ez a különböző

internetes forrásokra, ezek értékelése relevancia és megbízhatóság szempontjából.

5. A források felhasználásának etikussága:

a. Idézett és felhasznált mű jelölése.

b. Mások gondolatainak elemzése, etikus beépítése saját gondolatainkba.

Kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal. Az egyéni

felkészülésen túl kiemelt szerepet kap a kooperatív, illetve a felsőbb évfolyamokon a projekt

alapú tevékenység.

5. Ismeretek az anyanyelvről

A szövegre, annak jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a

szövegalkotásban, a szövegek megértésében, elemzésében (pl. a mondottakhoz való viszony,

szövegkohézió, szövegtagolás, alakzatok stb.)

Az általános nyelvészeti ismereteken keresztül (pl.: a nyelv és beszéd elkülönítése, a

nyelv rétegeződése, a nyelvek változása) a nyelv több szempontú megközelítése, egyben az

idegen nyelvi kompetencia kialakításának segítése.

A nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem

előtt tartása.

A nyelv és társadalom viszonyának, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatának

ismerete.

A magyar nyelv eredetének, a nyelvrokonság néhány bizonyítékának, nyelvünk

típusának, történetének az ismerete.

A magyar nyelv hangrendszerének, hangtörvényeinek, szófajainak, alaktanának és

mondattanának az ismerete, az ismeretek alkalmazása szóbeli és írott szövegek alkotásakor. A

nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodás, a normától való eltérések funkcionális és

etikai megítélése, az aktív nyelvművelésben való részvétel, a saját nyelvi teljesítmény

értékelése és tökéletesítése.

Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs

események kritikai megközelítésében.

A szövegek jelentésének, szerkezetének, jelentésrétegeinek a feltárása. A tapasztalatok

és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. A szövegalkotás önálló elemzése

és értékelése a szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai és retorikai ismeretek kreatív

alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú

szövegek alkotása során.

10

6. Ismeretek az irodalomról

Az irodalom mint művészet befogadása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi

kifejezési formák felismerése, megértése, befogadása, a költői nyelv sajátosságainak

megfigyelése, megértése (költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani

jellegzetességek). A különböző műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai

sajátosságaik megértése. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó

szerepének bemutatása néhány mű elemzésével.

Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, emberi problémák

felfedezésére.

Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő

alkotásaival, alkotóival, korszakaival, kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy

hagyományaival, kódjaival.

Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új

jelenségeiről.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, kulturált önkifejezés, a kulturális és történeti másság felismerése,

megértése és erre épülő tisztelete, új és régi korokat átívelő párbeszéde a művészetben. Önálló

ítéletalkotás esztétikai, morális, társadalmi és történeti kérdésekről, a vélemény érvelő

kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és

kultúrtörténeti ismeretek alapján. Az ízlés önálló fejlesztése.

A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás

fiktív létmódjának megértése. Más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása.

Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és

közösségépítő szerepének megértése, alkalmazása saját szövegek alkotásában.

Témakör Tananyag- óraszám Módszerek, eljárások Kereszttantervi kapcsolódások,

kulcskompetenciák

BEAVATÁS A beavatás fogalma, rítusai,

változatai, mai megvalósulásai

– A beszédaktusok (4 óra)

Kapcsolatok a szövegben (2 óra)

Kosztolányi Dezső: A kulcs (3

óra)

Összehasonlító novellaelemzés

(A kulcs és az Indián tábor v. A

kulcs és az Emberavatás) –A

kontextus és a szereplők tudása

a kommunikációs folyamatban

(5 óra)

S.Plath: Beavatás (2 óra)

Sánta Ferenc: Emberavatás, A

novella mint ellentétpárok

rendszere és cselekménye mint

állapotváltozási folyamat –A

kommunikációs maximák és

megértésük következményei (5

óra)

Szabadon választott novella

feldolgozása kiscsoportban, a

tanult szempontok alapján (2

óra, ez a modul elhagyható)

Fürtábra, szabad

asszociáció,közös

megbeszélés, értékek,

motivációk, magatartásformák

értelmezése

Csoportos megbeszélés,

szövegértés fejlesztése

Szerepjáték, történetmondás

más-más szereplő

szemszögéből

Saját szöveg felolvasása,

megbeszélése

Irányított beszélgetés,

feladatmegoldás

Irányított játék

Felolvasás, rövid tanári

reflexiók, eszmecsere

Gyűjtőmunka

Fogalmazás

Az elbeszélő szövegek olvasása,

értelmezése és bírálata. A beavatás mint

archetípus ősi rítusokban és

elbeszélésekben, a közösség és egyén

viszonylatainak megismerése, a diák

önreflexiós képességének fejlesztése. A

beavatás, felnőtté válás és szocializáció

kérdéseinek vizsgálata.

Kereszttantervi kapcsolódás: pszichológia,

vallástörténet, szociológia bizonyos

területei

EPOSZOK RÉGEN ÉS

MA

Az eposzi hagyomány- eposzindítások

(2 óra) Propozíció és invokáció a

következő művekből: Íliász és

Odüsszeia, Aineis, Szigeti veszedelem,

Dorottya, Toldi, Túl a Maszat-hegyen

Az Odüsszeia 9. éneke- az eposz nyelve

Játék, megbeszélés,

ötletgyűjtés, pókhálóábra,

tanulói kiselőadás,

állítások megfogalmazása

Feladatmegoldás,

szövegelemzés, megbeszélés

Tematikus fókusz: A trójai mondakör és a

hazatérés-történetek Odüsszeusz alakjával

a középpontban, Odüsszeusz és

Polüphémosz, A vendégbarátság,

Tájékozódás a mitológiai utalások között,

Más kor kulturális jelenségeire, morális

és az eposzi kellékek (3 óra)

Odüsszeusz és Polüphémosz- a rész

helye és ellenpontjai az egészben, A hír

(3+1 óra)

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 1. –

szakaszos szövegfeldolgozás (3 óra)

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 2. –

eposzparódia és stílusparódia (2 óra)

Az eposzok utóéletéből (2+1 óra)

Theokritosz: A szerelmes küklópsz

Részletek az Odüsszeia 11. énekéből és

Dante Isteni színjátékából

Szövegfeldolgozás,

jellemtérkép

Mozaikmódszer, prezentáció

Jelöléstábla, kiscsoportos

megvitatás

Hangos olvasás

Jegyzetkészítés, szótárazás,

csendes olvasás

kérdéseire és esztétikai törekvéseire való

reflektálás

Poétikai fókusz: A homéroszi eposzok

nyelve és konvenciókincse (az eposzi

kellékek), Az olvasott mű műfaji

jegyeinek tudatosítása, A megismert

műfaji hagyományok működésének

felismerése más művekben, A paródia, A

műfaj- és stílusparódia eszközeinek

felismerése, reflektálása (Theokritosz,

Csokonai, Petőfi). Tájékozódás a

komikum fajtái között, az ironikus beszéd

felismerése, Imitáció és intertextualitás:

művek közötti kapcsolatok, művek

párbeszédnek megértése (Homérosz,

Vergilius, Zrínyi, Csokonai, Arany, Varró

Dániel, Theokritosz, Dante)

Szövegértési fókusz: Verses elbeszélő

szöveg olvasása, értelmezése, Régies

nyelven írt verses szöveg olvasása,

értelmezése, Részletek alapján az egészre

való következtetések követése, megértése,

Művek közötti kapcsolatok feltárása

Szövegalkotási fókusz: Verselési

gyakorlatok, Paródiák írása irodalmi és

nem irodalmi szövegekre, Rövid értelmező

szöveg írása

A BIBLIA ÉS AZ

IRODALOM – A

NYELVI

TEVÉKENYSÉG MINT

VILÁGALAKÍTÁS ÉS

MINT

KAPCSOLLATTARTÁS

A Biblia részei, keletkezése,

nyelvei- helye a kultúránkban. A

sugalmazott szöveg koncepciója

(2 óra)

A Teremtés és a Törvény –

elbeszélés és utasítás a

kinyilatkozó beszédmódban és a

mai nyelvhasználatban –

szövegfajták és megértési

módok (3 óra)

Ábrahám és Izsák – a Biblia

homályos beszédmódja (2 óra)

A zsoltárok és utóéletük (2 óra)

A példabeszédek és utóéletük (2

óra)

Egy bibliai történet és

parafrázisa (Jónás könyve a

Bibliában és Babitsnál) (3 óra)

Egy modern evangéliumi

parafrázis – Bodor Ádám: Egy

rossz kinézésű ember, A Biblia

és a költészet (3 óra)

A Biblia és a képzőművészet (2

óra)

TTM- táblázat, egyéni

bemutatás, megfigyelés

Mozaik-technika,

feladatmegoldás, megbeszélés

Zenehallgatás, tanári kalauz,

szemponttáblázat kitöltése,

összehasonlítás, elemzés

Pókháló-ábra, irányított

beszélgetés

Fogalomlista készítése,

történetpiramis

Gyűjtőmunka, kettéosztott

napló

A beszédkészség, a szóbeli és írásbeli

kifejezőkészség, a szövegértés,

szövegalkotás, a tanulási képesség, a

logikai készség, az asszociációs készség,

az analógiás gondolkodás fejlesztése.

Kereszttantervi kapcsolódás: az antik

hagyományok, műfajok, szövegfajták,

motívumok; az utasító,elbeszélő,

magyarázó-meggyőző szövegek

kompetenciaterületen

A KONFLIKTUSOS

DRÁMÁK – AZ ÉRVEK

TÍPUSAI

A vita. Mítosz és drámai

történet. A drámai alaphelyzet

rekonstruálása a prológusból.(4

óra)

Két igazság harca és a

középponti konfliktushoz

közvetve kapcsolódó szereplők.

Pókháló ábra, vita, miniesszé

írása

Névlánc, tanári kalauz,

irányított beszélgetés

T-táblázat

Feladatmegoldás, prezentáció,

táblázat kitöltés

A tragédia műfajának – a konfliktusos

drámatípusnak – a megismerése, a drámai

konfliktusok sokrétegűségének

felismerése. Az érvelő beszédműfajok

megismerése, az érvelés alapjául szolgáló

alapvető logikai viszonyok felfedezése.

Érvelő szövegek (szónoklat, ünnepi

Kinek a tragédiája? – Az

Antigoné párhuzamos jelenetei

és különböző értelmezési

lehetőségei (4 óra)

Az Antigonéhoz kapcsolódó

védő- és vádbeszédek (3 óra) A

kimaradt Haimón és Antigoné

epeiszodion megtervezése és

előadása (1 kiegészítő óra)

Részletek W. Shakespeare Julius

Caesarjából – Antonius

vádbeszédének elemzése (2 óra)

Modern beszédek – Vitaverseny (3 óra)

Pletykajáték,

szókincsfejlesztés,

jellemtérkép

Halmazábra, kreatív írás

Számonkérés

beszéd, vita) alkotásának, előadásának

elsajátítása, a beszédkészség, a

kommunikációs készség fejlesztése.

Kereszttantervi kapcsolódás: történelem,

etika, matematika (logika)

ARS POETICÁK Előíró költészettanok ( 3 óra) –

részletek Horatius és Boileau

Ars poeticájából, Arany János

Vojtina ars poeticájából

Egy romantikus ars poetica (3

óra) – Petőfi Sándor: A

természet

vadvirága, részlet A helység

kalapácsából, Egy gondolat bánt

engemet…

Tágabb értelemben vett ars

poeticák (4 óra) – Petőfi Sándor:

Dalaim, A XIX. század költői,

Petri György: Horgodra tűztél

uram…, Arany János: Letészem

a lantot, Mindvégig

Egy irányzatos ars poetica és

formai önellentmondásai –

Verlaine: Költészettan (1 óra)

Ady és Babits ars poeticája (2

Rajzolás, eszmecsere,

szemponttáblázat

Mozaik- módszer,

beleképzeléses monológ írása

Folyamatábra, halmazábra

Kettéosztott napló, kreatív írás,

feladatmegoldás

Megbeszélés, prezentáció,

tanári kalauz

Fürtábra, karikatúra

TTM- táblázat, egyéni

bemutatás, megfigyelés

Rövid értelmező írás

Játék, vaktérkép, névlánc

A tanuló ismerje az ars poetica fontosabb

tartalmi és nyelvi jellemzőit, ezeket legyen

képes különféle szövegekben azonosítani

és ilyen jellegű hétköznapi szövegeket

alkotni. Legyen képes megkülönböztetni

és értelmezni konkrét ars poeticákat.

Legyen képes összehasonlító szempontok

megfogalmazására, érvényesítésére az

elemzésben. Tudjon a szöveg szerkezeti és

poétikai megformáltságával kapcsolatos

megállapításokat tenni, azokat érvekkel

alátámasztani. Viszonyuljon reflexíven a

szöveghez: kritikai attitűd,

véleményalkotás. Törekedjen

együttműködésre, gyakorolja az empátiát

és a toleranciát. Szóbeli

megnyilatkozásaiban törekedjék

határozottságra, világosságra,

tartalmasságra.

Kereszttantervi kapcsolódás: pszichológia,

óra) – Ady Endre: Góg és

Magóg fia vagyok én…, Babits

Mihály: Szonettek, Ady Endre:

Egy csúf rontás, Babits Mihály:

Csak posta voltál (részlet)

Ars poeticák a 20. század 30-as éveitől

a 21. század elejéig (3 óra) – József

Attila: (Ha lelked logikád)…, Pilinszky

János: Címerem, Nemes Nagy Ágnes:

Mesterségemhez, Tóth Krisztina:

Ráolvasó, Kovács András Ferenc:

Fragmentum, Várady Szabolcs: Ars

poetica? Mellébeszéd)

filozófia, történelem, etika,

társművészetek, médiaismeret,

társadalomismeret, életpálya-építés

ANEKDOTIKUS

EPIKAI

HAGYOMÁNYUNK

Klasszikus anekdoták –

anekdotamesélő verseny (3 óra)

Mikszáth és Móra anekdotikus

novelláiból (3 óra) Mikszáth:

Ne nyitogassuk a történelmet,

Móra: Tápéi diplomaták, A

gyevi törvény

A műfaj átváltozása Krúdynál és

Kosztolányinál, Örkénynél és

Esterházynál (2 óra)

Krúdy Gyula: Jellegzetes

úriember a keresztanyám

falujából

Kosztolányi Dezső: Április

bolondja

Örkény István: Az öregember és

az autó

Esterházy Péter: Kis Magyar

Pornográfia (részlet)

Egy 19. századi anekdotikus

Pókháló ábra, megbeszélés,

feladat megoldás

Hangos olvasás, kreatív írás

Szövegértelmezés

Szövegfeldolgozás, vitafórum

Mozaik- módszer

Olvasás megadott szempontok

szerint

Tematikus fókusz: Az anekdotikus

szemléletmód, az anekdotahős kellékei

Poétikai fókusz: Az anekdota jellemzői,

anekdotikusság novellákban és regényben

Szövegértési fókusz: Elemi formák

összeszövése nagyobb formákká, Az

élőbeszédszerűség az írott szövegben

Szövegalkotási fókusz: Anekdotamesélés,

anekdota, hír, tudósítás, beszámoló írása

Kereszttantervi kapcsolódás: történelem,

pszichológia, etika, média

regény – Mikszáth Kálmán:

Beszterce ostroma (4 óra)

A NYELVTAN

ALAPFOGALMAI – A

SZERKEZETI

ELEMZÉS

MÓDSZEREI

A disztribúciós elemzés alapjai

(4 óra)

A disztribúciós módszer

alkalmazása a magyarra és a

tanult idegen nyelvre (5 óra)

Paradigmák, szófajok (3 óra)

A mondat közvetlen összetevős

szerkezete (3 óra)

A nyelvtan részei, a nyelvi

szintek és alapfogalmak (3 óra)

Feladatmegoldás, reflektáló

kérdések megválaszolása,

megbeszélés

Vita, kilépőkártya

Játék

Poszterkészítés

Táblázatok összehasonlítása

Megfigyelés

Szólánc, rendszerezés

Kreatív írás

Kollázskészítés

Verbális és nem verbális információk

célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és

felhasználásának gyakorlása. A nyelv több

szempontú megközelítése (a nyelv mint

jelrendszer, nyelv és cselekvés, nyelv és

kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló

alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati

jelenségek megközelítésében. A magyar

nyelv típusához kötődő alapvető ismeretek

elsajátítása. Az anyanyelvhez és az idegen

nyelvhez kapcsolódó sajátosságok

összevetése az általános nyelvészeti

ismeretek felhasználásával.

