Download - Vékás - Öröklési Jog
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
1/146
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
2/146
ékás ajos
Öröklés
jo
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
3/146
ötvös
ózsef
önyvkiadó
jogi
von tkozású
kiadványai
Lenkovics Barnabás:
Dologi
jog
Vékás Lajos:
Öröklési jog
Lenkovics
Barnabás Székely
László: A
személyi jog vázlata
Lontai Endre Faludi
Gábor Gyertyárify Péter Vékás Gusztáv:
Szellemi alkotások joga
Székely László:
A
polgári
jog
alapjai
Lenkovics Barnabás 8zékely László szerk. : A
z e r z ő í
Jogi
z k é r t ő
Testület szakvéleményeinek g y ű j t e m é n y e III. kötet 1990 1996
Bárdi
Lajos: Jogi logika
Cesare Beccaria: A
b ű n ö k r ő l
és a
b ü n t e t é s e k r ő l Fordította:
Madarász
mre
Ellen
Alderman és
Caroline
Kennedy: Magánéletünk
védelmében
Fordította:
Oros Paulina
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
4/146
ékás ajos
Öröklés
jo
~ ö v ö
lé f
ud pest
~ ö n k i a d ó
2
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
5/146
Írt
Vékás
Lajos
egyetemi tanár
ELTE Állam-
és Jogtudományi
Kar
Polgári Jogi
Tanszék
Lektorálta:
Weiss Emilia
egyetemi
tanár
A
mú
más kiadványban
való
részleges vagy teljes felhasználása
illetve utánközlése a kiadó
írásos
engedélye
nélkül
tilos
6
javított kiadás
Kézirat lezárva:
2010 szeptember 30
Oktatásisegédanyag
ISBN 978 963 9955
17 2
©
Dr.
Vékás
Lajos,
2010
A
kiadásért
felel:
az Eötvös József Könyv-
és
Lapkiadó Bt. vezet éje
Készült: 12 4 A/5) ív
terjedelemben
Megíelent: 20 10. októberben
Nyomdai munkálatok: Multiszolg Bt. , Vác
e l e l ő s
v e z e t ő Kajtor Istv án
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
6/146
Tartalom
Bevezetés 9
I
Rész
Öröklési rend Az öröklési jog alapfogalmai öröklés l ő f l t é t l i
I Fejezet
Öröklési rend
a Tulajdoni rend és öröklési rend
b Ipso iure öröklés 12
2
Fejezet
Az öröklési jog alapfogalmai 13
a Öröklés 13
b Örökhagyó 14
c
Öröklési
jogcímek
14
d Hagyaték 14
e Örökös 15
f
Hagyomány 15
g
Meghagyás
17
h
Kötelesrész l
7
3
Fejezet
Az öröklés
l ő f l t é t l i Kiesés
az ö r ö k l é s ő l
18
a
Az ör ökhagyó halála
18
b Öröklési
képesség
illetve szerzöképesség 19
c
örökhagyó
túlélése 19
d
Kiesés az ö r ö k l é s ő l 2
Irodalom az
I
Részhez
31
II Rész
A törvényes öröklés rendje 32
l Fejezet
A törvényes öröklés
általános szabályai
32
a A törvényes öröklés rendjének szerepe és jogi jellege 32
b A törvényes örökösök köre 33
c A
törvényes
örökösök sorrendje
34
d A leszármazók
törvényes
öröklése 35
e A
házastárs
és a bejegyzett élettárs
törvényes
öröklése 37
f
A
f l m n ő k
és oldalrokonok
törvényes öröklése:
a parentéláris öröklés 37
g Az
állam
törvényes öröklési jogi helyzete 4
2 Fejezet
A leszármazók törvényes öröklésének k i g é s z í t ő rendje:
az
osztályrabocsátás
41
a Az osztályrabocsátás célja 41
b Az osztályrabocsátás 42
5
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
7/146
3
Fejezet
Az özvegyi jog: a
házastárs
haszonélvezeti joga 45
a A házastárs törvényes
öröklési jogi helyzete az örökhagyó
rokonainak törvényes
állagöröklése
esetén:
özvegyi
jog 45
b
Az
özvegyi
jog
tartalma terjedelme
és
korlátozása
47
c
Az
özvegyi
jog megváltása
50
d A
bejegyzett élettárs
haszonélvezeti joga 53
4
Fejezet
Az
örökbefogadással
kapcsolatos
sajátos
törvényes
öröklési
szabályok
54
a
Örökbefogadás és öröklési jogi kapcsolat
54
b
Az
örökbefogadott és
vér szerinti
rokonai
közötti
öröklési
jogi
kapcsolat
54
5
Fejezet
e l m e n ő
és
oldalági
rokonok
törvényes
öröklésének
k i e g é s z í t ő
rendje: az
ági
öröklés 56
a
Az ági
öröklés
történeti kialakulása és mai indoka
56
b
Az ági vagyon fogalma 57
c
Az
ági
öröklés
rendje 61
Irodalom
a II
Részhez
63
III
Rész
Végíntézkedésen alapuló
öröklés
65
1
Fejezet
Végintézkedés és végíntézked
ésen
alapuló
öröklés
65
a
Végintézkedési
szabadság 65
b A
végintézkedés
fogalma
és formái 66
c
Végintézkedési képesség 67
d A
végíntézkedesen alapuló öröklés e l s ő b b s é g e 68
2
Fejezet
Végrendelet
és fajai 68
a A
végrendelet fogalma
és minimális
kellékei
68
b A
végrendelet
fajai
69
3
Fejezet
A
végrendeleti fajták
alakszer
úségí
követelményei
70
A
Az írásbeli végrendeletek alakszerúségí követelményei 70
a A közvégrendelet alakszerúségí
követelményei
70
b
Az írásbeli magánvégrendelet alakszerúségí követelményei
71
B A
szóbeli végrendelet
és alakszer
úségí
követelményei 75
a A
szóbeli végrendelet
tételének törvényt feltételei 75
b A
szóbeli végrendelet alakszerúség
í
követelményei 77
c A
szóbeli végrendelet hatálya 78
4
Fejezet
A
végrendelet tartalma
és értelmezése A
törvényes
és a
végrendeleti
öröklés
kapcsolata 78
6
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
8/146
a A végrendelet
tartalma
78
b A
végrendelet értelmezése vor testwnenti 83
c A
törvényes
és a
végrendeleti öröklés kapcsolata 84
5.
Fejezet
A
végrendelet
érvénytelensége
és hatálytalansága 85
a A végrendelet
érvénytelenségének
j
ogí
természete 85
b A végrendelet
megtámadása 86
c
Érvénytelenség
a
végrendelkezési képesség hiánya
okából
87
d
Érvénytelenség
a
végrendeleti akarat fogyatékossága miatt 88
e Érvénytelenség a
végrendeleti
akarat nyilvánításának hibája
miatt
89
f Érvénytelenség
a
végrendelet
tartalma
miatt 89
g
A végrendelet hatály
talan
s
ága
..
90
h A
végrendelet érvénytelenségének
illetve
hatálytalanságának
következményei
94
i avor testwnenti elve és a végrendelet
érvénytelensége
illetve
hatálytalansága 95
6.
Fejezet
Öröklési
szerzödés és halál
esetére
szóló ajándékozás
95
a z
öröklési szerzödés
fogalma és tar ta lmi
elemei 95
b
Az öröklési szerzödés jogkövetkezményei 98
cl Az
öröklési szerz
ödés
érvényessége
100
d Az
öröklési s z e r z
ő é s módosítása és megszünése 102
e
Halál esetére
szóló aj
ándékozás 104
Irodalom
a III.
Részhez
105
IV.
Rész
A
kötelesrész 107
l
Fejezet
A kötelesrész lényege és
jogi
természete 107
a A
kötelesrész
lényege
107
b A
kötelesrész
jogi
természete
109
2.
Fejezet
A
kötelesrészre jogosultak Kitagadás
a A
kötelesrészre
jogosultak
b
Kitagadás
112
3.
Fejezet
A
kötelesrész
alapja
és
mértéke 115
a A
kötelesrész alapja 115
b A
kötelesrész
mértéke
119
4.
Fejezet
Betudás e l e l ő s s é g a
kötelesrész kielégítéséért
A kötelesrész
kiadása
121
a A
betudás
121
b
e l e l ő s s é g
a
kötelesrészért
124
7
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
9/146
c A kötelesrész
kiadása 28
Irodalom
a IV. Részhez
29
V. Rész
Az öröklés jogi hatásai 131
Fejezet
Az
örökség
megszerzése.
Hagyatéki
eljárás
131
a Az örökség megszerzés
e 131
b Hagyatéki
eljárás
32
2. Fejezet
Az örökös illetve a
hagyományos jogállása
36
a Az örökös
jogállása
,
36
b Az örökös l l ő s s é g a hagyatéki tartozásokért 39
c A
hagyatéki
tartozások kielégítése
az
örökös által 42
d A
hagyományos
l l ő s s é g a
hagyatéki
tartozásokért 43
Irodalom
az
V.
Részhez
42
8
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
10/146
v z tés
emberi
társadalom
történetében a
törzsi-nemzetségi
rend
felbomlásával
párhuzamosan
jött
létre
és
fokozatosan
vál t ura lkodóvá
a
termelési esz
közök
és fogyasztási
javak egyéni
elsajátítása,
a magántulqjdon Minél in
kább e l ő r e h l t ez a társadalmi
folyamat,
annál
inkább
válaszra várt a
magántulajdon halál esetére t ö r t é n ő jogutódlásának kérdése, vagyis jog i
elismerésre várt az
egyéni
öröklés tehát az
öröklés
jog
igénye.
e g y s z e r ű
árutermelés legfejlettebb
jogrendszere
a római magánjog alakulása
igen
jó l
példázza ezt a társadalmi
összefüggést:
a gyorsan
tért
hódító és e r ő s ö d ő
magántulajdoni
berendezkedés életre h ív ta az öröklést
és az
öröklési jogot.
