vackor Óvoda – kindergarten vackorvackorovoda18.hu/assets/vackor-pp-2018.pdf · az óvoda a...

1

Ikt. sz.: 841/2018/7

PESTSZENTIMREI VACKOR ÓVODA – PESTSZENTIMREI KINDERGARTEN VACKOR

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2

ÓVODÁNK ADATAI

Neve: Pestszentimrei Vackor Óvoda – Pestszentimrei Kindergarten Vackor

Címe: 1188 Budapest, Csolt u. 4.

OM azonosító: 034654

Telefon: 295-50-73

Fax: 297-51-23

Email: [email protected]

Tagóvodák: Pestszentimrei Vackor Óvoda Kölyökmackó Tagóvoda

1188 Bp., Címer u. 47.

Tel.: 292-3245

E-mail: [email protected]

Pestszentimrei Vackor Óvoda Kisvackor Tagóvoda

1188 Bp., Podhorszky u. 51.

Tel.: 294-5889

E-mail: [email protected]

Fenntartója: Budapest, XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre

Önkormányzata Polgármesteri Hivatal

l184 Budapest, Üllői út 400.

Alapító okirat száma: 22/25401-2/2017

Alapító okirat kelte: 2017. május 25.

Az óvoda vezetője: Szőnyiné Guth Irén

Dokumentum jellege: nyilvános

Hatályba lépés időpontja: 2018. szeptember 1.

Érvényesség: a kihirdetés napjától visszavonásig

Megtalálható: az intézmény honlapján: www.vackorovoda18.hu, illetve az információs

faliújságon kifüggesztve

Felülvizsgálat: törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján

A program benyújtója: az óvoda nevelőtestülete

A programot jóváhagyja: Szőnyiné Guth Irén óvodavezető

ph.

mailto:[email protected]

3

Tartalomjegyzék

Óvodánk adatai ........................................................................................................................... 2

Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 3

Törvényi hivatkozások ............................................................................................................... 5

1.Bevezetés ................................................................................................................................. 6

Gyermekképünk ......................................................................................................................... 6

Óvodaképünk ............................................................................................................................. 7

Nevelési értékeink ...................................................................................................................... 8

2.Helyzetelemzés ...................................................................................................................... 10

2.1. Óvodánk személyi feltételei .............................................................................................. 10

2.2. Óvodánk tárgyi feltételei ................................................................................................... 11

3. Nevelési rendszerünk ........................................................................................................... 12

3.1. Óvodánk nevelési célja ...................................................................................................... 13

3.2. Óvodánk nevelési feladatai ............................................................................................... 13

3.3. Óvodánk nevelésének alapvető keretei ............................................................................. 14

3.3.1. Az egészséges életmód alakítása .................................................................................... 14

3.3.1.1. Az egészséges környezet megteremtése ...................................................................... 15

3.3.1.2. A gyermekek gondozása ............................................................................................. 15

3.3.1.3. A gyermekek testi képességeinek fejlesztése .............................................................. 16

3.3.1.4. A lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások alakítása. ...................................... 16

3.3.1.5. Egészségnevelés (Egészségfejlesztési program) ........................................................ 17

3.3.1.6. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ...................................................... 18

3.3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés ...................................... 19

3.3.2.1. A befogadás rendszere................................................................................................. 20

3.3.2.2. Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes életkörülmények biztosítása a befogadástól

a rugalmas iskolakezdésig ........................................................................................................ 20

3.3.2.3. Az óvodapedagógus-gyermek, a pedagógiai asszisztens-gyermek, a dajka-gyermek, a

gyermek-gyermek pozitív érzelmi kapcsolatának alakítása ..................................................... 20

3.3.2.4. A társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták

elősegítése ............................................................................................................................... 21

3.3.2.5. A szokás- és normarendszer megalapozása................................................................. 21

3.3.2.6. A közös élményekre épülő tevékenységek .................................................................. 21


3.3.3. Az anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása .......................................... 22


3.4. Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód és elveink ....................................................... 24

4. Az óvodai élet megszervezése .............................................................................................. 26

4.1. Óvodánk csoportszerkezete ............................................................................................... 26

4.2. Óvodánk napirendje .......................................................................................................... 27

4.3. Tevékenységformák .......................................................................................................... 27

4.3.1. Játék ................................................................................................................................ 27

4.3.1.1. A szükséges feltételek biztosítása ............................................................................... 28

4.3.1.2.Udvari játéklehetőségek ............................................................................................... 30


4.3.2. Mozgás ........................................................................................................................... 30

4.3.2.1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban ............................................................................ 31

4.3.2.2. Mozgásfejlesztés a szervezett mozgástevékenységekben ........................................... 32


4

4.3.3. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................ 33

4.3.3.1. A külső világ tevékeny megismerését szolgáló témakörök ........................................ 34

4.3.3.2. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései .................................................... 35


4.3.4. Verselés, mesélés ........................................................................................................... 36


4.3.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ......................................................................... 38

4.3.5.1. Felhasznált zenei anyag ............................................................................................... 39


4.3.6. Rajzolás, mintázás, festés, kézi munka ......................................................................... 40


4.3.7. Munka ............................................................................................................................. 42

4.3.7.1. Munkajellegű tevékenységek az óvodában ................................................................. 43


4.3.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás ......................................................................... 44


5. Óvodánk kapcsolatai ............................................................................................................ 46

5.1. Az óvoda és a család ......................................................................................................... 46

5.2. Az óvoda és a fenntartó önkormányzat ............................................................................. 46

5.3. Kapcsolattartásunk a Német Nemzetiségi Önkormányzattal ............................................ 46

5.4. Óvodánk kapcsolatai más óvodákkal ................................................................................ 46

5.5. Kapcsolattartásunk a német nemzetiségi óvodákkal ......................................................... 47

5.6. Kapcsolattartásunk a német nemzetiségi iskolákkal ......................................................... 47

5.7. Kapcsolattartásunk a bölcsődékkel ................................................................................... 47

5.8. Együttműködés a Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálattal .............................................. 47

5.9. Együttműködés a védőnővel ............................................................................................. 47

5.10. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal ........................................................... 47

6. Gyermekvédelem ................................................................................................................. 48

7. Szülők által igényelt egyéb szolgáltatások ........................................................................... 49

8. Legitimációs záradék ............................................................................................................ 50

9. Érvényességi rendelkezés ..................................................................................................... 51

1. sz. melléklet: Német nemzetiségi pedagógiai program ........................................................ 52

5

TÖRVÉNYI HIVATKOZÁSOK

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

A Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos

alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a

nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

módosításáról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a

pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

6

1. BEVEZETÉS

„Milyen embert is akarunk formálni? / A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, / Jó

ítéletű, értelmes, tettre kész, / Szép célokért hevülő és áldozó embereket, /akik meg tudják érteni

és élni a szépet / és nagyot minden téren, / akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, / akik

megértik a dolgok összefüggéseit, / akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, / amely

csak a kölcsönösségen, méltányosságon, / és jóakaraton épülhet.”

(Szent – Györgyi Albert)

Nevelőtestületünk vallja, hogy a gyermek személyiségfejlődésében az óvodai évek során

alapozható meg az a szokásrendszer, a képességek és készségek, kulcskompetenciák alapjai,

melyek segítik az élethosszig való tanulás megvalósulását, és közvetetten hozzájárulnak az

iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez.

A gyerekek érzelmi biztonságérzetének kialakításához az óvodában befogadó, szeretetteljes

környezetet alakítunk ki. A napi óvodai élet megszervezésénél figyelembe vesszük az egyéni

szükségleteket és képességeket, készségeket. Változatos tevékenységformákkal biztosítjuk,

hogy testileg, lelkileg egészséges személyiséggé váljanak gyermekeink. Környezetükhöz való

viszonyukat pozitív érzelmek átélésével gazdagítjuk. A gyerekek mozgásszükségletének

kielégítése testi képességeik, harmonikus mozgásuk, szociális és értelmi képességeik

fejlesztését szolgálja. A német nemzetiségi csoportban fő feladat a kultúraátörökítés, a nemzeti

hagyományápolás. Hangsúlyt fektetünk környezetünk esztétikus alakítására.

Hisszük, hogy a gyermekek optimális fejlődésében az óvodapedagógus, a pedagógiai

asszisztens és a dajka modellszerepének meghatározó jelentősége van.

Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek harmonikus

fejlődése érdekében. A családi nevelés kiegészítőjeként segítjük elő gyermekeink egyéni

képességeinek kibontakozását, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

Gyermekképünk meghatározza nevelésfelfogásunkat:

„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek

váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek

a közelében.” (Rudolf Steiner)

A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevétele mellett a gyermeki

személyiség kibontakoztatásán keresztül, egyéni differenciált fejlesztéssel a befogadás, az

esélyteremtés, az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében

a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését,

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését

fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek

számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést.

Ebből következően gyermekközpontú óvodánkban a gyermeki személyiség kibontakoztatására,

az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére törekszünk, elősegítve a nemek társadalmi

egyenlőségének megvalósítását, és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, biztosítva a

szabad játék kitüntetett szerepét.

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés

kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség

családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot.

A gyermek az Alapprogram szemlélete szerint szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben

egyedi személyiség és szociális lény.

7

Minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes légkörben részesüljön,

s meglévő hátrányai csökkenjenek az óvodai nevelés során.

Az érzelmi biztonságot nyújtó, gondoskodó, szeretetteljes óvodai élet megteremtésével

a gyermek érezze az elfogadás, a szeretet, a megbecsülés és a bizalom jelenlétét.

Feladatunk a gyermek tisztelete, elfogadása, megbecsülése, a különbözőségekhez való

alkalmazkodás.

Az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazítjuk a pedagógiai intézkedéseket, a

műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlesztését és egyéni

képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség

előmozdítása alapján.

A gyermekek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében

a jutalmazás elvei és formái.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye, valamint a nemzetiségi

gyermekek nevelése kapcsán megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának

elve, a differenciált képességfejlesztés nevelésen alapuló integráció.

A gyermeki közösségben végezhető, sokszínű, cselekvő tapasztalatszerzésen alapuló

tevékenység megszervezése, a mással nem helyettesíthető szabad játék alapozzon a

gyermek szükségleteire.

Párhuzamos tevékenységformák biztosításával a gyermekek egyéni képességeihez,

készségeihez igazodó és életkorának megfelelő műveltségtartalmakat közvetítünk.

A gyermekek képességeihez, készségeihez igazodó nevelésünkkel segítjük elő a

kreativitás kibontakozását, a gyermeki önállóság, önmegvalósítás lehetőségeinek

biztosításával.

A közösségi életben történő szokás és normarendszer elfogadásának megalapozása

folyamatos.

A német nemzetiségi csoportban a német nyelv és kultúra közvetítésének jelenlétével

elősegítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését.

Óvodaképünk

„Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket

és megtölteni igazsággal”

(Victor Hugo)

Az óvodai pedagógiai programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja

mellett figyelembe vesszük:

a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét, valamint

b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés

kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú

gyermek fejlődésének optimális feltételeit.

Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda

közvetlenül segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki

személyiségvonások fejlesztését. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a

gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását és az emberi értékek közvetítését.

Természetesnek érezzük, hogy Pedagógiai programunk alapelvét a mozgást és a

mozgásfejlesztést, továbbá a hagyományápolást óvodáinkban azonos módon kezeljük, és

ehhez adjuk hozzá környezetünk óvására, ápolására, gondozására irányuló nevelési

8

törekvéseinket. Programunkban figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű és a

beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelési igényeit.

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete pedagógiai

hatásrendszerével biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb

feltételeit, az életkorhoz és egyéni fejlettséghez igazodó műveltségtartalmak és emberi

értékek közvetítéséhez.

Óvodánk tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével, a dolgozók személyes

példájukkal segítik a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt pedagógiai intézkedések a gyermek

személyiségéhez igazodnak, és biztosítják minden gyermek számára az esélyegyenlőség

lehetőségét.

Ezek megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek

tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

A gyermekek egyéni fejlesztését kívánjuk elérni a tudatos mozgásfejlesztésünk által.

A szabad játék elsődlegességének biztosítása meghatározó nevelésünkben.

Beszélő környezetével biztosítja a gyermekek természetes beszélő- és kommunikációs

kedvének fenntartását, a gyermeki kérdések támogatását, a mindennapi anyanyelvi,

értelmi nevelést és fejlesztést.

A német nemzetiségi csoportunkban a német nemzetiségi nevelés megvalósítása

tevékenységi rendszerünk eleme.

A környezettudatos magatartás alakítása, a környezet védelme, óvása természetes

jelenlévője nevelésünknek, melynek alapja a szűkebb és tágabb környezetünkkel való

érzelmi kötődés kialakítása.

A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek személyiségfejlesztése

egyéni fejlődési ütemük mindenkori figyelembevételével történik.

Az elfogadás alkalmazása az óvodai nevelésünkben biztosítja az esélyegyenlőség és a

hátránycsökkentő szemlélet beépülését.

Az óvodás gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, nevelésünk

meghatározója a kiegészítő funkció biztosítása.

Nevelési értékeink

Nevelési értékek Pedagógiai feladat

A mozgás prioritása

A játékos mozgás, torna által a mozgásigény kielégítése,

felkeltése, a mozgáskultúra fejlesztése, az egyéni

szükségletek és képességek figyelembevételével.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének

elősegítése, a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgás-

készség alakítása, mozgásra késztető biztonságos környezet

kialakítása.

A testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), a

fizikai erőnlét, a koordinációs készségek és a térérzékelés

tudatos fejlesztése.

Az egészséges életmód

kialakítása és fenntartása

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a

biztonságos környezet szokásainak alakítása.

A gyermek komfortérzetének biztosítása és a testi fejlődés

elősegítése.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

megvalósítása.

9

A játék elsődlegessége

Rugalmas napirend biztosítása.

A szabadjáték elfogadása: az egyes gyerekek játékfejlődése,

az egyéniségben rejlő lehetőségek támogatása, a társas

együttműködésben rejlő lehetőségek támogatása.

Derűs, nyugodt légkör biztosítása.

A játék sokoldalú fejlesztő hatásának kibontakozásához

változatos eszköztár biztosítása.

A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése.

Az érzelmi, az erkölcsi és

a közösségi nevelés

fejlesztése

Az énkép – önismeret – önértékelés fejlesztése.

Értékek, normák kialakítása.

Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felisme-rése, az

őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a

gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetben való

megtapasztalása a dolgozók modellértékű bánásmódja során.

A közösségi nevelés által az egymásra figyelés, az

együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás kialakítása, egymás

segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.

Az egyéni különbségek

tiszteletben tartása

Az egyéni fejlődési ütem nyomon követése a

képességfejlesztéshez kidolgozott szempontok alapján.

Minden pedagógustól és nem pedagógus kollégától elvárás a

másság elfogadása, a tolerancia és a segítőkészség.

Tervezőmunkánál a gyermek fejlettségének figyelembevétele.

Működési értékek Működési feladat

Minőségelvű nevelés

iránti elkötelezettség

A PP minőségi megvalósítása (a mozgás, a testséma, a

percepció és a verbális fejlesztés).

Helyi nevelési célok elfogadása, azokkal való azonosulás.

Egyénre szabott, tudatos, célzott fejlesztés.

Gyermekcentrikus pedagógiai szemlélet, a gyermekek

szeretete, tisztelete. Empátiás, nyugodt, biztonságot nyújtó

légkör.

A tevékenykedés, élményszerzés lehetőségeinek

változatossága.

Szakmai elhivatottság.

Másság elfogadása, értékeinek tudatos közvetítése a

gyermekek felé.

Értékorientáltság, pozitív beállítottság.

Együttműködési készség

A kommunikáció eszközrendszerének széleskörű alkalmazása

(kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség

fejlesztése).

A döntések és a változások menedzselése, csoportmunka

(team munka) a közös célok megvalósításához. A dolgozókkal

és partnerekkel való jó kapcsolat kialakítása. Társadalmi

részvétel biztosítása: csoporthoz tartozás, szociális

érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás.

