Külcsín és belbecsCsantavér, Királyhalma, Magyarcsernye

Közösségi hírek, események

Tisztújító közgyűlés Óbecsén

A Vajdasági Magyar Szövetség lapja

V. évfolyam 4. szám2011. június 10.

2 2011. június 10. 3

közös jövőnk VEZÉRCIKK

Helyi- vagy nemzeti elkötelezettség, esetleg pusztán önös és öncélú nemzeti érdek kiárusítás, intézményrendszer lebontás...

Politikai közéletünkről gyakran jutnak eszembe Murphy-idézetek, főleg amikor a je-lenlegi zentai önkormányzati vezetés kontrá-zását és tromfolását figyelem a Magyar Nem-zeti Tanáccsal szemben.

Jó nagy odamondogatások, lokálpatriotiz-mussal kacérkodó frázisok, irigykedés, szemé-lyeskedés és az önös/párt érdek helyi érdek-ként való bemutatása jön, sőt dől a sajtóból nap-nap után.

A vajdasági magyar média pedig élvezi, hogy milyen jól lehet ismét magunkat tépni, és már megint (mindig) a magyar a ma-gyart üti-vágja-harapja. Nemhogy a letisztázódást és a ügy jog-állami, demokratikus megvilágítását és körbejárását végezné, ha-nem alkalmat talál magának a sajtó, hogy ismét és újra elverje a port az MNT-n.

Nem hiszem, hogy az önsorsrontás vinné előre a közösség ügyét, de egyeseket bizonyosan helyzetbe hoz...

A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény alá-licitál sok mindenben, amire vágynánk, de több attól, amivel sok közép- és/vagy kelet-európai nemzeti közösség bír abban az or-szágban, amelyben lakik. Megadja a törvényes lehetőségét a legá-lis és legitim nemzeti önkormányzat megalakításának.

A Magyar Nemzeti Tanács a nemzeti autonómiánk szerve, amelynek a megerősödése és működése, intézményesedése nem-csak a belgrádi és budapesti hatalomtól, hanem főleg tőlünk függ.

Bűnbakot vagy bohócot akarunk csinálni belőle, vagy nemze-ti ügyeinket irányító, követő, az identitásunkat, a nyelvünket és a nemzettudatunkat befolyásoló valós tényezőt, intézményesített érdekvédelmet akarunk megvalósítani!?

1. Akinek nem tetszik a nemzeti tanácsokról szóló törvény az írjon jobbat és fogadtassa el a parlamenttel (kereskedje meg a de-mokratákkal, ha olyan jóban van velük).

2. A magyar kisebbségi névjegyzéken rajta van-e minden vaj-dasági magyar? Sokan állítólag lemaradtak róla. Aki nincs rajta, az mire vár? Bármikor rátetetheti vagy levetetheti magát bárki. Hogy miért nem az állam csinálta meg? Mert nem azt látta elő a törvény.

Én egyébként nem örültem volna, ha nem személyesen kellett volna kinyilvánítanom a nemzeti hovatartozásom, ha valamelyik állami szerv osztott volna valamilyen/bármilyen csoportba. Vagy valakinek az fáj, hogy kik hajtották végre a névjegyzék összeállí-tást? – akkor az egyszerű gyarló irigykedés. A névjegyzékkel való visszaélés lehetősége pedig egy olyan mumus, aminek az adatvé-delmi biztos még a lehetőségét is elvágta.Ennek kapcsán állja az a mondás: ki ahogyan él, úgy ítél...

3. A Nemzeti Tanács nem érdeket sért, hanem érdeket véd, amikor az oktatási intézményekben, a művelődési intézmények-ben, intézetekben, és a médiában a törvényben előlátott alapítói jogokat kéri a helyi, a tartományi vagy a szerbiai hatalmi szinte-ken számon. Mert a Nemzeti Tanács nem pártkatonákat, hanem csakis nemzetileg elkötelezett szakembereket javasolhat, akiket a döntéshozó elfogad vagy sem, de másra ki nem cserélhet. Ha nem tetszik a javaslat, akkor megindokolva kérhet másikat.

4.Miért szól bele a Nemzeti Tanács a közösségét érintő pén-zek elosztásába? Azért fontos, hogy a magyar szervezetek, intéz-mények, közösségek különféle költségvetésekből eredő támoga-

tását javasolja és véleményezze a saját nemzeti tanácsunk, hogy a kisebbségi civil szféra ne legyen a helyi vagy regionális pártpo-litika kénye-kedvének a kiszolgálására kényszerítve. Ne a helyi hatalomhoz való simulás legyen a támogatás mércéje, hanem a szakmai színvonal. (Térjünk már át a valós értékek támogatására, a szavazatok közpénzen való megvásárlása helyett...)

Mi az, amiből nem enged a jelenlegi zentai városi vezetés:a) a zentai Gimnázium iskolaszéke és igazgatójának megvá-

lasztása kapcsán, „csak” azért kavarodott össze az „ügy”, mert az iskolaszékben a nemzeti tanácsokról szóló törvény szerinti ga-rantált helyet nem volt hajlandó biztosítani a zentai képviselőtes-tületi többség, hanem az MNT javaslata ellenébe saját jelölteket szavazott ki. Negyedszeri nekifutásra sem adják meg a testü-let „fura urai” azt, ami a nemzeti tanácsnak jár. A bírósági ítélet után is illegitim az iskolaszék, hogyan választhatna igazgatót? Az igazgató kinevezését véleményeznie kell a magyar nyelven is ta-nító tanintézmények esetében a nemzeti tanácsnak, amely nem támogathatja egy törvénytelenül megválasztott szerv javaslatát. A hiba az önkormányzatban van!

b) A zentai magyar civil szervezetek támogatása az MNT miatt késett. A zentai magyar nem-kormányzati szervezeteknek (NGO) szánt önkormányzati költségvetési keret elosztása, mint ahogyan a tartományi titkárságok és a köztársasági minisztériumok esetében az már több éve bejáródott gyakorlat, az eszközök elosztására a Magyar Nemzeti Tanácsnak kell megtenni a javaslatot, amelyet a helyi döntéshozók sem kerülhetnek meg a jelenleg érvényes szer-biai törvények szerint. Zentán pedig döntött a Községi Tanács és csak láttamozásra küldték el az MNT-nek, azt is megkésve, ami-kor a médiában figyelmeztetve lettek ezen kötelezettségükre. Per-sze, nemzeti tanács ellenes hangulatkeltésre kiváló alkalom volt ez is. Ebben az esetben is ki hibázott? Az önkormányzat, Vajdaság 45 önkormányzata közül a „legokoskodósabbik”, mert másutt nincs gond, a törvényt betartják...

„Szabadka ne központosítson, ne ott mondják már meg, hogy mi jó nekünk, foglalkozzanak inkább a szórvánnyal” féle kijelen-tésekkel csak az a baj, hogy a magyar választók által megválasztott nemzeti önkormányzatot alá próbálja helyezni a helyi, pártlistás szavazáson megválasztott képviselő-testületnek, tömb és szórvány elkülönülést, szembenállást szorgalmaznak a magyarság egysége-sülése helyett. Ha a tömb magyarságon belül nem tudunk érvényt szerezni a törvénynek, akkor mit várhat az MNT a szórvány ma-gyarság ügyeinek intézése kapcsán. A helyi öntudatot megpró-bálják fölébe helyezni a nemzetinek. A nemzeti önkormányzat az összes magát magyarnak valló vajdasági magyar önkormányzata. A fentiek sorolói magukat vallják az „egyetlen igaz-magyarnak”, közben közösség megbontó szerepet vállalnak. A XXI. században már nem elfogadható nemzetmentő stratégia a melldöngetés.

