vadföldgazdálkodás és...

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg, falombszerepe a vadtakarmányozásban. Élelmiszeripari melléktermékek felhasználásilehetőségei. Vadtakarmányozás: az egyes vadfajok etetési, itatási módszerei.Vízutánpótlás szabadterületen. Nyárvégi és téli kiegészítő takarmányozás.

A téli takarmányozás bizonyítható és nem bizonyítható hatásai (Putman és Staines 2004)

Kitűzött cél Mérhető hatás Megjegyzés

Testtömeg növelése

Kifejlett bika Pozitív Kerti körülmények között

Negatív Szabad területen

Kifejlett tehén Pozitív Kerti körülmények között

Pozitív, vagy

semleges

Szabad területen

Bika borjú Negatív Szabad területen

Ünő Pozitív Szabad területen

Negatív Kerti körülmények között

Szaporodási ráta Negatív, vagy

semleges

Agancssúly Pozitív A hatás függ az időtartamtól, a minőségtől, és az ásványi anyagok

természetes hozzáférhetőségétől.

Téli túlélés Semleges, vagy

pozitív

Csak folyamatos, nagy mennyiségű és elég korán kezdett

takarmányozás esetén van kimutatható hatás.

Egyéb környezeti hatások

csökkentése

Pozitív, vagy

negatív

Helytől, gazdálkodási módtól és állománysűrűségtől függően.

A célzott takarmányok és a célzott takarmányozás szerepe a vadtakarmányozásban

• Az eredményesség kétséges - Putman és Staines (2004)

• gyógyszeres kezelések végrehajtása• egyes fajok, nemek, korosztályok külön

takarmányozása• trófeák célzott takarmányozása• szabadterületi kiegészítő vadtakarmányozás!• a vad alapvetően a természetes módon

rendelkezésre álló táplálékokat fogyasztja• sikeresen és hatékonyan csak kerti körülmények

között lehet azt végrehajtani.

A vadakarmányozás lehetséges negatív hatásai

• az állatok túlságosan függővé válhatnak a mesterséges takarmányozástól;

• a takarmány nem megfelelően egyenletes kijuttatása növelheti a versengést;

• az adott helyekre koncentrált állomány esetében megnő a betegségek és paraziták terjedésének veszélye;

• lokálisan növekedhet a feldúsult vadállomány okozta kártétel;

• a takarmányozás nem elég költség-hatékony, esetleg ráfizetéses.

A kiegészítő takarmányozás szerepe a vadgazdálkodásban

(Sonkoly, K. és munkatársai 2009)

Rendelkezésre álló adatok

• Országos Vadgazdálkodási Adattár

• Tavaszi állománybecslési adatok

• Vadgazdálkodási jelentések • Hasznosított állománynagyságra vonatkozó adatai

• Felhasznált takarmánymennyiségek

(szálas, szemes, lédús, táp)

Felhasznált takarmányokországos adatok

VGE-ek,

ahol

Nincs

szálas tak.

felh.

Nincs

szemes tak.

felh.

Nincs lédús

tak. felh.

Nincs táp

tak. felh.

Országos11,61 ±

3,05 %

1,87 ± 0,63

%

23,97 ± 2,54

%

63,86 ±

2,86 %

Szolnok5,19 ± 5,49

%

1,26 ± 1,63

%

36,34 ± 6,45

%

25,10 ±

8,31 %

Zala23,15 ±

8,14 %

2,04 ± 2,50

%

13,41 ± 6,99

%

77,66 ±

4,76 %

Felhasznált takarmányokSzolnok és Zala megyében

Következtetések

• A vadgazdálkodási egységek döntő többsége rendszeresen takarmányoz

• Ennek a tevékenységnek a költségvonzata jelentős anyagi megterhelést jelent a vadgazdálkodónak

A fásszárú növények szerepe a vadtakarmányozásban

Növénycsoport Erdei (64% erdő) Átmeneti (10% erdő) Mezei (1% erdő)

Fásszárú 69 38 6

Kétszikű 9 28 55

Egyszikű 3 14 35

Mag, gyümölcs 19 20 4

Fajszám 7 5 5

Diverzitás 1,25 0,90 0,85

Az őz táplálék összetétele különböző erdősültségű területeken (Mátrai 2000)


Növények Átlag Előfordulási gyakoriság

Fásszárúak 63 100

Akác 36 100

Egybibés galagonya 2 58

Fekete bodza 12 92

Kökény 5 42

Nyugati ostorfa 4 50

Egyéb 5 100

Kétszikűek 31 100

Fekete peszterce 13 75

Lucerna 11 100

Egyéb 7 92

Egyszikűek 6 100

Magvak 0 17

A gímszarvas táplálékösszetétele erdei területen (Mátrai és munkatársai 2002)


