ÉvkÖnyv 2007 – 2008 - sulineti. bevezetõ a 25. Évkönyv elé (pálfalvai zoltán) 5 ii. a...

É V K Ö N Y V2007 – 2008

BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

SALGÓTARJÁN

A BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLAévkönyve

2007 – 2008

Felelõs kiadó: Pálfalvai ZoltánSzerkesztette: Borók Sándorné

A szerkesztõ bizottság tagjai: Bajnóczi Éva, Batkiné Tótok Katalin, Kancsulik AttilánéA montázsokat Berencsikné Gedeon Hajnalka tervezte

A fotókat Tolnai Gábor, Karádi Tamás és az E.T. Bt. készítetteSzedés: Oláh Gábor

Nyomdai elõkészítés, nyomás:Polár Stúdió, Salgótarján

I. BevezetõA 25. Évkönyv elé (Pálfalvai Zoltán) 5

II. A megújuló közoktatás jegyében1. A felsõfokú szakképzésrõl (Kelemenné Berta Mária) 82. A 2006/2007-es tanév kompetenciamérésérõl (Viszóczky Zsuzsanna) 9

III. Mûhelymunka 2007/20081. Iskolaorvosi feladatok ellátása (Dr. Godó Béla) 152. Mindennapjaink

a) Iskolai megemlékezések történelmi évfordulókról (Árpádné Vincze Marietta) 16– Ünnepeink (Lékóné Lantos Zsuzsanna) 17– A matematika-munkaközösség rendezvényei a tanév során

(Soósné Axmann Zsuzsanna) 18b) „Olyan világot kell alkotnunk…” A Szülõi Választmány beszámolója

a 2007/2008-as tanév munkájáról (Vinczéné Járinka Magdolna) 18c) A Comenius-projekt (Bajnóczi Éva) 20

– Valami véget ért - egy projekt három éve (Vincze Tamás) 22d) Teller Ede Centenárium (Tóth Géza) 24

– Vers Teller Edérõl – részlet (Kovács Barbara) 26e) A 2007/2008-as tanév a Bolyai Körök tükrében (Barrak Ibrahim) 27f) Ki mit tudott, azzal mutatkozott be (Kiss Eszter) 29

– Bolyai Est (Kiss Sándor) 31g) Részletek és források a magyarság õstörténetébõl (Kiss Sándor) 32h) 40 éves a Derkovits Gyula Iskolagaléria (Berencsikné Gedeon Hajnalka) 34

– Parlando (Puszta Szilvia) 35i) Diáknap tanár szemmel (Bagyinszki Boglárka) 37j) „Kultúráért és sportért” bál (Kiss Ernõné) 39k) A Népmese Napja

– Szerencsés Marcell (Mravcsik Bálint) 40– Tündérek márpedig léteznek (Ascher Anna) 41– A tejút menti kaland (Géczi László) 42– Egy remek eset Elekkel és Kelemennel (Tóth Márton) 43

l) Jókedvû tanévzárás a Bolyaiban (Kiss Ernõné) 44– Honismereti napok 2008. június 12. (Gedõcziné Berger Mária) 46– Fõzõcske, de okosan (Tóth Zénó) 47– Az a megtiszteltetés ért, hogy fõzhettem nagyszerû fiataljainknak… (Kiss Sándor) 48– Helyismereti tábor: az év levezetése – a diákok véleménye 49

3. Vetélkedõka) Olvasni a lelki gazdagságért (Sóvári László) 51b) Civilizációs vetélkedõ a Bolyaiban (Batkiné Tótok Katalin) 52c) 100 éves a Nyugat (Ferhan Alida) 54d) A Kitaibel biológiaversenyrõl (Varga Tamás) 55

3

Tartalomjegyzék

4. Utazásoka) Chicagói diákcsere (Zsiveráné Fekete Borbála) 56

– Amerika diák szemmel (Erdõs Bálint) 57– Az amerikai cserepartnerek látogatása iskolánkban (Zsiveráné Fekete Borbála) 58

b) Irány Anglia! (Vincze Béláné) 60c) Sítábor 2008 (Tóth Zénó) 63

– Mede Anna 63d) Találkoztak a párhuzamok – Ócsa 2008 (Sóvári László) 65e) A felfedezés élménye (Horváth Lili) 68

– Olvasótáborban jártam (Ármós Erika) 69f) Terepszínben látni a világot (Kovács Andrea, Nagy Boglárka) 70

5. Sportéleta) Árkossy Annamária Emlékverseny (Sulyok Noémi) 72b) Egy kevés szó a tornáról… (Racs Eszter) 72c) Röplabda (Pataky Etelka) 74d) Sízõ vagyok (Varga Bence) 75

6. Interjúk a kitüntetettjeinkkela) „Tanárnak készültem…” – Árpádné Vincze Marietta (Fónad Éva) 77b) Interjú Kelemenné Berta Máriával (Vincze Béláné) 78c) Egy céltudatos lány – Baló Emese (Puszta Szilvia) 80d) Interjú Bogár Bogival (Somoskõi Soma) 81e) Platóntól a Radiátorig – Erdõs Bálint (Kiss Eszter) 82f) Interjú Simon Tiborral (Somoskõi Soma) 84g) A természet kutatója – Varga Balázs (Puszta Szilvia) 85h) Vincze Tomival beszélgettem (Dupák Anna) 86

IV. Tanév az adatok tükrében (2007/2008)1. A tanulók adatai 882. Az iskola vezetõi, tanárai, dolgozói 893. Eseménynaptár 924. Kitüntetettek 955. Támogatóink 976. Versenyeredmények 987. Az iskola osztályai (fotók, névsor) 1058. Végzõs osztályaink 119

– Érettségi eredmények 1259. Pillanatképek az iskola életébõl 127

4

Tartalomjegyzék

1802. december 15.1860. január 27. Alig több

mint 57 év a 19. század elsõfelében. Bolyai János a koránjött hõs, aki gondolkodásá-ban messze meghaladva ko-rát a modern tudomány szá-mára is maradandót alkotott.Az abszolút geometria kor-szakalkotó felfedezését közlõdolgozata, az Appendix1832-ben jelent meg latinnyelven, atyja Bolyai FarkasTentamen címû mûve függe-lékeként. Bolyai megtörte az

euklideszi geometria egyeduralmát, felszabadította azutat az emberi gondolkodás elõtt a tér másként valófelfogása számára. Egyben utat nyitott a huszadik szá-zad fizikai elméletei elõtt, melyek világképünket gyö-keresen megváltoztatták. Bolyai a matematika-történet egészét jelentõs mértékben alakí-totta az axiomatikus gondolkodás terénelért eredményei révén. Elmondhatjuk,hogy a modern matematika tizenkilen-cedik és huszadik században bekövet-kezett fejlõdése nagymértékben kö-szönhetõ Bolyai János munkásságá-nak. Mûvének jelentõségét azonbancsak halála után ismerték el, akkor semellenállás nélkül. Munkáját kortársai –Gauss kivételével – nem értették meg, ésnem méltányolták. A hazai és külhoni tu-dományos élet még nem volt felkészülveerre a teljesen új gondolkodásmódra. A tá-mogatás hiánya, a meg nem értettség, ko-rán visszavonulásra készteti minden idõk egyik legere-detibb gondolkodású matematikusát.

Iskolánkban a Bolyai Napok rendezvénysorozatánmegemlékezünk névadónkról, tisztelgünk kiemelkedõmunkássága elõtt. Ezzel együtt a tudományt, a ma-gyar tudományos életet, a világ sorsát, a történelemalakulását nagymértékben befolyásoló tudósainkat isünnepeljük.

Tudósainkat Bolyaitól, az úgynevezett marslakó-kig. Talán vele kezdõdött minden, hiszen a magyar

tudósok képzeletbeli, 1800-as évek elõtti arcképcsar-noka még igen csak hézagosnak nevezhetõ. A 19.században azonban egymás után tûnnek fel kutató-ink, felfedezõink. Jedlik Ányos, az elsõ dinamó készí-tõje, Irinyi János, a biztonsági gyufa feltalálója, BánkiDonát és Csonka János a porlasztó tervezõi, KõrösiCsoma Sándor a tibeti-angol szótár elkészítõje, Pus-kás Tivadar, a telefonközpont és a telefonhírmondófeltalálója.

A 20. századi társadalom tovább gazdagodik tu-dósaink munkáival, találmányaival. Eötvös Lóránd1908-ban méréseket végez az általa kifejlesztett tor-ziós ingával, Szent-Györgyi Albert felfedezi a C-vita-mint, Mihály Dénest a televízió európai atyjának ne-vezik, Galamb József megtervezi a Ford T-modellt,amelybõl az általa tervezett szalagrendszeren 18milliót gyártanak és adnak el. És még hosszan sorol-hatnám feltalálóink és találmányaik nevét. A lista te-hát koránt sem teljes, de idõben már elérkeztünk az

ún. marslakókig.Az 1900-as évek közepén a világ ismét

ámulhatott magyar tudósaink, kutatóinkmunkáin, találmányain. Kik voltak õk?Gábor Dénes az aeroplán-körhinta és aholográfia kidolgozója, Kemény Jánosa BASIC komputernyelv társ-feltaláló-ja, Neumann János, aki megteremti ajátékelméletet és annak gazdasági al-kalmazását, kifejleszti a folytonos geo-

metria elméletét, és tõle származik aszámítógép logikai tervezése és alapvetõ

gondolatai, mint a kettes számrendszer al-kalmazása, memória, programtárolás,utasításrendszer. Szilárd Leó nevéhez fû-zõdik az elsõ atommaghasadás láncreakci-

ójának kiváltása uránium és grafit kombinálásával. Õhasználta elõször a plutóniumot az atomreakció elõ-idézésére. Megtervezte és Fermivel megépítette az el-sõ atomreaktort. Teller Ede részt vett a nukleáris lánc-reakció és az elsõ atombomba kifejlesztésében. Veze-tõ szerepe volt az amerikai hidrogénbomba megépí-tésében. Õt nevezik a hidrogénbomba atyjának.Wigner Jenõ a plutóniumot elõállító reaktor megter-vezésén dolgozott, amely az elsõ atombomba üzem-anyagát állította elõ. Részt vett az elsõ atomreaktor

5

A 25. évkönyv elé

Pálfalvai Zoltánigazgató

Bolyai János

kifejlesztésében és indításában. Isaac Asimov szerintaz a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligensfaj létezik a Földön: emberek és magyarok.

A Yankee folyóirat (1980 márciusában) KeményJánosra (a Basic megalkotójára) hivatkozva részletek-kel is szolgált: – Gábor, Kármán, Kemény, Neumann,Szilárd, Teller, Wigner mind Budapestnek ugyanazonszektorában született. Nem csoda, hogy LosAlamosban elterjedt a híre, hogy ezeregyszáz esz-tendõvel ezelõtt egy Marsról érkezett ûrhajó kény-szerleszállásra kényszerült Közép-Európában. Há-rom igen erõs bizonyíték van a magyarok földöntúlieredetére:

1) Nagyon szeretnek vándorolni.2) Rendkívül egyszerû és logikus nyelvet beszélnek,

ami gyökeresen különbözik szomszédaikétól. 3) És végül sokkal okosabbak a földlakóknál. Mind-

ehhez Kemény – enyhe marsbéli kiejtéssel – hoz-záfûzte a magyarázatot: annyival könnyebb írniés olvasni megtanulni magyarul, mint franciáulvagy angolul, hogy a magyar gyerekeknek sokkaltöbb idejük jut a matek gyakorlására.

Ám ezek a marslakók azon buktak le, hogy – bár-milyen soká gyakorolták is, egyetlen földi nyelvet semtudtak idegen akcentus nélkül beszélni.