A
magántulajdoni rend és az
öröklés összefüggését a történelmi-tár
sadalmi
f e j l ő é s k é s ő b b i i d ő s z a k a i b a n is világosan
-nyomon követhetjük.
A
feudális tulaidori kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben beha
tárolják a vagyon halál esetére
t ö r t é n ő
ö r ö k í t h e t ő s é g é t
is
. Más módon, de
még nagyobb
mértékben
korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista
tulajdoni rendszerben;
s ezért szúk körre, az
egyéni
tulajdon
körére szorul
vissza az
öröklés
l e h e t ő s é g e is. A
kapitalista
tulajdoni berendezkedés a
magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés
l e h e t ő s é g é n e k teljes
k ö r ű
jogi elismertsége.
Nem véle tlen , hogy a kialakuló
és m e g e r ő s ö d ő kapitalista
társadalmak
ban a vagyoni - és köztük az öröklési
jogi
- viták
nemcsak
az
igazságszol
gáltatási
gyakorlatban
foglalnak
el
j e l e n t ő s
helyet,
hanem
átszövik
az
élet
egyéb
színtereit
is .
e l t ű n ő például,
hogy milyen fontos szerepet játszanak
e
korok
m i n d e n e k e l ő t t a 19.
század
szépirodalmában az örökösödési vi
ták, az öröklési jogi
perek;
elég ezzel kapcsolatban a múlt
század
regény
i rodalmára: Dickens TrolIope Balzac
Jókai
és
Mikszáth
múveíre utalni.
Nem
szépek,
bár gyakran humorosak s ő t épületesek ezek a perpatvarok e
kiváló irodalmi feldolgozásokban: a vagyonszerzés, a bírvágy
elhatalmaso
dása
szépen
l e p l e z ő d i k
le bennük. Szellemes rövidsége miatt
idézzük
meg
itt Gianni Schicchi
- Dante Isteni Színjátékában Pokol XXX.
Ének
is fel
villantott
és
Puccini által vígoperai l ibrettóhoz felhasznált - történetét. A
dúsgazdag firenzei Buoso Donati
halálakor
annak távoli
rokona,
Simone de
Donati - egy szép lovat
jutalmul
ígérve -
arra
bírja rá Gianni
Schicchit,
hogy a haldoklót imitálva mondja tollba a j e g y z ő n e k a vagyonos örökhagyó
végrendeletet. Schicchi - Dante
szerint, Babits fordításában -,
hogy szert
tegyen a
ménes
csillagára, magára vette a
meghalt Buoso Donat i alakját ,
hogy testamentumát ő
megcsinálja .
A
hamis
végrendeletre
bujtogató
Simone
és
a többi rokon, természetesen,
mind
magát
várja
kedvezrné
nyezettnek; a ravasz Gianni Schicchi
azonban
- a helyzettel élve Simone
és a többi rokon elképedése közepette - a hagyaték túlnyomó részét
saját
9
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
11/146
magának
hagyja
s a rokonok
köztük
az
egész
turpisság
értelmi s z r z ő -
jének
szemét
apró értéktelen juttatásokkal szúrja k
Nem
lehet
csodálkozni
azon sem
hogy a
magántulajdonosi
rend
bírálói
közül
sokan egyes
utópista szocialisták
de mások is
az
öröklés l h t ő s é -
gében és az öröklési jogban látták a társadalmi
bajok
okát nem véve észre
hogy
az
öröklés l h t ő s é
és
az
öröklési
jog
csak
ártatlan
velejárója
magá-
nak
a magántulajdonra
é p ü l ő
társadalmi berendezkedésnek.
10
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
12/146
I.
Rész
Öröklési rend. Az öröklési
jog
alapfogalmai.
Az
öröklés
l ő f l t é t l i
l.
Fejezet. Öröklési rend
2. Fejezet. öröklési jog alapfogalmai
3. Fejezet.
öröklés l ő f l t é t l i
Kiesés az
ö r ö k l é s b ő l
1.
Fejezet
Öröklési
rend
a
Tulajdoni
rend és öröklési rend
A
tulajdonos vagyonában
halála esetén
b e k ö v e t k e z ő tulajdonosváltozás tör
téneti
kialakulása és jogi elismerése a
m gántulqj onosi
ren
megszilárdu
lásának
eredménye.
Ö r ö k l é s r ő l
a
magántulajdonosi
rendnek
abban
az
álla
potában beszélhetünk amikor
a
tulajdonos
jogosulttá válik az
életében tu
lajdonában
tartott
vagyontárgyak tulajdonjogának halála utáni átszármaz
tatására:
családtagjaira
illetve -
ilyenek hiányában
-
nemzetségére.
s
ké
s ő b b
- a végintézkedési
jog
elismerésével- kívülálló
személyekre
is.
öröklés
l e h e t ő s é g e az
egyszeru
á r u t e r m e l ő társadalmak
fejlettebb jog
rendszereiben
nyert elismerést. A róm i m gánjog
az öröklési jog
terén is
fejlettebb
volt
a korabeli
jogrendszerek többségénél.
m i n d e n e k e l ő t t a vég
intézkedésen alapuló
öröklés korai elismerésével: a végrendeleti öröklés
már
a XII táblás
törvényben
m e g e l ő z i
a
törvényes öröklést.
A
f u ális tulajdoni berendezkedés számos jogi kötöttséggel
az
ő s i s é g
és
úrbériség intézményével
a királyi adományrendszerrel stb.
korlátok
közé
helyezte és e r ő s e n
színezte az
öröklési jog érvényesülését. öröklési
jog elveinek szabad
kibontakozásához
e
feudális korlátok
lebontása
adta
meg
a
l e h e t ő s é g e t
erre
a
polgári át l kulás megvalósulásával
párhuzamo
san
került sor a
különbözö
fejlettségú államokban k ű l ö n ö z ó
i d ő p o n t o k
ban.
A
magyar öröklési jogban
a legfontosabb
feudális kötöttségeket 1848
ban ő s i s é g
és királyi
adományrendszer : 1848
. évi XV. tc.;
úrbéríség:
1848.
évi IX.
tc
.]
megszüntették;
de
számos feudális jellegzetességet az
l86l-es
országbírói
értekezlet által
alkotott
Ideiglenes Törvénykezési
Sza
bályokban
bizonyos
vonatkozásokban egészen
a II.
világháború utáni
éve-
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
13/146
kig) is fenntartottak; csak
1946-ban
került sor, pl. a volt rendi megkülön
ö z t e t é s e k ő l e r e ő egyes házassági
vagyonjogi
és öröklési jogi szabályok
hatályának
megszüntetésére XII. tc .).
A magyar
jogban
a magántulajdon - 1945-öt k ö v e t ő -
radikális korIáto
zásával az ö r ö k ö l h e t ő vagyontárgyak
köre
is beszúkült:
örökölni
csak a
magántulajdonban
illetve
ún. személyi
tulajdonban) tartható
ingóságokat
és törvényileg korlátozott
ingatlanokat lehetett
. A magántulajdon teljes kö
r ű
elismerésével ezek
a korlátozások
1990-t
k ö v e t ő e n
megsz
úntek:
az
al
kotmány kimondja a magántulajdon egyenjogúságát [9. § 1) bek], s bizto
sítja
a
tulajdonhoz
való
jogot
[13. § 1) bek], és ezzel teljes k ö r ű értelmet
nyer
az
öröklési jogot biztosító alkotmányos tétel [14.
§]
is.
E
nagyon vázlatos történeti szemle legfontosabb
általános
tanulsága
az,
hogy
az
ö r ö k ö l h e t ő javak körét minden történelmi korban és minden
társa
dalmi
berendezkedésben
a tul jdon i rend h tározz meg;
az öröklési
jog
csak
azt szabályozza, hogy az egyéni tulajdonban tar tható javak a tulaj
donos halála esetére milyen módon háramolnak
Ebben
az
értelemben
az
öröklési
rend
a tulajdoni rend függvénye.
b) Ipso
iure
öröklés
A
jogrendszerek
különbözhetnek a tekintetben, hogy az örökös elfogadó
nyilatkozatára sz ükség
van-e
az
örökléshez
vagy sem . A római magánjog
pl.
bizonyos örökösök
tekintetében nem
kívánt
elfogadó
nyilatkozatot, más
örökösök
esetében
viszont
az
elfogadó
nyilatkozattól függött
az
öröklés
be
ál lta.) A
magyar
öröklési
jog
- a
modern
jogrendszerek többségéhez
hason
lóan -
nem
kíván meg
ilyen
jognyilatkozatot,
vagyis
az öröklés
minden
kü
lön jogcselekmény né lkül, az örökhagyó
halálának
pillanatában a
törvény
erejénélfogv
ál l
be: ipso
iure öröklés
Ezt a helyzetet a szaknyelv
úgy
fejezi
ki, hogy az öröklés
az
örökh gyó
h láláv l nyílik
meg és
az örökös az örök
lés megnyíltával a hagyatéket elfogadás
vagy
bármely más
jogcselekmény
nélkül megszerzi [Ptk,
673.