• falomb hasznosítás szárítással, savanyítással (Hell és munkatársai 1982, Köller és Bánkné 1989)

• A kiválasztott fajok lombjával frissen próbaetetés

• 1-3 cm vastagságú lombos gallyból (akác, hárs, tölgy, nyár) aprítékot

• savanyítás 50 literes mennyiségekben

• szénhidrátpótló (melasz, kukoricaszár, kukoricadara) adalékokkal


• akáclomb magában;• 98% akác lomb + 2% melasz;

• 50% akác lomb + 50 % kukoricaszár;• 50% akác lomb + 48 % kukoricaszár + 2 % melasz;• hárs lomb magában vagy + 2% melasz;• 89 % hárs lomb + 11 % kukoricadara;• tölgy lomb magában vagy + 2.7% melasz;• 85% tölgy lomb + 15 % kukoricadara;• nyárlomb magában.


Szilázs Gím Dám Őz Muflon Disznó

Akác * * ** ** *

Akác+melasz ** 0 0 * *

Akác+kukorica * 0 0 0 0

Hárs * ** 0 ** 0

Hárs+melasz * ** 0 ** 0

Hárs+kukorica * ** 0 ** 0

Tölgy ** ** ** ** **

Tölgy+melasz ** ** ** ** **

Tölgy+kukorica ** ** ** ** **

Nyár * * * * *

A különböző falomb szilázsok kedveltsége

(**-jóízűen megette; *-megette; 0-nem ette meg) (forrás: Köller és Bánkné 1989)


• táplálóanyag meghatározás standard takarmány analitikai módszerekkel(Szemethy és munkatársai 2000).

• A bodzának (36%), bálványfának (30%) a nyersfehérje-tartalma lényegesen meghaladta a többi erdei faj, valamint a mezőgazdasági területeken fogyasztott növények nyersfehérje-tartalmát (kivéve a borsót, 36%).

• Az akác (24%) és az ostorfa (23%) nyersfehérje-tartalma megközelítette a lucernáét (24%).

• a bodza (5%) és a fenyő (7%) mintákban mért nyerszsír értéke mind a mezőgazdasági, mind a többi erdei faj értékét jelentősen meghaladta


• táplálóanyag meghatározás standard takarmány analitikai módszerekkel(Szemethy és munkatársai 2000).

• Az erdei és a mezőgazdasági növénykeverék (azaz az adott területen a szarvasok által válogatott növények keverékének) kémiai összetétele jelentősen eltért egymástól (p<0.05).

• Az erdei keverék nyersfehérje-tartalma (18%) 15%-kal, nyerszsír-tartalma (4,3%) pedig 63%-kal volt több

• Az erdei növényekből álló minta 12%-kal kevesebb nyersrostot (19%) tartalmazott

• A nitrogénmentes kivonható anyagok, mint energiahordozók tekintetében a két keverék hasonló volt.

Az élelmiszeripari és mezőgazdasági melléktermékek szerepe a vadtakarmányozásban

• A vadgazdálkodásban az élelmiszeripari melléktermékeknek kisebb a jelentősége

• Az értékesebb melléktermékeket az állattenyésztési ágazatok veszik fel.

• Az értéktelenebb – általában nagy víztartalmú, és/vagy alacsony tápanyagtartalmú -melléktermékek szállítása csak néhány 10 kilométeren belül rentábilis

• ezek a melléktermékek csak keletkezésük közelében tudnak hasznosulni


• olajipari termékek• extrahált szójadara

• extrahált napraforgódara

• malomipari melléktermékek• Korpák

• Takarmánylisztek


• cukoripari melléktermékek• nedves répaszelet

• szárított répaszelet• Melasz

• sörgyári és szeszgyári melléktermékek• Sörtörköly

• szeszgyári moslék

• konzervgyári melléktermékek• Almatörköly• paradicsomtörköly


• Almatörköly (EWC 02070)• Víztartalma nagy

• szállítása csak rövid távolságokon belül gazdaságos• hamar romlik• tartósítható és így felhasználási ideje jelentősen

növelhető• A falomb aprítékok tartósításához hasonlóan

• savanyítás hordóban, zsákban és gödörsilóban

• félév után felbontás, minősítés érzékszervi, laboratóriumi, mikrobiológiai, toxikológiai vizsgálatokkal

• táplálék preferencia vizsgálatok 5-5 gím, dám, szika, őz, muflon, és vaddisznó bevonásával (Köller és Bánkné 1994)


• 90% almatörköly + 10% kukoricaszár;• 90% almatörköly + 10% kukoricadara;• 99.8 % almatörköly + 0.2% monosil (tartosító);• 50% almatörköly + 40% nedves répaszelet + 10%

kukoricadara;• 50% almatörköly + 40% nedves répaszelet + 5%

kukoricaszár + 5% kukoricadara;• 50% almatörköly + 49.8% nedves répaszelet + 0.2%

monosil;• 50% almatörköly + 50% rozsszalma;• 100% almatörköly.