Kétszáz esztendõ Bolyaitól a marslakókig. A világés ezen belül a tudományos világ ámulattal és csodá-

lattal tekint a magyar tudósokra, feltalálókra, azokra,akik a 19. és 20. század történelmét alakították. Kár-mán Tódor, Neumann János, Szilárd Leó neve nemlelhetõ fel a pesti utcatérképen, de a Holdon vannakróluk elnevezett kráterek. De a holdtérképen megta-lálhatjuk Békésy, Eötvös és Zsigmondy neve mellettBolyai János nevét is. A ma embere emléket állított,tisztelgett az elmúlt 200 év magyar tudósai elõtt, el-ismerve tudományos munkájukat, eredményeiket.Büszkék lehetünk mi is rájuk, bármerre is járjunk avilágban, és büszkék azokra a mûhelyekre, iskolákrais, ahonnan útnak indultak kutatóink, feltalálóink. Amai nap kitüntetettjeit – akik kiemelkedõen szerepel-tek a különbözõ tantárgyi versenyek országos, terü-leti fordulóin – egyszer talán tudományos folyóiratokcímlapján láthatjuk viszont, vagy filozófusok idéz-nek OKTV-s pályamunkáikból. Életük, munkájuk,eredményük legyen példa a bolyais diák számára.Mindenki természetesen nem válhat a különbözõ tu-dományágak elismert szakemberévé. Abban azon-ban bízom, hogy a mi céljaink, tanár-diák közös cél-jai maradnak. Ebben az értékvesztett, sekélyessé vá-ló, egymásra nem figyelõ, önzõ, egyre agresszívebbvilágban a tudás fegyverével felvértezett, másokgondjára érzékeny, embert tisztelõ embernek ma-radni. Ezen gondolatok jegyében a Bolyai Napok ren-dezvénysorozatát megnyitom.

6


Irinyi János

Szent-GyörgyiAlbert

Csonka János

7


Szilárd Leó

Mihály Dénes

Teller Ede

Wigner Jenõ

Kemény János

Gábor Dénes

Kármán Tódor Neumann János

8

A megújuló közoktatás jegyében

A felsõfokú szakképzésrõl: elballagott az elsõ szakképzõ osztály

Az elmúlt években sokatolvashattunk és hallhattunkaz intézményünkben folyófelsõfokú szakképzés munká-járól, tapasztalatairól, helyérõlés szerepérõl iskolánk struk-túrájában. Beszámoltunk ar-ról, hogy a 2 éves 55-7872-01OKJ felsõfokú szakképzéstidegenvezetõ és hostess spe-cializációval indítottuk, mely-hez jó kiindulási alapot jelen-tett az iskolánkban folyó kö-zépfokú idegenvezetõ képzés10 éves hagyománya.

Ebben a tanévben újabb mérföldkõhöz érkeztünk:a 4 félév lezárt vizsgáit követõen elballagott az elsõ osz-tály, amelynek tanulói azonban nem örülhetnek fel-hõtlenül az iskolától vett búcsúnak. Ennek oka, hogybefejezték tanulmányaikat, azonban nem végeztek,mivel a júniusi vizsgaidõszakban a szakmai vizsgázta-tásról szóló jogszabály elõírásai alapján ugyanis nyelv-vizsgák hiányában nem tehettek záróvizsgát.

A szakmai vizsgára bocsátásnak szigorú feltételeivannak, melyek a következõk:

– Két középfokú idegenforgalmi szakmai anyaggalbõvített „C” típusú nyelvvizsga

– A 4 féléves tanulmányi követelményeknek valóeredményes megfelelés

– A programban elõírt szakmai gyakorlat és errõlbeszámoló dolgozat készítése

– Elfogadott szakdolgozatMár induláskor ismert volt számunkra a képzés ma-

gas színvonala, és a szakmai hátteret biztosító Buda-pesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Karának szigorú kö-vetelményrendszere, ám igazából csak a képzés soránszembesültünk tanárok, és diákok egyaránt azzal a ko-moly szakmai ismeretekre és idegen nyelvû kommuni-kációs készségre épülõ elvárással, amely a négy sze-mesztert végigkísérte. Tanárok és diákok együtt izgul-tuk végig a vizsgák sikerét, kitartásra biztatva tanuló-

inkat, a komoly erõt próbáló heti 44 tanórás félévben.Az I. évfolyamot 20 diákkal indítottuk a szakképzé-

si tagozaton, ám az elsõ két félév vizsgáit követõen a II. évfolyamon már csak 12 tanuló kezdte meg tanul-mányait. A lemorzsolódás a beiratkozást követõ egyhónapon belül folytatódott, és 4 tanuló távozott a kétközépfokú idegenforgalmi szakmai anyaggal bõvítettnyelvvizsga-kötelezettségbõl adódó félelme miatt.Õszintén szólva nem alaptalanul, hiszen az FSZ képzésidegenvezetõ és hostess specializációján négy félévalatt kell a tanulóknak megszerezniük a két középfokúszakmai nyelvvizsgát, amelyet fõiskolán vagy egyete-men adott esetben 6, 8 vagy 10 félév alatt kell teljesíte-ni. És ezt a követelményt még lehet fokozni a nyelv-vizsga megszerzésének idõpontjával! Mert amíg aszakképzõ évfolyamokon magát a záróvizsgát is szigo-rúan nyelvvizsgához köti a szakképzési törvény, addigfõiskolai vagy egyetemi tanulmányok esetén a nyelv-vizsga kötelezettség nem az államvizsgához, hanem adiploma kiadásához kötõdik.

Mindezek tükrében talán érthetõbbek a statisztikaiszámok iskolánk elsõ, felsõfokú szakképzési évfolya-máról. A II. év 4. féléves vizsgáit 8 tanuló tette le, akikközül a nyelvvizsgák során az egyik akadályt többen issikeresen vették, és rendelkeznek egy nyelvbõl C típu-sú vizsgával, és vannak, akik csak A vagy B részvizsgátszereztek egy, esetleg mindkét nyelvbõl.

A 4 féléves tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett8 tanulóból 7 fõ írta meg szakdolgozatát. 6 tanuló dol-gozatát konzulenseik megfelelõnek értékelték, míg 1 fõszakdolgozata nem volt benyújtásra alkalmas. A dolgo-zatokat a BGF-en oktató opponensek bírálják el, remél-jük eredményesen.

Mint ahogy abban is bízunk, hogy diákjaink sikeresnyelvvizsga birtokában ott lesznek a következõ évi zá-róvizsgán.

KelemennéBerta Mária

9


A 2006/2007-es tanév kompetenciamérésérõl…Az OKM 2007 FIT jelentés alapján a 8. és 10. évfolyam szövegértési

és matematika feladatsorának értékelése

Az Országos kompeten-ciamérés 2007 Fenntartói, is-kolai és telephelyi jelentés,rövidítve OKM 2007 FIT je-lentés, köznapi értelemben akompetenciamérés.

2007. május 30-i dátum-mal immár ötödik alkalom-mal került sor az Országoskompetenciamérésre, ame-lyen minden 6., 8. és 10. év-folyamos tanuló részt vett.Az ország összes iskolájánakminden telephelyén minden6., 8. és 10. évfolyamos tanu-ló az erre kiképzett felmérés-

vezetõk irányításával és felügyeletével, azonos idõ-pontban és azonos körülmények között írta meg a fel-mérést, amelynek során 2x45 perc hosszúságú mate-matikai és 2x45 perc hosszúságú szövegértési tesztet,valamint egy Tanulói kérdõívet töltöttek ki a tanulók.Emellett az intézmények vezetõi is kitöltötték az Isko-lai és Telephelyi kérdõíveket.

A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tarto-zó javítókulcsokat és a kérdõíveket az Értékelési Köz-pont munkatársai állították össze sokéves mérési ta-pasztalatuk birtokában, a legkorszerûbb tesztelméletiés mérési tendenciák figyelembevételével. A tesztek el-sõsorban olyan matematikai és szövegértési eszköztu-

dást mérõ feladatokból álltak, amelyek alapvetõennem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik,hanem a tanulóknak azt a képességét, hogy a tanulta-kat hogyan képesek alkalmazni valódi problémák,megoldandó helyzetek esetében.

Az 1. táblázat évfolyamonként ismerteti a felmérés-ben részt vett, valamint a központi elemzésbe bekerültfenntartók, iskolák, telephelyek és diákok számát.

A továbbiakban négy nagyobb szempont szerintkerül elemzésre az iskola tanulóinak eredménye a töb-bi iskola/telephely eredményéhez viszonyítva: ele-mezhetjük a telephelyek diákjainak átlagos képessé-gét, az iskola diákjainak eloszlásjellemzõit a képesség-skálán, valamint az eredményeket a tanulók családihátterének függvényében, és végül a tanulók elhelyez-kedését a képességskálán.

A táblázatok és ábrák tájékoztató jellegûek, mé-lyebb elemzésükhöz egyéb – az OKM 2007 FIT jelen-tésben szereplõ (itt fel nem tüntetett) – adatok és áb-rák is szükségesek.

Az alábbi elemzés az itt nem látható ábrákat és ada-tokat is figyelembe veszi, a tényszerûbb tájékoztatásérdekében.

1. Standardizált átlagos képességek Telephelyünk átlagos standardizált képességét a

felmérésben rész vett többi telephely eredményeihezviszonyítva képességpontban láthatjuk a 2. táblázat-ban.

Viszóczky Zsuzsannapedagógiai értékelési

szakértõ

10


Szövegértés8. évfolyamon: az átlaga 607, az országos átlag 497.A konfidencia-intervallumok figyelembevételével a

mi eredményünk szignifikánsan jobb az országos át-lagánál.

10. évfolyamon: az iskolánk átlaga 587, az országosátlag 491, vagyis jóval jobban teljesítettünk az orszá-gos átlagtól. A mi eredményünk megegyezik a gimná-ziumok átlagával, ami azt mutatja, hogy a teljesítmé-nyünk hasonló a jól teljesítõ gimnáziumokéhoz.

Matematika8. évfolyamon: az átlaga 602, az országos átlag 494.A konfidencia-intervallumok figyelembevételével a

mi eredményünk szignifikánsan jobb minden cso-portban (országos, megyeszékhely).

10. évfolyamon: az iskolánk átlaga 562, az országosátlag 499, vagyis jobban teljesítettünk az országos át-lagtól. A mi eredményünk megegyezik a gimnáziu-mok átlagával, tehát a – szövegértéshez hasonlóan –jól teljesítõ gimnáziumok között vagyunk.

2. A diákok képességeloszlásának néhány jellemzõ-je az iskolánkban és azokban a részpopulációk-ban, amelyekbe a mérés alapján beletartozunk

A 3. táblázatban diákjaink és az észak-magyaror-szági régió diákjainak képességeloszlása hasonlíthatóössze.

Szövegértés8. évfolyamon a minimum 524, a maximum pedig

708, az átlag pedig 607 az iskolánkban.Diákjaink több mint 85%-a az országos átlagnál

jobb képességû.Az észak-magyarországi régióban és a salgótarjáni

kistérségben mértekhez képest diákjaink szignifikán-san jobb képességûek.

10. évfolyam esetében a minimum 430, a maxi-mum pedig 716, az átlag pedig 587 az iskolánkban. Di-ákjainknak kb. 60%-a az országos átlagnál jobb képes-ségû. A fent nevezett régióban, ill. kistérségben mértdiákok képességénél a mi diákjaink képessége jobb, agimnáziumok telephelyein mértekhez képest hasonlóképességûek tanítványaink.

Matematika8. évfolyamon a minimum 469, a maximum pedig

804, az átlag pedig 602 az iskolánkban.A tanulók közel 90%-a az országos átlag felett telje-

sített. A legrosszabb képességû tanulónk is jobb ered-ményt ért el, mint a salgótarjáni kistérség alsó 50%-a.A tanulók 75%-a esik az országos, a salgótarjáni kis-térség és az észak-magyarországi régió felsõ 25%-ánaktartományába.

10. évfolyam esetében minimum 422, a maximumpedig 709, az átlag pedig 562.

Az országos, az észak-magyarországi régiói és asalgótarjáni kistérségitõl is szignifikánsabb jobb a

11


teljesítmény, a gimnáziumokéval lényegében azonosa képességpont. Az észak-magyarországi régióbanmért átlag fölötti eredményt ért el tanulóink többmint 80%-a.

3. A telephelyek diákjainak CSH- index alapján vár-ható és tényleges teljesítménye szövegértésbõl

A telephelyek eredményének megítélésénél a telje-sítmény szerinti abszolút sorrend nagy fontossággalbír, de vannak hiányosságai is: a nemzetközi és hazaitanulmányok mind alátámasztják, hogy a tanulók hát-tere, otthoni körülményei igen meghatározóak képes-ségeik alakulásában. Semmi nincs akkora hatással agyermek fejlõdésére, mint a saját szülei, habár az ok-tatási intézmények egyik fõ feladata éppen a hátrá-nyos helyzetû tanulók tanulási esélyeinek javítása.Éppen ezért a telephely eredményének megítélésébenaz is nagyon fontos, hogy a családi hátteret figyelem-be véve tegyük mérlegre a tanulók képességeit.

