vasárnapi ujság - 45. évfolyam, 13. szám, 1898....
TRANSCRIPT
204 VASÁJWAPyJJSÁG. 12. J^L^j^J&JtWOWAl,
A női szépség emelésére, tökéletesítésére és fen-tartására legkitűnőbb, teljesen ártalmatlan, vegyt iszta és zsirmen-
tes készítmény a 7502
Margit Créme. '? Rövid idő alatt szüntet szeplöt,
májfoltot, pattanást, bőratkát (mit-'esser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránczokat és himlőhelyeket , m é g koros egyéneknek is üde bájos
arozszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint. M a r g i t h f t l g y p o r 60 kr, 3 színben. M a r g i t s z a p p a n 35 kr. M a r g i t f o g - p é p (Zahnpasta) 50 kr.
Kéazitő F Ö L D E S gyógyszertára, Aradon Daak P«renoi-ntoia 11. » .
Főraktár: T ö r ö k J ó i » e f g y o g j u o r t á r a , Budapesten Kiralv-ntcza 11.
Csak 4/2 forintért szállítom az én vil íghiin hnzó har-m o n i k á m a t a B O H E M I Á T hosszú billentyűkkel és valódi gyöngyházrátéttel. Két kettős hozóval és 11 hajtása erős fnjiatóval.eltörhPtetlen érczszegletvédövel. Minden hangnak m e g v a n a m a g a s a j á t bill e n t y ű j e , enné l fogva a harmon ikának r a g y s z e r ű az orgonához h a s o n l ó h a n g z á s a . Nagyság 40 hangú 2 ReK. 15'AX^ cm- *"50 frt 60 • 3 • 17 X 34 . 550 • 80 • 4 • 17</<X3*V> • 6-50 • Onoktatási iskola ingyen. Csomagolás %i portó 6'» kr., képes árjegy
zék Ingyen és bérmentve. 7305
ECG. SfHESTER Iiarmonikakészitíi és hangszer-kereskedés O r a a U t c . S z é t k ü l d é s u t á n v é t e l l e l .
Kicserélés megengedve. — I s m é ^ i d ü V magas jutalékot kapnak
K E S S L E R - f é l e
>IA<ÍI>A-B\4KE\0CS dermatologiai-tertpeutikus
alapon nyugvó összetételénél fogva az elismert legjobb szer korpa ellen, úgyszintén hajkihullás ellen.
M a g d a - h a j k e n ő o * több év óta kipróbálva, teljesen ártalmatlan, a k a j n ö v é s t előmozdítja és mint k i t f n ő ó v s z e r a gyakran elöfordaló haibetegségek ellen, még gyermekeknél is használatra
legjobban ajánlható. I - tége ly á r a 3 k o r o n a . 7587 Fíisiétköldési raktár: KESSJLER KEZSu-nél gyógjsierész Gyertyámos, (Torontál vármegye). Baktárak a .következő gyógyszertárakban: Budapesten: Török József, Király-ntcza 12., Dr. Budai Emil, Városháztér 7., Baditz Bóbert, József-körút 64. Pozsony: Czollner VJncze, Lőrinczkapn-út. Miskolcz: Banrch Gyula. Székes-Fehérvár: Say Kudolf, S/«£erf: Barosay Károly. Debreczen: Mihálovits Jenő. Arad: Földes Kelemen. Temesvár :1heoior Albert, Versecz: Küchler Béla. Karánsebes: Miiller F. Jakab. Nagy-Szeben: Molnár örökösei. Brassó: Jekelius Nándor, Kelemen Ferencz. Szász-Régen: Wermesoher Emil.
rekedtség ós el-n y á l k á s o d á s ellen
7 legjobb hatású szer a
BÉTHY-íéle pemetefticznkorka, m e l y ezen bajokat -gyorsan megszüntet i . Kapható m i n den gyógyszertárban. Egy dobo í ára 3 0 k r . 5 doboz
zal 1 f r t 5 0 k r é r t bérmentve ke ld 7264
Róthy Bóla gyógjmxaiia* Békéa-Osabán.
Csak' akkor valódi, na minden dobos fenekén aláírásom látható.
LOHSE v i lághírű k ü l ö n l e g e s s é g e i ••" a bőr ápolására. "»•
EAU DE LYS DE LOHSE.
H a t v a n é v óta f e lü lmúlhat a t l a n mint legkitűnőbb bőr-víz a t ö k é l e t e s ifjú ttdeség m e g t a r t á s á r a , valamint a n y á r i s z e p l ő , napsütés, pirosság, sárija foltok és az arcz m i n d e n t i s z t á t l a n s á g á n a k biztos eltávolítására fehérben és rózsasz ínben szőkéknek,
sárgában barnáknak. LOHSE liliomtej-szappan c s o d á s i l l a ta , t i s z t a s á g a és finomsága végett a legkitűnőbb toilette-szappan, drbja
6 0 kr., róz sasz ín 1 f r t Gyártmányúm Titórláíánál mél-MctMaek mindig figyelni a ciégre: G U S T A V L O H S E
46 Jigwrtr. 46 Berlin. u d v a r i U l a t u e r é u .
Kapható Ausstrla- l tagyarorssag- minden g70.7R.r-tarában éa Jobb Ulatszer-üxlete iben. 7497
r A világ legjobb sámfája** F Ö L D Y Á R Y I M R E férfi d i v a t é s f e h é r n e m ű
r a k t á r á b a n .
Budapest. IV., Koronaher- » • 4 p n czf<;-ut(-za 11. sz. és V I I I . , | | | , 3 U
Kerepesi-ót 9. 7578 Férfi ingek, Jásrer - áruk, vadász és eport-czikkek dns
választékban kaphatók. K e z t y ü h é s N y a k k e n d ő k ,
A b u d a p e s t i a s z t a l o s I p a r t e s t ü l e t v é d n ö k s é g e a l a t t á l l ó
BÚTORCSARNOK VIII. ker., Józse f -körut é s Bérkocs i s -utcza s zeg l e t én l evő Sváb-féle házban nagy mintvaktárt és vállaiati irodát nyitott, hol készleten
tart, dús választékban, kiváló minőségű bútorokat, e b é d l ő - , h á l ó - , u r i s z o b a és s z a l o n b e r e n d e z é s e k b ő l -
Ezzel mód van adva a n. é. közönségnek özvetlen a készítő asztalos mei-terektől jó b ú t o r o k a t j u t á n y o s á r o n készen venni, esetleg megrendelni. I ovábbá megtekintésre ajánlja a testületnek saját házában levő ál
landó kiállítást is. 7617
Nagy korkép a szabadságharczbol
BEM és PETŐFI N a g y - S z e b e n b e v é t e l é n é l 1849.
Idíiliató mindennap reggel 9 órától. nm
Aréna-ut 70. ss. — Belépő dij 50 kr.
Üdvös tanács. Köhögésnél, rekedtségnél, a torok és légzési szervek mű
ködési zavarainál E g g e r biztos hatású
MELLPASZTILLÁI veendők. (1 doboz 50 kr. és 1 fr t Próbadoboz 25 kr.) A gyomor rendetlen működésénél radikális hatásúnak
bizonyultak 7230
Egger Szóda-Pasztillái. (1 doboz 30 kr.) Mindkét szer kapható minden gyógyszer
tárban. — Fő- és 8zétköldési raktár Magyarországon:
„Nádora-gyógyszertár Budapest, Váezi-körnt 17. sz.
D o h á n y z ó k !
Czigaretták papir nélkül!
MOPS
SVPBmOJHBS Tollszopóka szivarkik szabadalm. szűrövei.
BAYONETAS árjegyzéket díjtalanul küld 7349
E G G I M A N N & H É D I G E R , B I E I i S c h w e i z -Vezérügynök Magyarország részére :
W e i s s é s L a n g e r czég Budapest, VI . Szerecsen-uteza 8 .
KIRÁLYNO-ARCCRÉME, legjobbnak ismert araaepitö a világon.
**•" , r c c r é m e a legrövidebb idí aUtt eltávolít az arczról minden bírtisztátlanságot, u. m. neplS. f j ; « « « > m « M W l . r t b . 8 ^ { í i • h í r S ! * ü d é T * t e s l i - Teljesen ártalmatlan. Mgy tégely 70 kr.,
' **?a*Vii°-«reme izappan 1 drb f ? í ' - r Kir&WÖ-hGígypor 1 dobom 70 krajczár. SzetkQl-
dési főraktár:
Temesyáry József Angyat-gpómszertára
Zombor, Jókai-tér 2. Budapesten Török Józxefg szertárában, Király ntoa 1
F e k e t e s e l y e m k e l m é k
legszolidabb featéstlek, a kellemes viselés- cs tartóssaeért ÍAMII .̂ levéllel. Magánosok részére közvetetlen megrendelLi foríé igazi gyári árak mellett vámmentesen házhoz szállítva p ' meg ezer elösmerS irat. Hinták, fehér éi színes selvom'kíi • r
bérmentve küldetnek. 'yemoöl u,
GRIEDER ADOLF ÉS T»A kirá ly i szá l l í tók
selvemkelme-gyárak szövetsége Zürich. 7375
A legszebb élő virágokat, esküvői és egyéb csokrokat , alkalmi koszorúkat, d í sznövényeket és virágokat lejgutányosabban
szál l í t
REINISCH TESTVÉREK kereskedelmi kertészete, VII. kerület, Gizella-nt 33. siám.
VIRÁGCSARNOKA Deák-tér, a földalatti villamos vasút kioszkjában.
Vidéki megrendelések postafordultával a leggondosabban 7527 eszközöl te tnek.
j#r Mindenütt dic&eiü a híres Maehleid-féle
Kecskeméti Hatása a kecskeméti növény-szappannal oly m e g l e p ő és e l i s m e r t , milyet e téren szépítőszer el nem ért és fö-
~ lül nem múlt. Egyik jó tu--^lajdonsága, hogy ártalmas
utóhatása sohasem lesz. Egy t é g e l y á r a haszná la t i u t a s í t á s s a l 5 0 kr . Egy d r b k e c s k e m é t i növénys z a p p a n 3 2 k r . Kapható:
Farkas Iguácz M á t y á s k i r á l y gyógyszer t á r á b a n K e c s k e m é t e n . Budapesten: Török, Dr. Egger, Baditz B. és Fónagy J. gyógyszerész uraknál. 7602
Millenniumi nagy éremmel kitüntetve.
D E H M A L KÁROLY Zongora-gyáros és kölcsönző intézet.
BUDAPEST, ™» IV., Károly-körut 20. BZ. Z o n g o r á k , p i a n i n o k és r ö v i d z o n g o r á k dús v á l a s z t é k b a n , használt
z o n g o r á k eladása. Btf Javítások és hangolások olcsón eszközöltetnek. • *
A modern vegyészet hatalmas haladása és az ebből származó számtalan cosmetikus készítmények sem voltak képesek a 30 éven át bevált
Dr. Lengiel Frigyes-féle
Nyirfabalzsamot elnyomni, a legjobb bizonyíték tehát, hogy itt egy valódi, a természet által nyújtott szépitőszerről van szó. Ezen nyirfabalzsam egy sajátságos 30 évi gyakorlati . vegyi eljárás alapján praeparáltatik és osak azután jön forgalomba. Ezen folyadék hatása, hogy a b ő r f e l s ő h á m j a i t l a s s a n k i n t l e h á n t j a á s ex á l t a l aa a l s ó t i szt í t o t t b ő r fiatal s z í n b e n é s ü d e s é g b e n j ö n n a p v i l á g r a , m e g s z ü n t e t m i n d e n n e m ű k i ü t é s t , szeplot, v ö r ö s f o l t o k a t á s a n y a f o l t o k a t , s i m í t j a a ran-o z o s b ő r t á s a h i m l ő h e l y e b e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o s z l a t j a á s az a r c z b ő r n e k ü d e ás egészséges
s z i n t k ö l c s ö n ö z .
Egy korsó ára használati utasítással együtt lfrt W kr. A nyirfabalzsam hatásának támogatására Dr. Lengiel
_ Frigyes-féle J74** H T B e n z o e szappan *^B
ajánlatos. Egy darab ára 6 0 és 3 5 kr. Baktáron nunden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország részére T o r o a
J ó z s e f gyógyszerésznél Budapest, Kírály-nteza 1*
Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-uUaa i)
l é g csak rövid ideig! Feszty társaság körkép palotájában
Városliget 7368
Krisztns a keresztfán és Jeruzsálem
óriási körkép. Látható. reggel 9 órától este 4 óráig.
Ai esti órákban -villanyrilágitásnál. Belépő dij 5 0 kr.
Gyermekjegy SO krajc>s&r
13. SZÁM. 1898. BUDAPEST, MARCZIUS 27. 45. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSAG és í egész évre
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt j félévre — egész évre 1 2 frt
6 • Csupán a VASÁRNAPI ÜJSÁG egész évre 8 frt félévre — 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre 5 ——
félévre — 2 . 5 0 Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.
GAJZÁGÓ SALAMON. 1830—1898 .
HAZÁNK új alkotmányos korszakának első
alkotó munkásai egyre gyérülnek. Évről-évre apasztja számukat a mulandóság
változhatatlan törvénye. A jelen márczius hó 9-én Gajzágó Salamon, az állami számvevőszék nyugalmazott elnöke s főrendiházi tag költözött el, ki munkás életét kora ifjúsága óta a haza szolgálatában töltötte, híven és példásan megállva helyét mindenütt, a hová tehetségei alapján a bizalom vagy a közérdek hivő szava állította.
A kiváló férfiú nyilvános szereplése több ízben adott rá alkalmat, hogy személyével és pályafutásával a «Vasárnapi Uj-ságn is foglalkozzék. így most elhunyta után elégnek véljük rá vonatkozólag csak azokat a főbb adatokat föleleveníteni, a melyek közhasznú tevékenységben eltöltött, 68 évre terjedt életét közelebbről jellemzik s emlékezetének maradandóságát biztosítják.
Gajzágó Salamon erdélyi nemes családból, de nem Erdélyben, hanem a kunsági Túr-Pásztón született 1830 február 2-án, hová szülői Szamos-Újvárról költöztek. Atyjának tizennyolcz gyermeke közül ő 'ált ki különösebben, s ő emelkedett legmagasabbra a közéletben. J°gi tanulmányainak végeztével gróf Széchenyi István mellé került Patvaristának s az ifjúsági mozgalmakban tevékeny részt vett. 1848-ban beállt honvédnek s a csatáméi n szerzett érdemeiért hadnagyi i g haladt elő; de a móri csatában foglya esett s csak 1849 ok*- végén szabadult ki, mikor mmt alig 20 éves ifjú Erdélybe nemai birtokára vonult s gazdál-
odassal, tanulással és irodalmi munkássággal foglalkozott éveken 7. KeQdesen SaUbánk álnév alatt T. "^Pwrialmi dolgozatokat. A ^mairással is megpróbálkozott s
kessy. czünű drámája, melylyel v á ^ r a n y P á l v a d í j a t nyert, a kolozs-
e a a budapesti színpadon is
tetszést aratott. Már ismert nevű író volt, mikor báró Thoroczkay fiatal özvegyével, Matskássy Katalinnal házasságra lépett; e házasságból egy leánya (Lukács Béla volt kereskedelemügyi miniszter neje) és két fia származott.
Az új alkotmányos korszakot megelőző években a közpályára lépett. Belső-Szolnokmegye főjegyzőjévé lett. Majd Szamos-Ujvár két ízben is megválasztotta a szebeni országgyűlésre, hol azonban ő a Magyarországgal való egyesülés más híveivel együtt egyszer sem jelent meg. De annál inkább megjelent a kolozsvári országgyűlésen 1865-ben, mint szintén Szamos-Újvár képviselője, mely városnak azóta 1870-ig a pesti országgyűlésen is folyvást ő volt a küldöttje, s itt annyira kitüntette magát, főleg a bizottsági
GAJZÁGÓ SALAMON.
Ellinger Ede fényképe után
üléseken, hogy aztán az a bizottság, a mely az 1868-diki bonyolult zárszámadások megvizsgálására küldetett ki, őt választotta meg elnökévé. Azon túl fokról-fokra emelkedett. A képviselőháznak, hol eleitől kezdve a Deák-párt buzgó tagja volt, 1866-ban másod, — 1869-ben pedig első alelnökévé választatott. A hetvenes években tevékeny részt vett a róm. katholikus egyház önkormányzatával foglalkozó tanácskozásokban s buzgó harczosa volt a kisebbségnek, melyet szabadelvű katholikus töredéknek neveztek.
A képviselőház alelnöki székéről másfél évi sikeres működése után az akkor fölállított állami számvevő szék élére jutott, mint az új intézmény első elnöke, mely fontos és nagy felelős
séggel járó tisztet 22 éven át közmegelégedésre viselte. Ez állásában nemcsak a kezdet nehézségeit sikerült legyőznie, hanem az új intézmény működését oly szerencsésen irányozta és állandósította, hogy az ma egyik legtökéletesebb szerve alkotmányunknak.
Az ernyedetlen munkában végre megfáradva, 1892-ben lemondott számvevőszéki elnöki méltóságáról s nyugalomba vonult, magával vivén becses jutalmul a király teljes elismerését és az egész ország tiszteletét. Üdvös munkásságával szerzett érdemeiért 0 Felsége azzal tüntette ki, hogy a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki, majd pedig a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. Ezután is hű maradt egész politikai pályája hitvallásához, a szabadelvűséghez, melytől semmi el nem tudta volna tántorítani.
Gajzágó Salamonban olyan ritka ember tűnt le, a kinek tehetsége és szerencséje egész életén át mindig arányban volt egymással.
Temetése rendes lakóhelyén, Budapesten márczius hó 11 -én történt nagy részvét mellett. Halálát gyermekein s nagy rokonságán kivűl kiváló műveltségű második neje, Fiuk Paula asszony gyászolja.
206 VASÁRNAPI ÚJMa 13. SZÁM. 1898. ^ÉVFOLYAM.
PETŐFI ÖCSCSÉRŐL. Irta Sipos Soma. (Vége.)
Petőfi István költeményei közül, melyek elszórtan jelentek meg az 50-es évek szépirodalmi lapjaiban, bemutatunk itt néhányat. Egyik költemény akkori lelki állapotát tükrözi, midőn a reá mért katonai rabságnak kiállása után — 1853-ban — hónába térve, emlékeinek romjain andalgott. E költemény így szól:
Temetőben. Elhagyott, leomlott sírhantok közt járok, A romboló idő lépett, tiprott rajok, Be is roskadának. És a mit az idő megkímélt, meghagyott, Kegyelet, szeretet gondtalan átadott A mulandóságnak.
Itten egy sirhalom keresztje kidőlve, A másik a nélkül, sűrű gazzal födve, Alig látszik halma; Mellette egy törpe ákáczfa búsúlgat, Ki tudja, mióta . . . már rég széjjel porladt A boldogult hamva.
Amott tört keresztek, odább kidőlt sirkő, Pusztított itt ember, pusztított az idő Egyiránt, fájdalom! Hol vannak a szülők, nő, férj, testvér, barát? Mért nem jő megnézni a szeretet halmát, Segítui a bajon ?
Jól mondják: «temetés a végső tisztelet*, liitkán éli azt túl barátság, szeretet, Mert hisz' nem sokára Nem kerül egy könycsepp, egy nefelejts virág — No de ilyen volt rég, s marad is a világ — Az elhunyt sírjára!
Ámde ha az ember feled s háládatlan. Természet-anyánknak mindenre gondja van, Mindenre gondol az ; Sírokat zöld bársony szőnyeggel vonni be, 8 tarka virágokat himezgetni bele Küldi el a tavaszt.
Mit ember megtagad, megadja azt az ég, Gyakorta hullatja részvétteljes könnyét, 8 üdítő harmatiít. Eljő a napsugár örök szerelmével, És az ég könnyeit felcsókolja hévvel, S itt mereng naphosszát.
Utána jő az éj csillagos fátyollal, És a vándor szellő bánatos sóhajjal Megpihenni tér itt; Élőknek érthetlen nyelven szól beszéde, De a mit az élő soha meg nem érte. Tán a holtak értik.
Vándor vagyok én is, messze földről jövök, Egy mohlepte sírra fáradtan ledőlök, Reája borulok. Oh milyen jól esik megnyugodnom itteu ! . . . Fájó örömében kicsordul a szívem, S könnyeket hullatok.
Fogadd be, bús halom, fogadd e könnyeket. Szivemből erednek, keblem híven rejtett Kincsei valának. Éveken át vártam, vártam én e napot; Hulljatok könnyeim, sírjára hulljatok Apám-, s jó anyámnak.
Nem hoztam virágot, nem hoztam koszorút, De hoztam fiúi forró szerelmet s bút, Leghűbb barátimat; Velem voltak mindig, a hol jártam-keltem, Közöttük osztám fel árván maradt lelkem 8 borús napjaimat.
Tél van a keblemben, — oly rideg az élet!... S nem melegíthet fel forró ölelésed Lelkem, édes anyám! . . . Majd összerogyok az élet terhe alatt, S hiányzik tanácsod és biztató szavad, Szeretett jó atyám!
Félre a panaszszal!... Nem azért jöttem én, Hogy elmondjam, milyen kérlelhetlen, kemény A sors én irántam. Tőletek tanultam, miként kell viselni ínséget és nyomort, tűrni és szenvedni Ti tőletek láttam.
Ide jövök én majd, mint révbe a hajós, Ha zaklatott lelkem fájdalomtól zajos, Itten megpihenek.
Lengjen fölöttetek ájtatos csend s béke, Miként szivem fölött jóságtok emléke, S most — Isten veletek!
És te, vándor szellő, vidd el üdvözletem Annak, kinek sirját sehol sem lelhetem, S mondd neki, hogy — élek! . . Élek, mint tört ága a kidöntött fának, Melyre az életnek madári nem szállnak : Vágyak és remények.
Következő költeményében költői erővel festi a pusztai életet:
Csikós élet.
Csikós vagyok, tágas puszta királya, Birodalmam az alföldnek rónája, Dombja, halma, a meddig csak szemem lát; — Tengerem a rengő tündér délibáb.
Szerény lakom kis cserényem s tetejét Képezi a csillaghlmes hajlott ég ; Nap, hold, csillag váltva adnak világot, Sötét éjben czikáznak a villámok.
