voltaképpen mit is akart gandhi

7/24/2019 Voltaképpen Mit is Akart Gandhi

http://slidepdf.com/reader/full/voltakeppen-mit-is-akart-gandhi 1/5

Voltaképpen mit i s akart Gandhi?

Szerinte az emberiség végső célja:

„az ember boldogsága,

teljes szellemi és erkölcsi kibontakozásával együtt”.

„Nem érdekel India felszabadtása !"sztán az angol iga al#l. $rra törekszem,%ogy Indiát az összes le%etséges iga al#l felszabadtsam”

– határozza meg célját már 1924-ben.

Ez a teljes felszaba!tás " emanci#áci$ " az in filoz$fia eg%i& fontos végső érté&e:

a moksa:az összes lehetséges iga alól való felszabadulás,

az istenséggel való azonosulás.

'anhi mél%en vallásos. Számára a vallás az a tudatforma, amely mindent átfog(ezért nem o&trinér( tehát g%a&orta szemben találja magát a &)l*nb*ző valláso& ortoo+&é#viselőivel. ,let&*r)lmén%ei fol%tán so&féle hit emberrel talál&ozott( és ta#asztalatait

!g% *sszegzi:

„Nem találtam különbséget rokonok és idegenek,%ind"k és más %it& indiaiak,akár mo%amedánok, !árszik, keresztények vagy zsid#k között.”„'zámomra az Isten az Igazság és 'zeretet,

Isten etika és moralitás, Isten a félelemt(l val# mentesség.”„$ legnagyobb erkölcsi törvény az,

%ogy fárad%atatlan"l m"nkálkodj"nk az emberiség j#létéért.”

'anhi nem fogadja el egyik vallás téziseit sem csalhatatlannak és elutasítja, ha a

vallás és isten nevéen az ártatlanokat elnyomják . allásossága mél%séges h/manizm/st ta&ar:

„)"dom, %ogy nem talál%atom meg *t, az emberiségen kvül.”

" vallja( és teljes vallásszabaságot &!ván( mert szerinte:

”$ val#ságban annyiféle vallás van, a%ány egyén.”



Szerinte az istenséghez csak cselekv! életm"d iztosítja a helyes utat#

$z emer k%telessége az isteni t%rvény, a szeretet jegyéen fáradhatatlanul

munkálkodni a világ és az emeriség j"létén, mert ezzel el!segíti az istenhez val"

k%zele jutást, az istenség teljese kiontakozását, a mo&sa elérését. 0 legnag%obber&*lcsi t*rvén% #eig /g%ancsa& évezrees in hag%omán%(

a dharma(amely mindenki számára meghatározza a feladatait ,

kötelességeit, jogait, helyét a társadalomban és a világban.

0&i a harmána& megfelelően él( &*zelebb j/t a mo&sához. ivel a végső sz/btancia isten( minen eg%éb m/lan$( lén%egtelen( illzi$(

azaz májá(a materiális világ csupán az istenség megnyilvánulása.

Ezért nem létezhetnek antagonisztikus ellentétek,

pusztán látszólagosak.

Eze& a nézete& #eig az advaita( azaz iealista monizm/s régi inhag%omán%áb$l származna&.

3g%ancsa& a t*bb( mint &ét és fél évezrees hag%omán%o& szolgáltatjá& az esz&*zt acélo& eléréséhez.

0z ala# az ahimszá(a nem bántás, az éllények tiszteletének elve,

mely kizár mindenfajta erszakot. !z igazsághoz való

ragaszkodás, az igazság gyzelmébe vetett hit kizárja

az erszakos törvényeknek való engedelmességet.

0z igazsághoz ragasz&o$( a szatjagrahi

mentes a félelemtl,

és kész minden áldozatra az igazság érdekében.

0z ahimszá és a szajtagraha al&otta eg%)ttesen az erősza& nél&)li #olgári ellenállásieol$giáját. 0 m$szer hasznosna& bizon%/lt a &ormán% #resszionálására( 'anhiazonban eg%etemes érvén%ne& hitte.