A családiháttér-index (CSH-index)A családiháttér-index értékét a tanulói kérdõív né-

hány kérdésére adott válasz alapján számították ki.Cél egy olyan, a családi jellemzõket leíró modell meg-határozása volt, amelynek egyrészt a lehetõ legna-gyobb magyarázó ereje van, és a lehetõ legtöbb diákesetében létezik, másrészt könnyen értelmezhetõ éskézzelfogható.

A modellben az összes évfolyam mindkét tesztjétfelhasználva a következõ változók bizonyultak szig-nifikánsnak: az otthon található könyvek száma, aszülõk iskolai végzettsége, található-e a család birto-kában legalább egy számítógép, van-e a diáknak sajátkönyve.

A tanulók CSH-index alapján nyújtott teljesítmé-nyét a 4. táblázat mutatja.

SzövegértésA 8. évfolyamon a tényleges eredmény szignifikán-

san jobb az összes telephely várható eredményétõl és amegyeszékhelyi telephelyek várható eredményétõl is.

A 10. évfolyamon a tényleges eredmény nem külön-bözik szignifikánsan az összes telephely várható ered-ményétõl és a gimnáziumok várható eredményétõl sem.

Matematika8. évfolyamon a tényleges eredmény szignifikánsan

jobb az összes telephely várható eredményétõl és amegyeszékhelyi telephelyek várható eredményétõl is.

A 10. évfolyamon a tényleges eredmény nem kü-lönbözik szignifikánsan sem az összes telephely, sema gimnáziumok várható eredményétõl.

4. A tanulók eloszlása a képességskálán Az adatok elemzésében fontos szerepet játszanak a

szakmai és statisztikai szempontok alapján meghatá-rozott képességszintek. A tanulókat képességük sze-rint négy kategóriába lehet sorolni a mérés alapján. A2. képességszint az a minimális szint, amely szüksé-ges további ismeretek megszerzéséhez és a minden-napi életben való eligazodáshoz.

A 3. és 4. ábrák szemléletesek, az eredmények jólleolvashatók.

SzövegértésA 8. évfolyamon tanulóink kb. 94,3%-a 3. és a 4. ké-

pességszintbe esik, a 2. szintbe csak 5,7%-a. Szeren-csésnek mondhatjuk magunkat, mivel az 1. és az 1.szint alatti szintbe egyetlen tanulót sem találunk.

A 10. évfolyamon tanulóink közül mindössze 6,7%esik az 1. szintbe, 13,3% a 2.; 60% a 3.; és 20% a 4.szintbe sorolható. A tanulók képessége egységesebbképet mutat a 3 szint dominanciája miatt.

12


Matematika1. szint alatt egyik évfolyamon sincs senki, 1. szint-

be is csak 2,9-3,3% esik.8. évfolyamon a többség ~65,7% a 2. és 3. szintbe,

több mint 25% pedig a 4. szintbe esik. Iskolánkban a3. szintbe esõk vannak sokan (45,7%), és a 3. és 4.szintbe összesen a tanulók több mint ~70%-a esik.

10. évfolyamon a többség. ~83%, a 2. és 3. szintbea 4. szintbe, pedig több mint 13% esik. A gimnáziu-mokhoz viszonyítva ez kedvezõ. Iskolánkban a 3. és

4. szintbe is összesen a tanulók több mint 53%-a esik.A mérés segítségével a tanulókat képességük sze-

rint kategóriákba sorolva képet tudunk adni arról,hogy milyen képességeket tudhatnak magukénak aszintbe tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a ma-gasabb szinten található tanulóktól.

A kompetenciamérés eredménye azt mutatja, hogytanulóink jól teljesítenek országosan is és a különbö-zõ részpopulációkban is. Az elért eredmények tanárés diák hosszú távú, együttes munkáját dicsérik.

13


A telephelyek diákjainak CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye a 8. évfolyamon

Szövegértés

Matematika

1. ábra

14


A telephelyek diákjainak CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye a 10. évfolyamon

Szövegértés

Matematika

2. ábra

Az iskola-egészügyi ellátásfeladatait és mûködésének fel-tételrendszerét a26/1997.(IX.3.) NM rendelet ésannak módosításai szabályoz-zák, míg a finanszírozást atöbbször módosított43/1997.(III.3.) Korm. Rendeletírja elõ. A jogszabály által elõírtiskola-egészségügyi feladatok-ról kivonatosan:

– a gyermekek, tanulókegészségi állapotának szûrése,követése, ellenõrzése,

– alkalmassági vizsgálatok elvégzése, mely magábanfoglalja a testnevelési csoportbeosztás elkészítését,

– közegészségügyi és járványügyi feladatok, kampá-nyolások elvégzése, szükség esetén az ÁNTSZ értesítése,

– elsõsegélynyújtás végzése, háziorvoshoz, házi gyer-mekorvoshoz való irányítás,

– részvétel az intézmény egészségnevelõ tevékenysé-gében,

– környezet-egészségügyi feladatok,– a fentiek elõírás szerinti dokumentálása.Az ún. Ifjúsági orvosi tevékenység a középiskolákban

és szakiskolákban folyó egészségügyi tevékenységet jelen-ti. A fõbb feladatokat az iskolaorvosok a védõnõkkel szo-ros együttmûködésben végzik.

Az iskola-egészségügy fent ismertetett feladatainak el-végzésén túl miért is vál(hat)tak ennyire fontossá az isko-la-egészségügyi szakma képviselõi?

Statisztikai adatok alapján az utóbbi években – európaiadatok szerint – megszaporodtak az oktatási intézmé-nyekben tanulók egészségügyi problémái mint pl. depresszió, rövidlátás, állandó gyógyszerszedés, alkohol-fogyasztás, drogabúzus, a serdülõkori terhességek. Ezek aproblémák túlmutatnak az iskolaorvosi feladaton, ennek amegoldásához állandó partnerkapcsolat szükséges az ok-tatószemélyzettel, az iskolai védõnõkkel is.

2005 novemberében készült el a „Közös Kincsünk aGyermek” Nemzeti Csecsemõ- és Gyermek egészségügyiProgram, melynek legfõbb célja a gyermekek számára a

lehetõ legjobb testi és mentális fejlõdés biztosítása, hogyezáltal csökkenjenek az elkerülhetõ betegségek és a halá-lozás okozta társadalmi terhek. A program arra épül, hogyaz élet fogantatásától 18 éves korig terjedõ idõszaka ala-pozza meg a késõbbi életkorok fizikai és szellemi teljesítõ-képességét, az egészség megõrzésének, a betegség meg-elõzésének esélyét.

Az ellátás fontosságát hangsúlyozza, hogy a programIII. célja „az iskola-ifjúság egészségügyi ellátás fejlesztése,hatékonyságának növelése”.

A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium és Szakközép-iskola 2007/2008. tanév egészségügyi ellátásának legfon-tosabb statisztikai adatai, a rendeletben kötelezõen elõírtkorcsoportra (9. és 11. osztályosok) vonatkozóan.a szûrõvizsgálat során megvizsgált tanulók száma /szûrõvizsgálatok/ 285 fõösszes orvosi vizsgálat száma 405 fõszakorvosi vizsgálatra utaltak száma 18 fõszomatomentális gondozást igénylõk száma 92 fõ

A szûrõvizsgálatok során kiszûrt betegségcsopor-tok az alábbiak:

tartási rendellenesség /9. és 11. osztályosoknál/ 8 fõnélgerinc deformitások, rendellenességek 13 fõnéllúdtalp 54 fõnélfénytörési hibák 74 fõnélvakság, csökkentlátás 1 fõnélmagas vérnyomás 1 fõnélcukorbetegség 1 fõnélgolyva 13 fõnélkóros kövérség 55 fõnélkóros soványság 2 fõnélasthma, allergiás rhinitis 24 fõnél

Testnevelési besorolás:A gimnáziumba járó összes tanuló közül:I -III. kategóriába soroltak száma 13 fiúI -III. kategóriába soroltak száma 29 lány

A kötelezõen szûrt osztályoknál talált betegségcsopor-tok gyakoriságának átlaga lényegében megegyezik az or-szágos adatokkal.

Érdemesnek látszik a jövõre nézve összehasonlítani azadatok változását a saját, Nógrád megye, valamint az or-szágos adatokkal.

Összességében a szolgálat preventív tevékenységet je-lent, nem tartozik alapvetõ tevékenységi körébe a felderí-tett betegség gyógyítása, de természetesen a felkészültség-nél fogva minden tekintetben segítséget nyújtanak mind a tanulóknak, mind a tanároknak.

15

Mûhelymunka

Iskolaorvosi feladatok ellátása

Dr. Godó Béla

A magyarság történelmé-nek évszázadai sok-sok sors-formáló esemény tanúi. Van-nak köztük népünk felemelke-dését segítõ ünnepnapok, svannak a nemzet összetartozá-sát erõsítõ, lelkiismeretét ébrentartó gyásznapok. Hogy maezek közül melyikre emléke-zünk, mikor ünnepelünk, smikor állunk meg egy fõhajtás-ra az a nemzet tudatától, kol-lektív emlékezésétõl függ, defelelõssége ugyanakkor a min-denkori politikai vezetésnek is,hogy megengedi-e az emléke-zést a nemzet nagy napjaira.

Iskolánk hagyományrend-szeréhez hozzátartozik, az ok-

tatás-nevelés szerves része, a történelem munkaközösségfeladata, hogy a tanév során megünnepeljük a modernmagyar nemzet születéséhez kötõdõ forradalmakat, s tisz-telegjünk az áldozatok emléke elõtt, akik életüket adták hi-tükért, elveikért vagy felõrlõdtek, áldozatokká váltak egyembertelen gépezet fogaskerekei között.

Évtizedek óta ünnepeljük az 1948-49-es forradalom ésszabadságharc évfordulóját, a polgári értelemben vett ma-gyar nemzet születésnapját. E nap szorosan összefonódika magyar nép létéért folytatott küzdelmével, függetlensé-gi törekvéseivel. Az évek során a megemlékezés formája,jellege sokat változott, mindig fontos szempont volt, hogyez a mindenkori tizenévesek számára tartalmas, ünnepiélményt nyújtó legyen. Rendeztünk már ezen a napon ve-télkedõt, a Nógrád megyei 48-as eseményeket megidézõünnepélyes Bolyai-kört, emléktúrákat Somoskõbe, a Pe-tõfi emlékhelyhez, a diákoknak adott különbözõ felada-tokkal felelevenítve a forradalom és szabadságharc ese-ménytörténetét.

Fellépett már iskolánkban ezen a napon Fülek városkórusa, negyvennyolcas dalokat elõadva erõsítették anemzeti összetartozás érzését. Jelenleg pedig a diákönkor-

mányzattal együttmûködve emlékezünk arra, hogy a for-radalmak zászlóvivõi mindig fiatalok, hiszen talán õk alegfogékonyabbak a megújulási törekvésekre.

Az 1948–49-es szabadságharc bukását a Bécsi-udvarrészérõl a kegyetlen megtorlás követte. Haynau 1949. ok-tóber 6.-án Aradon kivégeztette a szabadságharc 13 hon-véd tábornokát, ugyanezen a napon Pesten fõbe lõttékgróf Batthyány Lajost, Magyarország elsõ független és fe-lelõs kormányának miniszterelnökét.

Nemzeti gyásznap ez, több mint másfél évszázad ótaemlékszik a magyarság ezeknek a hõsöknek az önfeláldo-zására.

A nemzeti összetartozás napja, figyelmeztetve arra is,hogy a Kárpát medence népei több gyökerûek, összefo-gásra ítéltettek, hiszen az elveikért életüket áldozó fõtisztekközött magyar és nem magyar származásúak egyarántvoltak.

Gimnáziumunkban az iskolarádióban emlékeztünkazokra a katonákra és politikusokra, akik életüket adták azország függetlenségéért.

Alig két évtizede lett nemzeti ünnep október 23-a, le-döntve ezzel a hazugság, a hallgatás falait, hiszen 1989-ig,a rendszerváltásig a hivatalos politika az 1956-os forrada-lomról és szabadságharcról, mint sajnálatos októberi ese-ményekrõl, késõbb pedig mint ellenforradalomról beszélt.

