az ítélkezés folyamatában tevékenykedő bírók leterheltsége ... · a rendelkezésre álló...

Az ítélkezési folyamat eredményességének elősegítése

1/25

Beszámoló az „Az ítélkezési folyamat eredményességének elősegítése”

című projekt eredményeiről

Indokoltság: Az ítélkezés folyamatában tevékenykedő bírók leterheltsége

magas. A megnövekedett munkamennyiség miatt a feladatok elosztása a bírák

és a leírók (titkárnők) nem optimális. A rendelkezésre álló segédanyagok nem

rendezettek, változó jellemzi a döntéseket, a jogelméletet különbözőképpen

értékelik. Szükséges lenne, s sokban segítené a döntéshozatali munkát, ha a jó

gyakorlatokat, példákat közzétennék. Az ítélkezés hatékonyságát segítené az is,

ha az ítélőtáblai ítélkezési gyakorlatot hatékonyan lehetne közvetíteni az alsóbb

bíróságok felé.

Fejlesztési cél: A pályázat célja a jelenlegi magas szintű és minőségű munka

fenntartása, továbbfejlesztése. Emellett egyenlő munkaterhelést kívánunk

biztosítani a bírák és az igazságügyi alkalmazottak között valamint a munkához

szükséges szakmai feltételek javításával (konzultáció, jogirodalom, joggyakorlat,

belső-külső anyagok) terjesztésével hatékonyabban tudjuk közvetíteni az alsóbb

bíróságok felé a követendő ítélkezési gyakorlatot is. Felkészülés a dömping

ügyek kezelésére. Az ítélkezési folyamat fejlesztése. Az ítélkezési folyamat

fejlesztésére vonatkozó javaslat készítése döntés előkészítés céljából.


2/25

Vezetői összefoglaló

Az ítélkezési folyamat rendkívül összetett és több elemből áll. Kimagasló

fontossággal bír mind a polgári, mind a büntető területeken. Ezért a fejlesztésére

több lépésből álló, csapatmunkán alapuló, más területeket is bevonó folyamatot

terveztünk.

A folyamat fejlesztése során megtett lépések

1. Folyamat átvilágítása, értékelése: A polgári és büntető területeken

tevékenykedő bírók vettek részt a folyamat jelenlegi állapotának

felmérésében.

2. Fejlesztési projekt indítása: megtörtént a fejlesztő csapat kiválasztása, a

folyamat fejlesztéséhez szükséges kompetenciák vizsgálatával.

3. Kiválasztott folyamat felmérése, elemzése: Több folyamatábra is készült,

mivel az ítélkezés sok lépésből álló folyamat. Megtörtént a folyamatábra

véglegesítése és a mérési pontok meghatározása.

4. Kiválasztott folyamat fejlesztése: A folyamat fejlesztése érdekében új

folyamatábrára dolgoztunk ki javaslatot, amelynek elfogadása esetén jobban

felkészülhetünk a dömping ügyek fogadására.

5. Folyamatok állandó követése, monitorozása: A javító intézkedések

bevezetését követően az elkészült, felelősségi köröket is tartalmazó

projektterv segítségével nyomon tudjuk követni a javaslatok megvalósítását,

s mérni tudjuk az elért eredményeket is.

A folyamat fejélesztésére a következő javító lépéseket és intézkedéseket

dolgoztuk ki:

Új folyamatábra készítése azon lépések megjelölésével, amelyek lehetővé

teszik a dömping ügyek hatékonyabb kezelését. Az új folyamatábra és a

hozzá csatolt magyarázat az 1. számú mellékletben található, mivel az a

pályázat határideje előtt már elkészült.