Puha ágyam harmatos fű és subám, Fejpárnám a báránybőrös nyeregfám ; Nem kell nekem ennél nagyobb kényelem, Tollas ágyát senkinek sem irigylem.
Virágillat jár itt szellők szárnyam, Nehéz gondok nem zavarják álmaim. Piros hajnal üdvözöl, ha ébredek, S a pacsirta zeng felettem éneket.
A nap ellen karimás kis kalapom, Elegendő árnyat adó sátorom. S ha fergeteg nyargal végig a pusztán, Legyűröm azt, s kifordítom a subám.
Az ég alja szentegyházam s oltárom, Reggel-estve megemelem kalapom. S mit anyámtól tanultam, egy éneket, Eléneklem, s áldom azt, ki teremtett.
Bársony lovam, régi szolgám, hű pára, Sejti, hová . . . ha felülök hátára, S ha szorítom czombjaimmal oldalát: Elhagyná az ég kilökött csillagát.
Birodalmam leggyönyörűbb virága: • Puszta-gazda» szép hajadon leánya ; () egyetlen féltett kincsem, gyémántom, Kivel szívem s királyságom megosztom.
liagj'0g a nap, leng a szellő csendesen, Vágtat lovam, mint a villám, sebesen. Üldözőbe vett engem a szerelem, Csak babámnál, sehol másutt, menhelyem.
Véres tajték foly le lovam oldalán, Fáradságtól arezom bágyadt, halavány. Hej ! de szívem úgy megdobog, úgy örül, Majd kiugrik, majd kiszökik helyébűi!
Közel vagyunk, nosza rajta, jó lovam ! Galambomnak, tudod, hogy rád gondja van. Kipihenünk . . . és arezom is kipirul, Tüzes csókjait ha szedem ajkirúl.
Petőfi István új tűzhelyén, a csákói pusztán, csakhamar érezni kezdé az egyedüllét sivárságát s nősülésre gondolt.
Választás dolgában nem kellett sokáig tétováznia, mert már, mint a Gaylhoffer család gyermekeinek nevelője, gyöngéd érzelmeket táplált Gaylhoffer Antónia iránt, kit némikép tanítványának mondhatott, mert bár akkor már gyermekruháiból kinőtt, szívesen részt vett olykorolykor ő is a tanórákon. Petőfi István nevelős-ködésének megszűnte után is fentartotta a jó viszonyt a családdal, s a szép Antóniával szőtt bizalmas ismeretség csakhamar kölcsönös vonzalommá érlelődött.
Eredeti kéziráta nyomán közlöm Petőfi Istvánnak azon költeményét, melyben menyasszonyává avatja a szeretett leányt.
E költemény keletkezésének története az, hogy az 1858-ik évi márczius hó 17-én a Gaylhoffer család az apa tiszteletére Sándor név-estéjét ülvén, Antónia egy gyönyörű koszorúval lepte meg az ott szintén jelen levő Petőfi István tazon kijelentés mellett, hogy a koszorút Petőfi Sándor emlékére kötötte. Petőfi Istvánt annyira meghatotta a kegyelet ezen gyöngéd
jele, hogy érzelmeinek a következő költeményben adott kifejezést:
S á n d o r e s t é j én. (Márczius 17. 1858.)
Könnyeim peregnek, Az iránt, ki nekem Szívem majd megszakad, Nevet szerzett, hagyott, Kimondhatlan öröm S dicsőült szelleme Édes terhe alatt. Századokig ragyog. Ajkaim megnyílnak, De szavam elakad. Egymást üzi bennem Érzelem, gondolat.
S mindössze is miért ? Egy kis koszorúért, Mit el nem cserélnék A világ kincséért. Barna kis leányka, Kezeid kötötték, Megmutatni vele Kegyeleted jelét
Mit adjak cserébe, Mit adjak én érte, Mi a koszorúval Értékben fölérne ?
Virágért virágot, Melynek földje szivem, Örökké virulót, Fogadd el — szerelmem. S legfőbb boldogságom Lesz, hogyha nekem jut: Homlokodra tűzni Menyasszony koszorúd!
Petőfi István hő óhaja teljesült; Antónia menyasszonyává lett; az 1859-ik év tavaszán Pesten oltár elé vezette, s onnan puszta-csákói házába vitte.
De mily játéka a sorsnak! Midőn már a sokat küzdött férfiú elérte vágyainak netovábbját s kiköthetett a családélet mosolygó révpartján; midőn a leviharzott múlt után eszményképével méltán örülhetett a jelen boldogságának: a sors csapása akkor érte őt gyorsan, váratlanul sújtva alá.
Neje, a végtelenül szeretett, bálványozott nő, pár heti zavartalan együttlét után, egy napon hirtelen elhagyta, hogy soha többé vissza ne térjen hozzá. Pedig szerette férjét, szívből szerette azzal az eszményi szerelemmel, mely nem tűr megalkuvást . . . Egy félreértés, mely a nő feltékenykedéséből támadt, választotta el őket és bár törvény szerint soha sem váltak el, az életben többé nem találkoztak, s a nő csupán a ravatalon, huszonegy év múlva látta viszont az elhagyott férjet, keserű könyeket hullatva a balvégzetű frigy emlékei felett.
ímhol a Petőfi család fátumszerű boldogtalanságának nyilvánulása egy szinte alig ismert eseményben.
Tövist hordott tehát szivében a férfi; de férfi maradt, s vesztett boldogságáért soha sem hallotta őt panaszra fakadni senki.
Mig mást ily szívtépő csapás a kétségbeesésbe kerget, vagy legalább is kizökkent szokott útjából : ő, az erős lélek, még nagyobb buzgósággal látott elvállalt tisztének betöltéséhez, innentúl ebben találván minden vigaszát.
Petőfi István, mint a gondjaira bizott nagy uradalom igazgatója, minden idejét annak felvirágoztatására fordította, s ő, a főnök, volt a gazdaság legpontosabb alkalmazottja; de viszont megkívánta mindenkitől kötelességének hű betöltését, s ezáltal maga mellett olyan tisztikart teremtett, mely ritkította párját. Nagy tekintélye volt az összes gazdasági alkalmazottak körében, mert ő a kezelése alá bízott uradalomnak nem csupán igazgatója, de úgy szólva korlátlan ura volt.
A gondjaira bízott gazdaságot, régi, kezdetleges állapotából a virágzásnak olyan fokára emelte, melyre az Alföldön is kevés példa volt, úgy, hogy a csákói termények csakhamar minden kiállításon a legelső kitüntetésekben részesültek, s oly hírre kaptak, hogy nagy részök vetőmagnak vásároltatott. Az állattenyésztés terén is elismert szaktekintély volt, s ezen elhanyagolt gazdasági ág föllendítésére is sokat tett az Alföldön. A gazdaság ménese, gulyája messze földön elhíresült, s az angol faj sertések behozatala mellett ő alapította meg a Geiszt-féle híres juhászatot is, melynek faj-állatjai nemcsak
1898. 45. KVFQLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 207
a hazai, hanem a külföldi szakkörök figyelmét is felköltötték s a kiállításoknak valóságos díszpéldányai voltak.
A politika nem volt Petőfi Istvánnak kenyere; annak hullámveréseitől távol tartotta magát. A társasélet örömeitől nem zárkózott el. A zajos vigalmaknak azonban nem volt barátja, de a meghitt, bizalmas baráti kör annál inkább vonzotta. Különösen kedvelte a vadászösszejöveteleket, s ezekben bő része volt, mert Békés-megye téres pusztáin egymást érték a kör- és hajtóvadászatok. Híresek voltak az általa rendezett csákói körvadászatok, melyekre nagy számmal sereglett össze a vidék értelmisége, mely bálványozta «Pista bácsit", mint őt bizalmasan szólították, s méltán, mert ő nála jobb barátot, vendégszeretőbb házigazdát képzelni sem lehetett.
A bizalmas vadászlakomák alatt szelleme csak úgy sziporkázott. Ötletei, szójátékai elárulták ilyenkor játszi költői kedélyét. De tréfái soha senkit nem sértettek, noha szerette a nyegleséget csipkedni.
Bizalmas körben szívesen beszélt mozgalmas múltjáról, családi emlékeiről s különösen nagy nevű bátyjáról. Egy ízben, a nagy költőről lévén szó, valaki azt a megjegyzést tette, hogy gyakorlati életirány szempontjából igen nagy különbség van Petőfi Sándor és ő közötte.
Érdekesen fejtette ki erre Petőfi István, hogy nagyon csalódnak azok, a kik Petőfi Sándort a megélhetés terén impraktikus embernek képzelik; épen ellenkezőleg, valódi genialitást fejtett ki e részben, midőn szűkes jövedelméből nemcsak fennakadás nélkül meg tudott élni, hanem még szüléit is segélyezte. Mindezt helyes beosztásának köszönhette, s e részben határozott elvei voltak, melyektől soha el nem tért. Jót állok érte, — monda Petőfi István, — ha Sándor csak tiz éven át is rendelkezhetett volna az én inspektori fizetésemmel, egy kis vagyont gyűjtött volna belőle, míg én szépen elköltőm a jövedelmemet. ;Pedig Sándor soha sem verte fogához a garast, de felettébb tudott a pénzzel bánni.
Bátyja daezos jelleméről is sokat beszélt. Meghátrálásról, megadásról soha tudni sem akart, s ezen jellemvonása készítette elő végzetét.
Jól járt, hogy elesett, jegyezte meg egy ízben fájdalmasan; mert, ha elfogják, biztosan kivégzik ; s ha megmenekülhetett volna: azt hiszitek, hogy künn tudott volna maradni ? Nem! Biztos vagyok benne, hogy haza jön, haza jön még akkor is, ha tudja, hogy itthon az akasztófa vár reá!
Bátyja hátrahagyott nagy számú kéziratait es emléktárgyait gondosan őrizte és szívesen mutogatta vendégeinek. Ez ereklyék — Petőfi István végrendeleti intézkedéséhez képest — ma a Nemzeti Múzeum könyvtárában őriztetnek.
Sógornőjével, Szendrey Júliával, s ennek férjevei, Horváth Árpáddal, igen szíves viszony
án állott, s unokaöcscse, Petőfi Zoltán, a nagy to fia n-ánt valódi atyai gondossággal visel-ett. A szünidőkre rendesen levitte őt Puszta-
z o r a ' 8 később, minthogy Zoltánt a fővárosi
zajos elet vonzani kezdette, s e mellett gyakrabban betegeskedett is, — egészen magánál fogta
1865—66-iki iskolai évben a szarvasi ^angelikns főgimnáziumba vitte a VH-ik osz-a y végzésére. Szarvas közel esvén Csákóhoz,
w Fénykép után rajzolta Háry Gyula.
PETŐFI ZOLTÁN GYERMEKKORI ARCZKÉPE.
Petőfi István úgy vélte, hogy felügyelhet a szép tehetségű ifjú haladására, s különben is tagja lévén a főgimnázium igazgató tanácsának, jól ismerte annak jeles tanárait, kiknek vezetésétől a legjobb eredményt várhatta.
Valódi atyai gondossággal járt el itt a fiú érdekében; lakást, ellátást fogadott neki jó helyen, s beajánlotta őt a tanárokhoz, kik szeretettel fogadták a nagy költő fiát. De Zoltán csakhamar hódolni kezdett itt is a fővárosban kezdődött mulatozó hajlamainak, s egyre-másra összeütközésbe jutott az iskolai törvényekkel.
Petőfi István előbb kérleléssel, később szigorral kivánt hatni reá; de hasztalan. Zoltán nem volt képes uralkodni magán s hol az egyik, hol a másik mulató helyen tűnt fel. Különös kedvvel látogatta a paraszt lakodalmakat, hol igen szívesen látott vendég volt s deli alkata, ügyes táneza, behízelgő modora mindenki tetszését megnyerte. Nem sokára nyűgnek tekintette a fegyelmezett iskolai életet, s a mint az első vándorszinész-csapat beállított Szarvasra: azonnal színésznek akart felcsapni; de a színigazgató okosabb volt, semhogy Petőfi nagyreményű fiát befogadta volna, sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot a gimnázium igazgatójának, Tatay Istvánnak, ki Zoltán sorsát szivén hordva, szigorúan megleczkéztette őt.
De ekkor már minden intés hiába való volt. A mit egyszer Zoltán a fejébe vett, azt ki nem verte onnan többé senki. Most már minden áron színész akart lenni, s mert czélját Szarvason el nem érhette, bucsúzatlanúl neki indult a nagy világnak.
Képzelhető, hogy Petőfi Istvánt, kinek Zoltán a gondjaira volt bízva, mily érzékenyen bántotta ez a diákos szökés, miről Zoltán házi gazdájától még az nap értesült. Az erélyéről ismeretes férfiú azonnal kocsira kapott, s nem pihent, mig Zoltánt, ki a szomszéd vármegyében, Mező-Túron, egy vándorszínész-csapatnál húzódott meg, föl nem kutatta.
Minden szabadkozás, sőt ellenkezés mellett is rögtön magával vitte őt Csákóra, azzal a szándékkal, hogy ott személyes felügyelete alatt, mint magántanuló folytassa tanulmányait. Zoltán ki is húzta nála tavaszig, a mibe belejátszhatott az is, hogy később kitört beteg
sége ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Tavaszra azonban visszanyerte régi rugékonyságát, s most már nagybátyja tudatta vele, hogy a VH-ik gimnáziumi osztály második félévére személyesen iratja be őt magántanulónak Pesten, hogy az elmaradt vizsgálatot letehesse.
Zoltán e tervezgetésekre azzal felelt, hogy egy napon hirtelen eltűnt Csákóról, s egyenesen Debreczenbe ment, hol az akkori szini intendáns, Szabó József, nem tudván kitérni ostromló kérelmei elől, 30 forint havi fizetéssel segédszerepekre azonnal szerződtette, rögtön értesítvén családját a dologról.
Az édes anya, kinek egészsége ekkor már különben is felettébb meg volt rendűive, teljesen kétségbe esett a nem várt fordulat miatt, mert ő minden áron el akarta vonni Zoltánt a színészettől; de Petőfi István — teljesen tisztában lévén a helyzettel — azt tanácsolta: hagyják egyelőre sorsára, mig a kiábrándulás magától be nem következik, s a család tényleg
várakozó állást foglalt el Zoltán pályaválasztására nézve.
A következmények igazolták Petőfi István fölfogásának helyességét. Zoltán, ki irodalmi kísérletekkel is próbálkozott (pár költeménye a«Vasárnapi Ujság»-ban is megjelent), gyenge színésznek bizonyult. Alakja, megjelenése tetszetős volt ugyan, de fátyolozott hangja miatt nagyobb szerepekre nem vállalkozhatott. Mindamellett 1869. év őszéig megmaradt e pályán, inkább a zajos élet, semmint hivatás által vonzatva, melynek hiányát maga is mind jobban kezdvén érezni, egy napon — a színészeiéiből teljesen kiábrándulva — beállított Csákóra nagybátyjához, ki tárt karokkal, atyai örömmel fogadta a megtértet, s a gazdászati pályára kívánta előkészíteni; de — sajnos — Zoltán egészsége ekkor már hanyatlóban volt, s bár Petőfi Istvántól is segítve egymás után több bel-és külföldi gyógyfürdőbe ellátogatott, a pusztító kór, a tüdővész, többé feltartóztatható nem volt, s Petőfi Sándor egyetlen fia 1870. évi nov. 5-én, alig 22 éves korában megszűnt élni.
Szegény Zoltán, korán tisztában volt bajával. Petőfi István mutatta nekem azt a gyászjelentést, melyet Zoltán két évvel halála előtt, a gyászjelentések szokott alakjában, a nyomott betűk utánzásával saját haláláról készített Puszta-Csákón. így kaczérkodott ő a halállal, holott a tüdővészesek tudvalevőleg rendesen utolsó perczig hiszik felgyógyulásukat. De a Petőfi-vér mindig bátran szembe tudott nézni a halállal!
Képzelhető István fájdalma, midőn meg kellett érnie az egyetlen Petőfi-sarj halálát, kihez egykor annyi szép remény fűződött!
Egyedül, minden családi köteléktől megfosz-tottan állott most már ő, s nem egyszer sóhajtozott élő, de reá nézve mégis rég meghalt neje után, kit egy boldogtalan perez szeszélye ragadt el mellőle; de a közeledéstől — bár e nőt szivéből szerette mindvégig — hibátlanságának tudatán alapuló egyik főjellemvonása, férfias büszkesége folyton visszatartotta. Ugyanígy gondolkozott neje is, és mindketten egy élet boldogtalanságával fizették meg szívok büszkeségét.
A családi életben szerencsétlen férfiúnak egy vigasza maradt, azon szíves viszony, melyben a derék Geiszt családdal állott.
A családfő, id. Geiszt Gáspár, korán felis-
208 VASÁRNAPI UJSÁG. 13. SZÁM. 1898. 45. KVFOLVAV
merte Petőfi Istvánban a maga emberét, s nem késett őt korlátlan rendelkező joggal nagy birtokai élére állítani. A következmények igazolták határtalan bizalmát, mert Petőfi István évről-évre emelte a gondjaira bizott nagy birtokok jövedelmezőségét, úgy, hogy méltán tartotta őt mindenki a vagyonában rohamosan gyarapodó Geiszt legfőbb szerencséjének.
Id. Geiszt Gáspár halála után (1873-ban) a család korán elárvult gyermekei második atyjukként tisztelték és szerették őt, s viszont ő is teljes vonzalommal viseltetett irántuk.
Petőfi István erős testalkatú és egészséges férfiú volt. Az 1880-ik év lejéig, mikor 55-ik évébe lépett, a
betegséget csak hirből ismerte; ekkor azonban egészen váratlanul mellgörcsökről kezdett panaszkodni, de a bajjal nem igen törődött s dolgait szokása szerint végezte.
Baja azonban egyre sűrűbben jelentkezett, s az 1880-ik év ápril 28-án legmeghittebb barátait, Zlinszky Istvánt és Dérczy Ferenczet sürgősen magához kéretvén, kijelentette előttük, hogy halálsejtelmei miatt végrendeletet kíván tenni s őket kéri fel tanúkul.
A megdöbbent jó barátok semmikép sem találták ugyan indokoltnak a látszólag egészséges férfiú sötét sejtelmeit; de kívánságát, határozott akaratához képest, teljesítették, s a rendszerető férfiú terjedelmes végrendeletet állított ki, melyben örököséül — igen jellemzően — tőle 21 év óta távol élő nejét nevezte ki, s e mellett minden apróbb tárgyáról rendelkezett, emlékül hagyván azokat barátainak, s a gazdaság alkalmazottjainak. Bátyja összes kéziratait és emléktárgyait a Nemzeti Múzeumnak hagyta, hogy azok a nyilvánosság elől el ne vonassanak.
Átesvén ezen dolgokon, barátai vidám beszélgetésbe eredtek vele. Egyszerre azonban arcza ijesztően elsárgult, szava elállt, s csak perczek múlva tért magához. Aggódó barátait azzal nyugtatta meg, hogy az egész nem egyéb a mellizmok görcsös bantu Imánál, mi azonban felettébb kínozza őt.
Barátai leverten távoztak ; de gondolni sem mertek arra, a mi oly hirtelen bekövetkezett. Petőfi István harmadnapra halott volt. Az 1880-ik évi május hó 1-én szívszélhűdés vetett véget nemes életének.
Temetése az egész vidék értelmiségének jelenlétében ment végbe; a temetést még megrázóbbá tette nejének, most már özvegyének jelenléte, ki mesz-sze földről sietett ide, hogy elsírja elvesztett boldogságának legkeserűbb könyeit.
Hamvait a puszta-csá-
A földgömb épületének átmetszete.
kói uradalmi sírkertben helyezték örök nyugalomra. Sirja fölé a Geiszt-család kegyelete díszes emlékkövet emelt, melyen ez egyszerű felirat olvasható: oPetó'ft István sz. Í825. t i880.«
A NAGY FÖLDGÖMB A PÁRISI KIÁLLÍTÁSON. Az 1900-ki párisi kiállításnak egyik legérde
kesebb és legtanulságosabb tárgya lesz az a 26 méter átmérőjű óriási földgömb, melyet egy
A földgömb épülete a Trocadero két tornya között.
AZ 1900-IKI PÁRISI VILÁGKIÁLLÍTÁSRA TERVEZETT ÓRIÁS FÖLDGÖMB
szaktudósokból álló társaság készít a világhírű földrajzi tudós Beclus Eli-sée vezetése alatt, mely tehát több mint kétszer oly nagy lesz, mint a minő nagyságú földgömböt eddig készítettek. Beclus nem rég adta be kérvényét Paris város hatóságához, hogy ennek a tudományos csodának a kiállítás területében helyet engedjen s egyúttal bemutatta az épület rajzát melyet mi is közlünk.
A kiszemelt hely a hires Troeadero palota háta mögött volna s azzal összeköttetésben állana oly módon, hogy a palota tornyából át lehetne menni belé. Az épület érczkerettel körülvett óriási gömb, melyet csigaszerű lépcsőzetek vennének körűi, hogy a nézők az óriási gömb minden részét kényelmesen közelről megtekinthessék, ezenkívül összeköttetésben volnának vele képtárak, diorámák, egy az emberi nem fejlődését feltüntető kis múzeum, továbbá kávéház, emelőgép és ennek gépháza. Az egésznek tervezetét Bonnier Lajos építész készítette s különösen az átmetszetet ábrázoló képről igen könnyen megérthetjük, hogyan fogják a nézők a földgömb részleteit tanulmányozni. Czifraságot és rek-lamszerű dolgot kerülnek a fölszerelésnél, hogy a tárgy komoly jellege kitűnjék, mindamellett maga az épület mintegy 4 millió frankba fog ke
rülni, melynek összegyűjtésére külön alakult.
BORKÓSTOLÁS. — Életkép. —
Jó vásárt csaptak István gazdáék; elment a harmadfű tinó becsületes áron, nem sir vissza a gazdijához.
