varisuli · web viewmegjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. tudjuk, hogy...

Vári Emil Általános Iskola

TARTALOMJEGYZÉK

ISKOLÁNKRÓL_______________________________________________________________3

N E V E L É S I P R O G R A M____________________________________________________4

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK___________________________________________________4

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -_____________________________4

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI________________________________________________________________8

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM________________________________________11

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV____________________________________________________________________12

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM_____________________________________14

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK___________________________15

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK_____16

A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI__________________22

HELYZETELEMZÉS__________________________________________________________22

TÖRVÉNYI FELTÉTELEK ÉS AZ IRÁNYADÓ RENDELKEZÉSEK_________________________24

1. A rendelet hatálya______________________________________________________24

2. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata__________________________24

3. A két tanítási nyelvű iskola helyi tantervének elkészítésére vonatkozó sajátos szabályok________________________________________________________________25

4. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás sajátos oktatásszervezési szabályai__________26

5. Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás________________________________26

6. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban elérendő célnyelvi szintek________________27

7. Irányadó rendelkezések__________________________________________________27

NEVELÉSI PROGRAM_________________________________________________________28

A két tanítási nyelvű program alapelvei, céljai, feladatai és eszközei________________28

A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI__43

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI__________________________________45

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI__________50

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE____________________________55

AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK__________62

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel_____________________________________________________68

1

a, 2017-06-06,

a, 2017-06-06,


A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI________________________69

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI__________________________________________________73

H E L Y I T A N T E R V________________________________________________________75

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK____________________75

A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ PROGRAM HELYI TANTERVE________________81

HELYI TANTERV ANGOL NYELVOKTATÁSHOZ AZ ALSÓ TAGOZATOS CSOPORTOK SZÁMÁRA (HETI 2 ÓRA, heti 4+1 óra)____________________________________________________99

KOSSUTH LAJOS TAGINTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ______________________________125 TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSNAK ELVEI_____________________ 139A TANULÓK SZORGALMÁNAK,MAGATARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE_________ 140

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE___________147

2


Mottó: "Az iskola dolga,

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

(Szent-Györgyi Albert)

ISKOLÁNKRÓL- bevezető -

Intézményünket, a Vári Emil Általános Iskolát 1982-ben alapították. A térség

legnagyobb létszámú ilyen típusú iskolája, amely 2007 óta működik gesztor intézményként

jelenleg egy tagintézménnyel, ez a Kossuth Lajos Tagintézmény. Ennek a tagintézménynek

működik egy telephelye is (Várday István úti Telephely) amely halmozottan súlyos tanulók

képzésével,nevelésével foglalkozik. Jéke Tagintézmény működtetése jelenleg szünetel.

Iskolánk alapvető pedagógiai filozófiája: mindenki tehetséges valamiben. Ezért

szeretnénk, ha iskolánkban képességeinek megfelelően tanítványaink megtalálhatnák az

egyéni fejlődés, kibontakozás lehetőségeit és ebből adódóan is jól éreznék magukat a váriban.

Fenntartónk és működtetőnk a Klebelsberg Tankerületi Központ. A fenntartónk által

kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles

korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának

érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete

egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik:

kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését,

ugyanakkor a tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő,

hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását,

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól

képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja

alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó

pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő kisvárdai polgároknak!

3


N E V E L É S I P R O G R A M

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

A Vári Emil Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató

munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják, mit várunk el tőlük,

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi

munkájában és életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló,

tanuló és nevelő,

szülő és nevelő,

nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű

ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb

pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket

kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra

korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a

tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat

szűkebb és tágabb környezetükben,

az iskola pedagógiai tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű

fejlesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

4


szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának

becsülete legyen,

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és

helyes formáinak kialakítására,

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk

eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek

megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván

venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről,

eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő

polgárai,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és

közművelődési intézményekkel,

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven –

továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók

számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában

maga is részt vegyen.

4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-

kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt,

illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés

követelményeinek.

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés

eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus,

erkölcsös,

5


fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni

szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit,

más népek értékeit, hagyományait,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti

környezetben,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését

biztosító szabályokat,

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

formáit és módszereit,

viselkedése udvarias,

beszéde kulturált,

társaival együttműködik,

6


szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretetet adni és kapni,

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él,

szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden

egyes hozzánk járó tanuló személyiségében, de törekszünk a személyiségformálás területén a

minél nagyobb eredményességre.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája ezért arra irányul, hogy a lehető legtöbb

diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

7


AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek

tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra,

érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos

alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és

határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények

védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges

és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek

kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek

megelőzése).

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).

Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és

létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,

tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások

szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi

érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére,

készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és

önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra

ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,

jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és

hazaszeretet.

8


9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő

kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik

tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a

társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi

tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását

elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra

kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez

kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,

személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek.

- Követelés.- Gyakoroltatás.- Segítségadás.- Ellenőrzés.- Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.- Hagyományok kialakítása.- Követelés.- Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.- Tények és jelenségek bemutatása.- Műalkotások bemutatása.- A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés.- A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

9


Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat

sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencvenkilenc százaléka a nyolcadik

évfolyam végén:

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy

tanulóink döntő többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni

képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi

tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és

jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek

a későbbiekben megfeleljen,

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

10


ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából

legfontosabb ismeretekkel

a táplálkozás,

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

a családi és kortárskapcsolatok,

a környezet védelme,

az aktív életmód, a sport,

a személyes higiénia,

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán

kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

testnevelés órák;

játékos,

egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

az iskolai sportkör foglalkozásai;

tömegsport foglalkozások;

úszásoktatás;

b) a helyi tantervben szereplő természetismeret, természettudományos gyakorlatok,

biológia, kémia tantárgyak tananyagai.

11


c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

ismeretek;

d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára; játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az

egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan

e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra

megtartásában;

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A

tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános

szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

12


a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések- légúti akadály- artériás és ütőeres vérzés- komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések- vegyszer okozta sérülések- savmarás- égési sérülések- forrázás- szénmonoxid mérgezés

fizika - égési sérülések- forrázás

testnevelés - magasból esés, törések, vérzések elsődleges ellátása

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes

13


módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy

osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel

kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő

szokásrendszer megalapozása;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi

környezet zavartalan működését elősegíthetik;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából

legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán

kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

14


a) a helyi tantervben szereplő természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak

tananyagai

b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

ismeretek;

c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap

(témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel,

akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOKA tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek

életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell

az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a

felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az

autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért

összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni

tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a

15


tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a

közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek,

és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz

tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési

normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉSSZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-

tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak

tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek

a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is

tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük

azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis

az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a

legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és

az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak

tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó

munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és

csoportos munkájára támaszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a

tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési

képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való

azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

16


A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő

tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása

és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell

figyelemmel lenni:

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a

tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,

fejlesztését. A differenciált oktatásra vonatkozó tanulásszervezés tényleges leírása a

helyi tantervben szerepel.

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek

korrigálására és tudásának átrendeződésére.

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit,

formáit.

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét,

önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe

állítani.

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás

a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az

ellenőrzésben, az értékelésben.

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a

hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási

órán kívüli) tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek

Fontos feladat az iskola névadójának, Vári Emil emlékének ápolása. Ezt szolgálja

az évenkénti megemlékezés a Vári héten. A hét során megrendezésre kerülő

történelem verseny szinte minden esetben a névadó korszakához köthető témákat

17


dolgoz fel. A Vári hét az iskola legjelentősebb évenkénti rendezvénysorozata

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő

alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor,

a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a

magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak

emléknapján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti

Összetartozás Napján.

Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül

kiadásra.

Az iskola harminc éves fennállása alkalmából iskolatörténeti kiállítást szerveztünk

az intézményvezetői folyosón. Ennek kezelése és öt évenkénti bővítése tantestületi

feladat. Az iskolatörténeti dokumentáció gyűjtése a humán munkaközösség és a

könyvtár feladata az SZMSZ-ben meghatározott módon.

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a

tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában

diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8.

osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott

pedagógus segíti.

Évente egy alkalommal diákközgyűlést tartunk. A diákközgyűlésen minden tanuló

részt vehet. A közgyűlésen a DÖK-öt segítő pedagógus, valamint a DÖK gyermek

vezetője is beszámol a DÖK-nek az előző közgyűlés óta eltelt időszakban végzett

tevékenységéről. Az intézményvezető tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet egészéről,

az éves munkatervben foglaltak megvalósulásáról, a tanulói jogok és kötelességek

érvényesüléséről, valamint az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának

tapasztalatairól. A tanulók kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják véleményüket,

javaslataikat.

c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai,

ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat

a működtető által meghatározott módon kell befizetni.

d) Tehetséggondozás. Az iskola egyik fő pedagógiai profilja a tehetséggondozás Az

egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az

18


egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó

foglalkozások segítik.

A tehetséggondozás alkalmazott formái a tanórákon:

differenciált tanulásszervezés

kooperatív technikák alkalmazása

differenciált feladatsorok összeállítása

projekt-módszer alkalmazása

tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása

csoportbontás

személyre szabott házi feladatok

Magyar nyelv és irodalom tantárgyból 1-4 évfolyamon heti egy órában

tehetséggondozó foglalkozást tartunk.

Matematikából 1-4 évfolyamon heti egy órában tehetséggondozó foglalkozást

tartunk. Negyedik évfolyamban a három osztályból négy csoport kerül

kialakításra, képességek szerint.

Az első évfolyamtól felmenő rendszerben Manó-matekfoglalkozás került

bevezetésre heti egy órában.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a tanulók

részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és

matematika tantárgyakból.

Emelt szintű képzések vannak délelőtti tanórai keretben matematikából, humán

ismeretekből (magyar nyelv és irodalom, továbbá drámajáték, kommunikáció és

médiaismeret tartalmakkal). Matematikából felső tagozatban évfolyamonként 4

csoportban, képességek szerinti bontásban. Ebből az egyik csoport az emelt szintű

matematika.

A felső tagozatban képesség szerinti csoportbontásban tanítjuk az angolt.

A reálcsoport számára bevezetjük a természettudományos gyakorlatok tantárgyat

heti egy órában.

e) felzárkóztatás

A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni

foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a

tanulók vesznek részt,

19


akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé

teszi,

akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden

tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók

mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az

iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A sportkörökön túl működtetjük a Vári

Emil Kulturális és Szabadidősport Egyesületet a sport tehetséggondozás és a további

szabadidős lehetőségek kihasználása érdekében.

g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek

fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek,

technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör,

hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola

lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete

dönt. Szakkör vezetését – az intézményvezető beleegyezésével – olyan felnőtt is

elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a

különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az

iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán

kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők

megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők

szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények

eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára

gyalogos vagy kerékpáros, továbbá autóbuszos,vagy vonattal teljesített tanulmányi

kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális

értékeinek megismerése céljából.

j) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb

teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy

alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel

önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a

pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a

programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban

halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

20


k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését

szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon

tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is

jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői

a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a

programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban

halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

l) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a

nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők

anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák,

kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos

rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati

lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon

a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan

hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon

látogatható iskolai könyvtár segíti.

n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A

tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók –

tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

o) Hit- és etika oktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak

hitoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára

önkéntes. A hitoktatásban nem részesülő tanulóknak az iskola etika oktatást biztosít.

21


A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI

HELYZETELEMZÉS1. A nyelvoktatás jelentősége az Európai Unióban

Az Európai Unió alapelve: az egység megteremtése a kultúrák, a szokások, valamint a

nyelvek sokféleségében, ahol a többnyelvűség fontos előnyt jelent.

A kilencvenes évektől jelennek meg a nyelvgazdagítási célú angol célnyelvű általános iskolai

programok.

Célja:

Minden európai polgár legyen jártas saját anyanyelvén kívül két másik európai nyelvben is.

Az esélyegyenlőség biztosítása jegyében mind több gyermek számára biztosítani kell a magas

szintű nyelvi képzést.

Az angol nyelv egyre szélesebb körű elterjedésével - amely már világjelenség - magyarázható

az angol nyelvoktatás előtérbe kerülése.

A nyelvoktatásnak a lehető legkorábbi szakaszban célszerű kezdődnie, és folytatódnia kell az

iskolai évek alatt végig, a felsőoktatás során, majd felnőtt korban is. Egy nyelv korai intenzív

tanulása hamarabb és megalapozottabban ad lehetőséget egy másik (vagy több) idegen nyelv

későbbi elsajátítására a további iskolafokokon.

A nyelvtanárok rendkívül fontos szerepet játszanak a soknyelvű Európa felépítésének

folyamatában. Különösen fontos a kicsikkel foglalkozó pedagógusok módszertani

képzettsége. Az ezzel nem rendelkező tanároknak speciális felkészítést kell kapniuk arra

vonatkozóan is, hogyan lehet kisgyerekeknek nyelvet tanítani.

2. Hazai elvárások és igények a nyelvoktatás területén

A mai tudás alapú társadalomban nem a tudás - a nyelvről való tudás - megszerzése, hanem a

tudás megfelelő felhasználása, azaz az alkalmazni képes nyelvtudás megszerzése a cél.

A munkaerő-piaci környezet elvárja, hogy a munkavállalók az eléjük tárt problémák,

feladatok megoldásához egyéb készségekkel is rendelkezzenek, így lett például egyre

fontosabb az idegennyelvtudás, az informatikai eszközök vagy szociális helyzetek

kezelésének készsége.

A felmérések igazolják, hogy a kéttannyelvű oktatás biztosítja a legmegfelelőbben

22


intézményes formában az általános iskolai korosztály számára az idegen nyelv elsajátítását.

Ennek oka az, hogy nem elkülönült nyelvi formákat, hanem nyelvi tartalmakat közvetít

tantárgyi kontextusban.

3. Motivációnk a magyar-angol két tanítási nyelvű program elindításában

3.1. Az iskolánkban folyó angol nyelvoktatás jelenlegi helyzete

Az iskola mindig szem előtt tartotta a társadalmi igényekhez, elvárásokhoz való

alkalmazkodást.

Az 1-3. évfolyamon heti 1 órában választhatóan, játékos nyelvi előkészítő jellegű tanórákat

tartunk. A 4. évfolyamon heti 2 órában, 5-8. évfolyamon heti 3 órában, képesség szerinti

csoportbontásban – a NAT elvárásainak megfelelően folyik az angol nyelv oktatása.

A megnövekedett tanulói érdeklődés és szülői igény motivált bennünket arra, hogy az angol

nyelvet magasabb óraszámban és új keretek között oktassuk tanulóinknak.

3.2.Mit jelent ez a képzés az iskolánk és a város számára?

A nemzetközi és hazai két tannyelvű programokat megismerve, eredményeiket látva

döntöttünk a program bevezetése mellett.

EU tagország lévén a nyelvoktatás iránti igény továbbra is emelkedni fog, így társadalmilag is

hasznos lépésnek tűnik az új program bevezetése.

A szakmai-pedagógiai érveken túl a szülői igényeket figyelembe véve szavaztunk a változás

mellett.A szülők véleménye szerint is a hatékony, színvonalas nyelvoktatás elsődleges igény,

amelyre a két tannyelvű oktatás a legalkalmasabb.

Ennek a képzési formának a bevezetése nemcsak iskolánk, hanem a város, sőt a régió oktatási

kínálatát is színesíti.

3.3.Mit jelent ez a tanulóink számára?

Annyiban mindenképpen más ez a program, hogy a nyelvtanulást már kisgyermekkorban

megkezdhetik a tanulók - így az anyanyelvi fejlődés fázisait járják végig. Kialakul a spontán

beszédbátorságuk – a spontán beszéd.A nyelvtan és az olvasás-írás tanítását megelőzi a

beszéd, illetve a beszédértés tanítása. Idegen nyelvű-anyanyelvi tanár is foglalkozik velük.

Bizonyos tantárgyakat idegen nyelven tanulnak, melynek során heti 9-10 órában találkoznak

az új nyelvvel, ezáltal szókincsük sokkal nagyobb lesz az átlag nyelvtanulónál, s a nyelvvel

való intenzív találkozásnak köszönhetően a kiejtésük, nyelvi viselkedésük autentikusabbá, a

23


nyelvi struktúrák és kifejezések ismerete megbízhatóbbá válik.

Szabadidős programok szervezése során találkozhatnak angol anyanyelvűekkel az iskolán

belül is - angol napok, versenyek két tannyelvű iskolák között.

E-mailen, cserekapcsolatokon keresztül, táborokban személyes élménnyé tehetik

nyelvismeretüket. (Csereút - tanév alatt; nyári tábor - helyi/külföldi; testvériskolai

kapcsolatok angol nyelvterületen stb.)

Egyéb versenyeken, pályázatok során összemérhetik tudásukat más iskolák tanulóival.

3.4.Mit jelent ez a képzés a szülő számára?

Az intézmény keretei között a szorgalmi időben folyó két tanítási nyelvű képzés ingyenes. Az

angol nyelven tanított tantárgyak tankönyvei nem ingyenesek.

A szülő által anyagilag támogatott programok:

Az iskola megszervezi 1-4. évfolyamon tanulók számára (a lakóhelyhez közeli területen) a

nyári táborozási lehetőséget, ahol angol anyanyelvi nyelvszakos tanár vezetésével biztosítja a

nyelvgyakorlást.

A szorgalmi ill., szünidő alatt, amennyiben a szülő igényli és anyagilag fedezi gyermeke

angol nyelvterületre történő utazását, akkor az iskola megszervezi a programot.

TÖRVÉNYI FELTÉTELEK ÉS AZ IRÁNYADÓ RENDELKEZÉSEK Az emberi erőforrások minisztere 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási

nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c)

pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a

Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.

1.) Korm. rendelet.

1. A rendelet hatálya

1.§ Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nevelő-oktató munkát az e rendeletben

meghatározottak szerint idegen nyelven (a továbbiakban: célnyelv) is folytató általános

iskola, gimnázium, szakközépiskola (az általános iskola, a gimnázium és a szakközépiskola a

továbbiakban együtt: iskola, a gimnázium és a szakközépiskola a továbbiakban együtt:

középiskola) nevelő-oktató tevékenységének megszervezésére.

2.A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata

2.§ (1) A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra

megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás

24


képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a

következő célok megvalósítását szolgálja:

a) az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és

kiegyensúlyozott fejlesztése,

b) a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása,

c) a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése,

d) a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása,

e) a két tanítási nyelvű középiskolai oktatás befejezését követően a tanulók legyenek képesek

arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák,

továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű

nyelvtudással műveljék.

(2)A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás vállalja a célnyelvi műveltség, a

kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók

megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával

viszonyuljanak hozzá.

(3)A két tanítási nyelvű oktatás során az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok

civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre.

(4)A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák

a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával,

történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket.

3.A két tanítási nyelvű iskola helyi tantervének elkészítésére vonatkozó sajátos szabályok

3.§ (1) Az iskola helyi tanterve elkészítésénél és elfogadásánál

a) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló miniszteri rendelet

mellékleteként kiadott kerettantervben foglalt szempontokat, b) a Nemzeti alaptanterv

kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben (a

továbbiakban: Nat) foglalt szempontokat.

(2) Az iskola a helyi tantervében a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak közül

határozza meg:

a) az 1-2. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, környezetismeret, életvitel és

gyakorlat,

b) a 3-4. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, környezetismeret, életvitel és

gyakorlat,

25


c) az 5-6. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, természetismeret, célnyelvi

civilizáció, informatika,történelem,

d) a 7-8. évfolyamon: biológia, földrajz, fizika, kémia, célnyelvi civilizáció, matematika,

informatika, történelem,

(3) Ha az iskola a (2) bekezdés c)-e) pontja alapján a történelem tantárgyat célnyelven tanítja,

akkor a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság

történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat

a történelem tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez igazodva magyar nyelven köteles

tanítani.

4.A két tanítási nyelvű iskolai oktatás sajátos oktatásszervezési szabályai

4.§ (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatás csak akkor szervezhető meg az iskolában, ha az

adott iskola összes évfolyamára kiterjed.

(2) Az iskola a két tanítási nyelvű oktatás során a célnyelv mellett mindegyik évfolyamon

legalább három tantárgyat célnyelven tanít.

(4) A két tanítási nyelvű általános iskola a két tanítási nyelvű oktatáshoz felhasznált iskolai

időkeretekről és a többlet tanórai foglalkozásokról a beiratkozás előtt tájékoztatja a szülőket.

(6) A célnyelvi előkészítést nem igénylő iskolai oktatás lehet:

a) az általános iskola nyolcadik évfolyamáig szervezett általános iskolai két tanítási nyelvű

oktatás.

1. § (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatást szervező iskola köteles pedagógus-

munkakörben foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve.

(2) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a

készségtárgyak kivételével - a helyi tantervben meghatározottak szerint - csoportbontásban

kell megszervezni.

(3) Az iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat

a) az oktatott célnyelvnek megfelelő nyelvtanári végzettséggel, szakképzettséggel,

b) a történelmet célnyelven oktató végzettséggel, szakképzettséggel, továbbá

c) a célnyelvi ország nyelvének megfelelő anyanyelvi pedagógus végzettséggel,

szakképzettséggel rendelkező pedagógus taníthatja.

5.Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás7.§ (1) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelv és a célnyelven tanított

tantárgyak tanítása egyidejűleg kezdődik.

(2) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás az iskola első évfolyamán kezdődik, és a

26


nyolcadik évfolyamon legalább a KER szerinti B1 célnyelvi tudásszinten fejeződik be.

6.A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban elérendő célnyelvi szintek11.§ (1) A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás célja, hogy az abban részt vevő tanulók

legalább hatvan százaléka a célnyelvből

a) a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2,

b) nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérje.