10

2. HELYZETELEMZÉS

A Pestszentimrei Vackor Óvoda kertvárosi környezetben, három telephelyen működő

intézmény. A Csolt utcában négy csoport, a Kölyökmackó és a Kisvackor Tagóvodában három-

három vegyes életkorú gyermekekből szervezett csoportunk működik. Mindhárom óvodához

közel van a kerületi kiserdő, mely környezeti tényező befolyásolta pedagógiai céljaink és

feladataink kialakítását. Az óvodák épületében és udvarán törekszünk annak megjelenítésére,

hogy a mozgásfejlesztés és környezeti nevelésünk értékei láthatóak legyenek.

Fontos, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez biztosítva legyen minden higiéniai feltétel,

és a lehetőségekhez mérten az alapfelszereltség megfeleljen a szabványos feltételeknek.

Óvodánkba változatos lakókörnyezetből, eltérő szociokulturális környezetből érkeznek

gyermekeink.

A családok szociális helyzete átlagos. A gyermekek különbözősége megmutatkozik az

önállóságukban, mozgásfejlettségükben, beszédkészségükben, ismereteikben, viselkedési

szokásaikban.

A szülők többsége figyelemmel kíséri gyermeke óvodai életét, igénylik a folyamatos

tájékoztatást gyermekük fejlettségéről, szívesen vesznek részt szervezett programjainkon.

Fontosnak tartjuk óvodánkban a családdal való együttműködést a gyermekek fejlődése

érdekében.

Szem előtt tartjuk, hogy a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot

teremtő, bizalmon alapuló derűs légkör.

Óvodai csoportjainkat különböző életkorú gyermekekből szervezzük. Tíz csoportunkból egy

csoportban német nemzetiségi nevelés folyik.

Az óvoda külső és belső feltételei ideális környezetet biztosítanak a gyermekek optimális

fejlődéséhez, az egészséges tevékeny életmód kialakításához, a német nemzetiségi csoportban

a német nemzetiségi kultúra megalapozásához, valamint a sajátos nevelési igényű és a

beszédfogyatékos gyermekek együttneveléséhez, integrálásához.

2.1. ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

Programunk megvalósításához az óvodapedagógusi és a nevelést segítő személyzet létszáma

biztosított.

Az óvoda dolgozói:

Óvodapedagógus 21 fő

Pedagógiai asszisztens 4 fő

Dajka 10 fő

Gondozó, takarító 6 fő

Óvodatitkár l fő

Fűtő-kertész 2 fő

Munkánkat segíti még:

Óvodapszichológus, utazó logopédus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus.

Célunk, hogy a csoportban együttdolgozó két óvodapedagógus tudjon együtt tervezni, a

feladatokat megosztva dolgozni, pedagógiai elveiket nevelési gyakorlatukban egyeztetni,

melybe a csoportban dolgozó dajkát és a pedagógiai asszisztenst is bevonják, és kialakul a

hospitálásra épülő együttműködés gyakorlata.

11

Feladatunk:

Egymás munkájának minél teljesebb megismerése.

Az egymástól való tanulás megvalósítása.

Az együttműködés fejlesztése.

Tartalma:

Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikrocsoportos,

differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása).

Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése.

Nevelési értekezlet.

Rendszeres bemutató foglalkozások szervezése a nevelőmunka kiemelt területeinek és

gyengeségeinek megoldására, a „Jó gyakorlatok” bemutatására, majd azok közös

értékelése.

Esetmegbeszéléseken való részvétel.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése.

A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a pedagógiai asszisztensekkel és a dajkákkal.

Munkaközösségi megbeszélések.

Team: egyeztető megbeszélések.

Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel.

A gyermekek egyéni képességeinek fejlesztésében munkánkat segíti alapfeladatkénti

ellátásban:

az óvodapszichológus - terápiás foglalkozásokat tarthat a kiemelt figyelmet igénylő

gyermekek egyéni fejlesztése megsegítésének érdekében; a terápia segítheti a szociális

hátrányokkal összefüggő pedagógiai tevékenységet

a logopédus - a beszédhibás gyermekekkel foglalkozik,

a gyógytornász - a gyerekekkel lábboltozat erősítő, hanyag testtartást és

gerincdeformitást megelőző gyakorlatokat végeztet,

a fejlesztőpedagógus - a részképességek fejlődésében elmaradt gyermekeknek segít,

a gyógypedagógus – a sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek

integrált együttnevelését segíti.

2.2. ÓVODÁNK TÁRGYI FELTÉTELEI

Pedagógiai programunk feladatainak megvalósításához szükséges eszközállományunk

rendelkezésre áll, de gazdagításuk és az elhasználódottak pótlása folyamatos feladatunk. Az

óvodák udvarán mozgásfejlesztő eszközeink szabványosak, karbantartásuk folyamatos

ellenőrzésünk mellett történik.

Intézményi és eszközfejlesztésünk tervezésében mindig fontos érték számunkra, hogy

gyermekbarát, esztétikus környezetben fogadhassuk a hozzánk járó gyermekeket. Szem előtt

tartjuk, hogy a gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a nyugodt, biztonságot teremtő,

bizalmon alapuló, derűs légkör.

12

3. NEVELÉSI RENDSZERÜNK

A nevelés célja A nevelés feladata

A nevelés keretei

Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció Anyanyelvi és értelmi fejlesztés,

nevelés megvalósítása

Tevékenységformák

Játék

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Munka jellegű tevékenységek

Az óvoda kapcsolatrendszere

Család, iskolák, közművelődési intézmények, egészségügyi intézmények

Német nemzetiségi nevelés a német nemzetiségi csoportban

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

13

3.1. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA

A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása az életkori, az egyéni sajátosságok és az

eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A szabad játék befogadó légkörében a mozgást, a

környezetet szerető és tisztelő, egyes hagyományokat ismerő, kreatív, egészséges életmódot

követő gyermekek nevelése, családi nevelésre épülve, a családok részvételével. A kiemelt

figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése, esélyegyenlőség biztosítása, a beszédfogyatékkal

élő gyermekek esetében olyan modell nyújtása, amely a sérült, fejletlen pszichikus funkciók

fejlődését is pozitívan befolyásolja. Az óvodai nevelésben résztvevők képviseljenek olyan

morális normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára.

A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően a német nemzetiségi csoportban

a német nemzetiség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak tapasztalatalapú átörökítése.

Hozzáadott értékeink:

A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával, a

gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos tevékeny

keretek között valósul meg:

az egészséges, sokoldalú személyiség fejlesztése,

a gyermekek környezettudatos szemléletének megalapozása,

a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség alakítása.

A német nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek

megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk.

Óvodai nevelésünk az egyéni bánásmód megvalósításával elősegíti az egyéb pszichés fejlődési

zavarral küzdő gyermekek fejlődését.

A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok és

csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek.

A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek összehangolt, integrált nevelése révén az

esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek.

3.2. ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI

Az egészséges életmód alakítása.

Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés.

Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

Német nemzetiségi nevelés (lásd 1. sz. melléklet).

14

3.3. ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI

3.3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Célunk: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során az egészséges életvitel

iránti igényeiknek alapozása, testi fejlődésük elősegítése.

Feladataink:

Az egészséges, gyermek- és környezetbarát óvoda alakításához a feltételek

megteremtése.

A gyermekek gondozása, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak

alakítása.

A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése,

egészségük megóvása, ápolása.

A testi fejlődés elősegítése a prevenció és korrekció lehetőségének biztosítása.

Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés és

betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé

fejlesztése, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és

telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök,

illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése.

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, nyugodt,

biztonságos, balesetmentes környezet feltételeinek megteremtése, a környezet

megóvására irányuló szokások alakítása.

Párhuzamos tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, türelmes légkör, rugalmas

napirend kialakítása.

A szokás- és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma

valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens és dajka

között.

‒ Saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi szükségleteik kielégítéséhez

készségek, képességek fejlesztése, ezzel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. A

tisztálkodás, WC-használat, kézmosás, törülközés, fésülködés, fogápolás helyes,

rendszeres végzésére nevelés az egészség megóvása érdekében történjen, az intimitás

tiszteletben tartásával és a nemi identitás figyelembevételével.

A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli

megerősítése.

A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése, fejlesztése – különösen sajátos

nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek esetében –, egészségügyi

szűrővizsgálatok kezdeményezése, szükség esetén megfelelő szakember bevonása.

A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése,

befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások).

Az egészségügyi szolgálattal együttműködve a teljes körű egészségfejlesztés kiépítése,

és annak működtetése.

Szociális hátrányok enyhítése egyéni higiénés problémák megoldásával.

Környezettudatos magatartás szokásainak megalapozása.

15

3.3.1.1. AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE

Az egészséges életmód feltételei mindhárom óvodában biztosítottak. A csoportszobákat a

gyermeki tevékenységekhez igazítva alakítjuk ki. A terek kialakításánál fő szempont, hogy a

gyermekek érdekeit szolgálja, esztétikus nyugodt közérzetet biztosítva. Az óvodák udvara

füves, a nyári napsütésben fák, illetve árnyékoló sátrak biztosítják a kellemes kerti életet.

Virágok, növények ültetésére alkalmas részt alakítottunk ki mindhárom kertben. A felszerelési

tárgyak a gyermekek mozgását, edzését jól szolgálják.

A baleseti források megszüntetése minden dolgozónak fontos feladata, melynek szabályozását

az óvó-védő szabályzat biztosítja.

Óvodánkban a mindennapos működésben kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek

egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő

feladatokra, az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas

cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának

csökkentésére, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzésére, a

fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak

alakítására.

3.3.1.2. A GYERMEKEK GONDOZÁSA

Célunk, hogy a testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermek jó közérzetét, ami

minden egyéb tevékenység végzéséhez szükséges.

A gondozás alapja a gyermek és a felnőtt közötti bizalmon alapuló, egyéni fejlettséghez

igazodó, megértő kapcsolat. Az óvodapedagógus a pedagógiai asszisztens és a dajka

segítségével a folyamatosság elvét követve segíti a gyermekek egyéni szükségleteinek

kielégítését, önállósági törekvéseit.

Az óvodába lépéskor az anamnézis lapon nyomon követhető a gyermek különös betegsége,

illetve erre való hajlama, amely alapján az egyéni bánásmódot előre tervezhetjük.

Testápolás

Fokozatosan neveljük a gyermekeket az önálló testápolási folyamatok elsajátítására (WC

használat, bőr-, haj-, fogápolás, zsebkendőhasználat).

A rendszeres és szükség szerinti tisztálkodással a tisztálkodás iránti igény erősítésére

törekszünk, tanítjuk, hogy megfelelően és alaposan mossanak fogat. Fokozatosan alakítjuk ki a

gyermekek igényét, hogy önmagukkal és környezetükkel szemben is a rendre, a tisztaságra

törekedjenek.

Öltözködés

Az öltözködési szokások elsajátítását pozitív megerősítéssel segítjük.

Táplálkozás

Szem előtt tartjuk, hogy az étkezések közötti idő 2,5-3 óra legyen. Folyadék biztosítása a

gyermekeknek a nap bármely szakában. A kulturált étkezés szokásait alapozzuk a megfelelő

szokásrenddel. Figyelembe vesszük az egyéni ízlést. Ösztönözzük a gyerekeket az új ízek

megismerésére. Alakítjuk az egészségtudatos magatartás szokásait a zöldség- és

gyümölcsfogyasztás megkedveltetésével.

16

Ebéd utáni pihenés

A nyugodt pihenés feltételeit (csend, jó levegő, biztonságos környezet) biztosítjuk. Elalvás előtt

mindennap mesélünk vagy énekelünk. A gyerekeknek különböző az alvásigénye, ezért a

kevesebb alvást igénylő gyereket csendes tevékenységre szoktatjuk. Tiszteletben tartjuk a

gyerekek egyéni szokásait és az otthonról hozott elalvást segítő tárgyaikat.

Az iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy a saját személyükkel kapcsolatos gondozási, testi

szükségleteik kielégítéséhez szükséges készségek, képességek kialakuljanak, mindezeket a

feladatokat önállóan végezzék.

3.3.1.3. A GYERMEKEK TESTI KÉPESSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A teremben és a szabadban is biztosított a változatos mozgáslehetőség. A mozgásos

tevékenységeknél nevelésünkkel alapozunk a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaira,

mely elősegíti a gyermekek testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását. A

gyermekek ellenálló képességét a mozgáslehetőségek biztosításával, a levegő, a napfény edző

hatásával is fokozzuk. Ezt figyelembe véve mindennap ha lehet kétszer is a szabadban

tartózkodunk.

A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi – minden nevelési év kezdetén biztosított –

feltételrendszer:

az udvar játékainak és a mozgásfejlesztő eszközöknek az átvizsgálása balesetvédelmi

szempontból,

a biztonságos környezet (megfelelő mozgástér, tornaszőnyeg, füves, homokos talaj)

biztosítása,

a gyermekek által használt eszközök biztonságos elhelyezése,

balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére,

gyermekeinket önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük

(konfliktuskezelés, tolerancia),

az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás.

3.3.1.4. A LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, VISELKEDÉSI SZOKÁSOK

ALAKÍTÁSA

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott

pszichés fejlődést, támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását, és

pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére.

A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában:

a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása,

a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása.

A lelki egészségre nevelés területei az óvodában:

az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása,

a hibás viselkedési módok kezelésével, pozitívvá formálásával, a felnőttek pozitív

mintaadásával neveljük gyermekeinket a konfliktusok kezelésének megoldására,

17

a stresszhatások kompenzálása,

a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértése és

megoldása,

szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, óvodapszichológus segítségnek

kérése.

A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi tevékenységhez, állandó értékrenddel

átszövik az óvodai tevékenységrendszert.

3.3.1.5. EGÉSZSÉGNEVELÉS (EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM)

Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja:

Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja a gyermekek teljes körű egészségfejlesztésének

– lelki, testi, értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságaiknak – biztonságban és egészséges

környezetben történő alakítása.

A gyermekek egészséges életvitelének alakításával nevelünk a szűkebb környezet tevékeny

cselekvő megismerésére, viselkedési formák, szokások megalapozására. Pozitív érzelmi

viszony formálása a környezetünk felé, az együttélés, tisztelet megjelenése magatartásukban.

Óvodánkban nagy jelentőséggel bír az egészség- és környezeti nevelés a kisgyermekek

személyiségfejlesztésében. A mindennapos óvodai gyakorlatunk az egészséget, mint alapvető

értéket állítja nevelési programjába, integráló tevékenységeiben biztosítja az

esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja az életmódbeli képességeket. Az egészség testi, lelki,

társkapcsolati jellemzője egybefonódik a személyiségfejlesztés feladataival.

Az egészség- és környezeti nevelés áthatja az óvodai élet egészét, ha:

Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés kialakításában valamennyi

óvodapedagógusnak és a pedagógiai munkát segítő dolgozónak kiemelt a felelőssége és

a kötelessége.

Az egészségnevelés és környezeti nevelés tevékenységei valamennyi gyermek aktív,

cselekvő bevonásával valósulnak meg.

Prioritást élvez az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés,

betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása és a környezettudatos

magatartás belső igénnyé fejlesztése.

Az egészségfejlesztés és a környezeti nevelés felvilágosítással, a munka- és

balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával

és elhárításával történik.

Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei:

rendszerszemléletre nevelés

fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás elősegítése

érzelmi és értelmi környezeti nevelés

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

tolerancia és segítő életmód kialakítása.

Az óvodapedagógus feladatai:

Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus környezet kialakítása és védelme.

Környezettudatos magatartásformák alapozása, fejlesztése.

A helyes napirend és életrend kialakítására nevelés.

18

Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatására szoktatás.

A komplex testi-lelki-szociális értékek védelmére nevelés az óvodapszichológus

tevékeny részvételével.

Ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakításának

fejlesztése.

Annak tudatosítása, hogy az egészségvédelem fontos, és tenni kell érte.

A gyermekek megismertetése a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési

képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének

lehetőségeivel, a kapcsolatteremtés és a drámajáték eszközeivel.

Az anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és az óvodapedagógusok

példamutatása.

A gyermekek folyamatos, tevékeny és következetes bekapcsolása a szelektív

hulladékgyűjtésbe.

Az óvodapedagógus tervezze és értékelje a csoportnaplóban az egészségfejlesztés

mozzanatait (nevelési terv), a mindennapokban megvalósítandó tevékenységeket.

Naponta végezzen a gyermekekkel testmozgást, Vackor tornát.

