· web viewa kutatás alapgondolata a következő volt: átfogó tervet megalkotni, mellyel a...

Roma gyerekekre vonatkozó kompetenciák fejlesztése

a tanítóképzésben

Kérjük, szíveskedjék jelölni intézményét, és hogy a válaszok mely szakra (kisgyermeknevelő, óvodapedagógus és/vagy a tanító) vonatkoznak!

Intézmény: Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Szak: Tanító BA

Kérdések

1. Tartalmaznak-e a tantárgyleírások bármely tárgyból a kérdéskörre közvetlenül vonatkozó tartalmat? (Például: cigány népismeret, a különböző cigány népcsoportok nyelvhasználata, szokásai, a családon belüli gyermeknevelés jellege, a családok gyermekintézményekhez való viszonya, a kisebbségi létből és a szociális helyzetből származó problémák elkülönítése stb.)

Ha igen, melyek ezek a tantárgyak? Kérjük, jelezze röviden a konkrét tartalmakat is!

Az alkalmazott társadalomtudomány ismeretkörbe tartozó Kisebbségtudományi alapismeret és romológia tárgy keretében a 2. félévében minden tanító szakos hallgató számára kötelező kurzus az alábbi ismereteket tartalmazza:

A főbb fogalmak tisztázása. A cigányok/romák eredete, vándorlás és megjelenése a kora középkori Magyarországon. A felvilágosult abszolutizmus romapolitikája. Romák a 19. századi Magyarországon és a XX. század első felében. A magyarországi cigányok története 1945-től. A magyarországi cigányság intézményesülése a rendszerváltás után. A magyarországi cigányság társadalmi problémái. A cigánygyerekek iskoláztatásának főbb problémái. Az iskolai szegregáció. Integrációs törekvések az oktatásában a roma gyerekekkel kapcsolatosan. A cigányzene világa. A cigányság táncművészete. A cigány képzőművészet és irodalom. A roma jogvédelem. Cigányok a médiában. A cigány nyelv sajátosságai. Az európai roma stratégiai program.

A cigány/roma nemzetiségi szakirányon a tanítójelöltek négy kurzus során tanulják a nemzetiségi nyelvet, és tanulásmódszertanát, két kurzus keretében rendszerező/leíró cigány/roma nyelvtant. Egy-egy kurzus keretében ismerkedhetnek romológiai alapismeretekkel, cigány irodalommal, és két féléven át tanulnak cigány népismeretet és tantárgy-pedagógiát. Ez az utóbbi két kurzus az alábbi ismereteket tartalmazza:

A Magyarországon élő nemzetiségek. A cigányság története. A cigány család szerkezete, hierarchiája. Generációk együttélése. A rokoni kapcsolatok. Emberi viszonyok szélesebb spektruma. Egyéni és közösségi hasonlóságok, különbségek. Cigányközösségek bemutatása. Szűkebb és tágabb környezet.

Kereset kiegészítő tevékenységek. Növénygyűjtés, bajelhárítás, orvoslás. A cigányok vallásossága. Egyházi ünnepek, szertartások, viselkedési módok.

A cigány közösségek életét meghatározó íratlan szabályok. A vajdák szerepe. Sajátos igazságszolgáltatási mód: a Romani Kris, a cigány törvény.

Hazai autodidakta (naiv) és professzionális (képzett) cigány képzőművészek. Cigányzene a történelmi Magyarországon (híres bandák, zenészek, életutak, életművek). Tánctípusok: szóló (férfi, női), páros, botoló, cigánycsárdás.

Cigánytelepek-cigányközösségek bemutatása egyéni élmények, képek alapján.

A születéssel és a kereszteléssel kapcsolatos hagyományok és hiedelmek. A lakodalmi szokások és hiedelmek. A temetkezés és halotti szokások. Ünnepek a romáknál. Az étkezési és vendéglátási szokások. Az év jeles napjaihoz kötött szokások Szolgáltatott és alkalmazott hagyományok. A magyarországi cigány népviseletek jellemzői.

Hagyományos mesterségek és továbbélései. Nyelvjárások és mesterségek kapcsolata.

A társas érintkezés szabályai. Üdvözlési formák, alkalmakhoz kapcsolódó köszöntések.

Hagyománytisztelő szokások. A cigány népmesék, mesemondási szokások, híres mesemondók és meseírók. A roma hagyományok megjelenése irodalmi művekben, filmművészeti alkotásokban.

1. Tartalmaznak-e a tantárgyleírások olyan tartalmakat, amelyek közvetve érintik a tárgykört (különböző szubkultúrák együttélése, differenciálás az egyéni különbségek figyelembevételével, az előítéletekhez való viszony, a pedagógus reflektálása saját tevékenységére)?


A Pszichológia ismeretkörbe tartozó Pedagógiai szociálpszichológia tárgy keretében a 3. félévben találkozhatnak a hallgatók az alábbi ismeretekkel:

· az előítéletes viselkedés megszüntetésének lehetősége

· a humanisztikus pszichológia hatása a nevelésre.

