József Attila-műsor

1. Ugye pajtás 7.Tiszta szívvel 13.Bánat2. 2.Csak az olvassa 8.Áldalak búval... 14.A

Dunánál(Hexa)

3. Csókkérés tavasszal 9.Tedd a kezed... 15.Klárisok

4. 4.Lidi nénémnek... 10.Rög a röghöz 16.Óda

5. Kertész leszek 11.Ringató 17.Gyöngy

6. 6.Nemzett József Áron 12.Medvetánc 18.Elégia

1. Azt mondják 25.Gyermekké tettél 30. Kész a leltár 26.Mama 31. Proletárdal

2. 27.Altató 32. József A.

3. Eszmélet 28.Kései sirató

4. Rejtelmek

1

József Attila verseinek fontosabb motívumai

1. Anya-motívum (szeretetéhség, szeretethiány; a "mama" hiánya; csalódás-csalódottság; mitizált anyakép, mely a szerelem témáiban is benne rejlik; emlékképek: fantázia és valóság; a freudizmus költői motívumokban ^anyakomplexus^;

vágyakozás-neurózis; pszichoanalízis; skizofrénia)

2. Gyermek-motívum (a valamiféle bűnösség eredője; emlékképek: szorongás; arányok kérdései; az öcsödi évek; Monor; jóság-rosszaság problémái; a gyermek-lét ^éretlenség, meg nem értettség, játszani tudás, félelem a veréstől^ és a felnőtt-lét szembeállítása; együtt az anya-gyermek-szerelem motívumcsoport; születés- és halál-képzetek társulnak hozzá gyakran; mesemotívumok; társadalmi szinten a jogfosztottság és a kiszolgáltatottság absztrakciójának képi megfelelője)

3. Felnőtt-motívum (önmagára vonatkoztatva az öntudatra ébredés, az eszmélés, a tapasztaltság, a felelősségvállalás, gyakran a csalódottság

2

képzetköre; szembeállítódik a gyermeki állapottal, mely naív, ártatlan, tudatlan, felelőtlen ígéretekkel teli; lét- és önelemző filozofikus versekben gyakori, idő- vagy értékszembesítés lírai folyamatában, többször a gyermek-motívummal együtt; többször önmagával, sorsával való szembesülés jelzése pl. az önmegszólító típusú versekben)

4. Rend-motívum (igen fontos motívum, átíveli az egész József Attila-költészetet, leginkább a nagyversekben kap központi szerepet; gyakran szerepel együtt a szabadság-motívummal, elsődleges követelmény J. A. szerint a szabadság, abból jöhet létre az emberi rend; a külső és a benső világ rendjének antinómiájában fontosabb a benső rend, melyet szinte mérnöki tervezéssel képzelhet el - alkothat meg - a költő, és majd a "külvilág" később veszi ezt tudomásul; általában szembeállítódik az emberi és az embertelen ^ vagy ember nélküli^ rend; J.A. rendelképzelése nem didaktikus, a "homo ludens", a játékos ember a szimpatikus számára, "Félek a játszani nem tudó emberektől" - mondja)

5. Táj-motívumok (már első költeményeiben is átértelmeződik a táj: sohasem csupán tájleíró költemény, mindig valamilyen "apropó" az, ami ihletet ad egy táj vagy tájrészlet leírására; a táj képe

3

rendszerint emberi indulatokat, sorsokat, filozófiai összefüggéseket "hordoz", vagy egyszerűen szimbolikus jelentésű; a későbbi versekben bonyolultabb a képlet, a külső és a "benső" táj egymásra vetül, gyakran elkülöníthetetlen; mindazt a problémát sűríti a ^metaforikus^ tájkép, ami az egyént ^a lírai ént^ és a közösséget sorsában érinti; gyakori az ilyen "tájversekben" az idő és értékszembesítés, a filozofikus gondolatmenet, az un. komplex költői kép)

6. Haza-motívum (többszörös jelentéskörű motívum; gyakori megjelenési formája valamely miniatürepikai szeletben egy-egy költemény elején a hazafelé induló, hazaérkező vagy hazavágyó ember ^költő, lírai én^ képével együtt az egyszerre konkrét-egyedi és általános-absztrakt jelentésű képsor; másrészt az otthonosságnak, az "otthon-levésnek" a gondolatköre is hozzá tapad; illetve a hazaszeretet megnyilvánulásai ^a kritikát is beleértve^; a haza, az otthon-kép gyakran szerepel együtt az anya-motívummal és a gyermek-motívummal)

7. Tárgy-, állat-motívumok (a József Attila-i metamorfózis-játék elemei; együtt járnak a nézőpont váltogatásával, illetve valamely szimbolikus szerep

4

lírai-drámai "eljátszásával" ^jó példa rá a medve, a szarvas, a farkas stb. szerep^; a tárgyak pedig mint a cseppben a tenger, tipikusságukkal tételezik azt a világot, világrendet, amelynek jelképeként szerepelnek ^pl. súroló kefe, olajos rongy, lakat, stb.^; legtöbbször a sűrítés vagy az éles kontrasztozás eszközei)

8. Isten-motívum (az európai kulturális vérkeringésbe való bekapcsolódás jelképe; a szelídség,jóság jelképe; ugyanakkor a lázadás és a fiúi tiszteletadás problematikusságának jelképe; semmiféle modorosság vagy öntetszelgés nincs ebben a motívumban, így a megváltó-szerep sem kap nagy hangsúlyt)

Néhány szó fontosabb József Attila-versekről

KÖTETEK és fontosabb versek:

SZÉPSÉG KOLDUSA 1922. Szeged (Koroknay) (Az előszót Juhász Gyula írta)

Nagyrészt a nyugatosok modorában írt verseket tartalmaz; Ady, Kosztolányi és főleg Juhász Gyula hatása érvényesül.Saját hangját azokban a versekben találja meg, amelyek saját élményből vagy emlékből fakadnak.

5

Fontosabb versek: Éhség (a szegényparaszti élet megdöbbentően realisztikus képsora alkotja a lírai folyamatot)Holttest az utcán (városi munkástragédia)Spleen (Baudelaire-élmény, dekadencia,kiábrándultság)

Csókkérés tavasszal (egészségesen friss diákélmény, saját hangütés, formai biztonság, virtuozitás; Gebe Mártához írt vers)

Ősapám (Ady-hatás; magyarság-élmény)Őszi alkonyat (Juhász Gyula hatása; impresszionista képi világ)

Tél (szociális érzékenység jellemzi, részben Kosztolányi-hatás, részben saját élménykörből táplálkozik: az élmény jelzése és a filozofikus gondolkodásmód már egyszerre érvényesül)

Ó, zordon szépség (jóság és szépség-kultusz, természet-áhitat, mely későbbi verseiben szinte mindig filozofikus tartalommal telítődik; leginkább Kosztolányi-hatást mutat)

Fiatal életek indulója (az Ady-élmény sajátos József Attila-i változata, itt a TI-ből már MI lesz)

Parasztanyóka (hideg, pontosan kimért, fegyelmezett forma; hű valóságkép, finom megfigyelések verssé munkálva ^Kosztolányi-módszer^)

6

Néhány szó fontosabb József Attila-versekről A második kötet: NEM ÉN KIÁLTOK 1925. Szeged (Koroknay)Ciklusok: FérfiszóvalVillámok szeretőjeA legutolsó harcosNem én kiáltokA művészet három arca

Feltartóztathatatlan elemi erőként képzeli el az egyén és a társadalom kiszolgáltatottjainak lázadását az ifjú költő. (Arról még nem tud reális képet adni, hogy mi az, ami elemi erőként működik.) Két lehetősége van az EMBERNEK, az egyre öntudatosabb költőnek: vagy eggyé lenni a világgal, annak természeti erőivel, társadalmi mozgalmaival, közösségeivel, vagy szembeszállni minden emberellenes erővel, s legyőzni azt.

