virÁg ildikÓ a munkapiacon eladhatÓ kÉpzettsÉg a...

VIRÁG ILDIKÓ

A MUNKAPIACON ELADHATÓ KÉPZETTSÉGA CSALÁDI KÖLTSÉGVETÉS TÜKRÉBEN

73

Bevezetés

A tudás és a munkaerő termelésének és újratermelésének mikroszinten egyik leg-fontosabb színtere a háztartás. A kilencvenes évek elejének makrogazdasági folya-matai, különösen a GDP csökkenése, a gazdaság szerkezeti átalakulása, a nyíltmunkanélküliség megjelenése és növekedése jelentős eltéréseket okozott a háztar-tások költségvetésében is. A különböző típusú háztartások – összetételük, tagjaikgazdasági aktivitása, képzettsége, egészségi állapota, térbeli elhelyezkedésük, la-káshelyzetük, korábbi tartalékaik és számos egyéb tényező függvényében – eltérőmódon reagáltak ezekre a társadalmi és gazdasági kihívásokra.

Korábbi kutatásaink (Virág [1999]) eredményeiből kiindulva a jelen vizsgálatokis a fiatalok családi háztartási háttérnek a feltérképezése irányultak, keresve mind-azokat a tényezőket, amelyek jó esélyeket biztosítanak a fiatalok számára a mun-kaerőpiacon jól értékesíthető képzettség megszerzésére. Ezzel egyenértékű cél voltazoknak a helyzeteknek a feltárása is, amelyek akadályozzák a fiatalokat ebben, ésígy közvetve még a foglalkoztatás szintjének későbbi javulását is hátráltatják.

Vizsgálatunk összefüggést mutatott ki a háztartások jövedelmi viszonyai, a ház-tartások, illetve szűkebben a szülők munkaerő-piaci aktivitása, a háztartásoknaka társadalmi hierarchiában elfoglalt helye, a szülők iskolai végzettsége, a lakóhelytelepüléstípusa és a háztartásokban élő fiatalok tanulási esélyei, valamint a fiata-lok munkába állási viszonyai, illetve az ebben való sikertelensége között. Mindezalapvető hatással van a generációk közötti – tág értelemben vett – transzferre, amiazt a veszély rejti magában, hogy a hátrányos jövedelmi és vagyoni viszonyok, atudás- és munkapiacon elfoglalt kedvezőtlen helyzet több generáción keresztültovább öröklődnek. Az előnyös helyzetek is „öröklődnek”, így a folyamat fokozó-dó társadalmi polarizációhoz vezet.

A munka nem titkolt célja, hogy a hazai oktatáspolitika és a fiatalok munká-ba állását elősegítő foglalkoztatáspolitika számára oly módon adjon támpontot,hogy az illeszkedni tudjon az európai tendenciákhoz. Ebből a szempontból fon-tos szerepe volt annak a lehetőségnek, hogy 1997–2002 között részt vehettünk aTransferability, Flexibility and Mobility as Targets of the Vocational Education and Trainingcímű COST A11 tudományos kutatásban,1 amely az egyes európai országok kép-zési és szakképzési rendszereinek összehangolását tűzte ki célul az egységes eu-rópai munkaerőpiac előmozdítása érdekében. Az ebben való magyar részvételt aKözösen a jövő munkahelyeiért Alapítvány tette lehetővé A szakképzés f lexibilitása,transzferábilitása és mobilitása, mint a modernizáció feltétele projekt támogatása révén.2

1 A projekt zárójelentését lásd: Achtehagen [2002].2 Külön is meg kell említenem Fehérvári Anikó, Liskó Ilona, Mezei Gyula, Ránki Lantos Júlia, Szép Zsó-

fia, Tóth Éva és Zachár László nevét, akikkel a nemzetközi és a hazai projektben együttműködhettem.

74

A dolgozat első részében a háztartásokban élő, legfeljebb 25 éves fiatalok hely-zetét vizsgáljuk az iskoláztatás és a munkába állás szempontjából.

A környezetnek, amelyben eldől, hogy a benne nevelkedő fiatal életpályája so-rán milyen eséllyel felel meg azoknak a követelményeknek, amelyekkel a modernvilágban szembesül, társadalmi, családi, háztartási korlátok szabnak határokat, amelye-ket az egyénnek igen nehéz átlépnie.

E korlátok szempontjából döntő jelentősége van a szülők iskolai végzettségé-nek, az ezáltal elfoglalt társadalmi pozíciójának, az ennek következtében megsze-rezhető jövedelmi helyzetnek. Az utóbbi másfél évtizedben nagyon fontossá váltaz is, hogy a szülőknek egyáltalán van-e valamilyen pénzkereső tevékenységük. Amunkanélküliség vagy a különböző okok miatt bekövetkezett inaktivitás a legsú-lyosabb társadalmi problémává vált, aminek mértéke az ország különböző térsé-geiben más és más. E tényezők együttes hatása nagymértékben meghatározza agyermekek iskoláztatását, s vele együtt a jövőbeli pozíciójukat a munka világában.

Az iskoláztatási, oktatási folyamatból a következő mozzanatokra koncentrálunk. Aziskoláskor előtti (0–14 évesek közül a nem iskolások)3 és az általános iskolás gyer-mekek helyzetét a háztartás jövedelemi helyzete, a háztartás és a szülők aktivitá-sa, valamint foglalkozási kategóriája, a település típusa és a szülők iskolai végzett-sége szempontjából jellemezzük. A 14–19 éves korosztály esetében ezeken kívül azoktatás típusával is foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy a fentiek szerint jellemzettháztartásokból milyen eséllyel jutnak el a fiatalok a középfokú oktatásig, és haeljutnak, akkor milyen arányban tanulnak szakmunkásképző intézményekben,illetve érettségit adó középiskolában.

Ugyanezeket a szempontokat vesszük sorra a háztartásban élő 20–25 éves kor-osztályok esetében is a tanuláshoz, illetve a felsőfokú oktatáshoz való hozzájutás kap-csán. A két utóbbi korcsoport esetében a munkába állást is vizsgáljuk. A háztartásés a szülők fentiekkel azonos kategorizálása szerint az oktatási intézményben nemtanuló 15–19 éves, illetve 20–25 fiataloknak a munkához való viszonyát – dolgoz-nak-e avagy sem – elemezzük.

A rendszerváltás óta az oktatás terén végbement változások impozánsak, leg-alábbis ami a részvételt illeti. Az Education at a Glance című kiadvány adatai szerinta magyar fiatalok részvétele az oktatásban a 15–19 évesek korcsportjában az OECDátlaga felett, a 20–24 évesek korcsoportjában csak kicsivel az átlag alatt volt 2001-ben. Így Magyarország maga mögött tudhatja például az Egyesült Királyságot ésAusztriát (OECD [2003]).

Az ugyanitt található adatok szerint a nem tanuló munkanélküli fiatalok kor-csoportjukhoz viszonyított aránya is kicsit jobb, mint az OECD-átlag, miközbenpéldául Lengyelország és Szlovákia a sereghajtók között található. Olaszország ésBelgium is kedvezőtlenebb helyzetben van Magyarországnál.

3 A csoport tulajdonképpen azokat a gyermekeket tartalmazza, akik még nem járnak iskolába. Mivela gyermekek iskolába íratása 6, 7 ritkább esetben 8 éves korban történik, és néhány gyermek későbbsem jár iskolába, mivel például magántanuló, a csoportképzés így volt célszerű.

75

A vizsgált négy évben kedvező jelenség, hogy az oktatásban való részvétel folya-matosan nőtt, és ezzel párhuzamosan csökkent a nem dolgozó és nem is tanulófiatalok aránya. Kevésbé kedvező, hogy alig változott a munkában lévők aránya, amiaz jelenti, hogy a fiatalok problémái továbbra is az oktatási rendszerben, nem pedig amunkaerőpiacon oldódnak meg.

Az átlagok mögött azonban nagyok a szóródások, ezek bemutatása tanulmá-nyunk fő célja. Úgy tűnik, hogy a vizsgált négy évben a már korábbi időszakbankialakult különbségek lényegesen nem változtak. Az alacsony jövedelmű háztatá-sokban élő fiatalok változatlanul kisebb eséllyel vettek részt különösen a magasabbpresztízsű oktatásban, mint a magasabb jövedelmű háztarásokban élők, és ugyaneza helyzet a vizsgálat többi szempontja szerint is. Vagyis a vizsgált négy évben mobili-tásról ezen a téren nem nagyon beszélhetünk.

Felhasználva a KSH háztartási költségvetési felvételének a háztartásokban elő-forduló tartós betegségre vonatkozó kérdéseit, valamint az általunk összeállítottkiegészítő kérdőívre adott válaszokat is, megvizsgáltuk, hogy a kialakított háztar-tástípusokban hogyan alakult a fiatalok iskoláztatását befolyásoló anyagi helyzet.

Úgy találtuk, hogy a háztartásban előforduló tartósabb egészségi problémák aháztartások jelentős részében csökkentik a jövedelmeket, és ezen keresztül befo-lyásolják a fiatalok tanulását, illetve a későbbi munkába állását. A háztartásokszámottevő részében a gyermeknevelés költségei olyan terhet jelentenek, ami alap-vetően befolyásolja a továbbtanulás lehetőségeit. A vizsgált időszakban az átlago-san javuló iskoláztatási esélyek ellenére voltak olyan csoportok, amelyek ebbőlkimaradtak, sőt esélyeik romlottak, vagyis az oktatáshoz való hozzájutásban a polari-záció bizonyos mértékű fokozódása következett be.

*A kutatás tágabb értelemben az intergenerációs mobilitás témakörének irodalmá-hoz kapcsolódik. Szűkebben azokra a kutatásokra támaszkodik, amelyek azzalfoglakoznak, hogy a családi háttér hogyan határozza meg az iskolai végzettséget,a különböző iskolatípusok közötti választást, a továbbtanulást és mindezekenkeresztül a munkaerőpiacon való sikeres szerepelést. Módszertani szempontbólpedig azok közé a nagyméretű lakossági felmérésekre alapozott Tárki-, KSH-,BKÁE- (ma: Corvinus Egyetem) kutatásokhoz sorolható, amelyeket különbözőadatfelvételeken végeztek az oktatási egyenlőtlenségek elemzésével kapcsolatban.

Az intergenerációs mobilitással kapcsolatos irodalom jelentős része – az úgy-nevezett testvér-, ikertestvér- és egyéb rokonsági (siblings, twins, kin) adatokon vég-zett vizsgálatokkal – különböző erősségű összefüggéseket mutat ki az oktatás,a családi háttér és részben a genetikus képességek, a család által meghatározottkörnyezet és a között, hogy a szülők generációjának relatív társadalmi-gazda-sági helyzete hogyan viszonyul a gyermekek relatív társadalmi-gazdasági hely-zetéhez. A téma összefoglaló elemzését lásd Carnoy [1995], lásd továbbá Behman–Pollak–Taubman [1995], Behman–Taubman [1989], Behman–Hrubec–Wales–Taub-man [1995], Solon [1992].

76

A kutatások jentős csoportja a szülők és gyermekek keresete közötti összefüg-gést becsüli, és ezzel méri az intergenerációs mobilitást (Chamberlain–Griliches[1975], Behman–Taubman [1985], Gavia [1998], Bratberg–Nilsen–Vaage [2003]).

Mihaylova [2004] közép- és kelet-európai rendszerváltó országok oktatási rend-szereinek gyors strukturális változásait érintő irodalmat foglalta össze. Az idézettszerzők többnyire egyetértenek azzal, hogy a korábbi intergenerációs társadalmistátus fennmaradt, és a változások növelték az oktatási egyenlőtlenségeket. Hanley–McKeever [1997] rámutattak, hogy az oktatás szempontjából az örökölt kulturá-lis tőkének nagyobb szerepe van, mint a társadalmi kapcsolati tőkének, s emiatt arégi és az új egyenlőtlenségek egyszerre vannak jelen.

A Magyarországra vonatkozó elemzések közül a nemzedékek közötti társadal-mi mobilitás és a szülői oktatási háttér egyes kérdéseit tárgyalja Bukodi [1995],[2000], [2003]. Az iskolaválasztással kapcsolatos mobilitás elemzését találjuk An-dor–Liskó [2000] és Róbert [2001] tanulmányában. A hátrányos helyzetű fiatalokszakképzésével kapcsolatban Liskó [1995], [1997], a családi viszonyaival kapcsolat-ban Tóth [1997] munkáira támaszkodhatunk. A szakmunkásképzés kérdéseit és afiatal szakmunkások elhelyezkedési esélyeit vizsgálta számos munkájában Liskó[2001a], [2001b], [2003].

A nagyméretű adatfelvételek között az egyik legfrissebb munka, a Család válto-zóban, 2001 című tanulmány (KSH [2002]), amely árnyalt képet ad az általunk isvizsgált témáról. A felmérés a Munkaerő-felvételhez kapcsolt kiegészítő kérdőívenalapult, amely a KSH legnagyobb méretű rendszeres felvétele. E kutatás eredmé-nyei is megerősítik azt a megállapítást, amely szerint az intergenerációs átöröklés-ben különösen döntő tényező a háztartások/családok vagyoni és kulturális tőké-je. A társadalmi és gazdasági viszonyokból eredő egyenlőtlenségek már az iskolánbelül, sőt, még annál is korábban megjelennek. Bár a kutatás igen részletes – amienknél sokkal részletesebb – információt ad számos kérdésben, a kutatásunk-tól sok szempontból eltérő megvilágításban tárgyalja a problémákat. Hasonlókép-pen sok érintkezési pontja van kutatásunknak azokkal kérdésekkel, amelyeket aközelmúltban publikált Társadalmi helyzetkép, 2003 című KSH-kiadvány is érint azoktatással kapcsolatos fejezetében (KSH [2004]).

*A Molnár György4 által vezetett Háztartások a tudás- és munkapiacon című NKFPkutatási téma keretében vizsgálatainkat a KSH háztartási költségvetési felvételei-nek (HKF) adatállományára alapoztuk, valamint arra a rotációspanel-adatbázisra,amelyet a munkacsoport a korábbi kutatásai során előállított, a jelen kutatás so-rán pedig az 1998–2000, illetve 1999–2001 közötti időszakra vonatkozó panellel

4 Itt szeretném kifejezni köszönetemet Molnár Györgynek, aki a kutatás minden fázisában értékestanácsokkal látott el. A kutatás kereteinek kialakításában, a megvalósítás lehetőségeinek átgondolá-sában, valamint az adatbázis rendezésében és a számítási munkák elvégzésében segítsége nélkülözhe-tetlen volt.

77

kiegészített.5 Ez módot adott korábbi vizsgálataink pillanatkép jellegének bizonyosmértékű dinamizálására.

Jelenleg 1993-tól 2001-ig állnak rendelkezésünkre a háztartási költségvetési fel-vételek adatai. Tanulmányunkban az 1998–2001 közötti négy felvételt és az 1999–2001-re vonatkozó panelt használtuk fel, mivel az ebben a panelben szereplő ház-tarások körében lehetőségünk volt egy kiegészítő kérdőív keretében a fiatalok is-koláztatását befolyásoló tényezőkre részletesebben is rákérdezni. Korábbi mun-kánkban az 1996–1998-as évekre vonatkozóan készítettünk el hasonló vizsgálatot,amelynek tanulságai alapján és az adatfelvételek bizonyos mértékű módosulásamiatt most kissé változtattunk a fiatalok osztályba sorolásán, ezért a 1998-ra vo-natkozó számításokat megismételtük.

A jobb olvashatóság érdekében a tanulmány fő szövegében kis méretű, könnyenáttekinthető táblázatokat közlünk. A teljes mintán alapuló számítások részleteseredményeit a tanulmány végén található Melléklet táblázataiban dokumentáljuk.

5 A felhasznált adatok részletesebb leírása Az adatállomány és a rotációs panel címmel jelen kötet Füg-gelékében található.

78

1. Az oktatás és a munkaerő-piaci részvételháztartási háttere és mutatói

Az oktatási rendszerben a kötelező oktatáson túli részvételt és annak hosszát, il-letve a korrekció lehetőségét tartjuk lényegesnek. Az első fontos választópontot aközépfokú oktatásba való belépés jelenti, bár már az ezt megelőző iskolaválasztásis jelentősen differenciál. Valójában tehát már ekkorra számos szempontból meg-határozottá válik a fiatal sorsa. Az első tényező az, hogy milyen háztartásba szü-letett bele, hogy ott kik hogyan nevelték, hogy befejezte-e általános iskolai tanul-mányait, hogy időben fejezte-e be, és milyen eredménnyel.

Igaz ugyan, hogy a felsőfokú oktatás egyre szélesebb rétegek számára válik kö-vetelménnyé, azonban ehhez is a középfokú oktatáson keresztül vezet az út. A szak-munkásképzőkből még ma is kivételesnek számító esetekben lehet felsőfokú dip-lomához jutni, és a szakközépiskolai érettségi is sokkal korlátozottabb lehetősé-get nyújt a továbbtanuláshoz, mint a gimnáziumi. Emellett a középfokú oktatástípusának megválasztása nagyon fontos az életmódbeli meghatározottság szem-pontjából is, ami az egyén pályáján túlmenően a következő generációkét is jelen-tősen befolyásolja. Az első mutatónk ennek alapján az érettségit adó középiskolá-ban tanulóknak a szakiskolában, szakmunkásképzőben tanulókhoz viszonyítottaránya a nappali tagozatra járó 15–19 éves fiatalok körében.

Az oktatási intézményben nem tanuló 15–25 évesek helyzetének elemzése több-féle információt nyújt magáról az oktatásról is. Részben a tanulás korai vagy ko-rábbi abbahagyásának okaira, részben pedig az elvégzett oktatási szint, a megszer-zett szakma vagy képesítés használhatóságára lehet belőle következtetni. A 15–19évesek csoportjában ez nyilvánvalóan sok szempontból mást jelent, mint a 20–25évesek esetében. Ám amíg a nem tanuló és nem is dolgozó 15–19 évesek problémái-ra elsősorban az oktatási rendszeren belül kellene megoldást találni, addig a 20–25 évesfiatalok esetében a munkaerő-piaci megoldásoknak kell erőteljesebb szerepet szánni.

Mutatóink második csoportja a semmilyen formában nem tanuló és nem is dol-gozó 15–19 évesek, valamint a 20–25 évesek korcsoporton belüli arányára vonatko-zik. Kiegészítésként bemutatjuk a dolgozó, illetve estin, levelezőn vagy egyéb formá-ban tanuló, 15–19 évesek, valamint a 20–25 évesek korcsoporton belüli arányát.

A dolgozatban e mutatókkal jellemezzük a háztartásokat:6– az ekvivalens jövedelmi decilisek szerint,– a háztartás, a háztartásfő és a szülők aktivitása szerint,– a háztartásfő jövedelemszerző tevékenysége szerint,– a szülők iskolai végzettsége szerint,– a lakóhely település típusa szerint.

6 A kiegészítő kérdőív kérdéseinek alapján végzett vizsgálatokban, mivel az elemszám néha kicsi, csakrészben használjuk e kategorizálást.

79

A számításokat a rendelkezésünkre álló négy utolsó év teljes háztartási költség-vetési mintájára és az 1999–2001 közötti panelre végeztük el. Ezen időszak folya-mán a teljes mintában szereplő létszám a négy év során 24 280-ról 22 983 főre, apanelben a három év során 4421-ről 4285 főre változott.

A panel tehát jóval kisebb méretű, aminek következtében az adatok a fenti bon-tásban néha nehezen értelmezhetők, illetve torzítanak. Ezért jobbnak láttuk, ha azelemzést a teljes mintán mutatjuk be, és csak bizonyos esetekben hasonlítjuk össze akétféle mintán kapott eredményeket. A panel előnye, hogy mind a három évben ugyan-azok a háztartások, de nem feltétlenül ugyanazok a személyek szerepelnek benne,7míg a teljes mintában minden évben kicserélik a minta egyharmad részét úgy, hogya legrégebben bent lévő háztartások helyett újakat vesznek be. Természetesen a pa-nel esetében a fenti méretproblémáktól eltekintve a tendenciák „simábban” mutat-koznak meg, ezért célszerű volt a számításokat a panel esetére is elvégezni, de a leg-fontosabb ok az volt, hogy a kiegészítő kérdőív csupán a panelre vonatkozott, így adolgozat egészének megalapozásához szükségünk volt a számításokra.

A fiatalok helyzete jövedelmi decilisek szerint8

A kisgyermekek (0–14 évesek) relatíve szegény háztartásokban élnek: 77 százalé-kuk átlag alatti jövedelemből (az alsó hat decilisben) élő háztatásban él, és csak 23százaléknak van átlag feletti jövedelemből élő családja. Az általános iskolások ese-tében nagyon hasonló, de talán egy árnyalattal kedvezőbb képet kapunk: átlag alat-ti jövedelemből az általános iskolások 70–71 százaléka él, és itt is csak 29–30 szá-zaléknak van átlag feletti jövedelemből élő családja. (Az 1. táblázat a 15 év alattigyermekek népességen belüli arányát mutatja be az alsó két és a felső két jövedel-mi decilisben. A teljes népesség megoszlását valamennyi jövedelmi decilisre a Mel-léklet M1. táblázata tartalmazza.)

1. táblázat: A nem tanuló 0—14 éves gyermekek népességen belüli arányaa két legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi decilisben, százalék

Teljes minta Panel

Év 1. 2. 9. 10. 1. 2. 9. 10.

decilis decilis

1998 14,6 12,9 4,5 3,7 8,1 — — — — —1999 16,5 11,6 3,9 3,5 7,7 15,0 13,1 1,7 2,1 7,72000 16,1 11,6 3,5 3,7 7,6 17,3 11,7 4,4 1,6 7,52001 16,9 10,1 4,8 5,1 7,8 14,2 10,7 8,4 2,6 6,4

összes összes

7 A személyek például születés, halálozás, felnőtt gyermekek külön költözése és egyéb mozgásokkövetkeztében változhatnak.

8 A háztartások közötti méretkülönbség korrekciója érdekében az egy főre jutó jövedelem helyett atanulmány során mindvégig úgynevezett ekvivalens jövedelmet alkalmazunk. Ennek előállításakor aháztartás összjövedelmét nem a létszámmal, hanem a létszám 0,73-adik hatványával osztjuk. A min-tában szereplő személyeket is az ekvivalens jövedelem alapján soroljuk jövedelmi decilisekbe. Lásd errőlrészletesebben kötetünk másik tanulmányának 1. fejezetét.

