tÖrtÉnelem kÖzÉpszintŰ prÓbaÉrettsÉgi …...történelem – középszint név: .. ....
TRANSCRIPT
TÖRTÉNELEM
KÖZÉPSZINTŰ
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA
2018. február 10.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
Nyomtatott nagybetűvel töltse ki!
STUDIUM GENERALE
TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ
Név
E-mail cím
Tanárok neve
Pontszám
PR
ÓB
AÉ
RE
TT
SÉ
GI
VIZ
SG
A ●
20
18
. fe
bru
ár
10
.
m á
j u
s 1
8 .
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 2 / 24 2018. 02. 10.
Fontos tudnivalók
Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!
Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló
helyet!
Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sor-
rendjében értékeljük válaszait.)
Kérjük, kék színű tollat használjon!
A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!
• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!
• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket:
a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek,
topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!
• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!
A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk:
1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát!
2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi
atlaszt!
3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl. fejlődés, változás, termelés), illetve az
adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz),
melyekkel az adott probléma bemutatható!
4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket!
5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot!
6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit!
7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat!
8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl. nevek, évszámok), nézőpontját,
véleményét!
9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek!
10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!
Tájékoztatásul:
Az esszék javításának szempontjai:
• a feladat megértése,
• megfelelés a tartalmi követelményeknek,
• a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége és helyesírása.
Eredményes munkát kívánunk!
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 3 / 24 2018. 02. 10.
1. Az alábbi feladat a középkori városokkal kapcsolatos.
Oldja meg a következő feladatot a források és saját tudása segítségével!
„Azt is megengedjük nekik, hogy szokásaik szerint minden vétséget úgy ítéljenek meg, ahogy
eddig egymás között és maguknál ítélkeztek fivérünk engedélye alapján, hacsak nem valami
súlyos és nagy bűnről van szó, amelyet a jog szerint előttünk vagy tisztviselőink előtt kell
elintézni.” /Részlet Unièov város lakosainak szóló kiváltságlevélből, 1223/
„És legyenek mentesek a vámtól, teherdíjtól, révtől és átkelési illetéktől, és minden más
szolgáltatástól az én tartományom és hatalmam területén.”
/Részlet a Bristol részére adott chartából/
“S a város és alsó városa lakói közül senkit se tartóztassanak le törvényes bírói ítélet nélkül.
[…] Királyi hatalmunk teljességéből megadjuk, és megadván úgy határoztunk, hogy egyetlen
hatalmasság, egyetlen ember se merészelje Lucca városának a várost körülvevő régi vagy új
városfalát sem megrongálni, sem lerombolni. [...] Ebben az engedmény okiratunkban, vagyis
adománylevelünkben úgy határoztunk, hogy egyetlen püspök, herceg, őrgróf, de országuk
egyetlen személye se merészelje ezekben a szabadságokban megzavarni, zaklatni vagy azoktól
megfosztani az említett polgárokat”
/Részlet Lucca város kiváltságleveléből XI. század/
Kereskedelmi útvonalak a középkorban
a) Az alábbi állítások közül általánosságban melyek igazak a középkori városokra?
Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (elemenként 0,5 pont)
1. A Hanza kereskedelmi útvonal két legfontosabb központja Velence és Lübeck volt.
2. Nem tartozott a kiváltságok közé a polgármester választása és a városfal építése, hiszen
a szabadságjogok is bizonyos korlátok közé szorultak.
3. Az uralkodó olyan privilégiumokat is adományozhatott egyes területek lakóinak, mint
pl. a vásártartás, vámok alól mentesülés, vagy a saját adószedés joga.
4. A városok kiváltságai egységesek voltak Európa területén.
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 4 / 24 2018. 02. 10.
5. A kiváltságok olyan védelmet jelentettek a városok számára, hogy nem volt jellemző a
befolyásos helyi kereskedő- és bankárcsaládok zsarnokoskodása.
6. A városiak egyik fontos kiváltsága volt a választott testület útján történő ügyintézés,
vagyis az önkormányzat.
7. A városok létrejötte leginkábba Nyugat-Európa és Észak-Itália területén volt jellemző.
8. A Földközi-tenger vidékén főleg luxuscikkekkel, arannyal, rabszolgákkal, textíliákkal
kereskedtek.
b) Nevezze meg azt a kiváltságot, amely a középkori városok adófizetésének módjára
vonatkozott? (0,5 pont)
......................................................................................................................................................
c) Nevezze meg az Európát a Közel-Kelettel összekötő kereskedelmi útvonalat! (0,5 pont)
......................................................................................................................................................