1. § (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve.

(2) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat -

a helyi tantervben meghatározottak szerint – osztály, ill. csoportbontásban szervezik.

A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 8. § alapján

(2) A tanuló heti - kötelező és nem kötelező - tanítási óráinak együttes száma az első-hatodik

évfolyamon legfeljebb kettő, a hetedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb három, a nemzeti,

etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban, valamint a két tanítási nyelvű iskolai

nevelésben, oktatásban az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, a kilencedik-

tizenkettedik évfolyamon legfeljebb öt órával haladhatja meg a közoktatásról szóló törvény

52. §-ának (3)-(5) bekezdésében a kötelező tanórai foglalkozásokra meghatározott időkeretet.

7.Irányadó rendelkezésekAz emberi erőforrások minisztere 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű

iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

A két tanítási nyelvű oktatás irányelve:

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen

nyelven folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet.

A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban, hogy

elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók életkori

sajátosságainak.

A célnyelven tanított tantárgyakat, a tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola a Két

tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozza meg helyi tantervében.

27


NEVELÉSI PROGRAMA két tanítási nyelvű program alapelvei, céljai, feladatai és eszközei1.A program alapelvei

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen

nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet.

A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban, hogy

elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók

életkori sajátosságainak. Intézményünkben alsó tagozaton a környezetismeret, vizuális

kultúra, ének-zene tantárgyakat, felső tagozaton történelem, testnevelés és a célnyelvi

civilizáció, természetismeret, biológia-egészségtan tantárgyakat oktatjuk két tanítási nyelven.

2.A program célja

A nyelvoktatás célja (általában) az, hogy a nyelv használóját hozzásegítse ahhoz, hogy

sikeresen tudjon részt venni a kommunikációs folyamatokban.

A két tanítási nyelvű oktatás célja ennél összetettebb. Az oktatási miniszter egyes oktatási

jogszabályok módosításáról szóló 8/2001 (III. 9.) rendelete alapján:

„A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást

egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való

tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására”.

Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni az alábbiakat:

A program kétnyelvű, tehát az angol mellett az anyanyelv tanulása, fejlesztése és magas

szintű művelése ugyanolyan fontos feladat.

A tanulónak a ciklus végére, tehát az általános iskola befejezésekor képesnek kell lennie

arra, hogy akár magyar nyelven, akár angolul folytathassa középfokú tanulmányait.

Világossá kell tennünk, hogy az idegen nyelv nem szorítja ki az anyanyelvet, nem annak

ellenében, hanem az anyanyelvvel teljes összhangban hoz létre kiegyensúlyozott

személyiséget.

A célnyelvi tanulmányok, valamint a célnyelven tanulás természetesen felveti a több

kultúrájúság kérdését is. Az angol nyelv tanulásával a program résztvevői az angol nyelvű

kultúra (illetve kultúrák) részesei is lesznek. Ez gazdagítja személyiségüket. Ugyanakkor

születésük és környezetük okán alapvetően a magyar kultúrkörbe tartoznak. A kétfajta kultúra

nem gyengíti, hanem, ellenkezőleg, erősíti egymás hatását.

Meg kell említeni a programnak néhány más, nem kifejezetten nyelvi célját:

28


a más nyelvek, más népek és kultúrák megismeréséből fakadóan azok létének

elfogadását;

nyitottságra, toleranciára nevelést;

a nyelvek és kultúrák közti kommunikáció iránti érdeklődés felkeltését.

A korai, 6-7 éves korban megkezdett nyelvtanulás a későbbiekben behozhatatlan előnyt

jelenthet.Az alsó tagozatos gyerekek életkori sajátosságaiból fakad, hogy az idegen nyelvet

ebben az életkorban nem „tanulják” a gyerekek, hanem „elsajátítják”.

Az idegen nyelv hangkészletét - fiziológiai okok miatt - ebben a korban a legkönnyebb

befogadniuk és magukévá tenniük.

A két tanítási nyelvű oktatási rendszerben igen jó lehetőség adódik a fentiek megvalósítására,

hiszen több forrásból, valós élethelyzetekből szívják magukba a célnyelvi tudást.

A gyerekek nyelvi tartalomra irányuló természetes kíváncsiságát és nyitottságát kihasználva

még változatosabb módon tágítható látókörük, alakíthatóak kommunikációs és szociális

készségeik, hozzáállásuk.A nyelvi fejlődésen és az ismeretanyag bővítésén túl így több

lehetőség nyílik készségek, képességek, ezáltal a gyermekek teljes személyiségének

fejlesztésére.

A két tanítási nyelvű programban alkalmazkodunk a gyerekek életkori sajátosságaihoz.Így az

angolul tanított tárgyak főleg az alsó tagozaton a készségtárgyak közül kerülnek ki.Fontosak

az idegen nyelvhez szoktatásban az említett tantárgyak motorikus és emocionális elemei, a

tárgyakkal való manipulálás, a rajz, a dramatikus elemek stb.

Célunk továbbá, hogy:

az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlesszük;

a tanulókat megtanítsuk az idegen nyelvű információk feldolgozására, a megfelelő

tanulási stratégiákra, ezáltal alkalmassá váljanak arra, hogy tehetségüket

kibontakoztatva tanulmányaikat középiskolában akár magyarul, akár angolul

folytathassák;

az angol nyelvterülethez kapcsolódó kultúrák - elsősorban az Egyesült Királyság –

megismertetés, például évenként szervezett önköltséges nyelvi táborokkal, lehetőség

szerint anyanyelvi környezetben.

a türelemre, nyitottságra való nevelés, hogy tanulóink megértsék a nemzetközi

kapcsolatok és az együttműködés fontosságát.

29


3. Feladataink a célkitűzések tükrében

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat iskolánk pedagógiai programja

tartalmazza.

A két tannyelvű oktatáshoz az alábbi ajánlások készültek:

Feladatunk, hogy a két tanítási program segítségével tanulóink képesek legyenek az idegen

nyelv használatára, az idegen nyelven való gondolkodásra, értsék meg az idegennyelv-tudás

állandó gondozásának szükségességét.

Ehhez szükséges:

az idegen nyelvek létének tudatosítása, pozitív viszonyulás kialakítása a nyelvekhez;

az angol, mint idegen nyelv tanulása iránti érdeklődés felkeltése, motiválás;

gazdag angol nyelvi környezet, a gyakorlás változatos módjainak biztosítása;

angol anyanyelvű tanár jelenléte, hogy a tanulókkal való napi kapcsolata során

anyanyelvi beszélő modellt biztosítson, valamint személyén keresztül a nyelvre való

érzelmi ráhangolódást segítése;

a nem formális keretek közti nyelvelsajátítás biztosítása;

változatos feladatok és tevékenységek, sok-sok szemléltetés révén a tartalmi elemek

minél sikeresebb eljuttatása, és sikerélmény biztosítása;

„élet közeli” helyzetek, tevékenységek segítségével a tanulók aktív részvételének

elősegítése;

a holisztikus személyiségfejlesztés érdekében a nyelvtanulásnak az általános tanulás

alá rendelése („a gyereket tanítjuk, és nem a nyelvet”);

a gondolkodási készségeknek a nyelvi alapkészségek közé emelése: a memória-alapú

nyelvtanulás helyett/mellett problémamegoldó, háttér-információt is felhasználni tudó

nyelvtanulás segítése;

az önálló, autonóm tanulási formák, nyelvtanulási és nyelven tanulási stratégiák

elsajátíttatása és gyakorlása;

az idegen nyelvi tanulmányokhoz szükséges segédeszközök biztosítása és azok

megfelelő használatának elsajátíttatása;

a célnyelvi kultúrák megismerése, azok értékeihez való pozitív viszonyulás

kialakítása; nyitott, más népek és kultúrák iránt toleráns személyiségjegyek

kialakítása.

30


4. A célok eléréséhez alkalmazott módszertani eszközök

Az életkori sajátosságoknak megfelelően a kezdeti alapozó szakaszban főként mondókák,

dalok, szerepjátékok stb. bővítésével a felsőbb évfolyamokban eljutunk a nyelvi struktúrák

tudatos alkalmazásáig.

5. Oktatási koncepció az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez

5. 1. A kommunikativ nyelvi kompetencia:

Nyelvi, szociolingvisztikai és pragmatív elemekből tevődik össze. A nyelvi

kompetenciák körébe tartoznak a lexikális a grammatikai, a szemantikai, a

fonológiai,a helyesírási és helyes kiejtési kompetenciák. E kompetenciák formális

ismerete és a használatukra vonatkozó képesség teszik lehetővé a nyelvhasználó

számára, hogy mondanivalóját helyesen és értelmesen megformálja.

A pragmatikai kompetenciák azon elvek ismeretét és alkalmazási képességét jelentik,

amelyek a nyelvi eszközök funkcionális használatát szabályozzák. Segítik a nyelvhasználót a

koherens beszéd megalkotásában, a mondanivaló kommunikatív funkciójának és a különböző

szövegfajtáknak a felismerésében. A szociolingvisztikai kompetenciák a nyelvhasználat

31


szociokulturális körülményeire vonatkoznak. Idesoroljuk azokat az ismereteket és

készségeket, melyek a nyelvhasználat társadalmi dimenzióját ölelik fel.

Az idegennyelv-oktatás legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív

kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése. A célok pontosítása során három

szempontot kell feltétlenül figyelembe venni egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit,

másrészt, azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek

kielégítéséhez elengedhetetlenek, harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges

kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat.

5.2.Más kompetenciákkal való kapcsolat:

A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi

kommunikatív kompetencia és más kompetencia területek között.

Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik, és állandó

kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen

nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a

szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek

mentén az integráció megvalósítható.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésének területén is kínálkozik a

lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során több olyan módszer, kooperatív

munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia

fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésének lehetséges

kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjét jelenhetnek meg az oktatási anyagokban.

Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok

kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésének területével. Az

oktatási anyagok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az Internet használata.

A kéttannyelvű programban résztvevő 6-14 éves nyelvtanulók idegen nyelvi

kompetenciájának fejlesztési céljai:

Kisiskolás korban a legfontosabb cél az idegen nyelv és a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd és

motiváció kialakítása, fenntartása. Fontos szerepe van a hatékony nyelvtanulási stratégiák

megismertetésének, elsajátíttatásának a fokozatosan kialakítandó önálló tanulás érdekében is.

Általános fejlesztési célok:

Általános fejlesztési célokon olyan célokat értünk, amelyek nem közvetlenül a nyelvi

kompetenciák fejlesztésére irányulnak, hanem szélesebb körben, tantárgytól függetlenül

fejleszthető életviteli, tanulási, önismereti készségeket céloznak meg. Az általános célok

32


megfogalmazásával azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó

nevelési program része, melynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét

ismerő, maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, autonóm, fejlődésre, boldogulásra

és boldogságra képes felnőtté váljon. A programtantervnek ez a része felsorolja a kiemelten

fontos általános fejlesztési célokat, és példákat ad arra, hogyan integráljuk ezeket a célokat a

nyelvi tevékenységekbe.

Alakuljon ki és növekedjen a tanulóban a nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, az

adott idegen nyelv iránti motiváció és érdeklődés.

A tanuló lelje örömét a nyelvi órákon végzett tevékenységekben, az autentikus

gyermekirodalmi művekkel való megismerkedéssel.

A tanuló örömmel és aktívan vegyen részt az órai játékokban.

A tanuló kapcsolja össze a nyelvi órákon tanultakat a való életben, a környezetében

fellelhető nyelvi inputtal.

A tanuló egyre inkább törekedjen az órákon kívül is bővíteni nyelvtudását.

Pl. Különböző nyelvi és egyéb játékok, pl. Bingo, memory, dominó, kártyajátékok,

kitalálósdik, társasjátékok, mozgásos játékok, gyerekjátékok stb.; mesék, mondókák,

dalok, versek tanulása

Maradjon meg, ill. növekedjen a tanuló életkorából ösztönösen adódó megismerési és

tanulási vágy.

A tanuló legyen nyitott minden, számára értelmezhető nyelvi input befogadására, és

tudatosan is keresse azokat.

A tanuló legyen képes sikerrel alkalmazni a világról szerzett ismereteit, már kialakult

készségeit az élet bármely területén.

A tanuló legyen képes egyre nagyobb tudatossággal kezelni a nyelvtanulási folyamatot

és benne saját szerepét, erősségeit, céljait stb.

o Példa: Könyvek, gyermekmagazinok, TV, Internet, videó, DVD, mozi, utazási

és egyéb, az élet bármely területén szerzett élmények stb. felhasználása a

tanulás során.A tanuló önálló hozzájárulása az órákhoz rajzok, plakátok stb.

készítésével és olyan tárgyakkal, amelyek tanítási eszközként használhatók.

Növekedjen a tanuló kreativitása a nyelvhasználatban, ill. a nyelvórán alkalmazott

tevékenységek végzésében.

A tanuló legyen képes meglévő ismereteit, tudását, készségeit újszerűen, ötletesen

használni.

33


A tanuló legyen képes a nyelvi és kognitív szintjének megfelelő feladatok megoldása

érdekében értelmezni a számára csak részleges jelentéssel bíró információkat.

A tanuló legyen képes az idegen nyelvi input által kiváltott bizonytalanságot egyre

magabiztosabban, tudatosabban kezelni az inputot kísérő metakommunikációs jelekre

támaszkodva (illusztrációk, tanári értelmezés, testbeszéd, mimika stb.).

A tanuló legyen képes reagálni verbális és non-verbális eszközökkel azokra a feléje

irányuló idegen nyelvi megnyilvánulásokra, amelyek kognitív és idegen nyelvi

szintjének megfelelnek.

A tanuló legyen képes a nyelvtanulás során szerzett tapasztalatait, készségeit,

élményeit fokozatosan, egyre növekvő tudatossággal beépíteni az általános tanulási

folyamatba, s azokat más területeken is alkalmazni.

A tanuló legyen képes és kész arra, hogy fantáziáját, egyéni ötleteit az önálló és a

közös munka során is alkalmazni tudja.

o Például: rajzolás, színezés, eljátszás, jellegzetességek felismerése, ill.

felhasználása kitalálós játékokban, rajzos rejtvényekben, hiányos információt

tartalmazó feladatlapok pármunkában történő rekonstruálása stb.

Növekedjen a tanuló interkulturális nyitottsága, a tanuló törekedjen a célnyelvi kultúra

minél szélesebb körű megismerésére.

A tanuló fokozatosan ismerkedjék meg a célnyelvi kultúra legfontosabb,

legjellemzőbb elemeivel, a mindennapi élet jellegzetességeivel.

A tanuló legyen képes elfogadni a célnyelvi kultúra számára szokatlan, új elemeit.

A tanuló legyen képes az anyanyelvi kultúrát és a célnyelvi kultúrát egymás tükrében,

prioritás nélkül egyenrangúként szemlélni, az anyanyelvi kultúra és a célnyelvi kultúra

elemeit összekapcsolni.

A tanuló fokozatosan ismerkedjék meg a célnyelvi kultúrára jellemzőszokásokkal,

hagyományokkal (pl. ünnepek), a mindennapi élet jellegzetességeivel (pl. étkezési,

közlekedési szokások).

A tanuló legyen képes örömét lelni más népek gyermekirodalmi alkotásaiban,

gyerekjátékaiban.

Például: a célnyelvi kultúra gyermekirodalmának nyelvileg egyszerűbb elemei, versek,

mondókák, dalok, nyelvtörők, kiszámolók, gyermekjátékok stb. feldolgozása; a célnyelvi

kultúra hagyományainak, szokásainak, jellemzőelemeinek megismerése.

34


Idegen nyelvi kompetencia terület

Növekedjen a tanuló önismerete, önbizalma és önbecsülése.

A tanuló lelje örömét a nyelvi órákon végzett tevékenységekben.

A tanuló legyen képes megbecsülni saját munkáját és teljesítményét.

A tanuló legyen képes építeni korábbi tanulási tapasztalataira.

A tanuló legyen képes egyre nagyobb kihívást jelentő feladatok megvalósítása során

erőfeszítéseket tenni.

Például: gyermekirodalmi mű (vers, mondóka, dal, mese), szituáció, párbeszéd előadása.

Tevékenységet, pl. projektmunkát lezáró bemutató során a tanulók - életkoruknak, nyelvi

szintjüknek megfelelő formában - megfogalmazzák a tevékenység során szerzett

tapasztalataikat: mit találtak könnyűnek, nehéznek, érdekesnek a munka során, mire büszkék,

mi sikerült a legjobban számukra.

Fokozatosan alakuljon ki és növekedjen a tanuló együtt működésre való képessége.

A tanuló legyen képes együtt működve, társait segítve részt venni a nyelvi óra különböző

tevékenységeiben.

A tanuló legyen képes társaival együtt játszani a szabályok betartása mellett minimális tanári

irányítással, vagy anélkül.

A tanuló legyen képes egyre inkább felismerni, hogy a tanulási folyamat során nemcsak a

tanár és egy-egy tanuló között jöhet létre interakció, hanem a tanulók között is, így a tanulók

egymástól is sokat tanulhatnak.

A tanuló legyen képes saját és társai munkáját értékelni.

Példa: Körjáték, társasjáték, hagyományos gyermekjátékok játszása.

Mese, dal, mondóka, nyelvtörő, találós kérdés alkotása. Kép, montázs, poszter, plakát,

prospektus, hirdetések stb. készítése közösen. Előadás megtervezése, begyakorlása, a

díszletek stb. elkészítése.

A tanuló ismerjen meg alapvető nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiákat, és ezeket

részben tanári segítséggel, részben önállóan kezdje alkalmazni.

A tanuló legyen képes a feladatok megoldása érdekében értelmezni a számára csak részleges

jelentéssel bíró információkat, és egyre tudatosabban kezelni az idegen nyelvi input által

kiváltott bizonytalanságot.

A tanuló legyen képes összekapcsolni a nyelvi órákon tanultakat és a világban szerzett

ismereteit, és alkalmazza ezeket az élet más területein.

A tanuló egyre nagyobb tudatossággal legyen képes kezelni a nyelvtanulási folyamatot és

benne saját szerepét, erősségeit, céljait stb.

35


A tanuló egyre inkább törekedjen az órákon kívül is bővíteni nyelvtudását.

A tanuló legyen képes egyre inkább felismerni, hogy a tanulási folyamat során nemcsak a

tanár és egy-egy tanuló között jöhet létre interakció, hanem a tanulók között is, így a tanulók

egymástól is sokat tanulhatnak.

Példa: Könyvek, gyermekmagazinok, TV, Internet, videó, DVD, mozi, utazási és egyéb, az

élet bármely területén szerzett élmények stb. felhasználása a tanulás során. A tanuló önálló

hozzájárulása az órákhoz rajzok, plakátok stb. készítésével és olyan tárgyakkal, amelyek

tanítási eszközként használhat

Nyelvi fejlesztési célok

A nyelvi fejlesztés célja a tanulók kommunikatív nyelvhasználati képességének a kialakítása,

fejlesztése.

Ezen felül fontos cél a nyelv eszközként, saját célokra való használata, a tanultak kreatív, a

tanulók egyéni környezete, érdeklődése szerinti alkalmazása. Specifikus cél még az

autentikus gyermekirodalom művészi és interkulturális értékeinek felfedeztetése, ezáltal a

nyelv kreatív, esztétikai és játékos használata.

A nyelvi fejlesztési célok megvalósítása érdekében alkalmazott tevékenységek lehetnek

produktív, receptív, interaktív és közvetítő jellegűek, valamint szóbeliek és írásbeliek.

Mindezeknek megfelelően a fontossági sorrend a 6-14 éves korosztály fejlesztése

szempontjából a következő:

1. A beszédértés fejlesztése

2. A beszéd fejlesztése

3. A szövegértés fejlesztése

4. Azolvasás fejlesztése

5. Az írás fejlesztése

6. Idegen nyelvi kompetenciaterület

6.1. A beszédértés fejlesztése - kiemelten fontos kompetenciák

A tanuló képes követni az idegen nyelven történő óravezetést.

A tanuló képes a hallott szövegben az általa már tanultnyelvi elemeket felismerni.

A tanuló képes jelentést felépíteni az inputot kísérő segítségekre (illusztrációk, vizuális

stimulus, testnyelv stb.) támaszkodva.

A tanuló törekszik a helyes kiejtés (intonáció, hangsúly stb.) utánzására.

A tanuló képes a tanár által felolvasott, elmesélt, eljátszott, elmondott szöveg tartalmát

különböző módokon megjeleníteni (pl. vizuálisan, mozgással, hangeffektusokkal, zenével

stb.).

36


A tanuló képes különböző forrásból (tanár, magnetofon, TV, videokazetta, számítógép stb.)

hallott egyszerű beszédet követni, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat elvégezni.

Nyelvi tevékenységek- találgatás cím alapján: szavak, szereplők, helyszín, események

találgatása- hallott szöveghez kapcsolódó feladatok elvégzése, pl. odaillő/ nem odaillő

elemek kiválasztása, irányított, szövegértést segítő kérdések megválaszolása

- az ismert lényegi tartalom kiszűrése- fontos, lényegi és tárgyszerű információk szerzése

egyszerű közlésekből- hallott szöveghez illusztráció készítése- mások által készített projektek

megnézése, meghallgatása (pl. videó)

6.2. A beszéd fejlesztése - kiemelten fontos kompetenciák

A tanuló képes követni a tanár által adott egyszerű utasításokat.

A tanuló képes felismerni és megérteni hallott szövegben szereplő, általa már ismert szavakat

és kifejezéseket.

A tanuló képes megérteni hallott, rövid, egyszerű szöveget, pl. gyermekirodalmi művet

átfogóan, ill. részleteiben.

A tanuló képes nyelvi feladatok megoldására a megértésérdekében

A tanuló képes kreatívan használni meglevő készségeit és ismereteit a számára részben vagy

teljesen új nyelvi inputértelmezéséhez.

