visszaÉlÉs a csalÁdi egyÜttÉlÉs biztosÍtÁsa ......2012/06/06 · 3 1. Összefoglaló a...

1

VISSZAÉLÉS A CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS BIZTOSÍTÁSA CÉLJÁBÓL KIADOTT

TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKKEL:

AZ ÉRDEKHÁZASSÁG ÉS A HAMIS TELJES HATÁLYÚ APAI ELISMERŐ NYILATKOZAT

Az EMH a 2008/381/EK tanácsi határozat alapján jött létre és az Európai Unió

pénzügyi támogatásával működik.

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Összefoglaló .............................................................................................................................................. 3

2. Jogszabályi háttér és meghatározások ....................................................................................................... 4

2.1. Meghatározások .................................................................................................................................. 4

2.2. Jogszabályi háttér és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések részletes bemutatása .......................... 7

2.2.1. Harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja ....................... 8

2.2.2. Magyar vagy EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja ........................ 11

2.3. Az érdekházasságokkal és a hamis teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatos

jogszabályi fellépés .................................................................................................................................. 13

2.4. Az Európai Bíróság vonatkozó esetjogának hatásai a magyarországi jogalkalmazás területén ....... 15

3. Magyarországi helyzetkép ....................................................................................................................... 15

3.1. Magyarországi helyzetkép az érdekkapcsolatok vonatkozásában .................................................... 15

3.1.1. Érdekházasság ............................................................................................................................ 15

3.1.2. Egyéb érdekkapcsolatok ............................................................................................................ 17

3.1.3.A visszaélések egyéb formái .......................................................................................................... 18

3.2. A családi együttélés jogával való visszaélés megelőzése ................................................................. 18

3.3. Bizonyítékok az érdekkapcsolatok igazolására ................................................................................ 19

3.4. A visszaélések felderítésére illetékes hatóságok .............................................................................. 20

3.5. Állami fellépés az érdekkapcsolatokkal szemben ............................................................................ 20

3.6. Fellebbezés joga ................................................................................................................................ 21

3.7. Nemzetközi együttműködés .............................................................................................................. 21

3.8. Okok és motivációk .......................................................................................................................... 22

4. Statisztikai adatok ................................................................................................................................... 22

4.1. Általános kontextus .......................................................................................................................... 22

4.2. A tanulmány tárgykörének intenzitása ............................................................................................. 22

4.3. Adatok a visszaélést elkövetők állampolgárságára és nemére vonatkozóan .................................... 23

4.4. Adatok a visszaélés elkövetésének helye vonatkozásában ............................................................... 23

5. Záró gondolatok ....................................................................................................................................... 23

Irodalomjegyzék .......................................................................................................................................... 25

Mellékletek .................................................................................................................................................. 26

3

1.

Összefoglaló

A tanulmány konkrét célja a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyekhez és a magyar

vagy EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező családtagjának három hónapot

meghaladó magyarországi tartózkodásához kapcsolódó visszaélési formák, az érdekházasságok és egyéb

érdekkapcsolatok problematikájának és a probléma tekintetében a jelenlegi magyarországi helyzet

bemutatása, valamint a vázolt helyzetkép értékelése. A tanulmány áttekintést ad a nemzeti jogi

szabályozásról, valamint az érdekkapcsolatok és a hamis iratok felderítésével kapcsolatosan kialakított

gyakorlatról. A tanulmány átfogó elemzést nyújt a közelmúltban és jelenleg tapasztalt visszaélési

tendenciákról és az ezek kezelésére kialakított nemzeti gyakorlatról.

A hatályos jogszabályok értelmében egyértelmű különbség van a Magyarország területén jogszerűen

tartózkodó harmadik országbeli állampolgárhoz családegyesítő harmadik országbeli állampolgárokhoz és

a magyar vagy EGT- állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjához kapcsolódó visszaélési

formák, eljárási mechanizmusok és idegenrendészeti eljárások, illetőleg a fent említett személyi kör

jogállása között.

A Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárhoz családegyesítő

harmadik országbeli állampolgárok a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartoznak, mely törvény összhangban áll a Tanács családegyesítési

jogról szóló (2003. szeptember 22.) 2003/86/EK irányelvével. A magyar vagy EGT állampolgár harmadik

országbeli állampolgár családtagjai a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek

beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartoznak, mely törvény

összhangban áll az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok

területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló (2004. április 29.) 2004/38/EK

irányelvével. A magyar szabályozási koncepció tehát a szabad mozgás és tartózkodás jogát kiterjeszti a

magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjaira is.

Az érdekkapcsolatok nem csak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is aktuális problémát

jelentenek, ám hazánkban ritkán jelennek meg az érdekházasságokkal és egyéb érdekkapcsolatokkal

foglalkozó kiadványok. Az internetes kutatások során főként sajtócikkek találhatóak a tárgyra

vonatkozóan. Ebből a szemszögből nézve – lévén, hogy egyértelmű hiány mutatkozik a vonatkozó

kiadványok körében – jelen tanulmány igyekszik kitölteni ezt a tudás-, illetve információs űrt.

A 2. fejezetben a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmak kerülnek definiálásra, továbbá bemutatásra

kerülnek a legfontosabb idegenrendészeti jogszabályok és jogszabályi rendelkezések.

A 3. fejezetben háttér információk találhatók az érdekkapcsolatok vonatkozásában kialakult

magyarországi helyzettel, a bizonyítási eszközökkel és az eljáró hatóság bemutatásával kapcsolatosan.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L0038:HU:NOT

4

Annak lehetséges okairól, hogy a magyar illetőleg EGT-állampolgárok miért létesítenek

érdekkapcsolatokat harmadik országbeli állampolgárokkal, a téma kényes és privát volta miatt pontos

információkkal nem rendelkezünk, ezzel kapcsolatosan, mindösszesen a hazai és nemzetközi sajtóban

megjelent cikkek lehetnek segítségünkre.

A 4. fejezet a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyekhez és a magyar vagy EGT-

állampolgár harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező családtagjának három hónapot meghaladó

magyarországi tartózkodásához kapcsolódóan rendelkezésre álló statisztikai adatok kerülnek bemutatásra.

Az 5. és egyben záró fejezetben a visszaélésekkel kapcsolatos háttér információk és problémák

összefoglalására kerül sor. A kutatás során azonban különféle szabályozási „lyukakat” és hiányosságokat

fedeztünk fel az érdekkapcsolatok kiszűrhetőségével és az ellenük való fellépéssel kapcsolatos

rendszerben.

Egy olyan átfogó szakpolitika/stratégia kidolgozása szükséges tehát, amely hatékonyabb fellépést biztosít

az idegenrendészeti hatóság részére az érdekkapcsolatok kezelésére és egyértelmű jogi következményeket

fűz az egyes érdekkapcsolati szereplőkhöz.

2.

Jogszabályi háttér és meghatározások

2.1. Meghatározások

A „házasság” a törvény és a hagyomány szerint egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és

szabályozott életközössége. Magyarország Alaptörvénye a házasság intézményét „mint férfi és nő között,

önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának

alapját” 1

definiálja.

Az „élettársi kapcsolat” egy olyan párkapcsolati forma, amely két, egymással házasságot nem kötött,

érzelmi és gazdasági közösségben élő személy között áll fenn. Különbözik mind a házasságtól, mind

a bejegyzett élettársi kapcsolattól, mivel nem valamely állami hatóság előtti akaratnyilvánítással, hanem

az együttélés tényével jön létre. A Polgári Törvénykönyv2 685/A. §-a alapján élettársi kapcsolat áll fenn

két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és

gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn

mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem

állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

1 Magyarország Alaptörvénye (hatályba lépés dátuma: 2012. január 1.), Alapvetések L cikk (1) bekezdés.

2 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 685/A. §.