Heti rendszerességgel végezzen szervezett mozgásos tevékenységet, melynek

időtartama 20-30 perc.

Szervezzen sétát az óvoda környékén legalább 5 alkalommal.

Az egészségnevelés tartalma:

Az egészséges táplálkozás.

Vackor-torna, szervezett és szabad mozgás.

A testi és lelki egészség fejlesztése, konfliktuskezelés megvalósítása.

A balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás.

A személyi higiéné.

A környezettudatos magatartás és viselkedés szokás- és normarendszerének kialakítása.

3.3.1.6. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A tapasztalatok és szerzett ismeretek alapján kialakul a gyermekek igénye az egészséges

életmód szokásai iránt.

A gyermekek a kialakított szokásoknak megfelelően önállóan végzik a testápolási

teendőket.

Ismerik a tisztálkodási eszközök helyét, azokat megfelelően használják, tisztán tartják.

Zsebkendőjüket köhögéskor, tüsszentéskor önállóan használják.

Készségszinten használják az evőeszközöket (kanál, kés, villa).

Igénylik az asztal esztétikus rendjét.

A kulturált étkezés alapvető szokásait ismerik (asztalnál ülve, halkan, csukott szájjal

étkeznek).

Önállóan öltöznek.

Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára.

Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik.

Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit.

Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat.

Környezettudatos magatartás szokásai alakulóban vannak.

19

Az egyéni differenciált fejlesztés során a gyermekek sikerélményei alapján pozitívan

változik a gyermekek mentális állapota, énképük és autonómiájuk kibontakozása.

3.3.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI

NEVELÉS

Célunk: Kiegyensúlyozott, szeretetteli légkörben a gyermek szocializációjának elősegítése. A

gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése, különbözőségek elfogadására,

tiszteletére nevelés. Közös élmények, tevékenységek végzésével fejlődjön a gyermekek

erkölcsi, akarati tulajdonsága a szokás- és szabályrendszer megalapozásával. A kiemelt

figyelmet igénylő gyermekek befogadása a közösségbe, társként, a közösség aktív tagjának

történő nevelése.

Feladataink:

Az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő befogadásának segítése

kiegyensúlyozott, odaforduló óvodapedagógusi hatásokkal.

Barátságos légkör, otthonos, szeretetteljes körülmények biztosítása a befogadástól a

rugalmas iskolakezdésig.

Társas kapcsolatok alakítása, az önkifejező és önérvényesítő magatartásminták

elősegítése a konfliktuskezelési technikák alapozásával, az erkölcsi, társadalmi értékek

közvetítésével.

A gyermek nyitottságára építve segítsük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és

tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a

hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon

csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre,

mindazok megbecsülésére.

A szülőföldhöz való kötődés megalapozása, erősítése a hagyományok ápolásával, a

gyermekek szűkebb-tágabb környezetéhez való érzelmi viszonyuk alakításával.

A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó szokás- és normarendszer kialakítása.

Közös élményszerzés feltételeinek megteremtése.

A sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tehetséges

gyermekek integrált nevelésének elősegítése a sajátos törődéssel.

A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a társakkal való

folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése.

Az erkölcsi nevelés alakítása, a jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás,

igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzetben való

megtapasztalása, a dolgozók modellértékű bánásmódja során.

A közösségi nevelés, az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz

alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete.

Társas kapcsolatok alakulásának segítése, a közösségi érzés elmélyítése a gyermek-

gyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-pedagógiai asszisztens és gyermek-

dajka viszonylatában, melyet pozitív attitűd jellemez.

A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, az éntudat alakulásának

elősegítése, az egészséges életvitelhez, a társadalmi élet mindennapjaihoz szükséges

jártasságok, készségek alakítása.

A nevelésünk hagyományrendszerébe beépülő, ismétlődő, közös, örömteli

tevékenységek szervezésével a szülőföldhöz való kötődés és a hazaszeretet érzelmi

megalapozása, az összetartozás élményének erősítése.

20

A német nemzetiségi csoportban a német nemzetiségi gyermekek szokásainak,

nemzetiségi kultúrájuk egyes elemeinek megismertetése, identitástudatuk fejlesztése,

sikeres szocializációjuk megvalósítása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőségeinek elfogadása és tisztelete,

valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása.

A hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi beóvodázása, és rendszeres óvodába

járásának segítése.

A szülők bizalmának megnyerése, szemléletének formálása a nevelési problémák közös

megoldásában.

A szociális hátrányok enyhítésére az óvodában szükség szerint lehetőséget teremtünk.

3.3.2.1. A BEFOGADÁS RENDSZERE

A befogadási időszak erősen meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az

óvodához, ezért igyekszünk a szülőkkel együtt a lehető legnyugodtabb feltételeket

megteremteni az újonnan érkező gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Bármely

életkorban történik is a befogadás a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás, a pozitív,

elfogadó attitűd az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Az óvoda dolgozóinak

modellértékű kommunikációja és bánásmódja mintát jelent a gyermek magatartásának

alakulása szempontjából.

3.3.2.2. BARÁTSÁGOS LÉGKÖR, OTTHONOS, SZERETETTELJES

KÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA A BEFOGADÁSTÓL A RUGALMAS

ISKOLAKEZDÉSIG

A gyermekek fejlődő személyiségének kibontakoztatásához a csoportokban vidám, a

gyermekek alaphangulatához igazodó, szeretetteljes légkört biztosítunk. Nyitottak vagyunk

arra, hogy a szülők megismerjék óvodánkat a beiratkozás előtt a nyitott napon. Az első szülői

értekezleten megismertetjük a szülőkkel az óvoda életét, szokásait, szabályait. Óvodába

lépéskor a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe véve lehetőséget adunk, hogy a családok

együtt ismerkedjenek az óvodai élettel.

3.3.2.3. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS-GYERMEK, A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS-

GYERMEK, A DAJKA-GYERMEK, A GYERMEK-GYERMEK POZITÍV ÉRZELMI

KAPCSOLATÁNAK KIALAKÍTÁSA

A gyermekek pozitív érzelmi kapcsolata csak szeretetteljes, biztonságos, befogadó közegben

alakul ki, ami feltételezi a teljes és kölcsönös bizalmat. Lényeges az óvodapedagógus, a

pedagógiai asszisztens és a dajka szeretete, elfogadó magatartása. Az óvoda dolgozóinak

kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modellértékű. Fontos az óvoda minden

dolgozójának pedagógiai harmonizációja.

Segítő, támogató attitűddel alakítjuk ki a gyerekeknél az együttélés szabályait, a közösségi

normákat. A gyermekben az egymás iránti együttérzést, a toleranciát, a konfliktusmegoldó

készséget az élményeken alapuló közös tevékenységek során erősítjük.

A gyerekek önállóságát igyekszünk kialakítani a döntési lehetőségek biztosításával.

Segítjük a gyermekbarátságok alakulását. Arra nevelünk, hogy a gyerekek szociális

érzékenysége úgy alakuljon, hogy elfogadják, tiszteljék a különbözőségeket, társaik esetleg

eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, kulturális hagyományait.

21

3.3.2.4. A TÁRSAS KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSA, AZ ÖNKIFEJEZŐ ÉS

ÖNÉRVÉNYESÍTŐ MAGATARTÁSMINTÁK ELŐSEGÍTÉSE

A közös élményekre épülő tevékenységekkel tapasztalat útján segítjük az önérvényesítés és

társas kapcsolatok alakulását. Az erkölcsi, akarati tulajdonságaik fejlődését elősegítjük az

óvodai élettel. A gyerekeket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére,

méltóságának és jogainak tiszteletben tartására neveljük. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek

meg tudják különböztetni, mi a jó és a rossz, mi a helyes és a helytelen, érezzenek együtt

társaikkal, és legyenek figyelmesek. Arra törekszünk, hogy a gyerekek megerősítést kapjanak

a helyes viselkedésükre vonatkozóan. Megalapozzuk az akarati tulajdonságokat (önfegyelem,

türelem, pontosság, feladattudat).

3.3.2.5. A SZOKÁS- ÉS NORMARENDSZER MEGALAPOZÁSA

Az óvodai életre kidolgoztuk szokás-normarendszerünket. Megfogalmazása figyelembe veszi

a csoportok sajátosságait. Az ésszerű kereteket adó szokás-normarendszer biztonságérzetet, a

nevelők közötti összhangot, egyező nevelő hatást eredményez. Részletesen tartalmazza azokat

a szokásokat, szabályokat a napirend függvényében, amelyek az egészséges életmód, a

szocializáció, a játék, a tanulás, a munka területén megjelennek. A gyerekek életének tervszerű

és tudatos megszervezésével, sokszínű tevékenységformák alakításával juttatjuk

tapasztalatokhoz a társas kapcsolatok területén. Elősegítjük, hogy megfelelő ütemben fejlődjön

egyéniségük és a társas kapcsolatok iránti fogékonyságuk.

3.3.2.6. A KÖZÖS ÉLMÉNYEKRE ÉPÜLŐ TEVÉKENYSÉGEK

A közös élményeken alapuló tevékenység a gyermek személyiségfejlődésének alapja, mely

elősegíti a szocializáció folyamatát. A készülődés, a tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelent

a gyermek számára, erősíti az erkölcsi és akarati tulajdonságait.

Ünnepeink alapja az érzelmi ráhangolódás megteremtése.

Az ünnepek fényét emeljük a feldíszített óvodával, a gyerekek és a felnőttek alkalomhoz illő

ruhájával, a meglepetésekkel és a kölcsönös ajándékozásokkal.

Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és élményei

illeszkednek a gyerekek természetes életmenetébe.

Ünnepeink: Teadélután, Márton-nap, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja,

Évzáró, Vackor-hét, Gyermeknap.

A Mikulás, a Karácsony, a Farsang, a Húsvét, a Gyermeknap: ezeket az ünnepeket délelőtt

tartjuk. Lehetőséget adunk a szülői részvételre is, ezzel is erősítve a családokkal való pozitív

kapcsolat építését.

Az ünnepek szervezésénél feladatunk mind a csoport közösségének, mind az óvodai

hagyományok alakításával az óvoda közösségének formálása, és a rendezvényeken a tudatos

óvodapedagógusi jelenlét biztosítása is.

A karácsonyi és a húsvéti ünnepkör alkalmával a gyermekek és a szülők részére kézműves

délutánt szervezünk, ahol együtt készítünk ünnepi díszeket, ajándékokat.

Érzelmileg erősítjük a szülőföldhöz való kötődést, nemzeti ünnepünkön, március 15-én nemzeti

jelképekkel ismerkednek a gyermekek.

Újkeletű ünnepek: amelyekről az óvodában tapasztalatokat gyűjtünk a természeti témakörhöz

kapcsolódóan:

Állatok Napja (október 4.)

Víz Világnapja (március 22.)

22

Föld Napja (április 22.)

Madarak és Fák napja (május 10.)

Egészségnapot tartunk az egészséges életmód szokásai alapozásának, megőrzésének kialakítása

érdekében (április 7.)

Német nemzetiségi hagyomány alapján óvodánkban a Márton-napi szokásokat óvodai szinten

ünnepeljük (november 11.)

Gyermekek születésnapja (A csoport szokásainak megfelelően ünnepel.)


A gyermekek képesek a társakkal és felnőttekkel kapcsolatot teremteni.

Igényükké válik a tevékenységekben való közös részvétel és együttműködés.

Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.

Természetes társas szükségleteik kielégítése során képesek a különbözőségek

elfogadására, tiszteletére.

A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés, a mindennapi élet szokásainak,

szabályainak betartása.

A tevékenységekben kitartóak, a megkezdett tevékenységet a megbeszéltek alapján

befejezik.

Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, konfliktushelyzetben képesek

megegyezésre jutni.

A gyermeknek életkorának és fejlettségének megfelelően vannak ismeretei a szűkebb

és tágabb környezetéről, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek,

a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja.

A gyermek rá tud csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó

jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

Motiváltak az iskolára. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

Önbizalmuk erősödik, erkölcsi érzelmeik fejlődnek.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének

figyelembevétele.

3.3.3. AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Célunk: Változatos tevékenységformákkal, ösztönző környezettel fejleszteni a gyermekek

készségeit, képességeit.

Az értelmi nevelés tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében, az óvodai

nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermekek szabad játéka által valósul meg.

Az értelmi nevelés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és a kommunikáció alakulásával.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

Feladataink:

‒ Az óvodapedagógusok feladata az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző

formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel.

23

‒ A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és

ismereteire építve tervezzük és szervezzük a mindennapi játékba integrált komplex

tevékenységeket, melyben arra törekszünk, hogy a gyermekek sok érzékszervre ható és

közvetlen tapasztalatszerzés útján jussanak új ismeretekhez, továbbá a gyermekeknek

változatos tevékenységeket kínálunk, amelyeken keresztül további élményeket,

tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

‒ Feladatunk a gyermekek spontán és szervezett formában szerzett ismereteinek bővítése,

rendszerbe foglalása.

‒ Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó

feladatunk.

‒ Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek

természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a

gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére

megfelelő figyelmet fordítunk.

‒ Az értelmi nevelésben további feladataink: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten

szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek

(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), az alkotóképesség

fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás

fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

Szókincs bővítése, metakommunikációs helyzetek teremtése (gesztusok,

arckifejezések, testtartások, testbeszéd).

Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.

A német nemzetiségi csoportba járó gyermekek nevelésében a nyelvi kifejezőkészség –

hanghordozás, a gesztikuláció és a belső érzelemvilág közötti összhang megteremtése.

A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség-,

képességfejlesztés, együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a

korrekció területén.

A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a feltételek

megteremtése az egyéni hiányosságok leküzdéséhez, ezzel lehetővé téve a sikeres

életvezetés kialakítását. A közösség természetes tagjaként képességeinek megfelelő

feladatokkal való ellátása.

A gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára alapozva érzelmeiken keresztül változatos játékos,

mozgásos, párhuzamos tevékenységekkel sokoldalú, élményszerű átélésre és

tapasztalatszerzésre kínálunk lehetőséget. A gyermekek életkorának megfelelő kultúraátadást

közvetítünk az óvodai nevelés módszereinek segítségével. Tudatos tervezés mellett

támaszkodunk a gyermekek kezdeményezéseire, kíváncsiságukra, rendszerezzük, bővítjük

spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket a projektmódszer segítségével. Ezáltal fejlesztjük

értelmi képességeiket: érzékelésüket, észlelésüket, emlékezetüket, figyelmüket, képzeletüket,

gondolkodásukat.

Nevelési folyamatunkban kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció

különböző formáinak alakítása. Különös figyelmet fordítunk a beszédkedv fenntartására és

fejlesztésére, a gyerekek meghallgatására, kérdéseik meghallgatására, azok megválaszolására,

szókincsük gyarapítására, érzelmeik, gondolataik szabad önkifejezésének lehetőségére.

24

Pozitív hatással van a gyerekek értelmi fejlődésére a felnőtt modellértékű hitelessége,

érdeklődése, rácsodálkozása. A személyiség tisztelete, a kölcsönös bizalom, a tenni akarás

meghatározó tevékenységünkben.


Elemi ismeretekkel rendelkeznek a természeti és társadalmi környezetről.

Képesek érzelmeik, gondolataik kifejezésére, teret adnak alkotó képzeletüknek,

fantáziájuknak.

Értik és használják a kommunikatív jeleket, képesek a folyamatos beszédre.

Az értelmi képességük életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően fejlődik

(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás).

Térbeli viszonyokat képesek felismerni és megnevezni.

Bátran és szíves kommunikálnak a társaikkal és a felnőttekkel.

A metakommunikációs jelzéseket használják, a környezetükben élő személyekkel jól

kommunikálnak.

A német nemzetiségi csoportba járó gyermekek is megértik és helyesen alkalmazzák az

óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képesek magukat megértetni.

Megjelenik a szándékos figyelem és az emlékezet, képzeletük és kreativitásuk fejlődik.

Elemi fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van.

Sajátos nevelési igényű gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének figyelembevétele.

A kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek kommunikációját és kognitív fejlődését

nevelésünkkel elősegítjük.

