tündérkert perecesen - perecesi értéktár i

A perecesi völgy a Bükk lábánál fekvő, Diósgyőrtőlészakra elterülő Tardonai dombság része. Perecesközvetlen közelében találjuk a Bükki Nemzeti Parkot,egyúttal az Európai Unió Különleges MadárvédelmiTerületét, és a Bükk-fennsík és a Lök-völgy elnevezésűtermészetmegőrzési területet (melyek természetesennagy átfedést mutatnak egymással).

Perecestől néhány kilométerre, a valamikori alagúttúloldalán futott valaha az Országos Kék Túra, mely aMásfélmillió lépés Magyarországon című úti- és ter-mészetfilm-sorozat „főszereplője” volt. A sorozat egyikrészében Rockenbauer Pál és csapata nem messzetőlünk, a kertek alatt haladt el (Az északi hegyek útjain3.: Keresztül a Bükkön).

A kellemes fekvésű völgyrendszerben elterülő város-rész, Miskolc-Pereces utcái a Bükk peremén húzód-nak, fel-felfutva kisebb-nagyobb dombokra, hegyekre.Pereces határai tehát a Bükkbe nyúlnak, miközben Miskolc részeként a nagyvárosi élettel is szoros kapcsolatban áll mintváros, pontosabban kertváros a városban. Míg hajdan a több kilométerre eső Diósgyőr Község vagy a Diósgyőri-Vasgyárés Pereces között lakatlan terület volt, napjainkban nincs belakatlan zóna Pereces és Miskolc között, teljesen összenőttek.A városi tömegközlekedés egyik polipkarja a 6-os buszjárat, az Újgyőri főtér – Pereces vonalon ingázik.

IMPRESSZUM:

Tündérkert PerecesenPerecesi Értéktár I.

Közreműködők: Balogh Attila, Bereczki Zoltán, Csók Edit, Dajka Viktória, Darázs Richárd, Kapusi Krisztián, Karlaki Or-solya, Koscsó János, Németh Éva, Stankóczi Attila, Tóth Judit, Zagyi Péter.

Köszönet a kutatásban nyújtott segítségért a következőknek: Fehér Lászlóné Brunclik Annamária, Mihók László, ÚjBányamécs Baráti Kör.

Az archív képekért és képeslapokért külön köszönet a következőknek: ASR Gázgyár, BAZ Megyei Levéltár, Bíró Tibor, Csorba Emil, Darabanth Bélyegkereskedelmi és Numizmatikai Kft., Dr.Sáfrány József, Dr. Gyurkó Péter, Fehér György, Górász Andrásné Babuczki Erzsébet, Herman Ottó Múzeum, JágerJános, Kugler Gyula, Lézerpont Látványtár, Monostoriné, Országos Széchenyi Könyvtár, Ónodi Jánosné, Ötvös család,Regőci Ferenc, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Samlyainé, Seszták Katalin, Székely József, Szlivka Péter,Zempléni Múzeum Képeslapgyűjteménye.

Természetfotók: Hegyessy Gábor, Koscsó János, Koleszár Krisztián, Kurti Gábor, Ludányi Gyula.

A valaha területileg elkülönülő Pereczes-bányatelep az ipari forradalomnak köszönheti létét: a XIX. századi iparosítás,a vasúthálózat kiépítése érdekében több gyárkomplexumot és munkáskolóniát építettek. A Magyar Királyi Állami Vas-,Acél- és Gépgyárak (röviden MÁVAG) egyik fontos helyszíne Diósgyőr és környéke volt.

PERECESI TÜNDÉRKERT

ISSN 2064-5430

2014.

A perecesi bányatelep középületei és vöröstéglás utcái tehát nem véletlenül hasonlítanak a Diósgyőr-Vasgyárikolóniához, hiszen a bánya és a bányatelep szorosan a Diósgyőri Acélgyárhoz tartozott: mindkét kolónia, a nehézipari-és a bányaüzemek is a MÁVAG tulajdonában álltak.

