· web viewa földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és...

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Célok és feladatok

A tantárgy feladata az emberi identitástudat és a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása egyrészt, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. Másrészt annak megértetése, hogy az ember közösségi lény, és hogy az emberi azonosságtudat egyik alapja a kis helyi közösség, a nemzet, az európai kulturális közösség és az egyetemes emberi összetartozás múltjának ismerete. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően egyrészt az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Célja továbbá egy olyan történelmi tudat alapjainak elsajátítása, amelynek révén egyrészt beláthatóvá válik, hogy a jelen a múlt történéseinek a következménye is; másrészt viszont az, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait.

Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10-12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. Ennek érdekében a történetek megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás a történelemtanítás alapelve, melynek eszközei között fontos szerepet játszik a jeles történelmi személyiségek bemutatása, valamint az egyes korok embereinek mindennapjait bemutató életmódtörténet. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást.

A 7-8. évfolyamok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai integrációjában fontos szerepe van a szakemberekkel (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus) való folyamatos konzultációnak. A pedagógiai szakszolgálat és egyéb szakintézmények által kiadott szakvélemények meghatározóak az iskolai oktató és nevelő munka egyénre szabott megtervezésében.

Az integráció célja segíteni az általános és korszerű alapműveltség elsajátítását, valamint a fogyatékból adódó hátrányok lekűzdését.

A célok elérését – mind a tanításban, mind a nevelésben – bizonnyal segíti a kooperatív módszerek alkalmazása. Fontos a befogadó közösség megismertetése a sajátos nevelési igényű tanuló fogyatékával és problémáival.

1. A látássérült tanulók iskolai fejlesztéseAz általános részben megfogalmazott célok közt említettek eléréséhez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a látássérült tanulók tanításának és iskolai nevelésének tervezésekor:- a tanuló lehetőleg minél közelebb üljön a táblához és a tanárhoz;- a tanuló fogyatékossága miatt gondoskodni kell megfelelő minőségű tábláról és megfelelő helyi megvilágításról;- a tanuló számára biztosítani kell a tanuláshoz szükséges megfelelő méretre nagyított szövegeket (tananyag, házi feladat, feladatlapok) és szemléltető ábrákat (képeket, térképeket stb.);- javasolt önálló tantárgyi dosszié vezetése;- előre tájékoztatni a tanulót és a szülőt a feldolgozandó tananyagról, hogy gondoskodni tudjanak a tanuláshoz szükséges speciális eszközökről és eljárásokról;- több szóbeli számonkérési lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára.

2. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztéseA tanítási és nevelési munka tervezése nagymértékben függ a beszédfogyaték fajtájától (pl. súlyos orrhangzósság, nyílt orrhangzósság, dadogás, hadarás stb.), annak tüneteitől, az azt kiváltó okoktól. A tanítás során különösen fontos a beszédfogyatékos tanulók önbizalmának erősítése.Az általános részben megfogalmazott célok közt említettek eléréséhez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a látássérült tanulók tanításának és iskolai nevelésének tervezésekor:- javasolt önálló tantárgyi dosszié vezetése;

javasolt a tanuló számára egyénre szabott feladatokat, cselekvéses helyzeteket biztosítani;

- fontos a feladatok értelmezéséhez segítséget adni;- fontos a fogalom és szómagyarázatokat képekkel, ábrákkal és rajzokkal megerősíteni;- a számonkérés a tanuló képességeihez és szükségleteihez alkalmazkodó legyen;- a tanulóval, a szülőkkel és a szakemberekkel egyeztetve kell meghatározni a szóbeli számonkérések körülményeit.

3. Nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztéseA tanítási és különösen a nevelési munka tervezése nagymértékben függ a magatartászavar fajtájától (pl. hiperkinetikus, emocionális, szocializációs vagy kevert

zavarok), annak tüneteitől, az azt kiváltó okoktól. Különösen fontos a pszichológussal való folyamatos konzultáció.Az általános részben megfogalmazott célok közt említettek eléréséhez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a magatartászavaros tanulók tanításának és iskolai nevelésének tervezésekor:- különösen fontos a magatartászavarral együtt fellépő részképességzavar hatékony kezelése a szakszolgálat véleményezése és javaslatai alapján (pl. szómagyarázat, egyszerűsített szöveg, felolvasás stb.)- fontos, hogy a tanuló a pedagógus aktív terében üljön;- különösen fontos változatos módon feldolgoozott tananyag (mozgatásos és csoportos feladatok) összeállítása;- az alul és túlkövetelés elkerülése érdekében fontos a tanuló képességeinek pontos felmérése után a számára kialakított követelményrendszer tisztázása (a szülőkkel is);- kiemelten fontos a gyakori szemléltetés alkalmazása;- különös figyelmet kell fordítani az önálló, egyéni feladatmegoldásokra.