A tanuló képes mások egyszerű közléseire érdemlegesen reagálni, a megértést, ill. a meg nem

értést nyugtázni.

A tanuló képes útbaigazítást követni.

A tanuló követni tudja társai projektbemutatóját.

Nyelvi tevékenységek- páros interakcióban való részvétel felkészülés után - rövid interjú

készítése - rövid felmérés készítése ismert témakörben - óra eleji beszélgetés, beszámoló

egyéni élményekről „Mit olvastál / láttál / csináltál a héten?”- szerepjátékban való részvétel,

projektmunkával kapcsolatos beszélgetésben való részvétel (Mire van szükséged? Min

kellene javítani?).

A projektmunka értékelésével kapcsolatos beszélgetésben való részvétel (pl. Kinek a

munkája tetszik a legjobban? Miért?), mesék, történetek feldolgozása, dramatizálása.

Kiemelten fontos kompetenciák:

A tanuló képes részt venni egyszerű, irányított beszélgetésben.

A tanuló képes alapvető információkat cserélni.

A tanuló képes non-verbális kommunikációs eszközökkel kifejezőbbé tenni, alátámasztani

mondanivalóját.

A tanuló képes hallott/látott jelenségekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni.

37


A tanuló képes tisztázást, magyarázatot kérni, amennyiben a hozzá intézett beszédet nem érti.

A tanuló képes rövid, egyszerű instrukciókat adni.

A tanuló ismeri az alapvető udvariassági és üdvözlési formulákat.

A tanuló képes biztonsággal alkalmazni tanult szöveg előadásakor a helyes intonációt,

hangsúlyt és kiejtést, árnyjáték, stb.) - dramatizált szöveg, pl. gyermekirodalmi mű előadása

másik osztály, szülők, tanárok számára- rövid, egyszerű szöveg felolvasása és/vagy

elmondása, hangszalagra történő felvétele felkészülés után, pl. csoportos prezentáció,

rádióreklám készítése, mesefilmhez, filmrészlethez kísérőszöveg készítése- a társak

munkájának értékelése.

Érzések, tetszés, nemtetszés szavakba öntése- a tanuló által készített munka egyszerű nyelvi

eszközökkel való bemutatása gyakorlás, felkészülés után.

Projekt ismertetése tágabb közönség számára (más osztályok, tanárok).

6.3. A szövegértés fejlesztése - kiemelten fontos kompetenciák

A tanuló képes egyszerű összefüggő szövegalkotásra mintaalapján, tanári segítséggel.

A tanuló képes önállóan vagy társaival közösen, tanári segítséggel összefüggőszöveg

bemutatására, előadására különböző módokon.

A tanuló képes a helyes kiejtés (intonáció, hangsúly stb.) reprodukálására és elsajátítására.

A tanuló képes röviden leírni számára ismerős jelenségeket és történéseket.

A tanuló képes szavakat, kifejezéseket, szócsoportokat egyszerű lineáris nyelvi eszközökkel

(és, de, aztán stb.) összekapcsolni.

A tanuló képes elmondani számára ismerős, begyakorolt rövid szöveget.

A tanuló képes egyszerűen kifejezni érzéseit.

A tanuló képes értékelni saját és társai munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel.

A tanuló képes egyszerű nyelvi elemekkel saját és társai munkáját, pl. projektjét bemutatni.

6.4. Az olvasás fejlesztése - kiemelten fontos kompetenciák

A tanuló képes önálló, értő (néma) olvasásra.

A tanuló képes kreatívan használni meglevő készségeit a számára részben vagy teljesen új,

olvasott nyelvi inputértelmezéséhez.

A tanuló képes viszonylag egyszerű autentikus szöveget értően olvasni, arról fogalmat

alkotni, a számára releváns információt kiszúrni, pl. egyszerű feliratokból, poszterekből,

katalógusokból stb.

A tanuló képes ismert szövegek kifejező, élvezetes felolvasására.

A tanuló képes megérteni a leírt ismerős szavakat, kifejezéseket, mondatokat.

A tanuló képes felismerni az általa ismert/tanult szavakat, nyelvi jelenségeket nem tanórai

38


kontextusban is.

A tanuló követni tudja a projektkészítés szóban ismertetett lépéseit és instrukcióit írott

formában is.

6.5. Az írás fejlesztése

KER A1 szint: a tanuló már olvas és ír idegen nyelven.

Ajánlott nyelvi tevékenységek:

írásos interjú készítése

a projektbemutató szövegének megírása

jelentés, rövid fogalmazás, beszámoló írása

egyszerű írott szöveg alkotása segítséggel, minta alapján, pl. könyvismertetés

készítése (cím, szerző, szereplők, helyszín stb.)

,- meseajánlás, rövid mese, vers írása,

képregény, poszter, plakát, prospektus közös készítése, egy képzeletbeli utazás

programjának megtervezése és leírása, hirdetések készítése (pl. TV-s újság, faliújság,

Internet),

történetek hiányzó részeinek megalkotása, képeslap, üdvözlőlap írása stb., mesekönyv

készítése párban, csoportban.

könyvtári értékelőlap készítése- önértékelő lap, napló kitöltése (pl. „megtanultam...,

tudom, hogy kell ...; el tudom mondani, hogy.”),

tetszőleges elemeket megváltoztatva (pl. szereplők, helyszín stb.) új mű létrehozása-

projektmunka (pl. rajz, poszter, fotósorozat stb.) készítése.

Kérdőíves felmérés készítése- nyomtatvány kitöltése.

Választott szempont (pl. kedvenc / nehéz stb. szavak), témaalapján szólista készítése.

6.7. Kiemelten fontos kompetenciák

A tanuló képes megtanulandó anyag önálló összeállítására.

A tanuló képes önállóan vagy társaival kreatív írásra tanári irányítás mellett, minta alapján.

A tanuló képes komplex feladatok megoldására (pl. projektmunka) tanári irányítással.

A tanuló képes véleményét írásban kifejteni egyszerű kérdésekre válaszolva,

állításokra reagálva, felkínált lehetőségekből választva.

A tanuló képes saját teljesítményét írásban értékelni egyszerű kérdésekre válaszolva,

állításokra reagálva, felkínált lehetőségekből választva.

A tanuló képes egyedül vagy társaival együttműködve különböző szövegek,

pl. gyermekirodalmi művek kreatív átdolgozására.

A tanuló képes formanyomtatványt kitölteni, a magára vonatkozó adatokat a

39


formanyomtatvány megfelelő kategóriáiba beilleszteni.

A tanuló képes listát készíteni.

MÓDSZERTANI ALAPELVEK

Tevékenységalapú megközelítés: A 6-14 év közötti korosztály életkori sajátosságából

adódóan aktív és tevékeny. Aktivitásuk forrása a mozgásigény, a kíváncsiság, a játék és a

kreativitás. A hatékony és élményszerű tanulás lehetőségének megteremtése érdekében

elengedhetetlenül fontos építeni a tanulók ezen életkori sajátosságaira.

A kéttannyelvű programban alkalmazott tananyagok a szociál-konstruktivista

tanuláselméleti megközelítésre épülnek, mely szerint a tanulás a tanulót, a tanárt, a feladatot

és a tanulási kontextust (osztály, iskola, kulturális közeg) magába foglaló dinamikus és

komplex folyamat. A tanulók, bármely életkorban kezdik is el a nyelvtanulást, már számos

ismerettel, tapasztalattal és készséggel rendelkeznek, s minden új tanulási kontextusba

magukkal hozzák korábban szerzett tudásukat, tapasztalataikat, elvárásaikat. Új ismereteiket a

már meglévő ismeretstruktúráikba sajátos, egyéni módon asszimilálják, a tanulási

folyamatban aktív módon vesznek részt. Az aktivitás fenntartásához szükséges, hogy a

tanulók érdekes, saját élethelyzetükhöz köthető és értelmezhető nyelvi közegbe ágyazva

találkozzanak az idegen nyelvvel, és változatos, konkrét, gyakorlati tevékenységek során

tapasztalják meg az idegen nyelven történő kommunikációt. A tevékenységeknek

önmagukban kell aktív közreműködésre késztetniük a tanulókat, ezeknek során

megfigyelhetik a nyelv sajátosságait, és változatos helyzetekben próbálhatják ki annak

használatát.

Autentikus anyagok használata

Az idegen nyelv tanításakor kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy már a kezdetektől a

valódi, az anyanyelvi környezetben előforduló természetes nyelvhasználatot mutassuk be a

tanulóknak. Ezzel valódi nyelvhasználatra adunk példát, kulturális ismereteket közvetítünk,

felkelthetjük a tanulók kíváncsiságát az adott nyelv, a célnyelvi ország iránt. A nem

kifejezetten nyelvtanulók számára írt anyagok, pl. újságcikkek, brossúrák, poszterek, filmek

régóta jelen vannak a nyelvórákon, ám ezek az autentikus anyagok csak korlátozottan

alkalmasak a 6-13 éves korú gyerekek tanítására. A nyelvtanulás kezdeti szakaszában

sikeresen alkalmazható autentikus anyagok közé tartoznak a gyermekirodalom különböző

műfajai: mesék, versek, mondókák, kiszámolók, nonszensz versikék, nyelvtörők, találós

kérdések, gyermekjátékok, dalok, mesejátékok vagy bábjátékok. Anyanyelvi fejlődésük során

a tanulók már korábban megismerkednek a gyermekversekkel, s a gyermekköltészet

40


mondókái, csiklandozós, lovagoltatós, tapsoltatós játékai erős pozitív élményeket hívhatnak

elő bennük, belőlük.

Számos lehetőséget rejt magában a gyermekkönyv használata is. Az olvasóvá válás és

olvasóvá nevelés szempontjából komoly szerepet játszik a látszólag kevés inputot tartalmazó

'képeskönyv' 'olvasása' éppúgy, mint a tradicionális mesét vagy a célnyelvi kultúra részét

képező történetet tartalmazó könyv is. Az idegennyelvórán a tanító és a tanulók együttes

munkája során a gyermek a tanulási-tanítási folyamat aktív részeseként vesz részt a mese, a

vers, a mondóka megértésében, megélésében és a hozzá kapcsolódó tevékenységek

elvégzésében is, így nemcsak passzív befogadó, hanem a jelentés megalkotója is lesz.

Általánosan elmondható, hogy a gyermekirodalmi művekkel való foglalkozás során a tanulók

számára számos lehetőség nyílik az önkifejezésre, a kreatív, játékos nyelvhasználatra.

Nemcsak kiváló kontextust teremtenek a természetes nyelvelsajátításhoz, hanem motivációs

és szocializációs szempontból is kiemelkedő jelentőségűek.

Kereszttantervi megközelítés

A nyelvtanulás az egész személyiségre ható folyamat, amelynek során a teljes személyiség

formálódik.Ez különösen igaz gyermekkorban, amikor a tanulók személyiségük minden

szintjén, szellemi, fizikai, érzelmi tekintetben is intenzív fejlődésen mennek keresztül. A

holisztikus szemlélet figyelembe veszi azt, hogy a kisiskolások számára a világ megismerése,

az új tudás, ill. a készségek elsajátítása nem kötődik külön tantárgyakhoz, nem tagolódik

önálló, külön részekre. E szemlélet gyakorlati megvalósítását segíti a kereszttantervi

megközelítés, amely segít a tanulóknak megőrizni a tanulás egységét.

Egy adott témát körüljárva a tevékenységek során érinthetjük az iskolai tantárgyak tartalmi

elemeit, ill. fejleszthetjük az adott tantárgyra jellemző kompetenciákat is. A tantárgyakat

egységben szemlélő pedagógia kiváló alkalmat teremt arra, hogy a tanulók kapcsolatot

teremtsenek a korábbi ismeretek között, újragondolják és átismételjék a más tárgyakban

tanultakat, így ismereteik mélyebbek és használhatóbbak legyenek. Ezáltal a tanulás

érdekesebbé és emlékezetesebbé válhat.

A holisztikus, személyiségfejlesztő megközelítéssel elősegíthetjük a motiváció fenntartását, a

világ iránti kíváncsiság felkeltését, a tanulói autonómia és problémamegoldó képesség

fejlesztését, így elősegíthetjük az iskolai tantárgyak összekapcsolását, összességében

elősegíthetjük a tanulók egész személyiségének a nyelvi képzésbe ágyazott, kiegyensúlyozott

fejlesztését is.

Kapcsolatok

41


1. Intézményi szintű kapcsolatok

Fenntartóval

Szülőkkel

Angol két tanítási nyelvű általános és középiskolákkal

A Kétnyelvű Iskolákért Egyesülettel

Alapítványokkal

Szakmai egyesületekkel

Pedagógusképző intézményekkel,

Testvériskolai kapcsolatok kiépítése kül- és belföldön

2. Kapcsolattartás a pedagógusok szintjén

Szakirányú továbbképzéseken való részvétel - munkatársaink a továbbképzések tapasztalatait

megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

Hazai és külföldi nyelvi továbbképzéseken való részvétel lehetőleg pályázatok segítségével

Két tanítási nyelvű általános és középiskolákkal való kapcsolattartás (óralátogatás,

tapasztalatcserék)

Könyvkiadókkal való kapcsolatok ápolása

Utazási irodákkal való kapcsolattartás

Nyelvtanítással kapcsolatos pályázatokon való részvétel Külföldi (főképp EU-s) iskolákkal

való kapcsolatépítés.

3. Kapcsolattartás a tanulók szintjén

A két tanítási nyelvű iskolák versenyein való részvétel

Egyéb nyelvi versenyeken, pályázatokon való részvétel Projektnapokon való részvétel

Kulturális programokon való részvétel Hazai és külföldi táborozási lehetőségAngol nyelvű

levelezés (hagyományos és elektronikus) hazai és külföldi diákokkal Cserediák-kapcsolatok

kiépítése

42


A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEISzemélyi feltételrendszer

A pedagógusok alkalmazása a 4/2013. (I. 11.) évi EMMI rendelet 6. § alapján történik.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatást szervező iskolaköteles pedagógus-munkakörben

foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a

készségtárgyak kivételével - a helyi tantervben meghatározottak szerint - csoportbontásban

kell megszervezni.

Az iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat az oktatott célnyelvnek megfelelő nyelvtanári

végzettséggel, szakképzettséggel, a történelmet célnyelven oktató végzettséggel, továbbá, a

célnyelvi ország nyelvének megfelelő anyanyelvi pedagógus végzettséggel,

szakképzettséggel rendelkező pedagógus taníthatja nyelvtanári végzettséggel, angol nyelv

tanítására jogosító tanítói végzettséggel, a tanított szaktárgynak megfelelő végzettséggel és

felsőfokú nyelvvizsgával.

Az intézményben a program indulásakor angol nyelvet oktató kollégák2 fő tanítói

végzettségű, angol műveltségi területtel rendelkező pedagógus, valamint 4 fő angol tanár és 1

fő angol nyelvi lektor.

Angol anyanyelvi tanár alkalmazása - 4/2013.(I.11.)évi EMMI rendelet 6.§

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között

kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve.

Az anyanyelvi tanár alkalmazása megoldható a kétnyelvű iskolák egyesületén keresztül,

pályázati úton.

Távlati megoldások

Belső átképzésekkel és szükség szerint új kollégák felvételével biztosíthatók a személyi

feltételek.

A távlati időszakban a pedagógus-továbbképzési terv elkészítésénél az intézménynek

figyelembe kell vennie a megfelelő szakember(ek) biztosítását.Pedagógus-továbbképzés

keretén belül két tanító beiskolázása, angol műveltségi terület képzésre.

Tárgyi feltételrendszer

Az intézményben több éve folyik az angol nyelv oktatása – ezért az idegen nyelvű könyvek,

kazetták, CD-k, számítógépes programok stb. beszerzése folyamatosan történik.

A későbbiekben nyelvi terem kialakítására lesz szükség a tanulócsoportok növekvő számának

függvényében.

43


A nyelvi termek berendezéséhez CD-lejátszó, DVD-lejátszó, projektor stb. tartozzék.

A tárgyi feltételrendszer bővítése során figyelembe kell venni a tanulócsoportok számának

növekedését, valamint a követelmény rendszer bővülésének eszközigényét.

2017-2018

(1-2. évf.)

képkártyák, nagyalakú mesekönyv, mesefilm, angol nyelvű tankönyvek,

társasjátékok

Pedagógus: szakfolyóirat, kézikönyvek, fali applikáció, projektor, szókártya

2019-2020

(3-4. évf.)

5 db kézi képes szótár, térkép, angol nyelvű tankönyvek+munkafüzet,

mesekönyv,kézikönyvek, szakfolyóirat, tantárgyhoz kapcsolódó fali applikációk,

digitális tábla, munkáltató füzetek, számítógép terem korszerűsítése, bővítése: 5

db géppel (GradedReaders, Oxford kiadó)

2021-2022

(5-6. évf.)

tankönyvek+munkafüzetek, 500 szót használó ifjúsági könyvek, 6 db

nagyszótár,kézikönyvek+ CD hanganyag, szakfolyóirat, tantárgyi fali

applikációk, fali térkép, nyelvi terem berendezése: egy osztálynyi bútor + nyelvi

labor+ digitális tábla+hordozható számítógép + szőnyeg, kispárna

2023-2024

(7-8. évf.)

tankönyvek+munkafüzetek, 1000 szót használó ifjúsági könyvek, 6 db

nagyszótár i: kézikönyvek+ CD hanganyag, szakfolyóirat, tantárgyi fali

applikációk, nyelvi labor bővítése, digitális tábla+hordozható számítógép,

számítógép terem korszerűsítése: régi gépek cseréje.

44


A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

1. A pedagógusok alapvető feladatai

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői

utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. (32 óra)

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással

lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a

nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,

tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes

megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése

(tanmenetek, éves programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a

tanítási órákon

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

45


A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,

szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon

és a különféle iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a

tanítási órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3. A tehetséges tanulók gondozása

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok

önálló szervezése, segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön,

bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra

szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a

halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos

helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

46


Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel

küzdő tanulók körében.

A magántanulói státusz alapos előkészítése, indokoltság vizsgálata az indokoltság

megléte esetén alkalmazása.

A gyermekvédelemmel foglalkozó szakember véleményének kikérése az ebben a

fejezetben jelzett tanulókkal kapcsolatos döntések meghozatalakor.

5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás,

kirándulás).

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. disco, karácsonyi ünnepség).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok.

6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok

szervezésében, részvétel a programokon.

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben,

részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7. Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

47


9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

Továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban,

kiadványokban.

10. Az iskolai munka feltételeinek javítása

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció).

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12. Aktív részvétel a tantestület életében

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése.

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek

szervezésében, a szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

13. Az iskola képviselete

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a

helyi médiában.

48


Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb.

életében, civil szervezeteiben.

14. A vezetői feladatok ellátása

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés,

értékelés) lelkiismeretes ellátása.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus

kollégákkal

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a

tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus

kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

Az e feladatoknak magas szinten megfelelő kollégánk munkáját évente egy alkalommal a

mindenkori Vári Emil Pedagógiai Díjjal ismerjük el, aminek az átadására a tanévzáró

ünnepségen kerül sor.

A díjról a munkaközösségek írásos véleménye alapján, továbbá az iskola intézményvezetői

tanácsának véleményét is kikérve az intézmény vezetője dönt.

49


AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

1. Az osztályfőnök feladatai

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai

rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő

irányításával.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend

kialakítást és elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős

programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a

szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább

havonta – tájékoztatja a szülőket.

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal

írásban értesíti.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket

tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő

tanulókkal.

50


Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, szükség esetén a

gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal az iskola vezetésével egyeztetve kapcsolatba

lép.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai

munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi

állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós

betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

magatartás és szorgalom osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.

Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat

az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a

jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

A tanév elején – a felső tagozaton - elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az

osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a

pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai

jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges

dokumentumokat.

Elkészíti - felső tagozaton - az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki

munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).Az alsó tagozaton osztályfőnöki munkatervet

készítenek.

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

51


Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal

szemben.

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség

esetén gondoskodik azok pótlásáról.

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb

beírások, szülői aláírások).

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai

szakszerűségét.

Az E napló 2017.szeptember 01-től bevetésre kerül az iskolában. Az ehhez kapcsolódó

változtatásokat értelemszerűen alkalmazni kell.

4. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított

osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a) A tanév elején összeállított munkaterv

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői

értekezletek tervezett témái.

Az osztály diákközösségének vezetői.

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

52


5. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról (minden adatsor fiú-leány bontásban készül)

Tanulók száma

Állami nevelt (gondozott)

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

Más településről bejáró tanuló

Nem magyar állampolgár

Évfolyamismétlő

Gyermekvédelmi támogatásban részesülők

Napközi, tanulószoba

Testnevelés alól felmentett

Tartós beteg

Három gyerek a családban

Gyermekvédelmi támogatásban részesülők

Gyógytestnevelésben résztvevők

Etika,hit és erkölcstan jelentkezés

Magántanulók

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

Tanulók száma

Osztályozott tanulók száma és aránya

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

Az osztály tanulmányi átlaga

Kitűnő tanulók száma és aránya

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

53


Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

A bukások száma tantárgyanként

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és

az elért helyezések)

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók

száma és az elért helyezések)

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar,

matematika)

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma

és aránya

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók

száma és aránya

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók

száma és aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési

szempontjai az első félév és a tanév végén

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya,

új tanulók, távozók).

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális

elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi

munka).

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

54


Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási

nehézségekkel küzdő tanulók).

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények

felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek

tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő

tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének,

ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő

módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

2. Munkánk során kiemelten kezeljük

a sajátos nevelési igényű;

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

a kiemelten tehetséges;

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűtanulók egyéni fejlesztését.

1. Sajátos nevelési igényű tanulók

- Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,

integrált formában folyik.

- A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2.

sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

alapján szervezzük meg.

- A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –

habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján

terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

55


- Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az

illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó

intézmények szolgáltatásait.

