vasÚti pÁlyÁk

VASÚTI PÁLYÁK

Alépítmény

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemAnyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék

ÉPÍTŐGÉPEK MUNKACSOPORT

Budapest 2014.

Összeállította: Gyimesi András

Vasúti pályák – alépítmény – alapvető kialakítások

• Töltés:

• Ha a vasúti pálya a terepszint felett halad, töltést kell építeni.• A töltés jellemzői:

• magasság (m)• koronaszélesség (k)• rézsű • rézsű körömpont• talpárok

Az alépítménykorona (a töltés felső része) a vágánytengelytől mindkét oldalra 4-5%-kal lejt (egyoldali esés is lehet)

Gyimesi András 2014.


• Bevágás:

• Ha a vasúti pálya a terepszint alatt halad, akkor a földmű felső síkja a terepszint alá kerül, így bevágást kell készíteni. Jellemző részei:• mélység (m)• koronaszélesség (k)• rézsű • rézsű körömpont• oldalárok• övárok

Az alépítménykorona itt is lejt kétoldalra



• Vegyes szelvény:

• Ha a vasúti pálya nagyobb oldalesésű terepen halad, akkor vegyes (szelet) szelvényt kell kialakítani, melynek hegy felöli oldalán bevágást, a lejtő felöli oldalán töltést kell építeni.

Az alépítménykorona itt is lejt kétoldalra


Vasúti pályák – alépítmény – alapok - rézsű

• A vasútvonalak építésével kapcsolatos földművek kialakításakor, mint az előzőekben láthattuk, nem állunk meg a függőleges falú kialakításoknál, hanem a töltés anyagának illetve a bevágás talajminőségének megfelelő hajlású rézsűvel kell azokat kiképezni.

• Rézsűhajlás: jelölése ρ, a vasútnál az 1:1; 1:2; 1:1,5; 1:2 viszonyszámokat használják mint jelöléseket, szemben a közutasok által jellemzően használt 4/4; 5/4; 6/4; 8/4 kotangens viszonyokkal


Vasúti pályák – alépítmény – alapok – szelvények

• Szelvényezés:

• A tájékozódás és az építmények, műtárgyak pontos helyének meghatározásának érdekében a vasúti pályákat 100 méterenként szelvényezik és a szelvényeket maradandóan megjelölik (szelvénykaró / szelvénykő).

• A szelvényezés „0” pontja a kezdő állomás felvételi épületének középvonala• Páros jelek a pálya jobb oldalán, páratlanok a bal oldalon helyezkednek el

(régebbi előírás szerint minden karó a pálya jobb oldalán helyezkedett el)• A helymeghatározás „pályahely” szerint az előző szelvénykarótól a pálya

tengelyében mért távolság és a pályatengelytől való távolság megadásával történik


Vasúti pályák – alépítmény – alapok – szelvények

• Szelvényezés:

• Ha a pálya változása miatt a szelvényezés változik, nem szelvényezik újra az egész vonalat…

• A hosszeltérést egy 100 méternél hosszabb vagy rövidebb szelvénybe, az úgynevezett „hibaszelvénybe” vonják össze


Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés


• Földművek építését előkészítő (tervezési) számítások

• Vasútépítés vagy pályafenntartási korrekciós munkák gazdaságos lebonyolítása érdekében, előzetes közelítő számításokat kell végezni a töltések és bevágások mennyiségének megállapításának érdekében.

• A számítások alapját a hossz és keresztszelvények és helyszínrajzok jelentik.

• Töltés keresztszelvény területe • sík vízszintes terep trapéz keresztmetszet T=(k+x) m• ferde terep trapezoid trapézra visszavezetés

r redukciós érték bevezetésével.



• Földművek építését előkészítő (tervezési) számítások

• Köbtartalom számítás

• két szomszédos keresztszelvény területéből és a köztük lévő távolságból:

a számítás közelítő jellegű, pontossága függ a terephajlás mértékétől

• hossz szelvény alapján pontosított:



• Földművek építését előkészítő talajvizsgálat mintavételezés

• Cél az altalaj összetételének, rétegződésének és teherbírásának megállapítása• Bevágásoknál meg kell állapítani, hogy a kitermelt talaj alkalmas-e a vasútvonal

más részein a beépítésre.