Szilázs Gím Dám Őz Muflon Vaddisznó

Almatörköly magában ** ** * ** 0

Almatörköly+dara ** ** * ** *

Almatörköly+szár+szelet ** ** * * 0

Almatörköly+dara+szelet ** ** ** * **

Almatörköly+szár+dara+répa ** ** ** ** 0

Almatörköly+répa+monosil ** ** ** * 0

Almatörköly+monosil ** ** * * *

Almatörköly szilázsok kedveltségi vizsgálata

(**-jóízűen megette; *-megette; 0-nem ette meg) (forrás: Köller és Bánkné 1994)

Ásványianyag-utánpótlás

• Ca-ban gazdag takarmányok• az állati eredetűek

• a zöldtakarmányok és a szénák,

• a szója, a borsó, a bab, a bükköny és a szárított répaszelet

• Ca-ban szegények• olajos magvak

• szalmák, pelyvák

• Mg-ban gazdag• a baltacím, a borsó, a repcemag, a búzakorpa, a rozskorpa és a rizsliszt,


• Mg-ban szegények• gyökerek és a gumók

• zab és a kukorica

• P-ban gazdag• állati eredetű takarmányok

• a malomipari melléktermékek

• a gabonaszemek, a hüvelyes és olajos magvak

• olajpogácsák, valamint a malátacsíra

• P-ban szegények• a szalma és pelyva

• a gyökerek és a gumók.


• Nyalósó• hagyományosan Na(kb. 40%) és Cl (kb. 60%) összetételű kősó

• kapható kenhető paszta formában

• mikroelem (Cu, Se, Fe, Zn, I, Co) kiegészítéssel

• Gyógyszeres kiegészítéssel (amerikai májmétely ellen a nyalósóban kijuttatott Albendazol, majd Vermatin)

Vízutánpótlás

• Vízre minden időszakban, minden vadnak szüksége van

• A szarvas 10-15, az őz 6-8, a dám 8-10, a muflon 2-3, a vaddisznó 5-7, a nyúl és a fácán 0.2-0.3 liter vizet igényel naponta.

• A mesterséges vízutánpótlásnak különösen a zárttéri tartásnál és a vízben szegény területeken van nagy jelentősége

• Vízfelvételi lehetőségek:• a vegetációs víz;• az anyagcserevíz;• felvehető természetes vagy itatott víz.

Vízutánpótlás

• Természetes vízfelvételi lehetőségek biztosítása és karbantartása

• források védelme, kiépítése• kisebb visszaduzzasztások kialakítása• vízpartok kellő takarással való ellátása

• A mesterséges vízutánpótlási lehetőségek• állandó víznyerő helyek

• szélkutak, kisebb tavak, dagonyák, esetleg csatornák-kialakítása

• itatók vagy itatást szolgáló tartálykocsik használata

• időszakos vízgyűjtési lehetőségek.

etetés

szálas

apróvadhagyományos széna rács

szemes etető résszel kiegészítve

nagyvad

hagyományos széna rács

padláson takarmány tárolóval

etetőtálcával kiegészítve

szemes

apróvadföldre szórva, fedetten

önetető, vagy automata etető

nagyvad

szóró földön

szóró betonalapon

lábakon álló tálcán fedetten, vagy fedés nélkül

önetető, vagy automata etető

táp, granulált tálcán, vagy vályúban mindig fedetten

ásványi anyagnyalósó blokk fa, vagy beton tartó

nyalósó paszta fára kenve

itatás

önitatók, automata itatók

Kutak

feltölthető itatók

elfolyó víz összegyűjtése

természetes víz visszafogása

források kiépítése, védelme

Dagonyák

Nagyvadfajok számára javasolt napi takarmányadagok(zárttéri körülmények között, tömegtakarmányokból Walterné (1994))

• Javaslatok az őz takarmányozására (őz/nap)• 1.5 kg takarmányrépa vagy 1 kg burgonya vagy 1 kg

cukorrépa vagy 1.5 kg silózott takarmány + 0.2 kg zab, kukorica (csövesen!!) vagy tölgymakk.