80

A 15–19 éves korosztály elemzése kicsit összetettebb feladat. E korosztály többségeis az átlagosnál szegényebb háztartásokban él, ami a szakmunkás, szakiskolai tanulókraés a nem tanuló, nem dolgozó fiatalokra fokozottan érvényes. A 15–19 évesek közüla tanulók 63-64 százaléka él az átlagosnál rosszabb jövedelmű háztartásokban, a nemtanuló, nem dolgozó fiataloknak azonban már mintegy 80 százaléka (lásd az M1.táblázatot a Mellékletben). A nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok korcsoportonbelüli magas arányát mutatja az 2. táblázat blokkja a legalacsonyabb két decilisben.

2. táblázat: A nem tanuló, nem dolgozó* és a tanuló 15—19 éves fiatalok korcsoporton belüliaránya a két legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi decilisben, százalék

Teljes minta

Év 1. 2. 9. 10. Panel**

decilis

A nem tanuló, nem dolgozó 15—19 évesek 1998 28,3 17,3 4,6 5,1 10,7 —1999 30,9 15,9 4,7 2,4 10,0 8,72000 18,3 13,1 5,1 0,6 6,8 6,12001 17,1 8,7 2,8 4,0 5,5 4,9A tanuló 15—19 évesek 1998 64,7, 75,5 84,3 83,1 79,9 —1999 62,0 75,6 87,6 87,0 80,3 80,42000 76,4 85,6 89,4 90,4 87,9 89,42001 73,4 81,2 88,5 94,5 84,1 90,0

*Itt és a továbbiakban is mindvégig a dolgozók csoportjába soroljuk a szülési szabad-ságon, gyesen, gyeden, gyeten lévőket és az estin, vagy levelezőn tanulókat is. Ennekmegfelelően értelmezendő a nem tanulók és nem is dolgozók csoportja. Ha röviden ta-nulót említünk, akkor a nappali tagozaton tanulókat értjük alatta.**A panel esetében a kicsi esetszám miatt a deciliseken belüli bontást nem közöljük.

A szakmunkás, szakiskolai tanulók és a gimnáziumi, szakközépiskolai tanulókközött is jelentős különbség van. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók ese-tében csak 54–59 százalék él az átlagos jövedelem alatt, viszont a szakmunkás ta-nulóknak már 78–83 százaléka, mégpedig úgy, hogy a négy év során az előbbiekhelyzete javult, az utóbbiaké viszont romlott (lásd az M1. táblázatot).

Az oktatásban való részvétel aránya a 15–19 éves korcsoport százalékában a négy évsorán 79,9 százalékról 84,1 százalékra, ugyanez a panelban három év során 80,4-ről, 90,0 százalékra nőtt (2. táblázat).

Igaz, hogy az alacsonyabb decilisektől a magasabbak felé haladva folyamatos ajavulás, de az oktatásban való részvétel aránya már a harmadik decilistől kezdvemeglehetősen kiegyenlített, komolyabb hátrány csak az alsó két decilisben mutat-ható ki (1. táblázat alsó blokkja). Nem ez a helyzet a középiskola megválasztásávalkapcsolatban. A középfokon tanulók az érettségit adó középiskola felé töreksznek.A négy év során a középiskolába járó 15–19 évesek körében a szakmunkásképző-be, szakiskolába járók aránya 28-ról 22 százalékra csökkent. A gimnáziumot és

összes

81

szakközépiskolát választók aránya a jövedelemi decilisek növekedésével egyre in-kább nő. Míg a legalacsonyabb decilisben az összes tanulóknak alig több mint afele tanul érettségit adó középiskolában, a legfelső két decilisben ez az arány az átlag6–12-szeresét is eléri (3. táblázat).

3. táblázat: Az érettségit adó középiskolába járók aránya a szakiskolába és szakmunkásképzőbejárókhoz viszonyítva a 15—19 éves korcsoportban, jövedelmi decilisek szerint

Teljes minta Panel

Év 1. 2. 9. 10. 1. 2. 9. 10.

decilis decilis

1998 1,3 1,7 7,0 6,0 2,5 — — — —1999 1,6 2,2 5,9 4,2 2,9 1,5 1,7 5,1 0,8 2,32000 1,7 2,8 8,1 8,2 3,9 1,6 1,6 13,4 1,5 2,72001 1,0 1,9 8,9 12,0 3,5 1,4 1,7 1,8 19,6 2,1

A nem tanuló 15–19 évesek munkaerő-piaci szereplése sokkal rosszabb az alsó decilisek-ben, mint a felső decilisekben, bár a vizsgált négyéves időszakban kedvező folyama-tok mentek végbe. A legalsó decilisben a nem tanulók között az időszak elején mégnégyszer, a végén már csak két és félszer annyian nem dolgoztak, mint ahányan dol-goztak (M1. táblázat). A felső decilisekben fordított a helyzet, ott már az időszak ele-jén is egy nem dolgozóra két dolgozó jutott, és ez az időszak végére még tovább ja-vult. A magasabb decilisekben, ha a fiatal nem tanul, akkor legalább dolgozik.

A 20–25 éves korosztály esetében is növekedtek az oktatásban való részvételiarányok. A négy év során a tanuló fiatalok arányának a háztartás jövedelmi pozíciójátólvaló függetlenedése figyelhető meg. Az időszak elején az alsó két decilisben még fele-annyian tanultak, mint a felső két decilisben, az időszak a végén már alig van kü-lönbség.9 A jövedelemkülönbség a nem tanulók munkaerő-piaci szereplésébenokoz drámai különbségeket, amint ezt a 4. táblázat mutatja. A munkaügyi statisz-tikákból jól ismert, hogy a fiatalok munkanélküliségi mutatói jóval meghaladjákaz átlagos munkanélküliségi rátákat, de hogy ez a jövedelem szerint ennyire diffe-renciált, talán meglepő.

A vizsgált négy év során csökkent ugyan a nem tanuló, nem dolgozók korcso-portjukon belüli aránya, de ez körülbelül fele-fele arányban köszönhető az okta-tásban és a munkaerőpiacon való nagyobb részvételnek.

Összefoglalva: Az oktatásban való részvétel és a munkaerőpiacon való szereplésjövedelmi korlátait tekintve arra a következtetésre juthatunk, hogy az esélykülönb-ségek csökkentése csak azáltal és csak olyan mértékben lehetséges, ahogyan a szüle-téstől kezdve csökkentjük a fiatalok anyagi helyzetének polarizációját. Különösen fontos

összes összes

9 Hangsúlyoznunk kell, hogy itt is, mint a 15–19 éves korcsoport esetében, tanulókon a nappalitagozaton tanulókat értjük. Aki estin vagy levelezőn tanul, az a dolgozók megfelelő korcsoportjábanszerepel, illetve, ha valamilyen egyéb formában, például szaktanfolyamon, munkaerő-piaci képzésben,de nem munka mellett tanul, az itt nincs számításba véve (ez utóbbi körbe tartozó fiatalok arányaelenyésző).

82

ez amiatt is, mert az oktatás-képzés időtartama hosszabbodik, a jobb elhelyezke-dést lehetővé tevő képzés családi költségei nőnek, és nem biztos, hogy ezt az ala-csonyabb jövedelmi decilisekben élő fiatalok akárcsak a jelenlegi arányban is ké-pesek lesznek vállalni.

A fiatalok helyzete a háztartás és a szülők aktivitása szerintA fiatalokat talán még az anyagi hátrányoknál is rosszabbul érinti, ha olyan ház-tartásban élnek, ahol nincs egyetlen kereső sem.10 Az iskoláskor alattiak és az általá-nos iskolások 15-16 százaléka él inaktív háztartásban. A 15–19 évesek között a szak-munkás és szakiskolai tanulóknak körülbelül ugyanennyi, de a gimnáziumi ésszakközépiskolai tanulók esetében már csak 11-12 százaléka él inaktív háztartás-ban. A nem dogozó 15–19 évesek 27 százalékának a háztartásában azonban nincsegyetlen aktív kereső sem. A dolgozó 15–19 éves értelemszerűen nem lehet inak-tív háztartásban, hiszen akkor a háztatás nem lenne inaktív. A 20–25 évesek kö-zött a tanulók – főiskolai, egyetemi hallgatók meglepően magas – 21 százalékosarányban élnek inaktív háztartásokban, főleg nyugdíjas háztartásfővel. Az viszontnagyon elgondolkoztató, hogy a korosztályon belül a nem tanuló és nem dolgo-zó fiatal felnőttek 22 százalékának a háztartásában senki sem aktív.

Az aktív és inaktív háztatásokban a fiatalok helyzetét kissé részletesebb bontásban is meg-vizsgáltuk (lásd a Melléket M2. táblázatát). Az aktív háztartásokat az aktív, a nyugdíjasés egyéb háztartásfő, az inaktív háztartásokat a nyugdíjas és egyéb háztartásfő szerintcsoportosítjuk. Az aktív háztartás egyéb háztartásfővel kategória 1998-ban 82 száza-lékban munkanélküli és 3,5 százalékban gyesen, gyeden, gyeten lévő háztartásfőt, azinaktív háztartás egyéb háztartásfővel pedig 71 százalékban munkanélküli, 11 száza-lékban gyesen, gyeden és gyeten lévő háztartásfőt jelentett, míg a fennmaradó részkülönféle egyéb inaktivitási kategóriába tartozó háztartásfő között oszlik meg.

A nem tanuló 0–14 éves iskoláskor alatti gyermekek és az általános iskolásokszembetűnő többsége él az egyéb háztartásfővel rendelkező háztartásokban, kü-

összes összes

10 Ezeket a háztartásokat a továbbiakban inaktív háztartásoknak nevezzük. Aktív a háztartás, havan benne aktív kereső, függetlenül a háztartásfő aktivitásától. A háztartásfő meghatározásakor a KSHCsaládi költségvetés adattáraiban alkalmazott definíciót követjük.

4. táblázat: A nem tanuló és nem dolgozó 20—25 éves fiatalok aránya a korcsoport százalékábana két legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi decilisben

Teljes minta Panel

1. 2. 9. 10. 1. 2. 9. 10.

Év decilis decilis

1998 56,1 48,1 14,6 7,4 27,0 — — — — —1999 66,9 38,0 7,5 6,8 21,8 60,6 35,0 5,3 12,8 20,72000 59,9 34,3 4,2 4,0 18,4 63,2 36,2 1,8 8,8 20,62001 54,8 31,7 9,6 6,7 20,0 26,2 40,4 10,0 19,1 18,1

83

lönösen sokan az inaktív háztartásokban, ami az átlagos aránynak két-két és fél-szeresét jelenti. A nyugdíjas háztartásokban a kisgyermekek és általános iskolásokaránya értelemszerűen nagyon alacsony. A vizsgált négy év során, miközben összes-ségében csökkent a kisgyermekek és általános iskolások aránya, az egyéb háztar-tásfővel rendelkező háztartásokban mérsékelten nőtt.

A 5. táblázat szerint a 15–19 évesek oktatásban való részvételi aránya nem, a középis-kola megválasztása viszont nagy eltéréseket mutat a háztartás, illetve a háztartásfővizsgált aktivitási típusa szerint.

5. táblázat: Az érettségit adó középiskolába járók aránya a szakiskolába és szakmunkásképzőbejárókhoz viszonyítva a 15—19 éves korcsoportban a háztartás és a háztartásfő aktivitása szerint,

teljes minta

Aktív háztartás Inaktív háztartás

Év aktív nyugdíjas egyéb nyugdíjas egyéb Összes

háztartásfő

1998 3,1 1,2 1,4 2,8 1,0 2,51999 3,4 1,6 1,1 2,2 1,9 2,92000 4,7 3,5 1,5 2,3 1,2 3,92001 4,1 4,2 2,2 2,5 0,7 3,5

Az aktív háztartásfővel rendelkező aktív háztartásokban jó, és a négy év során egyrejavuló eséllyel, az egyéb, főképpen munkanélküli háztartásfőjű háztartásokban kisés egyre romló eséllyel tanulnak a fiatalok érettségit adó középiskolában. A nyug-díjas háztartásfővel rendelkező háztartások esetszáma nem teszi lehetővé megbíz-ható következtetések levonását.

A nagy különbségek a nem tanuló fiatalok körében jelentkeznek. Csak az inak-tív háztatásokban magas egyértelműen a nem tanuló és nem dolgozók aránya, azátlaghoz képest két-háromszoros, az aktív háztartásfőjű háztartásokhoz képestnégyszeres. A fiatalok helyzete különösen hátrányos, ha a háztartásfő státusa egyéb(többnyire munkanélküli), akár van a háztatásban aktív kereső, akár nincs (lásd a6. táblázat felső blokkját).

84

6. táblázat: A nem tanuló és nem dolgozó, valamint a dolgozó 15—19 éves fiatalok arányaa korcsoport százalékában a háztartás és a háztartásfő aktivitása szerint, teljes minta


aktív nyugdíjas egyéb nyugdíjas egyéb

A nem tanuló, nem dolgozó 15—19 éves fiatalok aránya1998 8,5 8,9 12,8 20,2 22,7 10,71999 6,8 8,0 13,7 27,2 29,2 10,02000 4,8 7,7 5,1 17,7 22,4 6,82001 3,9 10,3 7,2 6,1 21,4 5,5

A dolgozó 15—19 éves fiatalok aránya1998 9,3 16,6 20,2 0,4 3,4 9,41999 8,8 21,7 26,7 2,6 1,6 9,82000 8,2 22,8 14,1 1,0 2,3 9,22001 6,2 16,5 13,0 6,1 2,3 7,0

Az inaktív háztartásokban élő, dolgozó kategóriába sorolt 15–19 évesek (6. táblá-zat, alsó blokk) valójában gyermeküket gondozzák, vagy estin, levelezőn tanulnak(lásd a 2. táblázathoz fűzött jegyzetet). Az aktív, egyéb és nyugdíjas háztartásfővelrendelkező háztartásokban a fiatalok nagy arányban dolgoznak, illetve gyesen,gyeden, gyeten vagy szülési szabadságon vannak. A 20–25 évesek csoportjában anappali oktatásban résztvevők aránya 18,6 százalékról 22,8 százalékra nőtt (lásd az M1.táblázatot). A felsőfokú oktatásban résztvevők számának bővülése az itt vizsgáltmindegyik háztartástípust érinti, de a fiatalok az átlagos részvételi aránynál kisebbhányadban tanulnak az egyéb háztartásfővel rendelkező inaktív háztartásokban,viszont a lemaradás kisebb, mint a középfokú oktatásában való részvétel esetében.A nagy különbségek ebben a korcsoportban is a munkaerő-piaci részvételben mutat-koznak meg, amint ezt a 7. táblázat mutatja.

7. táblázat: A nem tanuló és nem dolgozó, valamint a dolgozó 20—25 éves fiatalok arányaa korcsoport százalékában a háztartás és a háztartásfő aktivitása szerint, teljes minta


aktív nyugdíjas egyéb nyugdíjas egyéb

A nem tanuló, nem dolgozó 20—25 éves fiatalok aránya1998 24,3 14,8 23,0 54,6 68,3 27,01999 17,2 8,3 27,7 67,9 83,7 10,02000 15,3 13,3 16,8 54,4 79,3 20,02001 12,7 13,5 13,9 57,2 73,6 18,4

A dolgozó 20—25 éves fiatalok aránya1998 57,8 70,9 67,5 5,4 8,2 54,41999 65,0 78,1 59,1 3,5 3,4 21,82000 64,4 72,6 70,3 10,5 6,3 60,32001 63,6 72,7 60,5 5,5 11,1 58,8

Év Összes

Év Összes

85

A nem tanuló és nem dolgozó 20–25 éves fiatalok aránya az aktív háztartások-ban jelentősen csökkent, az inaktív háztartásokban lényegében nem változott. Azinaktív háztartásban élő fiatalok – mint látható – háromszoros, négyszeres arány-ban érintettek. A csökkenés azonban, nemcsak a jobb munkaerő-piaci szereplés-nek, hanem az oktatásban való magasabb részvételnek is köszönhető.

A 20–25 évesek körében magas az aktív háztartásokban a nyugdíjas és egyébháztartásfő mellet a dolgozó fiatalok aránya, azonban nem olyan szembetűnően,mint a 15–19 évesek esetében. A 15–19 évesek láthatóan a tanulás helyett vállalnakmunkát, a 20–25 évesek esetében azonban már a korábban elmulasztott tanuláskövetkezményével is szembesülhetünk, de azért a munkavállalás sokszor a tanu-lás feladásának árán történik.

További – itt nem részletezett – vizsgálatokkal elkülönítettük azoknak a 15–19éveseknek, illetve 20–25 éveseknek a megoszlását, akik aktív háztartásban élnekugyan, de annak a háztartásnak, amelyben élnek, nincs aktív felnőtt (25 évesnélidősebb) tagja, viszont van aktív kereső fiatal (25 év alatti). Kizárólag miattuk szá-mít tehát aktívnak a háztartás. Ilyenkor a háttérben nyilván olyan helyzet húzó-dik meg, hogy más eltartó híján a fiatal kénytelen dolgozni a vele együtt élők el-tartása érdekében. Szerencsére ez viszonylag nem túl nagy arányban érinti a fiata-lokat.

A 15–19 évesek 2 százaléka, a 20–25 évesek 11 százaléka él olyan aktív háztar-tásban, amely kizárólag az ő munkavállalásuk miatt tekinthető aktívnak, de vanbenne 25 évesnél idősebb tag is, miközben a 15–19 évesek 82,5 százaléka, a 20–25évesek 78 százaléka olyan aktív háztartásban él, ahol van aktív kereső felnőtt, vi-szont 15,5 százaléka, illetve 11 százaléka olyanban, ahol egyáltalán nincs aktívkereső, még maga a fiatal sem az. Ez utóbbi csoportban a legmagasabb a tanulástabbahagyó, de munkát nem találó fiatalok aránya, az ő esetükben beszélhetünkaz „inaktivitás öröklődéséről”.

További részleteket mutat az a vizsgálat, amikor csak olyan háztartásokkal fog-lalkozunk, amelyekben a 15–25 éves (nem általános iskolás) fiatalok együtt élnek szü-leikkel (lásd a Melléket M3. táblázatát). Az ilyen típusú háztartásokban élő fiatalokravonatkozó mutatóink, mint az várható, a legelőnytelenebb helyzetet az inaktívapával és inaktív anyával rendelkező kétszülős család esetében mutatják. Ezt kö-veti az egyszülős inaktív család, majd az a kétszülős család, amelyben az apa azinaktív.

Ha az egyszülős esetben a szülő aktív, akkor a hátrány nem túl jelentős, a két-szülős aktív apával és anyával rendelkező háztartás eseteihez képest. Kissé megle-pő, hogy az inaktív egyszülős eset nem a legelőnytelenebb. Magyarázata az lehet,hogy egy ilyen család mögött állhat aktív kereső, például az elvált házastárs, a gyer-mek másik szülője.

A 8. táblázat a fenti a megállapításokat mutatja a 15–19 évesek korcsoportjábana középfokú oktatás típusának megválasztásával, a 9. táblázat pedig a 20–25 éve-sek oktatásban való részvételével kapcsolatban.

86

8. táblázat: Az érettségit adó középiskolába járók aránya a szakiskolába és szakmunkásképzőbejárókhoz viszonyítva a 15—19 éves korcsoportban, a szülők státusa szerint

A szülők státusa

(1) (2) (11) (12) (21) (22)

1998 2,7 1,2 3,0 2,2 1,7 1,3 2,61999 2,8 2,5 3,4 2,1 1,7 1,1 2,92000 3,2 0,8 5,1 2,6 1,3 0,8 3,72001 3,0 1,5 4,6 1,8 2,4 0,5 3,4

(1) = aktív egyetlen szülő, (2) = inaktív egyetlen szülő, (11) = aktív apa, aktív anya, (12)= aktív apa, inaktív anya, (21) = inaktív apa, aktív anya, (22) = inaktív apa, inaktív anya

9. táblázat: A tanuló 20—25 éves fiatalok aránya a korcsoporthoz viszonyítva,a szülők státusa szerint

A szülők státusa

(1) (2) (11) (12) (21) (22)

1998 22,9 6,9 32,5 17,6 21,8 14,5 27,51999 23,9 3,9 27,4 9,3 19,3 3,6 24,22000 23,5 10,7 32,7 14,3 13,5 12,0 27,72001 29,9 19,8 34,1 19,9 35,3 14,3 31,8

Lásd a 8. táblázat jegyzetét.

A 20–25 éves korcsoport szempontjából szembetűnő különbséget találunk az olyanháztarások között, ahol szülők együtt élnek gyermekekkel, valamint az összesháztartás között. Az ilyen háztartásokban a fiataloknak az oktatásban való rész-vétele jelentősen magasabb, 27,5 és 31,8 százalék, szemben az összes háztartásravonatkozó 18,6–22,8 százalékos aránnyal. Ugyanakkor a nem tanuló és nem dol-gozó fiatalok aránya, valamint a dolgozó fiatalok aránya is alacsonyabb azokbana családokban, amelyekben a gyermekek együtt élnek a szüleikkel.

Összefoglalva: az oktatásban való részvétel szempontjából fontos, hogy a fiatalok aktív ház-tartásokban, aktív szülőkkel éljenek. Az oktatásban való részvétel szempontjából az inaktívháztartásfők körében a nyugdíjasstátus viszonylag kielégítőbb biztonságot nyújt, mintaz egyéb, főképpen munkanélküli-státus. Ezek a hatások a 20–25 éves korcsoportbanerőteljesebben érvényesülnek, mint a középfokú oktatásban.

A középfokon az iskola magválasztása szempontjából a szakiskolában és szak-munkásképzőben tanulók kétszer akkora valószínűséggel élnek inaktív háztartás-ban, mint az érettségit adó középiskolába járók. Ha ezen felül egyéb, azaz főkéntmunkanélküli-státusú háztartásfővel élnek együtt a fiatalok, akkor háromszorakkora valószínűséggel tanulnak szakiskolában és szakmunkásképzőben, mintérettségit adó középiskolában.

A fiatalokat korábbi munkába állásra ösztönzi, ha a háztartásfő nyugdíjas vagyegyéb státusú, azaz főképpen munkanélküli, de ez a kitörési lehetőség csak egy szűkréteg számára válik valósággá. Akiknek ez nem sikerül, azok a nem tanulók–nemdogozók számát szaporítják. Azokban a háztartásokban, amelyekben szülők együtt

Év Összes

Év Összes

87

élnek gyermekekkel, a legrosszabb helyzetet minden szempontból az jelenti, hamindkét szülő inaktív. Az anya és apa közül az apa aktivitása fontosabb, az anya ak-tivitása az inaktív apa esetében csak kivételes esetekben egyenlíti ki az esélyeket.Az egyszülős családokban a fiatalok helyzete rosszabb ugyan, de a vártnál kevés-bé rossz, mint a kétszülős családokban.

