vékás - Öröklési jog

8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog

1/146


2/146

ékás ajos

Öröklés

jo


3/146

ötvös

ózsef

önyvkiadó

jogi

von tkozású

kiadványai

Lenkovics Barnabás:

Dologi

jog

Vékás Lajos:

Öröklési jog

Lenkovics

Barnabás Székely

László: A

személyi jog vázlata

Lontai Endre Faludi

Gábor Gyertyárify Péter Vékás Gusztáv:

Szellemi alkotások joga

Székely László:

A

polgári

jog

alapjai

Lenkovics Barnabás 8zékely László szerk. : A

z e r z ő í

Jogi

z k é r t ő

Testület szakvéleményeinek g y ű j t e m é n y e III. kötet 1990 1996

Bárdi

Lajos: Jogi logika

Cesare Beccaria: A

b ű n ö k r ő l

és a

b ü n t e t é s e k r ő l Fordította:

Madarász

mre

Ellen

Alderman és

Caroline

Kennedy: Magánéletünk

védelmében

Fordította:

Oros Paulina


4/146

ékás ajos

Öröklés

jo

~ ö v ö

lé f

ud pest

~ ö n k i a d ó

2


5/146

Írt

Vékás

Lajos

egyetemi tanár

ELTE Állam-

és Jogtudományi

Kar

Polgári Jogi

Tanszék

Lektorálta:

Weiss Emilia

egyetemi

tanár

A

mú

más kiadványban

való

részleges vagy teljes felhasználása

illetve utánközlése a kiadó

írásos

engedélye

nélkül

tilos

6

javított kiadás

Kézirat lezárva:

2010 szeptember 30

Oktatásisegédanyag

ISBN 978 963 9955

17 2

©

Dr.

Vékás

Lajos,

2010

A

kiadásért

felel:

az Eötvös József Könyv-

és

Lapkiadó Bt. vezet éje

Készült: 12 4 A/5) ív

terjedelemben

Megíelent: 20 10. októberben

Nyomdai munkálatok: Multiszolg Bt. , Vác

e l e l ő s

v e z e t ő Kajtor Istv án


6/146

Tartalom

Bevezetés 9

I

Rész

Öröklési rend Az öröklési jog alapfogalmai öröklés l ő f l t é t l i

I Fejezet

Öröklési rend

a Tulajdoni rend és öröklési rend

b Ipso iure öröklés 12

2

Fejezet

Az öröklési jog alapfogalmai 13

a Öröklés 13

b Örökhagyó 14

c

Öröklési

jogcímek

14

d Hagyaték 14

e Örökös 15

f

Hagyomány 15

g

Meghagyás

17

h

Kötelesrész l

7

3

Fejezet

Az öröklés

l ő f l t é t l i Kiesés

az ö r ö k l é s ő l

18

a

Az ör ökhagyó halála

18

b Öröklési

képesség

illetve szerzöképesség 19

c

örökhagyó

túlélése 19

d

Kiesés az ö r ö k l é s ő l 2

Irodalom az

I

Részhez

31

II Rész

A törvényes öröklés rendje 32

l Fejezet

A törvényes öröklés

általános szabályai

32

a A törvényes öröklés rendjének szerepe és jogi jellege 32

b A törvényes örökösök köre 33

c A

törvényes

örökösök sorrendje

34

d A leszármazók

törvényes

öröklése 35

e A

házastárs

és a bejegyzett élettárs

törvényes

öröklése 37

f

A

f l m n ő k

és oldalrokonok

törvényes öröklése:

a parentéláris öröklés 37

g Az

állam

törvényes öröklési jogi helyzete 4

2 Fejezet

A leszármazók törvényes öröklésének k i g é s z í t ő rendje:

az

osztályrabocsátás

41

a Az osztályrabocsátás célja 41

b Az osztályrabocsátás 42

5


7/146

3

Fejezet

Az özvegyi jog: a

házastárs

haszonélvezeti joga 45

a A házastárs törvényes

öröklési jogi helyzete az örökhagyó

rokonainak törvényes

állagöröklése

esetén:

özvegyi

jog 45

b

Az

özvegyi

jog

tartalma terjedelme

és

korlátozása

47

c

Az

özvegyi

jog megváltása

50

d A

bejegyzett élettárs

haszonélvezeti joga 53

4

Fejezet

Az

örökbefogadással

kapcsolatos

sajátos

törvényes

öröklési

szabályok

54

a

Örökbefogadás és öröklési jogi kapcsolat

54

b

Az

örökbefogadott és

vér szerinti

rokonai

közötti

öröklési

jogi

kapcsolat

54

5

Fejezet

e l m e n ő

és

oldalági

rokonok

törvényes

öröklésének

k i e g é s z í t ő

rendje: az

ági

öröklés 56

a

Az ági

öröklés

történeti kialakulása és mai indoka

56

b

Az ági vagyon fogalma 57

c

Az

ági

öröklés

rendje 61

Irodalom

a II

Részhez

63

III

Rész

Végíntézkedésen alapuló

öröklés

65

1

Fejezet

Végintézkedés és végíntézked

ésen

alapuló

öröklés

65

a

Végintézkedési

szabadság 65

b A

végintézkedés

fogalma

és formái 66

c

Végintézkedési képesség 67

d A

végíntézkedesen alapuló öröklés e l s ő b b s é g e 68

2

Fejezet

Végrendelet

és fajai 68

a A

végrendelet fogalma

és minimális

kellékei

68

b A

végrendelet

fajai

69

3

Fejezet

A

végrendeleti fajták

alakszer

úségí

követelményei

70

A

Az írásbeli végrendeletek alakszerúségí követelményei 70

a A közvégrendelet alakszerúségí

követelményei

70

b

Az írásbeli magánvégrendelet alakszerúségí követelményei

71

B A

szóbeli végrendelet

és alakszer

úségí

követelményei 75

a A

szóbeli végrendelet

tételének törvényt feltételei 75

b A

szóbeli végrendelet alakszerúség

í

követelményei 77

c A

szóbeli végrendelet hatálya 78

4

Fejezet

A

végrendelet tartalma

és értelmezése A

törvényes

és a

végrendeleti

öröklés

kapcsolata 78

6


8/146

a A végrendelet

tartalma

78

b A

végrendelet értelmezése vor testwnenti 83

c A

törvényes

és a

végrendeleti öröklés kapcsolata 84

5.

Fejezet

A

végrendelet

érvénytelensége

és hatálytalansága 85

a A végrendelet

érvénytelenségének

j

ogí

természete 85

b A végrendelet

megtámadása 86

c

Érvénytelenség

a

végrendelkezési képesség hiánya

okából

87

d

Érvénytelenség

a

végrendeleti akarat fogyatékossága miatt 88

e Érvénytelenség a

végrendeleti

akarat nyilvánításának hibája

miatt

89

f Érvénytelenség

a

végrendelet

tartalma

miatt 89

g

A végrendelet hatály

talan

s

ága

..

90

h A

végrendelet érvénytelenségének

illetve

hatálytalanságának

következményei

94

i avor testwnenti elve és a végrendelet

érvénytelensége

illetve

hatálytalansága 95

6.

Fejezet

Öröklési

szerzödés és halál

esetére

szóló ajándékozás

95

a z

öröklési szerzödés

fogalma és tar ta lmi

elemei 95

b

Az öröklési szerzödés jogkövetkezményei 98

cl Az

öröklési szerz

ödés

érvényessége

100

d Az

öröklési s z e r z

ő é s módosítása és megszünése 102

e

Halál esetére

szóló aj

ándékozás 104

Irodalom

a III.

Részhez

105

IV.

Rész

A

kötelesrész 107

l

Fejezet

A kötelesrész lényege és

jogi

természete 107

a A

kötelesrész

lényege

107

b A

kötelesrész

jogi

természete

109

2.

Fejezet

A

kötelesrészre jogosultak Kitagadás

a A

kötelesrészre

jogosultak

b

Kitagadás

112

3.

Fejezet

A

kötelesrész

alapja

és

mértéke 115

a A

kötelesrész alapja 115

b A

kötelesrész

mértéke

119

4.

Fejezet

Betudás e l e l ő s s é g a

kötelesrész kielégítéséért

A kötelesrész

kiadása

121

a A

betudás

121

b

e l e l ő s s é g

a

kötelesrészért

124

7


9/146

c A kötelesrész

kiadása 28

Irodalom

a IV. Részhez

29

V. Rész

Az öröklés jogi hatásai 131

Fejezet

Az

örökség

megszerzése.

Hagyatéki

eljárás

131

a Az örökség megszerzés

e 131

b Hagyatéki

eljárás

32

2. Fejezet

Az örökös illetve a

hagyományos jogállása

36

a Az örökös

jogállása

,

36

b Az örökös l l ő s s é g a hagyatéki tartozásokért 39

c A

hagyatéki

tartozások kielégítése

az

örökös által 42

d A

hagyományos

l l ő s s é g a

hagyatéki

tartozásokért 43

Irodalom

az

V.

Részhez

42

8


10/146

v z tés

emberi

társadalom

történetében a

törzsi-nemzetségi

rend

felbomlásával

párhuzamosan

jött

létre

és

fokozatosan

vál t ura lkodóvá

a

termelési esz

közök

és fogyasztási

javak egyéni

elsajátítása,

a magántulqjdon Minél in

kább e l ő r e h l t ez a társadalmi

folyamat,

annál

inkább

válaszra várt a

magántulajdon halál esetére t ö r t é n ő jogutódlásának kérdése, vagyis jog i

elismerésre várt az

egyéni

öröklés tehát az

öröklés

jog

igénye.

e g y s z e r ű

árutermelés legfejlettebb

jogrendszere

a római magánjog alakulása

igen

jó l

példázza ezt a társadalmi

összefüggést:

a gyorsan

tért

hódító és e r ő s ö d ő

magántulajdoni

berendezkedés életre h ív ta az öröklést

és az

öröklési jogot.

