s5.^ _V"""

Vegh Oliver A kalotaszegi fazekassa

VEGH OLIVER

A KALOTASZEGI FAZEKASSAG

KRITERION KONYVKIAD6 BUKAREST 1977

A FENYKEPEKET KESZTHELYINE FODOR LENKE, A RAJZOKAT VGH OLIVER, BODON! ZSUZSA ES KABDEBO ALAJOS KESZITETTE

ANYAMNAK, AKI ELINDITOTT MEGKERESNI KALOTASZEGEN A TUREOeKEKBEN PORLAD6 ERTEKEKET

ELOLJAROBAN

Kalotaszeg az egyik legregebben ismert neprajzi tajegyseg, amely bar kis teriiletet foglal magaba szep fekvesu falvaival, vendegszereto nepevel, hagyomanytiszteletevel es muveszetevel mar a mult szazadban magara vonta a nepi kultura kedveloinek, ismeroinek figyelmet A Kalotaszeg nevet eloszbr egy 1443. evi oklevel emliti; felsorol kbzsegeket ,,in Comitatu Kalathazeg existentes et habitas". Ma Kalotaszegen a Csucsa Kolozsvar kbzti orszagut es vasut ket oldalan fekvo kozsegekot. ertjiik: a Vlegyasza Gyalui-havasok kbzbtti szeglet a Kalotaszegi-medence a Felszeg; kbzpontja Hunyad. A Kbrbstol eszakra, az Almas-patak menten terul el az Alszeg dombvideke, ettol keletre pedig, Kolozsvarig, ek alakban a Nadasmente.1 A videk telepulesei vegyes romanmagyar, illetve tiszta roman meg magyar lakossagu falvak. Benniik az evszazados nepi egyiitteles nyomait mint sok mas vonatkozasban a fazekassag kutatasa soran is felleltiik. A dolgozat megfelelo helyen ezeket a tenyeket nyilvan megtalalja az olvaso. Kalotaszeg neprajzaval igen sokan es kimeritoen foglalkoztak. Elso rovid ,,vazolata" es annak kiegeszitese mar 1842-ben megjelenik,2 1892-ben monografiajat adjak ki,3 tbrtenetet Kos Karoly probalja meg felmerni, 4 nepmuveszetenek 1907-ben Malonyay Dezso teljes kotetet szentel. Szamos tanulmany kesztilt varrottasairol, az ,,irasos" vagy ,,sinoros" himzesrol amely Europa-szerte egyediilallo , pompas nepviseleterol, fafaragasairol, szellemi folklorunkat egy-egy faluja ertekes anyaggal gazdagitotta,5 nepzen^jere Bartok is felfigyelt, ujabban nyelveszeti munkak is foglalkoznak vele.6 A sok reszlettanulmany es osszefoglalo munka ellenere, a kalotaszegi fazekassag reszletesebb vizsgalata, erdekes modon, hatterbe szorult. Annal is inkabb erthetetlen ez, mivel regebben nemegyszer az egesz falat beborito vagy fogasra akasztott karrcsok es talak, illetve az impozans meretu kemencek, amelyek fiistfogoi szep zbld mazas vagy festett, diszes

csempekbol alltak, barmely kalotaszegi haz legfeltiinobb diszet alkottak. A Kalotaszegen talalhato regi diszedenyek egy reszenek idegen eredete, a kesobbi idok ,,porcolan" divatja, valamint egye? szerzok megalapozatlan velemenye okozta, hogy kialakult az a teves nezet, miszerint Kalotaszegnek nem volt emlitesre melto belso fazekassaga 7 . Mit mondanak errol a szorvanyos adatok? Ercsei rovid ,,vazolataban" 1842-ben csak Gyeromonostort emliti, ,,ahol is fazekkeszitesbol is kapnak valamit". Janko Kalotaszeg-monografiajaban (1892) szinten igen kis helyet foglalnak el a fazekasrmmkak. Az edenyek eredeterol nom beszel, egyetlen fazekast sem emlit, a kalyhacsempekrol pedig csak a n n v l f m^nd, hogy ezek gyakran szaz-szazotven evesek. Malonyay eleg boven fogla!kozik a Kalotaszegen talalhato fazekastermekekkel, de t'oleg az oda keriilt ,,gyori" edenyeket targyalja reszletesen. A helyi fazekastechnologiat aprolekosan leirja, termekeit azonban kezdetlegeseknek tartja, s bar ez idoben itt legalabb tiz fazekas mukodott, csak egyetlen hunyadi fazekast latogat meg, Nagy Janos Topot. Kalotaszegi csempemintakbol tizenkilencet kozol (foleg Undi Mariska 1904-es cikkebol atvetteket 8 ), igen sokra ertekeli oket, de csak egyetlen gyeromonostori kalyhakeszito mestert emlit, Debreczeni Janost. Tulogdy Janos 1943-ban egy 1842-es nevjeles (Nagy Istvan), azonositott hunyadi boroskancsot emlitve9, felhivja a figyelmet: valosziniileg megalapozatlan az a velemeny10, hogy Kalotaszegen nem volt jelentos fazekasgoc, helyesebben tdbb vagy emlitesre melto mester nem dolgozott. Szabo T. Attila ennek kapcsan kozli leveltari kutatasainak ide vago anyagat, s bemutatja, hogy Hunyadon, Gyeromonostoron, Lonan, Tordaszentlaszlon szamos fazekas mQkodott, megadja ezek nevet, majd 1947ben ujabb adatokat sorakoztat fel11. A meglepo az, hogy mindezen tenyek ellenere meg 1968-ban is ez olvashato: ,,Nincs tudomasunk arrol, hogy Kalotaszeg barmelyik kozsegeben is jelentos, emlitesre melto fazekassag dolgozott volna."12 A valosag ezzel szemben az, hogy a belso nepi fazekassag Kalotaszegen tobb evszazados multra tekint vissza. Erre nezve pontos adataink vannak, regi, folytonos jellegere utal a szamos agyaglelohely, az ez;zel kapcsolatos hatarnevek, a foglalkozast jelzo csaladnevek elterjedtsege, valamint a meg csak szorvanyos asatasi emlekanyag is. A leveltari es irodalmi adatok osszegezese, a Kalotaszeg legfontosabb falvaiban vegzett tobb mint tizeves helyszini adat- es targygyiijtes, e falvak ,,elo emlekezete", amely sokszor meglepoen messze nyulik vissza,