Pedig mikor hajnalban neki indították az útnak, fejcsóválva ilyenformán szólott Ist
ván gazda az öcscséhez, Györgyhöz:
— Nem tudom, hallod, nem kötözködnek-e majd a vevők, mert hogy ez a tinó a minap megugrott, azóta mindig gyenge a hátulja; észreveszik, hogy egy kicsit húzza a ballábát . . .
De hát György, a kiszolgált huszár, mindjárt megvigasztalta:
— Oda se nézzen kend neki, kijárja magát az úton s meg se látszik rajta. Aztán nagyon szedik most az ilyen tinót a svábok ; csakhogy kaphatók! Mert hiszen máskülönben nagyon szép testű, hibátlan jószág, csak oda kell adni mindjárt, mihelyt ára szakad.
S csakugyan úgy is lett. Elébb két kupecz jött,
ezek mindjárt ízetlenked-tek a tinó lába miatt, fogdosták, tapogatták, böcs-mérelték s fele árát ígérgették. Hanem jött aztán egy sváb gazda is; az mindjárt látta, hogy a jószág épen neki való, hát hamarosan felcsapott s meglett a vásár. 95 írtra tartották, a sváb 84-et adott, de 80-ért is szívesen odaadták volna.
Ennek a jó vásárnak örömére aztán már csak senki sem veheti rósz néven, ha hazafelé jövet betértek István gazdáék a (iMorgó» csárdába, egy kis pihenőre. Hiszen ki tehet róla, hogy azt a Morgót is
,3. SZÁM. lggg-Jö^^VFOLYAM^ VASÁRNAPI UJSÁG. 209 . a z útba épitették, ha meg már egyszer ott
CP hát csak nem vétek bele tekinteni.Van most lénz s a korcsmárosnak is élni kell!
Iey okoskodott István gazda, a mint a rozoga (•sárda félredőlt kéménye a szemébe tűnt, meg Mt eszébe jutott az is, hogy hiszen ott a nyakában az az öreg kulacs, jó lenne megtölteni, a z úton majd kotyogtatná az ember, aztán még otthon az anyjuk is részesülne egy kis áldo-
maGyörgy helyeselte mindezeket, annál inkább Bedig, mert az esze nemcsak a pihenésen meg a kulacson járt, hanem jól tudta, hogy az öreg korcsmáros rendesen nem maga méri az italt, hanem Julcsa a lánya, a ki jó is, dolgos is, meg olyan, mint a nyíló piros rózsa. A télen tánczolt már vele a fonóban, hát csak megnézi: nem változott-e azóta?
Be is ment a két vásáros; Julcsa szívesen megtöltötte a kulacsot; jót húzott belőle István gazda, György is megkóstolta, azután meg-
során, kezdve az ébredés pillanatától a nyugalomra térésig. Most az udvar volt főszabójának: Leroy mesternek főkönyve nyomán a császári család és az udvarhoz járatos főrangú hölgyek öltözködési művészete tárul elénk. Ezek a divatszámlák nem is oly jelentéktelen okmányok az utókor számára, mint az ember az első pillanatra gondolná. Mert például midőn a szép lengyel grófné: Walevska asszony egyelőre beszünteti rendeléseit a hires szabónál, ez azt jelenti, hogy Napóleon — indul Elba felé. Ha kis idő oaulva újra pompázó kedve támad a szép asszonynak, ez csak azért van, mert el akar menni a nagy férfiúhoz Elba szigetére (1814 tavaszán). Jellemzők ezek az okmányok a mellett magukra az illető személyiségekre, így megtudjuk, hogy a császári ház tagjain kivűl Leroy legjobb megrendelője Bastans berezegné volt, a ki évente legalább 15,000 frankot fizetett öltözékeire.
Ez a Leroy egészen egyszerű, szerény sorsú-
gozott. Királynőnek kellett lenni, mint weszt-fáli Katalin (a Matild herczegnő anyja), hogy az ember 150 napóleont fizessen egy öltözékért; vagy legalább is herczegnek, mint a hogy Bovigo herczege 4622 frankot fizetett egy aranynyal gazdagon díszített bársony ruháért, 1812 októberében. Baciocchi Elizának voltak a legszebb báli öltözékei, a mint Leroy maga bizonyítja ezt. Mégis alig került egy-egy 15Ö0 frankba. Aztán ha az efféle nagy dámának néhány ilyen öltözéke van, az még csak rendén levő dolog. A balgaságok sorába tartozik azonban, mikor évszakonként vagy tizenöt ilyen öltözék járja, melyek mindegyike csak egyszer, igen, egyetlen egyszer kerül kiváltságos tulajdonosnőjének idomaira, hogy aztán elkótya-vetyéltessék. Az ilyeneknek annyi egy-egy kis vagyont érő ruhát egyszer felvenni és aztán magukról mindenkorra ledobni, mintha csak keztyűt váltottak volna.
Eme mesés idők kiváló alakjainak megörökí-
B O R K Ó S T O L Á S . — Déry Kálmán festménye,
kínálták Julcsát is, hogy igyék a maga borából, hadd lássák: nincs-e benne méreg?
Julcsa nem szokott bort inni, de azért csak a szájához értette: ne mondják, hogy kényes. Ián egy csepp sem ment le a torkán, hanem azért György mégis örült neki és gondolt magában sok mindent, a mit majd megmond egyszer Julcsának, a kiből jó feleség válnék a ^geny embernek. Sz. B.
A MYAT A NAGY NAPÓLEON UDYARÁBAN. \ a
A 1
F r a n c z i a o r s z ágban néhány éve felújult -apoieon-kultusz egyik érdekes eredménye az a czíiii í £ l e8 uJ a bban látott napvilágot a fenti tákm • A n a g y v i l á g h °dí tó t megvilágítot-kutat a r , m i n d e n oldalról; az utána szorgosan őt ma° . , U Y a r o k egész részletességgel lefestek vivőn -*08 l l 0 z z a t a r tozói t , családi életét, szív-
• n}Tait, elénk állították őt napi foglalkozásai
"• Honclml I-i' toilette ;\ la eom- de Napóleon
ból vált gazdag emberré, miután előbb Baim-bault asszonynyal társult, hogy a császári ház szállítója legyen mindabban, a mit csak a divat szeszélye kitalál az asszonyi bajok emelésére. Ez a divat pedig már akkor is meglehetős leleményes volt az új meg új alakítások felszínre hozásában. Leroy különben már a directoire vége felé Joséphine kegyébe jutott s azóta soha ki nem maradt az udvartól, akár Parisban volt az, akár máshol. Az 1806-tól 1829-ig terjedő időben ő egyesítette magában az asszonyi öltözködés minden művészetét és kellékeit. Külön szövői voltak, külön virágcsinálói, a legyezőknek, keztyüknek, az ezüst és aranydiszítések-nek, a külföldi selyemszöveteknek és prémeknek mind megvolt a maga külön mestere. Aztán nem is volt olyan drága ez a híres szabó. Egy ruhának a szabása és varrása, — ha szövetet nem adott hozzá, — mindössze 18 frank, a mi csakugyan semmiség a császári herczegnéknek és marsall asszonyoknak. De ha a szövetet is ő adta, akkor már olykor 1000 frankra is felment egy öltözék ára. és 3—400 frankkal kellett a különös modort megfizetni,melyben csakis ő dol-
tésében a divat nagy mesterének, Leroynak, csak olyan szerepe van, mint a hírneves szobrászoknak, képíróknak. Dávid, Gérard, Girodet, Lefévre Bóbert, ama kor nagy festőművészei, a Leroy által kigondolt és «felépített)) művészi toalettekben örökítek meg nekünk a szereplő kiváló asszonyokat: Bénévent asszonyt, Bastans herczegnét, Ney marsallnét, Visconti asszonyt, a szép lengyel nőt: Walewska grófnét, a szép Cabarrus asszonyt, nem is említve az uralkodóház tagjait, a nápolyi és svéd királynét, Bor-ghése Paulinát, westfáli Katalint. Mindezek képmását ma is csodálattal szemléljük a híres gyűjteményekben és kastélyokban, a Louvre-ban, Versaillesban. A művészi ecset amaz öltözékek hullámait másolta, melyeket a másik művész : Leroy készített és a legutolsó is igen szép, talán a legszebb abban, a mit az asszonyi öltözködés művészete felmutathat.
Maston Frigyes, a ki Napóleon szívügyeit oly alaposan tanulmányozta, így jellemezte José-phinet, a későbbi franczia császárnét: sok ruha, sok kalap és más külsőség. Ez valóban nagyon jellemző a szép kreol nőre, a kit
210 VAS^NAPTÜJSÁG^ 13. SZÁM. 1898. 45. ÉVFOLYAM
Napóleon oly nagyon szeretett egy darabig. Joséphine csakugyan a külsőségek asszonya. Mint mindenki, a ki nem mindig volt gazdag, ő is három korszakon ment át, midőn hatalomra jutott. Az első, a mikor tele marokkal szórta a pénzt, a második, mikor már betelik a pazar költekezéssel és inkább művészies irányt szab annak, mig aztán végül minden ilyen irányú viselkedését megbánja és sajnálja kidobált százezreit. Leroy ebben az utolsóban állítja elénk Joséphinet, 1812-ben, két évvel elválása után, Joséphinenek még mindig havi 10,000 frank hitele van öltözködésére. Fizeti Napóleon, Joséphine nem igen törődik azzal, a nagy Cézár dolgainak állása mint engedi meg neki a költekezést. És mikor már mindennek vége van, még akkor is 6000 frankos ruhát rendel Leroynál, hogy Sándor czárt megfelelő díszben fogadhassa magánál Malmai-sonban.
Mária Lujza már távolról se ilyen cziczoma-bíijhász, nem ily esztelen kergetője a divat minden kigondolható szeszélyének. Szép összegek biz' azok is, a melyeket ő kifizettet a hires öltöztető-mesternek, így 1812-ben 98,000 frank, 1813-ban 72,000 frank, az 1814. év három első hónapjában 13,800 frank. Ezek aránylag mégis csak szerényebb összegek, aztán ő az ausztriai főherczegnőknek is rendelt egyet-mást s azok is az ő számláin szerepelnek. Azt a menyasszonyi köntöst is, mely a bajorországi Braunauban várta az osztrák főherczegnőt, Leroy készíté, de a szőke főbcrczegnő mi örömet se mutatott annak megpillantásakor. Mert ő szinte roszúl lett, mikor pompás köntöst kellé magára öltenie. Akármily üde fiatalságúnak, bájos arczúnak mondják is, alakjában, idomaiban kellett lenni ÍI liibának, hogy még oly művészek, a minők arcz képét megfestek az utókornak, se tudtak igazán előkelő, választékos alakot kölcsönözni neki. Ugy volt az öltözködéssel, mint a rajztanulással, melyre Prud'hon oktatá, csak elálmosodni tudott tölc. Braunauban, mikor a franczia küldötteket volt fogadandó, nagyszem arany brokát díszruhába öltöztették; ő neki minden vágya csak az, hogy e remek öltönyben mihamarább - - leülhessen. Három évi franczia-országi tartózkodása alatt se vetkőzte le ezt a közönyösséget az öltözködés iránt, megtagadván nemének egy általános kedvtelését. Csodálatos, hogy csak akkor kezdte cziczomázni magát, - - a távolból küldvén rendeléseit Leroy-hoz, — midőn elválva Napóleontól, Neipperg-nek akar tetszeni. És minél inkább elhalványul a Napóleon emléke, annál előkelőbb, választékosabb öltözködésű lesz az ismét csak osztrák főherczegnővé vált Mária Lujza. A történetíró nem utolsó adatra bukkan itt e nő lelki világának megrajzolásában. Mária Lujza mit sem ad öltözködésére, míg franczia császárné, mert nem akar senkinek se tetszeni. Mint újra osztrák főherczegnő, piperézi magát, hogy egy osztrák tisztnek a szemében kedvesnek, elragadónak tűnjék fel.
A császári udvar többi alakjai, Napóleon nő-vt ifi egymás után vonulnak el szemeink előtt a Leroy mester nagy adóskönyvének lapjain. Az utóbbiak közt Paulina az, a ki különcz, szen-vedélyes természeténél, más részt, a szép iránti nagy vonzalmánál fogva legtöbbet adott a maga tkt sítésére. Egyszer, hirtelen jött szeszélyből, egy 30,000 frankos csipkét rendelt, melynek ti készítése azonban némi időt kivánt. Mire a csipke készen tett, már nem kellett neki. Napokon meghallotta a dolgot, maga elé hozatta a remek munkát s nézegette szakértő szemmel. "Milyen nagyszerűen dolgoznak Franczia-országban ! szólt, — az ilyen munkát pártolni kell. Paulinának nincs igaza, midőn nem akarja elfogadni". És megvásárolván a csipkét, ő ajándékozta nővérének.
A császári ház tagjain kivül Bassano her-czegné az udvar legpompázóbb alakja. Férje külügyminiszter és 400,000 frank évi járadéka van. Ámbár eredetileg nagyon polgári származásúak, palotájuk mégis a legfényesebb, leg-arisztokratikusabb társasággal szokott megtelni, a b?gtöbb szép asszonynyal. Bassano berezegné a lehető legegyszerűbb modorú és Leroy, ismerve természetét, Ízlését, mindig úgy öltözteti őt, mint egy a régi királyság korabeli her-czegnőt. Ilyen fényes estélyi öltözékben, melyben vendégeit fogadni szokta, örökité meg őt a festő: Gérard, a mint egy virágos állványhoz
támaszkodik. E kép megmutatja nekünk a Leroy művészetét, a ki öltözékeit mindig a környezethez, az illető egyéniségéhez képest tudta megválogatni.
Hogy a Leroy házának előkelőségéről fogalmat alkothassunk, elég ha tudjuk, hogy a Xapoleon-ház tagjain kívül Katalin orosz nagy-berczegnő, s az akkori európai udvarok majdnem mindegyike rendes vevői közé tartozott. A császárné és királyné az udvari szállítója, kinek üzlete a Richelieu-utcza 89. számú házában volt, fejedelmi személyekből, marsallnék-ból, herczegnőkből, grófnőkből, gazdag bankár-nékból álló igen nagy számú megrendelő közönsége közt mindössze kétszázan szerepelnek nem fizető adósok gyanánt. Ma e szám valószínűleg sokkal nagyobbra emelkednék. B.
A BUVÓPATAK. Sziklából kibuzgó Kicsi búvópatak . . . Hullámai kőről Köre hogy omlanak!
Messze-messze innen Eltűnt a föld alatt. Áttöri, fúrja a Kemény sziklafalat.
S mikor azt hiszik, hogy Elveszett az útban, Tisztán, hófehéren Napvilágra buggyan.
A mig nézem, nézem Tova zúgó árját, Szivemen valami Édes érzés jár át.
Az én reményeim Dagadó patakja így jutott föld alá, Veszett sivatagba.
Hátha, hátha az is Elétör egyszerre, Hogy elalélt lelkem, Megfürödjék benne !
S üdén, aczélosan Új munkához kezdve, Új nap, új boldogság Ragyoghat felette!
Versényi György.
A KANTELETAR DALAIBÓL.* i.
A szegény meg a gazdag leány. A legények milyen balgák, Házasulok milyen bambák: Bá se néznek szegény lányra Zsellér ember kunyhajába'. Kisze-kusza kertsövénynél, Düledező kerítésnél.
Pedig csak az tud dolgozni, Finom lenből szőni-fonni, Lába alatt rokka pereg S ringatja a kis gyereket.
Hej, de más a gazdag leány, Nem kap máson, csak eziezomán, A lustaság majd fölveti, Csak a kályhát ölelgeti!
H. A falu árvája.
Meghalt az én édes anyám, Itten hagyott engem korán, A falu árvája lettem, Más házába' nevekedtem. Útba' voltam mindenkinek, Ide dobtak, oda löktek, Idegenek ajtajában Koldulgattam, sírdogáltam A betevő falatomér' . . . De panaszos az a kenyér !
Egy-egy banya így kiáltott Kora reggel, mikor rázott: Mit heversz, te lomha tuskó,
* Kanteletar-nak nevezik a finn népköltészet legnevezetesebb gyűjteményét, mely magában foglalja a finn nép dalait, balladáit és románezait. E költemények a maguk nemében párjukat ritkítják a bennük nyilatkozó gyöngédség, mélység és finom rajzoló képesség révén. E fordítás megtartja az eredeti versmértéket azzal a különbséggel, hogy az eredetiben előjövő szórványos és gyönge rímeket a magyar fülnek jobban tetsző csengő és öntudatos rímeléssel igyekszik helyettesíteni. Kanteletar annyit tesz, hogy lanttündér. Fordító.
Kelj föl már, te álomzacskó, Hozd rendbe künn a konyhámat, Ördög szántsa meg a hátad.
Édes anyám de rnás is volt, Fölém hajolt, lágyan így szólt: Ébredezzél kis cselédem, Nyisd ki szemed lassan, szépen, Aztán menj ki a kamrába, Hozz egy kis fát a konyhára, Vagy ha álmos vagy talán tán, Pihenj még egy kicsit, lánykám.
IH. Szegény férj!
Sok asszony van, magas, karcsú, Óztermetű, piros arczú, De az enyém állig sem ér, S mint a deszka, oly ösztövér. Csúnya biz az isten adta, Nincs egy csipet szépség rajta: A szája be soha sem áll, Mindent visszafelé csinál.
Ha megunta künn a konyhán, A szobába botlik lomhán, Fintorgatja pisze orrát, Vonogatja szemét-száját, A hajamat megczibálja, Képem összekarimzsátja.
Csak még egyszer lennék legény, Szebb, jobb leányt vennék el én, A kit tudnék hűn szeretni, Tiszta szívből ölelgetni, Egész napon bubusgatnám S ott csüggenék édes ajkán !
IV. Aggódó anya.
Kis gyerek jött a világra, Gyönyörűség nézni rája, A bölcsőben a kis golyhó Olyan édes, szép mosolygó . . . Csak én, szegény szülőanyja, Ülök itten ezer gondba': Mi lesz egykor belőle majd, Nem hoz-e csak bánatot, bajt, Szégyenül a rokonságra, Gyalázatul a családra.
Remény biztat sok jó anyát, Ki gyötrődve szülte fiát: Legalább lesz, a ki védje Gyámoltalan vénségére. S hányszor lesz e remény hiú, Durva, gonosz lesz a fiú, A ki anyját szidja, bántja, Ősz haját is megczibálja.
De hogyha szív volna benne, Ha okosabb, bölcsebb lenne, Édes anyját nem átkozná, Egy újjal se nyúlna hozzá. Szegény balga gyerek, hogyha Okosabb és bölcsebb volna, Édes anyja ellenére De nem tenne, nem beszélne ; Tudván anyja sok keservét, Születése kínos perczét, Bút sohase hozna rája, Szembe vele so' se szállna, Minden szavát megfogadná, Lába nyomát is csókolná . . .
Finnből: Bán Aladár.
KOMÁROM ÜNNEPLÉSE A KLAPKASZOBOR ELŐTT.
Mint a hazában mindenütt, Komáromban is megünnepelték az 1848-iki márczius 15-ikenek félszázados évfordulóját. Az ünnepély egyik legkimagaslóbb részlete az volt, midőn a lelkes közönség a városház előtti «Klapka-tér»-re, a Klapka szobra elé gyülekezett. Ezt a jelenetet képben is bemutatjuk a helyszínén történt feny-képi fölvétel után.
A derék magyar városnak majd minden egye-
13. szí^J^i^J^^^ VASÁBNAPI UJSÁG. 211 „iilete koszorúval jelent itt meg s szinte elborí-t tták azokkal amaz emlékezetes idők hősének
obrát. A dalárdák elénekelték a Himnuszt; 6Ztán Tátray József lendületes szavakkal megnyitván az ünnepélyt, Kacz Lajos városi tanácsos szavalt el egy hangulatos, hazafias költeményt, majd pedig Jáitosy Lajos tartott nagy hatású beszédet. Az ünneplést a «Szózat» eléneklése, végűi pedig a tűzoltók zenekarának szép játéka zárta le.
A roppant számú közönség szinte alig akart szétoszlani a térről, a melyen a szabadságharcz győzedelmes csatái hősének szép érezszobra oly méltóságos komolysággal hirdeti ama dicső idők lélekemelő emlékét.
A KELET-AFRIKAI NÉPSZOKÁSOKRÓL. — Afrikai útinaplómból. —
Kezdjük mindjárt a szokás szóval. A szokás (szuahéli nyelven <tdesturi») a néger életében az, a mit nálunk társadalmi nyűgnek nevezhetnénk. Soha se mentegetődzhet az ember azzal, hogv «ez nem szokásom", mert a «szokás* apáról fiúra változatlanul átszálló általános kötelezettség; parancs, mely mindenkivel szemben tiszteletet követel magának. A legfelsőbb törvény ez, melynek mindenki hódolni tartozik s melynek megsértése néha kiszámíthatlan következményeket vonhat maga után. írott törvény nincs, s ez a magyarázata a szokás hatalmának. Természetesen egyes szokások nem terjednek messzire; nemcsak egyes törzseknek, hanem ezeken belül egyes vidékeknek, sőt helységeknek is vannak külön szokásai, a melyeknek nemcsak az odavalók hódolnak, hanem azért tanácsos azokat másoknak is tekintetbe venni.
S a néger tiszteli mások szokásait is. Ha hibát követ el: szidhatod, ütheted, — ha kiheveri a büntetést, biztos lehetsz, hogy újra megteszi. Szép szó még kevesebbet használ, de ha a büntetés mellett megmagyarázzuk neki egyszerűen és világosan, hogy ezt vagy amazt tenni «nem szokás», száz közül kilenczven esetben számíthatunk rá, hogy óvakodni fog mások szokásának megsértésétől.
Az európaiak szokásaival nem igen tud megbarátkozni a mi jó feketénk; de nem is csoda, hiszen ő csak a rósz oldalát érzi e szokásoknak ; s hogy egyet említsek a sok közül: ilyen a hírhedt «khamsashiriiii» («huszonöt»), a melyből szegény feketéknek oly gyakran kijut.
Mielőtt valahová benyitna a (parti) néger, az ajtón bekiált: «hodi ?» mely szó körülbelől megfelel a magyar «szabad ?»-nak. Megvárja szépen mig belülről «karibu!»-t (közelebb!) kiáltanak elébe, s a belépőnek még erre is van egy udvariassági kifejezése, melyet belépés közben nem szokott elfelejteni mondani, t. i. vstareheh (ne zavartasd magad! maradj ülve!), s csak ez után jön a rendes köszöntés.