Dokumentáció összeállítása szükség esetén a következőkről:

o Elsőfokú határozatról

o Fellebbezésről

o Fellebbezési ellenkérelemről


3/25

Az új ítélkezési folyamat leírása (1. számú melléklet) a javaslatok

elfogadása érdekében (döntés előkészítése)

A folyamat lépései

1. lépés: Folyamat teljesítményt jellemző mutatószám megállapítása

A kiválasztott, fejlesztendő folyamatokkal kapcsolatos indikátorok

meghatározásánál figyelembe vettük az Útmutató által ajánlott főbb

mutatócsoportokat:

Átfutási idő

Minőségi problémák

Költség

Figyelembe vett hatékonysági elemek:

Eredményesség, gazdaságosság

Hatásosság

Biztonság

Fejlődés


4/25

A kiválasztott folyamatokra vonatkozóan a követező mutatószámokat dolgoztuk

ki (ajánlás):

Folyamat megnevezés

e

A folyamat terjedelme

(első és utolsó tevékenység

megnevezése)

Folyamathoz kapcsolódó

mutatószámok (2 vagy 3)

Előzetes célérték (kívánt mutató)

Az ítélkezési folyamat

eredményességének

növelése

Első lépés: Beérkezett

iratok, utóiratok iktatása, átadása

a kollégium vezetőjének

Utolsó lépés: Határozat egy

példányának megküldése a

kollégium vezetőjének

1. Átfutási idő: Az ítélkezési

folyamat első és utolsó lépése

között eltelt idő (ciklusidő)

2. A folyamat

fejlesztése során kidolgozott és

átadott jó gyakorlatok száma

nap

db


5/25

2. lépés: Folyamatfejlesztési csapat összeállítása

Ebben a lépésben megtörtént a folyamatfelelősök kijelölése, a projekt

felelősségek meghatározása.

Alcsoportvezető: Dr. Kemenes István

Csoporttagok:

Dr. Sefta Márta

Dr. Cserháti Ágota

Dr. Dobler László

Dr. Gaálné Dr. Jobbágy Ildikó


6/25

Nyitott bíróságok tapasztalatainak feldolgozása

Felelősség mátrix

Lépés Dr.

Kemenes István

Dr. Sefta

Márta

Dr.

Cserháti Ágota

Dr. Dobler

László

Dr. Gaálné

Dr. Jobbágy

Ildikó

Folyamatok átvilágítása

RA C

C C C

Fejlesztési projekt

indítása

RA C C C C

Kiválasztott

folyamat felmérése

RA C C C C

Indikátorok kidolgozása

RA C C C C

Folyamat állandó

követése, monitorozása

RA C C C C

Magyarázat: R (Responsible, Felelős): A tevékenység végrehajtásáért, az eredményért felelős

szerepkör;

A (Accountable/Approver, Számon kérhető/Jóváhagyó): A feladat végrehajtása kapcsán végső felelősséget vállaló vezetői szerepkör. Egy folyamatlépéshez csak

egy A szerepkör tartozhat; C (Consulted, Bevonandó): A tevékenység végrehajtásában közreműködő

szerepkör;

I (Informed, Tájékoztatandó): A tevékenység végrehajtásáról a tájékoztatást megkapó szerepkör.


7/25

3. Folyamatfejlesztési terv készítése

A folyamatfejlesztési terv elkészítése során elsősorban a fejlesztést kiváltó

okokat, majd a problémákat elemeztük. Ezután pontosan definiáltuk az

előforduló hibákat, tisztáztuk a fejlesztendő folyamat első és utolsó lépését.

Az eredményeket a következő táblázat segítségével összegeztük:

Szervezeti környezet Projekt terjedelmen belül

A folyamat fejlesztése a következő stratégiai célokhoz kötődik:

• a bíróságok az alkotmányos

kötelezettségüket teljesítsék – a független bírók magas

színvonalon és időszerűen ítélkezzenek,

• az emberi erőforrások optimális elosztása, hasznosítása,

• a bírósági szervezet integritása,

az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága,

utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége,

Első és utolsó tevékenység megjelölése

Első tevékenység: Beérkezett iratok, utóiratok iktatása, átadása a kollégium

vezetőjének

Utolsó tevékenység: A határozatok egy példányának megküldése a kollégium

vezetőjének

Probléma meghatározása Projekt terjedelmen kívül

Mik jelenleg a problémák, tapasztalatok az ítélkezési folyamattal kapcsolatban? Kiváltó tényezők

felsorolása, alapprobléma összefoglalása.