csaladkonyvek es csaladi iratok adatai, bibliakba bejegyzett csaladfak, temetok fejfai majd szaz kalotaszegi fazekasrol vallottak nev szerint, eletrajzi adatokkal, targyi bizonyitekokkal, az elso ismert kalotaszegi fazekasmestertol, Johos Janostol (1640) a ma is dolgozo Betlendi Martonig. A kalotaszegi fazekassag hiteles targyi emlekei kbziil pedig csak a kalyhacsempekbol, amelyek kozott igen gyakori a nevjeles es evszamos (az 1700-as evektol napjainkig), tobb mint szaz, tb'bbnyire kozpontokhoz es mesterekhez kotott valtozatot sikeriilt osszegyiijteni. (A gyiijtesi helyeket lasd a Fiiggelekben.) Ezek szerint teljes biztonsaggal mondhatjuk, hogy viragzo fazekaskozpontok miikodtek Hunyadon, Kalotaszeg kozpontjaban, a felszegi Gyeromonostoron, az alszegi Nagypetriben es Almason, valamint a Kalotaszeghez tartozonak szamitott Lonan es Tordaszentlaszlon. A reszletes adatok alapjan megprobaljuk attekinteni a kalotaszegi fazekassag kialakulasat, kozpontjait, mestereit, valamint agait es diszitomiiveszetet.

A FAZEKASSAG LEHETOSEGEI ES NYOMAI KALOTASZEGEN

Kalotaszeg vedett foldrajzi helyzetenel fogva kedvezo felteteleket biztositott telepuleseinek fejlodesehez, A foldrajzi elzartsagbol eredo onellatasi sziikseglet a fejlodes folyaman serkentoleg hatott a helyi nepi mestersegek kialakulasara. A sajat igcnyek kielegitesen kiviil egy-egy nagyobb epitkezes vagy atalakitas, a szukseges javitasok es potlasok lenyeges hatassal voltak a falu kezmiives retegenek kialakulasara. Mesterszerzodesekben talalhatjuk, hogy a mester tartozik a melleje adott ,,jobbagy fickokat" szakmara tanitani, szigoruan megtiltvan neki, hogy napszamosmunkara hasznalja oket. A jobbagy inasok ugyanis kesobb a mesterek draga munkajat helyettesitettek. Az igy kepzef.t falusi mesterek mar iparosmunkaval szolgaljak le a robotot, es kesobb teljesen bnalloan dolgoznak. A nepi mestersegek meghonosodasaban tehat mindezek bsztonzo erokent hatottak, allando jellegu fogyasztopiacot jelentve. A tovabbi kibontakozast segitettek az egyre novekvo paraszti szuksegleteket kielegito vasarok, melyeket a regi szokasok szerint a templomok kozeleben, vasarnapokon tartottak. Jo alkalom volt ez arra, hogy a kbrnyekbeli falvak nepe sajat termekeit ertekesitse, es sztikseges cikkeit beszerezze. Kalotaszeg koves es hideg foldjein a foldmiiveles nem biztositott elegseges kenyeret a nepnek, s igy valoszinuleg ez is hatott a nepi mestersegek kialakulasara, termekeik eloallitasara es eladasara, s ekkepp bar a vasartarto jogok szigoruan meghatarozottak voltak az aranylag kis teriileten fekvo Kalotaszegen viszonylag sok vasarhely szabatott meg. Igy peldaul egy 1789-es erdelyi kalendarium szerint, mely nemcsak a ,,Sokadalmas helyeket", hanem azok idopontjat is kozH, Hunyadon 6, Almason 4, Gyaluban 2, Gorbon 3, Darocon 2, Makoban 1, Bacsban 1 orszagos nagyvasar tartatott. Vasartarto lehetett regebben a kalotaszegi Gyerovasarhely is, erre lehet kb'vetkeztetni nevebol. A feltevst valoszinuve teszi, hogy ott lakott a tekintelyes Gyeroffy csalad egyik aga, valamint az, hogy jokora piactere volt. Ez a joga a Gyeroffy csalad kiha.lasaval valoszinuleg megszunhetett. Regi vasarokra kell gondolnunk Sztana eseteben is, amelynek szinten tekintelyes piactere van, bar valoszinuleg sohasem volt vasartarto joga. Ugyancsak regi vasaros helyekre utalnak egyes kalotaszegi hatar-

