TÖRTÉNELEM

Botka János

Jász-Nagykun-Szolnok megyeúj címeréről

A megye közgyűlése 1991. február8-án önkormányzati rendeletet alkotottJász-Nagykun-Szolnok megye címeré-nek és zászlajának létesítéséről s azokhasználatáról.

A közgyűlés a településtörténetiemlékek és a megye hagyományainakápolása, valamint a megyerészek és alakosság összetartozása kifejezésre jut-tatása végett visszaállította, illetvemegújította az 1878-ban elfogadottmegyei címert, és önkormányzati zász-lót létesített.

A címer leírása„A címer a volt jászkun kerületek

címerének pajzsa, az azon lévő koro-nával és kereti díszítéssel. A Jászság, aNagykunság és a volt Külső-Szolnokmegye címerének egyesítéséből áll. Afelső rész felülről lefelé függőlegesirányban két egyenlő mezőre osztott. Ajobboldali ezüst (fehér) mezőben egytermészetes színezésű álló gólya a voltKülső-Szolnok megyét, a bal oldaliarany (sárga) mezőben álló sötétbarnaoroszlán, felette vörös félholddal éscsillaggal, a Nagykunságot jelképezi.A jászsági részek jelképéül a címerkétfelé osztásával különvált alsó részkék mezőben egy fehér lovon vágtatóvitézt ábrázol, jobb kezében a Lehel-kürttel, bel kezében védőpajzzsal. Alovas felett három hullámos ezüst sávJász-Nagykun-Szolnok megye háromfolyóját, a Tiszát, a Zagyvát és a Kő-röstjelképezi."

A zászló leírása„Jász-Nagykun-Szolnok megye

zászlója téglalap alakú, hosszában fe-lénél kettéosztott, búzavirág kék és fe-hér színű selyem. Középen mindkétoldalon a megye címere természeteseredeti színezésű hímzéssel készül.Alatta félkörben a - Jász-Nagykun-Szolnok megye - felirat szerepel aranyszínezéssel. A zászlót körben aranyrojtozás díszíti, két arany bojttal. Azászló méretaránya: 2:1, alapmérete

3x1,5 méter. A zászló két oldalán lévőcímer átmérője 80 cm."

A rendelet részletesen szabályozza akét jelkép használatának körét, módját,forgalomba hozatalának lehetőségét saz ezzel kapcsolatos tudnivalókat.Eszerint a címer és a zászló kizárólagdíszítő és utaló jelképként használható,s természetesen csak hiteles alakban.Külön engedély nélkül alkalmazhatópéldául a címer a közgyűlés hivatalihelyiségeiben, meghívóin, rendezvé-nyein, kiadványain. Engedéllyel hasz-nálható többek között idegenforgalmipropagandakiadványokon, emlék- ésajándéktárgyakon, a megyei intézmé-nyekben, jelentősebb kulturális éssportrendezvényeken, emléklapokon,domborműveken. Az önkormányzatizászló elsősorban a nemzeti ünnepekalkalmával s a közgyűlés ülésein hasz-nálható, valamint a több település rész-vételével tartott rendezvényeken, s amegyék közötti bel- és külföldi kap-csolatokban.

Megyénk e két legjelentősebb szim-bólumáról és előzményeikről a közvé-lemény viszonylag kevés ismerettelrendelkezik. Pedig nagyon fontos jel-képeink helyes értelmezése, a tartalmiés formai jegyek megismerése, hiszencsak a megalapozott és a tudatos válla-lás ad igazán értelmet használatuknak.Az általuk hordozott és kifejezett mon-danivaló a szülőföldhöz, a lakóhely-hez, a szeretett vidékhez való kötődésts az érte érzett felelősséget erősíti. Deminden bizonnyal abban is segít, hogyjobban megtaláljuk egymást a remél-hetőleg egyre inkább magunkénak ér-zett és vallott tájon.

A fenti gondolatok elősegítéséhezhelyénvalónak vélem a megyei önkor-mányzat címeréről és zászlajáról hatá-rozó közgyűlésen elhangzott hozzá-szólásom közlését. (Módosító javasla-taim a megyegyűlés elfogadta, ugyan-akkor az elhangzottak jegyzőkönyviszó szerinti rögzítéséről is határozott.)