A munkáskolóniákra jellemző pezsgő, önszerveződő művelődési- és sportélet Perecesen országos jelentőségű produk-tumokat és eseményeket eredményezett. Az egyik ilyen a Perecesi Szabadtéri Színpad, amelyet 1938-ban hoztak létre(a szegedi után az országban második szabadtéri színpadként), tíz évvel megelőzve a Népkertben épült miskolcit. Azimmár 103 éves Perecesi Bányász Fúvószenekart Lauday János alapította 1911-ben. A perecesi sportegyesületnek, aPTK-nak (később Miskolci Bányász) a hírneves futballcsapat mellett több más szakosztálya is létezett: kézilabda, teke,súlyemelés, lövészet. A focisták egyik 1947-ben játszott mérkőzésén legendás események játszódtak le, melyeket város-szerte emlegetnek a sportbarátok, sőt egyre több országos lapban és fórumon idézik fel újra és újra.

A szabadtéri színpadot és környékét valaha nem véletlenül emlegették „Tündérkertként” a perecesiek: a darabok szín-pompás díszleteinek hátterét bükki lombkoronák adták, az idilli természeti környezet kapcsolódott össze a színpadona mesék és legendák világával…


A BÜKK PEREMÉN

Pereces és környéke egy ÉK-i lejtésirányú, medencékkeltagolt Tardonai dombság része, (melynek tengerszintfeletti magassága 124 és 408 méter között váltakozik (át-lagban 350 m). Ezen belül Pereces tengerszint feletti ma-gassága átlagban 250 m. Domborzati értelemben aMiskolc-diósgyőri medencét északkeletről határolókisebb-nagyobb rögsorozatként határozható meg, melybőlkét, valamikori vulkáni tevékenységből származó (andezit,tufa- és láva takaróroncs) tanúhegy emelkedik ki: az Os-toros-hegy (370 m) és a Nagy-Bakos-hegy (334 m). A Bükkhegység lábánál fekvő, az abba átfutó dombság több magas-lata a köztudat szerint „hegy”; így érzékelik, így nevezik ahelyiek.

A Perecest körülölelő magaslatok a következők: Ostoros(378 m), Égés-tető (353 m), Nagy-Ortás-tető (369 m),Pálinkás-tető (381 m), Pereceskő (331 m), Kutyaakasztó(377 m), Csernely-tető (364 m), Nagy Erenyő (371 m), Nagy

A változatos geológiai adottságok, a különböző földtanifolyamatok, gyűrődések és vetődések eredményeképpenváltozatos üledék- és kőzetrétegek, és változatos,jellemzően erdőtalaj-típusok találhatók. Ezeknekmegfelelően helyenként a növénytermesztéssel párosulóállattenyésztés (pl. legeltetés), máshol a gyümölcster-mesztés és szőlőművelés (pl. Erenyő, Szarka-hegy) alakultki a környéken.

László-hegy (284 m), Pünkösd--hegy (235 m), Szarka-hegy (n.a.), Baráthegy (280 m), Nagy-Bakos (334 m).

A különböző felszínformálóerők következtében érdekesföldtani képződmények jöt-tek létre a Pereces-völgyben:vetősíkok mentén történők i e m e l k e d é s e k é s l e s ü l y -l ye d é s e k , m a j d a f e l s z í neklepusztulásában szerepet játszókülső erők hatására kialakulótanúhegyek, tetők és völgy-síkok, a víz által szállítotthordalék felszíneket lekoptató

tevékenysége következtében kialakuló teraszszerűpárkánysíkok, illetve szép suvadások (lejtőcsuszamlások).


A Perecest is magába foglaló kistáj éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz: az évi középhőmérséklet 8,8-9,3 C˚,az évi napfénytartam 1830 óra alatti, az éves csapadékösszeg 500-600 mm. A jellemző szélirányok a Ny-i és a K-i.

Vízrajzi szempontból a völgy a Szinva bal oldali vízgyűjtőterületéhez tartozik, a vízhozamok tekintetében fokozottszélsőségek jellemzőek (a mérsékelt karsztos kiegyenlítő hatás miatt). A Pereces-kő és a Kutyaakasztó-hegy oldalábaneredő Pereces-patak vízgyűjtő területe 10 km².

NÖVÉNYEK

Miskolc felöl Pereces irányába haladva az Erenyő-patak árterén, a mai kiskertek és kertvárosi jellegű utcák helyénlegelőnek és kaszálónak használt mocsárrét volt a jellemző, feljebb, a beépített részek gyümölcsösei mellett fel-feltűnneka tölgyes és elegyes erdők. Még feljebb, a Vilma forrás és a szabadtéri színpad környékén tölgy, juhar és gyertyán alkottaerdőt találunk, helyenként bükk, vadcseresznye, fenyő és nyír társaságában, míg a lejtők, tetők egy részén lejtősztyeppektenyésznek.