• Lehetőségek:• Kutatóakna ásása – nem hatékony de pontos• Fúrással feltárás – leggyakrabban használt



• Földművek építését előkészítő talajvizsgálat mintavételezés

• Mintavételezés gyakorisága:o Kisebb magasságú töltéseknél és bevágásoknál 200 méterenkénto Erőteljes változás 50-10 méterenkénto Még nagyobb mértékű rétegváltozás 10-30 méterenként

o Nagyobb mértékű földmunka igény esetén is sűríteni kell a mintavételezést

Milyen mélységben?


• Földművek építését előkészítő talajvizsgálat mintavételezés• Mintavételezés mélysége:

o pályaszint alatti talajrétegek biztonsággal megállapíthatók legyenek és a talajfeszültségek okozta süllyedések számíthatók legyenek

o Általános előírás: 1 – 1,5 talpszélesség = mintavételi mélység, de figyelemmel kell lenni a

Teherbíró réteg elhelyezkedésére Talajvíz szintjére

Feszültség terjedése az alépítményben és talajban:



• Átépítést előkészítő talajvizsgálat mintavételezés

• Fúrásokon felül keresztvágatokat (alépítménykorona vizsgálat) is készíteni kell• Két alj közt az alépítmény korona teljes szélességében• Földműből és a szemcsés védőrétegből zavart és zavartalan minták

• Zavartalan: talaj szerkezetét és víztartalmát is megőrzi a vizsgálatig• Víztartalmi (részben zavart): víztartalmát igen, szerkezetét nem őrzi meg• Zavart: sem a víztartalmat sem a szerkezetet nem őrzi meg

(mintavétel után megfagyott bármely minta zavartnak tekintendő)• Sinszálak alatti tartományból legalább egy zavartalan minta rétegenként

• Gyakoriság: szükség szerint, de legalább 200 méterenként

• Ezeken felül munkahelyenként két aknából vízmintavétel szükséges


• Építést és átépítést előkészítő talajvizsgálat



• Talajvizsgálatok

• Az előzőekben tisztáztuk, a talajvizsgálatokhoz szükséges mintavételezések mikéntjét, de milyen vizsgált tulajdonságokról illetve vizsgálatokról beszélhetünk?

• A talajok összetételét, állapotát, a külső hatásokkal szemben mutatott tulajdonságait talajfizikai jellemzőkkel lehet kifejezni.

• ezen jellemzők egy része állandónak tekinthető(szemeloszlás, sűrűség, szervesanyag tartalom, konzisztencia hatások)

• Más részük pedig állapotfüggő(relatív tömörség, víztartalom, telítettség, konzisztenciaindex)

• Harmadik típus a hidraulikai jellemzők(áteresztő képesség, kapillaritás)

• Negyedik jellemző típust pedig az alakváltozási jellemzők alkotják(összenyomódás, duzzadás, zsugorodás, roskadás, szilárdság)



• Talajvizsgálatok

• A talajfizikai vizsgálatokat szabványok által előírt vizsgálatokkal kell végezni. Az elvégzendő vizsgálatok / munkák az alábbiak:o Konzisztencia határoko Talajanyag sűrűségo Talajt alkotó fázisok térfogat és tömegarányaio Tömörségo Alakváltozáso Szervesanyag tartalomo Talajok osztályozása, megnevezéseo szemeloszlás vizsgálatao Fúrás, rétegszelvények elkészítése

o Talajvíz szulfáttartalom



• Konkrét talajvizsgálatok – konzisztencia vizsgálatok

• A konzisztenciahatárok a talaj víztartalmára vonatkozó azon értékek, melyek mellett a talaj az előírtaknak megfelelő tulajdonságokat mutat.• Folyási határ (wL)

• Az a víztartalom, ahol a talaj pépszerű viszkózus anyaggá válik, azaz a víztartalom oly mértékben magas, hogy a szemcsék közti összetartó erők (kohézió) gyakorlatilag megszűnik.