3.4. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS, EGYÉNI BÁNÁSMÓD ÉS ELVEINK

A gyermekek eltérnek egymástól fejlettségi szintjükben, élet- és nevelési körülményeikben. A

gyermekek egyéni fejlődési üteme nyújt támpontot fejlesztő munkánkhoz. Megfigyelésen

alapuló, gyermekenkénti fejlesztési terv határozza meg az egyéni differenciált fejlesztés

tartalmát. Nevelésünkben az inklúzió azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elvet valljuk, és

ez az elv programunk minden elemében érvényesül. Az integráció az inkluzív pedagógiai

gyakorlatunk azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő gyermekek

elfogadását és a többséggel történő együttnevelését jelenti. Inkluzív pedagógiánkban a cél a

gyermek saját szintjének maximumára való eljuttatása.

A gyermekek fejlődését az óvodapedagógusok a fejlődés nyomon követésére szolgáló

dokumentumban rögzítik. Szükség esetén munkánkban szakemberek segítségét is igénybe

vesszük. A gyermekek számára a tapasztalatokat, ismereteket sokoldalú és változatos

módszerekkel közvetítjük az egyéni fejlődési tempó figyelembe vételével.

A nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon

követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják:

Óvodai csoportnapló

Szülői információ a gyermekről (óvodába lépéskor)

Anamnézis (óvodába lépéskor)

Szociometria

Tájékoztató a befogadási időszakról (november közepe)

Tájékoztató a gyermek egyéni fejlődéséről (december közepe)

25

Megfigyelési lap a gyermekek egyéni fejlődésének folyamatáról (október vége, május

eleje)

Egyéni fejlesztési terv (november közepe), értékelés (március közepe)

Óvodai szakvélemény (április első hete)

Emlékeztető a fogadóórákról (alkalmanként)

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése:

A fejlesztés feladata mindig egyénre szabott, egyéni bánásmódot igényel.

Feladatunk speciális szakember segítségének kérése a számukra, egyénre szabott

fejlesztési terv elkészítéséhez, fejlesztésükhöz.

Óvodapedagógusi példamutatással alakítjuk ki a gyermekekben az odafordulás és elfogadás

képességét. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányok csökkentésére és a tehetséggondozásra.

Az önmegvalósítás kielégítésére feltételeket, lehetőségeket biztosítunk.

Óvodánkban a sajátos nevelési igényű és az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek meglévő

hátrányaiból eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet a helyi

nevelési rendszer szerves részeként működő, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve” figyelembevételével szervezzük.

A tehetségígéretes gyermekek nyomon követése egyéni és csoportos szinten valósul meg.

Feladataink:

A fejlesztés a megfelelő területen valósuljon meg.

Nevelésük, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembevételével történjen.

A gyermekek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, eredményeket értékelő

környezet, befogadó csoportlégkör kialakítása segítse.

A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának

elve.

A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező

gyógypedagógus segítse a gyermek fejlesztését.

Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése.

Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az egyéni foglalkoztatás megvalósításához.

Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők tájékoztatása a sajátos nevelési

szükségletről a gyermekek befogadásához.

A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal.

Tehetséges gyermekek:

Óvodánk fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése,

nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az

intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel.

Célunk: A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex

fejlesztése.

Feladataink:

A tehetséges gyermekek felismerése, fejlesztése.

A gyermek pozitív éntudatának kialakítása és erősítése.

Elfogadó és támogató környezet kialakítása.

A gyermekek érdeklődési körének megismerése, személyiségének fejlesztése változatos

tevékenységformák biztosításával, az óvodai élet gazdagításával.

Egyéni bánásmód keretében, a napi élet folyamán tervezett és célirányos

képességfejlesztés megvalósítása.

26

A tehetségígéretes gyermekek részére műhelyfoglalkozások szervezése, csoportos

tehetséggondozás megvalósítása (elsősorban 5 éves kortól).

A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése

érdekében.

A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti.

A tehetséggondozás dokumentációi:

Pedagógiai program

A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentumok

Az óvodavezető éves munkaterve (célkitűzések, feladatok)

Csoportos tehetséggondozás éves programja.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

A gyermekek szociális hátterét munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk. A gyermekek

közös nevelését valósítjuk meg az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családokkal, a szerényebb

anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokkal.

Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A

hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Nevelésünkkel

segítjük a világban való eligazodásukat, a kultúra értékeinek megismerését, lelki és testi

fejlődésüket.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek célja:

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett intézkedésekkel,

gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az

esélyteremtés növelése, valamint a gyermekek komplex személyiségfejlődésében

bekövetkezett pozitív változások elősegítése.

Az óvodapedagógus feladatai:

A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása, konfliktuskezelési

technikák közvetítése.

A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása.

Családi életre és egészséges életmódra nevelés.

A mozgás és a sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás- és

feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a

szabadidő tartalmas eltöltésének igényét.

A szülőkkel együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése.

Differenciált egyéni fejlesztés.

Egészségnevelés.

Életvezetési tanácsok a családok részére.

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

4.1. ÓVODÁNK CSOPORTSZERKEZETE

Óvodánkban a csoportokat különböző életkorú gyerekek alkotják. Tapasztalataink is ezt a

szerkezeti formát erősítik. Az így kialakult szociális térben fejlődik a gyermekek szociális

érzékenysége, az eltérő képességű gyerekek egyéni bánásmóddal és differenciáltan jobban

27

fejleszthetők. A német nemzetiségi csoportban a szocializáció hangsúlyozása a nyelvi

kifejezőkészség oldását és erősítését célozza.

4.2. ÓVODÁNK NAPIRENDJE

6.30 - 10.00 Szabad játék; játékba integrált fejlesztés; tanulás; párhuzamos, komplex

fejlesztő tevékenységek; folyamatos tízórai

10.00 - 10.30 Mindennapos Vackor torna, testápolás, öltözködés

10.30 - 12.00 Játék, szabad játék, udvaron szervezhető komplex fejlesztő tevékenységek

12.00 - 13.00 Készülődés az ebédhez, ebéd, készülődés a pihenéshez

13.00 - 14.30 Pihenés, alvás

14.30 - 15.15 Ébredés, testápolás, uzsonna

15.15 - 17.30 Szabad játék, játékba integrált fejlesztés, párhuzamos, komplex fejlesztő

tevékenységek

Napirendünk rugalmas keretet ad a gyermekek egyéni igényeinek kiszolgálásához.

4.3. TEVÉKENYSÉGFORMÁK

Játék

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

Verselés, mesélés

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, mintázás, festés, kézi munka

Munka jellegű tevékenységek

4.3.1. JÁTÉK

A játék, szabad játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért

végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek elemi

pszichikus szükségletére támaszkodva a mozgásukat, kreativitásukat fejlesztő és erősítő

élményt adó tevékenység. A gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. A szabad játékban a

gyermek megválasztja a játék tartalmát, témáját, eszközeit és társait, a gyermek szabad

képzettársítására épül.

Célunk: Az óvodai élet egészét fogja át a szabad játék.

Feladataink:

A szükséges feltételek biztosítása.

3-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása a

kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység megvalósításával. Az

változatos udvari játéklehetőségek biztosítása.

A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeket szeretetteljes

közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközökkel vonjuk be a tudatosan tervezett

játéktevékenységbe.

A szabad játék során valósuljon meg a beszéd és kommunikáció fejlesztése.

28

A szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és nem pedagógus

kollégákkal való együttműködésben, a tevékenységek közötti harmonikus arányok

megteremtése.

Ingergazdag, kíváncsiságot keltő, mobilizálható játéktér, tanulást támogató környezet

kialakítása, a játékok elérhető helyen történő elhelyezése.

A szülőföldhöz való kötődés alapjaként, szűkebb és tágabb környezetükből szerzett

ismeretek, egyéni és közös élmények, tapasztalatok feldolgozásának biztosítása.

Játékirányítást segítő (szabad, irányított játék) pedagógiai, pszichológia szakértelem,

módszertani kultúra gazdagítása.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétével az indirekt irányítás

biztosítása a gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében.

A választható tevékenységek felkínálásával bővítjük és változatossá tesszük

időszakonként az eszközöket.

A gyermekekkel az óvodapedagógusok közösen készítenek játékeszközöket a gyermeki

fantázia, kreativitás fejlődésének és az ötletgazdagság elősegítésének érdekében.

A játék közbeni normák közvetítésével az iskolai beilleszkedéshez szükséges lelki,

szociális érettség közvetett segítése.

Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, nyugodt légkör

megteremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a

beszédkedv, a közlésvágy motiválása.

A szabad játék és játszótárs biztosítása, játéktámogató magatartással a szülők

szemléletformálása.

4.3.1.1. SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA

A játéktevékenység az óvoda egész nyitva tartása alatt a gyerekek fő tevékenysége. A játékidőt

a tisztálkodási, az öltözködési, az étkezési teendők, a pihenés szakítják meg. A tanulási

tevékenység is a játékba integrálódik.

Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A játékfejlődés különböző

szakaszaiban eltérő módon kell a helyről, eszközről és élményekről gondoskodni. Vannak

állandó és változtatható játszóhelyek, amelyet a gyerekek önállóan vagy az óvodapedagógus

segítségével alakítanak ki, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Ügyelünk

arra, hogy a gyerekekkel közösen felállított szabályok elfogadhatók, betarthatók legyenek.

Mivel óvodánkban kiemelt jelentőségű a mozgásfejlesztés, ezért játékidőben is biztosítjuk a

különböző mozgásformák gyakorlására a lehetőséget. Nagymozgások fejlesztésére

mozgássarok, mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésre. Finommozgások fejlesztésére a

teremben és az udvaron is változatos tevékenységformák lehetőségeit kínáljuk.

Játékszereink válogatásánál fontos szempont az esztétikusság, a könnyen tisztántarthatóság, a

biztonságosság. Ezek mellett figyelünk az életkori és egyéni sajátosságokra és a játékszerek

fejlesztő hatására.

A játéktevékenység fejlődésének, a gyermekek képességeik játékban való fejlesztésének

elengedhetetlen feltétele az óvodapedagógus játékszeretete, játszani tudása, türelmes, megértő

magatartása.

A gyermekek környezetükből szerzett tapasztalatokkal a szabad játék tartalmát gazdagítják.

Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi

környezetben szerzett élményeiket a gyerekek újra és újra szabad játékban is átélhessék.

Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével teremti meg a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.

Az élményen alapuló kreatív, szabad játék kibontakozását őszinte, tapintatos magatartásunkkal

29

segítjük, folyamatosan rendelkezésre álló, együttműködésre kész társak vagyunk.

Indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, de közbelépünk nemkívánatos viselkedési forma,

testi veszélyeztetés esetén, vagy ha a konfliktust nem képesek önállóan megoldani a gyerekek.

Az elmélyült, nyugodt probléma- és konfliktusmegoldó játék esetén irányításunk játékot

követő, szemlélő.

Tapasztalati lehetőséget nyújtunk az új játékeszközök, anyagok használatára, a

szabályjátékokra.

Óvodáskorban a játékfajták mindegyike jelen van, amelyet meghatároz a gyermekek egyéni

fejlődésének üteme.

Gyakorlójáték:

Hang, beszéd, mozgás, játékszerek és eszközök rakosgatása, ismerkedés a különböző

anyagokkal. A ritmus, a mozgás, a különböző műveletek maguk alkotta szabály szerinti

ismételgetése szerez örömet a gyermeknek.

Konstrukciós, szerepjáték elemeiként jelenik meg, alárendelve a szerepnek.

Új játékszerrel, eszközzel való ismerkedéskor jelenik meg.

Szimbolikus szerepjáték:

Egyszerű cselekvéseket, kapcsolatokat tartalmaz, ahol jellegzetes tényező a szerep.

Kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együtt játszás igénye. Környezetük

lényeges mozzanatait játékukban újraalkotják. A szerephez egyre jobban kötődnek.

Képesek az egyszerűbb játékok megszervezésére, a játékszerek kiválasztására.

A gyerekek alkalmazkodnak a játék szerepéhez, megértik, elfogadják társaik

elgondolásait. Vállalják a kedvezőtlenebb szerepeket is. Tapasztalataik és élményeik

alapján megtervezik játékukat, kiosztják a szerepeket, eszközöket. A játszócsoport

tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

Egyszerű bábok (síkbáb, fakanálbáb) mozgatása, gyerekek kézméretének megfelelő

bábok paraván segítségével, kedvelt mesékhez, élményekhez kapcsolódva folyik a

dramatizálás, bábozás. Fontos a jelmezek, kellékek biztosítása is.

Konstruáló játék:

A gyerekek szükség szerint az óvodapedagógus segítségével végzik az építés,

rakosgatás műveleteit.

Gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik. A létrehozott játékeszközök elkészítését az

óvodapedagógus a gyerek fantáziájára bízza, az összeállításban szükség szerint segít.

Az elemekből a valóságos tárgyakhoz, játékszerekhez vagy egyszerű modellekhez

hasonlót készítenek. Az elkészült elemeket használják a szerepjátékban.

Szabályjáték:

Mozgásos szabályjátékok egyszerű változata.

Bővülnek a mozgásos játékok. Egyszerű társasjátékok, kirakójátékok, logikai játékok.

Fontos az óvodapedagógus játékban való részvétele a megfelelő szabályok szerinti játék

kialakítása miatt.

Bonyolultabb játékok megtanulására és gyakorlására is képesek, ezeket örömmel, a

szabályokat egymással betartatva játsszák. Észlelést, logikus gondolkodást, verbális

fejlesztést segítő társasjátékok kerülnek előtérbe.

30

4.3.1.2. UDVARI JÁTÉKLEHETŐSÉGEK

Az udvaron a hely és az eszközök megfelelőek a mozgásos tevékenységekre. A nagymozgások

és finommozgások fejlesztését szolgáló változatos eszközök biztosításával elősegítjük a

mozgásformák gyakorlását. Jó idő esetén a szerepjátékhoz szükséges eszközöket is kivisszük.

Fokozatosan együtt játszva a gyerekekkel érjük el, hogy a mozgásos szabályjátékokat egyre

önállóbban kezdeményezzék és játsszák.


A gyermekek szívesen vesznek részt mozgásos játékokban.

Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, melyben a gyermekek képzelete,

szervezőkészsége, alkalmazkodóképessége, empátiás készsége és kommunikációs

képessége fejlődhet.

Képesek bonyolult építményeket alkotni; építményeikben, konstruáló

tevékenységükben tükröződik a kreativitás.

A gyermekek képesek több napon keresztül egyazon játéktémát folytatni, azt együttesen

szervezni.

Szeretik a szabályjátékokat, tudnak szabályokhoz alkalmazkodni.

Ismert meséket dramatizálnak, báboznak.

Viselkedési kultúrájukban megjelenik az udvarias kifejezések használata.

Képesek játékuk megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, a

környezettudatos magatartás elemeinek alkalmazására.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél az egyéni fejlődés ütemének

figyelembevétele.

4.3.2. MOZGÁS

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Ez alatt nagymértékben

fejlődnek tanulási képességei, kompetenciái, kooperációs képességei.

Miközben mozog a gyermek, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik kondicionális képessége,

különösen az erő- és állóképessége, alakul a helyes testtartásához szükséges izomegyensúly

érzékelése, pszichomotoros képessége.

A természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészsége intenzív fejlődésnek

indul.

Célunk: A rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartásával, a mindennapos

egészségfejlesztő testmozgások biztosításával a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése

az egyéni képességek és szükségletek figyelembevételével.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek készségeinek, képességeinek megfelelő mozgásformák

biztosítása, a kialakult hátrányok csökkentése.

Feladataink:

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése

sokszínű, örömteli, biztonságot nyújtó mozgáslehetőségek biztosításával.

Az egészséges életvitel kialakításának elősegítése rendszeres, lehetőség szerint a szabad

levegőn történő mozgás lehetőségével.

31

A spontán játékba, szabad játékba ágyazott mozgástevékenységek lehetőségének

biztosításával a pszichomotoros készségek, képességek fejlesztése.

A kondicionális képességek (különösen az erő- és állóképesség és a teherbíró képesség)

fejlesztése, a mozgáskoordinációs készségek természetes hely- és helyzetváltoztató és

finommotorikus mozgáskészség fejlesztése az egyéni szükségletek és képességek

figyelembevételével.

A mozgáson keresztül a tanulási képességek, kompetenciák fejlesztése.

A nevelési feladatok megvalósításához mozgásos tapasztalatok tervezése és mindennapi

gyakorlati megvalósítása.