A Perecesen és környékén előforduló számos védett növény közül csak néhány megemlítésére van mód: itt él a liliom-félék családjába tartozó kakasmandikó (népies nevén kutyafoggyökér), a leánykökörcsin, a fekete kökörcsin, a piros kí-gyószisz, a Janka-tarsóka, a bíboros kosbor, az agár sisakoskosbor, a kőrislevelű nagyezerjófű, a fehér törpezanót, a csinosárvalányhaj, a csillagőszirózsa, a tarka imola…


ÁLLATVILÁG

Szintén végeláthatatlan lenne felsorolni a Pereces-környéki állatfajokat, így szintén egy nagyon rövid válo-gatás néhány érdekességgel:

A gerinctelenek közül az imádkozó sáska vagy ájtatosmanó, a szarvasbogár, a hőscincér, (de egyéb cincérek is),több futrinkafaj, a tarka szemeslepke, végül az erdei és apataki szitakötő neve feltétlenül említésre méltó.

A kétéltűek és hüllők sorában: a barna és a zöld varangy,erdei béka, fürge gyík, erdei sikló.

A madarak közül: énekes rigó, fekete rigó, sárga rigó,fülemüle, cinegék, harkályok (nagy fakopáncs, fekete-harkály, zöld küllő, vonuló nyaktekercs), a fecskék ésposzáták több faja, barázdabillegető, tőkésréce, erdei pinty,tövisszúró gébics, rövidkarmú fakusz, légykapó, örvösgalamb, egerész- és darázsölyv, karvaly, héja, macskabagoly,süvöltő, citromsármány, zöldike (valamikor a fehér gólya,császármadár , barna kánya, törpe sas, kabasólyom, gatyásölyv, a gyurgyalag, fürj stb. is élhetett erre vagy legalábbismegfigyelték őket).

Végezetül az emlősök sorában említhető: a vakond, akeleti sün, a mókus, a cickány, a nyest, a menyét, a pele, apocok és az erdeiegér több faja, a róka, a vaddisznó, az őz, agímszarvas, esetleg a muflon (utóbbi nagyemlősökmegritkultak, a hermelin és a hiúz pedig el is tűnt a Pere-ces-környéki erdőkből).

A környezet megóvása a talaj, a víz és a levegő tisztaságá-nak fontosságán túl e védett fajok élőhelyének fenntartásamiatt is szükséges! Világviszonylatban az utóbbi évtizedek-ben nem a megóvás és a fenntarthatóság elve érvényesült,s mindez sajnos erről a környékről is elmondható.


Az Egercsehi-Ózdi és a Sajóvölgyi miocén barnaszénterület földtani térképe (Dr. Schréter Zoltán, magyar királyi főgeológus munkája, 1929.)

„Pereces-bányatelepet” az 1868-ban hozottminiszteri utasítás nyomán kezdték kiépíteni,a vasgyári kolóniával párhuzamosan. Ezzel aDiósgyőr-környéki vaskohászat és bányászatátkerült a Garadna-Hámor völgyből későbbihelyére. A bányatelep kijelölésében praktikusokok játszottak közre: a legjobb minőségűszén-lelőhelyeket ugyanis itt, a perecesi völgykörnyékén találták.

1874-ben épült meg Pereces első része az igaz-gatósági épülettel. A bányatelep ezt követőenviszonylag gyorsan növekedett, több ütembenépülve. A XX. század elejére már az egyik leg-nagyobb munkásteleppé nőtte ki magát.

A diósgyőri-sajószentpéteri szénmedencekeletkezése több mint 20 millió évvel ezelőttrenyúlik vissza (alsó miocén), a széntelep alapjátképező mészkő és mészmárga rétegek pedigmég régebbiek (50-35 millió évvel ezelőttkeletkeztek). A valamikori tengerek tanújeleia kőszéndarabokban található állatok lenyo-matai, a jelentős vulkáni tevékenységre pediga vulkanikus kőzetek, riolit- és andezittufa je-lenléte utal.