A

magántulajdoni rend és az

öröklés összefüggését a történelmi-tár

sadalmi

f e j l ő é s k é s ő b b i i d ő s z a k a i b a n is világosan

-nyomon követhetjük.

A

feudális tulaidori kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben beha

tárolják a vagyon halál esetére

t ö r t é n ő

ö r ö k í t h e t ő s é g é t

is

. Más módon, de

még nagyobb

mértékben

korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista

tulajdoni rendszerben;

s ezért szúk körre, az

egyéni

tulajdon

körére szorul

vissza az

öröklés

l e h e t ő s é g e is. A

kapitalista

tulajdoni berendezkedés a

magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés

l e h e t ő s é g é n e k teljes

k ö r ű

jogi elismertsége.

Nem véle tlen , hogy a kialakuló

és m e g e r ő s ö d ő kapitalista

társadalmak

ban a vagyoni - és köztük az öröklési

jogi

- viták

nemcsak

az

igazságszol

gáltatási

gyakorlatban

foglalnak

el

j e l e n t ő s

helyet,

hanem

átszövik

az

élet

egyéb

színtereit

is .

e l t ű n ő például,

hogy milyen fontos szerepet játszanak

e

korok

m i n d e n e k e l ő t t a 19.

század

szépirodalmában az örökösödési vi

ták, az öröklési jogi

perek;

elég ezzel kapcsolatban a múlt

század

regény

i rodalmára: Dickens TrolIope Balzac

Jókai

és

Mikszáth

múveíre utalni.

Nem

szépek,

bár gyakran humorosak s ő t épületesek ezek a perpatvarok e

kiváló irodalmi feldolgozásokban: a vagyonszerzés, a bírvágy

elhatalmaso

dása

szépen

l e p l e z ő d i k

le bennük. Szellemes rövidsége miatt

idézzük

meg

itt Gianni Schicchi

- Dante Isteni Színjátékában Pokol XXX.

Ének

is fel

villantott

és

Puccini által vígoperai l ibrettóhoz felhasznált - történetét. A

dúsgazdag firenzei Buoso Donati

halálakor

annak távoli

rokona,

Simone de

Donati - egy szép lovat

jutalmul

ígérve -

arra

bírja rá Gianni

Schicchit,

hogy a haldoklót imitálva mondja tollba a j e g y z ő n e k a vagyonos örökhagyó

végrendeletet. Schicchi - Dante

szerint, Babits fordításában -,

hogy szert

tegyen a

ménes

csillagára, magára vette a

meghalt Buoso Donat i alakját ,

hogy testamentumát ő

megcsinálja .

A

hamis

végrendeletre

bujtogató

Simone

és

a többi rokon, természetesen,

mind

magát

várja

kedvezrné

nyezettnek; a ravasz Gianni Schicchi

azonban

- a helyzettel élve Simone

és a többi rokon elképedése közepette - a hagyaték túlnyomó részét

saját

9


11/146

magának

hagyja

s a rokonok

köztük

az

egész

turpisság

értelmi s z r z ő -

jének

szemét

apró értéktelen juttatásokkal szúrja k

Nem

lehet

csodálkozni

azon sem

hogy a

magántulajdonosi

rend

bírálói

közül

sokan egyes

utópista szocialisták

de mások is

az

öröklés l h t ő s é -

gében és az öröklési jogban látták a társadalmi

bajok

okát nem véve észre

hogy

az

öröklés l h t ő s é

és

az

öröklési

jog

csak

ártatlan

velejárója

magá-

nak

a magántulajdonra

é p ü l ő

társadalmi berendezkedésnek.

10


12/146

I.

Rész

Öröklési rend. Az öröklési

jog

alapfogalmai.

Az

öröklés

l ő f l t é t l i

l.

Fejezet. Öröklési rend

2. Fejezet. öröklési jog alapfogalmai

3. Fejezet.

öröklés l ő f l t é t l i

Kiesés az

ö r ö k l é s b ő l

1.

Fejezet

Öröklési

rend

a

Tulajdoni

rend és öröklési rend

A

tulajdonos vagyonában

halála esetén

b e k ö v e t k e z ő tulajdonosváltozás tör

téneti

kialakulása és jogi elismerése a

m gántulqj onosi

ren

megszilárdu

lásának

eredménye.

Ö r ö k l é s r ő l

a

magántulajdonosi

rendnek

abban

az

álla

potában beszélhetünk amikor

a

tulajdonos

jogosulttá válik az

életében tu

lajdonában

tartott

vagyontárgyak tulajdonjogának halála utáni átszármaz

tatására:

családtagjaira

illetve -

ilyenek hiányában

-

nemzetségére.

s

ké

s ő b b

- a végintézkedési

jog

elismerésével- kívülálló

személyekre

is.

öröklés

l e h e t ő s é g e az

egyszeru

á r u t e r m e l ő társadalmak

fejlettebb jog

rendszereiben

nyert elismerést. A róm i m gánjog

az öröklési jog

terén is

fejlettebb

volt

a korabeli

jogrendszerek többségénél.

m i n d e n e k e l ő t t a vég

intézkedésen alapuló

öröklés korai elismerésével: a végrendeleti öröklés

már

a XII táblás

törvényben

m e g e l ő z i

a

törvényes öröklést.

A

f u ális tulajdoni berendezkedés számos jogi kötöttséggel

az

ő s i s é g

és

úrbériség intézményével

a királyi adományrendszerrel stb.

korlátok

közé

helyezte és e r ő s e n

színezte az

öröklési jog érvényesülését. öröklési

jog elveinek szabad

kibontakozásához

e

feudális korlátok

lebontása

adta

meg

a

l e h e t ő s é g e t

erre

a

polgári át l kulás megvalósulásával

párhuzamo

san

került sor a

különbözö

fejlettségú államokban k ű l ö n ö z ó

i d ő p o n t o k

ban.

A

magyar öröklési jogban

a legfontosabb

feudális kötöttségeket 1848

ban ő s i s é g

és királyi

adományrendszer : 1848

. évi XV. tc.;

úrbéríség:

1848.

évi IX.

tc

.]

megszüntették;

de

számos feudális jellegzetességet az

l86l-es

országbírói

értekezlet által

alkotott

Ideiglenes Törvénykezési

Sza

bályokban

bizonyos

vonatkozásokban egészen

a II.

világháború utáni

éve-


13/146

kig) is fenntartottak; csak

1946-ban

került sor, pl. a volt rendi megkülön

ö z t e t é s e k ő l e r e ő egyes házassági

vagyonjogi

és öröklési jogi szabályok

hatályának

megszüntetésére XII. tc .).

A magyar

jogban

a magántulajdon - 1945-öt k ö v e t ő -

radikális korIáto

zásával az ö r ö k ö l h e t ő vagyontárgyak

köre

is beszúkült:

örökölni

csak a

magántulajdonban

illetve

ún. személyi

tulajdonban) tartható

ingóságokat

és törvényileg korlátozott

ingatlanokat lehetett

. A magántulajdon teljes kö

r ű

elismerésével ezek

a korlátozások

1990-t

k ö v e t ő e n

megsz

úntek:

az

al

kotmány kimondja a magántulajdon egyenjogúságát [9. § 1) bek], s bizto

sítja

a

tulajdonhoz

való

jogot

[13. § 1) bek], és ezzel teljes k ö r ű értelmet

nyer

az

öröklési jogot biztosító alkotmányos tétel [14.

§]

is.

E

nagyon vázlatos történeti szemle legfontosabb

általános

tanulsága

az,

hogy

az

ö r ö k ö l h e t ő javak körét minden történelmi korban és minden

társa

dalmi

berendezkedésben

a tul jdon i rend h tározz meg;

az öröklési

jog

csak

azt szabályozza, hogy az egyéni tulajdonban tar tható javak a tulaj

donos halála esetére milyen módon háramolnak

Ebben

az

értelemben

az

öröklési

rend

a tulajdoni rend függvénye.

b) Ipso

iure

öröklés

A

jogrendszerek

különbözhetnek a tekintetben, hogy az örökös elfogadó

nyilatkozatára sz ükség

van-e

az

örökléshez

vagy sem . A római magánjog

pl.

bizonyos örökösök

tekintetében nem

kívánt

elfogadó

nyilatkozatot, más

örökösök

esetében

viszont

az

elfogadó

nyilatkozattól függött

az

öröklés

be

ál lta.) A

magyar

öröklési

jog

- a

modern

jogrendszerek többségéhez

hason

lóan -

nem

kíván meg

ilyen

jognyilatkozatot,

vagyis

az öröklés

minden

kü

lön jogcselekmény né lkül, az örökhagyó

halálának

pillanatában a

törvény

erejénélfogv

ál l

be: ipso

iure öröklés

Ezt a helyzetet a szaknyelv

úgy

fejezi

ki, hogy az öröklés

az

örökh gyó

h láláv l nyílik

meg és

az örökös az örök

lés megnyíltával a hagyatéket elfogadás

vagy

bármely más

jogcselekmény

nélkül megszerzi [Ptk,

673.

