Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Ifjúságpolitikai

Koncepciója2020-2024

1

Bevezetés

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat negyedszázaddal ezelőtt készítette el első ifjúságpolitikai koncepcióját. Az előző ciklus feladatainak végrehajtásáról szóló beszámolót és a helyi ifjúságpolitika értékelését a 43/2019.(IV.18.) Ö.K. számú határozatában fogadta el.

A javasolt stratégiai irány

Az előző ciklus során elért eredményekre, tapasztalatokra építve folytatni kell az ifjúsági munkában, azt a gyakorlatot, amely igazodik a kerületi igényekhez, sajátosságokhoz, a mikró-, és makró környezet változásához.

Szempontként vettük figyelembe a gazdasági, kulturális, családi és egyéb egyenlőtlenségekből fakadó társadalmi hátrányok csökkentését, a prevenció szükségességét. A hangsúly ne csak a probléma kezelésén, hanem a megelőzésen és a szemléletformáláson legyen. Fontos a kölcsönösség, az együttműködés kialakításának igénye.

Az intézkedések tervezésénél, végrehajtásánál e korosztály info-kommunikációs és internethasználati szokásaihoz igazodó, akár virtuális szolgáltatásokat kell előtérbe helyezzünk. Szükség van a minél több információ eljuttatására a fiatalokhoz.

Ezen a területen is meghatározó az együttműködés és partnerség a korosztállyal, a fiatalok ügyében érintett és a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, civil közösségek, egyházak között.

A szabadidő-szervezésben az egészséget támogató programok ösztönzése, a szabadidő színtereinek biztosítása és ellenőrzése az ifjúság testi-lelki egészségvédelme szempontjából. A fiatalok igényeinek megfelelően kell fejleszteni a sportolásra, illetve szabadidő eltöltésére alkalmas területeket. A játszóterek korszerűsítése, sportszerek telepítése, koordináltan történjen az ifjúsággal, lakossággal, a rendszeres mozgás és sportolás tevékenységébe bevont fiatalok számának növelése.

Lehetőséget kívánunk adni a testvérvárosi kapcsolatokban történő aktív részvételre, az ifjúsági és szakmai együttműködési formák, a cserék, intézményi kapcsolatok ösztönzésére.

Kerületünkben az ifjúságpolitika céljait és intézkedéseit a „Lendületben 2.0” ciklusprogram határozza meg, az ifjúságpolitikai koncepciót is ehhez igazítottuk.

2

Alapelvünk és célunk változatlanul az, hogy a XIII. kerület továbbra is befogadó és támogató település legyen, olyan városrész, melyre a fiatalok valódi otthonukként tekintenek.

A kiszámíthatóság, az értékteremtés és a hagyományőrzés mellett fontosnak tartjuk a fiatalok aktív részvételét a kerület életében, az épített és természeti környezet alakításában. Az ifjúsági korosztály tagjai és közösségeik társadalmi kohéziós erőt is jelentenek, egyenrangú résztvevői, alkotói a róluk szóló döntéseknek.

Az Ifjúságpolitikai koncepcióban meghatározzuk önkormányzatunk szándékait és céljait a jelen állapot, igények és lehetőségek ismeretében. Ifjúságpolitikai koncepciónk lényege a szükségletek, a feladatok, a megoldási lehetőségek és javaslatok számbavételével, azoknak döntéshozatali elvek, irányok és működési mechanizmusoknak a meghatározása, amely megvalósulása során a helyi értékek megőrizhetőek, a fiatalok születésüktől kezdve magukénak érezhessék kerületünket, felelőséget érezzenek érte.

Az önkormányzati alapvető cél az elmúlt időszakban nem változott: a XIII. kerületben otthon érezhessék magukat a fiatalok, megtalálják mindazt, amire szükségük van.

Mit szeretnénk a XIII. Kerületben?

értékteremtés és hagyományőrzés az önkormányzati tervezés során, felelősség a döntéseikben és azok végrehajtásában egyaránt,

folytatni a jó gyakorlatokat, építeni az előző ciklusban elért eredményekre, alkalmazkodni az új kihívásokhoz, igénybe venni nyitottságukat, innovációs készségeiket.

A koncepció a 2020-2024. közötti időszakra szól, az intézkedési tervet folyamatosan monitoringozzuk, a hatályossági időn belül egyszer vizsgáljuk felül.

A koncepció célcsoportja

Igazodva a keretprogramhoz továbbra is a 14. és 35. év közötti életszakaszt vesszük figyelembe, középiskolás kortól a „felnőtté válásig”, a családalapításig, a saját otthon kialakításáig.