3 pont
2. Az alábbi feladat a mohácsi csata politikai következményeire vonatkozik.
Válaszoljon a kérdésekre a források, valamint saját ismeretei alapján!
a) Nevezze meg a mohácsi vész után fontos politikai szerepet betöltő személyek közül,
kik mondhatták a következő állításokat! (elemenként 0,5 pont)
Szapolyai János, V. Károly, I. Szulejmán, Zrínyi Miklós, I. Szelim, Fráter György,
I. Ferdinánd, János Zsigmond
„Lajos király halála után az országban a nádor és néhány nyugati megye támogatta a trónra
lépésem. A Jagellókkal kötött dinasztikus szerződésünknek köszönhetően azonban megvolt a
megfelelő jogalap a magyar királyi cím megszerzésére.”
Személy megnevezése: .................................................................................................................
„1527-ben követ érkezett Erdélyből és a segítségemet kérte a király támogatásában. A kérésnek
természetesen készségesen eleget tettem és a megállapodást rögzítettük az isztambuli
szerződésben. Segítettem tehát a királyt, lemondtam a hűbéradóról, de cserébe, hogy a rendet
fenntarthassam, csapataimnak szabad bejárást biztosítottak az ország területére.”
Személy megnevezése: .................................................................................................................
„A király Lengyelországba való menekülésekor csatlakoztam az őt támogatókhoz. Később a
legfontosabb tanácsadója lettem, majd az 1540-ben bekövetkező halála után fiát és özvegyét is
igyekeztem mindenben segíteni. A politikában tárgyalásokat folytattam mind a török mind
pedig a Habsburg féllel, ez azonban ez nem volt kimondottan sikeres, hiszen Izabella királyné
kifecsegte a Portánál a Habsburgokkal való megállapodásunkat.”
Személy megnevezése: .................................................................................................................
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 5 / 24 2018. 02. 10.
„Erdélyi vajdaként a magyar középnemesség engem támogatott a királyi cím megszerzésében,
tehát az ország akarata szerint választottak meg királynak. A trónigényem jogos volt, hiszen az
1505-ös rákosi végzés alapján csak nemzeti király léphetett hatalomra.”
Személy megnevezése: .................................................................................................................
„Ami Magyarország állapotát és kormányzatát illeti, megegyeztünk és elhatároztuk, hogy
mindenik közülünk az ország s a neki alávetett tartományok ama részét, amelyet most tényleg
bír, szabadon, a királyi hatalom teljességével bírja és birtokolja azon határokkal, amelyeket
nyolc magyar ember határoz meg; […]. Beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is
fia, az egész magyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett részeivel s a
királyi jog egész teljességével mi reánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és
maradjon, akit az ország köteles lesz közös megegyezéssel királlyá választani.”
/Részlet a váradi békéből (1538)/
b) Az alábbi állítások közül melyek igazak a váradi békére? Karikázza be a helyes
válaszok sorszámát! (elemenként 0,5 pont)
1. Az állandó csatározások okozta pusztítások, és a rendezetlen politikai viszonyok
miatt a békét megkötő felek hajlottak a megegyezésre, melyben a törökkel való
szövetség is megfogalmazódott.
2. A két fél a váradi békében elismeri egymás királyságát, azoknak különállóságát, de
csak amíg életben vannak, egyikük halála változtat a helyzeten a dokumentum
szerint.
3. Egy 1540-ben született gyermek miatt az egyik fél hívei elköteleződnek a szerződés
megszegése mellett.
4. Ez az egyezmény jelentette a Magyar Királyság három részre szakadását.
c) Nevezze meg, hogy a feladat elején említett személyek közül melyik kettő között
köttetett meg a váradi béke! (1 pont)
......................................................................................................................................................
4 pont
3. A következő feladat a Bocskai-szabadságharchoz kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat a források és saját tudása segítségével!
Bocskai katonája
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 6 / 24 2018. 02. 10.
a) A fenti képen Bocskai egy katonája látható. Hogy nevezték őket? Eredeti
foglalkozásukat tekintve mik voltak ők? (elemenként 0,5 pont)
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
b) Miért robbant ki a Bocskai-féle szabadságharc? Karikázza be a megfelelőt! (1 pont)
1. Bocskai mint felvidéki főnemes a török buzdítására kezdett el harcot viselni a rendekkel
a Habsburgok ellen.
2. Az udvar pénzszerzés céljából felségárulási pert indított számos nemes (többek között
Bocskai) ellen, így kiváltva a rendek ellenállását.