A köszöntés rendszerint az araboktól átvett tisztelgő kézmozdulattal történik, úgy, hogy jobb kezük ujjaival homlokukat érintik, miközben kissé s elég feszesen meghajtják magukat. A műveltebbeknél előforduló «salaam!» (béke, udv) ritka köszöntési mód, rendszerint és általánosan van elterjedve a «jambo» köszöntés. (Ü-zt így ejtik ki. dzsambo, vagy gyambo, elrontott igealak «hujamho» helyett = nem vagy roszúl?) A felelet erre ismét csak «jambo!» vagy 'jambo saaah (sijambo helyett =• nem vagyok roszúl). Néha különcz kifejezéssel is élnek, mint P-'Mma udegeh (mint a madár).
távozásnál minden egyes esetben «kva herih (m"iden jót) kifejezés van divatban. lói? 0 n o k ' v a#y r é g nem látott jó barátok ta-al iv * ° r e ^ m a s k e z e t csókolják, vagy leg-«">b a fiatalabb csókolja az idősbét; ezen szo-M az araboktól ered, s csak a velük közvetle-•» érintkező benszülötteknél dívik.
a .„ a,lmsunm* (európai) valamely faluba ér, eadi , ( b l r ó ' f ő n ö k ) ü r m ep lő ruhában fo-S ' ' í f w e m b e r e Pedig hozza a tisztelet-bét H ; J ° h a k s i s » ) , rendszerint egy pár csi-akkoi a í a n a r a b o k i s vannak letelepedve, kiséretévtii^ b í í : á j a i s f°gad-"a a z é r k e z ő t e S é s z
embert 1 ' h l v a t l a n u l i s leül s szórakoztatja az ajánl f-i e g § e é r t e lmes beszédjével és szívesen Persze a h D t - n y f r ÍSS k o k u s z d i ó t Távozáskor felfilm„r , l s t v i s z°nozni szokás, a mi jóval eiubnulja a kapott csirkék árát.
1 n e m s z°kott a fekete. Ha van kívánni
r l I
• f '• :•
i). i rr-
% « * ' ^
Amateur fényképfölvétel után.
MÁRCZIUS 15-IKI ÜNNEPÉLY KOMÁROMBAN, A KLAPKA-SZOBOR ELŐTT.
valója, egyszerűen csak azt mondja «nataka» (akarok); a köszönést meg már épen fölöslegesnek tartja. A kérni és köszönni kifejezésre nincsen szava. Ha kíván valamit, arra valószínűleg szüksége van, s ha megkapja, azt természetesnek tartja; így van kivált a gyógyszerekkel, ha kér s nem kap belőle, nem tudja felfogni, minek hozta ez a fehér ember azt a nagy gyógyszeres ládát, ha neki nem ad belőle?
Ha a fekete kedvére való dolgot kap, akkor egész elégedetten mondja tbasi*, vagyis elég. Ez igen gyakran használt szó. Mindenre, a mibe megnyugszanak, basi-\al válaszolnak.
Szeszes italokat a mohammedán néger nem inna a világért sem. A belföldiek, kivált az idegen utazókkal már ismerős benszülöttek előtt a cognac «dawa ya tumbo» (gyomorszer) név alatt általánosan ismert s közszeretet tárgya, de hát ő nem mozlim, neki szabad Mohammed száműzte italokat megízlelni, csakhogy ritkán juthat hozzá, csakis az európai kegyéből, mert a szeszes italoknak a feketék részére való darusítása tiltva van.
Talán nem lesz érdektelen a mi háziasszonyainkra nézve, hogy miképen főzi a fekete az ő kenyerét.
«Mhogo» nevű növény 10—20 centiméter hosszú és majdnem sárgarépa alakú gyökereit meghámozzák, a napon megszárítják, s famo-zsárban lisztté törik, a mely többé-kevésbbé hamuszínű. Ezután tüzet raknak, körűiülik a tüzet, egynegyedrészig vízzel telt edényt helyeznek a lángok fölé s bele szórják a lisztet. Fapálczikával keverik az egészet addig, míg sűrű kásaalakot nem ölt. Nem igen érnek reá bevárni, míg a fazekat leemeli valamelyikük a tűzről, — mindkét kezükkel bele nyúlnak a kenyérbe, helyesebben a kásába, s meglepő mohósággal — akár a struezmadár — nyelik le a kevésbbé jóizűnek Ígérkező forró falatokat.
Pénteken rendesen a «ngoma» (dob, átvitt értelemben zene, táncz) járja a négereknél. Este valamely tisztáson összegyülekeznek a legények és leányok, középre ülnek a muzsikusok dob-és sípszerszámokkal s körülöttük a lehető legszűkebb körben járják a párok 10—12-féle tán- i czaikat. Van ezek között négyes-, kör- és csár-dás-forma táncz is, s mondhatom ügyes mozdu-lataikkal élvezetes látványt nyújtanak. A vége az ilyen mulatságnak az szokott lenni, hogy iszonyúan becsípnek a nagy mennyiségben elfő-gyasztott pálmabortól.
Oly vidékeken, a hol még európait nem láttak, a karaván vonulásakor az út mentén lakók el szoktak szökni s rejtőzni, vagy ha a menet a község felé tart, a bírón kivűl alig találni ott valakit. Legelőször a kutya szökik meg, a mely a rókához hasonlít, soha sem ugat, legfeljebb vonít s roppant félénk; utána az asszonyok iramodnak el s elrejtőznek a mhogó földeken. Soká tart, mig vissza bátorkodnak jönni, azt is csak akkor, a midőn látják, hogy a férfiaknak mi bajuk sem történt.
Egy ily menekülőt egy alkalommal elcsíptem, s kérdésemre: miért szökött meg ? azt válaszolta «szigyui» azaz: nem tudom! Valószínűleg a még 10—20 évvel ezelőtt nagyban dívott rabszolgavadászatok emlékei lesznek okai ezen félelmüknek, a mikor a rabszolgavadászok fölkeresték a falvakat, leölték a férfiakat s a nőket gyermekeikkel együtt rabságba vitték.
A megszólítás úgy maguk között, mind az európaiakkal szemben a beszéd közben igen gyakran ismételt *bva)ia» (úr, uram) kifejezés, a melynek használatában annyira megy, hogy még a saját gyermekeit is így szólítja. Gyakran használ megkülönböztető kifejezést is, m. pl. ebvaua mkuba* (nagyúr) és «bvana ndogo* (kis vagy ifjú úr). Hogy szerinte melyik az egyik, melyik a másik, arra vonatkozólag külön nézete van. A ki az európaiak közül elsőnek érkezik a faluba pl. expediczió alkalmával, az a nagyúr, a másik az ifjú ur; nagyúr még az is, a kinek díszes ruhája (egyenruha) van; általános értelemben jelzik ezen kifejezéssel a járási főnököket a városokban, Dar-es-Salaamban ezen kivűl a kormányzót is, Zanzibarban a szultánt.
Miután nehéz a szegény feketének az európaiak neveit megtanulni, legtöbb esetben maga alkot neveket magának, a melyek közkeletűekké válnak annyira, hogy az európaiak is alig tudnak tőlük szabadulni. Ilyenek pl. a «bvanamzuri» (szép úr), tbvana mpiga» (a verő úr) stb.
Magam is így jutottam névhez. Expedicziónk kezdetén W. Caville mérnök volt a «nagyúr», én voltam az «ifjú úr», időközben főnököm betegeskedvén, visszatért Dar-es-salaamba s így maga lettem a «nagyúr*. Hónapokkal később ismét találkoztunk főnökömmel — de most már megakadtak feketéink: ki lesz a «bvana mkuba ?» annál is inkább, mert mindkettőnk hosszú szakált viselt.
Egyszerűen elhagyták ezt a czimzést s főnő-
212
kömnek a «bvana kelele »-ről (a «kiabáló úr»-ról) beszéltek, előttem meg a «bvana upe3Í»-t (•siető úr»-at) emlegették; napokig tartott, míg tisztába jöttünk azzal, hogy az első az én, ez utóbbi pedig főnököm új neve.
Ilyen névcsere gyakori ő náluk is. Volt egy derék mnyamvesi hordárom. Soha sem tudtam nevét megjegyezni magamnak, azért tréfából is, kényszerűségből is tisztességes terjedelmű pot-roháról «tumbo» (has) névre kereszteltem. A név rajta is száradt. A másodszori expediczió-kor újra jelentkezett hordárnak, be akartam jegyezni embereink listájába s e végből kérdeztem nevét, és az én régi barátom meggyőződéses arczczal mondta a «Tumbo» nevet. Az előbbi nevét kérdeztem — ő csak a fejét rázta, őt így hívják s más nevet nem tud — elfelejtette . . .
A nők ép úgy hiúk Kelet-Afrikában, akár minálunk s egyebütt. Hajviseletük meglepő. Arczukra sötét foltokat égetnek, fülüket pedig 3—5-szörösen átlyukasztják s a lyukakba ösz-szegöngyölített ujjnyi vastagságú rövid tarka papírtekercseket szúrnak, és nem ritkán, kivált a távoli belföldi néptörzseknél, pogácsa nagyságú faragott ébenfa füldíszt szúrnak fülük puha részébe, mi által ez annyira kitágul és kinyúlik, hogy a fül a rendes hosszúság kétszeresévé nagyobbodik.
Orrlyukaikban ritkán láttam csecsebecsét, hanem karperecz és — hogy úgy mondjam — lábperecz, az van elég, s ha nem telik ezüstből, akkor vörös drótot csavarnak végtagjaikra, s ez a szokás a mindkét nembeli mnyamvesiknél any-nyira megy, — a kik, mellesleg legyen mondva, a világ legszívósabb és legbecsületesebb hordárjai, — hogy egész vagyonukat ezen rézdrót ékszerek képviselik ; de van is aztán egy-egy végtagjukon 30—50 méter hosszú rézdrót is csavarva. Ez utóbbi népnél elmaradhatatlan a különféle alakú nyakékszer, — többnyire csontból, mely azonban inkább a talizmán szerepót játszsza.
Említve a talizmánt, eszembe jut az a divat is, hogy bal karjuk felső részét vörös rézdróttal vagy spárgával megkötik, s évekig elhordják, úgy, hogy ez belevágódik a húsba, s azt állítják, hogy ez kitűnő szer volna a láz ellen. Bár sokan tapasztalatból tudták, hogy a khi-nin, mit nekik adtam, jobban segítette őket lázukból, azért még sem tudtam rábírni őket, hogy e haszontalan portékát letegyék.
Egy idő óta a német kormány megengedi, hogy elültöltő puskák bevitessenek eladás végett. Ebből kettős haszna van a kormánynak; először lekötelezi maga számára a puskatulajdonosokat, mint kiváltságosokat, másodszor, s ez a fő: nem veszélyesek. A növényméregbe áztatott nyíl föltétlenül halált okoz, mig a néger kezében tartott puskának 15 lépésre ki lehet állani. A mely néger puskához jut, eldobja a veszélyes nyilat s azután puskával lövöldöz, a mivel sokkal kevesebb bajt okoz, mint előbb nyilával. Emmer Géza Károly.
GRÓF THUN FERENCZ, AZ ŰJ OSZTRÁK MINISZTERELNÖK.
Nem volt váratlan ós mégis meglepte az egész monarkhiát az a nevezetes esemény, hogy a politikai bizonytalanságok hazájában, Ausztriában, ismét kormányváltozás történt a jelen márcz. hó 5-én, a mikor 0 Felsége báró Gautsch hivatalnok-minisztériumát száz napra terjedt kormányzása után elbocsátotta s új miniszterelnökké a már Badeni idejében is gyakran emlegetett gróf Thun Ferenczet nevezte ki. Az új miniszterelnök pedig azzal lepte meg a közvéleményt, hogy parlamenti férfiakból olyan kormányt állított össze, melyben a lengyelek, csehek, feudálisok, klerikálisok és a német nagybirtokosság külön-külön képviselve vannak, s ez alapon azt reméli, hogy képes lesz első fő czélját, az osztrák parlament rendes, szabályos működésének biztosítását elérni. Működésének
VASÁBNAPIJJJSÁa 13, SZÁM. 1,898. 45. 1 FOLYAM.
megkezdését az a hír előzi meg, hogy eros kezű férfiú és hogy teljes mértékben birja 0 Felsége bizalmát. A politikai körök mindazáltal több várakozással, mint reménynyel néznek gr. Thun szereplése elé, kinek sem személve, sem eddigi múltja nem dicsekedhetik népszerűséggel, noha az is igaz, hogy gyűlölettel csak a csehek visel-tétnek iránta.
Gróf Thun és Hohenstein Ferencz 1847 szept 2-án született Frankfurtban; első fia volt gróf Thun Ferdinándnak, a ki szintén a diplomacziai pályán működött s egy ízben követ is volt az orosz udvarnál. Gróf Thun Ferencz jogi tanulmányokat végzett Prágában és Bécsben, de aztán a katonai pályára lépett; a Windisch-Graetz-dragonyosoknál szolgált, de 1877-ben mint főhadnagy a tartalékba lépett s utóbb ily minőségében — ritka kivételkép — őrnagyságig emelkedett.. Majd politikai téren kezdett szerepelni, midőn 1879-ben a konzervatív cseh nagybirtokosság képviselőjévé választotta a reichs-rathba, utóbb pedig a cseh tartománygyülésbe, s ő mind a két törvényhozásban a cseh-klubhoz csatlakozott, melyben vezető szerepet vitt. Atyja
GRÓF THUN FERENCZ, AZ ÚJ OSZTRÁK MINISZTERELNÖK.
1881 szeptemberében elhalván, ő rá szállott az urakházabeli örökös tagság és a tetscheni majorátus. 1888 október 5-én nagyon feltűnő beszédet tartott a tartománygyülésen a németek ellen, hangoztatta a cseh államjogi követeléseket és sürgette, hogy Ő Felsége cseh királylyá is koronáztassák meg. Ezen beszéde következtében a csehek gróf Thunt, midőn egy évvel azután Csehország helytartójává neveztetett ki, úgy üdvözölték, mint. "koronázó helytartót». Ez a népszerűsége azonban nem sokáig tartott, mert 1890-ber, mikor a kiegyezési vitában állásához képest a kormány szószólója volt, az ifjú-cse-hekkel összeütközésbe jutott s ezek részéről a legélesebb támadások czéltáblájává lett. De még inkább fokozta a csehek haragját az, hogy 1893 őszén az ő helytartósága alatt lépett életbe Prágára és vidékére nézve a kivételes állapot. Az 1895-diki választások után hire volt, hogy lemond a helytartóságról, azonban az ifju-cse-hek minden támadásai mellett is hivatalában maradt. Végre azonban a tartománygyülésen már szóhoz sem engedték jutni; ezért csakugyan beadta lemondását 1896 február 17-én, miután két nappal előbb az arany-gyapjas rendet kapta 0 Felségétől. Lemondása után, 1896 júniusában Ferencz Ferdinánd főherezeg főudvarmesterévé neveztetett ki, mely állása azonban csak félévig tartott. 1897-ben az osztrák delegáczió elnöke volt s nagy tapintatossággal vezette annak tanácskozásait. Helytartósága utolsó évében több
ször összeütközésbe jutott Badeni miniszterelnökkel, és sajátságosan jellemző rá nézve, hogy lemondása után a milyen mértékben távolodott el Badenitől és politikájától: épen annyira közeledett a németekhez, kik iránt annyira ment az előzékenységben, hogy nem régiben Boden-bachban ezzel a fölkiáltással zárta be egy politikai beszédét: «Üdv a német népnek!»
Gróf Thun Ferencz igen tehetséges és finom műveltségű államférfi ; politikai irányát tekintve mérsékelt klerikális és feudális. Egyéniségének fő jellemvonásai a szigorú kötelességérzet, s elvállalt föladatainak alapos megismerésére való törekvés. Már régebb idő óta családos ember. Neje Schwarzenberg Károly berezegnek egyik leánya. Irodalmilag is működött, a mennyiben 1891-ben könyvet írt és adott ki Egyiptomban és Keleten nejével együtt tett utazásairól.
EGYVELEG * A selyemtermelésben is hasznát veszik már
újabban a Röntgen-sugaraknak. A him selyembogár gubói ugyanis tapasztalat szerint jobbak, mint a nőstényeké s egy Testenoire nevű lyoni selyem-kémló'nek sikerült a Röntgen-sugarakkal már elég
biztosan megkülönböztetni, mivel a nőstényben levő ikrák 'sötétebbeknek látszanak a fényképen vagy a fluoreskáló falon. Ily módon képesek az értékesebb gubókat jól kiválogatni.
* Az indiai hadi elefántokat naponként kétszer egészen pontos szabályok szerint élelme zik. Sorba kell állaniok s falatonként kapják a zöld levelekbe burkolt rizst és pedig ugy, hogy a kommandó szóra kinyitják szájukat s a katonák egy-egy falatot beledobnak. Egy ily falat 2 font sulyu s reggelire rendesen öt falatot kapnak.
* Kimért színművek. A japáni színházakban újabb rendelet szerint egy előadásnak sem szabad tovább tartania nyolez óránál. A legelőkelőbb színházakban reggel 10—11 órakor kezdik az előadást s besötétedés után fejezik be. A hosszú előadás alatt természetesen frissítőket is vesznek a színházi látogatók, több helyen vannak valóságos buffet-k.
* Japánban a hajók tengerre bocsátásakor rendesen egy kalitkát is tesznek a hajó orrára, melyből a madarakat épen a tengerre szálláskor bocsátják ki. Ugy tetszik a japániaknak, hogy a repkedő madarak üdvözöljék a hajót, midőn az először indul útnak rendes elemében.
* Az elefántnak oly erős szaglása van, hogy az emberi lény közellétét már csaknem egy kilométer távolságból megérzi.
* Megfizetett tánczolás. Klondykeben, hol még kevés nő van, több mulató helyiségben a nők felhasználják ezt a kedvező körülményt pénzszerzésre. így többek közt egy-egy tánczért 20 forintot kell nekik fizetni. Dawson City leghíresebb szépsége tisztán ily forrásból hetenkint mintegy 2000 frtot szerzett, mely összeg különben
Klondykeben, hol minden rendkívül drága, nem is olyan nagy, mint nálunk.
* A legrégibb számtani kézikönyv egy a British-múzeumban őrzött egyiptomi papirus, melyet mintegy 39 évvel ezelőtt tudtak kibetűzni. Czime: «Minden titkos dolog megismerésének kulcsa*, szerzője Aktanes nevű egyiptomi pap, ki körülbelől 1700 évvel élt a mi időszámításunk szerint, de művét valószínűleg egy a 3400-ik óv körül keletkezett kéziratról másolta. A könyvben számtani és mértani feladatok, törtekkel való számolás, körkiszámítás és kupkiszámítások vannak, sőt a trigonometria es algebra nyomait is megtaláljuk nála. Az ismeretlen mennyiséget egy csomó emberrel jelzi, az összeadást az előretartott lábakkal, a kivonást pedig hátrahúzódó lábakkal.
* Az orosz szemfedő régi szokás szerint különböző szinű a halott korához és állásához képest, de sohsem fekete. A gyermekek és ifjak szemfedője rózsaszínű, a nőké élénk piros, az özvegy asszonyoké barna.
* A borjuzsák, melyet az európai katonák magukkal czipelni tartoznak, a legsúlyosabb —- 31 kilogramm — az orosz hadseregben, Franczia- és Angolországban 28V«, Németországban 27V», Svájcz-ban 26B/«, Olaszországban 24, nálunk a közös hadseregben 21Vi kilogramm sulju.
* Nagy macskabarát a perzsa sah is. Jele°lejj 50 macskája van, melyeket külön cselédség szolgai ki s külön éttermük van. Ha a sah elhagyja palotaját, külön lovasok viszik utána, még nagyobb utazások alkalmával is elkíséri egy pár kedvencz állata.
TASÁENAPI UJSÁG. 213
NATÁLIA FŐHERCZEGNŐ HALÁLA. *. eaész ország nagy részvéttel vette hírét
k a gyászos esetnek, hogy Pozsonyban S e s főherezeg ós Izabella főherczegasszony
ik kedves leánya, a még csak 14 éves Nata-• i főherczegnő e hó 23-dikának éjjelén egy
Ztia tartott súlyos betegség után jobb létre nderfilt. Mély bánatba borította ez az igen
Torai halál nemcsak a példás szeretetben élő főherczegi családot, hanem az egész uralkodó-házat s annak élén magát a királyt is, a ki csak nem régiben, a Mária Terézia szobrának fölavatásakor is oly sok bensőséggel tanúsította Frigyes főherezeg és népes családja iránti szeretetét.
Az elhunyt főherczegnő negyedik szülöttje volt annak a boldog házasságnak, melyet Fn-Les főherezeg és Izabella főherczegasszony 1878 okt 8-án kötöttek s melyet az ég nyolez leány és (a múlt évben) egy fiú gyermekkel áldott meg. Egy leányka, Stefánia Máriaiőhet-czegnő, még kiskorában meghalt, 1890 aug.
czius 16-án betegedett meg. Erős lázba esett, mely rögtön nagy erővel támadta meg szervezetét. A megrémült szülék az udvari orvoson kivűl a leghírnevesebb bécsi orvostanárokat is azonnal a beteg ágyához hívták. De hasztalan. A baj sokkal nagyobb volt, hogysem az emberi tudomány el tudhatta volna hárítani. A végzetes lázat nem lehetett megszüntetni, sem a hagymázos jelenségeket elfojtani. Hét napi szenvedés alatt annyira kimerült a szegény kis szenvedő, hogy márczius 23-án már eszmélete is elhagyta, s azontúl nem ismerte meg többé szülőit sem, kik a legnagyobb szeretettel és önfeláldozással ápolgatták maguk is éjjel-nappal. Este felé az eszméletlenség már haldoklássá változott. Ekkor a főherczegi család kívánatára megjelent az udvari pap s minthogy többé semmi reménység nem volt, föladta a haldoklónak az utolsó kenetet. Tiz óra tájban a beteg mellett folyton jelen lévő orvos azt a szomorú jelentést tette a szomszéd szobában együtt levő bánatos családnak, hogy a kedves gyermeknek végső perczei közelegnek. A főherczegi szülők zokogva állták körül a haldokló ágyát s a fájdalomtól megtörten borultak gyermekük tetemére, mikor IOV2 órakor végképen elszállt belőle a
állomást oly ürügy alatt, hogy azzal egy nagy vendégfogadó világításáról fognak gondoskodni. Azután egész csendben szerződtettek munkásokat a közel fekvő nagy városokban és pedig 300 embert Philadelphiában és 250-et Baltimore-ban. Ezeket s az összes építéshez szükséges eszközöket és állásokat egy szombat délután elhozták Baltimoreból s azonnal hozzá kezdtek a munkához, mindenek előtt 20—30 óriási gáz fáklyát és egész sereg kisebb hordozható lámpát, állítván fel, hogy az éjjeli munka zavar nélkül folyjon.