Folyamaton kívül eső elemek: Folyamatoptimalizálás, teljesítménymenedzsment, CAF

önértékelési rendszer.

Célmeghatározás Megoldás generáló csapat

Az ítélkezési folyamat fejlesztése,

munkamegosztás javítása, folyamat fejlesztése

Alcsoportvezető: Dr. Kemenes István

Csoporttagok: Dr. Sefta Márta

Dr. Cserháti Ágota Dr. Dobler László Dr. Gaálné Dr. Jobbágy Ildikó


8/25

4. Folyamatábra készítése: A folyamat jelenlegi állapotát leíró ábra

A folyamatábra elkészítésé műhelyfoglalkozás keretében történt a fejlesztő

csapat részvételével. Meghatároztuk a folyamat egyes lépéseit, az egyes lépések

során keletkező dokumentumokat. Az egyes lépésekhez meghatároztuk a

felelősöket is. Az elkészült folyamatábra a következőképpen néz ki:


9/25

Dátum:

Készítette:

Másodfokú határozat

Tanácselnök

"Kisítélet"

Tárgyalási jegyzőkönyv

Tanácselnök, előadó bíró

Tanácselnök

Tanácselnök

Anonimizált határozat Tanácselnök

Tanácselnök

Irodavezető

Tanácselnök

Tanácselnök

Fellebezés

IrodavezetőElsőfokú ügyirat

Kollégiumvezető (Polgári)

Tanácselnök

Szegedi Ítélőtábla

Ítélkezési folyamat eredményességének javítása

2014. március 19.

Dr. Gaálné Dr Jobbágy Ildikó

Dokumentumok Folyamatábra Felelős



Tanácselnöki feljegyzés

Tanácselnök

Tanácselnök

Tanácselnök


Tanácselnök, Irodavezető

Tanácselnök

Tanácselnök

Beérkezett iratok, utóiratok iktatása, átadása a kollégium vezetőjének

Ügy szignálása a kollégiumi vezető által a tanácsokra, az ügy átadása a tanácselnöknek

A tanácsokra kiszignált ügyek intézése

Hiánypótlás

Az ügyiratok kezelése, nyilvántartásból a tanácshoz juttatása

Az ügyiratok áttekintése, felkészülés a tanácselnök, előadó bíró által az ügy tárgyalására

Érdemiintézés

tárgyaláson kívül

Tárgyalás kitűzése.Előadó bíró

kijelölése

Lehetségesdöntések

kialakítása

Nyilvános tárgyalás

Zárt tanácskozáson döntés meghozatala

Határozat nyilvános kihirdetése

Határozat írásba foglalása

Tanácselnöki feljegyzés készítése

Meghozott határozat anonimizálása, közzététele

Iratok visszaküldése első fokú bíróságnak

Az ügy nyilvántartásba tétele

Fellebezés kiadása észrevételre

Az ügy érdemi megvitatása a tanács 3 tagjának részvételével, esetleg megbízott résztvevőkkel

Tárgyalás berekesztése

Halasztás

A határozat egy példányának megküldése a kollégium vezetőjének


10/25

Dátum:

Készítette: Dr. Sefta Márta, Dr. Cserháti Ágota

Vádlott, védő, ügyész, és aki fellebbezett kérheti nyilvános ülés vagy

tárgyalás kitűzését Be 360.§ (4) bek.