3. Bocskai a tizenötéves háború eredményeit kihasználva fogott fegyvert a török ellen,
hogy levethesse amaz rabigáját.
„Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél
lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy
magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen. Ha pedig
Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás
királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: hogy attól nemhogy elszakadnának, vagy abban
ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá,
a régi mód szerént, adják magokat.” /Részlet Bocskai István politikai végrendeletéből/
c) A fenti forrás alapján mi volt Bocskai hosszú távú elképzelése? (1 pont)
................................................................................................................................................
................................................................................................................................................
3 pont
4. A feladat a felvilágosodás korához kapcsolódik.
Válogassa szét és írja be a források betűjelét a táblázat megfelelő oszlopába!
(elemenként 0,5 pont)
A) „Az első ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s
oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a
polgári társadalmat. Mennyi bűntől, háborútól, gyilkosságtól, nyomorúságtól és
szörnyűségtől menekült volna meg az emberi nem, ha valaki kiszakítja a jelzőkarókat.”
/Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól/
B) „A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő bűnhődéstől, hanem
csak attól, amit saját illetékességében vagy az egyházi jogszabályok szerint maga rótt
ki.” /Részlet Luther Márton 95 téziséből/
C) „– Ugye - szólt Candide a jó töröknek -, hatalmas nagy birtoka van?
– Alig húsz hold - felelte a török -, gyermekeimmel munkálom; a munka pedig arra jó,
hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt; az unalmat, a bűnt és a szükséget.
Candide, a majorba visszatérve, soká és mélyen gondolkozott a jó török szavain.”
/Voltaire: Candide vagy az optimizmus/
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 7 / 24 2018. 02. 10.
D) „[…] az önvédelem az egyetlen cél, melynek az érdekében az emberiségnek –
kollektívan vagy egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési
szabadságába. Az egyetlen cél, melynek érdekében jogosan lehet civilizált közösség
bármely tagjával szemben – akarata ellenére – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének
a megakadályozása.” /John Stuart Mill, angol liberális gondolkodó/
E) „Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza
magát, következtetésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. […]
a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni”
/Montesquieu: A törvények szelleméről/
F) „A népképviselők tehát nem a nép képviselői és nem is lehetnek azok, csupán
megbízottjai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis,
ha a nép személyesen nem hagyja jóvá.” /Rousseau: A társadalmi szerződés/
G) „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok története. […] A mi
korszakunkat, a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi, hogy egyszerűsítette az
osztályellentéteket. Az egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborrá
szakad, két nagy egymással homlokegyenest szembenálló osztályra. […]”
/Marx és Engels, 1848/
H) „Nacionalizmus, nacionalista magatartás alatt általában többféle, egymással
összefüggő, de nem teljesen azonos dolgot szoktak érteni. Előfordul, hogy így nevezik
az egyszerű nemzeti érzést, nemzeti tudatot vagy azoknak heves, erős, felfokozott
voltát. Gyakrabban nevezik nacionalizmusnak a nemzetállam létrehozására,
fenntartására, más hatalmi tényezőkkel szemben való függetlenítésére irányuló
törekvéseket, még gyakrabban a nemzeti érdek erőteljes érvényesítését”
/Bibó István: Válogatott tanulmányok/
A forrás a felvilágosodás
eszméjét hirdeti
A forrás nem kapcsolódik a
felvilágosodáshoz
4 pont
5. A feladat Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat saját ismeretei és a források segítségével!
a) Válassza ki a lehetőségek közül, hogy mely polgári szabadságjogokra vonatkozik az
alábbi két forrás! (elemenként 0,5 pont)
„XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga;
ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel
tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.”
Jog megnevezése: .........................................
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 8 / 24 2018. 02. 10.
„XVII. Tulajdonától - [...] - senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor
ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség
követeli meg - ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.”
/Részletek az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából/
Jog megnevezése: ..............................................
ártatlanság védelme, vallásszabadság, tulajdonjog, sajtószabadság, szabadsághoz való jog,
felelősség joga, szólásszabadság, gyülekezési jog, ártatlanság vélelme, igazságos bánásmód
joga, sérthetetlenség joga, kártalanítás joga
b) Milyen elvre utal az alábbi részlet az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából? Mely
államformákban érvényesül ez? Húzza alá a megfelelőket a megadottak közül!
(elemenként 0,5 pont)
„III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem
egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered.”
Elv megnevezése: ........................................................................................................................