A Pereces-környéki számos, több mint 60 táró közül anagyüzemi bányászat elindulásakor – az 1870-es években– a Mátyás-, a Pálinkás- és a Wiesner-tárók termelésétfokozták. A legfontosabb, legmodernebb akna, a Baross-akna megnyitása ezután következett, a hegy túloldalán,Parasznya határában. 1898-ban hozták létre Perecesen azÚjaknát, egy korábbi ikerakna mélyítésével. Ennek azaknának a környéke lett a helyi bányászat központja, abányaigazgatóság épülete is itt épült fel.

A telep több ütemben épült: elsőnek az Erdősor, az Ótelepkeleti része. Az Óteleptől erősen elkülönülő, a helyiekszámára külön névvel is illetett legmagasabban fekvő ut-carész a Hatház, amely hat darab, hatosztatú munkáslakás-ból álló lokális egység. Majd az Újtelep és a Vándortelep,vagy kolónia, amely a valamikori bányatelep szélén, a maiPereces közepén terült/terül el.

Érdekes, hogy a perecsiek körében csak ezt a 12 épületből

álló részt illették kolónia néven, míg a szomszédos vasgyár-ban és sok más helyen az egész munkástelep jelöléséreszolgált e kifejezés. A volt bányászok körében ez az egyiklegfontosabb lokális egység, melyhez erős érzelmikötelékek fűzik őket. És természetesen felépültek a köz- ésipari jellegű épületek is: téglagyár, gőzfürdő, iskola,mészárszék és jégakna, vendéglő, igazgatósági épület is. 1910-re a bányatelep lényegében ki is épült. A templom ésa szabadtéri színpad később jött létre és további bővüléscsak a II. világháború után indult meg.

Az ’50-es évek elején kezdték felépíteni a bérházakat, aDebreczeni Márton téri lakótelepet, és az ’50-es évektőlpedig elkezdődött a Beller, a Bollóalja, a Kis- és Nagy-Erenyő nevű településrészek családi házakkal valóbeépítése is (mára ez a kertvárosi jellegű rész teszi ki Pere-ces nagyobbik hányadát, szemben a történeti Perecessel).


Funkciójából adódóan Pereces-bányatelep legjelentősebb épülete volt. A pere-cesi völgy végén helyezkedik el, mintegy lezárva azt. Építése a perecesi Újakna1898-as létrehozásához kapcsolódik. Hamar a helyi bányászat központjává vált.

A bányavasút sokáig az egyetlen kapcsolatot jelentette Pereces-bányatelep és akülvilág között. A kohászat területéről indult, átlósan átszelte a kolóniát, majdPerecesre érkezve a mai Tárna tér közelében eltűnt a föld alatt, hogy a hegytúloldalán, Parasznya határában bukkanjon ki újra.

A perecesi elemi iskola 1886-ban épült (az intézménynek ekkor nagyjából 70tanulója volt). A Magyar Nemzeti Levéltárban fellelhető tervek tanúsága szerintaz udvari szárnyat 1938-ban építették hozzá. Az épület megjelenését a téglaar-chitektúra dominálja. A fő szárnyat egy díszes övpárkány és egy még díszesebbzárópárkány tagolja, az udvari szárny tagolása egyszerűbb. Nagyon jellegzeteseka fő szárny díszes kialakítású oromfalai.


Az L-alakú, földszintes téglaépülethez kerti építmények is tartoztak: egy fedetttekepálya és egy félig nyitott, faszerkezetű kerthelyiség. Érdekessége a kétszinteskert: az épület szintjén lévő felső udvarról lépcsők vezettek le az egykor igényeskertészeti kialakítású alsó udvarra.

Az ország egyik első szabadtéri színpada egykor jelentős szerepet töltött be atelepülés kulturális életében. Fénykorában országos hírű volt, tömegek érkeztek– a helyiek által „Tündérkertként” emlegetett színpad előadásaira. Az 1938 és1964 között működő kulturális színtéren perecesi amatőrök léptek fel.

A perecesi hívek saját, Jézus szívénekszentelt, neobarokk stílusú templomaMenner László tervei szerint 1928-banépült fel.


Pereces első lakóépületeit 1874-től kezdődöen azÓtelepen húzták fel, majd a későbbiekben került sor azÚjtelep, Hatház és a Kolónia beépítésére. A lakóépületekjelentős része a diósgyőri kolóniából ismert kétszobásmunkáslakás, lejtős terepre alkalmazva.