Az integrált nevelés ismeretkörön belül az Integrált nevelési ismeretek 2. tárgy a 7. félévben találkoznak a hallgatók a megismerési stílusokkal, a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében is hatékonyan működő pedagógiai eszközökkel. Az önismeret, önértékelés, önbizalom problémakörével, a bizalom pedagógiájával, amely az integráció egyik legfontosabb eszközévé válhat.

1. Hirdetnek-e az alapképzésben olyan speciális foglalkozásokat (kötelező, kötelezően választható és szabadon választható kurzusokat), amelyek kifejezetten a cigány gyerekek nevelésével/fejlesztésével foglalkoznak?

Ha igen, melyek ezek? Kb. hány hallgató vesz rajtuk részt?

A Kisebbségtudományi alapismeretek és romológia kötelező tárgy keretében találkozhatnak a hallgatók az alábbi ismeretekkel:

A cigánygyerekek iskoláztatásának főbb problémái. Az iskolai szegregáció. Integrációs törekvések az oktatásában a roma gyerekekkel kapcsolatosan

1. Hospitálnak-e a hallgatók cigány gyerekeket integráló csoportokban/osztályokban vagy/és cigány többségű bölcsődében/óvodában/iskolában?

Igen, a hallgatók a csoport előtti és az egyéni tanítási gyakorlatok során is hospitálnak cigány gyerekeket integráló osztályokban. Az egyéni gyakorlat során a választott intézményben a település etnikai arányának megfelelően tanulnak roma gyerekek az osztályokban.

A cigány/roma nemzetiségi tanítók a tanítási gyakorlat helyszíneként cigány többségű iskolát választanak.

1. Vezetnek-e tevékenységeket/tanítanak-e a hallgatók cigány gyerekeket integráló csoportokban/osztályokban vagy/és cigány többségű óvodában/iskolában?

Hallgatóink ugyanabban az intézményben tanítanak a gyakorlatuk során, ahol hospitálnak. Így a 4. kérdésre adott válasz itt is érvényes.

1. Megjelenik-e a tárgykör a szakdolgozatok témái között?

Ha igen, melyek ezek a témák?

Báder Iván tanársegéd szakdolgozati témaajánlatai:

a.) A cigány szokások és hagyományok ápolása a mai cigány fiatalok körében.

b.) Az integráltan és szegregáltan oktatott cigány tanulók iskolai sikereinek

összehasonlítása.

c.) A cigány értelmiség szerepe a mai Magyarországon.

d.) Kormányzati és civil kezdeményezések a cigányság társadalmi integrációjának elősegítése céljából, a rendszerváltás óta.

e.) Mintaértékű óvodai program (vagy programok) bemutatása, a cigány gyerekek hatékony nevelése érdekében.

A cigány/roma nemzetiségi szakirányos hallgatók egyike cigány népismereti témát választott ebben a tanévben.

1. Indított-e a Kar a tárgykörre vonatkozó szakirányú képzést/továbbképzést 2016/17-ben, 2017/18-ban, illetve tervezik-e 2018/19-ben?

Milyen létszámokkal?

Hátrányos helyzetű tanulók mentorálását ellátó pedagógus szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakot hirdet a főiskola, amelynek célja, hogy a résztvevők képessé váljanak hatékony segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű tanulóknak. Felkészülnek a hátrányos helyzetű tanulók mentorálása során felmerülő problémák kezelésére. Ismereteket szereznek a mentortanár alapfeladatairól, kompetenciáiról. Rálátásuk lesz a magyar gyermekvédelem rendszerére, tisztában lesznek azzal, hogy a problémák esetén melyik szervezetet kell keresni. Alkalmasak lesznek a családdal való kapcsolattartás sikeressé tételében. Képesek lesznek a tanulási zavarok felismerésére, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésére, illetve új tanulási technikák elsajátíttatására, valamint a kulturális másságból fakadó konfliktusok kezelésére.

A képzés során választható ismeretkör a cigány tanulók mentorálása.

A képzés megfelelő számú jelentkező esetén indul.

1. Voltak-e és milyen előzményei intézményében/jogelődjében a témakörnek? Kérjük, foglalja össze röviden korábbi tevékenységüket és tapasztalataikat!