Diktatúra Alkotmányos monarchia Köztársaság Abszolút monarchia
c) A forrás alapján határozza meg, hogy melyik ország alapító dokumentumát tartják az
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapjának? (0,5 pont)
„Mi tehát [...] Általános Kongresszusba Összegyűlve [...] kihirdetjük, Hogy ezek az Egyesült
Gyarmatok immár természetüknek és joguknál fogva, Szabad és Független Államok; [...] és
hogy minden politikai kötelék, amely e gyarmatokat Nagybritánniához fűzte, megszakadt, [...]
és hogy mint Szabad és Független Államok, teljes Hatalmuk van Háborút viselni, Békét kötni,
Szövetségre lépni, Kereskedelmet űzni [...].”
/Részlet a tizenhárom állam egységes nyilatkozatából/
......................................................................................................................................................
3 pont
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 9 / 24 2018. 02. 10.
6. A feladat az első, illetve a második ipari forradalommal kapcsolatos.
Nevezze meg, hogy az egyes képeken mely találmányok láthatók! Írja be a képek
betűjelét a táblázat megfelelő sorába aszerint, hogy melyik ipari forradalomhoz
kapcsolódnak! (elemenként 0,5 pont)
a) ........................................................... b) ........................................................
c) ........................................................... d) ........................................................
Első ipari forradalom
Második ipari forradalom
4 pont
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 10 / 24 2018. 02. 10.
7. A feladat Kossuth Lajos és Széchenyi István reformtörekvéseihez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat saját ismeretei és a források alapján!
a) Töltse ki a lenti ábrát! (elemenként 0,5 pont)
Széchenyi István Kossuth Lajos
Társadalmi bázis
nemesség, polgárság,
parasztság
lassú, szerves fejlődés Fejlődés üteme
konfliktusok kerülése a
reformok érdekében Ausztriához fűződő viszony
Nemzetiségi kérdés jogkiterjesztés révén
megnyerni a nemzetiségeket,
erős magyar nemzetállam
arisztokrata Származás
b) Melyik volt az a reformkori párt, amelyik Széchenyin kívül az ábrában félkövérrel
kiemelt ütemben akarta véghez vinni a reformokat? Húzza alá a megfelelőt! (0,5 pont)
Ellenzéki párt Határozati párt Fontolva haladók
„Én a szabadság embere vagyok. A szabadságé mindenütt és mindenben. [...] Mit tehetünk mi
róla, hogy a műipar [értsd: ipar] a világon nem a közös egyenlőszabadság dajkáló karjain
neveltetett fel? Mit tehetünk mi róla, hogy csak most kezd fejleni műiparunk? [...] Csaknem
minden nemzet gyermeki műiparának nevelőjéül a védvámrendszert alkalmazá, s ennek
oltalma alatt férfiúvá nevelé a gyermeket [...] adjátok nekünk is azon nevelőt, hadd növelje fel
gyermekünket hasonló férfiúvá; adjatok védvámrendszert lépcsőnek, hogy feljuthassunk a
szabad kereskedés emeletébe, ne kényszerítsétek ki a hazai gyermeket az erős férfiúval küzdeni,
hisz a szegény gyermeket az erős férfiú agyontiporja okvetlenül, hagyjátok a gyermeket
férfiúvá növelnünk, aztán nyissátok fel viadalra a sorompókat.”
/Részlet Kossuth Lajos egyik hírlapi cikkéből/
c) Karikázza be a forrás alapján a lenti állítások közül az igazat! (0,5 pont)
A) Kossuth a magyar ipar külső hatások elleni védelmében látta a kulcsot.
B) A magyar ipar a Habsburg Birodalmon belül erős volt.
C) A magyar gazdaság az összeomlás szélén állt a reformkorban.
d) Fogalmazza meg saját szavaival, mit jelent a forrásból kiemelt fogalom! (1 pont)
......................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 11 / 24 2018. 02. 10.
e) Kossuth Lajos milyen szemléletű politikus volt? Húzza alá a megfelelőt! (0,5 pont)
Liberális Monarchista Konzervatív
„[Az ősiség törvényének] eltörlése pedig szükségkép maga után vonja 3-szor: a Fiscalitas
[háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak
exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert
máskép kis kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne pedig a hitelezőnemtelen, mint
magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha
pedig nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször:
törvény előtti egyformaság.” /Széchenyi István: Stádium, 1833/
f) Széchenyi szerint miért volt fontos az ősiség eltörlése? Karikázza be a megfelelő
választ! (0,5 pont)
A) Az előrehaladott magyar gazdaságban már nem volt rá szükség.
