veszélyes üzemek üzemeltetőinek kötelezettségei · veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos...

-1-

Veszélyes üzemek

üzemeltetőinek

kötelezettségei

ELŐADÁS

-2-

Veszélyes üzemek Magyarországon

377db

132 db

122 db

-3-

A veszélyes üzemek megoszlása

tevékenységenként

-4-

Veszélyes üzemek

felügyelete

-5-

Veszélyes üzemi jogi- és belső szabályozás

VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK

1. Veszélyes üzemek

végrehajtási rendelet

219/2011. (X.20.) Korm. r.

4. Veszélyes katonai

objektumok -95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet

2. Bírság

rendelet208/2011. (X.12.)

Korm. r.

BM OKF belső szabályozó, 17/2015. sz. Főigazgatói Intézkedés a hatósági eljárás rendjéről

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS 2011. évi CXXVIII. tv. Kat. IV. fejezet

3. Igazgatási

szolgáltatási díj 51/2011. (XII.21.)

BM r.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv

Ipari Baleseti ENSZ EGB Egyezmény

128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet

-6-

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv

átültetése a hazai szabályozásba

- a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításárólszóló 2011. évi CXXVIII. törvényben megtörtént a 2013. évi CXCII. törvénnyel ,

- a Kat. tv. végrehajtását szolgáló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet módosításafolyamatban van.

Hazai jogrendbe történő alkalmazás határideje: 2015. június 1.

-7-

Hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési

rendszer működtetése

– a veszélyes üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, irányítási rendszer vizsgálata (MKI/FKI),

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás értékelése (MKI/FKI),

– a belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv illetve a külső védelmi terv, és ezek végrehajtási feltételeinek meglétének ellenőrzése (MKI/FKI),

– a településrendezési tervezés (MKI/FKI),

– a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása (MKI/FKI),

– II. fokú hatósági feladatok ellátása BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,

– Szakirányítási tevékenység BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,

-8-

Veszélyes üzemi

üzemeltetői kategóriák

Felső küszöbértékű vaf

üzem

Alsó küszöbértékű vaf

üzem

Küszöbérték alatti üzem(+ a kiemelten kezelendő létesítmény)

Szabályozás hatálya alá nem tartozó

vaf gazdasági szervezet

Seveso

szabályozás

hatálya alá

tartoznak

Magyar

szabályozás

-9-

Biztonsági jelentés (Kat.):az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához.

Biztonsági elemzés (Kat.):az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához.A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.

Fogalmak - 2.

-10-

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset (Kat): olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar (Kat):

• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a

rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező

olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi

következmények egyikével jár:

• a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,

• b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,

• c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,

• d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes

anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,

• e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő

mennyiségben.

Fogalmak - 3.

-11-

Veszélyes anyag (Kat):

e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

Veszélyes tevékenység (Kat):

olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

Veszély (Kat):

valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.

Fogalmak - 4.

-12-

Védelmi tervezés

Belső védelmi terv

219/2011. (X. 20.)

Korm. R. 8.sz. mell.

üzemeltető

Külső védelmi terv

219/2011. (X. 20.)

Korm. R. 9. mell.

veszélyeztetett település

polgármestere

Katved kir.

-13-

Belső védelmi terv (Kat):

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.

Külső védelmi terv (Kat):

a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része.

Veszélyeztetett terület (vhr):

ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.

Fogalmak - 5.

-14-

Küszöbérték alatti üzemek (Kat.):egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények

Kiemelten kezelendő létesítmények (R.):- a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő

szállításának létesítményei (szállító vezetékek, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomások), kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt

- veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe- azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben

van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe

Súlyos káresemény elhárítási terv (Kat.):küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit

Legfontosabb új fogalmak - 1.

-15-

Veszélyeztetett terület (R.):ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus, illetve túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják

Társhatóság (R.):veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek

Legfontosabb új fogalmak 2.

-16-

biztonsági jelentés készítése;adatszolgáltatás a külső védelmi terv készítéséhez (önk. és hatósági feladat);biztonsági irányítási rendszer kiépítési és működtetése

bejelentési kötelezettség,biztonsági elemzés készítése;súlyos baleset-megelőzési célkitűzések;adatszolgáltatás a településrendezési tervezés (önk. és hatósági feladat);belső védelmi tervezés;baleseti jelentési kötelezettség,

bejelentési kötelezettség,ha a hatóság előírja, akkor súlyos káresemény elhárítási terv készítése, illetve külső védelmi tervhez adatszolgáltatás -------------------------------------------------------------veszélyes anyagokkal kapcsolatos kémiai biztonsági szabályok;vízminőségi kárelhárítási üzemi terv;veszélyes hulladék létesítmények haváriaterveveszély-elhárítási alapterv készítése;tűzoltási terv készítése;munkavédelmi előírások;tűzvédelmi előírásokműszaki biztonsági előírások

Felsőküszöbértékű

üzem

Alsó küszöbértékű

üzem

Küszöbérték alatti üzem

-------------------

Nem tartozik a Kat. hatálya

alá

SEVESOVeszélyes anyagokkal foglalkozó

üzem

Küszöbérték alatti üzem

------------------

Nem tartozik a Kat. hatálya

alá

Veszélyes üzemek típusai, kötelezettségei a

veszélyes anyagmennyiség függvényében

-17-

A súlyos ipari baleset-megelőzés

dokumentációs rendszere

Küszöbérték alatti

üzem

Alsó küszöbértékű

veszélyes

anyagokkal

foglalkozó üzem

Felső küszöbértékű

veszélyes

anyagokkal

foglalkozó üzem

- Biztonsági elemzés Biztonsági jelentés

Súlyos káresemény

elhárítási terv


Esetenként KVT Külső védelmi terv

- Településrendezési tervezés

Katved. tv. alapján Seveso III. Irányelv szerint

-18-

Üzemeltetői és

hatósági intézkedések

felépítése

Megelőzési és

felkészülési

(következmény

csökkentő)

intézkedések

Védekezési

(baleset-

elhárítási)

intézkedések

Helyreállítási

intézkedések

Esemény (baleset) időszaka

Megelőzés időszaka

Helyreállítás időszaka

A biztonság bemutatása

a Biztonsági jelentésben

Település-

tervezés

Védelmi

tervezés

Info

rmat

ion

toth

e

Publi

c

Biztonságos

irányítás

Info

rmat

ion

toth

e

Publi

c

Biztonságos

Technológia

rendezési

A l

akoss

ág t

ájék

ozt

atás

a

ELLENŐRZÉSEK

A biztonság bemutatása

a Biztonsági jelentésben

Település-

tervezés

Védelmi

tervezés

Info

rmat

ion

toth

e

Publi

c

Biztonságos

irányítás

Info

rmat

ion

toth

e

Publi

c

Biztonságos

Technológia

rendezési

A l

akoss

ág t

ájék

ozt

atás

a

ELLENŐRZÉSEK

c

-19-

Veszélyes üzemi

hatósági tevékenység

Engedélyezés Felügyelet Ellenőrzés

Veszélyes üzem vagy létesítmény építési

engedélyezési eljárás

Veszélyes tevékenység megkezdése

Helyszíni szemle (Hsz.):

üzemazonosítás, BD valóságtartalmának

ellenőrzése

Tervezett felülvizsgálat:

BJ, BE 5 éventeBVT 3 évente

SKET 3 évente

Nem tervezett felülvizsgálat:

Jelentős módosításSúlyos balesetet és

üzemzavart követően(Hsz, káreseti hsz.)

