07-09-13 - „Herceghalom c. pályázatának helyszíni.Szervez!k: Arnóth Lajos -

Kapitány József településésZsámbékimedencetérségközpont” c. pályázatának

helyszíni szemléje. Szervez!k: Arnóth Lajos - Kapitány József 07-09-13 - Pécs EKF

2010 Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont pályázatának bemutatása

és megbeszélése. Meghívottak: Balázs Mihály, Kalmár László, Lévai Tamás, Getto

Tamás, Földes László - 07-09-14 - Pécs EKF 2010 Nagy Kiállítótér pályázatának

bemutatása és megbeszélése Meghívottak: N. Nagy Tamás, Lévai Tamás, Dévényi

Márton, Keller Ferenc, Pintér Tamás - 07-09-27 - Wesselényi-Garai Andor el!adása

„Vonzások és választások” címmel - 07-09-28 - M"teremlátogatás Mónus Jánosnál -

07-10-12/13 - Szrogh György munkássága, Pisztkéstet!i kirándulás , MTA Csillagászati

Obszervatórium, útközben Gödöll!, Aszód (Nagy Tamás) esetleg Salgó- Tarján,

Veresegyháza - 07-10-25 - Herceghalmi pályázat beadása , bemutatása a zs"ri el!tt –

a hallgatók ismertetése. Felel!s: Kapitány József - 07-10-26 - Szendr!i Jen!

munkássága Felel!s: Arnóth Lajos - 07-11-05 - Herceghalmi ötletpályázat

eredményhirdetése Felel!s: Arnóth Lajos, Csontos Csaba - 07-11-08 - #Gy!r-

Pannonhalma tanulmányút ( házigazda: Czigány Tamás) valamint, Pannonhalma

kiállítás: „Tér és imádság” (Csillag Katalin) Felel!s: Nagy Iván - 07-11-09 - Koszorú

Lajos és Zöldi Péter el!adása a Budapest-Gubacsi d"l! ötletpályázat kapcsán -

07-11-22 - M"teremlátogatás Vojnich Erzsébet és Sz"ts Miklós m"teremházában.

(Budapest, Kelehegyi út)Felel!s: Kalmár László, valamint Niczki Tamás, B!di Imre -

07-11-23 - Rhorer Ádám el!adása (Közlekedés Kft.): „Gubacsi-d"l! (Soroksári Duna-

ág) ötletpályázat közlekedési problémái” címmel. Cságoly Ferenc el!adása

Nagymesterek kívül az id!n” (Leverentz, Barragan, Bienefeld)#Moderátor: Golda

János, valamint Dobos Botond, Szabó Csilla - 07-12-06 - Beke László

m"vészettörténész „A kortárs magyar építészet problémái” Moderátor: Kapitány

József - 07-12-07 - #Dr. Schneller István el!adása: „Városépítészeti alternatívák a

Gubacsi úti pályázat kapcsán” címmel. Moderátor: Golda János Hozzászólók:

Koszorú Lajos és Zöldi Péter - 07-12-20 - Dr. Jelenits István piarista tanár úr

el!adása:„Az elbocsájtott vad … „ címmel.( Babits Mihály istenes költészete ) -

08-01-10 - Kerékgyártó Béla m"egyetemi docens: „A Team-Ten és a XX. század”címmel -

08-01-11 - A tatai pályázat helyszíni szemléje.Bemutatja:

07-02-23 - „Kozma Lajos kiállítás” megtekintése és beszélgetés munkásságáról az

Iparm"vészeti Múzeumban - A kiállítást bemutatja annak rendez!je és a Kozma könyv

készít!je Horányi Éva m"vel!déstörténész - Hozzászólók: Ferkai András és Tomay

Tamás - 07-03-08 - Budaörs Törökugrató Bányagödör rekultivációs ötletpályázat

beadása - A pályázatok ismertetése a zs"ri, az opponens (Karácsony Tamás) valamint

a pályázók és a mesterek el!tt - 07-03-09 - Rosch Gábor el!adása Alpár Ignácról a

Magyar Nemzeti Bank új konferenciatermében.###Az új konferenciatermet

bemutatja: Göde András bels!építész és Peth! László építész.Hozzászóló: Dévényi

Tamás zs"ritag - 07-03-22 -# Budaörs Törökugrató Bányagödör rekultivációs

ötletpályázat eredményhirdetése. opponens: Karácsony Tamás - 07-03-23 -

Többlakásos lakóépület bemutatása Józsefváros, Futó utca 15-19 - Bemutatja:

Hajnal Zsolt és Kendelényi Péter. - 07-04-05#- Gunther Zsolt el!adása: Burgenland

kortárs építészete ( A kicsi varázsa. ) Moderátor: Nagy Iván, Orlovits Balázs, Dobos

Botond - 07-04-20/21 - Burgenland és Bécs tanulmányút - 07-05-03 -# Klobusovszki

Péter: „Mesterséges természet” – el!adás és beszélgetés. Közrem"köd!k: Lévai

Tamás, Tóth Tamás, Szabó Csilla - 07-05-04 - Épületlátogatás: Design Hotel #

Budapest, I. ker. Lánchíd utca 19 - Bemutatja Sugár Péter - Közrem"ködik: Kalmár

László - 07-05-09 Megújuló energiák c. el!adás épületgépészeti témakörben

El!adó: Kálmán Zsolt épületszerkezeti témakörben El!adó: Horváth Sándor

07-05-17 - Munkabemutató az N & n Galériában, Karácsony Tamás beszél ars

architekturájáról.Moderátor:Lévai Tamás, Tóth Tamás, Szabó Csilla - Házigazda:

Nagy Bálint 07-05-18 - Czigány Ákos vetítettképes el!adása „A végtelenségig nézni:

s"r" fényképészet” címmel. Moderátor: Getto Tamás 07-06-1/2 - $rség – Vendvidék

tanulmányút Házigatda: U. Nagy Gábor - 07-06-21 - A nógrádi ötletpályázat beadása.

A pályázat ismertetése a zs"ri, az opponens (Dévényi Tamás), valamint a pályázók és a

mesterek el!tt - 07-06-22 -#A Mesteriskola XIX. ciklus 1. évének záró összejövetele

Nagymaroson „Családunk nyári fészkébe-kertjébe szeretettel hívlak

Mindannyiatokat, Mestereket, Hallgatókat, kik együtt voltunk az év folyamán.

Arnóth Lajos - 07-06-28 - A nógrádi pályázat eredményhirdetése, a pályázatok

értékelése Dévényi Tamás opponens vezetésével - 07-07-15 - Épületlátogatás: Tomay

Tamás épületei: III.ker. Apátkút u. 31., II.ker. Csévi út 17/b., II.ker. Pet!fi u. 21

építészetének, építészeti tendenciáinak a vizsgálata, melytevékenységet természetesen a magyar építészet ilyen irányúvizsgálatával kezdünk. Kapaszkodik e munkában elsᔐként a magyarépítészeti vizsgálata: - ebben élünk, ebbe születtünk bele, ez a miénk.A folytatás a 10 újonnan felvettek vizsgálata, benne szomszédaink,tágabban mondva: Közép-Európa építészetének vizsgálata.Szükséges, mert helyünk, múltunk, tétünk erre bíztat bennünket. Ez arégió, hol Kelet-nyugati pereme, hol Nyugat-keleti pereme volt. Kelet ésNyugat befolyása mindig is erᔐs volt. Ugyanakkor minden perem-országnak megvolt a saját, önálló, szuverén (?) léte és gondolkodása.Ezt valamennyiünknek tudatosítani kell - EU tagként - tevékenységesorán, ebben az új, bᔐvített és ma már történetileg természetesközösségben. Afféle peremöntudatként. A legmozgékonyabb szellemiterületek (pl. irodalom) már integrálódnak is ebbe az új EU világba és a„ világ" fel-felfedezi értékeit (magyar, lengyel, cseh irodalom).

A Mesteriskola célja: Az 1953 óta mᜐködᔐ Mesteriskola megfogalmazta mᜐködésénekcélját, mely miként a múltban, úgy a most kifejtendᔐ és tárgyalandófeladatokban is benne rejtᔐzködik. Így szól:„Célja a személyiség ésszemlélet alakítása, az önálló gondolkodásra nevelés, a tudatos ésszuverén egyéniség kialakításának a segítése (a két alapító - JanákyIstván és dr. Szendrᔐi Jenᔐ - megfogalmazása az induláskor).Természetesen ez nem csak általános emberi magatartásra vonatkozik,hanem e vonzáskörbe került építészek, mesterek, hallgatókgondolkodására, szándékára is.

I. Célfeladat: Az európai és azon belül az újonnan felvett EU országok

Magyarország: A fent leírtak természetesen ránk is vonatkoznak. -A megismerés,felismerés útja:Foglalkozni kell veszendᔐ értékeinkkel, amelyeket megmásítanak,lassan átalakulnak hanyagságunk lévén és végül eltᜐnnek a XX.-XXI.századi építészeti állományunk palettájáról. A hagyományos történetiépítészeti emlékeinkkel a Mᜐemlékvédelem foglalkozik, a közelmúlttalegyütt. De mégis megjelennek a hiányosságok a XIX., XX. századépületeinek a sorában. A századforduló már elhanyagolt volt az 1920-as évektᔐl kezdve - még elhanyagoltabb - lett a XX. század másodikfelének, az 50-es, 60-as évek építészetének a sorsa is, az alkotóépítészekkel együtt. Persze vannak kivételek, de a derékhad kimaradt.A generációk fiatalsága elᔐtt mind a nevek, mind az épületeklényegében ismeretlenek. Ma is így van.Vizsgálati módszer: mi közös a többi perem-vidékiekkel? Mi más, miközös Európával/Világgal, s mi más?A múltnak együtt kell élni a mával a mi gyakorlatunkban. Ezt szolgáljákaz építészeti mᜐhelyek bemutatói és a látogatások Budapesten ésvidéken. Ezt szolgálják a tanulmányutak itthon és a pályázatok, a közösmunkák mester- és hallgatók között. A pályázat mindig friss, innovatív,s van benne bizonyos improvizáció, a mindennapi élet kihívásai. Ez aziskola mindennapi létének munkájának az alapja, melybe beleszᜐrᔐdika már elmondottak vizsgálata is. Az újnak és közelmúltnak akeveredése a tervezés során (környezet, kontextus, utcakép, tér, városés tájszerkezet, részleges városformálás).

E felfedezés az építészetben is egy pillanatra megnyilvánult - német -segítséggel - a berlini építészeti kiállítás során, amikor is e 10 országbemutatta fiatal építészeit és munkáit a „DAZ Berlin, Emerging Identities- East 2006” címmel. Berlin számára és a résztvevᔐk számára isújdonságként hatott. Bemutatta önállóságukat, melyet alakított éshasonlóvá tett mindegyiknél peremvidék volta és szegénysége.Amúltban és ma is ez értéküknek és önállóságuknak alapja.Gondolkodói tudomásul vették ezt az állapotot és ennek befolyása alattalkottak mégis önállót, s ezt kell észrevennünk. Peremségük miattEurópa és a világ mindig fontos volt számukra és az elit szereplᔐi eztmindig tudták és így is alkották meg a maguk önálló, de Európához és avilághoz is tartozó mᜐveiket. Tehát erᔐsebb európai tudat, mint sokszorNyugaton, de ez a tudat, a peremség miatt - szᜐrᔐn ment keresztül - aszegénység szᜐrᔐjével együtt. Ezek jellemzᔐ vonásai kell munkáinkbanügyesen megkeresnünk. A peremvidékiek közös és eltérᔐgondolkodását, a peremvidékiek és Európa/Világ közös és eltérᔐgondolkodását. E célfeladat/vizsgálódás állomásai:

A 10 újonnan felvett ország, szóval Közép-Európa:

Vizsgálódásunk lehetᔐségei ma még korlátozottak, mégis a berlinikiállítás felvillantotta ennek lehetᔐségét. Keresni kell a kapcsolatotmindazokkal a magyar intellektusokkal, akiknek ez Közép-Európa márérdekes. Rajtuk keresztül lehetᔐség nyílhat kapcsolatfelvételre akövetségekkel, nemzetközti kulturális egyesületekkel, sᔐt. Ekommunikációban mi építhetünk a helyeken túl, a határon túlimagyarokra is a megnyílt (EU tagság) közlekedés miatt. Rajtukkeresztül az országok saját, nem magyar építészeikre is, akikmunkakapcsolatban állnak a magyar nemzetiségᜐekkel. Ezt segítik amár említett tanulmányutak, melyek nem csak hazaiak, hanemkülföldiek is, melyek célországait tudatosan is kell keresni (Prága, Riga,Taslin, Vilnius, Varsó, tágabban Bécs, Zágráb, Málta, stb.). Ezekre avárosokra rá lehet fogni, hogy Nyugat-Európa visszfényei azépítészetben, de ez nem szabatos és így nem is igaz. Igaz úgy: mint azeurópai mᜐveltség (Földközi tengeri kultúrák és az ezekre épülᔐközépkori kultúrák, majd a következᔐ korok szᜐrᔐin keresztül) élᔐrészei, de mégis eredeti vonulatokkal. Az eredetiségre néhány példa:Plecnik, Kós, Árkay, a Taut-ok, az északiak, Asplund, Aalto, Lewerentz.

Arnóth Lajos 2006 augusztus

Építész Mester Egylet, Mesteriskola 2006-2008-lábjegyzet a füzet bevezetᔐ gondolataihoz:

Bevezetᔐ gondolatok a XIX. ciklust záró füzethez

Amikor e sorokat írom, - amivel bevezetni szándékozom a ciklus munkáját bemutató Isten hozzádMesteriskola füzetet - már a zsᜐriasztalon vannak a XX. ciklus leendᔐ hallgatóinak pályázatai. Ez ajelenet minden második évben megismétlᔐdik, jóllehet a jelentkezᔐknek csupán és mindig legfeljebb20-25%-a kerül be az Iskolára. Mégis csillogó szemükbᔐl ezt a választ látom és kapom: „tudjuk, ezbenne van”, és e megmérettetés az újonnan belépᔐket mégis motiválja. Van számukra e szᜐkösmezsgyén valami virtus. Itt nincs hivatalos diploma, nincs a kurzuson részvételi pénz, nincs tanárifizetés, nincs meghatározott összeg a léthez, nincs kötött tanrend, nincs helyezkedés. De van valamiolyan kívánság, hogy e kétéves munka során az életet modellezzük, úgy, mint ahogy egy klub isleképezi az életet az oda belépᔐk mozgásával, csatlakozásával, távozásával. A felvétel is egy érett,gondolkodó, nem elfogult értékelés, összehasonlítás, elfogulatlan bólintás a jóra, vélhetᔐen érzékenyés tárgyilagos ítélete 12 empatikus zsᜐritagnak/építésznek.A cca. 25 %-os találati biztonság ellenére miért jönnek? Mert a már bent lévᔐ mesterek, idᔐsebb ésfiatalok kívánják, hogy a kétévenként induló iskolai életben a hallgatók önállóan gondolkodjanak,törᔐdjenek azzal - tanulással és kritikákkal - amit ᔐk maguk, s amit a mesterek, s amit a világfelmutat-felmutatnak. Kívánnak egy szabad szellemᜐ mᜐhelyet, - azt talán mindig megújulva lehetcsinálni - hogy ez az iskola irányuljon az együttlétre, az együttgondolkodásra. Ezt szolgálják apályázatok, az utazások, az elᔐadások, a mᜐteremlátogatások, és az ezekhez tartozó beszélgetések.Itt még lehet hallani ᔐszinte véleményeket pályázatokról és egyéb munkákról, elᔐször és talánutoljára. Ez a fajta ᔐszinteség az igény, és így e kétéves együttlét maradandó élmény. Okoz is aciklus végén egy „quasi” szorongató zsigeri érzést is: „vége az egésznek, s ez meg nemismételhetᔐ”. Azt is tudják a felvett fiatalok, hogy a mᜐködtetésnek egy éltetᔐ motorja van és volt, apályázatok, ami szinte teljes egészében az ᔐ kezükben van, s legyen is a jövᔐben. A pályázatokmegszerzése mellett (mesterek feladata) a fiatalok részvétele és munkája ami szükséges, és ez az a„jóvizᜐ forrás”, ami az iskolát élteti, és fennmaradását biztosítja. Lényeges, hogy a pályázat ne legyenhatalmi kívánság, hanem egyfajta igényes szellemi, közös munka, amit nem árnyékol be az élᔐpályázati gyakorlatnak a mindennapisága. Ez a kétéves munkában a pályázóknak a legkeresettebbje.Ebbᔐl a munkamódszerbᔐl következik, hogy lesznek fiatalok, akik elᔐbb vagy utóbb - a bent lévᔐkmeghívására - szívesen vállalnak a Mesteriskolán munkát és ide belépve, befogadva táplálják enneka közösségnek az életét és folyamatosságát.Hogy az elmondottak hogyan alakultak a XIX. ciklus folyamán? Íme a füzet, amely betekintést adminderrᔐl.Címszavakban:Volt 86 összejövetel a két év során, benne elᔐadások, belföldi tanulmányutak, kis külfölditanulmányút (Burgenland), nagy tanulmányút ( „Baltikum” - Észtország, Lettország egy helsinkimegállóval ), 5 eredményes pályázat.Hogy mi volt a cél, amit magunk elé tᜐztünk 2006 augusztusavégén, az a lábjegyzetben elolvasható.

Ebben a ciklusban is meg kívántuk ᔐrizni az Iskola klub jellegét, mely egy állandó szabad kapcsolatfiatalok és idᔐsebbek, hallgatók és „befutottak” között, egy permanens dialógus a mai lét és atörténeti múlt, az improvizáció és a kötöttség, a fiatalság és a megállapodottság között. E pólusokközötti ívet a mai diplomásokkal együtt már jó öt évtizede 575 mesteriskolás éltette és élteti.

Arnóth Lajos 2008 augusztus

Mottó

Tanultátok-e a számokat?