Kereszttantervi kapcsolódás: matematika

A CSAVARGÓ

ALAKJA A

MŰVÉSZETBEN

A nem verbális kommunikáció

eszközei (2 óra)

A csavargó toposza lírai

szövegekben (4 óra)

A vágánsok és Villon (2 óra)

A toposz 20. századi

megjelenései József Attilánál és

Petri Györgynél (2 óra)

J. D. Salinger: Zabhegyező (5

óra)

Kassák Lajos: Csavargók,

alkotók – a csavargó-toposz

esszészövegben (1 óra)

Hajléktalanok (1 óra)

Feladatmegoldás, megbeszélés

Pantomimjáték

Képértelmezés

Szókincsfejlesztés

Mozaik-eljárás, versolvasás,

prezentáció

Szemponttáblázat

Időrendi táblázat

Tanári kalauz, halmazábra, T-

táblázat

Gyűjtőmunka, kiselőadás

Kettéosztott napló

Házi feladat

Kreatív írás

Ötletbörze

Szövegfeldolgozás

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása:

a testbeszéd tudatos alkalmazása különféle

kommunikációs helyzetekben. É rvelési

technikák , különböző beszédműfajok

kommunikációs technikáinak alkalmazása,

Memoriterek szöveghű tolmácsolása

Olvasás, írott szöveg megértése: a szó

szerinti és a metaforikus jelentések

megkülönböztetése, a

szókincs gazdagítása

Írásbeli szövegek alkotása: világos

szövegalkotás, kifejezőkészség

Önkifejező és kreatív szövegalkotás

Ismeretek az anyanyelvről: a

nyelvhasználat társadalmi jelenségként

való szemlélete

Prezentáció Ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai, történeti

érzék fejlesztése: különféle műfajú, más-

más művészeti ágakhoz tartozó művek

összehasonlítása, sokoldalú kulturális

szokások kialakítása, a szociális

problémák iránti fogékonyság,

pszichológiai érzékenység

Kereszttantervi kapcsolódás: etika,

emberismeret

ÉRTÉKELÉS: A prezentációk értékelése, megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból, kilépőkártya, vitaverseny, szónoki verseny ön- és

csoportértékelése, a kooperatív tanulás kritériumos önértékelése, feladatlap, rövid esszé

MATEMATIKA

Kompetencia alapú oktatás

A 2009/2010 tanévtől iskolánk kompetencia alapú oktatást is végez. Ebben az évben a

10.B és 10.C osztályokban kezdődött az ilyen típusú oktatás

Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes

tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön

fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a

gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra

megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből

kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen

alapuló fejlesztés.

A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata

áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének

fejlesztése.

Hangsúlyozottabbá válik a tudatos egyéni fejlesztési folyamat, ami a tanuló adott

tudásából, képességeiből, szociális helyzetéből indul ki.

Így erősen épít a hozott tudásra, képességekre és az iskola keretein kívül megszerezhető

ismeretekre. A fejlesztendő kulcskompetenciák az életben való boldogulást teszik lehetővé,

ezért iskolán kívüli környezetben jól fejleszthetőek. Céljainkat csak akkor tudjuk

megvalósítani, ha „bátran kinyitjuk az iskola kapuit”. Új együttműködésre serkentő

intézményi kapcsolatokat kell kiépítenünk a helyi civil szervezetekkel, iskolákkal, a termelési

és kereskedelmi szféra képviselőivel, az önkormányzatokkal, művelődési intézményekkel,

pedagógiai szolgáltatókkal. Az iskolán kívüli tanulási lehetőségek élményszerű megélése adja

a legtöbb lehetőséget tanulóinknak, a környezettudatos magatartás gyakorlására.

A matematikai kompetencia fejlesztési területei

Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét

lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak,( kooperatív

tanulás, projekt-módszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés) amelyek lehetővé teszik, hogy a

tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a

matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan.

Az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási

technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a

tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás

alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és

a vita szabadságának biztosítása.

A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák

egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a

pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A

tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg.

A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket

körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a

hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.

(kompetencia alapú oktatás)

2010 szeptemberétől a 10.B és 10.C osztályokban)

10. ÉVFOLYAM

37 tanítási hét, heti 3/4 óra, összesen 130 óra

Témakörök Javasolt

óraszám

I. Gondolkodási módszerek 10

II. Algebra 35

III. Geometria 38

IV. Függvények 25

V. Valószínűség, statisztika 12

A tananyag feldolgozására 120 órát osztottunk ki, ezeken kívül 10 órát szántunk a témazáró dolgozatokra., a további órák ismétlésre, a nehezebben

elsajátítható témák elmélyítésére szolgálnak.

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

10 óra

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

Képességfejlesztési fókuszok A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben

Számlálás, számolás Céltudatos módszerek kialakítása a lehetséges esetek összeszámlálásakor.

Mennyiségi következtetés Az elemek számának megváltozásából a lehetséges esetek számának változására való következtetés.

Becslés, mérés, valószínűségi szemlélet Kombinatorikus gondolkodás segítségével a valószínűségi szemléletet fejlesztése.

Szövegesfeladat-megoldás,

problémamegoldás, metakogníció

Pontos szövegértés, szövegelemzés, a szöveges feladatokban megfogalmazott hétköznapi problémák

átemelése a matematika logikai rendszerébe, a metakogníció fejlesztése.

Rendszerezés, kombinativitás

Különböző dolgok, tárgyak, elemek, fogalmak adott szempont szerinti csoportosítása, rendezése,

összefüggések keresése. A kombinatív gondolkodás fejlesztése összetett, több irányba is nyitott végű

probléma megoldása során.

A modellezési képesség fejlesztése a felvetett problémák gráfokkal való szemléltetésével.

Deduktív következtetés, induktív

következtetés

Következtetés a speciális, a konkrét megfigyelésektől az általános esetre, az induktív gondolkodás

fejlesztése.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

Konkrét dolgok csoportosítása adott, vagy a tanulók által javasolt szempontok szerint.

Kevés számú elem esetén az összes sorrend megszámlálása egyéni, illetve csoportos kísérletek elvégzése során, ismétlődő elemek esetén is.

Kiválasztási problémák konkrét bemutatása, megfigyelése. Játék számkártyákkal, szabályos dobótestekkel, bármilyen általunk feliratozott

kártyával.

A felvetett problémákban megjelenő kapcsolatok modellezése gráfokkal, a megoldások adaptálása az eredeti szövegkörnyezetbe.

ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK

Számhalmazok, a valós számok halmaza.

Kombinatorikai feladatok megoldása, sorba rendezés, kiválasztás, ismétlődő elemek esetén is.

Állítások és tagadásuk megfogalmazása, azok igaz, hamis voltának eldöntése, az „és” ill. a „vagy” műveletek alkalmazása. Egyszerű

következtetések, állítások és megfordításuk megfogalmazása. A definíció és a tétel különbözősége.

Skatulyaelv.

Gráfelméleti alapfogalmak.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek

Függvények.

Valószínűség-számítás kombinatorikus úton.

A logika elemei a matematika minden témakörében.

Adatsokaságok, statisztika.

Gráfok a geometriában.

A logika műveleteinek helyes alkalmazása más tudományokban.

Számítástechnika.

Az összes lehetőség megkeresése egy valóságos probléma

megoldásakor.

Út- illetve hálózattervezési, és egyéb tervezési problémák megoldása.

KÖVETELMÉNYEK

Definíciók, tételek pontos megfogalmazása.

Egyszerű sorba rendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatok megoldása.

A logika alapvető műveleteinek alkalmazása mindennapi problémák megoldásában.

Egyszerű feladatok szemléltetése gráfokkal, és azok megoldása.

ALGEBRA

35 óra



Számlálás, számolás

Konkrét számolási feladatok a valós számkörben, a valós számok „megszámlálhatatlansága”, a valós

szám fogalmának elmélyítése a négyzetgyökvonás bevezetésével.

A racionális és az irracionális számokkal végzett műveletekkel a számolási készség továbbfejlesztése.

A valós számok és a számegyenes pontjai közötti kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés, a

folytonosság fogalmának előkészítése.

Mennyiségi következtetés Különböző mennyiségekkel megfogalmazott szöveges feladatokban az összefüggések algebrai jelekkel

történő felírása, a következtetés képességének fejlesztése.

Becslés, mérés, valószínűségi szemlélet

Az irracionális számok racionális számokkal való közelítése, az irracionális számok értékének

becslése. A becsült eredmények valószínű vagy valószínűtlen voltának eldöntése, a valóságos

folyamatok megismerési képességének fejlesztése.

A szélsőérték fogalmának kialakítása a számtani és a mértani közép közötti összefüggés segítségéve,

az alulról, illetve a fölülről történő becslés képességének fejlesztése.



A szövegértés tudatos fejlesztése, a hétköznapi szöveg „lefordítása” a matematika nyelvére, a

valóságbeli problémák matematikai értelmezése. A kapott megoldások ellenőrzése és adaptációja az

eredeti szövegkörnyezetbe, amely a magabiztosságot, az önértékelést fejleszti.


A szükséges adatok kikeresése, a fölösleges adatok mellőzése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése.

Szöveges, másodfokú egyenletek megoldásakor a felvetett problémának nem megfelelő hamis gyök

kiszűrése, a diszkusszió igényének fejlesztése.

A lehetséges alkalmazások megkeresése, a tanult új ismeret beillesztése a korábbi ismeretek

rendszerébe, a rendszerező szemlélet alakítása.


következtetés

Azonosságok kimondása, konkrét számoktól az általános eset megfogalmazásáig (induktív

gondolkodásmód fejlesztése).

Azonosságok alkalmazása konkrét esetekben (deduktív gondolkodás fejlesztése).

Konkrét másodfokú egyenletek megoldása után a megoldóképlet levezetése, és alkalmazása.


Egyszerű szöveges összefüggések leírása matematikai jelekkel.

Szöveges feladatok értelmezését szolgáló nyelvi játékok.

Szöveges feladatok megoldása előtt a várható eredmények becslése, a megoldott egyenletek eredményének értelmezése, ellenőrzése. Szöveges

válasz megfogalmazása a felvetett szöveges problémára.

Egyéni, csoportos munkában azonosságok felfedezése, azok alkalmazása.

Kutatási projektek (előadás, vagy írásbeli feldolgozás):

– matematikatörténeti témában, (az irracionális számok kialakulása, egyenlet-megoldási módszerek),

– az arányosságok vizsgálata más tudományokban,

– az „isteni arány”, az aranymetszési arány a művészetekben,

– Internet használat.


Műveleti azonosságok a valós számok halmazában, a négyzetgyökvonás azonosságai.

A nevező gyöktelenítése.

Nevezetes azonosságok: (a + b)2, (a – b)

2, a

2 – b

2 , (a + b)

3, (a – b)

3, a

3 – b

3.

Másodfokú egyenletek, megoldó képlet.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszerek.

Négyzetgyökös egyenletek.

Számtani és mértani közép összefüggésének ismerete.



Hatványozás kiterjesztése.

Terület-, térfogatszámítás.

Pitagorasz-tétel.

Gráfelmélet.

Függvények: másodfokú, négyzetgyök, logaritmus, exponenciális,

logaritmus.

Statisztika: szórás

Fizika, csillagászat.

Arányosságok a valóságban, a természetben, a művészetekben.

KÖVETELMÉNYEK

A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

A valós számok tizedes tört alakja, az irracionális szám fogalmának és közelítő értékének ismerete.

A valós számok és a számegyenes pontjai közötti kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés.

Azonosságok alkalmazása.

Szövegértés, szövegelemzés.

Másodfokú egyenletek megoldása.

Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása és ellenőrzése.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszerek megoldása.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma.

GEOMETRIA

38 óra




A kör és részei közötti összefüggésekkel a hiányzó adatok kiszámolása, az irracionális számokkal való

számolás a valós szám fogalom elmélyítését segíti.

Zsebszámológép biztos használatának elsajátítása.

Mennyiségi következtetés

Hasonló alakzatok adatai közötti összefüggések (lineáris, másodfokú és harmadfokú arányok)

alkalmazása valóság-közeli feladatok megoldásánál az arányérzéket fejleszti.

A valós mérőszámmal megadott mennyiségek, a folytonosság fogalmának továbbfejlesztése.


Irracionális mértékű szakaszok és görbe vonalak hosszának közelítése racionális számokkal.

A valóságos tárgyak méretei, és azok geometriai modellje közötti arány becslése.

Síkidomok kerületének, területének, térbeli alakzatok felszínének becslése.



Szövegértelmezés továbbfejlesztése a lényegkiemelő képesség fejlesztése.

A valóság tárgyainak geometriai modellezéséhez szükséges képességek továbbfejlesztése.

A geometriai feladok algebrai megoldása során keletkező hamis gyökök kiválasztásának képessége.

Rendszerezés, kombinativitás A geometriai feladatok algebrai eszközökkel történő megoldási képességének fejlesztése.

Geometriai fogalmak segítségével az absztrakciós képesség fejlesztése.


következtetés

Összefüggések, képletek felfedezése gyakorlati tapasztalatból kiindulva, azok általánosítása és

alkalmazása más esetekben, más tantárgyakban.

Geometriai tételek bizonyítása során használt logikai műveletekkel, az induktív illetve a deduktív

következtetés képességének fejlesztése.


Körívekkel készíthető motívumok tervezése.

Makettek, modellek készítése a hasonlóság felhasználásával.

Csoportmunka:

– hasonló háromszögek megfelelő szögeinek összehasonlítása.

– parkettázás hasonló síkidomokkal.

– hasonló testek hálójának elkészítése

Kutatómunka:

– matematikatörténeti érdekességek.(kör, hasonlóság)

– előadás, vetítés számítógéppel, aktív táblán, interaktív programok az Internetről.

– geometriai motívumok a képzőművészetben.


Térelemek és viszonyaik.

A kör és részeinek kerülete, területe (ívhossz, körcikk, körszelet).

Kerületi és középponti szögek, húrnégyszög fogalma.

A kör érintője, érintőnégyszög fogalma.

Középpontos hasonlóság, hasonlósági transzformáció.

Hasonló síkidomok kerületének és területének aránya.

Háromszögek hasonlósága.

Háromszög súlyvonalai, súlypontja.

Arányossági tételek a derékszögű háromszögben.

A hegyesszög szögfüggvényei, alkalmazásuk derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei.

A háromszög területe két oldalával és azok közbezárt szögével.



Korábbi tanulmányok a síkidomokról és testekről.

Egyenes arányosság.

Statisztika.

Háromszögek egybevágóságának alapesetei.

Egybevágósági transzformációk.

Nevezetes ponthalmazok, szögfelező, szakaszfelező merőleges,

magasságvonal.

Él- és lapszögek meghatározása ismert testeken.

Forgásszög szögfüggvényei, trigonometrikus függvények.

Képzőművészet, építészet, modellezés.

Természeti környezet, modellezés, kertépítés.

Fizika, csillagászat.

KÖVETELMÉNYEK

Kör részeinek ismerete.

Kör érintője (adott körbeli pontban és külső pontból).

Háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Háromszögek nevezetes vonalainak ismerete.

Hasonló síkidomok kerületének és területének aránya.

Hegyesszögek szögfüggvényei.

Egyszerű feladatok derékszögű háromszögekben.

FÜGGVÉNYEK

25 óra




Az adott helyhez tartozó függvényértékek kiszámításával.

A függvények tulajdonságainak meghatározásával, a függvényértékek közötti relációban kijelölt

műveletek elvégzésével a nagysági viszonyok megértésének elmélyítése.


Mozgás-grafikonok, illetve az egyéb mennyiségi összefüggéseket ábrázoló grafikonok segítségével a

mennyiségi következtetés képességének fejlesztése.

A szélsőértékek meghatározásával a kisebb, nagyobb reláció fogalmának elmélyítése.

A folytonos, a szakaszos és a diszkrét változások elemzésével a valóság mennyiségi viszonyainak jobb

megértése.


A grafikus ábrázolás közelítő képi megjelenítést biztosít.

A mindennapi élet folyamatait leíró grafikonok, és a matematikai függvények grafikonjainak

különbözősége, hasonlósága fejleszti a valóság-szemléletet.



A valóságból merített szöveges faladatok algebrai megfogalmazása, az így leírt kétváltozós

összefüggések ábrázolása a koordináta- rendszerben. Az ezekhez szükséges többsíkú gondolkodás

képességek fejlesztése.


Kombinatív gondolkodást és az összefüggések felismerésének képességét feltételezik az alábbi

műveletek:

– többféle grafikon együttes megfigyelése, a képi megjelenés és a valós folyamat kapcsolata

– geometriai transzformációk alkalmazása a függvény-transzformációk végrehajtásánál

– periodicitás a mindennapi életben és a függvényeknél


következtetés

Konkrét számokkal megadott transzformációs lépések után, áttérés az általános képletekkel

megadottakra, illetve az általánosítás után azok konkrét alkalmazása.


Grafikonok készítése:

– milliméterpapírra (egyéni)

– mágnestáblán, csomagolópapíron (csoportokban)

– írásvetítőn, egymáson elmozgatható fóliákkal (tanári irányítással)

– grafikus kalkulátor használata

– függvényábrázoló programokkal pendrive-ra, aktív táblára (tanári irányítással).


Tájékozódás a koordináta rendszerben, pontok, tartományok keresése.

Intervallum fogalma, alkalmazása.

A valóság változó jelenségeinek megfigyelése, az adatok lejegyzése, azok közötti kapcsolatok ábrázolása. Arányosságok megállapítása.

A lineáris függvény jellemzése: meredekség, tengelymetszet, zérushely, monotonitás.

A lineáris törtfüggvény (aszimptota).

A másodfokú függvény és transzformációi (paritás, szélsőérték).

Másodfokú egyenlőtlenségek grafikus megoldása.

Inverz függvény fogalma.

