történelem és állampolgári ismeretek történelem ... történelem.pdffontos a történelmi...

Történelem és állampolgári ismeretek Történelem – Gimnázium

44

TÖRTÉNELEM GIMNÁZIUM 9–12. évfolyam

Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre

épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás

kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék.

Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.

Fejlesztési követelmények

A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép

az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében.

A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.


45

Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit.

Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását.

A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel).

Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata.

Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

9. évfolyam

Évi óraszám: 74

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb

ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet

valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor

kutatásával kapcsolatban. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások

szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári

rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről.


46

Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról.

Kifejezőképességek

Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori

jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.

Tájékozódás időben

A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással.

A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz.

Időrendi táblázat készítése.

Tájékozódás térben

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján.

Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.

Témakörök Tartalmak

Az őskor és az ókori Kelet ( kb. 14 óra )

Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Évszámok: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem.


47

Az ókori Görögország ( kb. 19 óra )

A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. Évszámok: Kr. e. XIII. sz., Kr. e. 776, Kr. e. 621, Kr. e. 594, Kr. e. 508, Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323 Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.


48

Az ókori Róma ( kb. 20 óra )

Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Évszámok: Kr. e. 753, Kr. e. 510, Kr. e. 367, Kr. e. 287, Kr. e. 264–241, Kr. e. 218–201, Kr. e. 168, Kr. e. 48, Kr. e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Cicero, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Livius, Tacitus, Plutarkhosz. Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

A korai feudalizmus története Európában ( kb. 7 óra )

A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Északi-, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054 Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Córdoba, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.


49

A magyar nép története az államalapításig ( kb. 6 óra )

Bevezetés a magyar őstörténet-kutatásba. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038 Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.

Mindennapi élet, életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.

A továbbhaladás feltételei

A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

10. évfolyam

Évi óraszám: 74


Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek

Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása.

Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.).

Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése.


50

Tanári útmutatással, szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6 oldalas) tanulmány készítése.


A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a

középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–30 sor). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak

stb.) ötvözésével.


A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon. Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban.

Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása.


A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása.

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok).

Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.


51

Témakörök Tartalmak Az érett középkor ( kb. 8 óra )

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Évszámok: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala.

Az Árpád-házi királyok kora ( kb. 5 óra )

Az új rend megszilárdítása – társadalmi változások a XI. században. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Évszámok: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon. Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda.

A késő középkor ( kb. 6 óra )

Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Évszámok: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453


52

Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella. Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező.

Magyarország a XIV–XV. században ( kb. 7 óra )

Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Évszámok: 1308–42, 1342–82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458–90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini. Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs.

Kora újkor (1490–1721) ( kb. 15 óra)

A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Évszámok: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter.


53

Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, jognyilatkozat, merkantilizmus. Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok.

Magyarország története a kora újkorban (1490–1711) ( kb. 24 óra )

A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Évszámok: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás. Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta.


A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus.


A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat


54

értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkrónban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

11. évfolyam

Évi óraszám: 111



Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből.

A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség okainak feltárása, hasonló sommás megállapítások keresése.

Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata.

Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása.

Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.).

Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú előadás alapján. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. Részletesebb (10–15 cím) bibliográfiák készítése.


Az újkor jelentős személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok

felhasználásával az újkor témáiból meghatározott terjedelemben. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és

módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a

vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és

a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép

stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a

reprodukciós anyag megjelölésével. Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.


55


A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari

forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-

Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele.

Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök

kronológiáinak elkészítése.


A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése.

Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása.

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején).

Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken.

Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.


A felvilágosodás kora (1721–1789) ( kb. 8 óra )

A felvilágosodás. Az európai egyensúly. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Évszámok: 1740–48, 1756–63 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot. Fogalmak: enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában.

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790) ( kb. 10 óra )

A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Művelődés, egyházak, iskolák.


56

Évszámok: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz. Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet. Topográfia: Határőrvidék, Bánát.

A polgári átalakulás kora (1776–1849) ( kb. 18 óra )

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. A művészet fő irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Évszámok: 1776, 1783, 1789, 1791, 1794, 1804–15, 1830, 1848 Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels. Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom. Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo.