Cigány nemzetiségi szakirányok előzményei:

A főiskolánk 1994-ben alapította meg a Romológia Tanszéket. Ezzel párhuzamosan minden a főiskolán oktatott (tanító, óvodapedagógus, szociálpedagógus, hitoktató) szakon kötelező tantárgyként is szerepelt a tantervben romológia. A kötelező idegennyelv-oktatásban az élő idegen nyelvek választékában a romani nyelv leggyakrabban használt változata, a lovári nyelv valamint a beás nyelv is szerepel. A Romológia Tanszék oktatói (Choli Daróczi József, Karsai Ervin, Várnagy Elemér, Hegyi Ildikó) folyamatosan kutatták a cigányság pedagógiai és nyelvi problémáit. Abban az időszakban 4 kötet jelent meg belső jegyzetként a főiskola kiadványsorozatában, A hét szabad művészet könyvtára keretében (Sorozatszerkesztő: Bencze Lóránt):

· Romológiai alapismeretek

· Cigány népismeret és pedagógia

· A hátrányos helyzet pedagógiája

· Roma gyerekek képzőművészeti képességfejlesztése

A 2000/2001-es tanévben a főiskola négy tanszék bevonásával folytatott kutatásokat nyelvi pszichológiai, szociális és társadalmi háttértényezőkkel, beilleszkedési problémákkal, integrált nevelési kérdésekkel kapcsolatban. A kutatás alapgondolata a következő volt: átfogó tervet megalkotni, mellyel a cigány kisgyermek szellemi és lelki épülését az óvodától a főiskoláig, esetleg az egyetemig segíteni, támogatni lehet. Főiskolánk fentieket meggondolva kezdett hozzá a roma kutatásokhoz. Az akkor munkálkodó szakemberek célja egy felzárkóztatási/integráló programokat tartalmazó adatbank létrehozása volt, mely a pedagógusok mindennapi szakmai munkáját segíthetné azokban az iskolákban, ahol roma gyerekek nagyobb létszámban tanulnak. A kutatásban a fenti terv megvalósításához gyűjtöttek anyagot. A rendelkezésre álló pénzkeret igen szűk volta miatt, nem minden területen tudott kutatást indítani a főiskola. A kutatásokban főiskolánk 4 tanszéke vett részt a következő témákkal:

Idegen Nyelvi Tanszék:

1. A 6- 12 éves cigány gyermek magyar- és idegen nyelvi kompetenciája

2. Nyelvi attitűdvizsgálat cigány fiatalok körében

Művészeti Nevelési Tanszék:

3. A cigány gyermek hazulról kapott zenei alapműveltsége, tudáskincse, dalanyaga, ennek felkutatása és rendszerezése 3- 6 ill. 7- 8 éves korú gyermekek körében.

Neveléstudományi Tanszék:

4. Önismereti érzékenység, jövőtudat, értelmiségivé válás cigány származású tanítójelöltek esetében, körükben felmérés készítése

Természettudományi Tanszék:

5. Továbbtanulás segítése, felmérések középiskolás 3- 4. osztályos tanulók körében. Miként segítsük a roma származású diákok felsőoktatási intézményekbe jutását?

6. A cigány családok nevelési szokásainak, társadalmi beilleszkedési problémáinak felmérése, kérdőíves vizsgálat és interjú keretében.

Az egyes kutatások nem kísérték végig az óvodától a felsőfokú intézményben való végzésig, diplomáig a cigány tanulók életét, mivel erre a rendelkezésre álló idő, és pénz is kevés volt. A kutatás egyik legfontosabb eredménye az a megállapítás, hogy az iskolába kerülő cigány gyerekek közül kevesen beszélik anyanyelvüket, ugyanakkor sajátos magyar nyelvet beszélnek, az irodalmi magyar nyelv, illetve a köznyelv használata legalább olyan probléma a mint más nyelveknél (pl. német nyelv és bécsi nyelvjárás) a standard nyelv elsajátítása az otthon beszélt nyelvjárás mellett.

A pénzügyi nehézségek miatt a 90-es évek végére a tanszék munkája megtorpant. 2003-ben Dr. Kállai Ernő vezetésével újraszerveződött a szakcsoportkén, a későbbiekben önálló, mai napig működő tanszékként. A sikeres akkreditáció 15 éve teremti meg a cigány nemzetiségi szakirány indítását óvodapedagógus és tanító szakon. Sajnos nem minden évfolyamon tud elindulni a képzés a jelentkezők alacsony létszáma miatt.


a kisgyermeknevelő-, óvó- és tanítóképzésben



Szak: Óvodapedagógus alapszak

Kérdések



tantárgy neve

kredit

A kurzus kontextus érintő témakörei:

Kisebbségtudományi alapismeretek és romológia

2

A cigányok/romák eredete, vándorlás és megjelenése a kora középkori Magyarországon. A felvilágosult abszolutizmus romapolitikája. Romák a 19. századi Magyarországon és a XX. század első felében. A magyarországi cigányok története 1945-től. A magyarországi cigányság intézményesülése a rendszerváltás után. A magyarországi cigányság társadalmi problémái. A cigánygyerekek iskoláztatásának főbb problémái. Az iskolai szegregáció. Integrációs törekvések az oktatásában a roma gyerekekkel kapcsolatosan. A cigányzene világa. A cigányság táncművészete. A cigány képzőművészet és irodalom. A roma jogvédelem. Cigányok a médiában. A cigány nyelv sajátosságai. Az európai roma stratégiai program.