Azokban a háztartásokban, ahol szülők élnek gyermekekkel, az oktatásban valórészvétel esélye az összes háztatáshoz viszonyítva kifejezetten jobbnak mutatko-zott. A fiatalok oktatásban való részvétele nyilván a szülők számára a legfontosabb.A fiatal tanulási esélyeit rontja, ha nem a szülővel él egy háztartásban, vagy a háztartás egyéb,például szociális hátrányokkal terhelt személyeket is tartalmaz.

A fiatalok helyzete a háztartásfő jövedelemszerző tevékenysége szerintA fiatalok oktatásban, illetve a munkaerőpiacon való részvételét a háztartásfő jö-vedelemszerző tevékenysége – az aktív háztartások háztartásfőinek foglalkozásicsoportja szerint is – megvizsgáltuk (lásd a Melléket M4. táblázatát). A felső és ala-csonyabb szintű vezető, felsőfokú szakalkalmazott, középfokú szakalkalmazott ésügyvivő, vállalkozó, szakmunkás, betanított és segédmunkás csoportokat képez-tük. Az iskoláskor alatti gyermekek és az általános iskolások az átlagosnál kisebbarányban élnek az első három foglakozási csoporthoz tartozó háztartásfőkkel,azonban jelentősebben csak a felső vezetők háztartásában vannak kevesebben. Avizsgált négy évben a változások e tekintetben jelentéktelenek.

A 15–19 éves korosztályból a tanulók aránya a háztartásfők első három foglal-kozási csoportjában a legmagasabb, de az átlag alatt csak a betanított és segédmun-kás háztartásfő esetében van.

A középiskola típusának megválasztása tekintetében a legelőnyösebb, amint ezta 10. táblázat mutatja, az első két foglalkozási csoport (amely mögött felsőfokúvégzettség áll). Kicsit az átlag alatti a szakmunkás, a legkedvezőtlenebb helyzetbena segéd- és betanított munkás háztartásfő gyermekei vannak. Ez utóbbi háztartá-sok körében, ha egyáltalán tanul a fiatal, akkor csak fele, harmada eséllyel tanulérettségit adó középiskolában, mint az áltag, és 10-szer vagy még annál is kisebbeséllyel, mint a legelőnyösebb foglalkozású háztartásfőkkel élő társai.

10. táblázat: Az érettségit adó középiskolába járók aránya a szakiskolába és szakmunkásképzőbejárókhoz viszonyítva a 15—19 éves korcsoportban, a háztartásfő foglalkozási csoportja szerint

Felső- és Felsőfokú Középfokú Betanított ésÉv alsóvezető szakalkalmazott szakalkalmazott segédmunkás

háztartásfő

1989 9,6 14,9 6,2 3,0 3,0 1,3 3,11999 14,5 19,0 6,0 4,9 2,7 1,5 3,42000 26,7 22,2 7,5 6,3 3,7 2,3 4,72001 31,6 19,4 4,9 3,7 3,4 2,1 4,1

Vállalkozó Szakmunkás Összes

88

A nem tanuló és nem dolgozók aránya a betanított és segédmunkás foglakozási cso-portban, a dolgozók aránya pedig a vállalkozó, a szakmunkás és segéd- és betanítottmunkás foglakozási csoportban magasabb az átlagosnál. Jól látható ugyanakkor, hogya vizsgált négy évben még a segéd- és betanított munkás háztartásfővel rendelkezőháztartásokban is a felére csökkent a nem dogozó–nem tanuló 15–19 évesek aránya,ami részben az oktatásban való növekvő részvételnek, de ebben csoportosításban sok-kal inkább az eredményesebb munkaerő-piaci szereplésnek köszönhető. Ne tévesszükszem elől, hogy aktív háztartásról és aktív háztartásfőről van szó (11. táblázat).

11. táblázat: A nem tanuló és nem dolgozó 15—19 éves fiatalok aránya a korcsoportszázalékában, a háztartásfő foglalkozási csoportja szerint


háztartásfő

1989 4,4 4,1 3,9 8,1 6,5 18,5 8,61999 6,9 1,6 2,4 2,7 6,5 14,3 6,82000 0,9 1,5 0,0 2,0 5,3 10,7 4,82001 0,0 0,3 1,8 2,3 4,0 9,2 3,9

A 20–25 évesek korcsoportjában hasonló jelenségek tapasztalhatók. Az oktatásbanvaló részvétel szempontjából viszont sokkal nagyobb különbségek vannak a ház-tartásfő foglakozási csoportja szerint (12. táblázat).

12. táblázat: A tanuló 20—25 éves fiatalok aránya a korcsoport százalékában,a háztartásfő foglalkozási csoportja szerint


háztartásfő

1989 43,5 38,8 23,7 26,1 13,4 4,3 17,81999 43,5 39,1 30,4 23,0 11,2 5,6 17,82000 40,7 43,7 25,0 32,3 15,6 8,2 20,32001 45,2 53,4 27,6 30,4 17,8 9,4 23,7

Az átlagosnál kisebb arányban tanulnak a szakmunkás háztartásfő családjában, abetanított és segédmunkás háztartásfő mellett pedig a felénél is kevesebben. Avezető és a felsőfokú szakalkalmazotthoz képest a betanított és segédmunkás ház-tartásfő mellett tízszer kisebb az esélye annak, hogy a fiatal főiskolán, egyetementanuljon. Az esélykülönbség körülbelül akkora, mint amekkora a középfokú ok-tatás típusának megválasztása esetében látható. Ez is azt bizonyítja, hogy a fiata-lok sorsa véglegesen ott dől el.



89

A 20–25 évesek körében is a felére csökkent a sem dogozó, sem tanulók aránya,ami részben az oktatásban való növekvő részvételnek, és nem sokkal nagyobb rész-ben az eredményesebb munkaerő-piaci szereplésnek köszönhető.

Összefoglalva: Az átlagosnál kisebb arányban tanulnak a fiatalok már a szakmun-kás háztartásfő családjában is, a betanított és segédmunkás háztartásfő mellett pe-dig az átlag felénél is kevesebben. Jellemző ugyanakkor, hogy a segéd- és betaní-tott munkás háztartásfő esetét kivéve, a nem tanuló fiatalok az átlagosnál maga-sabb arányban dolgoznak.

A fiatalok helyzete a szülők iskolai végzettsége szerintA szülők iskolai végzettsége, mint más vizsgálatokból is tudjuk, meghatározó afiatalok oktatásban való részvétele szempontjából. Itt nem annyira a tényt, mintinkább a mértékeket hangsúlyozzuk (lásd a Melléket M5. táblázatát). A szülők is-kolai végzettsége szempontjából öt kategóriát képeztünk: nyolc általánosnál ke-vesebb és nyolc általános, szakmunkásképző és szakiskolai végzettség, gimnáziu-mi és szakközépiskolai érettségi, főiskolai, végül egyetemi végzettség.

A 15–19 éves korcsoportban az oktatásban való részvétel és a középiskola típu-sának megválasztása szinte teljesen párhozamosan alakul, azaz ugyanabba a vég-zettségi kategóriába tartozó szülők esetében a korosztály fiataljainak alacsony azoktatásban való részvételi aránya, és alacsony az érettségit adó középiskola válasz-tása (13. táblázat). Ezért csak az utóbbi mutató esetében végezzük el a részletesanalízist, a többi esetben is hasonló értékeket kapnánk.

13. táblázat: Az érettségit adó középiskolába járók aránya a szakiskolába és szakmunkásképzőbejárókhoz viszonyítva a 15—19 éves korcsoportban, ha a szülők legmagasabb iskolai végzettsége

szakmunkásképző

A szülők iskolai végzettsége

(1) (2) (11) (12) (21) (22) átlag*

1998 0,7 1,9 0,9 2,9 1,1 2,2 2,61999 1,1 1,6 0,7 3,0 2,4 2,2 2,92000 1,6 2,2 1,0 2,0 1,7 2,3 3,72001 1,3 1,5 0,7 1,0 1,4 2,1 2,9

(1) = egyetlen szülő, legfeljebb általános iskolai végzettséggel, (2) = egyetlen szülő, szakmunkásképző, (11) = apa, anyalegfeljebb általános iskola, (12) = apa legfeljebb általános iskola, anya szakmunkásképző, (21) = apa szakmunkásképző,anya legfeljebb általános iskola, (22) = apa, anya szakmunkásképző.*Az itt szereplő átlag az összes szülőtípusra vonatkozik, azonos a mellékletben szereplő táblázatokon látható átlaggal.

Ha a szülők iskolai végzettsége csak nyolc általános vagy annál kevesebb, akkor azérettségit adó középiskolát kevesebb mint fele arányban választják a fiatalok, minta szakmunkásképzést. (Ez másképpen azt jelenti, hogy például 1998-ban míg át-

Év

90

lagosan a középfokon tanuló 15–19 évesek 73 százaléka járt gimnáziumba és szak-középiskolába, 27 százaléka szakmunkásképzőbe, addig a legfeljebb általános is-kolát végzett anya és apa családjában csak a gyermekek 48 százaléka járt gimnázi-umba és szakközépiskolába és 52 százaléka szakmunkásképzőbe.) Ha legalább azegyik szülő szakmunkás végzettségű, akkor ez az arány ugyan megfordul, de azátlagos arány fölé nem megy, és ez a négy év során inkább romlott, mint javult. Afiatalok mobilitási esélye az ilyen szülői háttérrel átlag alatti.

A 14. táblázatból jól látható, hogy ha legalább az egyik szülő érettségizett, akkoraz átlagosnál többszörös az esélye a fiatalnak arra, hogy érettségit adó középisko-lába járjon. Látható az is, hogy amíg a legfeljebb szakmunkás végzettségű szülőkesetében a vizsgált négy év során lényegében semmi változás nem történt, addigitt jelentős dinamika figyelhető meg. Azt állapíthatjuk meg, hogy a szülő és gyer-mek közötti mobilitásnak ebben a körben megvan az esélye.

14. táblázat: Az érettségit adó középiskolába járók aránya a szakiskolába és szakmunkásképzőbejárókhoz viszonyítva a 15—19 éves korcsoportban, ha legalább az egyik szülő

középiskolai végzettségű


(3) (31) (32) (33) átlag*

1998 5,8 4,8 3,2 5,3 2,61999 4,2 12,0 2,6 6,9 2,92000 6,2 11,5 19,0 18,6 3,72001 7,5 6,9 11,0 12,9 2,9

(3) = egyetlen szülő, érettségi, (31) = apa érettségi, anya legfeljebb általános iskola, (32) = apa érettségi, anya szakmun-kásképző, (33) = apa, anya érettségi. A csekély esetszám és a jobb áttekinthetőség miatt táblázatunkban nem szerepel min-den lehetséges párosítás. A teljes bontást az M5. táblázat tartalmazza.*Az itt szereplő átlag az összes szülőtípusra vonatkozik, azonos a mellékletben szereplő táblázatokon látható átlaggal.

A 15. táblázat azt mutatja, hogy amennyiben a szülők egyike legalább főiskolai vég-zettséggel rendelkezik, akkor szinte minden fiatal érettségit adó középiskolábantanul. A táblázatban a m (mindenki) jelek elhelyezkedésére érdemes figyelni, a többiarányszám a kis esetszám miatt – azon kívül, hogy értéke magas – nem elég rele-váns. Itt azonban mobilitásról az előbbi értelemben nem beszélhetünk, hiszen itta pozíciók megörökléséről és annak fenntartásáról van szó.

A 15–19 évesek munkaerő-piaci szereplését a 16. táblázat mutatja. A nem tanu-ló, nem dolgozó fiatalok aránya csak abban az esetben van az átlag felett, ha a szü-lők legfeljebb szakmunkás végzettségűek, de ha már mindkét szülő szakmunkás,akkor a helyzet kedvezőbb, ugyanezen szülőpárok gyermekei dolgoznak is a leg-nagyobb arányban, ami végül is nem annyira a munkaerő-piaci sikerességet, hanemsokkal inkább a tanulás korai abbahagyását jelenti.

Év

91

16. táblázat: A nem tanuló és nem dolgozó 15—19 éves fiatalok aránya a korcsoportszázalékában, ha a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkásképző


(1) (2) (11) (12) (21) (22) átlag*

1998 21,1 15,8 26,5 14,6 15,3 7,1 9,81999 20,1 6,3 25,3 11,8 7,3 6,2 8,42000 16,2 11,3 19,1 10,8 8,5 1,9 6,02001 8,4 6,3 13,6 18,6 11,2 4,0 5,1

(1) = egyetlen szülő legfeljebb általános iskola, (2) = egyetlen szülő szakmunkásképző, (11) = apa, anya legfeljebb általá-nos iskola, (12) = apa legfeljebb általános iskola, anya szakmunkásképző, (21) = apa szakmunkásképző, anya legfeljebbáltalános iskola, (22) = apa, anya szakmunkásképző.*Az itt szereplő átlag az összes szülőtípusra vonatkozik, azonos a mellékletben szereplő táblázatokon látható átlaggal.

A 20–25 évesek csoportjában a tanulók arányának különbségével jellemezhető leg-jobban a különböző iskolai végzettségű szülők hatása a fiatalok helyzetére (17–19.táblázat).

17. táblázat: A tanuló 20—25 évesek aránya a korcsoport százalékában, ha a szülők legmagasabbiskolai végzettsége szakmunkásképző


(1) (2) (11) (12) (21) (22) átlag*

1998 6,6 8,4 4,8 18,2 9,3 26,6 27,51999 10,3 13,3 6,3 8,8 6,8 17,8 24,22000 10,1 12,5 6,9 20,4 10,3 28,6 27,72001 12,1 15,3 5,9 6,1 17,7 29,8 31,8

(1) = egyetlen szülő legfeljebb általános iskola, (2) = egyetlen szülő szakmunkásképző, (11) = apa, anya legfeljebb általá-nos iskola, (12) = apa legfeljebb általános iskola, anya szakmunkásképző, (21) = apa szakmunkásképző, anya legfeljebbáltalános iskola, (22) = apa, anya szakmunkásképző.*Az itt szereplő átlag az összes szülőtípusra vonatkozik, azonos a mellékletben szereplő táblázatokon látható átlaggal.

Év

Év

15. táblázat: Az érettségit adó középiskolába járók aránya a szakiskolába és szakmunkásképzőbejárókhoz viszonyítva a 15—19 éves korcsoportban, ha legalább a szülők egyike

felsőfokú végzettséggel rendelkezik


(4) (5) (24) (34) (43) (44) (54) (55) átlag*

1998 5,3 7,4 14,6 8,7 5,0 m 12,5 m 2,61999 m m 32,4 22,2 7,8 27,6 m m 2,92000 3,1 m 8,9 13,1 10,3 36,0 m m 3,72001 4,4 m 3,3 m 14,4 m m m 2,9

(4) = egyetlen szülő főiskola, (5) = egyetlen szülő egyetem, (24) = apa szakmunkás, anya főiskola, (34) = apa érettségi,anya főiskola, (43) = apa főiskola, anya érettségi, (44) = apa főiskola, anya főiskola, (54) = apa egyetem, anya főiskola,(55)= apa egyetem, anya egyetem*Az itt szereplő átlag az összes szülőtípusra vonatkozik, azonos a mellékletben szereplő táblázatokon látható átlaggal.m: mindenki érettségit adó középiskolában tanul.

Év

92

18. táblázat: A tanuló 20—25 évesek aránya a korcsoport százalékában, ha legalább az egyikszülő középiskolai végzettségű


(3) (31) (32) (33) átlag*

1998 30,1 34,4 31,7 47,7 27,51999 28,1 9,5 19,5 39,8 24,22000 26,8 18,2 19,5 49,1 27,72001 38,7 26,8 39,4 45,7 31,8

(3) = egyetlen szülő érettségi, (31) = apa érettségi, anya legfeljebb általános iskola, (32) = apa érettségi, anya szakmun-kásképző, (33) = apa, anya érettségi. A csekély esetszám és a jobb áttekinthetőség miatt táblázatunkban nem szerepel min-den lehetséges párosítás. A teljes bontást az M5. táblázat tartalmazza.*Az itt szereplő átlag az összes szülőtípusra vonatkozik, azonos a mellékletben szereplő táblázatokon látható átlaggal.

19. táblázat: A tanuló 20—25 évesek aránya a korcsoport százalékában, ha legalábba szülők egyike felsőfokú végzettséggel rendelkezik


(4) (5) (24) (34) (43) (44) (54) (55) átlag*

1998 37,1 37,1 60,7 53,0 47,9 59,7 81,7 71,4 27,51999 49,6 57,5 65,0 57,7 41,2 58,8 81,1 52,0 24,22000 54,3 65,8 65,2 66,3 50,7 76,2 63,3 63,8 27,72001 71,7 73,2 60,8 45,8 66,2 58,7 100,0 60,0 31,8

(4) = egyetlen szülő főiskola, (5) = egyetlen szülő egyetem, (24) = apa szakmunkás, anya főiskola, (34) = apa érettségi,anya főiskola, (43) = apa főiskola, anya érettségi, (44) = apa főiskola, anya főiskola, (54) = apa egyetem, anya főiskola(55) = apa egyetem, anya egyetem.*Az itt szereplő átlag az összes szülőtípusra vonatkozik, azonos a mellékletben szereplő táblázatokon látható átlaggal.

Az egyetemi főiskolai tanulmányokra átlag alatti lehetősége van annak a fiatalnak,akinek a szülei közül legalább az egyik nem rendelkezik főiskolai végzetséggel,kivételt mindössze a két középiskolai végzettségű szülő jelent. A csupán általánosiskolát végzett szülők gyermekei az átlagosnál ötször kisebb, míg főiskolát végzettszülők gyermekei az átlagosnál háromszor, egyetemet végzett szülőké négyszernagyobb valószínűséggel járnak egyetemre, főiskolára.

A munkaerő-piaci szereplés, akárcsak a többi esetben, az oktatásban való rész-vétel függvénye. Ezért a legfeljebb szakmunkás szülők gyermekei viszonylag ma-gas, a négy év során növekvő arányban dolgoznak, de ugyanebben a kategóriábanvannak a nem tanulók–nem dolgozók is a legtöbben.

Összefoglalóan: A generációk közti mobilitás korlátozottsága rajzolódik ki minden-nek alapján az oktatás terén. Az alacsonyabb végzettségű szülők gyermekei legfeljebbaz alacsonyabb iskolai végzettségek körében lépnek egyet-egyet előre szüleikhez képest,ami tekintettel arra, hogy közben a társadalmilag átlagosan várt szint is növekszik, igazikitörést számukra nem jelent. Ahhoz át kellene lépni azt a korlátot, amely valahol a szülők

Év

Év

93

szakiskolai, szakmunkás végzettségénél van. Az előrelépésre a legalább érettségivel rendel-kező szülő gyermekei számára nyílik meg a lehetőség, míg a főiskolát, egyetemet vég-zett szülő lehetővé teszi a már korábban is meglévő jó pozíció megtartását.

A munkaerőpiacon való boldogulás ugyanezen szülői iskolai végzettségi kate-góriák szerint más és más. A dolgozó fiatalok nagyobb aránya az alacsony iskolaivégzettségű szülők esetében pillanatnyilag pozitívnak látszik, ám az esetek jelentősrészében ez alacsonyabb iskolázottságot takar, amely a hosszabb távú munkaerő-piaci rész-vételt korlátozhatja. A nem tanulók–nem dolgozók magas aránya pedig már a jelen-ben is érzékelhető komoly hátrány.

Az oktatási esélyek a település típusa szerint

Megnéztük, hogy mi a helyzet akkor, ha a fiatal lakóhelye Budapest, megyei jogú vá-ros, egyéb város és község (lásd a Melléket M6. táblázatát). Az eredmények a településtípusok sorrendjét illetően a következőkben foglalhatók össze.

A 0–14 évesek és hasonlóan az általános iskolások csak Budapesten élnek azátlagosnál kisebb arányban, a többi településtípusban arányuk meglehetősen ki-egyenlített. Talán a községekre jellemző a nem túl jelentős túlsúlyuk. A 15–19 éve-seket a szokásos mutatóinkkal jellemezzük.

Az érettségit adó középiskola irányába történt eltolódás látható a 20. táblázat-ban is, csekély mértékben a községekben, viszont jelentősen Budapesten. A négyév során e tekintetben a meglévő különbségek elmélyülésére, nem pedig a kiegyen-lítődésére kell következtetnünk.

20. táblázat: Az érettségit adó középiskolába járók aránya a szakiskolába és szakmunkásképzőbejárókhoz viszonyítva a 15—19 éves korcsoportban, a település típusa szerint

Megyei jogúváros*

1998 5,5 3,2 2,3 1,8 2,51999 5,1 5,5 2,4 1,9 2,92000 9,5 6,4 3,4 2,4 3,92001 12,7 4,7 3,5 2,2 3,5

*Megyei jogú városok a megyeszékhelyek, valamint Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron.

A legveszélyeztetettebb csoport a későbbi munkaerő-piaci karrier szempontjábóla nem tanuló, nem dolgozó 15–19 évesek csoportja négy év során jelentősen csök-kent (21. táblázat). Ez részben az oktatás felszívó hatásának, kisebb mértékben aviszonylag stabil munkaerő-piaci aktivitásnak köszönhető. Ugyanakkor nem ta-pasztalható kiegyenlítődés a legkedvezőbb helyzetű Budapest és a legkedvezőtle-nebb helyzetű község kategória között, sőt a különbségek mélyültek.

Év Budapest Egyéb város Község Összes

94

21. táblázat: A nem tanuló, nem dolgozó 15—19 évesek aránya a korcsoport százalékában,a település típusa szerint

Megyei jogúváros*

1998 6,1 6,1 10,9 14,7 10,71999 6,7 2,5 10,8 14,6 10,02000 4,5 2,5 8,3 9,1 6,82001 1,7 0,5 9,1 9,2 5,5


A 20–25 évesek csoportjában is a legsúlyosabb problémát a nem tanuló, nem dol-gozó fiatalok masszív 30 százalékos aránya jelenti a települési hierarchia legalacso-nyabb szintjén lévő községekben, és a négy év során a különbségek elmélyülésetalán ebben a legjelentősebb mértékű. Míg 1998-ban a nem dolgozó 20–25 évesfiatal kétszer akkora valószínűséggel élt valamely községben, mint Budapesten,addig 2001-re ez megduplázódott, vagyis az esélyek aránya négyszeresre változott(22. táblázat, felső blokk).