A világgal szemben vállalt harc nyomán egyre inkább körvonalazódik a saját személyiség, illetve az a logikai és érzelmi viszonyrendszer, amelyben a személyiség létezik.

Új, karakterisztikus témák bomlanak ki:a NŐ (Nyolcesztendős lányok; Nő a tükör előtt)a SZEGÉNYEMBER (Lopók között szegényember; Szegényember balladája)a FÉRFI (Férfiszóval; Jövendő férfiak)

7

a MEGFÁRADTAK (Megfáradt ember; Imádság megfáradtaknak)ISTEN és a hozzá kapcsolódó gondolatkör (Karácsony; Imádság...;Kiáltunk Istenhez; Lázadó szentek)

a TERMÉSZET új megközelítése, részben az újnépiesség nyomán (Erdélyi József),részben a bartóki folklór, a "tiszta forrásból" eszménye nyomán -- más oldalról a panteisztikus természetimádat is érvényesül(Rög a röghöz; Tavasz van! Gyönyörű!; Szép nyári este van)

a MŰVÉSZET (Minden rendű emberi dolgokhoz; Művészet az emberek között)

Új, a későbbiekben meghatározó motívumok, jelképek születnek: pl. a gyémánt és az üveg (szilárdság; tiszta forma; átláthatóság; ragyogás, szépség, természeti tünemény, de az emberhez is van köze)

a fű, fa, kristály, patak, stb. (Whitman és Kassák-motívumok nyomán a létformák valamiféle arché-i, őselemei, melyekkel azonosulni lehet, vagy kiválni belőlük)

8

Néhány szó fontosabb József Attila-versekről A NEM ÉN KIÁLTOK c. vers a kötet prológusa (1925)

szabadvers (Kassák; Whitman nyomán, illetve az expresszionizmus hatására)

merész asszociációk (részben még szimbolizmus, részben már avantgárd)

apokaliptikus képek valamilyen nem körvonalazható változásról (lehet ez természeti vagy társadalmi, esetleg egymásból következően mindkettő)

kozmikus világszemlélet jellemzi a képsort (a legkisebb is összefügg a legnagyobbal, a legközelebbi a legtávolabbival, az ember kiáltása a természeti katasztrófák hangjával)

a menekülés-motívum önmegszólító verstípus-részletben jelenik meg

az ember-közösségben és a természetben való feloldódás vágya panteisztikus képekben nyilvánul meg

a lírai én valami kozmikus megváltásra vár, a megőrült sátán ellen (minden gonoszság és rosszaság szimbóluma) segítségül kell hívnia minden létezőt: "Ó, gépek, madarak, lombok,

9

csillagok!" (az itt segítségül hívott erők későbbi verseiben fontos központi motívumok lesznek)

Otthoni elemzésre ajánlott versek: ÉHSÉGA LEGUTOLSÓ HARCOSCSÖNDES ESTÉLI ZSOLTÁRCSÓKKÉRÉS TAVASSZALSzóbeli felelésre: NEM ÉN KIÁLTOK (TANANYAG !)

Néhány szó fontosabb József Attila-versekről 6.

A harmadik kötet: NINCSEN APÁM, SE ANYÁM (Géniusz, Budapest, 1929. Megjelent Szegeden (Koroknay)

A világot átölelni akaró, naív-gyermekien szocialisztikus vágy-világkép mindinkább szembesül a kegyetlen valósággal. A külső és benső világ tehát konfliktusba kerül, egyre inkább a képzelet és a benső erkölcsi rend a domináns; a társadalomba, az emberiségbe, a külvilág rendjébe vetett hit egyre inkább helyettesítődik az ÉN benső rendjének EMBERIBB szándékaival.

"József Attila egész életművének legváltozatosabb, formában, jellegben a legtöbbféle verset tartalmazó,

10

egységét leginkább csak ebben a sokszínűségben megvalósító kötet." (Spenót)

Ekkoriban a Nyugat és a polgári költészet táborával való szembefordulás egyik következményeként megtámadja (előbb kritikában, később versben is) reprezentánsukat: Babits Mihályt.

Sok un. FELNŐTT-LÉT-élményt tartalmaz a kötet, mégis kamaszos, fiatalos: ennek többször "polgárpukkasztó" hatása van.

Fontosabb versek:

Tiszta szívvel (botrányt kavaró, keserű igazságokat kimondó, népdalstrófában megírt vers; a Horger-történet fűződik hozzá, mely sorsmeghatározó J.A. számára)

Kertész leszek (népdalstrófában megszólaló ÉN-vers, látszólagos egyszerűsége ellenére bonyolult képi világú, igen sok jelentésrétegű alkotás; un. komplex költői képekből áll; a magyar és az európai irodalom sok jellemző motívumát (toposzát) felidézi: kert; fa; nap; virág; világ; igaz; kelet-nyugat;

gazdag esztétikai minőségekben is: idilli; rút; groteszk; fenséges; ironikus; gúnyos; humoros; stb.)

Klárisok (a VÁGÓ MÁRTA-szerelem verse, azt az ellentmondásos viszonyt mutatja, amely e szerelemre

11

jellemző; groteszk költemény, avantgárd hatást mutat ^expresszionizmus, szürrealizmus^;

Medáliák (emlékek sűrített kifejezésű képsora; nagyrészt gyerekkori élmény e képek eredője; mese-, mítosz-asszociációk)

Néhány szó fontosabb József Attila-versekről

TISZTA SZÍVVEL alig húszéves a költő a vers keletkezésekor már "találkozott" az anarchista irányzatokkal

és az újnépiességgel (mindkettő hatása érvényesül)

Szegeden egyetemista; Horger Antal professzor két tanú jelenlétében kijelenti, hogy amíg rajta múlik, J.A. nem kap tanári diplomát; sorsmeghatározó mozzanat ez, később a Születésnapomra c. költeményben bukkan fel

népdalstrófában íródott (ütemhangsúlyos 4^3 szótagszámú ütemekkel; páros rímekkel)

kulcsszó a tagadószó

un. ÉN-vers (a lírai ÉN egyetlen értéket mondhat magáénak: a fiatalságát, melyet az adott körülmények között kénytelen áruba bocsátani)

12

a groteszk esztétikai minősége jellemzi, mely tragikumba hajlik

két képzet-síkon halad a logika: való (az 1. és a 2. vsz.)

mely egyben jelen ,és a lehetséges, mely egyben jövő (következmény)

így nem csupán kontrasztozás zajlik, hanem ok-okozati összefüggés racionális (irracionális) - érzelmi megvilágítása is; múlt és jövő szembesítése; emberi értékek és sors egymásra vetítése

a cím (Tiszta szívvel) ütközik a költemény jelentésével

(pozitív indulatokat, értékeket sugall, ezzel szemben a költemény egésze negatív indulatokat és értékeket)

az egymás után következő motívumok: szülők; hit (mennyei atya, történelmi gyökerek,

otthon, haza)születés és halál (Szózat-reminiszcencia)szeretet, szerelem;

számmisztika (három) (a bibliai feltámadás-motívum itt a fizikai létezés fenyegetettségét érzékelteti: harmadnapos ÉHSÉG)

13

hatalom, mely a fiatalságban és a lehetőségekben rejlik (a lehetséges jövőben, ezért nagyon keserű az ELADOM szó, mely rímel a HATALOM-ra)

Tiszta szívvel (folytatás)

a létezés (emberi értékek) hiábavalósága ("Hogyha nem kell senkinek...")ördög (a gonosz az emberben és a transzcendens létben)

" betörök, ölök ", a kényszerű bűnözés (csavargó-motívum: a tisztaszívű Villon, a vágánsköltészet, az "elátkozott költő"-ség, a francia szimbolizmus és a magyar betyár-motívumok - Ady - nyomán)

Az "elfognak és felkötnek" a tett következményeinek vállalása

a "halálthozó fű" magyar népballada és népmese-motívum, azt jelzi, hogy az emberi és a természeti folyamatok egy nagy rendszerben összefüggnek és szinkronban vannak egymással

a "gyönyörűszép szív" a szépség és az érzelmi tisztaság szimbóluma, egyben "termőtalaja" a már jelzett "halálthozó fű"-nek

14

FELELÉSRE ! (TANANYAG !)