Négyzetgyökfüggvény és egyszerű transzformációi.

Trigonometrikus függvények: sin x, cos x, tg x (periodicitás).



Halmazok, ponthalmazok, algebrai azonosságok, műveletek a valós

számkörben, arányosságok.

Geometriai transzformációk.

Másodfokú egyenletek megoldása.

Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek grafikus megoldása.

Számtani és mértani közép közötti összefüggés.

Ponthalmazok uniója, közös része: halmazok, logika.

Táblázatok, grafikonok olvasása (statisztika)

Hegyesszögek szögfüggvényei.

Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása.

Alkalmazás fizikai, biológiai, kémiai törvényszerűségek leírására.

A valóság folytonos, illetve diszkrét folyamatai.

Grafikonok alkalmazása a képzőművészetben.

KÖVETELMÉNYEK

Szövegesen megfogalmazott függvény megadása képlettel.

A valóság folyamatainak grafikus megjelenítése.

A tananyagban felsorolt függvények jellemzése adott intervallum fölött.

A tananyagban felsorolt függvények grafikonjainak és egyszerű transzformációinak ismerete.

Függvénytulajdonságok ismerte: értékkészlet, zérushely, monotonitás, szélsőérték, periodicitás, paritás, aszimptota.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

12 óra



Számlálás, számolás Statisztikai adatoknál számlálás, gyakoriság, relatív gyakoriság kiszámolása, az adatsokaság elemeinek

megszámlálása a számfogalom továbbfejlesztését segíti.


A relatív gyakoriságok meghatározásával, a valószínűségszámítási feladatok megoldásával, az

alkalmazott arányossági összefüggésekkel a következtetési képességet fejlesztjük (additivitás, szorzási

szabály, komplementer esemény esélye).


A mindennapi életben lejátszódó folyamatok valószínűségének becslése.

Statisztikai valószínűség és a relatív gyakoriság kapcsolatának elemzése.

Az események valószínűségének becslése.



Tömegjelenségek vizsgálata.

Újságcikkek olvasása és elemzése.

Olyan mindennapi szituációk értelmezése, ahol a véletlennek vagy a bizonytalanságnak fontos szerepe

van.

A mindennapi életben megfogalmazott valószínűségi állítások vizsgálata.

Rendszerezés, kombinativitás Az összes eset és a kedvező esetek felsorolásával, kombinatorikai módszerrel megoldható

valószínűségek kisszámításával fejlesztjük a kombinatív gondolkodást.


következtetés

A valószínűségi és statisztikai kijelentések és következtetések a klasszikus logikától eltérő

tulajdonságainak ismerete.

Nagy elemszámú eseteket tartalmazó valószínűségek megadása induktív módszerrel.


Adatgyűjtés tényleges tevékenységgel: Internetről, újságokból, egyéb módon, pl. felmérések készítése.

Adatok feldolgozása zsebszámológéppel, grafikus kalkulátorral és számítógéppel.

Csoport munka: a gyűjtött adatok elemzése

– adatok táblázatba rendezése, osztályba sorolása

– statisztikai mutatók meghatározása

– grafikonok készítése

– (statisztikai mutatók, grafikonok, táblázatok)


Statisztikai adatok jellemzése:

– átlag, medián, módusz,

– terjedelem, szórás, átlagos abszolút eltérés,

– grafikonok, diagramok.

Valószínűségszámítás:

– gyakoriság, relatív gyakoriság,

– kombinatorikus valószínűségszámítás,

– szerencsejátékok elemzése.



Műveletek racionális számokkal

Függvények és grafikonok

Kombinatorika

Statisztika alkalmazása a tudományokban és az élet minden területén

KÖVETELMÉNYEK

Adatok szemléltetése, táblázatba rendezése,

Gyakorisági diagram, grafikonok készítése.

Adatok osztályba sorolása.

Adatsokaság átlagának, móduszának, mediánjának, terjedelmének, szórásának meghatározása.

Gyakoriság, relatív gyakoriság ismerete.

Kombinatorikus valószínűségszámítás

Optimális szint - minden évfolyamon

A tananyagban előkerülő fogalmak, azonosságok és tételek önálló alkalmazása a feladatokban.

Tanulói eszközök

Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 9.




Egységes érettségi feladatgyűjtemény MATEMATIKA I., II.

Négyjegyű függvénytáblázatok

Nagyméretű spirálfüzet

Különböző színű golyóstollak, ceruzák, radír

Körző, egyenes és derékszögű vonalzó, szögmérő

Számológép

Tanári felszerelések és eszközök





Egységes érettségi feladatgyűjtemény MATEMATIKA I., II.

Négyjegyű függvénytáblázatok

Fehér és legalább négy különböző színű kréta

Számológép

Geometria feladatgyűjtemény I. II.

Matematika feladatgyűjtemény I. II.

Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I: II. III.

Iskolai felszerelések és eszközök

jó minőségű, nem fénylő nagyméretű táblák

kréták

táblai vonalzó, körző és szögmérő

szemléltető testek

számítógép

számítógépes szoftverek: Excel

videó

videokazetták, oktatóprogramok

írásvetítők, fóliák

Tanítási módszerek

A 9. és 10. évfolyamon az egész osztály egyidejűleges tanítása folyik oly módon, hogy a tanár

felvezeti az új fogalmakat,

pontosan meghatározza az oda vonatkozó definíciókat, tételeket,

ha szükséges, akkor a tételeket bebizonyítja,

típuspéldákat mutat a tanult új dolgok használatára,

feladatokat oldat meg a tanulókkal,

házi feladatot ad az új anyag begyakorlásához és a régiek szinten tartásához,

ellenőrzi a házi feladatokat és az ott előforduló problémákat megtárgyalja a tanulókkal,

nagyobb témák után a dolgozatok előtt összefoglal.

A 11. és 12. évfolyamon csoportbontásban történik a tanítás az előzőekben tárgyalt elvek

szerint.

A csoportok vagy a tanult nyelv vagy a tudás szintje alapján a szakos tanár javaslatát

figyelembe véve kerülnek kialakításra a 10. év végén.

Értékelési módszerek

Témazáró dolgozatok megírása, amely csak feladatokat tartalmaz.

Kisebb lélegzetű röpdolgozatok írása, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból.

Házi feladatok ellenőrzése.

Tanulók táblánál történő szerepeltetése, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból.

Frontális tájékozódás.

Egy évfolyamdolgozat.

A dolgozatok értékelése %-os formában történik, figyelembe véve a mindenkori érettségin

követendő felosztást.

0-20% elégtelen

21-40% elégséges

41-60% közepes

61-80% jó

81-100% jeles

ANGOL NYELV

Bevezetés

A NAT (2003/2005) és a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban KER)(2002)

szellemiségének megfelelően az iskolai nevelés-oktatás és ezen belül is kiemelten az

idegennyelv-oktatás közös értékei a demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete és

fejlődése, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a nemek

esélyegyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia. Fontos a nemzeti hagyományok fejlesztése,

ugyanakkor az Európához való tartozás erősítése. Erősíteni kell a különböző kultúrák iránti

nyitottságot, teret kell adni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak,

életmódjának és nyelvének a megismerésére. Az iskolai pedagógiai munka középpontjába a

tanulók képességeinek, kompetenciáinak, egész személyiségének fejlesztése kell hogy álljon,

ösztönözni kell a holisztikus, a teljes személyiséget bevonó és fejlesztő, tevékenységalapú

oktatást.

A NAT értelmében a középszintű (7–12. évfolyam) idegennyelv-oktatás legfőbb célja a

tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása, illetve folyamatos

fejlesztése. Ez a fejlesztés az idegen nyelvi készségfejlesztésére épül, legfőbb nyelvi célja a

tanulók független nyelvhasználói szintre való eljuttatása. Feladata továbbá az élethosszig tartó

és iskolai kereteken túlmutató önálló nyelvtanuláshoz szükséges tanulási készségek

kialakítása, illetve további fejlesztése, valamint a motiváció fenntartása és egyre növekvő

mértékben belső motivációvá való alakítása. A holisztikus, személyiségfejlesztő oktatás

keretein belül megfogalmazott célok egyben hozzájárulnak a tanuló kreatív és önkifejezésre

képes felnőtt személyiséggé való formálásához.

A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS CÉLJAI

1. Általános fejlesztési célok

Általános fejlesztési célok nem közvetlenül a nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányulnak,

hanem szélesebb körben, tantárgytól függetlenül fejleszthető életviteli, tanulási, önismereti

készségeket céloznak meg. Ezek hangsúlyozzák, hogy a nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó

nevelési program része, melynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét

ismerő, maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, autonóm, fejlődésre, boldogulásra

és boldogságra képes felnőtté váljon. A nyelvóra keretében számos lehetőség nyílik az

általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetenciák integrált fejlesztésére.

1. Növekedjen a tanuló kreativitása.

- Legyen képes egy adott feladat megoldásához megszerezni a szükséges ismereteket,

anyagokat és eszközöket;

- Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket ötletesen, újszerűen illetve

szokatlan funkcióban használni;

- Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket az újonnan szerzett

ismeretekkel, anyagokkal, eszközökkel hatékonyan ötvözni;

- Legyen képes egy adott feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló ötletek, javaslatok,

lehetőségek közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót;

- Legyen képes a rendelkezésre álló ismeretek, anyagok és eszközök segítségével a

legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet megvalósítani;

- Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét;

- Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé,

egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját.

2. Növekedjen a tanuló önismerete és önbecsülése.

- Ismerje erősségeit és tudjon rájuk építeni.

- Ismerje gyengéit és tudja azokat elfogadni ill. igyekezzen azokat kiküszöbölni.

- Fogadja el és szeresse önmagát.

- Legyen képes kiállni önmagáért, érdekeiért, igazáért.

- Legyen képes a saját magáról alkotott képet mások róla alkotott képével összevetni, és

szükség esetén változtatni a magatartásán, szokásain.

3. Váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé.

- Legyen képes saját tudását felmérni.

- Legyen képes megfogalmazni (tanulási) céljait.

- Legyen képes saját tanulását megtervezni.

- Legyen képes kiválasztani a céljai eléréséhez szükséges, leginkább megfelelő módszereket,

eszközöket.

- Legyen képes meglévő elemeket, ismerteket újszerűen, ötletesen használni.

- Legyen képes az ötletek, javaslatok közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót.

- Legyen képes megvalósítani a beszerzett információk, anyagok és eszközök segítségével a

legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet.

- Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét.

- Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé, egyénibbé,

kifejezőbbé tegye kommunikációját.

- Legyen képes egy adott eszközt más, szokatlan funkcióban használni.

- Ismerjen és tudjon alkalmazni számos tanulási- és problémamegoldó stratégiát.

- Legyen képes értékelni az elért eredményeket.

- Legyen képes megállapítani, hogy mi az, amit már jól tud, és milyen területeken kell még

fejlődnie.

4. Legyen képes az együttműködésre.

- Legyen képes megállapodásra jutni, közös döntést hozni társaival.

- Legyen képes az elvégzendő munkát részfeladatokra bontani, azokat társaival megosztva

elvégezni, majd integrálni.

- Legyen képes véleményét kifejteni, érveket és ellenérveket felhozni, majd társaival a

legjobb döntést meghozni.

- Legyen képes közös produktumot létre hozni társaival.

- Legyen képes a munkamegosztásra, az önálló csoportbeli szerepek vállalására.

- Legyen képes saját és tanulótársai munkája iránt felelősséget érezni, mások véleményét

tiszteletben tartani.

- Legyen képes társait a közös munkában támogatni;

- Legyen képes saját és társai hibáinak feltárására és kijavítására;

- Legyen képes saját és társai munkáját értékelni.

5. Fejlődjenek a tanuló interkulturális kompetenciái.

- Ismerje meg saját kultúrájának aspektusait, beleértve a magyarországi kisebbségi kultúrákat

is.

- Ismerje meg az idegen nyelvi kultúra alapvető eredményeit (híres embereit, épületeit;

városait, múzeumait stb.)

- Ismerje meg az anyanyelvi beszélők alapvető ünnepeit, szokásait, udvariassági fordulatait;

- Legyen képes nyitottan, érdeklődőn, empátiával és segítő szándékkal fordulni más népek

képviselői felé.

- Legyen tudatában az emberi élethelyzetek sokféleségének és az alapvető emberi

azonosságoknak.

- Növekedjen az érdeklődése az idegen nyelvi kultúra szokásainak kialakulása iránt;

- Legyen képes összehasonlítani az idegen nyelvi kultúrát a sajátjával, és így elemezze saját

kultúráját.

- Legyen képes előítéletek nélkül kommunikálni a tanult idegen nyelven.

- Legyen képes személyes kapcsolatokat teremteni az anyanyelvi beszélőkkel.

6. A tanuló ismerje meg és használja fel az Internet által nyújtott tanulási és

kommunikációs lehetőségeket.

- Ismerje meg az Internet működését felhasználói szinten, legyen képes használni a böngészőt,

az elektronikus levelezést saját céljaira;

- Legyen képes ellenőrizni az internetes információk helyességét;

- Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek saját céljaihoz megbízható kiindulást nyújthatnak;

- Ismerje meg a virtuális közösségek jellemzőit, legyen tisztában az elővigyázatossági

szabályokkal;

- Legyen képes hatékonyan információt keresni és publikálni az Interneten; ismerje a

felhasználás jogi és erkölcsi normáit;

- Legyen képes saját céljai érdekében képeket, hangokat, videót rögzíteni, másolni,

módosítani a számítógépen;

- Legyen képes saját céljainak megfelelően rendszerezni és tárolni az adatait;

- Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek segítik nyelvtanulását (pl. interaktív nyelvi

tesztoldalak, on-line nyelvtanuló újságok, hírportálok oldalai nyelvtanulóknak stb.)

- Legyen képes az Internet kínálta lehetőségeket saját tanulási céljaira használni.

2. Nyelvi fejlesztési célok

A kommunikatív nyelvi kompetenciákon alapuló használható nyelvtudás ma már fontos

feltétele a munkahely megszerzésének és megtartásának, illetve a mindennapi életnek.

Az idegen nyelvi kerettanterv fő nyelvi fejlesztési célja, hogy javítsa a tanulók azon általános

és kommunikatív nyelvi kompetenciáit, amelyek a célnyelven történő kreatív kommunikációt

lehetővé teszik. Ezért fő tartalmát a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítását és

fejlesztését szolgáló nyelvi tevékenységek adják.

Készült: 10. D osztály számára a 2009-2010. tanévre

Éves óraszám: első félévben heti 4óra

második félévben heti 3 óra

Összesen: 130 óra

Fejlesztendő kompetenciák az A2 szint elérése érdekében:

Fejlesztési

terület

Kiemelten fontos kompetenciák Ajánlott nyelvi tevékenységek

B

E

Intera

kció

Tud kommunikálni egyszerű és közvetlen

információcserét igénylő helyzetekben és

Egyéni felkészülés után

interakcióban vesz részt.

S

Z

É

D

nagyon rövid társasági beszélgetések során

ismerős témákkal és tevékenységekkel

kapcsolatban.

• Tud meghívni és javaslatot tenni ill. ezekre

reagálni,

programot, tervet egyeztetni.

• Igénybe tud venni mindennapi

szolgáltatásokat, ill. szolgáltatásokat tud

biztosítani; pl. vásárol - elad, ételt rendel

-felszolgál, jegyet vesz - elad, orvoshoz

megy.

• Egyszerű, tényszerű információkat meg tud

szerezni és tovább tud adni.

• Részt tud venni mindennapos gyakorlati

kérdések megvitatásában.

• Egyszerű módon ki tud fejezni véleményt,

gondolatot és attitűdöt, ill. ezekre rá tud

kérdezni.

Egyre változatosabb kompenzációs

stratégiákat tud használni.

• Várható kommunikációs helyzetre képes

tudatosan készülni,

megfelelő fordulatokat begyakorolni.

• Egyszerűsíti, átfogalmazza és módosítja

mondanivalóját a kommunikáció fenntartása

érdekében.

• Ismétlést, magyarázatot kér, visszakérdez.

• Strukturált, előre látható

szituációban spontán módon

kommunikál.

• Gyakorlati, célirányos tevékenység

közben kommunikál.

• Tranzakciókat bonyolít.

• Egyszerű, ismerős és konkrét

témákban véleménycsere érdekében

kommunikál.

• Interjúban vesz részt.

• Röviden megindokolja a

projektjéhez kapcsolódó

véleményeket, terveket és

cselekedeteket, valamint meg tud

birkózni a bemutatást követő

korlátozott számú lényegi kérdéssel.

Internetes csevegésben vesz részt

saját csoporttársaival, egy meghívott

anyanyelvi beszélővel.

Összef

üggő

beszéd

Röviden és egyszerű nyelvi eszközökkel, de

már hosszabb ideig összefüggően tud

beszélni az őt és környezetét érintő konkrét

témákban.

• Ki tudja fejteni gyakorlati problémákkal

kapcsolatos véleményét.

• Élményeit, tapasztalatait el tudja mesélni.

• Helyeket, szereplőket, állatokat,

eseményeket le tud írni, jellemezni és

összehasonlítani.

• Képes egyszerű eseményeket, történeteket

összefűzni, elmesélni.