Fejlesztési követelmények

A tananyag tevékenység-központú feldolgozása a kompetencia elvű képzés folyamatában a fejlesztési feladatok révén valósul meg. A tananyag elsajátítása elsősorban tanulói tevékenységgel lehetséges, a tevékenységek elvégzésére irányuló képességek fejlesztése pedig különböző típusú feladatok révén történik. A történelem megismeréséhez az ember és társadalom műveltségi terület egészére is érvényes fejlesztési területek – az ismeretszerzés és tanulás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, valamint az időben és térben való tájékozódás – járulnak hozzá a legsajátosabb módon. Fontos, hogy a tanulók – az élethosszig tartó tanulás igényének megfelelve – képessé váljanak ismereteket meríteni szűkebb környezetükből, történetekből, könyvekből, képekből, tömegkommunikációs eszközökből, a világhálóról, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Az is lényeges, hogy az ezekből szerzett ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, és tudjanak belőlük következtetéseket levonni.

A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok mellett az elektronikus médiumok megfelelő használatát is. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására.

A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani.

Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni.

A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle

szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.

A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.

5. évfolyam

Évi óraszám: 74

Új anyag feldolgozása 65 óra

Összefoglalás, rendszerezés 4 óra

Szabadon felhasználható 5 óra

Összesen: 74 óra

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

Képi információk gyűjtése.

Lelet és rekonstrukció összevetése.

Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása.

Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése.

Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban.

Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között.

Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból és a korai középkorból.

Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből.

Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében.

A tanári elbeszélés megjegyzése.

Képi és szöveges információk együttes kezelése.

Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése.

Kifejezőképességek

Történelmi személyiségek jellemzése.

Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben.

Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.

Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása.

Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.

Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel.

Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel.

Tájékozódás időben

Történelmi események időrendbe állítása.

Az őskor, ókor és középkor megkülönböztetése.

A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése.

A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása.

Tájékozódás térben

A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása.

Az események helyszíneinek megnevezése.

A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen.

Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás.

A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően.

Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.

Témakörök Tartalmak

Élet az őskorban (5) Rejtőzködő múlt, a régészek munkája. Képek az őskori ember életéből.Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei.Az első letelepült közösségek: falvak és városok.Az időszámítás.Fogalom: történelmi idő, őskor, régészet, történelmi forrás, életmód, szerszámkészítés, gazdaság, társadalom, kultúra, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő

Évszám: nagyon régen, régen

Egyiptom és az ókori Kelet világa (7)

Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és ünnepek.A piramisok titkai: az egyiptomi vallás, tudomány és művészetek.A Biblia. Történetek az Ószövetségből. Dávid és Salamon.Ókori keleti örökségünk Mezopotámia, India, Kína területéről. Az írásbeliség kezdetei.

Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, kereskedelem, állam, társadalmi csoportok, fáraó, piramis, múmia, hieroglifa, vallás, többistenhit, egyistenhit, falu, város, birodalom, ékírás, betűírás, Biblia, Ószövetség

Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon

Helynév: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Jeruzsálem, Kína

Évszám: Kr.e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése)

Az ókori görögök életéből (11)

Mondák a krétai és trójai mondakörből.A görögök vallása és az ókori olimpiák.Hétköznapok Athénban és Spártában.Történetek a görög-perzsa háborúk korából.Az athéni demokrácia virágkora.Művészek és művészetek, tudósok és tudomány az ókori görög világban. Történetek Nagy Sándorról.Fogalom: olimpia, Akropolisz, városállam, népgyűlés, demokrácia, mítosz

Név: Zeusz, Periklész

Helynév: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón

Évszám: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora)

Az ókori Róma évszázadai (12)

Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei. A pun háborúk és hadvezérei.Köztársaságból egyeduralom. Híres és hírhedt császárok. A régi Róma művészeti emlékei, híres tudósai és művészei.Élet a Római Birodalomban.Pannónia provincia.A kereszténység zsidó gyökerei, kialakulása és elterjedése. Az Újszövetség. Jézus története. A Római Birodalom meggyengülése, a Nyugatrómai Birodalom bukása.Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, légió, császárság, provincia, népvándorlás, Újszövetség, vallásüldözés

Név: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila

Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem

Évszámok: Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása, az ókor vége)

A középkori Európa A Frank Birodalom és keresztény királyságok. A Bizánci

világa (14) Birodalom.Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai. Az iszlám kulturális hagyatéka. A keresztény egyház felépítése, jellemzői.A fontosabb európai államok az első ezredfordulón.Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok.A keresztény egyház. Világi papok és szerzetesek.Lovagi életmód, lovagi erények. A keresztes hadjáratok.A középkori városok. A katedrálisok és a gótika.A polgárok. A céhek kialakulása, feladatai és működésük.A távolsági kereskedelem vízen és szárazföldön.Járványok a középkorban.A középkori Európa öröksége.A humanizmus és a reneszánsz. A könyvnyomtatás.Fogalom: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatásNév: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg

Helynév: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római CsászárságÉvszám: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás)

A magyar történelem kezdetei és az Árpádok kora (16)

Mondák, krónikák és történetek a magyarság eredetéről és vándorlásáról.Az ősi magyar harcmodor. Honfoglalás és letelepedés a Kárpát-medencében. A kalandozó hadjáratok.A keresztény magyar állam megalapítása, Géza fejedelem és Szent István intézkedései.A keresztény magyar állam megerősítése Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idején.A tatárjárás. Az ország újjáépítése a tatárjárás után. IV. Béla, a második honalapító.Árpád-kori kulturális örökségünk.Fogalom: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun

Név: Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Szent Margit

Helynév: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi

Évszám: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 997–(1000)–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása)

A továbbhaladás feltételei

A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel - a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

6. évfolyam

Évi óraszám: 74




Összesen: 74 óra



Képi információk gyűjtése egy adott témáról.

Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön.

Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése.

A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel.

Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése.

Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat).

A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása.

Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése.

A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése.

A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.

Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján.

Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel.

Egyszerű mennyiségi adatok összevetése.

Vázlat készítése tanári segítséggel.

A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.


A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből.

Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával.

Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése

Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel.

Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.


A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel.

A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése.

Történelmi események időrendbe állítása.

Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.


A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel.

Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon.


A Magyar Királyság virágkora (13)

A királyi hatalom megerősítése I. Károly idején.Nagy Lajos, a lovagkirály. Főbb törvényei.Egy középkori város: Buda.Hunyadi János törökellenes harcai.A nándorfehérvári diadal.Hunyadi Mátyás uralkodása és reneszánsz udvara.A mohácsi vereség és következményei. Buda eleste.Fogalom: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár

Név: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán

Helynév: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács

Évszám: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség)

A világ és Európa a korai újkorban (14)

A földrajzi felfedezések okai és céljai. Hódítók és meghódítottak.A felfedezések hatása az európai (és amerikai) életre.A reformáció és a katolikus megújulás.Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.A Napkirály udvara.A felvilágosodás kora.Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca. Az Egyesült Államok létrejötte.

Fogalom: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány

Név: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington

Helynév: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár

Évszám: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat)

Magyarország a korai újkorban (18)

A három részre szakadt ország lakóinak élete.Végvári harcok – végvári hősök. A nagy várháborúk éve (1552).Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon.Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Bethlen Gábor idején.Élet a török hódoltságban.Habsburg-ellenes harcok és vallási mozgalmak a XVII. században, a török kiűzése.A Rákóczi-szabadságharc.Az ország újjáépítése, a hódoltsági területek benépesítése.Fogalom: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet

Név: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József

Helynév: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen

Évszám: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk” éve), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 1740–1780 (Mária Terézia)

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon (20)

A francia forradalom és vívmányai. A jakobinus terror.Napóleon felemelkedése és bukása.Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai.Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága.A reformkori rendi országgyűléseken felmerülő fő kérdések.Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban.Az 1848-as forradalom.A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői.Fogalom: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény

Név: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák

Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József

Helynév: Párizs, Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad

Évszám: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése)


A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.