nevek, mint pi. Gyeromonostoron: . . . az 'nagy Biik melette, az Vasar mezon" 1642-bol, Meran: , . . Bene alat az vasar kortuelinel" 1671-bol, vagy Kbzeplakon: . . . Az vasaros berek" 17141755 kbzott, A hunyadi hires vasarokrol Ercsei 1842-ben ugy nyilatkozik, hogy bar regebben Hunyad komoly kivaltsagokat elvezett, ,,jelenleg 6 orszagos vasaran es egy hetivasaran kivul egyebbel nem dicsekedhetik"1. A Banffy csalad leveltaranak egyik jegyzokonyvebol tudjuk, hogy ezeken a vasarokon fazekastermekek is szerepeltek (minden bizonnyal idegen es belso eredetiiek egyarant), sot 1798-ban a vasarvamok sokadalomkor egyeb mestersegek mellett a fazekasoknak ,,kiilbn-kuldn 6 kr"-t irtak elo.2 Dr. Kos Karoly a kesobbi hunyadi vasarokrol igen plasztikusan irja: ,,A vasarba jovo asszonyok allando potlasert jottek a fazekasok v>szerebe. hoi a jarai faxekasok mazatlan veres fazekakat, a reviek foleg mazatlan feher kantakat, a helybeli es varmezoi fazekasok kiilonfele mazas konyhai edenyeket, a zilahi es tordai mesterek pedig fogasra valo diszes kancsokat, palinkashordokat, tanyerokat es talakat arultak. A megalkudott nagy fazekakat mar ott helyben megdrotoztak a harmaspataki es hutai drotostotok. De a szazadfordulo tajan mar kaposak lettek a kalotaszegi asszonyok koreben a hollohazi, apatfalvi es muranyi gyarakbol kikerult piros rozsas porcelan tanyerok is, amelyekkel szinte beburkoltak a tisztaszoba tukros falat. Konyhai edenykent pedig mar vettek ekkor a kolozsvari es varadi kereskedok satraibol az ontbtt vasfazekat es vaslabost, a pleh tejeskondert, sajtart s egyebet." Sehol sem tortenik emlites a kalotaszegi vasarok kalyhacsempeirol, pedig ezek nyilvanvaloan csak helyi termekek voltak. Elsosorban tdmeges szallitas eseten igen nagy sulyuk, valamint kisebb ertelmk cafolja behozatali eredetiiket, nem beszelve arrol, hogy a ma elo kalotaszegi fazekasok meg nagyapjuk elbeszeleseibol sem tudnak arrol, hogy a csempet mashonnan hoztak volna vasarra. Kfilotaszegen a fazekassag kialakulasanak feltetelei adva voltak. Agyagjuk volt, amely a ma elo itteni fazekasok szerint is barmilyen celra igen jol hasznalhato. Agyaglelo-helyekre utal Kalotaszeg tbbb mint husz falujaban ,,agyag-" vagy ,,agyagos-" (-domb, -aso, -teto, -as, -kert, -mart, oldal, ret stb.) hatarneve (Hunyad, Jakotelke, Damos, Ketesd, Szentkiraly, Magyarokereke, Egeres, Sztana, Nagypetri, Bogartelke, Inaktelke, Jegenye, Vista, Mako, Szucsag, Bacs, Parnas, Zsobok, Kb'zeplak), valamint a ,,tegla--" (-domb) hatarnev (Hunyad, Zentelke). Nem beszeliink itt olyan hatarnevekrol, amelyekrol a kozelmultbol tudjuk, hogy kalotaszegi

fazekaskozpontok agyaglelo-helyeit jelentettek (pi. Hunyad: ,,Hadas vagy Hados oldal", Gyeromonostor: ,,Varhegy", Almas: ,,Gunyaga", ,,Malomarok partja", Nagypetri: ,,Bortuka" vagy ,,Burtuka"). A ,,veres-" (-fold, -domb, -oldal, -\-dlgy, -part, -mart, -szel, -vagas, -omlas, -arok, -hago stb.) igen gyakori hatarneveket nem is vessziik figyelembe, mert ezek rendszerint a vaserc miatt ilyen sziniiek, de jelenthetnek helyenkent agyagelofordulast is, mint ahogy Janko irja: ,,A harmadkori medencet a voros agyag igen sok helyutt jellemzi, s a szin szinten sok hatarresznek ad nevet."3 Ennel pontosabb utalasaink is vannak. Az ,,Agyagverem" megkulonbozteto hatarnev Kalotaszegen valoszinuleg altalanosan a fazekasok agyaglelo-helyet jelenthette. Igy Hunyadon 1864-ben az ,,Agyagverem" hatarreszrol igy irnak: ,,Sarga fold, melybol a B. Hunyadi fazekasok edenyeket szoktak kesziteni." Gyeromonostoron, Gyerovasarhelyen, Szentkiralyon, Valkon es Makoban szinten elofordul e hatarnev. Igaz, Makoban errol 1864-ben ezt talaljuk: . . . itt rigi asott helyek, melyet veremnek neveznek, de jelenben nem emlekeznek, hogy voltak e banyak, avagy mifele vermek legyenek ..." Gondoljuk, fazekasok hordhattak innen az agyagot regebben, mert egyeb celokra volt meg itt, ,,veres agyagos fold", ,,Agyagos" siillyedeses hely. valamint ,.Agyagos" foldek. A kalotaszegi fazekassagra egyertelmuen utalo egyeb hatarneveink: .,Fazakasok retje" Hunyadrol, kaszalo 1864-ben, amely ,,nevet onnan vette, hogy a varosban lako fazakasok birtak a varostol hasznalatba, fizetven erette a varos korcsomajaba sziiksegelteto ivd edenyeket". ,,Fazakas kuttyok"-rol szol egy feljegyzes Nyarszorol, mely Tamas Ferenc Fazakase. ,,Fazegbanya", ,,Fazekjuk" szereoel Mera hatarneveiben. Szakosodottabb mar a gyeromonostori ,,kemenczesb[enl", ,,kemenczes kut" 1717-ben, illetve 1757-ben elofordulo hatarnev, mely ,,a Valko fele valo forduloban vala", illetve ,,a Varhegy felol valo Fordulon". Igen furcsan utal a regi tuzhelyek fustfogoinak elnevezesere a jegenyei, meg 1891-ben, sot 1941-ben is elo ,,Kis es Nagy Gogan (Gogany)" hatarnev 4 , valoszinu emlekekent annak, hogy a fustfogot regen Kalotaszegen sem neveztek maskent; a Szekelyfoldon ismert ,,cserepes" elnevezessel kiilonben sehol sem talalkozunk Kalotaszegen, a ma elo fazekasok is ertetlenul alltak e kifejezes elott. Kalotaszeg regi fazekassagara utalnak a csaladnevek etnografiai kutatasai is. Janko Janos a Kovacs es Varga foglalkozasjelzo csaladnevek utan a Fazakas elnevezest jeloli Kalotaszegen a legelterjedtebbnek. 189210

