vadkármegelőzés és vadkárbecslés - vmi.info.hu. ea vadkar-jog1996tol... · továbbá a vasút...

39
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert Szent István Egyetem - Vadvilág Megőrzési Intézet

Upload: ngoquynh

Post on 23-Feb-2018

217 views

Category:

Documents


3 download

TRANSCRIPT

Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Bleier NorbertSzent István Egyetem - Vadvilág Megőrzési Intézet

A vadkár jogi megítélése az 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete

(79/2004. V. 4. FVM) alapján

Vtv. 75. § (1) A vadkár fogalma

• A gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban,

• az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár

• öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 75. § (2)

A vadkár megtérítésére az köteles:• aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult,• és akinek vadászterületén a károkozás

bekövetkezett,• illetőleg akinek vadászterületéről a vad

kiváltott.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 75. § (A) A vadászható állat által okozott kár

• A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni, azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

A vadászható állat által okozott kár

• (2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

2013. évi V. tv. LXXIV. Fejezet 6:563. §[A vadászható állat által okozott kárért való felelősség]•(1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséértaz a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek avadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozásnem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatrajogosult tartozik felelősséggel, akinek avadászterületéről a vad kiváltott.•(2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, habizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül esőelháríthatatlan ok idézte elő.•(3) A kártérítési követelés három év alatt évül el.

Vtv. 76. § A vadászati kár

A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által:

• mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban (vetéstől betakarításig),

• az erdőben,• a védett természeti értékekben,• a vizek halállományában,• a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak

okozott kárt.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 77. § A vad elpusztításával okozott kár

• Aki a vad elpusztításával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 78. § A kár megelőzése(1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:• a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak

elriasztásáról gondoskodni;• b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld

használóját értesíteni;

• c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

• d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 78. § A kár megelőzése• (2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg

használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.

• (3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 78. § A kár megelőzése(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében -vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője -amennyiben a jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:• a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében

közreműködni;• b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen

veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni;• c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások

alkalmazásával gondoskodni;• d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati

hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 79. § (2)• A föld használóját a rendes gazdálkodás kereteit

meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg.

• Amennyiben a rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem járul hozzá a vadkárelhárításhoz szükséges létesítmények, berendezések felállításához, az ebből eredő kárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

• A Vtv. a vadkár tekintetében érintett feleket meghatározottfeladatok szerinti együttműködésre „kötelezte”.

• A legfontosabb feladat:• A vadkár megelőzésében a vad elriasztása, vadkárelhárító

vadászatok tartása, amely a vadászatra jogosult feladata.• Ebben a föld (erdő) használója köteles közreműködni, de

ezen kötelezettségének már azzal is eleget tesz, ha hozzájárulahhoz, hogy a vadászatra jogosult a vadkárok elhárításáhozszükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa.

• Mindkét félnek fontos feladata vadkár veszély esetén a másik fél értesítése. Ezt az erdősítés folyamatában célszerű megtenni az erdő használójának, hogy a vadászatra jogosult a szükséges intézkedéseket megtehesse.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 80. § (1)

• Ha az egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.

• (2) Erre a vadászati hatóság kötelezi a jogosultat (a károsult kérelmére, erdészeti vagy term.védelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból)

• (4) Ha a jogosult nem tesz eleget vadállomány-szabályozási kötelezettségének a felügyelőség hatósági vadászatot rendelhet el.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 81. §• (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár

megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belülkell közölni a kárért felelős személlyel.

• (2) Ha az érintettek között a kár közlésétől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár rendezéséről, és a károsult nem közvetlenül a bíróságtól kéri a kárrendezést, akkor további 8 napon belül a települési önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatása érdekében.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 81. §• 2) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár

megállapítását a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő(szakértő) végezheti, akit a jegyző 8 napon belül rendel ki.

• Vhr. 83. § (1) Kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Csak olyan szakértő vehető igénybe, aki:• büntetlen előéletű,

• nincs eltiltva a Vtv-ben meghatározott szakértői tevékenység folytatásától,

• képesítése és egyéb személyi feltételek adottak.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 81. §• (3) Amennyiben a felek a szakértő személyének

kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendeli ki. A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint (ez soha nem jelent meg!) - a kirendeléstől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 81. §• (4) A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az

érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.

• (5) Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vtv. 81. §• (6) A jegyző által kirendelt szakértő által

lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is -költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

Vhr. 82. §(1) A bekövetkezett kár 5%-ot meghaladó részét az összes keletkezett kár alapján kell számolni.(2) Mezőgazdaságban okozott vadkár:• a vad táplálkozása, taposása, túrása, törése következtében,• a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben• a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző

károsítás.• Telepítések (szőlő, gyümölcsös) esetén a pótlás

mértékének arányában kell a pénzértéket meghatározni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

• (3) A mezőgazdasági vadkár bejelentési időszakok:• őszi gabona ⇒ okt. 1. - aug. 15.• tavaszi gabona ⇒ ápr. 1. - aug. 1.• kukorica ⇒ ápr. 15. - nov. 30.• burgonya ⇒ ápr. 15. – okt. 15.• napraforgó, szója ⇒ ápr. 15. – szept. 30.• borsó ⇒ márc. 1. – aug. 30.• szőlő, gyümölcs ⇒ egész évben

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

• Vhr. 83. § (2) Erdőgazdálkodásban okozott vadkár:

• az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző,

• vagy a csúcshajtás lerágásával (letörésével) a csemeték fejlődését akadályozó,

• továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes felújulás elmaradását okozó károsítás.

• Az erdő „befejezése” után 5 évig érvényesíthető (mi van a későbbi károkkal?).• Csemetékre vegetációs időszakonként egyszer.