§

1)- 2) bek]. z ipso iure öröklési rendszerben

a hagyatékátadó

végzés nem konstitutív hatályú, hanem az

öröklés közhi

t e l ű tanúsítására

szolgál. A

tulajdonos személyében

t ö r t é n ő változás

tehát

az

örökhagyó halálával

a

törvény erejénél

fogva

automatikusan

következik

be. Ez

egyben

azt is jelenti, hogy a magyar jog szer in t az

elhunyt

személy

vagyona nem válik

uratlanná,

a

magyar

öröklési jogban nincs nyugvó h -

gy ték

z

örökléshez

az örökös elfogadó nyilatkozatát vagy más

jogcse

lekményt

megkívánó

öröklési rendszereket - az ipso iure

rendszerrel

szem-

beállítva - dition lisöröklési rendszernek

nevezzük)

)

A magyar jog

szerint örökölni törvény

vagy

végintézkedés alapján lehet.

z e l s ő

esetben törvényes

ö r ö k l é s r ő l l. II. Rész), a másodikban

végintézke-

désen

alapuló ö r ö é s r ő

l. III. Rész) beszélünk Amennyiben

az

örökhagyó

után végintézkedés

maradt, az öröklés rendjét ez határozza

meg;

végintéz

kedés

hiányában

az öröklés

rendjére

a

törvény

az irányadó

[Ptk.

599.

§

1)

2) bek].

12


14/146

2. Fejezet

z öröklési jog alapfogalmai

a)

Öröklés

Öröklés z ember

v gyonáb n

h lál esetén

k ö v t k z ő

egyetemes jog

-

utódlás

Az öröklés kizárólag az

emberhez, mint

természetes személyhez kapcso-

lódó jogi. változás; a jogi személyek vagyonában megszúnésük esetén be-

k ö v t k z ő egyetemes

jogutódlást nem

tekinthetjük

tehát öröklésnek.

Az

öröklést

a tulajdonos

h lál mint

jogi

tény önmagában

kiváltja: a jog

utódlás

a

tulajdonos

halálával, a

jogutód

elfogadása vagy

bármely

más

jogcselekménye nélkül

bekövetkezik.

Az öröklés az

elhunyt

tulajdonos vagyonában

k ö v t k z ő egyetemes

universalis jogutódlás.

amellyel a jogutód a

vagyont

vagy annak egy meg

határozott

hányadát mint egészet szerzi meg [Ptk.

598.

§ . A törvényköny-

vek az öröklési jog keretében szabályozzák a tulajdonos halálával beálló

bizonyos más jogutódlásokat: a hagyomány a halál

esetére

szóló ajándék

megszerzését is; ezek azonban egyedi singularis jogutódlást jelentenek és

ezért nem m í n ő s ü l n öröklésnek. Ugyancsak az öröklési

jog keretében

kap

szabályozást

a

kötelesrész intézménye

is, mivel a

kötelesrészi

igény a

tulajdonos halálával keletkezik; a kötelesrész azonban a magyar jogban

nem t k i n t h t ő öröklési jogi jogutódlásnak. a kötelesrészre jogosult nem

m í n ö s ű l az örökös jogutódjának

[l.

alább a h) pontban . Ehhez

hasonlóan

az örökhagyó halálával k l t k z ő kötelmi jogi követelés a

kötelmi

jogi

ha-

gyomány és a

meghagyás

is, amely kötelmi jogi

igényeknek

az alanya az

örökhagyónak szintén nem jogutódja [l.

alább

az f és g)

pontokban .

Az öröklés a tulajdonjogi

viszonyban

a

tul jdonos

személyében

l ny-

változást eredményez.

Az egyetemes

jogutódlás tehát tulajdonosok között

megy

végbe;

kívételes

esetben

így pl. a

magyar

öröklési

jog

özvegyi

jog in-

tézményében a jogutódlás

során

a tulajdonos

személyében

k ö v t k z ő

alanyváltozás mellett haszonélvezeti

jog

is

keletkezik l.

II. Rész 3. Fejezet).

Több személy öröklése esetén az egyes személyeket m g i l l t ő vagyoni há-

nyadokat vagyontárgyakat)

örökrésznek

nevezzük.

A magyar jog szerint az öröklés s z ü k s é g s z r ű jogutódlás. tehát a magyar

jog szerint

nincs

ún. uratlan vagyon. Ez következik

abból hogy

az

elhunyt

tulajdonos vagyona a végintézkedésben megjelölt személyekre. ilyenek hiá-

nyában a törvényben kijelölt személyekre s ezek között v é g s ő

soron

az ál-

lamra száll,

akit

-

mint

törvényes

örököst

- a visszautasítás joga nem illeti

meg [l. II. Rész

1.

Fejezet g) pont).

13


15/146

b Örökhagyó

Örökhagyó az elhunyt személy, a megh lt tulqjdonos akinek

vagyonában

halála

miatt

egyetemes jogutódlás

következik be.

c Öröklési

jogcímek

A modern jogrendszerek biztosítják az örökhagyó végintézkedési

szabadsá

gát, vagyis azt a jogot, hogy a vagyon tulajdonosa vagyonát

halála

esetére

csakúgy, mint életében arra ruházza át , akire akarja 1 III. Rész

1.

Feje

zet . A végintézkedési szabadság e l v é b ő l következik,

hogy

az öröklés rendjét

e l s ő s o r b a n

az örökhagyó

végintézkedése

határozza meg;

törvényes örök

lésnek

akkor van helye,

ha

a végintézkedés a hagyatéket nem

meríti

ki.

Mint már röviden

említettük,

így van ez a

mai magyar

öröklési jogban is [a

v

égíntézkedésen alapuló

és

a

törvényes öröklés összefüggéseihez részlete

sen

l. III.

Rész

4. Fejezet c pont]. A kötelesrész a mai magyar jog szabályo

zása

szerint nem t e k i n t h e t ő valódi

öröklési jogcímnek.

még

ha

a köteles

részi igény keletkezése

elválaszthatatlan

is az öröklés

megnyíltától.

s ha ez

az igény

számos

egyéb ponton is pl. az ún .

kíesésnél

összefügg öröklési

jogi

tényekkel.

A

mai magyar

jog -

éppen

ezen összefüggések miatt - a kö

telesrészt az

öröklési

jogban szabályozza

, de

lényeget tekintve

kötelmi jogi

igényként kezeli [l. alább h pontban, illetve a IV.

Rész l. Fejezetében]

.

d

Hagyaték

Hagyaték az örökhagyóról halála esetén jogutód ir átszálló egész - aktív

és passzív

- vagyon: vagyontárgyaínak,

valamint

polgári jogi

j e l l e g ű

v gyoni

jogainak és kötelezettségeinek összessége.

- A hagyatékhoz tartozó átszálló jogok és kötelezettségek polgári jogi jelle

g ű e k a

nem

polgári jogi j l l ű jogok és

kötelezettségek

esetleges átszállá

sáról nem

az öröklési jog,

hanem más

jogterületek nyugdíjról, járadékról

a

társadalombiztosítás

,

tartási

k ö t l z t t s é r ő l

a

családi jog

stb.

szabályai

döntenek.

- Az örökhagyó polgári jogi j l l ű nem vagyoni személyhez

f ű z ő d ő

jogai

nak és kötelezettségeinek esetleges

átszállás

áról szintén nem az öröklési

jog, hanem a polgári jog egyéb pl. sz z jogi szabályai adnak eligazítást.

- Végül nem

tartoznak

a hagyatékhoz az örökhagyó

polgári

jogi vagyoni

j l l ű

jogai közül

sem

azok,

amelyek

kifejezetten az

örökhagyó

életére

szóltak

pl. a

haszonélvezeti

jog; a szerz ödésen alapuló tartásra,

életjára

dékra vonatkozó

jog stb. ; illetve azok a jogok,

amelyeknek esetleges át

szállásáról

más

polgári jogi szabályok pl. az életbiztosítás alapján meg-

14


16/146

i l l t ő jogokra, a

takarékbetétkönyvre

vonatkozó jogra, a lakásbérleti jog

folytatására

irányadó rendelkezések

döntenek.

e Örökös

Örökös

m i n d e n e k e l ő t t az örökhagyó

egyetemes

jogutódja,

az örökhagyó va-

gyoni

j e l l e g ű joga inak és

kötelezettségeinek vagy

azok meghatározott

há-

nyadának új alanya. Kivételesen

örökösnek

mínósül az örökhagyó egyes

meghatározott vagyontárgyainak megszerz ö]e

is.

Ez a

tételes jog nyelvén

a

k ö v e t k e z ő t jelenti:

- örökös e l s ő s o r n az, akire az

örökhagyó

hagyatéka aktivumaival és

passzívumaival

együtt

mini

egész száll

át [Ptk. 598. §] ideértve

azt a sze

mélyt

is,

akire

nem

az egész

hagyaték,

hanem

annak

meghatározott

há-

nyada száll

át

[Ptk. 636.

§

2 bek.]; ezenkívül

-

kétség esetén

örökös az is,

akinek

az

örökhagyó

az egész

hagyaték

értéké-

nek j e l e n t ő s részét k i t e v ő meghatározott

vagyontárgya ka t

juttat, ha az

örökhagyó f l t h t ő

akarata

szerint e

személynek

a hagyatéki terhek vise

lésében

is

osztoznia

kell

[Ptk. 636. §

3 bek.].

Az

ítélkezési

gyakorlat

sze

rint a

hagyaték

értékének j e l e n t ő s részét képezi a

hagyaték

minimum egy

ötöde egynegyede .

Ezt

az örökösi

kategóriát

el kell

határolni

a dologi ha-

gyományostól

[l. alább az l. sz. példát].

A

hányad

szerint

ö r ö k l ő

több

örököst

örököstársaknak

nevezzük.

Örökös

természetes

személy, jogi

személy

és

jogi

személyíség

nélküli jog-

alany gazdasági társaság egyaránt lehet.