- A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi

tantervének,

a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,

képességfejlesztő játékok, eszközök,

számítógépek fejlesztő programokkal.

Az ilyen típusú tanulókat jelenleg többségében szegregáltan képezzük a Kossuth Lajos

Tagintézményünkben. A normál iskolai képzésben bennmaradó tanulókkal utazó

gyógypedagógus foglalkozik.

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló

tevékenységek:

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és

gyermekjóléti szolgálattal,

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

egyéni foglalkozások;

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata;

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

iskolai sportkör, szakkörök;

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

a szülőkkel való együttműködés;

családlátogatások;

56


szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

intézményünkben önálló fejlesztőpedagógus dolgozik.

3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése: ehhez

igazodó csoportbontások matematika és magyar, angol tantárgyakból

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;


képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport,

kulturális stb.);







szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő

tevékenységek

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a

pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program”

alapján folyik;

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és

gyermekjóléti szolgálattal,

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;


a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

57








szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

a szülőkkel való együttműködés;

családlátogatások;

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

TOVÁBBI, A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

MEGVALÓSULÁSA ÉS AZOK SZABÁLYOZÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN:

A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző

szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:

beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak

fejlesztésikövetelményeibe, tartalmaiba;

tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg

aziskola helyi tanterve szerint;

alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig

elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit;

témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó,

egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt

feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a

színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai

ellenőrzés egyik fontos kritériuma.

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és

azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a

58


majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen

életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a

tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi

lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat

felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása

támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését,

mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a

segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az

elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a

képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt

életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák

a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,

sportolók munkásságát. Folytatjuk a tőlünk elkerült sikeres tanulók bemutatását. Sajátítsák el

azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek

megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését,

megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a

felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.

Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg

történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő

eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári

részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és

a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés

szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az

erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a

tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a

közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a

vitakultúra fejlesztését.

59


Családi életre nevelés

Intézményünk kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi

közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre a tantárgyi keretekben is fellelhető

ismeretanyag, segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok

kialakításában,ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az

iskolának foglalkoznia kell külső szakember bevonásával, az eddigi gyakorlatnak megfelelően

a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Intézményünk feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az

önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi

higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek

kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető

szokások kialakulásának megelőzésében. Mindehhez használja a tantárgyi lehetőségeket, az

osztályfőnöki órák lehetőségeit, illetve külső szakemberek bevonásával nyújt tájékoztatást.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Az intézményben a másokért vállalt felelősség kialakítása érdekében kiemelt figyelmet

fordítunk a sérült pedagógusokra és diákokra.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A környezettudatossággal kapcsolatos szabályozások a program környezeti nevelési

programjában találhatóak.

Pályaorientáció

Az iskola nyolcadikos tanulói részére lehetővé tesszük a különböző középfokú oktatási

intézmények célirányos rendezvényein történő részvételt, és a minden tanévben egy évre

megbízott pályaválasztásért felelős tanár összegyűjti a továbbtanulással kapcsolatos

információkat és az érintett osztályfőnökökkel konzultál az oktatási kínálatról. Igénybe

vesszük a Pedagógiai intézet ezzel kapcsolatos szolgáltatásait.

60


Médiatudatosság

A humán tehetséggondozó, a vizuális kultúra és az informatika oktatás keretén belül adunk át

médiával kapcsolatos ismereteket.

Tanulás tanítása

Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere;

Irodalom órák anyaga a felső tagozatban a könyvtárhasználati ismeretek,amelyek alapján

megtanítjuk: hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások;

Osztályfőnöki és tantárgyközi ismeretek alapján ismertetjük meg a tanulókkal azt, hogy

hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott

tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és

hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást

kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok

sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a

tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti

növelése és a tudás minőségének értékelése. Ezek érdekében a tanulói teljesítményeket

folyamatosan mérjük és elemezzük az országos méréseket is.

Az Egységesség és differenciálás, módszertani alapelveit, az eredményes tanulás segítésének

elveit a képesség-kibontakoztató felkészítés elveit a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal

kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjében határoztuk meg.

61


AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOKA SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

Az iskola közösségeinek együttműködése

Intézményünk minden dolgozója a gyermekek nevelése érdekében tevékenykedik. Munkájuk

egymáshoz kapcsolódik, egymásra épül. Tevékenységük megszervezése összehangolt

tervezést igényel, melynek kidolgozása az intézmény vezetősége és a beosztott dolgozói

közös munkájának eredménye. A harmonikus együttműködés előfeltétele a bizalomteljes,

nyugodt munkahelyi légkör, amelyben mindenki tudása és képességei legjavát nyújthatja.

Az intézményvezetőség és a nevelőtestület együttműködése

1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével

a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

2. Az együttműködés fórumai:

az intézményvezetőség ülései,

az iskolavezetőség- intézményvezetői tanács (tagjai a munkaközösség-vezetők, a

szakszervezet a közalkalmazotti tanács és a diákönkormányzat képviselője, szükség

esetén a tagintézmény vezetők is) ülései,

a különböző értekezletek,

megbeszélések,

hétfői tájékoztatók.

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

4. Az intézményvezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán,

hétfőnkénti tájékoztatókon, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

az iskolavezetőség (intézményvezetői tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá

tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az

intézményvezetőség, az iskolavezetőség felé.

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az

intézményvezetőséggel, az iskola vezetőségével.

62


A szakmai munkaközösségek együttműködése

1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és

kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása

előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös

tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

iskolán kívüli továbbképzések,

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják

egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken

belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése

1. Az SZMK az iskola közösségeivel teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja

egymással a kapcsolatot.

2. Az SZMK tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek

tájékoztatni az általuk képviselteket az SZMK tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk

képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az SZMK felé továbbítani.

3. Az SZMK ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

intézményvezető

intézményvezető-helyettesek

pedagógiai munkaközösség vezető

Témától függően a munkaközösség-vezetők

4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola

intézményvezetője rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az

SZMK-t.

63


A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök

tájékoztatják:

- az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

- a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és egyéb

csatornákon keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályukat.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban, vagy e-naplón

keresztül) tájékoztatják.

3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak

az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

tisztségviselők útján – az iskolavezetéshez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a

diákönkormányzathoz vagy az iskola vezetéséhez, illetve az SZMK-hoz fordulhatnak.

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével,

a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolavezetőségével, illetve az SZMK-val.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók

érdekében eljárjon.

3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán

kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

sportélet;

túrák, kirándulások szervezése;

kulturális, szabadidős programok szervezése;

a tanulók tájékoztatása ( iskolarádió, iskolai honlap).

64


5. Ezekben a kérdésekben

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az

osztályfőnököknek ki kell kérniük;

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének

összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie.

6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a

diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a

nevelőtestület és az intézményvezető felé.

7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott

rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a házirend elfogadása előtt.

8. A diákönkormányzatot az iskola intézményvezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más

külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a

diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a

diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

9. Az iskolában iskolai vezetőség (intézményvezetői tanács) működik, mely az iskolai élet

egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Az iskola vezetőségének (az intézményvezetői tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai

diákönkormányzat képviselője.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai

vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

65


a) Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről,

tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez;

valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a

pedagógus között.

b) Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve

tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b) Szülői értekezlet.

Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskola intézményvezetősége felé.

c) Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-

egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás,

szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás,

továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a leendő szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka

mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon az

iskola életéről.

66


e) Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával

összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai

munkaterv évenként határozza meg.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban

biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola intézményvezetőségéhez, az adott

ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz

vagy az vezetői testülethez. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy

írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

intézményvezetőségével, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal.

4. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési

szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, valamint nevelőitől az

iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi

fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

5. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének

előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola

alkalmazottainak) joga van megismernie.

6. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy

példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján;

az iskola fenntartójánál;

az iskola irattárában;

az iskola könyvtárában;

az iskola nevelői szobájában;

az iskola intézményvezetőjénél;

az iskola intézményvezető-helyetteseinél;

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola

intézményvezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő

67


intézményekkel:

Az intézmény fenntartójával: Kisvárdai Tankerület

Kisvárdai Intézményműködtető Nonprofit Kft 4600 Kisvárda

Kisvárda város Képviselőtestülete és Polgármesteri Hivatala

A Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ

A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:

o Somogyi Rezső Általános Iskola 4600 Kisvárda Szent László út 35.

o Teichmann Vilmos Általános Iskola 4600 Kisvárda Tordai út 17.

o Bessenyei György Gimnázium és Kollégium 4600 Kisvárda Iskola tér 2.

o Szent László Katolikus – Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola,

Kollégium és Óvoda 4600 Kisvárda Flórián Tér 3.

o Kisvárdai Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnáziumés Kollégium

4600 Kisvárda Flórián Tér 4.

o Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola

4600 Kisvárda Várday István út 19-21.

A területileg illetékes tanácsadóval: PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK

KISVÁRDA. 4600 Kisvárda Szent László út 42.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős.

1. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres

munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

Az iskolát támogató A Művelt Tanuló Ifjúságért Alapítvány kuratóriumával.

Az alábbi közművelődési intézményekkel:

o Várszínház és Művészetek Háza, 4600 Kisvárda Flórián tér 6

o Várday István Könyvtár, 4600 Kisvárda Flórián Tér 8.

Az alábbi társadalmi egyesületekkel:

Piruett Táncegyesület, 4600 Kisvárda Mártírok útja 5.

o Délibáb Alapfokú Művészeti Iskola

Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:

Családsegítő Szolgálat Kisvárda

Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel:

o Református Egyház

o Görögkatolikus Egyház

68


o Római Katolikus Egyház

o Hit Gyülekezete

2. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában

működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai

munkaközösségek munkájába:

Alsós pedagógiai munkaközösség,

Alsós reál munkaközösség,

Alsós humán munkaközösség,

Felsős humán munkaközösség,

Angol nyelvi munkaközösség,

Felsős reál munkaközösség,

Testnevelés munkaközösség.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

osztályozó vizsga,

pótló vizsga,

javítóvizsga.

különbözeti vizsga

nyolcadik évfolyam záróvizsgák

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet,

69


ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy

adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást

befejezné.

4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból elégtelen

osztályzatot kapott.

5. Különbözeti vizsgát tehet: a másik intézményből átvett tanuló – a szaktárgyat tanító

pedagógussal való eseti egyeztetés szerint – azokból a tantárgyakból köteles különbözeti

vizsgát tenni, amelyeket az előző tanintézményben egyáltalán nem vagy kisebb

óraszámban tanult.

6. A nyolcadik évfolyam záróvizsgája: Magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv,

történelem és egy szabadon választott tantárgy alapján május végén,vagy június elején. A

vizsgával kapcsolatos előírásokat a Vizsgaszabályzat rögzíti, amely évente felülvizsgálható.

a. A szaktanárok a felső tagozatos intézményvezető-helyettesnek jelzik a vizsga anyagában

tervezett változtatásokat.

b. A szerzett jegyek átlaga és a vizsga jegy közötti két jegy különbség esetén a szaktanár

kérésére a konferencia egyetértésével változtatható meg az osztályzat.

c. A vizsga írásbeli és/vagy szóbeli jellegéről az érintett szaktanár a tanuló képességeit is

figyelembe véve dönt.

d. A tanuló vizsgamentességet a szaktanár és az iskola vezetésének egyetértésével kaphat. A

vizsgamentesség alapelveit a felsős szaktanárok évről évre felülvizsgálják

7. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő

szabályok szerint kell megszervezni.

8. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

70


4. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a

kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei,

illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A

vizsgák anyagai a program mellékletét képezik.

71


9, A tanulmányok alatti vizsgákon, az alábbi módon kell a különböző tantárgyak esetében

írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATIVIZSGA

ALSÓ TAGOZATMagyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMagyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELIIdegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMatematika ÍRÁSBELI SZÓBELIErkölcstan SZÓBELIKörnyezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELIÉnek-zene SZÓBELI GYAKORLATIVizuális kultúra GYAKORLATIÉletvitel és gyakorlat GYAKORLATITestnevelés és sport GYAKORLATIFELSŐ TAGOZATMagyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELIMagyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELIIdegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELIMatematika ÍRÁSBELI SZÓBELIErkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELITörténelem SZÓBELITermészetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELIFizika ÍRÁSBELI SZÓBELIKémia ÍRÁSBELI SZÓBELIBiológia ÍRÁSBELI SZÓBELIFöldrajz ÍRÁSBELI SZÓBELIÉnek-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATIHon- és népismeret SZÓBELIVizuális kultúra GYAKORLATIInformatika SZÓBELI GYAKORLATITechnika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

Az osztályozó és javító vizsga anyagait az érintett szaktanárok állítják össze. A vizsgán

résztvevő tanulót és szüleit tájékoztatni kell az elérhető osztályzatokkal összefüggésben

számon kérhető ismeretekről az elégséges szint eléréséhez, vagy az attól magasabb

osztályzatok elérésének feltételeiről.

72


5. A nyolcadik évfolyam záróvizsgáján az alábbi módon kell a különböző tantárgyak

esetében írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

Tantárgy Szóbeli Írásbeli Gyakorlati

Magyar nyelv X

Magyar irodalom X

Matematika X

Történelem X

Angol nyelv X

Szabadon választott X X X

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓKFELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg –

minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- a gyermek lakcímkártyáját;

- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek,

73


valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola

intézményvezetője dönt.

6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt

van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az

intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményvezető

helyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről

szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi

kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között

sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend

tartalmazza.

9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie

azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján

– nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt

követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot

köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

74


H E L Y I T A N T E R V

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV,AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAKÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) továbbá az adaptált kerettantervi tananyag

kiegészítése 90%-ról 100%-ra

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott Akerettantervek

kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet

mellékleteiben felsorolt kerettantervek adaptációjával készült.

2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak

tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által

kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A jogszabály

szerint a helyi tantervben jelzett módon ezt egészítettük ki további 10%-os tartalommal,

(90-ről 100%-ra).

3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák

számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a

készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

4, A dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret

tantárgyat tanítjuk az ötödik évfolyamon.

5, A felső tagozatban a szabadon tervezhető órák elosztását az alábbiak szerint végeztük el:

(a kiosztott órák tananyag tartalmát a pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza.)

Az óratervek kialakításakor a tanulók heti elfoglaltságának mutatóit is figyelembe véve

felhasználtuk egyes esetekben az un. szabadon választható órakeret adta lehetőségeket is.

Továbbá azt is, hogy a testnevelés órákból egy, vagy kettő a legtöbb esetben a tanulók által

választott módon, vagy délutáni sportkör keretén belül teljesül. A tanulók terhelése a délutáni

elfoglaltságot és a szabadon választható órákat is figyelembe véve az alábbi szabályozás

szerint alakul:

Évfolya

m

Engedélyezett

heti időkeret

az osztályok

számára

A tanuló

kötelező

tanórai

foglako-

zásainak

A tanuló

kötelező

és

választhat

ó tanórai

A tanuló

kötelező és

választható

tanórai

foglalkozása

Az egyéb

foglakozáso

kra is

felhasználha

tó időkeret,

Kihaszn

ált-

ságIskol

ánk-ban,

a

75


CA óraszáma

BC

foglako-

zásainak

óraszámát

emelő

órakeret

(max.)

BC+

i-nak túl

nem léphető

összege

(max.)

BCΣ

melynek

része a

napközis

foglalkozás

[CA-BC]

/

napközi+tan

-órai,

tanórán

kívüli

foglalkozás

osztály-

bontás/

foglakoz

ások

megnev

e-

zésével,

az

évfolya-

monként

i 3

osztályr

a

számítot

t keret

alapján

1. 52 25 2 27 27

2. 52 25 2 27 27

3. 52 25 2 27 27

4. 55 27 2 29 28

5. 51 28 3 31 23

6. 51 28 3 31 23

7. 56 31 4 35 25

8. 56 31 4 35 25

6, Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve

„B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene A változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

76


5-8. évfolyam Fizika B változat

5-8. évfolyam Ének-zene A változat

7, A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes

témákhoz tartozó órakeretek meghatározása.

A jelenlegi kerettanterv tervezetek két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a

követelményeket. Ezeket az iskoláknak helyi tantervükben le kell bontaniuk egy-egy

évfolyamra. A tematikai egységek szétválasztása (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre

lebontva) és az ehhez kapcsolódó óraszámok meghatározása a pedagógiai program 1. sz.

mellékletét képezik.

8, kéttannyelvű program

9, Intézményünkben megterveztük tantárgyanként a 90%-ról 100%-ra történő kiegészítést. A

kiegészítések tartalmi elemeit a 1.sz. melléklet tartalmazza.

Kötelező, szabadon tervezhető és választható tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4.

évfolyamon 2017/18normál tagozaton

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1Idegen nyelvek 2Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1+1 1+1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Osztályfőnöki (szab.vál.órák.)Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

A szabadon tervezhető órák zöldszínnel, a szabadon választható órák pirosszínnel vannak

jelölve.

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Magyar nyelv és irodalom 4+1+1 4+1+1 3+1+1 4+1+Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 4+1+1 3+2+1 3+2+1 3+2+1Történelem, társadalmi és 2 2 2 2

77


állampolgári ismeretekErkölcstan 1 1 1 1Természetismeret 2 2Biológia-egészségtan 2 1Fizika 2 1Kémia 2 1Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1Dráma és tánc/Hon- és népismeret* 1

Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Természettudományi gyakorlat 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3Szabadon választható órák: a pirossaljelölt óraszámok az emelt szintű képzésekre vonatkoznakA zölddeljelzett óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére lettek tervezveRendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

10, A csoportbontások alapelvei intézményünkben:

a, a csoportbontások tervezésekor a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására

vonatkozó rendelkezéseket figyelembe vettük.

b, Csoportbontásra kerül sor az angol nyelv oktatásakor osztályonként képességek alapján.,

c,Matematikából az évfolyam tanulóit képességek szerint négy csoportra bontjuk.. Ebből

egy csoport a matematika emelt szintű csoport az ötödik évfolyamtól. A bontás a negyedik

évfolyamtól kezdődik

d, A reál tehetséggondozásban részesülő csoport többletismeretként a

természettudományi gyakorlatok c. tantárgyat tanulja, az elfogadott azonos nevű kerettanterv

alapján..

A tanulók elfoglaltságának tervezése az osztályok heti időkerete és a tanuló heti óraszámának

figyelembevételével.

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

78


Órakeret 156 óra 156 óra 156 óra 165 óra

Tanóra 75 óra 75 óra 75 óra 81 óra

Csoportbontás - - - 5 óra

Szakkör 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Felzárkóztatás 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra

Fejlesztés 6 óra 6 óra 2 óra 2 óra

Napközi 67 óra 67 óra 69 óra 67 óra

Tehetséggondozás 1 óra 1 óra 3 óra 3 óra

Összesen: 156 óra 156 óra 156 óra 165 óra

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Órakeret 156 óra 156 óra 168 óra 168 óra

Tanóra 84 óra 84 óra 93 óra 93 óra

Csoportbontás 26 óra 26 óra 26 óra 26 óra

Szakkör 8 óra 11 óra 11 óra 11 óra

Felzárkóztatás 3 óra 6 óra 3 óra 3 óra

Előkészítő - - - 7 óra

Magántanuló - 6 óra 6 óra 6 óra

Fejlesztés 2 óra 4 óra 2 óra 2 óra

Tanulószoba 30 óra 15 óra 15 óra 15 óra

Tehetséggondozás 3 óra 4 óra 4 óra 5 óra

Összesen: 156 óra 156 óra 160 óra 168 óra

11, A nagyfelmenő rendszer fokozatos bevezetése.

Az eddig, 2+2 két év két tanítós (iskolaotthoni formához hasonló) és két év szaktanítói

rendszer helyett a nagyfelmenő rendszert alkalmazzuk. A 2016/2017. tanévtől bevezetésre

került emelt óraszámú képzés és legfőképp a 2017/2018. tanévtől hivatalosan induló két

tanítási nyelvű képzés olyan átlátható, jól strukturálható, az új követelményeknek jobban

megfelelő oktatásszervezési változtatásokat kíván, amelyben a kívánatos személyi

feltételeket, a speciális képzés helyigényét maradéktalanabbul tudjuk biztosítani.

79


80


A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ PROGRAM HELYI TANTERVEA két tanítási nyelvű oktatás bevezetése az általános iskolában

Az Oktatási államtitkár 31334-2/2016 INTIR/828. számú rendelete alapján a következő

döntést hozta. Jóváhagyta a Vári Emil Általános Iskola - a KLIK helyi igazgatósága által is

támogatott - javaslatát, mely szerint az intézményben 2017.09.01.napjától a magyar-angol két

tanítási nyelvű oktatás bevezetésre kerüljön.

Vári Emil Általános Iskola a 2017/2018-as tanévtől felmenő rendszerben magyar-angol

két tanítási nyelvű képzést vezet be. Ezzel párhuzamosan általános tantervű oktatást is

biztosít - amelyre a már az előzőekben elfogadott Pedagógiai Program és Helyi Tanterv

érvényes.

A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS TANTÁRGYI

RENDSZERE ÉS ESZKÖZEI ISKOLÁNKBAN

1.Képzési szakaszok

1-2. évfolyamon 3-4. osztályban 5-8. évfolyamon

A 6-8 éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, ezáltal észrevétlenül jut el az új ismeretekhez.A gyerekek tantárgyak közül a készségtárgyak oktatásán keresztül juthatnak el legkönnyebben sikerélményhez a nyelvtanulásban.Módszerek:szituációs és szerepjátékok, fantáziajátékok alkalmazása; játékok, dalok, mesék, mondókák, rajzok tanítása; manuális tevékenységeken keresztül.

A nyelvtudás mélyülése, tudatos alkalmazása lehetővé teszi a tantárgyaknál használatos szakkifejezések egyre biztosabb és pontosabb használatát.Az angol nyelvű olvasás és írás bevezetése.