• Képlékenységi (plasztikus) határ (wp)• Az a víztartalom, ahol a talaj képlékeny állapotból merev állapotba megy át

(alakíthatóságát elveszíti, rögökké, morzsákká esik szét.• Zsugorodási határ (ws)

• az a víztartalom határérték, ami alá csökkentve a talaj víztartalmát a minta térfogata már állandó marad.



• Konkrét talajvizsgálatok – konzisztencia vizsgálatok - Casagrande féle folyáshatár vizsgálat• A folyashatár az a víztartalom, amely a 25 ütéshez tartozó barázdazáródáshoz

tartozik.• Vizsgálat menete: adott anyag több víztartalmú mintáját vizsgálják, figyelik az

összezárási ütésszámot (10mm hosszban összefolyik). (forgattyús mechanizmus, 10mm-es ejtési magasság

Vizsgálatok elött 12 órával történik a talaj felaprózása és desztillált vízzel gyúrása.A létrejött pépet légbuborék mentresen kenőkéssel kenik a száraz vizsgáló csészébe, úgy hogy enyhén homorú felületet képezzen. A réteg vastagsága az edény közepén 10-12 mm.



• Konkrét talajvizsgálatok – konzisztencia vizsgálatok – Képlékenységi határ sodrási vizsgálat• A vizsgálandó anyagból egy szűrőpapiron tenyérrel úgy sodrunk ki 3mm átmérőjű

szálakká, hogy azok éppen töredezzenek.• A plasztikus határ állapotát próbálgatásos módszerrel állítjuk elő, a minta

szárításával, vagy nedvesítésével.

• Plasztikus index• Az előzőekben ismertetett vizsgálatokból

megkapott folyáshatár és képlékenységi határok különbségéből képezzük:

• IP=wL-wP

• Relatív konzisztencia index

• ahol w a természetes víztartalom

A plasztikus határnak mérnöki szempontból igen nagy jelentősége van: a talaj kitermelése illetve a földmunka a talaj ilyen állapotában a leggazdaságosabb, mivel a szerszámokhoz nem tapad, fejtési ellenállása nem nagy, valamint az ilyen anyagból épült földút, töltés, padka jól járhatók és jól tömöríthetők.



• Konzisztencia vizsgálatok – példaértékű példa értékek



• Konkrét talajvizsgálatok – konzisztencia vizsgálatok – Zsugorodási határ vizsgálata• A vizsgálandó anyagból mesterségesen előállított hengeres vagy kocka alakú telített

(0,7-08 konzisztencia indexű) rögöt levegőn lassan szárítanak.• A száradási folyamat folyamán 6-8 alkalommal meghatározzák a minta térfogatát és

tömegét.• A légszáraz állapot elérése után szárítószekrény-

ben 105 °C-on szárítják, majd meghatározzák a száraz tömeget (md) A mérések alapján számít- Hatók a víztartalmak és ismertek a hozzájuk tar- tozó térfogatok (Vd).Így a zsugorodási határ:

Aholρs – a talaj anyagsűrőségeρw - a víz sűrűsége



• Konkrét talajvizsgálatok – talajsűrűség meghatározása• A talaj anyagsűrűsége az azt alkotó szilárd szemcsék egységnyi hézag nélküli

térfogatának tömege• Jele ρs ; mértékegysége g/cm3

• mérése piknométerrelNégy mérést kell végezni.1.) száraz, üres piknométer tömegét2.) piknométer és szilárd anyag tömegét3.) szilárd anyag+ folyadékkal jelre töltött piknométer tömege (szilárd anyag ne oldódjon, sűrűsége legyen kisebb, mint az ismeretlen szilárd anyagé)4.) piknométer a folyadékkal megtöltveElső két mérésből adódik a szilárd anyag tömege, a 3-4-es mérésből a térfogata, Archimédesz törvénye alapján. Így kiszámítható a sűrűsége.