Az egyéni lemaradásokat kompenzáló speciális mozgásos játékok közvetítése a

hátránnyal küzdő gyermekeknek. (Gyógytestnevelő és fejlesztőpedagógus

mikrocsoportos tevékenysége.)

Biztonságban végezhető mozgásélmény feltételeinek megteremtése a csoportszobában

és az udvaron egyaránt.

A szülőkkel együttműködve, a gyermekek egyéni érdeklődésének, temperamentumának

figyelembevételével differenciált (prevenció, korrekció, tehetséggondozás)

mozgáslehetőség biztosítása, illetve közös mozgásos programok szervezése.

A sajátos nevelési igényű és beszédfogyatékos gyermekek pozitív tulajdonságainak

erősítésével a mozgásbiztonság elősegítése.

Az óvodai életben a mozgás jelen van a játékos szervezett mozgástevékenységeken túl a szabad

játékban és a komplex tevékenységi formákban. Átszövi az egész óvodai életet, a nevelési

területeket, a gondozási és önkiszolgáló tevékenységeket. Tudatos tervezéssel fejlesztjük a

gyermekek értelmi képességeit, szociális képességeit nevelő munkánkban.

A mozgásfejlesztés fő területei:

a szabad játékban a gyermek spontán, természetes mozgása közben

a szervezett mozgásban

a mindennapos Vackor-tornában

a differenciált mozgástevékenységek során.

4.3.2.1. MOZGÁSFEJLESZTÉS A SZABAD JÁTÉKBAN

A szabad mozgásos játéktevékenységgel célunk, hogy minden gyermek megtalálja a

fejlettségének, érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet.

Olyan feltételeket teremtünk, ahol a gyermekek természetes mozgáskedve megmarad, ahol

szeretnek mozogni, ahol megszeretik a mozgásos tevékenységeket.

A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy a szabad játéktevékenység közben megfelelő hely és eszköz

legyen a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron is. Az eszközök és a

mozgásos tevékenységek kiválasztását a gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez és a csoport

összetételéhez igazítjuk.

A különböző mozgásos tevékenységekhez a helyet a csoportszoba szükséges átrendezésével

biztosítjuk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezetet alakítunk ki.

Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek mozgásigénye különböző. Az aktívabb mozgást és a

nyugodt tevékenységet kedvelő gyerekek alkalmazkodjanak egymáshoz, tartsák tiszteletben

egymást. Ehhez elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása. Különös gonddal

figyelünk, hogy rögzüljenek a balesetek megelőzésének szabályai.

32

4.3.2.2. MOZGÁSFEJLESZTÉS A SZERVEZETT MOZGÁSTEVÉKENYSÉGEKBEN

A szervezett mozgás anyaga a természetes mozgásokra épülő játékok. Az egyes foglalkozások

megtervezésénél figyelembe vesszük a csoport átlagos fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez

igazodva döntjük el az egyes mozgásformák ismétlésének a számát. Differenciált, választható

tevékenység-felajánlással fejlesztjük a gyerekek testi képességeit, így minden gyerek

megtalálja a számára legmegfelelőbb mozgástevékenységet, ezáltal fejlődik teljes

személyisége, társas kompetenciája.

Az szervezett mozgástevékenység tervezésének meghatározói:

Az egyéni fejlettség, képesség (egyéni fejlődést nyomon követő lapok).

Változatos, játékos mozgástevékenységeken keresztül biztosított legyen a gyerekek

fenntartható fejlődése a kondicionális és koordinációs, valamint a pszichikus

képességek terén.

A tevékenységek során sokféle közös játékkal ösztönzünk és biztatjuk a gyermeket a

harmonikus, összerendezett mozgásra. Mindig a pozitívumokat emeljük ki.

A tevékenységet úgy szervezzük, hogy a gyerekek a legkevesebb várakozási idővel,

folyamatosan mozogjanak (pl. köredzés és akadálypálya, illetve párhuzamos mozgások

formájában). Amíg lehetőség van rá, a szabadban tornázunk.

A mozgás szerves része a mindennapos Vackor-torna is. Anyagát elsősorban a mozgásos

játékok alkotják. A mindennapos Vackor-torna és a szervezett mozgástevékenység időpontját

a napirendbe illesztjük a délelőtti szabad játék során.

A nagymozgások, a koordinációs, kondicionális és finommotoros mozgások fejlesztése során a

gyermek a legtermészetesebb módon ismerkedik testrészeivel és azok funkcióival, eközben

fejlődik észlelése.

Az egyéni fejlődés ütemét és a fokozatosság elvét követve, támogató magatartásunkkal segítjük

elő a gyermekek hátrányainak csökkentését.

A mozgásos tevékenységek tartalma

Természetes

mozgásformatípusok

Helyváltoztató

kúszás, mászás,

járás, futás,

szökdelés, oldalazás,

irányváltás,

megállás

Helyzetváltoztató

ugrás, érkezés, esés,

gördülés, átfordulás,

függés, támaszok

Manipulatív

gurítás, dobás,

elkapás, ütés, rúgás,

labdavezetés

Mozgáskoncepció

típusok

ütközés, esés nélküli

haladás, üres terület

keresése önállóan,

mozgássíkok,

irányok

testrészek ismerete,

feladatok

végrehajtása saját

térben,

egyensúlyozás,

tükörkép

alatt/fölött, keresztül,

közel/távol,

előtte/mögötte,

közeledve/távolodva

Feldolgozási

módszer típusok

utánzó vagy

szerepjátékok,

fogójátékok, népi

játékok, tánc

egyéni, páros és

csoportos feladatok

eszköz nélkül,

prevenció

egyéni, páros és

csoportos feladatok

(babzsák, karika,

szalag…)

Pszichikus funkció

típusok

észlelés, figyelem,

emlékezet

képzelet,

gondolkodás

szerialitás,

intermodalitás

33

Az oldaliság tudatosításához mindig a jobb oldalt jelöljük meg.

A nagy- és kismozgások fejlődését jól szolgálják a változatos mozgáseszközök.

Szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Olyan gyakorlatokat tervezünk, ahol különböző

irányokban végeznek mozgásokat, és különböző formákat mozognak be.

Az észlelés fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.

A finommotorika fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt az ábrázolási technikák gyakorlásával,

gyöngyfűzéssel, barkácsolással, kicsi elemekből történő építéssel, stb. A szervezett mozgásban

a finommotoros koordinációt a szerek különböző fogásmódjával (labdák, botok, szalagok),

kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal fejlesztjük.

Fontos az alaklátás, a formaállandóság, a keresztcsatornák fejlesztése.


Kitartóak és szívesen vesznek részt mozgásos tevékenységben.

Nagymozgásuk, kondicionális, koordinációs képességük, finommozgásuk,

egyensúlyérzetük kialakult, a térben biztonsággal eligazodnak.

Ismerik az irányokat.

Egészséges csapatszellemük kialakul.

Mozgásukat tudják irányítani és helyzetben tartani, tempóját szabályozzák.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemüknek megfelelően

fejlődjenek.

Képesek alkalmazkodni társaikhoz, toleránsak, együttműködőek, segítőkészek.

4.3.3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Célunk: A gyermek cselekvő módon fedezze fel környezetét, és olyan tapasztalatok birtokába

jusson, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz,

tájékozódáshoz szükségesek. Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi

hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti,

családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét. A gyermekek

érdeklődésének és aktivitásának felkeltése a szűkebb és tágabb környezet, a nemzeti és a családi

értékek iránt. A környező világ tevékeny megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki,

formai, síkbeli és téri szemléletének alapozása.

Feladataink:

A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, kíváncsiságára, megismerési vágyára,

sokoldalú érzékelésén alapuló érdeklődésére építés. A természeti és szűkebb

lakókörnyezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása.

A több érzékszervre ható és cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés

feltételeinek megteremtése, a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése

mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának

biztosítása.

A gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs

kapcsolatokban és a környezet átalakításában.

A beszélő környezet megteremtése, a természetes beszéd- és kommunikációs kedv

fenntartása, ösztönzése és a gyermeki kérdések támogatása.

34

A mozgásos és érzékszervi felfedezésen keresztül a gyermeki tapasztalatok biztosítása

a helyi lehetőségek feldolgozásával.

A fenntartható fejlődés tükrében a környezettudatos viselkedési szokások alakítása

természeti és társadalmi környezetben.

Lehetőség biztosítása a környezet mennyiségi, formai összefüggéseinek

megtapasztalására és alkalmazására.

Pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldásához a logikus gondolkodás

megalapozása, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, tevékenységekben,

élethelyzetekben való gyakorlása a választható lehetőségek felkínálásával.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni ütemének figyelembevétele a

tapasztalatszerzés során.

A gyermeki élményszerzés érdekében a hagyományos módszerek mellett, a pedagógiai

kontrollt szem előtt tartva használja az IKT eszközöket.

Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű. Igazodva a gyermek életkori sajátosságaihoz,

érzelmein keresztül a folyamatos mozgásos, érzékszervi tapasztalás, cselekvés során alakítjuk

kapcsolatát a környezettel. Természeti és társadalmi környezetünk folyamatos megfigyelésével

olyan ismereteket szereznek a gyermekek, amelyek életkoruknak megfelelően segítik őket a

környezetükben való eligazodásban. Környezeti nevelésünk a szokásokon, a hétköznap apró

történésein keresztül érvényesül. A kert adta lehetőségekre és szűkebb természeti

környezetünkre alapozunk. Fontosnak tartjuk a gyerek érdeklődésének felkeltését a

környezetalakító munkajellegű tevékenységek iránt, a gyerekek környezettudatos

magatartásának alakítását. A környezettel való harmonikus együttélés szokásait

óvodapedagógusi példamutatással, tevékeny részvétellel alakítjuk:

az óvodai környezet tisztasága,

a növényekkel, állatokkal való törődés (gondozásuk, óvásuk, etetésük),

aktív részvétel a kerti munkában (zöldséges, virágos).

A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a

kapcsolatteremtés helyes formáit, és gondolataikat megfogalmazva kifejezzék önálló

véleményüket, gyakorolhassák döntési képességeik fejlődését.

A környezetvédő, környezettudatos magatartásformálás prioritást kap óvodánkban. Ezzel a

szemlélettel kívánjuk alakítani a fenntartható fejlődés megvalósulását.

Óvodai szinten ünnepeljük a környezeti napokat. Ezeket az alkalmakat „összekötő hídként”

értelmezzük a külső világ tevékeny megismerésében kidomborodó környezeti nevelés és az

óvoda mindennapjai között.

4.3.3.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ

TÉMAKÖRÖK

Projektjeink témái azon ismereteket közvetítik, mélyítik, amelyekről közegünkben is cselekvő

tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek. A párhuzamos tevékenységekben építünk meglévő

élményeikre, ismereteikre.

Család: Családi összetartozás, családi szokások, ismerkedés a felnőttek munkájával. A családi

kultúra értékeinek elfogadása. Személyes ismereteik elmélyítése.

Testünk: A test felfedezése, testrészek és funkciói. A test ápolása, védelme. Testséma.

Évszakok: Az évszakok szépsége, színei, színárnyalatai. A természeti környezet változása. Az

időjárás változása és annak hatása a környezetre. Az udvar, a kert átalakulása a természet

cirkulációja révén.

35

Növények: Fejlődésük megfigyelése. Gyümölcsök, zöldségek felhasználása az óvodában (nyers

fogyasztás, sütés-főzés lehetőségei).

Állatok: A szűkebb környezetünkben élő állatok, a ház körül élő állatok megfigyelése, az

erdőben élő állatok közül elsősorban a madarak megismertetése. Az állatok életének

megismerése, a környezetükben élő állatokkal való bánásmód, gondozás megismerése. A

gyerekek tapasztalatát bővítjük természetjárással, kirándulásokkal.

Közlekedés: Tapasztalatok gyűjtése sétákon, kirándulásokon; egyéni élmények, tapasztalatok

feldolgozása alapján tömegközlekedési eszközökön. A gyalogos közlekedés szabályai.

Hónapok, hetek, napszakok: Tevékenységekhez kötődve tapasztalatszerzés. Ismerkedés az

óvoda környékével, intézményekkel, épületekkel.

Projektjeinkben megjelennek azok a tartalmak, melyek gyermekeket erősen motiválnak.

4.3.3.2. KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEI

l. Halmazalkotások, relációk.

2. Számfogalom előkészítése, alapozása.

3. Tapasztalatok a geometria körében.

A környező világ megismerésében matematikai tapasztalatok szerzése a felfedező, próbálkozó

tevékenységek során.

Szűkebb környezetük megismerése, megszerettetése közben a gyermekek tapasztalataira

alapozva, a megismerési funkciók fejlődését szem előtt tartva egyre elmélyültebben

foglalkozunk a felsorolt témakörökkel.

Elemi gondolkodási műveletek (összehasonlítás, csoportosítás, összefüggések meglátása)

segítségével a tapasztalatok cselekvő feldolgozása.

Közvetlen és közvetett módon bővítjük tapasztalataikat projektszemléletű nevelésünkkel a

természeti és társadalmi környezetről. Önálló véleményalkotási, döntési képességüket

alapozzuk. Problémaérzékenységüket alakítjuk, szituációkban ösztönözzük őket a megszerzett

ismeretek alkalmazására. Építünk önálló ötleteikre, megoldásaikra. Fejlesztőjátékok

segítségével alakítjuk analizáló-szintetizáló képességüket. Matematikai tapasztalatokat

gyűjtenek környezetükből.


Közvetlen környezetükben biztonságosan eligazodnak.

Ismerik saját testüket, testrészeiket és azok funkcióit.

Alapvető ismereteik vannak az egészségmegőrzésről.

Fel tudják sorolni az évszakokat és azok jellegzetességeit.

Ismerik a hónapok neveit, a hét napjait, a napszakokat.

Fel tudják sorolni családtagjaik nevét, foglalkozását, lakcímüket.

Ismerik a környezetükben élő állatokat és növényeket.

Tapasztalataik vannak a környezet rendjének megőrzéséről. Óvják környezetük tárgyi,

természeti jelenségeit, alakul környezettudatos magatartásuk. Aktívan vesznek részt a

környezetvédelmi munkákban.

36

Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismerik a szülőföld, az ott élő emberek, a

hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a nemzeti, családi és a

tárgyi kultúra értékeit.

Szeretik és védik a természeti értékeket.

A gyalogos közlekedés elemi szabályait ismerik.

A gyermekek irányított és spontán megfigyelésekből adódó önálló véleményüket,

tapasztalataikat problémahelyzetek mérlegelésével el tudják mondani, mesélni.

Önállóan gyakorolják – a pedagógiai asszisztensek és a dajkák bevonásával – a

növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel, állatokkal

kapcsolatos munkákat.

Ismerik az összehasonlításokat mennyiség, nagyság, szín, forma szerint; számfogalmuk

5-10 között kialakul.

A halmazokkal való műveletek végzésében jártasak; összehasonlítás mennyiség,

nagyság, forma, szín szerint.

Megoldanak alapvető problémahelyzeteket, felismernek tapasztalati összefüggéseket,

következtetéseket.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek saját fejlődési ütemének figyelembevétele.

4.3.4. VERSELÉS, MESÉLÉS

Célunk: Élménynyújtás, az irodalmi érdeklődés felkeltése, az anyanyelv szépségének, kifejező

erejének megismerése. A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív

személyiségjegyeinek megalapozása a mágikus csodákkal teli meseélmények által, a versek

zeneiségével és rímeivel. A sajátos nevelési igényű gyermekek biztonságos önkifejezésének

megalapozása.

Feladataink:

‒ Az óvodapedagógusok az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi

‒ népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság

történelmét feldolgozó mondavilág elemei ‒ meséiből is választanak.

A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok alapján a beszéltető környezet

megteremtése a mindennapos meséléssel, mondókázással, verseléssel oldott, derűs

légkörben.

A gyermeki vers- és mesealkotás elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása

érdekében. A mese megfelel a kisgyermek szemléletmódjának, világképének. A mese ‒

képi és konkrét formában, a bábozás és dramatizálás eszközeivel is ‒ feltárja a gyermek

előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és

megfelelő viselkedésformákat.

A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi nyelv elsajátításában a

gyermekek támogatása differenciált, egyéni bánásmóddal.