B) Mert alapvető emberi jog, hogy szabadon adományozzunk tulajdonunkat.
C) Mert ez a törvény meggátolta a hitelfelvételt, ami fontos a birtokok
modernizálásában.
g) Említsen meg egy építményt, amely Széchenyi István munkásságához köthető! (0,5
pont)
......................................................................................................................................................
h) Mi volt a közös Kossuth és Széchenyi politikai programjában a források alapján? (1
pont)
......................................................................................................................................................
i) Szereztek az 1848. márciusában megalakuló független magyar kormányban miniszteri
pozíciót? Húzza alá a megfelelő opciót! Ki volt e kormány miniszterelnöke?
(elemenként 0,5 pont)
Kossuth szerzett Széchenyi szerzett Mindketten szereztek Egyikük sem szerzett
Miniszterelnök: ...................................................................................................................................
8 pont
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 12 / 24 2018. 02. 10.
8. A feladat a kiegyezés politikai hátteréhez kapcsolódik.
Oldja meg a feladatokat saját ismeretei és a források segítségével!
a) Válaszolja meg, hogy milyen gúnynéven nevezték a nyílt önkény korszakának
tisztségviselőit megjelenésükből adódóan! (1 pont)
A Bach-korszak tisztségviselői
Tisztviselők gúnyneve: ......................................................
b) Helyezze az alábbi fogalmakat a táblázat megfelelő oszlopába aszerint, hogy mely
személy nevéhez fűződnek! (elemenként 0,5 pont)
októberi diploma, passzív ellenállás, februári pátens, provizórium, húsvéti cikk
Ferenc József Deák Ferenc Anton von Schmerling
c) Válassza ki a fenti politikusok közül azt, akihez köthető az alábbi forrás! (0,5 pont)
„Egyik czél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más
tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fentartása Magyarország alkotmányos
fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít
[...] s a lajtántúli országok szabadságának és alkotmányos kifejlődésének útjában állani soha
nem fogunk." /Részlet, Pesti Napló, 1865. nyárelő/
......................................................................................................................................................
d) Fogalmazza meg saját szavaival a forrás alapján, hogy mit nem csináltak a passzív
ellenállás résztvevői! (1 pont)
„Bármennyire hízelgő is azonban reám e megtisztelő felszólítás, kénytelen vagyok teljes
tisztelettel bár, de egész határozottan kijelenteni, hogy ez ajánlatot el nem fogadhatom. [...]
lehetetlenség, hogy én nyilvános ügyekben közreműködhessek.”
/Levél Anton von Schmerling igazságügy miniszterhez/
......................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................
5 pont
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 13 / 24 2018. 02. 10.
9. A feladat a szövetségi rendszerek kialakulásához kapcsolódik.
Oldja meg a feladatot a források és ismereti segítségével!
„Bismarck német kancellár néhány évvel később szoros szövetségkötést ajánlott Andrássynak,
amely 1879-ben az ún. kettős szövetségben öltött testet […] A Földközi-tenger térségében
hódításokat kezdő Olaszország francia és brit érdekekkel ütközött, s ezért kész volt tárgyalások
útján tisztázni régi, inkább csak érzelmi alapú ellentéteit a Habsburg Birodalommal”
/Gergely András: Magyarország története a 19. században/
„A német szövetségi politika elsősorban Franciaországot nyugtalanította. Az 1871-es vereség
óta a francia vezetők engesztelhetetlen gyűlöletet tápláltak legyőzőjük iránt. Bár keveset
beszéltek róla, politikájuk legfőbb célja a reváns, a visszavágás volt. Ennek érdekében léptek
szövetségre Oroszországgal.” /A 20. század rövid története, nemzetközi kapcsolatok/
„A döntő lépést az antant kialakulásának folyamatában az angol-francia megállapodás
jelentette. Közös németellenes törekvéseik miatt elhatárolták afrikai érdekszféráikat, félretették
a rivalizálást” /Európa története, a háború kitörésének okai, előzményei/
a) Egészítse ki az ábrákat a hiányzó országok neveivel! (elemenként 1 pont)
b) Mit jelent az Entente Cordiale francia kifejezés? (0,5 pont)
......................................................................................................................................................
c) Mely háború előzményének tekinthetjük ezeket a szövetségeket? (0,5 pont)
...............................................................................................................................................
4 pont
Kettős szövetség országai
...................Hármas szövetség
Franciaország
………………… ……………….