• Képes terveket, előkészületeket egyszerűen

bemutatni.

• Egyszerűen meg tudja indokolni

véleményét, terveit, cselekedeteit és hogy

miért szeret, vagy nem szeret valamit.

• Rövid, begyakorolt bejelentést tud tenni

• Elpróbált szerepet eljátszik.

• Szerephelyzetben ismerős témában

improvizál.

• Rövid élménybeszámolót tart.

• Konkrét, őt érintő témákban

vitában vesz részt: témát fejt ki,

véleményt nyilvánít.

• Előkészített jegyzetből beszél.

• Csoportos prezentációban vesz

részt.

• Rövid beszámolót, előadást tart

számára ismert, konkrét

és releváns témában.

• Énekel.

• Projekt bemutatását (a tanár

segítségével) meg tudja tervezni és

érthetően elő tudja adni.

• Powerpoint használatával

bemutatja a családi nyaralást,

digitális fényképekkel illusztrálva.

S Beszé Meg tudja érteni a gyakran használt • Egyszerű közlések, közérdekű

Z

Ö

V

E

G

-

É

R

T

É

S

dértés szavakat és fordulatokat az őt és

környezetét érintő konkrét témákban.

Képes megérteni a rövid, világos és

egyszerű bejelentések és üzenetek lényegét.

• Rövid, társasági beszélgetés során meg tudja

érteni, ki tudja

következtetni a beszélgetés témáját, lényegi

mondanivalóját.

• Meg tudja határozni a televíziós

hírműsorok, tudósítások fő gondolatait.

• Mindennapi témájú, konkrét, rövid

megnyilatkozások

általános jelentésének segítségével a

szövegösszefüggésből ki tudja következtetni

az ismeretlen szavak valószínű jelentését

bejelentések lényegi tartalmát

kiszűri.

• Egyszerű közlésekből, közérdekű

bejelentésekből megszerzi a neki

fontos lényegi és tárgyszerű

információt.

• Egyszerű hírműsort, tudósítást,

riportot, interjút, történetet hallgat

vagy néz és értelmez.

• Világos, köznyelvi beszédből

kiszűri a projektjéhez szükséges

információt.

• Követi és megérti társai

projektjének fő vonalát.

• On-line rádióállomás témáját

megpróbálja kitalálni.

Olva-

sás

El tud olvasni rövid, egyszerű nyelvi

eszközökkel

megfogalmazott szövegeket a számára

ismerős témakörökben.

• Egyszerű hétköznapi szövegekben (pl.

hirdetések, menetrendek, prospektusok,

étlapok) meg tudja találni a számára lényeges

információt.

• Képes megérteni rövid, egyszerű leveleket.

• Meg tudja érteni és követni tudja az

egyszerű nyelven írt előírásokat (pl.

biztonsági előírások), használati utasításokat

instrukciókat.

• Képes megérteni a közhasználatú táblákat,

feliratokat, kiírásokat (pl. utcán, nyilvános

helyen, veszélyre figyelmeztető táblák).

• Mindennapi témájú, konkrét, rövid írásos

anyagok általános jelentésének segítségével a

szövegösszefüggésből ki tudja következtetni

az ismeretlen szavak valószínű jelentését.

• Általános tájékozódás céljából

olvas.

• Információszerzés céljából olvas.

• A lényeg kiszűrése céljából olvas.

• Szórakozás céljából olvas.

• Megérti a projektje forrásaként

használt szöveg fő üzenetét és

azokat az információkat amire

projektjéhez szüksége van

• Követi az egyszerű, rövid, írásos, a

projektjével

kapcsolatos instrukciókat

• On-line hirdetési újságban

információt keres.

• On-line menetrend alapján virtuális

kirándulást tervez.

• Egyszerű feladatlapot

információkkal kitölt.

Í

R

Á

S

Írásbe

li

szöveg

-

alkotá

s

Közvetlen szükségletekre vonatkozó

egyszerű szöveget tud írni.

Egyszerű történéseket össze tud írásban

foglalni. Leírást tud írni.

• Üzeneteket, feljegyzéseket tud írni

állandósult kifejezések használatával.

• Képes egyszerű magánlevelet írni

állandósult kifejezések használatával (pl.

elnézést kér, köszönetet mond).

• Egyszerű életrajzot tud írni magáról ill. más

ismert, vagy kitalált személyről.

• Összefüggő mondatokban tud írni

A következő szövegtípusokat

olvassa:

• magánlevelek

• szabványlevelek / faxok /e-mailek

(pl. tudakozódás,

megrendelés, foglalás,

visszaigazolás)

• egyszerű, mindennapi szövegek

(pl. étlap, menetrend, prospektus,

hirdetés, felirat, recept, használati

utasítás, biztonsági előírás,

programfüzet, telefonkönyv,

környezete mindennapi aspektusairól (pl.

emberek, helyek, tanulás).

• Nagyon rövid, alapvető leírást tud adni

valós és kitalált eseményekről, múltbeli

tevékenységekről és személyes élményekről

szaknévsor).

• egyszerűbb írásos anyagok (pl.

brosúrák, eseményleíró újságcikkek)

• egyszerű, rövid történetek, mesék,

versek

• Üzenetet, feljegyzést ír.

• Vázlatot készít.

• Magánlevelet ír.

• Egyszerű életrajzot ír.

• Jellemzést, leírást ír.

• Élménybeszámolót ír.

• Történetet egyszerűen összefoglal.

• Diktálás után ír.

• Szerephez monológot és dialógust

ír.

• Egyszerű, személyes témában

verset ír.

• Rövid, alapvető leírást tud adni a

projektjében dolgokról,

eseményekről, múltbeli

tevékenységekről és személyes

élményekről.

• Projektjéhez jegyzeteket készít

�

• Elektronikus levélben

levelezőtársának levelet ír.

Önéletrajzot ír szövegszerkesztőben

Megjelenő témakörök:

1. Ember és társadalom

- Családi programok, ünnepek

- Önéletrajz – életrajz

2. Tágabb környezetünk

- A világ körülöttünk

3. A munka világa

- Pályaválasztás, szakmák

4. Szolgáltatások, vásárlás

- Szaküzletek, áruházak, mértékegységek

5. Környezetvédelem

- Mit tehetünk környezetünkért?

6. Utazás, turizmus

- Nyaralás itthon

- Utazás külföldre

- Szállásfoglalás

7. Öltözködés

- Divat

8. Egészséges életmód

- Egészséges életmód és az étkezés

- Tisztaság

9. Művelődés, szórakozás, sport

- Művészeti események: mozi, színház, tv, rádió, koncert

10. Kultúra

- Zene: daltanulás

Nyelvtan:

Hangtan:

- Az angol élőbeszéd

- Helyesírási szabályok

Szótan:

- Névelők

- Főnév

- Névmások

- kérdő névmások

- vonatkozó névmások

- határozatlan (jelzői) névmások

- A melléknév

- a főnév helyettesítő „one”

- Az ige

- segédigék

- igeidők

Past Continuous Tense

First Conditional

- Határozószók

- Elöljárószók

- Kötőszók

Mondattan

- Összetett mondatok

- A mondat részei

- A tanult igeidők használata

- Az igemódok

- kijelentő

- felszólító

ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK ÉS MÓDSZEREK

Az idegen nyelvi kerettanterv célja a tanulók idegen-nyelvi kompetenciájának és ezen

belül elsősorban produktív nyelvi készségeinek a fejlesztése. Ezért alapvetően fontos, hogy az

értékelés is a célként megjelölt kompetenciákra irányuljon, ne a nyelvi rendszer elemeire

(szókincs, nyelvtan). Ennek alapvető feltétele, hogy az értékelés kommunikatív nyelvhasználat

során történjen, melynek kellékei: kommunikációs helyzet, kommunikációs szándék, és

valamilyen ismeretbeli, felfogásbeli, vagy véleménybeli különbség, amit a beszélőtársak a

kommunikáció során áthidalnak. Az értékelés legfőbb kritériuma pedig az, hogy a

kommunikáció során teljesül-e a kommunikatív szándék, megvalósul-e az ismeretközlés ill.

véleményátadás, létrejön-e a kívánt tranzakció, és hogy a kommunikáció módja megfelel-e a

kommunikatív helyzetnek. Az ilyenfajta nyelvi tevékenység értékelése szubjektív. Szubjektív

értékelésen azt értjük, hogy a feladatnak nincs egyetlen, objektív kulcsként alkalmazható

megoldása, amihez a teljesítményt mérni lehet, hanem minden megoldás a végtelen számú

lehetséges változatok egyike, amelyről az értékelő személy előre meghatározott szempontok

szerint véleményt alkot, és amit kvalitatív módon és szöveges formában jellemez.

Az idegen nyelven való kommunikáció, különösen a közönség előtt zajló verbális

kommunikáció nagy kockázatvállalást jelent a nyelvtanuló számára, mert kiszolgáltatja,

sérülékennyé teheti az egyént. Fontos, hogy a kommunikatív nyelvóra olyan légkörben

folyjon, amiben a tanulók könnyen vállalják ezt a kockázatot. Ennek a bizalommal teli

légkörnek a megteremtésében kiemelkedő szerepe van azoknak az értékelés során a tanár által

alkalmazott módszereknek, amelyekkel növelni lehet a nyelvtanuló önbizalmát, önbecsülését,

önismeretét. Az ilyen értékelés fejlesztő jellegű, azt emeli ki, amit a tanuló már megtanult,

amit tud, s a hibát mint a tanulási folyamat természetes velejáróját kezeli, ami a tanár és a

tanuló számára egyaránt lényeges információkat hordoz.

Mivel a közoktatásban ritkák a homogén tanulócsoportok, ez egyben azt is jelenti,

hogy az értékelésnek tekintettel kell lennie a tanulók eltérő kiindulási nyelvi szintjére, eltérő

képességeire, haladási ütemére stb. Célszerű a tanulók értékelésére differenciált

kommunikatív tevékenységeket és/vagy kritériumokat használni, s az elért teljesítményt nem

(csak) a csoporthoz, hanem a tanuló korábbi teljesítményeihez viszonyítva is megállapítani.

Egy idegen nyelv elsajátításának és a megszerzett nyelvtudás fenntartásának feladata

nem ér véget az osztályteremben és nem zárul le a szervezett oktatással, hanem egy életen át

tartó folyamat. Ezért fontos, hogy a tanulókat autonóm nyelvtanulókká neveljük. Ennek

fontos eleme az önértékelés.

A tanulói kooperáció szempontjából döntő fontosságú, hogy a közös csoportmunkában

nyújtott teljesítményt együttesen, a teljes csoportra vonatkozóan értékeljük, ne egyénekre

bontva, illetve hogy az értékelésbe vonjuk be a tanulók egymásról alkotott véleményét. Mind

az önértékelésnek, mind a tanulótársak értékelésének feltétele az osztálytermi demokratikus

légkör, melynek fontos eleme, hogy az értékelés transzparens módon zajlik, vagyis

szempontjai, ideje, módja a tanuló számára ismert, illetve a tanulókkal közösen kialakított.

Egyetlen előre megírt program sem szól egyetlen adott tanulócsoporthoz és egyetlen

konkrét tanulóhoz sem, hanem valami általánost céloz meg. A tanár az, aki a programot az

adott tanulócsoport és az adott diákok szükségleteihez és céljaihoz tudja igazítani. Ennek a

finomhangolásnak is kiváló eszköze az értékelés. A tanár a tanulók nyelvi szintjéről és

szükségleteiről összegyűjtött információkat arra is fel tudja használni, hogy a folyamatot a

tanulók változó igényeihez, aktuális nyelvi szintjéhez igazítsa.

Értékelési

alapelvek

Példák lehetséges értékelési módszerekre

Kompetenciákra

irányuljon és

kommunikatív

nyelvhasználat

során történjen

Portfolió

Egy tanuló értékeli a csoport munkáját:

Legyen

szubjektív,

kvalitatív és

szöveges

Kommentár (tanári vélemény)

A társak értékelése

Csoportmegbeszélés:

Növelje az

önismeretet,

önbizalmat,

önbecsülést

Önértékelés

Dicséret, jutalmazás:

Kommentár

Legyen fontos

része az

Önértékelés

Csoportos értékelés

önértékelés és a

társak értékelése

Konferencia

Tanulói napló vagy a kompetenciákat felsoroló eredménylista

Legyen pozitív,

„mit tud?” alapú

Jó megoldások a táblán

Jó megoldások írásbeli visszajelzésnél

Legyen

transzparens

Alkalmazza a

csoportos

értékelést

Közös csoportértékelés

Vegye

figyelembe az

eltérő kiindulási

nyelvi szinteket

Szintezett feladatok értékelése

Használt tankönyv:

Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Elementary 2 Coursebook, Workbook, Grammar

A tananyagmodulok éves tervezése:

Óraszám Témakör, szókincs

1-4. Ismerkedés, ismétlés

5-20. People around the World

21-33. Night and Day

34-47 Shop till You Drop

48-54 Days to Remember

55-63 Christmas –Project work Modul

64-65 Revision

66-77. Planning Ahead

78-83. World of the Kitchen Modul

84-89. Food, Glorious Food

90-94. Five Minutes Fame Modul

95. Present Perfect

96-101. Easter in Europe Modul

102-106. Present Perfect, Present Perfect Continuous

107-112 The Best Book of the Class Modul

113-117. Past Perfect Simple

118-125. Clothes from Head to Toe Modul

126-129. Practice

130. Evaluation

Részletesen: Lásd a tanmenetben (fejlesztési képességek, készségek, célok,

munkaformák, módszerek és eszközök)

NÉMET NYELV

Évfolyam: 10. nyelvi előkészítő osztály

Szint: A1+, A2

Heti óraszám: 1. félév 4 óra

2. félév 3 óra

Éves óraszám: 130 óra

A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS CÉLJAI

Általános fejlesztési célok

A nyelvóra keretében számos lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív

nyelvi kompetenciák integrált fejlesztésére.

Az idegen nyelvi kerettanterv kiemelten fontos általános fejlesztési céljai az alábbiak:

1. Növekedjen a tanuló kreativitása.

- Legyen képes egy adott feladat megoldásához megszerezni a szükséges ismereteket,

anyagokat és eszközöket!

- Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket ötletesen, újszerűen ill.

szokatlan funkcióban használni!

- Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket az újonnan szerzett

ismeretekkel, anyagokkal, eszközökkel hatékonyan ötvözni!

- Legyen képes egy adott feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló ötletek, javaslatok,

lehetőségek közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót!

- Legyen képes a rendelkezésre álló ismeretek, anyagok és eszközök segítségével a

legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet megvalósítani!

- Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét!


egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját!

2. Növekedjen a tanuló önismerete és önbecsülése.

- Ismerje erősségeit és tudjon rájuk építeni!

- Ismerje gyengéit és tudja azokat elfogadni ill. igyekezzen azokat kiküszöbölni.

- Fogadja el és szeresse önmagát!

- Legyen képes kiállni önmagáért, érdekeiért, igazáért!

- Legyen képes a saját magáról alkotott képet mások róla alkotott képével összevetni, és

szükség esetén változtatni a magatartásán, szokásain!

3. Váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé.

- Legyen képes saját tudását felmérni!

- Legyen képes megfogalmazni (tanulási) céljait!

- Legyen képes saját tanulását megtervezni!

- Legyen képes kiválasztani a céljai eléréséhez szükséges, leginkább megfelelő

módszereket, eszközöket!

- Legyen képes meglévő elemeket, ismerteket újszerűen, ötletesen használni!

- Legyen képes az ötletek, javaslatok közül kiválasztani a legjobbat, ill. a

megvalósíthatót!

- Legyen képes megvalósítani a beszerzett információk, anyagok és eszközök

segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet!

- Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét!


egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját!

- Legyen képes egy adott eszközt más, szokatlan funkcióban használni!

- Ismerjen és tudjon alkalmazni számos tanulási- és problémamegoldó stratégiát!

- Legyen képes értékelni az elért eredményeket!

- Legyen képes megállapítani, hogy mi az, amit már jól tud, és milyen területeken kell

még fejlődnie!

4. Legyen képes az együttműködésre.

- Legyen képes megállapodásra jutni, közös döntést hozni társaival!

- Legyen képes az elvégzendő munkát részfeladatokra bontani, azokat társaival

megosztva elvégezni, majd integrálni!

- Legyen képes véleményét kifejteni, érveket és ellenérveket felhozni, majd társaival a

legjobb döntést meghozni!

- Legyen képes közös produktumot létre hozni társaival!

- Legyen képes a munkamegosztásra, az önálló csoportbeli szerepek vállalására!

- Legyen képes saját és tanulótársai munkája iránt felelősséget érezni, mások

véleményét tiszteletben tartani!

- Legyen képes társait a közös munkában támogatni!

- Legyen képes saját és társai hibáinak feltárására és kijavítására!

- Legyen képes saját és társai munkáját értékelni!

5. Fejlődjenek a tanuló interkulturális kompetenciái.

- Ismerje meg saját kultúrájának aspektusait, beleértve a magyarországi kisebbségi

kultúrákat is!

- Ismerje meg az idegen nyelvi kultúra alapvető eredményeit (híres embereit, épületeit;

városait, múzeumait stb.)!