Cigány nemzetiségi szakirány kurzusai

Nemzetiségi nyelv 1-4.

Cigány-roma nemzetiségi nyelv és tanulásmódszertana

Cigány irodalom

Bevezetés a romológiai ismeretekbe

Cigány-roma néprajzi alapismeretek 1-2.

36

A cigányság története. A cigány család szerkezete, hierarchiája. Generációk együttélése. A rokoni kapcsolatok. Emberi viszonyok szélesebb spektruma. Egyéni és közösségi hasonlóságok, különbségek. Cigányközösségek bemutatása. Szűkebb és tágabb környezet.








Mese és cigánykép: az etnikai identitás reprezentációi a cigány mesében, Kortárs cigány irodalom témakörei.



tantárgy neve

kredit


Társadalmi alapismeretek

3

Magyarországi társadalmi csoportok: kultúra, szocializáció, életmód összefüggései

Bevezetés a gyermekvédelembe

2

A családi szocializáció és az intézményes nevelés: együttműködés a gyerek érdekében; a családok kulturális és kommunikáció jellegzetességeinek figyelembe vétele a sikeres kooperáció érdekében.

Szocializációs problémák, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet; prevenció, korrekció, kooperáció.

Pedagógiai szociálpszichológia

3

A személyészlelés törvényszerűségei; attribúció, önattribúció tipikus attribúciós hibák; az előítéletes viselkedés megszüntetésének lehetősége; az attitűd fogalma, kognitív disszonancia; a társas kölcsönhatás és a szociális befolyásolás.

Az óvodáskor pedagógiája

2

Az óvoda és a család kapcsolattartása, együttműködésének formái, keretei, tartalmi jellemzői.

Pedagógusmesterség, pedagógiai szakmaikészség-fejlesztés

2

A pedagógusszerep kihívásai a családokkal való kommunikációban, kooperációban.

Irodalmi és anyanyelvi nevelés módszertana 1-2.

8

A nyelvi szocializáció, a literációs nevelés lehetőségei a hátrányok kompenzációjában. Az inklúzió integratív szemléletmódja az interkulturális nevelés jelentősége a nevelésben, a különbözőségek értékként való elfogadásában. Világkép, értékrend, morális kompetenciák formálása az irodalmi élményekkel.

Integrált nevelés 1-2.

12

A tantárgy keretében megismerkednek a hallgatók a megismerési stílusokkal, a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében is hatékonyan működő pedagógiai eszközökkel. Az önismeret, önértékelés, önbizalom problémakörével, a bizalom pedagógiájával, amely az integráció egyik legfontosabb eszközévé válhat. A gyakorlat során jó gyakorlatokat tanulmányozhatnak, valamint a hitre nevelés integrált eszközrendszerébe is bevezetést kapnak.

Gyermekvédelem 1-2.

12

Szükségletek a gyermekvédelemben, normál, különleges, speciális, kettős. A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, felismerése; a prevenció, a korrekció lehetőségei; együttműködés a szülőkkel, családtagokkal, más intézményekkel. A családi szocializáció jelentősége, specialitásai, zavarai

Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek

Koragyermekkori intervenció

Hagyományismeret 1-2.

12

Nemzet, nemzetiség, néprajzi csoport: sajátos vonások, az együttélés kultúrája, hatásai; szokások és ünnepek, a családi élet, a nevelés kulturális jellegzetességei, az együtt élő nemzetiségek, kultúrák érintkezési

Tehetséggondozás 1-2.

12

Inklúzió, integráció, differenciálás; Kiemelkedő képességek, speciális tanulási zavarok és a hátrányos helyzet zavarainak összefüggései; Az eltérő fejlődés segítésének korszerű módszerei



tantárgy neve

kredit


Kisebbségtudományi alapismeretek és romológia

2

A cigányok/romák eredete, vándorlás és megjelenése a kora középkori Magyarországon. A felvilágosult abszolutizmus romapolitikája. Romák a 19. századi Magyarországon és a XX. század első felében. A magyarországi cigányok története 1945-től. A magyarországi cigányság intézményesülése a rendszerváltás után. A magyarországi cigányság társadalmi problémái. A cigánygyerekek iskoláztatásának főbb problémái. Az iskolai szegregáció. Integrációs törekvések az oktatásában a roma gyerekekkel kapcsolatosan. A cigányzene világa. A cigányság táncművészete. A cigány képzőművészet és irodalom. A roma jogvédelem. Cigányok a médiában. A cigány nyelv sajátosságai. Az európai roma stratégiai program.

Cigány nemzetiségi szakirány kurzusai

Nemzetiségi nyelv 1-4.

Cigány-roma nemzetiségi nyelv és tanulásmódszertana

Cigány irodalom

Bevezetés a romológiai ismeretekbe

Cigány-roma néprajzi alapismeretek 1-2.