• Talajvizsgálatok – talajt alkotó fázisok• A talaj fázisos összetételének mérőszámai: a különböző halmazállapotú alkotórészek

külön külön vett térfogata a teljes térfogathoz viszonyítva:jelek:

s: szilárdanyag tartalom[%]v: víztartalom [%]l : levegő fázis [%]

A három mennyiség háromszög diagramban is ábrázolható. Az s, v, l értékeivel meghatározott p pont jellemző az adott talajra.A meghatározásához megmérjük a talajminta térfogatát, nedves tömegét, szárazTömegét. Ezekből adódik s és v értéke. Az l érték meghatározásához a nedvesMinta tömegét mérjük le, azt bevonjuk parafinnal és eltávolítjuk a légbuboré-kokat (vákuum) majd újra lemérik a tömeget. A térfogatváltozást vízbe mártással,A kiszorított víz alapján határozzuk meg.



• Talajvizsgálatok – talaj tömörsége• A talaj tömörségét a hézagtérfogat illetve a hézagtényező (e: levegő+víz / szilárd) csak

részben fejezi ki. Pontosabb képet kapunk ha a vizsgált talaj hézagtényezőjét az ugyanazon talaj leglazább és legtömörebb állapotához tartozó hézagtényezőkkel hasonlítjuk össze.

• Szemcsés talajok (homokliszt, homok, kavics) tömörségét relatív tömörséggel fejezzük ki, melynek számértékét úgy kapjuk, hogy az elérhető legnagyobb tömörséghez viszonyítva a vizsgált tömörség mekkora hányadot képvisel. Értékét százalékban mérjük.

• Számítása:

Ahol emax a lehető leglazább, az emin az elérhető legtömörebb anyaghoz tartozó hézagtényező, az e pedig a vizsgált anyag hézagtényezője.



• Talajvizsgálatok – talaj tömörsége• Az előzőeknél megbízhatóbb eredményt ad a térfogatsűrűség alapján számított

tömörségi fok, ahol a száraz térfogatsűrűség (ρd) és a Proctor vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűség (ρd max) hányadosát számítjuk (százalékban kifejezve).

• Vasúti fölműveknél megkívánt relatív tömörségi fokok:

A táblázatban szereplő kategóriák magyarázata:„A”: hézag nélküli pálya, merev burkolatok és statikailag határozatlan szerkezetek alatti 0,5 m vastag alapréteg„B”: Hagyományos pálya, hajlékony burkolat és statikailag határozott szerkezetek alatti 0,5 méter vastag réteg„C”: Összes többi földű beleértve az „A” és „B” kategóriáknál az első 0,5 m alatti földtömeget is



• Talajvizsgálatok – talaj tömörsége• A tömörségi fok növelése – meglepő módon – tömörítéssel lehetséges. Hatásos

tömörítés, csak bizonyos víztartalom (wopt[%]) mellett lehetséges (~2%-al kisebb mint wp)• Talajok tömörítési sajátosságainak tájékoztató értékei:



• Talajvizsgálatok – talaj tömörsége• Tömörségi meghatározás Proctor vizsgálattal:• A vizsgálat menete:

• Különböző víztartalmak mellett a talajmintát 5 egyenlő vastagságú rétegben, szabványos méretű edényben szabványos ütőmunkával betömörítjük.

• Az adott víztartalmakhoz meghatározzuk az elért száraz térfogatsűrűségeket.

• A kapott értékpárokat w- ρd koordináta-rendszerben ábrázoljuk.

• A görbe alapján meghatározható a maximális száraz térfogatsűrűség (ρd max) és a legkedvezőbb víztartalom (wopt) is.



• Talajvizsgálatok – talaj tömörsége• Proctor vizsgálatok alapján általános tájékoztató (közelítő) táblázat a különböző talajokról:



• Talajvizsgálatok - Szemeloszlás• A talajokat alkotó szemcsék nagysága, a különböző szemcsenagyságok százalékos aránya

nagyban befolyásolja a talaj viselkedését.• A talaj szemnagyság szerinti összetételét a szemeloszlás fejezi ki, mely szemeloszlási

vizsgálattal határozható meg és ennek eredménye szemeloszlási görbével ábrázolható.



• Talajvizsgálatok – Szemeloszlási vizsgálatok kivitelezése• A szemeloszlási görbéket szitálással vagy hidrometrálással határozzák meg (0,1 mm…)• A szemcseátmérő annak a szitának a nyílásmérete, amin a szemcse még átesik.