- Ismerje meg az anyanyelvi beszélők alapvető ünnepeit, szokásait, udvariassági

fordulatait!

- Legyen képes nyitottan, érdeklődőn, empátiával és segítő szándékkal fordulni más

népek képviselői felé!

- Legyen tudatában az emberi élethelyzetek sokféleségének és az alapvető emberi

azonosságoknak!

- Növekedjen az érdeklődése az idegen nyelvi kultúra szokásainak kialakulása iránt!

- Legyen képes összehasonlítani az idegen nyelvi kultúrát a sajátjával, és így elemezze

saját kultúráját!

- Legyen képes előítéletek nélkül kommunikálni a tanult idegen nyelven!

- Legyen képes személyes kapcsolatokat teremteni az anyanyelvi beszélőkkel!

6. A tanuló ismerje meg és használja fel az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs

lehetőségeket.

- Ismerje meg az internet működését felhasználói szinten, legyen képes használni a

böngészőt, az elektronikus levelezést saját céljaira!

- Legyen képes ellenőrizni az internetes információk helyességét!

- Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek saját céljaihoz megbízható kiindulást

nyújthatnak!

- Ismerje meg a virtuális közösségek jellemzőit, legyen tisztában az elővigyázatossági

szabályokkal!

- Legyen képes hatékonyan információt keresni és publikálni az interneten; ismerje a

felhasználás jogi és erkölcsi normáit!

- Legyen képes saját céljai érdekében képeket, hangokat, videót rögzíteni, másolni,

módosítani a számítógépen!

- Legyen képes saját céljainak megfelelően rendszerezni és tárolni az adatait!

- Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek segítik nyelvtanulását (pl. interaktív nyelvi

tesztoldalak, on-line nyelvtanuló újságok, hírportálok oldalai nyelvtanulóknak stb.)!

- Legyen képes az internet kínálta lehetőségeket saját tanulási céljaira használni!

Nyelvi fejlesztési célok

Az idegen nyelvi kerettanterv fő nyelvi fejlesztési célja, hogy javítsa a tanulók azon általános

és kommunikatív nyelvi kompetenciáit, amelyek a célnyelven történő kreatív kommunikációt

lehetővé teszik, és ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy a tanulók a közoktatásban folyó nyelvi

képzés során használható nyelvtudást szerezzenek. Használható nyelvtudáson olyan

nyelvtudást értünk, amely biztosítja az egyén számára, hogy a nyelv segítségével a való

életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. Ez a nyelvtudás tehát nyelvi tevékenységekben

nyilvánul meg, nyelvi tevékenységek során fejleszthető, és nyelvi tevékenységekben mérhető.

A használható nyelvtudás fejlesztését célként megjelölő program szükségszerűen nem a nyelv

rendszerét (szókincs, nyelvtan, kiejtés) állítja a középpontba. Fő tartalmát a kommunikatív

nyelvi kompetenciák kialakítását és fejlesztését szolgáló nyelvi tevékenységek adják.

A valós kommunikáció során a nyelvhasználat mindenkor kreatív: a beszélő céljai

megvalósítása érdekében mondanivalójának, a helyzetnek és egyéniségének megfelelően

választ ki és alkalmaz elemeket a nyelv hatalmas készletéből. Fontosnak tartjuk, hogy a

nyelvhasználatnak ne csak a funkcionális, hanem az önkifejező, játékos és művészi aspektusai

is megjelenjenek a képzésben, amelyek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a

nyelvtanuló személyisége részévé tegye az idegen nyelvet, s ezáltal fokozottan motivált

legyen arra, hogy idegen nyelvi kompetenciáit az iskolai tanulmányok befejezése és a vizsgák

letétele után is fejlessze, szinten tartsa.

A TANANYAG RENDSZERE ÉS TARTALMA

A tananyag rendszere: a modulok

A kiegészítő tananyag moduláris rendszerben épül fel. Egy-egy modul általában 5 tanórát

ölel fel. Olyan általános és nyelvi készségek fejlesztését szolgálják, és olyan a korosztály

számára érdekes és motiváló témákkal foglalkoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy bármelyik

helyi tantervbe és tanári tanmenetbe beilleszthetők legyenek.

A program fókuszában, annak kommunikatív és kreatív jellege miatt, a produktív

készségek állnak: az interakció, az összefüggő beszéd és az írásbeli szövegalkotás. Ezeken

belül pedig a szóbeliség élvez további elsőbbséget. A produktív készségek fejlesztése

természetesen itt sem válik el a receptív készségek fejlesztésétől, csupán a hangsúly tolódik el

a beszéd és az írásbeli produkció irányába. A hallás utáni értés és az olvasás mintegy azokat

„kiszolgálva”, pl. témát, ismeretet, információt, motivációt, modellt szolgáltatva jelenik meg.

A tananyagok megválasztása, kidolgozása és elrendezése, a feldolgozásukra javasolt

lépések, munkaformák stb. lehetővé teszik a tanulócsoporton belüli személyre szabott, azaz

differenciált oktatást, a különböző nyelvi szinteknek megfelelő feladatválasztást, valamint a

teljes tanulói személyiség aktivizálását épp úgy, mint a tanulói kreativitás kiaknázását és

sokirányú fejlesztését.

Projektek a nyelvórán

A projekt egy világosan körülírható komplex feladat-egység, amelyet meghatározott idő

alatt, pontos céllal és előre kiválasztott tevékenységeken keresztül végzünk el. A projekt

átfogó célja az, hogy valós, élményt nyújtó kontextusban lehetőséget biztosítson egy konkrét,

valódi produktum létrehozására. A projektmunka autentikus módon integrálja a tanulók nyelvi

készségeit és fejleszti az olyan egyéb általános tanulási képességeket, mint tervezés,

információszerzés, kooperatív tanulás stb.

A projektmunka lehetőséget ad arra, hogy tanítsuk azokat a stratégiákat és gondolkozási

folyamatokat, amiket a sikeres tanulók használnak. A gondolkozási stratégiák tudatosítása és

fejlesztése sok időt vesz igénybe, ezért tanításunk során fokozatosan, rendszeresen és

szisztematikusan kell munkálkodnunk rajtuk. A tanítási stratégiának az a célja, hogy a

tanulási folyamatokat a tanulók számára láthatóvá/megfoghatóvá tegyük. A gondolkozási

stratégiák fejlesztése során a tanulóknak állandó segítségre van szükségük (segítő kérdések)

mindaddig, amíg a stratégia-alkalmazás belsővé válik.

Kreatív kommunikáció

Egyre nő azoknak a száma, akik nemzetközi munkacsoportokban dolgoznak, külföldön

tanulnak, vagy ott vállalnak munkát. A szabadság eltöltésének mind többek által kedvelt

formája az utazás, mely gyakran irányul külföldre. A telekommunikáció, a média és az

informatika egy közös vérkeringésbe kapcsolta a világ népeit, jelentősen felgyorsítva az

információáramlást. Ilyen körülmények között az iskolai idegennyelv-oktatás feladata, hogy

felkészítse a tanulókat a nemzetközi kommunikációra az élet legkülönbözőbb területein.

E cél elérése érdekében, mint fentebb részleteztük, szem előtt kell tartani, hogy az oktatás

valós nyelvhasználói szükségletekre épül, a tanítási-tanulási folyamat középpontjában a

tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív

tevékenységeket hajt végre.

A modultípus a nyelvtanulást, mint konstruktív folyamatot értelmezi, a tanulás szociál-

konstruktivista megközelítését képviseli. Abból indulunk ki, hogy a tanuló bármilyen tanulási

kontextusba magával hozza meglévő ismereteit, tapasztalatait, elvárásait, és az új ismereteket

a már meglévő ismeret-struktúráiba sajátos, egyéni módon asszimilálja. A tanulási folyamat

során a tanuló egész személyisége formálódik, általános és nyelvi kompetenciái állandó

kölcsönhatásban fejlődnek. Célszerű tehát az új ismeretek prezentálását megelőzően

aktivizálni a már meglévő ismereteket.

A tanulásnak, mint egyéni konstruktív folyamatnak a felfogásából következik az

individualizálás és a differenciálás már említett szükségessége. Fontos, hogy a tanuló, amikor

csak lehet, választhasson a különböző nehézségi fokú és/vagy különböző tevékenységformát

igénylő ill. lehetővé tevő feladatok közül, lehetőséget kapjon arra, hogy ismeretszintjének,

érdeklődésének, tanulótípusának, stb. leginkább megfelelő módon fejlessze készségeit és

képességeit. A nyelvtanulás az egész személyiségre ható folyamat, ezért a nyelvi készségek

fejlesztése az általános készségek fejlesztésével integrálva jelenik meg ebben a modultípusban

is, még pedig olyan feladatok formájában, amelyek azt is figyelembe veszik, hogy az érzelmi

hatások jelentősen befolyásolják a tanulási képességet és a kreativitást.

Internet a nyelvórán

Az internet használatára épülő órák által nyerhető legjelentősebb hozzáadott érték az

információkeresés és - feldolgozás, az írás tanításának a megszokottól kissé eltérő, kreatív

módjai, a digitális kommunikáció lehetőségeinek kihasználása. A tananyagmodulok olyan

tevékenységeket kínálnak, amelyek az internet nélkül nem vagy kevésbé érdekesen

valósíthatók meg. A modulokat tanár által irányított tanórai feldolgozásra szántuk. Nem

kívántuk megoldani a nyelvtanítás és nyelvgyakorlás összes problémáját, és moduljainkkal

nem támogatjuk a tanulás egyéni, tanórától független módját és a puszta nyelvtani gyakorlást

sem.

Az idegen nyelv elsajátítása során a szinteket természetesen nem az évfolyam, hanem a

nyelvtanulással megelőzően eltöltött évek és órák száma, a nyelvtanulás eredményessége

határozza meg. Minden modulban szerepel a differenciálás néhány lehetséges módja, de a

tanárnak érdemes tájékozódnia a teljes kínálatban, mielőtt csoportja vagy egyes diákjai

számára modult, feladatot választ.

Minden esetben olyan órát terveztünk, amelyet szóbeli előkészítéssel indít és azzal is zár

le a tanár. Minden modulban születik olyan produktum, amelyet a tanár és a diák is kézbe

vehet, megszemlélhet, értékelhet. Ajánlásunk szerint a modulok megvalósítása során (nem

csak a végén!) a folyamatot magát értékelik a tanárok és a diákok is, az adott tanulási

folyamat sikerességét, vagyis azt, hogy történt-e valamilyen fejlődés a nyelvhasználat és az

idegen nyelvi együttműködés terén. Egy-egy munka eredményének a folyamattól és a diák

korábbi képességeitől és nyelvi szintjétől független, személytelen értékelését nem javasoljuk.

A modern nyelvek oktatására akkor is kiválóan alkalmas az internet, ha tudjuk, hogy

ebben a nagyszabású fejlesztési folyamatban nyelvtanulásra, nyelvoktatásra szánt anyagokat

nem készítenek. Az interneten megtalálható autentikus anyagok túlnyomó része angol, német

vagy francia nyelvű. Ugyanakkor az internetes kommunikáció (elektronikus levelezés,

nyilvános fórumok, csevegő csatornák stb.) elsődleges nyelvei is ezek. Az internet használata

során a nyelvtanuló autentikus kommunikációs környezetbe kerülhet, amelynek megteremtése

a hagyományos tanteremben igen nehéz.

ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK ÉS MÓDSZEREK

Az idegen nyelvi kerettanterv célja a tanulók idegen-nyelvi kompetenciájának és ezen

belül elsősorban produktív nyelvi készségeinek a fejlesztése. Ezért alapvetően fontos, hogy az

értékelés is a célként megjelölt kompetenciákra irányuljon, ne a nyelvi rendszer elemeire

(szókincs, nyelvtan). Ennek alapvető feltétele, hogy az értékelés kommunikatív nyelvhasználat

során történjen, melynek kellékei: kommunikációs helyzet, kommunikációs szándék, és

valamilyen ismeretbeli, felfogásbeli, vagy véleménybeli különbség, amit a beszélőtársak a

kommunikáció során áthidalnak. Az értékelés legfőbb kritériuma pedig az, hogy a

kommunikáció során teljesül-e a kommunikatív szándék, megvalósul-e az ismeretközlés ill.

véleményátadás, létrejön-e a kívánt tranzakció, és hogy a kommunikáció módja megfelel-e a

kommunikatív helyzetnek. Az ilyenfajta nyelvi tevékenység értékelése szubjektív. Szubjektív

értékelésen azt értjük, hogy a feladatnak nincs egyetlen, objektív kulcsként alkalmazható

megoldása, amihez a teljesítményt mérni lehet, hanem minden megoldás a végtelen számú

lehetséges változatok egyike, amelyről az értékelő személy előre meghatározott szempontok

szerint véleményt alkot, és amit kvalitatív módon és szöveges formában jellemez.

Az idegen nyelven való kommunikáció, különösen a közönség előtt zajló verbális

kommunikáció nagy kockázatvállalást jelent a nyelvtanuló számára, mert kiszolgáltatja,

sérülékennyé teheti az egyént. Fontos, hogy a kommunikatív nyelvóra olyan légkörben

folyjon, amiben a tanulók könnyen vállalják ezt a kockázatot. Ennek a bizalommal teli

légkörnek a megteremtésében kiemelkedő szerepe van azoknak az értékelés során a tanár által

alkalmazott módszereknek, amelyekkel növelni lehet a nyelvtanuló önbizalmát, önbecsülését,

önismeretét. Az ilyen értékelés fejlesztő jellegű, azt emeli ki, amit a tanuló már megtanult,

amit tud, s a hibát mint a tanulási folyamat természetes velejáróját kezeli, ami a tanár és a

tanuló számára egyaránt lényeges információkat hordoz.

Mivel a közoktatásban ritkák a homogén tanulócsoportok, ez egyben azt is jelenti,

hogy az értékelésnek tekintettel kell lennie a tanulók eltérő kiindulási nyelvi szintjére, eltérő

képességeire, haladási ütemére stb. Célszerű a tanulók értékelésére differenciált

kommunikatív tevékenységeket és/vagy kritériumokat használni, s az elért teljesítményt nem

(csak) a csoporthoz, hanem a tanuló korábbi teljesítményeihez viszonyítva is megállapítani.

Egy idegen nyelv elsajátításának és a megszerzett nyelvtudás fenntartásának feladata

nem ér véget az osztályteremben és nem zárul le a szervezett oktatással, hanem egy életen át

tartó folyamat. Ezért fontos, hogy a tanulókat autonóm nyelvtanulókká neveljük. Ennek

fontos eleme az önértékelés.

A tanulói kooperáció szempontjából döntő fontosságú, hogy a közös csoportmunkában

nyújtott teljesítményt együttesen, a teljes csoportra vonatkozóan értékeljük, ne egyénekre

bontva, illetve hogy az értékelésbe vonjuk be a tanulók egymásról alkotott véleményét. Mind

az önértékelésnek, mind a tanulótársak értékelésének feltétele az osztálytermi demokratikus

légkör, melynek fontos eleme, hogy az értékelés transzparens módon zajlik, vagyis

szempontjai, ideje, módja a tanuló számára ismert, illetve a tanulókkal közösen kialakított.

Egyetlen előre megírt program sem szól egyetlen adott tanulócsoporthoz és egyetlen

konkrét tanulóhoz sem, hanem valami általánost céloz meg. A tanár az, aki a programot az

adott tanulócsoport és az adott diákok szükségleteihez és céljaihoz tudja igazítani. Ennek a

finomhangolásnak is kiváló eszköze az értékelés. A tanár a tanulók nyelvi szintjéről és

szükségleteiről összegyűjtött információkat arra is fel tudja használni, hogy a folyamatot a

tanulók változó igényeihez, aktuális nyelvi szintjéhez igazítsa.