A diósgyőri kolóniára jellemző hierarchia Pereces-bánya-telep építészetén is megfigyelhető. Ez a hierarchiaa gyár, illetve a bánya hierarchiáját képezte le azépítészetben: minél magasabb posztot látott el valaki,annál igényesebb volt a háza. Ennek megfelelően Pereces-bányatelepen meg lehet különböztetni bányászlakásokat,altiszti lakásokat, tiszti lakásokat és az igazgató lakóházát.

A fenti képen látható Kolónia ma már nem látható, mi-után az ezredfordulóra állaga leromlott, 2000-2007között teljesen lebontották.


A bányatelep első évtizedeire jellemzően a lakosság a kor-nak megfelelően többnemzetiségű volt: a magyarok mellettszlovákok, csehek, románok, lengyelek és németek éltek atelepen.

A helyi perecesi társadalom persze nem csak bánya-munkásokból állt, több réteg alkotta a tisztviselőktőlkezdve a nincstelenként érkezettekig. Pereczes-bánya-telep hamar virágzó településsé vált, és az I. világháborúsvisszaesést követően egy újabb felemelkedésről árulkod-nak a megmaradt emlékek, az archív fotók. A város-egyesítés után egy utolsó virágzást még ugyan megéltPereces, de a bányaigazgatóság 1968-as Lyukóbányáravaló áthelyezésével megkezdődött a „hattyúdal”.

A Bányamécs a nehéz időkben is működött, még ha korlátozottan is; ekkor szociális, segélyezési feladatokat is magáravállalva. Az egyesület zászlóavatására 1933-ban került sor, a szabadtéri színpad pedig néhány évvel később 1938-bankészült el, – utóbbi tény jelzi a „lámpás” mesterien olajozott működését.

A háborút követően nem sokkal, 1948 után a politika erősen korlátozta a korábban virágzó közösségi, egyesületi élet

Jelenleg a lokális identitás újrafogalmazása zajlik.A perecesi bányatelepet tehát a Diósgyőr-vasgyári

munkáskolóniához hasonlóan feltűnő önállóság, jólkiépített intézmények, szolgáltatások köre, élénkközösségi- és sportélet, szervezett művelődés jellemezte. 1906-ban jegyezték be a „kultúra lámpásának” is nevezettBányamécs Dal- és Műkedvelő Egyletet, melynek kereteiközött dalárda és színjátszó kör működött Perecesen,utóbbi a ’20-as évektől állandó színpadon. A Bányamécstovábbá könyvtárat is működtetett, ahol a perecesiek többszáz kötet közül válogathattak, számos országos- és helyifolyóiratot olvashattak. 1911-ben pedig megalakult azenekar (Perecesi Bányász Fúvószenekar) is.


kereteit képező szervezeti formákat. Ennek ellenére nem szűnt meg sem a perecesi színjátszás, sem a zenekar. Sőt, 1952-ben megalakult a népi tánccsoport is, mégpedig a Perecesi Bányász Szakszervezet csoportjaként. Az 50-es évektől kezdvea bányász szakszervezet művelődési háza, (klubkönyvtár) tartotta fenn, napjainkban pedig a Bányász KulturálisEgyesület működteti azokat a csoportokat, klubokat, melyek a múlt bányász hagyományainak jelenkori közösségei.


Az egyik legfontosabb művelődési helyszín a Perecesi Sza-badtéri Színpad, amelyet 1938-ban hoztak létre. A szín-padon kizárólag a helyi műkedvelők játszottak, bányászokés bányászcsaládok gyerekei. Az első itt bemutatott daraba „Gyimesi vadvirág” volt, amelyet további helyben bemu-tatott színművek, operettek követtek, de több vendégfel-lépést is sikeresen játszott a társulat, például a Hófehérkecímű gyermekdarabot, amelyet a miskolci rádióban iselőadtak. A színjátszócsoport 32 darabot mutatott be a sza-badtéri színpadon, ami kb. 200 előadást jelent.

Az idilli helyszínt pazar építmény egészítette ki. A perecesivölgyben elkészült színpad hátterét a bükki erdő jelentette(az Ostoros hegy lábánál). A színpadot súgólyuk és zenekariárok egészítette ki, a nézőtér 500 férőhelyes volt, a bejárat

műszaki tornyát pedig korszerű hang- és fénytechnikávallátták el.

A színpad „megújulására” 2010-ben került sor, a BányászKulturális Egyesület programjának köszönhetően.