Néhány szó fontosabb József Attila-versekről

Döntsd a tőkét, ne siránkozz (a negyedik kötet)Budapest, 1931. Juhász Árpád könyvnyomdája

A kötet legjellemzőbb versei az agitációs versek. A költő e korszakában leginkább a proletariátus mozgalmaiban, konkrét társadalmi cselekvőképességében hisz, de mind a szegényparasztságot, mind a nyomorba taszított értelmiséget közvetlen tapasztalatoktól indíttatva képviseli. (Kapcsolatba kerül a Bartha Miklós Társasággal, Szabó Dezsővel, Bajcsy-Zsilinszky Endrével, az Előörs c. lappal és az illegális kommunista párttal. Meg kell jegyezni, hogy kommunista társai egyáltalán nem értik a költőt, félremagyarázzák megfogalmazott nézeteit, pl. a moszkvai Sarló és Kalapács c. lapban 1931-ben úgy szólnak róla, mint fasisztáról. Un. szemináriumokat tarthat egy ideig, de aztán egyre kevésbé bíznak benne, lassan "lehagyják", "leválasztják" a közösségről, így magára marad.)

A kötet példányait a rendőrség elkobozta, az ügyészség vádat emelt a költő ellen.

15

Az un. agitációs versek (Nyár, Favágó, Tömeg, Szocialisták) sem egysíkú, sematikus politikai költemények; gazdag képi világú, az adott kort kritikusan értékelő, a politikai helyzetet pontosan feltérképező,szinte ódai szárnyalású művek, melyekből nem hiányzik a fenséges esztétikai minősége mellett a rút, az alantas és a groteszk felmutatása sem.

A botrányt kavaró verseskötet egyéb témáiból több van, mint agitációból. Örökérvényű esztétikai és morális értékek rejlenek, pl. az Anyám, a Füst, a Tiszazug, a Betlehemi királyok, az Ady emlékezete, a Végül c. versekben, illetve a Villon-átírásokban. Nagyrészt ez utóbbi műveket menti át a költő később a válogatott verseit tartalmazó Medvetánc c. kötetbe 1934-ben.

Írásbeli elemzésre javasolt versek: Nyár; Ady emlékezeteSzóban: AnyámTiszazug

(A Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötetből 1931-ig)

-- Anyám - a kötet nyitóverse, szörnyűséges tényszerűségével a nyomorúság bemutatásával (mely konkrét élatrajzi mozzanatokból és gúnyos-ironikus kontrasztképekből áll) talán a leglázítóbb mű e kötetben

16

- a látszólag teljesen "elszabadult" forma (rímtelen a költemény, és sok az enjambement, mintha korlátozatlanul ömlene a szöveg, és esetleges lenne a tördelés) valójában igen fegyelmezett, majdnem minden sor 9 szótagos, ettől csupán két sor tér el. Az egyik 8 szótagos:

"csöndesen elmosolyodott", a másik az utolsó sor, 10 szótagos: "a postás olyankor köszönt néki".

- a mosónő családja és a mosónő lírai folyamatban való bemutatásának (többes szám első, majd egyes szám első személyű előadásmód) érzelmi íve a hatstrófás mű 5. versszakában éri el tetőpontját:

"Látom, megáll a vasalóval.Törékeny termetét a tőkemegtörte, mindig keskenyebb lett -gondoljátok meg, proletárok -"

A grammatikai játék (a tőke szó jelentésével) és a "kiszólás" a versből egyszerre logikai-érzelmi, személyes és közösségi, sőt társadalmi érv arra, hogy miért szükséges végiggondolnia a helyzetét a proletariátusnak (illetve mindazoknak, akik hasonló helyzetben vannak)

A költemény utolsó szakasza mégegyszer felrázza, felháborítja az olvasót, melynek EL KELL ÍTÉLNIE azt a társadalmi rendet, amely engedi, hogy naív, tiszta,

17

sokat dolgozó emberek ilyen állapotban tengessék életüket:

"A mosástól kicsit meggörnyedt, én nem tudtam, hogy ifjú asszony,álmában tiszta kötényt hordott,a postás olyankor köszönt néki."

Nyár (A Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetből)-- a költemény természeti képeinek funkciói:1. hangulatteremtés (látszólag impressziók)2. a feszültség növelése a tetőpontig3. miniatűrepikai szelet részletei4. allegória5. az ember (a társadalom) "feloldása" a természeti képben("vegyület", mely "robban")

6. nem csupán az ember válik a természeti folyamatok alkotóelemévé, hanem a természet is emberiesül (antropomorfizálódik)

7. állandó áttűnési lehetőségek egyik képsorból a másikba,illetve legalább két különböző gondolatkör asszociációs kapcsolata: természeti és társadalmi

18

folyamatokszimbólumai is lehetnek a képek

-- képek: minden versszak un. komplex költői kép, egyenként:1. versszak alkotóelemei: halmozás (nominális stílus)Állítmányok: "lapály, gólyahír, rét"Jelzők: "aranyos, áramló könnyűségű, ezüst"inverzió"ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét"jelzős szerkezetek"aranyos lapály", " áramló könnyűségű rét", "ezüst derű ",kicsinyítés"szellőcske"periodikus mozgások" ráz", "leng"nézőpont-váltogatás(pl. a táj képe a tájon kívülről, felülről szemlélt, az ég azonban "a nyírfa nézőpontjából" leng)szóképek"aranyos lapály"-- költői jelző (metafora)jelentése: napfényeskonnotáció: boldog" áramló könnyűségű rét " -- költői jelzők (metaforák)jelentésük: szellőfúttakonnotáció: kellemes hangulatú, idilli

19

Nyár (folytatás) "ezüst derűvel" -- költői jelző (szinesztézia)jelentése: a denotációs szinten értelmezhetetlenkonnotáció: hangulatelem, a nyír antropomorfizálódik általa

a versszak esztétikai minősége: idilli a második versszakban megjelenő darázs képe

nyomán felfüggesztődik az idill, a veszély sejtése kerül előtérbe

a darázs asszociációs köre uralja ezt a versszakot

(ugyanis a darázs fullánkja a mérges, a jelző azonban átvivődik a rózsára, eközben a rózsa jelzője, a vörös, a nyár állítmánya lesz -- vagyis metonímiasor jön létre, melyben egyszerre kapnak jelzést az emberi indulatok, a természeti jelenségek és a társadalmi konfliktusok

a "vörös, de karcsú még a nyár" egyik lehetséges fordítása:a nyár jelképe a bekövetkező nagy változásnak, ez a változás (kiteljesedés) azonban még várat magára; a vörös szó állítmányként a szabadságmozgalmak és a vér színét idézi (Lásd akár Petőfinél, akár Adynál !), tehát nem

20

feltétlenül a munkásmozgalom vörös zászlajának színét, bár valószínűleg ahhoz is kapcsolódik

a harmadik szakasz a NYÁR másik arca; folyamatos feszültségnövekedés érezhető; a viharnak, vagy valamely robbanásszerű változásnak (revolució) az előképeit látjuk

a képek érdekessége, hogy nem függesztődik fel ábrázoló funkciójuk, azonban valamely, a szóképek fölötti absztrakció

logikai rendszerében állnak össze értelmezhető képsorrá: un. komplex képet alkotnak