Magasabb szintű nyelv-tudással párhuzamosan fejleszthetők a nyelvi készségek.A kommunikatív nyelv- oktatás révén a tanulók megtanulják gondolataikat, véleményüket idegen nyelven is kifejezni.Tovább mélyül a tantárgyak közötti koncentráció.Az új információk, a témák sokasága által a művészet- történet, az angol kultúra oktatásának bevezetésével jelentős szókincsbővítésre nyílik lehetőség (ország-ismeret).Fontos szerephez jutnak a nyelvi struktúrák felismerését, átalakítását, végső soron önálló kreatív használatát fejlesztő feladatok.A 8. osztály végére a tanulók élhetnek a nyelvvizsga lehetőségével (alap/középfok), így a tanulók a középiskolában egy második idegen nyelv tanulását gondtalanabbul kezdhetik meg.

81


2. Heti óraterv

Irányadó rendelkezések: 26/1997. (VII.10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai

oktatás irányelvének kiadásáról; 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv

kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

(Két tanítási nyelvű iskolai oktatás óraszámaival)

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5-8. évfolyamon

(Két tanítási nyelvű iskolai oktatás óraszámaival)

82

Óraterv a kerettantervekhez - 1-4. évfolyam-Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.Magyar nyelv és irodalom 7+0,5 7+0,5 6+0,5 6+1Idegen nyelv-célnyelv 3+1+1 3+1+1 3+1+1 2+1+2Matematika 4+0,5 4+0,5 4+0,5 4+1Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1(1) 1(1) 1+1(1) 1+1(2)Ének-zene 2(2) 2(2) 2(2) 2(2)Vizuális kultúra 2(2) 2(2) 2(2) 2(2)Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Szabadon terv. órakeret 2 2 3 3 Szabadon választható órák 4 4 4 4

Heti óraszám 29 29 29 30

Tanulói terhelés max./heti 29 29 29 31


Óraterv a kerettantervekhez - 5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4Idegen nyelvek -célnyelv 3+2 3+2 3+2 3+2

Matematika 4+1 3+1+1 3+1+1 3+1+1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

2+1(2) 2+1(2) 2+1(2) 2+1(2)

Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2(2) 2(2)

Biológia-egészségtan 2(2) 1+1(2)

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Hon- és népismeret 1

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és

gyakorlat

1 1 1

Testnevelés és sport 5(2) 5(2) 5(2) 5(2)

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Célnyelvi civilizáció 1(1) 1(1) 1(1) 1(1)

Szabadon tervezhető óra 2 3 3 3

Szabadon választható óra 4 4 4 4

Heti óraszám 32 32 35 35

Tanulói terhelés max./heti : 32 32 35 35

3.Az angol nyelven oktatott tantárgyak:

- ének-zene 1-4.

- vizuális kultúra 1-4.

- környezetismeret 1-4.

83


- testnevelés 5-8.

- történelem 5-8.

- természetismeret 5-6.

- biológia-egészségtan 7-8.

- célnyelvi civilizáció 5-8.

Minden évfolyamon heti 5 órában csoportbontásban folyik az angol nyelv

oktatása.

A két nyelven oktatott tantárgyakat – a készségtárgyak kivételével - szintén

csoportbontásban oktatjuk.

A kéttannyelvűprogram ill. képzés jellege, bizonyos területe a mindenkori helyi

adottságoknak, a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően változhat.

Az angol nyelven oktatott tantárgyak struktúrája a 2017/2018. tanévtől felmenő

rendszerbenTantárgy 1.évf. 2. évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.

Angol nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5

Ének-zene 2 2 2 2


Környezetismeret 1 1 2 2

Történelem 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan 2 2Testnevelés 2 2 2 2

Célnyelvi civilizáció 1 1 1 1

Angolul tanított 10 10 11 11 12 12 12 12

* 34,5 34,5 37,9 36,6 37,5 37,5 34,3 34,3

*A 26/1997. (VII.10.) MKM rendeletnek megfelelően az angolul tanított tárgyak óraszáma

eléri az összóraszám 35 %-át.

4.A csoportbontásra vonatkozó szabályok:

A kéttannyelvű képzés bevezetésével - a törvényi előírásoknak megfelelően - a két nyelven

tanított tantárgyak oktatását, ahol a létszám indokolttá teszi, csoportbontással lehet

megoldani.

84


Sávos, a teljes évfolyamot érintő képzésben gondolkodunk, de ha a feltételek az önálló,

kéttannyelvű osztály indításához lesznek kedvezőbbek, nem zárjuk ki annak lehetőségét sem.

Nem célunk az, hogy teljes körű legyen az ilyen típusú képzés az iskolánkban, de az is

elérhető.

Kéttannyelvű osztály indítása esetén a csoportbontás határát 20 fő fölött határozzuk meg, de

a csoportok létszámának meghatározásakor figyelembe vehető a Kt. csoportbontásokra

vonatkozó, minimális csoport létszámra utaló szabályozása is. Több osztályból szerveződött

csoportok maximális létszámát 16 főben határozzuk meg.

Kevesebb jelentkező esetén természetesen a csoportok száma is csökken.

5.Tanórán kívüli angol nyelvű egyéb foglalkozások

5.1.Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő foglalkozások, szakkörök

Pedagógiai programunkban kiemelt jelentőségű a differenciálás, mely a fejlesztő

tevékenységekben realizálódik. A tanórán kívüli szervezeti formák sorában fontos funkciót

töltenek be a szakkörök. Ezeknek célja, hogy tanulóink a kötelező tananyagon túl az

érdeklődési irányuknak megfelelő egy-egy területen differenciáltabb ismereteket,

tájékozottságot szerezhessenek.

Terveink között szerepel:

- az angol két tanítási nyelvű osztályokban angol nyelvű drámapedagógiai csoport és

tánccsoport szervezése (nemzetek között átívelő) szakköri formában

- az érdeklődés felkeltése érdekében minden tanévben játékos angol nyelvű foglalkozásokat

szervezünk nagycsoportos óvodások részére;

- angolszász ünnepekhez kötött projekt-napok szervezése, melyekre pl. az országismereti

órákon lehet felkészülni.

- angol nyelvi versenyekre felkészítő szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások szervezése

5.2. Versenyek, vetélkedőkHázi versenyeket is szervezünk, részben a megyei versenyek elődöntőjeként:

- angol vers- és prózamondó verseny és/vagy szépkiejtési verseny

- egy-egy irodalmi műhöz kapcsolódó olvasóverseny

- országismereti verseny

- Funny Spring – Angol nyelvű énekverseny – népdal kategóriában a Vári-hét keretében

- plakátverseny megadott (esetleg országismereti) témában

- nyelvi verseny a felsőbb évfolyamokon

85


Diákjainkat rendszeresen indítjuk az angol nyelvhez kapcsolódó területi szaktárgyi

versenyeken, a kétnyelvű iskolák által hirdetett versenyeken, valamint pályázatokon.

MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYBA ILLETVE

CSOPORTBA KERÜLÉS FELTÉTELE

1. Törvényi szabályozás

A két tanítási nyelvű oktatás irányelveit a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet tartalmazza. Ez

meghatározza a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás alapelveit, célját, feladatát, formáit,

óratervét és tartalmát.

A korai szakaszra (általános iskola 1-8. évfolyamára) vonatkozó törvényi előírások:

1. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és

idegen nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet.

2. A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban,

hogy elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók

életkori sajátosságainak.

3. A célnyelven tanított tantárgyakat, a tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola

a Két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozza meg helyi tantervében.

4. A két tanítási nyelvű oktatás az első-kilencedik évfolyamon kezdhető meg és felmenő

rendszerben folyhat.

5. A tanuló az iskolában - ha az irányelv eltérően nem rendelkezik - évfolyamonként

legalább három tantárgyat célnyelven tanul. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanulók

kötelező tanórájának harmincöt százalékánál ne legyen kevesebb, és ötven százalékánál ne

legyen több.

6. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható célnyelven.

7. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatásban (1-8. évfolyam) a célnyelv és célnyelven

történő tanulás egyidejűleg kezdődik.

8. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás az iskola pedagógiai programjában

meghatározott évfolyamon kezdődik és legkésőbb a nyolcadik évfolyamon fejeződik be.

9. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve.

2. A két tanítási nyelvű osztályba, csoportba való kerülés feltételei

A két tanítási nyelvű oktatás programjába csak első évfolyamon lehet jelentkezni. Az

igazgató minden év március 15-ig tájékoztatót tart a szülőknek a két tanítási nyelvű

86


oktatásról.

A jelentkezés módja:

- A két tanítási nyelvű oktatás első osztályába jelentkezőknek egy jelentkezési lapot kell

kitölteniük, mely hozzáférhető lesz az iskolában, és letölthető lesz az iskola

honlapjáról. A jelentkezési lapon az iskola csak a Közoktatási törvényben

meghatározott adatokat kérheti, az egyéb adatok szolgáltatása önkéntes, erre a

jelentkezési lapon a szülők figyelmét fel kell hívni.

A jelentkezők köre:

Az intézmény beiskolázási körzethatárát figyelembe véve - az intézményünkbe a

beiskolázási sorrend a következő:

- körzetes gyerekek

- körzeten kívüli gyerekek

A két tanítási nyelvű osztályba, csoportba való bekerülés egyrészt: függ a beiratkozás előtt, az

óvodában elvégzett DIFER és egyéb, a gyermek fejlődését nyomon követő mérések

eredményeitől, másrészt: az iskolaelőkészítőfoglalkozásainkonistájékozódunk a gyermekek

nyelvtanuláshoz szükséges képességeiről.A jelentkezésre az iskolaelőkészítő foglalkozásokon

szerzett tapasztalatok, a képességmérésen elért eredmények, valamint a DIFER vizsgálat

eredményének függvényében teszünk javaslatot. A szülőkkel történő megbeszélés, egyeztetés

utána csoportba való bekerülésről az iskola igazgatója dönt.

Akik nem veszik igénybe a két tanítási nyelvű oktatási formát, biztosítjuk az általános

tantervű haladás feltételeit. Teret adunk ezen tanulók felzárkóztatásához, fejlesztéséhez,

tehetséggondozásához.

3.Más iskolából való bekerülés feltételei a magasabb évfolyamokra

Az angol két tannyelvű osztályba csak akkor kerülhet be a tanuló,

- ha másik, magyar-angol két tanítási nyelvű iskolából/osztályból érkezik,

- vagy angol nyelvű iskolába járt eddig (célországban vagy máshol),

- egyéni elbírálás alapján különbözeti vizsgával is bekerülhet tanuló.

4.A továbbhaladás feltétele

A továbbhaladás feltételeit a tantárgyak tantervében rögzítjük. Angol két tanítási nyelvű

osztályban maradhat az a tanuló, aki a tantervi követelmények legalább 60%-át teljesíti.

87


A tanuló évfolyamot ismételhet:

- a közoktatási törvényben megfogalmazottak alapján - hiányzásai miatt,

- amennyiben nem teljesíti a tantervi követelményt,

- vagy ha a szülő kéri.

5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése,

értékelése a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályokban

5.1.Az 1-8. évfolyamon az egyes értékelési területek megegyeznek a már érvényben lévő

Pedagógiai Programban meghatározottakkal.

5.2.A magyar-angol két tanítási nyelvű képzés szöveges értékelésének célja az alsó tagozaton

Az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési -,

önfejlesztési képesség kialakítása. Ennek szellemében a szöveges értékelés kritériumai a

következők:

- legyen objektív, megbízható,

- személyre szóló,

- vegye figyelembe az életkori sajátosságokat,

- megfogalmazása a szülő és a tanuló számára is egyértelmű,

- vegye figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit,

- ösztönző hatású, segítse a reális önismeretet,

- fogalmazza meg a javítás, az esetleges hiányok pótlásának lehetőségét,

- legyen összhang a tantervi követelmények, a pedagógiai program, a helyi tantervi

rendszer és a kidolgozott szöveges értékelési koncepció között.

88


1-2. ÉVFOLYAM

IDEGEN KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

JÓL TELJESÍTETT

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

FELZÁRKÓZTATÁSRA

NYELV SZORUL

A tanult A tanult A tanult A tanult szavakat,

szavakat, szavakat, szavakat, kifejezéseket, egyszerű

kifejezéseket, kifejezéseket, kifejezéseket, mondatokat általában nem

egyszerű egyszerű egyszerű érti meg.

mondatokat mondatokat mondatokat csak

Beszédértés megérti, ezekre általában rávezetéssel érti Jelentős mértékű külső

megfelelően megérti, ezekre meg. segítséget igényel.

reagál. megfelelően

Nem igényel reagál. Időnként külsőkülső segítséget. Ritkán igényel segítségre szorul.

külső segítséget.

A tanultA tanult szavakat A tanult szavak Kevés szót tud.

szavakat szintekis hibával tudja. nagy részét tudja.

hibátlanul tudja.

Az ismert Az ismert Az ismert Az ismert egyszerű

egyszerű egyszerű egyszerű kérdésekre általában nem

kérdésekre kérdésekre kérdésekre válaszol.

önállóan önállóan segítséggel

válaszol. válaszol. válaszol.

Beszédkészség

Egyszerű Egyszerű Megértést zavaró Nem tudja megismételni az

mondatokat mondatokat kiejtéssel képes egyszerű mondatokat sem.helyes kiejtéssel képes megismételni

89


képes megismételni. egyszerű

megismételni. mondatokat.

A tanult A tanult A tanult A tanult mondókákat,

mondókákat, mondókákat, mondókákat, énekeket nagyon hibásan

énekeket énekeket énekeket kevés mondja, vagy nem tudja

hibátlanul,hibátlanul, de kis hibával és elmondani segítséggel sem.

önállóan mondja segítséggel segítséggel

el. mondja el. mondja el.Helyesen képzi a Időnként Többször Beszédét nehezen érteni,

hangokat éshelytelenül képzi helytelenül képzi mivel rosszul képzi a

Hangsúly, megfelelő a hangokat és a hangokat és hangokat és nem megfelelő

kiejtés, intonáció hangsúlyokat nem megfelelő nem megfelelő hangsúlyokat használ.

használ. hangsúlyokat hangsúlyokat

használ. használ.

90


3. ÉVFOLYAM

IDEGENKIVÁLÓAN

TELJESÍTET

T

JÓL

TELJESÍTETT

MEGFELELŐ

EN

TELJESÍTETT

FELZÁRKÓZTATÁSRA

NYELV SZORUL

A tanult A tanult A tanult A tanult szavakat, kifejezéseket,

szavakat, szavakat, szavakat, egyszerű mondatokat általában

kifejezéseket, kifejezéseket, kifejezéseket, nem érti meg.

egyszerű egyszerű egyszerű

mondatokat mondatokat mondatokat csak

Jelentős mértékű külső

segítséget

Beszédértés megérti, ezekre általában rávezetéssel érti igényel.

megfelelően megérti, ezekre meg.

reagál. megfelelően

Nem igényel reagál. Időnként külső

külső

segítséget. Ritkán igényel

segítségre

szorul.

külső segítséget.

Beszédkészség

A tanult

A tanult

szavakat A tanult szavak Kevés szót tud.

szavakat szinte

kis hibával

tudja.

nagy részét

tudja.

hibátlanul tudja.

Az ismert Az ismert Az ismert Az ismert egyszerű kérdésekre

egyszerű egyszerű egyszerű általában nem válaszol.

kérdésekre kérdésekre kérdésekre

önállóan önállóan segítséggel

válaszol. válaszol. válaszol.

91


Egyszerű Egyszerű

Megértést

zavaró Nem tudja megismételni az

mondatokat mondatokat kiejtéssel képes egyszerű mondatokat sem.

helyes kiejtéssel képes megismételni

képes megismételni. egyszerű

megismételni. mondatokat.

Nyelvi modell Nyelvi modell Nyelvi modell

Nyelvi modell alapján

segítséggel

alapján önállóanalapján tud alapján is csak nehezen tud egyszerű

tud egyszerű egyszerű segítséggel tud mondatokat alkotni

mondatokat mondatokat egyszerű

alkotni. alkotni. mondatokat

alkotni.

A tanult A tanult A tanult A tanult mondókákat, énekeket

mondókákat, mondókákat, mondókákat,

nagyon hibásan mondja, vagy

nem

énekeket énekeket énekeket kevés

tudja elmondani segítséggel

sem.

hibátlanul,

hibátlanul, de

kis hibával és

önállóan

mondja segítséggel segítséggel

el. mondja el. mondja el.

92


Helyesen képzi

a Időnként Többször Beszédét nehezen érteni, mivel

hangokat és

helytelenül

képzi

helytelenül

képzi

rosszul képzi a hangokat és

nem

Hangsúly,

kiejtés, megfelelő a hangokat és a hangokat és

megfelelő hangsúlyokat

használ.

intonáció hangsúlyokat nem megfelelő nem megfelelő

használ. hangsúlyokat hangsúlyokat

használ. használ.

Az ismert Az ismert Az ismert

Az ismert szavakat néma

olvasás

elemekből álló elemekből álló elemekből álló után is csak sok hibával tudja

rövid szöveget rövid szöveget rövid szöveget felolvasni.

Olvasási készség

(1-2 mondat) fel (1-2 mondat) (1-2 mondat)

tudja olvasni. néma olvasás néma olvasás

után fel tudja után kevés

olvasni. hibával tudja

felolvasni.

A jól ismert A jól ismert A jól ismert A jól ismert szavakat is hibásan

szavak, rövid szavak, rövid szavakat, rövid másolja.

mondatok mondatok mondatokat

másolásakor másolásakor aligkevés hibával

szinte nincs van hibája. másolja.

hibája. A jól ismert Tollbamondás

A jól ismert szavakat, rövid alapján kevés

szavakat, rövid mondatokat hibával írja a jól

mondatokat tollbamondás ismert szavakat.

Íráskészség tollbamondás alapján

alapján csak

viszonylag

kevés

egy-két hibát hibával írja le.

elkövetve írja

93


le.

Nyelvi modell Nyelvi modell Nyelvi modell


segítséggel

alapján

önállóan alapján tud alapján is csak nehezen tud egyszerű

tud egyszerű egyszerű segítséggel tud mondatokat alkotni

mondatokat mondatokat egyszerű

alkotni. alkotni. mondatokat

alkotni.

94


4. ÉVFOLYAM

IDEGEN

NYELV

KIVÁLÓAN

TELJESÍTE

TT

JÓL

TELJESÍTE

TT

MEGFELELŐ

EN

TELJESÍTET

FELZÁRKÓZTATÁS

RA

SZORUL

Beszédértés

A tanult

szavakat,

kifejezéseket,

egyszerű

mondatokat

megérti,

ezekre

megfelelően

reagál. Nem

igényel külső

segítséget.

Megérti az

ismert órai

utasításokat.

A tanult

szavakat,

kifejezéseket,

egyszerű

mondatokat

általában

megérti,

ezekre

megfelelően

reagál.

Ritkán igényel

külső

segítséget.

Általában

megérti az

ismert

órai

utasításokat.

A tanult

szavakat,

kifejezéseket,

egyszerű

mondatokat csak

rávezetéssel érti

meg.

Időnként külső

segítségre

szorul.

Segítséggel érti

meg az ismert

órai utasításokat

A tanult szavakat,

kifejezéseket, egyszerű

mondatokat általában

nem érti meg.

Jelentős mértékű külső

segítséget igényel.

Nem nagyon érti meg az

órai utasításokat.

A tanult

szavakat

szinte

hibátlanul

tudja.

Az ismert

egyszerű

kérdésekre

önállóan

A tanult

szavakat

kis hibával

tudja.

Az ismert

egyszerű

kérdésekre

önállóan

A tanult szavak

nagy részét

tudja.

Az ismert

egyszerű

kérdésekre

segítséggel

válaszol.

Megértést

Kevés szót tud.

Az ismert egyszerű

kérdésekre általában

nem válaszol.

Nem tudja megismételni

az

egyszerű mondatokat

95


Beszédkészs

ég

Hangsúly,

kiejtés,

intonáció

Olvasási

készség

válaszol.

Egyszerű

mondatokat

helyes

kiejtéssel

képes

megismételni.

Nyelvi modell

alapján

önállóan

tud egyszerű

mondatokat

alkotni. A

tanult

mondókákat,

énekeket

hibátlanul,

önállóan

mondja el.

Helyesen

képzi a

hangokat és

megfelelő

hangsúlyokat

használ.

Az ismert

elemekből álló

rövid szöveget

(1-2 mondat)

fel

tudja olvasni.

válaszol.

Egyszerű

mondatokat

képes

megismételni.

Nyelvi modell

alapján tud

egyszerű

mondatokat

alkotni.

A tanult

mondókákat,

énekeket

hibátlanul, de

kis

segítséggel

mondja el.

Időnként

helytelenül

képzi

a hangokat és

nem megfelelő

hangsúlyokat

használ.

Az ismert

elemekből álló

rövid szöveget

(1-2 mondat)

néma olvasás

után fel tudja

mondani.

zavaró

kiejtéssel képes

megismételni

egyszerű

mondatokat.

Nyelvi modell

alapján

segítséggel tud

egyszerű

mondatokat

alkotni. A tanult

mondókákat,

énekeket kevés

hibával és

segítséggel

mondja el.

Többször

helytelenül képzi

a hangokat és

nem megfelelő

hangsúlyokat

használ. Az

ismert

elemekből álló

rövid szöveget

(1-2 mondat)

néma olvasás

után kevés kevés

hibával mondja

vissza.

A jól ismert

szavakat, rövid

mondatokat

sem.


segítséggel is csak

nehezen tud egyszerű

mondatokat alkotni

tanult mondókákat,

énekeket nagyon

hibásan mondja, vagy

nem tudja elmondani

segítséggel sem.

Beszédét nehezen érteni,

mivel, rosszul képzi a

hangokat és ennek

megfelelő hangsúlyokat

használ.