Időszakos hatósági ellenőrzés

BVT és SKET gyakorlatok ellenőrzése

Supervisoriiparbiztonsági

ellenőrzés (komplex és eseti)

-20-

Üzemeltetői

és hatósági

intézkedések

rendszerbe

foglalása

-21-

MEGELŐZÉSI INTÉZKEDÉSEK

üzemeltető – iparbiztonsági hatóság

• veszélyes tevékenység

azonosítása és bejelentése;

• biztonsági dokumentáció készítése

(biztonsági jelentés, biztonsági

elemzés és súlyos káresemény-

elhárítási terv) és hatósági

elbírálásra történő benyújtása;

• biztonsági elemzés és jelentés soros

és soron kívül felülvizsgálata;

• súlyos káresemény-elhárítási terv

felülvizsgálata;

• biztonsági irányítási rendszer

kiépítése és működtetése;

• súlyos baleset és üzemzavar

kivizsgálása és megelőzési

intézkedések azonosítása.

• hatósági engedélyezési és

felülvizsgálati feladatok:

• veszélyes tevékenység

azonosításának ellenőrzése;

• biztonsági dokumentáció

elbírálása;

• hatósági ellenőrzési

tevékenység:

• szankcionálási tevékenység:

• hatósági nyilvántartási és

tájékoztatási rendszer

működtetése;

• iparbiztonsági hatósági

tevékenység

-22-

FELKÉSZÜLÉSI INTÉZKEDÉSEK


• Javaslat veszélyességi

övezet kijelölésére;

• belső védelmi tervezés,

felülvizsgálat és

gyakoroltatás.

• belső védelmi terv oktatás és

begyakoroltatás

• Veszélyességi övezet

kijelölésére;

• Veszélyességi övezetben

fejlesztések ellenőrzése

• belső védelmi terv minősítése

és a begyakorlás ellenőrzése;

• külső védelmi tervezés,

felülvizsgálat, gyakoroltatás

• lakossági tájékoztatás és a

nyilvánosság biztosítása

• kapcsolódó egyéb katasztrófa-

védelmi feladatok

-23-

VÉDEKEZÉSI (BALESET-ELHÁRÍTÁSI) INTÉZKEDÉSEK


• Súlyos baleset és

üzemzavar minősítése;

• belső védelmi terv életbe

léptetése;

• üzemi vezetési törzs, védelmi

infrastruktúra és védelmi

szervezetek működtetése;

• azonnali baleset-elhárítási és

mentési intézkedések;

• súlyos baleset és üzemzavar

bejelentése;

• információszolgáltatás a

hatóság számára a települési

védekezési tevékenységhez;

• tűzoltási, kárcsökkentési és

baleset-elhárítási

tevékenység végzése.

• Súlyos baleset és üzemzavar

minősítése;

• külső védelmi terv alkalmazása;

• a lakosság riasztása és tájékoztatása;

• a védekezésben résztvevő szervek

készültségbe helyezése;

• a védelemmel összefüggő azonnali

intézkedések bevezetése;

• lakosságvédelmi intézkedések

alkalmazása;

• veszélyhelyzet kezelési operatív

törzsek és központok működtetése;

• a védelmi bizottságok munkájában

való részvétel; kezdeményezése

• a nemzetközi tájékoztatási

kötelezettségek végrehajtása,

szükség szerint segítségnyújtás

-24-

HELYREÁLLÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK


• Károk felmérése és a

sérült létesítmények

helyreállítása;

• súlyos baleset közepes és

hosszú távú hatásainak

elhárítása;

• mentesítési feladatok

végrehajtása;

• Jelentés a helyreállítás

eredményeiről.

• A lakosság alapvető

életfeltételeinek biztosítása;

• a sérült infrastruktúra

ideiglenes helyreállítása;

• mentesítési feladatokban

történő közreműködés;

• a károk felmérésében való

közreműködés;

• a segélyek eljuttatásában való

közreműködés.

-25-

A hatósági döntéshozatal műszaki követelményei és eszközrendszere

Minősítési terület Minősítési kritérium és szempontrendszer,

műszaki követelmények

Alkalmazott

hatósági eszköz

Veszélyes üzem által okozott

veszélyeztetettség

minősítése

Kockázati alapú mennyiségi kockázatelemzés eredményei.

A halálozás egyéni kockázatának és a társadalmi kockázatnak

műszaki követelményei a végrehajtási rendeletben

Kockázat elemző szoftver.( DNV

PhastRisk 6.54)

Nemzetközileg elfogadott

eljárások és módszerek,

valamint adattárak.

Holland színes könyvek.

Hatósági eljárásrend.

Veszélyességi övezet

kijelölése

A sérülés egyéni kockázatának követelményei a végrehajtási

rendeletben.

A veszélyességi övezetben

történő fejlesztésre

vonatkozó állásfoglalás

Általános követelmények táblázatba foglalva az építmények

jellege és az egyes zónák rendszerében

Végrehajtási rendelet.



Veszélyeztetett terület számítása következményelemzéssel.

Konkrét műszaki követelmények nincsenek megadva.

Végrehajtási rendeletben megadott minőségi kritériumok.

Védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági

dokumentációban meghatározott veszélyeztető hatásokkal,

A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok

végrehajtásának megvannak-e a feltételei.

Következmény elemző

szoftver.(DNV PhastRisk 6.54)

Nemzetközileg elfogadott

eljárások és módszerek,

valamint adattárak.

Holland színes könyvek.


Súlyos káresemény

elhárítási terv

Végrehajtási rendelet mellékletében megadott következmény

alapú mennyiségi követelmények.

A tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban

állnak-e a bemutatott veszélyeztető hatásokkal.



Külső védelmi terv

A külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések

arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető

hatásokkal.




Külső védelmi terv készítése és

minősítése.

Biztonsági irányítási

rendszer

A minőségi jellegű ellenőrzési követelmények

(szempontrendszer) a hatósági eljárásrendben vannak rögzítve.