IrodavezetőElső és másodfokú irat

Másodfokú határozat Előadó bíró, bírósági titkár

Tanácselnöki feljegyzés


Tanácselnök

Tanácselnöki feljegyzés Tanácselnök

Jegyzőkönyv

Érdemi határozat

Másodfokú határozat Tanács 3 tagja

Tanácselnök

Jegyzőkönyvvezető

Tanács 3 tagja

Tanácselnök

Tanácselnök


Tanács 3 tagja

Kollégiumvezető

Tanácselnök

Tanácselnök

Határozat kihirdetése: Az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos

okól a tárgyalás a határozat meghozatalára és kihirdetésére 8, kivételesen 15 napra

elnapolható.

Szegedi Ítélőtábla

Büntető ügyszak

2014. április 4.

Dokumentumok Folyamatábra Felelős

IrodavezetőElsőfokú iratBeérkezett iratok, utóiratok iktatása

Ügy szignálása a kollégiumi vezető által a tanácsokra (automatikus), az ügy átadása a tanácselnöknek

A tanácsokra kiszignált ügyek intézési irányánakmeghatározása

Be 358.§ (3) bek Bizonyítás végett már a tárgyalás előtt

szakvélemény beszerzése

Előzetes tanácskozás a tanács tagjainak részvételével

Nyilvános ülés Be 361.§ (1) bek.

Lehetségesdöntések

kialakítása

Bizonyítás felvétele válik szükségessé, tárgyalásra

utalja Be 363.§ (2) bek.

Zárt tanácskozás

Határozat kihirdetése

Határozat írásbafoglalása

Tanácselnöki feljegyzés készítése

Ügy iratainak áttanulmányozása

Kitűzés (előadó bíró kijelölése)

Határozat anonimizálása

Fellebezés elintézésénekelőkészítése (Be 358. §

(1) bek.)

Tanácsülés

Tárgyalás

Tárgyalás Nyilvános ülés

Tanácsülés

Döntéshozatal

Iratok visszaküldése az első fokú bíróságnak

Tanácsülés

Kitűzött határnapon

érdemi határozat


11/25

Megjegyzések, érvényes törvények a „Büntető ügyszak” folyamatábrájához

Folyamat lépése: Az ügy szignálása a kollégiumvezető által a tanácsokra

o A Kollégiumvezető az arányos ügyelosztás és munkateher

érdekében alkalmanként eltér az automatikus szignálástól

Folyamat lépése: Kitűzés (előadó bíró kijelölése)

o Be 358. § (2) bek. A Tanácselnök az ügy érkezésétől számított 60

napon belül, a lehető legközelebbi határnapra

Folyamat lépése: Határozat írásba foglalása

o Be 260. § (4) bek. Kihirdetéstől számított 30 napon belül, ha

hosszabb indokolást igényel 60 napon belül

Be 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

5. lépés: Jelenlegi folyamatteljesítmény meghatározása: Mérési terv

készítése

A mérési terv elkészítése során a következő szempontokat vettük figyelembe:

Milyen módszerekkel mérjük, illetve gyűjtjük az adatokat;

Mi a mérés pontos terjedelme;

Ki végzi az adatgyűjtést és mi az adatforrás;

Az adatgyűjtés mintaszámának meghatározása;

Az adatgyűjtés tervezett kezdete és vége, helyszíne, érintettjei;

Milyen gyakorisággal érdemes mérni a folyamat teljesítményt.

A szempontok figyelembevételével a következő mérési tervet készítettük:


12/25

6. lépés: A veszteségek feltárása, problémaelemzés

A veszteségek leírása, a problémák azonosítása során a következő szempontokat

vettük figyelembe:

a probléma rövid leírását, az érintett folyamatlépést (folyamatlépéseket);

a probléma típusát (IT eszköz, humán, eljárás, stb.);

a probléma fontosságát jellemző adatot;

egyéb jellemző információkat.