A koncepció értékrendje

Részvétel: az ifjúsági korosztályok tagjai és közösségeik, társadalmi kohéziós erőt jelentenek, egyenrangú résztvevői, alakítói a róluk szóló döntéseknek.

3

Szolidaritás és felelősség: kiinduló pont az öngondoskodás, ugyanakkor felelősek nehezebb helyzetben lévő embertársaikért is.

Érvényesülés és értékteremtés: az ifjúság új értékek megjelenésének alakítói, társadalmi erőforrás.

Átláthatóság: a helyi ifjúságpolitikában a döntések átláthatóak, nyilvánosak.

A helyi ifjúságpolitika alapelvei:

a generációk egymás iránt érzett felelős gondolkodása, felelősségtudata, felelősségvállalása,

a másság elfogadása, befogadó szemlélet erősítése a helyi közösség értékeinek elfogadása, vállalása, lojalitás a helyi közösség iránt, magas színvonalú szolgáltatások biztosítása összhang biztosítása „Lendületben 2.0.” önkormányzati ciklusprogrammal, ágazati

koncepciókkal és az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában rögzített vízióval, a SMART13 koncepció céljaival.

Az Ifjúsági koncepció az Önkormányzat által elfogadott stratégiáit és koncepcióit figyelembe véve határozza meg a feladatokat.

Az ifjúsági munka kiemelt része a fiatalok helyi közügyekben való részvételének biztosítása. A hatékonyan működő demokratikus állam berendezkedés aktív, felelősen gondolkodó állampolgári létet igényel, ami hosszú tanulási folyamat eredményeként alakul ki az egyénben. A Gyermek-és Diákönkormányzaton keresztül történik e készségek, ismeretek elsajátítása, ezért továbbra is feladat a működéséhez a szakmai és az anyagi segítség biztosítása.

A koncepció feladatai

A stratégiai célokat és feladatokat részben az Európai Unió ajánlásai alapján készült Nemzeti Ifjúsági Stratégia és Új Nemzedék Jövőjéért Program célrendszerét alapul véve határoztuk meg. Figyelembe vettük az elért eredményeket. A fő célok ma is aktuálisak, az egyes feladatokat igazítottuk az igényekhez, a jogszabályi környezethez.

Jogszabályi környezet

Az Alaptörvény teremti meg a gyermekek, fiatalok irányába az állami felelősség alapját. A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény az önkormányzatok kötelező feladatai közt előírja az ifjúsági ügyekről való gondolkodást, és az önkormányzatok önálló

4

döntésére bízza, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

Több nemzetközi egyezmény, így az ENSZ ifjúsági témájú egyezményei és nyilatkozatai, az Európai Bizottság Ifjúsági Fehér Könyve és az Európa Tanács az ifjúság helyi közösségekben való részvételéről szóló chartája is meghatároz olyan elveket, melyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat aktív részvétele és nyitottsága a fiatalok helyi ügyekbe való bevonására.

A 88/2009. (X. 29.) OGY határozattal került elfogadásra a Nemzeti Ifjúsági Stratégia (2008-2024), melynek alapvető célja, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program (2011) keretprogram meghatározza a kormány ifjúságpolitikai céljait, a szükséges beavatkozási területeket és a kívánt hatás eléréséhez nélkülözhetetlen intézkedések sorát.

A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény

A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995.évi LXIV. törvény

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény

Helyzetelemzés

Néhány országos adat ismertetését követően mutatjuk be a kerületi jellemzőket. A Magyar Ifjúság 2016 felmérés, a sorban ötödik nagymintás ifjúságkutatás a korábbi évekhez hasonlóan a 15-29 évesekre reprezentatív mintán, 8.000 fő megkérdezésével zajlott. Megállapításai:

nő az egyedül élők, illetve az élettársi kapcsolatban élők aránya, csökken a házasságot kötő fiatalok száma

a házasságban élő fiatalok jellemzően 23–24 éves korban köteleződnek el, vérszerinti gyermekkel rendelkezők jellemzően 22 és fél évesek voltak első gyermekük születésekor,

2016-os adatok alapján tovább csökkent az oktatásban részesülők aránya, 40%-uk vett részt valamilyen képzésen, tanfolyamon, ezen belül a legnagyobb arányt a 15-19 éves korosztály képviseli, amelynek 86%-a vesz részt valamilyen képzésen, a 20-24 éves korcsoportba tartozók között az arány 34%,