Ellenőrzési szempontrendszer

(kérdéslista)

-26-

Iparbiztonsági hatósági együttműködés feladatai

Hatósági adatok gyűjtése

- ipar-felügyeleti adatbázis létrehozása és működtetése- engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a

társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása- társhatóságok: katved. hatóság figyelmének felhívása – R. hatálya alá

tartozásHatóságok közötti adatmegosztás

- a társhatóságok az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférhetnek- félévente elektronikus úton tájékoztatás küldése a társhatóságoknak- a társhatóságok a tájékoztatást követően a rendelet hatálya alá került

üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az adatbázisba

Társhatósági ellenőrzések koordinálása

- területi szervek közreműködésével a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságok bevonása a védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába

- a társhatóságok a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot

- hatóság az R. hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult

-27-

Iparfelügyeleti együttműködési tevékenység

Országos Rendőr-főkapitányság, Megyei (fővárosi)

Rendőr-főkapitányságok és helyi Rendőr-kapitányságai

HM Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti Hatóság

Katonai objektumok

Nemzeti Adó és Vámhivatal Országos Mentőszolgálat

Regionális Mentőszervezetek

Alkotmányvédelmi Hivatal Országos Atomenergia Hivatal

Nemzeti Védelmi SzolgálatMagyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági

hatóságai

Terrorelhárítási KözpontÁllami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Kormányhivatalok Regionális Népegészségügyi

Szakigazgatási Szervei

Magyar Energia és Közmű szabályozási HivatalMagyar Bányászati és Földtani Hivatal

Kormányhivatalok területi bányakapitányságai

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Kormányhivatalok munkavédelmi szakigazgatási szerveiNemzeti Biztonsági Felügyelet

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal

Kormányhivatalok Mezőgazdasági Szakigazgatási

Szervei

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

Települési önkormányzat polgármesteri hivatal Közlekedésbiztonsági Szervezet

Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség és

regionális felügyelőségei

-28-

Veszélyes üzemi védelmi tervek

-29-

Lakossági tájékoztató kiadvány

MMii aa tteeeennddőő ssúúllyyooss iippaarrii

bbaalleesseett eesseettéénn??

SSZZAAJJOOLL KKÖÖZZSSÉÉGG

LLAAKKOOSSSSÁÁGGII TTÁÁJJÉÉKKOOZZTTAATTÓÓ KKIIAADDVVÁÁNNYYAA

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA:

- a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos

balesetekről, - a bekövetkezett súlyos baleset elleni védekezés

szabályairól. Készült:

SSzzaajjooll KKöözzsséégg PPoollggáárrmmeesstteerrii HHiivvaattaallaa,,

ééss aazz OOrrsszzáággooss KKaattaasszzttrróóffaavvééddeellmmii FFőőiiggaazzggaattóóssáágg

mmeeggbbíízzáássáábbóóll

-30-

1. A veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése

2. súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) elkészítése és

benyújtása

3. Súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító

irányítási rendszer működtetése

4. A SKET-ben megjelölt feladatok végrehajtásához

szükséges feltételek biztosítása

5. SKET felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása (3

évente, és soron kívül)

6. SKET gyakoroltatása

7. Súlyos balesetek jelentése és kivizsgálása

8. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése

Küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének

kötelezettségei (Tv 41.§)

-31-

Küszöbérték alatti üzemek azonosítása

SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

Küszöbérték alatti üzemek felmérése

Tevékenység Veszélyes anyag Küszöbérték (t)

Alsó negyede

Szállító vezetékek kőolaj termékek, szénhidrogének -

Égetéssel történő ártalmatlanítás veszélyes hulladék -

Vízművek, szennyvíztisztítók klór 1

Hűtőházak, hús, konzervipari üzemek ammónia 1

Mérgező anyagok tárolása mérgező, nagyon mérgező anyagok 1,25

Robbanóanyag, pirotechnikai termék tárolás robbanóanyag, pirotechnikai termék 2,5

Szénhidrogén gáz tárolás propán, bután, PB 12,5

Ipari gáz tárolás cseppfolyós oxigén 50

Kőolaj termékek tárolása Benzin,-gázolaj, biodízel 625

Erőművek, fűtőművek főtőolaj 625

Alkohol gyártás és tárolás, bioetanol gyártás etilalkohol 1250

Műtrágya tárolás ammónium-nitrát 312,5

Növényvédőszer tárolás környezetre veszélyes anyagok 25// 50

Gumigyárak környezetre veszélyes anyagok 25

Veszélyes hulladék lerakók és tárolás környezetre veszélyes anyagok, mérgező anyagok 25 // 12,5

-32-

Biztonsági dokumentáció

-33-

Az üzem és környe-zetének leírása

Az üzemeltető fő biztonsági célkitűzései

Kockázatok és következmények elemzése

Belső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer

Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a lakosság tájékoztatásához

Üzemeltetői kötelezettségek teljesítése

-34-

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet

Biztonsági jelentés elkészítésének

tartalmi és formai követelményei:

1. Tartalmi követelmények

1.1. Célkitűzések, irányítási rendszerek

1.2. A veszélyes üzem környezetének bemutatása (SKET-hez is szükséges)

1.3. A veszélyes üzem bemutatása (SKET-hez is szükséges)

1.4. A veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra

1.5. A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása (SKET-hez szükséges)

1.6. A baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.7. A balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása

1.8. A biztonsági irányítási rendszer (biztonsági elemzéshez nem szükséges IR)

1.9. Az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezése

1.10. Építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó követelmények

1.11. Felhasználható dokumentumok

2. Formai követelmények

2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón

benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak

megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani.

2.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban

tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a

veszélyeztetett területeket.

2.3. A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak.

-35-


1.1. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a veszélyes anyagokkal

kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, azok fejlesztési

irányait, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett vagy

működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:

a) szervezet és személyzet,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és

értékelése,

c) üzemvezetés,

d) a változtatások kezelése,

e) védelmi tervezés,

f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.

Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés

tartalmi követelményei I.

-36-

1.6.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának

valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető

üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását,

ideértve különösen:

b) a külső, például a dominóhatás és a rendelet hatálya alá nem

tartozó telephelyek, területek és fejlesztések miatti okokat, amelyek

kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy

következményeit,

1.2.5. Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó

üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes

tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett

tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait

figyelembe vették.


tartalmi követelményei II.

(Veszélyes üzem környezetének bemutatása)

-37-

Üzem környezete, üzem bemutatása

(helyszínrajz) I.

Lakosság által látogatott létesítmények,

közintézmények, kórházak, természeti

területek, gazdálkodó szervezetek,

tevékenységük jellemzése.

A térképek, helyszínrajzok méretaránynak

megfelelően nyomtatottan formában vagy

elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF

formátumban) legyenek.