Bizony számok az emberek is,Mintha sok 1-es volna az irkában.Hanem ezek maguk számolódnak

és csodálkozik módfelett az irka,hogy mindegyik csak magára gondol,

különb akar lenni a többinéls oktalanul külön hatványozódik,

pedig csinálhatja a végtelenségig,az 1 ilyenformán mindig 1 marad

és nem szoroz az 1 és nem is oszt.

Vegyetek erᔐt magatokonés legelᔐször is

a legegyszerᜐbb dologhoz lássatok -adódjatok össze,

hogy roppant módon felnövekedvén,az Istent is, aki végtelenség,

valahogy megközelítsétek.

József Attila 1923.

B A R A B Á S L A J O S

B ᔀ D E Y A T T I L A

p0 KESZTHELYEgyetemisták klubjafelvételi tervpályázat - 2006

A helyszín Keszthely, Deák Ferenc u.,Széchenyi u. sarka, a központ közvetlenszomszédságában egy pici saroktelek. Azutca túloldalán az egyetemi épület hosszanelnyúló tömege.A telek szabálytalan, sarka 45 fokbanlecsapott, vagy mégsem? A kiírásellentmondást rejt. Hogy tudatos-e a felvételipályázatokba rejtett kis bizonytalanságitényezᔐ nem tudjuk, - talán ezzel kívánjákfelmérni a pályázók probléma megoldásiképességeit ?- mindenesetre a 45 fokkezelése erᔐsen befolyásolta a tervekalakulását.A városi szövetbe illeszkedᔐ, azegyetemépülethez megfelelᔐ módonviszonyuló egyedi középület megtervezése afeladat, mely az egyetemi ifjúság számára isvonzó.A legfontosabb funkciók: zeneterem,többcélú összejöveteli terem, klubterem.A tervezési program pontosan meghatározzaaz egyes helyiségek szintbeli elhelyezését. Akért funkciók feszegetik a beépítésilehetᔐségeket. Látszólag nincs mozgástér,az építészeti döntések elᔐremeghatározottak. Természetesen fel lehetrúgni a kiírást, figyelmen kívül hagyni abeépítési elᔐírásokat, de ezek nélkül ismarad lehetᔐsége a tervezᔐnek. Hol legyen atelek beépítetlen része? Hány tömegre lehetosztani az épületet? Illeszkedni kell,viselkedni, vagy feleselni? Az alapvetᔐkérdéseken túl bizony sokáig kellett rágni aceruzát, amíg helyére került valamennyifunkcionális egység, és az anyaghasználatkérdése sem volt egyszerᜐ ebben azalapvetᔐen vakolt architektúrájú világban.A nulladik, beugró pályázat is igénybe vette apályázók tudásának valamennyi rétegét.

B ᔀ D I I M R E

D É R Y J U D I T

D O B O S B O T O N D

E D É L Y I L I N D A

H E L M L E C S A B A

H O R V Á T H R O B E R T A

K E R T É S Z B E N C E

L U K Á T S I S T V Á N

N A G Y A N D R E A

N A G Y G Á B O R

N I C Z K I T A M Á S

O R L O V I T S B A L Á Z S

P Á L Ó C Z I T I B O R

S O M O G Y I T A M Á S

S Z A B Ó C S I L L A

S Z É K E L Y G Y Ö R G Y

T A K Á T S O R S O L Y A

T Ó T H T A M Á S

A város más szemével MÁS. Város más-kép(p).Benne élni, megélni, megtapasztalni, más,gondolom. Itt születtem.

Még nem él együtt a közösség, ízlelgetjükegymást. A közös szimpátia felméréséhezelegendᔐ tíz másodperc. A csapatnak több, abarátságoknak még több. Mennyivel több?Kinek mennyi. Másoknak más. A kirándulás alattSᜀRᜀBB AZ IDᔀ. Több, mint sokszor tízmásodperc együttese. Más. Ennek is van íve.Reggel még álmosabb, este már álmatagabb.

Lakópark a Püspöki palota lábánál. Szᜐkszavú,SZERÉNY.

2006. október 27-28.

Vass Múzeum. RÉSZLETEK, mᜐgond.

k1 VESZPRÉMreggeltᔐl reggeligpárhuzamok egy kirándulás kapcsán

Iparterv

5. László Károly gyᜐjtemény

Czigány Tamás, Pál Anikó8. Várpalota, Inotai séta

1. Vadvirág óvoda

3. Lakópark

4. Vass Múzeum

6. Dubniczay Ház

7. Életöröm idᔐsek otthona

Karácsony Tamás, Kern OrsolyaKlobusovszky Péter

Polyák György

Fonyódi Mariann, Turányi GáborIgnácz Erika

Keller Ferenc, Fialovszky TamásSólyom Benedek

Élmény megtapasztalni Veszprémet másokszemén keresztül. Új világ tárul fel, mintha nemebben éltem volna eddig;MEGFÉNYESEDIK, megszínesedik,gazdaggá válik. Szép város. Igen-igen ezt éreztemeddig. De nem vált bizonysággá, nem derült ki asúlya, a JELENTᔀSÉGE. Janákyval élve,csak szerepe volt.

Indul a nap, indul az új ciklus. Sétálunk.Vár, székesegyház, Gizella kápolna. Medgyaszay-féle színház.

Ismerkedés.Arcok, nevek. Jönnek, mennek. Idᔐnkénttalálkoznak.

László Károly gyᜐjtemény a Dubniczay házban.A SZELLEM helye.

2. Vár, székesegyház,Gizella kápolna, Városi Színház

Gyülekezés a Vadvirág Óvodánál.Az alkotók közül Sólyom Benedek, FialovszkyTamás már várnak minket.

A benne élᔐknek a közösség tükörként is mᜐködik.Mindkét kitétel fontos; BENNE, tehát jelen kelllenni, másrészt ÉLNI, ami aktív cselekvést jelent,különféle megnyilvánulási formákban, reggel mégokos beszélgetésekben, este már elegendᔐ azösszekacsintás. Kell a tükör, a visszajelzés, aközeg.

A tervezᔐk közül jelen van Ignácz Erika, akiönazonosan hordozza mindezt. Hajdanimesteriskolásként nem véletlen, hogy egy nyelvetbeszélünk, ᔐ érzi, mi értjük.

Inotai erᔐmᜐ. Már már szakrálissá vált a tér miótanem használják.A mindent befedᔐ vastag por SZÜRREÁLISvilágot teremt. Lenyᜐgözᔐ! A por mintázata azüveget átlényegíti katedrális ablakokká.

A tárlatvezetᔐ Szilágyi Gábor. Szerencséshelyzetben vagyunk, nincs különbség a tárlat, afolyosók, a termek között, a mosdót is beleértve,mindenütt részletek kötik le a figyelmünket.Klobusovszky Péter és Kern Orsolya jöttek el,inkább Péter beszél, minden szegletnek történetevan.

BIRKÁK állnak s nézik az esᔐt az erᔐmᜐkapujában.

Az Iparterv szellemiségét próbáljuk meghallgatni,de a látvány minduntalan elcsábít. Mintha csakazért lenne már e hely, hogy fotózzuk. A fotón él.Mindenki fotóz. Töltekezünk. A felfedezéslelkesedése úrrá lesz a társaságon.

Eljött Polyák György, körülvezet minket, néhánydolgot megemlít megmutat. A házak beszélnekhelyette. Helyénvaló az egész. Együtt a ház, azember, a beszéd.

Czigány Tamás társaságában próbáljuk felfejteni amᜐfaj sajátosságait.

Potzner Ferenc elᔐadása történelmi távlatban tesziátélhetᔐvé az épített emlékeket.A kommunikáció többnyire egyirányú, mesél,hallgatjuk. Az üzenetét meg tudjuk vitatni, meg kellvitatni, fel kell dolgozni, különben mi végre nézzük.

A vacsorát követᔐen nehéz a társalgást szellemisíkra terelni, itt sikerült. Körben ülve indul be adiskurzus, jön létre a hᔐn áhított szellemi közeg.

Lévai Tamás

„METTᔀL MESTER A MESTER?” -T.T.Ezek a határok elmosódnak a vacsorát követᔐen.A legszemélyesebb szakmai kérdések isfelvethetᔐk. Ez a közvetlen SZEMÉLYESSÉGaz, ami a Mesteriskolát igazán erᔐssé teszi. Ehhezpersze ᔐszinteségre, bátorságra van szükség. Ezmindenkiben máskor érik meg. Szᜐk mezsgye vana bátortalan éberség és az oldott illumináció között.

Új nap virrad. Álmos, esᔐs. Illik az idᔐsekotthonához.

Vacsora és szállás a Tapó vendéglᔐben.

Adódott az összevetés az utóbbi két épületesetében. EGYSZERᜀ mindkettᔐ, de teljesenmás módon. Lehet cimkézni, hogy puritán ésminimál, de ezek a kategóriák a helyszínenfeleslegesnek tᜐnnek, nem kell betuszakolnisablonokba, hiszen saját életet élnek, s lényegük esajátságokból fakad. Az összevetés is csupánürügy arra, hogy átrágjuk magunkat az élményen.

Pintér-Politzer Miksa: Bérház az Ostrom utcában 1932

Rumszauer György: Bérház a Lánchíd utcában 1934

Az elᔐadás egy MESTERISKOLAI sorozat része,mondhatnánk bevezetése. Maga a sorozatfoglalkozik az egész korszak (20. sz másodikharmada ) máig ható építészeti eredményeivel,alkotásaival : a modernizmus és a „szoc reál”épületeivel.Ez a bevezetés a tárgyalt idᔐszak köznapiépítészetéhez szolgál adalékokkal felvillantva aztaz építészeti közeget, azokat a mára márnévtelen alkotókat, melyek megjelenése éstevékenysége jellemezték a mindennapiépítészetet. Az idᔐszakot az I. világháborútkövetᔐ átmeneti, konszolidációs évtized és a II.világháborúba történᔐ belépés közötti rövid békeévekben határoztuk meg.Az 1920-as évek második fele az országpénzügyi stabilitása megteremtésének idᔐszaka.A vesztes háborút, forradalmakat és fehér-.terrorthatalmas infláció és jóvátételi kényszer követte, anemzetgazdaságot az új országhatárokon belülkellett stabilizálni. A jelentᔐs népszövetségikölcsön és gazdasági ellenᔐrzés hatására 1926decemberében az elértéktelenedett koronahelyett a stabil pengᔐvel történt meg ez.Szegfᜐ Gyula szerinti harmadik nemzedékképezte ezt a sajátos, tekintélyelvre épülᔐ,neobarokk társadalmat. Mindezek építészetikihatása kézenfekvᔐ. Magyarázatul szolgál arra,hogy kik az építtetᔐk, milyen típusú épületeképültek, miért nincs tömeges lakásépítés ésmilyenek a funkcionális igények.Ugyanekkor jelentᔐs modernizáció is történt. Azoktatás és intézményei, jelentᔐs egyháziközremᜐködéssel és Klebesberg oktatás-politikája következtében korszerᜐsödtek. Kötelezᔐlett a hat-osztályos képzés. Kezdett kiépülni azegészségügyi ellátás, az egészségügyi biztosításrendszere., a higiénia általános követelménnyévált. Számos modernül felszerelt kórház épült.Ugyanekkor, elsᔐsorban, a nem megfelelᔐlakhatási körülmények miatt népbetegségnekszámító TBC-t csak a felszabadulás után sikerültfelszámolni, megfelelᔐ intézményi hálózatmegteremtésével.

É P Í T É S Z E T

H É T K Ö Z N A P I

B U D A P E S T E N

1 9 3 0 - 3 8

Róth János DLAépítészelᔐadásaMÉSZ,Kós Károly terem2006. november 30.

e1

Hámor-Hamburger István: Bérház a Pozsonyi úton 1936-37

Hámor-Hamburger István: Bérház a Bakáts utcában 1936-37

A rádióadás 1925-ben indult meg. A korábbi, ritkamagántelefonokat, 1928-tól utcai telefonhálózategészítette ki. A sportolás általánossá vált, újsportok honosodtak meg. Úszás, síelés, evezés,tenisz a fiatal középréteg testedzésévé vált ahagyományos úri sportok. vívás, lövészet,vadászat helyett. Természetjáró mozgalmakindultak. A középrétegek üdülése társadalmielvárássá vált. Mindennek építészetikövetkezménye a turista-házak hálózatánakkiépülése, a balatoni üdülési intézmények, magánnyaralók, klubházak, dunai evezᔐs-telepeképítése. A Millenáris pályát 1928-ban, a NemzetiSportuszodát 1930-ban avatták fel.A kultúra terén alig történt modernizáció,változás. Az igazán korszerᜐ képzᔐmᜐvészettársadalmi elismerése a ma napig sem váltáltalánossá. A zene területén a komolyzene és adzsessz csak szᜐk rétegeket érintett meg,általános maradt a cigányozás és a magyar nótahallgatása. Jelentᔐs szerepet kapott a mozizás,1929-tᔐl a hangos film is teret hódított. Általánosszokássá vált a mozi látogatás, sok mozi ebbenaz idᔐszakban épült, vagy épült át a korábbikabaré színházakból. A kávéházak helyett-legalább is Budapesten - presszók épültek.Az építészeti körkép is sajátos kettᔐséget mutat.A húszas évek alapvetᔐen konzervatív szemléletecsak lassan oldódik a 30-as évek elejére. Azerjedés 1928-tól indul meg. A tárgyalt idᔐszakbanegyütt fut a konzervatív és a korszerᜐ építészetés csak a 40-es, háborús, évekre válikáltalánossá a modern építészet, mind elveiben,mind a napi gyakorlatban.Az 1920-as éveket az eklektikához történᔐvisszatérés jellemzi. A szecesszió és a háborúelötti „nemzeti stílus keresés” Lechner Ö. 1914-eshalálával gyakorlatilag megszᜐnt. Ugyanekkor anépi építészek, a „Fiatalok” munkája semfolytatódott, egyedül Kós K. erdélyi tevékenységemaradt hᜐ az eredeti célkitᜐzésekhez.Medgyaszay a turáni hagyományokhozfordult.Tehát a bevált eklektikához történᔐvisszatérés maradt, a neo-eklektika szecessziós

és art-decos felhangjaival kibontakozott a neo-barokk, melynek népszerᜐsége a tárgyaltidᔐszakban is megmaradt, sᔐt máig él, mint szinteaz utolsó, közérthetᔐ, „polgárinak” gondolt stílus.Tekintélyes egyetemi tanárok.(HültlDezsᔐ,Walder Gyula) és egyházi megbízók adtákmeg a hitelét . Kibontakozott egyfajta mᜐves,konzervatív eklektika is. Szinte teljesen hiányzotta szervezett lakásépítés, pedig a lakáshiányóriási volt, nemcsak Budapesten, hanem vidékenis. A jórészt közép-osztálybeli menekültek közültízezrek éltek évekig vagonokban. Megindultugyan a korábbi polgári lakások megosztása ésegy-egy u.n. ”városi ház” építése, de alakáshiányra gyakorolt hatásuk messze elmaradtakár a bécsi munkáslakás-építés ( Hof-fok ), akára németországi Siedlungok hatásától. Ezért újadótörvényt és hitelezési rendszert dolgoztak ki, amagántᔐkére számítva, melyek hatása a 30-asévekre már felgyorsította a lakásépítést.Az erjedés a 20-as évek végén indul meg. 1927-ben a Mᜐegyetemen hallgatói kiállítástszerveznek, ahol Molnár Farkas és Rácz Györgysikerrel szerepel korszerᜐ tervekkel . 1928-tólBierbauer Virgil szerkesztésében megindul a Térés forma c. folyóírat, mely a 40-es évek végéig akorszerᜐ építészet mᜐhelyévé válik. 1931-tᔐlmegindul a Napraforgó utcai lakótelep építése,nem államilag szubvencionált formában, hanem a„Fehér és Dános” cég magán vállalkozásában. Alakóépületek funkcióinál nem szabadmegfeledkeznünk a korabeli, közép osztálybeli ,igényekrᔐl : házmesterlakás,- mosókonyha,hiszen hetente mosónᔐ jött még bérházban lévᔐlakáshoz is a heti mosást, vasalást elvégezni,-cselédszoba, általában a konyhával kapcsolatbankialakítva,- ebédlᔐ, ami nem csak areprezentációt szolgálta, hanem a napi étkezéstis, hiszen általános volt, hogy a családfenntartódélben is otthon ebédelt.Ennek az idᔐszaknak néhány épületét mutatjukbe.

Roth János DLA

m e s t e r : D O B A I J Á N O S

D É R Y J U D I TS Z A B Ó C S I L L A

K O N T R A D Á N I E LS A L G Ó B O R B Á L A

B A R A B Á S L A J O SB ᔀ D I I M R E

K U H N A N D R Á SL Á D G E R G E L Y

m e s t e r : B Á N F E R E N C- m e g v é t e l t n y e r t

Budaörs - Törökugrató bányagödörrekultiváció - ötletpályázat - 2006

A helyszín Budaörs, Törökugrató. A tervezésiterület három különbözᔐ karakterᜐ területreosztható:1. A hegy tetejébe vájt rejtett bányakatlan2. A hegyhát érintetlen, ᔐsgyepes platója3.A sziklafal alatti ligetes terület, volt Horthyvadászkastély kertje.

A ciklus elsᔐ pályázata: ismerkedés alehetᔐségekkel, egymással, a mesterekkel. A kiírásszerint rekreációs közösségi használatnak kellhelyet biztosítani, hangsúlyt kell fektetni atermészeti védettségre, és a község turisztikaivonzerejét kell növelni, a természetvédelmiterülettel összhangban, arra támaszkodva. Emellettegy gazdag és fejlᔐdᔐ, fiatal város méltatlanulelhanyagolt területét kell helyzetbe állítani. Azelhanyagoltság azért is fájó, mert Budaörsmindenki számára ismert jelképérᔐl, aTörökugratóról van szó. Olyan friss gondolatokatvárt a kiíró, amelyek a terület sajátosságaitfigyelembe véve növelik a budaörsi lakosságidentitástudatát, és fenntartható megoldástnyújtanak a közterületek kezelésére.

