XXIII. évfolyam 2. számXXIII. évfolyam 2. szám 2020. április2020. április

Budapesti Honismereti HíradóBudapesti Honismereti Híradó

VárosunkVárosunkKözgyűjteményekben ingyenesKözgyűjteményekben ingyenes

Időszaki kiállítását Szerencsés lapjárást! címmel nyitottameg 2019. szeptember 27-én a Magyar Kereskedelmi ésVendéglátóipari Múzeum. A tárlat a magyarországi kártya-

festészet és kártyagyártás legszebb termékeit mutatja meg az1869-től 2012-ig terjedő időszakban. A kártyák mellett eredetidokumentumokat is megtekinthetnek látogatóink: cégtörténetiiratokat, árumintakönyve-ket, levélpapírokat, kora-beli reklámokat, archívfényképeket. Helyet kap-nak az elmúlt 150 év kár-tyajátszási kultúrájánakemléktárgyai is – használa-ti- és dísztárgyak, köny-vek, folyóiratok, képes le-velezőlapok, fényképekformájában. A kiállítotttárgyak (s a gyűjtemény-ben maradt több ezer kinem állított társuk) egymagánember több minthárom évtizedes gyűjtő-munkájának eredménye-képpen kerültek a múze-umba.

A nyitó falon olvasható rövid „kártyológiai” – vagy ha úgytetszik „kártyászati” – bevezetőből értesülünk a Magyarorszá-gon megtalálható vagy magyar vonatkozású játékkártyák kuta-tásáról, s az ezzel a témával foglalkozó európai szervezetekkel.Bár a sokféle kutatási lehetőség közül most elsősorban a gyár ésgyártmányainak történetére koncentrálunk, nem tekinthetünkel a kártyák művelődéstörténeti,nyomdászattörténeti, technika-történeti és iparművészeti vonatkozásaitól sem.

1869-ben öt vállalkozó kedvű iparos, a korábban is kártyagyá-rosként működött Schill István, Zsíros István, Giergl István, Will-ner József és Thury Ferenc papírkereskedő egy hatékonyabbanműködtethető gazdasági forma megalakítását tűzte ki célul ma-ga elé: részvénytársaságot alapítottak. Korábbi saját eszközeik ésmunkásaik bevonásával kezdte meg működését az Első MagyarKártyagyár Részvénytársulat a Csengery utca 11. szám alatt. Azidők során sajnos nem váltak tőkeerős vállalkozássá, nem tud-ták folyamatosan karban tartani és megújítani eszközeiket, így

csődbe mentek. 1896-ban a budai születésű,Bécsben kártyagyárosként működő FerdinandPiatnik (magyarosan Piatnik Nándor) felvásároltaüzemüket. A pesti gyár mellett több üzemet isműködtettek Közép-Európában, így a „PiatnikNándor és Fiai” Játékkártyagyár 1920-ra szintekizárólagos „kártyanagyhatalom” lett a Monarc-hia területén. A II. világháború után az üzemetállamosították, Játékkártyagyár és Nyomda né-

ven működött tovább – a Piatnikék által előrelátóan felhalmo-zott speciális papírkészlet felhasználásával, sőt, egy ideig mégvédjegyükkel is! A szocialista korszakban az üzemek iparágakszerinti egységesítése címén több korábbi nyomdászati vállalatotcsatoltak hozzá, így lett végül Offset és Játékkártya Nyomda, il-letve a külföldre szánt kártyák esetében Artex. A rendszerválto-

zás után ezt az üzemet is privatizálták. 2012óta nem készül kártya hazánkban.

De ne gondoljuk, hogy a kiállítás ennek aszomorú végkifejletnek a hangulatát őrzi! A sokféle kiállítottpakli számos kérdést vet fel illetve válaszol meg: Megtudhatjuk,hogyan alakultak ki a mai sorozatjelek, azaz a „színek” (a latin-, német-, francia kártya)? Valóban magyar-e a „magyar kártya”,és mi köze van mindehhez Tell Vilmosnak? Vagy azt, hogy mi-óta jósolnak kártyából, és hogy már az ifjú XVI. Lajos franciakirály is kártyákon keresztül tanulta a földrajzi ismereteket.

„A kártya a világnak tüköre”, történetének kezdetétől fogvabármilyen „hétköznapi” képi ábrázolás megjelenhetett rajta, ígya szépirodalomból vett alakok és allegóriák, történelmi szemé-lyek vagy események s végül a modern reklámok is. A kártya,mint kisgrafikai műfaj, a képző- és iparművészeket is gyakortamegihlette, számos neves tervezőnk rajzolt kártyalapokat.

Végül pedig jöjjön a Jolly Joker! ...Hiszen ennek is történetevan. És természetesen van olyan kártyagyűjtő is, aki kizárólagezeket gyűjti... (Forrás: Jánoska Antal – https://www.kartya-jatek.hu)

Szerencsés lapjárást!150 éve született a pesti kártyagyár

• • • • Kiss Emília

Az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat VII. ker., Csengery utca 11. szám alatti gyára 1895-ben

Fotó:

karty

a-jat

ek.hu

2020. áprilisVárosunk – 2020/2. szám

2

Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság:1043 Budapest, Berda József u. 48.

tel.: 370-0652, e-mail: info@bpht.huinternetes változat: www.bpht.hu.Felelős szerkesztő: Gábriel Tibor

Szerkesztőbizottság: Breinich Gábor, dr. Buda Attila, dr. Róbert Péter,

dr. Sándor Tibor, dr. Sipos András

Belföldi előfizetési díja 760 Ft/év. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest. Elő-fizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön elő fizethető a Magyar PostaZrt.-nél: www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop. posta.hu/storefront), postán: 1900 Budapest, tele-fonon: 06-1-767-8262 és e-mail-en: hirlapelofizetes@posta.hu. A Budapesti Történeti Múzeumban, Buda-pest Főváros Levéltárában, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi és fiókkönyvtáraiban, a kerületekhelytörténeti gyűjteményeiben, múzeumaiban és a Budapesti Históriák előadóestjein ingyenesen is ter-jesztett. Lapunk Budapest Főváros IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata, XII. kerület, Hegyvidéki

Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.Nyomda: PrintWorks Nyomda Kft. • ISSN 1418-4273

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a fővárosi Helytörténeti Portálon találom meg:

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövi-

debb utat a hazánkban kiadott történettudomá-nyi, levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelv-történeti folyóira tokhoz, múzeumokhoz, könyv-tárakhoz, magyar elektronikus újságokhoz, hon-lapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi hely-történettel foglalkozó civil szervezetekrõl, köz -gyûj te mé nyek rõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát; • az Archívumban a Budapesti Históriák 131 elő-

adásának szerkesztett változatait.

Csak ezekért!

1 Szerencsés lapjárást!• • • • Kiss Emília (muzeológus)

3 Tartószerkezetek mestere• • • • Domonkos Csaba (muzeológus)

5 Máig fájó emlékek• • • • Mihályi Balázs (térképész, térinformatikus)

6 „Nagygettó” az Erzsébetvárosban• • • • Róbert Péter (egyetemi docens)

7 Kilátó a hegyen• • • • Rosch Gábor (építészmérnök)

8 Budaiak nyári mulatója• • • • Földváry Gergely (mb. gyűjteményvezető, történész)

9 A Cholnoky-testvérek • • • • Buda Attila (irodalomtörténész)

15 Digitális helytörténet • • • • Sándor Tibor (gyűjteményvezető, könyvtáros)

16 Egészségügy a Hegyvidéken• • • • Tüske Tamás (történész)

17 Bútorgyár az Üllői úton• • • • Gönczi Ambrus (gyűjteményvezető, történész)

18 Könyvszemle

20 Svábhegy emlékszobája• • • • Parragi Márta (főmuzeológus)

VárosunkXXIII. évfolyam 2. szám

TA

RT

AL

OM

BÓ

L

Támogassa adójának 1%-ából

a Budapesti Honismereti Társaságot!

A Budapesti Honismereti Társaság kéri tagjait éstámogatóit, hogy minél többen ajánlják fel

egyesületünk számára adójuk 1%-át. A támogatást mûködésünkre,

a „Városunk – Budapesti Honismereti Híradó” 2020.évi számainak kiadására és terjesztésére használjuk

majd fel. Egyben ezúton is köszönjük támogatóinknak

múlt évi adó hozzájárulásait!Budapesti Honismereti Társaság Adószámunk: 19673903-1-41

1043 Budapest, Berda József utca 48.

Városunk – 2020/2. szám3

Budapest fejlődésének általábanegy-egy új híd ad jelentős lökést.Éppen ezért volt a 19. század utol-

só harmadának meghatározó szereplőjeFeketeházy János hídtervező mérnök.

Feketeházy 1842-ben született Vágsely-lyén, majd Bécsben és Zürichben végezteel a műszaki egyetemet. 1866–67-benBécsben vállalt állást, majd a kiegyezéstkövetően itthon a Vasútépítészeti Igazga-tóságnál helyezkedett el, amely 1873-banbeolvad a MÁV-ba. 1892-ben vonult nyu-gállományba MÁV főmérnökként. 1922-ben hazaköltözött a közben Csehszlová-kiához került Vágselléyre, ahol 85 éveskorában, 1927-ben elhunyt.

A fiatal mérnök a frissen megalakultMagyar Mérnök és Építész Egylet tagjaielőtt már 1868-ban előadást tartott egybudapesti vasúti hídról. Az 1860-as évekegyik nagy kérdése az volt, hol épüljön föla vasúti összeköttetést biztosító híd, és hollétesüljenek ezzel együtt a közraktárak.Az előadás tartalmát sajnos nem ismer-jük, de pár év múlva fontos szerepe voltaz Összekötő Vasúti Híd építésében, a ko-rabeli újságok a híd tervezőjeként is Feke-teházyt nevezik meg, azonban ez nem tel-jesen bizonyított.

Feketeházy leginkább a vasúti hidakrafókuszált, a budapesti hídután az ő tervei szerintépült meg a stílust teremtőszolnoki vasúti híd, és ittalkalmazza elsőként a ké-sőbb számtalan más hídnál(pl. Mária Valéria hídnálvagy a komáromi Erzsébethídnál) is felhasznált cson-ka sarló alakú tartókat.Vasúti hidak tervezésemellett azonban mással isfoglalkozott, hiszen Szege-den az ő tervei szerint épí-tette meg az Eiffel cég a közúti hidat1883-ban.

A rohamtempóban fejlődő Budapest né-hány meghatározó épülete is Feketeházytehetségét dicséri. Az ő tervei szerint épültmeg 1870–73 között a Fővámház, 1884-ben az Operaház, illetve a Keleti Pályaud-var (azóta kicserélt) tetőszerkezete is.

Élete fő művének megvalósítására 1893-ban kapott lehetőséget, amikor egyszerreírtak ki az Eskü téri (elődje a mai Erzsébethídnak) és a Fővám téri (Ferenc József híd,ma Szabadság híd) hidakra nemzetközi

tervpályázatot, amelyre neves hazai és kül-földi irodák és tervezők jelentkeztek. (Leg-közelebb nemzetközi tervpályázatot buda-

pesti hídra csak 2017-ben írtak ki!) A kéthídra egy pályázatként tekintettek a dön-téshozók, így egy első díjas lehetett, ezt azEskü téri hídra benyújtott pályaművek kö-zül választották ki. A második helyezett,azaz tulajdonképpen a Fővám téri hídnyertese Feketeházy pályaműve lett.

A Fővám téri hídra beérkezett 21 pá-lyázat közül 6 Gerber tartós konzolos hídvolt, sőt több nagyon is hasonlít egymás-ra. Akkor miért a Feketeházy-féle tervet

választották a döntnökök? Az in-doklások szerint azért, mert ennek

a vonala volt a legelegánsabb. A híd vég-leges terveit a minisztérium hídosztályá-nak mérnökei készítették, emiatt volt is

egy kisebb sajtóvita, hogy valóban őtlehet-e a tervezőnek tekinteni, de a hídarányai, annak alapvető vonalvezetésenem változott, így a kortársak és azutókor is egyöntetűen Feketeházy Já-nos szellemi termékének fogadja el az1896-ban felavatott Szabadság hidat.