36

A cigányság története. A cigány család szerkezete, hierarchiája. Generációk együttélése. A rokoni kapcsolatok. Emberi viszonyok szélesebb spektruma. Egyéni és közösségi hasonlóságok, különbségek. Cigányközösségek bemutatása. Szűkebb és tágabb környezet.








Mese és cigánykép: az etnikai identitás reprezentációi a cigány mesében, Kortárs cigány irodalom témakörei.

4. Hospitálnak-e a hallgatók cigány gyerekeket integráló csoportokban/osztályokban vagy/és cigány többségű óvodában?

Igen. A budapesti és a váci, Vác környéki óvodákban is alkalmuk van cigány gyerekeket integráló csoportokban végezni a szakmai gyakorlatukat.


Igen. A budapesti és a váci, Vác környéki óvodákban is alkalmuk van cigány gyerekeket integráló csoportokban végezni a szakmai gyakorlatukat.



A cigány szokások és hagyományok ápolása a mai cigány fiatalok körében

Az integráltan és szegregáltan oktatott cigány tanulók iskolai sikereinek

összehasonlítása

A cigány értelmiség szerepe a mai Magyarországon

Kormányzati és civil kezdeményezések a cigányság társadalmi integrációjának elősegítése céljából, a rendszerváltás óta

Mintaértékű óvodai program (vagy programok) bemutatása, a cigány gyerekek hatékony nevelése érdekében

A cigány/roma nemzetiségi szakirányos hallgatók egyike cigány népismereti témát választott ebben a tanévben

Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermekek integrációja az óvodában

A cigány nemzetiségi óvodai nevelés hatása a gyermekek iskolai teljesítményére

Óvodáskorú roma gyermekek tehetséggondozása vizuális neveléssel

Nógrád megyei cigány hagyományok és kultúrák és a tanórákba való beillesztése

Magyarországi cigányság kultúrája, értékrendje az oktatásban és nevelésben



Hátrányos helyzetű tanulók mentorálását ellátó pedagógus szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakot hirdet a főiskola, amelynek célja, hogy a résztvevők képessé váljanak hatékony segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű tanulóknak. Felkészülnek a hátrányos helyzetű tanulók mentorálása során felmerülő problémák kezelésére. Ismereteket szereznek a mentortanár alapfeladatairól, kompetenciáiról. Rálátásuk lesz a magyar gyermekvédelem rendszerére, tisztában lesznek azzal, hogy a problémák esetén melyik szervezetet kell keresni. Alkalmasak lesznek a családdal való kapcsolattartás sikeressé tételében. Képesek lesznek a tanulási zavarok felismerésére, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésére, illetve új tanulási technikák elsajátíttatására, valamint a kulturális másságból fakadó konfliktusok kezelésére, a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatására, illetve tehetséggondozására a patronálás (mentorpedagógia) segítségével.

A képzés során a választható ismeretkör keretén belül foglalkoznak a cigány tanulók mentorálásával.

A képzés megfelelő számú jelentkező esetén indul.


Cigány nemzetiségi szakirányok előzményei:

A főiskolánk 1994-ben alapította meg a Romológia Tanszéket. Ezzel párhuzamosan minden a főiskolán oktatott (tanító, óvodapedagógus, szociálpedagógus, hitoktató) szakon kötelező tantárgyként is szerepelt a tantervben romológia. A kötelező idegennyelv-oktatásban az élő idegen nyelvek választékában a romani nyelv leggyakrabban használt változata, a lovári nyelv valamint a beás nyelv is szerepel. A Romológia Tanszék (Choli Daróczi József, Karsai Ervin, Várnagy Elemér, Hegyi Ildikó) oktatói folyamatosan kutatták a cigányság pedagógiai és nyelvi problémáit. Abban az időszakban 4 kötet jelent meg belső jegyzetként a főiskola kiadványsorozatában, A hét szabad művészet könyvtára keretében (Sorozatszerkesztő: Bencze Lóránt):

· Romológiai alapismeretek

· Cigány népismeret és pedagógia

· A hátrányos helyzet pedagógiája

· Roma gyerekek képzőművészeti képességfejlesztése

A 2000/2001-es tanévben a főiskola négy tanszék bevonásával folytatott kutatásokat nyelvi pszichológiai, szociális és társadalmi háttértényezőkkel, beilleszkedési problémákkal, integrált nevelési kérdésekkel kapcsolatban. A kutatás alapgondolata a következő volt: átfogó tervet megalkotni, mellyel a cigány kisgyermek szellemi és lelki épülését az óvodától a főiskoláig, esetleg az egyetemig segíteni, támogatni lehet. Főiskolánk fentieket meggondolva kezdett hozzá a roma kutatásokhoz. Az akkor munkálkodó szakemberek célja egy felzárkóztatási/integráló programokat tartalmazó adatbank létrehozása volt, mely a pedagógusok mindennapi szakmai munkáját segíthetné azokban az iskolákban, ahol roma gyerekek nagyobb létszámban tanulnak. A kutatásban a fenti terv megvalósításához gyűjtöttek anyagot. A rendelkezésre álló pénzkeret igen szűk volta miatt, nem minden területen tudott kutatást indítani a főiskola. A kutatásokban főiskolánk 4 tanszéke vett részt a következő témákkal:

Idegen Nyelvi Tanszék:

1. A 6- 12 éves cigány gyermek magyar- és idegen nyelvi kompetenciája

2. Nyelvi attitűdvizsgálat cigány fiatalok körében

Művészeti Nevelési Tanszék:

3. A cigány gyermek hazulról kapott zenei alapműveltsége, tudáskincse, dalanyaga, ennek felkutatása és rendszerezése 3- 6 ill. 7- 8 éves korú gyermekek körében.

Neveléstudományi Tanszék:

4. Önismereti érzékenység, jövőtudat, értelmiségivé válás cigány származású tanítójelöltek esetében, körükben felmérés készítése

Természettudományi Tanszék:

5. Továbbtanulás segítése, felmérések középiskolás 3- 4. osztályos tanulók körében. Miként segítsük a roma származású diákok felsőoktatási intézményekbe jutását?

6. A cigány családok nevelési szokásainak, társadalmi beilleszkedési problémáinak felmérése, kérdőíves vizsgálat és interjú keretében.

Az egyes kutatások nem kísérték végig az óvodától a felsőfokú intézményben való végzésig, diplomáig a cigány tanulók életét, mivel erre a rendelkezésre álló idő, és pénz is kevés volt. A kutatás egyik legfontosabb eredménye az a megállapítás, hogy az iskolába kerülő cigány gyerekek közül kevesen beszélik anyanyelvüket, ugyanakkor sajátos magyar nyelvet beszélnek, az irodalmi magyar nyelv, illetve a köznyelv használata legalább olyan probléma a mint más nyelveknél (pl. német nyelv és bécsi nyelvjárás) a standard nyelv elsajátítása az otthon beszélt nyelvjárás mellett.

A pénzügyi nehézségek miatt a 90-es évek végére a tanszék munkája megtorpant. 2003-ben Dr. Kállai Ernő vezetésével újraszerveződött a szakcsoportkén, a későbbiekben önálló, mai napig működő tanszékként. A sikeres akkreditáció 15 éve teremti meg a cigány nemzetiségi szakirány indítását óvodapedagógus és tanító szakon. Sajnos nem minden évfolyamon tud elindulni a képzés a jelentkezők alacsony létszáma miatt.





Szak: Csecsemő – és kisgyermeknevelő alapszak

Kérdések



„Kisebbségtudományi alapismeretek és romológia” (2 ea.), 2 kredit, III. évf. 2. félév kötelező tárgya. Oktató: Báder Iván, ts.

Tantárgyleírás:

A főbb fogalmak tisztázása. A cigányok/romák eredete, vándorlás és megjelenése a kora középkori Magyarországon. A felvilágosult abszolutizmus romapolitikája. Romák a 19. századi Magyarországon és a XX. század első felében. A magyarországi cigányok története 1945-től. A magyarországi cigányság intézményesülése a rendszerváltás után. A magyarországi cigányság társadalmi problémái. A cigánygyerekek iskoláztatásának főbb problémái. Az iskolai szegregáció. Integrációs törekvések az oktatásában a roma gyerekekkel kapcsolatosan. A cigányzene világa. A cigányság táncművészete. A cigány képzőművészet és irodalom. A roma jogvédelem. Cigányok a médiában. A cigány nyelv sajátosságai. Az európai roma stratégiai program.



„Családgondozás: egyéni és szülőcsoportos tanácsadás” (2 ea. és 2 gy.), 4 kredit, III. évf. 2. félév kötelezően választható tárgya. Oktató: Hollósi Mária Cecília, ts.

Tantárgyleírás:

A csecsemő- és kisgyermeknevelő hallgatók felkészítése a gondozott gyermekekkel és szüleikkel való hatékony együttműködésre, a szülők érzelmi támogatására és gyermekükkel való kapcsolatának bizonyos formálására a tanácsadás eszközeinek segítségével. A család fejlődésének, illetve annak kríziseinek megismerése. A család patológiás működéseinek és azok megsegítésének megismerése.

„Szakmaikészség-fejlesztés 1.” (2 gy.), 2 kredit, II. évf. 1. félév kötelező tárgya. Oktató: Hollósi Mária Cecília, ts.

Tantárgyleírás:

A csecsemőgondozó - és kisgyermeknevelő hivatáshoz szükséges empátia, önismeret, kommunikációs készség, konfliktuskezelés és kiégés prevenció megismerése saját élményen keresztül. Elsődleges célja az órának a hallgatók önismeretének növelése, önreflexióra ösztönzés és a hivatásválasztás egészséges motivációinak növelése.



