INFORMATIKAI RENDSZEREK TERVEZÉSE

BEADANDÓ FELADAT

Vállalati controlling az R/3 EC-vel

Készítette:

Horváth Henrietta G-5MMI

Kapcár Ferenc G-5MMI

Controlling-funkciók és -komponensek

Aki nem tudja, mi zajlik a vállalaton belül, nem tudja elérni a kitűzött

célokat. A magasszintű controlling segít abban, hogy a vállalatot, mint

egységes egészt vezethessük. Pontosan ezt a célt szolgálja az SAP R/3-as

rendszerének EC (Enterprise Controlling, vállalati controlling) komponense.

Négy részkomponensből tevődik össze:

EC-PCA Profit Center Accounting

EC-CS Consolidation

EC-EIS Executive Information System

EC-BP Business Planning

Ezek segítségével lefedhetjük a vállalati controlling minden területét. A

controlling-funkciókat gyakran felbontják az üzemi részfunkciók szerint,

úgymint beszerzés-, termelés-, értékesítés- és pénzügyi controlling. Ebbe a

rendszerbe illeszkedik a vállalati controlling is. Segít abban, hogy a

vállalatot, mint egységes egészet lehessen áttekinteni és vezetni. Ennek

megvalósításához három funkció szükségeltetik.

Adatforrások

Az adatokat különböző forrásokból kell összegyűjteni. De a számok puszta

összeadása nem elég. Szembesülni kell az adatok heterogén mivoltával, ami

adódhat a számítástechnikai környezetből (eltérő hardvereszközök,

rendszerek és alkalmazások), az adatok felépítésből (számrendszerek), a

nemzeti sajátosságkoból (pénznemek, törvényes előírások) és a vállalat

szervezeti felépítéséből (decentrális, önálló egységek).

2

A vállalati controlling adatainak egyik forrása a pénzügyi számvitel.

Ugyanakkor szükségünk van a vállalat egységes vezetéséhez adatokra a

logisztika, az emberi erőforrások és egyéb kapcsolódó területekről is. A

vállalati controlling általában nem csak az adatszolgáltató rendszerek

csatolófelületére épül. Sokkal inkább szerves részét kell képeznie az operatív

rendszereknek is. Ez jelentheti többek között azt, hogy a törvényes

előírásokból adódó szervezeti felépítés (vállalat, szegmens/üzletág) mellett

ki kell alakítani egy menedzsmentorientált struktúrát is (Profit Center).

Ez jelentheti azt is, hogy olyan értékeléseket is végre kell hajtani, amelyek

túlmutatnak a törvényes célból elvégzetteken (transzferárak).

A különböző forrásokból összegyűjtött adatokat általában még illesztenünk

kell, amire szükségünk lehet például a periódusok (elhatárolások) egyedi

meghatározása és az adatszolgáltatás hiányos mivolta miatt.

Beszámolók készítése

Amint megtörtént az adatok tágabb értelemben vett összegyűjtése, el lehet

kezdeni feldolgozásukat a vállalati controlling által felvetett kérdéskörök

szerint. Ez jelenthet példának okáért egyszerű, átfogó kiértékelést (üzemek

összehasonlítása, ügyfélértékelések stb.), másfelől számításokat is kell

végezni (konszernzárás, konszernkalkuláció), amelyhez kiegészítő funkciók

is szükségesek, mint a forgalom- és nyereségszámítás, adóság- és

tőkekonszolidáció, pénznemátváltások stb.

A vállalati controlling adatállományát az ellenőrzést végrehajtó személyek

és a vezetőség használja. Olyan beszámolókészítő eszközöknek kell

rendelkezésre állniuk, amelyek támogatják mind a vállalati beszámolók

3

szervezett, űrlaporientált készítését, mind a lehetőséget ad-hoc kérdések

megválaszolására.

Tervezés

A tény-adatok alulról felfelé történő összegyűjtése mellett a tervezést is

lehetővé kell tenni. Ez első lépésként egy nagyolt összesített vállalati terv

készítését jelenti, amely figyelembe veszi a vállalatvezetőség előírásait. Ezt

továbbítják az operatív egységek és rendszerek felé részletes tervezés

céljából (top-down). Az eredeti tervtől való eltéréseket megfelelő

összehasonlító beszámolók segítségével lehet kimutatni. Egy újabb

menetben ki lehet egészíteni a tervet, adott esetben ad-hoc szimulációkkal

támogatva (topdown / bottom up tervezési kör).

Bizonyos tervezési alkalmazásokhoz a generikus tervezési funkciók mellé

kiegészítő alkalmazási funkciókat kell programozni (pl. egy az egész

vállalatra kiterjedő beruházási terv esetében).

4

Részkomponensek

Az R/3-as komponens, az EC (Enterprise Controlling) négy

részkomponensből tevődik össze, amelyek lehetővé teszik mindezek

megvalósítását.

1. EC-PCA - Profit Center Accounting

A Profit-Center számítás lehetővé teszi a vállalat felosztását minden más

szervezeti fogalomtól függetlenül. A Profit Center a menedzsment-nézet

törzsadatai. Hogy ne kelljen fölöslegesen kiegészítő adatokat rögzíteni, az

operatív rendszerekben megfelelő hozzárendeléseket (úgymint anyag,

projekt, költséghely) végezhetünk. A Profit Centerhez különböző

eredményeket és mutatószámokat határozhatunk meg a megtérülés

nyomonkövetéséhez (ROI, Cash Flow), ez utóbbihoz rendelkeznünk kell

mérlegtételekkel az egyes Profit Centerekhez.

2. EC-CS – Consolidation

Ez a részkomponens magába foglalja az általános konszolidációs funkciókat.

Alkalamzható mind a külső számításokhoz, de a belső beszámolók

készítéséhez is. A belső alkalmazási terület a törvényes előírásoknak

megfelelő vállalati szintű konszernzárás mellett az üzletág-konszolidáció és

a Profit-Center-konszolidáció. Az előny a külső és belső konszolidáció

szabályozható egyeztetésében rejlik.

5

3. EC-EIS - Executive Information System

Az SAP-EIS-ben egyedi vállalati adatstruktúrákat definiálhatunk, amelyek

sokdimenziós kiértékelési nézetek szerint szemlélhetőek. A legtöbb R/3-as

és számos R/2-es komponenshez rendelkezésre állnak adatbeszerzési

programok. Külső alkalmazásokból is át lehet venni az adatokat. Az

adatokat számos funkció segítségével dolgozhatjuk fel. A menedzsment

részére történő megjelenítéshez egy teljes mértékben grafikus felhasználói

felület áll rendelkezésre. A hierarchiafeldolgozási és az eliminálási funkciók

konszolidációs funkciók alkalmazását teszik lehetővé.