Feketeházy János leginkább a kéthíddal vett részt Budapest kialakulásá-ban. A vasút híd, és a hozzá kapcsoló-dó beruházások, a Vámház, a közraktá-rak Pest déli részének iparvidékét ala-kították ki. A Fővám téri híd átadásaután pedig megindulhatott az addig jó-szerivel beépítetlen dél budai területek,a mai XI. kerület kialakulása.

Tartószerkezetek mestereFeketeházy János és Budapest

• • • • Domonkos Csaba

Feketeházy János

Fotó:

wiki

pedia

.org

A Ferenc József híd budai hídfője 1928 körül

A Fővámház (ma Budapesti CorvinusEgyetem) madártávlati fotója

Fotó:

For

tepan

/Pes

ti Brú

nó

Fotó:

FSZ

EK B

udap

est G

yűjte

mény

Városunk – 2020/2. szám4

Díszsortűzzel ün-nepelte 1945.február 13-án a

szovjet hadsereg Buda-pest elfoglalását – már1945. május 1-jén a Sza-badság, a Gellért és a Vi-gadó téren szovjet diadal-oszlopokat (azaz „szovjethősi emlékművet”, vagy„felszabadulási emlék-művet”) avattak, 1948-ig még hét másikkövette ezeket. 1956-ban kilenc diadal-oszlop megsemmisült, a Szabadság térimég ma is áll.

Fővárosunk ostroma soha nem múlótraumát eredményezett az azt átélő védőkés civilek számára. Budapest a másodikvilágháború legtöbbet szenvedett európaifővárosainak (Varsó, Berlin, Budapest)egyikévé vált.

Az ostrom alatt meghaltak száma mégmegközelítőleg is bizonytalan – ennekfeltehetően politikai okai voltak. A 95ezer körüli (45 ezer német és 50 ezer ma-gyar katona) védősereg katonái felerész-

ben meghaltak, felerészben megsebesül-tek/hadifogságba estek – a védők februárikitörése után csak közel hétszázan jutot-tak át a frontvonalon. A szovjet és a ro-mán hadsereg veszteségét sokan 80–90ezer halottra, sebesültjeik számát 240ezerre becsülik. A fővárosi polgári lakos-ság veszteségét 25–38 ezer halottra – köz-tük 15–17 ezer zsidó vallásúra – és többmint 50 ezer sebesültre teszik.

Az ostromról Ungváry Krisztián nem-zetközi sikerű monográfiájából (Budapestostroma – Corvina Könyvkiadó, 2001), azsidó gettó történetéről Szekeres József: Apesti gettók 1945. januári megmentése

(BFL, 1997) könyvéből lehet megbízhatóáttekintést kapni.

Budapest polgári népessége 1945 már-ciusa végén 866 ezer fő, ebből 515 ezer la-kos nőnemű volt. A győztesek egyesekszerint közel százezer nőt erőszakoltakmeg, mások szerint „csak” a városi lakos-ság 5–10 százalékát, 40–80 ezer asszonyt,leányt. A város elfoglalása után szűnt megviszont a zsidó gettóba zárt emberek meg-próbáltatása, szisztematikus legyilkolása,éheztetése. Budapestről és agglomeráció-jából az ostrom után mintegy 40 ezer pol-gári személyt hurcoltak el Szovjetunióbamalenkij robotra, azaz kényszermunkára.

Negyvenezer épületének (295 ezer la-kás) csak 26 százaléka maradt épségben.Megsérült az épületek 47 százaléka, sú-lyosan sérült 23 százaléka, teljesen meg-semmisült 4 százaléka (cca. 14 ezer la-kás). A legnagyobb pusztítást az I. kerületszenvedte el.

Az ostrom alatt az ipari területek rész-ben porrá égtek, a városi közműszolgálta-tás (gáz, villany), a szervezett élelmiszer-ellátás fokozatosan, december végére, ja-nuár elejére megszűnt, a vízellátás részle-gesen volt megoldott. A szennyvízcsator-nák kiszáradtak, járványveszély alakult ki.A lakosságot az éhhaláltól a védők 30 ezerlova mentette meg. Általában ismertekezek a számok – összességében egyszerű-en hátborzongatóak! Számunkra szinteelképzelhetetlen már az ostromot átélőkszenvedése, a kiszolgáltatottságuk szintje.

AHegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény új időszaki kiál-lítása „Víz a Hegyvidéken” címmel a koronavírus jár-vány miatt ősszel fog megnyílni. Habár a Hegyvidék az

egyetlen olyan budai kerület, amelynek nincs Duna-parti része,mégis a XII. kerület életében mindig fontos szerepet játszott avíz. A Kárpát-medence egyik legfontosabb természeti értéke ez,megbecsülése és értő felhasználása manapság és az elkövetkezőgenerációk számára az egyik legfontosabb feladat.

Kiállításunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a víz felbecsül-hetetlen értékére – fontos szerepet tölt és töltött be ünnepi al-kalmakon, hétköznapokon egyaránt. A múltbéli vízhasznosításmódszerein és technikáin keresztül fogja bemutatni a kiállításezt a csodálatos természeti kincset, amely az energia, az egészségés sok más, az ember számára elengedhetetlen érték forrása. Be-mutatásra kerülnek a hegyvidéki kutak (Városkút, Béla királykút, vagy az egykori Krisztinavárosi Artézi kút), továbbá a for-

rások története (Disznófő for-rás, vagy a Svábhegyi források),

de a régi Dunavíz-árusok, a jégszállítás, a fürdés a vízművek, ésa Svábhegyi víztorony története is helyet kap a tablókon.

Bepillantást adunk ezen kívül a víz szerepéről a tisztálkodás-ban és a vendéglátásban is. Tárlatunk nem titkolt célja, hogy akülönböző társadalmi, kulturális és történelmi nézőpontokatbemutatva felhívja a fiatalabb generációk figyelmét a jövő kihí-vásaira is.

Budapest tragédiájaHetvenöt éve – a rettegés 52 napja

• • • • Gábriel Tibor

Víz a HegyvidékenKutak, források, vízhasználat

• • • • F. G.

Fotó:

buda

pest-

ostro

ma.hu

Korabeli képeslap

Fotó:

Heg

yvidé

ki He

lytör

téneti

Gyű

jtemé

ny

Városunk – 2020/2. szám5

Budapest ostromára 75 évvel ezelőtt került sor, melyérintette a XII. kerületet, a Hegyvidéket is. 1944 ka-rácsonyán jelentek meg az első szovjet csapatok Bu-

dakeszi felől és a Vár irányába nyomultak előre. A hirtelenmegjelenő szovjetekkel szemben felvonultatott magyar csa-patok a szovjet további térnyerést megakadályozták. Kará-csonykor ugyanakkor a civilek elszenvedték az elő veszte-ségeket: a mai Szilágyi Erzsébet fasor 10. és a Zugligeti út37–39. számú épületeket tüzérségi találat érte, amelyeknekhalálos áldozata is volt.

Karácsonykor a fő utak mentén mozogtak úgy a táma-dók, mint a védők, és egy-két nap kellett mire mindenüttfelvonultak, majd kialakult az összefüggő arcvonal. AHegyvidék területén német részről a 8. SS-lovashadosztályalegységei, illetve a Városmajor területén a magyar Van-nay-zászlóalj, másfelé pedig csendőrök védekeztek, akiketidőnként magyar rohamtüzérek is támogattak.

1944. december végén egy nagyszabású szovjet támadásindult az egész főváros elfoglalására. Ez a Hegyvidék terü-letét is érintette, ahol a Farkasréti temetőben, és a Város-majorban került sor szovjet támadásokra, ezek azonban nemhozták meg a szovjet részéről várt áttörést. A védelem még ki-

tartott. Az ezt követő idő-szak viszonylag csendesentelt a hegyvidéki arcvona-lon. Helyi vállalkozások történtek mindössze: ismét a Városma-jor és a Farkasréti temető területén, ahol a szovjetek visszaszo-rították ugyan a védőket, de teljesen nem tudták birtokba venniegyik területet sem.

A pesti hídfő kiürítése (1945. január 18.) és a Budapesten lévőcsapatokkal való összeköttetés helyreállítására indított utolsónémet felmentési kísérlet kifulladását (1945. január 27.) követő-en nyílt meg a lehetőség, hogy a szovjetek felszámolják a budaihídfő maradékát. A megélénkülő harcok eredményeként január

27-én a szovjet csapatok elfoglalták a Kis-Sváb-hegyet, majdpár nappal később, január 30-án a Városmajor teljes területeis a birtokukba került. Február 4-én a Farkasréti temető meg-maradt védőit bekerítették és az ottani ellenállást felszámol-ták, majd február 6-án a Sas-hegy védői jutottak hasonlósorsra. Már ezt megelőzően megindult a harc a Déli pályaud-varért, mely csak február 9-én került a támadók kezére.

Az ostrom utolsóepizódja a védőkfebruár 11-én indu-

ló kitörése volt, melyben 16 000–17 000 fő vett rész, túlnyomórészt németek. A kitörők első hulláma a Széna téren áttörve a

szovjet védelmet a mai Szilágyi Erzsébet fasoron áta Bólyai Akadémiáig jutott, azonban innét továbbmár nem tudott előre haladni. A kitörők kisebbcsoportokra szakadva egyes házakba szorulva mégnapokig védekeztek. A parancsnokság az Ördög-árok csatornájában haladt a kitöréskor és a BólyaiAkadémia körül ért a felszínre, ahol fogságba esett.A kitörők további hullámai már mellékirányokbaindultak és a Hegyvidék területén is haladtak átilyen csoportok Budakeszi felé. Összesen 700 kö-rüli kitörő érte el a saját állásokat, a többiek elestek,vagy hadifogságba kerültek. A Hegyvidék terüle-tén is a magukat megadó kitörők közül sokakat vé-geztek ki a szovjetek.

Az ostrom alatt a Hegyvidék területén 1800 civilvesztette életét, ebből 1000 polgár, aki háborús cse-lekmények következtében halt meg. Ezek közül iskiemelkednek a tömeges halálozásokat: 1945. ja-nuár 25-én az Alkotás utca 18., Hajnóczy József ut-ca 24., valamint január 29-én a Győri út 1-es szá-mú épületek estében az óvóhely is találatot kapott,beomlott és az ott lévők életüket vesztették. Január

12-én a Budai Chevra Kadisa Maros utca 16. számú épületébenműködő kórházban nyilas tömeggyilkosság történt – a kórház-ban lévő körülbelül 90 zsidó beteget lemészárolták.

A kitöréssel, azonban a lakosság szenvedése nem ért véget,csupán a harcok múltak el. A nők elleni erőszak, a fosztogatá-sok, és a malenkij robotra hurcolás megmaradt. Talán ehhez isköthető, hogy az ostrom végén a lakosság körében családi ön-gyilkosságok fordultak elő, a Jagelló utcában például két családis végzett magával.

Máig fájó emlékekFegyverdörgés, erőszak a Hegyvidéken

• • • • Mihályi Balázs

A Farkasréti temetőben a Keresztes Szent János-temetőkápolna az ostrom után

Fotó:

For

tepan

Az óvóhely beomlása miatt a Győri út 1. számúépületben tömegesen vesztették életüket civilek

Fotó:

For

tepan

Városunk – 2020/2. szám6

Mindig igyekezett a zsidó vallású lakosság egy környé-ken, egymás közelében lakni. Ennek egyik oka a val-lási parancs volt: szombaton tilos járművel közleked-

ni, sőt gyalog sem szabad bizonyos távolságnál többet megtenni.Ezért otthonaik a zsinagóga közelében voltak, zsidó utcák majdzsidó negyedek alakultak ki. Aközépkorban ezek kényszerlak-helyekké váltak, zsidók nemlakhattak máshol. Fallal vettékőket körül, amelyet este lezár-tak. Ennek bizonyos védelmijellege is volt, a zsidó közösségbizonyos önkormányzatot gya-korolt. A felvilágosodástól azegyenjogúság sorra megszüntet-te a gettókat, utoljára a rómait1870-ben.

A megszállt Európában a nácifajüldözés jele és kelléke volt alezárt zsidó lakóterület, amelyeterőszakkal hoztak létre. Ellen-tétben elődeikkel, ezek a tömegnyomor, éhezés helyszínei, s vég-ső soron a deportálás – tehát többnyire a halál – előszobái vol-tak. Ennek tudatában Lengyelországban elkeseredett lakóik fel-lázadtak egy méltóbb halált választva...