Jelenleg nincs ilyen kurzus a kínálatunkban.


Igen, gyakorló bölcsődéink többsége Budapest VI. kerületben található, amelyekbe - a kerület etnikai arányainak megfelelően - járnak roma gyerekek is.


A BA képzés 2016 szeptemberében indult főiskolánkon, így még nincs végzős évfolyamunk. FOKSZ képzést korábban elvégző hallgatóinkat foglalkoztatják ilyen bölcsődék.



Báder Iván tanársegéd szakdolgozati témaajánlatai:

a.) A cigány szokások és hagyományok ápolása a mai cigány fiatalok körében.

b.) Az integráltan és szegregáltan oktatott cigány tanulók iskolai sikereinek

összehasonlítása.

c.) A cigány értelmiség szerepe a mai Magyarországon.

d.) Kormányzati és civil kezdeményezések a cigányság társadalmi integrációjának elősegítése céljából, a rendszerváltás óta.

e.) Mintaértékű óvodai program (vagy programok) bemutatása, a cigány gyerekek hatékony nevelése érdekében.



CSKN relációban nem tervezünk ilyen jellegű továbbképzéseket indítani.


A CSKN BA képzés 2016 szeptemberében indult főiskolánkon, így ez irányú korábbi tapasztalataink nincsenek.




Intézmény: Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Szak: tanító

Kérdések



Kötelező tárgyak - nappali és esti tagozatos tanító szakos képzésben 3x1 féléven keresztül:

· Romológia 1. (A cigányság története) A kurzus tárgya a cigányság, elsősorban a hazai cigányság története. A hallgatók megismerik a cigányság eredetére, vándorlására, meghatározására vonatkozó kutatásokat, azok eredményeit, szembeállítva a „naiv történetírók” által kreált cigány történelem állításaival. Kiemelt téma a hazai cigányok 15-21. századi története; letelepedésük, különböző korok rájuk irányuló politikája, együttélési nehézségek okai, megoldási módszerek, a cigányok a magyar nép történetében, a Pharrajimos, az államszocializmus, majd a rendszerváltozás utáni és jelenlegi (oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi) helyzetük.

· Romológia 2. (Kultúra, hagyomány) A tantárgy részletesen megismerteti a hallgatókkal a cigányság csoportjait, nyelvüket, kultúrájukat, horizontális és vertikális rétegezettségüket. Hagyományaik közül kiemelten foglalkozik az életkorokhoz, életfordulókhoz, a nemi szerepekhez kapcsolódó szokásokkal, a tisztasági szabályokkal, főzési, párválasztási, öltözködési sajátosságokkal. A virrasztó, a halottkultusz, a patyiv és annak számos vonatkozásának ismerete nélkülözhetetlen a cigányokkal – családokkal és gyermekeikkel – való sikeres együttműködéshez. Alapismereteket sajátítanak el a cigányság kultúrája, művészete köréből; megismerik az eredetmondáikat, neves naiv és képzett képzőművészeiket, íróikat, költőiket, közéleti személyiségeiket.

· Integratív/inkluzív pedagógia cigány/roma gyermekek oktatásában, nevelésében A kurzus elméleti és gyakorlati órái során a hallgatók megismerik a hazai cigányság különböző csoportjaira, rétegeire jellemző családi szocializációt; az etnikai vonásokat, s a szegénykultúrából fakadó eltéréseket, az eltérő szocializációból, a hátrányos helyzetből származó következményeket. Elsajátítják az inkluzív, befogadó oktatási, nevelési szemléletet, gyakorlatok során megismerik ennek módszertanát. Átfogó képet kapnak a cigányság mai oktatási helyzetéről, annak okairól, s a felzárkóztatást segítő, iskolai lemorzsolódást elkerülő, sikeres pedagógiai módszerekről. Megismerik az elkülönített és az integrált oktatás okait, következményeit; a spontán és az asszisztált szegregált oktatás lényegét, hazai és külföldi működő modelleket, jó gyakorlatokat. Tematika: A cigányság oktatásának története. A cigány/roma népesség mai iskolázottsági mutatói. Társadalmi mobilitás és az iskola. PISA vizsgálatok – oktatás, iskolák, módszertan. Sikerek és kudarcok a cigány/roma gyermekek oktatásában. Okok és következmények. Integrált és szegregált oktatás; tapasztalatok, törvényi szabályozások. Családi szocializáció és iskolai, társadalmi elvárások. Az inklúzió fogalma, gyakorlata, az integratív pedagógia módszertana. Esélyegyenlőség és inklúzió. Hátrányos helyzetű gyermekek az iskolában; az oktatás módszerei, a tanulás-tanítás folyamata. A Komplex Instrukciós Módszer. A hátrányos helyzetű és a cigány gyermekek oktatását, nevelését segítő intézmények – Biztos Kezdet Gyerekházak, Kötelező 3 éves óvodai nevelés, Tanoda program.