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rv%C3%A9ny_(jogszab%C3%A1ly)http://hu.wikipedia.org/wiki/Hagyom%C3%A1nyhttp://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zass%C3%A1ghttp://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zass%C3%A1ghttp://hu.wikipedia.org/wiki/Bejegyzett_%C3%A9lett%C3%A1rsi_kapcsolathttp://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1ri_T%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyv

5

A „bejegyzett élettársi kapcsolat” egy olyan párkapcsolati forma, amely a házassághoz hasonlóan

állami szerv előtti akaratnyilvánítással, illetve ezt követő nyilvántartásba vétellel jön létre. „Bejegyzett

élettársi kapcsolat3 akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik

életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi

kapcsolatot kíván létesíteni.”4 A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX törvény 3. § (1)

bekezdés értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását

nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi

kapcsolatra, b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy

bejegyzett élettársakra.

Az „életközösség” közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között jön

létre.

A „teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat” az apaságot egymagában megállapítja5. Az a férfi,

akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal

a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és a

gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó.6 Ilyen

elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.7 A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az

anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizennegyedik életévét

betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy

nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg8. Az elismerést és a

hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti

hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.9

3 Az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII. 17.) számú határozatában megsemmisítette a 2007. évi CLXXXIV. törvényt a

bejegyzett élettársi kapcsolatról. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény homogén csoportként kezeli a különböző és azonos

nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmaz egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom

tekintetében azonossá teszi a házassággal. Az Alkotmánybíróság emlékeztetett rá: az alkotmány védi a házasságot, a

bejegyzett élettársi kapcsolat férfi és nő között - akik egymással házasságot köthetnek - az alkotmány által védett házasság

megkettőzésének tekinthető. Az Alkotmánybíróság határozatában ugyanakkor hangsúlyozta: az azonos neműek tartós

párkapcsolata számára az elismerés és védelem igénye levezethető az emberi méltósághoz való jogból, és az azonos nemű

emberek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes. 4 2009. évi XXIX törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról 1. § (1) bekezdés.

5 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 37. § (1) bekezdés.





http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zass%C3%A1ghttp://www.jogiforum.hu/torvenytar/tv/1949/XX

6

A „szülői felügyelet” a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint

törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való

kizárásnak jogát foglalja magában.10

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § d)

pontja értelmében e törvény alkalmazásában „családtag”:

a harmadik országbeli állampolgár házastársa,

házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is),

eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a

harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol,

házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki

felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol.

A Harmtv. szabályai szerint azonban nemcsak a szűk családtagi kategória (házastárs, kiskorú gyermek),

hanem a családegyesítő vagy házastársa eltartott szülője, illetve – ha egészségi állapota miatt képtelen

önmagáról gondoskodni – testvére és egyenesági rokona is kaphat családi együttélés biztosítása célú

tartózkodási engedélyt11

.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló

2007. évi I. törvény 2. § b) pontja értelmében e törvény alkalmazásában „családtag”:

az EGT-állampolgár házastársa,

a magyar állampolgár házastársa,

az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,

a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,

ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője,

a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője,

a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy,

akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,

az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy

az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,

a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy

az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített.

10

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 71. § (2) bekezdés. 11

Harmtv. 19. § (4) bekezdés.

7

Az „érdekházasság” fogalmilag a magyar joganyagban nem került definiálásra, sem büntetőjogi sem

más hátrányos következmény nem sújtja azokat a magyar állampolgárokat, akik anyagi ellenszolgáltatás

fejében, az idegenrendészeti hatóság megtévesztése érdekében lépnek házasságra harmadik országbeli

állampolgárral, abból a célból, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodását

legalizálja, illetőleg a szabad mozgás tartózkodás jogához jusson. A harmadik országbeli állampolgár

vonatkozásában idegenrendészeti szankciók állnak rendelkezésre.12

2.2. Jogszabályi háttér és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések részletes bemutatása

A harmadik országbeli állampolgárok családi együttélés biztosítása célú beutazásával és tartózkodásával,

a magyar és EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjának beutazásával és

tartózkodásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályok az alábbiak:

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.);


szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Kormányrendelet (a

továbbiakban: Szmvhr.);

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a

továbbiakban: Harmtv.);

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Harmvhr.);

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. IV. törvény;

a Polgári Törvénykönyv szóló 1959. évi IV. törvény;

a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény;

a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról;

az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és

családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról;

12

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 14.

§.


8

2.2.1. Harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja

A harmadik országbeli állampolgárok családi együttélés biztosítása célú beutazásával és tartózkodásával,

a tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás szabályait a Harmtv. és a

Harmvhr. szabályozza.

Általánosságban elmondható, hogy a Harmtv. 13. § (1) bekezdése értelmében három hónapot meghaladó

tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve három hónapot

meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén,

aki

a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal;

b) rendelkezik három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel,

bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti

letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, vagy EU Kék Kártyával;

c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel;

d) igazolja beutazása és tartózkodása célját;

e) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel;

f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás

költségeit is biztosító anyagi fedezettel;

g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának

költségeit biztosítani tudja;

h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és

tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi

érdekeit;

i) nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

A Harmtv. 19. § (1) bekezdése alapján családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a

harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes

letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli

állampolgár, illetve külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával

rendelkező személy családtagja. A fentiek mellett családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási

engedélyt kaphat a menekültként elismert személy családtagja, valamint a menekültként elismert kísérő

nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja.13

Figyelemmel arra, hogy a menedékjogról szóló 2007.

évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 17. § (1) bekezdése értelmében az oltalmazottat14

, ha törvény

13

Harmtv. 19. § (2) bekezdés. 14

A Met. 12. § (1) bekezdése értelmében Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki

nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő

visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási

9

vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és

kötelezettségei terhelik, így családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat az

oltalmazottként elismert személy családtagja, valamint az oltalmazottként elismert kísérő nélküli kiskorú

szülője, ennek hiányában gyámja. A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem

tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll

rendelkezésre.15

Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítő

vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy eltartott szülője; testvére és egyenes ági rokona,

ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.16

A nemzeti vízummal vagy tartózkodási

engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén született harmadik

országbeli állampolgár gyermeke részére családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kell

kiállítani.17

A hazai jogszabályok a házastárs családegyesítésére két vonatkozásban tartalmaznak megszorító

rendelkezéseket. A családegyesítő házastársa egyrészt nem kaphat tartózkodási engedélyt, ha a

családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási

engedéllyel rendelkezik.18

Másrészt a menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú

tartózkodási engedélyt akkor sem kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy

Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.19

A családegyesítési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely

alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható, 20

azonban a családegyesítés céljából kiadott

tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási engedélyének

érvényességi idejét. 21

Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja családi együttélés biztosítása, a harmadik országbeli

állampolgár beutazása és tartózkodása célját különösen születési anyakönyvi kivonattal, házassági

anyakönyvi kivonattal22

, örökbefogadásról szóló okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolhatja.23

A menekültként vagy oltalmazottként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi

kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon – különösen DNS-vizsgálattal – igazolható.24

A

DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban:

országa védelmét igénybe venni. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése alapján a súlyos sérelemtől vagy a sérelem

veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási

országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. 15








Anyakönyv alatt a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. 23

Harmvhr. 56. § (1) bekezdés. 24

Harmvhr. 57. § (2) bekezdés.