A Magyar Nemzeti Tanács intézményét, programját és munká-ját segíteni kell, támogatni és kritikusan figyelni. Alkalom van most arra, hogy megalkossuk azt az intézményünket, amely pártoktól, egyénektől és választásoktól függetlenül a délvidéki magyarságot szolgálja. Nem megosztani kell, hanem összefogni, ne a konfliktust, hanem a kompromisszumot keressük a nemzeten belül.

Juhász Attila

Tisz(t)a vizet a pohárba?!

Juhász AttilA

A magyarcsernyei Szent Ágota templom felújítási mun-kálatainak befejezése alkalmából május 14-én hálaadó szentmisét tartottak. A misét dr. Német László nagybecs-kereki megyéspüspök celebrálta. A szentmisén jelen volt Orlando Antonini, érsek, apostoli nuncius, a pápa belgrádi nagykövete, Martin Roos, temesvári püspök, Nikowitz Osz-kár Magyarország belgrádi nagykövete, Pásztor István, tar-tományi gazdasági titkár illetve a VMSZ elnöke, Kern Imre, a tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese,a csernyei politikai élet képviselői és nagyon sok helybeli és vidékről érkező hivő. A templom tatarozása a tartományi Nagyberuházási Alap, a Nagybecskereki Püspökség, a né-metországi Kirche in Not segélyszervezet és néhány ma-gánszemély támogatásából lett felújítva. A legnagyobb ösz-szeget természetesen a tartományi Nagyberuházási Alap biztosította, azonban ebből a pénzügyi támogatásból nem lett volna semmi, ha a VMSZ nem lobbizott volna érte tar-tományi szinten.

A VMSZ magyarcsernyei helyi szervezete

Felújították a magyarcsernyei templomot

4 2011. június 10. 5

KöZössÉgÉpítÉsKöZössÉgÉpítÉs

Újjáéled a sokáig csak szunnyadó kulturális élet Csantavéren. A Szülőföld Alap támogatásának kö-szönhetően sikerült felújítani a Bartók Béla Műve-lődési Egyesület épületét.

Szokványos beruházás: munkagépek, kőműve-sek és mesterek. Normális időkben, normális körül-mények között ez nem is kellene, hogy hír legyen. Nyugaton teljesen egyértelmű, hogy ami elhaszná-lódott, tönkre ment, azt javítani kell. Csakhogy mi sajnos nem élünk az Európai Unióban, bár a határa alig 30 kilométerre húzódik tőlünk, mégis messze van. Ritka a régióban a mostanihoz hasonló beru-házás, Csantavéren pedig már évek hosszú sora óta példa nélküli is.

Az európainak nevezett Szabadkán és környé-kén más hatások jellemzőek. Leginkább az alapkő-letételek után csak nagy nehezen sikerül eljutni arra a szintre, hogy be is lehessen fejezni a munkákat, legyen szó bármilyen nagyságú és értékű felújítá-sokról. Nincs pénz, nincs lehetőség.

A csantavéri Bartók Béla Művelődési Egye-sület épületére és tagságára ráfért a megújulás. Az anyaország kormányának, a Magyar Nemze-ti Tanácsnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a helyiek szinte tapintható összefogásának kö-szönhetően azonban megvalósult az, ami már esztendők óta hiányzott a faluban. Kulturált kör-nyezetben jöhetnek össze a fiatalok és az idősek, lett egy hely, amely mindenkié, a közösségé. A meglévő csoportok élettel tölthetik meg a teret.

A pénz soha sem elég. Tudjuk jól. Mindig lehet-ne még ezt és azt megjavítani, helyre hozni, csino-sítani, de van, ami – azt gondolom –, hogy ennél is fontosabb. Az összefogás. Magyarország és az itte-ni magyar politikum, a szakma és a helyiek meg-mutatták: akarattal, lelkesedéssel pénzt és energiát nem sajnálva sikeresen véghez lehet vinni az adott célkitűzéseket.

A TÖBB MINT 17 EZER EURÓHOZ HOZZÁADÓDOTT AZ A MÉRTÉKTELEN TENNI AKARÁS, AMIT A CSANTAVÉRI-EK ADTAK. ÁTÉREZTÉK, ÁTÉREZTÜK, HOGY MOST VAN ITT A LEHETŐSÉG, HOGY TEGYÜNK VALAMIT. AZ EGYESÜ-LET TAGJAI, A NYUGDÍJASOK, A KOZMIX TÁNCKLUB ÉS SZÜLŐK JÖTTEK ÉS SE-GÍTETTEK, AHOL TUDTAK. NEHÉZ KÖ-RÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉLÜNK. KICSIK A FIZETÉSEK, AZOK IS KÉSNEK A LEG-TÖBB HELYEN, MÉGIS VANNAK OLYAN KÖZÖSSÉGI CÉLOK, AMELYEK MEG-MOZGATJÁK AZ EMBEREKET. A FA-NYALGÓK PEDIG KERESHETIK A HI-BÁKAT, A PROBLÉMÁKTÓL ERŐSEBB A VÁGY, HOGY VÉGRE ALKOSSUNK VALA-MIT ITT HELYBEN.

Az eredeti tervekben nem szerepelt a központi fűtés beszerelése. Mi mégis megcsináltuk. Meleg lesz télen. Nem kell tovább fagyoskodni a gyere-keknek és a felnőtteknek a Bartók falai között.

Befestettünk kívül, belül. Új mosdókat, mellék-helyiségeket helyeztünk el. Csempéztünk, ablakot cseréltünk, tetőt javítottunk, új világítótesteket szereltünk fel, csatornát cseréltünk, emésztőt ás-tunk, s rendbe hoztuk az elavult részeket. Mindezt egy hónap alatt. Jurca József építőmérnök szakmai segítsége is elengedhetetlen volt.

Csantavéren az elmúlt évtizedekben elterjedt egy szólás, amely így hangzik: Aki itt marad, azt vagy ellepi a por, vagy beleragad a sárba. Ezzel nem értek egyet, már nem értek egyet. A Bartókon vég-zett munkálatok megmutatták: mégis képes ez a

falu összefogni, ha jó ügyről van szó és magunknak csinálhatunk valamit, amiből nekünk és az utánunk jövő generációknak is haszna lesz. Már a munkála-tok alatt is látszott, hogy a 600 négyzetméter alap-területű objektum, amint élhető körülményeket biztosít, majd megtelik élettel és lassan de biztosan kicsi lesz a tartalmak kielégítésére.

Fura ezt kimondani, de megmozdult a sokszor csak kesergő csantavéri közeg. A kórustagok szin-te ketten egy széken ülve készültek a versenyeikre, a nyugdíjasok az udvarra hordták az asztalokat és az ülőalkalmatosságaikat, mert a felújítás miatt szét volt pakolva minden, de jöttek. A meglévő szak-csoportok alig várják már, hogy beköltözhessenek az épületbe. Új szekció is alakult. Évek óta először visszatér a színjátszás a településre. Az amatőrök-ből műkedvelésből létrehozott csoport tagjai kö-zött olyan fiatalok vannak, akiknek célja, hogy a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának segít-ségével Csantavér lakosait visszaszoktassák a szín-házi életre.