13/25

Probléma- és prioritáslista

Problémák (fejlesztési lehetőség) rövid leírása

Érinte

tt

foly

am

at-

lépés

Pro

blé

ma

fonto

ssága

Pro

blé

ma

súly

ossága

Összes

ponts

zám

Fonto

ssági

sorr

end

Ha egy bizonyos ügytípusból

nagyobb mennyiségű, dömpingszerű érkezés várható (például devizaalapú

kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogviták) ez

intézményen belüli előzetes felkészülést igényel.

1. lépés 3 3 9 1

Fontos az időszerű felkészülés az adott tanács elé került ügyben, a megoldandó jogi

probléma lényegének mihamarabbi feltárása, az ügy

munkaigényességének felmérése, már az ügyirat első

bemutatásakor.

1.lépés 3 2 6 2

Az ügy kitűzött tárgyalási határnap előtti bemutatása és

a tárgyalás között elegendő idő álljon rendelkezésre a

tanács számára a gondos, szakszerű felkészülésre.

1.lépés 2 2 4 3

Magyarázat: A fontossági sorrend felállításához a következő értékeket vettük figyelembe: Fontosság: 1 pont: nem fontos, 2 pont: átlagos súlyú, 3. pont: nagyon fontos és

sürgős


14/25

Súlyosság: 1 pont: Csak kis mértékben okozza a folyamat lassúságát, 2 pont: Közepesen hat a folyamatra, 3 pont: Nagyon nagy hatással van a folyamatra

Veszteségek feltárása, problémaelemzés: Probléma és a gyökér-okok

meghatározása: Halszálka diagram

Első lépésként az ábra bal oldalán feltüntettük az okozatot, azaz azt a hibát,

amelyet korábbi lépéseink során azonosítottunk. Ezek után meghatároztuk az

eljárásokra (módszer), dokumentumokra, emberekre és rendszerekre

visszavezethető okokat és azok gyökér-okait. Az ábra elkészítésével pontos

képet kaptunk arról, mely okok játszanak szerepet abban, hogy elemzendő

folyamatunk nem teljesítő képes.


15/25

Halszálka diagram

Eljárások Dokumentumok

EszközökEmberek

Foly

amat

fejle

szté

s

Az ügy súlyához mérten megfelelő idő a tárgyalásra való gondos, szakszerű felkészülésre

Dömpingügyek : folyamatos egyeztetés a tanácsok és a kollégium vezetők között

Folyamatos egyeztetés szükséges az eltérő döntések kiküszöbölésére

Háttéranyag folyamatos rendezésre szorul

Az ügyek nehézségi foka jelentősen eltérhet, ezért indokolt, hogy a tanácselnök súlyozza az ügy nehézségét

Szükség szerint legyen fénymásolati dokumentáció a fellebbezésekről) illetve fellebbezési ellenkérelemről (ellenkérelmekről)

Ha dömpingszerű ügyérkezés van, akkor a törvényszékekről időszakosan bíró felrendelésével lehet megoldani az ügyintézést

Több tárgyi feltétel kellene: nyomtató

Szakkönyvek, kommentárok nagyobb számban való biztosítása lenne szükséges


16/25

7. lépés: Fejlesztési feladatok kidolgozása, értékelése

A probléma elemzése során meghatározott okok megszüntetése érdekében,

és a folyamat optimalizálásáért optimalizálási javaslatot fogalmaztunk meg,

amelyet a következő táblázatban foglaltunk össze:

Ssz. Probléma Megoldási javaslat

1. Ha egy bizonyos ügytípusból

nagyobb mennyiségű, dömpingszerű érkezés várható (például devizaalapú

kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogviták) ez

intézményen belüli előzetes felkészülést igényel.

A kollégiumvezető előzetesen

tájékoztatja a probléma jellegéről, nagyságrendjéről a tanácselnököket, akik tanácson

belül az előadó bírókkal konzultálnak. Háttéranyag

gyűjtése, az adott ügytípushoz, a várható jogi problémák feltérképezése és megoldása

érdekében, megoldási javaslatok elkészítése céljából.