5

minden ötödik, az általános iskolát abbahagyó (jelenleg sem tanuló) fiatal a rossz eredményei miatt hagyta ott az iskolát, és minden ötödik családi okokra (esküvő, gyerek) hivatkozott,

a szülők iskolai végzettsége továbbra is nagyban befolyásolja a gyermeke végzettségét,

a megkérdezett fiatalok 73%-a beszél idegen nyelvet, (ez az arány fokozatosan emelkedett.)

a fiatalok 54%-a dolgozik, 24 százaléka megtapasztalta már a munkanélküliséget az általános iskolai végzettségűeknek átlagosan közel 12 hónap munkakeresés után

sikerült elhelyezkedniük, a szakmunkás végzettségűeknek 5,9, az érettségizettek 5,5, a diplomások tanulmányaik befejezése után 4,8 hónapig kerestek munkát,

minden második (49%) fiatal tervezi, hogy valamikor külföldön munkát vállal, a fiatalok otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelességeik után

fennmaradt idejüket, a szabadidő legfontosabb tevékenysége a számítógép- és internethasználat, 79%-uk tagja valamilyen internetes közösségi oldalnak (elsősorban a facebooknak).

fiatalok túlnyomó többségének otthonában van számítógép (87%), amely többségében internetkapcsolattal is rendelkezik, a fiatalok otthonaiban is megkezdte az internet leválását a számítógépről.

az infokommunikációs eszközök fejlődésében napjaink legfontosabb trendje az okos telefonok terjedése, 85 % fiatal rendelkezik ezzel,

bő harmaduk (36%) végez rendszeres testmozgást az iskolai testnevelési órán kívül, a „tudatos” testmozgás csökkent, sokkal inkább nőtt a nem sportolók aránya (64%), A 2016-os adatok alapján hat százalékponttal csökkent azok aránya, akik soha, és két

százalékponttal azoké, akik heti rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. A 2016-os felmérés szerint a napi rendszerességgel dohányzók aránya két százalékpontot csökkent a négy évvel korábbi adatokhoz képest. A vizsgált korosztályban közel 40 százalék azok aránya, akik ismernek olyan személyt, aki kipróbált már valamilyen kábítószert.

Kerületi sajátosságok:

Az ifjúság helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni a társadalmi és demográfiai mutatókat, tendenciákat. Budapest Főváros XIII. Kerülete a harmadik legnépesebb kerület a Fővárosban. A kerületi lakosság száma fokozatosan nő.

Korosztályfő %

nők férfiak összesen nők férfiak

63 626 54 400 118 026 54 46

0-14 éves 7 210 7 720 14 930 48 52

15-18 éves 1 449 1 475 2 924 49 51

6

19-35 éves 14 188 12 861 27 049 53 47

összesen 18347 22056 44903 51 49

36 feletti 40 779 32 344 73 123 53 44

1. számú tábla, forrás: BM adatszolgáltatás

A nők aránya az aktívkorúak esetében emelkedik..

Az alábbi tábla mutatja be a pályakezdő álláskeresők számát és a 17-35 éves népesség számához viszonyítva.

  2020/Jan 2020/Feb 2020/Már 2020/Ápr 2020/Máj

Férfi 527 561 607 808 1049

Nő 726 774 807 1073 1409

összesen 1253 1335 1414 1881 2458

17 év és alatta 3 1 0    

18 - 20 év 23 30 25 32 30

21 - 25 év 71 85 90 135 178

25 év és alatta 97 116 115 167 208

26 - 30 év 126 137 152 226 333

31 - 35 év 137 138 147 203 279

2. számú tábla, forrás: NFSZ

A pályakezdő fiatalok kiemelten hátrányos helyzetű csoportként definiáltak az Unióban és Magyarországon egyaránt. Ezért kiemelt figyelmet és bánásmódot igényelnek, a munkaerő-piaci programokon belül külön célcsoportként vannak jelen, a foglalkoztatási támogatásokban a pályakezdőknek külön támogatás (munkatapasztalat-szerzés) áll rendelkezésükre, továbbá előnyük van a képzésekben, elsősorban a felvételiken eredményesebben szerepelnek.

Általános tendencia, hogy a fiatalok egyre korábban válnak a fogyasztói társadalom aktív tagjaivá, hosszabb ideig eltartottak, még akkor is, ha időszakonként és időlegesen munkát vállalnak.