Tekintettel arra, hogy a település típusa szerint a dolgozó fiatalok aránya meg-lehetősen kiegyenlített,11 amely a négy év során valamennyit javult is, a fenti hely-zetért az oktatásban való nagyon is eltérő részvétel a felelős, mint azt a 22. táblázatalsó blokkjával való összehasonlítás mutatja.

22. táblázat: A nem tanuló, nem dolgozó 20—25 évesek, valamint a tanuló 20—25 évesek arányaa korcsoport százalékában, a település típusa szerint

Megyei jogúváros*

A nem tanuló, nem dolgozó 20—25 évesek 1998 18,0 22,6 25,9 35,1 27,01999 11,8 12,0 24,5 29,2 21,82000 11,4 12,7 19,5 29,1 20,02001 6,1 7,7 18,7 28,3 18,4

A tanuló 20—25 évesek 1998 28,4 22,2 18,1 12,0 18,61999 28,4 27,6 12,6 10,2 17,12000 30,8 28,2 15,0 13,2 19,72001 18,1 46,2 18,9 13,1 22,8


Összefoglalva: Oktatáshoz való hozzájutás szempontjából a legelőnyösebb helyzet-ben akkor van a fiatal, ha Budapesten él, ezt követi a megyei jogú városban, majdaz egyéb városban és végül a községekben élő fiatal. A munkaerő-piaci szereplés

11 Valószínű, hogy a dolgozó 20–25 éves fiatalok jelentős része nem a lakóhelyén dolgozik, amíg nincsönálló lakása, nem alapított családot, nyilván nem válik ki a háztartásból.



95

szempontjából ennek tükörképét látjuk, a nem tanuló, nem dolgozó 20–25 évesekarányának csökkenésében a települési hierarchia legalacsonyabb fokán elhelyezke-dő községektől Budapest felé haladva.

*

Ebben a fejezetben kimutattuk tehát, hogy a tudáshoz való hozzájutás és a sike-res munkaerő-piaci szereplés szempontjából az átlagosnál rosszabb helyzetbenvannak azok a fiatalok, akik az alsó hat jövedelmi decilisben, inaktív háztartásbanvagy inaktív háztartásfővel élnek. Az aktív háztartásfővel élők közül is ide tartoz-nak azok, ahol a háztartásfőnek alacsonyabb társadalmi státusú foglakozása van,a települési hierarchia alacsonyabb fokán, kisebb városban, illetve községekbenlaknak. Szüleik középiskolánál alacsonyabb végzettségűek, különösen akkor, hainaktívak és még nem nyugdíjasok. Olyanok, akiknek a családjában munkaerőpi-acról az apa az, aki kiszorult. Ha a fiatal emellett csak egyik szülőjével él, akkor ehátrányok fokozottabbak.

A vizsgált négy év során alapvetően a kép nem változott, de azért előfordulnakkedvező és bizonyos mobilitásra utaló jelenségek is. A tudáshoz való hozzájutás-ban kedvező folyamat, hogy összességében javult az érettségit adó középiskolábajárók aránya, nőtt a középfokú, mind pedig a felsőfokú oktatásban való részvétel.Kedvező az is, hogy a munkaerőpiacról kiszoruló fiatalok száma csökkent és va-lamelyest javult dolgozók aránya.

96

2. Az anyagi helyzet változásának hatása a fiatalokoktatásával kapcsolatos döntésekre

Az anyagi helyzet romlása a tartós betegséggel és a gyermeknevelésikiadásokkal kapcsolatban

Az itt bemutatásra kerülő vizsgálatot a KSH háztartási költségvetési felvételéhez(HKF) csatolt kiegészítő kérdőívre alapoztuk, amelyre az 1999–2001. évi panelbenszereplő háztartások 2001-ben válaszoltak. A kiegészítő kérdőív egyrészt a háztar-tások anyagi helyzetének változására, másrészt a gyermekekkel kapcsolatos néhánykérdésre vonatkozott.12

A megkérdezett háztartások durván 41 százaléka érzi úgy, hogy 1999–2001között lényegében nem változott az anyagi helyzete, 44 százalékuk szerint romlott(ebből 16 százaléknak jelentősen) és csak 16 százalékuk szerint javult (ebből csakalig 2 százaléknak jelentősen).

A munkanélküliség és a háztartás anyagi helyzetének a gyermekek miatti több-letkiadásokhoz kapcsolódó romlása az átlagnál nagyobb létszámú háztartásokatérintik, személyre vetítve a munkanélküliség esetében 22 százalékos, a gyermekekmiatti többletkiadás esetében 28 százalékos ez az arány.13 A háztartások jövedel-mének romlására vonatkozó, a háztartások által első helyen megjelölt okot a Ka-pitány–Molnár-tanulmány e kötetben részletesen tárgyalja. Elöl szerepel az okoksorrendjében a betegség, a munkanélküliség és a gyermekek miatti többletkiadásis. Mindhárom ok olyan, amely közvetve vagy közvetlenül kihat a háztartásokbanfelnevelkedő fiatalok oktatásban való részvételére és életpályájára. Itt a továbbiak-ban az okok közül kettővel foglalkozunk részletesebben. Hogyan érinti a háztar-tásokat a tartós betegség és a gyermekekkel kapcsolatos többletkiadások felmerü-lése. Implicit módon foglalkozunk a munkanélküliséggel is, hiszen a háztartásinaktivitása, az inaktív háztartásfő és ezen belül különösen az egyéb háztartásfőkategóriája mögött a leggyakrabban a munkanélküliség húzódik meg.

Míg a tanulmány első felében a különböző típusú háztartásokat abból a szempont-ból jellemeztük, hogy azok milyen tanulási lehetőségeket nyújtanak a fiatalok számá-ra, most a háztartások (kettő kivételével) ugyanazon típusainak esetében14 a tartósbetegség jelenlétét és a gyermekneveléssel kapcsolatos többletkiadásokat vizsgáljuk.

12 Az első téma feldolgozását Kapitány Zsuzsa és Molnár György végezte el, lásd e kötet első tanulmányát.13 A panelben 2001-ben 4285 személy volt, ebből (súlyozatlanul) 517 fő élt olyan háztartásban, ahol

az anyagi helyzet romlásának okaként a gyermekneveléssel kapcsolatos többletkiadásokat jelölték meg.14 Tehát jövedelmi kvintilisek, a háztartás és a háztartásfő aktivitása, a háztartásfő jövedelemszer-

ző tevékenysége, valamint a lakóhely településtípusa szerint. A szülők aktivitása és iskolai végzettsé-ge szerinti vizsgálatot a minta mérete miatt a panelra már ott sem találtuk értékelhetőnek, itt viszontmég kisebb számú mintáról, az ottaninak körülbelül a harmad részéről van szó.

97

A két vizsgálat némiképpen eltér egymástól. A tartós betegségre vonatkozó elem-zést arra a bővebb kiegészítő kérdéscsoportra alapoztuk, amelyet a KSH 1999–2001között minden évben megkérdezett a teljes HKF-re vonatkozóan, amely természe-tesen tartalmazza a megfelelő panelt is. Itt az egységes tárgyalás érdekében csak apanelre vonatkozó számításokat mutatjuk be, de szükség esetén hivatkozunk ateljes mintára is. A második esetben 2001-ben a vizsgálat viszont a kiegészítő kér-dőíven alapult, de megkérdeztük, hogy milyen helyzetben voltak a választ adók azéppen vizsgált kérdés szempontjából 1999-ben és 2000-ben.15

Tartós betegség a háztartásbanA teljes mintában a háztartásokhoz tartozó személyek 19–21 százalékát érintettea tartós betegség a három év során. Közülük 16–19 százalékának a tartós beteg-ség rontotta anyagi helyzetét. Tehát ahol a tartós betegség előfordult, ott több mint80 százalékuknak rontotta is az anyagi helyzetét. A panelben ugyanezek az arányokkicsit alacsonyabbak (a következő táblázatokban a panel adatai szerepelnek).

A háztartás anyagi helyzetét átlagon felül rontja a tartós betegség jelenléte azalsó három kvintilisben (tehát nagyjából az egy főre jutó átlagjövedelem alatt).Noha a legmagasabb kvintilisben is viszonylag magas a tartósan betegek aránya,de az a jövedelemre sokkal kisebb befolyást gyakorol (23. táblázat felső blokkja).

A kiadások szempontjából láthatóan még jobban differenciál a tartós betegség,mint ezt a 23. táblázat alsó blokkja mutatja. A háztartások egy része szisztemati-kusan az eggyel alacsonyabb kvintilisbe kerül a tartós betegség következtében.

A vizsgálat második szempontja a háztartás és a háztartásfő aktivitása. Az inaktívháztartásokat a tartós betegségek és annak anyagi következményei is erősebbenérintették (24. táblázat). Ezen belül is a betegség a nyugdíjas háztartásfős háztar-tások anyagi helyzetének csökkenésében játszik a legnagyobb szerepet. Láthatóazonban, hogy még ha a háztartás aktív is, a betegség anyagi következményei ak-kor is átlagon felüliek a nyugdíjas háztartásfő mellett.

Az aktív háztartásokban a háztartásfő jövedelemszerző tevékenysége szerintihelyzet az eddigiekhez képest meglepő képet mutat, tekintettel a vezető és felső-fokú vezető háztartásának betegséggel való magas érintettségére (25. táblázat fel-ső blokk). Az elemszám e táblázat esetében már kisebb, mint az előzőekében, hi-szen itt csak az aktív háztartások szerepelnek, amelyekhez az összes személyeknekkörülbelül 70 százaléka tartozik. Mivel azonban rendelkezésünkre áll a megosz-lás a teljes HKF mintára is, ellenőrzésképpen megnéztük a teljes megoszlást, aminem igazolja ezeket a kiugró értékeket (25. táblázat, alsó blokk)

15 A különbség ennek következtében a két vizsgálat között az, hogy a tartós betegséggel kapcsolat-ban 1999-ben 4421, 2000-ben 4334 és 2001-ben 4285 személy volt súlyozatlanul a panelben, addig amásik vizsgálatban mindhárom évben 4285 személyt vettünk számításba.

98

23. táblázat: A tartós betegség és a tartós betegségnek a háztartás anyagi helyzetére gyakorolthatása jövedelmi és kiadási kvintilisek szerint, százalék

Van tartósan beteg Rontja a háztartás anyagi helyzetét*

1999 2000 2001 1999 2000 2001

Jövedelmi kvintilisek szerint1. 18,6 15,7 21,4 17,8 14,7 19,72. 20,1 17,2 23,1 13,7 16,0 22,03. 18,0 17,1 21,6 17,1 15,3 16,74. 12,1 19,5 19,5 10,5 13,1 17,15. 17,2 13,6 13,4 11,1 9,9 7,9Összesen átlaga 17,2 16,6 19,8 14,1 13,8 16,7

Kiadási kvintilisek szerint1. 26,8 20,9 25,1 20,8 20,0 23,52. 18,2 18,5 23,0 17,0 16,9 19,43. 14,2 17,5 19,9 12,7 13,6 16,54. 13,7 14,9 18,3 10,4 9,8 15,35. 13,2 11,4 12,6 9,4 8,6 8,7Összesen átlaga 17,2 16,6 19,8 14,1 13,8 16,7

*A megoszlás itt is mindig a teljes panelmintára vonatkozik.

24. táblázat: A tartós betegség és a tartós betegségnek a háztartás anyagi helyzetére gyakorolthatása a háztartás és a háztartásfő aktivitása szerint, százalék

Van tartósan beteg Rontja a háztartás anyagi helyzetét

1999 2000 2001 1999 2000 2001

Aktív háztartás aktív háztartásfő 9,1 8,8 12,2 6,5 6,0 9,6Aktív háztartás nyugdíjas

háztartásfő 27,5 24,8 23,5 23,0 19,0 19,6Aktív háztartás egyéb háztartásfő 8,8 2,4 6,9 8,8 2,4 6,9Inaktív háztartás nyugdíjas

háztartásfő 34,3 33,9 39,0 31,0 31,3 34,4Inaktív háztartás egyéb háztartásfő 22,6 21,9 11,3 13,5 21,3 11,3

Aktív összesen 11,3 10,5 13,5 8,5 7,5 10,7Inaktív összesen 32,3 32,1 35,3 28,1 29,8 31,3Összesen 17,2 16,6 19,8 14,1 13,8 16,7

Kvintilis

Megnevezés

99

25. táblázat: A tartós betegség és a tartós betegségnek a háztartás anyagi helyzetére gyakorolthatása a háztartásfő jövedelemszerző tevékenysége szerint a panelben és a teljes mintán,

százalék

Van tartósan beteg Rontja a háztartás anyagi helyzetét

1999 2000 2001 1999 2000 2001

PanelVezető 10,0 12,6 12,2 7,8 6,9 7,5Felsőfokú ügyvivő 13,9 19,2 7,9 8,0 11,1 2,5Középfokú ügyvivő 5,2 1,5 10,9 3,7 1,5 1,8Vállalkozó 6,5 2,9 9,2 6,2 2,5 7,7Szakmunkás 11,1 9,7 13,6 6,7 6,2 12,3Segéd- és betanított munkás 6,4 9,0 14,5 6,2 7,8 12,3Összesen 9,1 8,8 12,2 6,5 6,0 9,6

Teljes mintaVezető 7,1 9,4 9,0 5,6 6,4 5,2Felsőfokú ügyvivő 7,8 10,7 12,6 5,7 7,4 9,7Középfokú ügyvivő 8,9 7,6 10,7 6,3 4,7 7,2Vállalkozó 7,3 8,1 12,6 5,3 7,4 9,5Szakmunkás 11,2 11,6 14,9 8,1 9,6 12,7Segéd- és betanított munkás 17,9 14,4 16,8 12,7 11,5 13,7Összesen 11,2 11,1 14,0 8,1 8,8 11,1

Itt a tartósan betegek aránya a legmagasabb a segéd- és betanított munkás köré-ben, amelyet a szakmunkások követnek, és az összes többi kategória az átlag alattmarad. Ugyanez vonatkozik tartós betegség anyagi hatásának súlyosságára is.

Az eddigiek alapján a település típusa szerinti megoszlást tekintve, Budapest magasérintettsége tűnik meglepőnek (26. táblázat). Ez részben azzal magyarázható, hogyBudapesten a nyugdíjasok aránya jóval magasabb, mint a többi településtípuson.Ugyanakkor a gyermekek aránya éppen fordítva, a községekben a legmagasabb.Ennek fényében, bár a betegség jelenléte nem a községekben a legmagasabb ará-nyú, mégis a legsúlyosabb problémát ott jelenti, akárcsak a betegség anyagi követ-kezménye. Ez természetesen nem csökkenti az idős beteg budapestiek problémá-it, de különösen témánk szempontjából a betegségnek a gyermek nevelésére, tanulá-sára vonatkozó következménye szempontjából ez a körülmény fontosnak látszik.

26. táblázat: A tartós betegség és a tartós betegségnek a háztartás anyagi helyzetére gyakorolthatása a háztartás településtípusa szerint, százalék

Van tartósan beteg Rontja a háztartás anyagi helyzetét1999 2000 2001 1999 2000 2001

Budapest 18,1 18,4 24,7 17,5 13,4 17,8Megyei jogú város 15,6 13,6 17,9 9,5 11,5 15,8Egyéb város 15,7 16,1 21,4 14,3 13,3 17,9Község 19,7 19,2 18,8 17,0 16,3 16,1Összesen 17,2 16,6 19,8 14,1 13,8 16,7

Megnevezés

Település

100

Az anyagi helyzet romlása és a gyermeknevelési költségek növekedéseA mintában az összes személyek 12,6 százaléka él olyan háztartásban, ahol az anya-gi helyzet romlása okaként a gyermeknevelési kiadások növekedését említették. Eza romlásról beszámolók 28 százaléka (háztartásokra és nem személyekre vetítve 21százalékos értéket kapnánk).

Azoknak a háztartásoknak a relatív helyzete, ahol a romlás okaként a gyermek-nevelési többletkiadást jelölték meg, jobban romlott, mint ahol bármely másik okis szerepelhetett. A romlás folytán nagyobb arányban kerültek a legalacsonyabbkvintilisbe, és sokkal inkább kerültek ki a legmagasabb jövedelmi kvintilisből, mintezt a 27. táblázat felső blokkja mutatja. Nem ennyire nőtt a különbség a kiadásikvintilisek szerint (27. táblázat, alsó blokk), ami arra utal, hogy a gyermeknevelési több-letkiadásokat valahonnan mégis csak előteremtették a háztartások.

27. táblázat: Az anyagi helyzet romlásáról beszámolók és a romlás okaként a gyermeknevelésitöbbletkiadást megjelölők megoszlása jövedelmi és kiadási kvintilisek szerint, százalék

Anyagi helyzet romlásáról Romlás oka a gyermeknevelésiKvintilis beszámolók többletkiadás

1999 2000 2001 1999 2000 2001

Jövedelmi kvintilisek szerint1. 21,2 24,3 26,1 23,5 21,6 27,92. 23,3 21,7 24,7 30,4 29,9 29,33. 21,7 22,6 23,3 18,4 24,7 24,44. 19,2 20,5 15,7 15,3 15,5 11,85. 14,7 11,0 10,2 12,4 8,4 6,7Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Kiadási kvintilisek szerint1. 23,0 25,8 25,3 25,1 28,4 25,52. 21,7 18,9 22,4 18,1 18,0 23,43. 21,2 21,1 21,1 23,3 21,6 17,64. 19,6 17,9 17,9 19,8 18,0 24,45. 14,5 13,4 13,4 13,6 14,0 9,2Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A háztartás, illetve háztartásfő aktivitása szempontjából közelítve a romlás kérdését– mint láttuk, romlásról a háztartások 44 százaléka számolt be –, a romlás az inak-tív háztartásokat átlagon felül, átlagban 50 százalékosan érintette. Azokban a ház-tartásokban, amelyek a romlás okaként a gyermekneveléssel kapcsolatos többlet-kiadásokat jelölték meg az aktív háztartásban élők vannak magasabb arányban,26 százalékkal, az inaktív háztatások 21 százalékos arányával szemben (28. táblázat).

101

28. táblázat: Az anyagi helyzet romlásáról beszámolók és a romlás okaként a gyermeknevelésitöbbletkiadást megjelölők adott kategórián belüli részaránya a háztartás és a háztartásfő

aktivitása szerint, százalék*

Anyagi helyzet romlásáról Romlás oka a gyermeknevelésiMegnevezés beszámolók többletkiadás

1999 2000 2001 1999 2000 2001

Aktív háztartás, aktív háztartásfő 43,5 43,3 41,9 22,2 21,7 21,4Aktív háztartás, nyugdíjas

háztartásfő 44,5 44,3 42,4 5,7 5,7 9,3Aktív háztartás, egyéb háztartásfő 39,8 22,4 52,8 14,2 18,7 38,1Inaktív háztartás, nyugdíjas

háztartásfő 47,5 47,2 46,9 24,0 30,0 27,6Inaktív háztartás, egyéb háztartásfő 55,4 69,1 69,3 24,6 26,6 24,0Aktív összesen 43,4 42,6 42,2 21,0 27,8 25,5Inaktív összesen 48,9 50,7 50,0 24,4 20,8 21,6Összesen 45,0 44,9 44,5 21,4 21,7 21,6

*A romlásról beszámolók a minta egészére vonatkoznak, azok az adatok viszont, ahol a romlás okaként a gyermeknevelés-sel kapcsolatos kiadások növekedését jelölték meg a válaszokban, csak azokra háztartásokra vonatkoznak, ahol van gyer-mek. (Itt a KSH definícióját használjuk, azaz gyermek a 20 év alatti eltartott.)

A háztartásokon belül a romlás az egyéb (azaz döntően munkanélküli) háztartás-főkkel rendelkező háztartásokat érintette a legsúlyosabban, és azon belül is az át-laghoz képest kétszeresen azokat a háztartásokat, ahol a romlás okaként a gyer-mekneveléssel kapcsolatos többletkiadásokat jelölték meg. Ez nemcsak az inaktív,de az aktív háztatásokra is vonatkozik. Az aktív háztartásoknak ez az a csoportja,amely miatt az aktív háztatások aggregáltan kedvezőtlenebb helyzetűnek mutat-koznak, mint az inaktívak.

A háztartásfő jövedelemszerző tevékenységét tekintve az aktív háztartásokban (29.táblázat), a romlás a segéd- és betanított munkások körében mutatkozott a legna-gyobb arányúnak, ezt követi a középfokú ügyvivő és a szakmunkás. Romlás oka-ként azonban a három fő ok között a segéd- és betanított munkás esetében nem agyermeknevelési kiadások növekedése szerepel a legnagyobb súllyal. Nyilván másokokat súlyosabbnak ítéltek meg. Láttuk például, hogy a betegség következtébenbekövetkező romlás messze ezt a csoportot érintette a legsúlyosabban. Meglepőviszont, hogy a vállalkozók milyen magas arányban jelölték meg a romlás okakénta gyermeknevelési kiadások növekedését.

.

102

29. táblázat: Az anyagi helyzet romlásáról beszámolók és a romlás okaként a gyermeknevelésitöbbletkiadást megjelölők adott kategórián belüli részaránya a háztartásfő jövedelemszerző

tevékenysége szerint, százalék

Anyagi helyzet romlásáról Romlás oka a gyermeknevelésiMegnevezés beszámolók többletkiadás

1999 2000 2001 1999 2000 2001

Vezető 34,9 25,4 29,4 2,3 1,3 2,7Felsőfokú ügyvivő 26,5 32,8 33,8 18,3 15,4 18,5Középfokú ügyvivő 47,0 43,2 42,4 27,8 25,5 23,0Vállalkozó 43,8 46,0 39,9 23,1 27,0 24,8Szakmunkás 45,2 45,0 41,7 26,1 24,8 22,3Segéd- és betanított munkás 50,2 48,0 50,7 20,2 18,4 22,4Összesen 43,5 43,3 41,9 22,2 21,7 21,4

A település típusa szerinti megoszlás a három évben nem változott, azaz a mintábanszereplő háztartások nem változtattak lakóhelyet, ezért a 30. táblázatban csak a2001-s oszlopot szerepeltetjük. Budapest átlagon felül érintett a romlás szempont-jából, és abból is, hogy azok között a háztartások között, amelyek a romlás oka-ként a gyermekneveléssel kapcsolatos többletkiadásokat jelölték meg, éppen Bu-dapest és a megyei jogú városok szerepelnek az átlagosnál sokkal nagyobb súllyal.