§
1)- 2) bek]. z ipso iure öröklési rendszerben
a hagyatékátadó
végzés nem konstitutív hatályú, hanem az
öröklés közhi
t e l ű tanúsítására
szolgál. A
tulajdonos személyében
t ö r t é n ő változás
tehát
az
örökhagyó halálával
a
törvény erejénél
fogva
automatikusan
következik
be. Ez
egyben
azt is jelenti, hogy a magyar jog szer in t az
elhunyt
személy
vagyona nem válik
uratlanná,
a
magyar
öröklési jogban nincs nyugvó h -
gy ték
z
örökléshez
az örökös elfogadó nyilatkozatát vagy más
jogcse
lekményt
megkívánó
öröklési rendszereket - az ipso iure
rendszerrel
szem-
beállítva - dition lisöröklési rendszernek
nevezzük)
)
A magyar jog
szerint örökölni törvény
vagy
végintézkedés alapján lehet.
z e l s ő
esetben törvényes
ö r ö k l é s r ő l l. II. Rész), a másodikban
végintézke-
désen
alapuló ö r ö é s r ő
l. III. Rész) beszélünk Amennyiben
az
örökhagyó
után végintézkedés
maradt, az öröklés rendjét ez határozza
meg;
végintéz
kedés
hiányában
az öröklés
rendjére
a
törvény
az irányadó
[Ptk.
599.
§
1)
2) bek].
12
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
14/146
2. Fejezet
z öröklési jog alapfogalmai
a)
Öröklés
Öröklés z ember
v gyonáb n
h lál esetén
k ö v t k z ő
egyetemes jog
-
utódlás
Az öröklés kizárólag az
emberhez, mint
természetes személyhez kapcso-
lódó jogi. változás; a jogi személyek vagyonában megszúnésük esetén be-
k ö v t k z ő egyetemes
jogutódlást nem
tekinthetjük
tehát öröklésnek.
Az
öröklést
a tulajdonos
h lál mint
jogi
tény önmagában
kiváltja: a jog
utódlás
a
tulajdonos
halálával, a
jogutód
elfogadása vagy
bármely
más
jogcselekménye nélkül
bekövetkezik.
Az öröklés az
elhunyt
tulajdonos vagyonában
k ö v t k z ő egyetemes
universalis jogutódlás.
amellyel a jogutód a
vagyont
vagy annak egy meg
határozott
hányadát mint egészet szerzi meg [Ptk.
598.
§ . A törvényköny-
vek az öröklési jog keretében szabályozzák a tulajdonos halálával beálló
bizonyos más jogutódlásokat: a hagyomány a halál
esetére
szóló ajándék
megszerzését is; ezek azonban egyedi singularis jogutódlást jelentenek és
ezért nem m í n ő s ü l n öröklésnek. Ugyancsak az öröklési
jog keretében
kap
szabályozást
a
kötelesrész intézménye
is, mivel a
kötelesrészi
igény a
tulajdonos halálával keletkezik; a kötelesrész azonban a magyar jogban
nem t k i n t h t ő öröklési jogi jogutódlásnak. a kötelesrészre jogosult nem
m í n ö s ű l az örökös jogutódjának
[l.
alább a h) pontban . Ehhez
hasonlóan
az örökhagyó halálával k l t k z ő kötelmi jogi követelés a
kötelmi
jogi
ha-
gyomány és a
meghagyás
is, amely kötelmi jogi
igényeknek
az alanya az
örökhagyónak szintén nem jogutódja [l.
alább
az f és g)
pontokban .
Az öröklés a tulajdonjogi
viszonyban
a
tul jdonos
személyében
l ny-
változást eredményez.
Az egyetemes
jogutódlás tehát tulajdonosok között
megy
végbe;
kívételes
esetben
így pl. a
magyar
öröklési
jog
özvegyi
jog in-
tézményében a jogutódlás
során
a tulajdonos
személyében
k ö v t k z ő
alanyváltozás mellett haszonélvezeti
jog
is
keletkezik l.
II. Rész 3. Fejezet).
Több személy öröklése esetén az egyes személyeket m g i l l t ő vagyoni há-
nyadokat vagyontárgyakat)
örökrésznek
nevezzük.
A magyar jog szerint az öröklés s z ü k s é g s z r ű jogutódlás. tehát a magyar
jog szerint
nincs
ún. uratlan vagyon. Ez következik
abból hogy
az
elhunyt
tulajdonos vagyona a végintézkedésben megjelölt személyekre. ilyenek hiá-
nyában a törvényben kijelölt személyekre s ezek között v é g s ő
soron
az ál-
lamra száll,
akit
-
mint
törvényes
örököst
- a visszautasítás joga nem illeti
meg [l. II. Rész
1.
Fejezet g) pont).
13
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
15/146
b Örökhagyó
Örökhagyó az elhunyt személy, a megh lt tulqjdonos akinek
vagyonában
halála
miatt
egyetemes jogutódlás
következik be.
c Öröklési
jogcímek
A modern jogrendszerek biztosítják az örökhagyó végintézkedési
szabadsá
gát, vagyis azt a jogot, hogy a vagyon tulajdonosa vagyonát
halála
esetére
csakúgy, mint életében arra ruházza át , akire akarja 1 III. Rész
1.
Feje
zet . A végintézkedési szabadság e l v é b ő l következik,
hogy
az öröklés rendjét
e l s ő s o r b a n
az örökhagyó
végintézkedése
határozza meg;
törvényes örök
lésnek
akkor van helye,
ha
a végintézkedés a hagyatéket nem
meríti
ki.
Mint már röviden
említettük,
így van ez a
mai magyar
öröklési jogban is [a
v
égíntézkedésen alapuló
és
a
törvényes öröklés összefüggéseihez részlete
sen
l. III.
Rész
4. Fejezet c pont]. A kötelesrész a mai magyar jog szabályo
zása
szerint nem t e k i n t h e t ő valódi
öröklési jogcímnek.
még
ha
a köteles
részi igény keletkezése
elválaszthatatlan
is az öröklés
megnyíltától.
s ha ez
az igény
számos
egyéb ponton is pl. az ún .
kíesésnél
összefügg öröklési
jogi
tényekkel.
A
mai magyar
jog -
éppen
ezen összefüggések miatt - a kö
telesrészt az
öröklési
jogban szabályozza
, de
lényeget tekintve
kötelmi jogi
igényként kezeli [l. alább h pontban, illetve a IV.
Rész l. Fejezetében]
.
d
Hagyaték
Hagyaték az örökhagyóról halála esetén jogutód ir átszálló egész - aktív
és passzív
- vagyon: vagyontárgyaínak,
valamint
polgári jogi
j e l l e g ű
v gyoni
jogainak és kötelezettségeinek összessége.
- A hagyatékhoz tartozó átszálló jogok és kötelezettségek polgári jogi jelle
g ű e k a
nem
polgári jogi j l l ű jogok és
kötelezettségek
esetleges átszállá
sáról nem
az öröklési jog,
hanem más
jogterületek nyugdíjról, járadékról
a
társadalombiztosítás
,
tartási
k ö t l z t t s é r ő l
a
családi jog
stb.
szabályai
döntenek.
- Az örökhagyó polgári jogi j l l ű nem vagyoni személyhez
f ű z ő d ő
jogai
nak és kötelezettségeinek esetleges
átszállás
áról szintén nem az öröklési
jog, hanem a polgári jog egyéb pl. sz z jogi szabályai adnak eligazítást.
- Végül nem
tartoznak
a hagyatékhoz az örökhagyó
polgári
jogi vagyoni
j l l ű
jogai közül
sem
azok,
amelyek
kifejezetten az
örökhagyó
életére
szóltak
pl. a
haszonélvezeti
jog; a szerz ödésen alapuló tartásra,
életjára
dékra vonatkozó
jog stb. ; illetve azok a jogok,
amelyeknek esetleges át
szállásáról
más
polgári jogi szabályok pl. az életbiztosítás alapján meg-
14
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
16/146
i l l t ő jogokra, a
takarékbetétkönyvre
vonatkozó jogra, a lakásbérleti jog
folytatására
irányadó rendelkezések
döntenek.
e Örökös
Örökös
m i n d e n e k e l ő t t az örökhagyó
egyetemes
jogutódja,
az örökhagyó va-
gyoni
j e l l e g ű joga inak és
kötelezettségeinek vagy
azok meghatározott
há-
nyadának új alanya. Kivételesen
örökösnek
mínósül az örökhagyó egyes
meghatározott vagyontárgyainak megszerz ö]e
is.
Ez a
tételes jog nyelvén
a
k ö v e t k e z ő t jelenti:
- örökös e l s ő s o r n az, akire az
örökhagyó
hagyatéka aktivumaival és
passzívumaival
együtt
mini
egész száll
át [Ptk. 598. §] ideértve
azt a sze
mélyt
is,
akire
nem
az egész
hagyaték,
hanem
annak
meghatározott
há-
nyada száll
át
[Ptk. 636.
§
2 bek.]; ezenkívül
-
kétség esetén
örökös az is,
akinek
az
örökhagyó
az egész
hagyaték
értéké-
nek j e l e n t ő s részét k i t e v ő meghatározott
vagyontárgya ka t
juttat, ha az
örökhagyó f l t h t ő
akarata
szerint e
személynek
a hagyatéki terhek vise
lésében
is
osztoznia
kell
[Ptk. 636. §
3 bek.].
Az
ítélkezési
gyakorlat
sze
rint a
hagyaték
értékének j e l e n t ő s részét képezi a
hagyaték
minimum egy
ötöde egynegyede .
Ezt
az örökösi
kategóriát
el kell
határolni
a dologi ha-
gyományostól
[l. alább az l. sz. példát].
A
hányad
szerint
ö r ö k l ő
több
örököst
örököstársaknak
nevezzük.
Örökös
természetes
személy, jogi
személy
és
jogi
személyíség
nélküli jog-
alany gazdasági társaság egyaránt lehet.