7. évfolyam

Évi óraszám: 74




Összesen: 74 óra



Információk gyűjtése statisztikai adatokból.

Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé.

Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből.

Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján.

Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése.

Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához.

Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján.

A hírközlési forradalom jelentőségének megértése.

Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában.

Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése.

Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással.

A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása.


Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával.

Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása.

Vázlat készítése csoportmunkában.

Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával.

A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.


Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján.

Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése.

Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése.

Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel.

Kronologikus táblázatok önálló készítése.

Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben.


A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása.

Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.


A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei (8)

Társadalmi szabályok 1. (1)

Állampolgári alapismeretek 1. (2)

Pénzügyi és gazdasági

Az egységes Németország létrejötte.Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Az alapvető emberi jogok. Egyenlőség és egyenlőtlenség a társadalomban.Államformák (királyság, köztársaság). A demokratikus állam működésének alapelvei.Az ipari forradalom második szakaszának feltalálói és találmányai.A piacgazdaság és szereplői. Pénzintézetek és tevékenységük.Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása.Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra, hatalmi ág,

kultúra 1. (2)érdekképviselet, állampolgári jogok, piacgazdaság, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény, befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció

Név: I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx

Helynév: Olaszország, Németország, Egyesült Államok

Évszám: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte)

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon (12)

Magyarország az önkényuralom éveiben.A kiegyezés; Deák Ferenc szerepe létrejöttében. Az új dualista állam.Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése.Budapest világváros.Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A nemzetiségek helyzete.A millenniumi ünnepségek. Hazánk a XX. század elején.Fogalom: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia

Név: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Kandó Kálmán, Bánki Donát

Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest

Évszám: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek)

A nagyhatalmak versengése és az első világháború (8)

A gyarmatbirodalmak kialakulása. Élet a gyarmatokon.Az első világháború kirobbanása.Tömegek és gépek háborúja.Magyarok az első világháborúban.A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése.Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban.Fogalom: villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború

Név: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós

Helynév: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország

Évszám: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel)

Európa és a világ a két világháború között (11)

A Párizs környéki békék. Európa új arca.A kommunista diktatúra a Szovjetunióban Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere.

Állampolgári ismeretek 2. (1)

Pénzügyi és gazdasági kultúra 2. (1)

Politikai rendszerek (demokrácia és diktatúra).A gazdasági világválság az Egyesült Államokban és Európában.A gazdasági válság, az infláció.Nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor.A náci terjeszkedés kezdetei Európában.Fogalom: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság

Név: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler

Helynév: Szovjetunió, New York

Évszám: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése)

Magyarország a két világháború között (14)

Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai, következményei.A trianoni békediktátum, országvesztés és a Horthy-korszak kezdete.A Horthy korszak jellegzetességei.A kultúra, a művelődés a Horthy-korszakban. A határon túli magyarság sorsa a két világháború között.A revíziós politika első sikerei.Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, zsidótörvény

Név: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki PálHelynév: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia

Évszám: 1918. október vége (az őszirózsás forradalom), 1919. március (a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés)


Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

8. évfolyam

Évi óraszám: 74




Összesen: 74 óra



Önálló vázlat készítése.

Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában.

Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.

Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján.

Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint.

Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel.

Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel.

A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel.

Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból.

Információk szerzése napi és hetilapokból.

Információk szerzése rádióműsorokból.

Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.)

Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.


Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése.

Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján.

Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása.

Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal.

Statisztikai adatok bemutatása.

Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése.


Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól.

Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.


A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával.