Az Önkormányzat a rendeletében fennálló feltételek esetén helyi támogatással nyújt segítséget azoknak, akik a XIII. kerületben lakást vásárolnak, építenek vagy lakásukat

7

korszerűsítik, felújítják. Kiemelten kezeljük a fiatalok önálló életkezdését: a fecskelakások lehetősége mellett kamatmentes támogatást biztosítunk az első lakáshoz jutáshoz. A fiatal házaspárok részére, a megszületett gyermekek számától függően, vissza nem térítendő támogatás állapítható meg. A Képviselő-testület az önálló élet megkezdését szolgáló, népszerű nevén „fecskelakásként” ismert rendszerét a fiatal házasok, élettársak részére nyújtandó átmeneti lakhatási támogatásról szóló 45/2001. (X. 20.) önkormányzati rendeletben határozza meg. A lakáshoz jutás támogatását a lakáshoz jutás támogatásának rendszeréről szóló 49/2003. (X. 15.) önkormányzati rendeletben szabályozza. Az eddigi tapasztalatok, visszajelzések alapján felülvizsgáljuk a feltételeket. Az önkormányzati lakásépítési program keretében is kiemelt figyelmet kap a fiatalok lakáshoz juttatása.

Kerületünkben valamilyen okból hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények közt élő családok támogatása pénzbeli és természetbeni támogatások, szociális, gyermekjóléti szolgáltatások nyújtásával történik. A szociálisan rászorult hallgatók számára segítséget nyújt a minden évben meghirdetett Bursa Hungarica ösztöndíj is.

Lehetőséget biztosítunk a fiatalok rendszeres testmozgására. A kerületi sportegyesületekkel együttműködve teremtünk alkalmat a sportolásra, kikapcsolódásra, testi és szellemi felfrissülésre. A rekreációs tevékenységet (mozgásos, társas, kulturális, játékos) az ember szabadidejében, a tevékeny pihenés érdekében, a napi elfoglaltság okozta fáradság, feszültség levezetéseként, a teljesítőképesség és a jó közérzet helyreállítása miatt végzi. Fontosnak tartjuk, hogy a fiataloknak legyen lehetőségük feltöltődni, mozgással, szellemi tevékenységekkel. A településfejlesztés során megfelelő feltétel- és eszközrendszert biztosítunk a kerületben élők számára, annak érdekében, hogy a különböző sportolási és szórakozási igényeiket kielégíthessék. Elérhetővé tesszük a fiatalok számára is a tömeg- és hobbi sportokat, rendezvényeket, közösségi helyszíneket.

Önkormányzatunk a sportrendeletében és a sportkoncepciójában lefektetett elveknek megfelelően évente támogatást nyújt a kerületben működő sportegyesületek magas színvonalú utánpótlás-nevelő tevékenységéhez.

Az Európai Unió irányelvei kimondják, hogy a fiatalok érvényesíteni akarják azon jogukat, miszerint véleményt kívánnak nyilvánítani mindennapi életük összes területéről, a családról, az iskoláról, a munkáról, a csoportos tevékenységekről, a helyi ügyekről stb., és miközben így tesznek, nagyobb horderejű gazdasági, társadalmi és politikai ügyek részeseivé is válnak. A társadalmi részvétel megkívánja a fiataloktól, hogy új készségekre tegyenek szert, fejlesszék a már meglévőket.

Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat

A 2020. január 9-én elfogadott Lendületben 2.0 ciklusprogram alapján a Képviselő-testület továbbra is igényli és támogatja a fiatalok közéleti szerepvállalását az iskolai, a kerületi szintű diákönkormányzatban. Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre, az ifjúság által használt kommunikációs csatornák elérésére, a partneri viszony kiteljesítésére, a

8

lokálpatriotizmus erősítésére a fiatalok körében, támogatjuk a fiatalok körében a XIII. kerület történelmének, hagyományainak megismertetését, a fiatalok részére sokszínű közművelődési programokat szervezünk. A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat kerületi szinten képviseli az ifjúsági korosztály érdekeit. Önálló rendezvényeikkel színesítik a kerületi közművelődési és szabadidős programokat, képviselik kerületünket országos rendezvényeken, aktív szerepet vállalnak a hagyományos kerületi programokon, véleményt nyilvánítanak a fiatalokat érintő kérdésekben.