Magával ragadó volt látni az elmúlt egy hónap-ban, amint középiskolások vagy 70 éves emberek a létrákon mászva festették a falat vagy takarítot-tak, mert tudták, tudják, hogy a végén olyan ter-münk lesz, amelyre méltán lehetnek büszkék a csantavériek, akár a Bartók tagjai, akár nem. Hi-szen a cél, hogy a művelődési ház keretében aktív közösségi élet folyjon. Mert az új Bartók minden-kié. A Művelődési Egyesület ajtaja mindig és min-denki előtt nyitva áll.

Kozma Zoltán,a Bartók Béla ME elnöke

– avagy a politika és az emberek összefogása

Közösségi építkezés Csantavéren

6 2011. június 10. 7

közös jövőnkközös jövőnk

A Szabadkai Üzleti Inkubátor 14 vállalko-zónak ad otthont, ahol 50 foglalkoztatott van. Az előinkubációs időszak 4 vállalkozónál kez-dődött el – a jelentkezők megkapták a szük-séges képzést az inkubátor pályázatával kap-csolatban, valamint elsajátították az üzleti terv elkészítésének módozatait. A kis- és közepes vállalkozások a Regionális Fejlesztési Köz-ponttal együttműködve „start up” képzést kap-nak. Az inkubátor konzultánsa foglalkozik az alakuló cégekkel kapcsolatos kérdésekkel és azok megoldásával. Ezek a cégek még 12 mun-kást foglalkoztatnának.

Az idei évtől lehetőség nyílt az Inkubátor keretein belül a virtuális lakói helyre is. Ami megkönnyítette a helyszűke megoldását az-zal, hogy a virtuális cégek minden támogatást megkapnak telephelyen kívül. Ez a fajta tag-ság azon egy évnél fiatalabb cégeknek kedvez, akiknek már van telephelye, de szükségük van segítségre. Ma két cég működik virtuális lakó-ként az inkubátor keretein belül, azzal hogy akár tíz virtuális cég befogadására is lehetősége lenne az inkubátornak.

Ez év kezdetétől megújított pályázat jelent meg, amely keményebb előkészületek mellett történő üzleti terv elkészítésével ad lehető-séget az inkubátortagságra. Akik csatlakoz-ni szeretnének, folyamatosan jeletkezhetnek, mivel a pályázati kiírás egész évre szól, há-romhavi elbírálással. Szabad hely ebben az évben is lesz, mivel év végéig négy vállalko-zónak befejeződik a három éves inkubációs idő, ami innovációs tevékenységeknel négy és fél év is lehet.

Ez évtől a Szabadkai Műszaki Szakfőisko-la együttműködésével, a főiskolás hallgatók le-hetőséget kapnak, hogy a gyakorlati képzést az inkubátor keretein belül- és az ottani cégeknél végezzél. Ez ösztönzi a fiatalokat, hogy merje-nek vállalkozni, valamint hogy megismerjék az inkubátorházba való bekerülés előnyeit.

Az Osztrák Fejlesztési Ügynökség a Vaj-daság AT Végrehajtó Tanácsa felkérésére elfo-gadta, hogy stratégiai partner legyen a Vajda-

ság Autonóm Tartomány Gazdaságfejlesztési Programjának támogatásában, hat program-csoport társfinanszírozása által.

A hat projektcsoport közül a BBI – (Buil-ding Business Incubator) fontos szerepet játszik az üzleti infrastruktúra kiépítésében, valamint a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésé-ben a Vajdaság AT területén. A BBI négy inku-bátorból tevődik össze – Nagybecskerek, Zenta, Újvidék és Szabadka, melyek közül a szabadkai Inkubátor támogatás címén 156.121,50 euró programeszközzel gyarapodott.

A BBI programtevékenységeit (a Vajdaság AT Gazdaságfejlesztési Programjának támo-gatására alakult stratégiai partnerségi progra-mom belül) a tartományi Gazdasági Titkárság valósította meg, élén Pásztor Istvánnal.

A Vajdaságban működő inkubátorok Fej-lesztési stratégiája 2011–2015 évre e támogatás keretein belül a „Vojvodina Cess” ügynökség segítségével, valamint a Linz-i „Tech2b” inku-bátor közreműködésével, az inkubátorok veze-tőségének aktív részvételével valósult meg.

A stratégia partnerség egyrészt az ausztri-ai szakmai intézmények és partnereik műsza-ki segítségnyújtása, illetve pénzügyi támoga-tásból állt.

A műszaki segítségnyújtás az osztrák partnerek és szakmai intézmények által va-lósult meg. Képzéssorozatokat biztosíttak az inkubátor cégei és a vezetőség részére. Öt lakó kapott lehetőséget, amely abból állt,

hogy az ausztriai szakmunkatársak fél éven keresztül felkészítették a cégeket arra, hogy miként jelenjenek meg a külföldi piacon. Ide tartoztak a tanulmányutak, amit külföldi cé-geknél töltöttek a vállalkozók, valamint a ta-pasztalatcsere, amely hasonló tevékenységű vállalatoknál történt. Ez év áprilisában egy, a vállalkozók részére szervezett kiállítás kere-tein belül megtörtént az ausztriai partnerek-kel az összeköttetés ahol cégeink tárgyaltak lehetséges partnerekkel. Ennek eredményei az év folyamán jelentkezni fognak.

A szerbiai inkubátorokban sikeresen vég-hezvittük azon képzések sorozatát, amelyek szükégesek a kezdő cégeknek. A képzések szé-leskörűek. A piackutatástól kezdve, a pályázat-írásig, jogi- számviteli tanácsadáson keresztül, szabványok bevezetése, munkaerőforrás fej-lesztéséig stb.

Lehetővé tettük pénzügyi-, marketing- és menedzsment konzultánsi szolgáltatások be-vezetését is!

Az auszriai „Tech2b” inkubátor egy álta-luk kifejlesztett szoftver használatát biztosí-totta azzal a céllal, hogy az újonnan jeletkező cégek üzleti terveinek elbírálását tegye egy-szerűbbé és hatékonyabbá, valamint hogy biztosítsa a már aktív cégek periodikus kö-vetését.

Lehetőség nyílt katalógusok kidolgozására, reklámfilm- és reklámtábla elkészítésére. Hét lakó részére létrehoztunk saját weboldalt, va-lamint egy közös weboldalt is üzemeltetünk a www.e-inkubator.rs címen, ami jelentősen le-egyszerűsítette a kommunkiációt és hatéko-nyabba tette az informaciócserét az inkubátor-ban működő cégek és a vezetőség között.

A linzi Klasterland segítségével, az Újvi-déki Műszaki Egyetem szakmunkatársaival megvalósult az Inkubator-klaster együttmű-ködési platformja és akcióterve, ami lehető-vé teszi a mindkét fél hasznára együttműködés kialakulását, megkönnyítve munkájukat, előre-haladásukat, valamint szolgáltatásaik körének bővítését. Az akcióterv május folyamán az in-kubátorban megrendezett konferencia kereté-ben kerül bemutatásra, ahol lehetőség adódik, hogy azok a cégek, amelyek a klaszter tagjai, je-lentős segítséghez jussanak az inkubátoron ke-resztül: képzések, bemutatók és a piacon való együttes fellépés megvalósításával.