Lényeges, hogy a tanácsok egymás közt is folyamatosan egyeztessenek, eltérő döntések

elkerülése érdekében. Esetleg kollégiumi ülés tartása is

felmerülhet

2. Fontos az időszerű felkészülés az

adott tanács elé került ügyben, a megoldandó jogi probléma lényegének mihamarabbi

feltárása, az ügy munkaigényességének felmérése,

már az ügyirat első bemutatásakor.

Nehezebb megítélésű ügy

kiszignálásakor a kollégiumvezető rövid informális egyeztetést tart a

tanácselnökökkel, az ügy kiszignálása után pedig a

tanácselnök már előzetesen tájékoztatja a kijelölt előadó bírót a kiemelt nehézségi fokú

ügyről, a megoldásra váró feladatokról. Már a folyamat

ezen szakaszában fel kell mérnie a tanácselnöknek és a kijelölt előadó bírónak azt,


17/25

hogy a kitűzött tárgyalási napot megelőzően mennyivel

korábban kell az aktát bekérni, mekkora az ügyre való felkészülés időszükséglete.

3. Az ügy kitűzött tárgyalási határnap előtti bemutatása és a

tárgyalás között elegendő idő álljon rendelkezésre a tanács

számára a gondos, szakszerű felkészülésre.

tanácselnök és az előadó bíró számára a könnyebb

ügykezelés érdekében hasznos, ha az elsőfokú ítéletről,

fellebbezésről (fellebbezésekről), illetve fellebbezési ellenkérelemről

(ellenkérelmekről) fénymásolati dokumentáció

összeállítás készül.

Fontos, hogy a tanács tagjai, elsősorban a tanácselnök és az

előadó bíró ne csak a tárgyalást közvetlenül megelőző tanácskozásban tekintsék át a

felmerült jogi problémákat, hanem előzetes informális

egyeztetéseket is folyamatosan tartsanak. Kölcsönösen tájékoztassák egymást az ügy

megismerése során felmerülő problémákról. Elsődlegesen az

eljárásjogi kérdéseket érdemes ilyen módon tisztázni. Egyes részkérdések megvitatásában,

rövid előzetes megbeszélés keretében a tanácselnök a

szavazó bírót is bevonhatja, különösen, ha tudomása van arról, hogy a kolléga már

találkozott hasonló jogkérdéssel.

4. A tárgyalást közvetlenül megelőző érdemi ügymegvitatás

legyen hatékony, célirányos. A résztvevők vegyék számba az ügy

Az előadó bírónak a felkészülési időszakban széleskörű

háttéranyaggyűjtést kell végeznie (jogszabályok, bírói


18/25

megoldásának összes lehetőségét és a tanács minél jobban

készüljön fel a tárgyaláson várható esetleges új bejelentésekre, tárgyaláson

felmerülő új körülményekre.

gyakorlat felmérése, szükséges anyagok kinyomtatása és egy

teljeskörű háttér-dokumentáció összeállítása az előadó bíró feladata). A tanácselnök

mérlegelésétől függően a tanácskozást megelőzően a

kollégiumvezető véleményét is hasznos kikérni, illetőleg a

kollégiumvezető a nehezebb megítélésű ügyekben előzetes tájékoztatás nyomán

meghívható a tanácskozásra.

5. A határozat írásba foglalása

legyen időszerű és hibamentes, tartalmilag teljeskörű.

Az előadó bíró és a tanácselnök

több, esetenként eltérő szempontú ellenőrző javítást is

végezzen el az írásba foglalt határozat tervezeten, szükség esetén azt mutassák be a

kollégiumvezetőnek, illetőleg a szavazó bírónak kiegészítési,

pontosító javaslatok céljából (legyen minél több szűrő a hibák, elírások

kiküszöbölésére).