Az
öröklési
képesség
k e z d ő és
v é g s ő i d ő p o n t j á t
a
jogképesség keletkezésére,
illetve
megszúnésére vonat-
kozó szabályok szerint kell meghatározni.
f Hagyomány
Hagyomány az örökhagyó végrendelete alapján e k ö v e t k e z ő
legtipikusabb
különös
singularis
jogutódlás.
amelynek jogosult
ja:
a
hagyományos
a ha-
gyatékban
m e g l e v ő
kivételesen a hagyatékban
meg
sem l é v ő
valamely
vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek
viselésében
is osztoznia kellene. A hagyományos
csak
az esetleg ő t t e r h e l ő hagyomány
vagy meghagyás teljesítéséért felel, az
örökhagyó
tartozás
aiért
nem; eze
kért
helytállásra
csak akkor köteles méghozzá a
jogalap nélküli
gazdago-
dás
szabályai
szerint ,
ha hagyományát
más hagyatéki
h i t e l e z ő
sérelmével
elégítették ki és ez a h i t e l e z ő az ö r ö k ö s ö k t ő l
nem
szerezhet
kíelégítést [l. V.
Rész 2. Fejezet d pont].
15
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
17/146
fa
Ha
a hagyományos az örökhagyó
által
a végrendeletben neki
rendelt.
a
hagyatékhoz
tartozó de
nem
örökségnek
m í n ó s ü l
vagyontárgyat
közvet
lenül az
örökhagyótól
az örökhagyó közvetlen jogutódjaként szerzi meg,
dologi h a g y o m á n y r e n d e l é s r ő l
és dologi hagyományról beszélünk [Ptk, 641.
§ l bek].
A Ptk. a dologi
hagyományként
r e n d e l h e t ő vagyontárgyak
te
kintetében nem
állít
fel
korlátot;
a
tipikus
dologi
hagyományok
ingó
dol
gok, de elvben ingatlan is lehet dologi
hagyomány,
feltéve,
hogy
értéke a
hagyaték
egészéhez
képest nem
j l n t ő s vagy az ily módon részesített
sze
mély
- az örökhagyó f l t h t ő
akarata
szerint - a hagyatéki terhek viselé
sében nem osztozik
sz
péld
Az örökhagyó végrendeletében vagyonát fele-fele
arányban
két
gyermekére Gyl, Gy2
hagyja;
X.
barátjának
rendeli
ugyanakkor
a
könyv
tárát,
Y.
barátjának
pedig a
személygépkocsiját. Gyl
és
Gy2
mindenkép
pen örökösnek
m i n ő s ü l n e k X.
és
Y.
viszont nem
örökös, hanem dologi
hagyományos,
kivéve,
ha
a
könyvtár,
illetve a
személygépkocsi értéke
a
hagyaték egészéhez
képest
j e l e n t ő s n e k m i n ő s ü l és ha az örökhagyó felte
h e t ő akarata szerint X.-nek és Y.-nak a hagyatéki terhek viselésében is
osztoznia kell.
tb Ha a hagyományos a
végrendeletben
neki
rendelt vagyontárgyát
va
gyoni
szolgáltatást nem közvetlenül
az
örökhagyótól
nem az örökhagyó
közvetlen
jogutódjaként , hanem az
ö r ö k ö s t ő l
esetleg a hagyományostól
szerzi meg, kötelmi h a g y o m á n y r e n d e l é s r ő l és kötelmi hagyományról beszé
lünk
[Ptk,
641.
§
2 - 3 bek.].
A
kötelmi
hagyomány
tehát
az örököst
eset
leg a hagyományost terheli; így a
hagyományos
az örökös a hagyományos
közvetlen jogutódja, s az örökhagyóé közvetve is csak
akkor, ha
a vagyon
tárgy
vagyoni
szolgáltatás
a hagyaték része. Az ilyen hagyományos
igénye
kötelmi
j e l l e g ű
követelés innen
az elnevezés :
az örökössel
esetleg a ha
gyományossal
szemben keletkezik, az örökhagyó végrendelete a lapján, az
örökhagyó halálakor azaz az örökség megnyíltakor . Mint kötelmi
jogi
igény a kötelmi hagyomány öt év alatt elévül. Ha a kötelmi hagyományt a
hagyományos
köteles teljesíteni, lh gyományról
beszélünk;
kétség eseté
ben ha a végrendelet e tekintetben
nem
világos a hagyomány kiadása az
örököst terheli
[Ptk.
641.
§
3
bek].
sz
péld
Az örökhagyó
végrendeletében
fele-fele
arányban gyermekeit
Gyl, Gy2 nevezi meg örököseiül; X.
barátjának adja
a
könyvtárát.
Egy
i d e j ű l e g kötelezi Gyl-t, hogy unokahúgának Uhug , Gy2-t
pedig
,
hogy
unokaöccsének Uöcs
fizessen 50
OOO-50 Ft-ot; X. barát
pedig
köteles
Y.
barátnak
kiadni a könyvtárból az l848-as
kiadású
Károli
Gáspár
-féle
bibliát, Z barátnak pedig
fizetni
20
Ft-ot. A példában Gyl és
Gy2 örö
kösök,
X. dologi
hagyományos,
Uhug
és Uöcs kötelmi hagyományosok. míg
Y. és Z. kötelmi alhagyományosok.
16
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
18/146
Tekintettel
arra,
hogy
a
hagyomány kiadására az
örökség
kiadása
e l ő t t
kerül
sor [Ptk.
677. § 1
bek.], s
hogy
a
hagyományos az örökhagyó tarto
zásaiért enyhébb szabályok
[Ptk.
684 §] szerint
áll
helyt, mint az örökös,
bizonyos esetekben
értelme lehet annak,
hogy
az örökhagyó
hagyományt
az
örökös
javára rendeljen; az
örökös
javára
rendelt
hagyományt
e l ő h -
gyománynak
nevezzük
[Ptk.
64
§
3 bek.].
g Meghagyás
Meghagyással
az örökhagyó
végrendeletében valamely
hagyatékban
része
ü ő személyt örököst vagy hagyományost kötelezettséggel
terhel , amely
számára esetleg vagyoni
megterhelést
is
jelent,
de amely a kedvezménye
zett részére nem jelent vagyoni
juttatást.
A
meghagyás
követelésére a
ked
vezményezett
vagy
más
személy
nem
válik jogosulttá
.
sz
példa:
Az örökhagyó
végrendeletében
házastársát
H
jelöli
ki
egész
hagyatéka örököséül, meghagyja ugyanakkor, hogy
H
köteles az örökhagyó
szüleinek
síremléket állítani.
A meghagyásnak nincs
minden
esetben konkrét kedvezményezettj e; pl.
meghagyással rendelheti
el az
örökhagyó szellemi hagyatékának
ápolását
rnúveí kiadását stb. .
Lényeges
eleme tehát
a
meghagyásnak.
hogy - a hagyománnyal ellen
tétben - a kedvezményezett részére nem jelent vagyoni juttatást, és
jogilag
bírói
úton
vagy
más
jogi
eszközökkel
nem
k é n y s z r í t h t ő
ki,
teljesítése
csak erkölcsi kényszeren nyugszik.
Más
a
helyzet
az
ún. k ö z é r k ű meghagyás
esetében,
amikor
a
megha
gyás teljesítését - ha az
s z r z ő é s
tárgyául alkalmas szolgáltatásban pl.
közsegí m l é m ű
állíttatásában
áll - az
érdekelt
szerv pl. a
közsegí ön
kormányzat
követelheti és jogilag bírói
úton
is
érvényesítheti.
Lehetséges
az
is,
hogy az örökhagyó
a
meghagyással
terheltnek a
hagyatékból t ö r t é n ő
részesítését öröklését, hagyományszerzését
a
meghagyás teljesítéséhez
kí
vánja kötni ún. feltételes juttatás ; ha ez bizonyított vagy f e l t e h e t ő a meg
hagyás
ugyan bíróilag
nem kényszerithetö
ki, de a meghagyással terhelt a
részesítést elveszti, ha a meghagyast nem teljesíti,
vagy annak
teljesítése
neki felróható
okból vált
lehetetlenné
[Ptk.
642
§ 1 - 2 bek.].
A
meghagyás kedvezményezettje
az
örökhagyó tartozásaiért nem
felel,
még annyiban sem,
mint a
hagyományos.
h Kötelesrész
Kötelesrész
az örökhagyó
legközelebbi
rokonainak,
illetve
házastársának
a
törvény
szerint járó minimum
-részesedése
az
örökhagyó vagyon
a
terhére.
A
kötelesrészi
igény
tehát
szorosan
kapcsolódik az
örökhagyó
vagyonához
és
az
örökhagyó halálához,
s
ezért szabályai
a
Ptk.-n
belül
az öröklési jogban
17
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
19/146
helyezkednek el. A kötelesrésznek az öröklési joghoz ezen a rendszerbeli
kapcsolódáson túlmutató összefüggései
is vannak: a
kötelesrészi igény
is
az öröklés
megnyíltával
nyílik meg, s az öröklés egyéb e l ő f e l t é t e l e i n e k is
fenn kell állniuk; a
kiesési oko
k
többsége
a kötelesrészi igényre is vonatko-
zik stb. Jogi természetét tekintve
a
kötelesrészi igény
a mai magyar
jogban
- a
római jog
mintájára
f e l é p ü l ő kontinentális jogrendszerek többségéhez
hasonlóan - mégsem
mínósül örökségnek, hanem
a hagyatékkal
ponto-
sabban: az
örökösökkel,
esetleg az örökhagyó által megajándékozottakkal
szembeni kötelmi jogi
követelésnek
t e k i n t e n d ő l. IV.
Rész
Fejezet .
3. Fejezet
Az
öröklés
e l ő f e l t é t e l e i
Kiesés
az
ö r ö k l é s b ő l
Az öröklés e l ő f e l t é t e l e i n e k
összefoglalásánál elöljáróban
azt kell
kiemel-
nünk,
hogy
a törvényi e l ő f e l t é t e l e k nemcsak az öröklésre,
mint
egyetemes
universalis
jogutódlásra.
hanem
az örökhagyó
vagyonában
b e k ö v e t k e z ő
különös singularis jogutódlás dologi hagyomány,
halál
esetére szóló
aján-
dékozás eseteire is vonatkoznak. S ő t az e l ő f e l t é t e l e k egy
része:
az örökha-
gyó
halála,
i lletve az
örökhagyó
túlélése, valamint az ú kiesési okok [l.
alább
a d pontban]
többsége
a
kötelmi
hagyománynál. illetve a köteles-
résznél
is
érvényesül.
a
Az örökhagyó
halála
Mint láttuk, az öröklés a halál esetére vonatkozó
jogutódlás
legtipikusabb
esete.