Az elkövetkező időszakot kihasználva, pályázati lehetőségek útján szeretnénk fenn-tartani a kialakult együttműködést az auszt-riai partnerekkel, valamint bővíteni azt a a Felső-Ausztriában működő inkubátorokkal és más hasonló tevékenységű intézménnyel, amelyek a kis- és középvállalkozókat segítik.

Ződi Ildikóigazgató

Királyhalmán május 15-én került sor a falunapi ünnepség meg-rendezésére a felújított Kultúrház épületében. A műsorban felléptek a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szakcsoportjai. Fellép-tek az irodalmi szakkör tagjai, az énekkarok, a modern- és néptánc csoportok.

A Kultúrház előtti parkban paprikásfőző versenyre is sor került.Sok évnek kellett eltelnie, hogy a királyhalmiak ismét birtokukba

vegyék a maguk által épített kultúrházát.A királyhalmi Kultúrház – mint arra sokan emlékeznek –, magáno-

sítás útján a ludasi Peščara tulajdonába került. Az új tulajdonos több-

szöri tárgyalás után sem volt hajlandó visszaadni a falunak az épületet, ezért perre került sor. Maglai Jenő ügyvéd – a VMSZ szabadkai VSZ elnöke – és akkori munkatársai (Maglai akkor a Képviselő-testület el-nöke volt), kitartó és elkötelezett munkájának köszönve első- és má-sodfokon is pert nyertünk, így a Kultúrház először az önkormányzat, majd a faluhoz került vissza – korlátlan időre szóló használattal.

A felújítási költségekre 10 millió dinár értékben pályáztunk, amit meg is nyertünk. A felújítás munkálatai 2010. áprilisában kezdődtek és az idei falunapra be is fejeződtek. Ez volt az I. fázis. A II. fázis a Kul-túrház hátsó részének befejezése valamint a ,,kisdiszkó” felújítása.

Makkhetes helyi közösség kézimunka csoportja tavaly, azaz 2010-ben alakult meg Fehér Valéria vezetésével. A csoport körülbelül 20 aktív tagot számlál. Ez alatt a rövid idő alatt már három kiállítást szervezett meg jelentős sikerrel.

A 41. MIRK-en, amely április 22-e és 27-e között került megrendezésre Topo-lyán, első alkalommal vettek részt. A kis csapatok kategóriában 2. helyezést értek el.

A kézimunka csoport szorosan együttműködik a Vajdasági Magyar Folklórköz-ponttal, valamint Makkhetes helyi közösséggel.

Mindenki otthon dolgozik. Havonta két alkalommal jön össze a csoport a he-lyi közösség épületében. A tagok többek között szárazvirág kompozíció készítésé-vel, gyöngyfűzéssel, fazekassággal, festészettel és hímzéssel foglalkoznak. Ezen felül többen továbbképzésre járnak (gölöncsér, magyar népi hímzés).

A kézimunkán túlmenően a csoport célja a hagyományápolás is.

Egy igazi európai együttműködési történet – a szabadkai Inkubátor

A királyhalmi kultúrház felújítása

szAb

ó A

tti

lA fe

lvét

ele

KIRÁLYHALOM

SZABADKA, MAKKHETES HK

A tehetség és ügyesség sikere

Pásztor István elnöki beszámolóját a 2007–2011 közt eltelt időszakról illetve a 2011–2015-re vonatkozó elnökjelölti programot teljes terjedelmében elolvashatja: www.vmsz.org.rs illetve a VMSZ Facebook oldalán.

A Vajdasági Magyar Szövetség

ElnökségePásztor István

elnökPál Károly

ügyvezető alelnökdr. Bimbó Mihály

alelnökBogos Tivadar

alelnökDévavári Zoltán

alelnökErdély Lenke

alelnökBús Ottó

Dobai JánosDudás Károly

Egeresi SándorJózsa LászlóKern Imre

Knézi PéterLovas Ildikó Maglai Jenő

Pásztor Bálintdr. Varga László

A Vajdasági Magyar Szövetség TanácsaValka Károly a Tanács elnöke

Kormányos Lászlóa Tanács alelnöke

dr. Bimbó Mihály Bodor VladimirBogos Tivadar

Bús Ottó Ceglédi Rudolf

Csorba OttóDévavári Zoltán

Dobai János

Domány Dudás DianaDudás Károly

Egeresi Sándor Erdély Lenke

mgr. Fehér László Fremond Árpád

Ihász Mária Ilia László

Józsa László Juhász Attila Juhász Attila

ifj. Juhász Bálint

Juhász Zoltán Kern ImreKiss Gyula Knézi Péter

Kovács Elviradr. Körmöczi László

Lantos Lajos Lovas Ildikó Maglai Jenő

Mérges Sándormgr. Miavecz Béla

Németh Dezső

Nyilas Leonov Anita Nyilas Mihály

Pál Károly Pásztor BálintPásztor István

Pelt IlonaTalpai Sándor

Újhelyi Nándor dr. Varga László

Varnyú ErnőVilágos Tibor

8 2011. június 10. 9

közös ügyeinkközös ügyeink

A régi-új elnök a magyar-magyar összefogást szorgalmaztaA Vajdasági Magyar Szövetség Óbecsén tartotta

meg tisztújító közgyűlését, mely ,,A haladás bizo-nyossága” mottó jegyében zajlott. A küldöttek óriási többséggel ismét Pásztor Istvánt választották meg a szervezet elnökévé. A közgyűlésen részt vevő 281 küldött közül 275-en szavaztak rá.

,,A 2007 januári parlamenti választások után, felocsúdva a csak 53.000 szavazat okozta sokkból, rá kellett döbbenni, elolvadt a közösségi támoga-tás jelentős része. A választási eredmény egyértelmű jele volt annak, a párt elveszítette hitelességét, sza-vahihetőségét” – kezdte a négyéves ciklust összege-ző felszólalását Pásztor István pártelnök.

Rámutatott: ,,akkor a VMSZ-ben azt gondolták, a közösségi támogatás visszaszerzéséhez erőteljesen szakítani kell a szimbolikus politizálás gyakorlatá-val, mindent félrerakva nyitni kell a többi párt, a civilek és az ér-telmiség irányába, új arcokat kell felkutatni és helyzetbe hozni. Arra szövetkeztünk Magyarkanizsán, megállítjuk a zuhanórepü-lést, átgomboljuk és leporoljuk a saját és a közösségünk kabátját, kihúzzuk magunkat. Újra kihúzzuk magunkat”.

A VMSZ elnöke a Demokrata Pártra célozva hangsúlyozta: ,,azok, akikkel évtizedes koalícióban voltunk, vagyunk, akiket néha erőteljesen építettünk és akik észrevétlenül, lassan, de kí-méletlenül elszívták körülöttünk a levegőt, abban reménykedtek, hogy - politikai értelemben – megfulladunk”.

A délvidéki magyar érdekvédelem legfontosabb irányelvé-ről így vélekedett: ,,a Trianontól számított idő vajdasági magyar közéletének, közgondolkodásának, közbeszédének örökzöld té-mája, vajon létezzen-e, létezhet-e önálló vajdasági magyar poli-tika, pártpolitika, vagy az a dolgunk és sorsunk, hogy betagolód-junk valamelyik többségi pártba, azon belül magyar platformot alkossunk és onnan próbáljuk artikulálni és érvényesíteni érdeke-inket… Meggyőződésünk, a közösségi érdeket csak a magyar po-

litika által is generált párbeszéd eredményeként, magyarul tudjuk megfogalmazni, és csak a magyar politika hajlandó és képes tö-retlenül, kalkulációmentesen képviselni”.