A Perecesi Bányász Fúvószenekart Lauday János alapí-totta meg 1911-ben. A zenélés a vasgyári zenekar kiszolgálthangszereivel és kottáival indult meg, majd a későbbiekbena bánya támogatta a zenekart.

A zenekar 1919-ben bevonult a hadseregbe, ahol kato-nazenekarként szolgált. Történetükben fontos közjáték azI. világháború utáni időszak, amikor is szimfonikuszenekarrá bővültek, úgy, hogy a tagok közül többen is kéthangszeren játszottak!

A következő nagy lépés a szabadtéri színpad, és ezzelegyütt a zenekari árok kiépítése volt: ettől kezdve a szín-darabok kísérőzenéjét innen szolgáltatták, ahogykülönböző ünnepségek alkalmával is felléptek itt, sőt önállófellépéseik helyszíneként is funkcionált a színpad.

Perecesen a szabadidő eltöltésének további fontos helyszínét a bányaigazgatóságépületében működő többfunkciós klubhelysége jelentette, ahol a bálokat, filmvetítésekettartották. A másik legfontosabb közösségi helyszínnek a bányászklub számított. Ezrészben vendéglőként, részben pedig könyvtárként, majd moziként, sörözőként és bil-liárdklubként üzemelt. Udvarában volt található az a tekepálya, ahol az NB I-es teke-csapat tartotta edzéseit. A vendéglőhöz szabadtéri rész is tartozott, ahol nyaranta rend-szeres táncmulatságokat tartottak.


A perecesi sportélet több nevezetes csapat, több sportágés sportszakosztály hosszabb-rövidebb történetét foglaljamagába. Az 1923-ban alapított perecesi sportegyesületetPerecesbányatelepi Testgyakorlók Köre néven jegyeztettékbe, rövidítése: PTK.

A perecesi futballcsapatról már az alapítást megelőzően,1920-tól megjelent több újságcikk, a további szakosztályok– kézilabda, teke, súlyemelés, céllövészet, sakk – azonbancsak évtizedekkel később alakultak meg. A focisták már

1926-ban, majd 1931-ben is az amatőr másodosztály(ÉLASZ II.) bajnokai voltak, majd 1938-tól az országos baj-nokságban (NB II) szerepeltek. Közben megépült a PTK újsporttelepe is: a 4000 néző befogadásra alkalmas salakosfocipálya, amely 300 m-es tengerszint feletti magasságbanfeküdt.

A klub jelentőségét mutatja az is, hogy a PTK labdarúgó-csapatát a futballtörténelem különleges csapatai közéválasztotta a korabeli magyar sportvezetés. A PTK, vagyisa perecesi focicsapat és a legendás kapufatörő mérkőzéshelyi kultuszát bizonyítja több ereklye is.

A ’30-as évekre nyúlnak vissza a tekeszakosztályelőzményei: a vendéglő udvarán lévő kuglipályát a ’40-esévekben aszfaltborítású kettes tekepálya váltotta fel. APTK legeredményesebb szakosztálya 6 NB I-es idényttudhat maga mögött (1976 és 1989 között).

A többi sportágat illetően az 1941-ben alakult céllövészszakosztály volt a leghosszabb életű, hiszen még a ’90-esévekben is működött. Több országos bajnok, és több váloga-tott sportoló is kikerült innen.

A kézilabda szakosztály (női és férfi is) 1948-ban alakultmeg, és a férfiak 1965-től az NB II-ben, majd fénykorukban,1969 és 1972 között az NB I/B osztályban szerepeltek.

A felsorolásnak még mindig nem értünk a végére! 1949 és1953 között működött a PTK sakk szakosztálya, míg a súly-emelés hivatalosan 1950 és 1952 között.


AZ ÖSSZEDŐLT KAPUFA LEGENDÁS TÖRTÉNETE

A csapat és a PTK történetének csúcspontját az 1946-47-es szezon jelentette, amikor is az NB I-ben szerepelt a háború után újjászervezett bajnokságban. Bár kiestek a legjobbak közül az első év után, le-

gendás mérkőzések, komoly fegyvertényt igazoló győzelmek jelzik a rendkívüli teljesítményt.Az 1947 április 20.-ai mérkőzés fontosságát és legendaszerű mivoltát az elbeszélések rész-letgazdagsága is jelzi. A legendás mérkőzés történetének több részlete is közismert többféleváltozatban, az előzmények és a következmények tekintetében is.