A gyermek- és ifjúsági képviselő-testület megalakulása óta a fiatalok közvetlenebbül kapcsolódnak a helyi közélethez, a hagyományos és új rendezvényekhez. Kezdeményezéseik, sajátos programjaik gazdagítják településünk kulturális kínálatát. Önkormányzatunk biztosítja a GYIÖK működésének intézményi, anyagi, személyi hátterét. A feladattal megbízott szakembereinken keresztül élő és gyümölcsöző kapcsolattartásunk a diákokkal és a felnőtt segítőkkel. A fiatalok jól gazdálkodnak a rájuk bízott anyagiakkal. A GYIÖK ötletei, kreativitása, fiatalos lendülete, tudása megújította településünk ifjúsági életét. Fórumaik, kapcsolataik, rendezvényeik elősegítik, hogy korosztályuk tagjai igazi otthonuknak érezzék a XIII. kerületet. Az ifjúsági munka szakmai bázisa és segítője a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. SKult13 Divíziója, amely biztosította és biztosítja a helyszíneket, a technikai feltételeket a rendszeres és alkalmi programokhoz, találkozókhoz, biztosítja a GYIÖK felnőtt tanácsadóját. A testület rendszeresen ülésezik, egyezteti a kerületi fiataloknak szervezett programokat a közösen kialakított éves munkaterv alapján. A GYIÖK működésének anyagi feltételeit Önkormányzatunk elkülönített címrenden biztosítja, melynél 1.500.000 Ft-ot kap működési költségként és a táborok támogatására. Évente három alkalommal a diákvezetők és a segítő pedagógusok részére a velencei Gyermek- és Ifjúsági Táborban találkozási lehetőséget biztosítunk. Tavasszal és ősszel 3-3 napra a GYIÖK képviselői kapnak meghívást ismerkedő, csoportépítő- és alakító tréningre. A nyári tíz napos táborban az iskolai diákönkormányzatok képviselői és a kerületben élő és tanuló fiatalok vehetnek részt. A foglalkozások célja – az önfejlesztés mellett – az iskolai diák önkormányzati tevékenység szakmai segítése.

Alapvető célunk, hogy elősegítsük a fiatalok részvételét a közéletben, ezzel hozzájárulva az ifjúság bevonásához helyi ügyek alakításába.

A helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum külön figyelmet fordít a veszélyeztetett, fiatal korosztályra. Az általuk szervezett tréningeken részt vettek a fiatalok nézőpontjához, szemléletéhez legközelebb álló kortárs-segítők, diák-önkormányzati képviselők, a kerületi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat (GYIÖK) tagjai, „talpra állt” szenvedélybeteg fiatalok is.

A XIII. Kerületi KEF 2017-ben létrehozta a Prevenciós Központban a „Tudat-törő” szabaduló szobát, melynek segítségével egy szerhasználó fiatal tudatába képzelhetik magukat, így játékos formában ismerkedhetnek meg a kerületi fiatalok a kábítószer-fogyasztás veszélyeivel.

9

A Gyermekjóléti Központ szakmai irányításával a veszélyeztetett, fiatal korosztály bűnmegelőzési programokban vehet részt. A programban kiemelkedő szerepet kapnak a szenvedélybetegségekkel, drogfogyasztással és ezek megelőzésével, kezelésével kapcsolatos beszélgetések, csoportfoglalkozások és táborok. A kamaszok kamaszcsoport, fociedzés és kortárssegítő képzés, a kiskamaszok önismereti és konfliktuskezelő csoport, Previ Stúdió és főzőszakkör foglalkozásokon vehetnek részt. Ezek a foglalkozások nem csak a rájuk leselkedő veszélyekre hívja fel a figyelmet, hanem alternatívát tud biztosítani a szabadidő hasznos eltöltésére. A Previ Stúdió foglalkozásokon az őket érintő témák mellett olyan készségeket, képességeket is elsajátíthatnak a fiatalok, melyek a mindennapi élethez elengedhetetlenek (jó kommunikáció, önérvényesítés, kitartás, stb.).

A Prevenciós Központ speciális szolgáltatásai közé tartozó utcai szociális munka, az óvodai- és iskolai szociális segítő tevékenység segítségével a kerületi fiatalok kaphatnak segítséget. Az utcai szociális munkások a közterületen, iskolák, parkok, csoportképző helyeken keresik fel a fiatalokat és hívják fel a figyelmüket a rájuk leselkedő veszélyekre. Az óvodai- és iskolai szociális segítők a kerületi óvodákban, iskolákban tartanak prevenciós foglalkozásokat, iskolai programokat szerveznek.

Az Angyalföld Polgárőr Szervezet a Prevenciós Központtal szoros együttműködésben az ifjú polgárőrök irányítását látja el. Ifjú polgárőr lehet minden olyan kerületi fiatal, aki betöltötte a 14. életévét és szeretne tenni a környezete biztonságáért. A Prevenciós Központtal heti rendszerességgel vesznek részt az ifjú polgárőrök közös kerékpáros vagy gyalogos szolgálatban. Jelenleg kerületünkben az ifjúpolgárőrök száma meghaladja a 20 főt.