A II. világháborút követõen Magyarország a Szovjet-unió érdekszférájába került, s az a Magyar KommunistaPárt közremûködésével szovjet, sztálinista típusú rend-szert erõltetett a magyarságra, az akkori kommunista veze-tõrõl, Rákosi Mátyásról, Rákosi-rendszernek nevezték el.

Erre a rendszerre mondott nemet a magyarság 1956-ban, s vívta szabadságharcát a Szovjetunió befolyása ellen.

Ekkor is azonban, mint 1948-ban, a nagyhatalmakjátszmája döntötte el a magyar nép sorsát, így nem feled-kezhetünk meg a nyugati hatalmak felelõsségérõl sem,akik sorsára hagyták küzdelmében a magyar népet, s ígya forradalom a hatalmas túlerõvel szemben elbukott.

1956 lélekemelõ emlékét a nemzet tudata megõrizte, shagyományozódott apáról fiúra.

E napról ünnepi keretek között emlékezünk meg, min-den évben más-más nézõpontból világítva meg a történe-

16

Mindennapjaink

„A történelem az idõk tanúja, az élet tanítómestere”?(Cicero)

Iskolai megemlékezések történelmi évfordulókról

Árpádné Vincze Mariettatörténelemtanár

a történelmimunkaközösség

vezetõje

teket. A forradalom 50. évfordulója tiszteletére vetélkedõtszerveztünk a megye középiskolásainak, amelynek fõ cél-ja az volt, hogy az ifjúság jobban megismerje a forradalomeseményeit.

December 8. gyásznap Salgótarján történetében.1956-ban ezen a napon dördült el városunkban a „sor-

tûz”, amely több mint száz ember életét oltotta ki.Iskolánkban is fejet hajtunk ezen a napon az áldozatok

elõtt, a történelem órákon emlékezünk.1999-tõl az Oktatási Minisztérium illetve társadalmi

szervezetek kezdeményezésére tartunk megemlékezéstországszerte, így iskolánkban is a holocaust és a kommu-nista diktatúrák áldozatairól.

A XX. Század olyan borzalmai ezek, amelyekhez fog-ható alig van az emberiség sok ezer éves történetében.

Fontos ezekeket felidézni, megismerni, hogy a majdanélõ nemzedékek már ne igazolhassák a nagy német filozó-fus, Hegel keserû következtetését: „…a történelem tanulsá-ga, hogy a népek és kormányok soha semmit sem tanul-tak belõle… ”

Gimnáziumunk magyarmunkaközösségének tagjainagyon sokrétû munkát vé-geznek. Szinte az egész tan-évet felölelik a különbözõ kul-turális programok, versenyek,továbbképzések. Egy magyarszakos tanár tart irodalom,nyelvtan, drámapedagógia,valamint tánc és dráma órát,vezet emelt szintû érettségirevaló felkészítést a 11. és a 12.évfolyamon.

Mind a hat-, mind a négy-osztályos képzésben fontos

feladatnak tekintjük tehetséges tanulóink versenyezteté-sét. Az országos, a megyei és a városi versenyeken elérthelyezések szép száma jelzi munkánk sikerességét. Agimnazistákat 13, míg az általános iskolásokat 8 külön-bözõ versenyre készítjük föl.

A tanév változatos, programokban, ünnepségekbenbõvelkedõ sorozatához a magyar szaktanár is hozzájá-rul. Nézzük ezeket idõrendben!

– A mese napja alkalmából rádiós megemlékezést tar-tunk szeptember 30-án.

– Októberben kerül sor az egyik nagy iskolai ünnep-ségünkre, a jelvényavatóra, melynek megszervezése, amûsor összeállítása hosszú évek óta két magyar szakoskolléga feladata.

– Általában december közepén rendezzük szalagava-tó ünnepségünket, s a színvonalas szervezést, mûsorké-szítést szintén két magyartanár vállalja.

– Immár tizedik éve hirdet és szervez a magyar mun-kaközösség irodalmi vetélkedõt az általános iskolák 7-8.osztályosai számára, s az elõkészítésben mindannyianrészt veszünk, a lebonyolításban pedig diákjaink vállal-nak komoly feladatokat /mûsorvezetés, hangosítás, pon-tozás vezetése, a versenyzõ csapatok segítése/. E progra-munkkal a magyar kultúra napját ünnepeljük iskolánk-ban.

– A magyar kultúra napja alkalmából tartott városirendezvényen rendszeresen szerepelnek tanulóink: sza-valnak, konferálnak, s felkészítésük a szaktanárok fel-adata.

– Az elmúlt években tanítványaink számára is szer-veztünk irodalmi vetélkedõt, s igyekeztünk azt mindigvalamilyen évfordulóhoz kötni: Kosztolányi Dezsõ halá-lának 70. évfordulója, 100 éves a Nyugat. A búvárkodást,kreativitást igénylõ vetélkedõ mindig kedvelt diákjainkkörében.

– A tanév utolsó jelentõs iskolai ünnepsége a ballagás,melynek lebonyolításából komoly részt vállalnak a ma-gyar szakos kollégák: mûsorkészítés, az ünnepi beszé-dek áttekintése.

A fenti feladatkör gazdag, mégsem teljes, hiszen atanév során mindig adódnak újabb versenyfelhívások,felkérések, ötleteink, amelyek még színesebbé, de mun-kásabbá is teszik az évet.

17

Mindennapjaink

Ünnepeink

Lékóné Lantos Zsuzsanna

18

Mindennapjaink

A „Ki tud többet Bolyai-ról?” vetélkedõt a bejövõ 7. és9. évfolyamos osztályok szá-mára rendezzük meg mindenévben, melyet az elõzõ évnyertes csapata szervez. Azosztályoknak Bolyai Jánoséletébõl és munkásságábólkell felkészülniük, de mindigvan a megoldandó feladatokközt matematikai feladat is.A verseny 3 fõs csapatok kö-

zött zajlik, de egyes feladatok megoldásában az egészosztály részt vehet. A vetélkedõt december 15-én tart-juk, Bolyai János születésének évfordulóján.

December 15-én rádiós mûsorral ünnepeljüknévadónk születésnapját. A mûsort a matematika-munkaközösség egyik tagja állítja össze 3-4 diák se-gítségével.

A legnehezebb feladat minden évben a munkakö-zösség számára a Bolyai Napok Nyitómûsorának a megszervezése. Ez egy kb. félórás irodalmi mûsor Bolyai Jánosról, melyet az egész iskolaközösség elõttaz aulában adnak elõ a diákok.

A matematika-munkaközösség rendezvényei a tanév során

Soósné Axmann Zsuzsanna

„Olyan világot kell alkotnunk,melyben békében élhetünkOlyan életet, mit magunk választunk.Olyan világot kell alkotnunk,melyben megbízhatunk egymásban.”

(Susan Polis Schutz)

Új tanév – új évkönyv – újbeszámoló az SZMK munká-járól. Nos, igen, ismét itt aszámvetés ideje.

Jólesõ érzéssel állapítha-tom meg, hogy a szülõk köz-ti együttmûködés egyre szín-vonalasabb és hatékonyabb.Erre nagy szükség is van, hi-szen számos közös progra-mot szervezünk együtt, segy kis segítséggel mindenfeladat könnyebben megold-ható.

2008 szeptemberébenszokásunkhoz híven megtartottuk az elsõ választmányiülést, ahol számba vettük az elmúlt év eseményeit ésmegbeszéltük az új tanév új feladatait is. Örömmel töl-tött el, hogy ismét bebizonyosodott, a szülõtársak szí-vükön viselik egy-egy rendezvény sikerét. Az észrevéte-lek építõ jellegû megjegyzéseket tartalmaztak a szerve-

zéssel kapcsolatosan. Valóságos „ötletroham” alakultki, hogyan tegyük még élvezetesebbé, gördülékenyeb-bé a rendezvényeket.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mind az isko-lavezetésnek, mind a pedagógusoknak, mind a szülõk-nek a közös gondolkodásért, a támogatásért.

Az elsõ félév kiemelt programjai között a Jelvényáta-dó és a Szalagavató ünnepélyek jelentik a szülõk szá-mára a legfontosabb tennivalókat.

A szervezés ránk, szülõkre esõ feladatainak egyezte-tésével arra törekszünk, hogy hagyománnyá váljékezeknek a programoknak a méltóságteljes, színvonalas,közös arculatot eredményezõ megrendezése.

Az iskola most is ünnepi díszbe öltözött advent ide-jére. A középiskolás évek egyik legmeghatóbb rendez-vényének, a szalagavatónak a hangulatát még bensõsé-gesebbé tették a karácsonyi elõkészületek kellékei.

A már hagyományosnak mondható karácsonyi kö-szöntésre az idén is nagy gondot fordítottunk.

Ebben a tanévben is a második félév hozta a na-gyobb feladatokat.

A februári alapítványi bál a Sportért és kultúráért cí-met viselte.

A bál bevételének egy részét a sporttevékenységhezszükséges feltételek javítására, a másik részét színház-és hangverseny-látogatások szervezésére, a tanulókkulturális nevelésére fordítjuk.

Sport és kultúra – azaz a testi és szellemi tökéletese-

Vinczéné JárinkaMagdolna

19

Mindennapjaink

dés a harmonikus, teljes ember követelményei. A sportsegít a helyes életmód megválasztásában, a fizikai ké-pességeken túl a jellemet is fejleszti. A kulturális neve-lés a lelki, érzelmi életre egyaránt hatást gyakorol. En-nek egyik legfõbb eszköze a képzõmûvészet, ami mó-dot ad a tanulóknak a kreativitásra, az önkifejezésre.

A Bolyai Gimnáziumban nemcsak az ismeretek köz-vetítése fontos, hanem a mûvészeti nevelés is. Ennekbizonyítékául a bál egyik emlékezetes programjakéntbolyais diákok képzõmûvészeti alkotásaiból rendez-tünk licitet - Tóth Géza tanár úr vezetésével , ami a Te-lek András-féle minõségi borokra szóló árverésselegyütt az est élményteli, izgalmas eseményét jelentette.

Természetesen 2008-ban sem maradt el a tombola-húzás. A számos szülõi felajánlás szinte a „bõség zava-rát” okozta. Szülõk és diákok, valamint az iskola peda-gógusai, valamennyien ezúttal is lelkesen készülõdtünka bálra, a tombolagyûjtéstõl a jegyek árusításán át az is-kola díszítéséig. Az ízletes svédasztalos vacsora után ki-sebb-nagyobb megszakításokkal hajnalig tartott a tánc.

A Bolyai Estre április 28-án került sor. Bár az eredetitervünkben helyszínként a JAMKK szerepelt, végül a

gimnáziumban rendeztük meg ezt a gálát. A programtermészetesen a már megszokott színvonalúra sikerült:25 különféle produkció - vers és ének, népi és komoly-zenei darabok, táncszámok követték egymást a CzeneÉva tanárnõ által összeállított repertoárban. Ha a JózsefAttila Mûvelõdési Központ nézõterét nem is, az iskolaauláját szinte megtöltötte a közönség - nagy örömünk-

re. Ezen a tavaszi napon a tartalmas, valódi szórakozástkínáló mûsor katartikus élményét élhettük át vala-mennyien. A Bolyai Est bevételét továbbra is a tanulóktámogatására használjuk fel.

Május utolsó hetében a DÖK és a Szülõi Választ-mány figyelme a pedagógusokra irányult.

A 365 napból ugyanis egy - június elsõ vasárnapja -csak a pedagógusoké. A gyermek nem csak a szüleitõltanul. Az iskolába lépve a tanárok tágítják tovább a látó-körét. Olyan hatással lehetnek a tanítványaikra, amiegy életre szól.

Ennek jegyében köszöntük meg a nevelõk munká-ját, azt hogy ha kell dicsérik, ha kell korholják gyerme-keinket, és azt, hogy ha kell, határtalan türelemmel ké-pesek akár egyetlen tanítványuk kedvéért megújulni ésmindent elölrõl kezdeni.

A tanévre 2008 tavaszán is a Helytörténeti napokrendezvénye tette föl a koronát. A színes programok, a

fõzõverseny, a kazári Hagyományõrzõ csoport remekmûsora révén jó hangulatban zárult az év.

A gyerekek által sikerített étkek mellett ismét szélesválasztékot nyújtott a szülõk által sütött ínycsiklandó fi-nomságok sokasága.