Az

öröklési

képesség

k e z d ő és

v é g s ő i d ő p o n t j á t

a

jogképesség keletkezésére,

illetve

megszúnésére vonat-

kozó szabályok szerint kell meghatározni.

f Hagyomány

Hagyomány az örökhagyó végrendelete alapján e k ö v e t k e z ő

legtipikusabb

különös

singularis

jogutódlás.

amelynek jogosult

ja:

a

hagyományos

a ha-

gyatékban

m e g l e v ő

kivételesen a hagyatékban

meg

sem l é v ő

valamely

vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek

viselésében

is osztoznia kellene. A hagyományos

csak

az esetleg ő t t e r h e l ő hagyomány

vagy meghagyás teljesítéséért felel, az

örökhagyó

tartozás

aiért

nem; eze

kért

helytállásra

csak akkor köteles méghozzá a

jogalap nélküli

gazdago-

dás

szabályai

szerint ,

ha hagyományát

más hagyatéki

h i t e l e z ő

sérelmével

elégítették ki és ez a h i t e l e z ő az ö r ö k ö s ö k t ő l

nem

szerezhet

kíelégítést [l. V.

Rész 2. Fejezet d pont].

15


17/146

fa

Ha

a hagyományos az örökhagyó

által

a végrendeletben neki

rendelt.

a

hagyatékhoz

tartozó de

nem

örökségnek

m í n ó s ü l

vagyontárgyat

közvet

lenül az

örökhagyótól

az örökhagyó közvetlen jogutódjaként szerzi meg,

dologi h a g y o m á n y r e n d e l é s r ő l

és dologi hagyományról beszélünk [Ptk, 641.

§ l bek].

A Ptk. a dologi

hagyományként

r e n d e l h e t ő vagyontárgyak

te

kintetében nem

állít

fel

korlátot;

a

tipikus

dologi

hagyományok

ingó

dol

gok, de elvben ingatlan is lehet dologi

hagyomány,

feltéve,

hogy

értéke a

hagyaték

egészéhez

képest nem

j l n t ő s vagy az ily módon részesített

sze

mély

- az örökhagyó f l t h t ő

akarata

szerint - a hagyatéki terhek viselé

sében nem osztozik

sz

péld

Az örökhagyó végrendeletében vagyonát fele-fele

arányban

két

gyermekére Gyl, Gy2

hagyja;

X.

barátjának

rendeli

ugyanakkor

a

könyv

tárát,

Y.

barátjának

pedig a

személygépkocsiját. Gyl

és

Gy2

mindenkép

pen örökösnek

m i n ő s ü l n e k X.

és

Y.

viszont nem

örökös, hanem dologi

hagyományos,

kivéve,

ha

a

könyvtár,

illetve a

személygépkocsi értéke

a

hagyaték egészéhez

képest

j e l e n t ő s n e k m i n ő s ü l és ha az örökhagyó felte

h e t ő akarata szerint X.-nek és Y.-nak a hagyatéki terhek viselésében is

osztoznia kell.

tb Ha a hagyományos a

végrendeletben

neki

rendelt vagyontárgyát

va

gyoni

szolgáltatást nem közvetlenül

az

örökhagyótól

nem az örökhagyó

közvetlen

jogutódjaként , hanem az

ö r ö k ö s t ő l

esetleg a hagyományostól

szerzi meg, kötelmi h a g y o m á n y r e n d e l é s r ő l és kötelmi hagyományról beszé

lünk

[Ptk,

641.

§

2 - 3 bek.].

A

kötelmi

hagyomány

tehát

az örököst

eset

leg a hagyományost terheli; így a

hagyományos

az örökös a hagyományos

közvetlen jogutódja, s az örökhagyóé közvetve is csak

akkor, ha

a vagyon

tárgy

vagyoni

szolgáltatás

a hagyaték része. Az ilyen hagyományos

igénye

kötelmi

j e l l e g ű

követelés innen

az elnevezés :

az örökössel

esetleg a ha

gyományossal

szemben keletkezik, az örökhagyó végrendelete a lapján, az

örökhagyó halálakor azaz az örökség megnyíltakor . Mint kötelmi

jogi

igény a kötelmi hagyomány öt év alatt elévül. Ha a kötelmi hagyományt a

hagyományos

köteles teljesíteni, lh gyományról

beszélünk;

kétség eseté

ben ha a végrendelet e tekintetben

nem

világos a hagyomány kiadása az

örököst terheli

[Ptk.

641.

§

3

bek].

sz

péld

Az örökhagyó

végrendeletében

fele-fele

arányban gyermekeit

Gyl, Gy2 nevezi meg örököseiül; X.

barátjának adja

a

könyvtárát.

Egy

i d e j ű l e g kötelezi Gyl-t, hogy unokahúgának Uhug , Gy2-t

pedig

,

hogy

unokaöccsének Uöcs

fizessen 50

OOO-50 Ft-ot; X. barát

pedig

köteles

Y.

barátnak

kiadni a könyvtárból az l848-as

kiadású

Károli

Gáspár

-féle

bibliát, Z barátnak pedig

fizetni

20

Ft-ot. A példában Gyl és

Gy2 örö

kösök,

X. dologi

hagyományos,

Uhug

és Uöcs kötelmi hagyományosok. míg

Y. és Z. kötelmi alhagyományosok.

16


18/146

Tekintettel

arra,

hogy

a

hagyomány kiadására az

örökség

kiadása

e l ő t t

kerül

sor [Ptk.

677. § 1

bek.], s

hogy

a

hagyományos az örökhagyó tarto

zásaiért enyhébb szabályok

[Ptk.

684 §] szerint

áll

helyt, mint az örökös,

bizonyos esetekben

értelme lehet annak,

hogy

az örökhagyó

hagyományt

az

örökös

javára rendeljen; az

örökös

javára

rendelt

hagyományt

e l ő h -

gyománynak

nevezzük

[Ptk.

64

§

3 bek.].

g Meghagyás

Meghagyással

az örökhagyó

végrendeletében valamely

hagyatékban

része

ü ő személyt örököst vagy hagyományost kötelezettséggel

terhel , amely

számára esetleg vagyoni

megterhelést

is

jelent,

de amely a kedvezménye

zett részére nem jelent vagyoni

juttatást.

A

meghagyás

követelésére a

ked

vezményezett

vagy

más

személy

nem

válik jogosulttá

.

sz

példa:

Az örökhagyó

végrendeletében

házastársát

H

jelöli

ki

egész

hagyatéka örököséül, meghagyja ugyanakkor, hogy

H

köteles az örökhagyó

szüleinek

síremléket állítani.

A meghagyásnak nincs

minden

esetben konkrét kedvezményezettj e; pl.

meghagyással rendelheti

el az

örökhagyó szellemi hagyatékának

ápolását

rnúveí kiadását stb. .

Lényeges

eleme tehát

a

meghagyásnak.

hogy - a hagyománnyal ellen

tétben - a kedvezményezett részére nem jelent vagyoni juttatást, és

jogilag

bírói

úton

vagy

más

jogi

eszközökkel

nem

k é n y s z r í t h t ő

ki,

teljesítése

csak erkölcsi kényszeren nyugszik.

Más

a

helyzet

az

ún. k ö z é r k ű meghagyás

esetében,

amikor

a

megha

gyás teljesítését - ha az

s z r z ő é s

tárgyául alkalmas szolgáltatásban pl.

közsegí m l é m ű

állíttatásában

áll - az

érdekelt

szerv pl. a

közsegí ön

kormányzat

követelheti és jogilag bírói

úton

is

érvényesítheti.

Lehetséges

az

is,

hogy az örökhagyó

a

meghagyással

terheltnek a

hagyatékból t ö r t é n ő

részesítését öröklését, hagyományszerzését

a

meghagyás teljesítéséhez

kí

vánja kötni ún. feltételes juttatás ; ha ez bizonyított vagy f e l t e h e t ő a meg

hagyás

ugyan bíróilag

nem kényszerithetö

ki, de a meghagyással terhelt a

részesítést elveszti, ha a meghagyast nem teljesíti,

vagy annak

teljesítése

neki felróható

okból vált

lehetetlenné

[Ptk.

642

§ 1 - 2 bek.].

A

meghagyás kedvezményezettje

az

örökhagyó tartozásaiért nem

felel,

még annyiban sem,

mint a

hagyományos.

h Kötelesrész

Kötelesrész

az örökhagyó

legközelebbi

rokonainak,

illetve

házastársának

a

törvény

szerint járó minimum

-részesedése

az

örökhagyó vagyon

a

terhére.

A

kötelesrészi

igény

tehát

szorosan

kapcsolódik az

örökhagyó

vagyonához

és

az

örökhagyó halálához,

s

ezért szabályai

a

Ptk.-n

belül

az öröklési jogban

17


19/146

helyezkednek el. A kötelesrésznek az öröklési joghoz ezen a rendszerbeli

kapcsolódáson túlmutató összefüggései

is vannak: a

kötelesrészi igény

is

az öröklés

megnyíltával

nyílik meg, s az öröklés egyéb e l ő f e l t é t e l e i n e k is

fenn kell állniuk; a

kiesési oko

k

többsége

a kötelesrészi igényre is vonatko-

zik stb. Jogi természetét tekintve

a


a mai magyar

jogban

- a

római jog

mintájára

f e l é p ü l ő kontinentális jogrendszerek többségéhez

hasonlóan - mégsem

mínósül örökségnek, hanem

a hagyatékkal

ponto-

sabban: az

örökösökkel,

esetleg az örökhagyó által megajándékozottakkal

szembeni kötelmi jogi

követelésnek

t e k i n t e n d ő l. IV.

Rész

Fejezet .

3. Fejezet

Az

öröklés

e l ő f e l t é t e l e i

Kiesés

az


Az öröklés e l ő f e l t é t e l e i n e k

összefoglalásánál elöljáróban

azt kell

kiemel-

nünk,

hogy

a törvényi e l ő f e l t é t e l e k nemcsak az öröklésre,

mint

egyetemes

universalis

jogutódlásra.

hanem

az örökhagyó

vagyonában

b e k ö v e t k e z ő

különös singularis jogutódlás dologi hagyomány,

halál

esetére szóló

aján-

dékozás eseteire is vonatkoznak. S ő t az e l ő f e l t é t e l e k egy

része:

az örökha-

gyó

halála,

i lletve az

örökhagyó

túlélése, valamint az ú kiesési okok [l.

alább

a d pontban]

többsége

a

kötelmi

hagyománynál. illetve a köteles-

résznél

is

érvényesül.

a

Az örökhagyó

halála

Mint láttuk, az öröklés a halál esetére vonatkozó

jogutódlás

legtipikusabb

esete.