Éjfél után 1 órakor lázas tevékenységet kezdtek kifejteni. A munkások egyrésze felszaggatta a kövezeteket s elkészítette a sinek alapját, n másik rész pedig bizonyos távolságokban szakszerűen elhelyezte a villamos vezeték eszközeit. Reggel 10 órákor már megkezdhették a sinek lerakását és a sodronyok felállítását. 50 fogat hordta szét a különböző vas- és fadarabokat s külön csoportok illesztették össze azokat. Egy harmadik csoport az alatt egy az úton keresztül menő patak felett 22 méter nyílású hidat készített s egy negyedik 600 méter hosszú vezetéket a villamos telephez.
A lázas munka közben még egy különös
F R I G Y E S P Ő H B E C Z B G L E Á N Y A I .
1. Mária Krisztina (szül. 1879).2. Mária Anna (szül. 1882.). 3. Henriette (szül. 1883). 4. Natália Mária Terézia (szül. 1884 megh. 1898 márc, 23.). 5. Gábriele (szül. 1887). 6 Izabella (szül. 1888). 7. Mária Aliee (szül. 1893).
29-én; a többiek heten a legvirulóbb testi, lelki egészségben fejlődtek szülőik nagy boldogságára s Pozsony városának büszkeségére, mely, mióta a főherczegi család állandó lakhelyévé választotta, a főherczegi gyermekeket is mintegy sajátjainak tekintette, annyival inkább, mivel a két első kivételével mind ott születtek.
Izabella főherczegasszony eleitől fogva maga vezette gyermekei nevelését. Magyar tanárokat és tanitónőket alkalmazott melléjük, hogy a haza nyelvét már kis korukban elsajátíthassák, melyet különben ő maga is elsajátított, mihelyt a család Pozsonyban megtelepedett. Nevelési rendszerében az előkelőséget egyszerűséggel, a vallásosságot fenkölt gondolkozású műveltséggel, a lelki finomságot a test czélos fejlesztésé-jel párosította. Csupa élet, öröm és boldogság töltötte be a főherczegi palotát. A 20 és 5 év k°zt járó főherezeg kisasszonyokat általános szeretet és népszerűség környezte eleitől fogva az egész városban, melynek útezáin vagy kies kornyékén oly gyakori, mint kedves látvány, a *, a bájos gyermekek egy csapatban s rend e n fehér ruhában sétálgatnak, nyájasan fo
gadva és viszonozva a közönség üdvözléseit.
A most elhunyt Natália főherczegnő egyike * olt testvérei közt a legkedvesebbeknek. Szép
;oke, mosolygó arczú leányka volt, a kinek egészségtől duzzadó alkatában senki sem vélte oina a halál magvának lappangását. S mégis
•uaozatavá lett egy véletlen meghűlésnek. Már-
lélek, s mindörökre oda lett az a szép jövő, a melyet e fejedelmi gyermekre mindenki várhatott.
AZ EGY NAP ALATT ÉPÍTETT VASÚT. Említettük már röviden, hogy az amerikai
Egyesült-Államokban, honnan az utolsó évtizedek alatt egymás után érkeztek a csodás események hírei, nem rég az a nevezetes esemény történt meg, hogy egyetlen nap alatt képesek voltak egy vasútvonalat teljesen kiépíteni es üzembe helyezni. Erről a nevezetes eseményről csak most érkeztek meg a részletesebb tudósi-t'ísok
New-York állam Bound-Brook városában régebb idő óta két egymással versenyző társulatnak megadatott az a jog, hogy az országút mellett 4 kilométer hosszú közúti vasutat építhessen. Mindkét társaság szerette volna a vasutat kiépíteni, de mind a kettő tartott attól, hogy a másik fél jogára hivatkozva rendőrileg fogja betiltatni az építkezést. Az egyik társaság ily körülmények között arra a furfangos gondolatra jutott, hogy a vasútat egyetlen vasárnap éptteti ki. midőn a rendőrség rendes S l m é n y e k között nem szokott ilynemű tüto rendeleteket kiadni. ., ,
Mindenekelőtt a versenytárs gyanújának felkeltem nélkül a tervezett vonaltól jo messzire eső területen fölépíttettek egy villamos központi
teendőjük is akadt. A lefőzött ellenfél felbőszítette a csőcseléket s több száz ember támadta meg a munkásokat, úgy, hogy valóságos verekedés és lövöldözés folyt a munka közben. Mindamellett a siker a vállalkozóké lett, s mái-vasárnap este 11 órakor, tehát tulajdonkép csak 22 órai munka után megindult az első villamos kocsi az új vonalon. Ily mesés gyorsasággal eszközölt építésre csak amerikai ember vállalkozhatott.
CAVALOTTI F É L I X . 1841—1898.
Európaszerte nagy megdöbbenést keltett az a szerencsétlen kimenetelű párbaj, a melyet Rómától nem messzire Villino-Cellere parkjában a múlt márczius 6-dikán délután két olasz képviselő, a hírneves Cavalotti Félix és Macola Ferruecio egy hírlapi összekocezanás miatt vívott egymással és a melyben Cavalotti életét vesztette.
Cavalotti 56 éves, de testileg, lelkileg fiatalos erejű és mozgékonyságú férfiú volt. Szenvedélyes természete miatt annyi emberrel történt életében összeütközése, hogy összesen harmincz-két párbajt vívott s eddig mindenkor oly szerencsével, hogy szinte sérthetetlennek tartották. Most is mindenki az ellenfelét féltette : a véletlen azonban úgy akarta, hogy most ő
^14 VASÁRNAPI ÚJSÁfl._ 13. SZÁM. 189S. 45 . ÉVFOLYAM.
kgyen a legyőzött. Macola jóval fiatalabb és magasabb termetű ember, mint ellenfele. A legnagyobb vigyázattal, de egyszersmind végső elszántsággal állt szembe Cavalottival, mert ez kiköttette segédeivel, hogy csak a legszigorúbb föltételeket fogadják el. Meg volt engedve a szúrás i s : és ez lett Cavalotti veszte. Szálasabb ellenfele úgy talált döfni a feje felé, hogy kardja Cavalottinak a szájába, azon át pedig a nyakszirtjének futott, hol mereven átdöfte az életeret. Előmozdította a szúrás végzetes voltát az, hogy Cavalottinak hiányzott két egymás melletti metsző foga, s ez a hézag adott utat a kard hegyének. A szúrás után Cavalotti a szájához kapott, melyből rögtön patakként ömlött ki a vér, aztán egy kiáltással összerogyott s pár perez múlva elszállt belőle a lélek.
Cavalotti Milanóban született s kiváló nevelésben részesült. Először költeményekkel tűnt föl, majd mint politikus és szónok egész Olaszországot betöltötte hírnevével. A képviselőháznak 25 éven át volt tagja, hol köztársasági elveket vallott s nagy tevékenységgel vett részt minden országos ügyben. Crispinek nem volt nála engesztelhetetlenebb ellensége. Számtalanszor és mindig igen erélyesen támadta mind személyét, mind politikáját.
1860-ban tagja volt Cavalotti a Garibaldi híres »ezeré»-nek s részt vett a Millazo és Vol-turno melletti csatákban. Szintén szerepelt mint önkéntes az 1866-iki hadjáratban is. Köztársasági elvei miatt sok ellensége volt. 1870-ben a királyt is támadó politikai és részben forradalmi költeményeiéri három havi fogságot szenvedett. Költeményeinél sikerültebbek voltak színmüvei, melyek közül «A koldus» és a «Mes-si'ni nők» nagy sikerrel került színre, amaz Milanóban, emez líómában, Milanóban és Plo-renzben.
Cavalotti. a mikor csak tehette, rendesen a Lago Maggioic kies pariján fekvő villájában tartózkodott, hol tudományos és írói foglalkozása mellett minden gondját tizenöt éves fiának nevelésére fordította, kit a rajongásig szeretett. Most e zsenge ifjú gyászolja szintén imádott atyját, kimk épen oly megható, mint váratlan halála mindenfelé nagy részvétet keltett. Az elhunytat szülővárosában, Milanóban, óriási közönség kisérte örök oyugvóhelyére.
Franciaországban oly nagy volt a részvét az elesett olasz képviselő iránt, hogy a törvényhozás 228 képviselő és szenátor aláírásával ellátott táviratot küldött a temetésére, Paris községi tanácsa pedig elhatározta, hogy a fővárosnak egy útezáját Cavalottiról fogja elnevezni.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A " V i i s á r n a p i l J S Í I J Í " r e g é n y t á r á n a k
mai számában bevégződik J ó k a i Mór *Hányan vagyunk m4g9* czímű nagyobb elbeszélése, melyet, mint a koszorús író legújabb művét, oly nagy érdeklődéssel fogadott olvasó közönségünk.
Ápiil hó elején B a k s a y S á n d o r jeles elbeszélőnknek egy eges/, kötetre terjedő « lhima» e/.imü regényes történeti rajzanak közlését kezdjük meg. sok eredeti rajzzal illusztrálva. Maga
6 müvet történeti korképnek nevezi. A beható tanulmány alapján kes/.ült érdekes elbeszélés a mohácsi csata korából vau véve, rajzolva a nagy nemzeti veszedelmet, annak előzményeit és gyászos következményeit. A ritkán megszólaló iri'i e műve bizonyára szintén nagyon fogja érdekelni az olvasó közönséget. — liegénytárunk ez eredeti müvek mellett Verne Gyula legújabb regényét közli, s annak befejezése után más kiváló külföldi írók elbeszélő müvei fognak következni.
Esthangulat irta Vilma, Egy kis 72 lapra terjedő nlzetecske ismeretlen szerzőtől, a ki nem irói babért keres, hanem emléket állít fájdalmának,
.<<-inek. halottainak — Előszava egyik -zól :
Nem kérdem, gúny vagy taps lesz-e jutalmam. Dicsőség, bír kiséri-e nevem . . . Elég tudnom, hogy szívem sír a dalban. S lesz szív, a mely együtt zokog velem.
CAVALOTTI FÉLIX.
S valóban könyvecskéjében nincsenek affektált érzést tolmácsoló kifejezések. Átéli, átszenvedi a mit ír. Nemcsak világosan áll az olvasó előtt egy élet lelki küzdelme, hanem azt a hatást is nyeri, hogy a dalok irója nem a versírás czéljával vette kezébe a tollat, hanem hogy önkénytelenül dalban fakadt ki a szive, Egyszerű keresetienség és igaz érzés jellemzi, a mit ír, és tollából dallamos magyarsággal folyik a szó. A füzetke záró költeményeinek egyikét közöljük alább mutatványul, még csak azt jegyezve meg, hogy egy költemény valószínűleg nyomdai elnézésből kétszer fordul elő a gyűjteményben.
Emlékek.
Ködös, borongó őszi délután van, Kinézek a homályos ablakon. Kötök, kötök, s kötőtűim egyhangú, I nnlmas perczegését hallgatom. Be sok esztendő szállott el fölöttem, Hogy én az első harisnyát kötöttem.
Anyám jutalmul megcsókolt s szivére Ölelte ártatlan kis gyermekét Most sir takarja édes jó anyámat, S szemem érette bús könnyekben ég . . . Oh hány emléket varázsol elembe Kötőtűim egyhangú perczegése.
Ott állottunk a kicsi bölcső mellett, Bámulva szemléltük az új csodát, Kis gyermekünket, kinek mosolygása Szivünket boldogítón járta át Dús lett éltünk valódi gyönyörökben: Kis fiacskámnak harisnyát kötöttem.
Nőtt a üú, gyarapodott a lányka, És vélük nőtt folyvást a szép remény, Ott állottak támogatásra várva, Ifjú sarjak az élet küszöbén — S előttem van selyempapirba téve, Kicsi leányom legelső kötése.
Aztán jöttek a gyászos, kinos évek, Egymást üzi bennük a fájdalom, Talán már szárnya sincsen az időnek, Csak úgy vánszorog ólomlábakon, Meghaltál . . . Üdvöm sirba szállt tevéled S a tűkkel gyászos fátyolom kötém meg.
Oh, fogok-e én valaha feledni ! Megszállja-e szivem a nyugalom-? Lelkem nem fog-e folyton emlékezui ? S megszűnik-e a sajgó fájdalom ? Elszenderül-e szivemen a bánat ? S harisnyát kötök-e majd unokámnak".'
Magyarország tör ténete II . Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. E czim alatt jelent meg az Athe-naeum kiadásában a Szilágyi Sándor által szerkesztett «Magyar nemzet története* czimű nagy munkának hatodik kötete 600 lapra terjedő könyvben, gazdagon illusztrálva. Pázmány és Bethlen korának (1608—1C57) véres harezoknak, nagy küz
delmeknek időszaka ez. Irta Angyal Dávid, mig dr
Dézsi Lajos a társadalmi és műveltségi állapotokról irt hozzá egy függeléket, hogy ez idők képe és tanulsága teljes legyen. A kötethez erre a mozgalmas korszakra vonatkozólag 37 becses, önálló színezett műmelléklet ós több mint 220 szövegkép, valamint négy darab eredeti oklevél hasonmása van csatolva A képek közt igen sok, felettébb érdekes darab van kül- és belföldi levéltárakból, gyűjteményekből! főúri kastélyokból, nagy utánjárással összeszedve, melyek megismertetnek bennünket azon kor legkiválóbb szereplőivel, az akkori viseletekkel, szokásokkal, s elénk varázsolják azon kor nagyobb szerepű városait, várait, egyes híresebb kastélyait, épületeit.
Ezúttal be is mutatunk ezen képek közül kettőt. Az egyik Vágó Pál jeles festőnk műve s azt ábrázolja, a mint a magyar vitézek valamely győzelmes csata után egy csapat török foglyot vezetnek, a körűi álló nép örvendező ujjongása közt. A másik egy, a kölni városházán ma is meglevő egykorú gobelin után készült, mely a XVII. század közepéről azt a jelenetet tünteti fel, a mint a táborozó magyar katonák a sereg szénakészletét beszerzik. Ott látjuk a nagy kazlakat, a mint azok tartalmát részint hajóra, részint pedig lovakra rakják, hogy a táborba elszállíthassák. A fürge lovasok ugyancsak hozzá látnak a rakodáshoz, mig az előtérben egy magyar és német tiszt kényelmesen heverész és pipázgatva, beszélgetve várja, mig a vitézek dolgukat végzik.
A váradi színészet t ö r t éne te , irta Náméniji Lajos. A magyar színészet régibb állomásai közé tartozik Nagy-Várad. Ez év nyarán lesz száz éve, hogy a kolozsvári színtársulat az első előadást itt tartotta. A százéves jubileum alkalmából állította össze a nagyváradi színészet történetét Náményi Lajos, kiegészítvén ezzel K. Nagy Sándornak 1884-ben ugyanerről megjelent könyvét. Bevezetésül az iskolai drámai előadások nyomait keresi föl, majd a zeneszerető báró Patachich püspök múlt századbeli zenés előadásairól szól, aztán a német színészekről, kik 1788-ban játszottak először a városban. A váradi szinügy története sok tekintetben összefügg a kolozsvárival. Különben állandó színtársulata nem volt, vagy a kolozsvári színészek, vagy vándor társulatok keresték föl. Lakossága mindig pártolta a magyar színészetet, állandó színháza azonban ma sincs. Negyven év óta tervezi, s most jutott el odáig, hogy közelebb megkezdheti fölépítését. Az állandó színház miben létének megírásával végződik a munka, mely Nagy-Váradon Láng József könyvnyomdájában jelent meg.
A szabadság ünnepére , szini költemény három képben. Kozma Andor irta a Vígszínház számára, hol márcz. 15-én került szinre. Nyomtatásban az Oic.só könyvtár legújabb füzetében jelent meg. A Franklin-társulat kiadása s ára 20 kr.
Selyem és rongy, regény két kötetben, irta Timár Szaniszló. A szerző mint elbeszélő és egy napilap szinházi kritikusa ismerős. A «Selyem es rongy» első nagyobb munkája, szerkezetében, előadásában az irói minősítés elég határozott. Alapeszméje korszerű, mert a szocziálizmus szolgáltatja, de nem a nyers és erőszakos szocziálizmus a minőnek az életben jelentkezik, hanem az idealista szocziálizmus, mely a munkának boldogulást és megnyugvást kivan juttatni. A regény czimében levő «selyem és r o n g y is a gazdagság es szegénység, a gyáros és munkás fogalmának felel meg, s egy fiatal, szép lány személyesíti, egy gazdag gyáros gyermeke, ki beleszeret a munkavezetőbe és kész érte selymét, bársonyát akár rongyokkal is fölcserélni. De a szerelem közé áll a szocziálizmus. Ez az igaz, hogy tisztult formát nyer a munkavezető lelkében, de őt is bűnre csábítja, mert a nyomor enyhítésére nagy összegeket úgy akar szerezni, hogy hamisított árúkat szállít egy hajóra, s az értéktelen tárgyakat nagy összegre biztosítja. A hajót útközben egy pokolgépnek kellene fölrobbantani. A dolog gonosz ábránddal van kieszelve, de a regény hősére végzetes lelki csapásokat hoz. O ugyan okoskodik, hogy ha a hareztereken is ezernyi emberéletet áldoznak egy eszméért, megéri az emberhalált a munkások java is. De mikor látja a felszálló
SZAM. !898 1 J5^yFOLYAM. VASÁKNAPI UJSÁG. 215
kára & divatra vonatkozó képeket és czikkeket is ad, s félévenként művészi becsű nagy Lapmellékletet, összesen t ö b b m i n t e z e r k é p e t é v e n k é n t .
A «Vasárnapi Ujság» társlapja, a most már 44-ik évfolyamában lévő tPolitikai Ujdonságok», melyet mint az események hü és részrehajlatlan előadóját, valódi hézagpótlónak ismert el a magyar olvasó közönség, a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, iigy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, a mi a napilapokban elszórtan jelen meg, 8 így e lap, kivált vidéken, hol a postajárás a napi értesülést különben is megnehezíti, a napilapokat is sok tekintetben pótolja. A 'Politikai Újdonságok* állandó ingyen melléklete a «Magyar Gazda* czímű gaztfasógi es kertészeti képes lap.
Mind a két lapnak kiegészítőjéül szolgál a • Világkrónika* czímű képes heti közlöny, mely hetenként egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg.
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEINK. egész évre félévre negyedévre
Vágó Pál rajza az «Athenaeum» kiadásában megjelenő «Magyar nemzet története» Vl-ik kötetében.
MAGYAR VITÉZEK TÖRÖK FOGLYOKAT KÍSÉRNEK.
utasokat, családokat, ártatlan gyermekeket, megrendül, egész valója beteg lesz, stb. A regényekben uralkodó közbejött események a hajó felrobbanását is megakadályozzák. A sokat gyötrött hős végre kibékül lelki furdalásával s boldog lesz. Ezt a történetet sok részletességgel irja le a szerző. A részletek közt vannak kedvvel olvashatók, de vannak hosszadalmasak is. Az elmélkedés, a szerző sok közbeszólása azonban felduzzasztják a regényt, s ez által a regény menete lassúvá lesz. A regény a Singer és Wolfner könyvkereskedése utján kapható.
Jellemek, tör téne tek és képek, irta Jámbomé Székely Lilla. A jókora kötetben huszonkét kisebb rajzot, elbeszélést, mondát nyújt az írónő, változatos tárgyakat. Békésen jelent meg könyve, s a tiszta jövedelem a békési nőegylet pénztáráé. A kötet ára 1 frt 20 kr., s az írónőnél, Békésen rendelhető meg.
Ki volt Anonymus ? Dr. Sebestyén Gyula történetire ily művére hirdet előfizetést, mely két kötetre terjed, 2 írtjával. A munka pályázott a történelmi társulat által kitűzött 100 aranyos dijra, a bírálók azonban nem ítélték oda neki a jutalmat. A szerző azt hiszi, hogy mert bírálói közül kettő maga is ellenkező állást foglal el Anonymus megítélésének Etájában, egy harmadik ellenében egyenlítették ki a nézeteltérést. A szerző most a történelmi társu-sulathoz fordul, hogy az eddig nyújtott támogatást njuve hátralevő részeinek kidolgozása folyamán role ne vonja meg. Az előfizetések szerző nevére a Nemzeti Múzeumba czimezendők.
A Magyar Könyvtár legújabb füzetei: Bohémet, Murger és Barrióre hires színműve, fordította >ado Antal. Dandin György, Moliére vígjátéka,
fordította Hevesi Sándor. Kiadja a Lampel-féle könyvkereskedés g egy füzet ára 15 kr.
Királyi kegyelet nemzetünk nagyjai i ránt . • tauulo ifjúság részére kiadták : líartos K„ t'zim-
mermann A., Gábor Gy., dr. Zelliger V. Tiz történeti életrajz, tiz képpel. Ára kötve 15 kr. Kapható : Budapesten, a VII. ker. Hungária-úti elemi iskola igazgatóságánál.
Az akadémia Teleki-drámai jutalma. Márczius 19-ikén, József napján itéli oda az akadémia gróf Teleki József néhai elnökének alapítványából a 100 aranyos drámai jutalmat. Az idén szomorújátékok pályáztak. Érkezett 26 pályamű, melyből hármat formahibából visszautasítottak, mert nem versben irták. A bírálók jelentését Bánóczi József terjesztette elő.