• Ez az éves fejlődésben való visszamaradást és az emiatt fellépő többletmunkákat ellentételezi.

• Azonban nem tér ki a jövőbeni hozamcsökkenés hatására.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

• Vhr. 83. § (2) Erdőgazdálkodásban okozott vadkár:• A kár pénzértékben történő megállapításához az erdő értékét kell

alapul venni.

• Jelentős változás! 7/2010. FVM rendelet előtt:

• Pénzérték meghatározása az újraerdősítési költségek alapján.

• (A termés felszedését (újulat, felújítás!) szintén nem érinti a rendelet.)

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

• Vhr. 83. § (3) A szakértők listája a jegyzőnél.

• (4) A jegyző értesíti az érintett feleket a kárfelvétel időpontjáról - részvétel céljából.

• (5) Határidőn túli bejelentés esetén is le kell folytatni a kárbecslést. A késedelem miatti felmérési bizonytalanságot a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

• Vhr. 84. § (1) A kárbecslésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

• a szakértő és felek megnevezését, címét,

• a szakértő helyszíni megállapításait,

• a megállapított kár mértékét,

• károsult kármegelőzési tevékenységét,

• vadkárátalány-fizetési megállapodás meglétét (ha van),

• + a felek a szakértő véleményére tett észrevételeit.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

• Vhr. 84. § (2)

• Jegyzőkönyv minták (19. melléklet)!

• Mindenkinek alá kell írnia!

• A szakértő a jegyzőkönyvet átadja a jegyzőnek.

• A jegyző a leírtak alapján próbál egyezséget létrehozni, illetve megállapítja az egyezség hiányát.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

A vadkár megítélésével kapcsolatos eljárásA vadon élő állatfajok által okozott kárral kapcsolatos eljáráslefolytatható:

• közvetlenül a felek között történő megállapodással,• államigazgatási eljárás során:

• jegyző intézi, fontos a szereplő a szakértő!• bírósági eljárás:

• hosszadalmas,• a vadkárbecslő szakértő jegyzőkönyve alapján dönt a

bíróság.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

A vadászati hatóság egyéb feladatai és lehetőségei a vadkárok megelőzésében, mérséklésében

1.) A vadgazdálkodónak tervszerű vadgazdálkodást kell folytatnia. A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodás alatt a vadállomány és az élőhelyének védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenységet kell érteni (lásd. Vtv. 40. §.).

• A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségéta.) körzeti vadgazdálkodási tervb.) hosszú távú vadgazdálkodási üzemtervc.) éves vadgazdálkodási tervkészítésével és betartásával kell biztosítani.

1996. évi LV. Törvény V. fejezete: felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a

vad elpusztításával okozott kárért.

• Etv. 108. § (3)Az erdészeti hatóság hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság és az erdőgazdálkodó kezdeményezésére határozhat a vadászatra jogosult terhére az erdővédelmi bírság megfizetéséről:

• Sikeres erdősítésben a vad a vezérhajtásokat 30%-ot meghaladó mértékben károsította (20-200ezer/ha),

• A természetes felújítást biztosító fafajok termését (T, B) a vad megeszi (100ezer/ha),

• Fadörzsöléssel, kéreghántással 0,1ha-t meghaladó területen a faegyedek 10%-ot meghaladó mértékben károsodtak (50ezer/ha).

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.)

• Erdőgazdálkodási bírság fizetendő az erdőgazdálkodó által (de ez vadkár esetén áthárítható a vadászatra jogosultra):• Az erdőfelújítás határidejének túllépése miatt (50ezer/ha)• A befejezett erdősítés felülvizsgálatakor (öt éves revízió)

az erdő fejlődése, fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest leromlott (100ezer/ha).

• Sok esetben a vadkár az ok, ami „továbbszámlázható”.• Ismételten kiszabható bírságok. Az erdővédelmi esetében 3

éven belüli ismétlődés esetén duplázódnak az összegek.

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.)

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.)

• Vhr. 4. § (2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja arendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említettkivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászatihatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállományapasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nembiztosítható.

• (3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.

• A vadkárelhárító kerítések létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás kereteit (így ez áthárítható a vadászatra jogosultra!)

• Legfelsőbb Bíróság (BH 2002.484) határozata:

• „A föld használóját és a vadászatra jogosultat egyaránt terheli a vadkár elhárítás kármegelőzési költsége, ezért ennek költségeit fele-fele arányban kell viselniük.”

• a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet hatálybalépése óta a Bírósági Határozatnak csak az erdei vadkáron kívül eső esetekben van jelentősége.

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.)

• A vadászati hatóság dönt, hogy az erdősítés védelme érdekében vadállomány apasztás vagy más vadkár elhárítási módszer (pl.: kerítés) alkalmazandó.

• Nem minősül kerítésnek:• 5 évet meg nem haladó, villanypásztor,

• 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés.

• Tehát itt alkalmazható az 50-50%-os megosztás a kerítés költségeinél!

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (Etv.) és a 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.)

Védett fajok1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

• Tvt. 74. § (1) Védett állatfaj egyede kártételeinekmegelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintettingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárhatómódon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt akötelezett nem képes megelőzni, kérheti atermészetvédelmi hatóság hasonló célra irányulóintézkedését.

• (2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételesesetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogásavagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyévelés felügyeletével végezhető.

• (3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy atulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban,befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkezőszerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság sajátkezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket magaviseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával atulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségekviselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.

Védett fajok1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

• Tvt. 74. § (4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet,ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be,mert

• a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott,megalapozott kérelemnek;

• b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszeralkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinekbefogását, gyérítését;

• c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésbenmeghatározott kérést.

• A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanításikötelezettség nem terheli.