-38-

1.3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása

1.3.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos

– az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó – információit.

1.3.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem méretarányos helyszínrajzát, amely

bemutatja az üzem egészét, és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló

létesítményeket.

1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát

1.3.4. A veszélyes anyagok leltárában az 1.3.3. pont szerinti adatok közül a veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzem azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása,

besorolása, mennyisége) az üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja.

1.3.5. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a

veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó

mélységű további információk megadása szükséges.

1.3.6. A veszélyes anyagok szállításának bemutatása telephelyen belül

1.3.7. A veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) bemutatása a telephelyen


tartalmi követelményei III.

-39-

a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása

(CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés,

empirikus formula, fizikai forma), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 1.

táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása,

b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok

(H-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények

között,

c) az egyéb információk (például a tárolásra vonatkozó információk),

d) a veszélyes anyagok jelen lévő maximális mennyisége,

e) a veszélyes anyagok a)-d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági

adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.

1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:

-40-

1.3.5. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a

veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a

veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó

mélységű további információk megadása szükséges.

-41-

1.4. A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát .

a) a külső elektromos és más energiaforrások,

b) a külső vízellátás,

c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,

d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,

e) a belső elektromos hálózat,

f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

g) a tűzoltóvíz hálózat,

h) a meleg víz és más folyadék-hálózatok,

i) a híradó rendszerek,

j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,

k) a munkavédelem,

l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,

o) a biztonsági szolgálat,

p) a környezetvédelmi szolgálat,

q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,

r) katasztrófa elhárítási szervezet,

s) a javító és karbantartó tevékenység,

t) a laboratóriumi hálózat,

u) a szennyvízhálózatok,

v) az üzemi monitoring hálózatok,

w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,

x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.


tartalmi követelményei IV.

-42-

1.5. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabbbaleseti lehetőségek bemutatása

1.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.6.1. Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli.

a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),

b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, valószínűségének meghatározása,

c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése, valamint a lehetséges dominóhatások és azok következményeinek bemutatása és értékelése,

d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre,

e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.

bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.


tartalmi követelményei V.- 1.

-43-

1.6.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait

és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait

és lefolyását, ideértve különösen:

a) a működési okokat,

c) a természeti okokat, például a földrengéseket és az árvizeket.

-44-

1.6.3. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető - valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan - bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági jelentésben csak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni és szövegesen értékelni.

1.6.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben - az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan - javaslatot tehet a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezet nagyságára. A kockázat mértékének - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő - meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körül a környezetet és - ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is.

1.6.5. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeiben alkalmazott veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemében 2002. január 1-ét követően bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokat és súlyos baleseteket, elemzi az azokból levonható tanulságokat, valamint bemutatja a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedéseket.


tartalmi követelményei V.-2.

-45-

Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset

következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntés-előkészítéshez

szükséges infrastruktúrát:

a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,

b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,

c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,

d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,

e) az érzékelő/védelmi rendszereket és a véletlen

anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó eszközöket,

mint amilyen többek között a vízpermet, a gőzfüggöny,

az elzárószelep, illetve az inertizáló rendszerek,

A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.

Mennyiségi és minőségi bemutatás szükséges!


tartalmi követelményei VI.

-46-

1.8.1. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer, amely kiterjed az eljárási rendre, a szervezeti felépítésre, a

felelősségi körökre és feladatokra kiterjedő összefoglaló módon történő bemutatására.1.8.2. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe.

1.8.3. A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén

megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont

személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat a folyamatos tökéletesítés szükségességével

kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt.

1.8.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a

biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és

más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába - az

őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A

normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai

veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre. A normarendszer részeként az

üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése

érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant,

gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer

normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.

1.8.5. Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a

biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.

1.8.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata és a

vizsgálat során szükségesként azonosított változtatások beépítése érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A

megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. Az üzemeltető meghatározza a biztonsági teljesítmény-értékelési

eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is. A

hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.

A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy üzemzavarokról ad

tájékoztatást. A jelentésekben külön ki kell térni az olyan baleseti eseményekre, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események

hátterét fel kell tárni, a tapasztalatait értékelni, a következtetéseket levonni, és ezek alapján intézkedni kell a megelőzéssel vagy az elhárítással

kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.

1.8.7. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről - arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott - minőségtanúsító

szervezet által a biztonsági irányítási rendszer működtetésének minősítését is magában foglaló tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság

részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 1.8.3-1.8.6. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság

kérésére hozzáférhetővé kell tenni.


tartalmi követelményei VII.

-47-

1.9. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek

megnevezését.

1.10. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó

létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a jelentős bővítést is) egy időben a

hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma:

a) az 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.3.6.; 1.3.7.;1.4.; 1.6. az építési stádiumban

előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és

iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel

lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem


tartalmi követelményei VIII.

-48-

1.11. Az üzemeltető a biztonsági jelentés egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó

uniós és hazai szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is

bemutathatja, amennyiben az megfelel a jelen rendelet követelményeinek.

EKHE dokumentáció

Üzemi vízkárelhárítási terv

Munkahelyi veszélyelhárítási terv


tartalmi követelményei IX.

-49-


2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére elektronikus adathordozón benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani.

2.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket.


formai követelményei

-50-

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 35. §.-a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv engedélyezéséhez benyújtott

kérelem kötelező tartalmi elemei:

35. § A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője - ha számára a hatóság előírja - a biztonságos üzemeltetésbizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5.mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káreseményelhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyestevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmemellékleteként a hatóság részére.

(1a)A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásáltalános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a küszöbérték alatti üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,

b) a súlyos káresemény elhárítási tervet készítő szakértő nevét, címét, aláírását, elérhetőségét, valamint

c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását.

(1b) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja:

a) a súlyos káresemény elhárítási tervet két példányban,

b) a súlyos káresemény elhárítási terv védendő adatot nem tartalmazó változatát két példányban vagynyilatkozatot arról, hogy a beküldött dokumentáció nem tartalmaz védendő adatot.

(1c) Ha a cégjegyzék tartalmazza az üzemeltető cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátottcímpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a hatóság az iratot acégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(1d)Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerintköteles működtetni.

-51-

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 5. melléklet Súlyos Káresemény Elhárítási Terv tartalmi formai

elemei:


1.1. A küszöbérték alatti üzem és környezetének bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.2., 1.3., 1.5. pontjában foglalt követelményekkel.

1.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása. Ezen belül:

1.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok

1.5. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása, amennyiben külső védelmi terv készítését a hatóság előírja

1.6. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

1.7. Az irányítási rendszer bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.1. pontjában foglalt követelményekkel.