8. Döntés előkészítés: javaslatok vezetői jóváhagyatása

A fejlesztési javaslatokat középvezetői és felsővezetői szinten elemeztük,

támogatás, jóváhagyás érdekében. A jóváhagyott megoldási és fejlesztési

javaslatokat a következő táblázat tartalmazza:

Ssz. Probléma Megoldási javaslat Jóváhagyás Igen/nem

1. Ha egy bizonyos ügytípusból nagyobb

mennyiségű, dömpingszerű érkezés

várható (például devizaalapú kölcsönszerződésekkel

A kollégiumvezető előzetesen tájékoztatja a

probléma jellegéről, nagyságrendjéről a

tanácselnököket, akik tanácson belül az előadó bírókkal konzultálnak.


19/25

kapcsolatos jogviták) ez intézményen belüli

előzetes felkészülést igényel.

Háttéranyag gyűjtése, az adott ügytípushoz, a

várható jogi problémák feltérképezése és megoldása érdekében,

megoldási javaslatok elkészítése céljából.

Lényeges, hogy a tanácsok egymás közt is

folyamatosan egyeztessenek, eltérő döntések elkerülése

érdekében. Esetleg kollégiumi ülés tartása is

felmerülhet

2. Fontos az időszerű

felkészülés az adott tanács elé került ügyben, a megoldandó jogi

probléma lényegének mihamarabbi feltárása, az

ügy munkaigényességének felmérése, már az ügyirat

első bemutatásakor.

Nehezebb megítélésű ügy

kiszignálásakor a kollégiumvezető rövid informális egyeztetést

tart a tanácselnökökkel, az ügy kiszignálása után

pedig a tanácselnök már előzetesen tájékoztatja a kijelölt előadó bírót a

kiemelt nehézségi fokú ügyről, a megoldásra

váró feladatokról. Már a folyamat ezen szakaszában fel kell

mérnie a tanácselnöknek és a kijelölt előadó

bírónak azt, hogy a kitűzött tárgyalási napot megelőzően mennyivel

korábban kell az aktát bekérni, mekkora az

ügyre való felkészülés időszükséglete.

3. Az ügy kitűzött tárgyalási határnap előtti bemutatása és a

tárgyalás között elegendő

Tanácselnök és az előadó bíró számára a könnyebb ügykezelés érdekében

hasznos, ha az elsőfokú


20/25

idő álljon rendelkezésre a tanács számára a gondos,

szakszerű felkészülésre.

ítéletről, fellebbezésről (fellebbezésekről), illetve

fellebbezési ellenkérelemről (ellenkérelmekről)

fénymásolati dokumentáció összeállítás

készül.

Fontos, hogy a tanács tagjai, elsősorban a

tanácselnök és az előadó bíró ne csak a tárgyalást közvetlenül megelőző

tanácskozásban tekintsék át a felmerült jogi

problémákat, hanem előzetes informális egyeztetéseket is

folyamatosan tartsanak. Kölcsönösen

tájékoztassák egymást az ügy megismerése során felmerülő problémákról.

Elsődlegesen az eljárásjogi kérdéseket

érdemes ilyen módon tisztázni. Egyes részkérdések

megvitatásában, rövid előzetes megbeszélés

keretében a tanácselnök a szavazó bírót is

bevonhatja, különösen, ha tudomása van arról, hogy a kolléga már

találkozott hasonló jogkérdéssel.

4. A tárgyalást közvetlenül megelőző érdemi

ügymegvitatás legyen hatékony, célirányos. A

Az előadó bírónak a felkészülési időszakban

széleskörű háttéranyaggyűjtést kell


21/25

résztvevők vegyék számba az ügy

megoldásának összes lehetőségét és a tanács minél jobban készüljön fel

a tárgyaláson várható esetleges új

bejelentésekre, tárgyaláson felmerülő új

körülményekre.

végeznie (jogszabályok, bírói gyakorlat felmérése,

szükséges anyagok kinyomtatása és egy teljeskörű háttér-

dokumentáció összeállítása az előadó

bíró feladata). A tanácselnök

mérlegelésétől függően a tanácskozást megelőzően a kollégiumvezető

véleményét is hasznos kikérni, illetőleg a

kollégiumvezető a nehezebb megítélésű ügyekben előzetes

tájékoztatás nyomán meghívható a

tanácskozásra.