Értékelési

alapelvek

Példák lehetséges értékelési módszerekre

Kompetenciákra

irányuljon és

kommunikatív

nyelvhasználat

során történjen

Portfolió

Egy tanuló értékeli a csoport munkáját:

Legyen

szubjektív,

kvalitatív és

szöveges

Kommentár (tanári vélemény)

A társak értékelése

Csoportmegbeszélés:

Növelje az

önismeretet,

önbizalmat,

önbecsülést

Önértékelés

Dicséret, jutalmazás:

Kommentár

Legyen fontos

része az

önértékelés és a

társak értékelése

Önértékelés

Csoportos értékelés

Konferencia

Tanulói napló vagy a kompetenciákat felsoroló eredménylista

Legyen pozitív,

„mit tud?” alapú

Jó megoldások a táblán

Jó megoldások írásbeli visszajelzésnél

Legyen

transzparens

Alkalmazza a

csoportos

értékelést

Közös csoportértékelés

Vegye

figyelembe az

eltérő kiindulási

nyelvi szinteket

Szintezett feladatok értékelése

Témakörök

Szabadidő, hobbi, sport

Játékok, számítógépes játékok

Iskola, ideális iskola

Iskolai szokások, ünnepek, házirend

Olvasás, könyvek, könyvtípusok, könyvtár

TV nézés, TV nézési szokások,

Fiatalok élete hazánkban és német nyelvterületen

Fiatalok nyelvezete

Családi élet, nyaralás, házimunka

Család, szülő - gyermek, generációk, konfliktusok, nevelés

Környezetvédelem, környezetszennyezés, újrahasznosítás

A környezetvédelem regionális problémái és feladatai

Adventi szokások

Karácsonyi szokások

Húsvéti szokások

Nyelvtan

Múlt idők –Präteritum, Perfekt

Perfekt

Feltételes mód

Függő beszéd

sich-es igék

Mondattan– mellékmondati szórend

Vonatkozói mellékmondat

Tagadás

Főnévvé vált melléknevek

Melléknévi vonzatok, igevonzatok

Szóképzés, szóösszetétel

Kölcsönös névmás, határozatlan névmások, „man” ragozása

Mutató névmás

Melléknév ragozás elmélyítése

Helynevekből képzett melléknevek

Határozatlan számnevek

Elöljárószók

Tankönyv:

Deutsch mit Grips 1 tankönyv és munkafüzet Klett kiadó

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

Kompetencia alapú moduláris oktatás

11. évfolyam

Bevezetés

Moduláris oktatás

A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák

anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag

egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos

didaktikai elveket követnek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát

tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat

hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem véletlenszerű. A programoknak

bejárási utakat kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek

szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen

tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári, tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A

modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a

feldolgozandó tartalmat. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai

kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységek az élet különböző területén

hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak

egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és

fölérendeltségi viszonya. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési

tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A

modulrendszerű képzés jól felszerel! tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ

források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszköz-parkot. Szükséges a

modulok időről- időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű

korrekciók elvégzése.

A TÁMOP programba iskolánk 11. évfolyamon üzleti gazdaságtan keretében a

vállalkozói kompetencia fejlesztését választotta, mint szabadon választható fejlesztendő

kompetenciát.

Célok

A fejlesztő program legfontosabb céljai a következők:

Különféle gyakorlatok révén elősegíteni, hogy reális énkép alakuljon ki a diákokban.

Az ezen alapuló önismeret és önbizalom birtokában sikeresen oldják meg az

életkoruknak megfelelő különféle feladatokat, s megtalálják helyüket a különböző

kortársi közösségekben.

Hozzájárulni ahhoz, hogy a diákokban kialakuljon egy olyan attitűdrendszer,

amelynek jellemzői a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a

szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való

aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság.

Társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető

mértékben megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét,

az empátiát és az együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a

véleményalkotás és a döntés képességét, valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a

hatékony problémamegoldás képességét.

A szükséges komplex tudás (ismeretek, attitűdök, készségek és képességek)

kialakítása és az értékek közötti választás gyakorlása révén képessé tenni a tanulókat

arra, hogy az életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az

őket körülvevő, szűkebb és tágabb világban, illetve érvényes, és a maguk számára

megnyugtató módon értelmezni tudják annak jelenségeit.

Annak elősegítése, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos

életvitelre való képességgel és reális jövőképpel rendelékező fiatalokká, majd

önmagukkal és környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak.

A fenti, kitüntetett célok megvalósítása mellett a kompetenciafejlesztő program tevékeny részt

kíván vállalni a következő célok megvalósításában is:

A diákok információkezelési, gondolkodási, kommunikációs és önkifejezési

képességeinek fejlesztésében.

A tanulócsoportok kohéziójának erősítésében, s abban, hogy a diákok e csoportokban

megélhessék az egymásra utaltság érzését, illetve a közösséghez tartozásban rejlő

értékeket.

A tanárok módszertani eszköztárának gazdagításában, s a pedagógusok közötti

együttműködés erősítésében.

A szülők és gyermekeik közötti kommunikáció elősegítésében.

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

Korunk társadalmában felértékelődött a kezdeményezőkészség és a vállalkozói

kompetencia, hiszen ez segíti az egyént a mindennapi életben, hogy felismerje és megragadja

a kínálkozó lehetőséget, hogy képes legyen megújulni és kockázatot vállalni. A sikerhez

elengedhetetlenül szükséges a tudás, kreativitás, tervek készítése és kivitelezése, szervező- és

irányítóképesség, a tapasztalatok értékelése, egyéni- és csapatmunkában történő munkavég-

zés.

A kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztését segítő tevékenységek:

Csoportmunka szervezése, feladatok megosztása.

Önálló tanulás szervezése, értékelése.

Projektmunka: tervezés, kivitelezés, értékelés.

Szituációs gyakorlatok az alternatívák felismertetéséhez.

Gazdasági társasjátékok.

Döntések elemzése.

A kompetencia fejlesztését segítő tanulói cselekvések, tevékenységek:

Érdeklődés, kíváncsiság a természeti és társadalmi környezet és információhordozói

iránt.

Meglévő ismeretek, tapasztalatok használata, alkalmazása.

Spontán és irányított megfigyelések önálló végzése, megfigyelési szempontsorok

készítése, használata.

Vizsgálódások menetének, sorrendjének betartása.

Írásos, grafikus és képi információk fokozatos önállósággal történő feldolgozása.

Egyéni és csoportos tanulás megszervezése.

Feladatok megosztása és az elvégzett munka összegzése, értékelése.

Megismerési algoritmusok használata.

A kitartó tanulás és az idővel történő hatékony gazdálkodás megtervezése, gyakor-

lása.

Saját tanulási stratégia kialakítása, eredmények értékelése.

A mélyreható tanulási technikák alkalmazása:

– értelmi kapcsolatok feltárása,

– teljes, átfogó kép kialakítása,

– lényeg kiemelése, jelölés aláhúzással,

– jegyzet, vázlat készítése,

– kulcsszavak kiemelése (kövessék a logikai rendet, tükrözzék a hierarchiát),

– strukturális kapcsolatok feltárása,

– aktív olvasás:

mit tudunk előzetesen a témáról?

olvasás közben kérdések megfogalmazása,

időnként saját szavaikkal megfogalmazzák a lényeget,

– háromszori olvasás:

átfogó kép a szövegről,

aktív olvasás

ismétlés, összegzés.

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

Gazdasági nevelés

A NAT-ban új elemként jelenik meg a gazdasági nevelés. Ahhoz, hogy tanítványaink

felnőttként megtalálják helyüket a társadalomban, életvitelükkel kapcsolatosan helyes

döntéseket hozzanak, szükségük van a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás

megszerzésére is. Ismerniük kell a fogyasztás gazdaságmozgató szerepét, saját fogyasztói

szokásaik jelentőségét egyéni életükben.

A társadalom és az egyén számára nélkülözhetetlen a munkához, az értékteremtéshez

kötődő pozitív attitűd. Ennek kialakítása az iskolai oktató-nevelő munka alapfeladata.

Mindezek megvalósításában segít:

A tanulók rendszeres, folyamatos tevékenykedtetése a tanítási órákon, a végzett fel-

adatok ellenőrzése, értékelése.

Hazánk gazdasági életének megismertetése.

A természeti adottságok a gazdaság és a társadalom összefüggéseinek feltárása a gaz-

daságosság szempontjából.

Fogyasztói szokások elemzése. A fogyasztói magatartás és a környezetszennyezés

kapcsolatának megláttatása.

Szituációs játékok során gyakoroltatni a lakóhelyen jelentkező problémák okainak

feltárását, a döntések meghozatalát.

Aktív részvétel az értékmegőrző, értékteremtő tevékenységekben: közvetlen környe-

zetünk (szaktanterem, iskola és környéke) szépítésében, rendbetételében.

Környezettudatosságra nevelés

Az üzleti gazdaságtan tantárgy része i a környezettudatos nevelésnek.

Tudástartalma, mely a közvetlen környezet és a hazai tájak életközösségeinek ismereteiből

merít rendkívül szoros kapcsolatban áll a tanuló érzelem és gondolatvilágával. Így ezek

megismerésén és szeretetén keresztül egyenes út vezet olyan tanulói magatartás és életvitel

kialakításához, mely egyéni és közösségi szinten a természet védelmét szolgálja.

Mindez csak akkor válik valóra:

Ha az ismeretanyag feldolgozásában résztvevő tanulóban kialakul az érdeklődés

környezete iránt, ha meglátja a hazai táj és az élővilág szépségét, változatosságát és

veszélyeztetettségét.

Ha képessé válik megfigyeléseit, vizsgálódásit, tapasztalatait összegezni, értelmezni,

az oksági összefüggéseket felismerni és magyarázni.

Ha látja és érti az élő és élettelen természet elválaszthatatlanságát, a természetben

játszódó folyamatokat, kölcsönhatásokat, változásokat és képes ehhez igazítani

cselekedeteit.

Felismeri az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatását és annak következmé-

nyeit.

Természettudományos kompetenciája mozgósításával képes cselekedni a környezeti

károk megelőzése érdekében, a veszélyek csökkentésében és elhárításában.

Olyan iskolai programokat tervez és valósít meg, melyek közvetlen környezete

természeti értékeinek védelmét és gyarapítását szolgálja.

Mindez egy egész életen át tartó tanulást kíván, melynek segítségével olyan

állampolgárrá nevelődik, aki jól tájékozódik a természeti és társadalmi környezetben,

kreatívan gondolkodik, felelősséget vállal egyéni és közös tetteiért. Akinek egész életvitelét a

természet szeretete, tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés jellemzi.

Ugyanakkor aktív szerepet vállal a környezeti károk, konfliktusok kezelésében, közös

megoldásában.

Pedagógiai alapelvek

− Folyamatosság, rendszeresség. vállalkozói kompetencia fejlesztésével kapcsolatos

feladatvégzés nem lehet "kampánymunka", a tanulók teljes iskolai előmenetelében,

illetve a teljes tanévben folyik.

− Személyesség, differenciálás. a pedagógus a tanuló számára személyre szabottan

fejleszti, figyelembe véve a tanuló életkorát, élethelyzetét, személyes képességeit,

tudását, lehetőségeit, ambícióit.

− Esélyegyenlőség. a pedagógus arra törekszik, hogy a személyes gondoskodást minden

tanuló szükségletei és igényei szerint megkapja.

− Tapasztalatszerzés lehetősége. a pedagógus olyan pedagógiai, tanulási helyzeteket

teremt, amelyben a tanuló kipróbálhatja önmagát, kellő próbálkozási (tévedési és

korrekciós) lehetőséget kap. A pedagógus a tanuló tájékozódásához iskolai és iskolán

kívüli alkalmakat teremt.

− Együttműködés. az együttműködés alapelve azt jelenti, hogy a tanulón kívül a

pedagógus a munka során együttműködik a tanuló családjával, gondozójával, illetve

azokkal a szakemberekkel, akik várhatóan támogatást tudnak nyújtani a munkához.

− A pedagógus szerepe: kutatásvezető, tanácsadó a pedagógus ebben a szerepben

támogatást nyújt a tanuló önálló, heurisztikus ismeretszerzéséhez, igény szerint

tanácsokat, információkat nyújt döntési helyzetekben. Ha kell, vitatkozik, érvel.

Érveiben kerüli a tekintélyérveket.

Fejlesztés általános tartalma

A fejlesztés általános, az oktató-nevelő munka egészét érintő, személyre és a szociális

értékekre fókuszáló területei.

A fejlesztés általános területei Tartalom

Információkezelés

Jelen esetben információnak bármit

tekinthetünk, amiből adatokat nyerhetünk

célunk

megvalósításához. Így kommunikációs

helyzeteket, szövegeket, számszerű

adatokat, természetben előforduló

jelenségeket

egyaránt.

Adatgyűjtés

Adatok rendszerezése

Adatok közötti viszonyok felfedezése

Az adatok közötti viszonyok megteremtése

Az adatok között viszonyok feltételeinek

megváltoztatása a viszonyok megváltoztatása

érdekében

Információalkotás és –átadás. Szöveges

információ

esetén:

– lényegkiemelés

– koherencia teremtés

Tanulási technikák

Az információszerzés és átadás elektronikus

eszköztára

Az emberek közötti együttműködéssel

kapcsolatos ismeretek, képességek, attitűdök

Kooperativitás

Önérvényesítés

Normaismeret, normaalkalmazás

Szerepismeret

Kommunikációs helyzetelemzés és értékelés

(szerepviszonyok, körülmények, alkalmak és

ezek összefüggései, önmeghatározás)

A kommunikációs helyzethez, illetve a

partnerhez, a partner előzetes ismereteihez

való

alkalmazkodás.

A személyközi és publikus kommunikáció

műfajainak és módjának gyakoroltatása

szimulált és "éles" helyzetekben,

felhasználva a drámapedagógia eszköztárát.

Konfliktuskezelés

Problémakezelés

A problémakezelés az életpálya-építés

valamennyi tevékenységének leképezése, a

teljes iskolai életút során alkalmazható,

valamennyi tantárgyban.

Probléma felismerés

Problémaelemzés

Megoldástervezés

Időkezelés:

Időzítés

Időbeosztás

Út (utak) meghatározása

Döntéshozás (indoklás)

Értékelés

Korrekció

Önismeret-fejlesztés

Olyan pedagógiai helyzetteremtés,

amelyben a tanuló információkat szerezhet

önmagáról.

Ennek módszere elsősorban az, hogy a

Ismeretek szintje

Attitűdök

Képességek

Ambíciók

Lehetőségek (helyzet)

tanuló kellő próbálkozási lehetőséget kap

ismereteinek, kompetenciáinak

felismeréséhez, kipróbálásához,

alkalmazásához.

Pályaorientáció

Az egyéni képességek és ambíciók,

valamint az lehetőségek figyelembe

vételével történő aktuális döntés

megalapozása.

Információközvetítés, és információ

forráskezelésben való pedagógiai

közreműködés

Pálya-tapasztalatszerzés lehetőségeinek

megteremtése

Az aktuális döntéshozatal folyamatának

támogatása

Tanítási cél:

A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport

közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a tevékenységek végzéséhez

szükséges készségek, képességek fejlesztésére Az Üzleti gazdaságtan tanításának célja, hogy

a tanuló ismerje meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat,

alapvető marketing, valamint szervezési ismeretek birtokába jusson, a tanult ismeretkörben

képessé tegye a tanulót a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert

módszerek alkalmazására.

Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a szakmai orientációs tantárgyak keretében

tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel az Üzleti gazdaságtan

gyakorlatra. Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel

kísérésére.

Aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja

fel a tanuló figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az

érdeklődését azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát,

fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait.

A programban megcélzott társas jellegű attitűdök, készségek és képességek többsége

olyan természetű, hogy inkább csak közelíteni lehet hozzájuk, mintsem egyszer s mindenkorra

tökéletesen elérni azokat. Aktuális működésük pedig minden ember esetében sok szempontból

függ a pillanatnyi körülményektől.

Általánosságban azonban mégis megfogalmazható, hogy a program akkor tekinthető

sikeresnek, ha a benne folyamatosan részt vevő tanulókra, két év múltán jellemzővé válnak az

alábbi vonások:

Tisztában vannak saját erősségeikkel és gyengeségeikkel, s készek a tudatos

önfejlesztésre.

Felelősséggel, nyitottsággal és elfogadó attitűddel fordulnak a környezetükben lévő

emberek felé, képesek a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolatok

kialakítására.

Képesek eligazodni a hétköznapi szabályok és a normák világában, belátják azok

értelmét, és tuják követni is őket. Képesek saját közösségeiknek szabályokat

alkotni, és e szabályokat felelősen működtetni.

Képesek saját gondolkodásuk és viselkedésük felülvizsgálata, és szükség szerinti

korrigálására a társas visszajelzések alapján.

Kíváncsiak a körülöttük lévő világra. Megőrzendő értéknek tekintik a világ

kulturális sokszínűségét. Nyitottak más emberek, illetve más kultúrák eltérő

jellegzetességeinek befogadására.

Képesek arra, hogy ugyanazt a jelenséget több nézőpontból vizsgálják meg.

Véleményalkotásukban kerülik a sztereotípiák használatát. Felismerik és elutasítják

az előítéletes gondolkodást.

Képesek az érdeklődésüknek megfelelő kérdések pontos megfogalmazására, és az

ezekre választ adó információk különféle forrásokból való összegyűjtésére.

A személyközi és a tömegkommunikációs helyzetekben egyaránt felismerik a

manipulációs szándékokat, és ki tudják vonni magukat ezek hatása alól.

Gondolataikat nagyobb nyilvánosság előtt is el tudják mondani.

Személyközi konfliktus esetén képesek uralni és kifejezni érzelmeiket, indulataikat.

Higgadtan tudják elemezni az adott helyzeteket.

Komplex tevékenységek megvalósítása során együtt tudnak működni másokkal.

Szükség esetén, meghatározott ideig képesek irányítani is kisebb csoportok célnak

alárendelt közös tevékenységét.

Képesek kapcsolatba lépni másokkal. Rá tudnak hangolódni mások érzelmi

állapotára. Be tudják fogadni gondolataikat. Meg tudják érteni motívumaikat és

szándékaikat. Tudnak úgy kommunikálni, hogy velük szemben mások is meg

tudják tenni ugyanezt.

Fontosnak tartják, hogy különféle közösségekhez tartozzanak. Felelősséget éreznek

a körülöttük élő emberek sorsa, a szűkebb és tágabb környezet természeti, illetve a

kulturális értékeinek megőrzése iránt.