30. táblázat: Az anyagi helyzet romlásáról beszámolók és a romlás okakénta gyermeknevelési többletkiadást megjelölők adott kategórián belüli részaránya

a háztartás településtípusa szerint, 2001

Romlásról Romlás oka a gyermeknevelésibeszámolók többletkiadás

Budapest 59,5 30,7Megyei jogú város* 43,9 28,3Egyéb város 43,1 18,4Község 42,9 16,9Összesen 44,5 21,6

*Lásd a megyei jogú város korábbi definícióját.

Összefoglalva: a tartós betegség miatt romló anyagi helyzet a panelban a személyek13,8–16,7 százalékát, a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások növekedése miat-ti romló helyzet pedig a személyek 13,6 százalékát érinti. Ez a két csoport nem fel-tétlenül különbözik egymástól, de nem is teljesen azonosak. A háztartástípusok-ból azok a részcsoportok, amelyeket e két ok a legsúlyosabban érint, szinte telje-sen azonosak, amint ezt a 31. táblázat összefoglalja.

Településtípus

103

31. táblázat: A romlás két oka által leginkább érintett háztartástípusok

Gyermekneveléssel kapcsolatoskiadások növekedése

Háztartás anyagi helyzete alsó három jövedelmi kvintilis, alsó három kvintilisalsó két kiadási kvintilis

Háztartás és háztartásfő aktivitása aktív és inaktív háztartás aktív és inaktív háztartásnyugdíjas háztartásfővel egyéb háztartásfővel

Háztartásfő jövedelemszerző szakmunkás, segéd- és középfokú ügyvivő szakmunkás,tevékenysége betanított munkás segéd- és betanított munkásTelepülés típusa Budapest, községek Budapest

Az anyagi helyzet befolyása a gyermekek iskoláztatásávalösszefüggő döntésekre

A kiegészítő kérdőívvel ki akartuk deríteni, hogy az anyagi helyzet változása ha-tott-e a gyermekek taníttatására. Ezzel kapcsolatban a következő két kérdést tet-tük fel. 1. A háztartás anyagi helyzetének alakulása az elmúlt három évben befo-lyásolta-e/befolyásolja-e a gyermek(ek) továbbtanulására vonatkozó döntéseiket?2. A háztartás anyagi helyzetének alakulása az elmúlt három évben befolyásolta/be-folyásolja-e a gyermek(ek) részvételét különórákon, szakkörökön, sportkörökön stb.?

Az első kérdés a mintában szereplő 1459 háztartásból 431, a második kérdés 471háztartásra vonatkozott, amelyekből 398, illetve 435 választ kaptunk. Az első kér-désre 27,3 százalék igennel, 63,1 százalék nemmel válaszolt, 9,6 százalék nem tudja,vagy nem válaszolt. A második kérdésre a válaszok 34,0 százalék igen, 57,4 száza-lék nem, és 8,6 százalék nem tudja.

A 32. táblázat az anyagi helyzet változásának befolyását mutatja jövedelmi éskiadási kvintilisek szerint.

32. táblázat: Az anyagi helyzet változásának befolyása a gyermekek továbbtanulására a jövedelmiés kiadási kvintilisek szerinti megoszlásban (2001)

1. 2. 3. 4. 5. Összes

Jövedelmi kvintilisek szerintIgen 26,5 30,7 13,3 12,6 16,9 100Nem 20,8 17,3 19,9 18,8 23,2 100Kiadási kvintilisek szerintIgen 24,4 24,3 24,4 13,3 13,6 100Nem 11,9 22,1 20,8 23,1 22,0 100

Ha ugyanezt megnézzük a gyermekek különórán stb. való részvételével kapcsolat-ban, akkor látszik, hogy a különórák stb., tekintetében az összefüggés erősebb (33.táblázat).

Településtípus Tartós betegség

104

33. táblázat: Az anyagi helyzet változásnak befolyása a gyermekek különórán stb. való részvételérea jövedelmi kvintilisek szerinti megoszlásban (2001)

1. 2. 3. 4. 5. Összes

Igen 36,6 23,7 13,3 12,1 14,3 100Nem 18,2 20,0 21,6 18,0 22,2 100

A 29–30. táblázatok alapján meglehetősen szimmetrikus képet látunk. Az anyagihelyzet változása a legalacsonyabb kvintilisben befolyásolja leginkább, a legmaga-sabb kvintilisekben a legkevésbé a gyermekek továbbtanulását és különórákon,szakkörökön, sportkörökrön való részvételét.

A kérdőív több kérdésének kombinációja lehetővé teszi annak bemutatását,hogy miként reagálnak a háztartások az anyagi helyzet változására a gyermekektovábbtanulását és különórákon, szakkörökön, sportkörökrön való részvételétérintő döntésekben (34. táblázat).

34. táblázat: Az anyagi helyzet változásának befolyása a gyermekek továbbtanulásáraés különórákon való részvételére

Továbbtanulás Különórák

igen nem összes igen nem összes

Lényegesen javult 4,2 2,2 2,8 1,1 2,0 1,7Kissé javult 14,0 17,5 16,4 13,6 21,1 18,3Nem változott 19,6 37,6 32,2 19,8 39,9 32,4Kissé romlott 25,5 29,7 28,4 31,4 28,6 29,6Lényegesen romlott 36,7 13,0 20,1 34,1 8,4 18,0Nem tudja, nem válaszolt 0,0 0,1 0,1 0,0 0,1 0,1Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Látható, hogy az anyagi helyzet lényeges romlása e döntéseket messze átlagon fe-lüli mértékben befolyásolja, amely a kisebb romlásról beszámolókkal együtt azigenekben összesen 62 százalékot tesz ki az első, illetve 66 százalékot a másodikkérdés esetében. A kérdésfeltevésből sajnos nem derül ki, hogy milyen irányú abefolyás, de talán feltételezhető, hogy romlás esetén inkább negatív irányú.

A háztartás, illetve háztartásfő aktivitása szerint a továbbtanulásra vonatkozó kér-désben érintett háztartások 85 százaléka aktív, 15 százaléka inaktív, míg a külön-órákra vonatkozó kérdésben érintett háztartások 87 százaléka aktív és 13 százalé-ka inaktív. Az anyagi helyzet változása mindkét kérdéssel kapcsolatban az aktívháztartások esetén valamivel az átlag alatt az inaktív háztartásokban jóval az át-lag felett befolyásolta a gyermekekre vonatkozó döntéseket. Ha azonban mind azaktív, mind az inaktív háztartásokon belül az igen és a nem válaszok arányát néz-zük, akkor a két kérdésre adott válaszok erősen különböző reakciót mutatnak azaktív és az inaktív háztatásokban.

A különórákon, sportkörökön, szakkörökön való részvételt erősebben befolyá-solja az anyagi helyzet változása, mint a gyermekek továbbtanulására vonatkozódöntéseket (35. táblázat). A szülők a továbbtanulással kapcsolatos döntéseikben nyilván

Az anyagi helyzet

105

hosszabb távú lehetőségeiket is számításba veszik, mint amit a megkérdezés takar. Azaktív háztartásokban az egyéb, azaz döntően munkanélküli háztartásfő esetébena legerősebb – lényegében az inaktív háztartásokkal azonos – az összefüggés.

35. táblázat: Az anyagi helyzet változásának befolyása a gyermekek továbbtanulására ésa különórákon való részvételére a háztartás és a háztartásfő jövedelemszerző tevékenysége szerint



Aktív háztartás, aktív háztartásfő 28,0 72,0 100,0 34,8 65,3 100,0Aktívháztartás, nyugdíjas háztartásfő 32,4 67,6 100,0 30,4 69,6 100,0Aktív háztartás, egyéb háztartásfő 39,9 60,2 100,0 46,2 53,8 100,0Inaktív háztartás, nyugdíjas háztartásfő 40,2 59,8 100,0 42,9 57,1 100,0Inaktív háztartás, egyéb háztartásfő 35,9 64,2 100,0 69,5 30,5 100,0Összesen 30,2 69,8 100,0 37,2 62,8 100,0

A munkanélküliség befolyása tehát, ha nem is közvetlenül, mindig felszínre kerül.Ha további vizsgálatnak vetjük alá a háztartásokat, közvetlenül a munkanélküli-séget tekintve, akkor viszonylag erős összefüggést találunk a gyermekekre vonat-kozó két kérdésre adott válaszok és aközött, hogy a kikérdezést megelőző két16

évben (1999 és 2000) a háztartáshoz tartozó személyek közül vált-e valaki mun-kanélkülivé.

Az igenek magas aránya (lásd a 36. táblázatot) azt mutatja, hogy a munkanélkü-livé válás bizonyos késleltetéssel ugyan, de komoly mértékben hat a gyermekekkelkapcsolatos döntésekre.17 Itt is, mint már eddig is láttuk, a gyermekek továbbtanu-lására vonatkozó döntéseket valamivel kisebb mértékben befolyásolja, mint külön-órákon, sportkörökön stb. való részvételt. Az aktív háztartásokban a fenti kérdések-re adott válaszok az eddigiek alapján várható képet támasztják alá.

36. táblázat: Az anyagi helyzet változásának befolyása a gyermekek továbbtanulásáraés különórákon való részvételére a háztartás tagjainak munkanélkülivé válása szerint



Nem lett munkanélküli 29,1 70,9 100,0 35,3 64,7 100,0Lett új munkanélküli 46,6 53,4 100,0 49,1 50,9 100,0Összesen 30,2 69,8 100,0 37,2 62,8 100,0

16 Ha a vizsgálat tárgyát képező mindhárom, tehát az utolsó évet is figyelembe vesszük, akkor gyengeösszefüggést találunk. A munkanélkülivé válásra nyilván nem a legközvetlenebb reakció a gyermekekrevonatkozó döntések megváltoztatása.

17 Meg kell jegyeznünk azonban, hogy azoknak a háztartásoknak a száma csupán 30, illetve 35, ahola kérdéses időszakban lett új munkanélküli.

Megnevezés

Megnevezés

106

37. táblázat: Az anyagi helyzet változásának befolyása a gyermekek továbbtanulásáraés különórákon való részvételére a háztartásfő jövedelemszerző tevékenysége szerint



Vezető 29,2 70,8 100,0 23,4 76,6 100,0Felsőfokú ügyvivő 24,6 75,5 100,0 7,4 92,6 100,0Középfokú ügyvivő 44,3 55,7 100,0 55,5 44,5 100,0Vállalkozó 18,9 81,1 100,0 18,5 81,5 100,0Szakmunkás 34,2 65,8 100,0 46,0 54,1 100,0Segéd- és betanított munkás 20,1 79,9 100,0 31,1 68,9 100,0Összesen 28,0 72,0 100,0 34,8 65,3 100,0

A legszorosabb összefüggést a középfokú ügyintéző és a szakmunkás háztartásfőestében láthatjuk, de még a vezető esetében is az átlagosnál nagyobb az igenlő vá-laszok aránya,18 kicsi viszont a vállalkozó és a segédmunkás háztartásfő esetében.A vállalkozók anyagi helyzetük változására nyilván rugalmasabban képesek reagál-ni. A segéd- és betanított munkások viszonylag kevés igenje valószínűleg arra utal,hogy a továbbtanulási tervek eleve kevésbé ambiciózusak, amelynek okai mélyeb-bek és összetettebbek, amit az anyagi helyzet néhány éves változása nem képesbefolyásolni.

Végül a település típusa szerint a fentiekkel összhangban Budapesten és a megyeijogú városokban a legerősebb a befolyás a gyermekek továbbtanulására és külön-órákon való részvételére (38. táblázat).

38. táblázat: Az anyagi helyzet változásának befolyása a gyermekek továbbtanulásáraés különórákon való részvételére a háztartás településtípusa szerint



Budapest 44,6 55,4 100,0 51,6 48,4 100,0Megyei jogú város 32,6 67,4 100,0 41,7 58,3 100,0Egyéb város 29,6 70,4 100,0 37,6 62,4 100,0Község 25,4 74,6 100,0 30,0 70,0 100,0Összesen 30,2 69,8 100,0 37,2 62,8 100,0

A válaszadók 27 százaléka felelt igennel az első, 34 százaléka a második kérdésre.Azok, akiknek romlott az anyagi helyzete az összes igenek között 62 százalékkalszerepelnek az első és 66 százalékkal a második kérdés vonatkozásában.

A 39. táblázat azokat a háztartástípusokat fogalja össze, amelyeket az anyagihelyzet leginkább befolyásolt a gyermekek továbbtanulására és különórákon valórészvételére vonatkozó döntésekben.

18 Aktív háztartásokra az esetszám 280 háztartás az első kérdés, illetve 323 háztartás a másodikkérdés esetében.

Megnevezés

Településtípus

107

39. táblázat: A kétféle döntésben leginkább befolyásolt háztartástípusok

Az anyagi helyzet befolyásaA gyermekek A gyermekek különórákon, sportkörökön stb.

továbbtanulására való részvételérevonatkozó döntésre

Háztartás anyagi helyzete alsó kvintilis alsó két kvintilisHáztartás és háztartásfő aktív háztartás egyéb háztartásfővel aktív háztartás egyéb háztartásfővel

aktivitása és az inaktív háztartások és az inaktív háztartásokHáztartásfő jövedelemszerző

tevékenysége középfokú ügyvivő, szakmunkás középfokú ügyvivő szakmunkásA település típusa Budapest Budapest

A háztartások által felnevelt felnőtt gyermekek munkaerő-piaci érvényesüléseA dolgozatban eddig mindig a háztatáson belül élő fiatalok tanulási és munka-erő-piaci esélyeivel foglakoztunk, itt azonban azokkal a 25 év feletti gyermekekkel,akik már nem élnek a háztartásban. A mintában 109 háztartás számolt be 250 ilyengyermekről. Ez a minta nem tesz lehetővé egy, az eddigiekhez hasonló háztartás-típusonkénti vizsgálatot, ezért csak néhány szerény megállapítást teszünk a felne-velt gyermekek legmagasabb iskolai végzettségével, illetve a háztartásfő és a ház-tartásban élő személyek legmagasabb iskolai végzettségével összefüggésben, aztvizsgálva, hogy a felnőtt gyermek hogyan szerepel a munkaerőpiacon.19

A felnevelt, a háztarásból már kivált gyermekek munkanélkülisége összefügg aziskolai végzettséggel. Elsősorban természetesen az illető gyermekek saját legmagasabbiskolai végzettségével (40. táblázat, felső blokk), ami azonban az eddigi vizsgálataink-kal alátámasztva összefügg a család a háztartás által felhalmozott tudással. Így nemvéletlen, hogy amint az táblázat középső blokkjából látjuk, nagyon hasonló módonfügg össze a háztartásfő legmagasabb iskolai végzettségével, akárcsak a háztartásbanélő felnőtt személyek legmagasabb iskolai végzettségével (alsó blokk).

A felnőtt gyermekek közül a legfeljebb általános iskolai végzettségűeket és aszakmunkás (szakmunkásképző szakiskolai) végzettségűeket sújtja leginkább amunkanélküliség, ami az összes többi végzettségűek között is jelen van, de kisebbarányban. A háztartásfő és a háztartás többi felnőtt tagjainak iskolai végzettségé-vel összefüggésben csak a legfeljebb általános iskolai végzettségűk háztartásábanfelnevelt felnőtt gyermekekre vonatkozik ugyanez. Itt a generációs eltolódás mi-att szerepet játszhat a szakmunkásképzőkben szerzett végzettség értékének deval-válódása az utóbbi évtizedben, illetve a korábban szerzett szakmunkás végzettségrelatívan magasabb presztízse.

Összefoglalva: Megállapíthatjuk a kiegészítő kérdőív alapján, hogy a háztartások-nak közel felének romlott az anyagi helyzete a vizsgált időszakban. A háztartások-ban élő személyek külön-külön mintegy 15 százaléka él olyan háztartásban, ahol

19 A minta kis elemszáma miatt itt súlyozatlan megoszlásokat használunk.

Változó

108

a tartós betegség, illetve a megnövekedett gyermeknevelési kiadások anyagi rom-lást okoztak. A háztartások, amelyeket a romlás e két szempontból legsúlyosab-ban érintett a háztatásoknak ugyanabból a csoportjából kerülnek ki.

Az anyagi helyzet változása a háztatások mintegy harmadában befolyásolta agyermekek iskoláztatására vonatkozó döntéseket, közöttük is sokkal nagyobbarányban és feltehetőleg negatív irányban azokban a háztartásokban, ahol rom-lott az anyagi helyzet. A vizsgált háztartástípusok közül a gyermekek továbbta-nulásával és különórákon való részvételével kapcsolatos döntéseket a háztartások-nak majdnem teljesen ugyanazokban a csoportjában befolyásolta leginkább, mintamelyek leginkább érintettek az anyagi helyzet romlásával kapcsolatban is: a tar-tós betegség és a gyermeknevelési kiadások növekedése.

Ezek a háztartások az alsó két kvintilisbe tartoznak, főképpen az inaktív ház-tartások, de az aktív háztartások közül is ide tartoznak azok, ahol a háztartásfőegyéb kategóriába tartozik (azaz döntően munkanélküli). Ezen túlmenően az ak-

40. táblázat: A felnőtt gyermekek a munkaerőpiacon a saját, a háztartásfő és a háztartáshoztartozó 25 évnél idősebbek legmagasabb iskolai végzettsége szerint

A felnőtt gyermekek közöttnincs munkanélküli van munkanélküli

A felnőtt gyermek saját legmagasabb iskolai végzettségeLegfeljebb általános iskola 12,0 26,0Szakmunkásképző szakiskola 36,1 48,0Gimnázium 13,8 7,6Egyéb érettségit adó középiskola 16,9 7,6Fél felsőfokú végzettség 5,6 4,8Felső fokú végzettség 15,6 6,0Összes 100,0 100,0

A háztartásfő legmagasabb iskolai végzettségeLegfeljebb általános iskola 50,2 66,1Szakmunkás képző szakiskola 26,6 21,1Gimnázium 6,5 2,8Egyéb érettségit adó középiskola 8,5 5,5Fél felsőfokú végzettség 1,3 0,0Felső fokú végzettség 6,9 4,6Összes 100,0 100,0

A háztartáshoz tartozó 25 évnél idősebbek legmagasabb iskolai végzettségeLegfeljebb általános iskola 52,1 66,7Szakmunkás képző szakiskola 23,0 18,8Gimnázium 7,9 4,3Egyéb érettségit adó középiskola 9,4 5,9Fél felsőfokú végzettség 1,3 0,5Felső fokú végzettség 6,4 3,8Összes 100,0 100,0

109

tív háztartások között leginkább érintett a középfokú ügyvivő és a szakmunkásháztartásfő, és végül meglepő módon a településtípusok közül a budapesti ház-tartások.

Nem tartoznak viszont ide a nyugdíjas háztartásfővel rendelkező háztartásokés az aktív háztartások közül a segéd- és betanított munkás háztartásfőkkel ren-delkező háztatások, illetve a településtípusok közül a községekben lévő háztartások.

110

Következtetések

A számos egyéb tényező mellett a magyar fiatalok családi és háztartási helyzete isfontos szerepet játszik abban, hogy a hozzájutnak-e globalizálódó munkaerőpia-con jó esélyt biztosító szakképzettséghez. Az, hogy az itt vizsgált tényezők szere-pe fontos, senki sem vonja kétségbe. Nem annyira közismert a tényezők szerepénekmértéke. Ez a kutatás tulajdonképpeni eredménye.

Láttuk, hogy a tudáshoz való hozzájutás és a sikeres munkaerő-piaci szereplésszempontjából az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak azok a fiatalok, akik azalsó hat jövedelmi decilisben, inaktív háztartásban vagy inaktív háztartásfővel él-nek. Az aktív háztartásfővel élők közül is ide tartoznak azok, ahol a háztartásfő-nek alacsonyabb társadalmi státusú foglakozása van, a települési hierarchia alacso-nyabb fokán, kisebb városban, illetve községekben laknak. Szüleik középiskolánálalacsonyabb végzettségűek, különösen akkor, ha inaktívak és még nem nyugdíja-sok. Olyanok, akiknek a családjában munkaerőpiacról az apa az, aki kiszorult. Haa fiatal emellett csak egyik szülőjével él, akkor e hátrányok fokozottabbak.

A vizsgált négy évben alapvetően a kép nem változott, de azért előfordulnakkedvező és bizonyos mobilitásra utaló jelenségek is. A tudáshoz való hozzájutás-ban kedvező folyamat, hogy összességében javult az érettségit adó középiskolábajárók aránya, nőtt mind a középfokú, mind pedig a felsőfokú oktatásban való rész-vétel. Kedvező az is, hogy a munkaerőpiacról kiszoruló fiatalok száma csökkent,és valamelyest javult dolgozók aránya.

Kedvezőtlen viszont, hogy ez nem mindenki számára valósult meg. Van a fia-taloknak egy csoportja, amelynek a helyzete a legtöbb mutató szempontjából rosszés lényegében változatlan a vizsgált időszakban. Ennek az immobil csoportnak ahatára körülbelül a következőképpen húzható meg: az alsó két decilishez tartozik,inaktív háztarásokban, egyéb kategóriájú, azaz főként munkanélküli háztartásfővelés szülőkkel él, a háztartásfő segéd-, illetve betanított munkás, kisebb települése-ken lakik, és a szülők iskolai végzettsége legfeljebb szakmunkásképző.

Van ezzel szemben a fiataloknak egy olyan csoportja, amelynek a helyzete ép-pen ezzel ellentétben a legtöbb mutató szempontjából jó, és éppen ezért nem so-kat változik. A csoport jellemzői: a felső két-három decilishez tartozik, aktív ház-tartásban, aktív háztartásfővel él, aki vezető vagy felsőfokú szakalkalmazott, mind-két szülője aktív, és mindkét szülője legalább felsőfokú iskolai végzettségű. E cso-port szempontjából nem beszélhetünk mobilitásról, a biztos jó pozíció „megörök-léséről” van szó.

A két szélső csoport között a mutatók egyike-másika szempontjából bizonyosmobilitás kimutatható. A középfokú oktatásban való részvételben a legtöbb muta-tó szempontjából kis eltérések vannak, vagy a felsőfokú oktatásban való részvétel

111

például a harmadik decilistől felfelé nagymértékben kiegyenlítődött a vizsgált négyév során, de mobilitásra utal a legalább érettségivel rendelkező szülők gyermekei-nek érettségit adó középiskola választása, és átlagon felüli továbbtanulása is.

E csoportokon belül azonban a lecsúszás sem volt ismeretlen a vizsgált időszak-ban. A megkérdezett háztartások jelentős százaléka számolt be arról, hogy anyagihelyzete romlott. A romlás okaként a tartós betegséget és a gyermeknevelési költ-ségek növekedését megjelölő háztartások körében végezett részletesebb vizsgála-tok eredményei a következőkben foglalhatjuk össze.