A magyar-magyar párbeszéd beindításával Pásztor István azt mondta, hogy ,,talán az elmúlt négy évben semmi se járt akkora várakozással és feszültségekkel, mint a közösségen belüli viszo-nyok kezelése, a párbeszéd ügye. Különösen a többi párttal. Ez talán azért volt így, mert terhelt volt az előéletünk, széles és mély árkokat ástunk szorgalmas előéletünk során… Embert próbáló vállalkozás volt a Magyar Koalíciónak mind a létrehozása, mind a talpon tartása… Mindent összevetve, nem tartom túlzónak az állítást, hogy ma a vajdasági magyar közösségen belüli állapotok jobbak, mint voltak, kisebbek a feszültségek, nagyobb az egymás irányában gyakorolt nyitottságunk, rengeteg ügyben, kérdésben voltunk és vagyunk együtt gondolkodó és együtt tevékenykedő partnerek. Ennek az állításnak legékesebb bizonyítéka mindaz, amit a választói névjegyzék összeállításakor és a Magyar Össze-fogás kapcsán megéltünk. Felemelő volt, egyedi és egyszeri. Ha

semmi más nem történt volna az elmúlt négy év-ben, csak ez, akkor is megérte”.

Pásztor István a pártépítés kapcsán kiemelte, hogy szervezet négy év alatt több mint háromezer új taggal bővült. Mára a VMSZ-nek már több, mint 8.200 tagja van. A helyi szervezetek száma 121-ről 139-re duzzadt, a községi szervezetek száma 19-ről 25-re növekedett. Beszámolója végén megállapítot-ta, hogy “visszaszereztük a közösség támogatását és nyugodt lélekkel állíthatjuk: mindazon megfogal-mazott célt, amihez segítséget kértünk és kaptunk, meg is valósítottuk”. Gondolatmenetét azzal fejez-te be, hogy “jó irányba haladunk, de nagyon hosszú az út és nehéz a terep. Vigyáznunk kell egymásra”.

Az elnöki beszámolót a közgyűlés rövid vita

VAjDASÁg MA, 2011. MÁjuS 7.

A haladás bizonyossága – a VMSZ tiszújító közgyűléseÓbecse, 2011. május 7.

után – amelyben tizenketten vettek részt - elfogadta. Ezután következett a tisztújítás. Az elnöki posztra egyetlen jelölt a régi-új el-nök volt. Programbeszédében Pásztor István egyértelművé tette, hogy a jövőben is egyen-rangú párbeszédre törekszenek a politikai partnerekkel, de a “vazallusi szerepet” nem vállalják. Ugyanakkor a szélsőségesekkel nem vállalnak közösséget. Mint mondta, a párbe-szédnek nincs alternatívája. Aki viszont ki-zárja magát az együttműködésből, az magára vessen. Pásztor a VMSZ jövőbeni célkitűzé-sei kapcsán hangsúlyozta, hogy a párt meg

kívánja tartani eddigi pozícióját a politikai palettán, ugyanakkor vissza akarja szerezni a szabadkai, a zentai, az adai és a csókai önkor-mányzatokban a többségi pozíciót.

A tisztújító közgyűlésen részt vevő 281 küldött 279 érvényes szavazatot adott le a vá-lasztás során. 275-en szavaztak Pásztor István megválasztására és 4-en ellene. A közgyűlés emellett megválasztotta a párt új tanácsát, fe-lügyelő és fegyelmi bizottságát. A tanácstag-ságra jelölt 109 személy közül 44-en kerültek be a testületbe.

Ternovácz István

10 2011. június 10. 11

közös ügyeinkközös ügyeink

Közösségben, jó hangulatban, felelősséggel egymásért

Palánkán is vannak magyarok – állítják a kutatókMinden közhiedelem ellenére, Palán-kán

élnek magyarok és még működnek is! Nem elég, hogy a múlt évszázad derekán Pető-fi Sándor néven egyesületük volt (amelyet csak felsőbb rendeletre szüntettek meg), majd bronzérmes színjátszó csoportjuk, 1980-tól hagyományos farsangi jelmezbáluk, 2001-től Vecsera Sándor néven újraalakított egyesü-letük, havi közlönyük, magyar nyelvű rádió és tévé műsoruk a helyi médiákban, hanem még politikailag is szer-vezkednek. A tavalyi vezetőségváltás óta a VMSZ tagok száma 29-ről 114-re növekedett (további létszámnövekedés esedékes), a palánkai he-lyi szervezet mellett megalakult a tóvárosi és a dunacsébi HSZ is, úgy-hogy megszületett a Községi szervezet is. Az Új esélyt egy évvel ezelőtt alig 20-an olvasták, ma már 300 magyar családba jut. A Községi szerve-zetben tevékenyen működik a Női fórum, várhatóan május elején meg-alakul az Ifjúsági szervezet is. A 35 tagú Női fórum minden kedden rendszeresen találkozik, pillanatnyilag pedig a Vecsera Sándor MME-vel közösen megrendezendő Húsvétváró program előkészítésével van elfoglalva. Emberbaráti akciójaik állandó jellegűek, a múlt év végén egy héttagú tóvárosi családot örvendeztettek meg önkéntes adományokból összegyűjtött segéllyel, most egy másik, ezúttal palánkai magyar csa-lád nehézségein igyekeznek majd könnyíteni a szorgalmas nők. Min-den szombaton, a VMSZ irodájában, három ügyvéd ingyenes jogi ta-nácsokkal látja el a hozzájuk fordulókat. Eddig kb. 40-en fordultak jogi segélyért, s mindegyik esetben meg lett találva a megoldás. Az utóbbi

időben a polgárok túlnyomórészt a kettős ál-lampolgárság kérdésében fordulnak a jogi ta-nácsadókhoz. Minden vasárnap délelőtt pe-dig a VMSZ irodájában kávéra gyűlnek össze a polgárok, ahova nem csak a VMSZ tagokat várják barátkozásra, társalgásra. A közeljövő-ben a palánkai körzeti szervezet egy körkér-dést-kérdőívet fog intézni a palánkai ma-gyarsághoz, amellyel igyekszik megtudni mi

nyomja a polgárok lelkét, mik a mindennapi gondjaik, mely problémák orvoslásában tud majd segíteni a későbbiekben. A legújabb pozitív do-log a palánkai magyarság életében a három érdekszervezet, a VMSZ, a Vecsera Sándor MME és az Egyház közeledése egymáshoz a közös cél érdekében: a megmaradásunk érdekében.

Kedves vajdasági (délvidéki) magyar testvéreink! Legyetek jóhisze-műek és elnézőek: az hogy valaki akadozva beszél anyanyelvén még nem jelenti, hogy kevésbé magyar mint ti ott, ahol szép nyelvünk csen-gése mindennapos és elterjedt. Gondoljatok bele, hogy minden félelem, elnyomás, asszimiláció mellett mi megmaradtunk magyarnak, s nemze-ti önérzetünkre sokkal serkentőbben hat a testvéri jobb, mint a közöny és a megvetés. Hogy is mondá Vörösmarty Mihály:

A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.

A VMSZ palánkai KSZ-e

Az idén fenállásának 20. évfordulóját ünneplő törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület szervezésében Törökkanizsa fő-terén május 2-án tartották meg a III. Észak-bánáti Néptánc-találkozót – nemcsak az itteni közösség, de mindazok ünnepeként, akik számára fontos a hagyományok, így a néptánc és a népzene ápolása.