1991. február 8-i közgyűlésDr. Botka János hozzászólása a

Jász-Nagykun-Szolnok megye címeré-

nek és zászlójának rendelet-alkotásá-hoz.

Tisztelt Közgyűlés!Meghívottként veszek részt a köz-

gyűlésen, s néhány szakmai megjegy-zést kívánok tenni.

Mondandóm az 1878. évi megyecí-mer és a jelenleg javasolt címer össze-hasonlításával kezdem. Kézbe véveőket, először azt az egyszerű kijelen-tést tudom megfogalmazni, hogy amostani címerünk jól láthatóan szebb.Ha az összehasonlítást mélyítem, márazt kell mondanom: a jelenlegi változatstílusában egységesebb, kifejezőbb,heraldikailag helytállóbb, pontosabb.És mit mond a tartalmi összevetés?Változott-e a régihez képest? Mennyi-ben más, másabb-e az itt kiállított smegkapó látványt jelentő címerkép?

Válaszom határozottan ez: tartalmá-ban a mostani több a réginél. Gazda-gabb a réginél. Régibb és eredetibb aréginél, s ezáltal értékesebb is annál.Néhány gondolat ennek bizonyítására,attól, aki részt vett az előkészítő mun-kálatokban.

Sok-sok tudományos vita és bi-zonytalanság után végre eldőlhetett,milyen színű a kunok oroszlánja. Sike-rült megtalálnom - és ezt nem kisbüszkeséggel mondom - azt az 1746.évi latin nyelvű iratot, melynek pontosfordítása alapján állíthatom, hogy anagykunok oroszlánja nem kék színű,nem sárga és nem is fekete színű,miként a régebbi címerekben szerepelt,hanem természetes színű, kb. olyanszínű és formájú, ahogyan az - immáregész megyénk egyik jelképeként - ittáll előttünk. (A vöröses-barnás termé-szetes színt nem sikerült igazán jólmegfesteni.) Nem véletlen a termé-szetes szín, hiszen ilyen oroszlán talál-ható a régi Cumania ősi címerében is.

Javasoltuk az oroszlán kettős farká-nak pontos ábrázolását is, pl. olyanapró részleteket is figyelembe véve,hogy miként hajolnak egymás fölé an-nak bojtjai.

Módosult a gólya is. Budapesten alektorátusi vitán (Patakinéval vettünkrészt Szolnokról) egy karcsúbb, hosz-

TÖRTÉNELEM

szabb lábú gólyát kértünk szerepeltetnimegyénk címerében. (Én úgy mond-tam, ne a régi „kacsásgólya" szerepel-jen.) A mostani gólyaalak már megkö-zelíti a régi Heves és Külső - Szolnokegyesült megyék címerében megjele-nített igen szép, arányos, kecses gólyaformáját, mely a Tiszatáj, a Tisza-men-te (Külső-Szolnok) népének jelképe,címerállata volt.

Nem szerepel a most bemutatottcímeren - az oroszlán és a gólya lábaalatt - a régin heraldi-kailag zavaróan meg-festett talaj. Egysze-rűbb megoldást vá-lasztva elhagytuk azt.

Változtatás az is,hogy kisebb lett azoroszlán fölött elhelye-zett csillag és holdnagysága. Ezek azönönmagukban is na-gyon mély tartalmathordozó jelképek ará-nyosabb megformálástkaptak. Jelen-téstartalmukról - időhiányában - annyit tu-dok csak megemlíteni,hogy a teremtést, az új-jászületést, a megúju-lást, az emberi tudat ésalkotás változását iskifejező jelképeket amegye minden telepü-lése és lakója bizonyo-san vállalni tudja.

Az új címernél,pontosabban a javasoltcímernél nem kerültekberajzolásra a pajzskörül elhelyezkedő, a barokk díszítés-től elütő különböző cirádák. Tehát stí-lusában egységesült a díszítés.