Nyitottak arra, hogy részt vegyenek különböző kortársi csoportok, illetve a helyi

közösségek életében.

Képesek jövőképpel rendelkező, boldog és alkotó fiatalként élni a világban.

Tananyag

A diákok a Gazdasági környezetünk szakmai orientációs tantárgy keretében már

találkoztak érintőlegesen a tananyag bizonyos részelemével. A tananyag felépítése a korábban

megszerzett ismeretekre épül.

A 11. évfolyam tananyagán belül aláhúzással emeltük ki azokat a témaköröket,

amelyekhez gyakorlati tevékenység is kapcsolódik.

Üzleti gazdaságtan I. tantárgy tananyaga

ÓRASZÁMOK MODULOK TARTALOM FEJLESZTÉSI TERÜLETEK,

KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK, CÉLOK

26 A vállalkozás

A vállalkozás mint gazdasági rendszer.

A vállalkozás környezete.

A vállalkozások formái, jellemzőik.

A cél szerepe a vállalkozásban.

Folyamatok a vállalkozásban. Stratégia és taktika.

Gyakorlati tevékenység: kisvállalkozás alapításának, a

marketingarculat megtervezésének alapvető feladatai -

egyszerű esettanulmány. Házi dolgozat készítése egy

vállalkozás üzleti tervéről.

42

Az üzleti gazdaságtan

pénzügyi alapjai

A pénz kialakulása, pénz funkciói. A magyar bankrendszer.

Az MNB monopolizált jogai és feladatai. Jellemző

pénzintézeti tevékenységek.

A pénzforgalom a vállalkozásnál: készpénz- és készpénz

nélküli forgalom, fizetési módok.

Készpénzkímélő fizetési eszközök: csekk, bankkártya.

Értékpapírok: kötvény, részvény összehasonlítása, váltó.

A finanszírozás feladatai, fajtái.

A hitelek, hitelezési alapelvek és a hitelezési eljárás.

Gyakorlati tevékenység: A készpénz- és a készpénz nélküli

forgalom egyszerű bizonylatainak kitöltése.


számviteli alapjai

A vagyon – a mérleg.

A számviteli bizonylatok. a könyvelési számla.

A számlakeret.

Idősoros és számlasoros könyvelés technikája.

Az ellenőrzések tartalma, a főkönyvi kivonat.

Analitikus és szintetikus nyilvántartások kapcsolata,

egyeztetési lehetőségek.

A költség fogalma és a költségek csoportosítása.

Gyakorlati tevékenység: Tételszerkesztés a kettős

könyvvitelben. Idősoros és számlasoros könyvelés.


statisztikai alapjai

A statisztika alapfogalmai: adatfelvétel, sokaság, ismérv.

A statisztikai adatok feldolgozásának módszerei.

Gyakorlati tevékenység: A statisztikai adatok egyszerű

feldolgozása - csoportosítás, statisztikai sorok, táblák,

grafikus ábrázolás. Egyszerű esettanulmány: napi sajtóban

megjelenő gazdasági adatok elemzése a tanult módszerekkel.

A vásárolt készletek a

gazdálkodásban

A vásárolt készletek analitikus és szintetikus

nyilvántartásának alapvető kérdései, a készletváltozások

bizonylatai.

Az anyagok készletváltozásának elszámolási módjai: FIFO és

a csúsztatott átlagár.

Az általános forgalmi adó elszámolása.

A szállítói számla formája és tartalma.

Készlettervezés és beszerzés alapkérdései.

A készletfinanszírozás forrásai: hitelképesség, likviditás.

Gyakorlati tevékenység: vásárolt készletek analitikus

nyilvántartásának vezetése. Viszonyszámok, középértékek

számítása a vásárolt készletekre.

Az erőforrások és

befejezett tevékenységek

adatainak statisztikai

feldolgozása

A viszonyszámok: megoszlási viszonyszám számítása;

dinamikus viszonyszám; egyenes és fordított intenzitási

viszonyszám.

A középértékek: egyszerű és súlyozott számtani átlag;

szórásmutató; mértani átlag; egyszerű kronologikus átlag.

Az érték-ár- és volumenindexek.

Adatok közlése.

A munkavállalókkal

kapcsolatos elszámolások

A munkavégzéssel és munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető

fogalmak, elszámolások, bizonylatok. Bérezési formák.

Személyi jövedelemadó felépítése, számítása, bevallási

módja.

A munkavégzéssel kapcsolatos egyszerű gazdasági

események számviteli feljegyzése.

A bérgazdálkodás kapcsolata a költségvetéssel. Levonások.

Gyakorlati tevékenység: a jövedelemalakulás vizsgálata

dinamikus viszonyszámokkal.

Fejlesztési követelmények

Az Üzleti gazdaságtan I. tantárgy tanulása során alakuljon ki a tanulókban az önálló

szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye. Érezzék meg a tanulási eredmények értékét, a

tanulmányi sikerek örömét. Mélyüljön a tanulók ismeretelemző –értékelő képessége.

Fejlessze a szóbeli és írásos kommunikációs képességeket. Követelmény a szakmai szövegek

megértése, a szabatos szövegalkotás, a megtanult fogalmak pontos használata.

A tanulmányok során alakuljon ki a környezeti tényezők számbavételének, az

információszükséglet pontos meghatározásának az igénye. A tanulók legyenek képesek a

vállalkozás alapdokumentumainak, a vállalkozás folyamatainak az értelmezésére.

Legyenek képesek megítélni egy adott cég érdekei szerint a beszerzést,

készletgazdálkodást, az értékesítést, a pénzforgalmat, a gazdaságosságot, a marketing

szemléletet helyesen értelmezni, a marketing módszereit és forrásait összehasonlítani.

Ismerjék meg és alkalmazzák a statisztikai sor és a grafikus ábra készítésének szabályait,

az egyszerű statisztikai elemező eszközök információközlő szerepét és értékelését.

A továbbhaladás feltételei (a minimális szint meghatározása)

Üzleti gazdaságtan I.

Értelmezze a vállalkozás és környezeti elemeinek kapcsolatát.

Jellemezze a folyamatokat a vállalkozásban.

Különböztesse meg a stratégia és taktika szerepét a vállalkozásban.

Ismerje és használja a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat.

Értse a számvitel, a pénzügy, a statisztika információközlő szerepét a vállalkozások

irányításában és működtetésében.

Ismertesse a vállalkozás vagyonát a mérleg kötelező tartalma szerint.

Ismerje a számvitel alapösszefüggéseit, az idősoros és számlasoros elszámolások

információtartalmát, a gazdasági események eredményre, vagyonra gyakorolt

hatását. Legyen képes értékelni a finanszírozás, befektetés alapvető formáit.

Ismerje a vevői számla tartalmát, az általános forgalmi adót, mint fizetendő adót.

Határozza meg a szállítói számla formáját és tartalmát.

Különböztesse meg a váltó és a csekk rendeltetését.

Ismerje a készletek szerepét a gazdaságban.

Tudjon középértékeket és viszonyszámokat számítani.

Ismerje a munkavállalót és a munkáltatót terhelő kötelezettségeket és jogaikat.

Nevezze meg a bérfizetés alapbizonylatait.

A számítási hibákat, elírásokat szabályszerűen javítsa.

Az optimális szint meghatározása

A minimumkövetelményeken túl

Jellemezze a vállalkozás mikro- és makrokörnyezetének szereplőit.

Értékelje a vállalkozási formák közötti különbségeket és hasonlóságokat.

A tanuló legyen képes felsorolni a pénz funkcióit, bemutatni a kétszintű bankrendszert, a

legjellemzőbb bankműveleteket és azok szerepét. Legyen képes felvázolni a pénzforgalom

jelentőségét, megkülönböztetni egymástól a fizetési módokat és kitölteni azok alapvető

bizonylatait.

Tudja jellemezni a bankszámlát, ismertetni a pénzkezelési szabályokat.

Ismertesse az analitikus és szintetikus elszámolások kapcsolatát.

Legyen képes egyszerű bizonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a

gazdasági eseményeket és értelmezni a nyilvántartásból nyert adatokat.

Legyen képes felsorolni és összehasonlítani a készletek beszerzésének lehetséges

finanszírozási forrásait: saját pénzeszköz, hitel, váltó, egyszerű számításokat végezni a

vállalkozás fizetőképességének vizsgálatára.

Legyen képes bemutatni a hitelek szerepét a gazdaságban a gazdasági szereplők

vonatkozásában, felsorolni a hitelek legjellemzőbb formáit, a hitelezés alapelveit és

bemutatni a hitelezési eljárás menetét.

A tanuló legyen képes pontosan használni az adatforrás, adatgyűjtés, sokaság, ismérv,

statisztikai sor és tábla fogalmakat, a sor és táblaszerkesztés és a grafikus ábrázolás

szabályait.

Legyen képes a számítási eredményeit statisztikai táblába, grafikus ábrába foglalva a

közlést megtervezni és a kapott eredményeket röviden értékelni.

Legyen képes az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazására, a

tananyaghoz kapcsolódó adatok gyűjtésére, önálló beszámolók, kiselőadások

megtartására.

Mutassa be a fontosabb készletfogalmakat, azok bizonylatait, az anyagbeszerzés és

felhasználás hatását a vagyonra, a beszerzés finanszírozási lehetőségeit.

Ismerje és számolja a viszonyszámokat, a középértékeket.

A tanuló legyen képes pontosan használni a bér, levonások, közterhek fogalmakat,

bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés bizonylatait.

Legyen képes elvégezni a bérfelosztás, a bérelszámolás és bérfizetés számviteli

elszámolásának egyszerű feladatait és felismerni a gazdasági eseményeket.

Legyen képes különbséget tenni a munkáltatót és a munkavállalót terhelő kötelezettségek

között, felsorolni az összevontan adózó jövedelem elemeit, kiszámítani az éves jövedelem

adóját, különbséget tenni az adóelőleg és az adó között.

Törekedjen a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáiban az igényes

külalakra.

Tanulói eszközök

Ajánlott modul-füzetek

KGD-1205/2 A vállalkozás

KGD-1205/3,2 Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai

KGD-1205/3,1 Bevezetés a számviteli ismeretekbe

KGD-1205/3,3 Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai

KGD-1205/4 A vásárolt készletek a gazdálkodásban

KGD-1205/5 A vállalkozások munkaerő- és jövedelem-elszámolása

Szükséges tanulói felszerelés:

A/4-es méretű francia kockás füzet, kétszer forint-filléres könyvelési nyomtatvány, könyvelési

napló, főkönyvi számlaváz, zsebszámológép, vonalzó, mappa – a feladatlapok, szemléltető

ábrák összegyűjtésére.

Tanári eszközök

Modulfüzetek, feladatlapok, munkagyakorlatok, esettanulmányok.

Iskolai eszközök

Üres videokazetták gazdasági tartalmú televízió-műsorok felvételére.

A témakörök feldolgozását segítő szakirodalom az iskolai könyvtár állományából:

Michael North: Pénztörténeti Lexikon, Perfekt Kiadó, Budapest, 1998

Üzleti gazdaságtan I-II.

Vállalkozás, NOVORG, Budapest

Pokorádiné dr. Czompó Zsuzsanna – Szikora Mária: Könyv a pénzről, Talentum Kft,

1997

Bauer András – Berács József: Marketing, aula Kiadó, 1998

Simon Majaro: A marketing alapjai, Panem Kft, Budapest, 1998

Hárs István – Kuczogi Tamás: Mindennapi Marketing, Talentum Kft, 1997

Rekettye Gábor: Nemzetközi marketing, JPTE, Pécs, 1994

Arne Jon Isachsen, Carl B. Hamilton, Thorvaldur Gylfason: Ismerjük meg a

piacgazdaságot, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995

Chikán attila: Vállalatgazdaságtan, aula Kiadó, 1998

Vékás István: Finanszírozás-gazdaságtan, aula Kiadó, 1996

Egyéb ajánlott irodalom a szaktanárok számára:

Pénzkibocsátás Magyarországon, MNB, 1978

Monetáris politika Magyarországon, MNB, 2000

A pénz filozófiája, Aula Kiadó, Budapest, 1998

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 1999

Hill, Richard: Mi, európaiak, Geomédia, Budapest, 1999

Iparjogvédelmi, szerzői jogi és versenyjogi ismeretek vállalkozók számára, Budapest,

1994

Serfőző György: A lízingről, Száminform Kiadó, Budapest, 1991

Hetényi István: Adókönyv, APEH kiadvány

Adó és TB HVG különszámok

Internet

Számítógép, internet, aktív tábla (SMART NOTEBOOK 10 SERIAL)

Projektor, digitális tananyagok

Napilap, folyóirat: Világgazdaság, Heti Világgazdaság, Kreatív

Fénymásolási lehetőség

Video lejátszó, televízió

Írásvetítő, fólia, projektor

Tanítási munkaformák és módszerek

HAGYOMÁNYOS MUNKAMÓDSZEREK

Frontális osztálymunka Kérdve kifejtő módszer a tanulók

ismereteire alapozva. Beszélgetés, vita.

Irányított egyéni munka Önálló gyakorló és elemzési feladatok

elvégzése órai munka és házi feladat

keretében

Önálló felkészülés Információgyűjtés után beszámolás adott

gazdasági témáról. Házi dolgozat

készítése.

Előadás a tanári összegzések és az önálló tanulói

munkák bemutatása, a tapasztalatok

megosztása során.

Magyarázat olyan helyzetekben, amikor a cél a lényeg

kiemelése, egy-egy kérdés tisztázása. Ez a

forma a legkülönbözőbb munkaformákba

beépíthető.

Megbeszélés, beszélgetés: egy-egy jelenség, esemény, folyamat,

tapasztalat, probléma több szempontú

feldolgozása, vélemények egymással való

megosztása esetén. Segít az

egyeztetésben, mások megértésében és a

közös gondolkodásban.

Szemléltetés szembesít a valósággal – tárgyak,

jelenségek közvetlen megtapasztalásával,

vagy folyamatok észlelése, elemzése

révén. Segít a fogalomalkotásban,

rendszerezésben, összefüggések

megértésében, a lényeg kiemelésében, a

figyelem felkeltésében.

KOMPETENCIA ALAPÚ MUNKAMÓDSZEREK.

Csoportmunka, páros munka

Esetenként rétegekre szabott feladatokkal

Esetenként vegyes csoportok kialakításával

Esettanulmányok feldolgozása,

együttműködés fejlesztése. Önálló

gyakorló és elemzési feladatok elvégzése

órai munka keretében

Projekt munkák Hosszabb, rövidebb időtartamú komplex

feladatok megoldása csoportmunkában

Fontos az értékelés és a közzététel

biztosítása

Drámapedagógiai módszerek Véleményjátékok

Érvelés gyakorlása

Kooperatív tanulás csoportos tanulási forma, amely talán a

legjobban fejleszti a diákok személyes

felelősségvállalását, a hatékony

együttműködéshez szükséges készségek

és a tolerancia kialakulását.

Szerepjáték egy-egy jelenség, szituáció, probléma

feldolgozása dramatikus formában. Jól

fejleszti az empátiát, és segíti az

összefüggések saját élmények általi

megértését.

Vita támogatja a gondolkodás és a

kommunikációs készségek fejlesztését – a

tanulók nagyfokú önállóságot kaphatnak

benne, gyakorolhatják álláspontjuk

képviseletét, de egyúttal mások

gondolatainak befogadását is

Interjúkészítés: legfőbb sajátossága, hogy nyitott

kérdésekre épül. Jól segítheti az egyedi

esetek, illetve helyezetek belső

összefüggéseinek mélyebb megismerését

Kutatás, megfigyelés, mini-terepmunka az emberek, csoportok, jelenségek

természetes környezetében végzett

adatgyűjtés, amelynek fő célja a vizsgált

emberek világának jobb megértése. A

személyes részvétel, valamely

közösséggel, csoporttal fenntartott

folyamatos kapcsolat eredményeként

megtanulható mások életének, szociális

helyzetének, problémáinak saját

szempontú látása. A megfigyelő

gyakorolni tudja, hogy maga mögött

hagyva személyes és kulturális korlátait.

Valóban beleéli magát mások helyzetébe,

és ezzel az előítéletes gondolkodás és

diszkrimináció felületességét átlépve

tényleg toleránssá válhat

A szakmai alapozás a tanulók pályaválasztását segíti, a tanulóknak lehetővé teszi a

tapasztalatszerzést, a tevékenységformák megismerését. Az Üzleti gazdaságtan tantárgy

tananyagának feldolgozása ezért adjon lehetőséget tapasztalataik rendszerezésére,

értékelésére, feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzésére.

Beszélgetések, viták és a szóbeli számonkérés során ösztönözzük a tanulókat a megismert

fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazására. Kívánatos a mindennapi tapasztalatok

felhasználása a tanulás folyamatában.

A csoportmunka, az egyéni munka és a vita lehetőséget ad a vállalkozási készségek és

képességek fejlesztésére, mint kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, együttműködési

képesség, vitakészség.

Szükséges az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása: írott sajtó,

elektronikus adatbázisok használata, tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az

Interneten, filmélmények hasznosítása. A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk

gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása.