A probléma tehát alapvetᔐen tájépítészeti jellegᜐ,ezt a pályázatot, a Mesteriskolás csapatoktájépítészek bevonásával készítették.

Nem egy szokványos tervezési feladat. Alapvetᔐkérdések vannak nyitva hagyva, mindenbizonytalan. Nem elég, sᔐt nem is lehet „csupán”tervezni. Ez az elsᔐ pályázat arra késztette ahallgatókat, hogy létünk legalapvetᔐbb kérdéseitboncolgassuk, vitassuk.Néhány elképzelés a mᜐködtetésre, idᔐbeniütemezésre, kapcsolódó történetekre helyezi ahangsúlyt, a beadott munkák ezen az elsᔐpályázaton nem feltétlenül hagyományosértelemben vett tervek.

p 1 B U D A Ö R S

m e s t e r : D É V É N Y I T A M Á S

m e s t e r : C Z I G Á N Y T A M Á S

H E L M L E C S A B AO R L O V I T S B A L Á Z S

M L A K Á R V I V I E NT A T A I Z S O M B O R

- m e g v é t e l t n y e r t

m e s t e r : P A Z Á R B É L A

H O R V Á T H R O B E R T AN A G Y G Á B O R

G Y Ü R E B O R B Á L A

B ᔀ D E Y A T T I L AS O M O G Y I T A M Á S

T I H A N Y I D O M I N I K AK O V Á C S Á R P Á D

- I . d í j

- m e g v é t e l t n y e r t

K E R T É S Z B E N C EN I C Z K I T A M Á S

C S E P E L I - K N O R R L U C AJ Á G E R T Ü N D E

m e s t e r : N A G Y T A M Á S

m e s t e r : N A G Y I V Á N

E R D É L Y I L I N D AN A G Y A N D R E A

B A L O G H A N D R E AM A J O R O S C S A B A

D O B O S B O T O N DS Z É K E L Y G Y Ö R G Y

V Á N D O R K I N G Am e s t e r : T O M A Y T A M Á S

- m e g v é t e l t n y e r t

L U K Á T S I S T V Á NT Ó T H T A M Á S

S Z A B Ó F R A N C I S K A

P Á L Ó C Z I T I B O RT A K Á C S O R S O L Y A

C S Á K Ó E D I N AS C H M U T Z E R Z S É B E T

m e s t e r : J A N E S C H P É T E R

- m e g v é t e l t n y e r t

m e s t e r : R E I M H O L Z P É T E R

Összefoglaló értékelés és ajánlás

▪ A helyszín Budaörs, Törökugrató. A tervezésiterület három különbözᔐ karakterᜐ területreosztható:1. A hegy tetejébe vájt rejtett bányakatlan,2. A hegyhát érintetlen, ᔐsgyepes platója3. A sziklafal alatti ligetes terület, volt Horthyvadászkastély kertje.

▪ A feladatban kiemelt jelentᔐségᜐ a táj értékeönmagában is és a város számára is -természetvédelmi területével, zoológiai értékeikkel,kᔐzetformákkal, alakzatokkal. A tájat, melybᔐl afák, növények fakadnak, életükkel alakítják,elmúlásukkal abba hullanak vissza Ezért a tájnakés benne az emberi beavatkozásnak, valamiegysége kell, hogy keletkezzék, ne történjék abeavatkozás egymás rovására.

▪ A pályázatok a formálásban érvényesítették is eztaz elvet. Építész tervezésben mindig érzékenyszempont a kontextus, ez itt a tájjal kapcsolatbanszintén fennáll. A pályázóktól, e mai fiataloktól mársemmi sem áll távolabb, mint a posztmodemmagamutogatás, sokkal inkább a finom kapcsolatfelismerése mindazzal, ami egy feladat problémáitkörülveszi, így e pályázatokban a beavatkozásszinte természetesnek tᜐnik, egyfajta megformáltjelzés, lényegretörᔐ vélemény. E gondolkodásmódérvényesítését maga az ötletpályázat mᜐfaja isszerencsésen lehetᔐvé teszi. Ugyanakkorszerencse, hogy a pályázatok érzelmi erᔐsségenem vitte el az ötleteket a csalóka álmodozásvilágába.

▪ Az álom-valóság, a táj és építés, ajelzésértékᜐség és naturalizmus, a maradandó tájés beavatkozás ellentétek a várost egy olyan„álomvilágba" viszik, amely nem vesztette elrealitásértékét és azt nyújtja, ami ebben avárosban hiányként jelentkezik, s ezzel az ottlakók, vagy általában az odalátogatók lelkétgondolkodását tágasabbá, befogadóbbá teszi a létvalós szépségei iránt.

Lakóház, Bécs, DonaustadtDelugan / Meissl 2006

Liszt Ferenc Koncertterem, Doborján (Raiding)Thill + Brands United, 2006

„Donauplatte“ templom Bécs, DonaustadtH.Tesar 2000

k2 BURGENLAND

TANULMÁNYÚT( + B É C S )

2007. 04. 20-21.

2007.04.20. / Észak-Burgenland

Dóm, új belsᔐ, Kismarton/Eisenstadt- Wagner, 2003Városháza bᔐvítése, Kismarton- Fellerer / Vendl, 2001Esterházy-irodák, Kismarton- Pichler & Traupmann, 2005Lakó- és irodaépület, Kismarton- Fritz Brandlhofer 2003Salvator gyógyszertár, labor, Kismarton- Fritz Brandlhofer 2004Job-ház, Kismarton- Purpur.Architektur (2005)Hillinger-borászat, Nyulas (Jois)- gerner°gerner plus, 2004este: Wesselényi - Garai Andor elᔐadásaa Liszt-koncertteremrᔐl

2007.04.21. / Közép- és Dél-Burgenland

Liszt Ferenc Koncertterem, Doborján (Raiding)- Thill + Brands United, 2006Hametner-ház és galéria, Csáva (Stoob)- Hans Gangoly, 1998Pfneissl-borászat, Pervány (Kleinmutschen)- Dietmar Gasser, 2006Regionális Nyelvjárások Intézete, Felsᔐlövᔐ- Hans Gangoly, 2003

2007. 04.22 / + Bécs

Wienerberg CityMuseumquartierDonaustadt

HELY, TÁJ, RÉGIÓEgy kirándulás tanulságaiA 2007 tavaszán szervezett mesteriskoláskirándulás szellemi alapjait Otto Kapfinger: NeueArchitektur in Burgenland und Westungarn címᜐkönyve jelentette. A kirándulást Gunther Zsolt ésCsillag Katalin vezették, akik több épülettel isszerepeltek ebben a kiadványban. Ebben azösszefüggésben a kirándulásnak több olvasata isvolt. Egyrészt bepillantást engedett abba ameglehetᔐsen homogén építészeti kánonba,mely kánon Magyarországon még nem létezik, ésamely kánon újragründolásán - pontosabban egyellenkánon alakításán - Gunther és Csillagrengeteget fáradozik. A másik olvasatkritikusabb. Elementáris erᔐvel vetᔐdött - és amai napig vetᔐdik fel a kérdés, hogy egy ilyenkicsiny, lassan régióvá szervezᔐdᔐ földrajziegyüttes, mint Burgenland, hogyan produkálhatennyire eltérᔐ, a hazai kánontól eltérᔐ építészetihagyományt? Egyáltalán létezik-e burgenlandiépítészet és ha igen, az miért más, esetleg jobb,mint a hazai építészet? Mire vezethetᔐek visszaa különbségek? Mi a helyzet a tájjal? Lehet-eegyáltalán burgenlandi tájról beszélni annaktudatában, hogy egyes elemei - a legfrissebbkortárs építészet - ily drámaian eltérᔐek a határkét oldalán? Hogyan befolyásolja - ha egyáltalán- a táj-képet a kortárs építészet, illetve mi akapcsolat a kettᔐ között? A táj határozza meg aházat, vagy a ház a tájat? A továbbiakbanezekhez a kérdésekhez kívánok támpontot adni.Ahhoz azonban, hogy ezt a feladatotelvégezhessem, egy korábbi eseményfelelevenítése is szükséges.

Egy elejtett mondat2004 tavaszán - ugyancsak Gunther Zsolt ésCsillag Katalin segítségével - szervezték megGyᔐrött azt a konferenciát, melynek apropója afenn említett építészeti topográfia megjelenésevolt. A konferencián a szerzᔐ Otto Kapfingermellett U. Nagy Gábor, Gunther Zsolt, valamintKlaus Jürgen Bauer, az Artchitetur RaumBurgenland elnöke is részt vett. A konferencia

általános viszonynak kell hordoznia valamilyenalapvetᔐ különbséget ahhoz, hogy magyarázhatólegyen az ausztriai Burgenland, mint az egykoronlegszegényebb keleti tartomány kortárs építészetirányába mutatott recepciója.

Dolgozatom második téziséhez jutva, ez aviszony, pontosabban a viszonyok közöttikülönbség a táj érzelmi-történeti kategóriakénttörténᔐ elfogadásának eltérᔐ mértékébenkeresendᔐ.

Táj és régióKlaus Jürgen Bauer szavait továbbfejtve, lényegi,fundamentális különbséget kell a tájrecepciókközött feltételezzünk, ha egy építész a kortárselemek megjelenését puszta tájváltozásként látja.Ebben a rendszerben - és ezt bizonyítja a kortársépítészet térhódítása az elmúlt dekádban - nemegy elᔐre rögzített, kᔐbevésett táj-kép az, amihezaz építészeti alkotásokat illesztik. A táj nemkodifikált értékhordozó, amihez évszázadokmúltán is ragaszkodni kell, hanem az építészetpusztán eleme egy dinamikusan változó,elsᔐsorban vizuális jelenségnek. Épphogy emeplurális értékmentességen alapuló vizualitás az,ami a tájat a régiótól megkülönbözteti. A régiófogalmától valóban elválaszthatatlan a helyikultúra-, és történelem, ez az alapja annak ahogybizonyos földrajzi egyesüléseket régiónaktekintünk. Ebben az összehasonlításban a tájhorizontális, a régió vertikális szervezᔐdés. A tájvizuális szervezᔐdéséhez hozzátartozik aváltozás, az évszakok, az idᔐjárás szerintimetamorfózis. Ide tartozik annak a felismerése,hogy egy-egy új elem - a szélsᔐségeketleszámítva - nem tájgyógyító, vagy tájroncsolótényezᔐként, hanem az eredeti tájképet átalakítómomentumként jön létre. És ezzel egyben újtájkép is létrejön. Ami még nem is biztos, hogyszebb, mint a régi.

A táj mint képNoha Burgenland valóban egyetlen régió,magyarországi és ausztriai tájszeleteit mégsemlehet azonosnak tekinteni. Eltérᔐ vizualitással, mitöbb: ott nyitott, nálunk zárt tájfogalmakkal; ott Hillinger borászat Nyulas

egyik korreferátumát Gunther Zsolt„Metaprovincia” címᜐ elᔐadása jelentette. Azelᔐadás az új technológiai eszközök, így példáula szélkerekek tájdeformáló erejérᔐl, atájfogalom-, és kép fokozatos átalakulásáról isszólt, amely már óhatatlanul felvetette bizonyos„etikus”, illetve „korrupt” formák, intervencióklehetᔐségét. A szélkerekek a jelenlegi „zöld”hullám, és energiaválság kontextusában, azökológiai eszme háttere elᔐtt etikus intervenciók,míg például a Kᔐröshegyi völgyhíd azenvironmentalizmus legszélesebb kontextusábanis korrumpálódás.A mᜐtárgyak és a táj kapcsolatát több Kelet-Burgenlandi ház is kritikusan értelmezi, erre egypélda a Hans Gangoly tervezte stoobi (magyarnevén Csába) galéria. A parasztházhoz csatoltüvegdoboz - a regionalizmus hazai gyakorlatábanfelettébb szélsᔐséges példa, ráadásul felveti azalkalmazkodás, illeszkedés kérdését is. A máremlített gyᔐri konferencián el is hangzott akérdés, hogy „Hogyan vélekednek [az ausztriaiépítészek] a kortárs építészeti alkotások tájbaillesztésérᔐl?” A kérdésre az - az egyébként kisséértetlenkedᔐ válasz érkezett Klaus JürgenBauertᔐl, hogy minden egyes beavatkozással újtáj jön létre, és ebben a folyamatban nem lehetegyetlen kitᜐntetett állapotot kimerevíteni. Amagam részérᔐl ezt a választ nem valamiféleelutasító flegmaságként, ihletett bon mot-kénthanem a tájjal kapcsolatos attitᜐdnek a hazaitóldrámaian eltérᔐ exemplumaként látom. Talánevidencia, de a mindenkori tájképtᔐlelválaszthatatlanok az emberi artefaktumok, acivilizációs beavatkozások és általában az „élet”nyomai. Az a viszont, hogy ezek a nyomok - akortárs építészet esetében legalább is ennyireeltérᔐek, az nem, csak az eltérᔐformahagyományokra, hanem az eltérᔐ táj-fogalmakra is következtetni enged.

Úgy vélem - és ezzel írásom elsᔐ tézisét ismegfogalmazom -, hogy eme eltérᔐmegközelítések leírására, a különbségillusztrálására a nyitott és zárt tájfogalmak,valamint a táj-, és a régió közötti különbségtétellegalkalmasabb.. Mi több: a tájjal kapcsolatos

plurális értékmentes, itt történelmi narratívtextusokkal írjuk le a tájat. Ott a táj vizuális, ittérzelmi-fogalmi szervezᔐdés, amely perdefinitionem összemosódik a régió fogalmával.És ez a fogalmak zavarához is vezet, ugyanismeggyᔐzᔐdésem: a táj nem azonos a régióval, ése distanciált viszony kifejezésére újmegközelítések szükségesek. Felettemeggyᔐzᔐdésem, hogy Klaus Jürgen Bauerszavait konstituáló nyitott, vizuális tájfelfogás az,ami ezt a bizonyos új megközelítést jelenti.Alkalmazásával ugyanis markánsan elválikegymástól táj és régió, ahol a táj = vizuálisszervezᔐdés; régió = kulturális szervezᔐdés. A tájaz, amit látunk, a régió az, amit tudunk Akülönbséget a nyelv máig ᔐrzi, amikor a tájrólmint látványról, mint képrᔐl nyilatkozik. Ez a kép,vagyis a tájkép az nem más - Szentkirályi Zoltántmegidézve annak a külsᔐ térnek a fala, melynekhatárait a szemlélᔐ percepciója jelöli ki.

A helyek helyeiAdódik a kérdés, hogy mi is a hely, táj, régióhármasának viszonya. A „hely” a táj mindigváltozó, éppen aktuális középpontja. A hely tehátnem más mint a szemlélᔐ pozíciója. A helytᔐlvaló eltávolodás persze új helyre vezet, a régihely pedig a kép-táj részévé válik. Ez amegközelítés - ismétlem - a különbségekmegfogalmazásának igényével lép fel, és mintilyen szükségszerᜐen szakít a heideggeri,norberg-schulzi helyfogalommal és általában agenius loci koncepcióval annak érdekében, hogya helyeket újra homogenizálva, neutralizálva, azeltérᔐ helyekre is felhívja a figyelmet. Ez ahelyfogalom ugyanis kivédi azt a romantikusrészrehajlást, amelyjel az építészek figyelme a„szép” helyek felé fordul. Egy sziklahasadékban,egy költᔐi szépségᜐ tájban, gyomorba markolómeredélyben ugyanis könnyebben megszólítminket annak szelleme, mint mondjuk egylakótelepen. Megjegyzendᔐ, hogy ezeknek azeltérᔐ helyeknek az értelmezése már elindult, deezt a munkát - építészek helyett - javarésztinkább filozófusok, kultúrantropológusok ésszociológusok végezték el.A hely tehát a táj képezte körkép centruma, egy

pozíció. Érdekes, de ehelyütt nemmegválaszolható kérdés, kérdés, hogy az egyiránypontos perspektívában rögzített éskitüntetett helybéliség, valamint a sokdimenziósvilág által kikényszerített, leginkább azaxonometriákkal modellezhetᔐ pozíció-,perspektíva-, és helynélküliség, mint szélsᔐségesállapotok között - intellektuálisan és topográfiailag- hol helyezkedik el ennek az állandóan változó,dinamikus táj-kép-körnek a középpontja. Úgytᜐnik, hogy a természetben magára lelᔐmagányos ember az, aki ezt az (új) centrumotmagába fogadja..

Képiség és pántájizmusTermészetesen sokféle táj létezik, mindegyik amaga vizuális karakterisztikumaival. Csakhogy a„városi” és „természeti” táj ehelyütt értelmetlenkettᔐsségét épphogy a táj vizuális definíciójafüggeszti fel azzal, hogy képként, hovatovábbeltérᔐ képekként értelmezi az egyes tájakat. A tájvizuális megközelítése teszi igazán lehetᔐvé aplurális pántájizmus eszméjét, mely azangolszász „scapism”-bᔐl merít. A scapism - úgyis mint elnevezés, úgy is mint analógia, perszeMagyarországon kényszerᜐen megáll abrandscapes-nél illetve a mindscapes-nél. Míg azelᔐbbire még nincs magyar fordítás, addig azutóbbi a megfelelᔐ kulturális recepció hiányábana „belsᔐ tájak” inkább képzᔐmᜐvészetifordulatával helyettesíthetᔐ. Talán belátható.Annak ellenére hogy a táj = vizualitás képletemeglehetᔐsen tömör definíciót ad, ez a tömörségkorántsem leegyszerᜐsítés, hiszen a tájatátszövᔐ képiség heterogenitásán keresztül követia tájak sokféleségét. Mint látható: nem a tájategyszerᜐsítem, hanem a definícióját, hogy ti. azvizuális szervezᔐdés. Ezt a vizualitást látszikerᔐsíteni az a felmérés, amely a tájképmegváltozását, pontosabban az eltérᔐ tájképlétrejöttét a képelemek húsz százalékánakmegváltoztatásához kötötte. Kevéssé a húszszázalék, mint inkább a képi összehasonlítómódszer releváns. Az ugyanis, aminek aváltozása képelemek változtatásával vizsgálható,az explicit vizuális jelenség. Ez a méricskélésimódszer a bizonyítéka annak, hogy táj-, és táj

között a képszerᜐség tesz különbséget.Félreértés ne essék: természetesen sok képlétezik, de nem is állítottam az ellenkezᔐjét.