ben Hunyadon 2, GyerOvasarhelyen 7, Inaktelken 19, Makoban 1, Darocon 3, Almason 5, Nagypetriben 2, Kispetriben 4 osszesen 43 Fazakas nevii csaladot talalt5. Szabo T. Attila Kalotaszeg nepi mestersegeire vonatkozo uttoro rmmkai kizarolag leveltari kutatasokon alapulnak, es ugy veljuk, hogy a temat majdnem teljesen ki is meritik. Felm-ero tevekenysege soran az 1640-es jobbagy- es zsellerosszeirasban legeloszor szereplo, Zilahrol jott kalotaszegi fazekastol, Johos Janostol kezdve aki ,,mivevel akar szolgalni" a joval kesobbi (1804) hunyadi Makkai Ferencig es Toth Janosig tobb mint 30 kalotaszegi fazekas nev^t mentette meg a teljes feledestol. Az ujabban kozzetett leveltari kutatasok anyagaban azonban mas jellegu ertckcs targyi utalasokra bukkantunk. A varak, kastelyok, udvarhazak XVIIXVIII. szazadi bsszeirasai es leltarai6 Kalotaszeg teriileterol is fontos feljegyzeseket tartalmaznak. Igy peldaul a sebesvari varban talalhato javak 1680-bol szarmazo leltaraban szerepel: ,,Ezen hazban egy rossz kalyhas kemence." Koztudott, hogy az akkori sot a mai nepi szohasznalat szerint a ,,kalyha" kalyhacsempet jelent, a kemencek hosszu elettartamabol s a szokasos tobbszori atepitesukbol kovetkeztetve viszont a .,rossz" jelzot igen reginek ertelmezhetjiik, Eszerint tehat csempekbol rakott tuzhelyek mar reg hasznalatosak voltak ezen a videken. Az egeresi kastely leltara 1699-ben meg pontosabb leirasat adja az ekkor mar nagy valtozatossagot mutato tuzheiyeknek. Nem kevesebb, mint 13 darab csempes tiizelo-, illetve siitokemencet emlit, koztiik ,,vagyon. .. teglara rakott, paraszt kalyhabol faparkanyra epitett", ,,romladozott, mazas kalyhakbol csinalt", ,,fenyes kalyhakbol allo". ,,Itt vagyon stitokemence nro. 2. Mihdenik kivlil paraszt, mely kalyhaval van kirakva, az aljai kobol.es fabol magosan kicsinalva", ,,szep, zold mazas kalyhabol, szep faragott kovekre, kolabakra rakott tiizelo" es tobb ,,kore, teglara fenyes paraszt kalyhabol rakott tiizelokemence". A zentelki 1715-6s Banffy-urbariumban is szerepel 6 darab hasonlo ,,jo kemence". Mivel a megkiilonbozteto ,,paraszt kalyha" megnevezes mazatlan nepi kalyhacsempet jelentett, az egeresi osszeiras ,,fenyes paraszt kalyhai" teljes bizonyossaggal mazas, nepi fazekasterme'kek, leven pedig az egyik ilyen kemence a haz fo helyen, az ,,uramek hazaban", biztosan igen diszesek is voltak. A XVII. szazadban tehat a kalotaszegi nepi fazekasok ismertek es hasznaltak mar a mazat, s a fenti osszeirasokban szereplo tuzhelyek kalyhacsempei nagy reszben hacsak nem teljesen a kornyek nepi mestereitol eredtek.