1.8. A súlyos káresemény elhárítási tervnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.


A súlyos káresemény elhárítási terv formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.

(Megegyezik a Biztonsági jelentésnél leirtakkal)

-52-

Szöveges leíráson felül technológiai rajzon, folyamat ábrán(P & I-ok, technológia rajzok, műszerezési ábrák)

Veszélyes üzemi technológia bemutatása

-53-

(BE, BJ)

Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezettbalesetek lehetséges következményeit.

Ennek során az üzemeltető – valamennyi károsítóhatásra (mérgező anyagok légköri terjedése,túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan –bemutatja azokat a területeket, melyeket azüzemből kiinduló ilyen balesetek hatásaiérinthetnek.

A területek bemutatása térképen és fényképpel,vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírássaltörténik, melynek során figyelembe kell venni erendeletnek a védendő adatokra vonatkozóelőírásait is. Az üzemeltető, a veszélyesanyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekkövetkezményeinek értékelését bármilyen, anemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyosbalesetre, a szakma által általánosan elfogadottmódszerrel végezheti el.

(SKET)A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű

leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyosbalesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban,az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrelelvégezheti.

Terv hatósági vizsgálata

(Kritérium rendszer – veszély,- következmény elemzés)

-54-

1.7. A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés

elfogadhatóságának feltétele:

a) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes

anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre

vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,

b) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését

vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai

szabályzók rendelkezésre állnak,

c) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi

feltétele biztosított, és

d) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási

feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.

R. 7. Melléklet 1.7. BE és BJ -nél

is!

Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai I.

-55-

5.3.2. A hatóság a lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban a lehetséges súlyos

balesetek következményeinek mértékét veszi alapul, ahol elfogadható szintű veszélyeztetettséget

jelent,

a) ha a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos

hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) nem várható, és

b) ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem

érintenek.

5.3.3. Halálos hatást jelent:

a) tűzhatás tekintetében:

aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus,

ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag

koncentráció,

ac) 1%-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;

b) mérgezési hatás tekintetében:

ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi

szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,

bb) 1%-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;

c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám.

5.3.4. A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetést az 1.7. pontban

bemutatottak szerint kell értékelni.

Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai II.

-56-

Az R. 7. melléklete

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzéstartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettséget.

1.3. A hatóság felülvizsgálata a következő szempontokra terjed ki:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra,

b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő létesítmények meghatározása az üzemen belül,

c) a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől):

ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt,

cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása,

d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, és a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben

da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat,

db) a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása,

dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása,

e) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek,

f) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei értékelésével összefüggésben

fa) a súlyos baleset kialakulási feltételeinek meghatározása (beleértve a feltételezett időjárási tényezők, az anyagi állandók és egyéb kiindulási együtthatók),

fb) a veszélyes hatások terjedésének bemutatása és értelmezése,

fc) a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a súlyos baleseti hatásokkal szembeni érzékenységénekbemutatásához használt kiindulási mutatók, számítási módszerek, modellek helyes alkalmazása,

fd) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.


hatósági értékelése minősítése

-57-

Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat

Felülvizsgálat alapjai:

– az üzemben történt változások, melyek lehetnek:

technológiai változtatások (fejlesztések, korszerűsítések, kiváltások, új anyagok,

stb.);

személyi (vezetői és munkavállalói) feltételrendszer változásai (munkakörök

átszervezése, kiszervezések, leépítések, új feladatkörök stb.);

technikai eszközrendszer változásai (új eszközök, berendezések, selejtezések,

korszerűsítések);

– az üzem környezetének változásai (infrastruktúra, gazdálkodó szervezetek,

stb.)

– technológiai eltérések, üzemzavarok, rendkívüli események, balesetek

tapasztalatai;

– a belső (külső) védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai;

– a (biztonsági) irányítási rendszer külső és belső auditálásának tapasztalatai.

-58-

Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat

Felülvizsgálat szempontjai:

– a veszélyes ipari üzem állapota mennyire felel meg a BJ/BE-ben

bemutatott helyzetnek;

– a veszélyes ipari üzem biztonsági színvonalának mutatói reálisan

mutatják a valós helyzetet;

– a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség változásai: a

külső és belső változások befolyásolták-e a veszélyeztetés mutatóit;

– a BVT megfelelősége.

-59-

- Supervisori iparbiztonsági ellenőrzés (komplex és eseti)

Hatósági ellenőrzések típusai

Helyszíni szemlék típusai

- Helyszíni szemle üzemazonosítás céljából

- Helyszíni szemle a benyújtott biztonsági dokumentáció valóság tartalmának ellenőrzése

céljából

- Káreseti helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset,

üzemzavar körülményeinek kivizsgálása céljából

- Időszakos hatósági ellenőrzés

Hatósági ellenőrzések típusai

-Belső védelmi terv gyakorlat ellenőrzése és értékelése

-60-

Üzemeltetői kötelezettségek üzemzavarok, súlyos balesetek kapcsán

-61-

• A Kat. 37. § d) értelmében: Üzemeltető köteles a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követő lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adni a hatóság számára

– a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve

– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről.

– A Kat. 42. § értelmében: az üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot haladéktalanul tájékoztatni:

• a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeiről.

• a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplő veszélyes anyagokról,

• a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról,

• a megtett intézkedésekről.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset,

üzemzavar

-62-

Valami esemény történt

Üzemzavarnak

minősül?

nem

igen

nincs teendője az

üzemeltetőnek

az üzemeltető a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve

ügyeleti szolgálata útján tájékoztatja a hatóságot (Kat. 42. §)

adatlap megküldése a hatóság részére

24 órán belül (R. 30.§)

Kivizsgálásüzemzavar kivizsgálásának

lezárását követő 15 napon belül

az üzemeltető

tájékoztatja a hatóságot a

baleset körülményeiről

megfelel a mellékletben

szereplő

kritériumoknak)

R. 31. §

a baleset kivizsgálásának lezárását követő 15

napon belül az üzemeltető

részletes jelentést küld a baleset

körülményeiről

(tartalmi követelményeket a hatóság

határozza meg az Európai Bizottság előírásai

alapján)


üzemzavar

-63-

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos

üzemzavar: veszélyes anyagokkal foglalkozó

üzemben, küszöbérték alatti üzemben a

rendeltetésszerű működés során vagy a

technológiai folyamatokban bekövetkező olyan

nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást

igényel és az alábbi következmények egyikével

jár:a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,

b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,

c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag

kibocsátása,

d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes

tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes

anyag kikerülése legalább 1000 kg

mennyiségben,

e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a

felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben,

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben,

küszöbérték alatti üzemben

valami történt

Súlyos baleset

Veszélyes anyagokkal

kapcsolatos üzemzavar

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset:

olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal

kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem

működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy

azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget,

illetve a környezetet.