Az öröklésnek tehát l e g e l s ő e l ő f e l t é t e l e a

tulajdonos

halála. A

jogké-

pességre vonatkozó általános szabályok

szerint

-

joghatását

i l l e t ő e n így

öröklési jogi

hatását

tekintve

is - a

halállal

azonos

következménye van

a

holtnak

nyilvánításnak

és a

halál

ténye

bírói

megállapításának.

Emlékez-

tetünk

rá,

hogy

a

holtnak

nyilvánítás

csupán

a

halál

vélelmét állítja

föl;

ha

ez a

vélelem

m e g d ő l az öröklés e l ő f e l t é t e l e is elesik.

Az

öröklési

jogi jogviszonyokban fontos

szerepe

van

a halál i d ő p o n t

já-

nak. Ez

határozza

meg a jogutódlás

k e z d ő

i d ő p o n t j á t az öröklés az örök-

hagyó

halálának

pillanatában

nyílik meg

[Ptk.

673.

§ l

bek.].

A halál i d ő -

pontjától függ továbbá sok

esetben

a jogutódok r n í n d e n e k e l

az

örökö-

sök

személye

is, hiszen

az örökhagyó jogutódja csak

az lehet,

aki

amely

az örökhagyó halálának,

azaz

az örökség megnyíltának pillanatában már

és még polgári jogilag természetes vagy jogi személynek jogalanynak

t e k i n t h e t ő . Mindezek miatt a holtnak

nyilvánítás

nál és részben a halál

tényének

b írót

meg állapításáriáll a körülmények mérlegelése alapján vagy

18


20/146

ezen l e h e t ő s é g e k kimerülése esetén kifejezetten fikcióval: Ptk. 24. § megál

lapított i d ő p o n t n a k az öröklési

jogban

d ö n t ő j e l e n t ő s é g e

lehet.

b)

Öröklési képesség,

illetve

szerzöképesség

Öröklési képessége minden jogalanynak,

minden

jogképes

személynek, il

letve

szervezetnek van. z öröklési képesség

tehát a

jogalanyok

jogképes

ségének része,

egybeesik

általános polgári jogi jogképességgel

Ezért

írtuk fent, az örökös fogalmi körülhatárolásánál, hogy természetes és jogi

személyek, továbbá jogi személyiséggel nem

r e n d e l k e z ő jogalanyok

gazda

sági

társaságok)

egyaránt lehetnek

örökösök.

A

jogképesség

általános sza

bályaiból következik, hogy a

méhmagzat,

illetve az

alakulóban

l é v ő jogi

személy

és

jogalanynak

m ínösül ö gazdasági

társaság

is

rendelkezik

- felté

teles: az élve s z ü l e t é s t ő l i lletve a megalakulástól f ü g g ő -

öröklési

képesség

gel.

A

s z e r z ő k é p e s s é g

szúkebb fogalom,

mint

a

jogképesség

,

azaz az öröklési

képesség.

S z e r z ő k é p e s s é g

alatt

az

öröklési

jogban

is

azt értjük,

hogy az

öröklésre elvben

képes

személy

- a konkrét esetben é r v é n y e s ü l ő jogsza

bályokra tekintettel - ténylegesen megszerezheti-e a hagyatéket. illetve a

r á e s ő örökrészt. A

vagyontárgyak

többséget

l l t ő n

a jogrendszerek nem

állítanak fel különös szerz öképességí korlátokat; ilyenek mégis e l ő f o r d u l -

hatnak

bizonyos sajátos tulajdonságú vagyontárgyaknál. így ingatlanoknál

pl. külföldi állampolgárok

vagy

külföldi s z é k h e l y ű jogi személyek szerz

ö

képességének

korlátozás

ával).

Hatályos

öröklési

j

ogunkban

a

szerzöképes

ség ilyen t e r m é s z e t ű

korlátozása

nem

szerepel.

Szerzöképességí korlátozás

ként

fogalmaz

meg

viszont

a

törvény

[Ptk. 600.

§

b),

601.

§]

egy, a áz s-

társra vonatkozó sajátos

kiesési

okot [l. alább a d) pontban].

c)

Az örökhagyó túlélése

A

törvény az

öröklés

hagyományszerzés

,

kötelesrészi

igény)

kifejezett

feltételévé teszi,

hogy

az

örökösnek

hagyományosnak, kötelesrészre jogo

sultnak)

túl

kell élnie

az

örökhagyot.

A

túlélés követelménye

önmagában

abból is l e v e z e t h e t ő hogy

az

elhunyt személynek már nincs jogképessége.

azaz

öröklési

képessége,

így sem

törvény,

sem

végintézkedés

szerint nem

lehet

örökös.

Az utóbbi négyszáz évben bármikor éltem lettem volna lé

gyen,

sohasem

kellett volna

öt

embernél többet eltennem vagy tetetnem láb

alól,

hogy

minden

az enyém

legyen.

Mindenkori édesapámat

természetesen

beszámítva.

Esterházy Péter:

Harmonia

Caelestis

A

Ptk.

ezt az l ő l t é t l t

negatív

formában, azaz

kiesési

okként

fogalmaz

za meg: Kiesik az

ö k l é s b ő l

aki az örökhagyó l ő t t meghal [600. § a)].

Tekintettel arra ,

hogy

az egyéb kiesési okok jellegükben m e g l e h e t ő s e n el

térnek

a

túlélés követelményét

ól.

ezt

a

feltételt

e

helyen

ű ö n

és nem

a

kiesési

okok tárgyalása közben említjük.

19


21/146

Hatályos polgári jogunk nem állít fel véleimet az egyszerre, közös

ve-

szély en

elhunyt hozzátartozók halálozási

sorrendjére.

Ilyen vélelmek

az

öröklés sorrendjének megállapíthatóságánál komoly bizonyítási

nehézsége

ket

oldhatnának föl. Vélelem

hiányában

minden

egyes esetben

külön bizo

nyítás

kérdése

az

egyszerre

- pl. közlekedési)

balesetben

- elhunyt hozzá

tartozók halálozási sorrendjének

és

-

ezzel-

az

egymás

utáni

öröklés

rend

jének meghatározása.

Mivel a

túlélés

az

öröklés

l e g l p v e t ő

e l ő f e l t é t e l e az elha lá lozás sor-

-rendje - adott

esetben,

pl. közös

balesetben: szinte v é l e t l e n s z e r ű

sorrendje

- l p v e t ő e n befolyásolja a vagyon háramlásának rendjét.

Az

ilyen véletle-

nek által befolyásolt öröklési sorrendet végrendelettellehet igazán megval

toztatni; a törvényes

öröklés

erre csak viszonylagos

eszközöket

kínál, pl. a

magyar

jogban

az ági öröklés l e h e t ő v é tételével [l. II. Rész 5. Fejezet ab)

pont]. De

lege

ferend helyesebb volna ezért kizárni a közös veszélyben

elhaltak egymás utáni öröklését.

d) Kiesés az ö r ö k l é s ő l

Kiesés

fogalma

alatt a hatályos magyar öröklési jog azokat az eseteket fog

lalja

össze, amelyekben az

érintett

személyt a törvény rendelése folytán

örökösként

hagyományosként)

és - meghatározott esetekben - köteles

részre

jogosultként figyelmen kívül kell hagyni. A

kiesés

az

öröklés

neg tív

e l ő f e l t é t e l e az örökléshez az kell, hogy az

érintett

személy vonatkozásában

ne

álljon

fenn

kiesési

ok.

Kiesik

az ö r ö k l é s ő l

k az

örökhagyó

e l ő t t

meghal;

k

a

hagyatékot

az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti

meg;

k az

öröklésre érdemtelen;

k lemondott az ö r ö k l é s r ő l ;

-

akit

az örökhagyó az ö r ö k l é s ő l kizárt vagy kitagadott;

k az örökséget visszautasította [Ptk. 600. §]

A kiesés

általában rel tív

hatású: a

kiesést

r m é n y z ő jogi

tény

csak

az

érintett személy figyelmen kívül hagyását eredményezi, a kiesett személy

rokonaira ilyen hatással

nincsen

[kivétel lehet a lemondás meghatározott

esete,

l. alább a dd)

pontban].

A

kiesés

következtében ö r ö k l ő

személyt

- törvényes öröklés

esetén

a törvény határozza meg l. II. Rész 1. Fejezet);

- végíntézkedésen

alapuló

öröklés

esetében

- meghatározhatja maga

az

örökhagyó:

helyettes örökös

nevezésével [Ptk.

640.

§

l)

bek.], ilyen

hiányában

20


22/146

- örökölhet az ún.

törvényes

helyettes örökös [Ptk. 640. § 2) bek], ilyen

hiányában

-

érvényesülhet

a növedékjog

[Ptk.

639.

§] enélkül pedig [Ptk.

599.

§

2)

bek, 637.

§

I) bek]

- a

törvényes

öröklés

szabályai döntenek 1

II. Rész).

A kiesési okokat a Ptk, taxatíve sorolja fel:

csak

a törvényben felsorolt

okok

vezetnek az érintett személy öröklési jogi szempontból t ö r t é n ő

figyel

men kívül hagyására.