4. EC-BP - Business Planning

Ezzel a funkcióval az egész vállalatra vonatkozó tervadatokat vihetünk be.

Ezen adatok, de a tényadatok alapján modellel támogatott szimulációkat

végezhetünk. A meghatározott tervadatokat megadhatjuk a vállalati

egységeknek. Az operatív SAP-alkalmazásokkal való integráció révén egy a

teljes konszernre kiterjedő beruházás-controllingot végezhetünk beruházási

programokkal, költségkeretekkel, az aktuális intézkedések beruházási

felügyeletével.

6

SAP-EIS: Vezetői információk gombnyomásra

Feladatok

A sikertényezők alakulásával kapcsolatos információk gyors beszerzése

egyre fontosabbá válik a piaci előny kialakításában. Az operatív üzleti

folyamatok (pl. a vevői rendelések lebonyolítása) optimálása és felgyorsítása

a vállalaton belül az első lépés a versenyképesség növeléséhez. Hogy az

egyre gyorsabban változó vállalati környezetben a megfelelő döntéseket

tudjuk meghozni, a vállalat döntéshozóinak egy kényelmes és hatékony

információs rendszernek kell rendelkezésére állnia, amely segítségével

kiválaszthatják az operatív adatok áradatából a releváns adatokat.

A hagyományos, tisztán papíron alapuló beszámolórendszer ezeknek a

követelményeknek nem tud eleget tenni. Túl sok manuális munkára van

ahhoz szükség, hogy papíron szolgáltassák a vezetőség számára a

havonkénti beszámolókat és a nem pénzügyi információkat, mint pl. a piaci

részesedések alakulása és a belső időhatékonysági mutatók (benchmarking).

Emellett gyakori eset, hogy nem áll rendelkezésre egységes adatbázis a

vállalati beszámolók elkészítéséhez, és eltérő adatok kerülnek a beszámolók

címzettjeihez ugyanarról a területről. Gyakran hiányzik az egységes

üzemgazdasági terminológia és a megfelelő rendszerkörnyezet, amely

támogatja az összes szint szemantikus integrációját. Igen nagy probléma az a

tény, hogy a klasszikus vállalati beszámolórendszerben túl későn érkeznek

meg a szükséges információk.

7

Ezért olyan nagyteljesítményű információs rendszerre van szükség, amely

messzemenően támogatja és felgyorsítja a beszámolókészítés folyamatait, és

lehetővé teszi, hogy online üzemmódban bármikor célzottan lehívhatóak

legyenek a döntéseket támogató információk. Ezek lehetnek a sikert

befolyásoló tényezők összesített mutatószámai, amelyek az egész vállalatot

érintik, de lehetnek egy „drill-down”-lehíváson keresztül végrehajtott

részletes elemzések az egyes ügyfelek, üzleti események mutatószámairól.

Ehhez egységes adatbázissal kell rendelkezni.

Napjainkban a sikeres vezetők, döntéshozók nélkülözhetetlen eszköze a

vezetői információs rendszer, használata a vállalatok mindennapjaiban

természetessé vált.

Az SAP-EIS és a modern vezetői információs rendszerekkel szemben

támasztott követelmények

Egy vezetői információs rendszernek a vállalat minden szervezeti szintjén el

kell látnia a vezetőket és menedzsereket azokkal az információkkal, melyek

segítségével irányíthatják és ellenőrizhetik a felelősségi területüket, legyen

az a teljes vállalat, vagy egy üzletág.

Tipikus eset az ún. top-down-metodika: a vezetői információs rendszer segít

abban, hogy a vezetők és menedzserek a lényegre koncentrálhassanak. A

középpontban a felelősségi területek azon információi állnak, melyek döntő

szerepet játszanak a sikerességben. Egy online vezetői információs rendszer

képes időben összesített adatokat szolgáltatni a konkurenciáról, a piac

állapotáról és a belső hatékonyságról továbbá figyelmeztető rendszerként

működni, amennyiben automatikusan figyelmeztet a változásokra. A

8

vezetőség gyors áttekintést kaphat a sikertényezők státusáról és elérheti

azokat a részletes adatokat, amelyek segítségével gyorsan azonosíthatja, pl.

egy probléma okozóját.

Egy vezetői információs rendszernek ugyanakkor hatékonyan támogatnia

kell a szakrészlegek specialistáit is, akik a rendszer vállalatspecifikus

kialakításáért és karbantartásáért felelősek, hogy a részlegek és a vezetőség

közötti kommunikáció javuljon és gyorsabbá váljon.

A modern vezetői információs rendszerek ezért lehetővé teszik a

beszámolók és a rendszer egyedi kialakítását anélkül, hogy szükség lenne

nagyobb programozói ráfordításra. Az SAP-EIS (adatbázis, adatbeszerzés és

beszámolórendszer) egyedi konfigurálását egyszerűen paraméterek

belállításával végezhetjük. A szükséges technikai környezetet

(adatbázistáblák, programrutinok, képernyőfelületek stb.) a rendszer

automatikusan generálja. Ez a generálási technika feloldja a vezetői

információs rendszerek egyedi kialakításának szükségszerűsége és a

standardszoftverek alkalmazása közötti ellentmondást. Az SAP-EIS

bevezetésénél nincs szükség (ellentétben a hasonló rendszerek korábbi

generációival) a program egyedi kialakítására nagy programozási

ráfordítással. A rendszer testreszabásához csak relatív egyszerű

„customizing”-ot kell végezni. A felhasználó teljes mértékben az

üzemgazdasági problémák megoldására koncentrálhat, nem kell törődnie a

számos technikai részlettel. Az SAP e mellé előre beállított „mintákat”

szállít bizonyos könnyen szabványosítható üzemgazdasági alkalmazási

területekhez, amelyeket azonnal alkalmazni lehet. Csak az ezektől eltérő,

egyedi vállalati igényeket kell a felhasználónak definiálnia. Ezen

9

lehetőségek kihasználásával mód nyílik a rendszer gyors bevezetésére és

költségkímélő karbantartására.