Következő vitatott fontos részletvolt a lovagló vitéz kezében tartott kürtszíne. A régi címeren (1878) ez pirosvolt. Az 1746. évi oklevél alapján énkértem az eredeti, az arany szín szere-peltetését.

Nagyon fontosnak ítélem az ún. kunkék szín (kun kék) megfestését az újcímerben. Ez a sajátos szín - amelyrőlmár a hagyomány is alig tud - a MáriaTerézia által adományozott jászkun cí-meren (1746) még jól megfigyelhető.Én láttam ezt Budapesten a Királyi

Könyvben, eredetiben. A róla készültmásolatot bemutatva próbálom érzé-keltetni Önökkel ezt az igazán különle-ges kék színt. De más levéltári doku-mentumokból is tudok a kun kékrevonatkozó utalásokról. Tehát, ez a színmár magában is egy külön jelleg, mé-lyen gyökerezd jelkép. Ezt örökíti megmostani címerünk a régi (1878. évi)zöldes acélkék helyett.

Említek még egy módosítást: a jászlovas elhelyezése is heraldikailag pon-tosabb lett, s nem lóg le a ló lába apajzsról, ül. nem érinti annak szélét.

Összefoglalva tehát az eddigieket:

az 1878. évi megyecímert több helyenmódosítva és pontosítva terjesztettékaz előkészítők a T. Közgyűlés elé egyúj címerváltozatot. A módosításokmegalapozóit, hagyományokra épülőváltoztatások, pontosítások. De min-denképpen fontosak, tartalmilag is szá-mottevőek az eltérések. Azt kell tehátmondanom a napirendi pont előterjesz-tőjének, dr. Bozsó Péternek, szívesked-jék figyelembe venni következő javas-latom az előterjesztés első bekezdésé-nek véglegesítésénél. Javasolom a be-kezdés harmadik sorában található„visszaállítja" szó után az „illetvemegújítja" kifejezés beírását. Ez fejez-né ki mindazt, amiről beszéltem, amit

bizonyítottam is, hogy ti. nem pusztánegy régi szép címer visszaállításárólvan szó, hanem a hagyományoknakmég jobban megfelelő, még több régijelleget egyesítő és címertanilag isszakszerűen kifejező új címer megal-kotásáról. Tehát nem szolgai átvételtörtént. Az új címer nem az a címer,amelyet megyénk közössége 1878-banmagáénak választott, s amelyet 1949-ben felső rendelettel megszüntettek, ezegy visszaállított, s egyben tartalmilagés formailag is megújított címer.

Van egy panaszom is. A lektorátus -amely a segítség és irányítás helyett

inkább csak gátolta ahagyományokra építőcímerelőkészítő mun-kánkat - nem fogadtael azt a kérésem, hogya megye címerébenszereplő kürt a Lehel-kürt legyen. Aztmondták, túlzottak azigények. Pedig csak ajellegének néhány vo-nallal történő vissza-adását kértem. A mos-tani megfestett ríme-ren sem így szerepel,annak ellenére, hogymég időben, levélbenis kértem, mintát isküldtem hozzá. Mostis megmutatom. Ittvan. A Lehel-kürt -mindannyian tudjuk -egy fogalom, a Jászz-ság egy külön jelképe.Nélküle a Jászságotelképzelni nem lehet.A Lehel-kürt nem ál-talában egy kürt, a Le-hel-kürt nem egy du-da. A kürt jász jellegé-

nek érzékeltetése nem túlzott követel-mény. Sokkal inkább a hagyományoktisztelete, s annak a hagyománynak akövetelése, amely csak akkor válhatigazán azzá, ha a közösség tagjai aztmagukénak érzik, azt elfogadják. ALehel-kürt megjelenítése nélkül csor-bát szenved az egész címer. A javításramost van az utolsó lehetőség. Nagyobbcímerkép esetében, mint például amelymajd a megye zászlajára kerül (átmé-rője 85 cm), a kürt már 4-5 cm nagysá-gú lesz. Ezen a jelleg hiánya már kiáltólesz. Én azt javaslom, hogy a T. Köz-gyűlés csak azzal a megkötéssel fogad-ja el az új címert, ha a részét képező

Lehel-kürt jellegét a készítő művészmég utólag kifejezésre juttatja. Csak akürt sajátosságának egyszerű vissza-adására gondolok, amely a már megal-kotott címer egészével is összhangbanvan.