n

Utalunk ismet a vasaroknal emlitett tenyre, miszerint a kalyhacsempek altalaban helyi termekek, mas videkrol valo tomeges szallitasuk ugyanis igen konilmenyes lett volna (nagy suly, tb'rekenyseg, kisebb ertek stb.). Az osszeirasokbol viszont kovetkeztethetiink arra, hogy minden mas akkori jelentos kalotaszegi epuletben is nagy szamban hasznaltak csempes tuzhelyeket. Ha pedig figyelembe vessziik, hogy egy kemencehez Valkun a XVIII. szazadban peldaul a pap kis oldalhazaba valohoz legalabb 4345 kalyhacsempe es a hozza valo parkany, tetocserep, kurto stb. kellett, Kalotaszeg egesz teriiletenek igenyeit feltetleniil a helyben kialaloilt nepi fazekassagnak kellett kielegitenie. A nagy mennyisegu csempet es egyeb kellekeket nem gyoztek volna mas videkrol beszerezni. Ritka esetben, ha kivalo minosegii kalyha kellett, Kolozsvarig vagy meg tavolabb is elmentek erte, de ilyenkor a feljegyzesek valamilyen formaban utalnak az eredetre. tgy a gyalui varban 1666-ban az asszony szobajaban szerepel ,,Egy bokaly kementse az Tiizhelje alat vasak, az kementse alat vas, az Tetejeben is vasak"; a masik szobaban ,,egj bokaly kementse". A megkulonboztetes alapjaul itt a ,,bokaly" jelzo szolgal, ami kiilonleges szinosszetetelu es szep mazu, valoszinuleg haban (Alvinc) koszitosii csempet jelent. Valko egyhazi szamadaskonyveinek igen sok kemencebejegyzese kb'zbtt is talaltunk egy elszigetelt esetet, amikor is 1799-ben pontosan jclolik. hogy a kalyha Kolozsvarrol hozott, nem pedig Hunyadrol (pi. 1785-ben) vagy mashonnan szarmazo. Az eddig meg nem tanulmanyozott kalotaszegi egyhazi szamadaskonyvek lapjain fontos adatokat talaltunk a korabeli fazekassag, de foleg kalyhassag reszleteire vonatkozoan. A valkoi szamadaskonyvek szerint peldaul 1774-ben ,,a Pap Tanito Hazaban egy Kallyhakert 26 Denar" fizettetett. Egy 1784-es adatbol kitunik, hogy mennyit fizettek .,A' Papi Hazban levo kementzeert" es ,,A' Fazakasnak a Papi Suto kementzejier". Azt is megtudjuk, hogy 1785-ben az ,,Oskola Haz" kemencejehez szlikseges csempek Hunyadrol szarmaznak, tehat ott keszultek, mivel annak ,,A'ki a kajhakat Hunyadrol haza hozta 36 Dsnart" fizettek. Egy 1799-es reszletes bejegyzes alapjan pedig pontosan rekonstrualni tudtuk az akkor rakott kemence alakjat. Az 1803~tol 1807-ig terjedo idoszak minden eveben, majd 1869- es 1870-ben kiilonbozo egyeb adatok szerepelnek kemencek megvetelerol, felrakasarol, javitasarol es mas ezzel kapcsolatos kiadasokrol.7 Nem vitathato tehat, hogy a leveltari kutatasok mar kozolt es ujabb adatai, valamint a legutobbi ket evszazadra vonatkozo helyi adat- es12

targygyujtesek beszedes bizonyitekai annak, hogy a meghatarozhato kalotaszegi fazekaskozpontok legnagyobb reszben kielegitettek a helyi sziiksegleteket. Valoszinu azonban, hogy mashonnan is (Kolozsvar, Torda, Jara, Zilah, Deshaza, esetleg Szekelyfold, es Gyoron keresztiil a kornyekbeli haban hatasu gocokbol8) keriilt be Kalotaszegre agyagedeny, foleg kesobbi diszedeny, kalyhacsempe azonban csak a legritkabb esetben.

FAZEKASKOZPONTOK S MESTEREK

A kalotaszegi nepi fazekassag elso, vazlatos felterkepezeset megkiserelve, az alabbiakban felsoroljuk mindazon helysegek nevet es a reajuk vonatkozo elso utalasokat, ahol eddigi adataink alapjan a fazekassag barmilyen nyomat talaltuk, akar biztosan es folyamatosan mukodo kozpontokra, akar csak elszigetelten emlitett mesterekre vagy felteteLezhelo tenyekre tortenik utalas. Leveltari anyagban talalt legkorabbi adatok: Daroc (1640), Gyalu (1642), Vista (1670), Hunyad (1689), Lona (1701), Tordaszenllaszlo (1715), Gyeromonostor (1762), Penes (1766), Ketesd (1781), Almas es Nagypetri (elso kikovetkeztetheto adatok az 1800-as evek elejerol). Legregibb targyi emlekek adatai: Ture feltehetoen az 1400-as evekbol szarmazo kalyhacsempek, valamint a selejtdombon talalt mindenfele fazekastermek; Gyeromonostor 1782-es ketalakos kalyhacsempe es analogiai (azonos kiilonleges meret es sajatos technika); Hunyad

1. abra. A turei kozepkori reformatus templom kertjeben talalt XV. szazadi csempek, csempetoredekek es egy csempe keresztmetszete (Dr. K6s lasd meg a 23/c. abrat)14

2. abra. Mak6n talalt kalyhacsempe (Undi)

1818-as kalyhacsempe; Nagypetri 1854-es Barta Ferenc feliratu tolcser; Almas 1854-es, MF (Miiller Ferenc) nevjeles kalyhacsempe; Daroc sajatos formaju es diszitesii, csak itt talalt regi csempek (75. es 76. kep). Szakirodalom adatai alapjan: Jegenye egyetlen fazekas nevenek emlitese az 1800-as evek vegerol1; Valko Janko 1892-es adata utal a kalotaszegi keziiparok felsorolasanal a tanyerfestesre; van ,,Agyagverem" hatarneve is (1831); Kispetri Undi Mariska 1904-ben emliti mint kalotaszegi fazekaskozpontot, Csak hatarnevekbol kbvetkeztetheto adatok: Mera ,,Fazegbanya", ,,Fazekjuk"; Nydrszo ,,Fazakas kuttyok", mely Tamas Ferenc Fazakase; Mdko ,,Agyagverem". A szajhagyomany emliti Gyerovasarhelyt is, ambar az egesz faluban csak mas kalotaszegi kozpontokbol foleg Nagypetribol es Gyeromonostorrol ide keriilt targyakat sikerult felkutatnunk. Ketsegtelen, hogy 1822-ben volt egy ,,Agyag Veremnel" nevii hatarresze. Ezek utan terjiink ra az ismert, folyamatosan mukodo kozpontok reszletesebb ismertetesere, azzal a megjegyzessel, hogy a kalotaszegi nepi fazekasok osszeallitott nevlajstromat a Fiiggelekben kozoljuk.