Egy vezetői információs rendszer sikeres bevezetéséhez és későbbi sikeres

üzemeltetéséhez fontos az egyszerű integrálhatóság a vállalat meglévő

számítástechnikai infrastruktúrájába és operatív alkalmazásaiba, továbbá az

a lehetőség, hogy egyszerűen és gyorsan betölthetőek legyenek külső

információk és adatok. Mivel az SAP-EIS-nál legtöbb esetben ehhez sem

kell külön programozási munkákat végezni, ez nem csak a rendszer

rendelkezésre állását gyorsítja meg, hanem egyszerűbbé teszi a későbbi

bővítést és karbantartást. Az SAP-EIS lehetővé teszi az adatok ad-hoc

átvételét R/3-as és R/2-es rendszerekből és alkalmazásokból tisztán

paraméterek beállításával, a rendszer kezelését így végezheti közvetlenül az

adott szakrészleg. A speciális szelekcióhoz és adatátvételhez az ABAP/4

Query áll rendelkezésre, amely segítségével szintén programozás nélkül

szerezhetjük be az adatokat.

A külső alkalmazások adatállományainak átvételéhez sem kell a legtöbb

esetben programozni, mivel a csatolófelületeket, illetve az adatátvételt a

customizing megfelelő beállításával kényelmesen vezérelhetjük. Egy

modern vezetői információs rendszernek egységes adatbázison kell

alapulnia, amelyet minden felhasználó egyformán elérhet. A mindenkori

(PC-)munkahelytől függetlenül és a beszámolótól függetlenül, amelyet pl. a

felhasználó saját maga definiált a rendszerben, ugyanahhoz a témához

mindig ugyanazoknak a számoknak kell megjelenniük a képernyőn és

nyomtatásban. Csak közös kommunikációs bázissal érhető el, hogy a

felhasználók biztosak lehessenek abban, hogy ugyanazokkal az adatokkal

dolgoznak. Az SAP-EIS adattechnikai alapját egy egyedileg konfigurálható

10

EIS-adatbázis képzi, amely alapadatokat szolgáltat az összes beszámolóhoz,

és amelybe az összes szükséges adat bekerül az EIS adatbeszerzési funkciói

segítségével. Ha belegondolunk, hogy a modern információs rendszerek

egyben fontos kommunikációs eszközök is, és azokat, pl. a menedzserek és a

controllingmunkatársak a vállalat különböző részlegeiből egyszerre

használják (néhány ügyfél már az egész világra kiterjedően alkalmazza a

rendszert), akkor egyértelművé válik, hogy ehhez megfelelő teljesítményű

szoftverarchitektúrával kell rendelkezni.

A vállalati beszámolói rendszer folyamataiban érintett összes személynek

(controlling-munkatársak, elemzők, vezetők) egységes infrastruktúrában kell

mozognia. Ez leegyszerűsíti és felgyorsítja a kommunikációt, és hatékony

munkavégzést tesz lehetővé. Ugyanakkor azt is jelenti sokszor, hogy igen

sok felhasználó részére biztosítani a rendszer elérhetőségét. A modern

vezetői információs rendszerek ezért háromszintű kliens/szerver

architektúrára épülnek, amelynél jó válaszidő érhető el és nagyszámú

felhasználót képes kezelni. Az SAP ezen a téren már régóta mércét állított az

R/3-as rendszerrel, amely az SAP EIS technikai alapját képzi.

11

Az SAP-EIS funkciói

Áttekintés

Az SAP-EIS egy vezetői információs rendszer az R/3-as rendszeren belül.

Az SAP-EIS az R/3-as rendszer különböző részkomponenseiből származó

információkat tartalmazza, azon kívül képes adatokat átvenni más

rendszerekből (pl. az SAP-R/2-ből, de külső rendszerekből is). Az SAP-EIS

nemcsak eszköz a beszámolók kezeléséhez, hanem teljeskörű infrastruktúrát

nyújt a döntések támogatásához és a vezetői információs rendszer

adminisztrálásához. Ez fő funkcióként az adatok megjelenítését, tárolását és

átvitelét jelenti.

Az SAP-EIS-megjelenítés felhasználóihoz tartoznak mind az előre

elkészített standard beszámolók felhasználói, mind azon felhasználók, akik

egyéni beszámolókat állítanak össze. A SAP-EIS megjelenítés a

beszámolófüzetre és a vizsgálatra bontható fel.

A vizsgálat segítségével a végfelhasználó műszaki ismeretek nélkül is képes

beszámolókat definiálni. A szabad navigálás keretében többdimenziós

elemzés végezhető az SAP-EIS-adatkockában. A Data Minig

(adatbányászás) funkcióival a vizsgálatot automatikusan végre lehet hajtani.

A végfelhasználók standard beszámolóikat egy beszámolófüzetben

gyűjthetik össze, és strukturálhatják egy grafikus hierarchiával. Ugyanitt egy

jelzőlámpa-funkció automatikusan jelzi a mutatószámok eltérését.

Az adatmegőrzés területén megkülönböztethető az SAP-EIS adatbázis és az

SAP-EIS adatátvitel. Az adatbázist a felhasználói igények szerint lehet

12

kialakítani, és a legkülönbözőbb területekről származó információs

rendszerek (pl. pénzügy, emberierőforrás, logisztika, költségszámítás)

adataival, valamint külső vállalati adatokkal lehet feltölteni.

Mivel ezek nagyon heterogén adatok, az SAP-EIS adatbázist

üzemgazdaságilag zárt tartományokra, „aspektusokra” lehet tagolni. Minden

területet jellemzőértékekre és mutatószámokra lehet bontani, ezáltal egy n

dimenziós kocka keletkezik. Ezekhez a jellemzőértékekhez a felhasználó

sajátnézetet definiálhat a beszámolórendszerben. Mindezek mellett az egyes

jellemzőértékekhez definiálhatunk egy, vagy több hierarchiát.

Számítástechnikai szempontból mindegyik SAP-EIS-aspektus egy

adatbázistábla. Az adatbázis-táblák összessége adja az SAP-EIS-adattárat.

Az adattár egyik legnagyobb előnye a bővíthetőség. Mindegyik tábla

transzparens, úgy hogy nem csak az SAP-beszámolóeszközökkel, hanem

ODBC-technika vagy SQL segítségével közvetlenül elérhető.

Az SAP-EIS adatátvitel segít feltölteni az SAP-EIS adattárat egyedi

adatokkal a különböző tranzakciórendszerekből (SAP R/3, SAP R/2 és külső

alkalmazások). Felhasználói beállításokkal szabályozható, hogy a

forrásrendszerek adatait egységes SAP-EIS adatstruktúrába lehessen

konvertálni.

Az adatok megjelenítése

Az SAP-EIS két lehetőséget ad a beszámolók készítéséhez:

standard beszámolók kivitele beszámolófüzetek formájában,

szabad vizsgálat az összefüggések felderítésére.