üzemzavar

-64-

Valami esemény történt

Üzemzavarnak

minősül?

nem

igen

nincs teendője az

üzemeltetőnek

az üzemeltető a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve

ügyeleti szolgálata útján tájékoztatja a hatóságot (Kat. 42. §)

adatlap megküldése a hatóság részére

24 órán belül (R. 30.§)

Kivizsgálásüzemzavar kivizsgálásának

lezárását követő 15 napon belül

az üzemeltető

tájékoztatja a hatóságot a

baleset körülményeiről

megfelel a mellékletben

szereplő

kritériumoknak)

R. 31. §

a baleset kivizsgálásának lezárását követő 15

napon belül az üzemeltető

részletes jelentést küld a baleset

körülményeiről

(tartalmi követelményeket a hatóság

határozza meg az Európai Bizottság előírásai

alapján)


üzemzavar

-65-


üzemzavar

-66-

• Az üzemeltetőt érintő feladatok üzemzavar esetén: R.30.§

– Az üzemeltető – a Kat. 42. §-a szerinti azonnali tájékoztatási kötelezettségén

túlmenően – az üzemzavarról, annak bekövetkezését vagy az arról való

tudomásszerzést követő 24 órán belül írásbeli adatszolgáltatást nyújt a

hatóság részére (12. melléklet szerint vagy honlapról adatlap).

– Az adatszolgáltatás a hatóság ügyeleti szolgálata útján elektronikusan (e-

mailben), vagy telefaxon teljesíthető.

– A hatóság az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás kézhezvételét követően a

veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben

bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról - annak egy

másolati példánya megküldésével - a veszélyeztetett település polgármesterét

tájékoztatja

– Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar

- műszaki, szervezeti és irányítási rendszerrel kapcsolatos - körülményeit

kivizsgálja és annak eredményéről a hatóságot a kivizsgálás lezárását követő

15 napon belül tájékoztatja.


üzemzavar

-67-

Az üzemeltetőt érintő feladatok súlyos baleset esetén: R.31.§

– Az esemény kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető

– a 30. §-ban meghatározott kötelezettségén túlmenően – részletes jelentést küld a hatóság részére, ha a

baleset a 11. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel.

– A jelentési kötelezettség független a hatóság területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való

részvételétől.

– Az üzemeltető a hatóság számára kiegészítő jelentést küld, ha új tény vagy körülmény jut tudomására

vagy ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a

védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó

ismeretek, a balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését

szükségessé teszik.

– A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy

a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a

következmények csökkentésére tett intézkedésekről - az üzemeltetőtől kapott jelentés egy másolati

példányának megküldésével - a veszélyeztetett település polgármesterét tájékoztatja.

– (6) A hatóság a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a

következmények mérséklésére tett intézkedésekről tájékoztatja az érintett személyeket.

– 31/A. § Ha valamely üzemeltető úgy ítéli meg, hogy a veszélyes anyagok vagy keverékek valamelyike

a besorolása ellenére nem hordozza magában a súlyos baleset veszélyét, annak egészségi, fizikai és

környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságainak értékeléséhez a 13. melléklet szerinti

információkat megküldi a hatóság részére.


üzemzavar

-68-

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő

jelentés küldésének feltételei (R. 11. melléklet):Az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet legalább az 1.

melléklet 1. és 2. táblázat 3. oszlopában közölt felső küszöbmennyiség

5%-nak megfelelő tömegű veszélyes anyag okozta.

2. Ha emberi életben és anyagiakban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

baleset kárt okozott, így:• a) egy vagy több ember halálát okozta;

• b) hat vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén belül

úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;

• c) egy vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül

úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult;

• d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül egy vagy több

lakóház lakhatatlanná vált;

• e) emberek kimenekítésére vagy két órát meghaladó elzárkóztatására volt

szükség;

• f) közműszolgáltatások (ivóvíz, elektromos áram, gáz, távbeszélő) két órát

meghaladó időtartamú szünetelése.


üzemzavar

-69-

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének

feltételei (R. 11. melléklet):3.1. A szárazföldi élőhelyek végleges vagy tartós károsodása:

• a) természetvédelmi oltalom alatt álló terület (különösen a védett természeti terület,

Natura 2000 terület);

• b) 0,5 ha vagy ennél nagyobb területű környezet- vagy természetvédelem

szempontjából fontos élőhelyek ökológiai folyosók, természeti területek; védett

természeti területek, Natura 2000 területek

• c) 10 ha vagy ennél nagyobb területű élőhelyek, beleértve a mezőgazdasági művelés

alatt álló területeket is.

3.2. A felszíni vizek végleges vagy tartós károsodása:

• a) 10 km-t meghaladó hosszúságú folyó, patak vagy csatorna;

• b) 1 ha vagy ennél nagyobb területű tó vagy víztározó.

3.3. Felszín alatti vizek számottevő károsodása: 1 ha vagy ennél nagyobb területen.

4. Ha a következő anyagi károk keletkeztek:

• a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkezett anyagi kár meghaladja

a

2 millió EUR-t;

• b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül bekövetkezett anyagi kár

meghaladja a 0,5 millió EUR-t.

5. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset államhatáron túli hatásokat okozott.


üzemzavar

-70-

• A hatóságot érintő jelentési rendszer: R.32.§– A hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről, illetve küszöbérték alatti

üzemekről, a 30 31.§-ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet. A

hatóság központi szerve a nyilvántartásban szereplő adatokról az Európai Bizottság

vonatkozó előírásainak figyelembevételével tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét.

– A hatóság központi szervének vezetője az olyan veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetekről és üzemzavarokról, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek megelőzése és következményeik csökkentése szempontjából műszakilag

különösen fontosak haladéktalanul, de legkésőbb a baleset időpontját követő egy éven

belül tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát

érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell

megküldeni.

– A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról az Európai

Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából először

2019. szeptember 30-ig majd azt követően négyévente a hatóság központi szerve nemzeti

jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Unió illetékes szervének.

– A hatóság központi szerve az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő

magyar részvétel szabályainak megfelelően a 31/A. § szerint az üzemeltető által

megküldött információkat, azok megalapozottsága esetén továbbítja az Európai Bizottság

részére.


üzemzavar

-71-

Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása I.

Káreseti helyszíni szemle célja:

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar, nem jelentés köteles

esemény kivizsgálása, az alábbi szempontok szerint:

- biztonságos üzemeltetés körülményeinek meglétének vizsgálata;

- az üzemeltető által a súlyos balesetek, üzemzavar, nem jelentés köteles

esemény következményeinek korlátozása érdekében (mind a veszélyes

üzem területén belül és kívül) tett intézkedések felmérése;

- üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar, nem

jelentés köteles esemény károsító hatásainak csökkentése érdekében megtett

(biztonsági dokumentációban foglaltak szerinti) intézkedései megfelelőségének vizsgálata.