Hét darab kritikán aluli. Három foglalkoztatta a bírálók figyelmét. Ezek közül «A dogé* czimű már pályázott a Teleki-dijra, szavazatot is kapott, meg dicséretet. Az «Arany alma* czimű Helénának Trójába való szöktetését tárgyalja jó versekben, elég kerekded mesében, de szini hatás nélkül. Végül a «Szerelem* cziműt, mint legjobb művet, melyen azonban javítani kell, a dijra érdemesítették a bírálók. A zsarnok Giangiotto, Francesca di Rimini és Paolo története ez, melyben szerelem és a politika szövődik egybe, hatásos jelenetekre adván alkalmat. Az első felvonás kissé terjengős, a második nagy emelkedést mutat és ez általában a darab leghatásosabb része. A harmadik felvonásban kevés történik. A negyedikben akár vége is lehetne a műnek, s ezért az ötödik felvonás inkább toldalék. A bírálók egyhangúlag méltatták az «Arany alma* érdemeit, de a színpadi hatás dolgában fölébe helyezték a 'Szerelem* czimű tragédiát s ennek ítélték oda a jutalmat. Sajnálattal látja a bírálóbizottság, hogy az idei Teleki-pályázat két legjobb darabja közül tárgyára egyik sem magyar, egyik sem modern; kész történelmi tárgyat dolgoz föl mindkettő, de nem a mi történelmünkből. Mindazáltal mégis megbecsülni óhajtván a létező erőket, indítványozta, hogy a 'Szerelem* czimű pályaműnek adja ki az Akadémia a jutalmat.
A jeligés levélke fölbontása után kitűnt, hogy a «Szerelem* czimű tragédiát Somló Sándor, a Nemzeti Színház tagja irta. — A megdicsért mű, az «Arany alma* szerzője Vértesi Jenő, Vértesi Arnold jeles elbeszélő irónak 19 éves fia, ki közelebb a Kisfaludy-társaság egyik költemény-pályázatán is dicséretet aratott.
Verescsagin műveinek kiállítását márczius 20-ikán zárták be a műcsarnokban. Február 20-ától márczius 20-ikáig 41,238 fizető látogatója volt. Ezenkívül a főváros területén levő iskolák és tanintézetek növendékei közül, tanáruk vezetése alatt 6077-en éltek a kedvezménynyel. A képzőművészeti társulat tagjaival együtt a látogatók száma 60,000.
A Vasárnapi Újság . . „ . - . . A Világkrónikával együtt...
A Vasárnapi Újság és | Politikai Újdonságok I A Világkrónikával együtt..
Csupán a Politikai Újdonságok A Világkrónikával együtt
8frt-kr. '.i . m .
12 . - .
13 . 6tl .
Í l - I IÍ . m .
4 frt 4 • \
kr.
ti i 8« . 2 . 50 . :t . 80 .
2frt-kr. 2 « 40 «
S I - I
8 . 40 . 1 « 25 « 1 . 85 •
Előfizetési fölhivás. A « V a s á r n a p i U j ság» , a legrégibb magyar
szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, újith-ban hetenként egy félícrel bővítve, «A Vasárnapi Újság regénytáfa* czímű állandó szépirodalmi melléklettel jelenik meg, mely, mint a főlap, szintén művészi képekkel van díszítve. — A "Vasárnapi Újság* a női mnn-
Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és «Politikai Ujdonságok» kiadó-hivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4. küldendők.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia márczius 21-iki ülésén
Theiorcwk Emil elnökölt, és Riedl Frigyes levelezőtag tartotta székfoglaló értekezését «A művészi és irodalmi típusok történetéről'. Nagyobb munkájának egy részét mutatja be, melyben érdekes filozófiai rajzát adja a minden idők művészi és irodalmi típusainak s azok sajátosságainak a különböző művészetekben és a különböző történeti korszakokban. Bemutatja ugyané munkájának egy másik fejezetét, mely a művészetben ismert gyermektipusokat jellemzi, különösen a gyermek Jézus alakjának ábrázolását a középkor és újkor századaiban. A figyelemmel hallgatott előadást megéljenezték. Thew-rewk Emil elnök üdvözölte a felolvasót az Akadémia tagjai sorában. Ezután Kunos Ignácz «Naszreddin hodsa tréfái* czimen olvasott fel tanulmányt, mely a török népirodalmi alakok egyik legkiválóbb] ával ismertet meg.
A nemzeti múzeumi tanács. A közoktatásügyi miniszter a magyar muzeumok és képtárak ügyének rendezése alkalmával tanácsot is alapított a Nemzeti Múzeum gyarapodása és fejlődése előmozdítására. A tanács elnöke maga a miniszter, másodelnökéül Bubics Zsigmond kassai püspököt kérte föl, tagjaiul pedig a következőket nevezte k i :
Gr. Andrássy Tivadar, gr. Apponyi Sándor, Berzeviczy Albert, Bubics Zsigmond kassai püspök, Förster Gyula miniszteri tanácsos, Fraknói Vilmos püspök, a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője, gr. Kuun Géza, a magyar néprajzi társulat elnöke, b. Lipthay Béla, Pauler Gyula országos főlevéltárnok, Semsey Andor, magyar nemzeti múzeumi tiszteletbeli őr, gr. Széchenyi Béla, gr. Teleki Sándor, Thaly Kálmán és gróf Zichy Jenő.
A budapesti általános poliklinikai egyesület, mely a szegények gyógyításával oly nagy jótékonyságot gyakorol, márcz. 20-ikán délelőtt tartotta évi közgyűlését a városháza termében. Schlauh Löriucz bibornok, az egyesület fővédő helyettese elnökölt. Nagy és előkelő közönség gyűlt össze.
Schlauch Lőrincz bibornok üdvözölte a megjelenteket és örömének adott kifejezést, hogy a közönség áldozatkészségével lehetségessé tette, hogy ez egyletnek saját otthona lesz. Eljenzéssel fogadták a beszédet, aztán gróf Apponyi Albert alelnök kötötte le a figyelmet, ki legelőször is Schlauch bibor-noknak mondott köszönetet hathatós támogatásaért. Ő volt az, ki fölhívta mindenki figyelmét arra az összefüggésre, mely közvetlenül a testi ápo rendelt orvosi hivatás és a lelkészi hivatás meny-
210 VASÁRNAPLÚJSÁOL__ í.i ^^ms^i^é^^
nyíre harmóniában áll és kiegészíti egymást Ezután U egyesület tevékenységéről szólott, melyben egyaránt meglátja a fényt és az árnyat. A fény az orvosok önfeláldozó, szinte bámulatos működése, mely megteremtette és virágoztatta az egyesületet. Sajnos azonban, hogy a magyar társadalom nem támogatja az egyesület ügyét annak fontosságához mérten. Ez a mai nemzeti életünk egyik sajátságos
Akárhány egyesület alakul, egy bizonyos fokig fejlődik, azután megáll és akkor az államot hivja segítségül. Nem lehet elég munkát fordítani arra, hogy a magyar társadalmat nagyobb tevékenységre és energiára biztassuk. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Lichtcnberg Kornél adta elő az gyesület működését. A poliklinika évenként 130,000 rendelésben 28.000 betegnek nyújt segítséget és tanácsot s ellátja azokat orvossággal és kötó'szerrel,
határozta, hogy Horváth Gyula sirját emlékoszloppal fo°ja megjelölni. Lendvay Sándor ellenőr mutatta be ezután a számadásokat, mely szerint az egylet vagyona 20,000 frt. A közgyűlés alelnökké Fenyő Sándort, a .Magyar Hirlap. szerkesztőjét választotta.
A magyar földrajzi társaság közgyűlése e hó 24-ikón ment végbe. Gr. Széchenyi Béla tiszteleti elnök és Erődi Béla elnököltek.
Erődi tartalmas megnyitó beszédet mondott a legújabb földrajzi kutatásokról és expedicziókrol. Beszámolt a messze világban járó Cholnoky Jenő, Biró Lajos, Jankó János utazásáról, szép szavakkal emlékezett meg Zichy Jenő gróf vállalkozásáról. Ismertette Havass Bezső dr. törekvéseit Dalmáczia visszacsatolásáról, ürömmel tudatta a társaság si-
hónapra a fürdőház egész első emeletét kibérelt számára, május 15-től kezdve. Brückenau furd'-Alsó-Frankóniában fekszik, kéntartalmú vasa vize van.
A német császár Szögyény nagykövetnél Márczius 23-ikán berlini nagykövetünk, Szögyény. Marich László díszebédet adott, melyen megjelent maga Vilmos császár is kíséretével és az udvari társaság számos tagjával. A nagykövetségi palota előtermét valóságos pálmakertté alakították át \ császárné gyöngélkedése miatt nem mehetett el Ott voltak az ebéden: a két Eulenburg gróf, Hohen-lohe kanczellár, Bülov, Miquel és Tliiehnann miniszterek, Lukamis, Rutibor és Salm berezegek
TÁBOROZÓ MAGYAR KATONÁK A X V I I SZÁZAD K Ö Z E P É N . — RÉSZLET A KÖLNI VÁROSHÁZ EGYKORÚ GOBELINJÉRŐL. , Vlik kSW**
• kimentő operácziókat végez. Eröss Gyula dr.titkár fölolvasta az igazgatóság jelentését. E szerint az egyesület új kórháza már elkészült és még ebben az ín ben átadják rendeltetésének. Wlassics miniszter a poliklinikauak 1500 frt évi segélyt juttatott, I erezel belügyminiszter évi 1000 forinttal támogatja az egyesületet. Igen melegen emlékezik meg a jelentés a hölgybizottság működéséről.
Az Országos kaszinó márcz. 20-ikán rendkívüli fet tartott, s egyhangúlag báró Atzél Bélát
választotta meg igazgatónak. Az Otthon Írói kör márczius 20-iki közgyűlésén
Hálton Jenő elnökölt, ki megnyitó beszédében az egyesület gyarapodásáról emlékezett meg. Nvolcz év alatt 25,000 frt házbért fizetett, ha tehát a házbért tőkésíti, megveheti a Dohány-ntcza 76. szám alatti egyemeletes házat 86,000 frtért. Az erre fölveendő kölcsön föltóteleit a közgyűlés elfogadta henyö Sándor mondott ezután emlékbeszédet az egyesület néhai alelnökéről, Horváth Gyuláról s végül indítványozta, hogy a boldogult sirját az Otthon jolö!J3 meg emlékkővel. A közgyűlés el is
keret a magyar helynevek dolgában, a melyet immár örvény szentesít. Szól a Balaton-bizottság d-sére
l P , ? f f i i x ta,rSf S^g t agJ a i nak száma 602. A jelentest éljenzéssel tudomásul vették. Berecz Antal
^naa85Vo1"tS1atmn\be- A ^ " K r ú h a 7 é v i t n I \TJl gr6í h á r °mszáz forinttal
v á l a s z t i t t J S ^ S i t o l S ? Y f * <"«* Luciano rvw!- J r a n c i s c ° x^eira de Amaralt és
MI UJSÁG? n v í t a ^ r ? í á k k é P v i s e l ö h ^ üléseinek megnyílta következtében nem utazhatott el az üdüfő
S S T ^ S ^ A k ^ - s t wí l másTk' n K%mn^nbe » * * ^ajd p e d i g e g y másik kisebb német fürdőre, Brückenanba i £
Schtuarzkappcn és Hülsen ezredesek, Passim es Kossak festők és a nagykövetség egész személyzete. Az urak nejükkel együtt mentek az ebédre. A császár étlapjára a magyarországi 7-ik huszárezrednek, mely a császár nevét viseli, egy huszárja volt oda festve ; ezt Kossak festette. Vilmos császár a nagykövet feleségét vezette az asztalhoz. A nagykövet három leánya, Kamilla, Mariska és Ilona szinten résztvettek az ebéden. Az ebéd ideje alatt Vörös Miska zenekara magyar dalokat játszott, kóztü' többet Káldy kuruez nótáiból.
Magyarország a párisi vi lágtár laton, lukacs Béla volt kereskedelmi miniszter, az 1900. e
párisi nemzetközi kiállítás magyar kir. k o r m a n £ biztosa, Fittler Kamuinak, a kormánybiztosai műszaki igazgatójának kíséretében e hó 21-iken
Parisba utazott, hogy a magyar osztály szamára kijelölt területnek minél kedvezőbb helyen va o
5. KVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 217
iegválasztását biztosítsa. A kiállítás magyar korány-biztossága azt is elhatározta, hogy az irodalmi
, mflvészeti osztályban teljes Jókai-kiállítást is endez. Összegyűjtik abban a nagy iró műveinek
minden kiadását, valamint regényeinek s más munkáinak 14 idegen nyelven megjelent összes fordításait. Azon kivül kiállítják a költőnek mindazon díszalbumait, díszpolgári okleveleit, melyeket "0 éves irói jubileuma alkalmából vidéki városoktól s irodalmi társaságoktól kapott. A kormánybiztosság a Jókai-kiállítás részére önálló külön termet bocsát rendelkezésre, a mely a kiállítás irodalmilag képzett látogatóira bizonyára nagy vonzerővel lesz.
Iparkiállítás Kolozsvártt . A kolozsvári Mátyásszobor leleplezésével kapcsolatosan tartandó országos ünnepek alkalmából az 1899-ik év folyamán általános erdélyreszi iparkiállitá.st akarnak rendezni Kolozsvárott. A kiállításra már megindultak az előkészületek.
Gróf Zichy Jenő' újabb utazása Ázsiában. Gróf Zichy Jenő e hó 12-ikén utazott el Budapestről, hoo-v Közép-Ázsiában folytassa nyomozásait az ősmagyarok után. Márczius 15-.én érkezett Odesszába, hol várták a grófot kísérői: dr. 7Josí«Béla, dr. Jankó János és Pápay Károly. Odesszában a társaság két-három napot töltvén, onnan hajóval folytatja útját Tifliszbe. Tifliszben Lopatinszky tanár, orosz nyelvész és Raden, a pétervári múzeum igazgatója, Stern, a tifliszi múzeum igazgatója, Mclikov, Boro-denko, Kunin orosz filológusok és régészek várják a társaságot. Tifiiszből az expediczió Kazánon, Sara-tovon át a szibériai városoknak veszi útját a Gobi-sivatagon keresztül Pekingbe. Az utazást egy évre tervezik.
Pulszky Ferencz emlékezete. Az epeijcsi Széchenyi-kör e hó 20-iki közgyűlését Sárosmegye jeles fia, Pulszky Ferencz emlékezetének szentelte. Az ünnepélyre Budapestről is érkeztek, ezek közt Pulszky családjának tagjai, a múzeum küldöttsége. Herzeviczy Albert, a kör védnöke mondta az emlékbeszédet, egész tanulmányt Pulszkyról, a tudósról és politikusról. Az ünnepélyre a tud. akadémia is küldött üdvözletet. A gyűlés után a közönség Pulszky szülőházához vonult, melynek falát szép emléktábla díszíti.
Egyetemi uj t anár . A király dr. Demkó Györgyöt, az egri érseki liczeum teológiai tanárát, a budapesti tudományegyetem hittudományi karához az egyházjog nyilvános rendes tanárává nevezte ki.
Petőfl-alapítvány. A pesti hazai első takarékpénztár egyesület igazgatósága a márcziusi napok hatása alatt ötszáz forinttal belépett a Petöfi-társa-«/;/ alapító tagjai közé.
Síremlékek 1848-iki szereplőknek. A 1848-iki márczius 15-iki események nevezetes emberének, '/""csics Mihálynak sirját is díszes emlékkel jelölik raeg az ötvenéves jubileum alkalmából. Az emlék már kész. A talapzatról egy munkás babér-koszorút nvujt föl Táncsics mellszobrának. Májusban akarják fölállítani. — Maros-Vásárhelyen pedig márczius 15-ikén leplezték le Bem egykori hadsegédének, Lukinavilsnak szép síremlékét. Lukinavits 1849. augusztus havában, Besztercze bevételénél Bem eletét mentette meg. A kath. templom tornyáról lesből lőttek Bemre, Lukinavits azonban Bem elé
"> s halálosan megsebesült. Bem parancsára Kolozsvárra akarták szállítani, de útközben meghalt
Maros-Vásárhelyen temették el. Sirját kegyeletéén ápolták, most pedig egy asztaltársaság gyűjtést
t o t t síremlékére. Az emlék fölavatásánál megjelent az a székely gazda is, kinek szekere szállította a megsebesültet.
Tifd™81 C s o m a S á n d ° r emlékezete. Dr. Duka haT a r ' a z akadémia tagja, mint az indiai angol
sereg orvosa, húsz évet töltött Indiában, s ez idő » * összegyűjtött minden kifürkészhető adatot wosi Csorna Sándor ottani életéről, s azokat na-
W°» érdekesen fel is dolgozta. A bátor magyar j emlékét és példáját állandósítani akarván, a
czéiJl m Í á n e Z e r f o r i n t o s a'apítványt tett oly emlék h 0 g > K Ö I Ö S Í C s o m a S á n d o r n a k o l y k o r
roztl T 1 6 * S Z e n t e l J e n - A z akadémia most azt hatá-haváb ^ , m i n d e n h a r m a d i k esztendő április
1 an> K - Csoma Sándor születése s halála ide
jén, a tudós emlékének tiszteletére egy erre hivatott szaktudós az ázsiai kultúra körébe tartozó értekezést tart az Akadémia összes ülésén. Az alapítvány kamatait az értekezőnek kiadják. Az első értekezést Körösi Csoma Sándor emlékére 1900. évi április havában tartják meg.
Szilágyi Is tván szobra. A máramaros-szigeti ref. főgimnázium közelebb elhunyt nagynevű igazgatójának Szilágyi Istvánnak, Arany János egykori tettre buzdítójának emlékére szobor felállítását tervezi az iskola elöljárósága. E czólból gyüjtőívek küldettek szét a boldogult volt tanítványaihoz, tisztelőihez, s általában a tanügy munkásai iránt érdeklődő nagy közönséghez. A bizottság külön is felszólítja Szilágyi tisztelőit, hogy az íveket, akár vezetett a gyűjtés eredményhez, akár nem, a nevezett főiskola pénztárnokához, Kruzsélyi Bálinthoz juttatni szíveskedjenek.
Új levélbélyegek. Mióta a levélbólyegeket ezren és ezren gyűjtik, az ilyen bélyegek megváltozása az események közé tartozik. A magyar leveleken ezentúl új bélyegek lesznek, s a krajezár helyett a fillér értéket fejezik ki. Ezek tervrajzaira a kereskedelemügyi miniszter 200 frtos pályázatot hirdetett. A beküldési határidőre, e hó 15-ikére, összesen 163 pályamunka érkezett, a melyek felett az orsz. képzőművészeti tanács, a kereskedelemügyi miniszter megbízottjával együttesen dönt. A pályaműveket az orsz. iparművészeti múzeumban állítják ki, s közülök a legkiválóbbakat a «Magyar Iparművészet* legközelebbi száma közli. A pályázaton résztvevő művészek között van Háry Gyula, Pap Henrik, Dörre Tivadar, Horti Pál, Eippl B. József, Förk Ernő, Abt Sándor, Havranek és mások.
Házasság. E hó 12-ikén ifj. Bertin Pál, posta- és táviró-tiszt, oltárhoz vezette Stibinger Ilonka kisasszonyt, Stibinger Henrik nyomdász leányát, a józsefvárosi templomban. Mint tanuk szerepeltek Szilágyi Ákos építész és Brestyenszky János lelkész. Az esketési szertartást dr. Janda József végezte.
* Az ökörszem hasznos a gazdáknak abban is, hogy a menyétet s más rabló állatokat elárulja a vadászoknak. Bögtön kiabál ha meglátja őket s kiabálva üldözi folyvást, s így a figyelmet felhívja reájuk.
* A legmagasabban fekvő telefonállomás jelenleg Bajorországban van, a 3465 méter magas Zug-spitze tetején. A leghosszabb telefondrótvezeték pedig Szentpétervár és Bologna között van, a mely 3760 kilométernyi hosszúságú.
Kriegner-féle Akácz i a A r c z c r é m e 1 frtért. Szapp a n 50 krért kapható országszerte a gyógyszertárakban. Főraktár Budapest, Kalvintér, «Koronái gyógyszertár.
x D iva t tudós i t á s az idei t avaszra és n y á r r a . Szénásy, Hoffman és Tsa tudósítása. A tavaszi selyem -kelmedivat ismét a Cachemire princesse és a taffetas. Ezek között az á-travers szövésű (bayadére) a legkedveltebb és minden lehető kivitelben készül bíousokra és egész toilettekre. Blousoknál különben is a nagy kocz-kas schottisnak van keletje, mig ugyanilyen és hasonló kivitelű taffetasokat, de apró koczkával, egész toilettekre alkalmaznak. Az eddig oly divatos moiré velour helyébe fleur de velour (velours fleurés) moiré imperiale és moiré nouvelle lépett; ez utóbbi újdonság gyönyörű, bársonyszerü szövésénél fogva rendkívül kellemes benyomást gyakorol a szemlélőre és előszeretettel alkalmazzák séta- és alkalmi toilettekre. A párisi és londoni irányadó divatáruházak újdonságai között az iti emiitett újdonságokon kivtil még satin duchesse és mintázott Gros de Londres dominál; mindezekben oly nagy a választék, hogy a legkényesebb izlés is bízvást kielégítést talál. Az idény kedvelt, legujabbnak elfogadott szinei: szürke, lila, turquis és rezedazöld.
T u r i s t á k n a k és k e r é k p á r o s o k n a k . Hozzánk beérkezett, teljesen hiteles tudósítások szerint Kwizda Fluidja a «K.igyó-jegygyel», a turista-fluid, jeles turistáktól, kerékpárosoktól és lovasoktól fáradságosabb túrák előttjés után kiváló sikerrel használtatik. A Kwizda-féle fluidnak, mint velünk közlik, az a tulajdonsága van, hogy az emberi test izmait ellentállóképessé és kitartóvá teszi, úgy, hogy a legnagyobb fáradalmak könnyűséggel heverhetők ki. Másrészt ez a szer teljes újraéledést kölcsönöz az elernyedt izmoknak és eltüntet minden fáradságot, úgymint túlerőltetéstöl származó mindenféle fájdalmat. Gyalogolok és sportemberek számára ez a szakemberektől hozzánk érkezett értesítés bizonyára a legnagyobb értékkel bir.