10

BÁH) regionális igazgatóságának képviselőjének, vagy a konzuli tisztviselőnek a jelenlétében történik.25

Amennyiben a családi kapcsolat fennállását a harmadik országbeli állampolgár külföldön elvégzett DNS-

vizsgálat alapján igazolja, az igazolás elfogadhatósága érdekében a regionális igazgatóság megkeresi a

Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet, amely szakértői véleményt ad.26

A DNS-vizsgálattal kapcsolatban

felmerülő összes költséget a kérelmező viseli.27

A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Harmtv. 13. § (1)

bekezdés e)-g) pontjában foglalt feltételek fennállását, – azt, hogy Magyarország területén rendelkezik

szálláshellyel vagy lakóhellyel, azt, hogy tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és

megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel, valamint azt, hogy az

egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit

biztosítani tudja – akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése

között hat hónapnál hosszabb időtartam telt el.28

Ezen kedvezmények az oltalmazottként elismert

harmadik országbeli állampolgár családtagja által benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén

nem alkalmazhatóak.29

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából

kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős

ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a

szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.30

Figyelemmel arra, hogy a Harmtv. vonatkozásában családtag a harmadik országbeli állampolgár

házastársa, házastársával közös kiskorú gyermeke, eltartott kiskorú gyermeke, aki felett a harmadik

országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol, házastársának eltartott kiskorú gyermeke, aki

felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol, a házasság pedig a magyar jogi szabályozás alapján

egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége, így családi együttélés

biztosítása célú tartózkodási engedélyt élettársak – a bejegyzett élettárs kivételével – nem kaphatnak,

azonban amennyiben a tartózkodás célját hitelt érdemlően igazolják, úgy egyéb célú tartózkodási

engedélyt kaphatnak.

Fentiek mellett kiemelést érdemel a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi

szabályozás. Tekintettel arra, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX törvény 3. §

(1) bekezdése értelmében amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés

alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a házastársra vagy házastársakra vonatkozó

szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra, továbbá figyelemmel arra, hogy a fenti

25






Harmvhr. 58. §.

11

törvény indokolása kifejezetten tartalmazza azt, hogy a bevándorlási szabályok tekintetében a bejegyzett

élettárs házastársnak minősül, így a bejegyzett élettársak családi együttélés biztosítása célú tartózkodási

engedélyt kaphatnak. Egyebekben hangsúlyozni szükséges, hogy a házastárs és a kiskorú gyermek családi

együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelme vonatkozásában a hatályos

jogszabályok értelmében különbség nincsen, ugyanazon fentebb részletezett feltétek igazolására

kötelezettek.

2.2.2. Magyar vagy EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja

A magyar vagy EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgári családtagjának beutazásával és

tartózkodásával, a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás szabályait az Szmtv.

és az Szmvhr. szabályozza.

Abban az esetben, ha az EGT-állampolgár teljesíti az Szmtv. 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában

meghatározott feltételeket, azaz tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása, vagy a tartózkodás teljes

időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk

ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban

meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások

igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, akkor az

EGT-állampolgár családtagja is jogosult tartózkodásra.31

Az EGT-állampolgárnak a házastársa,

valamint eltartott gyermeke jogosult tartózkodásra, amennyiben az EGT-állampolgár tartózkodási célja

tanulmányok folytatása, azaz annak az EGT-állampolgárnak a házastársa, valamint eltartott gyermeke, aki

tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált -

folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó

oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és

családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális

ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében

jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok

rendelkezései szerint maga gondoskodik.

A hatályos idegenrendészeti jogszabályok értelmében három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult

a keresőtevékenységet folytató magyar állampolgárnak a családtagja.32

A magyar állampolgárnak az a

családtagja is jogosult a három hónapot meghaladó tartózkodásra, aki vagy akire nézve a magyar

állampolgár elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet

31

Szmtv. 6. § (2) bekezdés. 32

Szmtv. 7. § (1) bekezdés.

12

Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási

jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről

a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.33

A kiskorú magyar állampolgár felett szülői

felügyeleti joggal rendelkező személy részére a három hónapot meghaladó tartózkodás a fentebb

részletezett és törvényben megállapított feltételek hiányában is engedélyezhető.34

Az eljáró hatóság engedélyezheti továbbá az Szmtv. alapján annak a személynek a családtagként történő

tartózkodását, aki a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve

akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, illetőleg abban az

országban, ahonnan érkeznek a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult EGT-állampolgár

eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-

állampolgár személyesen gondoskodik (kvázi családtag).35

A magyar és EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjának tartózkodási kártya

kiállítása iránti kérelem ügyében indult eljárás során a családi kapcsolat fennállását és az alábbiakban

részletezett további feltételeket kell igazolnia. A családtag családtagi jogállását különösen születési

anyakönyvi kivonattal, házassági anyakönyvi kivonattal36

, örökbefogadásról szóló okirattal vagy más

hitelt érdemlő módon igazolhatja.37

Az, aki kvázi családtagként kéri tartózkodása engedélyezését,

okirattal köteles igazolni, hogy tartási vagy életjáradéki szerződés, illetve külön törvényben

meghatározott tartási kötelezettség vagy eltartási nyilatkozat alapján magyar állampolgár eltartottja,

illetőleg jogszabály vagy szerződés alapján az EGT-állampolgár a tartására köteles, vagy a kezelőorvos

által kiállított igazolással köteles igazolni, hogy súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár, illetve a

magyar állampolgár személyes ápolására szorul, illetőleg arra hivatkozva, hogy - abban az országban

ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgárral egy háztartásban élt, köteles ezt okirattal - különösen az erről

kiállított hatósági bizonyítvánnyal - vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni.38

Jogszabályban foglalt kivétellel az EGT-állampolgár és a magyar állampolgár külön jogszabályban

meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: eltartási nyilatkozat) nyilatkozik arról, hogy a

családtag eltartására kötelezettséget vállal.39

Eltartási nyilatkozat tételére nincs szükség, ha az EGT-

33




Anyakönyv alatt a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell, melyek magyar állampolgár

házastárs esetén csak hazai anyakövezést követően fogadhatóak el. Az EGT–állampolgár harmadik országbeli állampolgár

házastársa esetén, amennyiben szükséges a külföldi hatóság által kiállított irat, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva fogadható

el. 37

Szmvhr. 24. § (1) bekezdés. 38

Szmvhr. 27. § (1) bekezdés. 39

Szmvhr. 25. § (1) bekezdés.

13

állampolgár vagy a magyar állampolgár keresőtevékenységet folytat.40

Az EGT-állampolgár

családtagjának - kivéve, ha az EGT-állampolgár regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási

kártyával rendelkezik - igazolnia kell, hogy az az EGT-állampolgár, akit kísér, vagy akihez csatlakozik,

teljesíti az Szmtv.-ben meghatározott feltételeket41

. A magyar állampolgár családtagjának pedig az Szmtv.

szabályai alapján igazolnia kell, hogy ő maga vagy az a magyar állampolgár, akinek jogán kíván

Magyarország területén tartózkodni, megfelel a törvényben (az Szmtv. 7. §-ában) meghatározott

feltételeknek. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó

tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány42

(tartózkodási kártya) tanúsítja, amelynek

kiadását legkésőbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított

kilencvenharmadik napon kell kérelmezni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a

tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.43

A

tartózkodási kártya érvényességi ideje maximum öt év, azonban az eljáró hatóság ettől eltérően –

valamennyi körülmény mérlegelése mellett - rövidebb időtartamra is engedélyezheti annak kiállítását.

A Harmtv. és Szmtv. alapján a személyi kör elhatárolásokat tartalmazó áttekintő táblázatokat az 1. számú

és 2. számú mellékletek tartalmazzák.

2.3. Az érdekházasságokkal és a hamis teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatos

jogszabályi fellépés

A hatályos magyar jogszabályok értelmében a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását -

ha a Harmtv. másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza

kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a törvényben foglalt valamely

feltételnek; a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot,

40

Az eltartási nyilatkozatot a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási kártya kiállítására

irányuló kérelmével egyidejűleg csatolni kell. 41

A három hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult, akinek tartózkodási célja keresőtevékenység

folytatása, aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy

tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban

meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy

azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy aki tanulmányok - ideértve a szakképzést,

továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a

felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő

forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet

Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony

keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései

szerint maga gondoskodik. 42

Ezen okmányok a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló,

2002. július 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye

egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. július 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2008.