(Hidrometrálás esetén annak az elméleti, gömb alakú szemcsének az átmérője, amely a vizsgált szemcsével azonos sebességgel süllyed)

• A szemeloszlási görbe az adott szemcseméretnél kisebb szemcsék tömege a teljes minta tömegének százalékában kifejezve.

• Mint az imént is láthattuk, a szemeloszlási görbének ábrázolásakor a szemcseátmérő logaritmikus skála szerint kerül ábrázolásra (a tömegszázalék lineáris)

• A szemeloszlási görbe jellemző értéke még, így meg szokás adni, az egyenlőtlenségi mutató:

ahol a d60 az s=60 t%-hoz, a d10 pedig az s=10 t%-hoz tartozó átmérő.

Vasúti pályák – alépítmény – előkészítés


Talajvizsgálatok – Talajszilárdsági jellemzők

• A talajokra ható külső terhelések hatására belső igénybevételek keletkeznek (húzó, nyomó és nyírófeszültségek)

• A mértékadó terhelés a nyírás így a nyírószilárdság a vizsgálandó jellemző.• Amennyiben a nyírófeszültség eléri a nyírószilárdság értékét, talajtörés következik be egy

határozott felület mentén.• A nyírószilárdság okai illetve összetevői:

• Belső súrlódás: A szemcsék egymáson való elcsúszásakor fellépő ellenállás, mely a szemcsék egymásba való kapaszkodásából és csúszó és gördülő ellenállásból adódik.Nagyágát súrlódási szöggel (Φ [ °]) szokás kifejezni.

• Kohézió: Kapilláris húzóerő, a talajok közti víz felületi feszültsége és a talajszemcsék közti kölcsönös vonzóerő. Jelölése? C [kN/m2]

• Tájékoztató értékek:Homokos kavics Homok Iszap Agyag

Φ 34 – 45° 30 – 35° 15 – 25° –

C – – 50-100 kN/m2 >100 kN/m2



• Talajvizsgálatok – Talajszilárdsági jellemzők• A talajtörés pillanatában a külső nyíróerő (T) egyenlő a surlódási erő (S) és a kohéziós

erő összegével, az utóbbi arányos a nyírt felülettel (A). Így a következő egyensúlyi egyenlet írható fel:

T = S + AC

• A surlódási erő (S) arányos a felületre merőleges normálerővel (S=N tgΦ), így:

T=N tgΦ + AC

• Ebből az egyenletből lehet számolni a nyírófeszültséget (leosztva a felülettel):

τ= σ tgΦ + C

Ezt az összefüggést nevezzük Culomb törvénynekτ: nyírófeszültség [kN/m2] .σ: normál (nyomó) feszültség [kN/m2]

Φ: belső surlódási szög [°] .C: kohézió [kN/m2] .



• Talajvizsgálatok – Talajszilárdsági jellemzők• A Culomb törvényen felül még egy összefüggés felírható az ábra alapján:

S=G sinγN=G cosγS/N=tgγ

Így:S=N tgγ

A két egyenletből (Culomb: τ = σ tgΦ + C)már számítható a két ismeretlen (Φ, C).

A gyakorlatban minimum három méréstvégeznek És ezek eredményeit egy τ – σkoordinátarendszerben ábrázolják.A pontokat összekötve a Culombnakmegfelelő egyenes kapható(meredekség: Φ, a függőleges tengellyelmetszés a C értékét adja.



Talajvizsgálatok – hajszálcsövesség• A talajban a víz nem csak a gravitációs erők hatására áramlik, hanem a kapilláris erők

hatására is fel tud emelkedni. A talajok hézagai hajszálcső-rendszert alkotnak és a kis átmérőjű hajszálcsövekben a víz nagy magasságokba képes felkúszni a felületi feszültség folytán.