Az

egyes

kiesési

okokról az

alábbiakat szükséges

megjegyezni:

da)

Az

örökhagyónak

az örökös hagyományos, kötelesrészre

jogosult)

általi

túlélését

mint

az öröklés l ő l t é t l é t

a fenti c)

pont

alatt

már külön tárgyal-

u

db) A

külön házastárs

kiesése

Kiesik az


és

ezért

nem

örökölhet

az

örökhagyó külön é l ő

házas-

társa

A

házastárs sajátos kiesési esetének az indoka

k é z e n f e k v ő

a

házas-

ság min t

jogi

kötelék az

életközösséggel

nyeri

el teljes tartalm

át,

s

ezért

az

öröklési

jogi következmények csakúgy,

mint az l p v e t ő

házastársi

va-

gyonjogi

hatások) csak

a házastársi

életközösség

fennállása alatt

f ű z ő d n e k

a

kötelékhez.

A

kiesés

részben másként a laku l az egyes öröklési

jogi

jogvi

szonyokban BH

1998/6

. sz. 280.):

örvényes

örökös

ként

éspedig

mind

állagörökösként.

mind

haszonélvezeti

örökösként,

1. II. Rész

l.

Fejezet, 3. Fejezet) és kötelesrészre jogosultként

akkor esik

ki a

házas társ , ha

az

öröklés

megnyílásakor a

házastársak

között

életközösség

nem állott

fenn, és az eset

k ö r ü l m é n y e i b ő l

nyilvánva-

ló,

hogy az életközösség

visszaállítására

nem

volt

kilátás

[Ptk,

60 § I)

bek.]. A

bizonyítási

teher

általános

elvei Pp. 164.

§

szerint a

kiesésre

hi

vatkozó fél terhére esik,

ha

a kiesés két

konjunktív

feltételének vagy azok

egyikének)

bizonyítása sikertelen. Indokolásában részben téves ezért

a

Legf. B. Pfv. V.

21.882/1997.

sz.: BH

2000/7.

sz. 304.

égintézkedési örökösként

a

házastárs az életközösség

megszakadása

l ő t t

tett

végintézkedés

alapján

kiesik akkor,

ha

az öröklés

megnyílásakor

a házastársak

között

életközösség nem állott fenn, kivéve,

ha

a

körülmé-

n y e k b ő l

az következik,

hogy

az örökhagyó

végintézkedését

azért

nem von-

ta

vissza, mert házastársát az életközösség megszakadása ellenére is jut-

tatásban kívánta

részesíteni

[Ptk. 601. §

2)

bek].

A

bizonyítási teher

ál

talános elvei

szerint

Pp. 164.

§

az életközösség megszakadásának bizo

nyítatlansága ebben

az

esetben

is a

kiesésre hivatkozó

fél

terhére esik

A

házastárs terhére

esik viszont,

ha

nem

sikerül

bizonyítani,

hogy

az

örök

hagyó

a juttatás

szándékától

vezetve nem hatálytalanította végrendeletet.

21


23/146

A

külön é l ő

házastárs kiesésével

kapcsolatban

tehát

törvényes öröklésnél

és


nél

a kiesési vélelem az

eset

ösz

szes

k ö r ü l m é n y e i b ő l

pl. az életközösség megszakadásának i d ő t r t m á -

ból, bontóper

indításából,

az

életközösség

helyreállítására tett kísérletek

kudarcából

stb.:

BH

1987/1.

sz. 18.

m e g e r ő s í t é s r e

szorul

- az életközösség

megszakadása

e l ő t t

tett végintézkedésnél viszont a véle-

lem a kiesés mellett

szól, s a

k ö r ü l m é n y e k b ő l

kell a végintézkedési jutta

tás

szándékának esetleges m e g e r ő s í t é s é r e következtetni tudni. A házas

társi életközösség megszakadása u á

tett végintézkedés alapján a házas

társ vitán felül örököl.

A házastársra vonatkozó ez a kiesési ok hivatalból hagyatéki eljárásban

a

k ö z j e g y z ő perben

a

bíró által nem v e h e t ő figyelembe BH 1994/12. sz.

670. ; a

kiesési

okra

hivatkozni

kell

és

arra

csak

az

hivatkozhat, aki

a

há

zastárs

kiesése

folytán maga

örökölne, vagy a végíntézkedéssel reá rótt kö

t e l e z e t t s é g t ő l i l l e t ő l e g más

t e h e r t ő l mentesülne [Ptk. 601. § 3 bek]. A

Pp. 1995. évi módosítása 1995. évi LX. törvény után a bíróságok

általá

nos kitanítási kötelezettsége megszünt: nem

érvényesül

az oIficialitás elve.

Tartalmilag

nem változott e tekintetben a helyzet a Pp. 1999 . évi módosítá

sa

1999. évi

ex

törvény után sem. Ennek m e g f e l e l ő e n a

bíróság csak

akkor

köteles a sz

ükséges

tájékoztatással ellátni a peres felet,

ha

annak

nincs

jogi k é p v i s e l ő j e

és ez a

tájékoztatási kötelezettség

is

csak

a

perbeli

eljárási jogokra és kötelezettsége

kre

korlátozódik [Pp. 7. § 2 bek].

Ezért

az


t ö r t é n ő

kiesés

tekintetében

is

alapvetöen

megváltozott

a

ko

rábbi jogi helyzet,

amikor

az

érdekeltet

figyelmeztetni kellett jogaira a ki

esés tekintetében is BH 1994/12. sz. 670. . Ma, amennyiben az

arra

jogo

sult

a kiesési

okra

nem hivatkozik. a házastárs örökölni fog; a bíróság a

kiesési okot hivatalból nem veheti figyelembe BH 1998/6. sz.

280. .

A há

zastárs

kiesésének

ez a

jogi konstrukció

j a azzal a perj

ogí

következménnyel

is jár, hogy a k ö z j e g y z ő vagy a

bíróság

a kiesést

csak

a kiesésre

hivatkozó

és perben álló fél

viszonylatában

mondhatja ki, a kiesés tehát esetleges

más érdekeltek javára nem

szolgál

BH

1991/8.

sz. 316. .

A

2009.

évi XXIX. törvény 3. §-a a házastárssal azonos öröklési poziciót

ad

a

bejegyzett

élettársnak

Ez

vonatkozik

a

bejegyzett

élettárs kiesésére

is.

dc Érdemtelenség

Az érdemtelenségre v e z e t ő

magatartások vagy az örökhagyó élete ellen,

vagy az örökhagyó utáni - végrendeleti, illetve törvényes - öröklés rendje

ellen irányuló magatartást

jelentenek.

Érdemtelen

az öröklésre

k az örökhagyó

életére

tört;

k szándékos eljárásával az örökhagyó

végakaratának szabad nyílván í-

tását

megakadályozta, vagy

annak

érvényesítését

meghiúsította

. i l l e t ő l e g

ezek valamelyikét megkísérelte;

22


24/146

-

aki a

hagyatékban

való részesülés céljából

az

örökhagyó

után

törvényes

öröklésre jogosult, vagy az örökhagyó végintézkedésében

részesített

sze

mély

életére

tört [Ptk.

602.

§ Ilbek.l.

érdemtelenségre v e z e t ő a Ptk.-ban taxatíve felsorolt cselekmények

e l k ö v e t ő j ü k e t megfosztják

attól

a

jogától,

hogy

az örökhagyó

hagyatékában

bármilyen címen:

örökös

ként

hagyományosként, kötelesrészre jogosultként

részesedj

ék.

érdemtelenség

hivatalból

hagyatéki eljárásban

a

k ö ~ y z ő

perben

a

bíró által) nem v e h e t ő figyelembe: arra hivatkozni kell,

és

csak az hivatkoz

hat rá , aki az érdemtelen

személy

kiesése

folytán maga

örökölne,

vagy

a

v égíntézkedéssel reá rótt k ö t e l e z e t t s é g t ő l vagy más t e h e r t ő l

mentesülne

[Ptk. 602.

§

3) bek.) . Ha az arra jogosult a kiesési

okra nem hivatkozik,

az

érdemtelenség az

öröklés

rendjének

meghatározásánál figyelmen kívül

ma

rad.

érderntelen s égre

v e z e t ő

magatartást -

bárki

ellen

irányult

is - az

örökhagyó

megbocsáthatja

általános megbocsátási

jog): megbocsátási joga

van

annak a személynek is, aki ellen az

érdemtelenségre v e z e t ő

magatartás

irányult, de csak

az ő t é r i n t ő

magatartások

tekintetében.

A megbocsátás

történhet kifejezett írásbeli vagy szóbeli) nyilatkozattal és ráutaló

maga

tartással is; ez

utóbbi

esetben a

k ö r ü l m é n y e k b ő l m i n d e n e k e l ő t t

az

örök

hagyó, illetve

az érderntelenségre

v e z e t ő magatartással sértett

személy

és a

magatartás

e l k ö v e t ő j e közötti

viszonyb

ól) lehet a

megbocsát ásra

következ

tetni.

A

megbocsátott

magatartás érdemtelensegí okként nem

v e h e t ő

figye

lembe

[Ptk.

602.

§

2) bek.) .

életére töre

kifejezést a

birói

gyakorlat élet

elleni

szándékos cél

zatos) támadásként fogja fel,

amelynek

azonban nem kell ténylegesen

az

élet kioltásához vezetnie;

az

élet elleni célzatos

magatartás

kísérlete is ér

demtelenségnek

m í n ő s ü l BH 1964/5. sz. 4001. . A

célzatosság ugyan

akkor v é t ő k é p e s s é g

meglétét

tételezi fel,

függetlenül

a

b ü n t e t ő j o g i

büntet

h e t ő s é g m e g í t é l é s é t ő l

tévesen mosódik össze a v é t ő k é p e s s é g a c s e l e k v ő k é -

pességgel: BH

1991/2.

sz. 64.).

dd)

Lemondás az

ö r ö k l é s r ő l


t ö r t é n ő

lemondás

az

örökhagyó

és a

törvényes

öröklésre

jogo

sult közötti

írásbeli s z e r z ő d é s s e l történik.