április 18-i 280/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott formátumban és adattartalommal kerülnek kiállításra. 43

Szmtv. 22. § (1) bekezdés.

14

valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot

megtévesztette; közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és

rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy Magyarország területén történő tartózkodása alatt az

egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be; a családi kapcsolatot a

családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre.44

Ami az Szmtv. hatálya alá tartozó harmadik országbeli családtagokat illeti, a hatályos magyar

jogszabályok értelmében a magyar állampolgár és az EGT-állampolgár harmadik országbeli

állampolgár családtagjának tartózkodási joga megszűnik, ha a családi kapcsolat létesítése a

tartózkodási jog megszerzése érdekében történt,45

továbbá a szülői felügyeleti joggal rendelkező személy

tartózkodási joga megszűnik, ha a szülői felügyelet joga megszűnik, és más jogcímen e személy további

tartózkodásra nem jogosult.46

.

A 2010. december 24. napján hatályba lépett módosítások47

erősítették és bizonyos módon szélesítették az

eljáró hatóság visszaélésekkel szembeni fellépési lehetőségét a csalárd célból, kizárólag a tartózkodási

jogosultság megszerzése érdekében létesített családi kapcsolatok (házasság, apai elismerés)

vonatkozásában.

A gyakorlat oldaláról közelítve meg a kérdést a Harmtv. által szabályozott, családi együttélés biztosítása

célú tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelmek ügyében magyar viszonylatban nem elsősorban az

érdekházasságokkal és egyéb érdekkapcsolatokkal kapcsolatos problémák jelennek meg, hanem a családi

kapcsolat hamis vagy hamisított okmányokkal történő igazolásának a kísérlete. Ezen típusú

visszaélések kiszűrése érdekében, amennyiben a hamis irat becsatolásának alapos gyanúja felmerül a

kérelem vizsgálata során, az eljáró hatóság a becsatolt iratok igazságügyi okmányszakértői vizsgálata

iránt intézkedik. Amennyiben a vizsgált okiratról az okmányszakértői vizsgálat eredményeként

megállapításra kerül, hogy az hamis vagy hamisított irat, úgy a harmadik országbeli állampolgár kérelme

hivatkozással arra, hogy a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis

adatot, valótlan tényt közölt (Harmtv. 18. § (1) bekezdés b) pont) elutasításra kerül, valamint a hatóság

feljelentést tesz közokirat hamisítás elkövetése miatt az illetékes rendőrhatóságnál. A tartózkodási kártya

kiállítása iránti kérelmek vonatkozásában nem csak a hamis iratok becsatolásával kapcsolatos fellépés

szükséges, hanem a kérelmek akénti alapos vizsgálata, hogy a harmadik országbeli állampolgár és a

magyar vagy EGT-állampolgár között tényleges életközösség, valódi családi kapcsolat fenn áll-e. Ennek

keretében az érdekházasságok és érdekkapcsolatok kiszűrése érdekében az eljáró hatóság egyrészt

ellenőrzi az érintett felek lakókörnyezetét annak felderítése érdekében, hogy az együttélésnek milyen jelei

44

Harmtv. 18. §. 45



A tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelem elutasításának illetőleg a tartózkodási jog megszűnésének indokai közé a

jelenlegi megfogalmazásban a családi kapcsolat csalárd célból történő létrehozását a 2010. évi CXXXV. törvény 8. § (2)

bekezdés emelte be a magyar jogi szabályozásba.

15

vannak, másrészt meghallgatja a feleket annak igazolására, hogy a harmadik országbeli és családtagja

között tényleges kapcsolat áll fenn.

2.4. Az Európai Bíróság vonatkozó esetjogának hatásai a magyarországi jogalkalmazás területén

Az Európai Bíróság érdekházassággal és egyéb érdekkapcsolatokkal kapcsolatos esetjoga nincs közvetlen

és bizonyítható hatással a magyar jogalkalmazási gyakorlatra Ugyanakkor az Európai Bíróság

esetjogában találhatóak olyan esetek, amelynek a magyar jogszabályok teljes mértékben megfelelnek. Így

például a C-34/09. sz., Gerardo Ruiz Zambrano kontra Office national de l'emploi (ONEm) ügyben hozott

ítéletben foglaltakkal a magyar szabályozás egyező, hiszen a magyar állampolgár kiskorú gyermek szülei

számára mind tartózkodási, mind munkavállalási jogot biztosítanak a hazai jogszabályok.

3.

Magyarországi helyzetkép

3.1. Magyarországi helyzetkép az érdekkapcsolatok vonatkozásában

3.1.1. Érdekházasság

A jelenlegi és Magyarország schengeni csatlakozását követően szerzett tapasztalatok is egyértelműen azt

mutatják, hogy elsősorban az afrikai, és egyes arab országok állampolgárai részéről erősödött fel az a

törekvés, hogy magyar állampolgár családtagjaként, mint szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek legyenek jogosultak magyarországi tartózkodásra. Általánosságban elmondható,

hogy a nigériai állampolgárok a magyar állampolgár házastársra, míg az ázsiai országok állampolgárai az

élettársi kapcsolatra való hivatkozást preferálják inkább a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmek

során. A visszaélések és csalások elleni küzdelem érdekében a gyakorlatban ezen érdekkapcsolatokat a

házas felek párhuzamos meghallgatásával (mint elsődleges, a beutazást megelőző szűrő) próbálja kiszűrni

a hatóság. A személyes meghallgatások alkalmával, melyeket vízumkérelmezés során a külföldiek esetén

a konzuli tisztviselők, Magyarországon pedig az idegenrendészeti hatóság folytatja le, a fentiek tisztázása,

kiszűrése céljából részletesen is rákérdeznek a megismerkedés körülményeire, a házaspár másik tagjának

előéletére, családi kapcsolataira, körülményeire, az esetleges közös élményekre, a házasságkötési

szertartásra. Mindkét félnek ugyanazon kérdéseket kell megválaszolni, így a meghallgatásról készült

jegyzőkönyvek alapján sok esetben nyilvánvalóvá válik, hogy sokszor a felek alapvető információkkal

sem rendelkeznek egymásról, a kérdésekre adott válaszok alapvető dolgokban jelentősen eltérnek

16

egymástól. A fenti módszeren kívül a Magyarországon élő házastárs mellett a családtagok meghallgatása,

és helyszíni ellenőrzés, vagy úgynevezett környezettanulmány is készül, melyből további releváns

információk is nyerhetőek a családi kapcsolat valósságáról.

A nigériai állampolgárok esetében jellemző, hogy érvényes vízum nélkül, Bécsben kiállított útlevéllel

érkeznek Ausztriából, ahol korábban menekültügyi eljárás alatt álltak. Amennyiben érvényes vízumot

nem kapnak a nagykövetségen (mivel már ott felmerül az érdekházasság gyanúja, vagy nem rendezett az

ausztriai tartózkodásuk jogcíme, illetve csak egy vízum felvételére nem jogosító menekültügyi kártyával

rendelkeznek), visszaélve a schengeni vívmányokkal, a határellenőrzés megszűnésével, illegálisan jönnek

át Magyarországra. A magyar állampolgár hölggyel a házasságot vagy Bécsben, vagy Magyarországon

kötik meg.