Az öröklésnek tehát l e g e l s ő e l ő f e l t é t e l e a
tulajdonos
halála. A
jogké-
pességre vonatkozó általános szabályok
szerint
-
joghatását
i l l e t ő e n így
öröklési jogi
hatását
tekintve
is - a
halállal
azonos
következménye van
a
holtnak
nyilvánításnak
és a
halál
ténye
bírói
megállapításának.
Emlékez-
tetünk
rá,
hogy
a
holtnak
nyilvánítás
csupán
a
halál
vélelmét állítja
föl;
ha
ez a
vélelem
m e g d ő l az öröklés e l ő f e l t é t e l e is elesik.
Az
öröklési
jogi jogviszonyokban fontos
szerepe
van
a halál i d ő p o n t
já-
nak. Ez
határozza
meg a jogutódlás
k e z d ő
i d ő p o n t j á t az öröklés az örök-
hagyó
halálának
pillanatában
nyílik meg
[Ptk.
673.
§ l
bek.].
A halál i d ő -
pontjától függ továbbá sok
esetben
a jogutódok r n í n d e n e k e l
az
örökö-
sök
személye
is, hiszen
az örökhagyó jogutódja csak
az lehet,
aki
amely
az örökhagyó halálának,
azaz
az örökség megnyíltának pillanatában már
és még polgári jogilag természetes vagy jogi személynek jogalanynak
t e k i n t h e t ő . Mindezek miatt a holtnak
nyilvánítás
nál és részben a halál
tényének
b írót
meg állapításáriáll a körülmények mérlegelése alapján vagy
18
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
20/146
ezen l e h e t ő s é g e k kimerülése esetén kifejezetten fikcióval: Ptk. 24. § megál
lapított i d ő p o n t n a k az öröklési
jogban
d ö n t ő j e l e n t ő s é g e
lehet.
b)
Öröklési képesség,
illetve
szerzöképesség
Öröklési képessége minden jogalanynak,
minden
jogképes
személynek, il
letve
szervezetnek van. z öröklési képesség
tehát a
jogalanyok
jogképes
ségének része,
egybeesik
általános polgári jogi jogképességgel
Ezért
írtuk fent, az örökös fogalmi körülhatárolásánál, hogy természetes és jogi
személyek, továbbá jogi személyiséggel nem
r e n d e l k e z ő jogalanyok
gazda
sági
társaságok)
egyaránt lehetnek
örökösök.
A
jogképesség
általános sza
bályaiból következik, hogy a
méhmagzat,
illetve az
alakulóban
l é v ő jogi
személy
és
jogalanynak
m ínösül ö gazdasági
társaság
is
rendelkezik
- felté
teles: az élve s z ü l e t é s t ő l i lletve a megalakulástól f ü g g ő -
öröklési
képesség
gel.
A
s z e r z ő k é p e s s é g
szúkebb fogalom,
mint
a
jogképesség
,
azaz az öröklési
képesség.
S z e r z ő k é p e s s é g
alatt
az
öröklési
jogban
is
azt értjük,
hogy az
öröklésre elvben
képes
személy
- a konkrét esetben é r v é n y e s ü l ő jogsza
bályokra tekintettel - ténylegesen megszerezheti-e a hagyatéket. illetve a
r á e s ő örökrészt. A
vagyontárgyak
többséget
l l t ő n
a jogrendszerek nem
állítanak fel különös szerz öképességí korlátokat; ilyenek mégis e l ő f o r d u l -
hatnak
bizonyos sajátos tulajdonságú vagyontárgyaknál. így ingatlanoknál
pl. külföldi állampolgárok
vagy
külföldi s z é k h e l y ű jogi személyek szerz
ö
képességének
korlátozás
ával).
Hatályos
öröklési
j
ogunkban
a
szerzöképes
ség ilyen t e r m é s z e t ű
korlátozása
nem
szerepel.
Szerzöképességí korlátozás
ként
fogalmaz
meg
viszont
a
törvény
[Ptk. 600.
§
b),
601.
§]
egy, a áz s-
társra vonatkozó sajátos
kiesési
okot [l. alább a d) pontban].
c)
Az örökhagyó túlélése
A
törvény az
öröklés
hagyományszerzés
,
kötelesrészi
igény)
kifejezett
feltételévé teszi,
hogy
az
örökösnek
hagyományosnak, kötelesrészre jogo
sultnak)
túl
kell élnie
az
örökhagyot.
A
túlélés követelménye
önmagában
abból is l e v e z e t h e t ő hogy
az
elhunyt személynek már nincs jogképessége.
azaz
öröklési
képessége,
így sem
törvény,
sem
végintézkedés
szerint nem
lehet
örökös.
Az utóbbi négyszáz évben bármikor éltem lettem volna lé
gyen,
sohasem
kellett volna
öt
embernél többet eltennem vagy tetetnem láb
alól,
hogy
minden
az enyém
legyen.
Mindenkori édesapámat
természetesen
beszámítva.
Esterházy Péter:
Harmonia
Caelestis
A
Ptk.
ezt az l ő l t é t l t
negatív
formában, azaz
kiesési
okként
fogalmaz
za meg: Kiesik az
ö k l é s b ő l
aki az örökhagyó l ő t t meghal [600. § a)].
Tekintettel arra ,
hogy
az egyéb kiesési okok jellegükben m e g l e h e t ő s e n el
térnek
a
túlélés követelményét
ól.
ezt
a
feltételt
e
helyen
ű ö n
és nem
a
kiesési
okok tárgyalása közben említjük.
19
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
21/146
Hatályos polgári jogunk nem állít fel véleimet az egyszerre, közös
ve-
szély en
elhunyt hozzátartozók halálozási
sorrendjére.
Ilyen vélelmek
az
öröklés sorrendjének megállapíthatóságánál komoly bizonyítási
nehézsége
ket
oldhatnának föl. Vélelem
hiányában
minden
egyes esetben
külön bizo
nyítás
kérdése
az
egyszerre
- pl. közlekedési)
balesetben
- elhunyt hozzá
tartozók halálozási sorrendjének
és
-
ezzel-
az
egymás
utáni
öröklés
rend
jének meghatározása.
Mivel a
túlélés
az
öröklés
l e g l p v e t ő
e l ő f e l t é t e l e az elha lá lozás sor-
-rendje - adott
esetben,
pl. közös
balesetben: szinte v é l e t l e n s z e r ű
sorrendje
- l p v e t ő e n befolyásolja a vagyon háramlásának rendjét.
Az
ilyen véletle-
nek által befolyásolt öröklési sorrendet végrendelettellehet igazán megval
toztatni; a törvényes
öröklés
erre csak viszonylagos
eszközöket
kínál, pl. a
magyar
jogban
az ági öröklés l e h e t ő v é tételével [l. II. Rész 5. Fejezet ab)
pont]. De
lege
ferend helyesebb volna ezért kizárni a közös veszélyben
elhaltak egymás utáni öröklését.
d) Kiesés az ö r ö k l é s ő l
Kiesés
fogalma
alatt a hatályos magyar öröklési jog azokat az eseteket fog
lalja
össze, amelyekben az
érintett
személyt a törvény rendelése folytán
örökösként
hagyományosként)
és - meghatározott esetekben - köteles
részre
jogosultként figyelmen kívül kell hagyni. A
kiesés
az
öröklés
neg tív
e l ő f e l t é t e l e az örökléshez az kell, hogy az
érintett
személy vonatkozásában
ne
álljon
fenn
kiesési
ok.
Kiesik
az ö r ö k l é s ő l
k az
örökhagyó
e l ő t t
meghal;
k
a
hagyatékot
az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti
meg;
k az
öröklésre érdemtelen;
k lemondott az ö r ö k l é s r ő l ;
-
akit
az örökhagyó az ö r ö k l é s ő l kizárt vagy kitagadott;
k az örökséget visszautasította [Ptk. 600. §]
A kiesés
általában rel tív
hatású: a
kiesést
r m é n y z ő jogi
tény
csak
az
érintett személy figyelmen kívül hagyását eredményezi, a kiesett személy
rokonaira ilyen hatással
nincsen
[kivétel lehet a lemondás meghatározott
esete,
l. alább a dd)
pontban].
A
kiesés
következtében ö r ö k l ő
személyt
- törvényes öröklés
esetén
a törvény határozza meg l. II. Rész 1. Fejezet);
- végíntézkedésen
alapuló
öröklés
esetében
- meghatározhatja maga
az
örökhagyó:
helyettes örökös
nevezésével [Ptk.
640.
§
l)
bek.], ilyen
hiányában
20
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
22/146
- örökölhet az ún.
törvényes
helyettes örökös [Ptk. 640. § 2) bek], ilyen
hiányában
-
érvényesülhet
a növedékjog
[Ptk.
639.
§] enélkül pedig [Ptk.
599.
§
2)
bek, 637.
§
I) bek]
- a
törvényes
öröklés
szabályai döntenek 1
II. Rész).
A kiesési okokat a Ptk, taxatíve sorolja fel:
csak
a törvényben felsorolt
okok
vezetnek az érintett személy öröklési jogi szempontból t ö r t é n ő
figyel
men kívül hagyására.
