Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi

tapasztalatai

Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1.

• A huszonegyedik század a globalizációnak, a különbözőértékeket, értékrendszereket képviselő kultúrák, civilizációk és identitásformák találkozásának,

• A térszerkezet alakulása szempontjából pedig az integrációs és dezintegrációs tendenciáknak, a territorizációs és de-territorizációs folyamatoknak a korszaka.

• Átalakult és eltűnt az állami szereplők kizárólagosságán és mindenhatóságán alapuló westfáliai típusú nemzetközi rendszer. Megszűnt a XVIII-XIX. században használt homogén nemzetállamot feltételező Nation State fogalom érvényessége.

• Általános társadalompolitikai szervező erővé vált a szubszidiaritás elve.

• Egyetemes tendenciát jelez az unitárius, centralizált államok és területi berendezkedések devoluciós, decentralizációs, és regionalizációs folyamatok révén történő átalakítása és a

• különböző szintű és típusú területi, személyi, igazgatási és nemzeti autonómiákat megjelenítő önkormányzatok, önkormányzati rendszerek kiépülése.

Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 2.

. E térszerveződési folyamatokban nagy szerepet játszanak a különböző típusú és kompetenciájúrégiók

. A nemzeti identitásokat megjelenítő történelmi régiókmellett találkozhatunk a történelem nélküli régiók, a közigazgatási régiók, a területfejlesztési régiók, valamint az Európai Unióban elterjedt NUTSII. típusúlegfelső középszinttel is

. Előadásunkban a területi kiterjedését tekintve Magyarország nagyságú, homogén nemzetállamnak tekinthető Portugália régióépítési folyamatait és nemzetközi tapasztalatainak magyarországi alkalmazhatóságát tekintjük át.

Az új térszerkezeti séma

Térszerkezet,közigazgatás és regionalizmus Portugáliában

• Magyarországnyi méretű ország – területe 92 082 km2• . Kontinentális határai 1297 óta nem változtak • . Homogén nemzetállam,központosított,tekintélyuralmi

irányítás,regionális identitás hiánya – Magyarországon is• . 1832-1835 - közigazgatási reformok• . 1926-1974 – katonai hatalomátvétel,Salazar- rendszer, Estado Novo• . 1969 – öt régió-gazdaságfejlesztési céllal (Északi,Közép,Lisszabon,Déli

(Alentejo), Algarve) • . 1974 április 25. – A „szegfűk forradalma”• . 1976 április 2. – Új alkotmány-adminisztratív és autonóm régiók• .1985 június 12 -1986 január 1.-belépés az európai integrációba -

megfelelés:statisztikai/fejlesztési és önkormányzati régiók• .1991 augusztus – Az adminisztratív régiók kerettörvénye (56.sz. törvény)• .1998 november - Eredménytelen népszavazása a nyolc régiós

beosztásról + (19. sz. törvény az adminisztratív régiókról)• . Portugália- decentralizált unitárius szerkezetű állam• . Két autonóm (Acores és Madeira) és öt adminisztratív kontinentális

régió = 7 NUTS2 szint +18 körzet (Mo:7 NUTS2+19 megye)

José Saramago: Lisszabon ostromának históriája

18 kerület és 2 autonóm körzet (1976)

Portugália NUTS II. régiói

Portugália és Mo NUTS II. régiói GDP per cápita- EU 27 átlagának %-ban -2012

• Régiók GDP Régiók GDP• Északi 65,0 Közép Mo 107• Közép 67,0 Közép Dtúl 56• Lisszabon 112,0 Nyugat Dtúl 65• Alentejo 74,0 Dél Dtúl 44*

• Algarve 83,0 Észak Mo 40*• Azori-szigetek 75,0 Észak Alföld 41*• Madeira 104,0 Dél Alföld 42*• PORTUGÁLIA 80,0 MAGYARORSZÁG 65• Induló helyzet:48,0 Induló helyzet:52,0• 26év = 32% (1,23%) 8 év = 13% (1,62%)• +2008-válsága

*Négy magyar régió a legszegényebb húszNUTSII. szint között

José Saramago: Alentejo.Egyévszázad regénye

Portugália- kohéziós ország az EU-ban

• A Maastrichti Egyezmény és a Kohéziós Alap• . ”Kohéziós országok” , elmaradott térségek,

strukturális támogatások• . A keleti bővítés és a regionális felzárkózás kérdése• . 2001 április- Memorandum a „statisztikai

konvergencia hatásról”• . 1997 július – Az Agenda 2000• . 1999 március 24-25 – A Berlini Csúcsértekezlet• . A 2000-2006-os finanszírozás• . Pasing out és az Előcsatlakozási Alapok•

Támogatott NUTSII. Térségek -2004-2006Pirossal az jelölve az 1. számú célcsoportba tartozó NUTS2 régiók

2007-2013 közötti támogatási rendszer

A portugál konvergencia régiók

A magyar konvergencia régiók

Támogatott régiók 2014-220

Kohéziós Alap 2014-220

GDP per capita in PPSIndex (EU28 = 100)

Data from 1st of June 2013. For most recent GDP data,(VS-28-49,S-49-70,VZ-70-91,Z-91-119,SZ-119-272)

Konklúzió• A felzárkózási és modernizációs törekvések történelmi korszakon

átívelő feladatot jelentenek• Az adekvát decentralizációs struktúrák kialakításának különböző

szervezeti megoldásai és formái léteznek.• Ezek tartománya a politikai-területi autonómiától a közigazgatási,

tervezési és adminisztratív kompetenciák növeléséig, kialakításáig terjedhet

• Az egyes országokban alkalmazott megoldásoknak összhangban kell lenniük az adott állam hagyományaival és nemzeti sajátosságaival

• A térszerkezet változása és alakulása során az integrációs és dezintegrációs ,a territorizációs és deterritorizációs tendenciák együttesen vannak jelen, egymást áthatják és egymással párhuzamosan érvényesülnek

• Integrációs szervezetbe történő belépés nem csupán az adott ország/térség modernizációjához, hanem a területhez és a nemzeti identitáshoz kötött politikai önkormányzatiság kialakításához, a demokratikus rendszer konszolidációjához és szerkezeti átalakulásához is hozzájárulhat