Lelkes szülõk és odaadó pedagógusok bizalmon ala-puló, szoros együttmûködése csak sikeres munkáteredményezhet, olyan iskolát teremt, amelynek min-den tagja otthon érzi magát a gimnázium falai között.

20

Mindennapjaink

A Comenius-projekt

Johannes Amos Comeniuscseh pedagógus és teológusvolt. A mi berkeinkben a neveösszefonódott a projekt szó-val, hiszen iskolánk 3 éven ke-resztül vett részt az EurópaiUnió „Egész életen át tartó ta-nulás” címû programjának ke-retében egy Comenius-pályázaton.

1986 óta mûködött a cse-rekapcsolatunk a bajororszá-gi Königsbrunn gimnáziumá-val, ami azonban az utóbbi

idõben anyagi okok miatt szünetelt. Azért fogadtukörömmel a felkérésüket a pályázaton való részvételre,mert így reméltük, hogy fenn tudjuk tartani velük a kap-csolatot. Mivel ilyen programban három uniós tagállam-nak kell együttmûködnie, a németek másik partnere, alengyelországi Kluczbork gimnáziuma csatlakozott méghozzánk. Az ottani kollégákban nagyon kedves embere-ket ismertünk meg, velük is sikerült jól együtt dolgozni.

A projektet még a korábbi munkaközösség-vezetõnk,Turcsányi Marianna indította el. Õ vett részt az elsõ meg-beszéléseken, majd elkezdte szervezni a munkát. Éncsak a tavalyi tanévben vettem át tõle a vezetési feladato-kat. Munkáját ezúton köszönjük, hiszen õ végezte a fel-adatok oroszlánrészét.

A témaválasztás nagyon igényes volt, ugyanakkorrengeteg munkát, erõfeszítést követelt minden résztvevõ-tõl. A terv az volt, hogy színház témában dolgozunkegyütt, alapmûnek Shakespeare Rómeó és Júliáját vá-lasztottuk. Az elsõ év azzal telt, hogy mindhárom iskolafeltérképezte a környéke színházi kultúráját. Mi is anya-got gyûjtöttünk a városunk színjátszó csoportjairól, in-terjút készítettünk a tagjaikkal, lefényképeztük õket.Majd ezeket az anyagokat le kellett fordítani a munka-nyelvre, németre is, a partnerektõl kapott német nyelvû-eket magyarra, végül mindent bemutathatóvá kellett ten-ni, vagyis óriásplakátokat kellett készíttetnünk. Ezeket –megoldva a szállítás nem csekély nehézségeit – mindhá-

rom helyszínen bemutattuk, természetesen mellékelve amegfelelõ fordításokat, hogy érthetõk legyenek a szöve-gek mindenkinek. A kiállításmegnyitónkat néhány be-mutatott csoport kis produkcióval színesítette.

Az elsõ és a második évben is számos hosszadalmasmegbeszélésen vettünk részt váltakozó helyszíneken,valamint az internet segítségével is szerveztük a munkát.Idõbe tellett, amíg többé-kevésbé össze tudtuk hangolnia három ország tanárainak eltérõ felfogását, munkamód-szereit, a tanév rendjét, végül mégis meglett az eredmé-nye a próbálkozásainknak.

A második év nagy feladata volt egy színházi találko-zó megszervezése Salgótarjánban. A külföldi diákoknakvendéglátó családokat kellett keresni, helyszínt a trénin-geknek, kidolgozni a programot. Mindezek megoldásaután három kellemes, élményekben gazdag napot tölt-hettek együtt 2007 februárjában a lengyel, német és ma-gyar diákok. Mindhárom színjátszó csoport vezetõje,Kancsulik Attiláné, Katarzyna Juranek-Mazurczak ésDieter Ungelehrt átadott saját tudásából, eszköztárábólvalamit a diákoknak. Közben a gyerekek ismerkedhettekegymással, gyakorolhatták a tanult idegen nyelveket, ta-nulhattak a tanároktól új játékokat, módszereket, fej-leszthették színjátszó képességüket.

Végül a tavalyi tanévben jutottunk el az utolsó meg-mérettetéshez: a darabíráshoz, ennek színpadra állításá-hoz és elõadásához. A már említett Shakespeare-mûvetkellett mindhárom iskolának a saját elképzelése szerint amai korba átültetni. Az egyedüli kikötés az volt, hogy adarab hõsei lengyel, német és magyar fiatalok legyenek.Megállapodtunk abban, hogy Júlia lengyel, Rómeó né-met legyen, a magyarok pedig barátként jelentek meg.Mindenki egyedi szöveget írt a maga helyzetét, esetlegországa aktuális problémáit figyelembe véve.

A lengyeleknél Júlia tehetséges hegedûs, akit egy ma-gyar zenetanár tanít, s aki Berlinbe kap ösztöndíjat. Ottismerkedik meg az õ német rapzenész Rómeójával. Anémet darabban Júlia lengyel idénymunkás Németor-szágban, aki a földtulajdonos fiával kerül szerelmi kap-csolatba. Nálunk egy nyári táborban találkozik a két fia-tal, akiket a családjuk azért akar elszakítani egymástól,

Bajnóczi Éva

mert rájönnek, hogy a német katonatiszt nagypapa fel-adta Júlia zsidó nagymamáját a II. világháború idején.

A szöveget egyik kolléganõnk, Balogh Erzsébet és egydiákunk, Erdõs Bálint írta meg. Ez az alapszöveg kerültszínre kisebb-nagyobb változtatásokkal.

Tavaly szeptemberben azonban szembesülnünk kel-lett azzal a problémával, hogy a színjátszó csoport meg-szûnt, tehát annak néhány tagjával és újonnan toborzottdiákokkal kellett megren-dezni a darabot. Úgy tûnt,a csoport korábbi vezetõ-je, Kancsulik Attiláné idõ-hiány miatt keveset tudsegíteni, Balogh Erzsébetés jómagam pedig nemrendelkeztünk megfelelõrendezõi tapasztalattal.Tehát már az elején olyannehézségekbe ütköztünk, hogy sokáig azt hittem, nem isfog sikerülni megoldani a gondokat. Végül Kancsulik ta-nárnõ mégis tudott idõt szakítani a rendezésben való se-gítségnyújtásra, én is próbáltam felnõni a feladathoz, ígytalán sikerült elfogadható produkciót bemutatni. Igye-keztünk sok magyaros motívumot, néptáncot, népdalo-kat beleépíteni az elõadásba,hogy a külföldi nézõk számá-ra is élvezhetõ legyen.

A premier a Kluczbork kö-zelében lévõ Opole színházá-ban volt. A próbán már voltakpozitív visszajelzések a né-met és lengyel kollégáktól,mégis gyomorgörccsel ültemle a bemutatónk kezdetekor a nézõtérre. Ez az érzés fo-kozatosan oldódott, amikor láttam, hogy a gyerekek min-dent beleadnak, szívvel-lélekkel játszanak, és hogy a né-zõk (a kezükben lévõ lengyel nyelvû tartalmi kivonat se-gítségével) „értik” a darabot, vastapssal fogadják a tánc-jeleneteket, énekszámokat. Jó volt akkor ott magyarnaklenni, mert túlzás nélkül állíthatom, hogy nagyobb sike-rünk volt, mint a hazai csapatnak.

Számunkra a legnagyobb feladatot az itthoni fesztiválmegszervezése jelentette. Szállást kellett foglalni a vendé-geknek, megszervezni a próbák rendjét, a megnyitót, avendégek ellátását, közönséget toborozni, no meg gon-doskodni a sajtómegjelenésrõl, a szóróanyagokról is. Sezek még csak a nagyobb lélegzetû dolgok voltak. Sze-

rencsére az iskolavezetés, a német munkaközösség tag-jai és számos más kolléga óriási segítséget nyújtott min-denben. Azt hiszem, a nagy hajtás miatti súrlódások elle-nére példaértékû volt az összefogás, ahogy a tantestülettöbbsége kisebb-nagyobb részt vállalt a szervezésben.

Számos cikk, riport jelent meg a helyi médiában, sõtmég a Duna Tv egyik mûsorában is elhangzott egy párperces riport a fesztiválról.

A rendezvényünket aváros polgármestere,Székyné dr. Sztrémi Me-linda nyitotta meg, akiegykori igazgatónkkéntörömmel vállalta ezt a fel-adatot. Az osztályfõnö-kök segítségével szinteteljesen sikerült megtölte-ni a színház nézõterét. A

közönség nagy tapssal köszönte meg a német és a len-gyel csoport elõadását, de igazán lelkes fogadtatásbantermészetesen a fellépõ iskolatársaik részesültek. Sokdiák láthatta osztálytársát, barátját valamilyen szerep-ben, hiszen 17 tanulónk játszott a darabban. Az õ élmé-nyeikbõl megtudhatták, milyen érzés lehet színpadon

állni, élvezni a többhetespróbasorozat utáni megérde-melt sikert, barátokként üd-vözölni külföldi fiatalokat.

Az utolsó állomáson,Königsbrunnban már úgyment minden, mint a karika-csapás. Az elõadáson ott vol-tak az Augsburgban élõ ma-

gyarok képviselõi is, akik könnyezve hallgatták a magyarnépdalokat, nézték a néptáncos jeleneteket.

Bár sokszor kívántam pokolba ezt az egészet, néha akiborulás szélén álltam a túlterheltség és a fáradtság mi-att, a kinti búcsúesten már bántam, hogy véget ér ez aközös munkánk. A német és a lengyel kollégákban jópartnerekre, talán barátokra leltem, akikkel 3 éven át se-gítettük, támogattuk egymást. S ha nem ez lett volna azérzésem, akkor is meggyõzött volna a gyerekek látványa,akik féltékenykedés nélkül szorítottak egymás sikeréértaz elõadásokon, önfeledten táncoltak együtt az esti buli-kon, nemzetközi barátságok, szerelmek szövõdtek köz-tük, legyõzve a nyelvi akadályokat is.

Azt hiszem, mindezért megérte.

21

Mindennapjaink

22

Mindennapjaink

Valami véget ért – egy projekt három éve

Este 7 óra körül volt máraz idõ. Valahol Hegyesha-lom környékén a busz abla-kából kinézve néztem a fákmögött eltûnõ napot. Meny-nyire közhelyes volt a lát-vány, mégis megfogott ben-ne valami… S éreztem, hogymitõl volt oly keserédes az apillanat: ahogy akkor elmúltaz a nap, március elején, az-zal együtt vége lett egy 3éves nemzetközi színjátszósegyüttmûködésnek, amelykitörölhetetlen emlékeket és

élményeket adott német, lengyel és magyar diákok tu-catjai számára.

„Comenius-projekt”: egy név, amely hivatalosankülönbözõ nemzetiségû színjátszós csoportokegyüttmûködését, idegen kultúrák megismerését ta-karta. Három év, három különbözõ feladattal: az elsõévben megismerni és feltérképezni a résztvevõ né-met, lengyel és magyar iskolák környékének színháziéletét. A második évben a különbözõ színjátszós csa-patok megismerkedése egymással egy workshop ésutazás keretében. Majd az utolsóban, befejezéskéntelõadni egy darabot, három változatban, háromfélenyelven. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabbvolt: a Comenius túlnõtte hivatalosan megszabott ke-reteit, s az élmények és emlékek mellett örök barátsá-gokat is adott.

Mit jelentett számomra a Comenius? Mikor e soro-kat írom, már fél éve túl vagyunk a projekt fináléján,a königsbrunni elõadáson, s a mai napig sokszor jut-nak eszembe a Comenius eseményei. Azonban mos-tanáig sem tudom megfejteni, hogy igazából mit je-lentett nekem ez a néhány év. De ez nem is gond. Sok-kal fontosabb és lényegesebb az, hogy mit adott eznekünk, színjátszósoknak és minden más résztvevõ-nek, s miben változtatott meg minket. Hogy mibentett minket jobbá, többé, s hogy milyen értékeketadott.