-- a képek több asszociációs körben is értelmezhetők: a "Vihar gubbaszt a lombokon." mondatban pl. attól is függ a kép értelmezése, hogy melyik szópárra koncentrálunk jobban; a VIHAR a LOMBOKON szószerkezetben a teljes mozdulatlanság vihar előtti feszültsége rejlik a GUBBASZT szó miatt; a LOMBOKON GUBBASZT szószerkezet egy beteg madár képét idézi, mely elbújt a lombok közt; a képek befogadásakor fellépő "tudatvibráció" (Hankiss Elemér) megőrzi és egymásra vetíti mindegyik jelentést

21

Nyár (folytatás)

a negyedik versszak valamely előbb jelzett folyamat megindulása és lezajlása

a kétféle szövegváltozatból arra következtethetünk, hogy, ha úgy tetszik, maradhatunk az általános-egyetemes, törvényszerű folyamatábrázolás gondolatkörében, ha pedig úgy tetszik, akkor tekinthetjük a költeményt agitációs versnek, mely az adott politikai viszonyokon belül marad

a már megismert, KISAJÁTÍTOTT nyár szimbólumot a birtokos személyjel segítségével foghatja fel a befogadó: "nyaram"

ha a "munkásmozgalmi" változatot vesszük figyelembe, akkor e strófa második sora ("Ördögszekéren jár a szél -") a csattanó utolsó előkészítése, míg az utolsó két sor hanghatásban és látványban egyaránt a vihar kitörését idézi, illetve a "megvillan, elvtársaim: a kaszaél" képzetkörében benne rejlik az aratás is és a magyar történelem nagy parasztlázadásainak

22

képe is (Budai Nagy Antal,Dózsa), ebből következően pedig Petőfi és Ady hasonló gondolatiságú művei is felidéződhetnek

-- a költemény szimultán technikával felépített bravúros ritmusú vers: a nyolcszótagos sorok hangsúlyai disszonáns elosztásban nyugtalanítóak; lássuk pl. az első strófát:

"Aranyos lapály, gólyahír, 3^2^3áramló könnyűségű rét. 3^4^1Ezüst derűvel ráz a nyír 2^3^2^1egy szellőcskét és leng az ég." `(ütemelőző) 4^2^1

-- másképp (kevésbé nyugatalanítóan) hat az időmérték:

az anapesztizált, néhol zökkentett jambusok - bár állandóan emelkedő dallamukkal nem a tűnődés és rezignáltág hangulatát segítik, hanem a feszült figyelmet és lelkiállapotot, mégis a hullámverés ringatásának hatása érvényesül bennük elsősorban

u u - u - ^^ - u -- - - - - - - -u - u - u ^^ - u -u - - - ^^ - - u –

23

Favágó

Epikus és lírai folyamatok egymásbafonódása adja a mű két alapvető képi rétegét; mindkettő a lírai mondandó fényében értelmezhető azonban (vagyis komplex költői képek elemeinek meghatározásából és azok összefüggésrendszerének felderítéséből állhat az elemzés).

-- az "epikus folyamat":1."szereplők"a favágó - a lírai alanya másik favágó - sorstárs (a megszemélyesített hajnal is hasonlóképpen "dolgozik", csak ő a fényt forgácsolja )az úri pusztaság (antropomorfizált)a fejsze (antropomorfizált)2. a "helyszín"az erdő, kivágandó fáival,illetve a sors (metaforaként)3. időtél (hideg), szinte észrevétlenül gyorsan múló idő (metaforizált)4. "eseménysor"A ^ a favágás munkafolyamata, mely kb. a vers közepétől átértelmeződik és inkább

24

B ^ allegorikus, de legalábbis kétértelmű képsorban áttűnik társadalmi folyamatokba

a lírai folyamatban a különböző érzékterületeket célzó képek valamely "utánérzést" hoznak létre, ezekhez az érzet-emlékekhez kötődnek az érzelmi-logikai reakciók az olvasóban, akinek alkotótárssá kell válnia kiegészítő asszociációival ahhoz, hogy a művet egész gazdagságában fel tudja fogni

érzetek és érzelmi-logikai következmények strófánként:

fárasztó, kemény mozdulatok

hidegségérzet

belemelegedtünk a munkába (az idő múlását alig észleljük)

KONKLÚZIÓ: "Hiába, ezt meg kell csinálni."(Költői eszközrendszer: hűvös halom - alliteráció; fényesül a görcse sikongva - szünesztéziaszárnyas haj - metaforacsiklándani benyúl - megszemélyesítésbársonyon futnak perceim - komplex kép)

25

Favágó (folytatás)

a második szakasz érzetei és ezek következményei:

fájó hideg

a hó, a zúzmara és a jég színei "szikráznak"

hajnal van

forgácsolódik a fa a vágások nyomán (a fények is szétforgácsolódnak a megszemélyesített hajnal "munkája" nyomán)

egy másik favágó is dolgozik, és azon bosszankodik, hogy nem a munkája arányában jut neki a kivágott fából:

"tövit töröm s a gallya jut." az érzelmek (szétbonthatatlan egymásra

hatásukban): félelem; az akaraterő megfeszítése; harag;

megbántottság; sértettség

Mindebbe erősen belejátszik a költői eszközrendszer:

26

Fönn, fönn a fagy - alliterációa fagy baltája - antropomorfizációbaltája villog - a fenyegetés metaforájaszikrádzik föld, ég, szem, a homlok - kontrasztozott metaforasorhajnal suhint - a hangutánzó szó miatt nem csupán megszemélyesítés lehet a kép értelme, hanem halál-metafora isforgács-fény röppen - komplex kép többszörös metaforatövit töröm - alliterációtövit töröm s a gallya jut - ellentmondás

a harmadik szakasz gondolatjellel indul - ezzel jelzést kap az olvasó, hogy itt a lírai alany-favágó személyesen szól

a kapcsolatok versszaka ez (nem az érzetekből következő érzelmek dominálnak, hanem az előzőek nyomán megfogalmazódik a konklúzió

a kapcsolatok: 1. a favágó beszél a társához

2. a lírai alany (a költő) társadalmi sorstársaihoz3. a favágó keményebb munkára ösztönzi társát, illetve arra, hogy töltse ki haragját a favágásban4. a költő a társadalmi aktivitás egészen agresszív formájára szólít fel

27

e képeket nem lehet mindig szétbontani és külön-külön értelmezni, ezért komplex képek; hatalmas az asszociációs kör

Favágó (folytatás)

költői eszközrendszer:

Ejh, - indulatszódöntsd a tőkét - grammatikai játék a szavak jelentésével,

jelentheti a fa gyökeres tövének kidöntését a felszólítás, és jelentheti a proletariátus harcát a tőkések ellen

ne szisszenj minden kis szilánkhoz - komplex kép

ha odasujtsz körül a sorshoz - az "odasujtsz" még a favágás képzetkörébe tartozik, a sors pedig a társadalmi összefügések képzetkörébe, így un. tudatsíkváltás történt (komplex kép)

az úri pusztaság rikoltoz - szimbólum és igei metafora (komplex kép,rokona Ady magyar Ugarjának és téli Magyarországjának)

28

a széles fejsze mosolyog - több tudatsíkon egyszerre ható metaforarendszer (komplex kép)a széles nem csupán a fejszére érthető, hanem a mosolyra is,de az is világos (irónia), hogy a mosolyog szó nem derűt és jóindulatot sugall ebben a nyelvi környezetben

a ritmus: egyetlen hibátlanul szabályos jambikus sor van, a többi zökken ("tövit töröm s a gallya jut.")

a sorok szótagszáma szabályos: 9 9 9 9 8

a rímképlet ennek megfelelő (a disszonanciát csak az utolsó sor befogadásakor észleljük): A A B B X

* * * * * * *

29

Az EGY KÖLTŐRE c. vers Babits Mihályt támadja, érdemes az első és az utolsó előtti strófát felidézni:

" Sakált kiált, hollót hörög,* "Kóró a lelke, űl azonki jól dalolni restel; kis varasbéka ékül;és idenyög a Dala-dög, vartyog s míg zizzen a haszon,az éveire mester. vénebb békákkal békül.Nem a szipolyt,ő azt gyalázza, Ha hitted messziről smaragdnak,kinek nem álma pálmaháza." csak fogd meg, ujjaid ragadnak"

Néhány szó József Attila-versekrőlKülvárosi éj az ötödik kötet

(a költő kiadása) Bp. 1932. (Dr. Keller és Kiss Törekvés nyomdája) Az első vers előtt mottó van, melyet pontosítva átemel majd gyűjteményes kötetének, a Medvetáncnak az elejére: " Aki dudás akar lenni, annak pokolra kell menni" (Népdal)

30

A kötetben túlsúlyban vannak már a látszólag tájleíró-felidéző, valójában filozofikus összefüggéseket sejtető BENSŐ TÁJ versek. A bonyolult (komplex) képi világú költemények logikai és érzelmi ívei (a teljességre törekvés) megköveteli a hoszabb lélegzetű, tagolásában a gondolati

egységeket kiszolgáló, nagyformátumú költeményt. Ilyen pl. a Külvárosi éj, de ilyen (bár rövidebb) a Holt vidék is.

A képek úgy építkeznek, hogy egyszerre lehessenek kifejezői a külső VILÁGnak, és a költő benső ÉNjének. A technika az, hogy olyan valóságelemeket válogat össze a költő, amelyek ezt a funkciót teljesíthetik.A komplex kép másik tulajdonsága az, hogy önállóan csak részben értelmezhető, illetve nem járható be általa az az ABSZTRAKCIÓS kör, amelyet az egész komplex kép hivatott kifejezni.

A kötet leíró versei azt a fontos felismerést fejezik ki, hogy a külváros sivárságában, a proletár-létben és a MINDENSÉGben ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülnek. Vagyis megtalálhatók a VILÁGREND összefüggéseinek analógiái a külvárosi táj rész-egész összefüggéseiben is, de megtalálhatók a személyes lét emlékeiben is és a proletár-lét formáiban is.

31

Idézet József Attila Halász Gáborhoz írt leveléből:

"Én a proletárságot is formának látom, úgy a versben, mint a társadalmi életben, és ilyen értelemben élek motívumaival. Pl.: nagyon sűrűn visszatérő élményem a sivárságé, s kifejező szándékom, rontó-bontó, alakító vágyam számára csupán ``jól jön `` az elhagyott telkeknek az a vidéke, amely korunkban a kapitalizmus fogalmával teszi értelmessé önnön sivár állapotát, jóllehet engem, a költőt csak önnön sivársági érzésemnek formákba állása érdekel. Ezért - sajnos - a baloldalon sem lelem költő létemre a helyemet - ők tartalomnak látják ^...^ azt, amit én a

Néhány szó József Attila-versekről(Külvárosi éj c. kötet 1932)

rokontalanságban egyre nyomasztóbb öntudattal formaként vetek papírra."

a Külvárosi éj un. látomás-vers (a költői én megfigyelései, képzettársításai a látványt látomássá változtatják)

a tárgyak naggyá, idegenné, rejtélyessé nőnek

32

a képek erősen kontrasztozottak, e kontrasztok elemei pl.:

statikus-dinamikus; csend-zaj;sötétség-fények;fönt-lent (fölfelé-lefelé);konkrét-egyedi -- absztrakt-általános; különös;embertelen (ember nélküli) - emberi (ember-jelenlétű);tehetetlenség-tenni akarás;valóság-álom;látvány-látomás;kép-képzet;

-- az un komplex képek egyes elemei több részletben is felbukkannak egymásra hatva, egymást kiegészítve (át-)értelmezve; ilyen pl.: a fény (lámpa), éj, víz (nedvesség, tócsa), csend, hold, hűvös (hűlt), zajok, álom (álmodik), rongyok, antropomorfizált (de tehetetlen) tárgyak, stb.

-- majdnem minden sorban legalább egyszer tudatsík-váltásra kényszerül a befogadó (olvasó), ezért költői impulzusokban igen gazdag a költemény; pl. a zárás négy sorában:

"Az éj komoly, az éj nehéz."

33

(Először olyan állítmánya van az ÉJ alanynak, amely emberre lehet jellemző, majd olyan, amely legalább kétirányú asszociációt indukál: vagy tárgyra vonatkoztatható, vagy mondandóra, amely "súlyos".)

"Alszom hát én is, testvérek."(Az ember elalvás előtt általában rendezi a gondolatait, "elhelyezi" saját (benső) világrendjében azokat a képeket, Néhány szó József Attila-versekről(Külvárosi éj -- folytatás)

hangokat, érzeteket, benyomásokat, amelyek hatottak rá; a költőnek az a feladata, hogy általánosan, a NAGY EGÉSZET és annak RÉSZEIT tekintve megtegye ugyanezt.

A TESTVÉREK megszólítás vonatkozhat minden, az elalvó emberrel ^lírai alannyal^ testvériséget vállaló emberre - pl. a korábban megidézett elvbarátokra ^harcostársakra^ vagy bárkire, aki közeli kapcsolatban áll a lírai "én"-nel.)

Ebből a mondatból visszafelé következtetve a vers lírai folyamata nem más, mint a nyugtalan, nehezen elalvó ember fantáziálása, lázas visszaemlékezése, melyben a jelenségek a félálom által átalakulnak, vízióvá válnak; míg végül az elalvás véget vet a

34

képek áradásának. A megnyugvást, a tudomásulvételt a HÁT szó jelzi.)

"Ne üljön lelkünkre szenvedés."

(Úgy hangzik, mint egy imarészlet.A "ne üljön szenvedés" megszemélyesítés; a szóképbe ékelődő "lelkünkre" kifejezés absztrakció, tehát legalább kétszer kell a sor olvastán tudatsíkot váltani.)

"Ne csípje testünket féreg."

(E sor olvastán már "látszik", hogy mind a négy sor egy-egy önálló, zárt mondat. Másrészt a negatív jelenségek, lelkiállapotok "elimádkozása" a NE szó ismétlését eredményezi az utolsó két sorban. Az utolsó sor a testi szenvedésre vonatkozik, az előbbi a lélek fájdalmaira.

A testet csípő féreg képzete többszörös asszociációt rejthet; vonatkozhat konkrét állatra ^bolhára, poloskára, tetűre^, ebben az esetben a szegénység és a nyomor metonímiája; vagy vonatkozhat általában a TESTI szenvedésekre ^de ha átvitt értelemben a rossz emberekre gondolunk, mint "férgekre", esetleg a világmindenséghez képest féreg-létben tengődő emberre, akkor nagyon messzire vezethet az asszociáció^, ebben az esetben kiegészíti az emberi

35

lét LELKI szféráját, tehát az utolsó két sor a TELJES EMBERI létállapotra vonatkozó IMA.

József Attila: Klárisok

A Nincsen apám , se anyám c. kötet verse.A Vágó Márta-szerelem különleges lírai vetülete.

Előtte a kötetben pl. az Áldalak búval, vigalommal; a Ringató; a Tedd a kezed c. költemény, utána pl. a Mikor az uccán átment a kedves c. vers található.

A költemény különössége az egymásnak látszólag vagy valóságosan is ellentmondó képekben és a gyakori tudatsíkváltásban rejlik. Nézzük meg először ebből a szempontból a költeményt !

36

Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon.Báránygané,bárányganéj a havon.

A klárisok apró gyöngyök; az egész gyöngysor esetleg hasonlíthat a tóban rendben felsorakozott békafejekhez. A költői állítás azonban sem hasonlítást nem tartalmaz, sem azonosítást, metaforát. A két képsort a befogadói logika igyekszik egymásra vetíteni, mint ahogy abban is valamilyen "rendet" próbál teremteni, hogy milyen összefüggés van a bárányganéj és a kláris között.)