HALÁLOZÁSOK. NATÁLIA FÖHERCZEGNŐ, Frigyes főherczeg és Iza
bella föherczegnő leányának holttestét e hó 25-ikén helyezték ravatalra Pozsonyban, miután bebalzsamozták. A főherczegi palotába mindenfelől érkeztek a részvétnyilatkozatok. Ezek közt volt gróf Zichy Gézának is egy költeménye, melyben az elhunyt ifjú föherczegnő siró hegedűjét énekli meg. A fo-
herozegnő ugyanis szépen hegedült. Az arisztokrác i a számos tagja ós a hatóságok főnökei is tolmá-csották a részvétet. A középületekre gyászlobogót tűztek. A városi hatóság elhatározta, hogy küldöttségileg fejezi ki részvétét, koszorút tesz a ravatalra, a temetés órájában a város nagyharangját meghúzatja s a temetésnél képviselteti magát. Vasárnap este hét órakor az elhunyt herczegnő holttestét lírcsbe viszik ós a Hofburg kápolnájában helyezik ravatalra. A temetés márczius 28-án délután négy órakor lesz és a holttestet a kapuezinusok sírboltjában helyezik örök nyugalomra. A király 12 napi udvari gyászt rendelt el márczius 28-átó! kedzve.
Kihunytak még a közelebbi napok alatt: BoDÓ LIPÓT, Barsmegye volt alispánja, árvaszéki elnöke. a barsi evang. egyházmegye volt felügyelője, 81 éves korában, Nugy-Szelezsény ben.— PUSZTAI JÁNOS, nyűg. r. kath. plébános, aranyinisós pap, 84-ik és áldozár-ságának 64-ik évében. Szúmezőn. — PI.AVECZKI JÓZSEF, somosi róm. kath. plébános, a soóvári kerület esperese, a sárosmegyei r. kath, népnevelők egye sületének elnöke, életének 54-ik évében — Nagy-emőkei SKKKOKI.Y JÁNOS, tápió-szentmártoni esperes-plébános, 71 éves korában, Tápió-Szeut.Mártonban. — KIKINDAI MIKLÓS, nyűg. nagy-kikiudai esperes-plébános, 79 éves, kinél a szabadságharc/ után menekülő Kossuth Lajos utoljára hált meg magyar földön. — ANDRÁSSY KÁLMÁN, egri egyházmegyei pap, 67 éves, Budapesten. — Breznóbányai MIKO-VÉNYI KÁROLY, 1848—49-ki honvéd-dandárparancs-nok, nyűg. magyar kir. sótárnok, 85 éves korában, Trencsénben. — BUDAY SÁNDOR, volt negyven-nyolczas honvédhuszárhadnagy, Tisza-Füreden, 68 éves korában. Az elhunyt köztiszteletben állt megyeszerte, s jelentékeny vagyona nagy részét-végrendeletében jótékony czélra hagyta. — KÖVÉR MIHÁLY, régi honvódfőhadnagy, ki részt vett a fehéregyházi csatában is, s egyike azoknak, kik utoljára látták a menekülő Petőfit, Kózdi-Vásár-helyt és Sepsi-Besenyőn temették el. — TOMKA MÓR, kir. tanácsos, pónzügyigazgató, 114 éves, Szatmárt, — Hallerkői gróf HALLER JENŐ, valóságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag, volt képviselő, 55 éves korában, Balázstelkén. — Id. ENDRE LÁSZLÓ, ügyvéd, a jászkun kerületek volt nádori táblabírája, földbirtokos, 86 éves korában, Félegyházán. — VÁRADY MIHÁLY, volt torontál-megyei alispán, nyűg. törvényszéki elnök, Nagy-Becskereken, 80-ik évében. — HALLER ISTVÁN, pancsovai kir. közjegyző, 52 éves korában, Nagy-Becskereken. — PORSCHE EMIL, a zelestyei üveggyár tisztviselője, 62 éves korában, Zelestyén. — SZÉCSI SÁNDOR, az ó-budai Kisfaludy-szinház volt fiatal, tehetséges tagja, hosszas szenvedés után, 21 éves korában, Budapesten. — HOFFMANN LAJOS, budapesti városi állatorvos, 35 éves. — ÉLTETŐ ÁRPÁD, földbirtokos, 36 éves korában, Szatmáron.
— KALUZSAI KÁROLY, nyűg. magyar kir. pénzügyi titkár, 80 éves korában, Szegeden. — BENEDEK JÁNOS, kir. segédtanfelügyelő, 41 éves, Beszterczén. — GODÁNYI GYULA, pénzügyőri főbiztos, 44 éves korában, M.-Szigeten. — Szusz FERENCZ, magyar államvasuti ellenőr, Budapesten. — SEILER ENDRE, ügyvéd, Békésmegye törvényhatósági bizottságának tagja, 30 éves, B.-Csabán.
Özv. BAKAY KÁROLYNÉ, szül, Szekfű Begina, nagy kiterjedésű család matrónája, kinek halálát dédunokák is gyászolják, 74 éves, Zentán. — Özv. SIMAY GERGELYNÉ, szül. Csausz Katalin, 78 éves, Szamosujváron. — SEYDERHELM ERNÖNÉ, született Fischer Johanna, udvari műkertész felesége, 71 éves korában, Budapesten. — Ozv. BOZSNYAY PÁLNK, szül. Kulcsár Mária, Szabadszálláson, 60 éves. — KRIDOVSZKY JULIANNA, 50-ik évében, Budapesten.
Szerkesztői mondanivalók. Az ifjúság. A költemény hangjában, nyelvének
zengzetességében, szárnyalásában a tehetség kétségtelen nyomait látjuk, de a gyakorlatlan kezdőt is elárulják a költemény fogyatkozásai: a túlságos elnyúj-tás s a rósz rímek. Tuczatszámra idézhetnők belőle az ilyen rímeket: képzelet — hűtelen, tovább — után.
Félszázados ünnepen, ötvenedik tavasz. Lendületesen vaunak írva, de már el voltunk látva az ünnepi alkalomra szánt költeményekkel.
Azért hogy lebukott. Közölhető. Topplányi. Történeti elbeszélés. Elég élénken és
nem érdektelenül van megírva, de meglehetős hosz-szadalmasan. Sokat árt az elbeszélésnek a magyartalanság, valamint az is, hogy a szereplők, a kik a tizennegyedik században éltek, gyakran oly kifejezéseket használnak beszélgetés közben, mint a mai kor romlott nyelvérzékű, modern gondolkozású emberei szoktak.
N.-Várad. Régi előfizető. A kérdezett arczkép lapunk egyik közelebbi számában fog megjelenni.
Hóvirág. Tavaszi kép. Hangulatos, a természet szépségei iránt nagy fogékonyságot tanúsító dolgozat, mindazonáltal kissé az érzelgősségbe csap át. g' az olvasó közönség mai ízlése nem is igen kedveli már az efféle műfajokat.
Ballada. A tárgyban nincs semmi új, a kidolgozásban semmi figyelemreméltó.
Hem közölhetők: Ezer év után. Hazam képe. Ábránd. Rákóczi szelleme. Ne vádolj kedvesem, l e vagy dalforrásom. Mint a kis méh. Imádkozzunk. A tavon. Megkapom hát. Árva gyermek. Lélekharag. -Az eráSben. FqemifSlStt. Mindkettőn, kiva t az elsón, költői hangulat ömlik el; de hiányzjk , b e l ó l o k a bevégzettség. — Emlékezés. Kár az erőteljes tartalomért, hogy olyan fogyatékos kulforma takarja.
SAKKJÁTÉK A 2053. számú feladvány. Peipers F.-től.
SÖTÉT.
6
5
4
• I
^
• T a i • BAB
B_BiB£B*
1*1 » b c d e I g h
vn,Áaos.
V i l í g o s i n d u l s a n e g y e d i k l épésre m a t o t m o n d .
A 2038. sz. feladvány megfejtése Oorriás A.-tól.
Vüágoi. SóUt. n. Világot. Sötét.
1. K g l — g 2 . . . c 4 - c 3 (a) 1 K c l - d l 2. V e 4 — d 3 c 3 — c 2 2 . V e 4 — c 4 : . . . K d l — e l H. V d 3 - f l mat . a V e * — f i m a t .
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Itudapesten : K. J . é s ' F . H .
Andorfi S. — Kovács J . — Grébenben: K o v á t s F e r e n c z .
Kecskeméten: B a l o g h D . — Zsérczen: R o n g a Károly .
A pe»ti sakk-kör.
KEPTALANY.
&
A «Vasárnapi Ujság» 9-ik számában közölt képtalány megfejtése: A xzivet megtömi lehet, de legyőzni nem.
Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. szám.)
„EGYETÉRTÉS" P O L I T I K A I N A P I L A P .
t'sávolxzky Lajos, felelős szerkesztő,
1 8 9 8 . ITTTT. évfolyam.
Kossuth Ferencz, főmunkatárs.
Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó eszközeivel, hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar ajra elmaradó, uj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi, 1*6 hírnevét mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan entartani, hogy ez utón ne csak régi előfizetőit kapcsolja
állandóan magához, hanem közönségét uj hódítások által évről-évre maradandóan meg is szaporítsa.
Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb támaszunk a lap nagy terjedelme. Az Egyetértés egyetlen egy oldalon majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb lapok három egész oldalon s igy az Egyetértés egy rendes 8 oldalos lapja annyi közleményt tartalmaz, mintha a kisebb apók 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak ünnepnapokon történik. Ilyenkor az Egyetértés 12—20, illetőleg a kisebb alakban számítva 86—60 oldalnyi terjedelmű.
Csakis a lap ily nagy méretei teszik lehetővé, hogy az Egyetértés mindenről oly bő és részletes tudósításokat közölhet, a milyeneket egy más lap sem nyújthat közönségének, így általánosan ismeretes, hogy az Egyetértés • i M á m n U a l tadósitauuti e nemben a legtökéletesebbek, nemcsak a tudósítások kimerítő volta folytan, hanem annál a tárgyilagosságnál és részrehaj latlanságánál fogva is, mely
müforditók fordításában. Az egy •év.alatt k - » W 400-500 uyomtatott™, ^ » » g ^ kötetre rúgnak Ily ^ ^ J ^ J ^ t e t b e veszszük az
! g a » ^ ^ rangú publiczisták által írott J " * " * 1 1 * ' " „ e * £ « Politikai közleményeit, bő hirrovat.lt, eredeti tárfra-Uit az ország és a világ minden részébenJevő sTiáMevelezőitől, továbbá a vasárnaponkint megjelenő » Z e ^ szaklapot pótló .Irodalom., .Tanügy, és .Mező-g f z d S g . ^müorLágos hirü rovatokat s végül az Egyet-értésTgjobban informált kö^azda-Agi, ! ? • * * • - £ * • l u d a s á é i rovatait és megbízható tőzsdei tudósításait b e m o n d h a t j u k , hogy az Egyetértés a haza.sajtónak eirvetlen orgánuma, mely az intelligens közönség minden
Mindezen előnyök daczára az Egyetértés előfizetési tea a legmérsékeltebb:
Egész é v r e —• — — — — — F é l évre _ — — — — — -N e g y e d évre — — — — — E g y h ó r a - — — - —
13. •gg-k-LigggljS- éVFOLTAM.
Előfizetések legozélszerübben postautalványon az Egyetértés kiadóhivatalához Budapest, papnövelde-ntoza 8. intézendők.
VAJDA PÁL székes-föv, polgári iskolai rendes tanár
, ,S«ép u ás i i & olá ••« ja V I I I . ker . , Józse f -körú t 31/b sz.
Biztos és alapos kiképzést nyújt
főrangú és előkelő családok gyermekei részére (esetleg saját lakásukon)
a m a g y a r , német szépírás és rondirásból. Paedagógiai képzettségem és e téren általában ismert jó
hírnevem — a n. é. szülőknek — biztosítékot nyújtanak, hogy a legszigorúbb követelményeknek is megfelelni képes vagyok. 7527
CZERNT-féle
T A N N I N G E N E a legjobb, kipróbál tan ártalmatlan
hajfestőszer haj- és szakái- .valamint szemöldökfestésre, melyek a legegyszerűbb módon, már egyszeri használatnál is egész biztosan visszanyerik azon kifogástalan fényes szőke, barna vagy f e k e t e természete* Mint, a melylyel megőszülés előtt bírtak s mely Bem szappannal való mosásnál, sem a gőzfürdőben
meg nem fakul. Ara 2 frt 5 0 kr. Törvényesen védett, lelkiismeretesen megvizsgált
és valódi minőségben kapható
Antoo J. Czerny czégnél, Bécs, XVIII. , Carl Ludwigstrasse 6 (saját házában). Szétküldés postai utánvéttel. Prospektus ingyen és bérmentve. Baktár a nagyobb gyógyszertárakban
és illatszer-üzletekben. 7551 Vezérképviselőség és magyarországi főraktár:
Budapesten T Ö R Ö K JÓZSEF gyógyszertárában.
B ő r - é s s z é p s é g á p o l á s s z a k o r v o s a
med. univ. Dr. Révész Benő Budapes t , Kerepes i -u t 6 3 . sz. I . cm.
U évi gyakorlat, a berlini és bécsi kórházakban szerzett tapasztalatai alapján, gyorsan és alaposan gyógyítja az
összes 7506 bőr-, ideg és n e m i b a j o k a t . Szépségi h i b á k a t , szeplő, anya- és májfolt, pattanás, szemölcs, rézorr, fagyos végtagok, hajkorpa, hajhullás, sebek; szakszerű
tanácsosai szolgál az arcz és kéz ápolására. Feltűnő eredménynyel gyógyítja a titkos betegségek név alatt Ismert összes férji; női bajokat s azok következményeit
Rendel: délelőtt 8—13, d. u. *—5 és este 7—8 éráig. Levelekre azonnal válaszol. Kívánatra gyógyszerekről is
gondoskodik. Mindenkor mély diskréczió.
AS PHOSPMT Ezen vaskészitmény tartalmazza a vér
és csontok legfontosabb elemeit. Kitflnfi gyógyszer v é r s z e g é n y s é g , s á p k ó r , gyom o r f á j d a l m a k , v é r v e s z t é s eseteiben, szabályozza a h ó s z á m o t , könnyű emésE-tetű és kiváltképen h ö l g y e k n e k , fejlő-
1 d é s b e n l é v ő fiatal l e á n y o k n a k , vala mint g y e n g e g y e r m e k e k n e k legmelegebben ajánlható. Egy üveg ára 1 frt 50 kr. Magyarországi főraktár
Budapest, Török József gyógyszertára király-nteza 13. sz.
H A B E T E G A NŐ sok esetben a rendellenes vérzés egyedül okozója. Biztos sikerű gyógyszer ellene a „ H Y D R A S T I S LABDA
CSOK" ára 1 adag í frt 50 kr., féladag 1 frt 50 kr. Vért isztátalanságnál bujakóros s egyéb bajoknál páratlan hatású a «Szárcsakivonat . ; ára: 1 üveg 3 frt, félüveg 1 frt 60 kr. Epi lepszia (rosszbetegség) idegesség, ideges szív- és főfájásoknál rendkívü l i hatással használtatik a iLiquor eontra epi lepszia . . Számos elis
merő levél. 1 üveg 3 frt, félüveg 1 frt 60 kr. Egyedüli készítője: 7511
Váradi - fé le gyógyszertár S z o l y v a h á r s f a l v a .
msa. =1 etás ideje: Augosztuo 4i tiep tetnber.
Talaj Bfóségjlyrf trágyázott.
noonvt
ond Sep-[AnssaatzeH tember.
tTflanzweKe: iS^^^RTCm. ^Bodenbeschaffenheit: Gut gGdüngt/f
( $ * $ & » * '
A Mauthner-féle h í r n e v e s
konyhakerti- és virágmagvak
zá r t és ha tó ság i l ag v é d e t t csomagokban a törvén y e s e n bejegyzett
m e d v e - v é d j e g y gy©l valamennyi nagyobb v i d é k i
fűszer- és vaskereskedésekben kaphatók.
« • " A Budapesten Andrássy-út 23-ik szám alatt létező M A U T H N E J B Ö D Ö N czég csakis o l y a n csomagoK-n á l vállal teljes jótállást egészen f r i s s és v a l ó d i magvakért, a mely csomagok r a g a s z t v a , a m e d v e ábravi" é s a M A Ü T H N E K n é v v e l vannak jelölve, ugy a mmt_ a
rajz itt mutatja.
Hennebery selyem ^ • ^ • 7532
csak akkor valódi ha közvetlen gyáraimból rendelik
fekete, fehér és szines 45 krtó1
1 4 f r t 6 5 k r a j C Z á r i g méterenként - » £ csikós, koczkázott, mintázott és damaszt stb. (mintegy **" .u lönböző fajta és 2000 különböző szin és árnyalatban
Ruhái s bloDsokn agyárbóüPr ivat fogyasztókjial postabér-, vámmentesen és házhoz szállítva-
Minták postafordultával. 7532 Magyar levelezés. — Svájezba kétszeres levélybélyeg ragas
HEN1BERG <J. selyemgyárai, Zfiriclibeu (cs. és kir. udvar i szállító).
VFOLYAM. . V A S J U N A P l UJSÁG.
CHOCOLAT MENIER 219
• 2 K 2 Í * 50,000 kilo. Kapható minden rnsier-ée o semege -kereskedéeber
é s czukriazdAban. 7K7
= =
? i —
•is M c x >5 s =
fentartására és emelésére a legkitűnőbb szer:
CÖRNÉLIA-ARCZKENOCS (törvény által védve), 7588
mely az areznak üde, meglepően tiszta fiatalos szint kölcsönöz, a mit s e m m i m á s s z e r r e l e l é r n i n e m l e h e t , kitűnő szer: májfoltok, szeplők, pattanások, pörsenések (Mitesser), túl vörös arcz és a bőr minden tisztátlansága ellen, a sárga vagy barna
arezbőrt vakitó fehérré teszi.
Egy kis tégely ára: 1 korona. — Egy nagy tégely ára: 2 korona. Ezen közkedvelt szer kapható:
LESZKOVÁCZ MILETA „ K O R O N A " c z i m ű g y ó g y s z e r t á r á b a n
Ó-Verbászon (Bácska). t0~ Posta i megrende lésekné l finom poxiderek, szappanok és i l l a t szerek hozzácsomagolásra ajánl ta tnak. " • !
tar Viszonteladók kerestetnek, "̂ w Főraktár Budapesten: Dr. Egger Leó gyógyszertárában, Váezi-körút 17.
o
£3.
I
legjobbnak ismert arezszepitő a világon. Ezen arccréme a legrövidebb tdó alatt eltávolít az arczról minden bŐrtisztátlansógot, u. m. szeplő, pöisenes, mitesser s tb . s azt hófehérre és Üdévé teszi. Teljesen ártalmatlan. Mgy tégely 7 0 kr., királyitS-oreme szappan 1 dtb SO kr. — Királynö~hőlgypor fehér, rózsa és créme színben 1 doboz lO krajezár, Szétkül-
dési főraktár:
Temesvár? József A ngyal-gyógyszertára
Z o m b o r , J ó k a i - t é r 2 . Budapesten Török József'gyógyszertárában, Király-utcza l í . sz.
BilllgeBriefmarken.Prgttoe
sendet Angnst Marbea, Bremen. 7529
TÍTftTffíTt'ttTt'f
M i n d e n n ő , ki ele-gancziára és csínre valamit ád, ruha-al jának beszegésére kizárólag « I d e a l » s zabada lmazo t t bársony sujtást használ. Kapható a monarchia minden szabó-k e l l é k -
üzleté-ben. 7308
7585 A ki ( e B k 6 r .
Epilepsiában rtfB ideges állapotokban/ szenved, kírj.n arról szóló füzeteket. Kívánatra ingyen és berni ntve megküldi a Sohwanen-
Apotheke, Frankfurt a. U.
Legjobb és leghirnevcsebb pipere hölgypor L a
M l
0^5, Különleges Rizspor BISMUTTAL VEGYÍTVE
C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, P A R I S - 8 , r n e d* l a P a l x , 9 — P A R I S .
7486
^7/Ullí í l^tf irt /k (Warzen-Entferner), a legjobb és kJliVlllUIl;i5 11IU legbiztosabb szer kézen levő szemölcsök eltávolítására, naponta 2—3-szor az üvegben foglalt üvegbot segélyével megnedvesítendő; nebány napi basí-nálat után a szemölcsök lehullanak. Egy szép fátokban
foglalt üveg ára 1 f r t 2 0 k r , T v i í L « / < i i n - Í r i Á a m e ' y n e k segélyével 5—6 nap 1 t llftiHVIII 11IIF, a iatt minden tyúkszemet gyöke
restől ki lehet venni. 1 üveg használati utasítással 5 0 k r .
AMON GYULA, gyógyszerész Pozsonyban 7576
Frigyes Föherczeg-utcza 19 sz. alatt. Szépség és egészség.
Kornak límyavalyája
az idegresség ós vérteleDBég, melyből számtalan kór származik. Ez ellen pedig legbiztosabban hat a
vasas elűnabor 1 fivagr 1 f r t 2 0 k r , 5 fivig-
f r a n c o k ü l d v e 6 f r t . Sherryvel van készítve és minden hMonnevü készítmények köiStt a legtöbb chlneeljet és
•ásat tartalmazza. kötStt a 1
Tasi
Kinek van szeploje ? vagy barmi folt, fagy pattanás az arczán? Az teljes bilton-sággal (ordolhat annak eltüntetése végett a v l l á g - h i r i
Serail arczkenó'cshöz, mely nemcsak eltávolít mindenféle börtieztátlenBágot, hanem az a r e z b ő r t v a k í t ó f e -héjrré , t i s z t á v á é a ü d é v é t e s z i . 1 t é g - e l y á r a 7 0 k r . A r o z p o r h o z z á 3 s z í n b e n
7 0 k r . P o s t á n f r a n k o k ü l d v e 1 f r t 5 k r . S z a p -p a a h o z z á 1 d r b . 3 o k r .