Budapesten a nyilas hatalomátvétel után, 1944 novemberénekvégén kezdődött a még júniusban kijelölt „csillagos házak” la-kóinak beköltöztetése az ekkor még amúgy is főleg zsidók általlakott Belső-Erzsébetváros kijelölt utcáiba, helyet cserélve az ed-dig ott élő 12 000 kereszténnyel. Már előbb szó volt egy gettó lé-tesítéséről a megszállt fővárosban, de attól féltek, hogy a zsidókígy mentesülnének az angolszász légitámadásoktól.

November utolsó napjaiban tízezrével hajtották a nyilas párt-szolgálatosok a zsidó csoportokat a deszkakerítés bejáratához,ahol elszedve maradék értékeiket – aki ellenkezett azt helybenagyonlőtték – átadták őket a Zsidó Tanács által szervezett zsidógettórendőrség feketesapkás, fabotos embereinek, akik elhelyez-ni próbálták őket. Egy szobára 8–10 ember is jutott, napi 700–900 kalória élelemmel. (A fegyencek hivatalos adagja minimum1300 kalória volt!) Kijárási tilalom miatt délelőtt 9–11 óra kö-zött volt szabad az utcára menni. Élelmet a házak előtt osztottnapi egy tányér leves jelentett, az igazolványos tisztségviselőkkettőt kaphattak. A gettót „felkoncolás” terhe mellett tilos voltelhagyni, de pincéken illetve a deszkakerítés résein sokan meg-szöktek, rettegve a deportálástól, amely nyáron a vidéki gettóklakosait már eltüntette.

Több szükségkórház működött – ezekben gyertya mellettoperáltak, mivel a németek SS-kórházzá alakították a zsidókór-házat, elkobozva annak felszerelését. Tovább romlott a helyzet,amikor január elején az újlipótvárosi úgynevezett „kis” vagy„nemzetközi” gettó külföldi védlevelekkel rendelkező lakóinakegy részét is idehurcolták. Egyre több volt a halott, akik későbbmár az utcán hevertek. Kétezret hantoltak el a Dohány utcai zsi-

nagóga kertjében, de sokat nem tudtak már eltemetni.Noha mind a négy kapura kiírták: „Zsidónegyed! Kereszté-

nyeknek tilos a bemenet!”, időnként nyilasok „látogattak” be,akik gyilkoltak, fosztogattak. Az utolsó napokban például aWesselényi utca 16. számú házban mindenkit agyonlőttek.

Szalai Pál a nyilasok általkinevezett, de jóindulatúrendőrségi összekötő igyeke-zett ezt meggátolni, nem min-dig sikerrel. Ő értesítette Ger-hard Schmidhuber német ve-zérőrnagyot az utolsó napok-ban arról, hogy a Royal Szál-lóban gyülekező, és a szállodaitalait mindenesetre elfogyasz-tó nyilasok búcsúzóul tömeg-mészárlást akarnak rendezni agettóban. A vezérőrnagy a be-járatokhoz helyezett géppus-kás német katonákkal eztmeggátolta. Sajnos a február

11-i budai német kitöréskor elesett, jelenleg folyik az eljárás a je-ruzsálemi Jad Vasem emlékmúzeumban kitüntetése ügyében.

Január 18-án szovjet katonák jelentek meg: ez volt az egyetlengettó Európában amelyet már nem volt idő a németeknek fel-számolni, így 70 000 lakója (rabja!) szabaddá vált.

„Nagygettó” az ErzsébetvárosbanKét hónapig a nyilasok kezében

• • • • Róbert Péter

Fotó:

bunk

ermu

zeum

.hu

Civilek emléktáblája

Ismerősen hangzik abudavári polgárokkörében is a Lánchíd

Kör elnöke, dr. MojzesImre (1948–2009), a bu-dapesti műszaki egyetemprofesszora, a műszaki ésfilozófiai tudományokdoktora, a hazai nano-technológiai kutatásegyik elindítójának a ne-ve. Emléktábláját a Lánc-híd Kör, a Magyar JapánBaráti Társaság és bará-tai, tisztelői 2019. decem-ber 13-án egykori lakó-házánál, az újlipótvárosiRadnóti Miklós utca 11. számú épület falán avatták fel. A meg-jelenteket dr. Gergely Attila, a Lánchíd Kör elnöke üdvözölte, azavató beszédet dr. Kazi Károly, a BHE Bonn Hungary Elektroni-kai Kft. ügyvezető igazgatója tartotta.

Leleplezik dr. Mojzes Imre emléktábláját

Fotó:

BHT

Városunk – 2020/2. szám7

Ünnepélyes keretek közt 110 éveavatták fel a budai János hegycsúcsát koronázó Erzsébet kilá-

tótorony épületét. A mészkőből épültnégyszintesen lépcsőző, kerek, hófehérépülettömb azóta a budai hegyek páratlanpanorámájának szinte a város nagy részé-ről látható meghatározó eleme lett. A Já-nos-hegy másfél évszázada a főváros la-

kóinak kedvelt ki-rándulóhelye, vasár-napi célpontja, mint a legmagasabb 528méteres budai hegycsúcs. A hegyet az1847-es „dűlőkeresztelő” idején még Po-zsonyi hegynek nevezték el, mivel ekkormég szép időben állítólag Pozsonyig is ellehetett látni csúcsáról.

A hegy csúcsán korábban fából épültemelvény állt, amiről Erzsébet királyné1882 során több alkalommal megtekintet-te a várost, budai kirándulásai során. Akorhadásnak indult fa kilátótorony a 19.század végére már életveszélyes állapotbakerült. 1900-ban a Magyar Turista egye-sület javaslata szerint, új kőből épített ki-látó létesítésére több változatban dolgozottki tervet a Fővárosi Mérnöki Hivatal. A

tervezéssel megbí-zott Klunzinger Páláltal készített, akkorlegjobbnak ítélt el-képzelést SchulekFrigyesnek mutattákbe bírálatra, aki je-lentős változtatáso-kat hajtott végre raj-

ta. Átdolgozott tervei szerint alakult ki amai állapotot is mutató végleges, kicsit aHalászbástya saroktornyát idéző épületképe.

Az építkezést 1908. június 7-én kezd-ték meg, majd közel kétévi munka után1910. szeptember 8-án tartották meg akilátó ünnepélyes felavatását. A torony-épületet süttői és pilisborosjenői mész-kőből építették. A kőzet fehér színeokozza, hogy messze távolból is kitűnő-en látható a zöld lombtenger között, ahegycsúcsot megkoronázva, jó és rosszidőben egyaránt.

Nevét Erzsébet királynéról kapta, akiPest-budai tartózkodásai során szívesensétált a budai hegyeken. Erre a Jánoshe-gyi útnál, egykori kedvenc pihenőpadjaközelében többször felállított és elpusz-tított, illetve eltűnt mellszobra is emlé-keztetett egykor.

A kilátó 26 méter magas építménye azazóta jelentősen megnőtt faállomány el-lenére a mai napig jó kilátást nyújt az ittmegforduló kirándulóknak. Az épületbelépve tágas, oszlopos, boltozatos körfo-lyosóra jutunk, ami rossz idő esetén ol-talmat nyújt a látogatónak. A belső tér

terazzó padlóburkolatán ma is megcso-dálhatjuk a dekoratív mintázatot és a fel-járatot jelző, üdvözlő szavakat. A földszin-ti előcsarnok egyik fülkéjében állt egykorErzsébet királyné fehér carrarai márvány-ból faragott mellszobra, Stróbl Alajos gyö-nyörű alkotása 1908-ból. A szobrot 1945után eltávolították, majd 2005-től a BTMKiscelli Múzeumában lévő raktári polcán,műanyag fóliába burkolva porosodik.

Az elmúlt közel száz évben mindig mű-ködött étterem a közelben. Az étterem-ben a gyönyörű panoráma miatt IV. Ká-roly és Zita királyné, Trefort Ágoston, grófBethlen István, Wekerle Sándor, és grófApponyi Albert is megfordult.

A kilátó közvetlen környe-zetének rendezésére csak

1931-ben került sor. A háború okozta ká-rokat 1949-re állították helyre. Az ötvenesévekben hatalmas világító ötágú vörös-csillagot szereltek a torony csúcsára, amia város távoli pontjáról is jól látható volt.A csillag acélszerkezete olyan súlyos ká-rosodásokat okozott az épületben, hogy alegutóbbi 2005-ös felújítás során komolystatikai megerősítés vált szükségessé. AJános-hegyi kilátó 1996-ban került a fő-város kezelésébe, majd 2001-ben a Hegy-vidéki Önkormányzat tulajdonába. Az eztkövető felújítás során kívül, belül meg-

tisztították a falakat, statikai megerősíté-seket végeztek, környezetében új díszbur-kolatot készítettek, így ma is megcsodál-ható Budapest egyik ikonikus épülete,mely már 110 éve uralja a tájat.

Kilátó a hegyenMár 110 éve uralja a tájat

• • • • Rosch Gábor

Képeslap a 30-as évekből

A kilátó őrépülete

Az oszlopos boltozatos körfolyosó

Fotó:

Zem

pléni

Múze

um, S

zere

ncs

Fotó:

A sz

erző

felvé

tele

Fotó:

A sz

erző

felvé

tele

Városunk – 2020/2. szám8

Buda számos neves vendéglőnekadott otthont, melyek közül azegyik legkiemelkedőbb a Fácán

vendéglő volt, épülete ma is megtalálhatóa Béla király út 59–61. szám alatt. A kerü-let önkormányzata 2019-ben a kormánysegítségével teljesen felújította a régi ét-termet, amit most a Zugligeti ÁltalánosIskola felső tagozatosai használnak. Egy-kor olyan személyek is megfordultak itt,mint Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, ToldyFerenc, Barabás Miklós vagy Bajza József.A felújításokról szóló híradásokban többhelyütt olvasható, hogy az 1856-banemelt Hild-féle villáról van szó, holott eza mai napig megtalálható a valójában fel-újított ház mögött. Az eredeti Fácán ven-déglő már az 1800-as évek közepétől vár-ta a vendégeket egészen 1944-ig, amikormegszűnt a funkciója.

A legtöbb félreértést az adhatja, hogy aFácánt sokan máig egyetlen épületnek

gondolják, pedig az1873-as térképen jóllátható, hogy már akkoriban több minttíz épület volt a területen. A VasárnapiÚjság 1866-ban írta: „Vagy gyalog, vagyhintón, mindegy, de elvégre eléred a »fác-zánt«, balról az első kis gyarmatot, melytöbb vendéglőből s nyaralócsoportokbóláll.” Az első étterem valószínűleg a régimajorsági épületben kapott helyet, majdamikor azt kinőtte, a közelben egy új,

négyzetes alap-rajzú, klasszicis-ta étterem ké-szült valamikoraz 1840-es évekközepén.

Ennek helyénáll ma a 2019-ben felújított,neoklasszicistastílusú, Horthy-villának nevezettépület. A ven-déglő valószínű-síthetően 1847-ben létesült, mi-vel ezt olvashat-juk: „A zugligetben a fáczánnál új pom-pás és igen kényelmes éttermet építettek,mi bizonyosan szaporítani fogja a vendé-geket...” (Budapesti Híradó, 1847. április29.). Feltehetően erről az épületről van

szó, amelynekmind a négy ol-dalán oszlopostornác futottkörbe, ami a hí-res fotókon is jóllátható.

A vendéglőthamar megsze-rette a közönségés számos híres-ség fogyasztottael itt a vacsoráját,vagy tartott ittünnepséget. Ahatalmas sikerarra késztette Riegler Ignác tu-lajdonost, hogyfelkérje Hild Jó-zsefet, hogy ter-vezzen ide a ven-

déglőtől kicsit feljebb egy üdülő-szállót.1856-ra fel is épült az új hatalmas U alakúépület, melyben harminc vendégszobavárta a kikapcsolódni vágyókat. A hatal-mas terület sok új épülettel gazdagodott,így épültek szállók, kerthelységek, de voltfürdőhely, sétálópark, cukrászda és pék-ség is. Egy igazi kis üdülőkomplexumépült ki ezzel. A 19. század végére közel

20 épület állt a területen, amely az egyiklegkellemesebb és legdivatosabb budainyári mulatóhellyé és bálozó házzá vált.