átnia &ellett( hog% a f)ggetlenségi mozgalom harcaiban a nemzet nem ragasz&ohat azahimszá elvéhez( mert a &ormán% min/ntalan a leg/rvább erősza&hoz fol%amoott. 0lefeg%verzett( &ifosztott 5nia számára az erősza&mentes #olgári engeetlenség( mintesz&*z mégis $riási fejlőést jelentett( mert csa& a&&or volt bármil%en eremén%e( ha



széles &*rben al&almaztá&. Ez szervezést igén%elt( a szervezés #eig hamarosan átfogta azegész országot( a mozgalom változatos formáival csatasorba áll!totta a #arasztság szélest*megeit.

'anhi olvasmán%ai fő&ént 6horea/( 7/s&in( 6olsztoj &ései mvei( az /t$#ista

szocialistá&( hin/( &eresztén% és mohameán vallási b*lcseleti !ráso& volta&. Ezt azelméleti an%agot és g%a&ori országjárásaina& ta#asztalatait használta fel a szerinte ieálistársaalom &é#ne& felvázolásához.

&inden falu a j%v!en %nellát", teljes hatalm' k%ztársasággá válik, mely

készséggel egy(ttm)k%dik szomszédaival és az egész világgal# 8ésőbb el&é#zeléseit bőv!ti és a harmincas éve& végére &ibonta&ozi& az iniai fal/ j*vőjéne& v!zi$ja( ahol

„nincsenek analfabéták, senki sem tétlen, azért mert nincsm"nka, mindenki %asznosan foglalkoztatott , és van tá!lál#élelme, j#l szell(ztetett lakása és elégséges k%adi+%ázisz(ttes teste befedésére, a%ol valamennyi fal"si ismeriés megtartja a %igiénia és köztisztaság törvényit.”

„$ fal" megtermel i saját é le lmi c ikke it és gya!oto t ar"%ázkodás%oz. $ fal"nak lesz tartaléka ál latai számára,

felüdülésre és játékra %ely a feln(tteknek és gyermekek részére. -a van fölösleges föld, azon a fal"siak val#ban szükséges %aszonnövényeket fognak termelni.”

„$ fal" fenn fog tartani fal"si szn%ázat , iskolát és közöscsarnokot. 'aját vzellátása lesz, mely tiszta vizet biztost.”

„$z oktatás kötelez( lesz”

'anhi szerint( bár az ieális az embere& teljes eg%enlősége lenne( ez szinte lehetetlen(a &)l*nbsége& azonban cs*&&enthető&( amenn%iben a tő&és és a f*lesr vag%onát mint a&*z t/lajonát &ezeli és legfőbb gonjána& tartja a &*z*sség j$léténe& fo&ozását. 'anhi látja /g%an a m/n&a és a tő&e ellentétét( érzé&eli a &izsá&mán%olást és anna& erősza&os jellegét( e h!ven az erősza&nél&)liség elvéhez( eze&et az ellentéte&et isfelolhat$na& tartja( ha a tő&ése& jobb belátásra térne&. 5l%en jobb belátást vártt/lajon&é##en az iegen h$!t$&t$l is( ezért volt minig &ész a vel)& val$ tárg%aláso&ra.

'anhi szerint a &ibonta&ozás fáraságos m/n&ával( a társaalom átala&!tásával érhetőel. Ezért olgozta &i &onstr/&t!v #rogramját( és ezért &é#es volt a legbon%ol/ltabb #oliti&aihel%zetet is fig%elmen &!v)l hag%ni.



'anhi sorra vette az iniai társaalom bajait. Szinte első&ént for/lt szembe azérinthetetlenség három évezrees intézmén%ével( mel% a hin/ társaalom eg%*t*ét&én%szer!tette embertelen &*r)lmén%e& &*zé. ahatna izonyos politikai célok eléréséhez a gazdasági alapok megteremtésén

kív(l fontosnak tartotta a lakosság tudatának formálását és az egész ország szellemi

szintjének emelését# ár a hszas éve& &*ze#én foglal&ozott az o&tatásmegreformálásával( 19-ben #eig &onferenciát h!vott *ssze. 0 &onferencián r*gz!tetté& azo&at az elve&et( amel%e& ala#ján a részletes reformtervet r. ;a&ir </sain olgozta &i.