A romlás által ezen okokból leginkább érintett háztartások az alsó két kvinti-lisbe tartoznak, főképpen az inaktív háztartások, de az aktív háztartások közül iside tartoznak azok, ahol a háztartásfő egyéb kategóriába tartozik (azaz döntőenmunkanélküli). Ezen túlmenően az aktív háztartások között leginkább érintetteka középfokú ügyvivő és a szakmunkás háztartásfők, és végül meglepő módon atelepüléstípusok közül a budapesti háztartások.

A gyermekek továbbtanulásával és különórákon, sportkörökön való részvéte-lével kapcsolatos döntésekre vonatkozó válaszokból arra következtethettünk, hogyezeken a csoportokon belül, vannak olyan részcsoportok, amelyek körében a romlóanyagi helyzet következtében feltehetően rosszabbodtak az oktatáshoz való hoz-zájutást jellemző mutatóink.

Tekintettel arra, hogy a romlás által érintett csoportokon belül főképpen olyancsoportok vannak, amelyek a vizsgált mutatók szempontjából amúgy is a leghát-rányosabb helyzetű háztartástípusokba tartoznak, ez nem jelenthet mást, minthogy az oktatáshoz való hozzájutás szempontjából nőttek a különbségek a legesé-lyesebb és legesélytelenebb csoportok között, vagyis a polarizáció bizonyos mér-tékben erősödött. Az oktatási hátránnyal küzdő fiatalok számara viszont a mun-kaerőpiac nem kínált e keretek között megfogalmazható megoldást a vizsgált idő-szakban.

112

ACHTENHAGEN, F. [2002]: Final Evaluation Re-port. www.wipaed.uni-inz.ac.at/forsch/cost/.

ANDOR MIHÁLY–LISKÓ ILONA [2000]: Iskolaválasztásés mobilitás, Iskolakultúra Kiadó, Budapest.

BEHRMAN, J. R.–HRUBEC, Z.–TAUBMAN, P.–WALES,T. J. [1980]: A Study of the Effects of GeneticEndowment. Family Environment, and School-ing. North-Holland, Amszterdam.

BEHRMAN, J. R.–POLLAK, R. A.–TAUBMAN, P. [1995]:The Wealth Model: Efficiency and Distribu-tion in Family. Megjelent: Behrman, R.–Pollak,R. A.–Taubman, P. (szerk.): From Parent toChild. University of Chicago, Chicago, 113–138. o.

BEHRMAN, J. R.–TAUBMAN, P. [1990]: The Inter-generational correlation between children’sadult earnings and their parents income:Result from Michigan panel survey of incomedynamics. Review of Income and Wealth, Vol.36. No. 2. 115–127. o.

BEHRMAN, J. R.–TAUBMAN, P. [1989]: Is Schooling„mostly in the genes”? Nature nurture de-composition using data on relatives. Journalof Political Economy, Vol. 97. No. 6. 1425–1446. o.

BOURDIEU, P. [1996]: The state nobility: eliteschools in the field of power. CambridgePolity Press.

BRATBERG, E.–NILSEN, O. A.–VAAGE, K. [2003]:Assessing Changes of Intergenerational Earn-ings Mobility. IZA Discussion Paper, No.797.

BUKODI ERZSÉBET [1995]: A nemzedékek közöttitársadalmi mobilitás főbb jellemzői. Statisz-tikai Szemle, 73. évf. 4–5 sz.

BUKODI ERZSÉBET [1999]:Educational choices inHungary. Statisztikai Szemle, különszám,77. évf. október, 71–94. o.

BUKODI ERZSÉBET [2000]: Szülői erőforrások ésiskoláztatási egyenlőtlenségek. Megjelent:Elekes Zsuzsa–Spéder Zsolt (szerk.): Törésekés kötések a magyar társadalomban. ARTT–Századvég, Budapest, 13–27. o.

CARNOY, M. (szerk.): [1995]: International Ency-clopedia of Economics of Education. Else-vier Science Ltd.

CHAMBERLAIN, G.–GRILICHES, Z. [1975]: Unobserv-ables with a variance-component structure:Ability schooling and the economic successof brothers. International Economic Review,Vol. 16. No. 2. 422–449. o.

COLEMAN, J. S. [1987]: Families and schools.Education Researcher, Vol. 16. 6. 32–38. o.

GAVIA, A. [1998]: Intergenerational Mobility„Siblings” inequality and Borrowing Con-straints. UCSD Economic Discussion Pa-per, No. 18–13.

HANLEY, E.–MCKEEVER, M. [1997]: The Persis-tence of educational inequalities in state-socialist Hungary trajectory maintenanceversus counter selection. Sociology of Edu-cation Vol. 70. 6. 1–18. o.

KAPITÁNY ZSUZSA–MOLNÁR GYÖRGY [2002]: Egyen-lőtlenség és mobilitás a magyar háztartásokjövedelmében, kiadásában és tartós fogyasz-tási cikkeinek állományában. KözgazdaságiSzemle, 12. sz. 1015–1041. o.

KOVÁCS JÁNOS–VIRÁG ILDIKÓ [1998]: Iskola és gaz-daság. Közoktatási Vezetők Képzéséért Ok-tatási és Nevelésfejlesztési Alapítvány kiadá-sa, 1–140. o.

KSH [2002]: Család változóban, 2001. Közpon-ti Statisztikai Hivatal, Budapest.

KSH [2004]: Társadalmi helyzetkép, 2003. Köz-ponti Statisztikai Hivatal, Budapest.

KSH [különböző évek 2001-ig]: Családi költ-ségvetés adattár. Központi Statisztikai Hi-vatal, Budapest.

KSH [különböző évek 2001-től ]: Háztartássta-tisztikai évkönyv. Központi Statisztikai Hi-vatal, Budapest.

LISKÓ ILONA [1997]: Vocational Schools Teach-ing Disadvantaged. Megjelent: Papp Ágnes(szerk.): Vocational training of disadvan-taged students. Munkaügyi Minisztérium,Budapest, 19–44. o.

Irodalom

113

LISKÓ ILONA [2001a]: Fiatal szakmunkások amunkaerőpiacon. Megjelent: Semjén András(szerk.): Oktatás és munkaerő-piaci érvé-nyesülés, MTA Közgazdaságtudományi Ku-tatóközpont, 49–66. o.

LISKÓ ILONA [2001b]: A szakképzési rendszer át-alakulása és a fiatal szakmunkások elhelyez-kedési esélyei. Megjelent: Frey Mária (szerk.):EU-konform foglalkoztatáspolitika. A hazaifoglalkoztatáspolitika átalakulása a közös-ségi gyakorlatnak megfelelően. Országos Fog-lalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 195–219. o.

LISKÓ ILONA [2003]: Esélykülönbségek közép-fokon. Educatio, 12. évf. 3. sz.

MIHAJLOVA, D. [2004]: Social Capital in Centraland Eastern Europe. A Critical AssesmentLiterture Review, Policy Studies Series Cen-ter for policy Studies, Central European Uni-versity, Budapest.

OECD [2003]: Education at a glance. OECD,Párizs.

PEREIRA, P. T.–MARTINES, P. S. [2000]: Does Edu-cation Reduce Wage Inequalty Quantile Re-gression Evidence from Fifteen Countries.IZA Discussion Paper, No.120.

RÓBERT PÉTER [2000]: Társadalmi mobilitás atények és vélemények tükrében. Válogatotttanulmányok. Andorka Rudolf Társadalom-tudományi Társaság–Századvég Kiadó, Bu-dapest, 13–44. o.

SOLON, G. [1992]: Intergenerational Income Mo-bility in US. American Economic Review, Vol.82. No. 3. 398–408. o.

SZIVÓS PÉTER–TÓTH ISTVÁN GYÖRGY (szerk.) [2004]:Stabilizálódó társadalomszerkezet. Tárki Mo-nitor jelentések 2003., Tárki , Budapest.

TÓT É. [1997]: The Family Situation of Disad-vantaged Children, Megjelent: Papp Ágnes(szerk.): Vocational training of disadvantagedstudents. Ministry of Labor, 62-126. o.

VIRÁG ILDIKÓ [1999]: Szakképzés a családi költ-ségvetés tükrében. Vocational Training inthe Light of the Family Budget. SzakképzésiSzemle, XV. évf. 4. sz. 468–472. o., illetve593–596. o.

114

Mel

lékl

et

M1.

tábl

ázat

: A n

épes

ség

okta

tás s

zerin

ti m

egos

zlása

és a

fiat

alok

tanu

lásá

val k

apcs

olat

os m

utat

ókjö

vede

lmi d

ecili

senk

ént t

elje

s m

inta

, N =

24 2

80

1.2.

3.4.

5.6.

7.8.

9.10

.

deci

lis

Feln

őtt

52,9

58,6

62,7

64,6

66,6

69,4

69,1

70,4

70,3

70,9

65,6

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s14

,612

,910

,29,

67,

67,

46,

44,

24,

53,

78,

1Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s14

,112

,011

,611

,79,

78,

59,

68,

16,

35,

29,

7Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

2,0

2,2

2,1

2,0

2,0

1,5

1,4

0,6

0,7

0,5

1,5

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró0,

91,

01,

31,

31,

51,

51,

41,

52,

11,

81,

4Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

1,7

2,7

3,0

2,1

2,9

2,4

2,4

2,6

2,7

1,4

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

0,5

0,3

0,5

0,3

0,9

0,9

1,1

1,2

1,0

1,6

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

0,5

0,4

0,9

0,8

0,5

0,7

0,9

1,3

1,3

2,6

1,0

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

50,

30,

10,

10,

10,

00,

10,

20,

20,

50,

215

—19

éve

s dol

gozó

*0,

60,

60,

80,

40,

70,

70,

70,

90,

80,

60,

715

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

2,4

1,5

0,7

0,8

0,5

0,4

0,5

0,3

0,3

0,3

0,8

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

3,4

3,6

3,4

3,2

4,6

4,7

4,9

7,3

8,2

9,9

5,3

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó6,

13,

92,

83,

12,

52,

01,

71,

31,

71,

12,

6

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

1,3

1,7

2,1

1,7

2,2

2,6

2,6

6,8

7,0

6,0

2,5

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an64

,775

,581

,982

,884

,983

,982

,579

,684

,383

,179

,9Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

28,3

17,3

8,1

11,3

6,3

6,0

7,4

5,0

4,6

5,1

10,7

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

7,0

7,2

10,1

5,9

8,8

10,1

10,1

15,4

11,0

11,8

9,4

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an13

,17,

720

,316

,318

,418

,320

,823

,416

,825

,618

,6Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

56,1

48,1

36,3

41,5

28,9

24,4

20,6

11,8

14,6

7,4

27,0

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

30,8

44,2

43,4

42,3

52,7

57,3

58,6

64,9

68,6

67,1

54,4

*A d

olgo

zóko

n kí

vül i

de ta

rtozn

ak a

szül

ési s

zaba

dság

on, g

yese

n, g

yede

n, g

yete

n lé

vők,

és a

z est

in va

gy le

vele

zőn

tanu

lók.

A m

egje

gyzé

s érv

énye

s a M

ellé

klet

köv

etke

ző tá

bláz

atai

ban

is.

Össz

esen

1998

115

M1.

tábl

ázat

: A n

épes

ség

okta

tás s

zerin

ti m

egos

zlása

és a

fiat

alok

tanu

lásá

val k

apcs

olat

os m

utat

ókjö

vede

lmi d

ecili

senk

ént,

telje

s m

inta

N =

23

797

1.2.

3.4.

5.6.

7.8.

9.10

.

deci

lis

Feln

őtt

50,1

60,3

67,0

68,2

69,9

70,7

71,0

67,8

69,1

71,5

66,5

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s16

,511

,69,

98,

47,

55,

45,

34,

53,

93,

57,

6Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s16

,713

,110

,810

,19,

89,

98,

18,

56,

36,

910

,0Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

1,6

1,7

1,4

1,1

1,4

1,3

0,9

0,8

0,8

0,8

1,2

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró0,

61,

30,

71,

21,

21,

20,

92,

11,

71,

71,

3Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

2,1

2,5

2,0

2,6

1,8

2,4

1,8

2,2

2,7

1,5

2,2

Napp

ali f

őisk

olás

0,2

0,5

0,5

0,5

0,9

0,8

0,8

1,1

1,3

1,5

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

0,1

0,7

0,5

0,5

0,8

0,8

1,0

1,4

1,4

1,9

0,9

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

40,

10,

20,

10,

10,

10,

30,

20,

10,

30,

215

—19

éve

s dol

gozó

*0,

60,

70,

70,

40,

40,

60,

61,

10,

50,

50,

615

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

2,7

1,3

0,4

0,3

0,3

0,2

0,5

0,1

0,3

0,1

0,6

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

2,2

3,4

3,8

4,7

4,3

5,3

7,3

8,3

11,0

9,1

5,9

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó6,

12,

82,

12,

01,

51,

31,

51,

81,

10,

92,

1

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

1,6

2,2

1,9

3,4

2,2

2,7

3,1

5,1

5,9

4,2

2,9

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an62

,075

,681

,587

,687

,986

,378

,080

,887

,687

,080

,3Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

30,9

15,9

7,4

5,0

4,7

3,1

10,1

2,0

4,7

2,4

10,0

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

7,0

8,5

11,2

7,4

7,3

10,6

11,9

17,2

7,7

10,7

9,8

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an8,

715

,613

,115

,720

,921

,616

,018

,416

,621

,717

,1Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

66,9

38,0

31,0

24,9

20,7

15,8

14,7

14,8

7,5

6,8

21,8

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

24,4

46,4

55,8

59,5

58,4

62,6

69,3

66,8

75,8

71,5

61,0

Össz

esen

1999

116

M1.

tábl

ázat

: A n

épes

ség

okta

tás s

zerin

ti m

egos

zlása

és a

fiat

alok

tanu

lásá

val k

apcs

olat

os m

utat

ókjö

vede

lmi d

ecili

senk

ént,

telje

s m

inta

, N

= 23

541

1.2.

3.4.

5.6.

7.8.

9.10

.

deci

lis

Feln

őtt

51,8

61,5

65,9

68,8

70,8

68,2

70,8

71,0

71,7

71,9

67,2

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s16

,111

,69,

78,

16,

26,

54,

95,

33,

53,

77,

6Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s16

,212

,510

,410

,09,

210

,87,

77,

37,

06,

09,

7Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

1,7

1,4

1,5

1,0

0,8

1,3

0,5

0,5

0,5

0,5

1,0

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró0,

81,

31,

21,

10,

61,

32,

11,

81,

51,

61,

3Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

2,1

2,7

2,6

2,3

2,9

1,6

2,4

3,0

2,4

2,4

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

0,7

1,1

0,3

1,0

0,9

0,6

1,0

1,3

1,1

1,7

1,0

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

0,5

0,1

0,5

0,6

1,1

0,6

1,1

0,8

1,6

1,6

0,9

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

40,

40,

30,

50,

20,

60,

50,

70,

70,

30,

515

—19

éve

s dol

gozó

*0,

70,

40,

60,

60,

51,

00,

60,

80,

40,

20,

615

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

1,5

0,9

0,2

0,4

0,2

0,1

0,4

0,2

0,3

0,0

0,4

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

2,6

3,7

4,1

3,8

5,3

6,2

6,8

6,3

8,3

9,2

5,6

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó4,

82,

42,

71,

81,

41,

31,

30,

91,

10,

91,

9

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

1,7

2,8

2,5

3,3

4,5

2,3

9,1

9,0

8,1

8,2

3,9

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an73

,481

,286

,984

,086

,482

,885

,084

,688

,594

,584

,1Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

18,3

13,1

3,6

6,6

4,2

1,7

5,6

3,3

5,1

0,6

6,8

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

8,3

5,6

9,5

9,5

9,5

15,5

9,4

12,1

6,3

4,9

9,2

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an16

,019

,613

,523

,820

,514

,222

,223

,420

,122

,319

,7Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

54,8

31,7

34,4

24,6

16,9

14,8

12,4

9,4

9,6

6,7

20,0

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

29,2

48,6

52,2

51,6

62,5

71,0

65,4

67,3

70,3

71,0

60,3

Össz

esen

2000

117

M1.

tábl

ázat

: A n

épes

ség

okta

tás s

zerin

ti m

egos

zlása

és a

fiat

alok

tanu

lásá

val k

apcs

olat

os m

utat

ókjö

vede

lmi d

ecili

senk

ént,

telje

s m

inta

, N =

22

983

1.2.

3.4.

5.6.

7.8.

9.10

.

deci

lis

Feln

őtt

52,4

61,8

65,7

70,4

71,5

71,9

72,1

70,5

70,7

71,4

67,8

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s16

,910

,19,

57,

86,

15,

35,

76,

44,

85,

17,

8Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s14

,713

,710

,89,

69,

58,

58,

37,

36,

75,

29,

4Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

2,3

2,2

1,8

0,9

1,1

1,2

0,6

0,8

0,5

0,4

1,2

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró0,

71,

61,

61,

21,

61,

92,

02,

32,

02,

61,

8Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

1,6

2,6

2,3

2,9

2,3

2,9

1,8

3,1

2,4

2,4

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

0,4

1,2

0,6

0,4

0,8

0,6

0,9

0,8

0,8

1,4

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

0,4

0,4

0,4

0,9

0,6

0,7

0,9

1,2

2,0

2,3

1,0

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

80,

50,

80,

70,

70,

70,

50,

70,

30,

40,

615

—19

éve

s dol

gozó

*0,

50,

50,

80,

70,

20,

80,

50,

40,

50,

40,

515

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

1,4

0,8

0,5

0,3

0,1

0,1

0,2

0,3

0,2

0,3

0,4

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

2,5

2,4

3,9

3,2

4,2

4,8

5,7

5,5

8,7

7,7

4,9

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó5,

52,

41,

41,

11,

40,

70,

80,

80,

50,

51,

5

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

1,0

1,9

2,2

4,5

3,5

3,9

6,2

6,5

8,9

12,0

3,5

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an76

,485

,683

,886

,895

,388

,387

,792

,589

,490

,487

,4Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

17,1

8,7

6,1

3,7

1,2

0,7

3,9

3,1

2,8

4,0

5,5

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

6,5

5,6

10,0

9,5

3,5

10,9

8,4

4,3

7,8

5,6

7,0

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an12

,630

,920

,528

,522

,424

,920

,321

,220

,129

,422

,8Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

59,9

34,3

20,8

18,4

19,8

10,0

10,3

9,8

4,2

4,0

18,4

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

27,5

34,8

58,8

53,1

57,8

65,1

69,4

68,9

75,6

66,6

58,8

Össz

esen

2001

118

M2.

tábl

ázat

: A h

ázta

rtásb

an é

lő s

zem

élye

k m

egos

zlása

a h

ázta

rtás

és a

ház

tartá

sfő

aktiv

itása

sze

rint,

telje

s m

inta

, N =

24

280

Aktív

ház

tartá

sIn

aktív

ház

tartá

s

aktív

nyug

díja

seg

yéb

nyug

díja

seg

yéb

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

Feln

őtt

55,1

73,9

53,6

92,4

46,9

65,6

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s11

,31,

07,

31,

019

,28,

1Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s12

,83,

912

,22,

218

,09,

7Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

1,6

2,4

3,2

0,4

2,4

1,5

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró1,

91,

41,

50,

40,

91,

4Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

3,2

1,5

2,9

0,8

1,6

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

1,1

0,8

0,7

0,3

0,8

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

1,2

1,1

0,6

0,5

1,0

1,0

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

30,

10,

20,

10,

50,

215

—19

éve

s dol

gozó

*0,

81,

22,

30,

00,

30,

715

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,8

0,7

1,4

0,5

2,0

0,8

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

7,1

9,9

10,5

0,1

0,7

5,3

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó3,

02,

13,

61,

35,

72,

6

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

3,1

1,2

1,4

2,8

1,0

2,5

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an82

,274

,567

,179

,473

,979

,9Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

8,5

8,9

12,8

20,2

22,7

10,7

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

9,3

16,6

20,2

0,4

3,4

9,4

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an17

,914

,49,

540

,023

,618

,6Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

24,3

14,8

23,0

54,6

68,3

27,0

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

57,8

70,9

67,5

5,4

8,2

54,4

Össz

esen

1998

119

M2.

tábl

ázat

: A

házt

artá

sban

élő

sze

mél

yek

meg

oszlá

sa a

ház

tartá

s és

a h

ázta

rtásf

ő ak

tivitá

sa s

zerin

t, te

ljes

min

ta, N

= 2

3 79

7

Aktív

ház

tartá

sIn

aktív

ház

tartá

s

aktív

nyug

díja

seg

yéb

nyug

díja

seg

yéb

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

Feln

őtt

56,5

73,2

55,6

93,3

45,0

66,5

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s10

,30,

88,

01,

122

,17,

6Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s13

,74,

113

,31,

717

,810

,0Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

1,4

1,6

2,3

0,4

1,4

1,2

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró1,

81,

00,

70,

20,

91,

3Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

3,0

1,6

1,9

0,6

1,7

2,2

Napp

ali f

őisk

olás

1,0

1,2

0,6

0,3

0,2

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

1,3

0,7

0,4

0,2

0,8

0,9

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

20,

30,

50,

10,

30,

215

—19

éve

s dol

gozó

*0,

71,

42,

10,

10,

10,

615

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,5

0,5

1,1

0,5

2,0

0,6

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

7,7

12,3

9,2

0,1

0,4

5,9

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó2,

01,

34,

31,

47,

42,

1

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

3,4

1,6

1,1

2,2

1,9

2,9

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an84

,470

,360

,270

,269

,180

,3Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

6,8

8,0

13,7

27,2

29,2

10,0

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

8,8

21,7

26,1

2,5

1,6

9,8

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an17

,813

,613

,328

,611

,917

,1Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

17,2

8,3

27,7

67,9

83,7

21,8

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

65,0

78,1

59,1

3,5

4,4

61,0

Össz

esen

1999

120

M2.