Így a tudat rákényszerül, hogy különböző jelentéssíkok között vibráljon.A kláris drága ékszer; a nő nyakán ékesség.

A békafejek a tó "ékességei", profánságukkal (hanghatásokat is felidéző létükkel) egy másik értékrendet, a világ szemügyre vételének teljesen más nézőpontját képviselik.

(Ha egymáshoz viszonyítom a két nézőpontot, az első a szocializált ember, a társadalmi lét, azon belül is a kultúra, továbbgondolva az esztétikum világa. A másik a természetes közegében megjelenített természeti lény világa, mely puszta létével valamiféle

37

idillt, ősi, természetes létállapotot, falusias (pusztai vagy mocsaras), vidéki nyugalmat idéz fel.

8. VillámkérdésekI. Kinek írhatta vagy mondhatta József Attila az alább idézett szövegrészleteket ?

1. 1. Ülj le közénk, és mesélj ! Thomas Mann2. Gyermekké tettél Gyömrői Edit

3. ...sírva nézem majd ha boldogan sétálsz azzal, ki méltóbb lesz tehozzád Kozmucza Flóra4. Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, Pőcze Borbálánakkinyujtóztál a halál oldalán. a mamának5. Magad emésztő, szikár alak !Én megbántottalak. Babits Mihálynak

6. A versekért méltó díjat -- vagy semmit se kérek, mert vagy bírnak fizetni, vagy nem. Ha nem, akkor semmit se adjanak.

38

Koroknay Józsefnek 1923

7. Kedves Gyámom, most már nem kérek semmit, csak ne nagyon haragudjon rám. Ezt a szomorú ridegséget jóvá tenni ugyse tudnám, megpróbálom, ha megengedné, legalább lassanként elfeledtetni.

Makai Ödön (Makó, 1922)

8. Drága Jocó !Te ugye nem zaklatsz, hogy írjak latin levelet.Fogadd ezért hálámat. József Jolán (Makó 1920)9. Kedves Lucie !avval kezdem, hogy szidd össze az Etát, amiért nem ír. Vagy már elfelejtette a gazember Attilát ? (Jolánnak)

10. Igen tisztelt Szerkesztő Úr, ne haragudjék, hogy újólag alkalmatlankodom, de már válaszért sem könyörgök. Állom az éhségsztrájkot a Társadalom ellen; rendületlenül. Ma tizedik napja, hogy nem eszem. Osvát Ernőnek (Wien 1925. nov)

II. Kiről vagy miről mondhatta vagy írhatta József Attila az alább idézett szövegrészleteket ?

1. Megírtam a század legszebb szerelmi versét (Óda)2. Te szivarszipka, amelyben keservvel hamvadok én (Vágó Mártához írt levélből részlet-- ugyanabbna a levélben még:

39

Te girhes; Kicsim; Te bögre, amelyre nyilazott szívvel égetve vagyok én; Édes kicsim) Pest, 1928.

3. Bemutatom a feleségemet. Fogadja oly barátsággal, mint engem szokott (Szántó Juditról 1932 Bp. Bresztovszky Edének)

4. Méltóságos Uram (Beke Manónak szól a levél, aki a "Bevezetés a differenciál -- és integrálszámításba" c. könyvet írta --- 1934-es dátummal szól a levél)

Egy társaságban a következő kérdés merült föl:

Lehetséges-e, hogy a "cikloist" író pont pályája egybeessék a talppontot a tetőponttal összekötő dislokációs egyenessel, ha a gördülési pályát csak a saját -- pozitív vagy negatív -- irányába mozgatjuk el. Megjegyezzük, hogy a "gördülési pálya alatt Máltóságod könyvének 38. oldalán szereplő ábrán X tengelyként jellemzett egyenest értjük.

Kérdés: Mi a könyv címe, melyet Beke Manó írt -- akihez a levél szól, és akinek a könyvére itt hivatkozik J. A. És Pákozdy Ferenc ----------- Bevezetés a differenciál és integrálszámításba.

5. Drága mesterem ! Szeretném, ha jóindulatúan elnézné mulasztásomat. ... Az történt, hogy érdekesnek tartott ötletemet meg akartam írni keddre virradó éjszakán, hogy déletlőtti látogatásom alkalmával megmutathassam. Sajnos, elaludtam a találkozót, mert reggelig dolgoztam...

40

(A levél Bartók Bélának szól Bp. 1936 dec. 9-én. A mű,

amiről J. A. említést tesz Bartók Béla disszonanciájáról.

6. Kedves Flóra, a szanatóriumban vagyok, szeretném, ha meglátogatna... (Melyik szanatóriumról van szó ? ---a budapesti Siesta szanatóriumról.)

7. Részletek következnek egy bírálatból. Kinek melyik művéről ír itt József Attila? (Babits Mihály: Az istenek halnak, az ember él c. kötet verseiről)

"...lélekről aligha beszélhetünk, oly bántóan rossz versek kötege ez a könyv. Hogy az aprólékkal kezdjem, két marékkal tömi belénk a zagyvaságot..."

"Ignotus után szabadon: Akasszanak föl, ha értem, de nyelvünknek ennél rútabb szutykosabb, tehetetlenebb és alantasabb mozdulatát még nem vettem fülembe."

" (e költőnél) a forma és a tartalom, a művészi forma és a költői tartalom úgy kerülik egymást, mint két hitvesgyilkos, akik egymásban Sherlock Holmesra gyanakszanak."

"Ennek a versnek az elemzése nem is műtét volt már, hanem hullaboncolás."

41

" Ha kezdő költő volna ... s ez volna az első könyve, akkor azt írnám, hogy ... verseit tartsa hét esztendeig az asztalfiában, és ne adja ki barátai unszolására sem."

8 Ez egy másik bírálat " (ezek a versek) nem érthetetlenek, csak értelmetlenek. Nincs értelmük önmagukon belül, nincs értelmük önmagukon kívül. Nincs értelmük különösen és nincs értelmük általánosan. 1931 Kassák 35 verse a Korunk c. folyóiratban

9. Az egyéniség és valóság c. bonyolult gondolatmenetű cikk a József Attila által szerkesztett első és egyetlen folyóiratszámban jelent meg 1932 június I. évf. 1. szám.

Mi a folyóirat címe ? --- Valóság10. Kiről, miről írja ?" képei álomszerűek, jóllehet világosak és szabatosak és nagyon távolállanak például Vörösmarty képalkotásától:A pompa ez, részvéttelen, derült,magába forduló tökéletesség.Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem. (Kosztolányi: Őszi reggeli

a Toll c újságban 1935-ben Szegény kisgyermek panaszai kötetről - végleges formában Ének a semmiről címmel )

42

Levegőt !

(elemzési vázlat)

A Nagyon fáj c. kötet (ez József Attila utolsó verseskötete) középponti verse. Előtte A város peremén című költemény, utána a A Dunánál c. filozofikus nagyvers.

Az 1935-ben keletkezett vers nyomasztó világrendről (szűkebben értelmezve tűrhetetlen magyar társadalmi rendről) tudósít. A költő mint felnőtt, jogokkal rendelkező ember legfőbb értéknek a szabadságot tartja, ezért olyan fontos számára, hogy bemutassa, feltérképezze azt a világot, amelyben nem szabad az ember. Ehhez érzelmi folyamatokat is ábrázol (kifejez), ezáltal meggyőzőbb, hitelesebb az indulatos

43

megszólalás. A hangütés különleges, ritka az a József Attila-vers, amelyik ilyen indulatosan, kiáltásszerű kérdéssel indul: "Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott

hazafelé menet ?" (Ebben rokona a Téli éjszaka c. költemény, mely így kezdődik: "Légy fegyelmezett !")