A helyes beszéd kialakítása, kifejezőkészség fejlesztése, szókincs gyarapítása az

életkori és egyéni sajátosságok szintjén.

A vers és a mese érzelemgazdagító és közösségformáló szerepének kihasználása a

mindennapos élménynyújtás során.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő igényes népi, klasszikus és kortárs irodalmi

művek válogatása.

37

A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekeknél a nyelvhasználat

megindulásának és fejlődésének elősegítése, a beszédmegértés javítása, a

kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés.

A szociális hátrányok enyhítése a könyvhöz jutás segítségével.

Tehetséggondozás egyéni differenciált bánásmóddal.

A meséléshez kapcsolódó szokások és az állandó mesemondó hely szokásának

kialakítása.

Az óvoda tartalommal gazdag élete, szóbeli közlést kiváltó derűs légköre az alapja az

anyanyelvi nevelésnek. A természetesen adódó beszélgetések átszövik az óvoda egész életét.

Az óvodai nevelés folyamatában az irodalmi élményszerzés eredményeként a gyermek kreatív

önkifejezése mozgással és ábrázolással kombinálva valósul meg.

Fokozatosan juttatjuk el a gyermeket az irodalmi alkotások befogadására. Az állatmeséktől

kezdve a cselekményesebb népmeséken át, a tündérmesék, a tréfás mesék, a klasszikus és a

kortárs mesék segítségével bővül a gyermekek mesetára, mely feltárja a gyermekek előtt a

külvilág és az emberi belső világ legfőbb viszonylatait. A gyerekek versanyagában megjelennek

a különböző típusú népi és kortárs mondókák, kiolvasók. A kiválasztott versek erősítik a

környezet szeretetét.

A gyermekek nevelésében az erkölcsi, intellektuális, esztétikai érzelmek fejlesztése és az

anyanyelvi nevelés szempontjából fontos szerepe van az irodalmi nevelésnek. Az irodalmi

művekből a gyermek leutánozza a nyelvi struktúrákat, a nyelvtanilag helyes beszédet, ezek

beépülnek szókincsébe. A népköltészeti és kortárs alkotásokból megtanulja a természet

virágainak, állatainak nevét, a népi élet jellegzetességeit és kifejezéseit.

Az óvodapedagógus példamutató beszéde, élményszerű előadásmódja biztosítja a gyermek

szókincsének bővítését, kifejező készségének fejlesztését, nyelvtanilag helyes beszédének

alakulását, önálló kifejezésmódjának fejlődését.

A csoport érdeklődésére alapozva az életkori és egyéni fejlettséget figyelembe véve választjuk

ki nevelésünk tartalmát.

3-7 évesek

népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, kiolvasók

a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi

rövid, ritmikus versek (8-10 új)

mese (10-15 új)

kiolvasó (2-3 új)

vers 6-10 soros, (6-8 új)

kiszámoló (4-5 új)

bábozás, dramatizálás, önálló alkotások, kommunikációs készség elősegítése

Csoportszobáinkban a mesélős bábozás helye kialakított, az átváltozás, bábozás kellékei

elérhető helyen megtalálhatók. A tevékenység szertartása csoportonként tervezett.

Motiváljuk a gyerekeket arra, hogy a megismert egyszerű meséket elbábozzák, dramatizálják,

kísérjék mozgással, sajátos önkifejezési formákkal.

Felkeltjük az érdeklődésüket a mese önálló befejezésére, új mesék kitalálására. Fantáziájuk,

szókincsük fejlesztésére különböző játékos helyzeteket teremtünk, a kreatív önkifejezés

eszközeit használva. Önálló nézegetéssel, a könyvekről való beszélgetéssel szeretettjük meg a

gyermekekkel a mesekönyveket.

38


Szívesen hallgatják a népmeséket, népi hagyományokat felelevenítő mondókákat,

rigmusokat, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág meséit.

Beszédkészségük alapjai kialakulnak: beszédük érthető, kifejező.

Tudnak egymásra figyelni.

Ismerik és használják a kommunikáció jelzéseit.

Szívesen mesélnek és báboznak, dramatizálnak.

Képesek saját vers- és mesealkotásra, összefüggő mese, történet kitalálására, annak

mozgásos megjelenítésére, kifejezésére.

A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi kultúrkincsből ismernek

verseket és meséket.


4.3.5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

Célunk: Az éneklési kedv felkeltése, a közös éneklés, a közös játék élményének átélése, a zenei

ízlésformálás és zenei élményhez juttatás, a meglévő zenei képességek fejlesztésére alapozás.

Feladataink:

Megfelelő légkör kialakításával az érzelmi motiváltság biztosítása.

A gyermek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei önkifejezésének,

zenei képességek fejlesztése.

Élményszerzés, esztétikai élményekhez juttatás az igényes zenei anyaggal.

Az esztétikus mozgás alakítása.

A zenei eszközökkel és használatukkal való megismertetés.

Az önkifejezés újabb lehetőségének felkínálása, a zenei improvizációra való ösztönzés,

táncos mozgáslehetőségek biztosítása (mozgás rögtönzése zenére, dallam-,

ritmusvariációk kitalálása).

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátos nevelési igényének kiszolgálása zenei

nevelésünkkel. A tehetséggondozás lehetőségeinek biztosítása.

A nemzeti, a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi zenei kultúra közvetítése, a

szülőföldhöz való kötődés erősítése.

Programunk Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei

nevelést. Az óvodai zenei nevelés során ölbeli játékokkal, mondókákkal, énekes népi

játékokkal, komponált gyermekdalokkal, kortárs művekkel ismertetjük meg a gyerekeket. A

zenei tevékenységben a közös mozgás, éneklés jelenti az élményt, ami fejleszti a gyerekek

hallási, éneklési készségét, ritmusérzékét. Az énekes játékot kísérő mozgás, tánc gazdagítja a

mozgáskultúrát, fejlődik a gyerekek tér- és formaérzéke.

Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, elsősorban óvodapedagógusi

énekkel formáljuk a gyermekek ízlésvilágát.

A csoport életkor szerinti összetételének és az egyéni fejlettség figyelembevételével választjuk

ki nevelésünk tartalmát.

A gyerekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, simogató, lovagoltató játékokat játszunk.

A kicsikkel olyan énekes játékokat ismertetünk meg, amelyek álló vagy ülő helyzetben játékos

mozdulatokkal eljátszhatók. Az óvodapedagógussal kisebb-nagyobb csoportban énekelnek a

gyerekek.

39

A gyerekekkel a magas-mély, halk-hangos fogalmakat együtt énekeljük, és térben mutatjuk.

Dallamjátszó hangszerrel, ritmushangszerrel és különböző zörejekkel ismertetjük meg őket.

Fejlesztjük mozgásukat tánclépésekkel, csigavonal, hullámvonal, szerepcserélős játékokkal. A

dalokat úgy válogatjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni.

A zenehallgatás anyagában válogatunk a rokon és más népek dalaiból, a magyar komponált

műzenéből és a klasszikus műzenéből is.

A magasabb és mélyebb hangokat kisebb távolságokon térben mutatással érzékeltetjük.

Felelgetős játékokat játszunk dallam- és ritmusmotívumokkal.

A halk-hangos fogalompárt változatos zenei tevékenységekben érzékeltetjük.

Próbáljuk a dalokat felismertetni dúdolásról vagy hangszerjátékról. Finomabb hangszínekkel

ismertetjük meg őket.

Arra törekszünk, hogy az egyenletes lüktetést játékos mozgással, tapssal, körbejárással fejezzék

ki. A motívumok hangsúlyait változatos mozdulatokkal közösen kiemeljük. A dalok, mondókák

ritmusát tapssal, változatos mozgásokkal gyakoroljuk.

Ösztönözzük, hogy egyszerű ritmushangszereket használjanak, dalokhoz, mondókákhoz

improvizáljanak. Megismertetjük őket a dalokhoz tartozó tánclépésekkel, játékok formáival.

Arra törekszünk, hogy a csoport énekeljen önállóan, a megszokott hangmagasságban,

tempóban. A dallamot felismertetjük kezdő, záró vagy sajátos belső motívumról. Gyakorlással

érjük el, hogy a dallamot bújtassák hallható jelre, előbb rövid, majd hosszabb motívum

szakaszokkal.

Az egyenletes lüktetést és a dallamritmust tapssal, változatos mozgásformákkal különböztetjük

meg. A dalokat, mondókákat felismertetjük a ritmusról.

4.3.5.1. FELHASZNÁLT ZENEI ANYAG

A dalanyag felépítése

3-7 évesek

Hangterjedelem 3-4 (5) hang 3-6 hang 3-6 hang

pentatónia+hexachord pentatónia+hexachord

s-m

l-s-m

s-m-d

m-r-d

s-m-r-d

l-s-m-r-d

m-r-d-l

d-l-s

r-d-l-s

m-r-d-l-s

3-4 dal

3-4 dal

-

2-3 dal

2 dal

-

-

1 dal

-

-

2-3 dal

2-3 dal és lefutás dó-ra

1-2 dal

2-3 dal

2-3 dal

-

1 dal

1-2 dal

-

-

2 dal

2 dal

1-2 dal

1-2 dal



2 dal

-

2 dal

2 dal

Mondóka 5-7 mondóka 4-6 mondóka 3-4 mondóka

Dal 10-14 dal, 2-3 műdal 12-15 dal, 3-4 alkalmi dal 20-26 dal, 5-6 műdal

Ritmus ( ) ()

40

Szöveg játékos, ismétlődő

szavak

állat, virág, ünnepi,

alkalmi játékszöveg

téma bővül a gyermek

környezetismeretének

bővülésével, alkalmi

ünnepi dalok

Játék,

mozgás

álló helyzet, kéz-

lábmozgatás,

körforma áll, indul;

ismétlődő, játékos

mozdulatok

kör, csigavonal, hullám-

vonal, szerepcsere,

guggolás, taps, utánzó

mozgás

bonyolultabb játékok;

párcsere, hidas, kapus,

sorgyarapító, fogyó

játékok, fogócska

Mondóka, dalos játék és műzene

aránya

80-20%

Évi anyag, dal és mondóka

összesen

22-12


Örömmel vesznek részt az énekes játékokban.

A gyerekek kedvük szerint énekelnek.

Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat (magas-mély, halk-hangos, lassú-gyors).

Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát.

A játékokat kísérő mozgásformákat, táncos lépéseket ismerik, tájékozódnak a térben.

Ismernek hangszereket.

A nemzeti és a német nemzetiségi csoportban a nemzetiségi kultúrkincsből ismernek

dalokat, dalos játékokat.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek hátrányai csökkennek, a tehetséggondozás

megvalósul.


4.3.6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, FESTÉS, KÉZI MUNKA

Célunk: A gyermekek tér-, forma-, színképzetének gazdagítása, igényességük, esztétikai

érzékenységük alakítása, kreatív fantáziaviláguk bővítése, egyéni kifejezési módjaik

gazdagítása.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző

fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal,

nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a

gyermeki személyiség fejlesztésének.

Feladataink:

A gyermeki kreatív alkotótevékenység feltételeinek megteremtése a választhatóság

felkínálásával.

Különböző anyagokkal, technikákkal való megismertetés és a folyamatos gyakorlás

lehetőségének megteremtése.

Mozgással, cselekedtetéssel, vizuális élmények biztosításával, az észlelő funkciók

változatos gyakoroltatásával, párhuzamosan végezhető tevékenységszervezéssel

sokszínű tapasztalatok nyújtása.

41

Vizuális tevékenység iránti fogékonyság kialakítása, a gyermeki önkifejezés

ösztönzése.

A gyermeki élmény és fantázia világának gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó,

alakító önkifejezés és az önérvényesítő gyermeki tevékenység fejlődésének segítése.

Önértékelésre, egymás munkájának megbecsülésére nevelés.

Témánként több technikai megoldás felkínálása, feltételeinek biztosítása a kreativitás

fejlesztése és a változatosabb gyakorlás érdekében.

Élményre alapozott témalehetőségek megvalósításának biztosítása.

Az ábrázolótevékenység komplex beillesztése a nevelési rendszerbe.

Gyermeki produktumok megőrzésével a gyermeki fejlődés láttatása.

Törekszünk a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a

tehetségek bátorítására.

A szociális hátrányok enyhítése az ábrázolás eszközeinek biztosításával.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni kifejező készségének erősítése,

fejlesztése. Tehetséggondozás.

Az ábrázolás a gyermekek első alkotótevékenysége.

A tevékenység lényege, hogy a gyermekek igénye kialakuljon az önkifejezés iránt,

felszabadultan tudják gondolataikat, képzeletüket megjeleníteni, és tanulják meg a különböző

technikák alkalmazását.

Az alkotótevékenységekhez biztosítjuk a motiváló helyet, ahol az ábrázolás eszközei mindig

rendelkezésre állnak. A folyamatos napirendünk elegendő időt biztosít a gyermekek

alkotásához. A különféle technikák gyakorlásához megteremtjük a feltételeket a mindennapi

szabad játékban is. Az ábrázolótevékenység lehetséges a hét minden napján, az egész nap

folyamán. Egy-két témát javasolunk a gyerekek tevékenységeihez, melyek a külső világ

tevékeny megismerésének témaköreihez és népművészeti elemekhez kapcsolódnak, de ezeket

nem erőltetjük, szabadon alkothatnak, mivel az ábrázolás szubjektív kifejezőeszköz. Az egyéni,

képességbeli különbözőségeket figyelembe vesszük a sokféle lehetőség közötti szabad

választással. Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget adunk a szabad alkotásra.

Alakítjuk a tevékenységhez fűződő higiéniai szokásokat. A gyermekek munkáit a csoportos

élménynaplóban felhasználjuk és az elkészült produktumokkal díszítjük az óvoda helyiségeit.

A csoportokban az egyéni fejlettség figyelembevételével tapasztalatokat gyűjtünk az ábrázolási

technikák körében:

Lehetővé tesszük, hogy ismerkedhessenek az anyagok, eszközök (elsősorban zsírkréta,

ecset, festék, gyurma, agyag) tulajdonságaival és használatával.

Megismertetjük a plasztikai munkák során a különféle anyagok alakíthatóságával.

Az ábrázolótevékenység a nagymozgások fejlesztésére épül. Az ábrázolás

próbálgatására nagyméretű papírt biztosítunk, zsírkrétával, vastag ceruzával, ujjal,

ecsettel, élénk színekkel tevékenykedünk.

A gyerekeket tapasztalathoz juttatjuk az építés során a különböző tárgyak formáiról.

A technikák színesednek bábok készítésével, gombfesték használatával, tépéssel,

ragasztással, fonalfelhasználással.

Az egyéni képességekhez mérten fejlesztjük a forma, a nagyság, s színek megjelenítését.

Ösztönözzük a gyerekeket az építés során a tér kihasználására, a részletek

kidolgozására.

A csoportszobát és az óvoda folyosóját is díszítjük alkotásaikkal.

Az eddig gyakorolt technikákat a gyermekek egyre önállóbban alkalmazzák.

Megismertetünk őket új technikákkal.

Az ábrázolótevékenységek során a finommozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt.

42

Megismertetjük gyermekeinket a műalkotásokkal, népművészeti értékekkel

(könyvnézegetés, reprodukciók, kirándulás).


Kialakul sajátos vizuális kifejezési formaviláguk.

Ismerik a különféle ábrázolási technikákat, anyagokat, azokat képesek önállóan

megválasztani és alkalmazni, szükség esetén közös feladatokban együttműködni.

Képalkotásukban megjelenik a tér síkba való átfordítása.

Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.

Finommotorikájuk fejlődik. Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre finomabb

mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését, vizuális észlelésük, megfigyelésük,

emlékezetük fejlődik.

Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismernek műalkotásokat.

Életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismernek népművészeti elemeket,

szokásokat, hagyományokat, nemzeti szimbólumokat.

A kiemelt figyelmet igénylő és tehetséges gyermekek hátrányai csökkennek, a szabad

önkifejezés megvalósul.

A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek saját fejlődési ütemének

figyelembevétele.

4.3.7. MUNKA

Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok

kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek viszonyát környezetéhez és társaihoz.

Feladataink:

A munkavégzéshez alapvető feltételek biztosítása (idő, hely, eszköz, légkör).