13

Beszámolófüzet

A menedzsment részére a grafikus beszámolófüzet áll rendelkezésre. A

kényelmes és egyszerű kezelhetőség biztosítja a lehetőségek széleskörű

kihasználását. A beszámolófüzet egy grafikus menüből (hierarchiagrafika)

áll, amely általában egy személynek ill. egy személycsoportnak a szervezeti

struktúrában elfoglalt helyét tükrözi. A beszámolófüzet egyes beszámolóit a

hierarchia szabadon definiálható csomópontjaihoz (beszámolóosztály) lehet

hozzárendelni. Így pl. beállíthatunk „havi beszámolókat” a menedzsment

részére. A beszámolóosztályokat hierarchiába foglalhatjuk. A besorolás

felhasználóspecifikus. Minden hierarchiához egy felhasználócsoportot

rendelünk. Az egyes felhasználó ezáltal felhasználócsoportján keresztül a

megfelelő hierarchiájú beszámolóosztályt választhatja ki. A

beszámolófüzetet letölthetjük MS-WORD-be, ahonnan kinyomtathatjuk.

Ehhez természetesen telepíteni kell a megfelelő országspecifikus német,

angol vagy francia MS WORD for WINDOWS-t. Egy dialógusablakban

beállítható, hogy fedőlapot, fejezetszámokat illetve oldalszámozást szeretne-

e nyomtatni. A rendszer átadja az MS WORD-nek a beszámoló összes

oldalát, a megjegyzéseket és a grafikákat.

A beszámolófüzet beszámolói állhatnak egy vagy több oldalból. Egy oldal

tartalmazhat táblázatot, grafikát vagy szöveget. Minden beszámolót, illetve

minden oldalt utólagosan is feldolgozhatunk. Ez jelentheti a beszámoló

áthelyezését egy másik beszámolóosztályba, az egyes oldalak ki- és

bekapcsolását, továbbá a grafika fajtájának módosítását.

A beszámolófüzeteket egyedileg lehet összeállítani. A vizsgálatból való

átvételnél beírhatjuk a beszámolófüzetbe a teljes beszámolót az adatokkal,

vagy csak a definíciókat. Adatbeszámolóknál a beszámoló állapotát az

14

átvétel időpontjára „befagyasztják”. A definíció-beszámolóknál csak az

oldalak definíciója kerül tárolásra, a beszámoló végrehajtásánál mindig az

SAP-EIS adattár aktuális adatai kerülnek a beszámolóba.

A beszámolófüzet beszámolóit nem csak az SAP-EIS vizsgálatából

építhetjük fel, hanem más forrásokból is átvehetjük (operatív alkalmazások,

mint pénzügyi számvitel, logisztika, eredményszámítás, stb.) Ezek a

források lehetnek egyrészt egyszerű listák, másrészt beszámolók a

beszámolók közötti csatolófelületből. A beszámoló-beszámoló-csatolófelület

lehetővé teszi az elágazást a vizsgálati beszámolóból más SAP

beszámolókhoz, mint pl. egy ABAP/4-Query beszámolóhoz, egy Report

Writer-beszámolóhoz, vagy saját definiálású ABAP/4-beszámolókhoz a már

kiválasztott paraméterek továbbítása mellett. (Kiválaszthatunk pl. az SAP

EIS vizsgálati beszámolóban egy ügyfelet, és ezzel együtt ágazhatunk el a

pénzügyi könyvelés hiteláttekintési részéhez). A beszámolófüzetből a

fentiek mellett bármilyen PC-s alkalmazás felhívható (pl. multimédia).

A grafikus beszámolófüzet nagy előnye a beszámolók áttekinthetősége. Ezt

a célt szolgálja az Exception Reporting is. Ha egy beszámolóhoz az előre

definiált határértéket túllépik a megfelelő mutatószámok, ezt azonnal

automatikusan jelzi a rendszer a színek változásával (jelzőlámpa-funkció; pl.

ha a forgalmi adatok nem érnek el egy értéket, pirosra vált a lámpa). A

kivételes eseteket (Exceptions) rendszeresen ellenőrzi a rendszer, így

gyorsan áttekintést kaphatunk azokról a beszámolóterületekről, ahol

nagyobbak az eltérések az előírt értékektől. A definiált beszámolófüzet-

beszámolókból lehetőség nyílik beszámolók küldésére az SAP-R/3-Mail-

csatlakozáson keresztül. A küldésnél megjegyzéseket fűzhetünk a

beszámolókhoz.

15

Vizsgálat

A vizsgálati funkciókat elsősorban a vezetőség és a controlling

munkatársainak fejlesztették ki. A vizsgálat az egyes objektumok (jellemző-

értékkombinációk) elemzését jelenti. Az SAP-EIS az interaktív vizsgálattal

olyan dialógusorientált eszközt bocsájt rendelkezésre, amellyel az

adatállományt az összes létező jellemző szerint kiértékelheti, miközben

tetszőleges számú mutatószámot használhat. Emellett végezhet

eltéréselemzést is (tény-tervösszehasonlítás, üzleti évek összehasonlítása,

objektumok összehasonlítása, stb.). Egy mutatószámhoz megjeleníthet több

objektumot, és egy objektumhoz megjeleníthet több mutatószámot. A

beszámoló definiálása az adatállomány tetszőlegesen kiválasztott

jellemzőivel és mutatószámaival történhet. A rendszer eltéréselemzések

végrehajtására is lehetőséget ad. A vizsgálatban megjeleníthetünk mind

egyszerű, adatvezérelt listákat, mind összetett, formatált listákat is. A

beszámolót definiálhatjuk mint ad-hoc-beszámolót, vagy mint űrlapot. Az

ad-hoc beszámoló felépítése adott, az űrlapbeszámolóknál a felhasználó

maga határozhatja meg a felépítést.

A beszámolók definíciójába kerülhet jellemző, mutatószám és űrlap. Ha

felhívjuk a beszámolót, egy kiindulási listát kapunk, amelyből elindulva a

felhasználó szándéka szerint navigálhat a rendelkezésre álló adatok között.

A navigálást számos funkció teszi kényelmessé, számos lehetőség áll

rendelkezésre a lista interaktív feldolgozásához (rendezés, feltételek

megadása, ranglisták, stb.). Mindezek mellett kapcsolatban állunk az SAP-

grafikával, az SAP-MAIL-lel és az Excel listanézegetővel. A beszámolók

megjelenítésére szolgáló dialógusfunkciók mellett a vizsgálat tartalmaz

nyomtatásformatálási funkciókat is (laptördelés, fej- illetve lábléc, aláhúzás,

16

stb.). Az interaktív vizsgálat bevezetésénél az volt az alapelv, hogy egyszerű

beszámolókat egyszerű eszközökkel lehessen létrehozni, de komplex

beszámolókhoz is rendelkezésre álljon minden funkció.