„Nevelésen azt értem, %ogy a gyermekb(l és az emberb(l sokoldal/an ki%ozz"k a legjobbat 0 a tes t , a szel lem és a

lélek vonatkozásában” 0 határozza meg a nevelés célját. ” gyermekeinket kiskor"kt#l kezdve a m"nka fenséges voltára

kell tantan"nk” " jel*li meg a felaatot már 1921-ben.

0 terve& hétéves általános ing%enes tan&*telezettséget irán%ozna& elő. $z anyanyelvi

oktatás az els! évt!l szorosan kapcsol"dik valamilyen kézm)iparhoz, ez f)gg ag%erme&e& &on&rét &*rn%ezetétől( ahol maj felnőtt&ént fogna& olgozni. 0z is&olában azéletre &ell a g%erme&e&et fel&ész!teni. Elvárta( hog% a g%erme&e& m/n&ája feezze azis&ola fenntartási &*ltségeit. 'anhi már 1921-ben elemezte az iniai angol nevelés fog%até&osságait. *egf!

hátrányként az idegen nyelven t%rtén! oktatást jel%li meg, mely idegen kult'ránalapul, és ezért a tanul"k soha sem ismerkedhetnek meg saját hazájuk kult'rájával(holott

„az idegen k"lt/ra méltányolásának és megbecsülésének el(feltétele é!!en a saját k"lt/ra megbecsülése”.

0 so&n%elv országon bel)li érint&ezés n%elvéne& a hinit jel*li meg( a nemzet&*zi

&a#csolato&ban hel%esne& tartja az angol használatát. 0 &ét&ezi m/n&a megismerésén &!v)l fontosna& tartja a természettudományos

oktatást, a m)vészetekkel val" ismerkedést, a testnevelést, a gyermek sokoldal'

érdekl!désének fejlesztését, az %nfegyelmezés készségének kialakítását és nagy

jelent!séget tulajdonít a zenei nevelésnek+

„1ötelez(vé tenném a nemzeti dalok %elyes társas éneklését.”„a zene az elemi oktatási tanterv része lenne.”

0z o&tatás célja a terve& szerint a sokoldal'an fejlett, egészséges, %ntudatos,

szorgalmas állampolgárok nevelése#



'anhi országszerte m/n&anél&)liséget lát( s ezt fő&ént a gé#e&ne& t/lajon!tja. azzalváoltá&( hog% gé#ellenes. 'anhi válasza erre: ha a gé# az embere&et megfosztja am/n&a lehetőségétől( val$ban ellenzi( ha viszont minen&ine& van m/n&ája( és a gé# ezt&*nn%!ti( hel%esli al&almazás/&at.

al$jában 'anhi sohasem t/ott megbarát&ozni a moern techni&ával. Gazdaságiideálja az %nellát" falu volt, mely fejlett mez!gazdasággal és kézm)iparral

rendelkezik# z volt az indiai életm"d évezredeken kereszt(l, ennek t%kéletesítését

kívánta Gandhi#

=lmaina& 5niája /t$#iszti&/s világ( ahol

„nem lesznek sem szegények, sem kold"sok, sem %atalmasok, sem kicsik,

sem milliomos m"nkaad#k és félig é%ez( alkalmazottak, sem b#dt# italok és kábt#szerek .2gyanolyan tisztelet illeti meg az asszonyokat,mint amilyet a férfiak elvárnak. nem lesz érint%etetlenség,és minden vallás egyforma tiszteletnek örvend.

3indenki büszkén, boldogan és önkéntesen kenyérkeres( lesz.”

>orrás:'áth% era: 'anhi0&aémia &ia$ 19?

voltaképpen mit is akart gandhi

Documents