A rendezvény bevezető részében, mintegy kedvcsinálóként, Jó ebéd-hez szólt a nóta: a kora délutáni órákban a zentai Délibáb Művelődé-si Egyesület Sarkantyú tamburazenekara, a csókai Szent Száva Mű-velődési Egyesület dalköre, majd a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület Kicsi csillag és Pöngettyű citerazenekara, illetve a szabadkai Juhász zenekar szórakoztatta a közönséget, majd a martonosi mazso-rettek látványos előadása vezette fel a néptáncegyüttesek bemutatko-zását.

– Harmadszor találkozunk itt Törökkanizsán, s a korábbiakhoz ha-sonlóan a mai szemle is nemzetközi szintű, hiszen a vajdasági fellépők mellett körünkben üdvözölhetünk magyarországi és romániai néptán-cosokat is.

Így ölt határtalan jelleget a népzene és a néptánc, tisztelete és a ha-gyományőrzés pedig így kovácsolja össze kultúráinkat határon innen és túl…

Reméljük, a jövőben sem lesz ez másképp, hiszen a törökkanizsai találkozó a Magyar Nemzeti Tanács által kiemelt fontosságú kistér-ségi rendezvénnyé lépett elő, amelyet a hagyományőrzés jegyében a jövőben ugyanígy szeretnénk megszervezni- köszöntötte a résztve-vőket, a közönséget és a meghívott vendégeket Kovács Magdaléna, a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület elnöke.

Az eddigi két s az idei találkozó védnökeként hasonló gondolatok-kal nyitotta meg a rendezvényt Egeresi Sándor, a Tartományi Képvise-lőház Elnöke is:

,,…A vidékeinken évszázadok óta egymás mellett és a történelmi viharok dacára együtt élő nemzeti közösségek egymásra ható, egymást kiegészítő néphagyományainak, értékeinek, kultúrájának megőrzése mindannyiunk érdeke…Tartományunk, az itt élő nemzeti közösségek kultúrájának sokszínűsége képezi azt a kincset, amelyre büszkék va-gyunk, és amelynek alapján ismernek bennünket Európa-szerte’’ – fo-galmazott megnyitóbeszédében Egeresi.

S hogy valódi sokszínűségről beszélhetünk, arról a fellépők gon-doskodtak, pergő, látványos, szívmelengető produkcióikkal: a szanádi Vuk Karadžić ME, az adorjáni Szőke Tisza ME, a Szeged táncegyüt-tes Kerepetye néptánccsoportja, a zentai Kali Jakh, a romániai Gottlob néptáncosai, a szerbkeresztúri Milan Ajvaz ME, a tornyosi Romano Romano drom, a nagykikindai Egység ME, a csókai Szent Száva ME, a martonosi Romák Egyesülete, a csókai Móra Ferenc ME és természe-tesen a vendéglátó Tiszagyöngye ME Tiszavirág és Tiszafa néptánc-csoportja.

A nagyszabású rendezvényt szabadtéri koncert zárta, melyen a Gold Old Times, a Music Company és a Baswing szórakoztatta a közönsé-get – bizonyítva, hogy rohanó világunkban, ha megteremtjük annak fel-

tételeit, együtt élhet s teret kaphat a modern és a hagyományos zene is. – Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a találkozót idén már a

Magyar Nemzeti Tanács kiemelt fontosságú kistérségi rendezvénye-ként szervezhettük meg. A Magyar Nemzeti Tanács mellett támoga-tásukért szeretnék köszönetet mondani a Tartományi Oktatási, Köz-igazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárságnak, Egeresi Sándor Úrnak, a Tartományi Képviselőház Elnökének, Dudás Károlynak, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Elnökének, Bús Ottó tartományi kép-viselőnek, Törökkanizsa község önkormányzatának, a rendezvény mé-diatámogatóinak és mindenkinek, aki munkájával, törekvéseivel hozzá-járult ahhoz, hogy a néptánc e bánáti szemléje valóban sikeres és egyre inkább ismert színfolt legyen a művelődési rendezvények sorában.

A néptánc és népzene seregszemléjeként e találkozót azzal a ne-mes céllal hívjuk életre évről-évre, hogy eggyé kovácsoljuk a hagyo-mányápoló egyéneket és közösségeket, tánccsoportokat és Művelődési Egyesületeket.

A fenállásának 20. évfordulóját ünneplő Tiszagyöngye ME üze-neteként ezért zártam megnyitóbeszédemet az alábbi gondolatokkal: Április 29-én ünnepeltük a Táncművészet világnapját. Úgy gondolom, hogy e gyönyörű ünnep része a néptánc művészete is: a magyar, szerb, roma és román közösség tánca, ritmusa, sajátos hangulata – mindaz, amit a rohanó világ nem temetett maga alá.

Azért nem tudta ezt megtenni, mert minden közösségben vannak és lesznek olyanok, akiknek szívügye a néphagyományok bemutatása és megőrzése. Nézzenek csak körül: itt vannak ők együtt, hogy értékeiket Önöknek is bemutathassák. És joggal lehetnek büszkék arra, amit tud-nak, és amit képviselnek. Kívánom, hogy a jövőben még többen tartoz-zunk e közösséghez – nyilatkozta Kovács Magdaléna, a Tiszagyöngye ME elnöke a III. Észak-bánáti Néptánc-találkozó összegzéseként.

Az Újfalu Helyi közösség VMSZ Női Fóruma május 6-án jóté-konysági batyubált szervezett. A jó hangulatról Szabó Batancs Ist-ván és zenekara gondoskodott. Az első tombolát Ubori László, Új-falu helyi közösség és a VMSZ Szabadkai VSZ elnökségének tagja húz-ta ki. Legközelebb július 1-én, majd augusztusban kerül sor újabb jótékony-sági bálra, amelynek ösz-szegéből iskolakezdési csomagot készítenek a rá-szoruló családok gyerme-keinek.

Az Újfalu Helyi közösség VMSZ Női Fóruma a márciusban megtartott jótékonysági batyubálon befolyt összegből húsvéti cso-magokat osztott a rászoruló családok gyermekeinek. A csomag osz-tás hangulatát szépítette az Ébredés zenekar, valamint a gyermekek szebbnél szebb versei.

TöRöKKAnIZSAPALÁnKA

SZABADKA, ÚjFALu HK

A hagyományápolás összetartó ereje

12 2011. június 10. 13

közös ügyeink múlt, KöZÉlEt, KultúRa

Május elején a muzslyai VMSZ Ifjúsági Fóruma tisztújító közgyűlést szervezett, ahol Kollár Tündét elnöknek, Borbély Tivadart alelnöknek, elnökségi tagoknak pedig Tóth Kriszti-nát, Bakos Árpádot és Kocsis Zoltánt választották meg.

Kiemelték, hogy fontosnak tartják az ifjúság aktívabb rész-vételét és bevonását a politikai életbe, hisz így betekintést nyerhetnek a párt működésébe, munkájába és egyéb tevékeny-ségeibe.

Anyanyelvünk és hagyományaink őrzését és ápolását is folytatni kell, ugyanúgy, mint a jótékonysági akciókat, segítve azokon, akik nehéz körülmények között élnek, mert egy kis egymásra figyeléssel és segítségnyújtással sokat tehetünk, örö-met is szerezhetünk.