Az ismert szavakat néma

olvasás után is csak sok

hibával tudja felolvasni.

A jól ismert szavakat is

hibásan másolja.

96


A jól ismert

szavak, rövid

mondatok

másolásakor

szinte nincs

hibája.

A jól ismert

szavakat,

rövid

mondatokat

tollbamondás

alapján csak

egy-két hibát

elkövetve írja

le.

Nyelvi modell

alapján

önállóan

tud egyszerű

mondatokat,

rövid

szövegeket

alkotni.

A jól ismert

szavak, rövid

mondatok

másolásakor

alig

van hibája.

A jól ismert

szavakat,

rövid

mondatokat

tollbamondás

alapján

viszonylag

kevés

hibával írja le.

Nyelvi modell

alapján tud

egyszerű

mondatokat,

rövid

szövegeket

alkotni.

kevés hibával

másolja.

Tollbamondás

alapján kevés

hibával írja a jól

ismert szavakat.

Nyelvi modell

alapján

segítséggel tud

egyszerű

mondatokat

alkotni.


segítséggel is csak

nehezen tud egyszerű

mondatokat alkotni

Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásának elvei

A két tanítási nyelvű oktatási rendszerben is igen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a megfelelő

nyelvi tankönyvek, segédanyagok, hanganyagok kiválasztására.

Egy tankönyvnek elsősorban alkalmazkodnia kell az alsó tagozatos tanulók életkori

sajátosságaihoz:

hangsúlyozza a nyelv kommunikációs és problémamegoldó funkcióját;

segítse a gyereket a nyelv valódi, ismeretközlő és - befogadó használatában;

97


a kezdeti időkben a négy nyelvi alapkészségből a hallás utáni szövegértésre és a

beszédkészségre építsen,

majd ezekből kiindulva fejlessze az olvasási, végül pedig az íráskészséget;

a gyerek tapasztalataiból induljon ki;

feladat-, illetve témakör-központú legyen;

ragadja meg a gyermek figyelmét és érdeklődését.

Mindezeken túl a nyelvkönyvnek kidolgozott nyelvi programmal kell rendelkeznie, hogy a

nyelv széles körű felhasználását tegye lehetővé. Segítse a pedagógust az alapos

felkészülésben és a gyakorlati ötletek megvalósításában is. Nyújtson lehetőséget többféle

módszer és munkaforma alkalmazásához, az ismétléshez, ellenőrzéshez is. Legyen forrása a

házi feladatoknak és az önálló munkának. Tökéletes tankönyv nem létezik, ám a pedagógus

felkészültsége kiegészíti a tankönyvek hiányosságait.

A tankönyvek, segédanyagok hatékonyságát a taneszközök listáján szereplő szemléltető

anyagok segítik.

Alkalmazott tankönyvek:

Young Stars 1-2. (MM Publications) tankönyvek, munkafüzetek, tanári CD, interaktív

anyagok tartoznak a tankönyvcsaládokhoz.

Smart Junior1.munkafüzet(MM Publications)

Mindezek mellett egyéb eszközöket is használunk (mondókákhoz, versekhez, mesékhez

kapcsolódó nyomtatott színezők, feladatlapok, képek, képeslapok, stb.

98


HELYI TANTERV ANGOL NYELVOKTATÁSHOZ AZ ALSÓ TAGOZATOS CSOPORTOK SZÁMÁRA (HETI 2 ÓRA)EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)

EMMI rendelet

1. sz. melléklet 1.2.2, mely kiegészült kiegészítő tananyaggal és követelménnyel az emelt

szint oktatásához.

Iskolánkban 2017 szeptemberétől bevezetésre kerül a kéttannyelvű képzés az első

évfolyamon. Emellett az első évfolyamon olyan csoportot is indítunk, ahol a gyerekek heti két

órában tanulják az angol nyelvet. Az emelt szintű alapozó képzés célja, hogy a gyerekek a

negyedik osztály végére már erős nyelvi alapokkal rendelkezzenek. A kisgyerekek

fogékonyságát kihasználva játékosan, az anyanyelv elsajátításához hasonlóan kezdjük a

nyelvoktatást.

1. Az emelt szintű nyelvoktatás alapelvei, főbb módszerei

Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül

gyakorlatilag kizárt, hogy az európai oktatási rendszerekbe bekapcsolódhassunk. Világszerte

keresik az idegen nyelv hatékonyabb elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak

azokhoz a “rejtett tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban,

idegélettani, pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai sajátosságokban rejlenek.

Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelel az az oktatási forma, amelyben az

idegen nyelv tanítása első évfolyamon kezdődik, emelt óraszámban.

Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai

referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az

általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel

és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi

tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós

szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat,

amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A

nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv

segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív,

produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb

megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan

99


tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepet

játszanak a szövegértelmezési ésszövegalkotási stratégiák. A recepció során a

nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget azonosítja, mint számára

lényegeset felfogja, mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során

megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres

kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a

nyelvi eszközöket, amelyekből, és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló

alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének

elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat

az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle

kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok

szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző

alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a

helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell

arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles

legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek

autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot

teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban

elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége

van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a

motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a

nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos

pozitívattitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását. A

nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének,

igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A

nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más

tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség

kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a

tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

100


2. A korszerű idegen nyelvoktatás alapelveinek gyakorlatban történő megvalósítása a

mi iskolánkban

- tevékenységközpontú órák: Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus

és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs

mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak.

- a szövegértési és szövegalkotási stratégiák kialakítása és fejlesztése

- a nyelvi érintkezés szabályainak megfelelő kommunikáció elsajátítása szóban és

írásban

- autentikus anyagok használata

- kooperatív technikák alkalmazása, illetve projektmunkák

- a tantárgyak közötti koncentráció

- megfelelő nyelvtanulási stratégiák kialakítása, amely út az egész életen át tartó tanulás

felé

- pozitív attitűd, motiváció és együttműködési készség kialakítása és fenntartása

- más kultúrák tiszteletben tartása, nyitottság

- az önálló tanulás képességének kialakítása

Ezek mellett a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából elengedhetetlen

a nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás.

Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot

adjunk az általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben.

A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően a megfelelő tanulási stratégiák és a

rendszeres gyakorlás kérdése –szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása,

életszerű beszédhelyzetek-stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik

végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek

érdekében:

A nyelvtanulás csoportbontásban, a kompetenciafejlesztés alapelveit szem előtt tartva, a

kooperatív technikák alkalmazásával differenciáltan történik. Így több lehetőség van az

intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.

Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás,

tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetőséget, hogy az emelt szintű

csoportokban tanulóink az első osztálytól tanulják az angol nyelvet.

101


Testvériskola keresésével, levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk

szélesíteni a jövőben a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői

igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol nyelv oktatását.

Tájékoztatás a követelményekről

A képzés követelményeiről a szülőket előzetesen tájékoztatjuk. A jelentkező gyerekek

szülei vállalják az emelt szintű előkészítő nyelvoktatás esetleges plusz költségeit (tankönyvek,

munkafüzetek vásárlása) az első, második és harmadik évfolyamokon.

Az értékelés elvei és eszközei

A gyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet

ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni

a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a

nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A

gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek

megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a

szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az

idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk.

A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos,

fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának

eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz.

A második évfolyamban a tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulok

előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási

módszerek, eljárások kiválasztásában.

Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a

tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva.

A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek

mennyiségét es minőségét.

102


1-2. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 72 óra

Az alsó tagozat első évfolyamán kezdődő idegennyelv-oktatás alapvető célja kettős:

egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat,

másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek (hallott és olvasott

szövegek értése) fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának

megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás során a célnyelvet hallva, a szituációt, értve,

teljes mondatszerkezetek megtanulásával haladnak előre a tanulók. Ez a folyamat lassú, még

látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek

során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe

szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven

hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a

tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával,

szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik

az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A készségek közül a hallott

szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a

cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas

válaszoktól a memorizált, nem elemzett nagyobb egységek használatáig terjed. Ennek

megfelelően a követelmények a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az első

évfolyam egy szóbeli előkészítő szakasz, amely során a tanulók nagy vonalakban

megismerkednek azokkal a témakörökkel, amiket az alsó tagozat többi évfolyamán már

írással és olvasással kiegészítve mélyítenek el. Az olvasás és írás bevezetés második

osztálytól kezdődik.

TankönyvYoung Stars 1 -2.( MM Publications), )--tankönyvek, munkafüzetek, tanári

CD, interaktív anyagok tartoznak a tankönyvcsaládhoz. Smart Junior1.munkafüzet(MM

Publications) Mindezek mellett egyéb eszközöket is használunk ( mondókákhoz, versekhez,

mesékhez kapcsolódó nyomtatott színezők, feladatlapok, képek, képeslapok,stb.)

A tankönyvről: A Young Stars olyan új sorozat, mely brit angolsággal biztosít

izgalmas tananyagot az általános iskolai korosztály számára. A modulszemlélet elvét követi

és tartalmában, szerkezetében, megjelenésében teljes mértékben megfelel a Közös Európai

referenciakeret előírásainak.

103


A sorozat fő jellemzői

arányosan szerkesztett modulok (testreszabott dalokkal, történetekkel, tényszerű

szövegekkel, kulturális és interkultúrális adatokkal, tantárgyköziséggel és

készségfejlesztéssel)

a kommunikatív tevékenységek sokszínűsége és minden igényt kielégítő mennyisége

(a hallott szövegértés-és beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok, nyelvi játékok,

rövid íráskészséget fejlesztő tevékenységek nyelvtani feladatokkal, gyakorlati és

projekt tevékenységek)

ismétlő egységek

képregény történetek

önellenőrzések

készségfejlesztők

társasjátékok

kiejtés

ABC-s könyv

Videók

A fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az

olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A

hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan

történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem

szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

Fejlesztési egység: hallott szöveg értése

Előzetes tudás: az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és

szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-

tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló követi a nonverbális elemekkel

támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést. A tanuló

megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott,

rövid és egyszerű tanári utasításokat. Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy

szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket. Felismeri a szavakat más egyszerű

szövegkörnyezetben is (pl. dalok, mondókák).

A fejlesztés tartalma: nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel

megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös

104


munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre

vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos

feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték,

szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték). Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-

egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló

személyére, családjára, szűkebb környezetére). A nyelv hangzásvilágának, zenéjének

megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek)

hangzásvilágától és zenéjétől.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok,

gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs

filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, vendégekkel

folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egység: szóbeli interakció

Előzetes tudás: az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és

szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az

interakciót igénylő tevékenységekben. Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi

ki, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva. Tud a hozzá intézett kérdésekre

egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös

előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó

elsajátítására.

A fejlesztés tartalma: Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel,

intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott Ismert témákhoz vagy osztálytermi

szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre,

felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel. Dalok, mondókák, mesék,

történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel; nonverbális elemekkel

támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak,

kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.


gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid

párbeszédek.

Fejlesztési egység: összefüggő beszéd

105


Előzetes tudás: Az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és

szociáliskompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-


A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: Társaival közösen előad dalt, mondókát,

egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel. Törekszik a célnyelvi normához közelítő

kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.

A fejlesztés tartalma: gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló

előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjátékformájában) társak, másik tanulócsoport, osztály,

szülők vagy tanárok részére. Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés)

elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve.Nonverbális elemekkel támogatott,

egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő

gyakorlás, felkészülés után. Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és

együttmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos

gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmus,

hangszerek vagy mozgás kíséretével).


gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvéssorok, mesék.

Ajánlott témakörök az 1-2. évfolyamra:

Család

Közvetlen családtagok bemutatása. Nevek. Személyek megnevezése, azonosítása.

Környezetismeret: együttélés a családban.

Otthon

Kedvenc játékaim. Környezetismeret: lakóhelyi környezet.

Öltözködés: ruhadarabok. Kedvenc ruháim.

Színek

Iskola

Tárgyak az osztályteremben.

Számok 1-10

Matematika: számok írása, olvasása

Természet, állatok

Kisállatok.

Kedvenc állataim.

Állatok a ház körül.

Vadon élő és állatkerti állatok.

106


Ünnepek és hagyományok

Születésnap

Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén: KER szintben még nem megadható.

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az

egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre.

Elmond néhány verset, mondókát. Bemutatkozik, korát megmondja. Ismert szavakat, rövid

szövegeket megért jól ismert témákban. Tudja helyesen kiejteni a tanult szavakat,

kifejezéseket.

3-4. ÉVFOLYAM


Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán az idegennyelv-oktatás alapvető célja az első

két évfolyamon elsajátított ismeretek kibővítése, a célnyelven történő olvasás és írás

bevezetése. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a motiváló

tanári visszajelzés segítenek a tanulóknak abban, hogy megmaradjon és erősödjön ösztönös

tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket.

A készségek közül kiemelt szerepet kap az olvasott szöveg értése és az íráskészség

fejlesztése.

Tankönyvek:Young Stars 2-3 (MM Publications)


Előzetes tudás: Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok, ismeretek,

készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes

kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: A tanuló követi a nonverbális elemekkel

támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkelmegfogalmazott célnyelvi óravezetést.A tanuló

megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkeltámogatott,

rövid és egyszerű tanári utasításokat.Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból,

rövid mondatból álló kérdéseket éskijelentéseket.Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az

ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből alehetséges tartalomra következtetni.

A fejlesztés tartalma: Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel

megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl.osztálytermi rutincselekvések, a közös

munka megszervezése, eszközhasználat).Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre

vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasításokmegértése (pl. rajzos, játékos

feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték,

107


szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték).Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-

egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló

személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire vonatkozó kérdések,

illetveválaszok).Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű

autentikus szövegek bemutatásának aktívkövetése, a tanult nyelvi elemek felismerése a

szövegekben.Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek,

képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés)és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb

támaszkodás a szövegértés során.A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése,

megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg másnyelvek) hangzásvilágától és

zenéjétől.


gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs

filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal folytatott kérdés

- felelet, tanári beszéd.




kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az

interakciót igénylő tevékenységekben. Tud a számára ismert témákról a hozzá intézett

kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket

folytat társaival a tanult témákról. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában.

Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.

A fejlesztés tartalma: nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel,

intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatottmondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi

eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal.Ismert témákhoz vagy osztálytermi

szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott

kérdésekre,kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel.Ismert

témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó,

betanult rövid párbeszédeljátszása társakkal.Dalok, mondókák, mesék, történetek

előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel; nonverbális elemekkeltámogatott,

közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések,

nyelvifordulatok ismétlésével.

108


A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: Gyermekdalok,

gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid

párbeszédek,néhány mondatos leírások.





A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Társaival közösen előad egyszerű szöveget,

párbeszédet, tanári segítséggel.Számára ismert témákból, a környezetében előforduló

tárgyakat, élőlényeket, eseményeketmegnevez, nonverbális elemekkel támogatva. Törekszik a

célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.

A fejlesztés tartalma: Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös előadása

(pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak,másik tanulócsoport, osztály, szülők

vagy tanárok részére.Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel

megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal,megfelelő gyakorlás, felkészülés után. Tanári

példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló

ismétlés; a kiejtés,intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín

változtatásával, érzelmek kifejezésével,ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: Gyermekdalok,

gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvéssorok, mesék,

egyszerű leírás.

Fejlesztési egység: olvasott szöveg értése

Előzetes tudás: az anyanyelven történő olvasás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,

készségek, személyesés szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természet


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a

tanult idegen nyelven történő olvasás közöttikülönbségeket.Képes ismert szavak néma

olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavakhelyes felolvasására.Képes

rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló olvasására.Bekapcsolódik

olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.Követi az ismert témákról elhangzó szöveg

írott változatát.Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban. Megtapasztalja

az önálló célnyelvi olvasás élményét.

A fejlesztés tartalma: Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése

(pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak ésképek párosítása, dominó játék, szókártyákból

109


mondatvariációk összeállítása).Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek,

képregények, párbeszédek). Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet

elolvasásába az ismert szavak használatával. Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és

megértése (pl. jókívánságok, ünnepekhez kapcsolódó üdvözletek).A fenti tevékenységekhez

használható szövegfajták, szövegforrások. Szó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és

képek, társasjátékok, egyszerű képregények, mesék, gyermekdalok, gyermekversek,

mondókák.

Fejlesztési egység: íráskészség

Előzetes tudás: az anyanyelven történő írás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,

személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága,

idegen nyelvi tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:a tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a

tanult idegen nyelven történő írás közöttikülönbségeket. A tanuló ismeri az adott nyelv

ábécéjét.Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat,

mondatokat.Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.

A fejlesztés tartalma: játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl.

keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, szógyűjtés).

Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: egyszerű hétköznapi

témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid szövegek szintjén.

Ajánlott témakörök a 3-4. évfolyamra

Család --Én és a családom.--Családtagok bemutatása.

Otthon--Otthonom, szűkebb környezetem.--Kedvenc játékaim.

Étkezés--Kedvenc ételeim, italaim.

Öltözködés--Kedvenc ruháim.

Színek.

Sport: sportágak, sporteszközök

Testrészek. Arc részei.

Iskola--Tárgyak az osztályteremben.--Utasítások az osztályteremben.

Számok:10-100 Matematika: számok írása, olvasása

Természet, állatok--Kisállatok.--Kedvenc állataim.--Állatok a ház körül.--Vadon élő és

állatkerti állatok.

Születésnap--Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában

110


HELYI TANTERV A KÉTTANNYELVŰ KÉPZÉSRE ELŐKÉSZÍTŐ EMELT

SZINTŰ ANGOL NYELVOKTATÁSHOZ AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK ÉVFOLYAMOS

CSOPORTOK SZÁMÁRA

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)

EMMI rendelet

1. sz. melléklet 1.2.2

mely kiegészült kiegészítő tananyaggal és követelménnyel az emelt szint

oktatásához

Iskolánkban 2017 szeptemberétől bevezetésre kerül a kéttannyelvű képzés az első

évfolyamon. 2016 szeptemberében az első évfolyamon 2 olyan csoportot indítunk, ahol a

gyerekek heti öt órában tanulják az angol nyelvet. Az emelt szintű alapozó képzés célja,

hogy a csoportok a 3. osztálytól kezdve szintén a kéttannyelvű képzés keretei között

folytathassák tanulmányaikat. A kéttannyelvű képzésbe történő bejutás a második

évfolyam végén tett iskolán belüli szintvizsga után történik. A szintvizsga követelményei

összhangban vannak a helyi tantervben rögzített tananyaggal.

3. Az emelt szintű nyelvoktatás alapelvei, főbb módszerei

Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag

kizárt,

hogy az európai oktatási rendszerekbe bekapcsolódhassunk. Világszerte keresik az idegen

nyelv hatékonyabb elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak azokhoz a “rejtett

tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban, idegélettani,

pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai sajátosságokban rejlenek.

Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelel az az oktatási forma, amelyben az idegen

nyelv tanítása első évfolyamon kezdődik, emelt óraszámban.

Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel

(KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal,

vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint

a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is

111


szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért

tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a

későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat

középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív

feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív

nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több

készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi

nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepet játszanak a

szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a

nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja

mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban

vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció

érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket,

amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki.

Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy

koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket

és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs

helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a

nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák azt.

Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem

használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy

olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet

segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi

környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven

beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm

tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív

feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen

nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az

idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami

magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását. A nyelvtanítás sikerében fontos

szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem

nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a

témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget

nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A

112


siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért

fejlődésének elismerése.

4. A korszerű idegen nyelvoktatás alapelveinek gyakorlatban történő megvalósítása a

mi iskolánkban

-tevékenységközpontú órák: Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és

emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak,

az énekes és táncos játékoknak.

-a szövegértési és szövegalkotási stratégiák kialakítása és fejlesztése

-a nyelvi érintkezés szabályainak megfelelő kommunikáció elsajátítása szóban és írásban

-autentikus anyagok használata

-kooperatív technikák alkalmazása, illetve projektmunkák

-a tantárgyak közötti koncentráció

-megfelelő nyelvtanulási stratégiák kialakítása, amely út az egész életen át tartó tanulás

felé

-pozitív attitűd, motiváció és együttműködési készség kialakítása és fenntartása

-más kultúrák tiszteletben tartása, nyitottság

-az önálló tanulás képességének kialakítása

Ezek mellett a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából elengedhetetlen a

nyelvvel való

játékos és örömteli foglalkozás.

Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk az

általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben.

A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően a megfelelő tanulási stratégiák és a rendszeres

gyakorlás kérdése –szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása, életszerű

beszédhelyzetek-stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos

alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében:

A nyelvtanulás csoportbontásban, a kompetenciafejlesztés alapelveit szem előtt tartva, a

kooperatív technikák alkalmazásával differenciáltan történik. Így több lehetőség van az

intenzív

gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.

113


Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás,

tehetséggondozás, felzárkóztatás –

valamint azt a lehetőséget, hogy az emelt szintű csoportokban tanulóink az első osztálytól

tanulják az angol nyelvet.

Lényeges szempont és cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek

közötti

fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással

kapcsolatos tapasztalatok közzététele. A délelőtti kötelező foglalkozások mellett

tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk

különböző tematikával (Nyelvvizsga-előkészítés, versenyekre készülés, játékos nyelvi

foglalkozások.)

A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a

tanítási formák változatosabbá tétele érdekében.

Testvériskola keresésével, levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk

szélesíteni a jövőben a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői

igényeknek

megfelelő szintre kívánja emelni az angol nyelv oktatását.

Tájékoztatás a követelményekről

A képzés követelményeiről a szülőket előzetesen tájékoztatjuk. A jelentkező gyerekek szülei

vállalják az emelt szintű előkészítő nyelvoktatás esetleges plusz költségeit (tankönyvek,

munkafüzetek vásárlása)

A kéttannyelvű képzésre előkészítő csoportokba történő felvétel

Az óvodai DIFFER mérés eredményét figyelembe véve, a szülőkkel történő elbeszélgetés

után történik. Szükség esetén figyelembe vesszük a helyi DIFFER mérés eredményeit is.