Az intézkedések a fiatalok általános szükségletei alapján kerültek megállapításra:

család, egészséges természeti és élhető társadalmi környezetben éljenek, tanulás, szellemi-, testi fejlődés feltételei adottak legyenek, pályaválasztás, elhelyezkedés, munkavégzés elvárásaiknak megfelelő legyen, társas élet, kapcsolatok, a szabadidő tartalmas eltöltése, rekreáció lehetősége

rendelkezésre álljon, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel feltételei

biztosítottak legyenek.

Az 1. számú melléklet mutatja be a kerületi ifjúságpolitika SWOT analízisét.

Valljuk, hogy e területek segítése szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat környezetükben, és bekapcsolódjanak az aktív társadalmi életbe. Az Önkormányzat és a fiatalok kapcsolata meghatározóan nem az iskolarendszeren belül történik. Az információs szolgáltatásokat az ifjúság nyelvén kell biztosítanunk, megfelelő infokommunikációs csatornákat kell tudnunk használni, amibe aztán őket magukat vonjuk be.

10

A koncepció előkészítésében a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzaton keresztül részt vettek a fiatalok. Az egyes intézkedések megvalósításánál számítunk a részvételükre is.

Az ifjúságon belüli érzékenyítést is kiemelt feladatnak tekintjük, azaz a korosztályon belüli társadalmi különbségek okozta feszültségek kezelése, egymás megsegítése irányában is el kell mozdulni a hatékony megoldások érdekében. Ennek egyik formája a Felelős Iskola projekt, amely a szolidaritásra, az egymásra való odafigyelésre, felelősség vállalásra hívja fel figyelmet.

A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése érdekében fontos a fiatalok környezeti szemléletmódjának kialakítása, hiszen ez a korosztály még nagyon fogékony a nevelésre. A koncepció végrehajtása során figyeltünk a környezetünk fenntarthatóságával kapcsolatban:

a környezetünk követelményeinek elfogadására és megtartására, a meglévő értékeink védelmére és megőrzésére, a hosszú távon egészséges környezetünk biztosítására.

A SMART13 Akcióterv egyik célcsoportja a fiatalok, akik mindennapjait meghatározzák a különböző technikai újítások, az új eszközök. Ők viszik haza az új nézeteket és számukra egyre természetesebb az okos eszközök és applikációk használata. Legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást tekintjük. A szemléletformálás célja, hogy a fiatalok aktív szereplői legyenek a Kerület életében, természetessé váljon a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése. Az okos város csak okos emberek jelenlétével valósítható meg. Az aktivitás mellett a tudásgazdaság, a kreatív és befogadó társadalom igényének ugyanúgy be kell épülni a mindennapjaikban, mint az okos eszközök használatának.

11

Lendületben 2.0.ciklusprogramnak az ifjúságpolitikai koncepció célcsoportját érintő céljai és feladatai

OTTHON BIZTONSÁGA

Vállaljuk új bérlakások építését. Folytatjuk az önkormányzati lakások megújítását.

A fiatalok lakásvásárlásához támogatást nyújtunk, a bérlakáspályázatok 10%-át fiatalok számára hirdetjük meg.

Továbbra is működtetjük a fecskelakás programot.

Fiatal kerületi házaspárok, élettársak részére első lakástulajdon szerzéséhez speciális lakás árverési feltételrendszert dolgozunk ki.

FELELŐSSÉG EGYMÁSÉRT

A szociális ellátórendszert a változó igényekhez igazítjuk.

Átvállaljuk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek városi közlekedési költségét.

A MEGNYUGTATÓ BIZTONSÁG

Folyamatosan bővítjük a KEF és az iskolai szociális munkások szakmai programját.

A balesetmegelőzés területén az iskolakezdéshez kapcsolódóan megvizsgáljuk a „Iskola rendőr” program továbbfejlesztésének lehetőségeit.

Felvilágosítással, prevenciós programokkal segítjük a fiatalok, az idősek áldozattá-, és bűnelkövetővé válásának megelőzését.

FEJLŐDÉS ÉS ÉRTÉKŐRZÉS

Kiszámítható várospolitikával segítjük elő, hogy kerületünk vonzó maradjon az itt élők, az ideköltözni szándékozók és a befektetők számára.

Pályázati rendszert dolgozunk ki az állami fenntartásban lévő iskolaudvarok felújításának támogatására.