Ezrek mennek Carisbadba hogy rossz gyomrukat kireparálj ik és njra Jól emészszenek pedig ezt a ezélt otthon kényelemben, kevés költséggel elérik
P E P S I N - B O R használata által, mely az ételt megemészteni segíti és a gyomrot rövid időn tökéletesen helyreállítja Ctueara Sag-ratla-bor kltfinő enyhe hatása hashajtó és vértlsztitó szer. \r>n keserül Minden ilynemű készítmény közt a legjobb. Az ezredéves országos kiállításon
J6 hatásáén kitüntetve. 1 ü v e g - á r a 1 f r t 3 0 kr , 5 ü v e g o t f r a n k o k ü l d v e
e forint. R O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógyszerész Aradon.
Kapható Budapesten: 7489 T ö r ö k J ó z s e f gyógysz. untál és minden magyarom, gyógyszertárban.
Vérszegények és láubadozók vassal igyanak.
liter ára frt 20 kr.
liter ára "2 frt 20 kr.
Készíts S e r r a v a l l o g y ó g y s z e r - é s z T r i e s z t b e n . F*^5ÍI.!!?iit<.m.?*ííxí «y?r?ekek is Igen .z lve.en lázasak •Jokjior kitüntették. Minden fTÓgysaextirban kannl.
Idegesség, 7574 és fehérkór, vérszegénység, ideges asszonybetegség, étvágytalanság, soványság, ideggyengeség ^ t ^ . Ára 2 frt. Kap£; tó
S C H W A í í E N - A P O T H E K E Frankfurt a.M.
általában mindenféle gyengeség, mely szellemi vagy testi túlerőltetés által származott, vagy a mely egy súlyos betegségnek, hiányos emészthetőségnek vagy táplálkozásnak a következménye, legbiztosabban a «Begeneratio» pilu-láim használata által gyó-
;#f Mindenütt dicsérik a hires
Machleid-féle
Kecskeméti ar
H a t á s a a kecske m é t i n ö v é L y -szappfi i inal o ly m e g l e p ő é s e l i s m e r t , m i l y e t e t é r e n s z é p í t ö s z t r el n e m ért é s fö l ü l n e m m ú l t . E g y i k jó t u l a j d o n s á g a , h o g y á r t a l m a s u t ó b a t á s a s o h a s e m l e sz . E g y t é g e l y á r a h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l 5 0 k r . E g y d r b k e c s k e m é t i n ö v é n y -s z a p p a n 3 2 k r . Kapl a t ó :
Farkas Ignácz M á t y á s k i r á l y g y ó g y s z e r ' t á r á b a n K e c s k e m é t e n . B u d a p e s t e n : T ö r ö k , D r . E g -g ( r , B n d i t z B . é s F ó n a g y J .
u r a k n á l . 7602
a Elő sövény. lepe^vTf11 ( k 0 1 ' 0 n a t ö v i s ' krisztustövis vagy tüskés-
peny a) Valamennyi sövénynövény között legelső, gyorsan fejlődik, nem csemetézik (mint akácz, orgona
•)i rtro, 1Zmos ( 1 0 - 1 5 cm. ágas) töviseivel ember
oomÖTm mtnfk eUentáU' főelőn>'e- h0^y agyflg' disdik' s , ' ' B Z ' k e s 8 tb- ta^Jba11 kitűnően körűik l i í ' k e r t 6 k ' l e g e l Ö k ' u d v a rok , majorok stb. •ÖTénvlk- f e M m u l h a t l a n , legolcsóbb örökös méterre i r ^ E z 6 r d a r a b c s e m e t e elegendő kétszáz nyomtat tt "1 - m e S r e n d e l e s h e z rajzokkal ellátott
o t ültetési és kezelési utasítás mellékeltetik.
^mjzékek és ismertetés ingyen és . bérmentve.
t/zim: D 7 5 9 6
„Ermelléki első szőlőoltvány-telep" -Kágya u. p. Székelyhíd.
CSASZARFURDO. A főváros legnagyobb fürdőintézete, több mint 11 hő
forrással (275—65-5" C.) rendelkezik é^íítfni'Aí'í 8 0 öltözővel, 1 foiTÓ és 2 langyos llUAIIJI UU medencze.Gőzkamra (43-46°) . Zuhany-
kamra. Hideg medencze. Iav<il\fiíl*il/k elkülönítve hölgyek és urak részére. l 5 / i d jMlll UU Fedett nőiuszoda. Uriuszodal860Dm. A kontinens legnagyobb intézete. Tükörfürdők. Török
fürdők. Márvány-, porczellán és kád-fürdők. G y ó g y h e l y 2 0 0 j ó l b e r e n d e z e t t s z o b á v a l .
t0~ Árnyékos park. ~vW
A b u d a p e s t i a s z t a l o s i p a r t e s t ü l e t v é d n ö k s é g e a l a t t á l l ó
BÚTORCSARNOK VIII. ker., József-körut és Bérkocsis-utcza szegletén levő Sváb-féle házban n a g y m i n t a r a k t á i t é s vá l la la t i i rodát ny i to t t , h o l k é s z l e t e n
tar t , d ú s v á l a s z t é k b a n , k i v á l ó m i n ő s é g ű b ú t o r o k a t , e b é d l ő - , k á l ó - , n r i s z o b a é s s z a l o n b e r e n d e z é s e k b ő l .
E z z e l m ó d v a n a d v a a n . é. k ö z ö n s é g n e k ö z v e t l f n a k é s z ' t ő a s z t a l c e m e s t e r e k t ő l j ó b n t o r o k a t j u t á n y o s á r o n k é s z e n v e n n i , e s e t l e g m e g r e n d e l n i , ' t o v á b b á m e g t e k i n t é s r e a ján l ja a t e s t ü l e t n e k sa já t h á z á b a n l e v ő ál
l a n d ó k iá l l í tás t i s . 7617
_WoTrm /A&MFREQ
BzT Legyen n y u g o d t . ^ 9 mert feltaUlUtott a legjobb szer, a kitlín-teteit és kipróbált 7481
NERVIN. mely a legjobbnak bizonyult: rhenma köszvény, csnz, csont- és derékfájás, szaggatás, szúrás 68 daganatok ellen. Rendkívüli hatása meglepd, ára SO kr. Egyed. készi tüje-Erew/iBeln gyógyzerész,Szabadszálláson (Pestrn.) Főraktár TSrflk Jézsel Nagy Kristóf ás .Nándor, gyógytár. Molnár
és Moser drogoeria.
REPRODUKfíLO-nU INTÉZET PHOTO-CZÍNKOCRAFÍA I
O Í R E C T A N C O L - REM DÓZER
1 Bez. Josefs tadters trasse 4i BE C5 vnBÚDAPE&T
i^J• AKÁCZFA-UTCZA Ltf. AUToT/PiA
CHEniCRArniA
zMegváltói gyógyszertára Puj, Erdély Hunyadmegye.
Ha szereti gyermekét, használja a ki tűnőnek el ismert
Kárpáti egészségi gyermek-tápkávél Kapható a legtöbb gyógyszertárban 8 minden na
gyobb kereskedésben. 1 doboz á r a 18 krajezár.
Budapesti főraktár: 7553 E G G E K - t ' é l e gyógyszertára sNádorhozs.
Tessék kísérletet tenni
^^P* és m e | fog grozMni . hogy p a t k á n y o k é a p o a -e g e r e k kiirtására minden körülmények Wzt leg-jiztoaaib % L á a z l o J ó z s e f g r ó f f y s s e r e z i
U t a l f e l t a l á l t
patkány pusztító-szer. Bámnlatoe hatását és biztos sikerét ezernyi ezer elismerő nyilatkozat
bizonyítja. A r a 1 d o b o a m a k 1 f r t , 6 d o b o s n a k S f r t , h a s z n á l a t i ü t n i -
t a s s e l . - Kaphat*:
LÁSZLÓ J Ó Z S E F gj'ógysierésznél M a r o s - T J J r i r ( B r d é l y ) . 7*68
fladapesti f i raktár i BéTg-ez-féle s r y ó g 7 » s e r t 4 r a • jTádorfcos . i • s V a d - k S n i t 1 7 .
220
Kossuth Lajos-utcza 12. szám, (a nemzeti casinóval szemben).
Ajánlja műtermét m i n d e n n e m ű f ö l v é t e l e k r e legnagyobb formátumig. K ü l ö n m ű s o k s z o r o s i t ó o s z t á l y .
Heliogravwre, Autotypia, Fototypia, Fénynyomat.
Telefon ÖMSzeköttetéa. 7544
A női szépség emelésére, tökéletesítésére és fen-tartására legkitűnőbb, teljesen ártalmatlan, vegytiszta és zsírmen
tes készítmény a 7502
Margit Creme. Rövid idő alatt szüntet szeplőt, máj foltot, pattanást, borátkát (mit-
'esser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránczokal és himlőhelyeket, még koros egyéneknek is üde bájof
arczszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint. Margi t hölgypor 60 kr, 3 színben. Marg i t szappan 35 kr. Marg i t fogpép (Zahnpasta) 50 kr.
Készítő FÖLDES gyógyszertára, Aradon Deák Farenoi-utoxa 11. •*.
Főraktár: T ö r ö k Józse f ejógjuertim, Budapesten Kiralyutcza 12.
j m i ^ N ^ I J J S A G ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ 13 SZÁM. 1898. ^J.vroi.y^
t Avüág legjobb sámfája** F Ö L D V Á R Y I M R E férfi divat és fehérnemű
raktárában! párja Budapest, IV, Ko/onaher- . . - p A cwz-utcza 1L sz. es VIII., | | | | | t J U
Kerepe«i-út 9. 7578 Férfi ingek, Jáger-áruk, vadász és sport-czikkek dús
választékban kaphatók. K é z i j ü k é* N y a k k e n d ő k .
4 ^ A k ígyó
védjegygyei. Régi johirü diaeti-kns cosmetikns szer
(bedörzsolésre) az emberi test izmainak és inainak erősí
tésére.
Vi palaczk ára 1 írt.
Eredményesen hasz-ralva turisták, kerékpárú ok és lo
vaglók által nagyobb túrák utáni erősítésre és erőgyűjtésre.
Va palaczk ára 60 kr.
Csakis a fenti védjegyes a valódi. - Kapható minden gyógyszerár-ban. — Főraktár:
K r e i s a p o t h e k e , K o r n e u b u r g ( B é c s m e l l e t t ) . A nóv, rámegy és csomagolás törvényesen védett. 7639
BEM és PETŐFI Nagy korkép a szabadságliarczból
Festette: Vágó, Styka, Spányi. 7620
Látiiató reggel 9 órától. Este villamos fénynél. Jrénu-út70. Városliget.—Belépődíj 50 kr.
G r i e d e r s e l y e m h e l m é l cn jótállólevél mellett a Iegiobbik, a viselésben elpusztíthatatlanok mert festéstik a legszolidabb. Gyönyörű újdonságokban közvel tétlen bevásárlási forrás igazi gyári árakon, portó- és váramén, tesen a házhoz szállítva. Milyen színekből öhajf ön mintákat ?
GRIEDER ADOLF ÉS T^A király i szá l l í tók
selyemkelme-gyárak szövetsége Zürich. 7375
i f n i H r rekedtség ós ell i flU IRu nyálkásodás ellen IlUHUIJUwp iegj0}jb hatású szer a
BÉTHY-íéle pemeiefticzukorka, mely ezen bajokat gyorsan megszünteti. Kapható minién gyógyszertárban. Egy doboz ára 3 0 k r , 5 doboz-
zal 1 f r t 5 0 k r é r t bérmentve küld 7264
Réthy Béla gyógyszerég i Békés-Csabán.
Csak akkor valódi, Ja minden ioboz fenekén aliirasom látható.
S: L e s o v á n y o d á s r a • e g y i d e j ű l e g az e g é s z s é g e r ő s í t é s é r e 2 hónapig veendó a dr. B l y n s dr. D n c h e s n e - D n p a r o klin. tanár, beosületrend lovagja — megfigyelése után Boisson gyógysz. által készített «per
t s a - p U n l a > , vesioulosinevel előáUitott növ. kész BBV 3 frtos nemzetközi posta-utalvány küldésével szállit egy palaozkkal: M . B O I S S O N , 1 0 0 r u e M o n t -m a r t r e , P a r i s . Budapesten kapható : T ö r ö k J ó z s e f gyógy
szerésznél, király-uteza 12. szám. 3750
bérm.
Üdvös tanács. Köhögésnél, rekedteégnél, a torok és légzési szervek mű
ködési zavarainál E g g e r biztos hatású
MB LLPA S Z TI LLÁI veendők. (1 doboz 50 kr. és 1 frt. Próbadoboz 25 kr.) A cvornor rendetlen működésénél radikális hatásúnak
63 bizonyultak 7Í30
Egger Szóda-Pasztillái. (1 doboz 30 kr ) Mindkét szer kapható minden gyógyszer-
tárban. — Fő- és szétküldési raktár Magyarországon:
Jádor'-gyógyszertár Budapest, Váezi-körnt 17. sz.
I
Selyemkelme újdonságok SZÉIVÁSY, HOFFMAM ÉS TÁRSA
selyemáruháza ( BUDAPEST, IV., BÉCSI-UTCZA 4 .
Lyoni ós párisi selyemkelme-ujdonságaink dús választékban megérkeztek. — Ezek közül felemlitjük a következőket:
7648
Travers minden színben és kivitelben, Schottisch selymek a legújabb színekben, moiré imperial, moiré incriste,
Valamint foulards és pont/is a leg-ujabb mintákban
Fleurs de velour, Gros de Londres faconné, Satin liberty uni és imprimé, Cachmir princesse minden színben,
Selyemkelnie ajdoaságaink árai 1 frt 15 krtol feljebb. Foulardés ponais újdonságaink árai 58 krtól feljebb
s
í
Államilag kedvezményezett gőzerőre berendezett első magyar
Torony-óra-gyár 7615
M á y e r K a r o l y L . u t ó d a M ü l l e r J á n o s Budapest VII., Kazinczy-utcza 3. sz. — Képes árjegyzéket ingyen és bérmentve
> PARFÜMER1E LOHSE
a legpompásabb ibolyaillat, hasonló a frissen leszakasztott ibolyáéhoz: i l la tszer — szappan — arcspor — pipere-vix '.i'Jí br i l lant in e — i l la tpárnák.
írlIQtSlV í nhco BERLIN W. v M O i a V A J v l l O C ) 45/46 Jagerstrasse 45/46
kir. udvari azállitó. Kapható valamennyi illatszerészet-, díszműáru, gyógyfüszerészet-és gyógyszertárban, valamint minden fodrászQzletben Ausztria-
Magyarországon.
A modern vegyészet hatalmas haladása és az ebből származó számtalan cosmetikns készítmények sem voltak képesek a 30 éven át bevált
Hr.Leiigiel Frigyes-féle
Nyirfabalzsamot elnyomni, a legjobb bizonyíték tehát, hogy itt egy valódi, a természet által nyújtott szépitőszerről van szó. Ezen nyirfabalzsam egy sajátságos 30 évi gyakorlati vegyi eljárás alapján praeparáltatik és osak azután jön forgalomba. Ezen folyadék hatása, hogy a b o r f e l s ő h á m j a i t l a s s a n k i n t l e h á n t j a é s e s á l t a l az a l s ó t i s z t í t o t t b ő r fiatal s z í n b e n é s ttdeségben j ö n n a p v i l á g r a , m e g s z ü n t e t m i n d e n n e m ű k i ü t é s t , s z e p l ő t v ö r ö s f o l t o k a t é s a n y a f o l t o k a t , s i m í t j a a r á n -e a o s b o r t é s a h i m l ő h e l y e k e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o s z l a t j a é s a s a r c z b ő r n e k ü d e é s e g é s z s é g e s
s z i n t k ö l c s ö n ö z .
Egy korsó ára használati utasítással együtt 1 frt 50 kr. A nyirfabalsisam hatásának támogatására Dr. Lengiel
_ ^ ^ ^ _ __ Frigyes-féle 7466
B^"Benzoe s z a p p a n o n ajánlatoB. Egy darab ára 6 0 és 3 5 kr. Raktáron minden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k
J ó z s e f gyógyszerésznél Budapest, Király-utoza 12.
F^nklin-Tárgulat nyomdája, (Budapesten IV., egyetem-ntcM 4. es.)
Még csak rövid ideig! Feszty társaság körkép palotájában
Város l ige t 7368
Krisztos a keresztfán és Jeruzsálem
óriási körkép. L á t h a t ó . reggel 9 éritói este 4 éráig.
Ax esti órákban villanyvilágitásnál. Be lépő dí j 5 0 k r .
Gye rmek jegy 3 0 k r a j c s a r .
7tee
um* J& Wu ,
rsmm \im <**&*
^sr
14. SZÁM. 1898. BUDAPEST, Á P R I L I S 3. 45. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSAG és I egész évre 1 2 frt c & V A f J Í H N A p I maÍQ I egész évre 8 frt
ütt l félévre — ö • | felévre — 4 « POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egyik CBupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre B — -félévre — 2 . 5 0
Külföldi előfizetésekhez a postaüag meghatározott viteldíj is csatolandó.
A FELVIDÉK HÍMZŐ HÁZI IPARA.*
if Irta gr. Z . S .
I .
'IDŐN A POZSONYVIDÉKI hímző házi iparról akarunk szólani, mindenek előtt há lásan kell megemlékezünk Izabella főherczegnő
0 cg. és kir. Fenségéről, ki mióta elfogadta a hímző házi ipar védnökségét, szakadat lanul fáradozik érdekében, valódi lelkesedéssel karolván fel az ügyet.
Kezdeményezésére Pozsony és vidéke hímző házi iparának támogatására nőegyesület alakult , mely ma «az Izabella hímző házi ipar-egylet» nevet viseli és melynek nemcsak védnöksége, de szervezője, lelke, éltető ereje a főherczegnő.
Ez egylet elnökéül herczeg Pálffy Miklósné, helyettes elnökéül gróf Esterházy Mihályné, alelnökéül dr. Tauscher Béláné, pénztárnokul Palugyay József, t i tkárul dr. Samarjay Emi l választattak meg.
Az egylet működési teréül Pozsony-, Nyitra-és Trencsénmegye tűzetett ki. Czéljai a következők :
1. Munkát közvetíteni, megrendelőket, világ-piaczot szerezni a himző házi ipar termékeinek, érvényre juttatni a felvidék nőinek ügyességét, sajátos ízlését a h ímzésben; a nép e kincsét értékesíteni a nép javára.
2. A vidéken dívó hímzések nemzeties jellegének fentartása, a mit egyes községek különleges stíljének megismerése és hímzet t minták által
Ez érdekes czikket a . V a s á r n a p i Ú j s á g , s z á m á r a tevék1*66*15'611 m e g í r t a s z e r z ő J e , a ki m a g a i s i g e n slf ' ü y r * 8 Z t V 6 8 Z a P ° z s o n y " d é k i h á z i i p a r t á m o -e i j ^ r 1 . * 8 f e J l e 6 z « s é b e n . A cz ikkhez tartozó k é p e k most k t e S e a Z O a b a n h o s s z a s b időt k ívánván , c s a k csa"' , r U l h e t e t t s o r » köz lésre . K ö z b e n s z o m o r ú főh! 8 8 6 r t e * h a Z Í i P ^ ^ y l e t védnöknöje , I zabe l la w e e n T ^ C S a l á d j a t ' e g v i k l e á n y » . Natá l ia főher-ható h u n y t a v a l - k inek alakja sz in tén ott lát-
leányaT0? C 8 0 p o r t k é P e n ' m e l y Izabe l la főherczegnőt bar, - k T 6 g y Ü t t P ° z s o n y v i d é k i czififeri h í m z e t t ruhák-Dan ábrázolja. 0 ,
tti J Szerk.
m á r c f fg!̂ Ú t o n t ö r t é n t Összeírások alapján e d d i g ki l 6 n „ B a , Zsonyfne9yében ö t v e n h a t k ö z s é g b e n köze l
^ Z 8 z á z h ünz6nf i t i smerünk .
•iagsáeá C T f f e r i D é p v i s e l e t s zázadok előtt i s m á r g a z -
"faaddi* írt h 6 t e t t feL B é l M á t y a 8 ' k Í 6ZelÖtt m á 8 f é l emliti h n * " N o t i t i a Hungarise»-ját , m á r ebben
r á b a n ' n é 0 ^ t ^ l é g i n e v e Czifra v o l t - B e l M - k o ' * KnpkovT ' * r é s z b e n m a g y f t r » ré szben tót . M a i s h»ogzásúV1C8 t S H l a v a t i n e v e k me l l e t t o l y a n m a g y a r
Qeveket találunk, m i n t H a r s á n y i és K e o s z e g h y .
való megállapítása, úgy a néptől készített eredeti rajzok összegyűjtése által iparkodik elérni.
3. A régi elfelejtett munkanemek és technikák fölelevenítése és iskoláiban való újra betanítása, a három megyében gyűjtött és gyűjtendő régi hímzések alapján.
4. A házi ipar jellegének és egyszersmind a finom ízlésnek megfelelő jó anyagot szerezni és nyújtani a munkásnőknek, a mennyire lehet a hazai iparczikkek, különösen pedig a házi ipar termékeinek fölhasználásával.
Az egyletnek már megalakulásakor rendelkezésére állhatott volna több száz himzőnő,** de ezekkel, minthogy három megyében szétszórt községekben laknak, még ma is nehéz az összeköttetés. Szerencsére Czifferen kész himző-intézet kínálkozott, melyet Hollósy Mária vezet, s melynek himzőnői művészibb munkában is jártasak.***
1892-ben telepedett le Czifferren Hollóssy Mária mint házi ipar tanítónő, magával hozván több száz darab rendkívüli szakértelemmel, há-
Krisztina főherczegnő. Mária Anna főherczegnő.
I ^ ^ M W W l M ^ W W i ^ M ^ ^ W
Izabella föherczegasszony. Henriette főherczegnő. Gabriella főherczegnő. Izabella főherczegnő. Natália főherczegnő.
IZABELLA FŐHERCZEGASSZONY LEÁNYAIVAL. (Czifferi himzett ruhákban.)