tábl

ázat

: A

házt

artá

sban

élő

sze

mél

yek

meg

oszlá

sa a

ház

tartá

s és

a h

ázta

rtásf

ő ak

tivitá

sa s

zerin

t, te

ljes

min

ta, N

= 2

3 54

1

Aktív

ház

tartá

sIn

aktív

ház

tartá

s

aktív

nyug

díja

seg

yéb

nyug

díja

seg

yéb

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

Feln

őtt

57,4

76,1

54,3

92,8

43,9

67,2

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s10

,30,

89,

21,

021

,77,

6Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s12

,74,

411

,92,

519

,49,

7Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

1,1

0,9

2,3

0,4

1,5

1,0

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró1,

90,

81,

10,

20,

61,

3Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

3,3

2,3

2,3

0,8

1,1

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

1,2

1,2

0,8

0,4

0,4

1,0

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

1,2

0,4

0,9

0,2

1,3

0,9

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

60,

40,

70,

10,

50,

515

—19

éve

s dol

gozó

*0,

71,

61,

00,

00,

20,

615

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,4

0,5

0,4

0,3

1,4

0,4

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

7,4

9,0

12,3

0,2

0,6

5,6

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó1,

81,

72,

91,

07,

61,

9

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

4,7

3,5

1,5

2,3

1,2

3,9

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an87

,169

,580

,881

,275

,384

,1Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

4,8

7,7

5,1

17,7

22,4

6,8

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

8,2

22,8

14,1

1,0

2,3

9,2

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an20

,314

,112

,935

,014

,419

,7Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

15,3

13,3

16,8

54,5

79,3

20,0

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

64,4

72,6

70,3

10,5

6,3

60,3

Össz

esen

2000

121

M2.

tábl

ázat

: A

házt

artá

sban

élő

sze

mél

yek

meg

oszlá

sa a

ház

tartá

s és

a h

ázta

rtásf

ő ak

tivitá

sa s

zerin

t, te

ljes

min

ta, N

= 2

2 98

3

Aktív

ház

tartá

sIn

aktív

ház

tartá

s

aktív

nyug

díja

seg

yéb

nyug

díja

seg

yéb

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

házt

artá

sfő

Feln

őtt

58,5

78,0

56,2

93,2

43,1

67,8

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s10

,41,

66,

80,

922

,57,

8Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s12

,34,

112

,92,

317

,69,

4Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

1,4

0,9

2,8

0,5

1,9

1,2

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró2,

51,

21,

00,

50,

61,

8Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

3,1

2,3

5,1

0,8

0,7

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

1,1

0,4

1,2

0,1

0,6

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

1,4

0,6

0,4

0,2

0,9

1,0

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

70,

51,

50,

30,

50,

615

—19

éve

s dol

gozó

*0,

61,

11,

60,

20,

20,

515

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,3

0,7

0,9

0,2

1,6

0,4

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

6,6

7,3

8,0

0,1

1,3

4,9

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó1,

31,

41,

80,

78,

41,

5

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

4,1

4,2

2,2

2,5

0,7

3,5

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an89

,973

,179

,887

,876

,287

,4Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

3,9

10,3

7,2

6,1

21,4

5,5

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

6,2

16,5

13,0

6,1

2,3

7,0

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an23

,713

,825

,537

,315

,422

,8Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

12,7

13,5

13,9

57,2

73,6

18,4

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

63,6

72,7

60,5

5,5

11,1

58,8

Össz

esen

2001

122

M3.

tábl

ázat

: A g

yerm

ekek

okt

atás

ban

való

rész

véte

le a

szül

ők a

ktiv

itása

szer

int,

telje

s min

ta, N

= 2

730

Lega

lább

egy

szül

őjük

kel e

gyüt

t élő

15—

25 é

ves,

nem

álta

láno

s isk

olás

fiat

alok

ra

Kate

góriá

k

12

1112

2122

Napp

ali s

zakm

unká

s, s

zaki

skol

ás9,

314

,410

,114

,020

,519

,111

,2Na

ppal

i gim

náziu

mba

járó

10

,57,

611

,79,

110

,35,

410

,8Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

14,9

9,7

18,8

22,2

15,0

19,5

18,1

Napp

ali f

őisk

olás

4,3

3,1

8,3

1,9

5,2

1,0

6,3

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

6,1

0,0

7,9

4,3

2,0

0,9

6,5

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig1,

41,

91,

71,

61,

62,

41,

615

—19

éve

s dol

gozó

* 3,

67,

84,

27,

76,

011

,94,

915

—19

éve

s nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó

4,8

6,1

3,7

8,3

9,1

11,7

5,0

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

32,8

34,0

25,1

17,6

17,5

19,5

25,4

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó12

,315

,58,

713

,412

,88,

610

,3

Össz

esen

10

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

2,7

1,2

3,0

2,2

1,2

1,3

2,6

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an79

,770

,384

,374

,575

,464

,980

,6Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

11,6

13,1

7,4

13,3

14,8

17,4

9,8

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

8,7

16,6

8,4

12,3

9,8

17,7

9,6

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an22

,96,

932

,517

,621

,814

,527

,5Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

21,0

29,1

17,4

35,7

33,0

26,1

21,0

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

56,1

64,0

50,1

46,7

45,2

59,4

51,5

1 =

aktív

egy

edül

i szü

lő, 2

= in

aktív

egy

edül

i szü

lő, 1

1 =

aktív

apa

, akt

ív a

nya,

12

= ak

tív a

pa, i

nakt

ív a

nya,

21

= in

aktív

apa

, akt

ív a

nya,

22

= in

aktív

apa

, ina

ktív

any

a

Össz

esen

1998

123

M3.

tábl

ázat

: A g

yerm

ekek

okt

atás

ban

való

rész

véte

le a

szül

ők a

ktiv

itása

szer

int,

telje

s min

ta, N

= 2

511

Lega

lább

egy

szül

őjük

kel e

gyüt

t élő

15—

25 é

ves,

nem

álta

láno

s isk

olás

fiat

alok

ra

Kate

góriá

k

12

1112

2122

Napp

ali s

zakm

unká

s, s

zaki

skol

ás8,

78,

58,

314

,011

,219

,79,

3Na

ppal

i gim

náziu

mba

járó

9,

29,

810

,78,

14,

57,

79,

8Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

15,3

11,2

17,7

21,5

14,4

14,0

17,4

Napp

ali f

őisk

olás

7,1

0,7

7,7

1,2

2,8

0,0

6,4

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

4,8

0,0

8,2

1,3

0,5

0,6

6,3

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig2,

12,

21,

02,

93,

10,

71,

515

—19

éve

s dol

gozó

* 4,

55,

74,

44,

96,

910

,24,

715

—19

éve

s nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó

3,2

11,9

2,2

9,7

7,6

16,3

3,9

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

36,0

21,1

32,9

25,8

24,8

18,9

31,8

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó9,

229

,06,

910

,624

,211

,98,

9

Össz

esen

10

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

2,8

2,5

3,4

2,1

1,7

1,1

2,9

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an81

,163

,285

,375

,663

,161

,081

,4Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

7,8

24,9

5,0

16,1

19,3

24,0

8,4

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

11,1

12,0

9,8

8,3

17,6

15,0

10,2

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an23

,93,

927

,49,

319

,33,

624

,2Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

15,5

55,6

12,6

26,4

39,9

37,2

16,5

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

60,6

40,5

60,0

64,3

40,8

59,2

59,3

1 =

aktív

egy

edül

i szü

lő, 2

= in

aktív

egy

edül

i szü

lő, 1

1 =

aktív

apa

, akt

ív a

nya,

12

= ak

tív a

pa, i

nakt

ív a

nya,

21

= in

aktív

apa

, akt

ív a

nya,

22

= in

aktív

apa

, ina

ktív

any

a

Össz

esen

1999

124

M3.

tábl

ázat

: A g

yerm

ekek

okt

atás

ban

való

rész

véte

le a

szü

lők

aktiv

itása

sze

rint,

telje

s m

inta

, N =

250

1Le

galá

bb e

gy sz

ülőj

ükke

l egy

ütt é

lő 1

5—25

éve

s, n

em á

ltalá

nos i

skol

ás fi

atal

okra

Kate

góriá

k

12

1112

2122

Napp

ali s

zakm

unká

s, s

zaki

skol

ás7,

416

,26,

213

,714

,921

,18,

0Na

ppal

i gim

náziu

mba

járó

6,

21,

411

,512

,83,

95,

810

,3Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

17,4

11,1

20,0

22,8

15,9

10,4

19,5

Napp

ali f

őisk

olás

5,4

1,7

9,7

2,9

2,4

0,0

7,6

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

4,4

0,0

7,2

2,2

0,0

0,0

5,7

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig5,

41,

23,

81,

96,

15,

33,

915

—19

éve

s dol

gozó

* 4,

72,

54,

54,

13,

53,

54,

415

—19

éve

s nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó

3,1

8,9

2,2

4,8

0,0

9,9

2,8

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

36,8

44,1

29,2

24,2

47,4

15,5

30,5

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó9,

213

,05,

710

,66,

028

,67,

4

Össz

esen

10

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

3,2

0,8

5,1

2,6

1,3

0,8

3,7

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an80

,468

,486

,185

,073

,284

,8Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

7,7

24,7

4,5

8,0

0,0

19,8

6,0

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

11,9

6,9

9,4

7,0

7,0

9,3

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an23

,510

,732

,714

,313

,512

,027

,7Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

15,3

20,3

11,0

26,2

9,7

57,1

14,1

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

61,2

69,0

56,2

59,5

76,8

30,9

58,1

1 =

aktív

egy

edül

i szü

lő, 2

= in

aktív

egy

edül

i szü

lő, 1

1 =

aktív

apa

, akt

ív a

nya,

12

= ak

tív a

pa, i

nakt

ív a

nya,

21

= in

aktív

apa

, akt

ív a

nya,

22

= in

aktív

apa

, ina

ktív

any

a

Össz

esen

2000

125

M3.

tábl

ázat

: A g

yerm

ekek

okt

atás

ban

való

rész

véte

le a

szül

ők a

ktiv

itása

szer

int,

telje

s min

ta, N

= 2

334

Lega

lább

egy

szül

őjük

kel e

gyüt

t élő

15—

25 é

ves,

nem

álta

láno

s isk

olás

fiat

alok

ra

Kate

góriá

k

12

1112

2122

Napp

ali s

zakm

unká

s, s

zaki

skol

ás10

,411

,67,

416

,713

,633

,59,

6Na

ppal

i gim

náziu

mba

járó

14

,33,

915

,512

,76,

38,

014

,3Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

17,3

13,2

18,7

17,3

26,3

8,0

18,4

Napp

ali f

őisk

olás

4,7

0,7

7,2

3,0

6,7

0,0

6,2

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

6,9

1,3

8,8

4,0

1,1

0,4

7,4

Napp

ali e

gyéb

25

éves

ig4,

45,

14,

84,

48,

21,

64,

815

—19

éve

s dol

gozó

* 6,

212

,63,

14,

65,

40,

03,

915

—19

éve

s nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó

1,6

9,8

2,0

6,5

2,9

7,9

2,6

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

29,3

28,4

28,7

19,4

23,6

9,7

27,3

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó4,

813

,53,

911

,35,

930

,85,

5

Össz

esen

10

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

3,0

1,5

4,6

1,8

2,4

0,5

3,4

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an84

,853

,390

,181

,984

,785

,087

,4Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

3,2

20,4

3,9

10,6

5,3

15,0

5,1

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

12,0

26,3

6,1

7,5

10,0

0,0

7,5

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an29

,919

,834

,119

,935

,314

,331

,8Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an

9,8

25,8

7,9

29,5

12,9

65,2

11,4

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

60,3

54,4

58,0

50,6

51,7

20,5

56,8

1 =

aktív

egy

edül

i szü

lő, 2

= in

aktív

egy

edül

i szü

lő, 1

1 =

aktív

apa

, akt

ív a

nya,

12

= ak

tív a

pa, i

nakt

ív a

nya,

21

= in

aktív

apa

, akt

ív a

nya,

22

= in

aktív

apa

, ina

ktív

any

a

Össz

esen

2001

126

M4.

tábl

ázat

: Az a

ktív

ház

tartá

sban

élő

k m

egos

zlása

a h

ázta

rtásf

ő jö

vede

lem

szer

ző te

véke

nysé

ge sz

erin

t, te

ljes m

inta

, N =

13

089

Közé

pfok

úSe

géd-

és

szak

alka

lmaz

ott

beta

níto

ttés

ügy

vivő

mun

kás

Feln

őtt

58,6

55,1

56,0

56,4

54,9

53,1

55,1

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s7,

010

,710

,111

,711

,312

,911

,3Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s9,

812

,910

,613

,014

,012

,212

,8Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

0,7

0,4

1,2

1,5

1,8

2,3

1,6

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró2,

63,

53,

31,

71,

70,

81,

9Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

4,0

2,8

3,9

2,9

3,6

2,3

3,2

Napp

ali f

őisk

olás

3,0

2,5

1,6

1,0

0,9

0,3

1,1

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

4,8

3,4

1,2

1,9

0,5

0,4

1,2

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

40,

60,

70,

50,

10,

10,

315

—19

éve

s dol

gozó

*0,

60,

10,

41,

11,

00,

90,

815

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,4

0,3

0,4

0,7

0,6

1,6

0,8

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

7,1

5,7

8,2

4,9

6,8

8,5

7,1

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó1,

22,

02,

52,

62,

84,

63,

0

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

zőés

szak

isko

la9,

614

,96,

23,

03,

01,

33,

1Ta

nuló

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

89,3

94,4

92,2

79,7

82,2

71,2

82,1

Nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó 1

5—19

éve

sa

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an4,

54,

13,

98,

16,

518

,58,

6Do

lgoz

ó 15

—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an6,

21,

54,

012

,211

,410

,39,

4Ta

nuló

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

43,5

38,8

23,7

26,1

13,4

4,3

17,9

Nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó 2

0—25

éve

sa

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an8,

416

,118

,025

,524

,833

,624

,3Do

lgoz

ó 20

—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an48

,145

,158

,348

,361

,862

,157

,8

Össz

esen

1998

Fels

ő és

als

óve

zető

Fels

őfok

úsz

akal

kalm

azot

tVá

llalk

ozó

Szak

mun

kás

127

M4.

tábl

ázat

: Az a

ktív

ház

tartá

sban

élő

k m

egos

zlása

a h

ázta

rtásf

ő jö

vede

lem

szer

ző te

véke

nysé

ge sz

erin

t, te

ljes m

inta

, N =

124

56

Közé

pfok

úSe

géd-

és

szak

alka

lmaz

ott

beta

níto

ttés

ügy

vivő

mun

kás

Feln

őtt

59,5

60,4

57,5

58,0

55,8

53,8

56,5

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s6,

77,

210

,68,

810

,712

,710

,3Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s13

,912

,411

,514

,114

,014

,013

,7Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

0,4

0,4

1,0

1,1

1,6

2,0

1,4

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró2,

94,

42,

52,

31,

30,

71,

8Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

3,0

2,8

3,6

2,9

3,2

2,3

3,0

Napp

ali f

őisk

olás

2,8

1,6

1,9

1,3

0,6

0,6

1,0

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

3,2

3,9

2,1

1,7

0,6

0,3

1,3

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

20,

30,

20,

30,

20,

10,

215

—19

éve

s dol

gozó

*0,

20,

10,

60,

20,

81,

30,

715

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,5

0,1

0,2

0,2

0,5

1,2

0,5

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

5,9

5,2

7,1

7,2

8,5

8,2

7,7

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó0,

81,

11,

22,

02,

32,

72,

0

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

zőés

szak

isko

la14

,519

,06,

04,

92,

71,

53,

4Ta

nuló

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

91,1

97,0

90,6

94,9

83,4

70,2

84,4

Nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó 1

5—19

éve

sa

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an6,

91,

62,

42,

76,

514

,36,

8Do

lgoz

ó 15

—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an2,

01,

47,

02,

310

,215

,68,

8Ta

nuló

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

43,5

39,1

30,4

23,0

11,2

5,6

17,8

Nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó 2

0—25

éve

sa

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an6,

910

,410

,216

,418

,823

,417

,2Do

lgoz

ó 20

—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an49

,550

,559

,460

,670

,071

,065

,0

Össz

esen

1999

Fels

ő és

als

óve

zető

Fels

őfok

úsz

akal

kalm

azot

tVá

llalk

ozó

Szak

mun

kás

128

M4.

tábl

ázat

: Az a

ktív

ház

tartá

sban

élő

k m

egos

zlása

a h

ázta

rtásf

ő jö

vede

lem

szer

ző te

véke

nysé

ge sz

erin

t, te

ljes m

inta

, N =

12

627

Közé

pfok

úSe

géd-

és

szak

alka

lmaz

ott

beta

níto

ttés

ügy

vivő

mun

kás

Feln

őtt

60,1

59,6

58,4

59,4

56,8

54,9

57,4

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s8,

17,

510

,49,

310

,212

,710

,3Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s13

,312

,510

,812

,513

,612

,212

,7Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

0,3

0,3

0,7

1,0

1,3

1,6

1,1

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró3,

83,

42,

62,

81,

31,

01,

9Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

3,7

3,3

2,8

3,2

3,7

2,7

3,3

Napp

ali f

őisk

olás

2,3

2,6

1,2

1,7

0,9

0,6

1,2

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

2,1

3,2

1,7

2,0

0,7

0,2

1,2

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

61,

10,

80,

40,

80,

40,

615

—19

éve

s dol

gozó

*0,

60,

30,

30,

80,

70,

80,

715

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,1

0,1

0,0

0,2

0,4

0,8

0,4

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

4,3

5,7

8,8

5,6

7,9

9,1

7,4

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó0,

90,

41,

51,

11,

73,

21,

8

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

zőés

szak

isko

la26

,722

,27,

56,

33,

72,

34,

7Ta

nuló

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

92,5

95,4

88,8

85,7

78,8

87,1

Nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó 1

5—19

éve

sa

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an0,

91,

50,

02,

05,

310

,74,

8Do

lgoz

ó 15

—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an6,

63,

19,

29,

010

,48,

2Ta

nuló

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

40,7

43,7

25,0

32,3

15,6

8,2

20,3

Nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó 2

0—25

éve

sa

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an10

,03,

711

,011

,015

,224

,015

,3Do

lgoz

ó 20

—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an49

,252

,563

,956

,769

,267

,964

,4

Össz

esen

2000

Fels

ő és

als

óve

zető

Fels

őfok

úsz

akal

kalm

azot

tVá

llalk

ozó

Szak

mun

kás

129

M4.

tábl

ázat

: Az a

ktív

ház

tartá

sban

élő

k m

egos

zlása

a h

ázta

rtásf

ő jö

vede

lem

szer

ző te

véke

nysé

ge sz

erin

t, te

ljes m

inta

, N =

12

279

Közé

pfok

úSe

géd-

és

szak

alka

lmaz

ott

beta

níto

ttés

ügy

vivő

mun

kás

Feln

őtt

63,2

62,3

59,3

57,7

59,1

54,8

58,5

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s6,

68,

99,

49,

010

,713

,010

,4Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s8,

19,

912

,811

,013

,213

,712

,3Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

0,3

0,4

1,1

1,9

1,4

1,8

1,4

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró6,

84,

72,

23,

31,

61,

32,

5Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

4,0

2,7

3,2

3,6

3,0

2,6

3,1

Napp

ali f

őisk

olás

2,2

1,5

1,7

1,8

0,7

0,4

1,1

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

2,8

3,8

1,7

2,4

0,6

0,2

1,4

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig1,

00,

90,

60,

50,

70,

70,

715

—19

éve

s dol

gozó

*0,

50,

20,

50,

40,

41,

10,

615

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,0

0,0

0,2

0,3

0,3

0,8

0,3

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

4,4

4,6

6,6

7,0

6,8

7,4

6,6

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó0,

10,

20,

91,

31,

52,

21,

3

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

zőés

szak

isko

la31

,619

,44,

93,

73,

42,

14,

1Ta

nuló

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

98,0

91,8

94,2

90,5

78,0

89,9

Nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó 1

5—19

éve

sa

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an0,

00,

31,

82,

34,

09,

23,

9Do

lgoz

ó 15

—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an1,

76,

43,

55,

512

,86,

2Ta

nuló

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

45,2

53,4

27,6

30,4

17,8

9,4

23,7

Nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó 2

0—25

éve

sa

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an1,

01,

68,

510

,714

,420

,712

,7Do

lgoz

ó 20

—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an53

,845

,063

,958

,967

,869

,963

,6

Össz

esen

2001

Fels

ő és

als

óve

zető

Fels

őfok

úsz

akal

kalm

azot

tVá

llalk

ozó

Szak

mun

kás

130

115

,44,

37,

02,

01,

00,

55,

48,

437

,118

,910

0,0

0,7

65,5

21,1

13,4

6,7

31,5

61,8

210

,75,

814

,81,

41,

42,

66,

27,

238

,511

,310

0,0

1,9

70,8

15,8

13,5

8,4

20,8

70,8

36,

315

,720

,85,

34,

92,

22,

72,

030

,59,

810

0,0

5,8

88,9

4,8

6,4

30,0

17,0

52,9

46,

820

,115

,511

,212

,20,

01,

31,

417

,214

,310

0,0

5,3

94,7

2,8

2,5

37,1

28,5

34,4

53,

513

,112

,59,

933

,90,

01,

80,

025

,30,

010

0,0

7,4

94,2

0,0

5,9

63,3

0,0

36,7

1114

,84,

58,

41,

20,

61,

07,

212

,728

,820

,910

0,0

0,9

58,5

26,5

15,0

4,8

40,1

55,2

128,

25,

617

,94,

27,

30,

09,

27,

529

,111

,010

0,0

2,9

67,4

14,6

18,0

18,2

22,4

59,5

1313

,78,

717

,510

,05,

11,

81,

32,

428

,611

,010

0,0

1,9

92,4

5,0

2,6

23,3

21,3

55,4

2119

,04,

217

,12,

60,

90,

46,

58,

429

,611

,310

0,0

1,1

72,9

15,3

11,9

9,3

25,1

65,6

2216

,611

,825

,23,

33,

40,

76,

54,

423

,05,

110

0,0

2,2

82,4

7,1

10,5

26,2

13,4

60,4

239,

414

,621

,16,

56,

21,

67,

51,

223

,78,

310

0,0

3,8

84,6

2,1

13,3

27,0

18,9

54,1

242,

922

,220

,312

,415

,06,

95,

10,

09,

75,

610

0,0

14,6

91,6

0,0

8,4

60,7

14,4

24,9

317,

86,

630

,75,

08,

81,

13,

85,

813

,417

,010

0,0

4,8

82,2

10,7

7,1

34,5

36,7

28,8

3213

,713

,130

,49,

13,

01,

82,

50,

017

,19,

410

0,0

3,2

96,0

0,0

4,0

31,7

24,1

44,2

337,

115

,221

,912

,010

,83,

31,

43,

020

,15,

410

0,0

5,3

91,7

5,7

2,6

47,1

11,1

41,8

344,

222

,713

,613

,217

,70,

93,

31,

420

,13,

110

0,0

8,7

90,8

2,8

6,5

53,0

6,3

40,7

436,

913

,620

,510

,59,

67,

13,

11,

623

,63,

610

0,0

5,0

90,3

3,3

6,4

47,9

6,9

45,2

440,

08,

827

,118

,021

,10,

00,

00,

022

,22,

810

0,0

-10

0,0

0,0

0,0

59,7

4,6

35,7

535,

314

,618

,615

,520

,00,

05,

82,

311

,06,

910

0,0

6,3

83,4

4,7

11,9

65,0

13,5

21,5

542,

818

,415

,924

,924

,43,

40,

00,

03,

27,

210

0,0

12,5

100,

00,

00,

081

,712

,75,

755

0,0

30,3

3,8

15,7

29,8

3,1

0,0

0,0

12,1

5,3

100,

0-

100,

00,

00,

071

,48,

720

,0Ös

sz.