A lemondásra

akár ingyenese

n,

akár ellenértékfejében

sor kerülhet.

A

lemondás szerzödéses j e l l e g é b ő l

kö

vetkezik, hogy arra

csak

az

örökhagyó

életében

kerülhet sor: a törvényes

öröklés sorrendjében törvényes öröklésre jogosult és az örökhagyó

megál

lapodásával. A hagyatéki eljárási gyakorlatban

nemritkán

- de teljesen

tévesen -

lemondásnak

hívják az örökösnek az örökrészére

vonatkozó

egy

oldalú visszautasító nyilatkozatát [l. alább a de) pontban .

A lemondási szerzödés

érvényességi

követelményeire az

é l ő k

közötti

szerzödések szabályai vonatkoznak. A lemondási

szerz

ödés

alaki

érvényes

ségével

kapcsolatban

e l e g e n d ő az e g y s z e r írásba foglalás. Ez utóbbi meg

oldás

nem

ű n i k helyesnek. Noha itt

nem

vitásan é l ő k

közötti

szerz ödésröl

23


25/146

van szó, több szempontból

indokolt volna

a

végrendeletre

vonatkozó szígo

rúbb alakszer

úségí

követelmények e l ő í r á s akarati hibák szempontjá

ból

a

lemondási

szerz ödés

amúgy

is a

végrendelettel

esik egy tekintet

alá:

a

s z e r z ő d é s i

k r t

hiánya

vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy

lehet

megt

á

madni,

mint

a

végrendeletet

[Ptk. 603.

§

2

bek]. Tekintettel

arra,

hogy

a

lemondás

örökösödési jogviszony

alapján

m e g i l l e t ő

jogra

vagy kötelezett

ségre vonatkozó jognyilatkozatnak mín

ósül,

a

korlátozott n

c s e l e k v ő k é p e s

vagy

c s e l e k v ő k é p t e l e n

örökös törvényes

k é p v i s e l ő j é n e k

nyilatkozata csak a

gyámhatóság jóváhagyásával érvényes, s ő t

ellenérték

nélküli

lemondás

még

ilyen jóváhagyással sem t e h e t ő érvényesen [Ptk. 13.

§

l bek b pont,

16.

§ l

bek b

pont, 13/

A.

§

l bek].

A lemondás te je elmére vonatkozóan az örökhagyó és a

törvényes

örök

lésre jogosult

szabadon

megállapodhat. Ennek

megfelel öen lehetséges ,

hogy az örökhagyó

és

a törvényes örökrész várományosa akár az egész

várható örökrészre, akár

annak

egy részére

vonatkozó lemondásban

álla

podjék meg

[Ptk.

603.

§

l bek].

A lemondás -

e l l e n k e z ő kikötés hiányá

ban - a

lemondó

kötelesrészére is vonatkozik, de minden

további

nélkül

lehetséges ellentétes szerz ödéses egyezség is. Ha a

lemondás

kifejezetten

csak

a

kötelesrészre

vonatkozik, a

kiesési ok

nem érinti a lemondó

sze

mélyt

más

öröklési

jogcímen

akár örökösként,

akár

hagyományosként

m e g i l l e t ő

jogokat

[Ptk. 605.

§ l

bek.]. l ő f o r d u l

hogy

a lemondó személy

hányada a lemondást k ö v e t ő e n - akár más személy kiesése következtében,

akár

az

örökhagyó

új vagyonszerzése

folytán

-

gyarapodik

A lemondás

e l l e n k e z ő megállapodás

hiányában - a

m n ő t t

örökrészre is kiterjed, kivé

ve,

ha

a

gy r po ás olyan

rendkívüli, hogy

annak

ismeretében

a

lemondó

nyilatkozatát nem tette volna meg [Ptk. 605. § 2 bek.]. Természetesen

mód van

arra is,

hogy

az örökhagyó és a

törvényes

örökös a lemondási

megállapodást bármikor módosítsa vagy felbontsa.

A

törvényes örökrész várományosa

és az

örökhagyó

a lemondási

s z e r z

désben

megjelölhetik

azt a személyt, aki az örökhagyó után a

lemondás

folytán örököl. így meghatározott személy elvben bárki lehet:

lehet

egy

másik törvényes örökös , de lehet

olyan

személy is pl. a lemondó személy

házastársa, élettársa

stb. , aki

az örökhagyónak

nem törvényes örököse.

Ha a

lemondás

folytán ö r ö k l ő

személy

nem törvényes örökös is egyben , a

jogutódlás

jogcíme

maga

a

lemondási

szerz

ödés:

már csak

ezért

is

helyes

volna

a lemondási szerz ödésre a végrendeleti alakszer

úségek

megkövetel é

se. A meghatározott

személy

javára t ö r t é n ő lemondás - természetesen

nem

korlátozza

az örökhagyó végrendelkezési szabadságát. Így e l ő f o r d u l -

hat,

hogy az örökhagyó végrendelete kifejezett

nyilatkozattal

vagy mell

özés

formájában

kizárja

[l. alább df alatt] a lemondási

szerz

ödésben meghatáro

zott személyt. Hasonló

helyzet

állhat úgy is , hogy a lemondási szerz

ó

désben meghatározott

személy

- pl. mert nem éli túl az ör ökhagyot -

kiesik

az örökl ésb ól. Ilyen esetekben kérdéses, hogy hatályosul-e a lemondás. E

kérdés eldöntése a lemondási s z e r z ő d é s tartalmától függ:

ha

a

szerz ödés

szerint

a

lemondásnak

feltétele a

meghatározott

személy

tényleges

öröklé

se ,

úgy a meghatározott

személy

öröklésének elmaradása a

lemondási

szer-

24


26/146

z ödést hatálytalanná teszi. Ennek az a következménye, hogy a lemondó

személy mégis örököl, vagy - ha végrendelet

kizárja

- kötelesrészi igényt

érvényesíthet. A Ptk. véleimet áll ít fel

ilyen

feltétel létezése mellett: ,A meg

határozott

személy

javára

való

lemondás kétség esetében csak arra az eset

re szól, ha e meghatározott személy az örökhagyó után

örököl.

[Ptk. 604. §

2

bek.

1.

mondat.]

A

törvényben

e g y é r t e l m ű b b

és ezért helyesebb volna

a

csak

arra az esetre szól

fordulat

helyett kifejezetten a csak abban

az

esetben válik

hatályossá

megfogalmazást

alkalmazni.)

Természetesen

a le

mondási s z e r z ő d é s

rendelkezhet

kifejezetten úgy is ,

hogy

a

megnevezett

személy

öröklés

e nem feltétele a lemondás hatályosulásának.

Külön é r t e l m e z ő

szabályt

ad a Ptk.

[604. §

2) bek. 2.

mondat] arra

az

esetre, ha az


az örökhagyó valamelyik

leszármazója

mond le: az

ilyen lemondás - kétség esetében - csak a többi leszármazó javára szolgál.

l l e n k e z ő

tartalmú

s z e r z ő d é s e s kikötés hiányában tehát

az örökhagyó

le

származójának lemondása csak akkor

hatályos, ha

helyette

a többi leszár

mazó

örököl.

Lehetséges természetesen az is,

hogy

a lemondási szerzödés csak a le

mondó

kiesését rögzíti, s új

örököst

nem jelöl; ebben

az

esetben

- vég

intézkedés hiányában - a törvényes öröklés szabályai határozzák

meg az

örököst;

a hagyományról

történt

lemondás pedig a hagyománnyal

terhelt

személy mentesülés

ét

eredményezi.

Az új örökös

kijelölése nélkül

t ö r t é n ő

lemondás rendszerint

csak

relatív

kiesési ok: a lemondó örökös leszárma

zóira

nem

terjed ki. A lemondó leszármazóira a lemondás csak akkor hat

ki,

ha

a s z e r z ő d é s pl. új

örökös

kijelölésével)

kifejezetten

így rendelkezik,

vagy

ha

a

lemondás

a

kötelesrészt

e l é r ő

kielégítés fejében

történt

[Ptk.

604.

§

l bek.; BH 1998/3. sz. 127.]. E vagylagos

l e h e t ő s é g e k

bármelyikének

megvalósulása

esetében a lemondás anélkül kihat a lemondó leszármazó í

ra, hogy azok nyilatkozatot tettek volna, mivel a törvény a leszármazókra

kiható

lemondásra

is feljogosítja az örököst , méghozzá attól függetlenül,

hogy a lemondó örökös

leszármazója

c s e l e k v ő k é p e s e vagy

sem

BH

1994/

12 . sz. 671. . Ezért az ö r ö k l é s r ő l a szül ó által a gyermekre is

kiható

hatály

lyal t ö r t é n ő lemondásra nem vonatkozik a Ptk. 13. § l)

bek.

b) pont, 16. §

l) bek. b)

pont,

illetve

13/

A.

§

l)

bek.-e.

de)

Az

örökség

visszautasítása

Tekintettel arra, hogy a magyar öröklési

jogban

az ipso iure öröklés elve

érvényesül, az örökösnek hagyományosnak) nem kell k ű l ö n nyilatkozatot

tennie a jogutódlás beálltához, az a jogutód jogcselekménye

nélkül megy

végbe. Az ö r ö k l é s r ő l

t ö r t é n ő lemondásra

pedig már

nincs mód

az

örök

hagyó halá la u tán. Így

e l ő f o r d u l h t n

hogy

valaki

örökös lesz

anélkül,

hogy azt ado tt esetben akarná. Az öröklési jog kívánatosnak tartja az ilyen

helyzetek elkerülését, s ezért

megadja

a jogot az örökösnek

arra,

hogy az

örökséget - az öröklés megnyílta után

egyoldalú

nyilatkozattal

- visszauta

síthassa

[Ptk. 674. §].

visszautasítás tehát az öröklés megnyílta

után tett olyan egyoldalú

nyi-

latkozat

amelyben

az örökös

kinyilvánítja

hogy

nem

kíván örökölni

Ez a

25


27/146

jog mind a

törvényes,

mind a

végíntézkedésen

alapuló BH

1988/10.

sz.