A cselekvő tapasztalatszerzéssel megismertetjük gyermekeinket a munkafolyamatok

részeivel, az eszközök helyes használatával.

A gyerekek motivációjának kialakítása az önállósági törekvések erősítésével az

egyes munkajellegű feladatok elvégzéséhez. Feladattudat, kitartás erősítése.

Tudatos pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítása és

betartásának konkrét, reális, fejlesztő értékelése. Az iskolakezdéshez szükséges

munkaérettség kialakítása.

Saját és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés.

A közösségért végzett munkák vállalásánál jelenjen meg a helyes önértékelés és

önbizalom.

Beszélő környezet biztosítása, a kommunikációs kedv fenntartása, a gyermeki kérdések

támogatása a munkavégzés során.

A munkafolyamat során pozitív megerősítéssel a gyerekek erkölcsi tulajdonságait

fejlesztjük, saját és mások elismerésére neveljük.

Biztosítjuk a munkavégzéshez szükséges balesetmentes feltételeket.

A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek munkafeladatainak

megkönnyítése, terhelhetőségük megismerése az elvégzendő feladatokra.

A munkavégzésben a szülők közreműködésének, aktív részvételének ösztönzése (pl.

betekintés a növény- és állatgondozásba, gyűjtőmunka, környezetvédelmi napok).

43

4.3.7.1. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODÁBAN

Önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés).

A környezet rendjének megőrzése (teremrendezés, játékok elrakása, rendetlenség

észrevétele, megszüntetése).

Alkalomszerű munkák, egyéni megbízatások a felnőtt kérésére.

Naposi munka (a terítés esztétikus kivitelezése, a közösségért érzett felelősség

kialakítása).

A munkajellegű tevékenységek kiegészülnek a kert tisztaságának, rendezésének néhány

feladatával, így a levelek összegyűjtésével (gereblyézés, söprés), a gyümölcsök, termések

begyűjtésével, a fűmag elszórásával, a virágok és a zöldségek ültetésével, a palánták

gondozásával, az állatok gondozásában való részvétellel. Ezekben a feladatokban fontos a

fejlesztő értékelés, saját és egymás munkájának elismerése, a munka eredményének folyamatos

figyelemmel kísérése, és az óvodapedagógusok személyes példamutatása.

A gyermekek kezdetben velünk együtt, majd egyre önállóbban végeznek munkajellegű

tevékenységet. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához, és a

munkafázisok sorrendjének megismeréséhez. Azt szeretnénk, hogy a gyermekekben pozitív

viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez, ezért értékelésünk konkrét, reális,

megerősítő, buzdító (pozitív példa kiemelése).

Legfontosabb, hogy a gyerekeket megismertessük az önkiszolgálás részeivel, és ezeket

begyakoroltassuk. Bevonjuk őket a teremrendezésbe, a játékok elrakásába. A csoportszoba

díszítéséhez saját alkotásaikkal járulnak hozzá.

Megismertetjük őket a kerti szerszámokkal (ásó, gereblye), megfigyeltetjük a kerti munkát.

Együtt gyűjtjük a faleveleket, terméseket. Rendszeresen figyelemmel kísérjük az élősarok

változásait.

Egyéni fejlettségükhöz mérten segítséget nyújtunk, hogy az önkiszolgálásban egyre önállóbbak

legyenek.

Arra törekszünk, hogy a játékokat játszás után a helyére rakják, a teremrendezésben egyre

önállóbban vegyenek részt. A csoportszobát és a folyosót díszítjük együtt gyermekmunkákkal.

Egyéni megbízásokkal segítjük az önállósulás folyamatát.

Bevezetjük a naposságot az ebédnél. A naposi munka bevezetésekor különös gonddal

figyelünk arra, hogy kialakuljon a gyerekekben a munkához való pozitív viszony, és ez az

óvodás éveket kísérje végig. A naposokat megismertetjük feladataik sorrendjével, és ezek

betartására pozitív értékeléssel buzdítunk, önállóságra ösztönözzük őket. A terítés folyamatát

szokás- és szabályrendszerben rögzítjük. A gyerekeket arra neveljük, hogy a naposok munkáját

becsüljék meg.

Arra törekszünk, hogy az önkiszolgálás terén legyenek önállóak.

Pozitív megerősítéssel érjük el, hogy a nap folyamán végzett munkájuk igényességet tükröz.

Lehetőséget adunk, hogy az alkalomszerű munkákat a gyerekek önálló vállalkozás alapján

végezzék, pozitív értékeléssel buzdítjuk a gátlásosabb gyerekeket.


A gyermekek önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tevékenységeket.

Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.

Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.

44

Szívesen közreműködnek a növények és az állatok gondozásában, környezetük

szépítésében.

Kitartóan, aktívan tevékenykednek, munkatempójuk különbségei ellenére képesekké

válnak az együttműködésre, szociális magatartásuk (kivárás, tolerancia) a közösségi

kapcsolataikat pozitívan befolyásolja.

A sajátos nevelési igényű és a beszédfogyatékos gyermekek képesek az elvégzendő

feladatokra megterhelés nélkül.

4.3.8. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Célunk: A változatos tevékenységek során a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire,

ismereteire építve fejlődjön kompetenciájuk, kreativitásuk, önkifejezésük. Nevelésünkkel

támogassuk a gyermekek teljes személyiségének fejlődését.

Az óvodás gyermek a világot komplex módon érzékeli, ezért a tanulás során ebből indulunk ki.

Ami megismerhető, befogadható tapasztalatot jelent környezetünkben, és motiválttá teszi a

gyermekeket, azt projektszellemű nevelési rendszerünkkel juttatjuk el a gyermekekhez. A

gyermeki tanulástámogatásunk folyamata biztosítja azt a keretet óvodánkban, melyben a

gyermek motivált állapotában örömforrásként élheti meg a tervezgetést, a felfedezést, az

alkotást, a kételkedést, a cselekvéses tapasztalatszerzést és az önálló problémamegoldást.

Projektjeink kiindulhatnak:

a gyermekek előzetes élményeiből, a gyermeki érdeklődésből, mely az egész csoport

kíváncsiságára alapozva felkelti a csoport figyelmét,

óvodapedagógusi ötletekből, témajavaslatokból, melyek alapoznak a gyermekek

előzetes ismereteire, és a téma iránt motivált állapotot eredményeznek a gyermekekben,

hatnak érzelmi beállítottságukra,

csoportos közös élményből, játékhelyzetekből.

Projekttervezésünk folyamata:

ötletterv: a cél megfogalmazása után a témához kapcsolódó gyermeki élményekből és

tudatosan tervezett óvodapedagógusi tartalmakból

a kiválasztott tevékenységek sorrendbe rendezése megvalósíthatóság időrendjében

a megvalósításhoz szükséges eszközök beszerzése

a projekt megvalósítása, lezárása

a projekt értékelése

a projekthez kapcsolódó dokumentumok, gyermeki produktumok őrzése.

Feladataink:

A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok során

épüljenek be a gyermekek személyiségébe. A megismerés fő forrása a közvetlen

tapasztalás legyen, amely így maradandó ismereteket biztosít.

A tanulásirányítás a gyermekek folyamatos megfigyelésére épül. A projektek témájának

időtartamát minden esetben a gyermekek érdeklődésének mértéke adja.

Az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködése elősegíti a tevékenységek irányba

tartását, az indirekt tanulás irányításának lehetőségét.

A tapasztalatok szerzését támogató környezet megteremtése, a napi élet gyakorlatában

adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzés elősegítése.

A gyermekek aktív, cselekvő részvételére és érdeklődésére épülő együttműködés

lehetőségének kialakítása.

45

Az egyéni érdeklődés motiváló erejeként választási lehetőségek biztosítása a

tevékenységekben.

A váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, újonnan fellépő igényeknek kielégítése a

tevékenységekben.

Értelmi, kognitív és kommunikációs képességek fejlesztése (érzékelés, valósághű

észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, valósághoz közelítő képzelet).

A gyermek érési folyamatához, személyiségéhez igazított pedagógiai módszerek

alkalmazása.

Személyre szabott pozitív értékeléssel a cselekvéses tanulás segítése.

A gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, szociokulturális hátterének

figyelembevételével differenciált, egyéni fejlesztés.

Párhuzamos, választható tevékenységek biztosításával a csoportos tanulás

lehetőségének megteremtése.

Az óvodapedagógus pedagógiai és adminisztratív feladatait szakmai tudatossággal és

igényességgel végezze.

Az iskolaalkalmasságot támogató pedagógiai munka.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek személyiségfejlesztése egyéni sajátosságaik

erősítésén keresztül.

A tanulásban megvalósított differenciált képességfejlesztés elemei:

A gyermek és környezetének sokoldalú megismerése.

Differenciált tervezés a gyermek érési folyamatához, személyiségéhez igazított

pedagógiai módszerek alkalmazásával.

A fejlődés nyomon követése, az eredmények elemzése, szükséges korrekciója.


A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges

fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,

amelyben majd az iskolában óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az

életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Testi, lelki és szociális érettsége hozzásegíti az eredményes iskolakezdéshez.

Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés

fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálódásnak, a téri tájékozottságnak,

a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára

érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

Feladattudata kialakulóban van.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka eredményezi iskolakezdését.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó

intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

46

5. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI

5.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD

Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az

óvoda közötti korrekt, partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermek nevelésében.

Az óvoda és a család együttműködésének alapelvei:

Az óvoda életrendje biztosítja a nyitottságot.

Az óvodapedagógus hivatáshoz méltó magatartását a segítőkészség, a bizalom és a

tisztelet övezze. A szülők bizalmas közléseit hivatali titokként kezelje.

A családi ház szokásainak, hagyományainak elfogadása, tiszteletben tartása.

Folyamatos tájékoztatás az óvoda életéről, a gyermek fejlődéséről.

A nemzetiségi identitástudat erősítéséhez a családok, nagyszülők bevonása.

A kapcsolattatás formái:

Az óvodakezdés segítése az anyával – szülővel együttműködve (kiválóan alkalmas arra,

hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke

neveléséhez).

Napi kapcsolattartás (gyermekével történt napi lényeges eseményekről tájékoztatás).

Szülői munkaközösségi értekezletek.

Szülői értekezletek.

Fogadóórák.

Nyitott napok.

Szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások.

5.2. AZ ÓVODA ÉS A FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZAT

Munkánk feltételeit és rendjét a fenntartó határozza meg.

Gazdasági ügyeink intézésében napi kapcsolatban állunk a Gazdasági Ellátó Szolgáltató

munkatársaival.

Mindkét szervezettel a kapcsolatot a konstruktív együttműködés jellemzi.

5.3. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL

Együttműködő kapcsolat kiépítésére törekedtünk a hagyományok ápolásával, a gyermekek napi

életébe való bepillantás lehetőségével. Szakmai támogatásuk segíti a szakszerű nevelés

megvalósítását.

5.4. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI MÁS ÓVODÁKKAL

Kölcsönös tapasztalatcserékre, látogatásokra törekszünk más óvodákkal, hogy megismerjük

nevelési programjukat és a különböző nevelési módszerek megvalósításának módjait, jó

gyakorlatait.

Az óvoda a Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása

érdekében a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint -

szakmai kapcsolatot tart fenn.

Internetes kommunikáció lehetséges formái:

‒ Virtuális szakmai oktatási térben szakmai kapcsolat kialakítása.

47

‒ Szakmai tudásmegosztás internet adta különböző formáinak kihasználásával (pl. e-mail,

skype, facebook).

‒ Amennyiben pályázati forrás áll rendelkezésre és a fenntartóra többletkötelezettséget

nem ró, szakmai tanulmányút szervezése külhoni magyar óvodákba és külhoni óvodák

fogadása.

5.5. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODÁKKAL

Kapcsolatunkat az együttgondolkodás, egymástól való tanulás, közös programokon való

részvétel jellemzi.

5.6. KAPCSOLATTARTÁSUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ISKOLÁKKAL

A zökkenőmentes iskolakezdéshez ad alapot - német nemzetiségi csoportunk

nevelőmunkájának eredményeként - a német nyelvű kommunikáció megalapozása.

5.7. KAPCSOLATTARTÁSUNK A BÖLCSŐDÉKKEL

Munkánkat a gyermekek érdekeit figyelembevevő, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

speciális nevelésében pozitív szakmai kapcsolat kiépítése jellemzi.

5.8. EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYERMEKJÓLÉTI CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATTAL

A családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális

szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (például szülői értekezleten).

Szükség esetén esetjelzés.

Étkezési kedvezmény lehetőségeinek közvetítése (a beíratást követően).

Eseti támogatás közvetítése.

Nyári étkeztetésben való részvétel közvetítése.

5.9. EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÉDŐNŐVEL

A gyermekek óvodai beíratásának támogatása.

Korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás.

A gyermekek egészségügyi, tisztasági szűrése.

Gyermekorvosi-szakorvosi vizsgálat kezdeményezése.

5.10. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLATOKKAL

Szakmai szolgáltatásokat a Pedagógiai Oktató Központok közreműködésével vehetjük

igénybe.

Szakszolgálatokkal való együttműködés megvalósulása:

Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás.

Logopédiai fejlesztés.

Fejlesztőpedagógiai segítség.

Pszichológiai tanácsadás.

Gyógytestnevelés.

48

6. GYERMEKVÉDELEM

Célunk: Érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, a védelem a testi, értelmi, érzelmi

fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól. Hátránykompenzálással megvalósul az

esélyegyenlőség az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

A gyermekvédelmi feladatok ellátására nagy hangsúlyt helyezünk, a gyermekvédelmi

jelzőrendszer működtetése valamennyi óvodapedagógus feladata. A gyermekvédelmi feladatok

koordinálását megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el, közvetlen

kapcsolatot tartva a gyermekvédelmi feladatokért felelős óvodavezetővel.

Az óvodapedagógusnak a pedagógiai asszisztens segítségével a nevelő-fejlesztő munkája során

mindig figyelembe kell vennie a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét,

szociokulturális hátterét, segítenie kell tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos

helyzetéből történő felzárkóztatásában. Biztosítania kell az önazonosság megőrzését, ápolását,

erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és

alapvető szabadságjogok védelmét.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységeink, feladataink:

A gyermekvédelmi esetek feltárása, kiszűrése.

A beóvodázás segítése (a gyermekek fogadásának új elemei).

A gyermek sajátos nevelési igényének, hátrányának megfelelő pedagógiai ellátás

biztosítása.

Egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása.

Együttműködés gyermekvédelmi társszervekkel.

A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése.

A hátrányok felmérése és nyilvántartás vezetése a csoportnaplóban. A pedagógiai

munka koordinálása kiemelkedő esetekben, konzultálás a pszichológussal,

fejlesztőpedagógussal, logopédussal, gyógytornásszal, a Gyermekjóléti és Családsegítő

Szolgálat munkatársaival.

Az óvoda valamennyi alkalmazottja összehangolt munkájában, bánásmódjában,

kommunikációjában és viselkedésében modellértékű és szeretetteljes legyen.

Óvodán belül gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, a segítség lehetőségeinek

közös felkutatása.

A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében.

Integráció a pedagógiai gyakorlatban.

A sajátos nevelési igényű kisgyermek másságát elfogadó környezet kialakítása

(befogadó intézményi légkör, gyermekközösség, szülők közössége).

A tehetséges gyermekek kiemelkedő képességének felismerése és gondozása.

A gyermekek iránti közös felelősségvállalás erősítése tapintatos segítségnyújtással, a

magánélet tiszteletben tartásával.

A szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken keresztül az emberek

különbözőségére, megértésére és elfogadására neveljük a gyerekeket.

Alapvető feladatunk az esélyegyenlőség biztosítása, hogy minden gyermek hozzájusson

minden olyan szolgáltatáshoz, amely biztosítja személyiségük kibontakoztatásának

lehetőségét.

Az egyéni bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szellemében a

hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek:

nevelési és társadalmi integrációjának támogatása,

49

minőségi neveléshez való hozzáférésének és integrációjának biztosítása,

esélyegyenlőségének növelése,

hátrányainak csökkentése,

egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztése,

az iskolába való átmenetének segítése.

7. A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELHETŐ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

Ökomenikus hitoktatás

50

8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A pedagógiai programot véleményezte:

Budapest, 2018. augusztus 30.