Az
egyes
kiesési
okokról az
alábbiakat szükséges
megjegyezni:
da)
Az
örökhagyónak
az örökös hagyományos, kötelesrészre
jogosult)
általi
túlélését
mint
az öröklés l ő l t é t l é t
a fenti c)
pont
alatt
már külön tárgyal-
u
db) A
külön házastárs
kiesése
Kiesik az
ö r ö k l é s b ő l
és
ezért
nem
örökölhet
az
örökhagyó külön é l ő
házas-
társa
A
házastárs sajátos kiesési esetének az indoka
k é z e n f e k v ő
a
házas-
ság min t
jogi
kötelék az
életközösséggel
nyeri
el teljes tartalm
át,
s
ezért
az
öröklési
jogi következmények csakúgy,
mint az l p v e t ő
házastársi
va-
gyonjogi
hatások) csak
a házastársi
életközösség
fennállása alatt
f ű z ő d n e k
a
kötelékhez.
A
kiesés
részben másként a laku l az egyes öröklési
jogi
jogvi
szonyokban BH
1998/6
. sz. 280.):
örvényes
örökös
ként
éspedig
mind
állagörökösként.
mind
haszonélvezeti
örökösként,
1. II. Rész
l.
Fejezet, 3. Fejezet) és kötelesrészre jogosultként
akkor esik
ki a
házas társ , ha
az
öröklés
megnyílásakor a
házastársak
között
életközösség
nem állott
fenn, és az eset
k ö r ü l m é n y e i b ő l
nyilvánva-
ló,
hogy az életközösség
visszaállítására
nem
volt
kilátás
[Ptk,
60 § I)
bek.]. A
bizonyítási
teher
általános
elvei Pp. 164.
§
szerint a
kiesésre
hi
vatkozó fél terhére esik,
ha
a kiesés két
konjunktív
feltételének vagy azok
egyikének)
bizonyítása sikertelen. Indokolásában részben téves ezért
a
Legf. B. Pfv. V.
21.882/1997.
sz.: BH
2000/7.
sz. 304.
égintézkedési örökösként
a
házastárs az életközösség
megszakadása
l ő t t
tett
végintézkedés
alapján
kiesik akkor,
ha
az öröklés
megnyílásakor
a házastársak
között
életközösség nem állott fenn, kivéve,
ha
a
körülmé-
n y e k b ő l
az következik,
hogy
az örökhagyó
végintézkedését
azért
nem von-
ta
vissza, mert házastársát az életközösség megszakadása ellenére is jut-
tatásban kívánta
részesíteni
[Ptk. 601. §
2)
bek].
A
bizonyítási teher
ál
talános elvei
szerint
Pp. 164.
§
az életközösség megszakadásának bizo
nyítatlansága ebben
az
esetben
is a
kiesésre hivatkozó
fél
terhére esik
A
házastárs terhére
esik viszont,
ha
nem
sikerül
bizonyítani,
hogy
az
örök
hagyó
a juttatás
szándékától
vezetve nem hatálytalanította végrendeletet.
21
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
23/146
A
külön é l ő
házastárs kiesésével
kapcsolatban
tehát
törvényes öröklésnél
és
kötelesrészi igény
nél
a kiesési vélelem az
eset
ösz
szes
k ö r ü l m é n y e i b ő l
pl. az életközösség megszakadásának i d ő t r t m á -
ból, bontóper
indításából,
az
életközösség
helyreállítására tett kísérletek
kudarcából
stb.:
BH
1987/1.
sz. 18.
m e g e r ő s í t é s r e
szorul
- az életközösség
megszakadása
e l ő t t
tett végintézkedésnél viszont a véle-
lem a kiesés mellett
szól, s a
k ö r ü l m é n y e k b ő l
kell a végintézkedési jutta
tás
szándékának esetleges m e g e r ő s í t é s é r e következtetni tudni. A házas
társi életközösség megszakadása u á
tett végintézkedés alapján a házas
társ vitán felül örököl.
A házastársra vonatkozó ez a kiesési ok hivatalból hagyatéki eljárásban
a
k ö z j e g y z ő perben
a
bíró által nem v e h e t ő figyelembe BH 1994/12. sz.
670. ; a
kiesési
okra
hivatkozni
kell
és
arra
csak
az
hivatkozhat, aki
a
há
zastárs
kiesése
folytán maga
örökölne, vagy a végíntézkedéssel reá rótt kö
t e l e z e t t s é g t ő l i l l e t ő l e g más
t e h e r t ő l mentesülne [Ptk. 601. § 3 bek]. A
Pp. 1995. évi módosítása 1995. évi LX. törvény után a bíróságok
általá
nos kitanítási kötelezettsége megszünt: nem
érvényesül
az oIficialitás elve.
Tartalmilag
nem változott e tekintetben a helyzet a Pp. 1999 . évi módosítá
sa
1999. évi
ex
törvény után sem. Ennek m e g f e l e l ő e n a
bíróság csak
akkor
köteles a sz
ükséges
tájékoztatással ellátni a peres felet,
ha
annak
nincs
jogi k é p v i s e l ő j e
és ez a
tájékoztatási kötelezettség
is
csak
a
perbeli
eljárási jogokra és kötelezettsége
kre
korlátozódik [Pp. 7. § 2 bek].
Ezért
az
ö r ö k l é s b ő l
t ö r t é n ő
kiesés
tekintetében
is
alapvetöen
megváltozott
a
ko
rábbi jogi helyzet,
amikor
az
érdekeltet
figyelmeztetni kellett jogaira a ki
esés tekintetében is BH 1994/12. sz. 670. . Ma, amennyiben az
arra
jogo
sult
a kiesési
okra
nem hivatkozik. a házastárs örökölni fog; a bíróság a
kiesési okot hivatalból nem veheti figyelembe BH 1998/6. sz.
280. .
A há
zastárs
kiesésének
ez a
jogi konstrukció
j a azzal a perj
ogí
következménnyel
is jár, hogy a k ö z j e g y z ő vagy a
bíróság
a kiesést
csak
a kiesésre
hivatkozó
és perben álló fél
viszonylatában
mondhatja ki, a kiesés tehát esetleges
más érdekeltek javára nem
szolgál
BH
1991/8.
sz. 316. .
A
2009.
évi XXIX. törvény 3. §-a a házastárssal azonos öröklési poziciót
ad
a
bejegyzett
élettársnak
Ez
vonatkozik
a
bejegyzett
élettárs kiesésére
is.
dc Érdemtelenség
Az érdemtelenségre v e z e t ő
magatartások vagy az örökhagyó élete ellen,
vagy az örökhagyó utáni - végrendeleti, illetve törvényes - öröklés rendje
ellen irányuló magatartást
jelentenek.
Érdemtelen
az öröklésre
k az örökhagyó
életére
tört;
k szándékos eljárásával az örökhagyó
végakaratának szabad nyílván í-
tását
megakadályozta, vagy
annak
érvényesítését
meghiúsította
. i l l e t ő l e g
ezek valamelyikét megkísérelte;
22
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
24/146
-
aki a
hagyatékban
való részesülés céljából
az
örökhagyó
után
törvényes
öröklésre jogosult, vagy az örökhagyó végintézkedésében
részesített
sze
mély
életére
tört [Ptk.
602.
§ Ilbek.l.
érdemtelenségre v e z e t ő a Ptk.-ban taxatíve felsorolt cselekmények
e l k ö v e t ő j ü k e t megfosztják
attól
a
jogától,
hogy
az örökhagyó
hagyatékában
bármilyen címen:
örökös
ként
hagyományosként, kötelesrészre jogosultként
részesedj
ék.
érdemtelenség
hivatalból
hagyatéki eljárásban
a
k ö ~ y z ő
perben
a
bíró által) nem v e h e t ő figyelembe: arra hivatkozni kell,
és
csak az hivatkoz
hat rá , aki az érdemtelen
személy
kiesése
folytán maga
örökölne,
vagy
a
v égíntézkedéssel reá rótt k ö t e l e z e t t s é g t ő l vagy más t e h e r t ő l
mentesülne
[Ptk. 602.
§
3) bek.) . Ha az arra jogosult a kiesési
okra nem hivatkozik,
az
érdemtelenség az
öröklés
rendjének
meghatározásánál figyelmen kívül
ma
rad.
érderntelen s égre
v e z e t ő
magatartást -
bárki
ellen
irányult
is - az
örökhagyó
megbocsáthatja
általános megbocsátási
jog): megbocsátási joga
van
annak a személynek is, aki ellen az
érdemtelenségre v e z e t ő
magatartás
irányult, de csak
az ő t é r i n t ő
magatartások
tekintetében.
A megbocsátás
történhet kifejezett írásbeli vagy szóbeli) nyilatkozattal és ráutaló
maga
tartással is; ez
utóbbi
esetben a
k ö r ü l m é n y e k b ő l m i n d e n e k e l ő t t
az
örök
hagyó, illetve
az érderntelenségre
v e z e t ő magatartással sértett
személy
és a
magatartás
e l k ö v e t ő j e közötti
viszonyb
ól) lehet a
megbocsát ásra
következ
tetni.
A
megbocsátott
magatartás érdemtelensegí okként nem
v e h e t ő
figye
lembe
[Ptk.
602.
§
2) bek.) .
életére töre
kifejezést a
birói
gyakorlat élet
elleni
szándékos cél
zatos) támadásként fogja fel,
amelynek
azonban nem kell ténylegesen
az
élet kioltásához vezetnie;
az
élet elleni célzatos
magatartás
kísérlete is ér
demtelenségnek
m í n ő s ü l BH 1964/5. sz. 4001. . A
célzatosság ugyan
akkor v é t ő k é p e s s é g
meglétét
tételezi fel,
függetlenül
a
b ü n t e t ő j o g i
büntet
h e t ő s é g m e g í t é l é s é t ő l
tévesen mosódik össze a v é t ő k é p e s s é g a c s e l e k v ő k é -
pességgel: BH
1991/2.
sz. 64.).
dd)
Lemondás az
ö r ö k l é s r ő l
ö r ö k l é s r ő l
t ö r t é n ő
lemondás
az
örökhagyó
és a
törvényes
öröklésre
jogo
sult közötti
írásbeli s z e r z ő d é s s e l történik.