12

A GYERMEK AZ ELSŐ

Folytatjuk a gyermekszegénység elleni küzdelmet integrált programokkal.

Továbbfejlesztjük a hátrányos helyzetű családok számára a „családmenedzseri” támogatás rendszerét.

Pályázati úton támogatjuk a tehetséggondozást komplex és rugalmas programokkal.

Rendszeresen vizsgáljuk a napközbeni ellátások, az óvodai férőhelyek mennyiségi és minőségi mutatóit.

Továbbra is biztosítjuk a kétnyelvű óvodai nevelés feltételeit.

A helyi sajátosságok figyelembevételével adaptáljuk a korszerű módszereket, jó gyakorlatokat az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez.

Köszöntjük a tanulmányi versenyek kerületi győzteseit.

A középiskolások számára a nyelvvizsga megszerzése érdekében pályázati támogatási rendszert dolgozunk ki.

A „B” kategóriás jogosítvány megszerzését pályázati úton támogatjuk.

„NEMHAGYJUK” pályázati keretet hozunk létre az iskolai oktató munka hiányzó tárgyi feltételeinek biztosítására

Bővítjük a közösségi programokat a PannKa Közösségi Térben.

A lakossági igényekhez igazodva tovább fejlesztjük a Tücsöktanya szolgáltatásait.

Folytatjuk és színesítjük a nyári napközis táboraink programját.

Az iskolai szünetekben térítésmentesen biztosítjuk a rászoruló gyermekek számára az étkezést.

Szorgalmazzuk az állami fenntartásban lévő iskolákban működő intézményi tanácsok hatékony működését.

OKOS KERÜLET

Fejlesztjük az integrált önkormányzati közszolgáltatásrendszert.

Az e-közigazgatás keretében bővítjük azon közszolgáltatások számát, amelyek „smart” módon jutnak el az igénybe vevőkhöz.

Biztosítjuk az intelligens alkalmazások használatát az egyes szolgáltatások (szociális, egészségügy,

13

gyermekjóléti, köznevelési, szabadidő eltöltése, kulturális, közterületi) egyszerűbb igénybevételéhez, eléréséhez.

Fejlesztjük és bővítjük a Partnerkártyával igénybe vehető szolgáltatások körét.

Megvizsgáljuk a „Smart Net” bevezetésének lehetőségét.

Képzéseket, programokat szervezünk a digitális írás-tudási készség elsajátítására, az internet veszélyeinek felismerésére.

Folytatjuk a kismamák számára biztosított 4+3 modulos ECDL vizsgára való ingyenes felkészítést.

Bővítjük a közterületi wifi hálózatot.

Tovább fejlesztjük a SMART parkolást.

Szorgalmazzuk az elektromos autó-töltőállomások számának növelését.

SOKSZÍNŰ LOKÁLPATRIOTIZMUS

Folytatjuk programsorozatainkat: a Lakóközösségi Napokat, az Angyalföldi Utcazene Fesztivált, a Nyáresti koncerteket a Szent István parkban, a Mozgásban a kultúra! rendezvényt és a kerületi nagyrendezvényeket.

Bővítjük az önkormányzat által biztosított kulturális kínálatot.

A fiatalok részére sokszínű közművelődési programokat szervezünk.

Támogatjuk a fiatalok körében a XIII. kerület történelmének, hagyományainak megismertetését.

SPORTOSAN – EGÉSZSÉGESEN

Szorgalmazzuk a további futósávok kialakítását a Rákos-patak mentén létesített mintára.

Megvizsgáljuk az Angyalföldi Sportközpont Ady Endre Gimnáziumtól átvett területén rekreációs létesítmény építésének a lehetőségét.

Rekreációs tanfolyamokat szervezünk a felnőtt lakosság részére.

Támogatjuk a tömegsportot és az utánpótlás-nevelést, a sportlétesítmények hétvégi nyitvatartását.

A klasszikus sportoktól eltérő sportágakat (pl.: gyorstollaslabda, floorball, sárkányhajó evezés, ergométer, lábtoll labda) megismertetjük a lakossággal.

Legalább 5 új közterületi fitnesz parkot létesítünk.

Évente megszervezzük a kerületi diákolimpia versenyeit.

14

ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK

Támogatjuk a transztelefonikus EKG rendszer bevezetését.

Bővítjük az egészségügyi szűrőprogramokat és felvilágosító munkán keresztül érjük el, hogy minél többen vegyenek részt a vizsgálatokon.