Több irodalmi mű is megemlíti a hely-színt, így Jókai Mór Fekete gyémántok cí-mű könyvében is feltűnik, de Krúdy Gyu-la egyenesen a város legszebb mulató-

helyének nevezte aFácánt a Nagy kópé

című regényében. A vendéglőt a 20. szá-zad elején teljesen átalakították és ekkornyerte el a ma is látható úgynevezettHorthy-villa formáját. Ettől függetlenül avendéglő egészen az 1920-as évek végéigmegtartotta népszerűségét majd csődbekerült és sorozatos végrehajtások helyszí-ne lett.

Az árverési hirdetések szerint italok,bútorok, zongora, sőt lovak is kalapács alákerültek. Később az új tulajdonosok felújí-tották a helyet és valószínűleg ekkor kap-hatta a Horthy-villa nevet, miután az elbe-szélések szerint Horthy kormányzó fiatöbbször járt ide mulatni, vadászni, síelni.A második világháború során az épülete-ket lengyel tisztek kapták meg, majd aGestapo vette birtokba – végül a Belügy-minisztérium foglalta el és ott kémelhárítóés hírszerzési oktatóbázist alakított ki. Azegész területet körbekerítették és szigorú-an őrizték az objektumot, ahol a híreszte-lések szerint két évig bújtatták a hetvenesévekben a hírhedt szélsőbaloldali terroris-tát, Carlost, a Sakált, akit évekig keresettNyugat-Európa rendőrsége.

A rendszerváltás után sokáig üresenállt, majd a Normafa Park projektnek kö-szönhetően az önkormányzat kezelésébekerült és 2019-ben teljesen megújult azegykori vendéglő épülete, mellyel egyújabb ikonikus épület menekült meg aHegyvidéken. A területen egyébként azegykori Hild-féle szálló jelenleg is felújí-tás alatt áll és hamarosan ez is újra a régipompájában tündökölhet majd.

Budaiak nyári mulatójaA Fácán vendéglő az új kutatások tükrében

• • • • Földváry Gergely

A Zugligeti Fácán vendéglő 1900 körül

A kerület 2019-ben felújította az épületet

Fotó:

Zem

pléni

Múze

um/S

zere

ncs

Fotó:

Heg

yvidé

ki He

lytör

téneti

Gyű

jtemé

ny

Városunk – 2020/2. szám9

Átlagos, többemeletes, eklektikus épület a Ráday utcábanaz 54-es számú. Régebbi fényképein a kor szürke patinájalátható homlokzatán, mostanában a mellette állókhoz ha-

sonlóan sárga színre váltott. Középen erkéllyel, alsó szintjén üz-letekkel, belső udvarral, lakásaiban többnyire a kilencedik kerületközéposztálybeli polgárai élték benne a maguk változatos napja-ikat. Mostanában maga a Ráday utca is népszerűbb, a kerületi sé-tálóutca-státusz emeli a hely varázsát, az ide települt üzletek, be-szélgetésekre, rendezvényekre alkalmas kávéházak, éttermek kel-lemes színhelyei lehetnek az értelmes kikapcsolódásnak.

Említett házban ta-lált magának lakóhe-lyet a múlt század ele-jén egy testvérpár, akika magyar irodalom ha-láluk után elfeledett,majd néhány évtizedeújra felfedezett szerzőivoltak: Cholnoky Vik-tor (1868–1912) és a fi-atal Cholnoky László(1879–1929). Volt egyharmadik testvérük is,Cholnoky Jenő (1870–1950), a híres földrajz-tudós. Az idősebb és afiatalabb azonban, akika szépirodalom mellettkötöttek ki, érdekes, demagányos szerzőkkéváltak, mindkettenszembesülve és kiáb-rándulva, majd mene-külve abból a világból,amely körülvette őket.

Mindhármuk pályá-jának kireptető városa Veszprém volt. Cholnoky Viktor iskoláielvégzése után itt, helyi lapok szerkesztőségeiben volt újságíró.1901-ben, nagyobb tért, több szabadságot keresve Budapestreköltözött, az említett IX. kerületi házba. A századforduló jelen-tős napi- és hetilapjának, a Pesti Naplónak, valamint A Hétnek aszerkesztője lett. Rendszeres publicisztikái, érdekes, változatostartalmú novellái szerepet játszottak az olvasóközönség e lapokmelletti kitartásának. Míg a napilapnál elsősorban kivételesmunkabírása, nagy műveltsége érvényesült, novelláiban és hosz-szabb prózai műveiben cselekményvezetésének kivételessége,nagy fantáziája, kifejező nyelvi ereje, humora volt a meghatáro-zó. Életvitele a napilapok szerkesztését követte, az éjszakai órák-hoz, kávéházakhoz, szerkesztőségekhez kapcsolódott, a Rádayutca és környéke, meg más kerületek kávéházai lettek meghatá-rozó helyszínei.

A legfiatalabb testvér, Cholnoky László szintén ebben a ház-ban talált lakást. Fiatalon ő is újságíró lett, munkája közben ta-

lálkozott mindazokkal az el-lentmondásokkal, amelye-ket a múlt század eleje ho-zott. Nem csoda, hogy életeutolsó évtizedében a szép-irodalom felé fordult, ami-ben korábbi sikerei is meg-erősítették. Képes újságok,mint a Vasárnapi Ujság ésirodalmi lapok, például aNyugat szívesen közöltékírásait. Ezekben nem a tár-sadalmat ábrázolta, vagy ta-lán csak áttételesen, hiszenérdeklődése középpontjá-ban az emberi személyiség állt, a lélek folyamatait, működésétfigyelte és örökítette meg érzékeny beleéléssel. Hősei szorongá-sait, félelmeit közvetítette, a nagyváros kallódó embereit, nyo-morúságos sorsait. S bár minden lapban szívesen közölték, igazi,végleges fórumot, otthont jelentő egy-két lapot nem talált. Sajátéletével példázta hőseiét, a nyomorból csak az alkoholban találtmenedékkel, öngyilkosságával is őket követte.

Napjainkban mindkettőjük novellisztikája, prózai írásai amúlt század fordulójának jelentős értékei közé tartoznak.

A Cholnoky-testvérekSzűkebb pátriájuk a Ferencváros volt

• • • • Buda Attila

Görgei főhadiszállásaÚjraavatták az eltünt emléktáblát

Anéhai Remetéhez elnevezésű vendégfogadóban volt1849. május 4-e és 6-a között a budai várat ostromlóhonvédsereg vezére, Görgei Artúr főparancsnok főha-

diszállása. Erre emlékeztetve az 1911-ig működő fogadó he-lyén, a Városmajor utca 68. szám alatt épült János Szanatóri-

um falán a Hadimúzeumjavaslatára 1927-ben ün-nepélyes keretek közt a Já-nos kórház emléktábláthelyezett el – ez máig tisz-tázatlan körülmények kö-zött 1945-ben, vagy utánaeltűnt.

Napjainkban a Város-majori Szív- és Érgyógyá-szati Klinika működik itt.

Épületének falán a Hegyvidéki Önkormányzat február 12-énaz emléktáblát az eredeti szöveg felhasználásával újraavatta.Az avató beszédet a Hegyvidék díszpolgára, prof. dr. HermannRóbert történész tartotta, az emléktáblát dr. Merkely Béla rek-tor, a klinika igazgatója és Pokorni Zoltán hegyvidéki polgár-mester avatta fel.

Cholnoky Ferenc, középen Cholnoky Jenő, jobbra Cholnoky László 1900-ban

A Garay utca 23-ban a Cholnoky testvérek és Zelovich Kornél a kisfiával (1900)

Fotók

: For

tepan

/Cho

lnoky

Tamá

s

Városunk – 2020/2. szám10

Helytörténeti séták és vetélkedők – ezek a FerencvárosiHelytörténeti Egyesület évente ismétlődő rendezvé-nyei. Helytörténeti vetélkedőjükre 2012-től jelentkez-

hettek a ferencvárosiak. 2019 szeptemberébenHelytörténeti vetélkedő nem csak fiataloknakcímmel hirdették meg rendezvényüket. A részt-vevők felkészülését a részletesen ismertetett fela-dattípusokkal, tematikával, könyvekkel és hely-történeti séták megadásával segítették.

Október 16-án a Ferencvárosi MűvelődésiKözpontban mintegy nyolcvanan, kerületi általános iskolásokés nyugdíjasok 13 vegyes csapatot alkotva vettek részt ezen amegmérettetésen.

Ferencvárosi kerek évfordulókhoz kötődő ese-mények, személyek és épületek köré épültek fela vetélkedő kérdései. Ezeket játékos formában –képfelismerés, helytörténeti keresztrejtvény,név-fogalom vagy utca-személy párosítás, totó,kvíz és egyre nehezedő gyorskérdés-sor – való-sították meg.

Az első helyezést a Szent-Györgyi Albert Ál-talános Iskola és Gimnázium hatodikos tanulóinyerték el. Érdekes volt, hogy három harmadikhelyezett csapatot hirdethettek ki, mivel azonoslett pontszámuk. Az első három helyezett csapatkönyvjutalomban részesült, és minden résztvevőoklevelet, helytörténeti csokit és egy apró meg-lepetést vehetett át. Vetélkedőjük sok egyesületitag közös munkájának eredménye. Előkészítésétaz egyesület részéről Lukács Emilia elnök fogtaössze, levezetését Gönczi Ambrus, a FerencvárosiHelytörténeti Gyűjtemény vezetője vállalta fel.

Budapest 75 évvel korábbi ostromá-ról Ostrom 75 címmel köztéri fo-tókiállítással öt helyszínen közö-

sen emlékezett meg az I., a II., és a XII.kerület önkormányzata. Összefogásuk

nem véletlen – a har-cok során a budai oldalminden ötödik lakása(a lakások 18 százalé-ka!) teljesen megsem-misült. Legsúlyosabbhelyzet a Várnegyed-ben volt: 6500 lakásá-nak 40 százaléka meg-szűnt, 34 százalékarészben sérülten váltlakhatatlanná.

Február 11-ignyolc kihelyezettkonténerben min-tegy 80 fénykép idéz-te fel az ostrom em-lékét: a Kapisztrántéren, a Városmajor-ban a Temes/Marosutca sarkán, a SzéllKálmán téren, a Szé-na téren és az Ör-dögárok mellettiAkadémia parknál.

A Kapisztrán térimegnyitón PokorniZoltán, a Hegyvi-

dék polgármestere hangsúlyozta, hogy„Az ostrom meghatározó élménye aHegyvidéken élőknek mind a mai napig,hetvenöt év múltán is köztünk él ez a tra-uma.” Jól mutatta ezt, hogy egy korábbikerületi novellaíró pályázatunkra (Mesél-nek a Hegyvidék házai) is főként az ost-rom emlékét felidéző alkotások érkeztek– mondta.

A tárlaton kiállított fotók többségénekez volt az első bemutatása – dokumentá-ciós céllal a szovjet hadsereg fotósai készí-tették.

Nem csak fiataloknakFerencvárosi játékos tudáspróbák

Ostrom 75Fotótárlat öt helyszínen

Mintegy nyolcvanan vettek részt a vetélkedőn

A fotók többségét dokumentálási céllal a szovjet hadsereg készíttette

A Kapisztrán téri megnyitónPokorni Zoltán polgármester

Fotó:

BHT

Fotó:

hegy

videk

.hu

Fotó:

mas

odikk

erule

t.hu

Városunk – 2020/2. szám11

Egyedülálló nemzetközi protokoll ki-állítást eredményezett a Magyar Ke-reskedelmi és Vendéglátóipari Mú-

zeum (MKVM) és a Nemzetközi ProtokollSzakemberek Szervezete együttműködése– a január 23-a és május 31-e között azMKVM-ben látogatható időszaki tárlatot.

A hazai és nemzetközi protokoll és dip-lomácia világáról mindezidáig kulturális

és múzeumi szinten csak egy-egyrészterületet érintve rendeztekidőszaki tárlatokat, holott a témajelentősége, ugyanakkor exkluzívjellege miatt valódi érdeklődésretarthat számot mind szakmai,mind a nagyközönség körében.