A lemondásra
akár ingyenese
n,
akár ellenértékfejében
sor kerülhet.
A
lemondás szerzödéses j e l l e g é b ő l
kö
vetkezik, hogy arra
csak
az
örökhagyó
életében
kerülhet sor: a törvényes
öröklés sorrendjében törvényes öröklésre jogosult és az örökhagyó
megál
lapodásával. A hagyatéki eljárási gyakorlatban
nemritkán
- de teljesen
tévesen -
lemondásnak
hívják az örökösnek az örökrészére
vonatkozó
egy
oldalú visszautasító nyilatkozatát [l. alább a de) pontban .
A lemondási szerzödés
érvényességi
követelményeire az
é l ő k
közötti
szerzödések szabályai vonatkoznak. A lemondási
szerz
ödés
alaki
érvényes
ségével
kapcsolatban
e l e g e n d ő az e g y s z e r írásba foglalás. Ez utóbbi meg
oldás
nem
ű n i k helyesnek. Noha itt
nem
vitásan é l ő k
közötti
szerz ödésröl
23
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
25/146
van szó, több szempontból
indokolt volna
a
végrendeletre
vonatkozó szígo
rúbb alakszer
úségí
követelmények e l ő í r á s akarati hibák szempontjá
ból
a
lemondási
szerz ödés
amúgy
is a
végrendelettel
esik egy tekintet
alá:
a
s z e r z ő d é s i
k r t
hiánya
vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy
lehet
megt
á
madni,
mint
a
végrendeletet
[Ptk. 603.
§
2
bek]. Tekintettel
arra,
hogy
a
lemondás
örökösödési jogviszony
alapján
m e g i l l e t ő
jogra
vagy kötelezett
ségre vonatkozó jognyilatkozatnak mín
ósül,
a
korlátozott n
c s e l e k v ő k é p e s
vagy
c s e l e k v ő k é p t e l e n
örökös törvényes
k é p v i s e l ő j é n e k
nyilatkozata csak a
gyámhatóság jóváhagyásával érvényes, s ő t
ellenérték
nélküli
lemondás
még
ilyen jóváhagyással sem t e h e t ő érvényesen [Ptk. 13.
§
l bek b pont,
16.
§ l
bek b
pont, 13/
A.
§
l bek].
A lemondás te je elmére vonatkozóan az örökhagyó és a
törvényes
örök
lésre jogosult
szabadon
megállapodhat. Ennek
megfelel öen lehetséges ,
hogy az örökhagyó
és
a törvényes örökrész várományosa akár az egész
várható örökrészre, akár
annak
egy részére
vonatkozó lemondásban
álla
podjék meg
[Ptk.
603.
§
l bek].
A lemondás -
e l l e n k e z ő kikötés hiányá
ban - a
lemondó
kötelesrészére is vonatkozik, de minden
további
nélkül
lehetséges ellentétes szerz ödéses egyezség is. Ha a
lemondás
kifejezetten
csak
a
kötelesrészre
vonatkozik, a
kiesési ok
nem érinti a lemondó
sze
mélyt
más
öröklési
jogcímen
akár örökösként,
akár
hagyományosként
m e g i l l e t ő
jogokat
[Ptk. 605.
§ l
bek.]. l ő f o r d u l
hogy
a lemondó személy
hányada a lemondást k ö v e t ő e n - akár más személy kiesése következtében,
akár
az
örökhagyó
új vagyonszerzése
folytán
-
gyarapodik
A lemondás
e l l e n k e z ő megállapodás
hiányában - a
m n ő t t
örökrészre is kiterjed, kivé
ve,
ha
a
gy r po ás olyan
rendkívüli, hogy
annak
ismeretében
a
lemondó
nyilatkozatát nem tette volna meg [Ptk. 605. § 2 bek.]. Természetesen
mód van
arra is,
hogy
az örökhagyó és a
törvényes
örökös a lemondási
megállapodást bármikor módosítsa vagy felbontsa.
A
törvényes örökrész várományosa
és az
örökhagyó
a lemondási
s z e r z
désben
megjelölhetik
azt a személyt, aki az örökhagyó után a
lemondás
folytán örököl. így meghatározott személy elvben bárki lehet:
lehet
egy
másik törvényes örökös , de lehet
olyan
személy is pl. a lemondó személy
házastársa, élettársa
stb. , aki
az örökhagyónak
nem törvényes örököse.
Ha a
lemondás
folytán ö r ö k l ő
személy
nem törvényes örökös is egyben , a
jogutódlás
jogcíme
maga
a
lemondási
szerz
ödés:
már csak
ezért
is
helyes
volna
a lemondási szerz ödésre a végrendeleti alakszer
úségek
megkövetel é
se. A meghatározott
személy
javára t ö r t é n ő lemondás - természetesen
nem
korlátozza
az örökhagyó végrendelkezési szabadságát. Így e l ő f o r d u l -
hat,
hogy az örökhagyó végrendelete kifejezett
nyilatkozattal
vagy mell
özés
formájában
kizárja
[l. alább df alatt] a lemondási
szerz
ödésben meghatáro
zott személyt. Hasonló
helyzet
állhat úgy is , hogy a lemondási szerz
ó
désben meghatározott
személy
- pl. mert nem éli túl az ör ökhagyot -
kiesik
az örökl ésb ól. Ilyen esetekben kérdéses, hogy hatályosul-e a lemondás. E
kérdés eldöntése a lemondási s z e r z ő d é s tartalmától függ:
ha
a
szerz ödés
szerint
a
lemondásnak
feltétele a
meghatározott
személy
tényleges
öröklé
se ,
úgy a meghatározott
személy
öröklésének elmaradása a
lemondási
szer-
24
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
26/146
z ödést hatálytalanná teszi. Ennek az a következménye, hogy a lemondó
személy mégis örököl, vagy - ha végrendelet
kizárja
- kötelesrészi igényt
érvényesíthet. A Ptk. véleimet áll ít fel
ilyen
feltétel létezése mellett: ,A meg
határozott
személy
javára
való
lemondás kétség esetében csak arra az eset
re szól, ha e meghatározott személy az örökhagyó után
örököl.
[Ptk. 604. §
2
bek.
1.
mondat.]
A
törvényben
e g y é r t e l m ű b b
és ezért helyesebb volna
a
csak
arra az esetre szól
fordulat
helyett kifejezetten a csak abban
az
esetben válik
hatályossá
megfogalmazást
alkalmazni.)
Természetesen
a le
mondási s z e r z ő d é s
rendelkezhet
kifejezetten úgy is ,
hogy
a
megnevezett
személy
öröklés
e nem feltétele a lemondás hatályosulásának.
Külön é r t e l m e z ő
szabályt
ad a Ptk.
[604. §
2) bek. 2.
mondat] arra
az
esetre, ha az
ö r ö k l é s r ő l
az örökhagyó valamelyik
leszármazója
mond le: az
ilyen lemondás - kétség esetében - csak a többi leszármazó javára szolgál.
l l e n k e z ő
tartalmú
s z e r z ő d é s e s kikötés hiányában tehát
az örökhagyó
le
származójának lemondása csak akkor
hatályos, ha
helyette
a többi leszár
mazó
örököl.
Lehetséges természetesen az is,
hogy
a lemondási szerzödés csak a le
mondó
kiesését rögzíti, s új
örököst
nem jelöl; ebben
az
esetben
- vég
intézkedés hiányában - a törvényes öröklés szabályai határozzák
meg az
örököst;
a hagyományról
történt
lemondás pedig a hagyománnyal
terhelt
személy mentesülés
ét
eredményezi.
Az új örökös
kijelölése nélkül
t ö r t é n ő
lemondás rendszerint
csak
relatív
kiesési ok: a lemondó örökös leszárma
zóira
nem
terjed ki. A lemondó leszármazóira a lemondás csak akkor hat
ki,
ha
a s z e r z ő d é s pl. új
örökös
kijelölésével)
kifejezetten
így rendelkezik,
vagy
ha
a
lemondás
a
kötelesrészt
e l é r ő
kielégítés fejében
történt
[Ptk.
604.
§
l bek.; BH 1998/3. sz. 127.]. E vagylagos
l e h e t ő s é g e k
bármelyikének
megvalósulása
esetében a lemondás anélkül kihat a lemondó leszármazó í
ra, hogy azok nyilatkozatot tettek volna, mivel a törvény a leszármazókra
kiható
lemondásra
is feljogosítja az örököst , méghozzá attól függetlenül,
hogy a lemondó örökös
leszármazója
c s e l e k v ő k é p e s e vagy
sem
BH
1994/
12 . sz. 671. . Ezért az ö r ö k l é s r ő l a szül ó által a gyermekre is
kiható
hatály
lyal t ö r t é n ő lemondásra nem vonatkozik a Ptk. 13. § l)
bek.
b) pont, 16. §
l) bek. b)
pont,
illetve
13/
A.
§
l)
bek.-e.
de)
Az
örökség
visszautasítása
Tekintettel arra, hogy a magyar öröklési
jogban
az ipso iure öröklés elve
érvényesül, az örökösnek hagyományosnak) nem kell k ű l ö n nyilatkozatot
tennie a jogutódlás beálltához, az a jogutód jogcselekménye
nélkül megy
végbe. Az ö r ö k l é s r ő l
t ö r t é n ő lemondásra
pedig már
nincs mód
az
örök
hagyó halá la u tán. Így
e l ő f o r d u l h t n
hogy
valaki
örökös lesz
anélkül,
hogy azt ado tt esetben akarná. Az öröklési jog kívánatosnak tartja az ilyen
helyzetek elkerülését, s ezért
megadja
a jogot az örökösnek
arra,
hogy az
örökséget - az öröklés megnyílta után
egyoldalú
nyilatkozattal
- visszauta
síthassa
[Ptk. 674. §].
visszautasítás tehát az öröklés megnyílta
után tett olyan egyoldalú
nyi-
latkozat
amelyben
az örökös
kinyilvánítja
hogy
nem
kíván örökölni
Ez a
25
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
27/146
jog mind a
törvényes,
mind a
végíntézkedésen
alapuló BH
1988/10.
sz.