Antant
Entente Cordiale
1905
1893
1907
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 14 / 24 2018. 02. 10.
10. A feladat a trianoni békeszerződés gazdasági hatásaival kapcsolatos.
Ismeretei és a megadott források segítségével oldja meg a lenti feladatokat!
a) Döntse el a diagram és ismeretei segítségével, hogy mely állítás igaz, illetve hamis.
Karikázza be a megfelelő betűjelet! (elemenként 0,5 pont)
A gazdasági jellemzők megoszlása 1920. június 4. után
A békeszerződés aláírását követően a Monarchia belső piaca nem szűnt meg,
mivel az utódállamok azonnal kereskedelmi szerződéseket kötöttek, így nem
okozott problémát a változás.
I H
Magyarország elvesztette területeinek körülbelül egyharmadát, így gazdasági
helyzete meglehetősen romlott. I H
A békeszerződés aláírásával a közlekedési infrastruktúra jelentős veszteségeket
szenvedett el. I H
Magyarország mezőgazdasági szerepe Európában 1920. június 4. után
számottevően csökkent. I H
A trianoni békediktátum utáni években a fa ára jelentősen csökkent az országban,
mivel a kínálat exponenciálisan növekedett. I H
Magyarország gazdasága a veszteségek ellenére gyors fejlődésnek indult a
háború után. I H
„A háború ütötte sebeket, a békeszerződés és a Monarchia felbomlása következtében
megváltozott gazdasági viszonyokat a mezőgazdaság lassan heverte ki. Megváltoztak az
évtizedeken át állandósult termelési és értékesítési kapcsolatok. […] Az 1924 után kezdődő
konjunktúra idején a mezőgazdasági termékárak ismét kedvezőek voltak. A termelés
növekedése a belső struktúra módosulása nélkül, az extenzív jelleg fennmaradásával ment
végbe.”
/Magyar Elektronikus Könyvtár: A mezőgazdaság helyzete és arányai a nemzetgazdaságban/
b) Milyen gazdasági közeg változására utal az aláhúzott részlet? Hogyan hatott ez a
magyar gazdaságra? (1 pont)
…………………………………………………………………………………………………...
78%88%
62%
83% 88%
65% 67%
22%12%
38%
17% 12%
36% 33%
elcsatolt területek Magyarország
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 15 / 24 2018. 02. 10.
Magyarország vasúthálózatának változása
c) Miért okozott problémát a gazdaságban Magyarország vasúthálózatának
állományváltozása? (1 pont)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
5 pont
11. A következő feladat a magyarországi zsidóság helyzetére vonatkozik a XX.
században.
Válaszolja meg a kérdéseket saját ismeretei, valamint a források segítségével!
„Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett
egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy
az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a
hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de
legalább kitegye annak kilenctizedrészét.” /1920. évi XXV. törvénycikk/
a) Magyarázza el saját szavaival, pontosan mit mond ki a fenti törvény! (1 pont)
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 16 / 24 2018. 02. 10.
b) Kösse össze az egyes zsidótörvényeket kiadásuk idején hivatalban lévő
miniszterelnökével, illetve a megkülönböztetési alapjával! (Helyes soronként 1 pont)
Első zsidótörvény Teleki Pál
Faji alapú megkülönböztetés
Második zsidótörvény Imrédy Béla
Vallási alapú megkülönböztetés
Harmadik zsidótörvény Bárdossy László
4 pont
12. A következő feladat a hitelélethez, valamint pénzügyi tudatossághoz kapcsolódik.
Válaszolja meg a kérdéseket saját ismeretei, valamint a források segítségével!
a) Húzza alá a felsoroltak közül a szabad felhasználású hitelek körébe tartozókat!
(elemenként 0,5 pont)
személyi kölcsön időskori jelzálogjáradék építési hitel folyószámla hitel
b) Karikázza be annak a hitelopciónak a sorszámát, amelynél a THM értéke a legnagyobb
lenne a forrás alapján! Húzza alá a szövegben azt a részletet, amely alapján döntött!
