Október közepén járunk,kellemesen lehûlt a levegõLas Vegasban, lassanként aléghûtést is kikapcsoljuk,helyette a fûtésre állítjuk át ahõszabályzót. Ezzel azon-ban még várnunk kell, dehamarosan következik aváltozás. Jelenleg, október18-án nincs szükség egyikresem, ritkák az ilyen napok asivatagi városban.

Az õsz bejövetele azt isjelenti, hogy megindult azoperaszezon, ma a közelimoziban HD csúcsminõség-ben közvetítették a NewYork-i Metropolitan Operá-ból Mozart Figaró házassá-ga – Le Nozze Di Figaro – cí-mû halhatatlan operáját.

Egy év után, még ma iskicsit szokatlan, délelõtt 10-kor operába menni, de eny-

nyi a különbség a New York-i koradélutáni matiné ésnyugati parton lévõ, ún.pacific idõzóna között. Le-hetne szerda este is menni,akkor ismétlik az elõadást,de az túl késõn végzõdik,zavarna az alvásban, ezértinkább a szombat délelõttimatinéra járok. Furcsa azidõpont, de hozzá kelledzõdnöm, mert opera nél-kül nem ér semmit az éle-tem.

A Metropolitan elõadásaimindig kimagasló értékûek,az utóbbi évben még sosemcsalódtam bennük, ezúttalsem, pedig egyetlen névsem volt ismerõs a principá-lis énekesek közül. A '80-asévek közepétõl kezdve új-ságíróként követtem a LyricOpera of Chicago elõadásait,

kritikust akartam írni, de rit-kán kritizáltam, inkább él-ményeimet osztottam megaz olvasóimmal. Általábanjó élményeket. Ezt teszemmost is, hiszen remek voltaz elõadás, pedig ki tudja,hányszor láttam az operátmár eddig.

Négy évvel ezelõtt, 2010-ben például négy alkalom-mal láthattam az elnyûhe-tetlen Mozart-operát. Akkora Figaró házassága címû re-mekmûvet elõször azevanstoni NorthwesternEgyetem amatõr elõadásá-ban néztük kritikustársam-mal, a megszokott CahnAuditoriumban. Az egyete-mi bemutatót Törzs Iván ve-zényelte, aki – mint utóbbkiderült – az egykori híresmagyar színész, Törzs Jenõ(Meseautó etc.) Ameriká-ban született unokája.

Másodszor a ChicagoOpera Theaterben, ahol akanadai szoprán, SzabóKrisztina énekelte az egyikfõszerepet, míg a másikatJane Archibaki. A két hölgy,akár Cherubino a nadrág-szerepben Sandra PiquesEddy, mind alkatilag, mindhangban annyira hasonlítot-tak egymásra, hogy nehézvolt megkülönböztetni, va-jon ki énekel a színpadon.Természetesen ez volt Mo-zart elképzelése is, így lehe-tett becsapni a hûtlen férjet,Almaviva grófot.

Harmadszor a Lyric kö-vetkezett, ahol Sir Peter Hall1987-ben színpadra állítottprodukcióját láthattuk, a ki-váló rendezést többször fel-újítottak, utoljára 2003õszén. Az elõadásról írottbeszámolómat azzal kezd-tem, hogy az árkádok alatt, abejáratnál már látni lehetett,itt ma este telt ház lesz.

A jegyre áhítozók a ka-puk elõtt álltak, és megszólí-tottak mindenkit, ami mu-tatja, hogy a Mozart-remek-mû vonzza a publikumot,és az emberek felárat is haj-landók fizetni a jegyekért. Acserfes szobalányt a remekDanielle De Niese énekelte,aki ezen az estén kiragyo-gott a principálisok közül. A

Lyricben látott Figaró min-dig élményt jelent, és ezúttalsem okozott csalódást.

A negyedik Figarót aRavinia fesztiválon láttuk,ez utóbbi az opera koncert-verziója volt, jelmezbe öl-tözve, de díszletek nélkül, aszínpadon mozogva adtákelõ a darabot, pardon azoperát. A Mozart-remekmû-vet nem lehet megunni,még akkor sem, amikor új-fajta módon látjukBeaumarchais vígjátékát,ami az opera hátterét adja.

Kevesen tudják, hogy aneves francia színmûíró Asevillai borbély címû mûveelõbb (1775-ben) készült el,mint az 1778-ban bemuta-tott Figaró házassága,amelybõl késõbb Mozart írt

halhatatlan vígoperát. A se-villai borbélyból Rossini írtoperát, amelyet 1816-banmutattak be Rómában.

A Figaró házassága címûszíndarab elég sokáig várt abemutatásra, miután a cen-zúrának nem tetszett, hogya gróf lemond a fõúri elõjo-gáról, pontosabban a szolgá-lója elsõ éjszakáján õ kapjaaz elsõ csókot és ölelést, va-lamint minden mást. Azt,hogy mit, azt az olvasóimfantáziájára bízom.

Mindenesetre a XVIII.században mások voltak anormák és a szokások, mintamihez hozzászoktunk azutóbbi évek során. A századzüllött világából emelkedtekki Beaumarchais figurái, aFigaró házassága hõsei. Acsélcsap gróf, Almaviva(Peter Mattei), aki ugyan tes-sék-lássék lemond az elsõ éj-szaka jogáról, de titokbanmindent elkövet, hogy meg-hódítsa Susannát (MarlisPetersen), a cserfes szoba-lányt, aki Figaróba (IldarAbdrazakov), a gróf furfan-gos szolgájába szerelmes, éséppen esküvõ elõtt állnak.Amikor Figaró megtudja agróf titkos szándékát, bosz-szút forral, tervéhez menny-asszonya segítségére is szá-mít.