A magyar állampolgárságú, változó korú és anyagi hátterű, többségében hölgyek vonatkozásában

jellemző tendencia, hogy nyaralás alkalmával köttetett rövid ismeretségek egyiptomi, tunéziai

állampolgár férfiakkal rövid időn belül házassággal végződnek. A házasságok több esetben külföldön

(Egyiptomban, Tunéziában, Algériában, Nigériában) köttetnek muszlim vallási szabályok szerint. Míg

ezen térségek vonatkozásában egyelőre az jellemző, hogy a hölgyek, amennyiben a nyaralás időtartama

alatt erre nem kerül sor, rövid időn belül ismételten kiutaznak a házasságkötésre, addig egyéb arab

országok, mint pl. Szíria, Afganisztán, Pakisztán vonatkozásában a házasságkötésre a hölgyek jelenléte

nélkül kerül sor, őket valamely tárgy (pl. kés, vagy hamutartó) helyettesíti a szertartáson.

Összességében elmondható, hogy számos esetben a visszaéléssel érintett házastársak nem rendelkeznek

egymásról szinte semmilyen információval a személyes tulajdonságaikat, előéletüket, és jelenlegi

körülményeiket illetően sem. Az eljárások során a kérelmezők és magyar állampolgár házastársaik

vonatkozásában számos hasonlóságot fedez fel az eljáró idegenrendészeti hatóság a megismerkedés

körülményeiben. Internetes ismeretség esetén a külföldi személyek célirányosan keresik az ismerkedő

oldalakon (pl. badoo-n) a kapcsolatot a magyar felekkel, azaz, ahogy a magyar hölgy regisztrálja magát

kizárólag „chat-es kapcsolattartási” szándékkal, a tunéziai, algériai, egyiptomi stb. fiatalemberek azonnali

kapcsolatfelvételt kezdeményeznek velük a különböző portálokon, szinte „ráerőszakolva” társaságukat a

kapcsolatkeresőkre. A nyaralásokon történő személyes találkozások szintén nem véletlenszerűek. Az

„érdeklődő” fiatalemberek már hetekkel korábban tudják, hogy milyen országokból, mely szállodákba

érkeznek egyedülálló, idősebb, magányos hölgyek, akikkel azután rögtön első este mélyebb ismeretségre

tesznek szert, mely általában gyors házasságkötésben teljesedik ki. A fenti körülmények és az

előfordulások aránya nagyfokú szervezettségre utal, azonban a háttérben meghúzódók kibogozhatatlan

szövevényt alkotnak.

A magyarországi tapasztalatok e tekintetben – más tagállamokhoz hasonlóan – kedvezőtlen képet

mutatnak. Az ilyen típusú ügyek legszembetűnőbb ismérvei közé tartozik a fentebb is említett interneten,

illetve a külföldi nyaralás alkalmával való ismerkedés, a kommunikációt szolgáló közös nyelv hiánya, a

17

magyar házastárs javára írt jelentősebb korkülönbség, a külföldi iskolázatlansága, kétséges anyagi

helyzete, bizonytalan otthoni egzisztenciája, valamint a teljes utazási referenciák hiánya, mindemellett az,

hogy a felek a családi együttélést kizárólag a Magyarország területén kívánják megvalósítani - mely

előfeltételeként szolgálhat a további schengeni térségben való huzamos tartózkodásnak.

A tapasztalatok szerint a korábban egyiptomi állampolgárok (fiatal férfiak) tekintetében népszerű és

nagyobb számú házasságkötések kezdenek a tunéziai állampolgárok esetében is egyre népszerűbbé válni,

de a módszerek a fent említetteknek megfelelnek. Szintén tunéziai állampolgárok vonatkozásában új

tendenciaként figyelhető meg, hogy a magyar állampolgárságú hölgyek nem kötnek először házasságot,

ugyanakkor a külföldiek beutazásának szervezésében hatékonyan közreműködnek. Ilyen esetben a

beutazást a tunéziai állampolgárok keresőtevékenység folytatása vagy látogatás céljából kérelmezik,

melyhez szükséges engedélyeket, okiratokat a magyar hölgyek segítségével szerzik be. A segítség akár a

munkahely keresésében, a szálláshely biztosításában is megmutatkozik, de előfordulnak a magyar

állampolgárok részéről cégalapítások, melybe alkalmazottként fiatal tunéziai férfiakat kívánnak felvenni,

akikkel egyébként rövidebb-hosszabb ideje kapcsolatot ápolnak.

A harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjainak tartózkodási

engedély iránti kérelmek vonatkozásában az érdekkapcsolatok problematikája nem merült fel, előfordul

azonban, hogy hamis okiratokkal48

kívánják a családi kapcsolat fennállását igazolni. Ilyen esetben a

kérdéses irat okmányszakértői vizsgálat, vagy egyéb hitelt érdemlő igazoló dokumentumként becsatolt

családi fénykép49

informatikai szakértői vizsgálat alá kerül.

3.1.2. Egyéb érdekkapcsolatok

Az érdekházasságok mellett, a magyarországi tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében történő

visszaélések egy új irányvonala körvonalazódott az elmúlt egy évben, az érdekkapcsolatok egy új ága, az

ún. „érdekgyerekek” köre. A jogszerűtlenül tartózkodó, többnyire ázsiai származású külföldiek

(elsősorban vietnámi és kínai állampolgárok) a családtagi jogállás létesítése érdekében teljes hatályú

apai elismerő nyilatkozatot tesznek, leggyakrabban már 6-8 éves magyar állampolgár gyermekekre

vonatkozóan. Ezen problémakör a hatályos magyar jogi szabályozás fényében jogalkalmazási problémát

jelent. A legtöbb esetben az idegenrendészeti eljárás során bebizonyosodik, hogy a harmadik országbeli

állampolgárok a kapcsolatot a gyermekkel ténylegesen nem tartják, anyagilag és a gyermek fejlődését

szolgáló egyéb módon a gyermeket nem támogatják, mindössze néhány találkozó után tesznek teljes

hatályú apai elismerő nyilatkozatot. Ezeket az eseteket az idegenrendészeti hatóság a jog eszközeivel

nem, vagy csak nagyon nehezen tudja kezelni, figyelemmel a megyei bíróságok eltérő gyakorlatára is. A

48

Hamis házassági anyakönyvi kivonattal, vagy a házasság megkötésének tényét igazoló hamis közjegyzői okirattal kívánják a

családi kapcsolat fennállását igazolni. 49

Ez az esetkör kizárólag a menekültek és oltalmazott családtagjai esetében merülhet fel, ugyanis csak ilyenkor nem lehet a

kérelmet okirati bizonyítékok hiányában elutasítani.

18

Legfelsőbb Bíróság 2011 októberében két ítéletében (Kfv. III. 37. 048/2011/5.; Kfv.III.37.030/2011/4.)

kifejtette álláspontját a problémakörrel kapcsolatosan, amely szerint ezen eljárásokban csupán az

vizsgálható, hogy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joggal rendelkezik-e a kiskorú

magyar állampolgár felett, az pedig a döntés szempontjából nem bír relevanciával, hogy a külföldi

életközösségben él-e a gyermekkel.

Az Szmtv. hatálya alá tartozó kérelmeket vizsgálva mindenképp említésre méltó az az új jelenség, mellyel

főleg vietnámi, illetve kínai állampolgárságú női ügyfelek próbálják több éve illegális magyarországi

tartózkodásukat legalizálni. A jelenség ellen nagyon nehéz a hatósági fellépés, hiszen ezek az ügyfelek

saját kiskorú magyar állampolgár gyermekükre tekintettel kívánnak tartózkodási jogosultságot

szerezni úgy, hogy a gyermek vélelmezhetően vietnámi/kínai apától származik, de mivel rá nézve magyar

állampolgár – feltehetően anyagi juttatás ellenében – teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, a

gyermek magyar állampolgárként került anyakönyvezésre. Ezekben az esetekben nagyon nehéz a

bizonyítás és nagyon ritka az olyan eset, amikor esetleg kiderül, hogy a kérelmező anya harmadik

országbeli állampolgárral házasságban élt a gyermek fogantatásakor. Több esetben ilyenkor az is

előfordult, hogy a tartózkodása kártya kiállítását követően a vietnámi férj és a vietnámi gyermekei is

kérelmet nyújtottak be.

A harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagjainak tartózkodási

engedély iránti kérelmek vonatkozásában az egyéb érdekkapcsolatok problematikája nem merült fel.

3.1.3.A visszaélések egyéb formái

Fentiekben részletesen kifejtetteken túl Magyarország vonatkozásában a családi együttélés jogával való

visszaélés egyéb formáiként került beazonosításra az az esetkör, amikor a harmadik országbeli

állampolgár magyar állampolgár eltartójára hivatkozva az Szmtv. 8. § (1) bekezdése alapján „kvázi

családtagként” kéri a tartózkodási kártya kiállítását. Ezekben az esetekben többnyire bebizonyosodott,

hogy az érintettek nem élnek együtt, köztük gazdasági kapcsolat nincsen, sőt gyakorta az is előfordult,

hogy egy ugyanazon magyar állampolgár személy több harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában

tett eltartói nyilatkozatot. Olyan eset is előfordult, hogy az eltartói nyilatkozatról az érintett magyar

állampolgár nem is tudott, maga a nyilatkozat is hamisított volt.

3.2. A családi együttélés jogával való visszaélés megelőzése

A magyar hatóságok az érdekkapcsolatokra hivatkozással történő tartózkodási jogosultság

megszerzésének megakadályozása illetőleg megelőzése érdekében már a rövid távú „C” típusú

vízumkérelmek elbírálás során igyekeznek kiszűrni azokat a kérelmezőket, akik családegyesítés vagy

19

látogatás céljából érkeznének Magyarországra rövid internetes kapcsolatot követően megkötött

házasságukra, vagy nyaralás alkalmával szövődött románcra hivatkozva. A vízumkérelmezés során a

külföldiek személyes meghallgatására kerül sor, amikor is a fentiek tisztázása, kiszűrése céljából a

konzuli tisztviselők részletesen is rákérdeznek a megismerkedés körülményeire, a házaspár másik

tagjának előéletére, családi kapcsolataira, körülményeire, az esetleges közös élményekre, a

házasságkötési szertartásra. Ezen meghallgatások során információk nyerhetőek a családi kapcsolat

valósságáról, így amennyiben az kerül megállapításra, hogy a családi vagy baráti kapcsolat kizárólag a

tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében jött létre, a kérelmek elutasításra kerülnek.

Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon nincs olyan jogszabályi háttér, amely az

érdekkapcsolaton alapuló házasságok megkötését kifejezetten meg tudná akadályozni, ugyanis a

házasságot kötni szándékozók az anyakönyvvezető előtti eljárásban ilyen irányú vizsgálaton nem esnek

át. Az érdekkapcsolatok fennállását az idegenrendészeti hatóságok vizsgálják a vízum és a tartózkodási

kártya kiállítása iránti eljárás során.

3.3. Bizonyítékok az érdekkapcsolatok igazolására

A magyar vagy EGT-állampolgár tartózkodási kártya iránti kérelmének elbírálása során a hatóság

figyelemmel van az Európai Unió Tanácsának 97/C382/01 számú 1997. december 4-i, az

érdekházasságok ellen alkalmazandó intézkedésekről szóló állásfoglalására, amely felsorolja azokat az

általánosnak mondható tényezőket, amelyek alapot adhatnak annak feltételezésére, hogy érdekházasságról

van szó. Ezek közé tartozik az a tény, hogy a házastársak nem egybehangzóan nyilatkoznak személyi

adataikról, első találkozásuk körülményeiről, vagy egyéb fontos, őket érintő személyes adatról, ha nem

beszélnek egy mindkettejük által beszélt nyelven, továbbá ha az egyik fél a házasságból eredő

kötelezettségekhez nem járul hozzá megfelelően. Az állásfoglalás kitér arra, hogy az információk honnan

származhatnak az érdekházasság megállapításához, és ide sorolja az érintett harmadik fél nyilatkozatát,

írott dokumentációkban található információkat, és a lefolytatott vizsgálat során szerzett információkat.

A gyakorlatban Magyarországon az érdekházasságok kiszűrésére a hatóság az érintett feleket

párhuzamosan meghallgatja. A meghallgatások alkalmával, mely vízumkérelmezés során a külföldiek

esetén a konzuli tisztviselők által történik, Magyarországon pedig a BÁH folytatja le, a fentiek tisztázása,

kiszűrése céljából részletesen is rákérdeznek a megismerkedés körülményeire, a házaspár másik tagjának

előéletére, családi kapcsolataira, körülményeire, az esetleges közös élményekre, a házasságkötési

szertartásra (természetesen a kérdéseket az egyedi ügyre igazítva, hogy ne legyen kiismerhető). Mindkét

félnek ugyanazon kérdéseket kell megválaszolni, így a meghallgatásról készült jegyzőkönyvek alapján

sok esetben nyilvánvalóvá válik, hogy sokszor a felek alapvető információkkal sem rendelkeznek

egymásról, a kérdésekre adott válaszok jelentősen eltérnek egymástól. A fenti módszeren kívül a

20

Magyarországon élő házastárs mellett a családtagok meghallgatása, és helyszíni ellenőrzés, vagy

úgynevezett környezettanulmány is készül, melyből további releváns információk is nyerhetőek a családi

kapcsolat valósságáról.

Ami a valótlan családi kapcsolatot eredményező teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok kiszűrését

illeti, a Legfelsőbb Bíróság 2011 októberében két ítéletében50

is kifejtette álláspontját az

„érdekgyerekekkel” kapcsolatos bizonyítási eljárás vonatkozásában, amely szerint ezen eljárásokban

csupán az vizsgálható, hogy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joggal rendelkezik-e a

kiskorú magyar állampolgár felett, az pedig a döntés szempontjából nem bír relevanciával, hogy a

külföldi életközösségben él-e a gyermekkel.

A harmadik országbeli állampolgár harmadik országbeli állampolgárhoz történő családi együttélés

biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelmek vonatkozásában elsősorban nem az

érdekkapcsolatok létesítése, hanem a valós kapcsolatok hamis irattal történő igazolása jelent problémát.

Ezen iratok kiszűrésére (házassági anyakönyvi kivonat, családi fotó stb.) okmányszakértői, illetőleg

informatikai szakértői vizsgálat elvégzése útján kerül sor.

Fontos megjegyezni, hogy a magyar hatóságok nem hozhatnak olyan konkrét szankciót, vagy intézkedést

az érdekházasságban élőkkel szemben, amelyek hátrányos megkülönböztetésnek vetik alá az adott

személyt. Az, hogy egy házasságot érdekházasságnak minősítsünk, vagy egy családi kapcsolatról azt

mondjuk, hogy tartózkodási jog megszerzésére irányuló érdek fűzi egymáshoz a feleket, annak

bizonyítása nagyon nehéz.

3.4. A visszaélések felderítésére illetékes hatóságok

A visszaélések felderítése érdekében az idegenrendészeti hatóságok, a rendvédelmi szervek és a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok külön törvényben meghatározottak szerint jogosultak eljárni.

Magyarországon nincs olyan jogszabályi háttér rendszer, amely az érdekkapcsolaton alapuló házasságok

megkötését kifejezetten meg tudná akadályozni, ugyanis a házasságot kötni szándékozók az

anyakönyvvezető előtti eljárásban ilyen irányú vizsgálaton nem esnek át.

3.5. Állami fellépés az érdekkapcsolatokkal szemben

Az érdekházasságokat/kapcsolatok elleni fellépést Magyarországon nem szabályozza külön jogszabály,

így az Európai Tanács 1997. december 4-i az érdekházasságok ellen alkalmazandó intézkedésekről szól

állásfoglalása az irányadó. Az állásfoglalás összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményének

50

Kfv. III. 37. 048/2011/5.; Kfv.III.37.030/2011/4.