(elemenként 0,5 pont)
„A THM (Teljes Hiteldíj Mutató) egy technikai mutatószám. Rendeltetése, hogy a kölcsön
felvétele kapcsán felmerülő összes díjat figyelembe véve, szabványosított formában mutassa
meg a fogyasztónak, mennyibe kerül a hitele. A képletet három tényező befolyásolja: a
kölcsönösszeg nagysága, a kölcsön futamideje és a visszafizetés gyakorisága. A képlet szerint
a THM annál magasabb, minél rövidebb a futamidő, minél kisebb a hitelösszeg és minél
gyakoribb a törlesztés. Annak ellenére, hogy a THM értékét százalékban fejezik ki, ez a
százalék nem azonos az eredetileg felvett hitelösszeg után fizetendő kamattal.” /provident.hu/
1. Egy éves, 100 Ft értékű hitel, amit fél évente két részletben kell törleszteni.
2. Két éves, 100 Ft értékű hitel, amit évente kell visszafizetni.
3. Egy éves, 100 Ft értékű hitel, amit egy összegben, egy év múlva kell visszafizetni.
c) Karikázza be az ábrán azt az intézményt, amely meghatározza a jegybanki alapkamat
mértékét! (0,5 pont)
A kétszintű bankrendszer modellje
3 pont
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 17 / 24 2018. 02. 10.
II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK
Olvassa el figyelmesen!
A következő feladatok közül összesen kettőt kell kidolgoznia.
Az alábbi szabályok alapján kell választania:
Kidolgozandó:
egy, az egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat,
egy, a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat.
A rövid egyetemes és a hosszú magyar feladat más korszakra – az egyik az 1849-ig
tartó, a másik az 1849 utáni korszakra – vonatkozzon!
Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat!
Korszak Sorszám Feladat A feladat típusa
Egyetemes
történelem
1849-ig 13. Athéni demokrácia rövid
1849
után 14. Párizs környéki békék rövid
Magyar
történelem
1849-ig 15. Károly Róbert gazdaságpolitikája hosszú
1849
után 16.
Magyarország a két világháború között
hosszú
A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát!
A következő táblázatban feltüntettük a két választási lehetőséget.
Jelölje X-szel a választását a megfelelő sorban! Csak az egyik lehetőséget jelölje!
A választott Választásának
feladatok jelölése X jellel
sorszáma
13. és 16.
14. és 15.
A feladatok közül csak a választott kettőt dolgozza ki! Válaszait az azonos
típusú feladatokat követő pontozott vonalakra írja!
A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót!
A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető!
A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a
javító tanár állapítja meg.
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 18 / 24 2018. 02. 10.
13. A feladat az ókori athéni demokráciához kapcsolódik.
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az athéni demokrácia
intézményrendszerét! Kialakulásának folyamatát nem kell részleteznie. (rövid)
„A szavazás, hogy röviden összefoglaljuk, a következőképpen folyt le: Mindenki vett egy
osztrakon-t, cserépdarabot, ráírta, kit akar a városból eltávolíttatni, és az agorán odavitte egy
palánkkal körülkerített helyre. Az arkhónok először is megszámlálták a szavazatokat, mert ha
kevesebben szavaztak hatezernél, az osztrakiszmosz nem volt érvényes. Azután a szavazatokat
nevek szerint külön-külön csomóba rakták, majd hírnök adta tudtul a népnek, hogy kire esett a
legtöbb szavazat, s azt vagyonának meghagyásával tíz évre száműzték.”
/Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Periklész/
Athén politikai intézményei Periklész korában
14. A feladat a Párizs környéki békékhez kapcsolódik.
Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az I. világháborút lezáró békerendszer főbb
törekvéseit a győztes hatalmak szempontjából! Válaszában térjen ki Wilson elnök
pontjainak jelentőségére! (rövid)
„III. Minden gazdasági akadály lehető legnagyobb mértékű megszüntetése és egyenlő
kereskedelmi feltételek megteremtése mindazon nemzetek részére, amelyek hozzájárulnak a
békéhez és csatlakoznak annak fenntartásához.
IV. Megfelelő biztosíték nyújtása és elfogadása arra, hogy a nemzeti fegyverkezéseket a belső
biztonsággal összefüggő legalacsonyabb szintre csökkentik.”
/Huszadik Század: Wilson elnök 14 pontja/
„Németországtól elcsatoltak három kisebb területet Belgium javára, a Schleswigben tartott
népszavazás után a tartomány északi részét visszaadták Dániának. […] A Rajna mindkét partján
demilitarizált övezetet hoznak létre, ami annyit jelentett, hogy 50-50 km-es körzetben nem
tartózkodhatott ott német katona. A békeszerződésben Németországot háborús agresszornak
nyilvánították, ezért jóvátétel megfizetésére kötelezték. Ezt 1921-ben 33 millió dollárban
állapították meg. Módot adtak a bűntetőintézkedések foganatosítására is, ha Németország
fizetési hátralékba került volna.”