Képiség és a nyílt tájakA táj vizuális szervezᔐdésként történᔐfelismerése - a pantha rei éthosza okán - tehátszükségszerᜐen vezet a nyílt tájfogalomhoz. Egyilyen - egyébként bármilyen - tájfogalom pedigvisszahat az adott közeg mᜐépítészetikonzervativitására - vagy épp progresszivitásárais. Ma a kortárs építészet egyik - nemkizárólagos, ilyet nem is állítotok - de feltétlenüldomináns alapját a tájjal-környezettel-kontextussal kapcsolatos viszony, illetve anti-viszony jelenti. Mi több: a mód, a hogy a tájratekint. Ebben az értelemben - hogy a bevezetᔐegyxik kérdésére feleljek - a tájfogalom tehátszükségszerᜐen hat a kortárs építészetre, ésfordítva: a kortárs építészet tájelemmé válva - hapixelnyi méretben is - de átírja a tájat. Ami újfentvisszahat a kortárs építészetre. Kevéssé ok-okozati, mint inkább szimbiotikus viszonyról vanszó tehát. Ez, a tájjal kapcsolatos, adott esetbentehát anti-viszony, vagy mód, leginkább azilleszkedés, azonosulás mikéntjén keresztül„objektivizálódik”, hogy leporoljak egy régifogalmat. Azok a stratégiák, mellyel a kortársépítészet a tájba illeszti a házakat - és ilyenstratégiaként értelmezhetᔐ Klaus Jürgen Bauermegállapítása is - nos ezek a stratégiák a tájjalkapcsolatos kimondott vagy kimondatlanviszonyokon alapulnak. Legyenek bármilyeltérᔐek is ezek a stratégiák, mégis mindegyikevalamiféle tájértelmezésrᔐl, a kapcsolódásipontok keresésérᔐl szól.

Egy evidenciárólAz, hogy az illeszkedésnek nevezett folyamatonbelül mennyire vagyunk képesek felfedezni akapcsolódási pontokat, illetve ezek akapcsolódási pontok milyen vizuális - vagyegyéb, spekulatív elemek mentén alakulnak ki, azpersze más kérdés. De. Peter Eisenmannalkezdve Zaha Hadidon át, a FOÁN keresztülLibeskinddel bezárva, kiemelt szerepe van atájnak-környezetnek. Ez (i) egyrészt az adott

Pfneissl borászat Pervány

ott miért ilyen és itt miért olyanhoz sikerülttámpontot adni.

Az illeszkedés mint sorozat-felismerésAz illeszkedés módjának, mikéntjének afelismerése, hogy az fizikai, esztétikai, vizuálisvagy bármilyen egyéb közös nevezᔐ menténzajlik, kissé hasonlatos a matematikai sorozatokfelismeréséhez. Az 1; 2; … 4; 5; sorozatotkönnyebb, pontosabban egyértelmᜐbbkiegészíteni, mint mondjuk az 1; 2; 3; 5; …sorozatát, ahol az utolsó tag lehet 8 is, 7 is,annak a függvényében, hogy számtani, vagyprímsorozatként látjuk. E hálás analógiánálmaradva: a Fibonacci, vagy egy mégbonyolultabb algoritmus szeriont képzett sorozatfelismerése és folytatása még nehezebb,márpedig az illeszkedés folyamata nem más,mint a helyszínbe kódolt sorozatok felismeréseés folytatása. Úgy vélem az igazán izgalmasilleszkedések - ami egy konzervatívabb közegeneleinte ki is fog - tehát egy izgalmas illeszkedésrendszerint kevéssé kézenfekvᔐ sorozatokmentén történik. A murciai városháza példája -Rafael Moneo illeszkedése a véletlenszerᜐenosztott rácshomlokzat, vagy ahogy szeretettelbecézik: a vonalkód építészetével - egyviszonylag bonyolult, de felfogható sorozatfelismerése mentén történt, ami meglepᔐenadaptívnak bizonyult azután a történelmiközegekben. Nehezebb sorozatként kelltekintenünk a burgenlandi Pfneissl borászatot,mely a hazai létesítmények pincearchitektúrájánedzᔐdött szem számára feltétlenül idegengesztus. Döntᔐ tehát a tájjal /helyjel valókapcsolat, a kollektívan osztott és felismert táj-kép, ugyanis ez a táj-kép jelenti azt a keretet, amiengedi, vagy épp gátolja a magasabb szintᜐsorozatok felismerését. A tájba illeszkedés, atájszerᜐség végeredményeként tehát nemfeltétlenül valamiféle framptoni regionalizmusszületik. Ez a viszony fordulhat tagadásba is.

És végül…Úgy vélem, hogy az ausztriai nyitotttájfogalommal szemben Magyarországon a táj-képünk lemerevített. Ez a táj-kép Budapesten

projektek mᜐleírásaiból (ii) másfelᔐl amodernizmusnak a tájtól - helytᔐl eloldottépítészeti gyakorlatára adott, máig tartókritikából, (iii) harmadrészt pedig abból a máraevidenciává érett, egyébként rendkívülkonzervatív álláspontból - ezzel a modernizmuskritikáját egyben fel is függesztᔐ felismerésbᔐl -származik. Ezek a felismerések abból azevidenciából táplálkoznak, hogy ha akarjuk, hanem: a ház elválaszthatatlan a helyétᔐl. A mai korés az internacionális stílus közötti legnagyobbkülönbség épp az, hogy a modernizmus - épp aküldetésessége okán - ezzel az evidenciával nemfoglalkozik, mi több fel sem ismeri. Ez azonbannem változtat ennek evidenciaértéként, azon,ahogy épp az internacionális stílus hegyvidékrehelyezett darabjai - élükön Richard NeutraKaufmann házával mára már átírta,átprogramozta a hegyvidéki villa tájképét - ha úgytetszik archetípusát. Hiába is fordultak el egyesztétikai ideál jegyében a modernizmusatyamesterei a környezettᔐl, pusztán azáltal hogya tájba helyezték a házaikat olyan új tájkép-elvárásokat is alakítottak, melyek egyben újépítészeti - viselkedési normákat is konstituáltak.

Az evidencia problémájaA kortárs építészet két ellentétes pólusa azonbanezt az evidenciát, a helykötöttség evidenciájáttekinti problémának. Míg a regionalizmus narráljaezt a viszonyt, a szupermodernizmusból kinövᔐprojektív pragmatizmus határozottan antinarratív.Az elᔐbbi célja a textualitás, a dráma, a történetés a kontextus kidomborítása. Az utóbbimindehelyett az „adottságok” és a „program”diagrammá fordításával foglalkozik. Konkrétpéldákkal és stílustól függetlenül: Zaha Hadidszervita téri csigaháza, Fazakas Györgybelvárosi kondója, Hani Rashid pesti projektje, demég a Grazi Kunsthalle - barátságos idegenként -is az illeszkedés mikéntjét keresi, más kérdés,hogy az a kép, ami az ᔐ fejükben van a városról,mennyiben fedi azt a képet, amit mi helyiekgondolunk a várostáj-képrᔐl. És az illeszkedésmikéntjét keresik azok a házak is, melyeket aburgenlandi kirándulásokon láthattunk. Ezzel úgyvélem a bevezetᔐnek egy újabb kérdéséhez, az

egy Klösz György által készített fotóval, vidékenpedig valamiféle bukolikus, vályogházasszürkemarhás Paál László festménnyel azonos.Amikor Magyarországon felmerül az illik - nemillik kérdése, akkor voltaképpen nem értelmesviták zajlanak arról, hogy hogyan közelítsünkkortárs analízisekkel egy adott elemilleszkedéséhez, nem arról van szó, hogyreleváns kérdésekkel közelítsünk meg egy -megengedem mindannyiunkat érintᔐ problémát.Nem. Ehelyett arról van szó, hogy az éppen aleghangosabban képviselt, végletesenlemerevített, érzelmi-történelmi alapon újrafestett,és tán sohse létezᔐ képhez torzítják - torzítjuk akortárs építészetünket. Az illeszkedés és nemilleszkedés fentiekben ügyében azépítésztársadalmon belül is vannak fogalmizavarok. De az már egy külön írás témája.

E dolgozat arra tett kísérletet, hogy (i)szétválassza a táj és a régió fogalmát. (ii) A kettᔐközötti alapvetᔐ különbséget megfogalmazva atájat olyan vizuális „horizontális” szervezᔐdéskénthatározza meg, melynek a sajátja az állandóváltozás. A régiót ezzel szemben „vertikális”, akultúra és a történelem által alapvetᔐenbefolyásolt, a változásokra nagyobbimpedanciával reagáló egységként definiálja. Azírásnak célja volt továbbá (iii) annak tételezése,hogy a nyílt tájfogalom - ELEVE befogadóbb akortárs építészeti alkotások számára. A hazaitájfogalom ezzel szemben zárt, és eme zártságeleve megnehezíti - az illeszkedés, a tájbaillᔐség, az odavalóság lemerevített kívánalmainkeresztül - a kortárs építészet tájba helyezését.Ez - ha máshonnan nem, de onnan is leszᜐrhetᔐ,ahogy a kortárs magyar építészet szignifikánshányada úgy a borászatokon, mint a családiház-építészeten keresztül a táj részét képezᔐᔐsformák ismétlésével reagál.

(Az esszé megírásához elengedhetetlensegítséget nyújtott Bardóczi Sándor és MasznyikCsaba bírálatai, megjegyzései, melyekért ezútonszeretném köszönetemet kifejezni)

Wesselényi-Garay Andor

KÉPZᔀMᜀVÉSZETI

ARCHITEKTÚRÁK

K O R T Á R S

BeszélgetésMegyik Jánossal Moderátor: Golda János,Helmle Csaba, Lukáts IstvánVendég: Szilágyi GáborMÉSZ,Kós Károly terem2007. január 11.

Megyik János: Építészet és képzᔐmᜐvészet. Levélrészlet, 2007. december 5.

[…] Azt hiszem, az építészetben igen nehéz azt a kreativitást elkerülni, amely végülis a mᜐvészethezvezet.Ha egy olyan minimális formai adottságokkal rendelkezᔐ testet veszünk, mint például a tetraéder (továbbmár nem redukálható), és ezt különbözᔐ szituációkba helyezzük, mondjuk egy domb tetejére, völgybe,városba, vagy egy faluba, ugyanaz a test más és más képet implikál, mivel a kölcsönhatások által azösszképbᔐl más és más látvány lesz.Ezt az adottságot csak olyan egyenletes mᜐvi környezettel lehetne elkerülni, amelynek a mérete abeláthatóság határán túl van, és mi ennek a mᜐvi térnek a közepén lennénk.Természetesen, ha a centrumot elhagyjuk, és a mᜐvi környezet határaihoz közeledünk, ismét az eredetiprobléma merül föl.A határok kijelölése az építészetben, például már önmagában a fal tagolása, még inkább a megnyitása,már a fal valóságos méretétᔐl eltérᔐt mutat. A valódi- és pszeudo-transzparencia fokozza ezt a hatást. Aképzᔐmᜐvészet építészeti eszközzé válik a mᜐvészet története során, ez a természete fel-fel bukkanmár a fal kezelése által, többek között a gótikában (Sainte-Chapelle), a reneszánszban, amanierizmusban és különösen a barokkban (a freskók által, Pozzo, Tiepolo…). Korunk üvegfüggönyeimeg sokszor a gravitációnak ellentmondani látszó szerkezetek, ahol a mᜐvészet, amennyibenhasználják, ugyancsak építészeti eszköznek tᜐnik. […]

A fent említettek a kreativitás izgalmi pontjai lehetnek, de a mᜐvészet nemcsak tehetség, de elhatározáskérdése is. Az elhatározások meg nem vezetnek okvetlen sikerhez, mint ahogy Adolf Loosnak semsikerült az építészetét a mᜐvészettᔐl mentesítenie. Hannes Meyernek talán inkább. Érdekes lenne amᜐvészet-tagadó építészeket összegyᜐjteni és feltárni, mit értettek a mᜐvészet tagadásán azépítészetben. Legtöbbjüknek talán valamilyen funkcionalitás járhatott a fejében, elfelejtve egyébaspektusokat, mint a szellem helye, meg más hasonló, a filozófusok és a mᜐvészek által számon tartottterületek, amelyek szintén funkcionalitások.

Érdemes lenne a 20. század építᔐmᜐvészeti, összmᜐvészeti nekifutásairól beszélni. Mint például deStijl, Bauhaus, oroszok, az 50-es 60-as évek, André Block, Pierre Székely, Adam, továbbá a jelenépítészeirᔐl. És nem utolsó sorban az építtetᔐk igényeirᔐl és politikai meggondolásairól. A maiváltozásokról, az öko-építészetrᔐl. Persze, mindezek kiindulópontok lehetnének ahhoz, hogy aképzᔐmᜐvészet és építészet kapcsolatát tárgyalni tudjuk. Én nyilván nem megépített képekre ésszobrokra gondolok, hanem az építᔐmᜐvészet olyan besᜐrᜐsödésére, amelynek a sᜐrᜐje márhatározottan mᜐvészet. (Képzᔐmᜐvészet az építészet is.) A mᜐvészet történetében erre elég sok példavan. Mint már talán a fentiekbᔐl kiderül, az adott helyzeteket kéne tovább analizálni, a struktúrákatkutatni. Például: Milyen természetᜐ az épület ideje?- A zenénél, a szövegnél, úgy tᜐnik, ez sokkal egyértelmᜐbb, mint például a képnél. És hogyan vanmindez a kommunikációs mᜐfajoknál, és vannak-e mᜐfaji egymásra hatások, és ezek milyenek. Talánkérdés-börzét kellene rendezni. Játékból. Lehet, hogy olyan fontos kérdések is felmerülhetnek,amelyekre nem is gondolunk.

Befejezésül még annyit, hogy eszerint az építészet képzᔐmᜐvészeti szemlélete nem jelent többet, mint akiindulások konzekvenciáit végig járni.

[…]

e2

Megyik János:Cím nélkül, 2004. Szénacél, 84x160 cm

k3 ᔀRSÉG

1. ᔀriszentpéter, románkori templom2. Szalafᔐ-Pityerszer

4. Velemér, románkori templom3. Magyarszombatfa, fazekasház

5. Szentgyörgyvölgy, ref. templom6. Magyarföld, új harangláb

U. Nagy Gábor

2007. június 1-2.

7. ᔀriszentpéter-Templomszer K.I. háza

9. Felsᔐszölnök, F.L. , E.M. háza10. Szentgotthárd-Zsidavölgy, CS.D. háza11. Kétvölgy, H.ZS. háza12. Orfalu, U.N.G. háza

8. Apátistvánfalva, beszélgetés és mézes pálinkázás

U. Nagy Gábor

U. Nagy Gábor

U. Nagy Gábor

U. Nagy Gábor

2. 9.

10.

11.

12.

4.

7.

ᔀriszentpéter-Szalafᔐ-Magyarszombatfa-Velemér-Szentgyörgyvölgy-Apátistvánfalva-

Felsᔐszölnök-Szentgotthárd-Kétvölgy-Orfalu

Az Ideától a Matériáig és vissza…(részlet a Mesteriskola XIX. ciklus elᔐttApátistvánfalván tartott elᔐadásból)

Az építészet saját valóságábanmindig is ott volt a két végpontba kifeszített húr -az Anyag és az Idea között. A szétesᔐként átéltmodern kor divergenciája nem ezek továbbieltávolodásában mutatkozik - éppenellenkezᔐleg - a végpontok vészesközeledésében, egybeesésében keresendᔐ. Azanyagnak egy képzelt eszmény szerinti el-anyagtalanításában egyrészt, másrészt azIdeának valamiféle egy-értelmᜐ profánmetódussal történᔐ helyettesítésében. Félek,hogy ez az „egy-értelmᜐség” idᔐvel majdeltávolít a valóságtól, és egy másik, imagináriuslétbe visz. Úgy tᜐnik, hogy ma az, ami nem„médializálható”, az nincs is. Ami nem mutathatófel, amire nem lehet rábökni, mint valami jel-képre, jel-igére az nem érdekes. Nem komforma világpiacon, nem „haladó”, nem „korszerᜐ”.Vagy más oldalról : a közönség számára nem azépítészet, mint sajátszerᜐ az, ami érdekes,hanem az építészet látszata. Az „olyan, mint” ésaz „olyan, mintha”. Kit érdekel mostanság azösszefüggés a mᜐ és annak anyagi valóságaközt? Kit izgat az identitás, az önazonosság, ahelyénvalóság kérdése? A mᜐ - az építészeti is- manapság maga a mᜐ képe. Az építészet egyre kevésbé sajátkülönös összetettségében létezik, hanem egyúgymond „aktuális” és „érdekes” üzenetközvetítᔐjeként. És, ha ennek az újonnantámadt szerepének nem felel meg, akkor pediga közönség szerint nem érdemel figyelmet, nemis építészet. A szépség fogalma és megítéléseis a fentiekkel összefüggésben változik. Márnem az esztétika írja le - nem a klasszikuskánon, vagy a kompozíció aránya, sajátosságaa mérce, hanem a jelszerᜐség megléte, vagy

éppen a hiánya. Az ilyen jel-képzᔐ lehet formai(lásd posztmodern), lehet anyagválasztási (lásdilyen-olyan „tapéták”), de ma legfᔐképpenkonceptuális, esetleg metodikai. Feltéve, hakönnyen leolvasható és megjelenése ikonszerᜐ.Az építészeti mᜐ tehát, ami híján van azikonszerᜐségnek a közmegítélés szerintérdektelen, csúnya, vagy sivár. Persze, ahogyan a világ figyelmeújabb ismeretlenek felé fordul, az Idea is mindigújabb arcát mutatja felénk. A modern világkorszületésekor Adolf Loos még úgy fogalmazott,hogy: „Az építészet nem mᜐvészet…, mertminden, ami hasznos célt szolgál, ki vanrekesztve a mᜐvészet körébᔐl.” Mintegy száz évelteltével már látjuk, hogy ezzel nem azépítészet státusa változott meg a mᜐvészikifejezᔐerᔐ értelmében, hanem közben amodernnel együtt megszületett egy új szellem -a reflexió és önreflexió kényszere. A személyes-és az erkölcsi szabadságunk áraként. És ez jóis, mert folyamatos jelenlétet követel. A mᜐvészetnek és az építészetneklényegi, természete szerinti érzékiségével és azemlített kifeszülᔐ húr mibenlétével kapcsolatbanszeretem, ahogy Le Corbusier fogalmaz: „Kᔐbᔐl,fából, cementbᔐl építkezünk: házakat, palotákatalkotunk belᔐlük. Ez az Építkezés. A leleményesész munkálkodik. De hirtelen valami szíven üt,valami jólesik, boldognak érzem magam, aztmondom: ez szép. Ez az építészet. Ez mármᜐvészet.” Ez a titokzatos „valami” izgató.Felfedezni, végigjárni az utat, ami az egészetmegragadó képzettᔐl, annak a tervezés, amegismerés során történᔐ elvesztésén át, arészletekben is megformált képig, a házig tart.Az Ideától a Matériáig és vissza. Nem megállniidᔐ elᔐtt, hadd feszüljön a húr. A képzelet és azemlékezet pedig - mintha ugyanezen húrmeghosszabbításában valahol összeérnének.Talán az Isten jobb és bal kezében .