A hazafelé haladás, ballagás motívuma fontos a József Attila-versekben, általában egyszerre az otthon felé haladást, és az otthonosság életérzésének keresését is jelenti, esetleg a HAZA (mint ország, vagy állam) tudatos feltérképezését, mint a jelen versben is. (Példák a hazafelé tartó költő képeire: "Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog. A szellőzködő, lágy melegben tapsikoltak a jázminok." -- HAZÁM ;

"Ballagok lassan hazafelé, vert hadak futnak hazafelé..." -- MÉGIS ELVESZEM;"A földeken néhány komoly paraszt hazafelé indul hallgatag." -- MEGFÁRADT EMBER stb.)

A politikai helyzet (Németországban terjed a fasizmus, -- Hitlert 1933-ban választják kancellárrá -- és Magyarországon is egyre erősebb a fajgyűlölet), a bürokrácia packázása az egyénnel, a kevés igen gazdag ember és a rengeteg nagyon szegény gyűlölködése

44

("Retteg a szegénytől a gazdag ^ s a gazdagtól fél a szegény." -- HAZÁM),

Levegőt !

(elemzési vázlat)

a falut és a várost is szembefordítja egymással a politikai rendszer (minden ügyintézés a városi központokban zajlik), a titkosrendőrség, a besúgók mindenütt ott vannak, terjed a bűnözés, senki nem bízik még a jó ismerősében sem, mindenkinek kartonja van, amire aprólékosan feljegyez a rendőrség mindent, amit csak meg lehet tudni az emberről, senkinek sincs igazi magánélete --- mindez azt eredményezi, hogy az emberek sehol nem merik elmondani nyíltan a véleményüket, mert attól félnek, hogy elveszítik állásukat, vagy bebörtönzik és kínzásokkal vallatják őket, esetleg koholt vádakkal kivégzik. Így már talán érthetőbbek azok a motívumok, amelyeket a versből kiválogattunk, és itt felsorolunk:

45

"Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet ?"

"... védekezni nincsen semmi kedvem, míg nyomorult vagyok."

" Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek.Aktába írják, miről álmodoztam, s azt is ki érti meg."És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg."

"És az országban a törékeny falvak-- anyám ott született --az eleven jog fájáról lehulltak,"

"Óh, én nem így képzeltem el a rendet."

"Én nem ilyennek képzeltem a rendet."

"... De jogom vanés lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibírnám, ha nem vagyok szabad"

"Emberek, nem vadak --elmék vagyunk ! Szivünk míg vágyat érlel,nem kartoték-adat."

46

A cím a fuldokló kiáltását juttatja eszünkbe. A költemény olvasásakor megértjük, hogy nem csupán egy ember levegő után kapkodásáról, levegőért kiáltásáról van szó, hanem az EMBERI létezésért kiált itt valaki, azért, hogy ne vadak módjára éljünk egymás mellett, hanem teremtsünk olyan rendet, melyben szabadnak érezheti magát az egyén, és amelyben játszani is lehet.

"Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet,jó szóval oktasd, játszani is engeddszép, komoly fiadat !"

(Érdekes, hogy a szabadság -- mint anya megszüli a rendet, így ebben a képben a REND a SZABADSÁG GYERMEKE.

Ugyanakkor a "szép, komoly fiú", akit játszani is enged a szabadság, az is az Ő gyermeke --- vagyis ez a kép úgynevezett kettős metafora, más szóval KOMPLEX kép, mely összefüggéseivel azt mutatja meg, hogy az embereknek előbb kell megteremteniük a szabadságot, azután a rendet, hogy ez a rend emberi lehessen. A szabadság nyomán létrejövő rend pedig lehetővé teszi a legszabadabb, de legfegyelmezettebb - komoly - életmódot, azt, amelyben játszani is lehet.)

A Levegőt ! c. költemény majdnem minden motívumot

47

összegez, amely a József Attila-versekben szerepel és fontos:

"a város peremén"----- "lámpák" "ütött gyermek" --- "sovány levelek"

"e táj oly elhagyott"---- magány és társkeresés

"a törékeny falvak" -------- "anyám"

születés --"felnőtt (balszerencse)" -- élet -- halál

"gyermek" -------- "felnőtt"

rabság ----- "szabadság"

embertelen (rend) ----- emberi (rend)

"bensőmből vezérel" ----- külső világ

szótlanság (fuldoklás) ---- kiáltás (vergődés)

Levegőt !

(elemzési vázlat)

A költemény képei úgy vannak megszerkesztve, hogy elképzelhetünk egy hazafelé ballagó férfit, aki saját és embertársai sorsán tűnődik. Közben szinte halljuk a léptei alatt zizegő-ropogó száraz levelek hangját ( ősz van), megtudjuk, hogy alkonyat felé halad az idő, képet kapunk arról is, hogy mit lát, hall útközben ( gyep, sötétség, bokrok, szél, hűvös, televény, lámpák, vadkácsa hápog riadtan a tóban stb.), illetve kivel

48

találkozik ("S ím váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott.").

Minél többet tudunk meg arról, hogy mit gondol magában az az ember, akit a költő "megrajzolt", és egyes szám első személyben szerepeltet (a lírai alany), annál jobban megértjük, hogy szorong az illető, és szorongásának oka személyes emlékeiben, sorsában, illetve a társadalmi rendben gyökeredzik.

(Személyes emlékei: "ütött gyermekként csendesen morogtak...";"a város peremén""Pedig hát engemetsokszor nem is tudtam, hogy miért vertek,mint apró gyermeket,ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.Én tudtam -- messze anyám, rokonom van,ezek idegenek." (Ez utóbbi József Attila életrajzi motívuma az öcsödi évekből.)

Az eltorzult jellemű emberek társadalmára (politikai rendszerére) vonatkozó ismereteinket is a lírai alany (áttételesen a költő) gondolatvilágán keresztül kapjuk.

"Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,aki alattomos.

49

Sem népet, amely retteg, hogyha választ,szemét lesütve fontol sanda választés vídul, ha toroz."

Levegőt ! (elemzési vázlat)

A Levegőt ! József Attila egyik leginkább összegző jellegű verse -- emberdefiníciót és életmód-ideált ad, lázad és lázít az embertelenség ellen, és okosan végiggondoltatja az olvasóval a saját életét is.

"Emberek, nem vadak --elmék vagyunk ! Szivünk míg vágyat érlel,nem kartoték-adat."

Az egyes strófák (kilencszer hét sor) első pillantásra szabálytalanok, mégis megdöbbentően precíz szabályosság jellemzi őket. Pl. a szótagszámok soronként minden versszakban ugyanolyanok:

és a rímképlet is ehhez igazodik, sőt, részben a ritmus is, mely a jambikus lejtés (trochaikus zökkenőkkel) és a hangsúlyelosztás érdekes "elegyéből" rakódik össze.

A rímképlet: aba

50

b (eddig keresztrím)cc (ez itt páros rím)a (ez "ráütő" rím)(Látszik, hogy a rímképlet a szótagszám változásához igazodik.)

Teszt József Attila életrajzából1. Születési és halálozási dátum és helyszín1905. ápr. 11. Budapest (Ferencváros, Gát utca 3.)1937. dec. 3. Balatonszárszó2. Mikor kapott Baumgarten-díjat?

1938.

3. Szülei neve és foglalkozásaPőcze Borbála (Szabadszállásról szökött cselédlány)Iosifu Aron (Szappanfőző munkás)4. Mikor hagyja el az apa a családot?

1908 nyarán (Visszament Romániába, és Temesvárott halt meg 1937-ben; csak annyit tudott a fiáról, hogy nagy ember lett, valami ügyvéd.)

5. Hol tartózkodik J. A. 1910-ben?

51

Öcsödön, nevelőszülőknél a Gyermekvédő Liga közvetítésével -- itt végzi az elemi első két osztályát -- 1912-ben tér vissza Pestre

6. Mikor hal meg a mama, és melyik vers őrzi a konkrét emléket, amely a szabadszállási utazást említi, hogy csirkét szerezzen a kórházban fekvő mamának?