57

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) ( kb. 14 óra )

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Évszámok: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc. Fogalmak: magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám. Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu.

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) ( kb. 12 óra )

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi Országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 őszén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Évszámok: 1848. III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelačić, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad.


58

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) ( kb. 25 óra )

Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A ,,keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln. Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária. Fogalmak: internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek.

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) ( kb. 17 óra )

A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés.


59


A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: A hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák–Magyar Monarciában. A modern városfejlődés. Vallások és egyházak a dualizmus idején.


Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

12. évfolyam

Évi óraszám: 96



Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek

alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az

EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Nagyobb terjedelmű pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása,

anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése.


A legújabb kori nagy történelmi személyiségek meghatározó szerepének értékelése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai

folyamatokról. Írásbeli feladatlapok kitöltése. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása,

kifejtése és megvédése esetleges vita esetén.


60

Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása.

A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről.


A világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkronban látása.


A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.

Témakörök

Tartalmak

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929) ( kb. 13 óra )

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország). A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal. Fogalmak: villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem


61

Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931) ( kb. 13 óra )

Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. Az ellenforradalom. A Horthy-rendszer konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., augusztus 1., 1920. március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly. Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave. Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció.

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945) ( kb. 15 óra )

Az 1929–33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A német–olasz–japán tömb sikerei. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia. Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, Berlin–Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció.


62

Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931–1945) ( kb. 12 óra )

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. A revíziós külpolitika eredményei. Belesodródás a világháborúba. Magyarország háborús részvétele. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla. Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság.

A jelenkor (1945-től napjainkig) ( kb. 15 óra )

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A ,,harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Közép-Kelet Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov. Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea.


63

Magyarország a második világháború után (1945-től napjainkig) ( kb. 20 óra )

A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Eltávolodás a szovjet modelltől. Gazdasági reformkísérletek. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság.


A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. A népirtás a múltban, a közelmúltban és a jelenben. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés. A média és a közgondolkodás. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon. Elitkultúra és tömegkultúra.

Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika – Gimnázium

64

EMBERISMERET ÉS ETIKA 11. évfolyam

Évi óraszám: 37

Célok és feladatok

Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének

elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát, és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó – civilizációnk történetével egyidős – disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal.


Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség

tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és

ismeretek fejlesztése. Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb

állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és

a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése.

A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása.

Az etikai gondolkodás és más tudásnemek (vallás, művészet, tudomány) viszonyának megértése.


Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai

tartalmuk szerint. Szövegelemzés. Irányított viták, szerepjátékok.


Az emberi természet A különféle tudásterületek emberképének sajátossága és összefüggése. Biológiai és kulturális evolúció. Az ember történetisége. Az eszes lény (tudat, öntudat, szimbolikus gondolkodás, nyelvhasználat; az érzelmek és a képzelet szerepe). A társas lény (csoport és egyén; a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege). Az alkotó ember (tudatos környezetalakítás, eszközhasználat, célkövetés, munka, munkamegosztás).


65

Tények és értékek; a nyelvi megértés tárgyi-instrumentális, illetve normatív-kommunikatív mozzanatának összefüggése. A kultúra fogalma. A hagyomány értelme. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása.

Az erkölcsi lény Én és te.

A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásrautaltság.

Az erkölcsi cselekedet feltételei

A szabadság értelmezése különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szabadság és meghatározottság. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. A rossz eredete. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák.

Az etika megalapozása A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján.

Az erények és a jellem A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények néhány klasszikus és modern értelmezése. A szeretet forrásai és neme.

Szeretet és erkölcs A személyi szabadság és az individuális szeretet összefüggése. Szeretetkapcsolat és önmegértés. Szolgálat és kímélet: önkorlátozás vagy önmegvalósítás? Szeretet, harc, gyűlölet, áldozat.

Személy és erkölcs Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége.


66

A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek.

Társadalom és erkölcs Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság.

Vallás és erkölcs A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye.

Korunk erkölcsi kihívásai

A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései.

A globális felelősség kérdései

A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól. Az etika emberközpontúságának értelmezése.