21

12. cikke és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 16. cikkével, amely elismeri a házasságkötés és

a családalapítás jogát, valamint a családi élet tiszteletben tartásának jogát. Összehangolt állami fellépés az

érdekkapcsolatokkal szemben Magyarországon jogszabályi háttér hiányában nincs, azonban egyes

anyakönyvvezetők jelzik az idegenrendészeti hatóság felé és okmányszakértői vizsgálatot kérnek,

amennyiben illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldi kíván házasságot kötni.

3.6. Fellebbezés joga

Magyarország Alaptörvényének 28. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy

jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy

jogos érdekét sérti. Ezen alapelvi követelménynek megfelelve a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek a

jogorvoslat lehetőségéről a visszaélés okán elutasított kérelmek esetében is. A tartózkodási engedély

kiállítása iránti kérelem ügyében született döntés ellen, a visszavont tartózkodási engedély ügyében a

külföldinek a kihirdetéstől számított 8 napon belül van lehetősége jogorvoslatot51

kérni, míg a visszaélés

okán a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelem és a tartózkodási kártya visszavonása ügyében

született döntés ellen a kihirdetéstől számított 15 napon belül van helye jogorvoslatnak52

. A jogorvoslat

iránti kérelem az első fokon eljáró idegenrendészei hatóságnál terjeszthető elő, illetőleg a tartózkodási

engedély kiadása iránti kérelmek tárgyában, és a harmadik országbeli állampolgár első beutazását

megelőzően történt tartózkodási engedély visszavonása esetén a konzuli tisztviselőnél is előterjeszthető.

A konzuli tisztviselő a fellebbezést haladéktalanul továbbítja az illetékes regionális igazgatóságnak53

. A

jogorvoslat iránti kérelmekről a BÁH főszabály szerint 30 napon belül dönt54

. A jogorvoslati eljárás

során született határozat bírósági felülvizsgálata55

a közléstől számított 30 napon belül –

jogszabálysértésre hivatkozással – kérhető a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól.

3.7. Nemzetközi együttműködés

Magyarország vonatkozásában a családi együttélés jogával való visszaélés kapcsán összehangolt

nemzetközi együttműködésre nincs példa. A tagállamoktól ad hoc megkeresések érkeznek a

magyarországi tapasztalatok és gyakorlatok feltérképezése érdekében, továbbá alkalmankénti

tapasztalatcserére kerül sor.

51


A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)

99. § (1) bekezdés. 53



Ket. 109. § (1) bekezdés b) pont.

22

3.8. Okok és motivációk

Figyelemmel a téma privát és kényes jellegére az okok és motivációk terén az érdekkapcsolatot létesítő

magyar és harmadik országbeli állampolgárok, valamint az őket segítők vonatkozásában nem sok

információ áll rendelkezésünkre. A hatósági eljárásban a résztvevők és a segítők többnyire titkolják valós

okaikat és motivációjukat, ezzel kapcsolatosan a hazai és a nemzetközi sajtóhírek tudnak bővebb

információval szolgálni. A segítők, szervezők kiléte általában nem ismert a hatóságok előtt, motivációjuk

vélhetően anyagi haszonszerzés. Az érdekkapcsolatot létesítő magyar vagy EGT-állampolgárok

motivációja is főként az anyagi haszonszerzés, míg a harmadik országbeli állampolgárok motivációja a

tartózkodás jogának megszerzése. Előfordul azonban az is, melyet az utólagos panaszok mutatnak, hogy a

jóhiszemű és naiv magyar hölgyek csak áldozatává válnak a visszaélésnek, ugyanis ők őszinte érzelmeket

táplálnak a harmadik országbeli állampolgár irányába, míg azok csak kihasználják őket, majd a

tartózkodási jogosultság megszerzését követően bántalmazzák őket, vagy nem ritkán zsarolják.

4.

Statisztikai adatok

4.1. Általános kontextus

A témában elérhető statisztikai adatokkal a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezik. Arra

vonatkozóan, hogy érdekházasságra vagy egyéb érdekkapcsolatra alapozva az eljáró hatóság hány

kérelmet utasított el, nem áll rendelkezésre adat. Jelen tanulmányhoz a 2009-2011. év vonatkozásában

kerültek a statisztikai adatok feldolgozásra.

4.2. A tanulmány tárgykörének intenzitása

Arra vonatkozóan, hogy érdekházasságra vagy egyéb érdekkapcsolatra alapozva az eljáró hatóság hány

kérelmet utasított el, nem áll rendelkezésre adat.

A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy tartózkodási kártyát 2011-ben EGT-

állampolgár harmadik országbeli családtagjaként 170 fő kérelmezte, többségében amerikai (38),

ukrán (16), orosz (13) állampolgárok, mely 5,56 %-os csökkenést jelent a 2010. évhez. Magyar

állampolgár harmadik országbeli családtagjaként a 2011-es évben 17,25 %-kal kevesebb, 1.823 fő

nyújtott be kérelmet. A kérelmezők többsége ukrán (352), orosz (161), nigériai (120) és szerb (109)

23

állampolgár. Külön érdemes továbbá hangsúlyozni, hogy a nigériai kérelmezők száma évről évre (2009-

2010) nő.

A tárgykörbe tartozó és rendelkezésre álló statisztikai diagrammok a 3. – 6. számú mellékletekben

találhatók.

4.3. Adatok a visszaélést elkövetők állampolgárságára és nemére vonatkozóan

Erre vonatkozóan hivatalos statisztika nem áll rendelkezésre. Bár statisztikai adatokkal nem

alátámasztható, a tapasztalat azt mutatja, hogy az érdekházasságok vonatkozásában a visszaéléseket

főként nigériai, egyiptomi, tunéziai és marokkó állampolgár férfiak követik el, az egyéb érdekkapcsolatok

vonatkozásában („érdekgyerekek”) a visszaéléseket főként vietnámi állampolgárok követik el, míg a

családi kapcsolat hamis okirattal való alátámasztása kapcsán tipikusan a kínai állampolgárok említhetők.

4.4. Adatok a visszaélés elkövetésének helye vonatkozásában

Arra vonatkozóan, hogy az érdekkapcsolatok helyileg hol köttettek, hivatalos statisztika nem áll

rendelkezésre. Általánosságban elmondható, hogy az érdekházasságok egy része nem Magyarországon

köttetik, a felek gyakran a harmadik országbeli hazájában lépnek frigyre, máskor pedig olyan harmadik

országban, ahol a házasságkötés engedélyezése nem jelent különösebb problémát.

5.

Záró gondolatok

Ez a tanulmány egy dokumentum-, és jogszabályelemzéssel megvalósított, gyakorlati tapasztalatokra

építő kutatási munka eredménye és legfőbb célja, hogy áttekintést adjon az érdekkapcsolatok kiszűrése

érdekében tett hazai intézkedésekről, az ezzel kapcsolatos migrációs problémákról, a hatályos

jogszabályokról, és gyakorlatokról. Az érdekkapcsolatokra vonatkozóan hivatalos statisztikai adatok nem

áll rendelkezésre, így adatokkal a legfőbb tendenciák, visszaélési formák, elkövetési helyek és egyéb

jellemzők nem igazolhatók. A tanulmányban ismertetett tendenciák a BÁH jogalkalmazási gyakorlata

alapján állapíthatóak meg.

Az érdekkapcsolatok nemcsak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is aktuális problémát

jelentenek. A magyarországi tapasztalatok e tekintetben – más tagállamokhoz hasonlóan – kedvezőtlen

képet mutatnak. A visszaélések és csalások elleni küzdelem érdekében a gyakorlatban ezen

érdekkapcsolatok kiszűrésére az eljáró hatóságoknak kevés eszköz áll rendelkezésére. Mivel

24

Magyarországon nincs olyan jogszabályi háttérrendszer, amely az érdekkapcsolaton alapuló házasságok

megkötését meg tudná akadályozni, így a bizonyítás sokszor nehézkes, olykor lehetetlen.