A második világháború (12)

A második világháború kezdete és első évei.A Szovjetunió német megtámadása. Koalíciók létrejötte. A totális háború.Fordulat a világháború menetében.Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig.A hátország szenvedései. Népirtás a második világháborúban, a holokauszt.A második front megnyitásától a világháború végéig. A jaltai és a potsdami konferencia.Magyarország német megszállása. A holokauszt Magyarországon. Szálasi és a nyilasok rémuralma. Szovjet felszabadítás és megszállás.Fogalom: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán

Név: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc

Helynév: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima

Évszám: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), (1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja)

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése (6)

A kétpólusú világ kialakulása.Az 1947-es párizsi békeszerződések.A kettéosztott Európa. A NATO és a Varsói Szerződés születése.Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (Izrael Állam létrejötte, arab-izraeli és vietnami háborúk)Fogalom: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság,

szuperhatalom

Név: Truman, Marshall, Hruscsov

Helynév: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet

Évszám: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása)

Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig (8)

Magyarország 1945–1948 között.Kommunista diktatúra: Rákosi, a diktátor.A személyes szabadság korlátozása, a mindennapi élet az ötvenes években.Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc.Fogalom: népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda

Név: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János

Helynév: Debrecen, Recsk, Hortobágy

Évszám: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete)

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (6)

A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság.Az életmód változása, a populáris kultúra kialakulása és terjedése a világban.Tudományos és technikai forradalom. Fegyverkezési verseny és űrprogram. A nyugati integráció. Az enyhülés kezdetei.Az európai szovjet típusú rendszer összeomlása.A rendszerváltó Közép-Kelet-Európa. Németország egyesülése.A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása.Fogalom: tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia

Név: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál

Helynév: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil

Évszám: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió

felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása)

A Kádár-korszak (6) Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás időszaka.A kádári konszolidáció. Élet a „legvidámabb barakkban”.A pártállam csődje.A rendszer megváltoztatása kezdetei Fogalom: munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék

Név: Kádár János

Helynév: Salgótarján, Szászhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek

Évszám: 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása).

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése (6)

Az Európai Unió létrejötte és működése.A közelmúlt háborúi, válsággócai (Közel-Kelet, Afganisztán, Irak, Irán).A globális világ sajátosságai, globalizáció előnyei és hátrányai.Fogalom: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, , integráció, euró, internet, tömegkommunikációHelynév: az EU tagállamaiÉvszám: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is)

Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon (5)

A demokratikus jogállam megteremtése.Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.A gazdasági élet és a jogi intézményrendszer a mai Magyarországon.A magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek. A cigány (roma) népesség helyzete.A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően.Fogalom: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam

Név: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc

Helynév: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék

(Burgenland)

Évszám: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett)

Állampolgári, társadalmi és gazdasági ismeretek (16)

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs.A jogi szabályozás sajátosságai.Jogok és kötelességek.Az alapvető emberi jogok.A gyermekek jogai, diákjogok.Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban.Tapasztalatszerzés: valamilyen hivatalos ügy Állampolgári jogok és kötelességek.Magyarország politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek).A média, mint hatalmi ág.A nyilvánosság szerepe a közéletben.Tapasztalatszerzés: részvétel a diákönkormányzat munkájában. A gazdaság legfontosabb szereplői, és kapcsolatuk a piacgazdaságban (háztartások, vállalatok, állam, külföld, piac, pénzügyi közvetítők).A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy, pénzhelyettesítők, bankkártyák). Az infláció.Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam).Egy diák lehetséges gazdasági szerepei (munka, fogyasztás, gazdálkodás a zsebpénzzel).Tapasztalatszerzés: internetes tájékozódás árfolyamokról és befektetési lehetőségekről. Családi bevételek:munkával szerzett jövedelmek, nem munkával szerzett jövedelmek (társadalmi juttatások, tulajdonból származó jövedelmek, örökség, nyeremény, vagyon).Családi kiadások: létszükségleti kiadások (élelem, ruházkodás, lakás, közüzemi szolgáltatások), egyéb kiadások (oktatási-kulturális, szabadidős és rekreációs kiadások).Takarékosság a háztartások fogyasztásában és vásárlásában (energiahasználat, beruházás, tudatos vásárlás, hulladékkezelés és újrahasznosítás).Családi pénzkezelési technikák (megtakarítás és befektetés, hiány és hitel, bankszámlák, bankkártyák és banki műveletek).Tapasztalatszerzés: látogatás egy pénzintézetben, a lakossági folyószámlákhoz kapcsolódó banki tevékenységek megismerése.Médiaismeret.


A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük.

A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők:

- Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása.

- Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek.

- Alkalmazás ismert vagy új szituációban.

- Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás.

- A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet:

- Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából.

- Témazáró dolgozatok.

- Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján.

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli).

- Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése.

· web viewa földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és...

Documents