• Minnél finomabb szemcséjű és kötöttebb a talaj (azaz minnél kisebbek a talaj hézagai), annál nagyobb a kapilláris vízemelkedés. Ennek mértékét a különböző talajoknál az alábbi ábra szemlélteti:



• Talajvizsgálatok – vízáteresztő képesség• A víz a talaj szemcseösszetételétől, a rétegvastagságtól és a vízoszlop magasságától

függően különböző sebességekkel áramolhat.• A grav itáció hatására a talajban áramló víz sebességét a Darcy törvény szerint

számítrhatjuk:

• Aholk: a talaj vízáteresztő képesség együtthatója [cm/s],h: a vízoszlop magassága [cm],l: a vízátfolyás úthossza [cm](a h/l hányadost hidrosztatikai esésnek nevezik és i –vel jelölik)

Talajnem K (cm/s)

Kavics 3,0 – 3,5

Homok 0,25

Agyagos homok 0,002

Iszap 10-4 – 10-6

Agyag 10-6 – 10-9



• Talajvizsgálatok – Vizsgálati eredmények ábrázolása• A vizsgálati eredményeket rétegszelvények formájában ábrázoljuk:

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS


• VASÚTI PÁLYÁK ÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE

• Dokumentációs illetve adminisztratív előkészítés• A teljes tervdokumentáció elkészítése előzetes bejárás, földmérés etc alapján• Organizációs terepbejárás alapján: kivitelezés tervezése, módjának megállapítása

• alkalmazandó gépek/technológiák• technológiai sirrendi felépítése• anyagnyerő és depónianyerő helyek meghatározása• felvionulási helyek megállapítása - jegyzőkönyv

• Engedélyeztetési eljárás• forgalomkorlátozási• területfelhasználási / foglalási• tűzvédelmi és egyéb engedélyek.

• A munka megkezdésétől a munka során: ÉPÍTÉSI NAPLÓ vezetése:Építéssel kapcsolatos minden fontos esemény, és adatidőpontokkal feljegyzése, mint például: időjárás, csapadék,nem várt akadályok (földmozgás, közművezeték stb), a tervtőleltérő talajviszonyok…Melléklet: mennyiség és méretkimutatás, ez alapján történik azelszámolás




• Terep előkészítése• Fák, cserjék, és egyéb növényzet eltávolítása

• kézi• gépi tarolás (gyökeres eltávolítás) – csörlő, traktor, tológép

• 40cm-nél vastagabb fák: két lépcső - tuskó akár robbantással• Termőtalaj eltávolítása

• Ok: szervesanyagtartalom, elkészült földmű rézsűjének humuszolásához• Tológép (l<100m) vagy földnyeső

• Talaj lazítása• kotró, tológép vagy gréder +ripper, vízágyú / robbantás

• Víztelenítés• Ha vizes talajon építünk: leendő töltés két oldalán jó lefolyású mély árkok• Hegyi vasút hegy felöli oldal

Ezeket az ideiglenes árkokat úúgy kell kivitelezni, hogy a majdani végleges víztelenítési rendszerhez illeszkedjenek.



• Földmunkák kitűzése• A tengely és a keresztszelvény jellemző pontjai

(ugyebár a tengelypontokat már a tervezés- -előkészítés fázisában, mint említettük)Tengelypontok szükség szerinti sűrétése – 20-50 mKitűzőkaró: keményfa 80 cm hosszú 10 cmszéles közepén szög

• 100 m-ként tengely szintezésekeresztszelvény lécálvánnyal megjelölik. Töltések kitűzése:

Töltés célállványamagasítás 3-7%szélesítés 2-6%




Magas töltések kitűzése:

Bevágások kitűzése:



• ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE

Töltésalapozás:

Jó minőségű, (közel) vízszintes talajonNövényzet, termőtalaj eltávolítása, talaj felszántása, hogy a töltés belekössön.

Enyhe keresztirányú lejtés (0,1<λ<0,3)Talajt lépcsőzni kell, 2-3 m széleslépcsőket készétünk úgy, hogy afelszinük 4% lejtésben legyen avölgy felé. A töltés völgy felöliéle mentén szivárgó telepíthető




Töltésalapozás:

Erőteljesebb keresztirányú lejtés (0,3< λ) kötött talajFogazást kell végezni, úgy hogy a keletkező árkok hosszirányú lejtése 1% legyen,

az egymástól 20-30 m távolságra telepített keresztszivárgók közt. Az árkok fenekén 10 cm-es alagcsövet kell elhelyezni, amit be kell fedni homokkal (30cm magasságban)




Töltésalapozás:

Nagyon erőteljes keresztirányú lejtés Ha a töltés annyira meredek terepen épül, hogy a völgy felöli rézsű a

terepvonallalközel párhuzamos, akkor a töltésrézsűt kőlábbal kell megtámasztani,vagy támfalat kell alkalmazni.