352.
örököst
megilleti.
Egyedül az
államot
mint törvényes
örököst nem illeti
meg a visszautasítás joga [Ptk. 674. § l) bek]; az á llamot ugyanis a Ptk.
[599.
§
3 bek] szükségszerú
örökösnek tekinti
[l. II. Rész 1. Fejezet g
pont].
A
visszautasításhoz
a
törvény
nem kíván
meg
írásos
formát,
az szóban
is
érvényes.
A visszautasító nyilatkozat akár a hagyatéki eljárás
során,
akár azon kívül nem címzetten
vagy
valamelyik örököstárshoz címezve
m e g t e h e t ő
Tekintettel a visszautasítás
komoly következményére: az i l l e t ő
személy
kiesésére. érvénytelen
a
feltételhez
vagy
i d ő h ö z
kötött, továbbá a
megszorítással
tett visszautasítás is [Ptk. 674. § 3 bek].
Egyébként
is
általános követelmény, hogy a
visszautasító
nyilatkozatnak
egyértelmünek
és vitathatatlannak kell lennie;
ezt
- adott
esetben
- a
k ö z j e g y z ő
kioktatá-
sával kell elérni BH 1978/6. sz. 248. . A
visszautasítás
komoly joghatásá-
ban rejlik annak magyarázata is ,
hogy
a L e g f e l s ő b b Bíróság PK 261. sz.
állásfoglalása szerint az örökséget visszautasító nyilatkozatot nem lehet
visszavonni még az érdekelt
örököstársak
tudomásszerzése e l ő t t sem. A
visszautasítás hatályát
viszont az érdekeltek közös megállapodásával meg
lehet szüntetni.
A
visszautasítás
m índ íg relatív kiesési ok: csak a visszautasító
személy-
re vonatkozik, a rokonok kiesését nem vonja
maga
után. örökrészét
visszautasító
örökös viszont nem is
jelölheti meg
akiesése
esetén ö r ö k l ő
személyt
BH 1984/10. sz. 404. ; örökrészét a törvény szerint k ö v e t k e z ő
örököslökjnek kell
átadni
a törvényes örökös kiesésének esetére l. II.
Rész
l.
Fejezet, a
vég
íntézkedésen
alapuló
örökös
kiesésének esetére
l. III.
Rész
4. Fejezet .
A hagyaték megnyilta után az örökös más személyre csak ún. osztályos
egyezség keretében vagy erre irányuló é l ő k közötti jogügylettel pl. ajándé-
kozási s z e r z ő d é s s e l BH 1982/3. sz. 94.
ruházhatja
át örökrészét. sztá
lyos egyezségnek nevezzük a -
törvényes,
illetve végrendeleti - örökösök-
nek a - hagyaték
megnyilta.
vagyis az örökhagyó
halála
utáni - megállapo-
dását a hagyaték
megosztás
áról.
Az
osztályos
e g y e z s é g t ő l különbözik a
rendelkezés várt
ö r ö k l é s r ő l
Az
örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is
köthetnek
s z e r z ő d é s t
várt
örökségük tárgyában.
[660.
§
l)
bek]
Mint
látható,
ezt
a
l e h e t ő s é g e t a Ptk. csak a leszármazók számára nyitja meg, más személyek
ilyen s z e r z ő é s t
nem
köthetnek Leszármazók is csak egymás közti viszo
nyukban rendelkezhetnek
várható
ö r ö k s é g ü k r ő l A várt öröklés t ö r t é n ő
rendelkezés l e h e t ő s é g é v e l -
szemben az osztályos egyezség formájával
- a
reménybeli
örökösök
a hagyaték megnyílta
e l ő t t
élhetnek A rendelkezés
várt
ö r ö k l é s r ő l
tehát a leszármazó örökösök
s z e r z ő d é s e
az
örökségi
váro-
mányuk sorsáról, méghozzá az
örökhagyó
életében. A
s z e r z ő d é s
csak
írás-
ban érvényes [660. § 2 bek].
Mind az
osztályos
egyezség, mind a rendelkezés
várt
öröklésról lényeget
tekintve
egy
kötelmi
jogi és
nem
öröklési
jogi
intézmény
, mível
ezeknek
a
s z e r z ő d é s e k n e k
-
szemben az
öröklési
s z e r z ő d é s s e l
és a halál
es
et
ére
szóló
26
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
28/146
ajándékozással - az örökhagyó
nem
alanya; mindkét
szerz
ödés az érintett
örökösök megállapodása.
z örökös a visszautasítás jogát elveszti , ha arról
az
öröklés megnyílta
után
- a
hagyatéki
eljárásra
illetékes
k ö z j e g y z ő n é l
tett bejelentéssel
- kife
jezetten
vagy
hallgatólag lemond.
A
visszautasítás jogáról való lemondás
nak
kell
tekinteni
az
örökség olyan
birtokbavételét
vagy
a
hagyatékra
vo
natkozó egyéb olyan cselekményt
is,
m e l y ő l az
örökösnek
az örökség
el
fogadására irányuló kétségtelen akarata t ű n i k ki. A bírói gyakorlatban - a
póthagyatékra
vonatkozó
- visszautasítás jogáról
t ö r t é n ő lemondásnak te
kintették az alaphagyaték
elfogadását
BH
1981/4. sz .
151. .
A visszautasítás joga nincs h t á r i d ő h ö z kötve. A k ö z j e g y z ő azonban
bármely érdekelt kérelmére
-
h t á r i d ő t
is
t ű z h e t
a visszautasító
nyilatkozat
megtételére;
ha
az örökös
ezen
h t á r i d ő alatt a visszautasító nyilatkozatot
nem teszi
meg,
e jogáróllemondottnak kell tekinteni [Ptk. 675. § 1 - 3
bek.].
_
A
visszautasítás
ész
ö r ö k r é s z ő l t ö r t é n ő
kiesést
vonja
maga után.
A
Ptk.
tehát
nem
teszi lehet övé,
hogy
az örökös örökrészének bizonyos
va-
.
gyontárgya
ít megtartsa,
másokat pedig
visszautasítson: a -
törvényben ki
fejezetten meg nem engedett
-
részl s
visszautasítás
érvénytelen
[Ptk.
674.
§ 3
bek.].
z
örökség
részben
t ö r t é n ő
megszerzését csak az örökha
gyóval kötött
lemondási szerzödéssel
lehet
elérní
.
Kivételesen külön
is visszautasítható
mégis
a m e z ő g z s á g i
termelés
célját
szolgáló föld a hozzá tartozó berendezési és
felszerelési
tárgyakkal,
állatállománnyal, munkaeszközökkel ,
ha
az
örökös
nem foglalkozik hiva
t á s s z e r ű e n
mez
ögazdaságí
termelés
sel
[Ptk.
674.
§
2
bek.].
De
l
erenda megfontolandó
a
gazdasági társasági tagsági jogok kft.-üzletrész
és az
ilyen
jogokat m e g t e s t e s í t ő értékpapír részvény részleges visszautasí
tásának megengedése.
Noha
ez a
törvény
s z ö v e g é
közvetlenül nem következik,
a kommentá
rok egyetértenek abban ,
hogy nem
ütköz ik az
örökség
részleges visszauta
sításának tilalmába, ha az
örökös
a k ü l ö n ö z ő
öröklésijogcímen
törvényes
öröklés,
ági
öröklés,
végrendeleti
öröklés
megszerzett
vagyontárgyakat
külön külön
utasítja
vissza. Ezt
az
értelmezést t et te magáévá már a Ptk.
miniszteri
indokolás
a is:
k ü l ö n ö z ő jogalapokon
t ö r t é n ő öröklés
esetében
az
egyik
alapon
t ö r t é n ő
öröklés
visszautasítását nem lehet
részleges
visz
szautasításnak
m í n ő s t n í és fenn kell tartani
az
örökösnek
azt
a jogát,
hogy
maga válassza meg, melyik címen kíván örökölni. Helyesebb volna, ha
maga a
törvény nyújtana jogi
alapot erre a gyakorlatra.
A lemondás
és
a visszautasítás közötti f ő k
ülönbségeket foglalja össze
az alábbi táblázat:
27
-
8/18/2019 Vékás - Öröklési Jog
29/146
lemondás
vissz ut sítás
a haavaték megnvílása
l ő t t
után
a jognyilatkozat kétoldalú: szerz ödés az
egyoldalú
örökhagyóval
alakszerúséa
csak írásban
szóban
is
részlegesen
korlátozás nélkül
le-
csak
kivételesen
le-
hetséaes
hetséaes
a
leszármazókra
kihat
kivételesen
i e en
sohasem
meghatározott személy
ja-
lehetséges
ném lehetséges
vára
df Kizárás az ö r ö k l é s b ő l
A
végintézkedés
szabadságból 1 III. Rész 1. Fejezet
következik,
hogy az
örökhagyó
szinte korlátlanul megváltoztathatja avagyonában
beálló
örök
lésnek
a
törvényben
meghatározott
rendjét,
és
azt,
aki törvényes
örököse,
vagy azzá válhat , tetszése szerint -
egyoldalú
nyilatkozattal - kizárhatja a
törvényes ö r ö k l é s b ő l
A
kizárás azt jelenti,
hogy
a kizárt személy kiesik az
öröklésból.
Amennyiben
a
kiesett
törvényes örökös kötelesrészre
jogosult
1
IV.
Rész
2. Fejezet , ezt az igényét a kizárás
nem
érinti.
A kizárás az ör