Miközben a látogató végig vo-nul a vörös szőnyegen, megismer-heti a protokoll különböző szakte-rületeit. Először katonai tisztelet-adás fogadja, mely kizárólag ma-gas rangú vendégeknek jár, mine-kután egy államfői rezidenciábaérkezik. Tovább haladva megte-kintheti Budapest Főváros általadott, illetve kapott protokoll aján-déktárgyakat, majd csemegézhet avendéglátás protokolljában a rég-múlttól egészen napjainkig. Elkép-zelheti, milyen lehet egy nemes étkészlettelterített, elegáns díszétkezésen részt venni;megcsodálhatja többek között a királyikészletet a Parlamenti pohárszéken. Eztkövetően a vallásprotokoll szekcióbanmegtekintheti például az első magyaror-szági pápalátogatás eddig ki nem állítottrelikviáit, majd megérkezik egy kiemeltnemzetközi sporteseményre, mert bizony,a világversenyek protokollrendezvényei iselőre meghatározott rendben zajlanak.

A múzeum nevéhez híven, jó vendég-látóként desszertről is gondoskodott, va-lódi különlegességeket gyűjtött össze:ritkaságszámba menő magas rangú ki-tüntetések, különleges ajándékok, felbe-csülhetetlen értékű muzeális darabok

várják az érdeklődőket. Így válik a nagy-közönség számára is láthatóvá ez a zárt,misztikusnak tűnő világ.

A protokoll eredeti értelmében a ren-det, rendszert jelentette a régi irattárak-ban, majd az elnevezés a nemzetközi kap-csolatok szférájában honosodott meg.Napjainkban, mikor sokan szétesőnek ér-zik világunkat, jó látni, hogy létezik egyolyan világ, ahol mai napig rend uralko-dik. (Forrás: MKVM)

Ünnepélyes keretek között leplezte le február 17-én aXVIII. kerületi Bókay Árpád Általános Iskolában Bal-daváriné Juhász Éva mb. igazgató és Szaniszló Sándor

polgármester a Kondor Béla (1931. 02. 17. – 1972. 12. 12.) festő,grafikus és költő születésnapján a tiszteletére állított emléktáblát,melyet a művész testvére Kondor Mária koszorúzott meg.

Köszöntő beszédet a Tomory Lajos Múzeum vezetője, HeilaufZsuzsanna mondott. Az iskola tanulói meglepetésként Kondortidéző alkotásokkal készültek, valamint versmondással színesí-tették a programot. Az emlékhely kialakításában közreműkö-dött a kerület főépítésze, Jankovits Vera, a Tomory Lajos Múze-um művészettörténésze, Szabó Zsófia, valamint Serflek Máté ke-rületi grafikus.

A modern magyar művészet kiemelkedő alkotója 13 éves ko-ráig Pestszentlőrincen a Wlassics Gyula utca 36. szám alatt éltszüleivel. Életét és munkásságát végigkísérték a lőrinci gyer-

mekévek élményei. Ittjárta ki az elemi iskolát,majd 1941-től 1944-ig aPestszentlőrinci MagyarKirályi Állami Gimná-ziumban tanult, mely amai Bókay Árpád Álta-lános Iskola falai közöttműködött.

A kerület 1978-tól őr-zi Kondor Béla emlékét.Most egy olyan épületben állítottak emlékeztetőt tiszteletére,ahol személyesen is gyakran megfordult. A gránitból készülttábla az elegáns kerettel kiegészülve méltó emlékhelyként szol-gál Kondor Béla számára, így a tanárok és diákok évről évre fel-idézhetik a művész egykori jelenlétét és életművének nagyságát.

Protokoll és diplomáciaKatonai tiszteletadástól a világversenyekig

Kondor Béla emléktáblája• • • • Szabó Zsófia Lilla

Diplomáciai kitüntetések és a koronaőrség egyenruhája

Aranyozott barokk ülőgarnitúrán kijelölve az államfők (elől), a tolmácsok (oldalt), és a kísérők (hátul) helye

A művész húga, Kondor Máriamegkoszorúzza az emléktáblát

Fotók

: MKV

M

Fotó:

Páp

ai Ta

más L

ászló

Városunk – 2020/2. szám12

Március 13-án a Városunk Szer-kesztőségében tartotta idei elsőülését az egyesület Elnöksége.

Kezdete előtt egy külső (budafoki) részt-vevő felvetette a Magyar Televízió 1969–1970-ben tartott Fekete-fehér, igen-nemc. helytörténeti vetélkedőjéhez hasonlókezdeményezését Budapest egyesítése kö-zelgő 150. évfordulójára. Több hozzászó-lást követően az Elnökség javasolta a bu-dafoki Klauzál Gábor Társaság vélemé-nyének kikérését.

Ezt követően a Társaság titká-ra adott tájékoztatást az előzőülés óta történetekről (Budapes-ti Históriák rendezvényei, amegújult budapesti Helytörté-neti Portál, a Városunk Online –Budapesti Helytörténeti Szemleindulása, a Városunk-BudapestiHonismereti Híradó számai, azEllenőrző és Számviteli Bizott-ság március 5-i üléséről). Beje-

lentette, hogy a járványveszély miatt aközgyűjtemények bezárnak – a Társaságrendezvényeinek is elhalasztását javasol-ta. Ismertette, hogy a Honismereti Szö-vetség is ezt tette – remélik, hogy a buda-pesti XVIII. Országos Honismereti Kiad-ványszerkesztői Konferenciát május 22–24-én, a debreceni XLVIII. OrszágosHonismereti Akadémiát (Téma: Trianon– Szétszakítva is egységben) július 5-10.között már meg tudják rendezni. A hoz-

zászólások után az Elnökség a Társaságösszes rendezvényét azonnali hatállyal el-halasztotta a koronavírus okozta járványveszélyhelyzetének fennállásáig (közgyű-lését is beleértve).

Az Ellenőrző és Számviteli Bizottságmegbízásából Breinich Gábor, az egyesü-let elnöke számolt be a Társaság 2019. évitevékenysége és gazdálkodása ellenőrzé-sének tapasztalatairól. A március 5-éntartott ellenőrzésük során megállapítot-ták, hogy 2019-ban a Társaság az Alap-szabályában rögzített feltételeknek, vala-mint a közhasznú szervezetekre előírtszabályoknak megfelelően működött. Anyilvántartások, az adminisztráció, apénzügyek kezelése színvonalasan lett el-látva, és a Társaság nyereséges évet is zárt.

A közgyűlés (remélt) előkészítéseként aTársaság titkárának írásbeli elő-terjesztései alapján tárgyaltak a2019. évi egyesületi beszámoló-ról és 2020. évi terveikről ésmegvitatták a Honismereti Szö-vetség kitüntetéseire javasolta-kat: Honismereti Munkáért Em-lékéremre Bóta Piroska, Honis-mereti Munkáért Emléklaprapedig dr. Grünwald Mária, SáfárJózsef és Viszket Zoltán kerül fel-terjesztésre.

Rólunk – RövidenBudapesti Honismereti Társaság

Budapesti Históriák – közleményA Budapesti Honismereti Társaság Elnöksége 2020. március

13-i ülésén hozott 1/2020. számú határozata 2. pontja alapjána Társaság összes bel- és kültéri rendezvénye 2020 márciusá-ban, illetve az év második negyedévében elhalasztásra kerül a koronavírus okozta járvány veszélyhelyzetének fennállásáig.A veszélyhelyzet elmúltával az érintetteket weblapunkon és e-mailban is tájékoztatni fogjuk. Tagjaink és vendégeink meg-értését előre is köszönjük.

Az eltűnt idő nyomában

• • • • Beöthy Mária

Legutóbb február 26-án találkoztunk Vízy László barátunk– a Zsolnay építészeti kerámiáról tartott – „káprázatos”előadásán. Akkor bejelentettük (a BVE XII. kerületi cso-

portja), hogy nagyszabású vándorkiállítást készülünk szerveznimárcius végén, április elején „Az eltűnt idő nyomában” címmel,melynek célja – a Hegyvidéken sikeresen helyreállított műemlé-kek bemutatása mellett – figyelemfelhívás az elhanyagolt, meg-mentésre érdemes építészeti értékeinkre, környezetünk megóvá-sára. A 10 darab nagyméretű, 1,0 x 2,0 méteres, kétoldalas roll-up tabló (szöveg: Beöthy Mária, forrásanyagok: internet, BognárGábor művészettörténeti kutatásai, fotók: Ráday Mihály, RoschGábor, Puha Titusz) már elkészült Surányi András fotó- és grafi-kus művész közreműködésével. Az országos veszélyhelyzet be-vezetése miatt – a Hegyvidéki Önkormányzattal egyetértésben –elhalasztottuk a kiállítás megnyitását és hat helyszínen történőbemutatását június elejére (lehet, túl optimisták voltunk).

Ha már nagyon elegünk lett a jelenlegi bezártságból, virtu-ális sétákat tehetünk a Hegyvidéken az újságban korábbanmegjelent helytörténeti írások segítségével, többek között pél-dául A szecesszió mesterei a Hegyvidéken című sorozatban la-pozgatva.

Helytörténeti séták,előadások

Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

Egy tömbház belső udvaráról nyílik Ferencváros Önkor-mányzata helytörténeti gyűjteményének/galériájának be-járata. A Ráday utca és az Erkel utca sarkán álló épületben

működő közgyűjtemény igencsak jól ismert a városrész lokálpat-riótái körében. Filmvetítések, kulturális programok, helytörténetiesemények várják minden hónapban az ide igyekvőket. Helytör-téneti vonzatúval minden hónapban találkozhattunk.

Csak az utolsó fél évet tekintve: 2019. november 15-én Fe-rencváros egykori temetőiről – már a középkorban is voltak ittsírkertek – hallhattunk. December 13-án a mozaik- és terazzó-művészetről dr. habil Balázs Miklós Ernő mozaikművész, mű-emléki restaurátor tartott előadást Apró kövek művészete cím-mel. 2020. január 23-án Városfotók címmel Lugosi Lugo Lászlófotóművésszel folytatott beszélgetésen vehettünk részt. Február13-án A ferencvárosi vendéglátás történetéből – Történetek ét-termekről, kávéházakról, eszpresszókról az 1800-as évek elejétőlaz 1980-as évekig címmel volt előadás. Sajnos a koronavírus jár-vány miatt március 19-ére tervezett, a Nándori és a Varga cuk-rászdát ismertető, vetítéssel egybekötött beszélgetés NándoriLászlóval elhalasztásra került, a veszélyhelyzet elmúltával vehe-tünk ezen majd részt.

Városunk – 2020/2. szám13

November 12-én nyitották meg Ahuszonhárom 56-os hős című ál-landó kiállítást a Veritas Törté-

netkutató Intézet és Levéltárnak a ferenc-városi Zsil utcai székhelye aulájában. Egypályázat eredményeként születtek meg akiállított festmények és szobrok a forra-dalom és szabadságharc 60. évfordulójá-ra. Az ábrázolt felkelők, politikusok, kato-nák, egyházfő… életútjában közös, hogymindnyájan kiálltak a forradalomért (An-gyal István, Bibó István, Dudás József, Föl-des Gábor, Gimes Miklós, Havrilla BélánéSticker Katalin, Iván Kovács László, KéthlyAnna, Kliebert László, Losonczy Géza,Maléter Pál, Mansfeld Péter, Mecséri Já-nos, Mindszety József, Nagy Imre, Pong-rácz Gergely, Rémiás Pál, Szabó János,Szabó Pál, Szendi Dezső, Szilágyi József,

Tóth Ilona, Wittner Mária), és a megtorlásis mindnyájukat sújtotta.

Tárlatuk megnyitóján a történettudo-mány és képzőművészet szerencsés talál-kozásának minősítette a kiállítást Marino-vich Endre, a Veritas főigazgató-helyette-

se, mivel az aulában tartott, történettudo-mányi kérdésekkel foglalkozó Veritas-es-tek és konferenciák látogatói találkozhat-

nak a festményekkel, szobrokkal. Az ’56-os megtorlások emlékét idézte fel WittnerMária, a Veritas tudományos munkatár-sa, Rácz János a forradalom és szabadság-harc jelentőségét hangsúlyozta. Kiállítottműveikről Kiss Adél festőművész, vala-mint Oláh Katalin és Oláh Mátyás Lászlószobrászművészek beszéltek.