Vizsgáljuk a gyermekek szabadon választható védőoltásainak költségei közösségi átvállalásának lehetőségeit.

ZÖLD ÉS TISZTA KÖZTERÜLETEK

Játszótereinket új játszóeszközök kihelyezésével bővítjük, integrált és tematikus játszótér létrehozását tervezzük.

Támogatjuk a kerékpáros közlekedési infrastruktúra további fejlesztését.

Összefoglalás

A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés, a jövő társadalmának és gazdaságának a legaktívabb mozgatórugói lesznek. Fontosnak tartjuk, hogy felkészültek legyenek és támogatói környezetben éljenek azért, hogy jövőbeni cselekedeteik önmaguk és a társadalom hasznára váljanak.

A kerületi Ifjúsági Koncepció, mint dokumentum és mint szemlélet eszköze annak, hogy az önkormányzati kötelező és vállalt feladatainkat hatékonyabban elláthassuk. A koncepcióban megfogalmazott elképzelések végrehajtásával esélyt kap az ifjúsági korosztály arra, hogy aktív részesei, alakítói legyenek az életük minden szakaszának. Ehhez a segítséget, szakmai, közösségi támogatást a XIII. Kerületi Önkormányzattól- igény szerint – megkapja, megkaphatja.

A megfogalmazott alapelvek, célok és intézkedések egy keretet adnak a továbblépésre, a folyamatos fejlesztésre. Ezen a területen is a külső kihívásokhoz, a felmerülő jogos igényekhez rugalmasan alkalmazkodó rendszert működtetünk.

Eddigi eredményeink is bebizonyították, hogy a döntések akkor hatásosak és eredményesek, ha teljességében és

15

rendszerszemlélettel foglalkozunk az ifjúsággal. Ha rendszeresen lehetőséget adunk a szereplők számára, hogy velünk együtt elemezzék, értékeljék a céljaink megvalósítását.

Monitoring, nyilvánosság

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a koncepció elfogadását követően kétévente megtárgyalja az elfogadott feladatok időarányos teljesítését.

Az értékelés során is Önkormányzatunk változatos, partnerségen alapuló kapcsolatra törekszik az egyházi, civil szervezetekkel, a Diákönkormányzattal és minden olyan partnerrel, aki az ifjúság területén tenni akar és aktívan tesz.

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Ifjúságpolitikai koncepciója nyilvános. A dokumentum az önkormányzat weboldalán, a www.bp13.hu-n megtekinthető. A nyilvánosságnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy folyamatosan tájékoztatni tudjuk az érintetteket, családokat, a fiatalokat. Támogatni és ösztönözni szeretnénk fiatalok részvételét a korosztályi sajátosságoknak megfelelő tartalmú és műfajú rovatok, programok készítésében.

16

1 számú melléklet

Erősségek Gyengeségek

A Kerület dinamikusan fejlődő, kiszámítható közszolgáltatásokat nyújtó, fenntartható gazdálkodást folytató település.

Alacsony a munkanélküliség viszonylag magasak az átlagjövedelmek

A közszolgáltatások megfelelő színvonalúak, várólista nincs.

Jelentős számú aktív civil szervezet van jelen a helyi társadalmi életben.

Aktív kulturális, közművelődési, művészeti élet, sokszínű gazdag szabadidős, sport programkínálat,

A helyi Esélyegyenlőségi program kiemelt célja a hátrányos helyzetűek integrálása.

Az önkormányzatnak szerepe, hatásköre folyamatosan csökken, finanszírozása fokozatosan szűkül.

Gyakran szembesülünk a fiatalok motiválatlanságával, elérhetetlenségével.

Lehetőségek Veszélyek

Az info-kommunikációs eszközök széleskörű használatával az információáramlás, a tudás hozzáférés lehetőségeinek további bővítése.

A prevenciós munka folyamatos fejlesztése, kiszélesítése, melyhez adott az önkormányzati intézményi és szakmai háttér.

Pályázati lehetőségek keresése, pályázati források kihasználása.

Korcsoporttól függetlenül az egészséges életmód népszerűsítése, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

Környezeti nevelés széleskörű elterjesztése, a felelősségtudat erősítése, valamint a tiszta, vonzó településkép megteremtése.

Ifjúság körében a motiváció felkeltése, aktivitásuk erősítésére a hatékony eszközök alkalmazása nem éri el a kívánt hatást.

Jelen van az ifjúság körében a deviáns magatartás megnyilvánulása.

A veszélyeztetett fiatalok az iskolai rendszerből kikerülve még inkább a perifériára kerülnek.

17

18