• Javaslatok a szarvas téli takarmányozására (szarvas/nap)

• 5 kg takarmányrépa és 0.6 kg vadtakarmány keverék• 6 kg takarmányrépa és 0.5 kg kukorica vagy 0.6 kg zab

vagy 0.8 kg tölgymakk vagy 0.9 kg vadgesztenye• széna etetőből ad libitum.


• Javaslatok a dám téli takarmányozására (szarvas/nap)• 3 kg takarmányrépa és 0.4 kg abrakkeverék• kg silótakarmány és 0.2 kg szójadara• 4 kg takarmányrépa és 0.6 kg makk vagy 0.7 kg

vadgesztenye vagy 0.5 kg zab vagy 0.4 kg kukorica.• széna ad libitum.


• Javaslatok a muflon téli takarmányozására (muflon/nap)• 2 kg takarmányrépa és 0.25 kg takarmánykeverék• 2 kg silótakarmány és 0.1 kg szójadara• 3.0 kg takarmányrépa és 0.2 kg tölgymakk vagy 0.3 kg

vadgesztenye vagy 0.15 kg zab vagy 0.15 kg kukorica• széna ad libitum.


• Javaslatok a vaddisznó téli takarmányozására (disznó/nap)• 2 kg takarmányrépa és 0.5 kg árpa• 1.5 kg cukorrépa és 0.6 kg tölgymakk• 2.5 kg takarmányrépa és 0.5 kg búza• 1.5 kg silótakarmány és 0.5 kg abrak keverékű.

Szeretik a gesztenyét

Vaddisznók zárttéri takarmányozásának problémái

(Újváry, D. és Szemethy, L. 2009)

„Állattenyésztés” a vadgazdálkodásban

• Csoportnagyság és sűrűség

maximális gazdasági haszon

• Intenzíven tartott vaddisznók, kompetitív helyzetek

Agresszió, szociális stressz megjelenése(ARAVE ALBRIGHT 1976, McGLONE 1985, HUGHES et al. 1997)

Célkitűzés

• Három etetési módszer hatásának vizsgálata a viselkedésre, illetve a táplálkozással eltöltött időtartamra

1. Soros etetés

• Hosszú kukoricacsík

2. Kupacos etetés

• 15 db kupac kukorica

3. Szórt etetés

• Kukorica egyenletes

kiszórása

az etetőhelyen

Az etetési módszer hatása a viselkedésre csoportszinten

Az etetési módszer hatása az „időbeosztásra” csoportszinten

Táplálkozással töltött idő a rangsor függvényében

0

20

40

60

80

100

120

Moby

Dick

Nyomott

orrú

Lúzer Moby

Dick

Nyomott

orrú

Lúzer Moby

Dick

Nyomott

orrú

Lúzer

Sor Kupacok Szórás

Idő

tart

am (

min

)

Táplálkozás Egyéb

Következtetések

• különbség a 3 módszer között

• a táplálkozással töltött idő magasabb volt a szétszórt etetés alkalmával

• legtöbb agresszív és szubmisszív megnyilvánulás a soros etetés alkalmával

• rangsorban elfoglalt pozíció jelentősége

• intenzív „állattenyésztés”

ALTERNATÍV TAKARMÁNYOK

HASZNÁLATA NAGYVADFAJOK

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁSÁBAN

Galló & Szemethy & Szemethy & Orosz

Gödöllő

2012

Alternatív vadtakarmányok

Befőzésnél nem

paradicsomlevet, hanem

törkölyt készítünk!!!

Paradicsomtörköly

• Alapanyag: Paradicsomtörköly

• Adalékanyag: Kukoricadara 20%-ban (kezdetben szemes búza), esetleg kukoricaszilázs 10%-ban

• Technológia:

• Keverés kukoricadarával• Mintavétel (alapanyag)

• Tömörítés vödörben kukoricadarával keverve vagy• Bálázás (Göweil Master LT)• Bontás• Mintavétel (erjesztett anyag)

Kezelések

• K1 kontroll

• K2 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás

• K3 légszáraz szemes búzával történő keverés, 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás

• K4 légszáraz szemes búzával történő keverés, adalékanyag, majd 1 kg/hordó sóval szórás, majd zárás

• K1 kontroll

• K2 kukoricadarával keverés

• K3 kukoricadarával és sóval keverés

• K4 kukoricadarával és silózási adalékanyaggal keverés

2008 2009

Eredmények: nyersfehérje (2008)

191,1

199,2

168,7 169,1

150

155

160

165

170

175

180

185

190

195

200

205

Kezelés 1 Kezelés 2 Kezelés 3 Kezelés 4

A PT-szilázs nyersfehérje-tartalma kezelésenként (2008, n=5)

nyersfehérje, g/kg sza.