Az előzményeket illetően a gólszerzőnek ígért szobabútor, a körülmények kapcsán azakácvirágzás és a magaslati levegő a népszerű adalék. Míg a mérkőzésre vonatkozóan KertesiIgnác három gólja, a harmadik gól után eltörő és ledőlő kapufa, a kapu felállítása, a végjáték-ban Sárosi autója és az elmenekülő csapat, majd az újrajátszott mérkőzés és a mindezekkelösszefüggő kiesés a legnépszerűbb elemei a legendás történetnek.

Az akácillattól elbódult, illetve a magaslati levegőt nehezen viselő sztárcsapat történetének fellelhetőelőzménye a korabeli híradások szerint: Csanádi, a Ferencváros játékosa így nyilatkozott a mérkőzésután a pályáról: „Poros, salakos, a fűnek nyoma sincs! Amellett a levegő is szokatlan. Hiába, a közel 1000méteres magasságot meg kell szokni! [holott mindössze 300 m-en fekszik a pálya]. Én egy negyedóraután már nyomást éreztem a mellemben…” (Képes Sportlap, 1947). A természeti erők is segítették teháta perecesi csapatot – ez az adalék a hihetetlen eredmény racionalizálását segíthette: a konyhabútor el-nyerésének lehetőségével szárnyakra kapó, erősen motivált Kertesi mellett az ellenfelet tehát a bükkiklíma is hátráltatta.


www.perecesitunderkert.hu

A Tündérkert program főoldala. A projekt-ben média foglalkozások zajlanak fiatalokrészvételével egy pozitív Pereces-képkialakítása érdekében: kisfilmek, fotó-sorozatok, cikkek és modellek… A négytematikus műhelysorozat és táborműhelyvezetői: Balogh Attila (e-sajtó, blog),Bereczki Zoltán (3D-s modellezés), FodorLászló (film), Tuczai Rita (fotó). Létrejött2013-ban, webdizájn: Bereczki Dániel ésBalogh Attila.

www.perecesitanosveny.hu

Az oldal egy 3 dimenziós modellre épül,mely a múltbéli, világháború előttiPereczes-bányatelepet mutatja be, egyvirtuális tanösvénnyel kiegészítve: sok-sok képpel és információval a leg-fontosabb helyszínekről, épületekről.

A modell alkotója Bereczki Zoltánépítész, műemlékvédelmi szakmérnök.Az oldal a “Hello Holnap! Közösségekereje” projekt keretei között, a Telekomtámogatásával valósult meg 2012-2013-ban.

www.perecesitunderkert.blog.hu

Az elektronikus sajtó/blog műhely különblogja. A bejegyzéseket a résztvevő fiatalokkészítik Balogh Attila műhelyvezető segít-ségével. Egy azonos elnevezésű közösségioldal (facebook) kapcsolódik hozzá, mely aprojekt belső kommunikációjának fontosfóruma.


A Bányász Kulturális Egyesület hivatalos weboldala. A Perecesi Közösségi Ház és azabban zajló programok, a Perecesi BányászFúvószenekar, a Bányász Tánccsoport, a„Fekete Gyémánt” Nyugdíjas Klub közösségiélete jelenik meg az oldalon. Az egyesület el-nöke Németh Éva, kollégája az oldalkezelője, Stankóczi Attila.

www.bke-miskolcpereces.hu

www.facebook.com

Pereces Városrész – Miskolc: Internetesközösségi csoport. Archív fotók és emlékekgyűjteménye a régi Perecesről, képesbeszámolók perecesi rendezvényekről. Azoldal létrehozója és koordinátora MihókLászló, LaciApus.

www.atjarokhe.hu

Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület hivata-los oldala, amely több perecesi civil prog-ramban (pl. Horizonton… projekt, KerekPerec projekt, Tündérkert projektek) vettrészt kezdeményezőként és partnerként ahelyi szervezetekkel közösen. Azegyesület néhány tagja, önkéntese éssegítője, akik részt vettek/vesznek Pere-cest érintő programokban: Balogh Attila,Bereczki Zoltán, Csók Edit, Dajka Viktória,Darázs Richárd, Fáy Ádám, KapusiKrisztián, Karlaki Orsolya, Koscsó János,Mató Edina, Tóth Judit, Vörös Júlia…


tündérkert perecesen - perecesi értéktár i

Documents