Idõközben színre lépMarcellina (SusanneMentzer), aki pénzt kölcsön-zött Figarónak, és most aztszeretné behajtani; ameny-nyiben pénze nincs, vegye elõt feleségül. Marcelline part-nere Doctor Bartolo (JohnDel Carlo), aki segítene azasszony tervét végrehajtani.

Figaró megrémül, degyorsan kiderül, hogyMarcellina az édesanyja,míg az apja Doctor Bartolo.Azután itt van a nadrágsze-repben Cherubin (IsabelLeonard), a kedves lányosképû gavallér, színpadonmindig színésznõ, azaz éne-kesnõ alakítja, aki a csinoshölgyek körül eseng.

A csapathoz tartozik méga szomorkás grófné (Aman-

K Ö Z É L E T – 9. oldal2014. november 8. – 45. szám

AMERIKAI KRÓNIKAHarmath István

da Majeski), aki meg akarjamenteni a házasságát, ezértcselhez folyamodik, és ru-hát cserél a szobalánnyal,aki randevúra hívjaAlmaviva grófot.

Elég komplikált történet,ide tartozik még Don Basilio(Greg Fedderly), a zeneta-nár és a csinos, fiatalBarbarina (Ying Fang), aki avégén segít az összegabalyo-dott cselekmény kibogozá-sához.

A Metropolitan rendezõ-je, Richard Eyre áttette azopera idejét a XVIII. századiSevillából az 1930-as évekre,ami egyáltalán nem volt za-

varó a produkcióra nézve.Figaró örökbecsû áriája,(Non piú andrai, farfalloneamoroso), amelyet Cherubi-nóhoz énekel, talán a légis-mertebb operaária az iroda-lomban.

Az ária magyar szövege:„Most pedig vége a szépidõknek, nem csapod a sze-let már a nõknek. Csókotlopni meg szíveket törni, kisAdoniszom, nem fogsz temár.” Milyen rég volt, ami-kor a szöveget utoljára ma-gyarul hallottam!

Nem hagyhatom szó nél-kül James Levine karmes-tert, aki a 75. alkalommal ve-zényelte Mozart remekmû-vét. Maestro Levin speciálisszékrõl dirigálta az operát,ami egy egészséges emberszámára is nagy teljesít-mény. A szünetben mind aMaestro, mind a principáli-sok nyilatkoztak RenéeFlemingnek, aki jelenlétéveltette érdekessé az elõadást.

Nem lehet szó nélkül el-menni annál a ténynél, hogya Metroplitan igazgatója,Peter Gelb levette a mûsorrólJohn Adams új operájának –The Death of Klinghoffer –bemutatóját, amelyet nemlátthattunk az HD sorozat-ban.

Az opera a szakértõk sze-rint nagyszerû kortárs zene-mû, és kétségkívül, John

Adams nagyszerû zeneszer-zõ, operakomponista. 1987-ben írta Nixon Kínában cí-mû operáját, és ettõl kezdveszámítják a posztmodernoperairodalom kezdetét.

A Lyric-bemutató sikeresvolt, dicsérték a kritikusok,a méregdrága jegyek is el-keltek. Más tészta, hogy aszünetben jóformán kiürülta nézõtér. A Doctor Atomiccímû operája, ha zeneilegnem is, a történetét illetõenmegfogott minket is a chica-gói bemutatón.

Ha emlékezetem nemcsal, az operában Teller Edeés Robert Oppenheimer vi-tája adta a feszültséget, ki-csit dühített a kettõjük ábrá-zolása, mert Teller volt a há-ború mellett, míg a Manhat-tan-terv vezetõje ekkor mára bomba ledobása ellen har-colt.

A Klinghoffer halála címûopera bemutatása ellen tün-tetéseket tartottak, a mû ha-talmas vitát váltott ki, egye-sek szerint a terrorizmusromantizálására tört, sõtegyenesen antiszemita. A

New York Times is támadtaaz opera erkölcsi hátterét.

1985-ben palesztin terro-risták eltérítik az AchilleLauro nevû olasz kiránduló-hajót. A hajón többnyireidõs turisták tartózkodnak.A terroristák a tolószékbenülõ, nyomorék Klinghoffertkivégzik, majd a székévelegyütt a tengerbe dobják.

Az opera bemutatása el-len sokan tüntettek, többszázan a Metropolitan elõtt,a táblákon: „a Met a terroriz-must dicsõíti”, továbbá „Énvagyok Leon Klinghoffer”feliratokat hordoztak. Többszáz éve nem volt ilyen tün-tetés operabemutató ellen;amennyiben a történelemmegismétli önmagát, „TheDeath of Klinghoffer” is vi-lágsiker lesz a következõévekben.

Az egyesek által antisze-mitának titulált Adams-remekmû, feltételezhetõentúléli a New York-i botrányt.Kár, hogy a Met intendánsa,Peter Gelb ilyen könnyenbeadta a derekát. Néhányzsidószervezet nyomására,az operaház korábban márúgy határozott, hogy törli azelõadás novemberre terve-zett élõ nemzetközi közvetí-tését. Peter Gelb, a Met igaz-gatója „kompromisszumér-tékû gesztusnak” nevezte adöntést.

Tüntetések egy opera ellen

Tüntetés a Metropolitan elõtt, Klinghoffer halála bemutatója ellen

Figaró házassága

Cherubio – Isabel Leonard

Honthy Hanna és Törzs Jenõ

Marlis Petersen - Susanna, Ildar Abdrazakov - Figaró, Amanda

Majeski - grófné, Peter Mattei - gróf Almaviva