U. Nagy Gábor

a térben kifeszített 210 acélhúr megpendítése 3 másodpercenként, számtani haladvány szerint történik (helyette -praktikus okokból - gitárt használtam, a hat húrt mintavételezéssel „sokszoroztam” a szükséges mértékben)

INGÓSÁGAIKKAL LETÁBOROZVAEGY HEGYOLDALBÓL SZEMLÉLIK

SAJÁT TÁVOLLÉTÜKETELHAGYOTT VÁROSUK

EGYKORORON VOLT KAPCSOLATAIKKUSZA SZÖVEDÉKÉT

-ÉS ÉPÍTIK FEL MÁSUTT

ÚJBÓL ÉS ÚJBÓLE R S I L I Á T

BONYOLULTABBNÁL BONYOLULTABBALAKZATOKAT

EGYRE TÁVOLABB HURCOLVÁNMAGUKAT

ÉSHÁZAIKAT

Mátrai Péter Egy elmaradt mesteriskoláselᔐadás

MÉSZ,Kós Károly terem2007. február 23.

e3 Mátrai Péter

AZ INTERPRETÁCIÓ INTERPRETÁCIÓJA(Egy elmaradt mesteriskolás elᔐadás „emlékezete”)

Van egy felismerésem.

Az építészet, akár a zene, interpretáló mᜐfaj.

Az építészeti terv hasonlatos a kottaképhez: az ideaelᔐbb egy lejegyzési, notációs folyamat során jelekké -emitt kétdimenziós térré, amott hangtalan zenévé - lesz.Ezt interpretálja az építᔐmester, a zenész/karmester.Mikor épít. Mikor megszólaltat.Dolguk hasonló: egyezményes jelekbᔐl elᔐhívni, vagyisházzá/térsorozattá, illetve zenévé/hangfolyamattávisszakódolni az eredeti gondolatot.A számomra legizgatóbb különbség a szabadságfokokterén mutatkozik.A zenei értelmezés akár teljesen szétfeszítheti a mᜐ általmegszabott kereteket, felülírhatja a zeneszerzᔐi akaratot.Az idᔐk során végtelen számú és gondolatmenetᜐ elᔐadóimagyarázatok, variánsok keletkezhetnek.A ház, ezzel szemben, egyetlen építᔐ gesztussal -többnyire az építész asszisztálásával - a tervrajztól valóminimális eltéréssel ölt testet.Épültében ugyan még szabadnak tᜐnik, devégkifejletében kimerevül.Szabadságát késᔐbbi élete (módosulásai, torzulásai,majd pusztulása) során nyeri el ismét, végleg.Szerintem ezen kései periódusokban szület(het)nek megegy ház igazi interpretációi.Jó néhány éve, Italo Calvino csudálatos szövegét*olvasván, nem hagyott nyugodni egy többszörösinterpretációs kísérlet gondolata.Beavatkozván az eredeti szöveg-szövetbe (még az írásplatformján) keletkeztek saját primér értelmezéseim.Tizenhét „vers”.Ezeket követte a zenei átlényegítés: a rajzolt kottaképeka hangzás-ideák egyperces periódusait rögzítik.Majd a Hajós utcai N&n galéria pincéje speciálisan(posztamensekkel, „hang-szerszámokkal”) installáltterében (újabb interpretáció) megtörtént a megszólaltatás,vagyis a visszakódolás.A zenei hangzásképletek az élᔐ elᔐadás kötöttségeinek,de ugyanakkor szabadságának is engedve jócskán el-elszakadtak a kottákban rögzültektᔐl.Az elᔐre eltervezettség és az improvizáció kettᔐsségéreépítetten.Az interpretáció interpretációjaként.

* Láthatatlan városok (Le cittá invisibli) fordította: KarsaiLucia (Kozmosz Könyvek, 1980)

INTERPRETÁCIÓJA

INTERPRETÁCIÓ

AZ

E R S I L I A

LAKÓIKAPCSOLATAIK MEGHATÁROZÁSÁRA

HÁZAIK SARKAI KÖZÖTTFONALAKAT FESZÍTENEK

FEKETÉKET FEHÉREKET SZÜRKÉKETROKONSÁGOK BARÁTSÁGOK SZERELMEKHATALMAK ÉS ALÁVETETTSÉGEK SZÁLAIT

-

HA MÁR ANNYI A SZÁL HOGY A VÁROSÁTHATOLHATATLANNÁ VÁLIKLAKÓI ELHAGYJÁK ERSILIÁT

A HÁZAKAT LEBONTJÁKCSAK A SZÁLAK

ÉS A SZÁLAKAT TARTÓ ÉPÜLETÉLEKMARADNAK

a „rózsaszín zaj” fortissimo tömbjében - különféle szintetikus hangszíneken - alig-alig hallható dallamívek,többszólamú hangzatok „lapulnak”, felettük - hegedᜐ hangszínen - öthangú hangfürtök úsznak egymásba

A R G I A

KÉPZELJ ELEGY ELTEMETETT VÁROST

UTCÁITELLEPI A FÖLD

SZOBÁIMENNYEZETIG

TELE VANNAK AGYAGGALHÁZTETᔀI FÖLÉ

AKÁR A VIHARFELLEGEKSZIKLARÉTEGEK TORNYOSULNAK

-LAKÓI

KITÁGÍTVA A KUKACOK ALAGÚTJAITLÉTEZNEK ODALENN

NEDVESSÉG BOMLASZTJA TESTÜKETEREJÜK FOGYTÁN

JOBB HA MOZDULATLANUL MARADNAKAMÚGY IS ÉJSÖTÉT VAN

-INNEN FENTRᔀL

(A KOPÁR FELSZÍNEN KÓBOROLVA)A R G I Á B Ó L

NEM LÁTSZIK SEMMININCS MIT TENNI

MINT ELHINNIHOGY VAN HOGY LÉTEZIK

-ÉJJELENTE

HA FÜLEDETA TALAJRA SZORÍTOD

OLYKOR-OLYKOR HALLHATSZEGY HALK AJÓCSAPÓDÁST

TERASZOKKÖTÉLHÁGCSÓK

FÜGGᔀÁGYAKTÖMLᔀSZERᜀ FÜRDᔀSZOBÁK

CSILLÁROKTRAPÉZOK

GYᜀRᜀHINTÁKFÜGGᔀVASUTAK

-MÉGIS

O T T A V I ALAKOSAINAK ÉLETE

KEVÉSBÉ BIZONYTALANMINT MÁS VÁROSOK LAKÓIÉ

ᔀK PONTOSAN TUDJÁKMEKKORA SÚLYT BÍR EL A HÁLÓ

O T T A V I A

O T T A V I APÓKHÁLÓ VÁROS

AZ ÜRESSÉGBEN HIMBÁLÓDZIKLÁNCOKKAL ÉS KÖTELEKKEL

KÉT HEGYGERINCHEZ KÖTÖZVE-

ALANT NINCSEN SEMMICSAK

NÉHÁNY KÓSZA FELHᔀ SZÁLLONG-

MINDEN(AHELYETT HOGY FELFELÉ MAGASODNÉK)KENDERKÖTÉL FONADÉKBÓL CSÜNG ALÁ

-ZSÁK-ALAKÚ HÁZAKLÉGHAJÓ-GONDOLA

a hangok - „csüngᔐ” burkológörbék közé zárva - különbözᔐ frekvenciákban, szᜐrt zajokként, szólaltatandók meg

E R D É L Y I L I N D AN A G Y A N D R E A

m e s t e r : T O M A Y T A M Á S

2 . s z . p á l y a m ᜐ - I . d í j

Település és a Zsámbéki-medenceTérségközpontja - ötletpályázat, 2008

Az 1750 fᔐs, 1990-ben állami gazdaságból alakulttelepüléshez viszonyítva különösen optimista ésnagyvonalú a pályázati kiírás, mely nem csupántelepülésközpontot, de a Zsámbéki-medence, minta „robbanásszerᜐen fejlᔐdᔐ tudás-térség”központját is megfogalmazza.A 4-5 ezer fᔐt kiszolgáló burkolt fᔐtéren kívülüzletek, irodák, éttermek, kávézók és 40-50 dblakás szerepelt a programban.A Herceghalmot ölelᔐ dombos táj szép, a levegᔐtiszta, kedvelt célpont a fᔐvárosból kiköltöznivágyók számára. A település - majorsági múltjáravisszavezethetᔐen - viszonylag kis számbanugyan, de rendelkezik történeti, építészettörténetiemlékkel és kialakult, élᔐ hagyományokkal.Néhány történelmi, építészeti emlék (beleértve az50-es, 60-as éveket is), a telekstruktúra, agesztenyefasorral határolt fᔐút és a kialakultközösségi élet epizódjai nyújthattak kapaszkodót apályázók számára. Ugyanakkor vannakmegoldásra váró problémák: a településközpontjában rekedt rossz minᔐségᜐ gazdaságiépületek, üres területek.A pályázat fᔐ kérdése minden bizonnyal az, hogylehetséges-e településközpontot tervezni kizárólaga jövᔐ számára, kézzel fogható funkcionálisigények nélkül, és ha igen hogyan?

A pályázat a tervezési feladat különbözᔐmélységeiben, az alábbi kérdéseket feszegette:1. Reagálni kellett a kiíró által megálmodott

kistérségi jövᔐképre.2. Középtávon megoldást kell találni a

község lakosságának várhatómegduplázódásából következᔐ igényekre.

3. A helyszín - bennrekedt ürességével, ipari,mezᔐgazdasági épületeivel - a község maiállapotában is újraértelmezésre vár.

4. A pályázat alkalmas a település meglévᔐértékekeinek feltárására, és bemutatására.

p3 HERCEGHALOM

L U K Á T S I S T V Á Nm e s t e r : K A R Á C S O N Y T A M Á S

B ᔀ D E Y A T T I L A H E L M L E C S A B A

m e s t e r : G O L D A J Á N O S

2 . s z . p á l y a m ᜐ - I I I . d í j

B A R A B Á S L A J O S K E R T É S Z B E N C E

m e s t e r : C Z I G Á N Y T A M Á S

N I C Z K I T A M Á SS O M O G Y I T A M Á S

T Ó T H T A M Á Sm e s t e r : G E T T O T A M Á S

2 . s z . p á l y a m ᜐ - I I . d í j

B ᔀ D I I M R E S Z É K E L Y G Y Ö R G Y

m e s t e r : R O T H J Á N O S

D É R Y J U D I TH O R V Á T H R O B E R T A

P Á L Ó C Z I T I B O Rm e s t e r : N A G Y I V Á N

A Bíráló Bizottság a pályamᜐvek alapján aPolgármesternek és az ingatlanfejlesztᔐnek akövetkezᔐ javaslatot tette:A központ fejlesztése csak a teljes településselösszefüggésben célszerᜐ. Fontos a közlekedésihálózat fejlesztése és módosítása annakérdekében, hogy ne legyenek a városközponttólleszakadó, vagy attól elzárt területek; ezen elv aközpont térszervezésében, térszerkezetében istükrözᔐdjön vissza. A lakóterület kiterjesztése aközpont helyzetét korrigálni fogja, a kiterjesztésrévén a központ a mostani szélsᔐ helyzetébᔐlsúlypontibb helyzetbe kerül. A teljes központiterület beépítése a település lélekszámára valótekintettel nem lenne arányos, nem kívánatos, sᔐt:▪ Fenn kell tartani a ligeterdᔐt és tájépítésimódszerekkel fejleszteni kell.▪ Fenn kell tartani a temetᔐkertet és a kávéüzemterületével növelni lehet, elhatárolásáról építési-kertépítési módszerekkel gondoskodni kellene.▪ A sportterületnek, sportfunkciónak vanlétjogosultsága a városközpontban, mivel vonzza aváros lakóit.▪ A központi területen kívánatos a funkciósᜐrítés,amelybe a lakóterület céljára való hasznosítás isszámításba vehetᔐ, javasolható, hogy a központiterületen a lakótelepi séma helyett tegyenekkísérletet más beépítési forma alkalmazására,amely a településközpont fejlesztéséheztéralakítással tud hozzájárulni.A volt istállót, a volt magtárat és a Sándor-udvarépületeit közösségi rendeltetéssel érdemesmegújítani és fenntartani. A város fᔐteréneklétrejöttéhez a környezeti feltételek leginkább atemplom környezetében, a Városházával szemben,a Gesztenyés úttól nyugatra kedveznek.

Befejezésképpen:A település önállóságának igényeit folyamatosanszem elᔐtt kell tartani a továbbtervezés során,semmiképpen se legyen alvóváros (helyimunkahely biztosítással). Ne legyen peremváros,de legyen jó vonat- és autóbusz közlekedésparkolások megoldásával együtt.

Összefog la ló ér téke lés és a ján lás

2007. szeptemberében meglátogattuk néhaiSZROGH György néhány épületét.

A tanulmányút két napig tartott, az elsᔐ nap telt aSzrogh-épületek meglátogatásával Vác-Salgótarján-Piszkéstetᔐ útvonalon, másnapAszódon és Gödöllᔐn Nagy Tamás gimnáziumátés katolikus templomát kerestük fel. Ez azemlékeztetᔐ írás a Szrogh-épületekrᔐl szól. Afelkeresett helyszínek épületei az életpályánfordított sorrendben keletkeztek.

Vácon elsᔐként a Gombás patak híres hídjáhozközel a volt Foto - múzeum épületét kerestük fel.Ez az öregkori mᜐ egy régi egymenetes,oromfalas, hosszú, az utcára merᔐlegesen állóföldszintes ház modern bᔐvítése. Ma reformátusimaház - építészeti változtatás nélkül. Az oromfalkörablaka változatlanul a fényképezᔐgép optikájátjuttatja eszünkbe. Görgényi Judit belsᔐépítésztᔐlmegkaptuk a múzeum berendezésénektervrajzait, amelyek az építész szándéka szerint,és irányításával készültek, ma is hívendokumentálják a kézmᜐves- tervezésihletettségét.

Vác déli városrészébᔐl, - a földszintes házakkalzárt sorban beépített fasorral szegélyezett utcák,kicsiny terek, bᔐvületek szövete, - aszékesegyház és a piarista templom érintésévelátsétáltunk a városházához, a Március 15. térre.A városháza a nyugati térfalban zárt sorban, aDunához levezetᔐ Bartók Béla utca sarkán épült,Mária-Terézia idején, U-alakban, nyugat felényitott udvar körül. Utcai szárnyát neobarokkbantovábbépítették, díszteremmel, manzárd tetᔐvel.Ezt az együttest építette tovább és zárta beSzrogh, a Bartók és a merᔐleges Tabán utcamentén, tükrözött U-alakban. A beépítést a városszövetéhez, a tömegeket, a méreteket, szinteket,részleteket a régebbi együtteshez arányosította.Az illesztés tudatos eszköze a Bartók utcai újépületszárny emeletének hátraléptetése, szintúgyaz új lépcsᔐház kiemelése és megformálása azudvar középvonalában.

k4 SZROGH

1. Vác, volt Fototechnika Múzeum

2. Vác, Városháza bᔐvítésSzrogh György

Szrogh György

4. Salgótarján, Mᜐvelᔐdési Ház

3. Vác, Piarista Gimnázium tornatermeRoth János

Szrogh György5. Piszkéstetᔐ, csillagvizsgálóSzrogh György

6. Pásztó, evangélikus templomCsomay Zsófia7. Aszód, evangélikus gimnáziumNagy Tamás7. Gödöllᔐ, szentháromság templomNagy Tamás

1.

2.

Vác-Salgótarján-Piszkéstetᔐ-Aszód-Gödöllᔐ2007. október 12-13.