A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

Történelem és állampolgári ismeretek Bevezetés a filozófiába – Gimnázium

67

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

12. évfolyam Évi óraszám: 32


A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak

ismerete, hanem a bölcsesség életirányító funkciója értelmében. Ezért fontos, hogy a felnövekvő ifjúság ismerje meg a bölcselet és az élet kapcsolatát.

A filozófia a hagyományos filozófiai felfogás szerint a valóság egyetemes és mindent átfogó horizontjában „gondolkodik” a létről. A teljesség felől és a teljesség megértésének igényével közelít a létezőhöz.

Globalizálódó korunkban a filozófia jelentősége nő, mert segíthet a tájékozódásban, világképünk megteremtésében, az információözön célszerű szelektálásában és felhasználásában.

A tantárgy tanítási anyagának megjelölése a filozófia meghatározásának nehézségéből adódik. Nem létezik egy igaz filozófia, hanem csak kérdések vannak, melyek nagy része állandó; és válaszok, melyek az emberi gondolkodás történetében igen különbözők. Jaspers szerint a filozófia úton levést jelent. Létjogosultságát ma is az ember azon értelmi-érzelmi igénye adja, mely a világmindenség egészének megértésére irányul. (Ez igaz lehet akkor is, ha éppen a megértés lehetetlenségével szembesülünk.) Ennek az igénynek a felkeltésére, illetve megerősítésére a középiskolában már lehetőség és szükség van.

A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a tanulók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről.

A megvalósítható célnak ennél sokkal szerényebbnek kell lennie. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más

tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló

válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit, és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre.

Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát.

Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet s a tárgyszerű, indulatmentes

vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele.

Ismerjék fel a tanulók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi

kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink.

Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben.

Tudatosuljon bennük, hogy az a hiteles személyiség, akinek a gondolkodása, a szavai és a tettei szinkronban vannak.


68

A tantárgy számára adott szűk lehetőségek arra elegendőek, hogy a tanulókban felébredjen az érdeklődés a filozófia iránt. A fent leírtak megvalósulása jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az éretté nyilvánított tanulók erkölcsileg felelősen gondolkodó, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségekké váljanak.

A tanár a tanulói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelően dönthet arról, hogy a kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű (1) tantervet választja, vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felől közelítő, tematikus felépítésű (2) koncepcióját követi.


A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a

problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak.

Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban és írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegelemzésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége.

A tanulói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére.


A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis,

dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése. Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési

módjának a megismerése. Az egyszerűbb erkölcsi kérdések, életproblémák filozófiai kérdésként való

megfogalmazása, filozófiai szempontú értelmezése. Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedés a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés

lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértésének, meghatározásának a gyakorlása a szöveg

kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett

műrészletben. Az olvasott szövegekben ismerje fel a különböző érvelési technikákat. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt

érvelés között.


69

Minden tanuló kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen.

A művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat, melyekben a korszakok, események, irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik.

Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban lévő, ismeretterjesztő célú filozófiai kézikönyveket.

A filozófia sajátosságából adódóan a két tanterv-variáció eltérő megközelítési módok választását teszi lehetővé. Mindkét változatra érvényes közös követelmény 6–8 filozófus gondolatrendszerének megismertetése és 4–5 probléma megvitatása.

Problémaközpontú filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód


Bevezető beszélgetés

Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben (hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai) való bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai.

Antik filozófia Az arkhé és a logosz, a létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, az erkölcsi jó, a szókratészi érvelési módszer (preszókratikusok és Szókratész) Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer (Platón), a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, „két szélsőség közötti közép” (Arisztotelész), az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus).

Fogalmak. kozmosz, arkhé, logosz, vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, dialektika, bábáskodás, idea, részesedés, visszaemlékezés, metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé.

Ajánlott műrészletek

Hérakleitosz: Töredékek B 1; Parmenidész: Tanköltemény B 8 1–61; Platón: Állam VII. 514 a–518 b, (Barlanghasonlat); Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek); Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5–6. 1106 b–1107 a; Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. fejezet; Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet); Seneca: Az élet rövidségéről.