..........................................................

a Szülői Szervezet képviselője

Egyetértési jogával élt:

Budapest, 2018. ………………….

..........................................................

a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

Elfogadta a nevelőtestület

Budapest, 2018. szeptember 29.

................................................................

a nevelőtestület képviseletében

Jóváhagyta:

Budapest, 2018. augusztus 31.

...............................................................

óvodavezető

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:

A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely az 808/2018/7 számú határozatával

elfogadta a Pedagógiai Programot. Iktatószáma: 841/2018/7.

A Pedagógiai Program érvénybeléptetése a fenntartóra többletköltséget nem tartalmaz.

51

9. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

A Pedagógiai Program érvényessége:

2018. szeptember 1-jétől határozatlan ideig

A Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai:

törvényi változás

szülői igények változása

testületi javaslat.

52

1 sz. melléklet

NÉMET NEMZETISÉGI PEDAGÓGIAI PROGRAM

PESTSZENTIMREI VACKOR ÓVODA –

PESTSZENTIMREI KINDERGARTEN VACKOR

53

1. BEVEZETÉS

A német nemzetiségi nevelés programjának alapját Az óvodai nevelés országos alapprogramja

és a Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei adják.

A német nemzetiségi nevelés óvodánk egységes nevelési rendszerében, annak szerves részeként

valósul meg, integrálódva a Pedagógiai program egészébe. Ebből következik, hogy a fő célok

és feladatok azonosak, ehhez kiegészítésként csatlakozik a német nemzetiségi csoport nevelési

célja és feladatai.

A német nemzetiségi csoportba való felvétel elsődleges szempontja a nemzetiségi kötődés. Az

intenzív német nyelvi fejlesztés kétnyelvű fejlesztési programban valósul meg. A német

nyelvhasználat arányát a nevelési év elején mért nyelvi szint adja meg. A nyelv elsajátítása,

illetve a nyelvhasználat erősítése a napi gyakorlatban, rendszeresen visszatérő természetes

helyzetekben, kommunikációs helyzetekben, beszédutánzás révén valósul meg.

A csoport napi életére a rugalmasság jellemző, hogy a természetes helyzetek gazdagodjanak,

és így a nyelv használatára minél több lehetőség adódjon.

1. A NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS CÉLJA

A gyerekek egyéni fejlettségének megfelelően biztosítani a német nemzetiség nyelvének,

kultúrájának minél szélesebb körű megismerését és a nemzeti hagyományok ápolását.

Feladatai:

A gyermekek otthonról hozott nyelvismeretét figyelembe véve a német nemzetiség

nyelvén való kommunikáció megtervezése, megvalósítása.

A különböző tevékenységek során utánzáson alapuló kommunikációs helyzetek

megteremtése.

A nemzetiség kultúrkincséből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi

játékok) tudatosan felépített nyelvelsajátítás megszervezése.

A nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások megismerése

és ápolása az egyéni sajátosságoknak megfelelően.

A német nemzetiségi identitás megalapozása, fejlesztése.

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

A német nemzetiségi csoportban kétnyelvű nevelés folyik. A csoportban dolgozó

óvodapedagógusok német nemzetiségi szakképesítéssel rendelkeznek. A csoportszerkezet

vegyes a folyamatos felvétel biztosítása érdekében. Ez a szerkezeti forma a szocializációt

erősíti, modellezi a nagycsaládi helyzetet. Különösen jó klímát teremt a másság és tolerancia

mindennapos megéléséhez. A csoportszerkezethez szinkronizál a hagyományok követése,

amely mintegy érzelmi kapocs működik.

A német nemzetiségi nevelést az egész csoportban láthatóvá tesszük (faliújságon,

játéksarokban). A polcokon német nyelvű játékok, könyvek, CD-k találhatóak. Megismertetjük

a gyerekeket a népviselettel, az ünnepekhez tartozó szimbólumokkal, a nemzetiségi zenével,

tánccal, ételekkel.

Lehetővé tesszük a gyermekeknek a magyarországi németek kultúrájával, hagyományival,

életformáival való találkozást.

54

Tágabb környezetünkben lehetőségeink szerint meglátogatunk érdekes, különleges

intézményeket (tájház, gazdasági udvar, kiállítás).

Használjuk a helyi vagy a magyarországi németekre jellemző szimbólumokat.

4. ÓVODÁNK NEVELÉSÉNEK ALAPVETŐ KERETEI

4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

A gyerekek óvodába lépésétől kezdve az egészséges életmódra nevelés feladatainak

megvalósítása során kétnyelvű környezetet teremtünk. Folyamatosan szoktatjuk a gyerekeket,

hogy a napi óvodai életben állandóan megjelenő gondozási tevékenységeket kísérő és a

gyerekek testi képességeit fejlesztő kommunikációs helyzetekben is a német kifejezéseket

hallják és használják. A szokások állandó kifejezéseit differenciáltan erősítjük az egészségügyi

szokásoknál, étkezéseknél.

4.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

Nyugodt, szeretetteljes és barátságos légkör megteremtésével alakítjuk a gyerekek pozitív

viszonyát a német nyelvhez. A beszoktatási időszakban az elsődleges feladat a csoportba érkező

gyerekek érzelmi biztonságának megalapozása. A német nyelv a bemutatkozás, dalos játékok,

mondókák, hívogatók, ölbebújtatók szintjén jelenik meg. Az üdvözlőformák fokozatos

bevezetése után, állandó ismétlésük az ismerősség jó érzését adja a gyerekeknek.

Érkezéskor és távozáskor minden gyermeket személyesen köszöntünk németül. Törekszünk,

hogy a gyermekek mindkét nyelven alkalmazzák a köszönést, bemutatkozást, megszólítást,

szándékaik egyszerű kifejezését: megköszönés, kérés, kérdések, közlések.

Bábokkal, előhívó képekkel német nyelvű cselekvéseket kezdeményezünk.

Az óvodapedagógus-gyerek kapcsolatának formálásában a két nyelv jelenléte miatt is fontos a

biztonságot teremtő, szorosabb érzelmi viszony kialakítása. Az óvodapedagógusok egymás

között, német nyelven folytatott kommunikációja mintaként szolgál a gyermekeknek.

A csoportba járó gyermekek nyelvi készségének fejlesztésében a differenciált egyéni fejlesztés

kap hangsúlyt, melyet projektszellemű óvodai nevelésünkkel valósítunk meg.

Az együttéléshez nélkülözhetetlen a szabályok, normák ismerete és betartása.

4.2.1. A NÉMET NEMZETISÉGI HAGYOMÁNYOK, SZOKÁSOK

A német nemzetiségi csoport egyik fő feladata a nemzetiségi identitás átörökítése, erősítése. A

német nemzetiségi örökséghez tartozó jeles napok igényes megszervezésével a nemzetiségi

hagyományokat közvetítjük. Óvodában legtermészetesebben a nemzetiségi hagyományok által

közvetítődnek a nemzetiségi értékek. Ezért hangsúlyos, hogy programunkba a nemzetiségi

örökséghez tartozó jeles napok prioritást élvezzenek. A hagyományok keresztény eredetűek.

Így: Márton nap, Mikulás, Karácsony, Húsvét, Farsang, Anyák napja és Évzáró ünnepség.

A német nemzetiségi szokások, a kultúra, a népviseleti hagyományok, a tárgyi jellemzők

megismertetése kiemelt feladatunk. Ezeket az értékeket az óvodások életkori szintjének

megfelelőn építjük be nevelésünkbe. A csoportban nemzetiségi sarkot alakítunk ki, ahol azok a

tárgyi emlékek kapnak helyet, amelyek a német nemzetiség jellegzetességeit tükrözik:

népviseleti babák, könyvek, fényképek, népviseleti ruhák, stb.

55

A tárgyi és a szellemi értékek gyűjtésénél támaszkodunk a szülők, nagyszülők által ismert

eszközökre, versekre, mesékre, dalokra.

A csoport ünnepségein a nemzetiségi ruhát viseljük.

5. ÓVODÁNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

5.1. JÁTÉK

A szabad játék sokrétű alkalmat ad a kétnyelvű kommunikációra, a párbeszédek alakítására. A

gyerekekkel való együttjátszásunkkal, spontán és tudatosan megtervezett szituációkkal

megteremtjük a feltételeit a sokoldalú és hatékony nyelvelsajátításnak és használatnak. A

visszatérő kifejezéseket differenciáltan erősítjük. Lehetőségünk nyílik utánzásos helyzetekben

a német nyelv használatának bátorítására, a beszédgátlás oldására. A játékhelyzetekbe való

bekapcsolódásunk elsősorban német nyelvű, magatartásunk támogató, rendelkezésre álló,

modellt nyújtó. Az új játékeszközök használatának tanítása, a különböző anyagok

bemutatásának, a szabályjátékok megtanításának a nyelve magyar-német. A gyermekek

érzelmi, társas, értelmi és nyelvi fejlesztését a szabad játékon belül valósítjuk meg. Az irányított

játékokban sokszínű, kreatív játékokkal és játékformákkal ismertetjük meg a nyelvet, bővítjük

a szókincsüket.

5.2. MOZGÁS

A szabad játékban, a gyermekek természetes spontán mozgásánál adódó helyzetekben és a

szabályok közlésében a német nyelv használata folyamatos.

Természetes mozgásigényüket naponta, a német zenei anyag segítségével, tánccal, szabad

mozgással igyekszünk kielégíteni.

A Vackor-torna vezetése - mivel anyagát a már gyakorolt mozgásformák és a mozgásos játékok

alkotják - német nyelven történik.

5.3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

A spontán és irányított tapasztalatszerzés, cselekvéses megtapasztalás nyelve magyar-német. A

tapasztalat- és ismeretszerzés a közvetlen és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetről

sokféle és változatos lehetőséget kínál a kétnyelvű beszédhelyzetek bővítésére. A gyerekek

nyelvismereti szintjének megfelelő nyelvi eljárások, módszerek kiválasztásával fejlesztjük

szókincsüket, nyelvi kifejezőkészségüket.

Természetes helyzetekben megnevezzük a környezetünkben előforduló jelenségek, tárgyak,

cselekvések neveit, sokféle helyzetben biztosítjuk a hallás utáni megértést. A gyerekek passzív

szókincsét erősítjük a gyakori ismétlésekkel a memóriára alapozva.

A környezet megismerése során érdekes problémahelyzetekben a gyerekek matematikai

tapasztalatot szereznek. Az egyéni képességek figyelembevételével, egyénre szabott feladatok

adásával fejlesztjük az önálló, cselekvő tapasztalatszerzést, a logikus gondolkodást. A feladatok

megértését - ha szükséges - magyarul is ellenőrizzük.

56

5.4. VERS, MESE

A csoport életkori összetételének és a gyerekek egyéni sajátosságainak megfelelően válogatunk

verseket, mondókákat, meséket a német nemzetiségi kultúrkincsből, az anyanemzet

kultúrájából. Az irodalmi alkotások értékeivel is segítjük a nemzetiségi identitástudat

alakulását, fejlődését. A tudatos tervezéssel előkészítjük a nyelvtanulást, a kiejtés és a nyelvi

készségek fejlesztését. A versek, mesék hallgatásával, ismétlésével, szófordulatainak

megismétlésével felfedeztetjük a nyelv muzikalitását, ritmusát.

Élménygazdag nyelvi anyag differenciált kiválasztásával, mozgással, előhívó képekkel segítjük

a csoportba járó gyermekek megfelelő fejlesztését.

5.5. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

A kulturális örökség átadására különös gondot fordítunk az ének-zene tevékenységek

tervezésekor és megvalósításakor. Mondókákkal, dalos játékokkal ismertetjük meg a

gyerekeket. A dalanyag kiválasztásánál figyelünk a hangkészletre, a ritmusra. Ügyelünk a

helyes kiejtésre, hangsúlyra, ritmusra, ezzel is éreztetjük a nyelv szépségét. A dalokat kísérő

játékos mozgások, az egyszerű tánclépések tanításánál figyelünk a fokozatosságra a gyerekek

egyéni sajátosságainak megfelelően.

A mondókák, dalok, versek alkalmat adnak a szókincs bővítésére.

A gyerekek érdeklődősét a zenehallgatás iránt óvodapedagógusi énekkel, CD-ről szóló zenével

keltjük fel. Megismertetjük a gyerekeket a magyarországi német hangszerekkel

(tangóharmónika, trombita).

A napi élet folyamán a dalos játékokat hívóképekkel és mozgással hívjuk elő.

5.6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, FESTÉS, KÉZI MUNKA

Változatos tevékenységek felkínálása során ismertetjük meg a gyermekeket a német nemzetiségi

motívumokkal (alkalmazott technikák – pl. kékfestés). A német nemzetiség nyelvén is megismerik

az egyes tevékenységekhez használt eszközök neveit, formáit, színeit.

A foglalkozások kétnyelvűek.

5.7. MUNKA

Célunk, hogy a gyermekek mindkét nyelven megértsék a kéréseinket, és annak megfelelően

cselekedjenek, reagáljanak a német nyelvű közléseinkre is. Állandó kifejezésekkel motiváljuk őket

tevékenységekre.

Az újonnan bekerülő gyermekek folyamatosan ismerkednek a tevékenységeket kísérő német

szavakkal, szófordulatokkal.

5.8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

A gyermekek csoportba kerülésekor az óvodapedagógusok információt gyűjtenek arról, hogy a

gyerekek nyelvismerete milyen szintű (német nyelvű egyéni felmérés). A nyelvelsajátítási

folyamat megtervezésében erre alapozva határozzuk meg a két nyelv használatának arányát. Az

anyanyelv fejlesztésével párhuzamosan a német nyelv fejlesztése hangsúlyos feladatunk.

A hatékony nyelvelsajátítás és nyelvgyakorlás a projektszellemű óvodai nevelésünkben valósul

meg. Projektjeink kétnyelvűek. A szervezett tanulás formái közül megjelenik a beszélgető kör

(Stuhlkreis), amit a gyerekek nyelvi fejlettségére, egyéni sajátosságaira, érdeklődésükre

57

támaszkodva tervezünk és valósítunk meg. Arra törekszünk, hogy a gyerekek mindennap

kapjanak konkrét tevékenységükhöz kötött, pozitív értékelést.

A nyelvelsajátítás folyamatában meghatározó az óvodapedagógus modellt nyújtó, mintaadó

személyisége.

5.9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A CSALÁDI ÉS AZ

ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁNAK EREDMÉNYEKÉNT

Pozitív érzelmi viszonyuk kialakul a német nyelv és a nemzetiségi kultúra iránt.

Rendelkezzenek az egyéni fejlettségüknek megfelelő alapvető ismeretekkel, német

szókinccsel.

Nemzetiségi szokásokat ismerjenek.

Alapvető kommunikációs helyzetekben tudnak tájékozódni.

Ismernek verseket, meséket, mondókákat, dalokat és játékokat a nemzetiség és az

anyanemzet kultúrájából.

6. KAPCSOLATAINK

6.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD

A szülőkkel folyamatos kapcsolatunkban beszélgetünk céljainkról, az együttműködés

módjáról.

Betekintést adunk a szülőknek Pedagógiai Programunkba. Rámutatunk az együttműködési

lehetőségekre és részvételük fontosságára. Ennek megfelelően közös programokat szervezünk

(kézműves délután, Márton-nap, Karácsony, Farsang). Az ünnepek előkészületeibe,

lebonyolításába tevékenyen bevonjuk a szülőket.

6.2. AZ ÓVODA ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Továbbképzéseken való részvétel.

Szakmai konzultációk.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőinek meghívása óvodai ünnepekre,

rendezvényekre, szülői értekezletekre.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényein részvétel.

6.3. AZ ÓVODA ÉS A NÉMET NEMZETISÉGI ÉS ÁLTALÁNOS

ISKOLA

Szakmai konzultációk, hospitálások.

Iskolalátogatás a gyerekekkel.

Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel és közreműködés.

Az óvodapedagógusok látogatása az iskolai nyílt napokon.

6.4. KAPCSOLATUNK A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODÁKKAL

Kapcsolatok kiépítése.

Kölcsönös óvoda- és csoportlátogatások.

Közös rendezvények.

Kapcsolattartás kerületi szinten a német nemzetiségi óvodai csoportokkal.

vackor Óvoda – kindergarten vackorvackorovoda18.hu/assets/vackor-pp-2018.pdf · az óvoda a...

Documents