A ház andezitbᔐl épült, eredetileg szabványpalafedéssel, fa ajtó és ablakokkal fa zsalutáblásárnyékolással, elsötétítᔐkkel. Csak a nappali délinagy üvegfelülete volt acélkeretben.A hetvenes évek végén a szerzᔐvel egyeztetettmódon megterveztem és mᜐvezettem az épülettatarozását, az építési gyengeségeketkiküszöbölendᔐ. A palafedést horganylemezreváltoztattuk, de a fa ajtókat, ablakokat az eredetianyaghasználatban ᔐriztük meg. Sajnos azAkadémia egy késᔐbbi idᔐpontban tervezᔐiközremᜐködés nélkül a déli és a nyugati ajtó ésablak szerkezeteket natúr alumíniumalkalmazásával kicseréltette.Ehhez hasonlóan fájdalmas, hogy eltᜐnt a tájból akét Szrogh észlelᔐkupola épület hengertesténekszép tüzes sárga mázas kerámia burkolata.Este régi képek és friss felvételek alapjánáttekintettük az életmᜐvét, az alábbi felsorolásszerint:pályakezdés a Hidasi mᜐterembenPannonhalma, olasz gimnázium acél kapujaBudapest, MÉMOSZ székház /Gádoros Lajossalés másokkal/Budapest, Bányász Szakszervezet székházaDunaújváros, moziCsepel, rendᔐrségMogyoród, iskolaDunavarsány, iskolaPiszkéstetᔐNagyszénás, szociális otthonBudapest, KörszállóSzigliget, saját nyaralóÉpítész tanárság, tanszakvezetés azIparmᜐvészeti FᔐiskolánVác, volt Fotómúzeum, Hinz-múzeum, VárosházbᔐvítésÉp állapotban a váci mᜐvei, a nyaralója, és apannonhalmi kapu van. Minden más mᜐvét értevalami bántás, a mogyoródi iskolát annyira, hogyfölismerhetetlen. Pedig a mᜐvei védelmetérdemelnének!A kirándulás elᔐkészítésében társam volt BᔐdeyAttila és Somogyi Tamás.

Csontos Csaba

Következᔐ állomásunk Salgótarján Fᔐtere volt,amely régi épületek bontása árán, a korszaknagyot-akarásából keletkezett, hozzáértᔐ,tehetséges építészek alkotásaként. A KarancsSzálloda, a József Attila Mᜐvelᔐdési Ház és azüzletház a fᔐút mentén a Pécskᔐ hegy elᔐtthatásos, nagyvonalú teret alkotnak.A mᜐvelᔐdési ház zsibongójában, a térre tekintvemeghallgattuk Prakfalvy Endremᜐvészettörténész eszmefuttatását arról, hogy adiktatúra erᔐszakos iparfejlesztéséhez hasonlóanez a mᜐvi városépítés is legalább is kétségesnekértékelhetᔐ. Az úgynevezett szocialista nagyiparösszeomlásával nemcsak a lakosok, de a kultúralétesítményei is talajt vesztettek.Sajnos a szálloda most nem mᜐködik, amᜐvelᔐdési ház szakkörei megszᜐntek, akönyvtár elköltözött, helyükön a helyhez képestalacsony színvonalú vendéglátás, -szolgáltatástalálható, vagy lehúzott redᔐny. Szervezetlenségés válságtünetek érzékelhetᔐk. Kérdés, hogy aminél olcsóbb vagyonszerzésért nem gerjesztik-emindezt? Ez személyes kérdésem ésvéleményem az, hogy ez a városközpont máskortárs „fejlesztésekkel” összevetve azoknál többéleterᔐt sugároz épp a sikeresebb építészetiteljesítmény által. Szeretném hangsúlyozni, hogymindkét épület a városépítési szerepvállalás, atéralakítás, a nagy rálátásban való hatáskeltésmesterjegyeit hordozza. /Ezt annak ellenérelátom így, hogy a kufárságtól számos rontástelszenvedtek./ Remélem, hogy költᔐiségük révénátvészelik ezt a válságos korszakot.

Az elsᔐ nap délután érkeztünk Piszkéstetᔐre, aMagyar Tudományos Akadémiaobszervatóriumába, ahol Szrogh György akutatók szállásépületét és a D=5m-es és a D=8m-es észlelᔐ kupola épületet tervezte. /a kupola és amozgatógépek a teleszkóppal az NDK-bólérkeztek/A kutatók szállásépületét Szrogh a fekvᔐ, figyelᔐoroszlán képére formálta meg. Ezt az építészetigesztust itt a Mátra tetején, ehhez afoglalatossághoz nem tudjuk eléggé sokraértékelni!5.

4.

MᜐteremlátogatásVojnich Erzsébet ésSzᜐts Miklósmᜐteremházában

(Budapest, Kelehegyi út)Felelᔐs: Kalmár László,Niczki Tamás, Bödey Attila2007. november 22.

&

S Z ᜀ T S M I K L Ó S

Egyébként nincs ott semmi olyasmi, amit nemtetszik látni magán a képen, a barna árnyék azbarna árnyék, nem medve, nem rejtekajtó,végigtapogatta, elhihetjük. Jön néha egész csoport,eltéved és özönlik neontarka fürdôruhákban, ezekmindent megmásznának, még a szép fehér kôoltártis összestrandolnák, ezért nem tervezett a mûvészlépcsôt, a karbantartáshoz van létrája, és vannakszárnyai.*Ki tudja, fürdô- vagy fürdetôgép, tejvályúkcsorognak alá üres árokba. Pakuraszag,emulziószag, örökhétfôszag, csarnokszag, egyipari ajtó fényszaga, mely nem valahova, viszontsúlyosan, könnyed, arányos komolysággal valahol.Ahogy a kôhíd két végtelenített fotelkarfája semvisz sehová, hol-ja van, nem hová-ja. Ettôl olyanrobusztus, monumentális, hisz mindkét vége itt vana képen, csoda-e ha kirobban a feszültségtôl?Kôhíd, mondogatja a teremôr, kôhíd, kôhíd. Akôhíd lassan ment - Weöres után szabadon.*A merítômedencék fölött lógatja a lábát, lógatjabele a papírgyári semmibe, odalent több emeletnyisötét massza, a papír merituma. Várja akarbantartókat, mint egy csend?élet romlandó,változó komponense. Ha senki nincs a galériában,szeret ott ülni az ajtónyi nyílás szélén, hallgatjaodalentrôl az örök tánczenei koktélt, bármit, amireegy Sokol-rádió képes. Egy zacskó zenés úszeg afélmúltból. Dôl rá a klaviatúrára a papírgyári fény,papírporcukros lesz a kezem. Tessék szíveshátrébb lépni, mondja Enteri, a teremôr,meghibásodás történt, eresztenek a képek, nemlehet elzárni belôlük a fényt, tudniillik.*Vojnich lépcsôi jól kidolgozott lépcsôk, sôt érzôemberi lények, személyiségük van, kedélyük,változó tulajdonságaik, csinosságuk, szemérmük,akaratuk. Nem lesik önmagukat, s nem kérdik,nézem-e ôket, mégis, tudják helyük és alakjukértékét e titokzatos terekben. Mely terek, havannak is, eleve arra vannak, hogy majdanfestmény legyenek. Festmény, egzisztenciálisfénykirakat, a nézô pedig tematizálkodjon kedvére.Végül, ha befejezte, illetve abbahagyta, távoztábanoltsa le a villanyt, úgy is, akkor is világos marad.Világos, nem nappal.

morogja. Fogalma sincs, mi ez, ô itt csak felügyel,meg kéne kérdezni az igazgatót vagy a mûvésztmagát, miben mesterkedik egy nyilvánoskiállításon. Nem mond „mûvésznôt”, ôt seteremôrnôzi le senki, holott.*A sárga falikútnál borotválkozik, vagyis fehér falikútsárga falon, olajlábbal. Van ott valami tükörféle,nézi magát a hattyúfényben, bizonyisten szépneklátja, ezen elvörösödik, vörösmosdó, s fütyörészvalami csúnyát. Ha jön valaki, csak belép a falba,mikor felvették ide, ezt vizsgálták, be tud-e menniegy képbe, ha szükséges, ha valaki ottrendetlenkedne, ha nyitva maradna egy csap, egyablak, s csapkodná a festményi szél. Ott ô tud ajtótbecsukni s kinyitni is. Megmondja ôszintén, aholember van, illetve volna, oda nem megy be. Azembertôl fél. Olajláb, mondogatja, mint valamimesebeli közlekedési eszközt. Egyszer, ôszi naplesz, tudja, borostás pamacsok úsznak majd azégen, s akkor összecsomagol, s usgyi, avízvezetéken át irány a tenger.(…)*Ennyire lényegében és anyagában való linóleumcsak festményen létezik, hisz a valóság folytonmaszatol. Fûtôtest vékony pizsamapirosa, kétmerôleg ácsorgó kerekes ágy, ebédszállító és/vagymûtôskocsi, mindenesetre pihennek, kikötötték.Vesszônyi mûtôskocsik sötéten. Bármikorbekanyarodik valaki a fényverte folyosón,feketében, netán fehérben. Bocsánat, mondja ateremôr, ezt a szakaszt látogatók nemlátogathatják. „Visszalátogatók sem?” kérdezte tôleegyszer egy fuvallati illetô, azóta óvatos,megkocogtatja a falat, mielôtt a legszelídebbkanyart is beveszi, még délben is, pedig vígancsilingel a közelben tizenhét adag zöldbabfôzelékvagdalttal. Kérdés, persze, hogy a prosecturárahoznak-e ebédet. Vagy szemészet? Becsukom.Sok fekete. Sok szikefény.*A kabinsort, ajtók sárgás félmosolyát süti a nap,illetve ami nap gyanánt süt Vojnich vízképein. Igaz,minden képén ott a víz, legalábbis a víz negatívja.A medencébe terem-ôrünk se mászkál le mindenszíre-szóra, üres medencében nemrendeltetésszerû a tartózkodástevékenység.

Parti Nagy Lajos: A múlt falikútjaVojnich cédulák (2008)(részlet)(…)Egy ipari fehérmosogató magányosságát nincszsírszóda, mely oldja. Tán egy másik fehér szanitera toktalan ajtónyílás túloldalán, hol megint másikajtó, másik falikút, a teremôr mesélhetne, mi vanodabenn. A hattyú reinkarnációja, edénybudoár.Négyzetes, negyedgömbös, hosszúdad, vályoid -falikútban Vojnich utolérhetetlen. A konyhalányokodakünn dohányoznak, a sikáltvörös fal hôfokárólítélve tél van, tán március. Szívják a kis multicsôrta tollkabátjuk fölött, topog velük abalettkismamacipô, kínai puma. Félénknyerítésüket fölkapja a szél, megannyi Szaniterné,Sifon Gizella.*Dôl be a meleg vászonfény, ha éppen nincslátogató, Enteri hanyattfekszik a kék tatamin.Nézzem meg, mondja, minden ecsetvonása apróhullámzás, fodrozódás, minden Vojnich-kép remega nagy-nagy nyugalomtól, melyet egy baljós földalatti turbina táplál. Fekszik tehát a tengerszuterénjében, nézelôdik kifele, ha meg jön valaki,fogja és beolvad a falba, nyilván nem ôrá, ateremôrre kíváncsi egy ilyen nézô. Egyszer igenhirtelen kellett behúzódnia, zihált, a víz kiverte, acipôjét is ott hagyta a tatami elôtt, mert cipôbentatamira nem lépünk, gyékényborítás, rizsszalma,de az illetô nem vett észre semmit.*Napsütötte teremtájban kézimosdó, nem valamistabil, két épphogy odakarcolt konzol tartja. Lábatmosni istenkísértés benne, igaz, nem is mosnak,akinek lába van, nem-igen jár errefelé. Egy falikútmásik vége mindig a tengernél van, ezt higgyem elneki, mindenki onnan kapja a vezetékét, még akiscsavaráru-gyári kettes számú melegétkezdefeketemosogatója is, még az se mostohagyerek,falikút az falikút, az óceántól az érig. ᔀ, a teremôr,épp ki van menve a franciakulcsért, mert ez apirosas - könnyen mond ilyeneket színtévesztôként- schlaug a falból kiálló csôrre csatlakoztatva s kétfurcsa szerkezetbe belevezetve elég idegesítô.ᔀneki mégis tudnia kell, egy kiállításon mifélevíziesemény történik a képek közvetlen közelében,még elárad itt valami, és énnekem lesz bajom,

VOJNICH ERZSÉBET

e4.v

Kelenhegyi út 2000. március 155 x 150 cm, olaj, vászon 2001

Kék tatami 2008. 88 x133 cm, olaj, vászon

MᜐteremlátogatásVojnich Erzsébet ésSzᜐts Miklósmᜐteremházában

(Budapest, Kelehegyi út)Felelᔐs: Kalmár László,Niczki Tamás, Bödey Attila2007. november 22.

&

VOJNICH ERZSÉBET

S Z ᜀ T S M I K L Ó S

világvége. A szilvaszemᜐ, unott rendôr fölhúzza amenni, felôle aztán az megy, aki akar, fene agusztusát, ha pont ide szeretne avászkodni az asok Hamuhó… Tehát már ott is van ez a nézô, hanem vigyáz, ettôl persze még nézô, mondom,ahogy lehajol a kiállítóteremben, megkötni acipôfûzôjét, megpillantja a saját árnyékát ott bent aképen vagy kint, ahogy vesszük, egy árnyék leteszia skutellát, megigazítja a tépôzárat a hótaposón, smár nincs is ott. Azaz dehogynem.*A rezzenetlen, derûs rezignációt szeretem aképeiben, azt a hétköznapi túllétet, nem hûvös,csupán ésszerû távolságot, mely a legteltebbérzelmeket is megengedheti magának. Lehetegyszer-egyszer, némely ecsetvonásában,gesztusában kaján, tragikus vagy kirobbanóanjókedvû, alapkaraktere a józan szomorúság marad.Ebbôl fakad talán, hogy képein a rideg, a brutálismindig poétizálódik valamennyire, illetve apoézisnek mindig súlya van, csikorgása, sprôdje.*Ezek az otthagyott képek tele vannak emberrel.Fölösleges látszania, megtestesülnie a vásznon,hisz ott van, olyan világosan, hogy ezt csak ahiánnyal avagy késleltetéssel lehet elérni. Szütsminden állóképe egy jelentôs, de nem patetikus„mindjárt jövök”, illetve „most mentem el”. Ametaforikus hamutartókban - homokozók,tûzoltóöblök, horpadt hátsó udvarok - még füstöl azotthagyott cigaretta. Csípi a szemünket. Még vagymár, ami közös: az épp-nem-lét. Leugrottamgyufáért, közben elment az élet. Eliramlott a lélekgarázssorain. Közben kiderül, hogy ez volt az élet,ez a lemenés. Pontosabban a lementség. SzütsMiklós képei errôl a lementségrôl tudósítanakszakadatlan. A garázssorról a világvégére nyílóbádogajtókkal, a csönddel, a benzines bodzával, apici sárral, az ide kirúgó magyar szabványkonyhaablakokkal. Anélkül beszél róla, hogy ilyenrészletezô lenne, mint én itt. Ezek a munkáknagyon is összefogottak. Garázsmenet, szó sincskonkrét garázsról, csupán ki kell indulni.

Parti Nagy Lajos: GarázsmenetSzüts cédulák (2004)(részlet)(….)Ember, konkrét alak elvétve sem található evásznakon, mégis nagyon emberiek,emberléptékûek a munkái, ahogy pl. emberi egycsendélet, noha csak tárgyakat látni rajta.Merthogy ezek a tárgyak, paneltárgyak -utcatáblák, villanydúcok, ostorlámpák, kerítések,otromba tízemeletes házak, iparcsarnokok,raktárbarakkok - nagyon is magukon viselik azember, mindannyiunk keze nyomát. Itt és ebbenéltünk és élünk, mondja a festô, mindentársadalom- és kultúrkritikai igyekezet, szájbarágásnélkül, s tán épp ettôl hat, hogy nem akar hatni,elfoglalni, bekeríteni mindenáron. Tudja, hogy azidô, egy kép ideje, egy megfestett pillanaté nemhétköznapi idô, hogy jobb, ha lassan, tartósanoldódnak bele a szembe, az emlékezetbe aformák, színek és arányok. Tudja, hogy egy jóképet éppúgy nem lehet kinézni, ahogy egy jókönyvet kiolvasni, mindig marad benne elegendôtitok ahhoz, hogy újra és újra magához vonzza aszemet, a nézôi képzeletet.*Azt hinné az ember, ha ilyen súlyos, komornak ismondható képtáblák közé keveredik, szoronganifog, pontosabban attól fog szorongani, hogy rádᔐlaz egész, de nem. Az tény, hogy Szüts Miklósfestélye - hogy az irály szót az irodalombólidekölcsönözzem - amilyen visszafogott, olyanszuggesztív. Ha például, maradjunk az elᔐbbiembernél, illetᔐ bedᔐl a festᔐ távolságtartásának éstúl közel merészkedik a képekhez, egyszer csakmeglátja önmagát odatúl. Lábán, mondjuk,strandpapucs vagy hótaposó, mindegy, ha így is,úgy is kínai, kezében skutella, cekker, csaptelep,szokol-rádió DVD-lejátszóval. Egyszer csak látjamagát, ahogy átszalad valami zebrán, átbújik egypiros-fehér korlátszalagon, muszáj átbújni, hisznincs vége, libeg ez a szalag a semmibôl asemmibe, mint valami rendészeti egyenlítô, hm,

Azt a legnehezebb megmondani, mit is jelent egyfestô, egy kép hitelessége. Létezik-e nélkülem, anézô nélkül, „objektíve”, avagy én, a nézô veszemészre, én kapcsolódok rá. Persze nem ezáltal van,de ettôl számomravaló, ahogy egy rádióállomásattól kezd nekem sugározni, ha rátalálok akeresômmel. Aki Szüts jeleire rátalál, ott ragadezen a különös állomáson.*Ezekkel a képekkel jól lehet együtt élni, nem arravalók csupán, hogy egy kollekció részeiként egy-egy galériában vagy közgyûjteménybenmegmutatkozzanak. Szüts festményeinek nagyrésze magángyûjteményekben található, tán pontezért. Nem árulnak zsákbamacskát, de mindennézéskor kiderül róluk valami új, valami váratlan,olyasmi, amit az ember az elsô találkozáskorugyan tudott, de nem látott vagy fordítva: látta, denem tudta. Ugyan rögtön megmutatják magukat, fölnem fedik, rólam szólnak, de nem akarnak rámdôlni a falról, nem akarnak sokkolni, átnevelni.Ugyanakkor kíváncsiak a tekintetemre, tudják,hogy anélkül nincsenek. A mûvészet, de mindenvalamirevaló mûalkotás ajánlat a befogadó felé,tessék, ez vagyok, élj velem, avagy ne élj, devegyél rólam tudomást.