Gavlik István (1934—2019)

ABács-Kiskun megyei Mélykúton 1934. június 15-énszületett. A Bajai Tanítóképző elvégzése után1953—1961 között a Mélykúti Állami Általános Is-

kolában tanított. A tanítás mellett testnevelési szaktanító ésnépitánc-oktatói oklevelet szerzett.1976-ban történelemszakos tanári diplomát kapott a szegedi Juhász Gyula Ta-nárképző Főiskolán. A Bács-Kiskun megyei Apostagon ta-nár, utána a járási tanács felnőttoktatási szakfelügyelője,1972-től ismét Apostagon tanár, igazgatóhelyettes, igazgató.1982-ben Budapestre költözött és 1994-ig a pesterzsébetimai Hajós Alfréd Általános Iskolában történelem tanár,igazgatóhelyettes, igazgató. Kollégáival együtt 1991-benmegalakítja a Pesterzsébeti Kossuth Társaságot, 1992-ben aKossuth Szövetséget – utóbbi országos elnöke 2002-ig,majd örökös tiszteletbeli elnöke. Közéleti és emlékápoló te-vékenysége mellett szerkeszti a Kossuth Szövetség Évkönyve-it, negyedéves hírleveleit. A pesterzsébeti Helytörténeti Ol-vasókönyv, Kossuth Lajos Pest-Budán, Kossuth Lajos díszpol-gársága – emlékek Budapesten és Pest megyében című köte-tek szerzője. Társszerző a Csepeli helytörténeti olvasóköny-veknél és Józsefvárosi séták négy köteténél. A BudapestiHonismereti Társaság munkájában 1997-től aktívan résztvett, írásait a Városunkban is olvashattuk. A HonismeretiSzövetség 2012-ben Honismereti Munkáért Emléklappaltüntette ki. Főbb kitüntetései: Millenniumi Érem ezüst fo-kozata, a Honvédelemért I. osztályú Érdemkeresztje a HazaSzolgálatáért, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt.2019. december 7-én hunyt el, utolsó útjára az apostagi pro-testáns temetőben, 2020. január 3-án kísérhettük el.

Dr. Del Medico Imre (1923—2019)

Budapesten, 1923. november 25-én született. Olasz déd-apja, Pietro Del Medico alapította az 1850-től 1912-igBudapesten működő első magyar szalámigyárat. Édes-

apja korán meghalt, özvegy édesanyja 1937 és 1948 között abelvárosi Bécsi utcában lévő 14 szobás penziójukat vezette.Imre 1943-ban gyermekparalízises lett, egész életében sánti-kált, bottal járt emiatt. Családi „örökségként” olaszul, németül,franciául és angolul tudott, az ötvenes évek második felébenelvégezte a jogi egyetemet. 1945-től az 1948-as leépítésekig akülügyminisztérium segédfogalmazója volt. 1949-ben minde-nüket elvették, albérletben nyomorgott édesanyjával. Számosmunkahely után 1953-tól a Szerzői Jogvédő Hivatalban, majd1983-as nyugdíjazásáig a Művészeti Alapnál dolgozott. A hi-bákról, visszásságokról írt 15–20 ezer közölt sajtólevele indigósmásolatait Budapest Főváros Levéltárának adományozta.1965-től Zuglóban élt, jelentős társadalmi szervezetek tagjavolt. A Budapesti Honismereti Társaság életében a kezdetektőlrészt vett, írásaival a Városunkban is találkozhattunk. Önállókötete: Életem – Egy mai polgár vallomása. A rendszer vál -toz(tat)ás után számos kitüntetése közül a Köztársasági ElnökiAranyérem, a Budapestért Díj, és a Podmaniczky díj a legje-lentősebb. Zugló díszpolgára, az aranytollas újságíró 2019. no-vember 25-én hunyt el, hamvait december 20-án a Bartók Bélaúti urnatemetőben helyezték örök nyugalomra.

In memoriam

Isten veletek, nyugodjatok békében.

EmberközelbenHuszonhárom 56-os hős

Egy pályázat eredményei

Fotó:

BHT

Városunk – 2020/2. szám14

Óbudai MúzeumVezető: Viszket Zoltán, tel./fax: 250-1020, cím: 1033 Bp., Fő tér 1.,nyitva: K–V: 10–18 óra.Neogrády László Helytörténeti GyűjteményVezető: Szöllősy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óra.Erzsébetvárosi Zsidó Történeti TárHelytörténeti munkatárs: Keleti Éva, tel.: 369-3688,1077 Bp., Csányi u. 5.,nyitva: V–Cs: 14–18, P: 10–14 óraFerencvárosi Helytörténeti GyűjteményVezető: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.Kőbányai Helytörténeti GyűjteményVezető: Verbai Lajos, cím: 1102 Bp., Füzér u. 32., nyitva: K–Sz: 10–14, Cs: 14–18, Szo.: 9–13 óra.Kutatói nap – P.: 9–13 óraAlbertfalvi Hely- és Iskolatörténeti GyűjteményVezető: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K, Cs, Szo: 14–18 óra.Etele XI. kerületi Helytörténeti GyűjteményVezető: Farkas Zsolt, tel.: 204-6788; 06-70-682-2144, cím: 1116 Bp., Gyékényes u. 45–47., nyitva: H–P: 10–19 óra.

Hegyvidéki Helytörténeti GyűjteménySzakmai felelős: Földváry Gergely, tel.: 06-70-360-2447, cím: 1121 Bp., Zugligeti út 64.,nyitva: Sze–V: 10–18 óra.Angyalföldi Helytörténeti GyűjteményMunkatárs: Dr. Simonné Hortobágyi Zsuzsanna, tel.: 06-30-453-3693, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely Vezető: Majkó Zsuzsannatel.: 06-70-522-3577, cím: 1144 Bp., Vezér u. 28/b.nyitva: előzetes egyeztetéssele-mail: helytortenet@cserepeskft.huRákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti GyűjteményeMuzeológus: Werschitz Annamária,tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K–P: 10–16, Sze: 12–18,

Cs, Szo: 10–14 óraKertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Villányi Péter, tel: 06-20-417-1956, cím: 1165 Bp., Veres Péter u. 157.,nyitva: H–Cs: 9–16, P: 9–14 óra.Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és KiállítóteremVezető: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.

Tomory Lajos MúzeumVezető: Heilauf Zsuzsanna, tel.: 290-1585, 06-20-316-9885,cím: 1181 Bp., Margo Tivadar u. 116–118.nyitva: Cs–P: 10–18,

Szo: 14–18 óra.Kispesti Helytörténeti GyűjteményVezető: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,nyitva: K–P: 14–18 óra,

páros heteken Szo: 10–14 óra.Pesterzsébeti MúzeumVezető: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: H–P: 10–18 óra.Csepeli Helytörténeti GyűjteményVezető: Molnár Krisztián, tel.: 278-2747,cím: 1213 Bp., Szent István út 230.nyitva: Sze: 8–14.30, P: 14–18,

Szo: 9–13 óra.Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Wahl Ildikó,tel.: 06-20-237-1920,cím: 1225 Bp., Nagytétényi út 278.,nyitva: K–Cs: 9–12, Szo: 15–18 óra.Soroksári Helytörténeti GyűjteményVezető: Sasvári Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra.

ABudapesti Történeti Múzeum (BTM) Középkori főosz-tálya minden évben ősszel –2019-ben már negyedik éve – a

Vármúzeumban rendezi meg a Közép-pontban a középkor című kiállítását, melyaz előző év legfontosabb régészeti lelete-ibe ad betekintést. Az időszaki tárlatotazonos címmel egynapos konferencia ve-zeti be, melyen a középkorral foglalkozórégészeik ismertetik előző évi ásatásaikeredményeit.

A november 14-én a BTM Vármúzeu-mának Gótikus termében Végh András, aVármúzeum igazgatója köszöntötte a Kö-zéppontban a középkor című konferen-cia résztvevőit, egyben első levezető el-nökként az első előadót konferálta fel: B.Nyékhelyi Dorottya a tabáni régészeti ku-tatásokat ismertette. A Király fürdő éstörök kori környezete feltárásáról PappAdrienn számolt be. Az Árpád híd pestioldalán feltárt középkori Szent László fa-luról Takács Ágoston tartott előadást. Ma-gyar Eszter a vízivárosi, későközépkorikerámialeleteket mutatta be. Egy készülő éremtárra GálvölgyiOrsolya hívta fel a figyelmet, majd a tabáni lépcső feltárásárólMagyar Károly beszélt. A szünet után Szolnoki Tamás és Benda

Judit régészeti kutatásaiba(Fortuna utca, Tárnok utca,Hunyadi János út…) Kaptunkbetekintést, majd Tóth Anikó anéhai/leendő Pénzügyminisz-térium udvarának feltárását,Terei György az Erdélyi bástya

kutatásának eredményeit ismertette.

A konferenciát követőena Vármúzeum földszintikiállító terében dr. Zsidi

Paula, a BTM Aquincumi Múzeuma ny. igazgatója nyitotta mega Középpontban a középkor című kiállítást, melynek kurátoraPapp Adrienn volt.

Középpontban a középkorKonferencia és kiállítás a Vármúzeumban

A konferencia első levezető elnöke Végh András, a Vármúzeum igazgatója volt

Fotó:

BHT

Városunk – 2020/2. szám15

Népszerű lett a helytörténet. Talánnem éppen pont olyanformán,ahogyan azt komoly művelői va-

laha elképzelték, de az tény, hogy sohaennyien nem szántak legalább egy kisidőt arra, hogy valamit megtudjanak,esetleg le is írjanak lakóhelyük múltjáról,mint mostanában. Tetszik vagy sem, az újdivat vírusa leginkább az interneten ter-jed. Budapest minden szögletének vanmár közösségi hálózati csoportja, és a leg-nagyobb sajtóportálok sem szégyenleneklehajolni az utcán heverő, azaz az utcák,házak történetében rejlő témákért.

Egy közkönyvtárban működő várostör-téneti gyűjtemény legfőbb tennivalója etéren, hogy minél több hiteles digitálisforrást és feldolgozást tegyen elérhetővé avilághálón. Keresnie kell a közvetlen kap-csolatot is az ott formálódó szcénákkal.Nemcsak azért, mert így találja meg a té-ma szélesebb közönségét, hanem mert aközülük kitűnő „laikus szakértők” nagy-szerű partnerek lehetnek a gyűjtésben ésaz adatfeltárásban. Említsünk meg néhá-nyat a Fővárosi Szabó Ervin KönyvtárBudapest Gyűjteménye idevágó szolgálta-tásai közül. Legismertebb a Budapest-

képarchívum, amiben többmint harmincezer fotó ésegyéb ábrázolás kereshető. A kezelőprog-ram a leírások legfontosabb elemeit ma-gukba a képfájlokba is rögzíti, így képekaz adatbázisból elszakadva, a weben meg-osztva is megőrzik a szöveges informáci-ókat. A képek meghatározásait szükségesetén a felhasználók hozzászólásai pon-tosítják.

Népszerűek a címtárak is, melyek közülelőször az olvasóteremben már rongyossáhasznált „Budapesti czím- és lakásjegy-zék” 29 évfolyama készült el, de azóta

jócskán kibővült a lista az 1714-es buda-vári lakjegyzéktől az 1950-es telefonköny-vig. Kereshető az összes saját kiadású vá-rostörténeti bibliográfia és ikonográfia, azantikvárokból kikopottak is. A régi helyiújságok közül említsünk most csak kettőt:a Független Budapestet és a Rákos Vidékét.

A város fizikai fejlődése rekonstruálható„A Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivata-los jelentéseinek” 1870 és 1944 közöttmegjelent köteteiből. Az első világháborúéveiből két és félezer plakát böngészhető,időrendben és szövegeik alapján is. Azidőszak középiskolai évkönyvei is fölke-rültek az internetre. Most zajlik a múlt

század első feléből ránk maradt budapestitárgyú sajtókivágat gyűjtemény feltöltése.Fontos, hogy a kiadványok a legjelentő-sebb magyar és nemzetközi közgyűjtemé-nyi digitális archívumokban, a Hungari-canaban, a Magyar Nemzeti DigitálisArchívumban és az Europeanaban, sok-millió oldalnyi más történeti dokumen-tummal közös keresőfelületen jelennekmeg.