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása. Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak, illetve hatások. Antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus


70

Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika; történelem: az ókori görögök, az ókori Róma; biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz; fizika- és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész; festészet: Raffaello: Az athéni iskola; az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat).

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés). A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón)

Középkori filozófia A keresztény teológia és az antik filozófia, a kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat (Szent Ágoston). Az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer (skolasztika, Aquinói Szent Tamás).

Fogalmak. patrisztika, semmiből való teremtés, teológia, logosz, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat, skolasztika, univerzáliavita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, skolasztikus érvelési módszer, tomizmus.

Ajánlott műrészletek. Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III–V, VII, XI–XVI (a szabad akarat és a rossz kérdései). Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars. I, Questio I., Art. 1–2.

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása. Irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése. Antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágoston-tanulmánya. Magyar nyelv: a retorika alkalmazása. Történelem: a kereszténység, Európa a 14–15. században. Képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika. Zene.

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák. Honnan ered a rossz? „Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban.

Újkori filozófia Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a „velünk született eszmék” tana és kritikája (Bacon, Descartes, Locke), (magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János).


71

Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau). A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a tudományos haladásba vetett hit (enciklopédisták, Kant). Túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, „kopernikuszi fordulat”, a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó (Kant). Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel).

Fogalmak. racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, kategorikus imperativusz, abszolút eszme, triádforma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika.

Ajánlott műrészletek. Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1–3. Locke: Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1–5. §, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI–XII. fejezet. Rousseau: A társadalmi szerződésről, I–II. könyv. Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?, A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek).

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása. Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika. Molière: Tartuffe; Goethe: Werther; Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz; Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov. Magyar nyelv: nyelv és megismerés. Történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja. Magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655). Fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz. Kémia: Boyle. Mozart zenéje.

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák. „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke) A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó. „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant) A felvilágosodás kritikája.

19–20. századi filozófiák

Az individuum és a világ viszonya, az individuum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi, az apollóni és a


72

szókratészi ideál, „minden érték átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet, a létnek rejtőzködésből való kilépése (Husserl, Sartre, Heidegger). A világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács).

A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés, a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn, magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre). Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern, pl. Lyotard, Habermas).

Fogalmak. individuum, egzisztencia, esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, analitikus filozófia, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció.

Ajánlott műrészletek. Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31–33. §, IV. rész (részletek); Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám); Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről; Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipők); Marx: Tézisek Feuerbachról; Comte: A pozitív szellem (részletek); Schlick: A filozófia fordulata (részletek); Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek); Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek); Lyotard: A posztmodern állapot (részletek).

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Görög drámák, romantika, realizmus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek; Thomas Mann; egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái; Camus regényei; Semprun:A nagy utazás; Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc; avantgárd; Déry Tibor, József Attila; 20. századi epika, Esterházy P., Tandori. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés. Történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789–1914, Európa és a világ a19–20. században, a kétpólusú világ.


73

Művészetek, építészet, festészet. Matematika. Biológia: Darwin. Fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. Zene.

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák. „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre). A kijelentések igaz, illetve hamis volta. „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi?” (Heidegger). A fogyasztói társadalom, a manipuláció.

Szisztematikus megközelítésmód


Mi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez.

Fogalmak. csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz.

Ajánlott műrészletek. Platón: Hetedik levél. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába.

Metafizika, ontológia

A létről való gondolkodás születése, monizmus, dualizmus, pluralizmus, immanencia és transzcendencia.

Fogalmak. arkhé, logosz, metafizika, jelenség és valóság, idea, részesedés (methexisz), visszaemlékezés (anamnézisz), szubsztancia, lényeg, kauzalitás, teleológia, lét.

Ajánlott műrészletek Parmenidész: 8. Töredék. Hérakleitosz: Töredékek. Platón: Barlanghasonlat. Arisztotelész: Metafizika. Immanuel Kant: Prolegomena. Martin Heidegger: Mi a metafizika?

Ismeretelmélet Szkepszis, racionalizmus és empirizmus, transzcendentalizmus, esszencializmus és fenomenalizmus.

Fogalmak.


74

idolumok, empíria, racionalizmus, empirizmus, szkepszis, indukció, kriticizmus, transzcendentális módszer, Ding an sich, a priori szintetikus ítélet, igazság.