*Meg kellene nézni alaposan, de virág sincs aképeken. Virágárnyék, illatsejtelem rengeteg, devirág nincs. Éppúgy nincs, gondolom, ahogyember. Növény is alig, maximum valami gaz,földhajzat, továbbá fák, szép, esendô fák, melyeketmár megropogtatott az élet, de ebben akontextusban ezek inkább tárgyak, épületek,madármunkásszállások, levélbarakkok. Ipari fák,így mondhatnám a legegyszerûbben. Még aközlekedési táblái a legnövényszerûbbek, naivanés ellenôrizhetetlenül kinônek a földbôl,behajtanitilosok és egyirányjelzôk, forognak erre,arra, virítanak, sürgölôdnek a telt semmiben.Tartóoszlopaik hökkent, picit rogyasztott méltóságazsigeri tapasztalat.

e4.sz

Külváros II. 2004. 100x140 cm, olaj, vászon

IX. és XX.ker. Gubacsi dᜐlᔐ (SoroksáriDuna-ág) beépítése - ötletpályázat, 2008

A kiírás legfᔐbb célkitᜐzésként a klasszikus pestiDuna-part (mely a Szent István parktól a MÜPÁ-igterjed) városépítészeti folytatását várja. A készülᔐKSzT módosítása, vagy megerᔐsítése lehetséges,a legjobb építészeti megoldást figyelembe véve.A pályázat valódi kihívása a rendkívüli sᜐrᜐség. Atervek szerint - 170 lakás/hektáros beépítésével -Budapest legintenzívebben lakott összefüggᔐ 35-40 hektárja fog itt megvalósulni. Összesen 6-8 ezerlakás, és a hozzátartozó infrastruktúra, valamint akiszolgáló funkciók városépítészeti definíciója, ésegy jellemzᔐ egység részletes, építészetikidolgozása volt a feladat.A helyszín egy keskeny, 150-300 m széles Duna-parti sáv, a Soroksári út és a Soroksári Duna-ágközött, a Gubacsi hídtól É-ra, 3 km hosszúságban.Kelet felᔐl párhuzamosan futó, intenzív közlekedésiútvonalak határolják a területet, nyugat felᔐl a kisDuna-ág, szemben a parton jelenleg mégkiskertekkel, de a Csepel szigetnek ezen aszakaszán is jelentᔐs beépítések várhatóak.A pályázat elᔐkészítése során megismerkedtünkBudapest közlekedési stratégiájával, megtudtuk,hogy a tervezett változtatások jelentᔐsen érintik atervezési helyszínt: például a területet jelenleg egykiterjedt vasúti rendezᔐ foglalja el, ami többlépcsᔐben felszámolásra kerül a jövᔐben.Be kell-e kapcsolni ezt a területet Budapestszövetébe, vagy az elszigetelᔐ erᔐk miattérdemesebb különálló városrészként kezelni? Mi aDuna hiteles szerepe egy ilyen beruházásesetében? Van-e létjogosultsága továbbivízfelületeket, tavakat, lagúnákat létrehozni csupánesztétikai megfontolásokból? Mit lehet kezdeni 6-8ezer parkoló autóval? Meddig terjed avárosépítész feladata, mit határozhat meg, mik azeszközei? Megoldható-e egy ekkora léptékᜐberuházás tervezett kialakítása csupán aklasszikus városépítészi eszközökkel? Mi a sok, amonoton, az unalmas? Mi a túl magas? Mit lehetkezdeni ezzel a sᜐrᜐséggel?

D O B O S B O T O N D N A G Y A N D R E A N A G Y G Á B O R2 . s z . p á l y a m ᜐ - d í j a z o t t m e s t e r : K A R Á C S O N Y T A M Á S

D É R Y J U D I T H O R V Á T H R O B E R T A T A K Á C S O R S O LYA3 . s z . p á l y a m ᜐ - m e g v é t e l t n y e r t m e s t e r : C Z I G Á N Y T A M Á S

p4 BUDAPEST

O R L O V I T S B A L Á Z S T Ó T H TA M Á S m e s t e r : K A L M Á R L Á S Z L Ó 1 . s z . p á l y a m ᜐ - m e g v é t e l t n y e r t

E R D É L Y I L I N D A H E L M L E C S A B A S O M O G Y I T A M Á S3 . s z . p á l y a m ᜐ - m e g v é t e l t n y e r t m e s t e r : T O M AY T A M Á S

L U K Á T S I S T V Á N m e s t e r : G E T T O T A M Á S 7 . s z . p á l y a m ᜐ - m e g v é t e l t n y e r t

4 . s z . p á l y a m ᜐ - d í j a z o t t B ᔀ D E Y AT T I L A K E R T É S Z B E N C E m e s t e r : N A G Y I V Á N

B A R A B Á S L A J O S B ᔀ D I I M R E S Z É K E L Y G Y Ö R G Y6 . s z . p á l y m ᜐ - d í j a z o t t m e s t e r : M Á T R A I P É T E R

Összefogla ló ér tékelés és a ján lás

A Soroksári utat fᔐvárosi bevezetᔐ útként, urbánustérfalakkal célszerᜐ kialakítani. Lakás csak a 4.emelettᔐl felfelé javasolt. Az alsóbb szintekenkereskedelem, szolgáltatás, iroda funkcióképzelhetᔐ el. A 2x3 forgalmi sáv keleti oldalaátalakuló iparterület, szabadonálló, változatosbeépítéssel (lakás nem.) Ennek a térfalnak a másikoldali megfelelᔐjét kell kialakítani az út nyugatioldalán (tervezési terület) 18-21 méteresépítménymagasságokkal, tagolt tömegekkel.A tervezési terület feltárását a tervezett két gyᜐjtᔐútmegfelelᔐen biztosítja. Mindkét út nyomvonalátívelten, vagy törtvonalúan kell kialakítani, várositerekkel kell tagolni. Egyértelmᜐen ki kell jelölni azúj városrész központját, az alapfokú intézményekhelyét. A terep szintkülönbségeinek alakításaalapvetᔐen meghatározza a beépítés választottjellegét. A hely adottságaihoz a hagyományosutcás-teres, tömbös szerkezet kedvezᔐbb atelepszerᜐ, zöldterületben úszó elrendezésnél.Megfelelᔐ a szabályozási terv alapgondolata, melyszerint a beépítés intenzitása és magassága avízparttól távolodva emelkedᔐ. Összességébenazonban a szabályozási paraméterek maximáliskihasználása minden területen nem kívánatos.Magasházak elhelyezése a vízparti lakófunkcióhoznem javasolt.A Duna parton elᔐnyben kell részesíteni a laza,zöldbe ágyazott beépítést, az eddig tervezettnélalacsonyabb szintszámmal és sᜐrᜐséggel.Biztosítani kell a közvetlen vízpart közösségijellegét, átszellᔐzᔐ, lazább beépítéssel ésátláthatósággal. A vízhez kapcsolódó funkciókhozhelyet kell biztosítani, továbbá a szemközti parttalvaló kapcsolatra is figyelmet kell fordítani.Kizárólag lakófunkció nem foglalhatja el a partteljes hosszát. A parti sétány változatosszélességᜐ zöldterületbe helyezése elᔐnyösebb asávos kialakításnál. A helyenkénti teresedések avízhez kapcsolódó funkciók helyét is kijelölik. Abeépítés tervezésénél kiemelten kell kezelni a folyófelöli látványt, az épületek alkotta sziluettet.Szerencsésebbnek látszik a változatosság amonoton ismétlᔐdᔐ tömegek helyett.

2007. november 08.

k5 GYᔀR-PANNONHALMA

1. Gyᔐrszentiván, Közösségi ház

2. Gyᔐr, Szent Imre templom

Czigány Tamás, Tóth Györgyi,Papp Róbert 2007

Körmendy NándorUrnakertCzigány TamásÚj liturgikus térCzigány Tamás

4. Gyᔐr, Megyei Kórház klubházaIvánka András5. Pannonhalma-Kosarasdomb,FogadóépületSkardelli György, Lázár Ferenc6. Csillag Katalin elᔐadása a "Tér ésImádság" kiállításról és a bazilika felújítá-sának terveirᔐl (J. Pawson + 3H iroda)7. Kiállítás megtekintése8. Bazilika megtekintése9. Pannonhalma, BorászatCzigány Tamás, Tóth Györgyi,Papp Róbert

3. Gyᔐri ItélᔐtáblaPatartics Zorán

"Szendvicset mindenki hozzon magával,mert ebédre nem lesz idᔐ,a borászat pedigcsak pogácsával tud szolgálni a borkóstoló mellé."

1.

2.

3.4.

2.

2.

5.

8.

8.

9.

Sosem szolgált ház.Csontváz a porladó hús története nélkül.Bekerítve.Tapintható üresség.Falak, oszlopok, mennyezet. Kátrány és víz.Kattan a zár. Visszhangzik.

Czigány Tamás

"Belül"Fényképek_Bicske_2005kiállítva: Pannonhalma_2007

ÉS

e5

ÉSÉ P Í T É S Z E T

É P Í T É S Z E T

Oh szent költészet, mint le vagy alázva,Miként tiporják méltóságodat,

Az ostobák, s épp akkor, amidᔐnTörekszenek, hogy fölemeljenek.Azt hirdetik föl nem kent papjaid,

Azt hirdetik fennszóval, hogy terem vagy,nagyúri, díszes, tündöklᔐ terem,

Hová csupán csak fénymázas cipᔐkbenLehet bejárni illedelmesen.

Hallgassatok, ti ál, hamis próféták,Hallgassatok, egy szótok sem igaz.

A költészet nem társalgó-terem,Hová fecsegni jár a cifra nép,

A társaság szemenszedett paréja;Több a költészet! olyan épület,

Mely nyitva van boldog-boldogtalannak,Mindenkinek, ki imádkozni vágy,

Szóval: szentegyház, ahová belépniBocskorban sᔐt mezítláb is szabad.

Ez a Petᔐfi, valószínᜐleg nem sokat koptatta atemplom lépcsᔐjét, valamit mégis jól tudott a(keresztény) templomról, amit nekünk is kár volnaelfelejtenünk!

Dr. Jelenits István

E S Z T É T I K A ?

S Z A K R A L I T Á S ?

Dr. Jelenits Istvánpiarista tanár úr elᔐadása

2007. december 20.

Építészet és esztétika? Építészet és szakralitás?

Tamási Áron nevezetes regényében Ábelt, akitizenhat éves korában erdᔐpásztor lett a Hargitán,késᔐbb pedig az ország, majd a világvándoraként kereste a boldogulását, nagyonfoglalkoztatja az a kér-dés, hogy "mi végrevagyunk a világon". Ez a kissé szokatlan régiesszöveg valójában a Katekizmusból való, amelyeta trentói zsinat óta a katolikus gyermekekneknagyon megtanítottak. Ott, persze, nem csak akérdés hangzik el, hanem megvan a válasz is rá."Mi végre vagyunk a világon? Hogy Istentmegismerjük, szeressük, neki szolgáljunk, ésezáltal az örök üdvösségre jussunk." Ehhezképest meglepᔐ, elgondolkod-tató az a válasz,amelyre Ábel Amerikában rátalál. "Mi végrevagyunk a világon? Hogy valahol otthon legyünkbenne."A regényben Ábel kalandozó életének újfordalatot ad ez a felismerés. HazatérAmerikából, és otthont alapít a szülᔐföldjén. Mi,olvasók szép, de talán egy kissé szekularizáltéletbölcsességnek érezzük ezt a mondatot.Hiszen az Egyház azt tanítja, hogy nem ebben avilágban lelhetjük meg életünk végsᔐ célját,hanem "odaát", az üdvösségben. Szent Pál szavaszerint: "A mi hazánk a mennybenvan" /Filippiekhez írt levél, 3,20/.Ha azonban mélyebben meggondoljuk azegészet, egyre kevésbé látjuk ezt a két választegymással ellenkezᔐnek. Nem úgy van-e, hogyebben a világban is lehet jó otthont találnunk, deaz igazi otthonunk valóban az Atya házában van,ahová holtunk után jutunk el. A földi otthonunkveszélyeztetett, ideiglenes. S talán épp abbóladódik az igazi szépsége, hogy az örök otthonígéretét és reményét hordozza.Ezt, gondolom, érdemes fontolgatnia annak, akilakóházakat tervez. Mert ha ez így van, akkor alakóház nem pusztán arra való, hogy az idᔐjárásviszontagságaitól, a kíváncsi tekintetektᔐl, anyilvánosság kiszolgáltatottságától megóvja acsaládot, az otthont keresᔐ embert, fel-adata az

is, hogy az emberi személynek, közösségneksajátos méltóságát, távolabbra nyíló reményétkifejezze, jelenvalóvá tegye. Nem feltétlenülvalami egyértelmᜐ jellel: nincs tornya, nincskereszt a kapuján, valamiképpen mégis "több"mint puszta szálláshely, ahol a vándor védelmetkeres, s jó, ha ez meg is látszik rajta.Az építészek közt vannak olyanok, akik riadtanfelkapják a fejüket, amikor arról hallanak, hogy mesterségüknek esztétikaivonatkozásai is vannak. ᔀk úgy érzik, ennek az„esztétikai” szempontnak az érvényesítése csak afunkcionalitás rovására történhetnék,márpedig vétek volna fölösleges cicomákkalfeldíszíteni egy épületet.Az esztétika igazi területe azonban nem valamihaszontalan "ráadás". Inkább annak atágasabban értelmezett "funkciónak" vállalása ésérvé-nyesítése, amelyrᔐl az imént szót ejtettünk.Nem cicomákról van szó, hanem arányokról,anyagszerᜐségrᔐl, elemi formák érettegyensúlyáról. Ezek tehetnek egy szerény, akárszegényes lakóházat is a kozmosz kitütetetthelyévé.Ha pedig a templomépítészet kérdéseire térünk,érdemes meggondolnunk, hogy a keresztény /tánkülönösen is a katolikus/ egyházi közösség szá-mára a templom úgy szent hely, hogy van bennevalami otthonos-ság. Nem pusztán Isten fönségéthirdeti, hanem a körül a Jézus körül gyᜐjti össze ahívᔐ népet, aki "testté lᔐn és közöttünk lakozék".Ez az otthonosság nem jelent világiaskedélyességet. Egy keresztény temp-lom ablakabeengedi a fényt, de nemigen nyit csábító kilátásta környe-zᔐ tájra, fákra, tóra. A padjai, aszolgálatot végzᔐ papság, a minist-ránsokülᔐhelyei nem csábítanak arra, hogy hanyagul,például keresztbe tett lábbal üldögéljünk bennük./De azért jó, ha nem kényelmetlenek!/A templom többnyire "pompásabb", mint acsaládok otthona. Mégsem eli-degenítᔐ, világifényᜐzés érvényesül benne.Hadd idézzem Petᔐfi Sándor: A költészet címᜐversét:

szgy

Vár és a Május 1. út közötti területrevitalizációja - ötletpályázat, 2008

A helyszín Tata, egy rendkívül gazdag múltú város,földrajzi, táji adottságai kitᜐnᔐek. A város területénviszonylag homogén elszórtságban helyezkednekel érdekes látnivalók. Egy város, amely tisztábanvan adottságaival, a „Magyary-terv” tanúságaszerint a múlt értékeire támaszkodva alakítjajövᔐképét.

A szorosan vett tervezési terület, - a tatai vár ésközvetlen környezete - kapcsolja össze a hajdaniÓvárost, és a Tóvárost. A történelmi egyesítésentúl itt kapcsolódik az óvárosi történelmi beépítés az1970-es évek sávos lakóépületeivel, illetve a 2000utáni évek lakóparkjaival, kereskedelmiegységeivel. Itt közelíti meg leginkább a tavat aforgalmas Május 1. út. A tatai vár tehát egybizonytalan identitású csuklópontja a városnak.Nem eldöntött, hogy ennek a területnek a városmelyik sajátszerᜐségét kell folytatnia, esetleg újönazonosságot kell találnia.

A területen több bontandó, vagy bontható épületszerepel, ezek között 60-as évekbeli mᜐvelᔐdésiház, orvosi rendelᔐ, és 2000 után épültcsarnokszerkezetes üzlet is található.

A tervpályázati kiírásban meghatározott feladatösszetett: Sorrendben elsᔐként említi a vár elᔐttiteresedés méltó kezelését, fesztiváltérre alkalmaskialakítását. Összesen 13000 m² szintterületnek,négy jól behatárolt és nagy helyigényᜐ funkciónakkell helyet teremteni a tervezési területen(könyvtár, sportcsarnok, mᜐvelᔐdési ház, szálloda).Építészeti megoldásokat vár a térfalakkialakítására, és „meg kell határozni a területjövᔐképét, beépítési módját”.

A pályázati gondolkodást többek közöttmeghatározták a vár-mellettiség nagyságrendikérdései, a bontás-megtartás etikai kérdése.