15

a

3. abra. Kalotaszegen talalt csempek: ab. Nagykapusrol (Dr. K6s), c. InaktelkSrol (Malonyay), d. Ketesdrol (Malonyay) 16

HUNYAD

Hunyadi fazekasokrol leveltari adat elso izben 1689-ben ertesit FASZAKOS MIHALY es LAKATOS JANOS nevenek emlitesevel, majd folytatodik 1694-ben FAZAKAS JANOS, 1712-ben VARGA FERENC es FAZAKAS JANOS, 1804-ben pedig MAKKAI FERENC es TOTH JANOS fazekasok felsorolasaval. E ket utobbirol azt is megtudjuk, hogy mint jobbagy fazekasok ,,Zentelken es Hunyadon a Banffy Udvarokban s fogadokban a kemencek koriil valo reparatiokat tartozik vcgben vinni"2. Ugyancsak 1804-bol szarmazik egy erdekes adat, miszerint a felsofiildi I'oman TODORUCZ VASZI, masnemu szolgaltatasai mellett, ,,tartozik a zentelki es banfihunyadi udvarhoz s korcsmak szamara kesziteni kupas es felkupas boros edenyeket nro. 600 3 es 4 kupas fazakokot fedostol nro. 100 Labost fedostol nro. 50 Talakat 50". Ugy veljiik, a fogyasztas olyan nagy lehetett, hogy az akkori hunyadi fazekasok nem gyoztek az igenyeket kielegiteni, s igy sziikseg volt a felsofiildi Todorucz Vaszi segitsegere is, aki, ugy latszik, a fazekassagot is gyakorolta, avagy eppen magas fokon mivelte, es cikkei keresettek voltak. Sajnos, ebbol a korszakbol semmifele targyi adatot nem sikeriilt-osszegyujtenunk, amit megbizhatoan kothetnenk ezen mesterekhez. Elokeriiltek ugyan kalyhacsempek, amelyeket Hunyadon keszithettek, Gyorffy \^iski neprajzi munkajaban is szerepel egy hunyadi csempe (4. abra), amely ebbol a korbol szarmazhatik. Egy regi haban hatast mutato negyzetes csempenk is van (12. kep), amely valoszinuleg itteni eredetu. Az 1800-as evek elejen a kiilonbozo hunyadi mesterek szamos kiserletet tettek arra, hogy cehet alapitsanak. E probalkozasok kiilonosen 1820

4. abra. Regi hunyadi kemence egyik csempeje (GyorffyViski)2 A kalotaszegi fazekassag 17

es 1830 kozott kaptak erore. Tudjuk, hogy Hunyadon ekkor sok mesterember elt es dolgozott, akik a szomszedos vasarokat is latogattak. Kovach Geza szerint az itteni timarok, csizmadiak, fazekasok, szucsSk es szabok altalaban mas helyekrol jottek a varosba.3 Merei Gracza Gyb'rgy, a hunyadi jaras akkori adoiroja 1842-ben ezt irja: ,,A' telepiiltek szamat, nagyra nevelik a ' . . . oszvesereglett, tbbbnyire 36 mesteremberek, kik nagyobb reszint r. katholikusok."4 Hunyadi fazekasainkrol viszont tudjuk, hogy egysegesen reformatusok voltak, tehat valosziniileg nem teleptiltek, hanem a helyi lakossag soraibol keriiltek ki. A cehalapitasi torekveseket a Banffy csalad mindannyiszor megakadalyozta, igy aztan a hunyadi mesteremberek koztiik a fazekasok is elso szervezkedesi formaja sokkal kesobb, az 1800-as evek vegcn jon csak letre a helyi ipartestiilet megalakulasaval. Mint mar emlitettuk, 1864-bol szarmazo adatunk szerint a hunyadi fazekasok az ,,Agyagverem" hatarresz sargas foldjet hasznaltak ez idoben edenykeszitesre, s a varostol hasznalatra kapott retjiik volt, amiert ivoedenyekkel fizettek a varosi kocsmanak. Elso pontosabb adatunk ebbol az idobol MIKLOS FERENCre (1820 1892) vonatkozik. Nagy Janos Topo, Malonyay altal 1905-ben kikcrdezett hunyadi fazekasmester Miklos Ferenc tanitvanya volt, majd lanyanak ferje. Miklosek a Nagy utca vegeben laktak (akkori utolso haz), ott allt katlanuk (egetokemence) is. Miklos fia nem folytatta a fazekasmesterseget, pasztorember lett. MIKLOS JANOS (1889), az unoka lett volna hivatott a csaladi mesterseget folytatni, annal is inkabb, mivel a katlan es a szerszamok rendelkezesere alltak. Nagy Janos Topohoz allt be inasnak 19011905 kozott, akinek akkori elso felesege nagynenje volt (Miklos Ferenc fazekas lanya). Negy evig itt is mukodik, nem tul sok ugyesseggel: ,,Az inas matatott a hiuban, lepottyantott egy csempet. Egy kalyha lecsepege a hiubol mondotta nyugodtan Topo, es felesegehez: Man ketto e heten! Ha meg egy, a gyereket megtaslizod."5 Nem is szerette a fazekassagot, ,,mert hullott ki a foga", igy a Toponal letoltb'tt inasevek utan a vasuthoz szegodott dolgozni. Nem is tert vissza soha a fazekasmesterseghez. Miklosek oseirol, munkassagukrol bovebbet nem tudni, targyi ernlek sem keriilt elo toliik. A Kalotaszegen talalt MF nevjeles kalyhacsempek nem toliik szarmaznak, hanem az almasi Miiller Ferenctol, a nyomofak is a Miillerek birtokaban voltak (ma Kovacs Jozsef almasi fazekasnal).18