1919 karácsonyán. Kései sirató

(A következő éveket Jolán férjei segítik átvészelni: Pászti Elemér; Makai Ödön)1920 elejétől gyámjuk lakásában élnek. (Makai gazdag zsidó polgárcsaládból származott -- 1889-1937)

Mikor keletkezhetett első verse? Címe?1916-ban: De szeretnék gazdag lenni

Makai először Nyergesújfalura adja kispapnak (két hetet tölt itt)aztán hajósinasnak -- a tavasz és a nyár a Dunán telik.

1920 nyarán magánvizsgát tesz a polgári iskola 4. osztályából, így a makói gimnázium diákja lehet

7. Iskoláinak helyszínei és dátumai, fontosabb tanárainak neve:

52

Makóra küldi Makai Ödön Makó 1920-1923.1. 1922 szeptemberében jelennek meg először

versei a szegedi Színház és Társaság c. folyóiratban

2. Ez év elején ismerkedett meg Juhász Gyulával

3. 1922 decembere: Szépség koldusa Juhász Gyula előszavával

A következő év tavaszán a Nyugat is közli három versét

1923 elején otthagyja a gimnáziumot, majd magántanulóként összevont vizsgát tesz két évből egyszerre; decemberben leérettségizik.

Szegedi Egyetem magyar-francia szak 1924 őszétől 1925 januárjáig (Horger Antal)1925 januárjában: Nem én kiáltok c. verseskötet, 2. kötet benne a Tiszta szívvel c. vers

1. 1925 szeptemberétől Bécsben (Kassák és köre; Hatvany Lajos, Lukács György; -- Hegel; Marx

2.

3. 1926 nyarán Lainzban vendégeskedik Hatvany Lajoséknál, majd Hatvanban,a kastélyban

53

1926 ősz Párizs, Sorbonne (francia avantgárd, Villon)Nyáron egy hónapot tölt a Riviérán, majd hazamegy.Beiratkozik a budapesti egyetemre is, de félbehagyja tanulmányait.

1928 elején ismerkedik meg Vágó Mártával (1903-1976)-- Márta egyéves londoni tanulmányútja.Vágó József ajánlására magyar-francia levelező egy bankban; idegösszeomlás... szanatórium.1929 Nincsen apám, se anyám 3. kötet

1930 az illegális kommunista párttal ismerkedik

1931-ben a Sarló és Kalapács c. moszkvai magyar folyóirat szerint: "a fasizmus táborában keresi a kivezető utat"-- 1934-ben nem hívták meg a Szovjet Írók I. Kongresszusára. (Ekkorra már megszakadt a kapcsolata a párttal.)

1930-tól 1936-ig Szántó Judit (1903-1963) az élettársa. Judit első férje, Hidas Antal Moszkvában élő költő. Hat évig élnek együtt. (Egyetlen vers szól hozzá, az is a szakítás után: Judit.)

Bergson gondolkodásmódja és a Freudizmus a eszmélet-fogalom itt kezdődik.

54

1931 Döntsd a tőkét, ne siránkozz 4. kötet (az ügyészség lefoglalja, és pert indít a költő ellen izgatás, és szemérem elleni vétség címén.)

1932 Külvárosi éj 5. kötet1933-tól egyre következetesebb a bolsevizmus bírálata nála. (A fasizmus miatt.)

Az ESZMÉLET c. vers keletkezése -- 1934(Bergson: Teremtő fejlődésének fő gondolata;összetevők: értelem és ösztön (intuíció)

1934 Medvetánc (gyűjteményes kötet) 6. kötet (kisdíj, jutalom a Baumgarten Alapítványtól)1935-36 Gyömrői Edit (1896-1987) analízise.1935 decemberétől a SZÉP SZÓ c. folyóirat szerkesztője Ignotussal (Cserépfalvi Imre adja ki.)Kozmutza Flóra (1905-1995) az utolsó nagy szerelem.1936 Nagyon fáj 7. kötet

1937 nyarán (Flóra betegségének idején) a költő súlyos állapotba kerül (skizofréniával kezelik) -- mai tudásunk szerint BORDERLINE-betegség (határeseti) személyiségzavar. (Bak Róbert)

Balatonszárszó -- Jolán, Etus, három gyereke.

1937 dec. 3-án hal meg.

55

Ellenőrző teszt a József Attila-életrajzból1.A Születésének pontos dátuma1905. április 11.B Születésének és halálának helye (helységnév)Budapest (Ferencváros) -- BalatonszárszóC Anyjának és két nővérének a lánykori nevePőcze Borbála, József Jolán, József Etelka

2.A Mikor kapott Baumgarten-díjat?1938-ban (Posztumusz) (Esetleg jó válasz a kisdíj 1934 a gyűjteményes kötetért, a Medvetáncért.)B Melyik kötetét foglalja le az ügyészség? (Pontos cím.)Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931 -- 4. kötet)C Mikortól szerkeszti a Szép Szó c. folyóiratot? (Évszám)

1. 1935 decemberétől (Ignotus Pállal -- Cserépfalvi Imre adja ki)

A Mikor hagyja el az apa a családot? (Évszám.)1908 nyaránB Hol tartózkodik J.A. 1910-ben? (Helység.)Öcsödön, nevelőszülőknélC Mikor hal meg a "Mama" ? (Minél pontosabban.)

1. 1919 karácsonyán2.

56

3. 4.

A Utolsó kötetének pontos címe és dátuma (Évszám.)Nagyon fáj 1936 -- 7. kötetB Kihez jár analízisre 1935-ben?Gyömrői EdithezC Melyi kötetét adják ki 1925-ben?2. Nem én kiáltok (1925 januárjában, benne a Tiszta szívvel c. vers)

A Meddig az élettársa Szántó Judit? (Évszám.)1936-igB Miről nevezetes az április 11-i dátum?J. A. születésnapja és a költészet napjaC Kivel együtt szerkeszti a Szép Szó c. folyóiratot?Ignotus Pállal

6. A Mi a pontos címe 1934-es gyűjteményes kötetének?MedvetáncB Mi a pontos címe első kötetének?Szépség koldusa (1922 decembere)C Ki írja az előszót első kötetéhez?Juhász Gyula

7.57

A Milyen állást kap Vágó József ajánlására?Magyar-francia levelező egy bankbanB Miért nevezetes dátum 1937. dec. 3. ?Halálának dátumaC Mikor kap állást Vágó József ajánlására? (Évszám.)

1. 19282.

3. 8.

A Melyik a "próbaéve" Vágó Márta és József Attila kapcsolatának? Hol tanul ekkor Márta?1928-29-es tanév; Londonban B Hol és mikor (évszám) ismerkedik meg Kassákkal és körével?Bécsben 1925 szeptemberébenC Utolsó nagy szerelmének teljes neve.Kozmutza Flóra

9.A Hol keresi a Sarló és Kalapács c. folyóirat szerint J. A. a válságból kivezető utat 1931-ben? "A fasizmus táborában"B Milyen írókongresszusra nem hívják meg 1934-ben?A Szovjet Írók KongresszusáraC Hogy hívják Szántó Judit első férjét?Hidas Antal

58

10.A Magyar-francia szakos egyetemista Szegeden. Mikortól meddig? (Évszám.)1924 őszétől 1925 januárjáig (A Horger-ügy.)B Nyáron egy hónapot tölt a Riviérán, majd hazamegy. Melyik évben?1927 nyara (1926 őszén megy Párizsba)

C Izgatás és szemérem elleni vétség címén pert indít az ügyészség a költő ellen. Melyik kötet miatt? (Pontos cím.)

Döntsd a tőkét, ne siránkozz 4. kötet 1931.

59