- m e g v é t e l t n y e r tB ᔀ D E Y A T T I L A

N A G Y A N D R E AS O M O G Y I T A M Á S

m e s t e r : K A L M Á R L Á S Z L Ó

p5 T A T A

- d í j a z o t t p á l y a m ᜐD O B O S B O T O N D

N A G Y G Á B O RN I C Z K I T A M Á Sm e s t e r : T O M A Y T A M Á S

B A R A B Á S L A J O SB ᔀ D I I M R E

S Z É K E L Y G Y Ö R G Ym e s t e r : L E N G Y E L I S T V Á N- m e g v é t e l t n y e r t

D É R Y J U D I TH O R V Á T H R O B E R T A

m e s t e r : D O B A I J Á N O S

E R D É L Y I L I N D AS Z A B Ó C S I L L A

m e s t e r : K A R Á C S O N Y T A M Á S

Összefogla ló ér tékelés és a ján lás

H E L M L E C S A B AK E R T É S Z B E N C E

T Ó T H T A M Á Sm e s t e r : J A N E S C H P É T E R- d í j a z o t t p á l y a m ᜐ

▪ A jelenlegi állapot nem méltó egy „királyi"városhoz, szabályozási eszközökkel meg kellteremteni a lehetᔐségét egy új alközpontkialakításának, már középtávon el kell érni azalacsony nívót jelentᔐ üzletházak kiszorítását.▪ A tervpályázat alapján kijelenthetᔐ, hogy a Várelᔐtti terület alkalmas a kiírásban szereplᔐ funkciókelhelyezésére, a kulturális központ, rendezvényházés szálloda egymást kiegészítᔐ, szinergikusmᜐködtetése és telepítése többféle változatban ismegoldható.▪ Létezik olyan beépítési koncepció (lásd 3.pályamᜐ), amely lehetᔐvé teszi akár az egészjelenlegi mᜐvelᔐdési ház - átalakítás utáni -megtartását. Az épület sorsáról csak nagyonkörültekintᔐ, részletes tervek és költségbecslésalapján szabad dönteni. A meglévᔐ könyvtáregyértelmᜐen megᔐrzésre érdemes.▪ A fesztiváltér ne haladja meg a kiírásban szereplᔐ-1 hektáros méretet. Városi térre van szükség,amely az átlagos napokon is „mᜐködik", belakhatóés multifunkcionális.▪ A Várat feltöltött várárok vegye körbe, a vízjelenjen meg a lehetᔐ legközelebb a leendᔐkulturális központ közelében. Ez megfelelᔐzsiliprendszer kiépítésével mᜐszakilag lehetségesés remekül illeszkedik a „vizek városa"koncepcióhoz, teljes mértékben tematikushangulati elem.▪ A Váralja utcát lehetᔐség szerint tehermentesítenikell, hosszabb távon meg kell szüntetni az átmenᔐforgalmat. A Május 1. utca felé nyíló közúti átkötéstát kell helyezni, mert jelenlegi helyén akadályozzaa leendᔐ fesztiváltér létrehozását és az új kulturálisközpont (beleértve a szállodát is) kialakítását.▪ A terület egyértelmᜐen alkalmas lakófunkcióelhelyezésére, a buszmegálló csökkentett területenés áthelyezve megtartható, viszont a nagyobbkereskedelmi létesítmények helye az út túloldalánvan.▪ A Május 1. út mentén térfal kialakításaszükséges. Az új beépítésnek azonban tagoltnakkell lennie, az adott helyen hosszú, egybefüggᔐ(nagyobb, mint 60 méter) homlokzatszakaszokkialakítását kerülni kell.

Nagy Gábor

Rólad is szóljon egy limerik,vajon a spanyolok ismerik?Otthon majd kérdezd meg,

ᔀt ha még ébren lesz,hátha a szülei mívelik.

Nagy Andrea

Az a srác Somogyi Tom vala,kicsikét magas a homlaka.

Az csak az ész jele?Vakarás kényszer-e?

Vagy csak a jóisten ostara.

Aki ezt megírta nemtodki?nem tudja akárki, ezt hozni.

Aki ehhez kellett,a sok munka mellett,

nem volt az más mint a Gettomi.

Niczki Tamás

Orlovits Balázs

Pálóczi Tibor

Somogyi Tamás

Szabó Csilla

Székely György

Takács Orsolya

Tóth Tamás

GETTOMI

Kedves lány a Szabó Csillácska,kezében jól áll a villácska.

Szereti a humort,nem savanyú ubork,

ha rám néz mintha csak villámla.

Kérdezek valamit Székely György!tudod-e hol van az Égervölgy?

Pécs mellett itten van,nem kell itt illemtan,

van itt egy kedves kis néger hölgy.

Van egy lány, úgy hívják Orsolya,nem volt a lábán még korcsolya.

De bezzeg Izlandon,izlandi Girlandon,

újra megvillanna mosolya.

Születtem hetvenben Sirokon,ott nekem majdmindenki rokon.

Annyi a szép emlék,inkább most ott lennék,

merengnék siroki sírokon.

Nagy Andi hozzád szól dalom most,nélküled a grillem fagyos rost.

Maradjál rendesen,elképzelt kedvesem,

szomorú, magányos vagyok most.

Nagy Gábor kicsike csíkszakáll,neked most mindegyik csillag áll.

Vagy ha most tévedtem,soha az életben,

ne legyen kezemben villa már.

Bonyolult kávét kér Balázs,úgyhogy az néha már blamázs.

Hogyha majd kérhetlek,én kérnék helyetted,

hamarabb végeznénk talán.

A Tibor az sokat ül ló hátán,nem attól lett ilyen sovány ám!

Hanem mert a munka,lassanként lenyúzza,

kéne két nyugodt hét Szovátán.

Volt egy srác a neve: Bᔐdey Attila,borának javát a ciklusa fölitta.

Szᔐlᔐbe kijára,gondolva piára,

nevét a könyvbe már ezzel is beírta.

Barabás Lajos

Bᔐdey Attila

Bᔐdi Imre

Déry Judit

Debrecen városa Lajosnak,Pesten a lábára taposnak.

Nem ül be autóba,nem száll a metróra,

jó lesz a hatoson utasnak.

ROTH

Üzenet számodra Imi:üdvözöl Pécsrᔐl a Timi.Schunk Timi az a lány,

akivel dolgoztál,nálam az irodát viszi.

Tervével él bennem Judit,szkennelném a tervet úgy itt.

De nincsen szkennerem,rajzolni nem merem,

mondom hát tovább a tutit.

Régóta mellettünk van a Róth,úgy néz ki kicsit mint vizigót.Nem kell, hogy elmondjad,

fröccsöt azt elfogad,de csak egy egészen pirinyót.

Botondnak tartása arisztok,engem be akkor sem paliztok.

ᔀ is csak olyan mint,mi vagyunk itten mind,hiába nála a tenisztok.

Dobos Botond

Érdekes lány volt Roberta,szemeit gyakorta behunyta.

Becsapni nem lehet,úgy is lát bennünket,

ki fogja nyitni ha megunta.

Hagyta a Bence, hogy mindenki reméljen,rajzol ᔀ ahelyt, hogy naphosszat zenéljen.

Persze, hogy pengeti,ahol csak teheti,

az is kell ahhoz, hogy rendesen megéljen.

A Szenti szinte szent volt ám ott,mikor a szárító szétmállott.

Szegény kis észteknek,kellettek rémtettek,

mit szól a pap aki bérmállott?

Van egy lány úgy hívják Linda,számomra ᔀ volt a minta.

De mikor fölvettük,bizony nem sejtettük,

hogy ᔀ egy babát is elbírna.

Csendesnek ismertük Csabát,egyszercsak halljatok csodát.

Miért pont az észteknek,autója nem tetszett?

máskor majd itthon egy ladát?

Lukáts István 1.

Kertész Bence

Erdélyi Linda

Helmle Csaba

Horváth Roberta

Nem gondolta azt még a Szenti sem,hogy az észt vécén nincs fixen semmi sem.

Épp, hogy csak megfogta,egy kicsit megnyomta,

elrepült, megfogni nem tudta senki sem.

Lukáts István 3.

Elsᔐként áll ki, nem gond ez a Szentinek,"Szólíthatom-e a Gulyást Kefinek?"

Óriási derᜐ, de Szenti fokozza:"Miért volt a Kefi házának két bejárata?

Aki ezt felejti: az MIXIX-eretnek.

Lukáts István 2.

Post soviet theme park ( poszt­szovjet tematikus szórakoztatópark )Az észtek saját téri környezetüket többek között bonyolult, állandó megszakításokkal jellemezhető XX. századi történelmüknek is köszönhetően rétegzettnek ésellentmondásosnak látják. A befejezetlenség, a folyamatos készenlét a változásra megkerülhetetlenül fontos része a társadalmi tudatalattinak. Tallinn a magaegymás mellett létező városi szigeteivel (óváros, új üzleti negyed, kikötő, szovjet lakótelepek, stb.) sajátosan jellemző példája ennek.az Ühispank 94 méteres tornya, amely 3 perces sétára áll a védett tallinni óvárostól, 1998­ban épült, engedély nélkül. A hatalmas üvegprizma körül az átadástkövető évtizedben valóságos „manhattan” jött létre, gyakorlatilag minden kontroll nélkül. Túl könnyű lenne azt állítani, hogy mindez csak a korai kapitalizmus, aprivatizáció elkerülhetetlen velejárója.Triin Ojari: Archeology of a post­soviet architecture: Estonian case

„Superestonian”A „super” jelentése előtagként: fogalmi értelemben valami feletti (például superhuman = emberfeletti). Bart Lootsma kortárs holland építészettel foglalkozó könyve„Superdutch” címmel jelent meg 2000­ben. A cím telitalálat: sokféleképpen értelmezhető, ráadásul hangzatos és „megfelelő” mértékben divatos.Az elmúlt 10­15 évben a holland hatás – itt elsősorban az OMA (Koolhas) és az MVRDV irodákra gondolok ­ különböző erősséggel valószínűleg minden európaiország építészete kapcsán kimutatható, Észtországban ehhez nem kell mélyre ásni. A bezártság idején évtizedekig Finnország jelentette egyrészt az ablakot avilágra, másrészt az építészeti etalont, az utóbbi években az önállóvá válás, a kulturális önazonosság keresés (emancipáció) részeként ez a kötelék meglazult. Abefejezetlenség, a sokszínűség, és a diszkontiunitás erősebb hívószónak bizonyult a rendszerváltás után színre lépő fiatal építészek számára. Nem véletlenültekinteek úgy a saját fővárosukra, mint Helsinki ellentétpárjára, amelyik a konzervatív, „programozott” finn fővárossal szemben sokrétegű, kiszámíthatatlan és„dühödten” liberális.Az összkép színes és vibráló, a kísérletező kedv a nyilvánvaló tévedések ellenére is irigylésre méltó, a „superestonian” pedig (nem tudok hirtelen jó magyarmegfelelőt előrántani), az építész társadalmi helyét és szerepét átértékelő, az utópisztikus vonásoktól és mítoszoktól megfosztott „szupermodernizmus” (HansIbelings) az egyik legerősebb vonulat a kortárs észt építészetben.Triin Ojari: With and without myths / Finnish architecture 0405

Aaviku lakónegyed

2008. május 16. HELSINKIEgyetemi könyvtár / 1840, katedrálisVasútállomás / 1914 - E. Saarinen, új üvegtetőSanoma Irodaház / 1999 - A.-M. Siikala és J .SöderlundKiasma Kortárs Művészeti múzeum / 1998 - Steven HollVasház és Finnlandia ház - Alvar Aalto Építész Múzeum: Pietilä-kiállítás (Kasarmikatu)

2008. május 17. TALLINTemplomok: Oleviste, Niguliste, PühavaimuVárosháza 1371-1404 (Raekoja plats)Céhek utcájaLakóház / 1910 J. Rosenbaum Pikk tänav 18.EKA biztosító / 1932 R. Natus Vadabuse väljakÜzlet- és lakóház / 1936 R. Natus Pärnu maantee 36.Tallinn art Hall 6 1934 A. Soans – E. Kuusik Vadabuse väljakVirágüzlet / 1983 V. Künnapu Väike-Karja 6.

2008. május 18. TALLINKUMU - modern művészetek múzeuma / 2005 P. VapaavuoriLakóházx / 2005 3+1, Koidula 24.Lakóház (korábbi gyárépület bővítése) / 2007 KOKOLasnamäe sportcsarnok / 2003 COO + Head Punane tänav 45Lootsi Maja lakóház / 2005 HG, Lootsi tänav 3aNépdalfesztivál aréna / 1960 A. Kotli Narva maanteeTuljak kávézó + virágpavilon / 1966 és 1960 V. PormeisterPirita olimpiai yacht központ / 1982 A.H. Loover Pirita tee

2008. május 19. TALLINAaviku lakóház együttesx / 2003 E. Urbel – I. Elm KakumäeRocca al mare iskolax / 2000 E. Urbel – I. Elm – Ü. PeilErmitage hotel / Pluss Toompuies tee 19De La gardie bevásárlóközpontx / 1999Linnahall kulturális központ / 1980 R. Karp – R. AltmäeKiek-in-de-Kök / 1475 Komandandi 2.Museum of Occupation / 2003 Head (I. Peil - S. Vallner)

2008. május 20. HAAPSALU / PARNUWiedemann iskola tornatermex / 2001Tornaterem / 2005 Kavakava, Kuninga 29.Könyvtár / 2003-07 3+1 Akadeemia 3.Koncertterem / 2002 COOBeach hotel / 1935 O. Siinmaa – A. soansAmmende villa / 1905 F. Mieritz – I. Gerasimov

2008. május 21. RIGACinema K-suns / 2000, Arhis Elizabethes 83-85.Art Gallery „garage” / 2005, Z. Gaile, Berga BazarsVincents Biroja Éka / 2000,Vincents K.Ulmaņa gatve 114/1.Lett építészeti múzeum /,15.-16-sz, Maza Pils iela 19Berga Bazars / 1888-1893 Marijas Street 13Complex of residential buildings, three brothers / XV.-XX sz.,Riga castle, 1866-1903 ,Raiņa Boulevard 19Alberta street/ art nouveau 1903-1906

2008. május 22. RIGA / JURMALA / DAUGMALESchool gym hall / 8am Klavu street 29/31Hotel / 1996-1998 Vincents, Bulduru prospekts 14.Tennis hall / 2000-2001 Vincents, Bulduru prospekts 18.Printing House ”Britania” / 2007 Arhis Daugmale

2008. május 23. RIGA / TARTUSigulda: várkastélyok (Turaida, Sigulda, Krimulda)Cēsis: várkastély, óváros

2008. május 24. TARTU / TALLINTammekann villa / 1932 A. Aalto, 2000 T. MustonenSzt. Pál temlom / 1919 E. Saarinen

2008. május 25. TALLIN / HELSINKIEira villanegyed, többek között: Villa JohannaOlympos villák / 1995 - K. Gullichsen

k +É S Z T O R S Z Á GL E T T O R S Z Á G

Koidula24 De la gardie Parnukoncertterem

Lootsi majalakóház

Stalker ( Rotermann­negyed )Tarkovszkij Stalker című filmjének néhány jelenetét Tallinban forgatták. A helyszín teljesen átalakult,átalakulóban van, a történeti városmag és a kikötő (tengerpart) közötti senkiföldje lassan élettel telítődik,beépül. A kiürült gyárépületekben és részben azok helyén kibontakozó „szép új világ” arra ösztönzött,hogy Szilágyi Ákos és Kovács András Bálint Tarkovszkij könyvéből idemásolt fejezetekkel megidézzem a20 évvel ezelőtt még kultikus ­ mára alig ismert – filmet.Annak ellenére, hogy a személyes véleményem erősen kritikus a Rotermann­negyed új lakóépületeivelkapcsolatban, a megidézésnek nem célja a párhuzamba állítás, vagy indirekt építészeti kritika.

„A Zóna….tiltott övezet. Egykor…űrhajó szállt le, elpusztítva minden emberi települést és rejtélyesenergiát hagyva maga után. Ezért a Zónában, mint mondják, teljesülnek az ember legféltettebbkívánságai is, ha bevallja, ha kimondja őket.”

„Az a társadalom, amelyet a filmben látunk, bárhol éljünk is, lényegileg ugyanaz a világ. Lehetnek enneka világnak kellemesebb és kellemetlenebb zugai, végeredményben azonban minden zugában éssarkában ugyanaz az erkölcs nélküli és vallás nélküli, jón és rosszon túli világ, ugyanaz az embert, azerkölcsi személyiséget, a természetet végromlásba döntő, katasztrófával fenyegető világ.”

„ A Zóna úgy jelenik meg, mint ennek a társadalomnak borzalmas, misztikus homályba vesző, márlelkiismeretfurdalásként őrzött múltja, amelyet éppen fennmaradása érdekében, mintegy védekezésülrekeszt ki önmagából. A Zóna nem a jövő, sokkal inkább a jelen és a jelenné vált, jelenből száműzött,jelenből kiiktatott múlt képe. A múlt jelentése ambivalens: jelenti a hagyományt és jelenti a hagyományelpusztításának történetét, a katasztrófát.

A Zóna képében így a katasztrófa utáni hagyomány jelenik meg: nem ép világ, hanem törmelékes, romjai ésfoszlányai annak a világnak, amely létezett, s amely éppen így tartalmazza megsemmisítésének,pusztulásának történetét, a katasztrófa eseményét. A múlt az összetört emlékezet formájában létezik.”

„A katasztrófa sohasem teljes, sohasem végleges, sohasem kárhoztatja az embert passzivitásra, éssohasem menti meg attól a felelősségtől, hogy szembenézzen azzal, ami történt és történik, és erkölcsiszemélyiséggé formálja magát.”

„Stalker azonban nem annyira példakép, mintha mindenkinek stalkerré kellene válnia ahhoz, hogy szabadlegyen, hanem kísérő, kalauz, átvezető: révkalauz halál és élet, társadalom és természet, föld és ég, jelen ésmúlt, rossz és jó között. Aki rábízza magát – eljuthat oda, ahol újjászülethet, feltámadhat az erkölcsi halálból,egyediségből személyiséggé, hitetlenből hívővé, holtból elevenné, gyűlölködőből szeretővé válhat.”

A Zóna nem időben előttünk, hanem térben melletünk levő hely. Mint Walter Benjamin írta Zentralpark címűtöredékes feljeygzései egyikében: Az a katasztrófa, hogy »ez így megy tovább«.

Nagy Iván

Linnahall

Óvoda

Üzleti negyed Rotermann