Ajánlott műrészletek Francis Bacon: Novum Organum. René Descartes: Értekezés a módszerről. Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája, Előszó. Friedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról.

Tudományfilozófia A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományosságának összemérhetetlensége.

Fogalmak. verifikáció, falszifikáció, normál tudomány, anomália, paradigmaváltás.

Ajánlott műrészletek. Karl Popper: A tudományos kutatás logikája. Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. + egy választható magyar szerző (pl. Polányi, Lakatos).

Etika Eudaimonisztikus és erényetikák, deontikus etika, etikai racionalizmus, emotivizmus, materiális és formális etikák.

Fogalmak. erény, mezotész, igazságosság, szabadság, boldogság,eudaimenisztikus etika, bűn, szabad akarat, Hume villája, maxima, autonómia, kategorikus imperativusz, szabadság és felelősség.

Ajánlott műrészletek Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika. Epiktétosz: Kézikönyvecske. Aurelius Augustinus: Vallomások, A szabad akaratról. David Hume: Értekezés az emberi természetről. Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Jean-Paul Sartre: Egzisztencializmus.

Vallásfilozófia A hagyományos, metafizikus filozófiai istenkép és problémái, felbomlása, a modern filozófiai istenkép.

Fogalmak. hit és tudás, istenérv, racionalista valláskritika, természetes észvallás, személyes Isten.

Ajánlott műrészletek. Aurelius Augustinus: A rendről. Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae. Voltaire: Filozófiai ábécé. Sören Kierkegaard: Félelem és reszketés. + egy választható 20. századi szerző (pl. Hamvas Béla).

Politikai filozófia A politika filozófiai tematizálása, elválasztása az etika kérdéseitől, szerződéselméletek, a modern polgári szabadságfelfogás.

Fogalmak. Politika, népszuverenitás, közakarat, közjó, szabadság, (pozitív)


75

diszkrimináció. Ajánlott műrészletek.

Niccolo Machiavelli: A fejedelem. Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről. John Stuart Mill: A szabadságról. + egy választható 20. századi szerző (pl. Bibó István).


Tudatosuljon a tanulókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. A tanulók ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában.

Legyenek képesek egy-egy szerző jellemző szövegeinek értelmezésére, filozófiai fogalmak jellemző kontextusának felismerésére.

Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként is megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, a

gondolati alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele.

Történelem és állampolgári ismeretek Történelem fakultáció – Gimnázium

76

TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ 11. évfolyam Évi óraszám : 74 Célok : - a tankönyvvel jelentős mértékben meghaladó tényanyag ismerete - minél több forrásmunka megismerése - a forráskritika elsajátítása és gyakorlása - történelmi személyiségek személyiségjegyeinek megismerése - koncentráció a szépirodalmi művek, a képzőművészetek, a já- ték és dokumentumfilmek világából szerzett ismeretekkel - a történelemben meghatázozó szerepet játszó eszmék alapos megismerése - a tárgyalt korok művelődés és életmód történetében való elmé- lyedés Követelmények : - biztos eligazodás a tárgyalt korok esemény és művelődéstörté- netében, az uralkodó eszmék világában - összefüggések meglátása az események és folyamatok között - logikus, jól felépített, élvezetes stílusban, színesen előadott kis- előadások készítése Témakörök :

I. A kapitalizmus előtörténete és győzelme (Kb. 14 óra) Machiavelli: A fejedelem Manufaktúrák, reformáció, A kálvinizmus A felvilágosodás A francia forradalmi naptár, A jakobinus diktatúra Napoleon, Mária Lujza, A sasfiók, Walewska grófnő Talleyrand A magyar jakobinusok /1809/ II. Magyarország /1711-1848/ (Kb. 15 óra) Magyarország nemzetiségi viszonyai 1711 után. Fényes Elek statisztikái Az 1825-27-es országgyűlés Széchenyi élete és programja Surányi Miklós: Egyedül vagyunk A Hitel A reformpolitikusok (Kölcsey, Wesselényi) programja Kulin Ferenc: Kölcsey Az 1831-es koleralázadás, A jobbágyfelszabadításra vonatkozó elképzelések Az 1832-36-os országgyűlés Kossuth élete és programja Szabad György: Kossuth politikai pályája Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos


77

Deák Ferenc Skandalum III. 1848-49 (Kb. 11 óra) A Zichy féle gyémántok Jókai: Forradalmi és csataképek A magyar honvédsereg szervezése Nemeskürty István: Kik érted haltak, Szent világszabadság Vukovics Sebő: Visszaemlékezéseim 1849-re A szabadságharc csatái A Kossuth – Görgey viszony A trónfosztás Illyés Gyula: Fáklyaláng Kosáry Domonkos: A Görgey-kérdés és története Jókai – Bródy – Rákosi 1848 IV. Az önkényuralom és a kiegyezés (Kb. 11 óra) Az aradi kivégzések Nemeskürty István: Parázs, hamu alatt Széchenyi halála Erzsébet királyné Deák és Andrássy szerepe a kiegyezésben Ferenc József Somogyi Éva: Ferenc József Magyarok az olasz egységmozgalomban és az amerikai polgárháborúban V. Magyarország a dualizmus korában (Kb. 20 óra) Az antiszemitizmus fellángolása, A tiszaeszlári vérvádper Eötvös Károly: A nagy per Száraz György: Egy előítélet nyomában A tutajosok című film megtekintése A monarchia válsága, Reformtervek Rudolf trónörökös élete és halála Brigitte Hamman: Rudolf Erzsébet királyné halála, Az anarchizmus Brigitte Hamman és Niederhauser Emil művei Táncsics Mihály: Életpályám A millenium Volt egyszer egy magyarország Társadalmi, politikai és kultúrális viszonyok a század végén Ady Endre: Az én hadseregem John Lukacs: Budapest 1900 Szekfű Gyula: Három nemzedék Kossuth Lajos halála Kossuth Ferenc politikai szereplése Krúdy Gyula: Kossuth fia


78

Az egyházpolitikai küzdelmek Mikszáth Kálmán: Különös házasság A magyar parlamenti ellenzék története Ferenc Ferdinánd trónörökös halála

12.évfolyam Évi óraszám : 66 Célok : - a tankönyvvel jelentős mértékben meghaladó tényanyag ismerete - minél több forrásmunka megismerése - a forráskritika elsajátítása és gyakorlása - történelmi személyiségek személyiségjegyeinek megismerése - koncentráció a szépirodalmi művek, a képzőművészetek, a já- ték és dokumentumfilmek világából szerzett ismeretekkel - a történelemben meghatázozó szerepet játszó eszmék alapos megismerése - a tárgyalt korok művelődés és életmód -történetében való elmé- lyedés Követelmények : - biztos eligazodás a tárgyalt korok esemény és művelődéstörté- netében, az uralkodó eszmék világában - összefüggések meglátása az események és folyamatok között - logikus, jól felépített, élvezetes stílusban, színesen előadott kis- előadások készítése - a tanult történelmi események napjainkban is látható politikai következményeinek vizsgálata Témakörök : I. Az első világháború utóélete (kb. 10 óra) - Károlyi Mihály élete és programja - Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság - Wilson 14 pontja. Az Osztrák – Magyar Monarchia felbomlása - A trianoni békeszerződés, Apponyi Albert, Ormos Mária és Raffay Ernő művei II. A Horthy-rendszer (kb.10 óra) - Horthy Miklós élete - IV. Károly visszalépési kísérletei. A legitimizmus - A kormányzói jogkör. A frankhamisítás - Kultúrpolitika a Horthy-rendszerben - Gróf Klebelsberg Kúnó - A soproni népszavazás. Az 1921-es Nyugat-Magyarországi felkelés - A biatorbágyi merénylet - Horthy Miklós: Emlékirataim III. Diktatúrák a két világháború között(kb. 8 óra) - A Sztálin című angol dokumentumfilm megtekintése - Béládi-Kraus: Sztálin