Túljelentkezés esetén, amennyiben 2 vagy több leendő elsős jelentkező azonos eredményeket

ér el a teszteken, sorsolás útján történik a felvétel.

Utólagos felvétel általános tantervű csoportból az emelt szintű előkészítő képzésbe

114


Ha valaki az emelt szintű előkészítő angol nyelvi képzésbe kíván bekapcsolódni, abban az

esetben az adott évfolyamig elvárható nyelvismeret felmérése történik meg helyben, a

nyelvtanárok bevonásával írásban és szóban. A közreműködők véleménye alapján dönt az

igazgató a csoportba kerülésről.

Az értékelés elvei és eszközei

A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő

célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről,

rendszeres tanulásra ösztönöz.

A második évfolyamban a tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulok

előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási

módszerek, eljárások kiválasztásában.

Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló

teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva.

A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét es

minőségét.

További visszajelzések a szülők számára

Az első és a második tanév végén Tea Party-t szervezünk a tisztelt szülők, tanáraink és

valamennyi érdeklődő számára, amelyen a gyerekek rövid színdarabot/dalokat, mondókákat,

verseket adnak elő, hogy megmutassák, mit tanultak angolul az adott tanévben, egyúttal

másokkal is megszerettessék a célnyelvet.

1. ÉVFOLYAM

115



Az alsó tagozat első évfolyamán kezdődő idegennyelv-oktatás alapvető célja kettős:

egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat,

másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek (hallott és

olvasott szövegek értése) fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák

kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás során a célnyelvet

hallva, a szituációt, értve, teljes mondatszerkezetek megtanulásával haladnak előre a

tanulók. Ez a folyamat lassú, még látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Tipikus

jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen

szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen

nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult

ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert

tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel,

másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az

ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A készségek közül a

hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai

utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon.

A beszéd az egyszavas válaszoktól a memorizált, nem elemzett nagyobb egységek

használatáig terjed. Ennek megfelelően a követelmények a szó és az egyszerű mondat

szintjén mozognak. Az első évfolyam egy szóbeli előkészítő szakasz, amely során a

tanulók nagy vonalakban megismerkednek azokkal a témakörökkel, amiket az alsó

tagozat többi évfolyamán már írással és olvasással kiegészítve mélyítenek el. Az

olvasás és írás bevezetés második osztálytól kezdődik.

Tankönyvek: Young Stars 1-2. (MM Publications), )--tankönyvek, munkafüzetek,

tanári CD, interaktív anyagok tartoznak a tankönyvcsaládokhoz. Smart Junior1.

munkafüzet(MM Publications) Mindezek mellett egyéb eszközöket is használunk

( mondókákhoz, versekhez, mesékhez kapcsolódó nyomtatott színezők, feladatlapok,

képek, képeslapok,stb.)

A fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az

olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A

hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan

történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem

szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

116



Előzetes tudás: az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,

személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló követi a nonverbális

elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi

óravezetést. A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális

eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat. Megérti az ismert

témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és

kijelentéseket. Felismeri a szavakat más egyszerű szövegkörnyezetben is (pl. dalok,

mondókák).

A fejlesztés tartalma: nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi

eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi

rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű,

az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott

tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek,

mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték,

árnyjáték, társasjáték). Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid

mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló

személyére, családjára, szűkebb környezetére). A nyelv hangzásvilágának, zenéjének

megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más

nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások:

gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek,

kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral,

tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.


Előzetes tudás: az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,

személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tanuló aktívan és örömmel vesz

részt az interakciót igénylő tevékenységekben. Beszédszándékát egyszerű nyelvi

eszközökkel fejezi ki, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva. Tud a hozzá

intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. Részt vesz rövid, egyszerű

117


szövegek közös előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés,

intonáció és beszédtempó elsajátítására.

A fejlesztés tartalma: Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával,

hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott Ismert témákhoz

vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel

megfogalmazott kérdésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal,

cselekvéssel. Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban

való aktív részvétel; nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe,

mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok

ismétlésével.


gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid

cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek.


Előzetes tudás: Az iskolán kívül szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek,

személyes és szociáliskompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes


A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: Társaival közösen előad dalt,

mondókát, egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel. Törekszik a célnyelvi

normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.

A fejlesztés tartalma: gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös

vagy önálló előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik

tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárok részére. Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű

tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve.

Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott

szerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után. Tanári példa és

autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló ismétlés;

a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín

változtatásával, érzelmek kifejezésével,ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).


gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek,

cselekvéssorok, mesék.

Ajánlott témakörök az 1. évfolyamra:

Család

118


Közvetlen családtagok bemutatása. Nevek. Személyek megnevezése, azonosítása.

Környezetismeret: együttélés a családban.

Otthon

Kedvenc játékaim. Környezetismeret: lakóhelyi környezet.

Öltözködés: ruhadarabok. Kedvenc ruháim.

Színek

Iskola

Tárgyak az osztályteremben.

Számok 1-10

Matematika: számok írása, olvasása

Természet, állatok

Kisállatok.

Kedvenc állataim.

Állatok a ház körül.

Vadon élő és állatkerti állatok.

Ünnepek és hagyományok

Születésnap

Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

A fejlesztés várteredményei a ciklus végén: KER szintben még nem megadható.

A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi

óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket,

válaszol ezekre. Elmond néhány verset, mondókát. Bemutatkozik, korát megmondja.

Ismert szavakat, rövid szövegeket megért jól ismert témákban. Tudja helyesen kiejteni

a tanult szavakat, kifejezéseket.

2. ÉVFOLYAM


Az alsó tagozat második évfolyamán az idegennyelv-oktatás alapvető célja az első

évfolyamon elsajátított ismeretek kibővítése, a célnyelven történő olvasás és írás

bevezetése. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a

motiváló tanári visszajelzés segítenek a tanulóknak abban, hogy megmaradjon és

erősödjön ösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a

rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket. A készségek közül kiemelt szerepet kap az

olvasott szöveg értése és az íráskészség fejlesztése.

Tankönyvek: Young Stars 2-3, (MM Publications)

119



Előzetes tudás: Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok,

ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a

tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: A tanuló követi a nonverbális

elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi

óravezetést. A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális

eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat. Megérti az ismert

témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és

kijelentéseket. Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat,

fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni.

A fejlesztés tartalma: Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi

eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl.osztálytermi

rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű,

az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott

tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek,

mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték,

árnyjáték, társasjáték). Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid

mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl.közvetlenül a tanuló

személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire vonatkozó

kérdések, illetve válaszok). Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz

kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése, a

tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben. Tanári ösztönzésre a hallott

szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd,

hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a szövegértés

során. A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az

anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.


gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek,

kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral,

tanulótársakkal folytatott kérdés - felelet, tanári beszéd.

Fejlesztési egység : szóbeli interakció

120


Előzetes tudás: Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok,


tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egységnevelési-fejlesztési céljai: A tanuló aktívan és örömmel vesz részt

az interakciót igénylő tevékenységekben. Tud a számára ismert témákról a hozzá

intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. A tanuló minta alapján rövid

párbeszédeket folytat társaival a tanult témákról. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek

közös előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és

beszédtempó elsajátítására.

A fejlesztés tartalma: nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával,

hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló

kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal. Ismert

témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel

megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas

válaszokkal, cselekvéssel. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és

nonverbális elemeket tartalmazó, betanult rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Dalok,

mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel;

nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való

bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.


Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid

cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások.


Előzetes tudás:Az iskolán kívül és az első évfolyam során szerzett tapasztalatok,


tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Társaival közösen előad egyszerű

szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel. Számára ismert témákból, a környezetében

előforduló tárgyakat, élőlényeket, eseményeket megnevez, nonverbális elemekkel

támogatva. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó

elsajátítására.

A fejlesztés tartalma: Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös

előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport,

osztály, szülők vagy tanárok részére. Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű

121


nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő

gyakorlás, felkészülés után. Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és

együttmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus

játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével,

ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).


Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek,

cselekvéssorok, mesék, egyszerű leírás.

Fejlesztési egység: olvasott szöveg értése

Előzetes tudás: az anyanyelven történő olvasás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,

készségek, személyesés szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló

természet kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:A tanuló észreveszi az anyanyelven,

illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket. Képes ismert

szavak néma olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavak helyes

felolvasására. Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló

olvasására. Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. Követi az

ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát. Felfedezi az ismert szavakat és

kifejezéseket idegen forrásban. Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét.

A fejlesztés tartalma: Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek

elvégzése (pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó

játék, szókártyákból mondatvariációk összeállítása). Egyszerű szövegek értő olvasása

(pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek). Tanárral közös meseolvasás,

bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak használatával. Egyszerű

írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. jókívánságok, ünnepekhez kapcsolódó

üdvözletek). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások. Szó-

és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények,

mesék, gyermekdalok,gyermekversek, mondókák.

Fejlesztési egység: íráskészség

Előzetes tudás: az anyanyelven történő írás során szerzett tapasztalatok, ismeretek,

készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló

természetes kíváncsisága, idegen nyelvi tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:a tanuló észreveszi az anyanyelvén,

illetve a tanult idegen nyelven történő írás közötti különbségeket. A tanuló ismeri az

122


adott nyelv ábécéjét. Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid

szavakat, mondatokat. Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.

A fejlesztés tartalma: játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak

szintjén (pl. keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak,képek részeinek

felcímkézése, szógyűjtés).Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a

szószerkezetek, rövid mondatok szintjén.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: egyszerű

hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid

szövegek szintjén.

Ajánlott témakörök a 2. évfolyamra

Család --Én és a családom.--Családtagok bemutatása.

Otthon--Otthonom, szűkebb környezetem.--Kedvenc játékaim.

Étkezés--Kedvenc ételeim, italaim.

Öltözködés--Kedvenc ruháim.

Színek.

Sport:sportágak, sporteszközök

Testrészek. Arc részei.

Iskola--Tárgyak az osztályteremben.--Utasítások az osztályteremben.

Számok: 10-100 Matematika: számok írása, olvasása

Természet, állatok--Kisállatok.--Kedvenc állataim.--Állatok a ház körül.--Vadon élő és

állatkerti állatok.

Születésnap--Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

123


124


A MÁTYÁS KOSSUTH LAJOS TAGINTÉZMÉNY HELYI TANTERVE:

Helyi tanterv

A helyi tantervet a központi kerettanterv átvételével készítettük el.

A szabadon felhasználható 10%-t tantárgyanként és témakörönként az ismeretek

gyakorlására, ismétlésére használtuk fel.

A szabadon felhasználható órakeret terhére egyes évfolyamokon, egyes tantárgyak óraszámát

növeltük az ismeretanyag átadás időkeretének bővítésére.

Óraterv

az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Az óratervet a 2013/2014-es tanévtől, az első és ötödik évfolyammal kezdődően felmenő

rendszerben alkalmazzuk.

1.-4. évfolyam:

Tantárgyak: 1. évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 7

Matematika 4 4 3+1 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 2 2 2 2

Ének-zene 2 1 2 2


Informatika 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1 1+1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 0+1

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

A szabadon tervezhető órakeret terhére az alábbiak szerint a tantárgyi óraszámokat emeltük

meg.

1. évfolyam:

Magyar nyelv és irodalom : 1 óra

Technika, életvitel és gyakorlat: 1 óra

125


2. évfolyam:



3. évfolyam:


Matematika 1 óra

4. évfolyam:


Osztályfőnöki: 1 óra

Intézményünkben az elmúlt évek során a 4. évfolyamon bevezetésre került az osztályfőnöki

óra. Tanulóink körében kiemelten fejlesztendő a személyiség, az önismeret, az önelfogadás,

társadalmi beilleszkedés, melynek érdekében fontosnak tartjuk az óratípus további

alkalmazását.

5.-8. évfolyam:

Tantárgyak: 5. évfolyam 6.

évfolyam

7. évfolyam 8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 4+1 4+1

Idegen nyelv - - 2 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Hon- és népismeret 1 - - -

Természetismeret 2 2 4 4

Földrajz - 1 1+1 2

Ének-zene 2 2 1 1


Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 2 1+1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

126


Rendelkezésre álló órakeret: 28 28 31 31


meg.

5. évfolyam:



6. évfolyam:



7. évfolyam:


Földrajz 1 óra

8. évfolyam:



127


Óraterv

a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára

A nevelés-oktatás

fejlesztés Tantárgyak Évfolyamok

területei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Anyanyelv és Kommunikáció 4 4 4 4 4+1 4+1 5 5

kommunikáció Olvasás-írás 2+2

2+

2

3+

1

3+

1 4+1 4+1 2+3 2+3

Társadalmi Számolás-mérés 2 2

2+

2

2+

2 3+1 3+1 3+1 3+1

környezet Játékra nevelés 2+1

2+

1 2 2

Társadalmi

ismeretek 1 1 2 2

Életvitel és Önkiszolgálás 2 2

gyakorlat

Életvitel és

gyakorlat 2

2+

1 2+1 2+1 3 3

Természeti környezet Környezetismeret 1 1 2 2

Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 2 2 2 2

Informatika

Információs

eszközök

használata 1 1

Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5

Testnevelés 5 5

Rendelkezésre álló

órakeret: 25 25 25 26 28 28 31 31


meg.

1. évfolyam:

Olvasás-írás : 2 óra

128


Játékra nevelés:: 1 óra

2. évfolyam:


Játékra nevelés:: 1 óra

3. évfolyam:


Számolás-mérés: 2 óra

4. évfolyam:



Életvitel és gyakorlat: 1 óra

5. évfolyam:

Kommunikáció: 1 óra




6. évfolyam:

Kommunikáció: 1 óra




7. évfolyam:



8. évfolyam:



A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkoztatásának időkerete, melyet a tanuló napi és heti terhelésére

vonatkozó előírások alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni.

1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.

3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 4 óra 4 óra

129


A kt. 52.§ (7) bekezdésében biztosított órakeret terhére szervezzük meg a 2. illetve a

6.évfolyamon heti két alkalommal tömegsport foglalkozás keretében a mindennapos

testnevelés óraszámát.

A kt. 52.§ (7) (11) bekezdésében és a Knt. 27.§ ( a kötelező óra és az osztály heti időkeret

különbözete)biztosított órakeret terhére szervezzük meg:

napközis foglalkozás,

tehetséggondozás,

felzárkóztatás

csoportbontás

3.4.7.8. évfolyamos tanulók részére heti egy alkalommal tömegsport foglalkozást,

a tanulók érdeklődési körének megfelelő szakkör

úszásoktatás

Az iskola önmeghatározása

Intézményünkben 1951-től látjuk el a Kisvárdán és vonzáskörzetében élő sajátos nevelési

igényű gyermekek nevelését-oktatását.

Munkánk során arra törekszünk, hogy iskolánk minden tanulója a neki legmegfelelőbb

pedagógiai ellátásban részesüljön. Célunk, hogy a hátrányok kompenzálásával, a fogyatékos

tanulók számára nyújtott lehetőségeket kihasználva olyan szintre fejlesszük képességeiket,

hogy továbbtanulásuk, munkába állásuk lehetséges és eredményes legyen.

Tanítási módszereinkkel, a tanulók egyéni fejlesztésével igyekszünk lehetővé tenni,hogy a

tanulók saját képességük szintjén tudják elsajátítani az ismeretanyagot.

Pedagógiai munkánk során a nevelés, az egyéni bánásmód kiemelt szerepet kap.

Az iskola hangsúlyt helyez a „más”, az épektől eltérő fejlődésű gyermekek megismerésére,

fejlesztésére, felzárkóztatására, és képességeinek kibontakoztatására.

Oktató-nevelő munkánk elsődlegesen a képességek és készségek kialakítására, fejlesztésére,

valamint a jártasságok rögzítésére irányul, illetve a nem, vagy kevésbé sérült funkciók

fejlesztésére, a másodlagos sérülések kialakulásának megelőzésére.

Tanulóink sajátos személyiségfejlődése megkívánja, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az

állapotukból eredő hiányok és a szociális alkalmazkodás zavarából adódó -

130


kapcsolatépítésben és kapcsolatfenntartásban jelentkező – beilleszkedési nehézségek

leküzdésére.

Mindennapi pedagógiai tevékenységünkre nagyfokú empátia, együttműködő-készség,

nyitottság jellemző.

Egész napos iskola:

Tagintézményünkben nem szervezzük meg az egész napos iskolai oktatást.

Tanulóink többsége a környező településekről jár intézményünkbe, a tömegközlekedési

eszköz igénybevételéhez a korai órákban kell felkelniük. A mindennapos utazás után kell

teljesíteniük a tanórákon, mely már a délutáni tanítás esetén fáradékonyságuk és állapotukból

adódó terhelhetőségük korlátozottsága miatt nem lenne eredményes.

Mivel intézményünkben nincs párhuzamos osztály évfolyamonként, így nem tudunk minden

szülői igényt kielégíteni.

Egészségnevelési program:

Tanulóink többségének családjára jellemző, hogy szociális hátrányából adódóan nem tud,

illetve nem akar kellő figyelmet fordítani a testi-lelki egészség fontosságára.

Ezért az intézmény valamennyi tevékenységében fokozottan jelen van a tanulók

egészséges életmódra nevelése. Kiemelten fontosak az egészségneveléssel

kapcsolatban:

az optimális testi fejlesztés

mozgásfejlesztés

egészséges életmódra nevelés

testi és lelki egészség óvása

állóképesség, erőnlét, kitartás, akarat fejlesztése

szociális képességek fejlesztése

Tantárgyi kereteken belül megjelenik az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében:

a biológia,

környezetismeret,

az erkölcstan,

a technika, életvitel és gyakorlat,

testnevelés,

osztályfőnöki tanórákon

131


egészségfejlesztő, mozgásos tevékenységformákra nevelés, higiénés ismeretek tudatos és

rutinszerű alkalmazására nevelés, a szabadban végzett sportok egészségmegőrző szerepének

tudatosítása, a tanulók betegségtudatának, félénkségének esetleges gátlásainak mérséklése,

káros szokások egészségromboló hatása, egészségügyi hálózat ismerete, egészséges

táplálkozás megismerése, serdülőkori változások, szelektív hulladékgyűjtés fontossága,

környezeti ártalmak, környezetvédelem hatása az egészségre tartalmakkal.

Tantárgyi kereteken belül megjelenik a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében:

kommunikáció,

önkiszolgálás,

mozgásnevelés,

testnevelés,

környezetismeret tanórákon

öltözködés, testápolás, személyi higiénia, egészséges táplálkozás, környezetmegóvás,

háztartási munkák, előkészület a felnőtt életre, egészséges életmód, környezeti ártalmak és

környezetvédelem tartalmakkal.

Elsősegélynyújtás:

A tanulóink állapotának és képességeinek figyelembe vételével tervezzük meg az

elsajátítandó ismereteket.

Cél: a veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. Fontos a

sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás

alapszintű ellátásának elsajátítása. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás

kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére

való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók az alábbi tantárgyak keretében ismerkednek meg az

elsősegélynyújtás alapjaival.

1-3 évfolyam:

Környezetismeret – az ember megismerése és egészsége tematikai egységen belül.

Célja: Ismerje fel a baleseti eseményeket, a sérüléseket, tudjon felnőttől segítséget kérni.

4-8. évfolyam:

Osztályfőnöki óra – egészséges életmód tematikai egységen belül.

Célja: Ismerje fel a baleseti eseményeket, a sérüléseket, tudjon felnőttől segítséget kérni.

132


Képességeinek megfelelően tudja megítélni a sérülés súlyosságát, ennek megfelelően

cselekedni. Ismerje a mentőláda tartalmát, a benne található eszközök funkcióját. Tudjon

kisebb sérüléseket felnőtt irányításával ellátni. Ismerje a mentők, tűzoltók telefonszámát.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók az alábbi tantárgyak keretében ismerkednek meg az

elsősegélynyújtás alapjaival.

1-4. évfolyam:

Kommunikáció- testünk és személyes teendőink tematikai egységen belül.

Célja: Tudja felismerni, szükség esetén felnőttnek jelezni, ha állapotában, esetleg társa

állapotában egészségével kapcsolatos negatív (sérülés, láz, rosszullét) változás következett be.

5-8. évfolyam:

Környezetismeret – egészségmegőrzés-egészséges életmód tematikai egységen belül.

Célja: Tudja felismerni, szükség esetén felnőttnek jelezni, ha állapotában, esetleg társa

állapotában egészségével kapcsolatos negatív (sérülés, láz, rosszullét) változás következett be.

Ismerje a mentőláda tartalmát és a benne található eszközök funkcióját.

Témanap:

Intézményünkben új hagyományként bevezetésre kerül a témanap megszervezése. A témanap

tartalmát minden tanév elején a nevelőtestület javaslatai és az aktualitások alapján határozzuk

meg, melyet a vezetői munkatervben rögzítünk.

Fogadóóra:

Nevelőink az iskolai munkatervben, illetve szülői munkaközösség munkatervében, évente

meghatározott időben állnak az érdeklődő szülők rendelkezésére havi egy alkalommal,

amelynek idejéről ellenőrző útján értesítik a szülőket tanév elején.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban kívánja felkeresni a

gyermeke tanárát, akkor erre – rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon, vagy levél útján

történő egyeztetés után kerülhet sor.

Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban

a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

133


- nevelőtestület engedélyező döntése alapján, ha a vonatkozó jogszabályokban meghatározott

időnél többet mulasztott,

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek

teljesítésére vonatkozik.

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

Az osztályozó vizsga követelményeinek minden esetben meg kell egyeznie az adott évfolyam

ismeretanyagával.