A zászlóval kapcsolatban: A zászlóta közvélemény sokszor egy legyintés-sel elintézi. Pedig a zászlónak nagyonkomoly funkciója és tartalma van.Benne az autonómia, az önállóság, azönkormányzat, a szuverenitás fejező-dik ki, s az ezzel járó felelősségvállalásis. Tehát, a zászló önmagában is rend-kívül meghatározó jelkép. Az elfoga-dásra ajánlott zászlóról elmondhatom,hogy ez a jelképünk is hagyományo-kon alapszik, gyökerei megalapozottak(az előterjesztés ezeket nem említi).Meggyőződésem, hogy a megye címe-rének 1878-ban történő megalkotásaután egy-két évvel már Jász-Nagykun-Szolnoknak volt zászlaja is, bár a pon-tos időpontot és a leírást nem ismerjük.Egy megújított változatának egyesrészletei azonban már ismertek. Ezekfigyelembevételével készült az előter-jesztés. A levéltári kutatások adataitigazolta Gecse Árpád festőművészvisszaemlékezése is, aki fiatal korábantöbbször látta a megyezászlót. Emléke-zetből le is rajzolta számomra. Tehát

egy hagyományos zászló felújításárólvan szó valójában. Eltérés elsősorban azászló selyem-anyagában van.

A zászlónál azonban ki kell emel-nem a legfontosabbat, a színt. Milye-nek a színek? Viták voltak, kék-fehér-evalójában, s hogyan helyezkednek el aszínek a zászlóban? Egyértelműenmeghatározható, hogy ez a forma ahelyes, ahogyan most a zászló - kicsi-nyített változatban - megtekintésre ki-rakatott. Igaz, most éppen rúd nélküli,azaz lobogó változatban láthatjuk. Alényeg azonban azonos, felül kék, alulfehér, szegélye arany, két bojttal,mindkét oldalán a megye hímzett cí-mere stb.

Legfontosabb azonban - mint emlí-tettem - a szín. Zászlónk színe a kék ésfehér. E két szín a jászok és kunok ősiszíne. Nagy megnyugvással mondomazonban azt is, hogy a kék-fehér színnemcsak a Jászkunság színe. Ha meg-nézzük ugyanis a régi Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék címerét(18. század), ahol egy kecses fehérgólya kék színű pajzsból emelkedik ki,nyilvánvalóvá válik előttünk, hogymegyénk tiszatáji településeinek is(Külső-Szolnok) kék és fehér a színe.Nagyon szerencsés ez az egybeesés,így a kék és fehér szín egyformán

jelképe régtől a Jászkunságnak és Kül-ső-Szolnoknak is. Nagyon fontos,hogy mindez a közvélemény előtt isígy váljon ismertté vagy újra ismertté.Az is fontos, hogy a címerrel kapcso-latban is tudjuk, hogy abban a jászkunjelleg nem túlzott, igaz, a Tiszatájatcsak kis rész képviseli, de az a kisfelület heraldikailag az első számú he-lyet, az ún. főhelyet foglalja el. Ezellensúlyozza a felületi arányokat.

A zászló rúdja kék-fehér vagy kéklehetne. A régi spirálisan haladó kék-fehér volt, javaslom azonban a kék színalkalmazását.

Befejezésül azt mondom, a bemuta-tott címer és zászló a mostani formá-jukban hagyományokra épülő, tartal-mas, szép jelképek összegzései. Ezekméltán vállalhatók, s úgy gondolom,megyénk lakossága is vállalni tudja, ésmagáénak fogadja.

Javaslom a T. Közgyűlésnek, vegyefigyelembe két kiemelt észrevételem(szövegmódosítás és a Lehel-kürt), sazokat támogatva döntsön Jász-Nagy-kun-Szolnok nagyon szép jelképei, amegye címere és zászlaja kérdésében.Remélem, így is lesz.

Mezey Lajos felvétele (századforduló körül)