Mind a négy kezelés eléri

a gyenge minőségű

lucernaszilázs nyfehérje-

értékét (168 g/kg sza)

Eredmények: nyersrost (2008)

431,9 412,4

216,6 229,9

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500


A PT-szilázs nyersrost-tartalma kezelésenként (2008, n=5)

nyersrost, g/kg sza.

Kukoricaszilázs

nyersrost-tartalma

Eredmények: nyersrost (2009)

400,9

209,2 216 217,4

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450


A PT-szilázs nyersrost-tartalma kezelésenként (2009, n=3)

nyersrost, g/kg sza.

Kukoricaszilázs

nyersrost-tartalma

Következtetések

• Állategészségügyi kockázatot nem jelentő takarmányok.

• Silózási technológia megválasztása

• Időjárási viszonyok változása

• Paradicsomtörköly

• A jövő útja …

EGYES FALOMBSZILÁZSOK TÁPLÁLÓANYAG-

TARTALMÁNAK ÉS ERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

Készítette: Szemethy Dániel

Belső konzulens: Dr. Orosz Szilvia

Gödöllő

2010

Célkitűzés

Munkám célja

• a vadon élő kérődzők által fogyasztott egyes fásszárú fák és cserjék (bodza, szeder, akác, galagonya) leveles hajtásainak erjesztéssel történő tartósítása-, valamint

• a silózott takarmányok táplálóanyag-tartalmának és az erjedés minőségének megállapítása volt.

Módszerek

• Alapanyag:

• bodza, akác, szeder, galagonya

fonnyasztott hajtásai 20% roppantott

kukoricával keverve.

• A silózás végrehajtása:

• 1-3 óra fonnyasztás, szecskázás, majd

20% kukoricával keverés,

• tömörítés vödrökbe ill. modellsilókba

(n=5), 200 kg sza./m3 tömörséggel,

• 70. napon bontás.

Módszerek

• Mintavétel:• Friss-, fonnyasztott-, 20% kukoricával

kevert alapanyag,

• Elkészült szilázsok (n=5).

• Vizsgált tényezők:• Az alapanyagok esetében: a szárazanyag-,

a nyersfehérje-, a nyersrost-, az NDF- és a keményítőtartalom,

• Az elkészült szilázsokban mértük: a szárazanyag-, a nyersfehérje-, a keményítő-, a nyersrost- és az NDF-tartalmat, a kémhatást (pH), a tejsav-, az ecetsav-, a vajsav-, a propionsav- és az etil-alkohol tartalmat.

Értékelés és következtetések: táplálóanyag-tartalom

• Nyersfehérje-tartalom:• a lombszilázsok fehérjetartalma (119-165 g/kg sza.), nem érte el a lucernaszilázs nyersfehérje-

tartalmát, de meghaladta a kukoricaszilázsét.

• Nyersrost-tartalom: • a szeder+20% kuk. keverék: 203 g/kg sza.• bodza, galagonya, akác keverék szilázsok: 102-120 g/kg sza. (emészthetőség)

• A NYF/NYR arány:• a bodza-, akác- és galagonya szilázsok esetében elérte vagy meghaladta az ajánlott 1-1,5 értéket • a szeder nem érte el az ajánlott 1-1,5 értéket (sok nyersrost, kevés nyersfehérje)

• A NYF/NDF arány ennek ellentmondó:• Az NDF meghatározása pontosabb, jobban jellemzi a táplálóanyagok feltárhatóságát,

továbbiakban ennek használatát javaslom.

Értékelés és következtetések: erjedés

• állategészségi kockázatot nem jelentő tömegtakarmány

készíthető valamennyi alapanyagokból, megfelelő

silózási technológiát alkalmazva, DE

• mind a négy esetben kis intenzitású volt az erjedés,

• bodza- és szederszilázsok savi összetétele megfelelt a jó

minőségű szilázs követelményeinek, az akác és a galagonya

erjedési eredményei kevésbé voltak kedvezőek (savi

összetétel)

• A továbbiakban javaslom a szárazanyag-tartalom 30-

40% közötti tartományba történő beállítását.

Értékelés és következtetések

A gyakorlati tapasztalatok (alapanyag-előállítás, tömöríthetőség), az NYF/NDF arány (táplálóértékre és emészthetőségre utaló paraméter), valamint az erjedési jellemzők alapján összességében :

A bodza és az akác bizonyult a legkedvezőbbnek!

További vizsgálatok: nagyobb mennyiségben történő silózás,

etetési kísérlet, részletes mikrobiológiai és stabilitási vizsgálatok.

vadföldgazdálkodás és...

Documents