A már felderített visszaélésekkel szembeni fellépést kizárólag a külföldivel szembeni idegenrendészeti

szankció nyújt. Összehangolt állami fellépés az érdekkapcsolatokkal szemben Magyarországon

jogszabályi háttér hiányában nincs, kiadványok, „felvilágosító programok” a témában nem születtek, így

sokszor olyan magyar állampolgár hölgyek is áldozatául esnek a visszaéléseknek, akik maguk nem

csalárd szándékkal lépnek kapcsolatra, az ilyen szándékú harmadik országbeli állampolgárral.

A visszaélésekkel szembeni hatékony fellépés érdekében szükséges lenne egységesíteni a bírói

gyakorlatot, az „érdekgyerek” problémakörével kapcsolatosan a jogi szabályozás aként történő

módosítása, hogy ne csupán az legyen vizsgálható, hogy a harmadik országbeli állampolgár szülői

felügyeleti joggal rendelkezik a kiskorú magyar állampolgár felett, hanem az is, hogy a külföldi

életközösségben él-e a gyermekkel, róla szülőként gondoskodik, támogatja, köztük érzelmi kapcsolat van,

és ezáltal megalapozott a gyermekre hivatkozással a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlása. A

fentiek mellett szükséges lenne az érdekkapcsolatok büntető-törvénykönyvi tényállásként történő

megjelenítése, mely egyrészt visszatartó erőt jelentene, másrészt a visszaélés szankcionálhatóvá válna.

25

Irodalomjegyzék


szóló 2007. évi I. törvény;


szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Kormányrendelet;

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény;

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Kormányrendelet;

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. IV. törvény;

a Polgári Törvénykönyv szóló 1959. évi IV. törvény;

a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény;

a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról;

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény;

az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak

és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való

jogáról;

a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának

megállapításáról szóló, 2002. július 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a

módosításáról szóló, 2008. április 18-i 280/2008/EK tanácsi rendelet

a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37. 048/2011/5. számú ítélete;

a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.030/2011/4. számú ítélete;


26

Mellékletek

1. számú melléklet

szem

ély

i k

ör

ha

rma

dik

ors

zá

gb

eli

áll

am

polg

ár

ha

rma

dik

ors

zá

gb

eli

áll

am

polg

ár

csa

lád

tagja

ma

gy

ar

áll

am

po

lgá

r

ha

rma

dik

ors

zá

gb

eli

áll

am

polg

ár

csa

lád

tagja

EG

T-

áll

am

polg

ár

ha

rma

dik

ors

zá

gb

eli

áll

am

polg

ár

csa

lád

tagja

jogszabályi háttér Harmtv. Szmtv. Szmtv.

engedély típus tartózkodási engedély tartózkodási kártya tartózkodási kártya

okmány típusa ID formátumú

biometrikus okmány

(a 2002. július 13-i

1030/2002/EK tanácsi

rendeletben és a 2008. április

18-i 280/2008/EK tanácsi

rendeletben meghatározott

formátumban és

adattartalommal kerülnek

kiállításra)

ID formátumú

biometrikus

okmány

(a 2002. július 13-i


rendeletben és a 2008.

április 18-i


rendeletben

meghatározott

formátumban és

adattartalommal

kerülnek kiállításra)

kártya formátumú

okmány

(nemzeti szabályozás

szerint kerül kiállításra)

27

2. számú melléklet sz

em

ély

i k

ör

ha

rma

dik

ors

zág

bel

i

áll

am

po

lgá

r

ha

rma

dik

ors

zág

bel

i

áll

am

po

lgá

r

csa

lád

tag

ja

ma

gy

ar

áll

am

po

lgá

r

ha

rma

dik

ors

zág

bel

i

áll

am

po

lgá

r

csa

lád

tag

ja

EG

T-á

lla

mp

olg

ár

ha

rma

dik

ors

zág

bel

i

áll

am

po

lgá

r

csa

lád

tag

ja

házastárs a harmadik országbeli állampolgár

házastársa;

a magyar állampolgár

házastársa

az EGT-állampolgár házastársa

gyermek - házastársával közös kiskorú

gyermeke;

- eltartott kiskorú gyermeke, aki

felett a harmadik országbeli

állampolgár szülői felügyeleti

jogot gyakorol,

- házastársának eltartott kiskorú

gyermeke, aki felett a

házastárs szülői felügyeleti

jogot gyakorol;

-a magyar állampolgár 21.

életévet be nem töltött vagy

eltartott leszármazója;

-az EGT-állampolgár 21. életévet be

nem töltött vagy eltartott

leszármazója;

felmenő eltartott szülő a magyar állampolgár vagy

házastársa eltartott

felmenője;

az EGT-állampolgár vagy házastársa

eltartott felmenője;

testvér testvér, ha egészségi állapota miatt

képtelen magáról gondoskodni,

akinek tartózkodását az

eljáró hatóság családtagként

engedélyezi (kvázi

családtag);

akinek tartózkodását az eljáró hatóság

családtagként engedélyezi (kvázi

családtag);

élettárs

NINCS

akinek tartózkodását az

eljáró hatóság családtagként

engedélyezi (kvázi

családtag);

akinek tartózkodását az eljáró hatóság

családtagként engedélyezi (kvázi

családtag);

bejegyzett

élettárs

házastársnak minősül

a magyar hatóság vagy az

Európai Unió más

tagállamának hatósága előtt

regisztrált élettársi kapcsolat

(Magyarországon az azonos

neműek regisztrált élettársi

kapcsolata);

a magyar hatóság vagy az Európai

Unió más tagállamának hatósága előtt

regisztrált élettársi kapcsolat

(Magyarországon az azonos neműek

regisztrált élettársi kapcsolata);

28


Családi együttélés biztosítása célú tartózkodás engedéllyel rendelkezők aránya 2011. december 31-én.

A családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők aránya 2009 és 2011 között.

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2009 2010

2011

kínai

amerikai

dél-koreai

ukrán

vietnámi

japán

orosz

indiai

szerb

Családi együttélés biztosítása célú

tartózkodási engedéllyel rendelkezők

2011. december 31-én

kínai

amerikai

dél-koreai

ukrán

vietnám

japán

orosz

indiai

szerb

török

29


Az EGT állampolgárok tartózkodás jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli családtagjainak

aránya 2011. december 31-én.

Az EGT állampolgárok tartózkodás jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli családtagjainak

aránya 2009-2011 között.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

2009

2010

2011

EGT állampolgár

harmadik országbeli

családtagja 2011.

december 31-énamerikai

ukrán

izraeli

orosz

szerb

kanadai

kínai

török

thaiföldi

nigériai

30


Magyar állampolgárok tartózkodás jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli családtagjainak aránya

2011. december 31-én.

Magyar állampolgárok tartózkodás jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli családtagjainak aránya

2009-2011 között.

Magyar állampolgár harmadik országbeli

állampolgár családtagja 2011. december 31-én

ukrán

szerb

orosz

amerikai

nigériai

török

vietnámi

kínai

egyiptomi

horvát

0

100

200

300

400

500

600

2009 2010 2011

ukrán

szerb

orosz

nigériai

vietnámi

kínai

amerikai

török

egyiptomi

mongol

31


A családi együttélés biztosítása célú kérelmek engedélyezési és elutasítási aránya 2009 – 2011 között.

Magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár tartózkodási kártya iránti kérelmek engedélyezési

és elutasítási aránya 2009 – 2011 között.

0

200

400

600

visszaÉlÉs a csalÁdi egyÜttÉlÉs biztosÍtÁsa ......2012/06/06 · 3 1. Összefoglaló a...

Documents