Május 14-én a muzslyai VMSZ Ifjúsági Fó-

ruma hétvégi pótoktatást szervezett. A pótok-tatáson első alkalommal 12 gyermek vett részt, akik játékos feladatokkal, csapatmunkával is-merkedhettek meg.

Ezek az órák olyan alsós diákok részére áll-nak rendelkezésre, akiknek nehézségeik akad-nak egy-egy tantárgyból, vagy gyakorlást igé-nyelnek akár magyar nyelvből, idegen nyelvből, matematikából.

Az Ifjúsági Fórum aktivistái segítenek a gye-rekeknek, hogy minél jobban elsajátitják a kö-vetelményeket, illetve javítanak a hiányosságo-kon.

Emellett, a tantárgyakon kívül hagyomány-ápolással is foglalkoznak. Megismertetik a di-ákokkal népszokásainkat, megemlékeznek jeles ünnepeinkről is.

Az Ifjúsági Fórum fiataljait a sokszínűség jellemzi. Vannak köztük zenészek, akik majd különböző gyermekdalokat tanítanak, népdalo-kat, -táncot.

Továbbá olyan fiatalok is, akik szeretik a képzőművészetet, barkácsolást, és ezt a tudást szívesen megosztják a gyerekekkel.

A DIÁKOKKAL AZ AKTIVISTÁK MELLETT HÁROM FIATAL PE-DAGÓGUS IS FOGLALKOZIK. NA-GYON LELKESEK ÉS SZÍVESEN VÉG-ZIK EZT A FELADATOT, EZÉRT A MUZSLYAI VMSZ IFJÚSÁGI FÓRUMA ARRA KÉRI A SZÜLŐKET, HA KED-VET KAP GYERMEKÜK, SOK SZERE-TETTEL VÁRJÁK ŐKET.

A PÓTOKTATÁS ILLETVE FOG-LALKOZÁS SZOMBATONKÉNT KE-RÜL MEGRENDEZÉSRE MUZSLYÁN A PETŐFI SÁNDOR MME KÖNYV-TÁRTERMÉBEN, DÉLELŐTT 10 ÓRÁ-TÓL.

A gyerekek tetszésüket jelezték és már tü-relmetlenül várják a következő összejövetelt!

Borbély Tivadar

Palicson 2011. április 2-án táblát avattak a valami-kor Földműves iskola homlokzatán. A tábla felhelye-zését a palicsi helyi közösség kezdeményezte abból az alkalomból, hogy 115 évvel ezelőtt alakult ez az in-tézmény.

A kezdeményezők fontosnak tartották , hogy ne hagyjuk veszni azokat a kultúrtörténeti értékeket, amik mellett naponta elmegyünk. Sajnos, a valamikor oly nagyhírű Földműves iskoláról is sokan már meg-feledkeztek, sőt az ifjabb korosztály azzal sincs tisztá-ban, hogy micsoda nagyszerű kezdeményezés volt ez az 1896-ban alapított intézmény.

Szabadka sz. kir. város hatalmas homokterülettel rendelkezett, amiről a filoxéravész megjelenéséig úgy tartották, hogy sivár, értéktelen. A városvezetés fel-ismerte a futóhomokban rejlő lehetőséget, szőlőter-melésre ösztönözte az itt élőket. Hirtelen olyan nagy lett a kereslet a homokterületek iránt, hogy 1889-ben az árverés szabályozásával tették lehetővé, hogy az itt élő szegényebb sorsúak is homokföldekhez jussanak. 1890 végén már 7000 hold szőlős volt.

Ebben az időben felmerült egy gazdasági tanintéz-mény létrehozásának a gondolata is, aminek az ünne-pélyes megnyitására végül 1898 április 2-án került sor. Megvalósulása köszönhető volt annak a vezetésnek, amely felismerte, hogy a tudás megszerzésébe fekte-tett tőke soha sem kidobott pénz, hisz csakis a dolgok pontos ismerete, a sokrétű tudás a biztosítéka a fejlő-désnek, az előre haladásnak.

AZ ISKOLA MEGNYITÓJÁRA A VÁROSI VENDÉGEK MÁR VILLAMOSON ÉRKEZ-TEK. JÓKAI ÁSVÁNYI LAJOS ISKOLAIGAZ-GATÓ VEZETÉSE ALATT EZ LETT AZ OR-SZÁG LEGSZEBB FÖLDMŰVES ISKOLÁJA. MESSZE FÖLDRŐL ÉRKEZTEK MEGCSO-DÁLNI A FUTÓHOMOKON LÉTREHO-ZOTT MINTAGAZDASÁGOT. ÚGY VÉLTÉK, HOGY EZ AZ ISKOLA AGRÁREGYETEMMÉ FOG KIFEJLŐDNI. SAJNOS AZ I. VILÁGHÁ-BORÚ EZT MEGAKADÁLYOZTA.

A háború után nemcsak, hogy megszüntették az is-kolát, hanem hagyták, hogy feledésbe merüljön.

A szőlőtermelés viszont meghonosodott a vidéken, és a szőlő feldolgozására szolgáló kisüzemeket idő-vel a pincegazdaság váltotta fel. Sajnos mára már az is csúfos véget ért, idegen kezekbe végezte, olyano-kéba, akiknek csak az egyéni érdek lebegett a szemük előtt, megfeledkezve azokról az emberekről, akik ki-alakították, felvirágoztatták és hagyománnyá tették a szőlőtermesztést.

A Földműves Iskola megszűnése óta ilyen jellegű iskola nem csak Palicson, de Szabadka Község terü-letén sem létesült. A jelenlegi városvezetés nem méltó követője nagynevű elődeinek, hiszen nem fordít kellő gondot az oktatás fejlesztésére, várat magára a meg-lévő általános iskola bővítése, új óvoda, bölcsőde ki-építése.

A valamikori Erzsébet Királynő útját (ma Zelen-gora utca) a Földműves Iskola jóvoltából gyümölcs-fák, díszfák, cserjék díszítették, amiből mára már csak a szép fenyőfák maradtak. Őket nemhogy rózsák és

díszcserjék nem tarkítják, hanem halmokban áll a sze-métkupac, ami rontja az amúgy is szebb időket meg-élt település látképét. A városvezetést a vállvonogatás, a feladatok áthárítása és a hatáskörök alól való kibú-vás jellemzi.

Pedig a földműves iskola elindulásának idején Pa-licsfürdő még egységesen fejlődött. A megtermelt ja-vakat Palicsfürdő építésére, szépítésére fordították. A mostanság turisztikai látványosságként emlegetett Víztorony, Női fürdő és Vigadó is ezekben az években épült. Ma annak vagyunk tanúi, hogy a nehézségek árán megtermelt javakat elviszik tőlünk, fejlesztésre, úthálózat, víz- és szennyvízvezeték, kultúrház kiépíté-sére sem biztosítanak anyagi forrásokat.

Félő, hogy a most felújítás gyanánt szétbontott Női Fürdő nehogy az enyészet martalékává váljon, hisz a már évek óta felújítás alatt álló Vigadó még a mai na-pig is zárva áll az arra látogatók előtt.

A Földműves iskola megálmodói a tudásban, a fej-lődésben, fejlesztésben látták a jövőt, mindvégig az itt élők érdekeit tartva szem előtt. Ma Palics egységének szétrombolására tett igyekezetnek lehetünk a tanúi, ami két részre igyekszik bontani azt az egységet, amit eleink oly nagyon igyekeztek megteremteni.