Hunyadon harom, igen nepes NAGY nevii csalad elt, mindenikben aparol fiura oroklodott a fazekasmesterseg. Az egyiknek utolso tagja az ismert NAGY JANOS TOPO (18531921). Malonyay 1905. evi gyujtesekor egyediil 6t latogatta meg es kerdezte ki a hunyadi fazekasok koziil. Az Al utca vegen lakott (a kesobbi Nossza haz helyen), apja is, nagyapja is fazekasok voltak, ugyanazon helyen, ugyanazon eszkozokkel dolgoztak. ,,Apam ebbe a helybe lakott,.. Szaz esztendeje is mult, hogy az a verem ott az agy mellett a sarokban, s itt locsolik vizzel benne az agyagot! Az ajto mellett meg a sormeny. J6-bonyam (szepanya) sorles kozben ahajt szoptatta apamat. Most is csak azon a lyukon kb'pik egyetegyet a ku"5 mondja Topo. Sajnos, Topo Malonyay latogatasakor sem. sziilei, nagysziilei nevet, sem termekeik jelleget nem emliti. Apja ,,elhott, mielott raoktatta volna" a mestersegre, igy Miklos Ferenc hunyadi fazekastol tanulta a mesterseget 6t esztendon keresztiil (mivel altalanos szokas szerint kb. tizenket eves korban alltak be inasnak, valosziniileg 186469 kozott). Aztan elvette felesegiil mestere leanyat, aki fazekascsaladbol szarmazvan, jartas volt a mestersegben. Topo utolso inasa, Miklos Janos szerint Topo csak edenyt keszitett, disziteset felesege, majd leanya vegezte, kalyhacsempet pedig csak a felesege csinalt. Az edenyfelek (,,parasztedeny", ,,cifra parasztedeny") reszletes leirasat es mintait Malonyay kozli (pi. 5. abra)5, kalyhacsempet pedig Miklos Janos inaseveiig 6 ,,szigoruan tudja" csak egyfelet csinalt Topo felesege, nyomofajuk is csak egy volt, mintajat sajnos nem ismerte fel, ami igen nagy kar, mivel a sok hunyadi NI- es NJ-vel jelzett kalyhacsempe koziil nem tudjuk, rnelyiket ki melyik Nagy csalad csinalta. Szerinte Topo kulacsot, kancsot, diszedenyt nem keszitett soha (csatlos kancsot meg igen). Erdekes adatot kozol a kalyhacsempekre vonatkozoan: egyes kalyhaszemek ,,bobasok" (babas, altalanosan alakos) voltak; a minden egyeb disz nelkiili, sima, zbld mazas kalyhaszem kozepen egy emberalak volt, az utobbi idoben peldaul kabatos, nadragos ferfi, Ebbol egyet tettek a kemence fo kalyhaoldalanak kozepere. Ezt csak Topone (Miklos Ferenc lanya) csinalta (vajon m6g otthonrol hozta?), ,,mas nem kiiszkodbtt vele ekkor Hunyadon". Az allitast igazolni latszik az, hogy a ma elo hunyadi fazekasok sem tudnak olyanokrol, akik ilyen csempet keszitettek volna. 1969-ben Nagypetriben meg harom olyan kemencet lattunk, amelynek kozepeben egy-egy ilyen csempe volt. Nem allitjuk, hogy ez hunyadi eredetii lett volna, mert

5. abra. Nagy Janos Topo hunyadi fazekas mintaibol {Malonyay lasd meg a 23. kepet)

sokkal nyilvanvalobb az, hogy az idevalo Barta fazekasdinasztia keszitette, de talan altalanosabb, regi szokas lehetett Kalotaszegen kozepso diszkent alakos csempet hasznalni. Ez magyarazna azt, hogy az ismert alakos kalotaszegi csempekbol igen keves van, es amit sikeriilt felkutatnunk, az is mindig egy-egy lebontott kemence kalyhaszemei koziil egyedi darabkent keriilt elo (Gyeromonostoron 6t esetben, Gyerovasarhelyen es Sarvasaron egy-egy esetben). Felesege halala (1910) utan Topo felesegiil veszi Nagy Janko Nemet hunyadi fazekas ozvegyet, majd ennek halala utan. Bikalrol hoz feleseget. Ezektol gyerek mar nem sziiletett, s Igy a mesterseg a csaladban kihalt. Eletenek utolso tiz esztendejeben Topo mar alig dolgozott. A masik NAGY nevii hunyadi fazekascsalad ket utolso tagja id. NAGY JANKO NEMET (18451908) es ifj. NAGY JANKO NEMET (1887 1912). Hunyadon az Al utca es Vagohid utca sarkan laktak es dolgoztak. Foleg edenyeket keszitettek, de a fiatal Nagy Janko anyjaval kb'zb'sen kalyhakat is csinalt, Ugy ttinik, hogy Hunyadon a kevesebb szaktudast igenylo kalyhacsempeket inkcibb az asszonyok keszitettek, mig a ferfiak20