Ad-hoc beszámoló

Ezt az eljárást akkor célszerű választani, ha spontán módon egy még

meghatározatlan üzemgazdasági kérdésre szeretnénk választ kapni, és nem

tudjuk előre, milyen mutatószámoknál és objektumoknál is keressünk. A

lista felépítése egyszerű és inkább általánosnak mondható.

Az ad-hoc beszámolónál az üzleti év, a periódus és az értéktípus (tény vagy

tervadat) mellett meg kell határozni a megfelelő jellemzőket (pl. divízió,

ország, ügyfélcsoport). A jellemzők határozzák meg az adatállományhoz

kapcsolódó osztályozási lehetőségeket. A jellemzőket korlátozhatjuk adott

értékekre (pl. X. divízió, Y ügyfélcsoport). A felhasználó által az

aspektusban definiált összes jellemző rendelkezésre áll a kiválasztáshoz. A

jellemzőcsoport-funkcióval tematikusan összefoghatjuk a jellemzőket, ami

által áttekinthetőbb lesz a kiválasztás. Ha a jellemzőhöz tartozik egy

törzsadathierarchia is, úgy ezt is beilleszthetjük a beszámolóba.

Beszámoló- és vizsgálati struktúrák

Az aspektus-struktúra n jellemzőjén keresztül egy n dimenziós adatkockát

bont fel a rendszer, amely az elemzés kiindulási pontja. A jellemzők száma

meghatározza az adatkocka összetettségét. Három jellemző esetében az

összefüggések grafikusan megjeleníthetőek egy kocka formájában. Az élek a

jellemzők, a törzsadatok fogják át a jellemző lehetséges értékeit, a jellemzők

17

ill. jellemzőértékek kombinációja lesz az objektum vagy cella. A

mutatószám-kiválasztási funkció segítségével megjelenítheti az összes

rendelkezésre álló mutatószámot, amelyek a kiválasztott aspektusra

vonatkoznak. Az áttekinthetőség érdekében itt is a mutatószám-csoportokon

keresztül érhető el, hogy ne jelenjen meg az összes mutatószám a

kiválasztáshoz, hanem csak a kívánt csoporté. Az ezután kiválasztott

mutatószámok (pl. árbevétel, árbevétel-csökkentés, raktári mennyiségek

stb.) képezik a definiált tartomány oszlopait.

Beszámolók űrlapokkal

Az űrlapokkal még több lehetőség áll rendelkezésünkre a beszámolók

létrehozásához. Ez a módszer bonyolultabb, ugyanakkor átfogóbb, mint az

adhoc beszámoló. Általában a vállalat rendszeres havi jelentéseihez

alkalmazzák. Az űrlap-beszámolóval ki is tudjuk nyomtatni a beszámolókat.

Ebben a beszámolófajtában olyan előre definiált űrlapokat használnak,

amelyek a vizsgálati beszámolót egy- ill. kétdimenziós struktúrával látják el.

Egy űrlap a lista alapvető tartalmi és formai felépítését határozza meg, ezért

akár egy félkész beszámolónak is tekinthető, amelyet később használni lehet

bármilyen vizsgálati beszámolóhoz.

Léteznek egy- és kétkoordinátájú űrlapok. Az egykoordinátájú űrlapoknál

mindig csak egy dimenziót definiálnak, azaz oszlopokat vagy sorokat.

Kétkoordinátájú űrlapnál mind az oszlopokat, mind a sorokat definiálni kell.

A jellemzőket és a mutatószámokat mind az űrlapban, mind a későbbi

beszámolóban megadhatjuk. Az űrlap módosítása kihat mindegyik

beszámolóra és beszámolófüzetre, amely használja azt. Ez alól a

beszámolófüzetek adatbeszámolói természetesen kivételt képeznek.

18

A mutatószámokat felbonthatjuk bázis-mutatószámokra és kalkulált

mutatószámokra. A bázis-mutatószámok az adatbázisban megtalálható

mutatószámok. A kalkulált mutatószámok a beszámoló futtatásánál

keletkeznek a megadott képletek szerint. Ezek a mutatószámok képezhetőek

mind bázismutatószámok közötti műveletekből, mind más kalkulált

mutatószámokkal végzett számításokból, valamint állandókból. Ez azt

jelenti, hogy lehetőség van egy mutatószám-hierarchia felépítésére az SAP-

EIS-on belül. A megjelenítésnél nincs különbség a bázis-mutatószám és a

kalkulált mutatószám között.

A következő műveleteket végezhetjük a mutatószámok kalkulációjánál:

alapműveletek,

százalékos eltérések,

hozzárendelés,

abszolút összeg,

osztás egész számmal, maradék egész számmal való osztásnál,

maximum, minimum és egyéb.

A mutatószámok alkalmazásánál a megjelenítésben fontos az egyes

mutatószámok összesítési tulajdonsága. Ez határozza meg, lehet-e, és ha

igen, hogyan összesíteni a beszámolóban a mutatószámokat jellemzők

segítségével.

A bázis-mutatószámoknál két lehetőségünk van az összesítési

tulajdonságokra:

1. Az időbeni összesítés megadja, hogyan kell tömöríteni a mutató-számot

az idő szempontjából (pl. készletek).

19

2. A másik összesítésnél azt lehet megadni, hogyan kell tömöríteni a

mutatószámot a nem időbeni jellemzők alapján (pl. forgalom, ár, számláló).

Az űrlapokat sor-, oszlop- és cellaspecifikus feldolgozások által lehet

definiálni. Az oszlopokat, sorokat és cellákat képletekkel lehet

összekapcsolni.

A változók a beszámolók illetve űrlapok számának csökkentésére

szolgálnak.

A beszámolók definiálásánál lehet meghatározni őket, a végrehajtás során

különböző értékeket vehetnek fel. A változókat felhasználhatjuk

jellemzőértékekhez, szövegekhez és képletekhez az űrlapon belül.

Létrehozhatunk lokális és globális változókat. A globális változók átfogóak

(pl. üzleti év ill. periódus-változó), a lokális változók csak egy űrlapon belül

érvényesek (pl. ügyfél, divízió). Megkülönböztethetünk jellemzőértékhez,

szöveghez és képlethez való változókat.