352.

örököst

megilleti.

Egyedül az

államot

mint törvényes

örököst nem illeti

meg a visszautasítás joga [Ptk. 674. § l) bek]; az á llamot ugyanis a Ptk.

[599.

§

3 bek] szükségszerú

örökösnek tekinti

[l. II. Rész 1. Fejezet g

pont].

A

visszautasításhoz

a

törvény

nem kíván

meg

írásos

formát,

az szóban

is

érvényes.

A visszautasító nyilatkozat akár a hagyatéki eljárás

során,

akár azon kívül nem címzetten

vagy

valamelyik örököstárshoz címezve

m e g t e h e t ő

Tekintettel a visszautasítás

komoly következményére: az i l l e t ő

személy

kiesésére. érvénytelen

a

feltételhez

vagy

i d ő h ö z

kötött, továbbá a

megszorítással

tett visszautasítás is [Ptk. 674. § 3 bek].

Egyébként

is

általános követelmény, hogy a

visszautasító

nyilatkozatnak

egyértelmünek

és vitathatatlannak kell lennie;

ezt

- adott

esetben

- a

k ö z j e g y z ő

kioktatá-

sával kell elérni BH 1978/6. sz. 248. . A

visszautasítás

komoly joghatásá-

ban rejlik annak magyarázata is ,

hogy

a L e g f e l s ő b b Bíróság PK 261. sz.

állásfoglalása szerint az örökséget visszautasító nyilatkozatot nem lehet

visszavonni még az érdekelt

örököstársak

tudomásszerzése e l ő t t sem. A

visszautasítás hatályát

viszont az érdekeltek közös megállapodásával meg

lehet szüntetni.

A

visszautasítás

m índ íg relatív kiesési ok: csak a visszautasító

személy-

re vonatkozik, a rokonok kiesését nem vonja

maga

után. örökrészét

visszautasító

örökös viszont nem is

jelölheti meg

akiesése

esetén ö r ö k l ő

személyt

BH 1984/10. sz. 404. ; örökrészét a törvény szerint k ö v e t k e z ő

örököslökjnek kell

átadni

a törvényes örökös kiesésének esetére l. II.

Rész

l.

Fejezet, a

vég

íntézkedésen

alapuló

örökös

kiesésének esetére

l. III.

Rész

4. Fejezet .

A hagyaték megnyilta után az örökös más személyre csak ún. osztályos

egyezség keretében vagy erre irányuló é l ő k közötti jogügylettel pl. ajándé-

kozási s z e r z ő d é s s e l BH 1982/3. sz. 94.

ruházhatja

át örökrészét. sztá

lyos egyezségnek nevezzük a -

törvényes,

illetve végrendeleti - örökösök-

nek a - hagyaték

megnyilta.

vagyis az örökhagyó

halála

utáni - megállapo-

dását a hagyaték

megosztás

áról.

Az

osztályos

e g y e z s é g t ő l különbözik a

rendelkezés várt


Az

örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is

köthetnek

s z e r z ő d é s t

várt

örökségük tárgyában.

[660.

§

l)

bek]

Mint

látható,

ezt

a

l e h e t ő s é g e t a Ptk. csak a leszármazók számára nyitja meg, más személyek

ilyen s z e r z ő é s t

nem

köthetnek Leszármazók is csak egymás közti viszo

nyukban rendelkezhetnek

várható

ö r ö k s é g ü k r ő l A várt öröklés t ö r t é n ő

rendelkezés l e h e t ő s é g é v e l -

szemben az osztályos egyezség formájával

- a

reménybeli

örökösök

a hagyaték megnyílta

e l ő t t

élhetnek A rendelkezés

várt


tehát a leszármazó örökösök

s z e r z ő d é s e

az

örökségi

váro-

mányuk sorsáról, méghozzá az

örökhagyó

életében. A

s z e r z ő d é s

csak

írás-

ban érvényes [660. § 2 bek].

Mind az

osztályos

egyezség, mind a rendelkezés

várt

öröklésról lényeget

tekintve

egy

kötelmi

jogi és

nem

öröklési

jogi

intézmény

, mível

ezeknek

a

s z e r z ő d é s e k n e k

-

szemben az

öröklési

s z e r z ő d é s s e l

és a halál

es

et

ére

szóló

26


28/146

ajándékozással - az örökhagyó

nem

alanya; mindkét

szerz

ödés az érintett

örökösök megállapodása.

z örökös a visszautasítás jogát elveszti , ha arról

az

öröklés megnyílta

után

- a

hagyatéki

eljárásra

illetékes

k ö z j e g y z ő n é l

tett bejelentéssel

- kife

jezetten

vagy

hallgatólag lemond.

A

visszautasítás jogáról való lemondás

nak

kell

tekinteni

az

örökség olyan

birtokbavételét

vagy

a

hagyatékra

vo

natkozó egyéb olyan cselekményt

is,

m e l y ő l az

örökösnek

az örökség

el

fogadására irányuló kétségtelen akarata t ű n i k ki. A bírói gyakorlatban - a

póthagyatékra

vonatkozó

- visszautasítás jogáról

t ö r t é n ő lemondásnak te

kintették az alaphagyaték

elfogadását

BH

1981/4. sz .

151. .

A visszautasítás joga nincs h t á r i d ő h ö z kötve. A k ö z j e g y z ő azonban

bármely érdekelt kérelmére

-

h t á r i d ő t

is

t ű z h e t

a visszautasító

nyilatkozat

megtételére;

ha

az örökös

ezen

h t á r i d ő alatt a visszautasító nyilatkozatot

nem teszi

meg,

e jogáróllemondottnak kell tekinteni [Ptk. 675. § 1 - 3

bek.].

_

A

visszautasítás

ész

ö r ö k r é s z ő l t ö r t é n ő

kiesést

vonja

maga után.

A

Ptk.

tehát

nem

teszi lehet övé,

hogy

az örökös örökrészének bizonyos

va-

.

gyontárgya

ít megtartsa,

másokat pedig

visszautasítson: a -

törvényben ki

fejezetten meg nem engedett

-

részl s

visszautasítás

érvénytelen

[Ptk.

674.

§ 3

bek.].

z

örökség

részben

t ö r t é n ő

megszerzését csak az örökha

gyóval kötött

lemondási szerzödéssel

lehet

elérní

.

Kivételesen külön

is visszautasítható

mégis

a m e z ő g z s á g i

termelés

célját

szolgáló föld a hozzá tartozó berendezési és

felszerelési

tárgyakkal,

állatállománnyal, munkaeszközökkel ,

ha

az

örökös

nem foglalkozik hiva

t á s s z e r ű e n

mez

ögazdaságí

termelés

sel

[Ptk.

674.

§

2

bek.].

De

l

erenda megfontolandó

a

gazdasági társasági tagsági jogok kft.-üzletrész

és az

ilyen

jogokat m e g t e s t e s í t ő értékpapír részvény részleges visszautasí

tásának megengedése.

Noha

ez a

törvény

s z ö v e g é

közvetlenül nem következik,

a kommentá

rok egyetértenek abban ,

hogy nem

ütköz ik az

örökség

részleges visszauta

sításának tilalmába, ha az

örökös

a k ü l ö n ö z ő

öröklésijogcímen

törvényes

öröklés,

ági

öröklés,

végrendeleti

öröklés

megszerzett

vagyontárgyakat

külön külön

utasítja

vissza. Ezt

az

értelmezést t et te magáévá már a Ptk.

miniszteri

indokolás

a is:

k ü l ö n ö z ő jogalapokon

t ö r t é n ő öröklés

esetében

az

egyik

alapon

t ö r t é n ő

öröklés

visszautasítását nem lehet

részleges

visz

szautasításnak

m í n ő s t n í és fenn kell tartani

az

örökösnek

azt

a jogát,

hogy

maga válassza meg, melyik címen kíván örökölni. Helyesebb volna, ha

maga a

törvény nyújtana jogi

alapot erre a gyakorlatra.

A lemondás

és

a visszautasítás közötti f ő k

ülönbségeket foglalja össze

az alábbi táblázat:

27


29/146

lemondás

vissz ut sítás

a haavaték megnvílása

l ő t t

után

a jognyilatkozat kétoldalú: szerz ödés az

egyoldalú

örökhagyóval

alakszerúséa

csak írásban

szóban

is

részlegesen

korlátozás nélkül

le-

csak

kivételesen

le-

hetséaes

hetséaes

a

leszármazókra

kihat

kivételesen

i e en

sohasem

meghatározott személy

ja-

lehetséges

ném lehetséges

vára

df Kizárás az ö r ö k l é s b ő l

A

végintézkedés

szabadságból 1 III. Rész 1. Fejezet

következik,

hogy az

örökhagyó

szinte korlátlanul megváltoztathatja avagyonában

beálló

örök

lésnek

a

törvényben

meghatározott

rendjét,

és

azt,

aki törvényes

örököse,

vagy azzá válhat , tetszése szerint -

egyoldalú

nyilatkozattal - kizárhatja a

törvényes ö r ö k l é s b ő l

A

kizárás azt jelenti,

hogy

a kizárt személy kiesik az

öröklésból.

Amennyiben

a

kiesett

törvényes örökös kötelesrészre

jogosult

1

IV.

Rész

2. Fejezet , ezt az igényét a kizárás

nem

érinti.

A kizárás az ör

vékás - Öröklési jog

Documents