Emlékszem, 2007. február végén egyszerre kíván-csian és félve vártam azt, hogy elõször találkozzunk amásik két nemzet diákjaival. A workshop ideje alatt adélelõtti színjátszós gyakorlatok során és az esti bulik,összejövetelek alatt azonban az elsõ napra jellemzõkétségek és kíváncsiság után már nemcsak egy össze-szokott nagy csapat jött létre, hanem ami lényegét ad-ta mindennek: barátokat szereztünk. Olyan barátokat,akik semmiben sem különböztek más barátainktól,akiknek ugyanolyan örömeik és gondjaik vannak,mint nekünk, hiába a különbözõ nyelv és a több százkilométeres távolság. Épp ezért volt nehéz a búcsú, ésezért volt nagyon nagy öröm újra találkozni a néme-tekkel nyáron a königsbrunni kiutazás alkalmával. Ezegy komolyabb munka nélküli, a szó szorosabb értel-mében vett utazás volt, melynek keretében megismer-tük Königsbrunnt és környékét, s néhány napra ismétnémet barátainkkal lehettünk.

Immáron hosszabb kihagyás következett, majd2008 decemberében verbuválódott össze egy félig-meddig új színjátszós csapat itthon, hogy felkészül-jünk a Comenius lényegére: a Rómeó és Júlia feldol-gozásának háromszori, különbözõ országokban va-ló elõadására. Februárban, még ha az utolsó napok-ban is, de elkészültünk a színdarabbal, s kiutaztunkLengyelországba. Nagyszerû érzés volt újra találkoz-ni a régóta látott németekkel, és a lengyelekkel, akik-kel akkor már egy éve nem találkoztunk. Még mostis emlékszem az opolei elõadás végének érzéseire,Szászné tanárnõ örömkönnyeire, lengyel, német ésmagyar diákok tekintetére: „Igen, túl vagyunk az ele-jén, és nagyszerûen sikerült!” Két hétre rá Magyar-országon volt a folytatás, de ami a magyar részébõlengem megfogott, az mégis az elõadás utáni estehangulata volt. Közösen összejöttünk a szállodában,ahol a lengyelek és németek voltak, s gitározással,énekléssel és beszélgetéssel múlattuk az idõt egé-szen hajnalig. Számomra itt volt az a pont aComeniusban, ahol igazán barátokká, s megkockáz-tatom a szót: testvérekké lettünk. Nem létezett sem-miféle probléma, történelembõl adódó szembenál-lás, amit oly sok kívülálló hisz, hogy fennáll lengyel,

Vincze Tamás12.A

23

Mindennapjaink

német és magyar közt. Sõt, ami a legszebb volt ezek-ben a beszélgetésekben: mindannyian, közösen be-széltük meg, hogy nemzeteink vezetõi és a szem-benállást keltõk miben tévednek hatalmasat. Mi, ott,mindannyian voltunk rá az élõ példa, hogy nem len-ne ellentét nemzet és nemzet közt, ha úgy lehetnemegbeszélni a bajokat, ahogy mi tettük, akkor, ott –szívünkben magyarként, lengyelként, németként, deegyütt: európaiként.

Végül március elején volt a 3 éves együttmûködés,szervezés, próbák és elõadások fináléja: immáron má-sodszorra utaztunk Németországba, hogy a königs-brunni gimnázium ideiglenesen színházzá átalakítotttornatermében utoljára adjuk elõ Shakespeare darab-jának modern feldolgozását. S azt hiszem, elmondha-

tom, méltó zárása volt a Comeniusnak mind az elõ-adás, mind maga az utolsó nap, s a búcsúzás.

Amikor felszálltunk a buszra, hogy hazainduljunk,s elhagytuk Königsbrunnt, nagyon meglepõdtem ma-gamon, és egy különös érzés fogott el… Csak akkortudatosult bennem, hogy ezt a csapatot, így, együttsoha nem látom már együtt, s lesznek olyanok, akik-kel már sosem találkozok többé. Sokáig bennem voltez a szomorúság, s még most is gyakran nosztalgiá-zok az élményekrõl és a történtekrõl. De inkább túlte-szem magam ezen. Van ennél fontosabb is: a köszö-net és a hála azért, mert ennek részese lehettem. S aremény. Hogy egyszer, valamikor, talán még találko-zunk. Valamiért, a hazaúton estefelé a lemenõ nap lát-ványa is ezt éreztette velem…

24

Mindennapjaink

Teller Ede Centenárium

A Magyar Nukleáris Tár-saság Teller Ede születése100. évfordulójának méltómegünneplése alkalmából2008. januári kezdettel pá-lyázatot hirdetett meg a ma-gyar nyelvû iskolák számára.

Iskolánk fizika munkakö-zössége egy pályázatot nyúj-tott be a felhívásra. Elhatá-roztuk, hogy mozgósítjuk adiákokat, és rendezvényein-ket a centenárium jegyében,szellemében bonyolítjuk le.

2008 szeptemberéig ötrendezvényt sikerült szer-

veznünk. 2008. október 15-ig pedig még legalább kétiskolai rendezvényünk lesz.

2008. március 11-én ünnepi fizika Bolyai Kört tar-tottunk az iskola aulájában mintegy 100-110 fõs közös-ség elõtt. Itt 6 elõadást tartott 8 diákunk 9 osztályból.

2008 áprilisában a 10.B osztályos tanulók egy kissüteményvásárt rendeztek, jelezve itt is, hogy a cente-nárium alkalmából szervezték ezt az eseményt.

2008. április 30-ánzajlott a Bolyai Na-pok tudományosülésszaka. A mintegy500 fõs közönségelõtt itt sem felejtet-tünk el megemlékez-ni Teller Edérõl és a fi-zikai jellegû elõadá-sok is ennek a szelle-mében zajlottak.

2008. május 20-ániskolánk 29 érdeklõ-

dõ tanulója, (fõleg a 11.C-bõl) a salgótarjáni csillag-vizsgálóban tettek látogatást Balogh Erzsébet tanárnõ-vel. Teller Edérõl természetesen itt is szó esett.

Látszólag Teller Edétõl távol esõ programmal leptemeg a munkaközösséget a 10.A egy csapata. A salgó-

tarjáni Kercseglaposra Teller Ede emléktúrát szervez-tek, ahol felkészült diákok kiselõadásait hallgattákmeg. (Cserkúti Edit tanárnõ is részt vett az emléktú-rán).

Kovács Barbara 11.C osztályos tanuló pedig elolvas-ta Teller Ede Üzenetek egy Marslakótól címû könyvét.Ez ihlette arra, hogy egy aránylag hosszú verset írjonTeller Ede munkásságáról.

Utolsó rendezvényünk, ami a centenárium jegyé-ben zajlik, 2008.október 7-én lesz.Itt elõadások hang-zanak el tanuló-inktól 80-100 fõsközönség elõtt.

Reménykedünkabban, hogy anagy tekintélyûzsûri a rendezvé-nyeinket elég rangosnak találja ahhoz, hogy valamifé-le díjban részesülhessünk.

A díjat a pályázati kiírásnak megfelelõen eszközfej-lesztésre költenénk, amire igen nagy szükségünk van.

Már volt hasonló díjban részünk a 2005/2006-ostanévben, amikor a Fizika Nezetközi Éve alkalmábóla Magyar Tudományos Akadémia különdíjaként 100 000 (százezer) forintot költhettünk el.

Tóth Gézafizika munkakö-

zösség-vezetõ

25

Mindennapjaink

26

Mindennapjaink

Õ a „marslakó” kit elfogadott a magyar nép,

Elfogadott, s kit büszke fiának tekint.

Az örök csillagnak, kinek fénye kigyúlhatatlan,

Ki mindig tovább fog élni bennünk, magyarokban.

Száz évvel ezelõtt történt meg az a csoda,

Mikor Deutsch Ilona a kis zsenit elõször karjában tartotta.

Ettõl a pillanattól kezdve hurrikánként tombolt a gyermek,

Csak szívta és szívta magába az új ismereteket.

Értünk élt õ, értünk, s a jövõért.

Unokáink unokáinak életéért.

Hogy köszönhetnénk meg hát mindazt mit értünk tett?

Õ csak egyet kérne: Gondolkodva, szívvel éljük életünket!

...

„Te vagy a tudomány egyik leggondolattelibb államférfija”,

Ez volt Wigner Jenõ Tellerhez intézett mondata.

Ez a mondat valóban õt tükrözte:

Hisz Teller Ede egész életében a gondolat fontosságát hirdette.

Ne felejtsük hát el tanítását, még 100 év távlatából sem,

Emlékezzünk: csak mi döntünk a jövõnk felett!

Ha a tudást tartjuk szem elõtt, s így éljük életünk,

Közösen, összefogva a jövõt szebbé tehetjük !

Vers Teller Edérõl, melyet az Üzenetek egy marslakótól c. könyv ihletett

(részlet)

Kovács Barbara10.C

A Bolyai Kör gimnáziu-munk tudományos diákkö-re, mely az elmúlt tanévbenmár 39. alkalommal kerültmegrendezésre.

A Bolyai Tudományos Di-ákkörök lehetõséget nyújta-nak az érdeklõdõ, valamelytudományterületen a kötele-zõn túl teljesítõ diákok szá-mára, hogy tanulmányaik éskutatásaik eredményeit be-mutassák számunkra.

Minden évben, így a2007/2008-as tanévben is

magas színvonalú, gondosan elõkészített, igényesenmegszerkesztett elõadásokkal kápráztatták el a kö-zönséget az elõadók.

A beszámolók új tudományos kutatásokat, tétele-ket és azok bizonyításait, érdekes feladatokat mutat-tak be, de nem átláthatatlanul bonyolultan, hanemszámunkra, érdeklõdõk számára is érthetõ, közérthe-tõ formában.

Emellett az elõadó diákok precízen elkészített szá-mítógépes prezentációkkal, filmekkel, kísérletekkeltették érdekesebbé, élvezetesebbé a tudományos be-mutatóikat.

A Bolyai Köröket legtöbbször a 3-as teremben ren-deztük meg 20-30 fõs közönség elõtt, az ünnepélye-sebb alkalmakkor pedig az aulában gyûlt össze az ér-deklõdõ 90–100 fõs vagy akár 130 fõs közönség.

A tanév elsõ Bolyai Köre hagyományosan a kezdõévfolyamoknak kínál bemutatkozási lehetõséget.

Remek alkalom volt ez arra, hogy a kezdõ kilence-dikesek és hetedikesek bemutassák zenei- és prózaitehetségüket. Gazdag, változatos, sokszínû, színvona-las bemutatkozásokat láthattunk.

Különféle stílusban elõadott néptáncok, énekek, il-letve egyre több olyan elõadás jellemzi ezeket a BolyaiKöröket, melyben egy dalt nem egy elõadó, hanemegy egész osztály közösen ad elõ.

Négy héttel ezt követõen került sor az angliai ésamerikai úti beszámolókra.

Ez alkalommal a chicagói, frissen létesített kapcso-latunkról és a szokásos angol útról hallhattunk a tanu-lóktól beszámolókat.

November 20-án volt a földrajz Bolyai Kör, ahol él-ménybeszámolót hallhattunk egy vízi túráról. Érdekeselõadások kerültek terítékre, mint például az Aral-tópusztulása, és választ kaptunk arra, hogy valós ve-szélyt jelentenek-e a szupervulkánok.

December 11-én tartottuk az aulában 90 résztvevõelõtt az ünnepi matematika Bolyai Körünket, melyen7 érdekes, értékes és szemléletes elõadás hangzott el.

Hallhattunk a Káosz-elméletrõl, a relációkról, avégtelenrõl, a polinomokról és a Gráfelméletrõl is.

Egy hét múlva került megrendezésre az idegennyelvi Bolyai Kör, melyen német nyelven Liechten-stein hercegségérõl, angolul pedig Amerikáról hallot-tunk beszámolókat. Egy rendhagyó idegen nyelvi elõ-adásra is sor került a japán nyelvrõl.

A következõ évben, a 3-as teremben tartottuk elsõföldrajz, történelem, filozófia Bolyai Körünket. Európaszületését, a Magyar Királyi Honvéd légierõt, Draculagróf igaz történetét és a szubjektív idealistákat ismer-hettük meg.

Az egy hét múlva megrendezett kémia Bolyai Kö-rön két érdekes, kísérletekkel bemutatott elõadást lát-hattunk a színes csapadékokról és a természetbenmegtalálható színekrõl.

27

Mindennapjaink

A 2007/2008-as tanév a Bolyai Körök tükrében

Barrak Ibrahim10.A

Február 5-én rendeztük meg a biológia Bolyai Kört,melyben, ebben a tanévben elõször a sport is helyetkapott. Ezen a Bolyai Körön különbözõ baktériumok-ról és az ezek által okozott betegségekrõl, legendás nö-vényfajokról, a savas esõk káros hatásairól és az álla-tok memóriájáról is hallhattunk. A sport keretébenpedig betekintést nyertünk a pekingi olimpiára valófelkészülésbe.