Különleges alapozási módszerek - Töltésalapozás nem megfelelő talajon:Ha az atalaj nem megfelelő minőségű (tőzeges, nedves iszap vagy agyag) és nem lehet elkerülni az ilyen nyomvonalra építést, akkor akkor a talajt vagy el kell távolítani / le kell cserélni, vagy különleges alapozást kell létesíteni. Ezek pedig a következők lehetnek:

Cölöpözés- Talajkiszorításos- Talajkiszorítás nélküli




Különleges alapozási módszerek:

Homok vagy kavicspillérekA terhelést 0,6 1,5 m átmérőjű homok-, vagy kavicspillérek adják át a teherbírótalajrétegnek.- Fúrás kisebb átmérők (0,6 – 0,8 m) a fúrószár kihúzásakor töltik be a homokot- Akna akna, földkitermelés, feltöltés





Geotextil, georács, geomembrán használata (Előző előadás bővebb)

- Terhelés felületen eloszlatása- Talaj és töltésanyag keveredésének megakadályozása- Víz távoltartása, elvezetése





VédőrétegAz alépítmény részét képezi, egyrészt védve az alépítményt az ágyazat felől érkező hatásokkal szemben, teherelosztó és vízelvezető hatásuk van. Másrészt a felépítményt is védik a földmű felől érkező káros hatásoktól, úgy mint az ágyazat eliszaposodása a felúszó finom talajszemcsék következtében. – pl beállított szemcseszerkezetű anyagok, de lehet aszfaltburkolat is.



• ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK

Földkitermelésre a műszelvény kialakítása , vagy anyagnyerés céljából van szükség.

Ezekre a munkákra – attól függően hogy milyen talajt kell kitermelni, illetve hogy hova kell lerakni a kitermelt anyagot – különböző módszereket és eszközöket alkalmaznak.

Földkitermelésre lehetőség szerint különböző földmunkagépeket használunk. Élő munkaerőt csak igen kis mértékű földmunkánál alkalmazunk, illetve akkor, ha a géphasználat a meglévő létesítményeket veszélyezteti.

Az építési költségekre igen nagy befolyással van a megfelelő technológia kiválasztása.




FÖLDMUNKAGÉPEKA földmunkák kiképzésénél különböző gépeket használnak, melyek egy-egy munkanemet (fejtés, szállítás, terítés, tömörítés), vagy töbféle munkanemet együttesen (fejtés és szállítás, szállítás és tömörítés) végeznek. A használatos gépi berendezések a következők:

Földtológép (dózer)




Földnyeső (szkréper)




Földgyalu (gréder)




Homlokrakodó



• ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁKKotrógépek – szakaszos üzeműlánctalpas és gumikerekes kotró, hegybontó és markoló szerelék



• ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁKKotrógépek – szakaszos üzeműtelezkópos szerelék, Long reach




Kotrógépek – folyamatos üzemű




SZÁLLÍTÓBERENDEZÉSEKA kitermelő gépek közül csak néhány alkalmas a föld további szállítására, ezért a legtöbb esetben más eszközzel kell továbbítan a kitermelt talajt.Keresztszállítás – a nyomvonalra merőlegesen (max 50m-ig)

eszközei: lapát, talicska, földtoló, földnyeső, billenőfelépítményes tehergépkocsi, szállítószalag

Hossz-szállítás – A nyomvonallal párhuzamosaneszközei: talicska, keskeny és normálnyomtávú vasút, billenőfelépítményes tehergépkocsi, félpótkocsi,szállítószalag sor, kötélpálya, árok, csővezeték




SZÁLLÍTÓBERENDEZÉSEK




FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSETereprendezés




FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSEBevágások kiképzése




FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSETerítés például




FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSETöltésépítés



Köszönöm a figyelmet!

Következő előadáson felépítmény és nagyvasúti építő -és átépítőgépek kerülnek sorra

vasÚti pÁlyÁk

Documents