A Budapest Gyűjtemény kapcsolódikaz adatok integrációnak legújabb változa-tához, a térképes alkalmazásokkal műkö-

dő Budapest-időgéphez, miköz-ben digitális keretek között to-

vább él a leghagyományosabb helyisme-reti könyvtári szolgáltatás, a Budapest-bibliográfia is. A hétköznapi életvilág és acsaládtörténet adatbázisa a JózsefvárosTopotéka, amit döntően a városrészhezkötődő magánszemélyek közreműködé-sével építünk. Sokan rátalálnak honla-

punkon a budapesti temetők sírem-lékeit bemutató harmincezer tételesfotódokumentációra, amit VizlerImre készített és adott ajándékba.Tematikus összeállításaink közül alegutóbbi a Gellért fürdő háborúelőtti közönségét mutatja be egy ko-rabeli úszómester és amatőr fényké-pész szemszögéből. A gyűjteménysaját Facebook-oldalán hétről hétreposztol képösszeállítást egy-egyszösszenetnyi várostörténeti írás kí-séretében, hogy felhívja a figyelmeta gondjaira bízott kulturális örökséggazdagságára, sokszínűségére.

A közzétett digitális tartalmak el-érési számai egymillió körül mo-

zognak évente. Az ilyesfajta statisztikaimutatókat persze érdemes a helyükön ke-zelni. Annak azonban biztos jelei, hogy akönyvtárak falai átszakadtak, és hogy aBudapest Gyűjtemény egyike azoknak akulturális intézményeknek, akik azondolgoznak, hogy raktáraik megnyíljanaka digitális világkönyvtár olvasói előtt.

Digitális helytörténet Világhálón a Budapest Gyűjtemény

• • • • Sándor Tibor

A ferencvárosi Vágóhíd főbejárata 1883 körül

A FSZEK első világháborús plakátgyűjteményéből

Fotók

: A sz

erző

felvé

telei

Városunk – 2020/2. szám16

Gyalog indultunk a Városkúttól a Költő utca 21-be. Út-közben láttuk a Jókai Kéttannyelvű Iskola falán a nap-órát, a kis téren a mesélő Jókai ült a padon, egy kisfiú

hallgatta. Rövid séta után megérkeztünk Jókai Mór egykori kert-jéhez, melyet két regénye árából vett, majd az egykori kőbányá-ból varázsolt viruló kertet. Közben írt is, nekiitt a virágai, gyümölcsfái és szőlőskertje adottihletet.

A villáját sajnos már rég lebontották, de aprésház még áll, persze felújítva. Az író utánmaradt szőlőskert idővel tönkrement. A sváb-hegyi kert természetvédelmi terület lett, aprésházban Jókai Emlékszobát alakítottak kiés a kertet is gondozzák.

Jókai idejének híres, finom vörösborát újjákellene éleszteni – gondolták többen is. Meg-alakult a Kadarka Kör, beindult a gépezet. Újszőlőoltványokat hoztak ide, gondozták amegújuló Budai Vörös Kadarka reményében.

Közben a tetthelyre értünk, a székeket márkitették a kertbe és gyűlt a vendégsereg. Kishangulatos műsorral indul a szüret. A szóvivőSaly Noémi, aki egyben Jókainé Laborfalvy Ró-za szokásos humorával szórakoztat. Férje urajelenleg nincs itt, de Róza szokta szólítani„Móricom, ide gyere!” Mindez színpadonvan, már sorakozik a sváb kórus és a zenészlegények. Róza felszólítja a fiatalokat, hogy lehet szőlőt taposnia dézsában. Nem kell kétszer mondani. A narrátor Róza asszony

felsorolja, kik lépnek színre.Először bemutatja a két kadarka nagyot

(dr. Búza Péter és Nemes Tamás), akik rövidtájékoztatót adnak a Kadarka Körről és amegújult budai vörösborról.

Ezután jön a lánykórus éneke és hozzá ahangszeres fiúk zenéje. A jó hangulat már ki-alakult, kaptunk egy kis kóstolót az új borból,majd libasorban tettünk egy kört a kertben és

énekeltük a Kadarka dalt. Aki még nem látta, megnézhette a Jó-kai Emlékszobát, le lehetett menni a pincébe is. Hátramentünka szőlő irányába, ott kis kövezett placcon már ment a tánc a fiúkmuzsikájára. Közben a belépő tikettért lehetett szendvicset enni,mustot vagy vörösbort inni.

Mindenki jól éreztemagát, beszélgettünk,

énekeltünk jó kis vidám zene mellett. Mindenki addig marad-hatott a Jókai kertben, míg a kedve tartotta.

Időszaki kiállításához kapcsolódóan aHegyvidéki Helytörténeti Gyűjte-mény Egészségügy a Hegyvidéken

címmel december 9-én a Hegyvidék Ga-lériában rendezte meg hagyományoséves konferenciáját. A szimpózium leve-zető elnöke dr. Kapronczay Károly azMTA doktora és Semmelweis Orvostu-dományi Múzeum címzetes főigazgatójavolt, aki egyben a nyitó előadást is tartot-ta. A magyarországi betegellátó és kórhá-zi rendszer kialakulását mutatta be a 18.századtól kezdve, egészen a 19. század

végéig, és adott ezzel egy általános kere-tet a konferencia többi előadása számára.

A főváros mentéstörténetét DebrődiGábor történész, a Kresz Géza Mentőmú-zeum igazgatója ismertette, az 1887-eskezdetektől napjainkig. Megismerhettükígy a mentőegyesületek kialakulását afrissen egyesített fővárosban, kezdeti ne-hézségeiket, sikeres és sikertelen módsze-reiket, felszereltségüket és legfontosabbszemélyeket, akik az elmúlt majd másfélévszázad folyamán sokat tettek a mentés-ügy fejlesztéséért.

Harmadik előadóként Völgyi Péternédr. Reich Márta, dr. Lengyel Árpád men-tőorvos unokája és hagyatékának keze-lője kutatója tartott egy mikrotörténetielőadást. A Carpathia RMS tengerjáróndolgozó hajóorvos naplóit és személyestörténeteit felhasználva a Titanic ka-tasztrófa túlélőinek mentéstörténetét is-mertette, illetve az orvos nagyapa későb-bi utóéletét melynek során Budán prak-tizált.

A Hegyvidéki HelytörténetiGyűjtemény vezetője, Földváry

Szüretidőben JókainálSvábhegyi Hagyományőrző Egyesület

• • • • Rajzó Andrásné

Egészségügy a HegyvidékenIX. Hegytörténeti Konferencia

• • • • Tüske Tamás

à

Szüret Jókai Mór présházánál – jobbra az idős Jókai

Fotó:

Heg

yvidé

ki He

lytör

téneti

Gyű

jtemé

ny

Városunk – 2020/2. szám17

Gergely az egyházak és a beteg-ellátás kapcsolatát ismertette.

Bemutatta a kerületben működő és vala-ha működött egészségügyi intézményekkápolnáit, azok történetét és sokszor szo-morú utóéletét.

Az egykori XII. kerületben működőSportkórház volt főigazgató főorvosa, dr.Jákó Péter címzetes egyetemi docens azintézmény és elődje, a Vöröskereszt Er-

zsébet Kórháza történetéről beszélt, eh-hez kapcsolódóan a Magyar VöröskeresztEgyesület kialakulásáról és a Hegyvidék-hez fűződő viszonyáról. A záró előadástTüske Tamás történész, a HegyvidékiHelytörténet Gyűjtemény munkatársatartotta. A Kékgolyó utcában SchwartzerFerenc által 1853-ban alapított elmegyó-gyintézetet és ehhez kapcsolódóan a ma-gyar pszichológia és elmebetegügy kiala-

kulását mutatta be, majd a Siesta Szanató-riumként és Postás Kórházként működőintézet módszereiről, funkcióváltozásairólbeszélt.

A konferencia családias légköre lehető-séget biztosított az előadók, a témávalfoglalkozó múzeumok szakemberei és aXII. kerület helytörténete iránt érdeklő-dők számára, hogy nézeteiket, kutatásai-kat prezentálják és ütköztessék.

Modern magyar műbútorasztalosságunk kiemelkedőalakjára, Thék Endrére emlékezik 2020 szeptemberé-ben a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény. Az

Iparművészeti Múzeum több gyönyörű Thék-emlékének fel-használásával elsősorban a mester budapesti munkásságát és jó-zsefvárosi gyárát, valamint otthonát mutatja be a tárlat. Thék1842-ben született Orosházán. Itt is kezdte meg tanulmányait,1859-ben szabadult Daubner Pál asztalosmester műhelyében.Ezután Pesten majd Nyugat-Európában szerzett tapasztalatokat.

24 évesen érkezett Párizsba mely a bútorművészet fellegvára voltabban az időben. Munkásságában párizsi tanulmányai megha-tározónak bizonyultak.

Az 1870-es évek elején visszatért Magyarországra, 1872-bena józsefvárosi Szűz utcában alapította első műhelyét. 1885-benmegvásárolta Tauszig József nagy alapterületű Üllői úti telep-helyét a 66/A. számú telken. Itt építette meg bútorgyárát, és ha-marosan az 1880-as és 90-es évek legtöbbet foglalkoztatott épü-letasztalosa lett. A telket később tovább gyarapította, az Üllői út– Nagy templom utca, valamint az Üllői út – Óriás utca sarkánegy-egy eklektikus stílusú lakóház épült, a kettő között pedigmodern bútorgyára húzódott.

Itt készültek többek között az Országház üléstermeinek fa-mennyezetei, a miniszterelnöki dolgozószoba berendezése, azOperaház, a budavári királyi palota Szent István termének falidekorációja és bútorzata, de gróf Andrássy Tivadar budai villá-jának belső faipari munkái is. A korszak olyan kiváló iparművé-

szeivel, tervezőivel dolgozottegyütt, mint Róth Miksa, Zsol-nay Vilmos, Tattay Ferenc vagyéppen Faragó Ödön. A század-fordulón zongorakészítő üze-met is alapított, pianínói, ver-senyzongorái nagy népszerű-ségnek örvendtek a pesti polgárok körében. 1908-ban elsőkéntkapta meg az iparosok közül a “magyar királyi udvari tanácsos”címet. Szülővárosában tanoncotthont alapított, díszpolgárrá vá-lasztották – itt utca is őrzi emlékét.

A Tanácsköztársaság idején a gyárát kisajátították, elkergettéksaját otthonából. 1919 júniusában 77 évesen Balatonfüredenhunyt el a lelkileg teljesen összetörve.

1928-ban a székesfőváros az addigi Óriás utcát Thék Endrenevére keresztelte át, majd az utca Üllői úti sarkán gyönyörűemléktáblát avattak. 1952-ben az utca nevét Leonardo da Vincireváltoztatták és az emléktáblát is eltávolították. Szerencsére ThékEndre emléke nem merült teljesen feledésbe, 2001-től a IX. ke-

rületben újra található egy kis utca a Művészetek Palotájátólnem messze, mely a nevét viseli. Jó lenne, ha az egykori emlék-tábla is visszakerülne eredeti helyére.