Az űrlapdefinícióban a beszámolók látványát alakíthatjuk ki. Az űrlap egyes

elemeinek formatálásához a rendszer funkciókat kínál a színek beállításához,

a számok formátumához, az előjelek illetve speciális sor- és

oszlopformátumok meghatározásához. Sorspecifikus funkció például az üres

sorok vagy elválasztó vonalak beszúrása, a kiemelés színekkel, szövegek

beszúrása, stb. Az általános oszlopspecifikus funkciók mellett, mint az

oszlopok ki- és bekapcsolása, az aktuális űrlap oszlopát bővíthetjük egy

megfelelő egykoordinátájú űrlappal. A cellákat a legtöbb esetben a sor és az

oszlop határozza meg, a cella ezen pontok metszete. Ha ezek a

meghatározások nem elegendőek, egyedileg is definiálhatjuk a cellát

(sor/oszlopszámítás, képletek, speciális szelekció jellemzőkön keresztül,

stb.).

20

Az interaktív vizsgálaton belül különbséget tehetünk a részletes lista és a

felbontási lista között. A részletes lista egyetlen objektumot (pl. divízió) ír le

az űrlapnak megfelelően (pl. fedezeti ráfordítás sémája). A felbontási lista a

kiválasztott sorok és oszlopok következő dimenzió szerinti „felbontásából”

származik. A felbontási listában több objektum (pl. termékcsoport) jelenik

meg egy sorban, az oszlopokban pedig mutatószámok jelennek meg

jellemzőkkel kombinálva (pl. árbevétel összesen, árbevétel egy

termékcsoporthoz, tervköltségek stb.).

Az interaktív vizsgálat kényelmes funkciókat kínál az adatállományban való

navigáláshoz (pl további jellemzők felbontása, a következő objektum egy

dimenzión belül, jellemző kikapcsolása illetve a részletes lista/felbontási

lista közötti váltás). Ezek mellett számos funkció áll rendelkezésre a lista

interaktív feldolgozásához (rendezés, alternatív hierarchiák kiválasztása,

Exception Reporting, top N, last N, Top %, last % stb.).

Ezáltal lehetőségünk nyílik arra, hogy a definiált jellemzőkön belül

tetszőleges számú kiválasztási feltételt adjunk meg, csúcslistákat képezzünk,

rendezéseket végezzünk, és mindenkor visszaugorhassunk a kiindulási

állapothoz. A kikapcsolt jellemzőkkel automatikus összegzés történhet, a

mutatószámokat tetszőlegesen alakíthatjuk információs igényünk szerint

(kikapcsolás, oszlopok törlése, pénznem-átszámítás, megjelenítési mód). A

beszámolóhoz kiválasztott adatokat és beállításokat elmenthetjük. Ez a

későbbi feldolgozásnál meggyorsíthatja munkánkat. Az adatok tárolását egy

meghatározott időpontban a háttérben is elindíthatjuk. Ahhoz, hogy sok

jellemzőről, illetve a jellemzők változó kombinációjáról készíthessünk

beszámolókat, nagyon terjedelmes beszámolók kellene definiálnunk,

amelyet az adatok mennyisége miatt online-ban nem hajthatnánk végre. A

21

beszámoló-beszámoló csatlakozási ponttal összekapcsolhatja a

beszámolókat, amelyek egy alkalmazás különböző jellemzőit tartalmazzák.

Így lehetségessé válik nagyobb számú objektumról beszámolókat készíteni,

mint ha csak egyedi beszámolókkal tennénk ezt. Lehetőség van különböző

alkalmazásokban létrehozott beszámolók összekapcsolására is. A

beszámolók közötti információáramlás a beszámoló-beszámoló

csatolófelületnél a fogadó beszámolóban definiált változókon keresztül

zajlik, amelyek felveszik a küldő beszámoló értékeit.

Desktop-integráció

Az SAP üzleti grafika, a SAP-Mail, a SAP-XXL-listanézegető és a

Microsoft Word for Windows kapcsolatban áll a vizsgálattal. Az MS

EXCEL és az MS WORD alkalmazásoknál ez azt jelenti, hogy a

beszámolók adatait közvetlenül átadhatjuk ezen PC-alkalmazásoknak, és ott

további módosításokat végezhetünk rajtuk.

Az SAP üzleti grafikában 2D, 3D illetve vonaldiagrammok között

választhatunk.

A grafikon kiválasztása a kurzorpozíciótól függ. Oszlop- vagy sorgrafikont

akkor kínál fel a rendszer, ha az a kurzor pozíciójának megfelelően célszerű.

As SAP-EIS standard felhasználói felülete mellett rendelkezésre áll az

Arcplan Information Services GmbH terméke, az inSight. Ez egy speciális

PC-alkalmazás, amely az SAP-EIS adatok teljes mértékben grafikus

felhasználói felületen való megjelenítésére alkalmas. Egy csatolófelület

segítségével online üzemmódban elérhetjük az SAP-EIS

22

beszámolórendszerét. A vizsgálati funkciók így az inSight-alkalmazásban is

rendelkezésünkre állnak.

Drag-and-Drop-funkciókkal beilleszthetünk oldalakat az inSight-ba, ahol

egyszerre több vizsgálati listát és grafikont is megjeleníthetünk.

Beszúrhatunk bitmap-eket és olyan kezelési elemeket, mint a nyomógombok

és a választókapcsolók.

Az eredeti SAP-EIS mozgási adatok közvetlenül a vizsgálati beszámolókból

érhetők el, ezáltal megmarad az egyes mutatószámok érvényessége. Az

inSight alkalmazását az SAP-EIS-szal igen kedvelik a menedzsmentben,

mivel az SAP-EIS üzemgazdasági funkcionalitását egy kényelmes, könnyen

kezelhető felhasználói felülettel kombinálja.

További funkciók

A dialógusfunkciók mellett az információs rendszer rendelkezik nyomtatási

funkciókkal is, melyek segítségével akár háttérben is nyomtathatunk. A

beszámolók nyomtatásához különböző nyomtatás-formatálási funkciók

állnak rendelkezésre, mint pl. laptördelés, fej- és lábléc, aláhúzás stb.,

amelyek segítségével beszámolójának külalakját is igény szerint alakíthatja

ki.

További specifikus SAP-EIS-funkció a portfolió-grafika, a hot-spot

beszámolólistákban valamint a megjegyzések és dokumentumok

csatolásának lehetősége.

A felbontási listánál egy további grafikai funkció áll rendelkezésre a

portfolió-grafikák megjelenítéséhez. Portfolió-grafika alatt olyan ábrát

értünk, amelynél különböző kétdimenziós objektumokhoz meghatározható a

23

pozíció egy XY-koordinátarendszerben. Egy további dimenzióval

megadhatjuk az objektumok rádiuszát. Emellett összeggörbét és kumulált

görbét is megjeleníthetünk, és ABC-elemzéseket is végezhetünk.