11,2

10,8

18,1

6,3

6,5

1,6

4,9

5,0

25,4

10,3

100,

02,

680

,69,

89,

627

,421

,051

,6

A ka

tegó

ria je

lmag

yará

zatá

t lás

d a

2001

. év

tábl

ázat

a al

att.

+ A k

orcs

opor

t szá

zalé

kába

n.

Kategória

Szakmunkás

Gimnázium

Egyéb érettségit adóközépiskola

Főiskola

Egyetem

Egyéb

15—19 éves dolgozó*

15—19 éves nem tanuló,nem dolgozó



Összesen

Érettségi/szakmunkás

Tanuló 15—19 éves+

Nem tanuló , nem dolgozó15—19 éves+

Dolgozó 15—19 éves+


Nem tanuló, nem dolgozó20—25 éves+


M5.

tábl

ázat

: A g

yerm

ekek

okt

atás

ban

való

rész

véte

le a

szül

ők is

kola

i vég

zetts

ége

szer

int,

1998

Lega

lább

egy

szü

lőjü

kkel

egy

ütt é

lő 1

5—25

éve

s, n

em á

ltalá

nos

isko

lás

fiata

lokr

a, te

ljes

min

ta, N

= 2

730

131

M5.

tábl

ázat

: A g

yerm

ekek

okt

atás

ban

való

rész

véte

le a

szül

ők is

kola

i vég

zetts

ége

szer

int,

1999

Lega

lább

egy

szü

lőjü

kkel

egy

ütt é

lő 1

5—25

éve

s, n

em á

ltalá

nos

isko

lás

fiata

lokr

a, te

ljes

min

ta, N

= 2

511

112

,36,

56,

52,

40,

82,

55,

17,

541

,614

,910

0,0

1,1

66,2

20,1

13,7

10,3

23,6

66,1

211

,30,

617

,34,

71,

31,

18,

72,

539

,213

,410

0,0

1,6

71,5

6,3

22,2

13,3

22,1

64,6

37,

412

,119

,29,

35,

51,

32,

63,

629

,69,

410

0,0

4,2

86,5

7,8

5,8

28,1

17,3

54,6

40,

022

,220

,711

,910

,25,

11,

90,

022

,65,

510

0,0

-95

,80,

04,

249

,69,

840

,65

0,0

22,6

13,8

11,0

22,2

3,2

0,0

1,9

25,3

0,0

100,

0-

95,4

4,6

0,0

57,5

0,0

42,5

1115

,52,

09,

40,

41,

00,

79,

511

,931

,418

,310

0,0

0,7

54,6

25,3

20,1

6,3

34,5

59,2

128,

311

,313

,84,

91,

41,

211

,56,

433

,38,

010

0,0

3,0

67,3

11,8

20,9

8,8

17,6

73,6

1317

,89,

519

,24,

96,

00,

04,

20,

031

,47,

010

0,0

1,6

91,2

0,0

8,8

26,9

13,3

59,8

2113

,62,

915

,62,

80,

00,

78,

63,

240

,412

,110

0,0

1,4

73,0

7,3

19,7

6,8

21,5

71,7

2212

,57,

618

,84,

93,

11,

43,

22,

739

,36,

510

0,0

2,1

86,7

6,2

7,2

17,9

11,7

70,5

238,

311

,923

,08,

33,

92,

15,

12,

930

,04,

510

0,0

4,2

85,0

5,5

9,5

26,6

9,5

63,8

241,

521

,326

,48,

618

,14,

16,

60,

09,

34,

210

0,0

32,4

89,3

0,0

10,7

65,0

10,8

24,2

313,

49,

331

,92,

12,

02,

20,

72,

633

,712

,110

0,0

12,0

93,4

5,3

1,4

9,5

24,0

66,6

3213

,212

,322

,34,

51,

23,

22,

15,

333

,32,

610

0,0

2,6

86,8

9,5

3,7

19,6

5,7

74,7

335,

012

,122

,211

,412

,21,

01,

82,

227

,15,

210

0,0

6,9

91,4

4,8

3,8

39,8

9,7

50,5

342,

025

,719

,619

,09,

73,

01,

40,

016

,62,

810

0,0

22,2

97,4

0,0

2,6

57,7

6,2

36,2

434,

414

,719

,510

,214

,02,

81,

11,

627

,74,

210

0,0

7,8

94,1

3,5

2,4

41,2

7,7

51,2

441,

318

,717

,216

,122

,30,

70,

00,

020

,43,

410

0,0

27,6

100,

00,

00,

058

,95,

935

,253

2,3

8,2

11,3

4,5

36,1

3,0

2,1

0,0

30,9

1,7

100,

08,

493

,00,

07,

053

,02,

544

,554

0,0

44,5

27,5

15,1

8,7

0,0

0,0

0,0

4,3

0,0

100,

0-

100,

00,

00,

081

,10,

018

,955

0,0

31,2

4,5

4,4

33,8

0,0

0,0

0,0

14,8

11,3

100,

0-

100,

00,

00,

052

,020

,827

,2Ös

sz.

9,3

9,8

17,4

6,4

6,3

1,5

4,7

3,9

31,8

8,9

100,

02,

981

,48,

410

,224

,216

,559

,3

A ka

tegó

ria je

lmag

yará

zatá

t lás

d a

2001

. év

tábl

ázat

a al

att.

+ A k

orcs

opor

t szá

zalé

kába

n.

Kategória

Szakmunkás

Gimnázium


Főiskola

Egyetem

Egyéb





Összesen








132

M5.

tábl

ázat

: A g

yerm

ekek

okt

atás

ban

való

rész

véte

le a

szül

ők is

kola

i vég

zetts

ége

szer

int,

2000

Lega

lább

egy

szü

lőjü

kkel

egy

ütt é

lő 1

5—25

éve

s, n

em á

ltalá

nos

isko

lás

fiata

lokr

a, te

ljes

min

ta, N

= 2

501

112

,83,

117

,11,

50,

41,

12,

56,

239

,416

,010

0,0

1,6

77,2

16,2

6,6

10,1

25,9

64,0

29,

63,

118

,23,

30,

04,

08,

25,

036

,911

,810

0,0

2,2

70,3

11,3

18,5

12,5

21,1

66,4

33,

65,

416

,68,

45,

36,

14,

81,

043

,45,

410

0,0

6,2

82,5

3,1

14,4

26,9

8,1

65,0

410

,616

,316

,510

,911

,111

,51,

22,

519

,40,

010

0,0

3,1

93,6

4,4

2,0

54,3

0,0

45,7

50,

017

,95,

50,

026

,318

,54,

71,

722

,13,

510

0,0

-74

,76,

918

,465

,84,

629

,511

13,2

3,1

9,8

0,8

0,7

1,2

5,0

6,9

44,2

15,2

100,

01,

067

,219

,113

,76,

923

,869

,312

14,1

10,0

17,7

3,9

1,3

2,0

6,8

5,5

33,2

5,5

100,

02,

075

,910

,813

,320

,411

,368

,313

12,3

3,3

17,8

5,7

0,0

1,9

5,7

1,0

41,3

11,0

100,

01,

784

,12,

413

,59,

119

,271

,821

13,6

6,6

16,5

2,6

1,1

2,8

5,8

4,1

37,0

9,9

100,

01,

779

,48,

512

,110

,318

,970

,822

13,1

8,6

21,1

6,5

4,2

4,7

6,2

1,0

27,7

6,9

100,

02,

386

,21,

912

,028

,614

,357

,223

5,4

9,0

24,8

8,0

8,0

5,9

5,3

2,1

25,5

6,1

100,

06,

285

,84,

010

,234

,712

,652

,724

4,0

14,7

21,0

6,2

14,2

15,8

8,0

3,0

12,0

1,3

100,

08,

982

,54,

812

,865

,13,

331

,631

3,1

7,6

28,6

5,3

3,5

6,9

3,1

1,8

36,6

3,6

100,

011

,590

,53,

56,

018

,37,

374

,432

2,1

15,0

24,3

7,3

3,1

4,4

2,4

0,4

30,9

10,3

100,

019

,094

,70,

74,

614

,921

,263

,933

2,2

18,9

22,6

14,1

8,0

3,8

3,8

2,3

22,1

2,1

100,

018

,688

,44,

47,

249

,24,

546

,334

3,2

18,4

23,8

19,2

14,6

3,5

0,0

2,2

13,6

1,5

100,

013

,196

,13,

90,

066

,33,

430

,343

3,1

13,2

18,3

21,9

10,2

4,8

2,1

0,0

24,6

1,8

100,

010

,395

,50,

04,

550

,83,

445

,844

1,3

18,2

28,2

20,3

20,4

0,8

0,0

0,0

9,4

1,4

100,

036

,010

0,0

0,0

0,0

76,3

3,2

20,6

530,

02,

831

,519

,611

,33,

50,

00,

030

,60,

910

0,0

-10

0,0

0,0

0,0

41,5

1,6

56,9

540,

045

,024

,46,

110

,80,

05,

20,

08,

50,

010

0,0

-93

,20,

06,

863

,30,

036

,755

0,0

31,9

18,8

13,4

20,5

0,0

0,0

0,0

8,7

6,7

100,

0-

100,

00,

00,

063

,815

,820

,4Ös

sz.

8,0

10,3

19,5

7,6

5,7

3,9

4,4

2,8

30,5

7,4

100,

03,

784

,86,

09,

327

,714

,158

,1

A ka

tegó

ria je

lmag

yará

zatá

t lás

d a

2001

. év

tábl

ázat

a al

att.

+ A k

orcs

opor

t szá

zalé

kába

n.

Kategória

Szakmunkás

Gimnázium


Főiskola

Egyetem

Egyéb





Összesen








133

M5.

tábl

ázat

: A g

yerm

ekek

okt

atás

ban

való

rész

véte

le a

szül

ők is

kola

i vég

zetts

ége

szer

int,

2001

Lega

lább

egy

szü

lőjü

kkel

egy

ütt é

lő 1

5—25

éve

s, n

em á

ltalá

nos

isko

lás

fiata

lokr

a, te

ljes

min

ta, N

= 2

334

113

,02,

913

,80,

81,

64,

610

,03,

640

,39,

510

0,0

1,3

68,6

8,4

23,1

12,1

16,7

71,2

215

,611

,312

,73,

01,

52,

812

,93,

631

,64,

910

0,0

1,5

71,1

6,3

22,7

15,3

11,5

73,3

36,

522

,326

,26,

74,

65,

41,

91,

322

,32,

810

0,0

7,5

94,6

2,3

3,1

38,7

6,8

54,5

46,

215

,712

,19,

635

,13,

50,

00,

113

,14,

710

0,0

4,4

99,8

0,2

0,0

71,7

7,5

20,9

50,

047

,90,

012

,918

,49,

80,

00,

011

,00,

010

0,0

—10

0,0

0,0

0,0

73,2

0,0

26,9

1117

,64,

17,

51,

00,

22,

16,

55,

644

,511

,110

0,0

0,7

70,6

13,6

15,8

5,9

18,8

75,3

1212

,04,

07,

71,

01,

41,

910

,17,

948

,95,

110

0,0

1,0

57,6

18,6

23,8

6,1

8,8

85,1

1312

,612

,227

,27,

93,

23,

32,

20,

028

,53,

010

0,0

3,1

96,0

0,0

4,0

31,2

6,6

62,2

2115

,26,

719

,21,

33,

06,

81,

95,

828

,911

,310

0,0

1,7

85,0

11,2

3,7

17,7

23,1

59,2

2211

,310

,422

,73,

37,

25,

93,

02,

128

,35,

910

0,0

2,9

90,2

4,0

5,8

29,2

12,2

58,6

2311

,013

,426

,19,

45,

25,

81,

21,

123

,63,

110

0,0

3,6

95,7

2,1

2,2

42,8

6,6

50,7

246,

817

,74,

419

,24,

922

,62,

03,

916

,12,

310

0,0

3,3

88,8

7,4

3,8

60,7

5,0

34,3

315,

611

,526

,91,

110

,72,

14,

43,

930

,03,

810

0,0

6,9

84,5

7,3

8,3

26,8

8,2

65,1

324,

315

,532

,01,

19,

010

,32,

70,

024

,01,

110

0,0

11,0

95,4

0,0

4,6

39,7

2,7

57,7

333,

621

,824

,99,

911

,83,

34,

50,

017

,62,

510

0,0

12,9

92,8

0,0

7,2

45,8

6,8

47,5

340,

022

,317

,110

,315

,41,

92,

02,

522

,26,

310

0,0

—90

,45,

44,

345

,812

,142

,243

2,7

23,3

14,7

18,9

10,8

12,6

0,0

0,6

16,3

0,0

100,

014

,198

,81,

20,

066

,20,

033

,844

0,0

31,3

13,4

15,2

19,4

0,6

1,9

0,0

17,4

0,7

100,

0—

96,6

0,0

3,4

59,0

1,6

39,4

5310

,228

,17,

226

,517

,00,

00,

01,

010

,10,

010

0,0

3,5

98,2

1,9

0,0

78,3

0,0

21,7

540,

056

,311

,72,

412

,02,

47,

97,

20,

00,

010

0,0

—82

,58,

39,

210

0,0

0,0

0,0

550,

026

,518

,46,

326

,30,

00,

00,

021

,01,

610

0,0

—10

0,0

0,0

0,0

60,0

2,9

37,1

Össz

.9,

614

,318

,46,

27,

44,

83,

92,

627

,35,

510

0,0

3,4

87,4

5,1

7,5

31,8

11,4

56,8

1 =

egye

tlen

szül

ő, le

gfel

jebb

álta

láno

s is

kola

, 2 =

egy

etle

n sz

ülő,

sza

kmun

kás

képz

ő, 3

= e

gyet

len

szül

ő, é

retts

égi,

4 =

egye

tlen

szül

ő, fő

isko

la, 5

= e

gyet

len

szül

ő, e

gyet

em, 1

1 =

apa,

any

a le

gfel

jebb

álta

láno

s is

kola

, 12

= ap

ale

gfel

jebb

álta

láno

s isk

ola,

any

a sz

akm

unká

s kép

ző 1

3 =

apa

legf

elje

bb á

ltalá

nos i

skol

a, a

nya

lega

lább

ére

ttség

i, 21

= a

pa sz

akm

unká

s kép

ző, a

nya

legf

elje

bb á

ltalá

nos i

skol

a, 2

2 =

apa,

any

a sz

akm

unká

skép

ző, 2

3 =

apa

szak

-m

unká

s, a

nya

lega

lább

ére

ttség

i, 24

= a

pa sz

akm

unká

s, a

nya

főis

kola

, 31

= ap

a ér

etts

égi,

anya

legf

elje

bb á

ltalá

nos i

skol

a 32

= a

pa é

retts

égi,

anya

szak

mun

kás k

épző

, 33

=apa

, any

a ér

etts

égi,

34 =

apa

éret

tség

i, an

ya fő

isko

lava

gy e

gyet

em, 4

3 =a

pa fő

isko

la, a

nya

éret

tség

i, 44

=ap

a fő

isko

la, a

nya

főis

kola

, 53

= ap

a eg

yete

m, a

nya

éret

tség

inél

mag

asab

b, 5

4 =a

pa e

gyet

em, a

nya

főis

kola

, 55

=apa

egy

etem

, any

a eg

yete

m+ A

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an.

Kategória

Szakmunkás

Gimnázium


Főiskola

Egyetem

Egyéb





Összesen








134

M6.

tábl

ázat

: A

fiata

lok

okta

tásb

an va

ló ré

szvé

tele

a te

lepü

lés

típus

a sz

erin

t, te

ljes

min

ta, N

= 2

3797

1998

Buda

pest

Meg

yei j

ogú

váro

sEg

yéb

váro

sKö

zség

Össz

esen

Feln

őtt

67,6

65,5

65,1

65,0

65,6

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s6,

78,

47,

88,

88,

1Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s8,

08,

410

,410

,59,

7Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

0,9

1,3

1,8

1,7

1,5

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró2,

01,

31,

71,

01,

4Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

2,6

2,9

2,4

2,0

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

1,3

1,3

0,8

0,5

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

1,7

1,1

0,7

0,8

1,0

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

50,

20,

20,

10,

215

—19

éve

s dol

gozó

*0,

50,

70,

70,

70,

715

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,4

0,4

0,8

1,0

0,8

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

5,8

6,0

5,3

4,8

5,3

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó2,

02,

52,

43,

22,

6

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

5,5

3,2

2,3

1,8

2,5

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékba

n85

,884

,180

,574

,579

,9Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

6,1

6,1

10,9

14,7

10,7

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

8,1

9,8

8,6

10,8

9,4

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an28

,422

,218

,112

,018

,6Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

18,0

22,6

25,9

35,1

27,0

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

53,7

55,2

56,1

52,9

54,4

135

M6.

tábl

ázat

: A fi

atal

ok o

ktat

ásba

n va

ló ré

szvé

tele

a te

lepü

lés

típus

a sz

erin

t, te

ljes

min

ta N

= 2

4 28

0

1999

Buda

pest

Meg

yei j

ogú

váro

sEg

yéb

váro

sKö

zség

Össz

esen

Feln

őtt

69,6

66,2

65,8

66,0

66,5

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s6,

17,

57,

88,

27,

6Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s8,

810

,69,

910

,310

,0Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

0,9

0,8

1,4

1,4

1,2

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró2,

11,

71,

00,

91,

3Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

2,3

2,7

2,2

1,8

2,2

Napp

ali f

őisk

olás

1,0

1,3

0,8

0,5

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

1,6

1,5

0,6

0,5

0,9

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

40,

20,

20,

10,

215

—19

éve

s dol

gozó

*0,

40,

30,

60,

80,

615

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,4

0,2

0,7

0,9

0,6

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

5,4

5,9

6,5

5,8

5,9

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó1,

11,

22,

52,

82,

1

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

5,1

5,5

2,4

1,9

2,9

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékba

n86

,691

,779

,772

,080

,3Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

6,7

2,5

10,8

14,6

10,0

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

6,7

5,8

9,5

13,5

9,8

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an28

,427

,612

,610

,217

,1Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

11,8

12,0

24,5

29,2

21,8

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

59,8

60,4

62,9

60,6

61,0

136

M6.

tábl

ázat

: A

fiata

lok

okta

tásb

an va

ló ré

szvé

tele

a te

lepü

lés

típus

a sz

erin

t, te

ljes

min

ta N

= 2

3 54

1

2000

Buda

pest

Meg

yei j

ogú

váro

sEg

yéb

váro

sKö

zség

Össz

esen

Feln

őtt

69,7

66,2

66,9

67,0

67,2

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s5,

97,

68,

07,

97,

6Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s8,

010

,39,

110

,59,

7Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

0,6

0,7

1,0

1,3

1,0

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró2,

01,

61,

21,

01,

3Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

3,4

2,6

2,1

2,2

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

1,4

1,5

0,8

0,6

1,0

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

1,5

1,6

0,6

0,4

0,9

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

50,

50,

50,

40,

515

—19

éve

s dol

gozó

*0,

30,

40,

80,

70,

615

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,3

0,2

0,5

0,6

0,4

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

5,4

5,8

6,7

4,9

5,6

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó1,

11,

32,

02,

51,

9

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

9,5

6,4

3,4

2,4

3,9

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an90

,991

,479

,380

,684

,1Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

4,5

2,5

8,3

9,1

6,8

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

4,6

6,1

12,4

10,3

9,2

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an30

,828

,215

,013

,219

,7Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

11,4

12,7

19,5

29,1

20,0

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

57,8

59,1

65,6

57,7

60,3

137

M6.

tábl

ázat

: A fi

atal

ok o

ktat

ásba

n va

ló ré

szvé

tele

a te

lepü

lés

típus

a sz

erin

t, te

ljes

min

ta, N

= 2

2 98

3

2001

Buda

pest

Meg

yei j

ogú

váro

sEg

yéb

váro

sKö

zség

Össz

esen

Feln

őtt

73,3

69,4

66,9

65,6

67,8

Nem

tanu

ló 0

—14

éve

s5,

37,

38,

18,

77,

8Na

ppal

i álta

láno

s is

kolá

s7,

38,

89,

410

,69,

4Na

ppal

i sza

kmun

kásk

épző

, sza

kisk

olás

0,5

0,8

1,2

1,6

1,2

Napp

ali g

imná

zium

ba já

ró2,

71,

71,

71,

51,

8Na

ppal

i egy

éb é

retts

égit

adó

közé

pisk

olás

3,2

2,1

2,7

2,1

2,4

Napp

ali f

őisk

olás

0,6

1,3

0,8

0,6

0,8

Napp

ali e

gyet

em, p

oszt

grad

uális

kép

zés

1,1

2,5

0,5

0,5

1,0

Napp

ali e

gyéb

25

éves

kor

ig0,

31,

00,

60,

50,

615

—19

éve

s dol

gozó

*0,

40,

00,

70,

70,

515

—19

éve

s ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

0,1

0,1

0,5

0,6

0,4

20—

25 é

ves d

olgo

zó*

4,8

4,3

5,3

4,8

4,9

20—

25 é

ves

nem

tanu

ló, n

em d

olgo

zó0,

40,

71,

62,

31,

5

Össz

esen

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0

Éret

tség

it ad

ó kö

zépi

skol

a/sz

akm

unká

skép

ző é

s sz

akis

kola

12,7

4,7

3,5

2,2

3,5

Tanu

ló 1

5—19

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an93

,097

,284

,383

,187

,4Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

1,7

2,3

6,6

7,6

5,5

Dolg

ozó

15—

19 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

5,3

0,5

9,1

9,2

7,0

Tanu

ló 2

0—25

éve

s a

korc

sopo

rt sz

ázal

ékáb

an18

,146

,218

,913

,122

,8Ne

m ta

nuló

, nem

dol

gozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

6,1

7,7

18,7

28,3

18,4

Dolg

ozó

20—

25 é

ves

a ko

rcso

port

száz

alék

ában

75,8

46,1

62,4

58,6

58,8

virÁg ildikÓ a munkapiacon eladhatÓ kÉpzettsÉg a...

Documents