Ösztönző, differenciált módszerek alkalmazásával a tanulási kudarcok elkerülhetők.

Értékelési módszerek

Rendszeres írásbeli és szóbeli számonkérés, figyelemmel

- a kommunikációs képességek fejlesztésére,

- a vállalkozói készségek és képességek megismertetésére és fejlesztésére,

- a szakkifejezések pontos és szabatos használatára,

- az érvelés és elemzés képességének kialakítására,

- az önálló véleményalkotásra,

- az írásbeli munkák külső alakjára.

A röpdolgozatok időtartama legfeljebb 20 perc, célja rövidebb anyagrészek és fogalmak

számonkérése.

A témazáró dolgozatok (félévente legalább 2) időtartama 2x45 perc, nagyobb témakörök

(modulok) lezárását követően. A megoldást pontozzuk. Az írásbeli számonkérés változatos

formáit alkalmazzuk.

Alkalmazható feladattípusok: fogalmak felismerése, ill. meghatározása, feleletválasztás

(tesztkérdés), eldöntendő (igaz-hamis) kérdés, rövid kifejtős kérdés, nagyobb összefüggést

számon kérő kifejtő kérdés, számítási és könyvelési feladatok.

Évfolyamdolgozat:

Évente egyszer a tantervben szereplő témakörök (modulok) feldolgozása és az elsajátított

ismeretek rendszerezése után a tanultakat írásban számon kérjük.

Az évfolyamdolgozatok ajánlott ütemezése:

11. évfolyam – a pénzügyi alapokat tárgyaló modul után,

12. évfolyam – „A tevékenység költségei és az értékesítés” modul lezárását követően.

Osztályozás

Érdemjegy Szóbeli számonkérésnél Írásbeli számonkérésnél

Elégséges Az anyagot kérdések alapján ki tudja fejteni. 50 - 64 %

Közepes Az anyagot kérdések alapján ki tudja fejteni és képes

az összefüggések feltárására.

65 - 79 %

Jó Az anyagot részben önállóan, rávezető kérdések

segítségével, az összefüggések megvilágításával ki

tudja fejteni.

80 - 89 %

Jeles Az anyagot önállóan fejti ki. 90 - 100 %

Projektek a nyelvórán

A Projektek a nyelvórán típusú oktatási anyag célja

A projekt világosan körülírható feladategység, amelyet meghatározott idő alatt, pontos

céllal és előre kiválasztott tevékenységeken keresztül végzünk el. A nyelvórán végzett

projektmunka átfogó célja az, hogy a tanulók számára értelmezhető kontextusban, ismert

szituációkba ágyazott nyelvi közegben, számukra átélhető feladatokon keresztül biztosítson

lehetőséget konkrét, valódi produktum létrehozására, pl. poszterkészítés és annak bemutatása,

bábelőadás, kérdőíves felmérés, képregény készítése, utazás megtervezése, divatbemutató

szervezése. A sikerrel befejezett projekt sikerélményt és megelégedést nyújt mind a tanár,

mind a tanuló számára, a projekt produktuma pedig gyakran a tágabb közönség számára is

bemutatható (más osztályok, szülők, tanárok). Ez újabb lehetőséget teremthet a nyelv valós

szituációkban való használatára. Az osztálytermitől különböző kontextusban történő sikeres

kommunikáció felmutatja a tanuló számára a fejődést, és további motivációt jelent a

tanuláshoz. A projektmunka során a tanulók az idegen nyelv elemeit saját céljaiknak

megfelelően alakítják, rendezik és használják fel, ami elősegíti azt, hogy átélhető, valós

élményt szerezzenek a nyelvtanulás valódi céljáról: a sikeres kommunikációról.

A Projektek a nyelvórán típusú oktatási anyag tartalma

A Projektek a nyelvórán oktatási anyag különösen sok lehetőséget ad a

differenciálásra, hiszen a projektmunka lényegéből adódóan, az elvégzendő tevékenységeket a

tanulók felosztják egymás között. Ennek során, természetes módon találhatunk megfelelő

nehézségű, és komplexitású feladatokat a különböző képességű, érdeklődésű és igényű

tanulók számára.

Az oktatási anyagban található projektek általában 4-6 tanóra alatt végezhetők el. Az

egyes modulok tematikájából, céljaiból adódóan jól illeszthetők különböző tanítási helyzetű,

eltérő helyi program alapján működő, különféle nyelvkönyvet használó csoportok éves

munkájába is.

A projektleírásokba beépítve megtalálhatók a projekttevékenység legfontosabb

lépései: a projekt bevezetése a tanár által, input, ráhangoló feladatok, a projektmunka

elindítása, célok meghatározása, csoportok kialakítása, közös tervezés, anyaggyűjtés,

csoportmunka: problémamegoldás, alternatívák felvonultatása, döntéshozatal, a projekt végső

formában való elkészítése, a projekt bemutatása, a projekt értékelése.

A PROJEKTMUNKA SZEREPE A NYELVOKTATÁSBAN

A projektmunka tanórai alkalmazását fontosnak tartjuk, mert a projektmunka során a

tanuló teljes személyisége aktívan részt vesz a tevékenységekben. A tanuló hasznosítja

korábbi ismereteit, az iskolában és azon kívül elsajátított készségeit, felhasználja kreatív

ötleteit, képzeletét, érzéseit, és fizikálisan is aktív.

A projekttevékenység alatt a tanulók változatos munkaformákban dolgoznak.

Lehetőségük van egyéni munkára, valamint párban és csoportban való tevékenykedésre is.

Ennek nagy jelentősége van abban, hogy megtanulják világosan kifejezni gondolataikat,

meghallgatni és értékelni mások ötleteit, megosztani a feladatokat, vagy éppen közösen

felelős döntéseket hozni. A feladatmegoldások során szükségessé válik, hogy a különféle

helyzetek megoldására a tanulók önálló megoldásokat keressenek, és megtanuljanak

különböző forrásokból információhoz jutni.

A tevékenységközpontú tanulásszervezés során a tanulók cselekvő módon vesznek

részt a feladatmegoldásokban. A hajtóerőt számukra általában a konkrét, és általuk

érdekesnek ítélt projekttermék létrehozása jelenti. A feladatok előkészítése, végrehajtása és

bemutatása során azonban számtalan lehetőség nyílik a tanuló számára értelmezhető és

sokoldalú nyelvhasználatra. Ez jelenti egyfelől a gazdag nyelvi közeg és input megteremtését,

másfelől a tanuló számára a sokoldalú nyelvi tevékenységek biztosítását. Míg a tanuló

számára inkább az a fontos, amit a nyelv segítségével létrehoz, addig a tanár mindig világosan

látja a nyelvi célokat, bár ezt nem minden esetben fogalmazza meg a tanulók számára.

A projekttevékenység minden fázisát átszövi a tanár jelenléte és segítségnyújtása mind

a csoport, mind pedig az egyes tanulók szintjén. Amennyiben a tanár jól ismeri, és

megfelelően alkalmazza a segítségnyújtás különféle lehetséges formáit, elősegítheti a tanulók

fokozatos önállóvá válását, új ismeretek és készségek megszerzéséhez hozzásegítő stratégiák

és technikák felfedezését és gyakorlati alkalmazását. A tanár szerepe a tanulási folyamat

résztvevői (tanuló, tananyag, feladat, segédeszközök stb.) közötti kapcsolat fenntartásában és

a tanulók aktuális tudás- és készségszintjéhez alkalmazkodó segítségnyújtásban határozható

meg.

Projektleírás

Címe: Adventtől Pünkösdig

Évfolyam: 10. D

Órakeret: angol, német, osztályfőnöki, földrajz, történelem, informatika, gazdasági

környezetünk, magyar, gépírás

Cél: A tanulók megismertetése az angol és német nyelvterület adventtől karácsonyig tartó

időszak ünnepi szokásaival. A tanulók ismerjék meg, fogadják el és tiszteljék más népek

hagyományait. A megismert hagyományok kreatív felhasználása egyéni munka elkészítése

során.

Értékelés szempontjai: önértékelés (tanár, diák), csoporttagok értékelése, diákok aktivitása

Értékelés: projekt végén

Produktum: Az ünnepi készülődés keretében mézeskalács és adventi koszorú készítése.

Gyűjtőmunka és összegzés után tabló készítése az ünnepekről.

Kulcskompetenciák: Szociális kompetencia, kreativitás, fantázia

Tantervi, tantárgyi kapcsolódások: a fent említett tantárgyak és tanórán kívüli

foglalkozások

Partnerek: diákok, diákönkormányzat

Felhasználható források: tanulói ismeretek kreativitás, az iskola IKT eszközei,

diákönkormányzat és az iskola anyagi forrásai

Munkaformák: egyéni, pármunka, csoportmunka, rétegmunka

Módszerek: szemléltetés, kooperatív technikák, ötletbörze, bemutatás

Feltételek, eszközök: tanterem, számítógép, projektor, interaktív tábla, papír, írószer, adventi

koszorú kellékei, mézeskalács kellékei, sütő, CD, DVD, Internet, fényképezőgép, kamera

TÉMAHÉT

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS

10. B OSZTÁLY

Témahét, tantárgytömbösítés leírása

Bevont osztály: 10. B osztály

Témahét időtartam: három hét

Téma: A munka világa

Altémák:

ki lehet munkavállaló, munkáltató?

munkavállaló, munkáltató jogai, kötelezettségei

hirdetés, toborzás

önéletrajz, motivációs levél

állásinterjú

munkaviszony

munkakörök, foglalkozások

munkabér

munkanélküliség, foglalkoztatottság Baján, Magyarországon, az Európai Unióban

Cél: A munkával kapcsolatos fogalmak, összefüggések minél több oldalról való megismerése,

feldolgozása

Tantárgytömbösítésbe bevont órák megnevezése, heti óraszáma:

Magyar nyelv és irodalom (heti 2 óra)

Idegen nyelv: angol és német (heti 3 - 3 óra)

Matematika (heti 3 óra)

Történelem (heti 1 óra)

Földrajz (heti 2 óra)

Informatika (heti 2 óra csoportbontásban)

Gépírás (heti 1 óra csoportbontásban)

Gazdasági környezetünk (heti 2 óra)

Osztályfőnöki óra (heti 1 óra)

A tervezés lépései:

téma, cél meghatározása

a munka megtervezése

téma feldolgozása

eredmények prezentálása

eredmények értékelése

Kompetencia- fejlesztés:

személyes kompetenciák

szociális kompetenciák

önálló cselekvésre, feladatmegoldásra való képesség

ismeretek és ezek alkalmazására való képesség

problémák, feladatok megoldásához szükséges stratégiák, technikák ismerete és

alkalmazásuk képessége

Munkaformák:

frontális

egyéni munka

réteg munka

csoport munka

páros munka

individualizált munka

Technikák:

tanulói kezdeményezésre épülő technikák:

o beszélgetés

o vita

o felidézés, élménybeszámoló

o problémafelvetés

o ötletbörze

o programválasztás

o kreatív műhelymunkák választása

o önálló adatgyűjtés

o új útvonalak kitalálása

o eredeti helyszínek felkeresése

együttműködésre késztető technikák:

o játékok

o dramatikus helyzetgyakorlatok

o gyűjtés

o csoportalakítás

o vetélkedő, verseny

o alkotás

kreatív felfedezhető, kutató technikák:

o szakirodalom feltárása

o interjú az adatközlőkkel

o poszter készítése

o kiállítás rendezése

o vizsgálódás és mintavétel

o térképkészítés, térképhasználat

Értékelési szempontok:

önállóság a munkavégzésben

véleményalkotás

vitakészség

kitartás a feladatok megoldásában, és követésében, a végrehajtásban

megalapozott ítéletalkotás

önbizalom

önmagához viszonyított fejlődése

együttműködés

a tanuláshoz való viszonya

az önálló ismeretszerzési képessége

az egyéni tanulási technikák ismeretének, alkalmazásának szintje

bírálati feldolgozása

Értékelés formái:

szóbeli/reflexió

írásbeli (pontozással, szövegesen, osztályzással)

portfólió

Ki értékel?

tanuló

csoport

tanár

Tantárgytömbösítés módszertannal szervezett tanórák

Tantárgytömbösites:

Az osztályban végzett pedagógiai munka sajátos eleme az epochális oktatás, amelynek

keretén belül az adott műveltségi terület ismeretanyagát legalább négy hetes oktatási

szakaszokra kell felosztani,(epocha)- de ennél hosszabb epochalis szakasz is kialakítható- és

ennek keretein belül egy tanítási hétre lehet összevonni a tananyagot oly módon, hogy egy

tanítási napon több egymást követő tanítási óra is felhasználásra kerülhet. Ez lehetővé

teszi, hogy adott műveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes időszaka

helyett epochalis szakaszokra elosztva teljesítsék, egy tanítási napon több egymást követő

azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával. Ez a szervezeti megoldás

lehetővé teszi, hogy a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltség területre

koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-

egy tananyagot.

Céljaink:

Valamennyi tanuló alkalmassá tétele:

_ az alkalmazkodásra a változásokkal teli, modern világhoz, az ebben való szerepvállalásra

_ elsajátítva az ehhez szükséges képességeket, készségeket

Ennek érdekében alapvető cél a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú

kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítése, a modern

személyközpontú, interaktiv, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások,

módszerek alkalmazása.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához es fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi

beilleszkedéshez és a munkához:

anyanyelvi kommunikáció

idegen nyelvi kommunikáció

digitális kompetencia

hatékony, önálló tanulás

szociális és állampolgári kompetencia

kezdeményezőképesség es vállalkozói kompetencia

esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Ütemezés:

A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása.

A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület kiválasztása

A kiválasztott szervezeti formák összhangjának megteremtése

A humán erőforrás felmérése, a továbbképzési terv megfelelő módositása.

Az új tanulásszervezési eljárásban tanítók körének meghatározása

Időkeret meghatározása –pályázati feltételek-

A tantárgyi tartalmak „tömbösítése”

Tanmenet kidolgozása

A szükséges új ismerethordozók készítése

A tantárgytömbösítés beillesztése az intézményi órarendbe

Az értékelési rendszer kidolgozása

Fejlesztésre szoruló tanulók felmérése, a fejlesztendő terület megjelölésével.

A tantárgytömbösítés szükséges óraszáma heti bontásban a pályázatban vállalt

kötelezettségeink alapján:

2009/2010-es tanév 5%

2010/2011-es tanév 10%

2011/2012-es tanév 15%

Az intézményi fejlesztések elemei:

Témahét

Moduláris oktatási program bevezetése (pl. játék, tanulásmódszertan, környezeti nevelés,

elsősegély, fogyasztóvédelem, önismeret, stb.)

NAT műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (Pl.: Művészetek, Ember és

társadalom, stb.)

Tantárgytömbösített oktatás, epochák

3 hetet meghaladó projekt szervezése tanévenként

A közösségi tanulás (service learning) olyan tanítási, tanulási módszer, amely formális

oktatási intézményekben zajlik, a program illeszkedik az iskolai tantervbe és a tananyagba;

továbbá a diákok a helyi közösségben végeznek munkát, és az itt szerzett tapasztalatok

feldolgozásával szerzik meg új ismereteiket és készségeiket.

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS JELLEMZŐI:

Törvényi háttér:

Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező_ tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább

5-10- 15 %-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni

(választott műveltségterület/tantárgy).

Tantárgytömbösítés: a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek

keretei között - adott tantárgy, - adott műveltségterület - adott félévre számított tanórai

foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan szervezik

meg.

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS KÖVETELMÉNYEI A TÁMOP 3.1.4. PÁLYÁZATBAN :

• a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást

• a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két

egymást követő tanítási napra kell esniük

• a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a

tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie

• az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan

kell megtartani.

• A tömbösítés heti időkeretének meghatározásához, csak a szakrendszerű órákat kell

beszámítani.

• A cikluson belül kell lennie legalább egy teljes hét összefüggő időszaknak, amikor a

tantárgyból nincs óra.

• A megadott időkeret (5-10-15 %) a megadott tanítási ciklus (legalább két hét) az elvárt

minimum.

• A tantárgytömbösítés végrehajtásában az iskoláknak nagyfokú szabadsága van.

Intézményünkben a tömbösítésbe a következő osztályokat és csoportokat vontuk be.

9. D osztály angol nyelvi kommunikáció heti 10 órában

9. D osztály német nyelvi kommunikáció heti 10 órában

9. E osztály angol nyelvi kommunikáció kettő csoportban heti 10 órában csoportonként

10. B osztály „ A munka világa” témahét keretében a tömbösítésbe bevont tantárgyak az

idegen nyelvek ( angol, német ), matematika, magyar, gazdasági környezet, történelem,

földrajz,

ének, osztályfőnöki órák.

10. D osztályban megvalósuló három hetet meghaladó „Adventtől Pünkösdig” projekt ideje

alatt a tömbösítésbe bevitt tantárgyak az idegen nyelvek (angol, német), matematika, magyar,

gazdasági környezet, történelem, földrajz, osztályfőnöki órák.

10. A osztály magyar órái heti váltásban ciklikusan ismételve az irodalom és a nyelvtan

órákat.

türr istván gazdasági szakközépiskola - turr.hu · szintetizálása, beépítése, a...

Documents