/Történelem cikkek: Az első világháború története/
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 19 / 24 2018. 02. 10.
15. A feladat Károly Róbert gazdasági reformjaihoz kapcsolódik.
Mutassa be a források és saját ismeretei alapján, melyek voltak Károly Róbert legfőbb
gazdasági intézkedései! (hosszú)
„Hogyha a főpapok, szerzetesek és világi papok, vagy a nemesek bármelyikének földjein és
birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését
és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyan ők örökre élvezzék örvendezve azon
földjeiknek változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a
földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó
királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örök időkre.”
/I. Károly oklevele, 1327/
Ha elődeink által jóváhagyott régi szokás szerint a köteles vámot megfizetitek, s a szávai rév
mellett épített várunk alatt a harmincadot megadjátok, egész országunkban szabadon és
biztonságban jöhettek-mehettek embereitekkel, királyi hitünkre.”
/Károly Róbert oltalomlevele 1316-ból/
„[…] Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu
után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni
– lakjék bár ugyanazon kapu mögött, ill. kapuval rendelkező telken három vagy négy vagy
ennél több ember, hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes kifizetni,
[…] kivévén a mi királyi és királynéi szolgáinkat […] kivévén továbbá az egyházakat,
városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás
megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és
fizetni.” /1342. évi dekrétumból/
Károly Róbert aranyforintja
16. A következő feladat a két világháború közötti Magyarországra vonatkozik.
Mutassa be az ország jobbratolódását a Horthy-korszak kezdetétől a második
világháború kitöréséig! (hosszú)
„1.§ Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy
megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos
létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ
el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.” /1921. évi III. törvénycikk/
„1. § A magyar törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi, hogy a magyar királyi kormány a
Csehszlovák Köztársaság területéből Magyarországhoz visszacsatolandó területek ügyében
döntésre a német birodalmi kormányt és az olasz királyi kormányt kérte fel s hálával
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 20 / 24 2018. 02. 10.
emlékezvén meg e baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól, a két kormány által a
visszacsatolandó területek ügyében Wienben az 1938. évi november hó 2. napján hozott döntést
elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt felvidéki területeket a
magyar állam területéhez visszacsatolja.” /Részlet az első bécsi döntésből/
A biatorbágyi merénylet
A választott (13. vagy 14.) rövid esszé megoldása:
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 21 / 24 2018. 02. 10.
Szempontok Elérhető Elért
pont
Feladatmegértés 2
Tájékozódás térben és időben T 2
Kommunikáció,
a szaknyelv alkalmazása K1 2
K2 2
Ismeretszerzés,
a források használata F 3
Eseményeket alakító tényezők
feltárása, kritikai és
problémaközpontú gondolkodás
E1 3
E2 3
Összpontszám 17
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 22 / 24 2018. 02. 10.
A választott (15. vagy 16.) hosszú esszé megoldása:
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 23 / 24 2018. 02. 10.
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
Szempontok
Elér-
hető Elért
pont
Feladatmegértés 2
Tájékozódás térben és időben T 4
Kommunikáció,
a szaknyelv alkalmazása
K1 2
K2 2
K3 2
Ismeretszerzés,
a források használata
F1 3
F2 3
F3 3
Eseményeket alakító tényezők
feltárása, kritikai és
problémaközpontú gondolkodás
E1 3
E2 3
E3 3
E4 3
Összpontszám 33
Történelem – középszint Név: ..………………………………………….
írásbeli próbavizsga 24 / 24 2018. 02. 10.
maximális
pontszám
elért
pontszám
I. Egyszerű,
rövid feladatok
1. Középkori városok 3
2. Mohácsi vész 4
3. Bocskai szabadságharc 3
4. Felvilágosodás 4
5. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 3
6. Ipari forradalmak 4
7. Széchenyi István és Kossuth Lajos 8
8. Kiegyezés 5
9. Szövetségi rendszerek kialakulása 4
10. Trianoni békeszerződés 5
11. Zsidóság helyzete a XX. században 4
12. Hitélet, pénzügyi tudatosság 3
Összesen 50
I. Elért pontszám egész számra kerekítve
II. Szöveges,
kifejtendő
feladatok
13. Athéni demokrácia 17
14. Párizs környéki békék 17
15. Károly Róbert gazdaságpolitikája 33
16. Magyarország a két világháború között 33
Összesen 50
I. Elért pontszám egész számra kerekítve 100
I.+II. Az írásbeli vizsgarész pontszáma
Javító tanár
Dátum: ......................................