A hot-spot befolyásolja az egérmutató megjelenítését, és az egérgombbal

való kattintás hatását. Ha a sorok és mezők fölé mozgatjuk az egeret,

amelyek egy hotspot-tal vannak megjelölve, akkor az egérmutató (ami

általában egy nyíl) átváltozik egy mutatóújját kinyújtó kézzé. Ha ilyenkor

megnyomjuk az egér gombját, akkor végrehajtódik egy funkció, vagy

kijelölődik egy mező.

Megjegyzéseket az editor segítségével a beszámolókhoz, jellemzőkhöz,

mutatószámokhoz és a mindenkori jellemzőértékhez fűzhetünk. A

megjegyzésjel segítségével mindazon mezők negatívban jelennek meg,

amelyekhez létrehoztak egy megjegyzést. Ha a kurzort a negatívban

megjelenített objektumra állítjuk, megjelenik a megfelelő megjegyzés

dialógusablaka.

A megjegyzések mellett az SAP-EIS kapcsolatban áll az SAP-

dokumentumkezelő rendszerével. Törzsadatok karbantartásával csatolhatunk

dokumentumokat az SAP-EIS törzsadatokhoz, azaz a jellemzőértékekhez.

Ha a beszámolóban olyan objektumot választunk ki, amelyhez tartozik egy

dokumentum, akkor egy dialógusablakban elérhetjük a dokumentum-kezelő

rendszer funkcióit, és megjeleníthetünk dokumentumokat (bitmap,

multimédia-objektumok stb.).

24

Data Mining

A Data Mining (adatbányászás) funkció a vizsgálatra épül. A Data Mining

alapkoncepciója az, hogy egy controlling-munkatárs által az interaktív

elemzések során végzett tipikus műveleteit megfelelő heurisztikus

módszerekkel és szabályokkal leképezik és automatizálják. A Data Mining

előnye a vizsgálat meglévő navigálási funkcióinak alkalmazása, amellyel

végigmehetünk minden érdekesnek vélt elemzési úton, és fellelhetünk

kritikus controlling-objektumokat. A klasszikus Exception Reporting inkább

a megadott objektumok folyamatos felügyeletét hivatott elvégezni.

Adatmegőrzés

Az SAP-EIS fontos alkotóeleme az adatbázis, amelyet a vállalat információs

igényeinek megfelelően lehet tetszőlegesen konfigurálni. Ez kizárólag a

szakrészlegek definiálási tevékenysége segítségével zajlik, nem

programozással. A számos funkcióval rendelkező adatátvitel látja el az

adatbázist adatokkal. Segítségével a rendszert és az alkalmazásokat átfogó

adatokat szerezhetünk be, rendelhetünk hozzá, tömöríthetünk és

csoportosíthatunk át a vezetői információs rendszer részére. Ennek módját

és időbeni intervallumát egyedileg definiálhatjuk. Az adatok automatikusan,

háttérművelet révén kerülnek az R/3-as, R/2-es és a külső rendszerekből az

SAP-EIS adatbázisba. Az SAP-EIS adatbázisba a vállalat minden releváns

adatát bevihetjük és kezelhetjük. A kiszállítási rendszerben néhány jellemző

mintaaspektus található a megfelelő adatstruktúrákkal és beszerzési

programokkal.

25

Adatbázis

Az adatbázison belül központi fogalom az aspektus. Az aspektus egy

üzemgazdaságilag zárt adattartományt foglal magába. Számítástechnikai

szempontból egy aspektus pontosan megfelel egy adatbázis-táblának. Ezen

táblák mindegyike egyedi struktúrával rendelkezik, és tartalmazza az

üzemgazdaságilag összetartozó összes adatot (értékesítés, marketing stb.).

Egy aspektus adatstruktúrája alapvetően két fajtájú adatbázis-mezőből

tevődik össze, a jellemzőkből és a bázis-mutatószámokból. Mindkettőből

tetszőleges mennyiséget hozhatunk létre. A jellemzők olyan rendező

fogalmak, mint pl. a divízió, régió vagy ügyfélcsoport. Összességükben a

mutatószámok lehetséges referenciaobjektumait képezik, amelyeket később

megjeleníthetünk és kiértékelhetünk. A jellemzőket a mező szabad

megnevezésével, a megnevezéssel és a műszaki típussal definálhatjuk.

Ebben az esetben a rendszer új ellenőrző és szöveges táblát hoz létre a

jellemzőhöz. Lehetőségünk van SAP-adatelemek átvételére is, amivel

automatikusan átvételre kerül a műszaki jellemző, a dokumentáció minden

nyelven és a megfelelő környezet (pl. törzsadatok). Ennek köszönhetően

megvalósul az SAP-EIS-ben alkalmazott és az R/3-as rendszer más részében

alkalmazott fogalmak integrációja. Az átvétel és az új objektum létrehozása

közötti választási lehetőség az adatbázis individualitását és integrációját

eredményezi. Mindezek mellett kiemelhetünk jellemzőket a SAP-EIS-

mezőkatalógusból (amely az SAP-EIS-aspektusok összes jellemzőjének

gyűjteménye), vagy tetszőleges ABAP/4-táblából.

Egy jellemző különböző értékeket tartalmaz (pl. a "Régió" jellemző az

"Észak", "Dél", "Kelet", "Nyugat" jellemző értékeket veheti fel). Ez képezi

26

az aspektus törzsadatait. Az R/3-as rendszerben, így az SAP-EIS-ban

általában szigorúan elválik egymástól a törzs- és a mozgásadat. A

törzsadatokat az SAP-EIS egy saját, az aspektusoktól független táblában

kezeli. Az aspektustáblák tartalmazzák a mozgásadatokat.

A mutatószámok olyan nagyságokat adnak meg, mint pl. a forgalom, a

személyzeti költségek vagy a raktári mennyiségek, amelyek a vállalat

irányításához és értékeléséhez szükségesek. Bázis-mutatószámnak azokat

nevezzük, amelyeket az aspektustáblában tárolunk. Ezeket a felhasználók

tetszőlegesen bővíthetik további mutatószámokkal, amelyek a

bázismutatószámokra alkalmazott képletekből következnek. A

megjelenítésnél nincs különbség a két mutatószám-fajta között.

Az aspektus-adatstrukturák minden mezője egy SAP-EIS-mezőkatalógusba

kerül. Ezt tekinthetjük az R/3 Repository SAP-EIS-specifikus

kiegészítésének. Ha egy mező egyszer már szerepel a mezőkatalógusban,

akkor azt több aspektusba is átvehető. Ez biztosítja a rendező fogalmak és

mutatószámok egységes, területeket átfogó alkalmazhatóságát.