à

Bútorgyár az Üllői útonThék Endre ferencvárosi emlékezete

• • • • Gönczi Ambrus

Thék Endre

Thék Endre bútorai az Országos Erdészeti Egyesületbudapesti üléstermében

Fotó:

Fer

encv

áros

i Hely

történ

eti G

yűjte

mény

Fotó:

ogyk

.hu

Fotó:

Épít

őipar,

1890

Városunk – 2020/2. szám18

Újlipótvárosnak nevezzük a SzentIstván körúttól északra fekvő né-hai pusztaság területén virágzó

városrészt. Ennek múltját, az itt élő embe-rek történetét dolgozza fel a kezdetektőlmeglévő zsidó közösség szemszögéből ekötet szerzője, aki a városrész lakója, amai XIII. kerület részét képező lakóne-gyed avatott krónikása. Már az 1970-esévektől aktívan részt vett a kerület törté-neti múltjának feltárásában, bemutatásá-ban – a XIII. kerületi Helytörténeti Füze-tek szerkesztője, egy évtizedig az Angyal-földi Helytörténeti Klub vezetője is volt.Kötete egyfajta átmenetet képez a lexikonés a monográfia között. Lexikonnak isminősíthető, mert olvasmányosan megírtszócikkekként olvasható. Monográfia is,mert a városrész születésétől napjainkigterjedő időszak fontosabb „csomópontja-inak” történetét tárja elénk, egy-egy témamély ismeretéről tanúskodva. Az újlipót-

városi zsidó közösségnek jelentős szerepevolt a városrész létrejöttében és életében.Indokolt, hogy a kötetben is kiemelt sze-repet kaptak. Nem véletlen tehát, hogy akönyv előszavában a kerület rabbija, dr.Schöner Alfréd professzor, a XIII. kerületdíszpolgára a magyarországi budapesti ésvidéki hitközségek monográfiájának elké-szítéséhez követendő példának nevezi. Azegykor Terézvároshoz tartozó terület elsőfecskéi a malomipar létesítményei voltak.Temető, bérházak, gyárak, raktárak, aVígszínház, a Nyugati pályaudvar, majd aLehel piac kel itt életre, de a színházak,mozik, kávéházak múltjáról is találunk akönyvben érdekes adalékokat. A védettházak, a zsidómentés, az ellenállás és azostrom emlékeit olvasván egy vészkor-szak „képei” tárulnak elénk – 75 éve tör-tént mindez. A városrész emléktábláinakés néhány jelentős utcanév eredetének be-mutatásával zárja Róbert Péter kötetét.

Városokról, városrészekről szám-talan képeskönyv jelent mármeg, így Ferencvárosról is, elég,

ha csak a 2012-ben kiadott 220 év 220kép című összeállításra gondolunk. Legu-tóbb kerületünk történetét mutattuk be afotótárunkban található anyag segítségé-vel. Ezúttal azonban nem már meglévőfényképekből válogattunk, hanem egyspeciális szempontot igyekeztünk érvé-nyesíteni. Ebben a kiadványban a IX. ke-rület rejtett szépségeit, érdekességeit mu-tatjuk be, olyan izgalmas helyszíneket,részleteket, melyek nem feltétlenül közis-mertek a nagyközönség számára. Hiábakeressük majd benne a Vásárcsarnokot,az Iparművészeti Múzeumot vagy az Ül-lői úti Örökimádás templomot. Olyan té-mákat választottunk, melyek újszerűsé -gük miatt viszonylag frissek, vagy olyanhelyen vannak, ahol csak a figyelmesszemlélő veszi észre őket.

Lugosi Lugo László és a városkép reme-kül működő párost alkotnak, ezt bizo-nyítja számos, eddig megjelent könyv.Fényképeit tökéletes technikai tudás, vi-zuális fegyelem és a lényegre fokuszáló el-beszélő stílus jellemzi. Épületeket, város-képeket az 1980-as évek közepe óta ké-szít, figyelmét többnyire az elmúlás folya-mata ragadja meg. Fotóin remekül tükrö-ződik e törekvés, de a finoman kidolgo-zott részletek az ábrázolt téma átfogómegjelenítésére is képesek. A jó kép jel-lemzője, hogy a részlet maga is kifejezi azegészet, ennek a szempontnak Lugo fotóikiválóan megfelelnek. „A fényképezés já-ték az idővel” szokta mondogatni, és mi aszaván fogtuk. Ennek a játéknak az ered-ményéről számolunk be a most, remélve,hogy ugyanannyi örömük telik majd ben-ne, mint nekünk, az alkotóknak. Könyvea Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjte-ményben kapható.

Újlipótvárosi mozaikok• • • • Gábriel TiborRóbert Péter: Otthonunk Újlipótváros / Az Új-Lipótvárosi zsidóság. 100 éves a Hegedüs Gyulai Zsinagógáért Alapítvány, Budapest, 2019. 198 p.

Rejtett Ferencváros• • • • Gönczi AmbrusLugosi Lugo László: Rejtett Ferencváros / Secret Ferencváros. Ferencváros Önkormányzata, Budapest, 2019. 116 p.

Városunk – 2020/2. szám19

Budapest második világháborúbanelszenvedett ostromának történe-tével számos mű foglalkozott, köz-

tük jelen könyv szerzője is több kötetetpublikált már. Most megjelent könyve ki-fejezetten a polgári áldozatokról össze-gyűjtött adatok közzétételét és elemzéséttűzte ki célul. Kötete első részének meg-írásakor alapvető forrásként a halottianyakönyvekre és más összegző jellegű le-véltári dokumentumokra támaszkodott.A háború egyik leghosszabb helységharcacivil áldozatai adatainak összegyűjtésekoregészen 1950-ig kiterjesztette a vizsgáló-dást, az utólagos anyakönyvezési eljárá-sokra is tekintettel. Más szerzők korábbikutatási eredményeinek, becsléseinek sa-ját, újabb kutatási adataival való összeve-tésével pontosabb képet vázol Mihályi Ba-lázs a korábbiaknál.

A kötet második részében elemzésekolvashatók, az egyes társadalmi, vagy fog-

lalkozási csoportok, rétegek emberveszte-ségeiről, majd pedig a harcoló felek csa-patainak atrocitásairól. Az elemzések so-rán foglalkozik a gettóba zártak vesztesé-geivel, és a háború pszichés nyomását el-viselni nem tudó emberek öngyilkosságihullámával is. A bombázások és belövé-sek, óvóhely beomlások áldozatainakszámbavétele zárja kötetét. Az adatok kö-zött gyakran nem csak a harci cselekmé-nyek miatt elhunytak, de a vizsgált idő-szakban természetes halállal meghaltak isszerepelnek a kötetben, továbbá egyeselemzett veszteségcsoportoknál a szerzőjelzi, hogy még nem tekinthető lezártnakés teljesnek a bemutatott adatok köre.

A nyomtatott formában nehezen ke-zelhető adatsorokat internetes adattár te-szi hozzáférhetővé és egészíti ki, amely-ben az áldozatok nevei időrendben, ke-rület és közterület alapján kereshetők(http://budapest-ostroma.hu/adattar/).

Az újpesti Attila utcában, az Új-pest-Újvárosi Református Gyüle-kezet temploma falát Prém Mar-

git (1884–1944) emléktáblája díszíti. Roj-kó Annamária Újpest Önkormányzatá-nak támogatásával készült könyvében améltatlanul kevéssé ismert, elkötelezettenhumanista hölgy életútját követhetjüknyomon.

Szülei 1853-ban vásárolták az Attila ut-cai házat, melyben Margit és testvérei fel-nőttek. Kislány kora óta a tanítói pályavonzotta, diplomát az Erzsébet Nőiskolá-ban (ma: Teleki Blanka Gimnázium) szer-zett magyar és német nyelv valamint törté-nelem középiskolai tanításából. Nehezentalált alkalmazást, végül a Skót Misszió ele-mi iskolájának (V. ker., Hold u.17.) tanítóiállására jelentkezett. Rövidesen a polgáriiskolával is bővülő intézmény igazgatójávánevezték ki. Az iskola 1910-ben költözöttsaját épületébe, a VI. kerületi Vörösmartyutca 49–51. szám alá – Margit itt kapottszolgálati lakást. Az internátussal bővült

intézmény igazgatója részére készült újszerződésében külön passzus fogalmaztameg: „Azon esetben, ha férjhez megy, kö-teles állásáról lemondani.”

Prém Margit negyven éven át töltöttebe teljes életet kívánó hivatását. Szabadidejében több angolszász református ifjú-sági művet fordított magyarra. Életreszóló barátságot kötött Jane Haininggel,az iskola internátusának vezetőjével.

Elkötelezett humanistaként zsidó lá-nyok százainak nyújtottak menedéket aziskola falain belül a vészkorszak idején.1944-ben azonban elvesztette munkatár-sát és az üldöztetésből mentett tanítvá-nyokat is. „Minden egész eltörött” számá-ra. Augusztus 14-én örökre elaludt.

Ifjúkori lakóhelyéről sem feledkezettmeg, rendszeresen támogatta az ÚjpestiSzegény Gyermekkórház betegeit is. Ha-lála után kívánságának megfelelően, szü-lőházát az Újpest-Újvárosi ReformátusEgyházközségnek adományozták egyházicélokra.

Budapest ostroma• • • • Breinich GáborMihályi Balázs: Budapest ostroma / A polgári áldozatok. Kárpátia Stúdió, Budapest, 2020. 136 p.

A „skót iskola” igazgatója• • • • Szöllősy MarianneRojkó Annamária: Prém Margit Missziója / „Hogyan tegyünk jót?” Kossuth Kiadó, Budapest, 2019. 216.p.

Városunk – 2020/2. szám20

APesti Napló 1853. július 1-jén közölte Jó-kai Mór Egy magyar nábob című regényé-nek első fejezetét, 1854 májusától folyta-

tását, a Kárpáthy Zoltánt. A lap kiadója, EmichGusztáv bőkezűen honorálta az írót, a regényekértkapott összeg lehetővé tette egy svábhegyi telekmegvásárlását.

Az elvadult, gazos földterületből évek múlva vi-rágzó gazdaság lett. A kertben a Jókai-Laborfalviházaspárnak nyaralója is volt, amelyet többszörátépítettek, bővítettek. Ez az épület ma már nemáll, helyén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgató-ságának irodaháza van. A kertben található a Ma-gyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületközpontja is.

Az egykori présház (vincellérház) maradt csakfenn a korabeli épületek közül, ennek első szobá-jában található a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)Jókai Mór Emlékszobája. A múzeumnak 1968-tólvoltak különböző kiállításai a Jókai-kertben, ele-inte az irodaházban, 2011-től mostani helyén, aprésházban.

Jókai Mór a kertet szépirodalmi és ismeretter-jesztő írásaiban, valamint családi leveleiben is megörökítette. Ko-

máromban élő édes-anyjának, Pulay Mári-ának már 1853 de-cemberében részlete-sen beszámolt róla:„Elültettem már egynagy sereg fát a ker-tünkben... Azóta apincét is fölépítettem,s úgy összevissza ren-deztem azt a kis ber-ket, hogy jövő eszten-dőre rá nem ismerkedves anyám.” Ifjú-korában édesanyjaDuna-szigeti kertjé-ben ismerkedett a ker-tészkedés örömeivel,később sógora, VályFerenc volt másik taní-tója. 1896-ban Ker-tészgazdászati jegyze-tek címmel jelent megkötete ebben a témá-ban, ugyanekkor azOrszágos Magyar

Kertészeti Egyesület tiszteletbeli taggá választotta.A kiállításban láthatjuk az író kertész szerszámait, a család

használati tárgyait, fotókat, csiga-, kagyló- és kőzetgyűjteményé-

nek néhány darabját és nevezetes ko-máromi „tulipános” ládáját, amelyetszülővárosától kapott ajándékba. Azitt olvasható Jókai-idézetek és kortár-sainak emlékezései segítségével képetkaphatunk arról, hogyan vélekedett atermészetről, a fákról, madarakról és

természetesen saját kerté-szeti tapasztalatairól.

Jókai Mórt a magyar irodalom egyik első környezetvédő író-jának tekinthetjük, a telek átalakításánál a „megfogni a napot,megfogni a vizet, meg-fogni a szelet, megfogni aföldet” elvét követte.Kertje a mai madárbarátkert program 19. századielődjének tekinthető:„Madarat persze az énkertemben meglőni nemszabad; hanem jó neve-lést kell nekik adni.”

Két évtizeden keresztülBalatonfüreden is voltbirtokuk. Egykori füredivillájukban szintén aPIM kiállítása látható.

A svábhegyi Jókai MórEmlékszoba kiállításamárcius 15-től október31-ig van nyitva, szerdá-tól vasárnapig (XII. ker.,Költő utca 21., Jókai-kert). Télen előzetes beje-lentkezés alapján csopor-toknak tárlatvezetéssel lá-togatható (www.pim.hu).Tel.: 317-3611/150, 151,153-as mellék; e-mail:muzeumped@pim.hu

Svábhegy emlékszobája„Kertész vagyok, és ez büszkeségem”

• • • • Parragi Márta

Jókai présháza (vincellérháza) napjainkban

Részlet a kiállításból

A komáromi „tulipános” láda

Fotó:

Nag

yvár

i Ildik

ó

Fotó:

Fák

ó Árp

ád

Fotó:

Fák

ó Árp

ád