jobbara az agyag elokeszitesevel, a korongolassal es az egetessel voltak elfoglalva. Apja halala utan a fiu bekbltozott a Vagohid utcaba, es ott mukodott mint onallo fazekas korai halalaig. Osszesen hat-nyolc evet dolgozhatott. A harmadik hunyadi fazekas NAGY csalad a Csebernveben dolgozott. ragadvanynevuk ,,Szaszi". A csaladrol csak annyit sikerult megtudnunk, hogy ket utolso tagja, NAGY JANOS SZASZI (18271896) es NAGY ISTVAN SZASZI (18591935) kizarolag csempekeszitcssel foglalkozott. Valoszinuleg toliik szarmaznak a legujabb es Kalotaszegen legelterjedtebb NJ es NI feliratii kalyhacsempek (4. kep), amelyekre Hunyadon kiilonben most csak ugy emlekeznek, hogy ,,Szaszi-felik". Ugyanez a minta viszont meg elofordul 1818-ban nev nelkiil; ez a legregibb hunyadi, evszamos fazekastermek (1. kep), 1848-ban nev nelkiil (3. kep), 1853-ban NJE felirassal (6. abra), 1844 felirassal (2. kep), valamint ev nelkul, kiilonbozo nagysagokban, NI, NJ, NJTS felirasokkal (TS = Tsinalta), illetvc anelkiil, s megtalalhato BI, BJ es VS nevjelcs csempL'ken is. Minden valoszinliseg szerint a minta altalanosan elterjedt lehetetl Hunyadon, es a mult szazadban a tbbbi Nagy csalad is keszitette.

6- abra. Nagy Janos hunyadi fazekasmester csempeje 1853-bol 21

7. 6bra. Nagy Istvan boroskancs6ja Hunyadrol 1842-b51 (Tulogdy)

Egyeb targyi adataink a Nagy csaladok miikodesere vonatkozoan: 1844-es, ketfejii sasos, nev nelkuli, nekik tulajdonithato csempe (14. kep); 1848-as, 1852-es es 1855-os, NI feliratu kettulipanos csempe, valamint ugyanennek regibb es kisebb valtozatai ev es nev nelkiil (67., 9. es 11. kep); NI feliratu nagy-cimeres csempe, valamint ugyanaz NI, KI, BI 1889 egyuttes felirattal; NJ Szaszi sima, csurgatott mazu csempeje (a Szaszi csaladtol gyujtve); Igen szep boroskancso ,,Nagy Istva[n] 1842 16 Fe Bu [Februar]" (az edeny aljan) es ,,1842 16 Februarius Betlendi Ferencnek Birja Bekevel" (az oldalan) bekarcolt szoveggel (7. abra). Tulogdyval, az edeny leirojaval szemben megkerdojelezziik, hogy a kancso naszajandekba kesziilt volna6, egyreszt mert az emlitett Betlendi Ferenc a hunyadi egyhaz anyakonyve szerint kereken egy evvel azelott hazasodott, masreszt ahogy a kdvetkezo targyi emleken latni fogjuk a fiatal menyecske nevenek is szerepelnie kellene. Ezzel szemben azt gyanithatjuk, hogy az egyik Nagy Istvan fazekas mint fazekasmestermivet ajanlhatta mesterenek, Betlendi Ferencnek (a kesobbi idokbol ket Betlendi nevu hunyadi fazekasrol is van tudomasunk), persze kiildhette igen kedves vagy jol fizeto ismerosenek is kozdnseges hasznalatra. ,,Nagy Janos csinalta Banfi Hunyad 19. 9. 1862 / Kudor Marton, Kovats Kata / Legyenek Isten aldotta / Hotig tarto egesseggel / Hotok utan 22

idvesseggel" feliratu, nyilvan naszajandeknak kesziilt boroskancso, melyre meg a kb'vetkezo rigmus van felkarcolva (8. kep): 4 rozsa 2 szololeuel s egy maddr Ldsd magyar es ebbiil ha van jot igydl Elhajtya a budat, Bdtorsdgot dd s megha sokat iszol az ut jelre vdg. Hogy melyik Nagy Istvan vagy Janos melyik csaladhoz tartozott, nem tudhatjuk, talalgatasokba pedig nem bocsatkozhatunk7. Az esetleges kesobbi buvarkodasokhoz meg annyit segitoiil, hogy az 1800-as evek elejerol is harom fazekas Nagy csaladot ismeriink, es ezek mindenikenek volt egy-egy Istvan nevii fiuk, akiknek sziiletesi adatai a kovetkezok: 1. Nagy Istvan, sziil. 1806. XI. 30. Sziilok: Nagy Ferentz es Tarnotzi Susana; 2. Nagy Istvan, sziil. 1814. IX. 3. Sziilok: Nagy Mihaly es Szekely Kata; 3. Nagy Istvan, sziil. 1821. III. 22. Sziilok: Nagy Janos es Okos Erzsok. Hogy ezek koziil melyik agbol szarmaztak a hozzavetoleg egy szazaddal kesobb miikbdo Topo, Nemet es Szaszi ragadvanyneviiek, es milyen fazekastermekekhez kapcsolhato a neviik, kesobbi valaszra var. A szazadfordulon Hunyadon dolgozo fazekasok koziil az egyik legidosebb: SZATMARI FERENC (18601938), a Nagy utca vegeben lakott. Hunyadi ipartestiileti tag. Edenyeket es csempet egyarant keszitett. Feliratos, feketen feher diszitesii ratoja ismert 1902-bol.8 Hasonlo jellegu csuprot mutatunk be a 27. kepen. BOZAS MARTON PARCI (18713926) ,,Pipija'; csufneven is ismert Nagy utcai fazekas. Szatmari Ferencnel tanult. Sarvasaron meg 1923ban tole vasarolt, ecsetelt tanyerokat talaltunk. Feltehetoen Buzastol szarmazott egy 1872-es evszammal jelzett kalyhaszemekbol allo (sajnos, ma mar nem letezo) kemence is. Az 1872-es evszamu kalyhacsempeket Buzas valosziniileg apjatol (18381879) maradt nyomofaval keszitette, mint ahogyan a Bl, illetve BJ nevjeles hunyadi keszitesii csempek is csak tole vagy oseitol szarmazhattak (pi. 5. kep). A kesobb emlitett Betlendiek kb'zt Istvan vagy Janos nem volt. A ma el