Az esemény kivizsgálása miatt elrendelt helyszíni szemléről a közigazgatási hatósági

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:

Ket.) előírása szerinti jegyzőkönyv készül.


üzemzavar

-72-

Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása II.

A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani:

a) Az esemény helyszínét, a baleseti hatásokkal érintett hatásterületet minden esetben meg kell

tekinteni, ahol az esemény körülményeinek felderítésében segítséget nyújtó fényképeket kell

készíteni.

b) A kivizsgálás során az üzem belső védelmi tervében/súlyos káresemény elhárítási tervében leírtakat

össze kell vetni az esemény kezelésével kapcsolatosan végrehajtott intézkedésekkel (erők,

eszközök rendelkezésre állása; az érintett személyek, a beavatkozó állomány felkészültsége; az

egyes védekezési mozzanatok időszükségletei);

c) A szemle során jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esemény minősítéséhez szükséges minden

információt:

• A kialakult tűznek, vagy robbanásnak a veszélyes anyaggal kapcsolatos érintettségét;

• A kikerült veszélyes anyag mennyiségét és halmazállapotát;

• A kikerült veszélyes anyag tulajdonságát (pl.: mérgező, rákkeltő, oxidáló, tűz- vagy

környezetre veszélyes);

• Amennyiben veszélyes létesítményt (létesítmény egészét) le kellett állítani az esemény

kapcsán, akkor a létesítmény megnevezését, leállításának körülményeit;

• Az emberi életben és anyagiakban, illetve a természeti elemekben (talaj, víz) okozott kár

becsült mértékét.


üzemzavar

-73-

Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása III.


d) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az üzemeltető a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos esemény felszámolására vonatkozó

védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedéseket megtette /

elmulasztotta.

e) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esemény keletkezésének

időpontját és bejelentésének idejét, a bejelentő nevét, valamint a

bejelentést fogadó szerv megnevezését.


üzemzavar

-74-

Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása IV.


f) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az üzemeltetőnek, szemtanuknak, hatósági tanuknak, illetve a társhatóságok

képviselőinek nyilatkozatát az esemény bekövetkezésének okairól és körülményeiről, melynek során az

esemény értékeléséhez szükséges mértékben ismertetni kell :

• az eseményben érintett veszélyes létesítmény, üzemi technológia, vagy berendezés kialakítását,

működését, technológiai paramétereit (hőmérséklet, nyomás, stb.) és karbantartottságát;

• az esemény feltételezett kiindulási helyzetét és az esemény kialakulásának folyamatát, az esemény

kezelése során tett üzemeltetői intézkedéseket;

• az eseményt feltételezhetően előidéző okokat, az esemény kialakulását befolyásoló tényezőket, az

eseményben érintett veszélyes anyagok fizikai és kémiai jellemzőit;

• az esemény következményeinek és hatásainak (személyi sérülés/halál, anyagi kár,

környezetszennyezés, belső, vagy külső dominóhatás, stb.) részletes leírását;

• a normál üzemtől való eltérés, illetve esetlegesen az arra való visszaállás tényét, befolyásoló

körülményeit;

• az esemény üzemeltetői kivizsgálásának tervezett/becsült befejezését/lezárását;

• az üzemeltető további intézkedéseinek leírását az érintett berendezés(ek), létesítmény(ek)

vonatkozásában, illetve az érintett veszélyes anyag(ok) kezelésével kapcsolatosan (melyre a részletes

kivizsgálás eredménye befolyással bír);

• a beavatkozó állomány/létesítményi tűzoltóság káresemény elhárításával kapcsolatosan végzett

tevékenységét és annak tapasztalatait.


üzemzavar

-75-

A káreset helyszínén hozható hatósági döntés

Az esemény kivizsgálása közben tapasztalt súlyos hiányosságok esetében, a további

balesetveszély elhárítása érdekében a helyszínen tartózkodó kiadmányozásra jogosult

személy a Kat. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a veszélyes tevékenység

végzését azonnali hatállyal, fellebbezésre tekintet nélkül megtilthatja, a (3)

bekezdésben foglaltak szerint a veszélyes anyagokat elszállíttathatja, a veszélyes üzem

területére történő belépést megtilthatja, a helyiségeket lezárhatja.

Kat. 35. § (3) Az iparbiztonsági hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére:

a) a rendőrség közreműködésével - külön jogszabály szerint - a veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzem területére történő belépésének, illetve az ott-

tartózkodásának megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes

anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel

történő hitelesítését,

b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény

biztonsági őrzését,

c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó

létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök

ca) elszállítását,

cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését,

cc) veszélyeztető jellegük megszüntetését.

-76-

SEVESO irányelv és változásai

-77-

Seveso II. Irányelv módosítás okai

1. A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE).

2. Az irányelvnek a végrehajtásra vonatkozó részletesebb szabályozási igénye.

3. Továbbá az irányelv bizonyos részeinek bővítése, pontosítása.

– Fogalmak, hatály

– Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata

– Hatósági ellenőrzés

– Nyilvánosság tájékoztatása, részvétel

a döntéshozatalban

-78-

Seveso III. Irányelv (2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv)

• Első olvasati megállapodás 2012. március 27.

• Elfogadva 2012. július 4.

• Kihirdetve 2012. július 24. )

• (OJ L 197/1)

• Letölthető magyarul is: http://ipsc.jrc.ec.europa.eu/?id=503

• Jogerőre emelkedett 2012. augusztus 13.

• Hazai jogrendbe történő illesztés 2015. május 31.

• Végrehajtás 2015. június 1-től

-79-

Seveso III. Irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgáló jogszabályok:

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (hatályos: 2012. január 1.)

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (hatályos: 2012. január 1.)

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 476/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (hatályos: 2013. december 25.) (nehéz fűtőolaj, 2014. február 14.)

Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. törvény(kihirdetve: 2013. november 29., hatályos: 2015. június 1.)

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendeletet (kihirdetve: 2015. február 27., hatályos: 2015. június 1.)

-80-

Jogszabály változásai2015. évben

-81-

A Kat. törvény módosításai:Módosuló és új fogalmak:

3. § 23. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, irányít, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján meghatározó gazdasági vagy döntéshozatali befolyással rendelkezik aveszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény, küszöbérték alatti üzem műszaki üzemeltetése felett.

3. § 26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában.

-82-

3. § 31a. Veszélyes anyagok jelenléte: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben, valamint azoknak az anyagoknak a jelenléte, amelyekről reálisan feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, amikor a folyamatok – beleértve a tároló tevékenységet is – az üzemen belül bármely létesítményből kikerülnek az ellenőrzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott alsó küszöbérték negyedét.