79

- A hitleri koncentrációs táborok - Merle: Mesterségem a halál - A diktatúrák közös vonásai IV. Magyarország a második világháborúban (kb. 10 óra) - Teleki Pál halála - A kassai bombázás - A II. magyar hadsereg - Horthy István halála - Kiugrási kísérletek - Nyilas hatalomátvétel - A Kiss János és Bajcsy-Zsilinszky vezette összeesküvés - Szálasi Tibor élete, programja és nemzetvezetősége - Nemeskürthy István: Rekviem egy hadseregért - Edelsheim-Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség - Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig - Simonffy Géza: Kompország katonái V. A kommunista diktatúra Magyarországon (kb. 15 óra) - Az 1947-es választások. A párizsi béketárgyalások - A Kisgazdapárt felszámolása. A Malenkij robot - Egyházpolitika. A Mindszenthy-per. Az iskolák államosítása - A Rajk-per - Faludy György: Pokolbéli víg napjaim (Recsk) - Az 1956-os forradalom. A tükörcserepek című film megtekintése - A bosszúállás - Rendszerváltás Magyarországon - A Jelcin-dosszié VI. A kelet-európai diktatúrák összeomlása(kb. 10 óra) - A gorbacsovi reformok - A Szovjetunió megszűnése - Magyarország megnyitja határait az NDK-s menekültek előtt. A német egység létrejötte - A romániai forradalom - „A bársonyos forradalom” Csehszlovákiában - Nacionalizmus az új kelet-európai demokráciában - A magyar kisebbség helyzete a szomszéd országokban - A jugoszláviai polgárháború

Történelem és állampolgári ismeretek Történelem – Szakközépiskola

80

TÖRTÉNELEM SZAKKÖZÉPISKOLA

9–12. évfolyam


A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult

ismeretekre épülnek A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás

kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék.

Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.


A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen

túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében.

A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.


81

Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit.

Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását.

A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel).

Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata.

Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

9. évfolyam

Évi óraszám: 74



Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb

ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet

valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások

szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori

jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári

rávezetéssel.


82


Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Egy előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb. 5–6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb (4–5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről,

feleletterv készítése megadott témáról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor

kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban.

Tájékozódás az időben

A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással.

A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz.

Időrendi táblázat készítése.

Tájékozódás a térben

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján.

Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy–egy történeti táj egységeiről.


Az őskor és az ókori Kelet

Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak.

Vallás és kultúra az ókori Keleten. Évszámok:

A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525.

Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti.

Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus.


83

Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Júdea, Izrael, Jeruzsálem.

Az ókori Görögország A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma.

Évszámok: Kr. e. XIII. sz., Kr. e. 776, Kr. e. 621, Kr. e. 594, Kr. e. 508, Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323.

Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor

Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus.

Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.

Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Évszámok: Kr. e. 753, Kr. e. 510, Kr. e. 367, Kr. e. 287, Kr. e. 264–241, Kr. e. 218–201, Kr. e. 168. Kr. e. 48, Kr. e. 31, Kr. u. 212, 313, 395, 476.

Személyek: Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Plutarkhosz.


84

Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat.

Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad.

A korai feudalizmus története Európában

Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.

A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek:

Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom.

A magyar nép története az államalapításig

Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.


A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.


85


A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10–15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

10. évfolyam

Évi óraszám: 74



Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása.

A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen

folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.).

A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon.


Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a

középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–20 sor stb.). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy–kétoldalas kiselőadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6

oldalas) tanulmány készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak

stb.) ötvözésével.


Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és

térképek összehasonlítása.


Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok).

Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.


86


Az érett középkor A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban.

Évszámok: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278.

Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás.

Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romantika, gótika.

Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala.

Az Árpád-házi királyok kora

Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra.

Évszámok: 1077–95, 1095–1116, 1172–96, 1205–35, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301.

Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon.

Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok

Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda.

A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk).

Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, a francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai.

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Évszámok:

1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453.


87

Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburgi) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella.

Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista .

Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező.

Magyarország a XIV–XV. században

Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon.

Kultúra és művelődés. Évszámok:

1308–42, 1342–82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458–90

Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini

Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina.

Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs.

Kora újkor (1490–1721)

A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása.

A tudományos világkép átalakulása. Évszámok:

1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–14. Személyek:

Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter.


88

Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, jognyilatkozat, merkantilizmus.

Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok.