Egy aspektus definiálásánál beállítható, hogy bizonyos jellemzők az

aspektus más jellemzőitől függjenek. Az SAP erre a viszonyra a jellemző-

összekapcsolás fogalmat alkalmazza. Ha felveszünk az aspektusba az R/3-as

rendszerből jellemzőket, amelyek már a Repository-ban is

összakapcsolódtak, úgy ez a kapcsolódás átkerül az adatstruktúrába (pl. a

régió az ország jellemzővel van összekapcsolva, azaz a régiót csak az ország

megadása mellett lehet karbantartani, illetve értelmezni, vagy költséghely

összekapcsolva a költségszámítási körrel).

Az aspektusok szabad definiálása után generálódik a teljesmértékű

szoftvertechnikai csatlakozás az adatbázis olvasásához és karbantartásához.

27

Az SAP-EIS aspektushoz az adatbázis-tábla mellett tartozik egy

struktúraleírás az ABAP/4-Repository-ban, valamint környezeti objekumok,

amelyek a képernyőmaszkokból, felhasználói felületből (GUI) és a lefutási

logika az adatrögzítéshez és -megjelenítéshez. A struktúra- és környezeti

objektumok létrehozása generálási technikák alkalmazásával zajlik.

Létrejönnek és aktiválódnak a megfelelő objektumok (domain, adatelem,

tábla és nézet) az ABAP/4-Repository-ban és az R/3-as adatbázisban. Ez

lehetővé teszi az egyedi kialakítást a standardszoftver alkalmazása mellett,

azaz nincs szükség a program módosítására.

Hogy aspektusokat átfogó kiértékeléseket is végezhessünk, lehetőségünk

van ún. nézetaspektusok definiálására, amelyek tetszőleges számú aspektus

jellemzőjét és mutatószámát tartalmazhatja. Információs igényének

megfelelően tetszőlegesen bővítheti az aspektusokat, illetve újakat hozhat

létre. Az ehhez szükséges lépéseket dialógusokban tehetjük meg. Egy

aspektus karbantartása után azt az SAP transzportrendszerrel más

rendszerekbe (pl. az anyavállalatokból a leányvállalatokhoz) transzport

álhatja az összes logikailag hozzátartozó ABAP/4-Repository

részobjektummal együtt.

Az SAP-EIS-ban alkalmazott jellemzőkhöz definiálhatunk hierarchikus,

jellemzők közötti kapcsolatokat, amelyeket később a megjelenítésnél

kiértékelhetünk (pl. regionális struktúra, szervezeti felépítés, termékstruktúra

stb.)

A hierarchiában definiálhatunk különböző változatokat, amelyek később

felhasználhatóak a beszámolókban. A változatok segítségével szimulációkat

és "mi-van-ha"-elemzéseket végezhetünk. Külső, nem SAP-rendszerekből is

át lehet venni törzsadat-hierarchiákat az SAP-EIS-rendszerbe.

28

Az SAP-EIS-ban három lehetőség áll annak meghatározására, milyen

pénznemben szerepeljenek az értékek az aspektusban:

1. A verziókkal meghatározhatjuk, mely pénznemben szerepeljenek azon

bázis-mutatószámok, melyek egysége a pénznem. Ez lehetővé teszi a

mozgásadatok különböző pénznemben való megőrzését (pl. „A”

verzió: ország pénzneme, „B” verzió: konszern pénzneme)

2. Járulékosan meghatározható a bázis-mutatószámokhoz, milyen

pénznemben tárolódjanak a mozgásadatok. A pénznemet a

mutatószám definiálásánál lehet meghatározni. (pl. forgalom

konszern-pénznemben)

3. A pénzemet hozzákapcsolhatjuk egy jellemzőértékhez, amennyiben az

értékeket a jellemzőértéktől függően egy meghatározott pénznemben

szeretné vezetni. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy egy

bázismutatószámhoz megadhassunk egy jellemzőhöz tartozó

pénznemhivatkozást, úgyhogy a pénznemet a jellemzőértékből

lehessen meghatározni (pl. forgalom az ország pénznemében az

orszángonkénti beszámolókhoz).

Az SAP-EIS-ban három lehetőség áll rendelkezésre, hogy milyen

mennyiségi egységben tároljunk értékeket:

1. Meghatározunk bázis-mutatószámonként egy mennyiségi egységet.

2. A mennyiségi egységet egy jellemzőértékhez kapcsoljuk (mint a

pénznem esetében).

3. Ha a fenti két lehetőség közül egyiket sem szeretné választani,

adatrekordonként tetszőleges egységben megadhat értékeket.

29

Manuális adatrögzítés

A mozgásadatok általában más alkalmazásokból kerülnek átvételre.

Lehetőségünk van azonban a mozgásadatok manuális karbantartására, illetve

kiegészítésére. Ehhez az egyedi és a layout segítségével történő rögzítés áll

rendelkezésre. A több objektumhoz tartozó mozgásadatok rögzítési és a

karbantartási layout-ját tetszőlegesen alakíthatja ki. A layout határozza meg

a képernyő felépítését az adatrögzítéshez. A layout hasonlít a vizsgálat

beszámoló-űrlapjához, tetszőlegesen alkalmazható.

Egyéb funkciók

Az aspektus-adatstruktúrákhoz tartozó mezőkatalógusnak és az ABAP/4-

Repository-információknak konzisztensnek kell lenniük - minden

adatsrtuktúra-mezőnek szerepelnie kell a mezőkatalógusban is. Ha ez a

konzisztencia nem áll fenn valamilyen okból kifolyólag, úgy visszaállítható

a mezőkatalógus újraszervezésével.

A mozgásadatokat megjeleníthetjük listában, és végrehajthatunk rajtuk

komplett törlést. A mozgásadatok archiválhatjuk, azaz egy fájlban

tárolhatjuk.

Az SAP standard kiszállításában az SAP-EIS alkalmazás minden

jogosultsági objektumához tartozik megfelelő jogosultság-beállítási

lehetőség. Az alkalmazás következő funkcióihoz léteznek jogosultsági

objektumok: adatbázis, adatstruktúra-karbantartás, hierarchiák, funkciók,

objektumok megjelenítése, megjelenítés, űrlapok.

30

Megadható, hogy az SAP-rendszerben milyen funkciót hajthat végre egy

felhasználó. A jogosultsági objektumokat ú.n. felhasználói profilban lehet

összegyűjteni.

Az SAP-EIS fordítási segédeszköz segít a felhasználó által definiált, illetve

generált SAP-EIS-specifikus nyelvfüggő szövegeket lefordítani egy másik

nyelvre. Ez akkor fontos, ha a szövegnek más nyelven is rendelkezésre kell

állnia (pl. beszámolóknál).

31