-83-

3. § 27. Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő – föld alatti vagy föld feletti –technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő műszaki egység, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik, magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb –felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges.

3. § 28. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.

-84-

A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:

4. § (3) a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre,

b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására,

c) az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban – többek között fúrólyukakon át – történő kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására,

d) a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is,e) a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra.

A Kat. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki:

(3a) A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve.

-85-

Módosuló üzemeltetői kötelezettségek:

27. § (2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítását, végleges bezárását.”

27. § (3) c) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése; a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának, vagy felhasználási folyamatánakjelentős változása esetén.

27. § (3) d) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál) az üzem besorolásának megváltozása esetén.

-86-

Módosuló hatósági feladatok:

29. § Az iparbiztonsági hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata, illetve a hatósági ellenőrzésen tapasztaltakalapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. Az iparbiztonsági hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. Az iparbiztonsági hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.

36. § Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok megelőzése, kivizsgálása, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart.

-87-

Rendeleti módosítások:

• Új fogalmak bevezetése:

Keverék

Érintett nyilvánosság

• Nyilvánosság biztosítása érdekében a BJ/BE kivonatának szükséges tartalmi

elemeinek meghatározása.

• BJ/BE soron kívüli felülvizsgálati kötelezettség megállapítása veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetére.

• Dominóhatásban érintettek szélesebb körű vizsgálatára vonatkozó eljárási

szabályok megalkotása.

• Hatósági ellenőrzés rendszerének pontosítása

• Településrendezési tervezéssel kapcsolatos változások átvezetése.

• A veszélyes anyagokkal kapcsolatos „felmentésre” vonatkozó rendelkezések

megalkotása.

• Mellékletek aktualizálása.

• Hatálybalépés és dokumentáció módosítási kötelezettség megállapítása.

-88-

Jogalkalmazást segítő útmutatók, módszertani kiadványok:

• Ideiglenes tárolás (szállítókonténerek)

• Veszélyes anyagok naprakész nyilvántartó rendszere

• BIR elemei (nyomon követési dokumentumok, folyamatos tökéletesítés)

• Hatósági ellenőrzés:

• Ellenőrző vizsgálati program

• Éves ellenőrzési terv

• Dominóhatás:

• Rendelkezésre álló információk átadásának módja

• A nem sorolt területek, fejlesztések figyelembe vétele

• Belső védelmi terv (védekezéshez szükséges megfelelő eszközök)

• Nyilvánosság biztosítása:

• Engedélyezés során az érintett települések vonatkozásában

• Veszélyességi övezeten belüli fejlesztés kapcsán

• Honlapok

• Súlyos baleset esetén az érintett személyek tájékoztatása

• Mezőgazdasági tevékenységet végző üzemek körének meghatározása

• Külső és természeti okok meghatározása

• Felhasználható dokumentumok körének meghatározása

-89-

A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló

rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti

rendelkezések:

E rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2015. szeptember 1-ig a 7. §

és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le.

A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását megváltoztató

veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti

üzem üzemeltetője a biztonsági elemzés, vagy biztonsági jelentés

11. §, vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 38. § szerinti soron

kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvét 2015. szeptember 1-ig, majd a

veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági

elemzést, vagy biztonsági jelentést 2016. június 1-ig benyújtja. A

küszöbérték alatti üzemek esetében a hatóság dönt a súlyos

káresemény elhárítási terv 2015. december 31-ig történő

benyújtásáról.

-90-



rendelkezések:

A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását nem megváltoztató

veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a

hatóság előírja a biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági

jelentésnek az e rendelet előírásai szerinti módosítással érintett

részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági

elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek 2016. június 1-ig történő

benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes

szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés

benyújtására a 11. § szerinti felülvizsgálatkor kerül sor.

A már működő besorolását nem megváltoztató küszöbérték alatti üzem

üzemeltetője a SKET-et a soron következő, 38. § szerinti

felülvizsgálat során módosítja.

-91-



rendelkezések:

A már működő besorolását nem megváltoztató üzem üzemeltetőjének

nem kell átdolgoznia a biztonsági dokumentációját, ha az

üzemeltető a Módr. rendelkezéseinek megfelelő biztonsági elemzést,

biztonsági jelentést vagy súlyos káresemény elhárítási tervet

nyújtott be a hatósághoz a Módr. hatálybalépését megelőzően.

-92-

Folyamatábra:

-93-

Jogszabály változásai2016. évben

-94-

a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

módosításáról 2011. évi CXXVIII. törvény módosulása a az egyes belügyi

tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXVI. törvény szerint

• Hatályát veszti a Kat. 3. § 30. pont f) alpontja ennek megfelelően az olyan

esemény, mely csak önmagában a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény

leállításával jár, már nem minősül veszélyes anyagokkal kapcsolatos

üzemzavarnak.

• A Kat. 41. § d) pontjában a „háromévenként” szövegrész helyébe az

„ötévenként” szöveg lép. Így a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének a

súlyos káresemény elhárítási tervet három év helyett csak ötévente kell

felülvizsgálni a biztonsági jelentéssel és a biztonsági elemzéssel összhangban.

Aktualitások – Jogszabályváltozások – I.

-95-

219/2011. Korm. R. módosulása a 441/2016. Korm. R. szerint:

• 1. § (3) b alpontjában a „2. táblázatában” szövegrész helyébe az „1.

táblázatában”;

• 11. § (3) „Az ötévenkénti” szövegrész helyébe az „A biztonsági

jelentés vagy a biztonsági elemzés elfogadásától számított öt éven belül,

azt követően ötévente végrehajtandó”;

• 20. § (2) bekezdésében a „legalább háromévenként” szövegrész

helyébe az „a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés

elfogadásától számított három éven belül, azt követően

háromévenként”;

• 7. melléklet 6.1. pont b) alpontjában a „hatóság által” szövegrész

helyébe a „hatóság központi szerve által”

szöveg lép.;

Aktualitások – Jogszabályváltozások – II.

-96-

219/2011 Korm. R. módosulása a 477/2016. Korm. R. szerint:

Kiegészül a:• 47/A. § Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus

ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi

CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően

nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet

2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Hatályát veszti:

• 10. § (3) bekezdés a) pontjában a „két-két példányban”,

• 35. § (1b) bekezdés a) és b) pontjában a „két példányban”

szövegrész.

• 3. melléklet a 4. melléklet szerint módosul. (A BJ-t, BE-t írásban kell

elkészíteni és a hatóság részére elektronikus úton kell benyújtani.)

Aktualitások – Jogszabályváltozások – III.

-97-

Köszönöm a megtisztelő

figyelemét!

veszélyes üzemek üzemeltetőinek kötelezettségei · veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos...

Documents