5. A határozat írásba

foglalása legyen időszerű és hibamentes, tartalmilag teljeskörű.

Az előadó bíró és a

tanácselnök több, esetenként eltérő szempontú ellenőrző

javítást is végezzen el az írásba foglalt határozat

tervezeten, szükség esetén azt mutassák be a kollégiumvezetőnek,

illetőleg a szavazó bírónak kiegészítési,

pontosító javaslatok céljából (legyen minél több szűrő a hibák,

elírások kiküszöbölésére).


22/25

9. Fejlesztési javaslatok bevezetése: Bevezetési terv


23/25


24/25

10. Az optimalizált folyamat visszamérése: Mérési terv

A folyamat mutatószámai

A folyamat

célértéke

(alsó és felső

tűréshatár)

Folyamatért

felelős neve

Mérésért

felelős

személy

neve

Mérés

helyszíne

Mérés

időpontja

(időszaka) Mérés módja

Mérés

gyakorisága

Egy konkrét időpontban

(hóvégi) pertartam mérés

Most

mérendőKV Statisztikus SZIT

2014.

november 30.

Statisztikai

adatok általEgyszeri

Felkészülés hatékonysága VáltozóTanácselnök,

előadó bíróStatisztikus SZIT

2015. január

1. - 2015.

december 31.

Helybenhbagyás

számának

mérése

Folyamatos

1 db új folyamatábra 1 dbAlcsoport-

vezető

Kollégium-

vezetőSZIT

2014. március

1. - 2014.

március 30.

A dokumentum

megléteEgyszeri

1 db új folyamatleírás 1 dbAlcsoport-

vezető

Kollégium-

vezetőSZIT

2014. március

1. - 2014.

március 30.

A dokumentum

megléteEgyszeri

Mérési terv: Optimalizált folyamat mérésére: Jövő

Folyamat megnevezése: Ítélkezési folyamat optimalizálása

Vezetői tájékoztató készítése a fejlesztésről

Folyamatfejlesztési terv rövid összefoglalása

Alkalmazott módszertan rövid bemutatása

Fejlesztés egyes lépéseinek és eredményeinek rövid ismertetése

Folyamat jelenlegi és jövő állapotának bemutatása

Jövőben várható teljesítmény számszerűsítése

Teljes körűen bevezetendő feladatok:

Az új folyamatábra elkészült, a folyamat fejlesztésére kidolgozott írásos javaslat

az 1. számú mellékletben található.

Mellékletek:

1. számú melléklet: Új folyamatábra, javaslatok az ítélkezési folyamat

javítására


25/25

Az optimalizált folyamatot a javító intézkedések bevezetése után is állandóan

nyomon kell követni. A PDCA ciklus segítségével követni kell az egyes lépések

bevezetését, a hatékonyság alakulását. Be kell avatkozni, ha egy lépés nem

hozza meg a megfelelő eredményt. Az optimalizált folyamat mutatóit állandóan

mérni kell, a mérési eredményeket össze kell hasonlítani a célértékekkel. A

folyamat fejlesztése után dokumentálni kell az elért eredményeket, s a fejlesztési

munkában résztvevőket folyamatosan tájékoztatni kell az eredményekről.

11. Folyamat állandó követése, monitorozása

A folyamat követése a jelentésben szereplő projektterv utolsó lépéseinek

ellenőrzése keretében történik.

az ítélkezés folyamatában tevékenykedő bírók leterheltsége ... · a rendelkezésre álló...

Documents