Pótló vizsgára vonatkozó szabályok

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy

gondatlan magatartására. A tagintézmény-vezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott

vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi

időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó

kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsgára vonatkozó szabályok

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

- a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A vizsgázó javítóvizsgát a tagintézmény-vezető által meghatározott időpontban, az augusztus

15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet.

A sikeres javítóvizsga érdekében pedagógusaink felkészítő foglalkozást tartanak tanulóink

számára.

Minden vizsgatárgy esetében, az évfolyamra meghatározott követelményrendszer figyelembe

vételével, a pedagógus által összeállított, valamennyi tematikai egységet felölelő, az adott

évfolyam tanulói részére készült tanév végi felmérés feladatlapjai - írásbeli vizsga esetén-

vizsgafeladatoknak is minősül.

Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató pedagógus, az évfolyamra meghatározott minimum

követelménytől fokozatosan felépítve állítja össze kérdéseit.

Írásbeli vizsga tantárgyai: enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében:

magyar nyelv, matematika,

középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében:

számolás-mérés,

Szóbeli vizsga tantárgyai: enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében:

134


magyar irodalom, történelem, földrajz,

Írásbeli és szóbeli vizsga tantárgyai: enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében:

környezetismeret, természetismeret

középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében:

olvasás-írás, kommunikáció, környezetismeret

Tanulmányi munka értékelése:

Intézményünkben a tanulók tanulmányi eredményeinek értékelése szöveges minősítéssel és

érdemjeggyel, illetve osztályzattal történik.

Az első évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor a tanulók

előmenetelét szöveges minősítéssel értékelünk.

A második évfolyamon tanév végén és a 3.- 8. évfolyamon osztályzattal minősítjük.

Mindennapos testnevelés:

Intézményünkben a 2013-2014-es tanévtől az 1. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben

biztosítjuk a heti 5 testnevelés órát.A 2016-2017-es tanévtől mind a nyolc évfolyamon

megvalósul a mindennapos testnevelés. A negyedik és hatodik évfolyam testnevelés óra

keretében úszásoktatáson vesznek részt.

A 2. és 6. évfolyamos tanulók számára a tantárgyfelosztásban és órarendben meghatározott

időben heti 3 testnevelés óra biztosított. Ezen felül évfolyamonként heti rendszerességgel

tömegsport foglalkozást, illetve sport szakköröket szervezünk a mindennapos testedzés

megvalósítása érdekében.

A 3.,4.,7.,8. évfolyamos tanulók részére azon a napon, amelyen sem testnevelés óra, sem

tömegsport foglalkozás sincs, az osztályfőnökök a harmadik szünetben szerveznek tanulóik

számára játékos, mozgással egybekötött tevékenységet

Ezen kívül szakkörök keretein belül ismerkedhetnek tanulóink az úszással, készülhetnek fel

sportversenyekre, elégíthetik ki mozgásigényüket.

A diák önkormányzatimunka

Intézményünkben a tanulóink állapotából adódóan a diákönkormányzati munka nagymértékű

tanári irányítással, segítséggel valósul meg, szem előtt tartva a tanulói igényeket, kéréseket.

Célja: A közösségi munkára, közösségépítő tevékenységre való nevelés.

A közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése.

A régi hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése.

A tevékenységek során az együtt megélt élmények erősítsék a közösség összetartó erejét.

135


Kapcsolattartás a szülőkkel:

Iskolánk igyekszik a lehető legtöbb módon személyes kapcsolatot tartani a szülőkkel.

Formái:

Szülői értekezletek, - összevont (tanév elején, illetve rendkívüli esemény esetén) és osztály

szülői értekezletek (3 alkalommal, illetve az osztályt érintő rendkívüli esetben)

Fogadóórák (évente két alkalommal, valamennyi pedagógus részvételével),

Tanári fogadó óra: havi egy alkalommal, iskolai munkatervekben meghatározott

időpontokban, melyről ellenőrző útján, tanév elején tájékoztatjuk a szülőket.

Nyílt nap: tanévenként két alkalommal, minden osztályban lehetővé tesszük, hogy tanulóink

szülei betekintést nyerjenek a tanórai munkába.

Iskolai rendezvények: Tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, anyák napja tiszteletére rendezett

műsor, iskolai ünnepélyek nyitottak tanulóink szülei részére.

A Szülői Munkaközösség részvételére, segítségére minimális mértékben számíthatunk.

Csengetési rend

A tanítás ideje munkanapokon: 7.45-kor kezdődik, 14.00 órakor fejeződik be.

- A tanítási órák ideje: 45 perc.

1. óra 7.45 – 8.30

2. óra 8.40 – 9.25

3. óra 9.35 – 10.20

4. óra 10.30 – 11.15

5. óra 11.25 – 12.10

6. óra 12.20 – 13.05

7. óra 13.15 – 14.00

- Az óraközi szünetek időtartama 10 perces.

Hiányzás, késés:

Ha a tanuló a tanítás kezdetére nem érkezik meg, késésnek minősül, és azt igazolni kell.

A késések időtartama összevonható, s ha eléri a negyvenöt percet, a késés egy igazolatlan

órának minősül.

A bejáró tanulóknál a közlekedési eszközök esetleges fennakadása esetén a késést el kell

fogadni.

136


Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek

A tanuló hiányzását betegség esetén köteles a hiányzást követő első napon orvosi igazolással

igazolni. Amennyiben ez nem történik meg, az osztályfőnök 5 napon belül még elfogadhatja

az igazolást. Ezen az időn túl a tanuló mulasztása igazolatlannak minősül.

A szülő egy tanítási évben három tanítási napot igazolhat, melyet az ellenőrzőbe való

bejegyzéssel tehet meg.

Két-vagy többnapos távolmaradást a szülő kérésére, megfelelő indok alapján a tagintézmény-

vezető engedélyezhet.

137


A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is

szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint az informatika tantárgyak.

3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév

kezdetéig a szülők kötelessége.

5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk

be.

6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból

egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a

taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

138


A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók

tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy

gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult

tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az

első, második-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények

teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv,

matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia,

földrajz ellenőrzésénél:

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is

ellenőrizhetik;

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő

követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször

ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében

egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak

egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer

kell felelnie szóban:

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen

gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén

ellenőrizzük.)

5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,

minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul

az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe

139


veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott

– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző

tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy

esetében egy kifejezéssel, szövegesen értékelünk

A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik

évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból

érdemjegyekkel minősítjük.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon

félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A

szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

JÓL TELJESÍTETT

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

FELZÁRKÓOZTATÁSRA SZORUL

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon

félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal

minősítjük.

7. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor

és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a

tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

8. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes

(3), elégséges (2), elégtelen (1).

9. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden

tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell

szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját

havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

10. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti

az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit aszaktanárzosztályfőnök

havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

140


11. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján

végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0-33 %: elégtelen (1)

34-50 %: elégséges (2)

51-75 %: közepes (3)

76-90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

12. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon

a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat

használjuk.

13. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az

osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba

bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap

végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a

nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

14. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

- kötelességtudó, feladatait teljesíti;

- önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

- tisztelettudó;

- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,

segítőkészen viselkedik;

141


- az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

- nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- a házirendet betartja;

- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

- feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

- feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz

részt;

- nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki.

- az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

- feladatait nem minden esetben teljesíti;

- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

- a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

- igazolatlanul mulasztott;

- osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:

- a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

- feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

- magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

- társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

- viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

- több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

- több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy

ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

15. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat

használjuk.

142


16. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a

tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

- a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

- munkavégzése pontos, megbízható;

- a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

- taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:

- képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

- a tanórákon többnyire aktív;

- többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

- taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:

- tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

- tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti;

- felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

- érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

- önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

- az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

- feladatait többnyire nem végzi el;

143


- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

- a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül;

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

18. Azt a tanulót, aki képességihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít,

- vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

- vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

- vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és

növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

19. Az iskolai jutalmazás formái.

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret,

- napközis nevelői dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- intézményvezetői dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett

tanulók a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- kiemelkedő szorgalomért,

- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók

oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola

közössége előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

144


e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek.

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és ban lehet részesíteni.

20. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

21. Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

- vagy a házirend előírásait megszegi,

- vagy igazolatlanul mulaszt,

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

22. Az iskolai büntetések formái:

- szaktanári figyelmeztetés;

- napközis nevelői figyelmeztetés;

- osztályfőnöki figyelmeztetés;

- osztályfőnöki intés;

- osztályfőnöki megrovás;

- intézményvezetői figyelmeztetés;

- intézményvezetői intés;

- intézményvezetői megrovás;

- fegyelmi tárgyalás. tantestületi figyelmeztetés;

- tantestületi intés;

- tantestületi megrovás.

23. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban

indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

24. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell

tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell

részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

- az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

- az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala,

fogyasztása;

- a szándékos károkozás;

- az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

145

A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a tanév végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt, igazolva ezzel, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Aki az előírt követelményeket 1-3 tárgyból elégtelenül teljesítette, a következő tanév előtt javítóvizsgát tehet. A javító vizsgára bocsájtással egy időben meg kell vizsgálni a tanuló szociális környezeté. Ilyenkor az osztályfőnöknek kell az előzményeket feltárnia, esetleg javaslatot tenni a vizsga speciális körülményeire.. A köznevelési törvény a tanulói jogok egyikeként deklarálja, miszerint a tanuló kérheti – a jogszabályban meghatározott módon –, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A tanuló ezt a szándékát a kérdéses szorgalmi idő vége előtt 30 nappal kérvényezheti. Ilyenkor a megjelölt tantárgy(ak)ból osztályozó vizsgát kell tennie. Javítóvizsga is tehető független vizsgabizottság előtt. Ilyen irányú kérését a tanulónak a bizonyítvány kézhez vételétől számított 15 napon belül kell bejelentenie.


- ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján

bűncselekménynek minősülnek.

25. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

26. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás

indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi

büntetésben részesíthető.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot az iskolában

elvégezte, és tanulói jogviszonya folyamatos. (Tanulói jogviszonya annak szünetel, aki

tanulmányait valamilyen okból saját kérésére az intézményvezető engedélyével

megszakította, illetve akit jogerős fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.)

Megszűnik a tanuló jogviszonya – ha az iskolakötelező foglalkozásairól a jogszabályban

meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. Egyéb kérdésekben a KNT vonatkozó

jogszabályait alkalmazzuk.

146


A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

2. Ennek alapján

- az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt

testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok

valamelyikével teljesíthet:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

tanórán való részvétellel,

iskolai sportkörben való sportolással,

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján

kiadott intézményvezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei

között szervezett edzéseken való sportolással.

egyéb mozgásos tevékenységet végző egyesület, művészeti iskola egyes

foglalkozásain

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

A NETFIT mérés bekerült az iskola pedagógiai gyakorlatába, aminek elvégzése az előírt

szabályoknak megfelelően zajlik 2013/2014-es tanévtől.

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a

testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit

teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének,

teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró

képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő

könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez

tartozó pontszámok:

147


1.feladat:HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a

cipőorrával a vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos

mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elru-

gaszkodás és elugrás előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

11.00 1.1

0

1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

21.03 1.1

3

1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

31.06 1.1

6

1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

41.09 1.1

9

1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

51.12 1.2

2

1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

61.15 1.2

5

1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

71.18 1.2

8

1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

81.21 1.3

1

1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

91.24 1.3

4

1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

101.27 1.3

7

1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

111.30 1.4

0

1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

148


121.33 1.4

3

1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

131.36 1.4

5

1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

141.39 1.4

8

1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

151.42 1.5

2

1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

161.45 1.5

6

1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

171.48 1.5

8

1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

181.51 1.6

2

1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

191.54 1.6

6

1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

201.57 1.7

0

1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

211.61 1.7

4

1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

10.97 1.0

8

1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

21.00 1.1

1

1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

31.03 1.1

4

1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

41.06 1.1

7

1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5 1.09 1.2 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

149


0

61.12 1.2

3

1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

71.15 1.2

6

1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

81.19 1.2

9

1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

91.22 1.3

2

1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

101.25 1.3

5

1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

111.29 1.3

8

1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

121.32 1.4

1

1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

131.35 1.4

4

1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

141.39 1.4

8

1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

151.41 1.5

0

1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

161.44 1.5

3

1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

171.47 1.5

7

1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

181.50 1.6

0

1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

191.54 1.6

4

1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

201.57 1.6

8

1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

211.61 1.7

2

1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

150


151


2. feladat:HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének

mérése)

Maximális időtartam:négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és

mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot

végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat:a tanuló az

1. ütemre törzsemelést végez,

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,

4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.



PONTSZÁ

M

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 20 22 24 26 28 30 32 34

2 24 26 28 30 32 34 36 38

3 28 30 32 34 36 38 40 42

4 32 34 36 38 40 42 44 46

5 36 38 40 42 44 46 48 50

6 40 42 44 46 48 50 52 54

7 44 46 48 50 52 54 56 58

8 48 50 52 54 56 58 60 62

9 52 54 56 58 60 62 64 66

10 56 58 60 62 64 66 68 70

11 60 62 64 66 68 70 72 74

12 64 66 68 70 72 74 76 78

13 68 70 72 74 76 78 80 82

14 72 74 76 78 80 82 84 86


152


PONTSZÁ

M

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 16 19 22 25 28 29 30 32

2 20 23 24 29 32 33 34 36

3 24 27 28 33 36 37 38 40

4 28 31 32 37 40 41 42 44

5 32 35 36 41 44 45 46 48

6 36 39 40 45 48 49 50 52

7 40 43 44 49 52 53 54 56

8 44 47 48 53 56 57 58 60

9 48 51 51 57 60 61 62 64

10 52 55 56 61 64 65 66 68

11 56 59 60 65 68 69 70 72

12 60 63 64 69 72 73 74 76

13 64 67 68 73 76 77 78 80

14 68 71 74 77 80 82 83 84

153


3. feladat:HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és

mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás

előre néző könyökkel.

Feladat:a tanulóüljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.

Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés:aszünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.



PONTSZÁ

M

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 25 28 313

436 38 40 42

2 30 33 363

941 43 45 47

3 35 38 414

446 48 50 52

4 40 43 464

951 53 55 57

5 45 48 515

456 58 60 62

6 50 53 565

961 63 65 67

7 55 58 616

466 68 70 72

8 60 63 666

971 73 75 78

9 65 68 717

476 78 80 82

10 70 73 76 7 81 83 85 87

154


9

11 75 78 818

486 88 90 92

12 80 83 868

991 93 95 97

13 85 88 919

496 98

10

0102

14 90 93 969

8100 102

10

4106


PONTSZÁ

M

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

120 23 26 2

9

32 34 36 38

225 28 31 3

4

36 38 40 42

330 33 36 3

9

41 43 45 47

435 38 41 4

4

46 48 50 52

540 43 46 4

9

51 53 55 57

645 48 51 5

4

56 58 60 62

750 53 56 5

9

61 63 65 67

8 55 58 616

466 68 70 72

9 60 63 66 6 71 73 75 77

155


9

10 65 68 717

476 78 80 82

11 70 73 767

981 83 85 87

12 75 78 818

486 88 90 92

13 80 83 868

991 93 95 97

14 85 88 919

496 98 100 102

4. feladat:FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS

FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-

állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal,

egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd,

merőleges kar).

Feladat:a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs

feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell

tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar

vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés:a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.



PONTSZÁ

M

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 5 7 9 11 13 15 17 19

2 7 9 11 13 15 17 19 21

3 9 11 13 15 17 19 21 23

156


4 11 13 15 17 19 21 23 25

5 13 15 17 19 21 23 25 27

6 15 17 19 21 23 25 27 29

7 17 19 21 23 25 27 29 31

8 19 21 23 25 27 29 31 33

9 21 23 25 27 29 31 33 35

10 23 25 27 29 31 33 35 37

11 25 27 29 31 33 35 37 39

12 26 28 30 32 34 36 38 40

13 27 29 31 33 35 37 39 41

14 28 30 32 34 36 38 40 42


PONTSZÁ

M

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam

1 1 1 2 2 3 4 5 6

2 1 2 2 3 4 5 6 7

3 2 2 3 4 5 6 7 8

4 2 3 4 5 6 7 8 9

5 3 4 5 6 7 8 9 10

6 4 5 6 7 8 9 10 11

7 5 6 7 8 9 10 11 12

8 6 7 8 9 10 11 12 13

9 7 8 9 10 11 12 13 14

10 8 9 10 11 12 13 14 15

11 9 10 11 12 13 14 15 16

12 10 11 12 13 14 15 16 17

13 11 12 13 14 15 16 17 18

14 12 13 14 15 16 17 18 19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés

0 – 11 igen gyenge

157


12 – 22 gyenge

23 – 33 elfogadható

34 – 43 közepes

43 – 52 jó

53 – 63 kiváló

A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) 2013-ban kapott felhatalmazást egy országos

hatókörű, az iskolai testnevelés és sport műveltségterületi oktatás módszertani fejlesztését

célzó kiemelt projekt megvalósítására. A projekt alapvető célja az iskolai testnevelés és

testmozgás tartalmi megújítása, és ehhez kapcsolódóan a Testnevelés stratégia 2020

megalkotása volt. Célul tűzték ki a pedagógusok továbbképzését és a szakmódszertani

kiadványok fejlesztését, valamint egy országosan egységes fittségi tesztrendszer és a

diáksport önkéntességi mozgalom koncepciójának kidolgozását. Ennek a projektnek képezte

részét az Országos Iskolai Fittségmérési Kutatás, amely egyfajta megelőző és átfogó

tudományos felmérésként a törvény által előírt évente megvalósítandó fizikai állapot felmérés

országosan egységes módszertanának kidolgozásához volt szükséges.

Az Országos Iskolai Fittség mérési Kutatással egy kritérium-orientált standardok alapján

értékelő egészségközpontú komplex fittségi tesztrendszer jött létre, amely nem és életkor

alapján differenciál. Alkalmas arra, hogy megmutassa a tanulóknak, hogy milyen fittségi

szintet kell elérniük ahhoz, hogy egészségüket megőrizzék, illetve elérjék az egészséges

szintet, és lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók bővítsék fittséggel kapcsolatos ismereteiket.

A kutatók olyan tesztrendszert igyekeztek kidolgozni, amely minden gyermek számára

biztosítja a teljesíthetőséget és figyelembe veszi a fejlődést, így segíti a pozitív viszony

kialakulását a mozgásban gazdag, egészséges életvitelhez, mindemellett pedig kellő

információt nyújt a gyermek fizikai állapotáról a szülőnek és az iskolának is. A fejlesztések

között az egyik legnagyobb újdonság egy komplex oktatási programcsomag elkészítése és egy

visszajelző rendszer kidolgozása, valamint egy átfogó nyilvános adatbázis létrehozása volt.

Ezeknek a fejlesztéseknek az összessége és maga a tesztrendszer a Nemzeti Egységes Tanulói

Fittségi Teszt, röviden NETFIT nevet kapta.

Az Országos Iskolai Fittség mérési Kutatás során a kutatók a fittségi állapot három fő

komponensét vizsgálták a pályateszteken: a testösszetételt, az aerobkapacitást és a vázizomzat

158


fittségét, de a kutatás részét képezte egy a testnevelésórákkal kapcsolatos kérdéseket

tartalmazó kérdőíves felmérés, valamint egy egészségdiagnosztikai laborvizsgálat is. A

pályatesztek során háromféle mérést végeztek a testösszetétel jellemzésére, illetve hét

motorikus próbát, amelyek közül egy az aerob kapacitás, a másik hat pedig az izomerőt, az

erő-állóképességet és a hajlékonyságot jellemezte.

A NETFIT tesztrendszere a következő teszteket tartalmazza:

Testösszetétel és tápláltsági állapot mérése - testtömeg-index és testzsír-százalék

Ütemezett hasizom teszt - has izomzat ereje és erő-állóképessége

Törzsemelés teszt - törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága

Ütemezett fekvőtámasz teszt - felsőtest izomereje

Kézi szorítóerő mérése - kéz maximális szorító ereje

Helyből távol ugrás teszt - alsó végtag robbanékony ereje

Hajlékonysági teszt - térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

Állóképességi ingafutás teszt (20méter vagy 15méter) - aerob kapacitás

A tesztek végrehajtását célszerű úgy szervezni, hogy a tanulók egymást segítve és ellenőrizve

párokban dolgozzanak, és ismerjék meg az egyes tesztek helyes végrehajtásának módját,

illetve azt, hogy melyik teszt milyen képességet mér és a mindennapi életben milyen

körülmények között van szükségünk az adott képességre.

A NETFIT tesztrendszer alapvetően az általános iskolák felső tagozatos tanulói és a

középiskolások számára összeállított fittség mérési tesztrendszer, azonban a MDSZ

munkatársainak ajánlása szerint már az általános iskolák alsó tagozatában is érdemes

megismertetni a tanulókat ezekkel a tesztekkel, bár ebben a korosztályban még nem lehet cél

a maximális teljesítmény elérése, és a tesztek tökéletes kivitelű és önálló végrehajtása.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,

NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

159


1. Az iskola 20173. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg

először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

3. 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

- A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok)

minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott

általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017A tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program

teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén

ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot

kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola intézményvezetője;

- a nevelőtestület bármely tagja;

- a nevelők szakmai munkaközösségei;

- a szülői munkaközösség;

- az iskola fenntartója.

- intézményvezetői tanács

2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető

jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni

az intézményvezetői tanács véleményét.

3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a

fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség

hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

4. A pedagógiai program módosítása nem jár a fenntartó számára többletköltséggel.

160


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Vári Emil Társulási Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület

2017.május 25.

a2013. év 03. 27. napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség

megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma

és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

A Vári Emil Társulási Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon

jóváhagytam.

Kelt: 2017.

.................................................

intézményvezető

161

varisuli · web viewmegjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. tudjuk, hogy...

Documents