Két hét múlva került sor a magyar irodalmi BolyaiKörre, mely rendhagyó módon egy vetélkedõ kereté-ben valósult meg.

Március 4-én a rajzteremben a mûvészeti BolyaiKörön videó bejátszásokkal színesített elõadásokatláthattunk. A rajz ábécéjének az elõadásán belül meg-

tanulhattuk, hogy mi szükséges a rajzhoz, és hallhat-tunk a középkor szürrealistájáról, HieronymusBoschról is.

Március 11-én ismét egy ünnepi Bolyai Körre kerültsor, hiszen az elõadók a híres magyar fizikus, a hidro-génbomba atyjának is nevezett Teller Ede elõtt tiszte-legtek a Teller Centenárium jegyében. Az érdeklõdõközönség gyakorlati, elméleti megközelítésû, színvo-nalas elõadásokat hallgathatott meg az atombombatörténetérõl,különféle részecskékrõl,új kutatási ered-ményekrõl és Nobel-díjas kutatókról.

Az április 15-én megrendezett számítástechnikatárgyú diákkörön a Windows Vista operációs rendsze-rébe nyerhettünk betekintést.

28

Mindennapjaink

29

Mindennapjaink

Ki mit tudott, azzal mutatkozott be

Nemrégen az a szóbeszédütötte meg a fülemet, hogy aBolyai Estnek leáldozóbanvan a csillaga. Na mármost,kérem szépen, én ezt teljesmértékben tagadom, illetvekötelezõ jelleggel meg is cá-folom! A Bolyai Est, köszöniszépen, él és „vidul”!

Azon okból, hogy meg-mutassam mennyire is él,szeretnék egy kis ízelítõt ad-ni a programból. Természe-tesen az egész estének voltegy kis hagyományos jellege,

ezt igazolja Pálfalvai Zoltán igazgató úr és VinczénéJárinka Magdolna, a Szülõi Munkaközösség elnöké-nek megnyitó beszéde. Ezután ténylegesen is elkezdõ-dött a Bolyai Est mûsorának elsõ. része egy fúvósötösjátékával. Tagjai: Széky Flóra, Földesi András, LukácsMáté, Czene Bernadett és Hangonyi Tamás voltak. Má-sodik elõadóként gimnáziumunk kamarakórusa lépetta pódiumra. A 4 dalt Tóth Adél, Bartkó Lilla, KozmaEndre András, Mustó Máté, Dupák Anna, FerhanAlida, Czene Bernadett, Varga Balázs és Radics Mátétolmácsolta nekünk. Harmadikként Szabó Boglárkajátszott hárfán. Õt követte Simon Eszter majd KadlótZsófia. Hatodikként Széky Flóra remekelt oboás játéká-val. Nem maradt el azonban mögötte Tóth Márton,Dolnegó Diána és Horváth Lili, akik mindannyian fu-volán muzsikáltak. A program különleges fellépõje volta frissen alakult Moving Art Mini, melynek tanulóimind a 7. D osztály tanulói. Tizenegyedikként léphetetta világot jelentõ deszkákra Horváth Lili és Baló Emese.Õk Varró Dániel mûvével derítettek minket jókedvre. Akedélyek lecsillapítása végett 2 ifjú gitármûvész andalí-tó Incantantionja hangzott el. Õk voltak: Gyaraki Ben-jámin és Fekete Ádám. Igazi csemege következett BallaBoglárka és Ferhan Alida elõadásában. Baksa Mátyásnem sajnálta gitárhúrjait koptatni a kedvünkért, többdarabbal is elkápráztatott minket. Latin táncával RacsEszter és Csák Melinda tüzesítette a vérünket. Az elsõ

rész méltó zárásaként, vagyis 16. szereplõként a StreetFighters Crew „ropta” a modern táncot.

Tíz perc szünet és már ismét készíthettük is halló-járatainkat és szemünket. A népzenei számok boldogközönsége lehettünk. Rauch Ajna széki dalcsokroténekelt. Radics Máté, mint minden évben, ismét meg-tette azt a szívességet, hogy emlékeztetett bennünket,tudatlan közönséget a tekerõlant különleges mivolt-ára. A Rokolya énekegyüttes alaposan kitett magáért.Hegedûs Barbara, Kubinyi Júlia, Baló Emese, JelinekEmese és Takács Anna kétszer is színpadra lépett, amiellen senkinek sem volt kifogása! 20. produkcióként –a címének megfelelõen – mezõségi párost tekinthet-tünk meg. Hogy véletlenül se legyen hiány a párosok-ból, a mezõségit követte egy szilágysági páros. Kelet-rõl jöttünk címû elõadásával Balla Boglárka, Kiss Mag-dolna, Varga Zsófia, Somoskõi Soma, Balog András,Fodor Richárd keltette fel érdeklõdésünket. A két záró-akkord, vagyis a 24. és 25., a „rimóciak” voltak. Értemezalatt a rimóci karikázó és rimóci páros táncot.

Ha megenged a tisztelt olvasóközönség egy megál-lapítást: az este folyamán azon kívül, hogy jól szóra-koztunk, tanultunk a fiatalságtól, talán még arra is le-hetõség nyílt, hogy elgondolkozzunk. Milyen dologaz, hogy csupán a Bolyaiban ennyi ifjú titán éli min-dennapjait, Magyarország mégis a világgazdasági vál-sággal küszködik. Pedig sok mindent mentettek mármeg a nagytudású, tehetséges emberek! Figyeljünkhát jobban oda rájuk!

Zárásként sok-sok köszönet Czene Éva tanárnõ-nek, aki immáron sok éve ügyködik a Bolyai Est si-kerén!

Kiss Eszter11.D

30

Mindennapjaink

31

Mindennapjaink

Bolyai Est

A Bolyai Est programjára,2008. április 28-án, mintminden évben, mióta gyer-mekeink bolyaisok lettek, elsem tudtuk képzelni, hogynem megyünk el.

Elõször azért, mert a migyermekeinket láthatjuk,még akkor is, ha e magasszínvonalba saját gyermeke-ink nem tudtak, vagy nemakartak beleférni. Mi nagyonörültünk volna, ha az elõ-adók között lehettek volna.Ezt azért is tartjuk fontos-

nak, mert látni szeretnénk, látni kell, mire képesekgyermekeink, az utánunk jövõ generáció. Amit évrõlévre láthatunk, lebilincselõ, dicséri a diákokat, a szer-vezõ-betanító tanárt, az iskola közösségét egyaránt.

Nem lévén mûkritikus, csak mûkedvelõ, igen ne-héz helyzetben vagyok, hogy mit is, kit is emeljek ki?

Nézzük a programot nagyvonalakban. A zenei kép-zés, képzettség, az irodalom, költészet és színi világnemhogy közel van ehhez a csodálatos közösséghez,hanem érezni, minden csepp vérükig bennük él.

A fúvós ötös, a kamarakórus, külön-külön és együttis, nagyszerû élményt nyújtott. Tudásukkal bármelyiskola színpadán megállnák helyüket.

Szabó Boglárka szóló éneke, a kristálytiszta hang,szinte érett elõadómûvészt sejtetett, éneke hatásáramegjelent a gyönyörû magyar táj, a zöld erdõ, mezõmindazzal a szépséggel, amely csak a természetnek le-het sajátja. De nem volt egyedül.

Széky Flóra, Tóth Márton, Dolnegó Diána, HorváthLili és még felsorolni is nehéz a sok-sok tehetséget –társaikkal együtt kiemelkedõ élményt nyújtottak.

Nem kevésbé az együttesek. A MOVING ART MINI,a STREET FIGHTER ART CREW mind-mind összeszo-kott, dicséretesen együttmûködõ, kitûnõ érzékkelmegáldott fiatalok csoportjait varázsolta a – sajnála-tosan – kisszámú nézõközönség elé. Többször elgon-dolkoztam: lehet, hogy vannak szülõk, akiket saját

gyermekük produkciója sem érdekel? Ha csak a csodá-latosan nagyszámú, diák elõadómûvészek szülei lettekvolna jelen, többen kellett volna lennünk. És hol volt atöbbi szülõ?

Külön élményt nyújtott számunkra a program má-sodik része. Nem rejtem véka alá, de mindig szívesenolvasok, hallok, nézek nagyszerû múlttal rendelkezõ,de azt hiszem, méltatlanul elhallgatott népünk igengazdag múltjából és jelenébõl ihletett mûveket. A má-sodik rész bõvelkedett ebben. Igen dicséretesnek tar-tom a mûvek összeválogatását, amely mintegy kereszt-metszetét adta, adja, sok-sok nemzetiségbõl álló ha-zánk folklórjának, hagyományának.

A „Széki dalcsokor” (Rauch Anna), a „FranciaMars” (Radics Máté), a „Rokolya” népdalegyüttes, a„Magyarlapádi és Magyarbõdi népdalcsokor” elõadóimind-mind kiemelkedõ élményt nyújtottak.

És mert írásomban említettem a magyarság törté-nelméhez fûzõdõ különös érdeklõdésemet, külön kö-szönetet mondok azoknak a fiatal mûvészeknek, akikelõadták a „Szilágysági páros”-t, a „Keletrõl jöttünk” ésa „Rimóci karikázó” mûsorszámait. A válogatás, azelõadók fegyelmezettsége, mûvészi tudása mellett ön-magában is dicséretre méltó.

Minden szülõ nevében, azokéban is, akik nem vol-tak, nem lehettek jelen, õszinte szívbõl köszönjük amaradandó élményt nyújtó mûvészi estet. Kérem a ta-nári kart, a diákokat, ne csüggedjenek. Még akkorsem, ha tudom, hogy a mûvészek legnagyobb dicsére-te a taps. A mûvészet mindig belülrõl fakad, alakítja atestet, lelket, szívet egyaránt, a gondolkodást és ember-társainkhoz való viszonyunkat. A mûvészek útja min-dig rögös volt. Azok emelkedtek és emelkednek ki azátlagból, akik e rögös utat képesek végigjárni, és elér-ve a célba, elnyerik méltó elismerésüket.

Tennünk kell azért, hogy e nagyszerû programotminél több szülõ és nem szülõ egyaránt jobban megis-merje.

A magunk részérõl gratulálunk az iskolának, a taná-ri karnak és mindenekelõtt az elõadómûvészeknek.További sok sikert, kitartást kívánunk!

Kiss Sándorszülõ

32

Mindennapjaink

Részletek és források a magyarság õstörténetébõlMit lehet olvasni a nem hivatalos történetírásban?

Ez év április 8-án ismétvolt szerencsénk részt vennia Bolyai Esten, amely igennagy élményt nyújtott. Meg-ragadta azonban figyelme-met az egyik mûsorszám, a„Keletrõl jöttünk”. A csodá-latos elõadás indította elbennem a szándékot, hogyezt a kérdést egy kicsit kö-rüljárjam.

Keletrõl jöttünk, de hon-nan? Azt tudjuk, hogy amind a mai napig makacsulkitartó magyar (és nem kül-

földi!) hivatalos történetírás ragaszkodik a finn-ugorelmélethez, amely keresztény hazánk, keresztény ha-talom által történt leigázása után keletkezett, a törökökkiûzését követõen, a XVII sz. végén, a XVIII. sz. elején.Korábban soha senki nem hallott, nem olvashatott er-rõl a népünket degradálni szándékozó elméletrõl. Nema finnekkel van bajom, nem is a szibériai népekkel, ha-nem azzal, hogy minden jel szerint, ez egy nagy ha-zugság.

Az alábbiakban csak összefoglalásként ismerteteknéhány szerzõt és mûvet, bemutatok néhány képet,hogy érzékeltessem, mirõl szeretnék beszélni? Elõrekell bocsátanom, mérnök vagyok és nem történész,csak olvasó, így csak azt mondom el, mirõl lehet – a hi-vatalos történetírás mellett – olvasni.

E kalandom dr. Endrey Antal író, történész törté-nelemfüzeteivel kezdõdött, melyet egy kis könyves-boltban kaptam meg. Elhûltem. Tételesen, követke-zetesen, tények és külföldi szerzõk munkáira tá-maszkodva cáfolja a finn-ugor elméletet (amelyetegyébként a finnek is tagadnak!), és leírja, mi a va-lóság és mi a valószínû múlt. Számos könyvét aján-lom mindenkinek, aki érdeklõdik e téma iránt. Eztkövette Baráth Tibor: „A magyar népek õstörténete”címû alapvetõ mû, amely 1984-ben jelent meg NewYorkban.