Magyarország története a kora újkorban (1490–1711)

A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése.

A Rákóczi-szabadságharc. Évszámok:

1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11. Személyek:

Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc.

Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás.

Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta.


A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődési sajátosságai: az abszolutizmus.


A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok,


89

összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

11. évfolyam

Évi óraszám: 74



Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése

szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása.

Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen

folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.).

Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari

forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi

művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-

Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele.

Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával.

Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés).


A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű meghatározása. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül

vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a javítás elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a

vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése.


90

Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével.

Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy–egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével.


Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és

térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök

kronológiáinak elkészítése.


Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása.

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején).

Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken.

Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.


A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849)

A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1848–49-ben. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre.

Évszámok: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848

Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx

Fogalmak: enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom


91

Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. Művelődés, egyházak, iskolák. Évszámok: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–90 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz. Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)

Topográfia: Határőrvidék, Bánát A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Évszámok: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc Fogalmak: Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteher-viselés, érdekegyesítés, védővám

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847)

Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849)

A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása.

Évszámok: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6.

Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelačić, Windischgraetz, Haynau

Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény


92

Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914)

Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896. Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia.

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914)

Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés.


Egy, a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása.


93


A tanulók legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak

bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

12. évfolyam

Évi óraszám: 96


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek

alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű

elkészítése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszé jellegű szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy–egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása,

kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és

bemutatása. A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről,

intézményről, szervezetről. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az

EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai

folyamatokról.


94


Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban és a női emancipáció. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)

Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave

Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931)

Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció


95

Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USÁ-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)

Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941. június 26., 1943.január, 1944.március 19., október 15., december 21., 1945.április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar

Magyarország a nagy gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931–1945)

Fogalmak: Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság

A jelenkor (1945–napjainkig)

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Kelet Közép-Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái.

Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991


96

Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII..János, Brandt, Wałesa, Reagan, Gorbacsov

Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika.

Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991. Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád.

Magyarország a második világháború után (1945 –napjainkig)

Fogalmak: ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság

Állampolgári ismeretek

A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya. A demokrácia alapelvei és működése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. Önkormányzatok, civil szervezetek.


Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása

Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika – Szakközépiskola

97

TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA 11. évfolyam

Évi óraszám: 37

Célok és feladatok A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a

jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe.


A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése.


Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi

dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.


Együttéléstan Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, törvény. Jogok és kötelességek a társadalomban. Az emberi alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdései.

Az állam

A politikai közösség és intézményei Hatalom, legitimáció

Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alapelvei és működése. A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon.


98

Gazdasági alapfogalmak

Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, csere, tulajdon, elosztás, költség, teljesítmény, jövedelem, piac, verseny, érték, haszon, pénz. Termelés és fogyasztás. Jólét és életminőség. Háztartás, a család gazdálkodása, megélhetés. Szegények és gazdagok, munkavállalás, vállalkozás.

A társadalom élete Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra fogalma. A szocializáció folyamata. A társadalmi csoportok és rétegek. A társadalmi helyzet változásai. A társadalom változásai. Életmód, életszínvonal.

Egység és sokféleség a modern társadalmakban

Társadalmi önazonosságunk összetevői. A saját csoport. Önbecsülés és nyitottság. A helyi társadalom. Nemzet, állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek.

A technológiai-gazdasági haladás és a bioszféra válság.

Növekedés és fejlődés. A „jólét” ára. A földi élővilág eltartó képességének korlátai. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.

Etika

Az emberi természet Az eszes lény. A társas lény. Az alkotó ember. Az univerzális lény.

Autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.

Etikai alapfogalmak A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelőssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. Materiális és formális etikák.


99

Az etika megalapozása Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán.

Az erkölcsi cselekedet dimenziói

Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek.

A jellem és az erények Erkölcsi érzék. Jellem és illem. Önnevelés, példakövetés. A jóakarat. A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései.

Korunk erkölcsi kérdései

A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. Géntechnológia, születésszabályozás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi problémái. Globális felelősségünk. Kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban. Az etika emberközpontúságának értelmezése.


A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

történelem és állampolgári ismeretek történelem ... történelem.pdffontos a történelmi...

Documents