Ne hagyjuk ezt a szellemi hagyatékot elkallódni, ne engedjük, hogy Palics kultúrtörténetét elferdítsék, meghamisítsák.

Törődjünk értékeinkkel, mint amilyen ez a Föld-műves iskola is, amely a mély hallgatásból napvilág-ra került.

Bánjunk odafigyeléssel a ránk hagyott javakkal, ne engedjük, hogy Palicson megbomoljon az az egység, ami már évszázadok óta jellemzi ezt a települést.

Bízom benne, hogy Palics lakosai felelősségteljes döntéseket tudnak hozni, és nem fogják hagyni, hogy idegenként bánjanak velük a saját településükön, hi-szen tudjuk, hogy a föld azoké, akik művelik, akik itt élnek rajta, és ne hagyjuk, hogy ez másként legyen!

Segítsük a Palicsi Helyi Közösség vezetését abban, hogy Palics városi önkormányzattá válhasson saját be-vételi forrásokkal, amiből majd ismét lehetőség nyílik ilyen, és ehhez hasonló létesítmények kiépítésére.

Dobó Márta

Muzslyai hírek– az Ifjúsági Fórum játékos pótoktatás szervez az alsós diákoknak

1896-ban alakult a palicsi Földműves iskola

A Bethlen Gábor Alapítványnak köszön-hetően a törökkanizsai Srećno dete Iskoláskor Előtti Intézményben áprilisban pedagógus-képzést szerveztek az óvónők és tanítónők ré-szére. Az akkreditált pedagógusképzési prog-ramot A 100 játék néven bonyolították le. Az intézmény 500.000 forintot nyert, s ezt az ösz-szeget képzésre, új játékok vásárlására és szá-mítógépes felszerelés vásárlására fordítják.

A pedagógusképzésen 18 óvónő és tanító-nő vett részt, de figyelemmel kísérte azt Pópity Egon, a községi tanács oktatással megbízott tagja, Orosz Urbán Csilla projektmenedzser és Újhelyi Nándor, a községi képviselő-testü-let elnöke is.

A Besnyi Szabolcs által vezetett, össze-sen 21 órás akkreditált képzésen bemutatott program kitűnően kiegészítheti a hagyomá-nyos oktatást, hiszen sokkal könnyebb az is-meretekre szert tenni vagy azokat átismételni,

ha a gyerekek közben játszhatnak. A játékkal köztudottan nevelni is lehet s ennek elsajátítá-sa is a képzés részét képezte. A program célja az volt, hogy a résztvevők aktív tudást szerez-zenek e gyakorlatias képzés alatt.

– Három évvel ezelőtt hangot adtunk an-nak a törekvésnek, hogy javítani szeretnénk az oktatás, elsősorban a magyar nyelvű ok-tatás színvonalán. Az elmúlt években ingye-nes továbbképzéseket szerveztünk, beindult a magyarszakos informatikai gimnázium, mely egyedülálló Vajdaságban. Ma pedig a Beth-len Gábor Alapítványnak köszönhetően pe-dagógusképzést szerveztünk az óvónők és tanítónők részére. Szeretnék köszönetet mon-dani Orosz Urbán Csillának, a pályázat írójá-nak és Vass Szabó Csillának, az óvoda előző igazgatónőjének, akik megálmodták e pályá-zatot. Köszönettel tartozom az óvoda jelenle-gi vezetőségének, illetve a képzésen résztvevő

óvónőknek és tanítónőknek, akik a képzésnek köszönhetően növelni tudják az oktatás szín-vonalát. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács meghírdette a beis-koláztatási programot, tehát azoknak a szü-lőknek, akik most íratják be gyermeküket első osztályba beiskoláztatási támogatást biztosít a MNT, valamint idén indítja el ösztöndíj-programját is a főiskolára illetve az egyetemre íratkozó diákok számára – mondta az akkre-ditált képzés megnyitónapján Újhelyi Nándor, a községi képviselő-testület elnöke.

M.Sz.

Akkreditált pedagógusképzés a törökkanizsai óvodában

TöRöKKAnIZSA

MuZSLYA

14 2011. június 10. 15

kiCsiknek-nAgyOknAkszórAkOzás

Az oromi Galipoli Kft szervezésében május 24-én a

szabadkai Galleria hotel átriumában mintegy 1200 vajdasági publikum előtt fellépett a Showder-klubból jól ismert Hadházi László és Benk

Dénes. mintegy másfél órán át szórakoztatták egyedi, stand up

comedy stílusú műsorukkal a közönséget.

A műsor fővédnöke a Vajdasági Magyar Szövetség.

Windmill Fest 2011A Windmill Fest elnevezésű zenei fesztivált idén második

alkalommal szervezi meg az oromi People civil szervezet május 28-án. A rendezvény az oromi szélmalomnál kerül megrendezésre, ami egyben a szervezet székhelye is. Ebben az évben is sikeres pályázatoknak és támogatóknak köszönhetően tudjuk a fesztivált megvalósítani. A tavalyi évvel ellentétben, amikor is a rendezvény ingyenes volt, idén a belépőkből befolyó összeget teljes egészében jótékonysági célra fogjuk fordítani. Adományunkat a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi szolgáltató központ javára ajánljuk fel, azon belül is a korai fejlesztés megsegítésére, ami 1-10 éves gyermekek fejlesztését jelenti, amelyre nagyon nagy igény van.

Az egy napos, két helyszínes fesztiválon – a szélmalom melletti nagyszínpadon felléptek a csantavéri Silence Limit rockzenekar, a Lábos Electric Orchestra alternatív zenekar és a szegedi Nemulass alternatív zenekar. A szélmalomban pedig az elektronikus zene kedvelőinek tettek eleget szabadkai vendég DJ –k, 22 és 2 óra között Ascaloon, Gabriel Bin és Chrono zenélt.

A fesztivált tábortűz és az óbecsei Fingerbang koncertje zárta.Annak érdekében, hogy minél több érdeklődő eljuthasson a rendezvényre, két ingyenes

autóbuszjáratot indíttak, az egyik Magyarkanizsa központjából, érintve Adorjánt, Oromhegyest, Tótfalut és Völgyest. A másik Horgosról indult, érintve a kispiaci bekötőt, Bácsszőlőst, Hajdújárást, Palicsot, Szabadkát és Békovát. A rendezvény teljes területén szelektív hulladékgyűjtéssel járultak hozzá környezetünk védelméhez. A Körkép melléklete • Felelős kiadó: Vajdasági Magyar Szövetség, 24000 Szabadka / Subotica, Ago Mamužić u. 11/I. •

Szerkeszti a szerkesztőség: Bús Ottó, Dévavári Zoltán, Dudás Károly, Pál Károly. Főszerkesztő: Lovas Ildikó •Arculat, grafikai szerkesztő: Lackó Lénárd (e-mail: llacko@tippnet.rs) • Nyomtatja: Rotografika Kft. • Megjelenik havonta.

Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Kicsiknek: Nem szeretem a strucctojást, mert sok festék kell rá. Nagyoknak: Megszabad locsolni?A helyes megfejtést beküldők közül könyvjutalomban részesül: Balla Réka, Herceg János 104., 25243 Doroszló Pázmány Bernadett, Kosovska 18., 23332 Oroszlámos Hunyadi László, JNH 17., 23222 Tóba

nAgYOK

nAK

KICSIK

nEK