Meg kell említenem, hogy a XVII–XVIII. századtólnapjainkig se szeri se száma azoknak az archeológiai,történetírói (arab, görög és török) forrásmunkáknak,amelyek nem tesznek említést a fenti elméletrõl.

Csak Baráth Tibor könyve mintegy 270 forrásmun-kát sorol fel, döntõ részben külföldieket, amelyek alá-támasztják azt az elméletet, miszerint keletrõl jöttünk,de nem Szibériából. (Megjegyzem: a Szibéria név, aszabír magyarok nevébõl ered, akik hajdan ott birodal-mat hoztak létre…). De említhetem Mesterházy Zsolt,László Gyula nevét is, amelyeknek hosszú sorát akönyvek forráshivatkozásaiban megtalálhatjátok. Leg-többjük az interneten is név szerint kereshetõ.

Mi hát akkor az igazság? Döntsétek el Ti. Ha elolvas-sátok a fenti munkákat, megkeresitek Marton Veroni-ka, Benedekffy Ágnes könyveit, a hivatkozásokat, egyegészen más világ tárul elétek.

Olvasgatásaim során figyelmem ráterelõdött többolasz szerzõ könyvére, akik a magyarság eredetét egé-szen másképpen látják: pl. Mario Alieri, MichelangeloNaddeo. M. Naddeo már sokkal messzebb ment. Demondja el ezt Õ maga. Ha az interneten beírjátok a ke-resõbe Naddeo nevét, vagy akár a www.michelange-lo.cn, oldalt megnyitjátok, gyakorolhatjátok az angolnyelvet, és megtudhatjátok, mit írnak mások, rólunk.A XIX. sz. közepén egyébként egy angol író, törté-nész, Sir John Browing megfogalmazta, mi is a ma-gyar nyelv. Csak beírjátok nevét a keresõbe, és olvas-hatjátok.

Mivel Michelangelo Naddeoval levelezésbe kerül-tem, elküldtem neki néhány képet olvasott könyveim-bõl. Most Nektek is elküldöm.

Találtok képet a szabírokról írt könyvben. Bíró Jó-zsef 1984-ben, Buenos Airesben adta ki „A szabír ma-gyarok õstörténete” c. könyvét, címlapját kommentárnélkül mellékelem. Csak annyit említek, hogy a címla-pon található jelképek hatezer (6000!) évre nyúlnakvissza. Ki mond akkor igazat?

Jó olvasást és hosszú, alapos gondolkodást kívá-nok! Utána tegyétek fel az én kérdésemet magatoknak:mi is akkor az igazság?

Kiss Sándormérnök

33

Mindennapjaink

34

Mindennapjaink

40 éves a Derkovits Gyula Iskolagaléria

A salgótarjáni Bolyai Já-nos Gimnáziumban nyíltmeg Magyarország legelsõiskolagalériája, amit 1967-ben Czinke Ferenc Mun-kácsy-díjas és Kiváló mû-vész, a gimnázium egykorirajztanára alapított. Ekkormég a magyar nemzeti galé-ria is csak 10 éves önállómúlttal rendelkezett. A galé-ria azzal a szándékkal szüle-tett meg, hogy az iskolábajáró diákok számára hozzá-férhetõ közelségbe kerüljön

a kortárs képzõ-, ipar- és fotómûvészet. A mûalkotá-sok így a vizuális nevelés hathatós szereplõivé válhat-nak. Segítik a vizuális nyelv értelmezését, a képikommunikáció gazdagodását, a képzõmûvészeti tá-jékozottság bõvítését, sõt a tágabb környezetünkbenis komoly képzõmûvészeti bemutatkozási lehetõsé-get teremtenek. Iskolagalériánk az elmúlt négy évti-zed alatt eredményes utat tett meg, és mozgásbahozta a mûvészeti életet. Nemcsak helyi, hanem or-szágos rangú és külföldi mûvészeket is szerepeltet-tünk már.

Jubileumi kiállításunkat a 40 év alatt nekünk ado-mányozott, rendkívül értékes és kiemelkedõ képzõ-mûvészeti gyûjteményünkbõl válogattuk. A 42 fest-mény, illetve grafika olyan mûvészek szereplésétfémjelzi, mint:

SZILÁGYI IMRE: ÁRON AZ ÕSLAKOS, LUKOVSZ-KY LÁSZLÓ: ÉNEK A GYÁR TÖVÉBEN, FELEDY GYU-LA: BABITS ILLUSZTRÁCIÓ, BÁLVÁNYOS HUBA:GROTESZK VARIÁCIÓK, BÁLVÁNYOS HUBA: „GU-TAI MAGDA:>> SZMOG ÉS PASSIÓ”, IVÁNYI ÖDÖN:MÛTEREM, SZUJÓ ZOLTÁN: HOCI-NESZE, PETÕJÁNOS: VARÁZSLÓ, BARCZI PÁL: SALGÓTARJÁN1978., FELEDY GYULA: ÉNEKEK ÉNEKE I., VIII., XANTUS GYULA: USZÁLYOK, XANTUS GYULA: PAP-RIKASZÜRET, SZENTGYÖRGYI JÓZSEF: IKON,REICH KÁROLY: CIRKUSZOSLÁNY LÓVAL, FELEDY

GYULA: JÓNÁS KÖNYVE, CZINKE FERENC: RÓMA, 1943., CSOHÁNY KÁLMÁN: KÓCOS FEJ, KÖDMÖN-NÉ JANKA ERZSÉBET: PÖTÖRKE MALOM, TAMÁSERVIN: PRESSZÓBAN, LÓRÁNTNÉ PRESITS LUJZA: TÛZZOMÁNC, LÓRÁNT JÁNOS: ERDÕN, REICH KÁROLY: JÁTÉKOROSZLÁN, CSOHÁNY KÁLMÁN:ÕSZI FELHÕK, CZINKE FERENC: HOMMAGE A RAD-NÓTI, GÁSPÁR ALADÁR: TÁRSASÁG, FÁBIÁNGYÖNGYVÉR: DÉMON, HEGEDÛS MORGAN: RÓ-ZSAKERT, CZINKE FERENC: VADÓCBA RÓZSÁT OLTANI, FÖLDI PÉTER: KACSAÚSZTATÓ, RÉTI ZOL-TÁN: TÁJ, REICH KÁROLY: WINDSORI VÍG NÕK,FANCSIKNÉ CSABA MÁRIA: CSODAFA, RASZLER KÁROLY: ÜDVÖZLET A MAGYAR MUNKÁSOK-NAK, HERCZEG ISTVÁN: SPORT, WÜRTZ ÁDÁM:FELSZABADULÁS, BALÁS PÉTER: ALKALMAZOTTGRAFIKAI TERVEK, LOSONCZY ILDIKÓ: REJTÕZ-KÖDÕ, FARKAS ANDRÁS: MOSÓ ASSZONY, LOUSSTUJFZAND: NATURE MONUMENTS, HERTE-LENDY ZSUZSANNA: KEZDET, MÉSZÁROS ERZSÉ-BET: ORCHIDEA, BAKALLÁR JÓZSEF: KIVETETT BÁRKA.

A kiállítást Bálványos Huba, Munkácsy- és Szent-Györgyi Albert díjas grafikusmûvész, az ELTE Taní-tó- és Óvóképzõ Fõiskolai Kara Vizuális nevelési tan-székének tanára, a Felsõoktatási Vizuális NevelésiKollégium elnöke nyitotta meg, és Bálványos Juditzenemûvész fellépését hallhattuk. A kiállítás anyagátés a gyûjtemény további értékes darabjait kiállításrahívta meg a Nógrádi Történeti Múzeum.

Az ünnepségen szerettünk volna méltó módonemlékezni az elmúlt évtizedekre és az iskolagalériamûködésének jelentõségére. Sajnos még ma is át kellélnünk, hogy a kortárs mûvészet megértése és befo-gadása komoly elõítéletekbe és a kulturális környezetgyakori elutasításába ütközik. A modern képzõmûvé-szet megítélése szubjektív, és a vele szemben mutat-kozó attitüd megváltoztatásához alapos elméleti is-meretekre, tájékozottságra van szükség. A negatív fo-gadtatás leküzdése és a vizuális kultúra mûveléseéletre szóló programot jelent a valódi mûvészetpár-tolók számára.

Berencsikné Gedeon Hajnalka

Tisztelt Tanáraink, Diáktársaim!

Mára hagyománnyá vált,hogy a tanév végéhez köze-lítve az emelt rajzot tanulódiákok képei figyelik az isko-lánkba járók nyár felé húzólépteit. Rengeteg merõbenkülönbözõ témájú, stílusú éstechnikájú rajzot láthatunkilyenkor a falakon. Mi va-gyunk a befogadók, a képekközönsége, akik szilárdanállnak a valóság aulájának fe-

kete talaján, s tõlünk feljebb találhatók az alkotók le-nyomatai: a mûvek, egy merészebb képzelet által al-kotott világ magasabban fekvõ falaira szögelve.

Kezdésnek osszuk a közönséget két csapatra! Vannak köztünk olyanok, akik jól érzik magukat a

realitás e jól bejáratott talaján itt az aulában (õk általá-ban a matematika kedvelõi), és vannak olyanok, akikszívesebben ostromolják a mûvészet hepehupás fala-it. Ez a két típus fogja alkotni a két csapatot.

Hogy bennük mi a közös? Az, hogy jelenleg õk a közönség, így tehát a felada-

tuk a szemlélõdés. Bár általában élesen különböznekegymástól, mégis mindkét csoport tagjaiban ugyanazjátszódik le egy alkotás vizsgálatakor, csak nem tud-nak róla, mert más nyelvet beszélnek, így ugyanazok-ra a dolgokra alkalmazott megnevezéseik is eltérõek.

Lássuk, mit gondolnak a képeket nézve a Matema-tikusok! Nézik, nézik a képet, megvakarják a fejüket,és arra gondolnak: valami nem stimmel, a problémamegoldásához a tagokat valahogy közös nevezõre kel-lene hoznunk!

Most nézzük a Mûvészetkedvelõket! A tipikus Mû-vészetkedvelõ elhomályosult, ábrándos tekintettel fi-gyeli az elõtte lévõ alkotást, és ilyen gondolatokon me-reng: Vajon milyen lehet az a kalap, amelyben mindenalkotót elrejthetek, és nagy bûvészként elõhúzhatokegyéniségének teljes valójában, mégis megfér ebben a

bizonyos gyûjtõkalapban az összes többivel együtt?Térjünk vissza a Matematikát Kedvelõkhöz, akik

épp arra jutottak, hogy a bõvítést kell alkalmazniuk.Megsúgom, hogy a Mûvészetkedvelõk közben több-méteres távolságban helyezkedtek el a képektõl, hogymindegyiket együtt lássák, és észrevegyék azt a látha-tatlan hidat, amely átjárást biztosít a szemnek a képekkülönbözõ világai között.

Itt jövök én, a Mindentudó Narrátor, hogy utat mu-tassak ebben a nagy csoportbontásban a harmadikcsapat tagjainak, az Értetlenkedõknek, akik most za-vart pillantásokkal tekintgetnek körbe.

A közös nevezõ, a nagy gyûjtõkalap természetesenmaga a Mûvészet, bélésével, az alkotási vággyal. Ebbõla gyûjtõkalapból szedegették elõ képeiket a most kiál-lító alkotók, hogy a közönség szeme elé tárják kincse-iket.

Mert mit tesz egy alkotó? Nálam egy Mindentu-dóbb Narrátor, Thomas Mann úgy tartja, hogy a mû-vészeket is két csoportra lehet osztani. Õ azt mondja,hogy vannak a Szent Bûnösök, akik az emberi léleklegfülledtebb zugait kutatják, roncsolóan, akár kivé-gezve önmagukat, átlépve a megszabott határokon. ASzent Bûnösök azok, akik leszállnak a pokol fenekére,dacolva a tûzzel és a megperzselõdés esélyével, és afogaik közt felhozzák a

ÉvkÖnyv 2007 – 2008 - sulineti. bevezetõ a 25. Évkönyv elé (pálfalvai zoltán) 5 ii. a...

Documents