· Az Általános és alkalmazott nyelvészet tárgyban egy dupla órát a magyarországi cigányság nyelvhasználatának szánnak

· A Gyermekirodalom 1. kurzus keretében a népmesekincsek számba vételénél csupán röviden beszélnek a cigány népmesékről, illetve a

· A Korunk irodalma 2. kurzuson az egyik előadás egy részében néhány példával megemlítik a magyarországi cigány költőket is (valamint, hogy a 3T időszakában - a szociográfiai irodalomban - az ún. tabutémák közé tartozott a cigányok helyzetének és problémáinak bemutatása)

· Alkalmazott- és médiapedagógia:

-iskolai mentálhigiéné - iskolai bántalmazás, agresszió, bullying (roma tanulók, roma családok zaklatásai, bántalmazásai tanulókkal, pedagógusokkal szemben)

-mentálhigiénés szemléletű gyermekvédelem, az iskolai gyermekvédelem feladatai, a gyermekvédelmi munkát segítő intézményrendszer – (HH, HHH, veszélyeztetett roma családok, gyermekvédelmi ellátórendszerbe került romák, devianciák és romák, roma közfoglalkoztatottak, családsegítő szervezetek, támogató civil szféra, alacsony iskolázottság és romák)

Szabadon választott tantárgyak:

· Cigány/roma gyermekek, családok - Tematika: A cigány családok; családszerkezet, nemi-és életkori szerepek. A magyarországi cigány/roma családok típusai, jellemzőik. A hazai cigány családok helyzete (iskolázottság, foglalkoztatás, lakhatás, egészség) Nevelés a különböző cigány/roma csoportokban. Az eltérő szocializációból fakadó következmények. A mese, a zene a cigány/roma gyermekek nevelésében. Hitvilág, hiedelmek, babonaság a cigány/roma családokban. A családok és az intézmények kapcsolata. Cigányság és szenvedélybetegségek. mai cigány/roma fiatalok. Családtervezés, gyermekvárás, csecsemőgondozás. A Biztos Kezdet Gyerekházak, óvodák és Tanodák szerepe a cigány gyermekek és családjaik életében.

· Bevezetés a cigány nyelvbe - Tematika: A cigány nyelv/nyelvek eredete. Cigány nyelvcsoportok. Glottokronológiai kutatások a romani shib területén. A lovári grafémái, helyes kiejtés. A személyes névmások és a létige. Főnevek egyes és többesszáma, hím-és nőnem. Ragozásuk. Az –el végű igék ragozása. melléknevek típusai. Kérdőnévmások, határozott névelők használata. Olvasás, fordítás. Bemutatkozás.

· A cigányok/romák helyzete és ábrázolása a 20. század második felében Magyarországon - Tematika: A cigányok/romák helyzetének általános történeti, néprajzi, szociológiai vonatkozásai, a „cigány/roma” „másság” és etnicitás társadalmi felépítésének változatai, a térbeli kirekesztés változó mintái, a szegregált telepeken élők mentalitása, a cigányábrázolások a képzőművészetben, a színpadon, a 20. századi magyar filmekben, a médiában és a fotográfiákon.



Tantárgy

Tananyag-tartalom

Pedagógia 1-3.

- a személyiség egzisztenciális kompetenciáinak összetevői, tartalma; a kompetenciák és a nevelési területekre vonatkozó pedagógusi feladatok:

· speciális kompetencia - tehetség fogalma, fajtái - tehetséggondozás (roma művészeti tehetségek, roma művészpályák)

· kognitív kompetencia - a tanító, nemzetiségi (roma) tanító szak KKK-ja, ennek elsajátítandó kompetenciái

· szociális kompetencia - a társas, közösségi lét fajtái, a proszocialitás fokozatai (antiszociális tanulók)

· személyes kompetencia – személyes higiénia, egészséges életmódra nevelés

- a köznevelés jelene – társadalompedagógia (romák helyzete a társadalmi kirekesztődésben, esélyegyenlőség kérdései roma tanulók esetében)

- az iskola használói: tanár-tanuló-szülő (kapcsolattartás formái és lehetőségei roma családokkal)

- a nevelés-és oktatáselmélet alapfogalmi rendszere – (szocializáció, művelődés, multikulturális nevelés, interkulturális nevelés, szegregáció, integráció, inklúzió, lifelong learning)

- tantervelméleti kérdések; a pedagógiai munka dokumentumai és tervezése (NAT – tankötelezettség kérdése, roma tanulók iskolába járási szokásai, hagyományai; Pedagógiai program – helyi tanterv, másság kérdése az iskolák küldetésében)

- az oktatás módszertana, szervezeti –és munkaformái, eszközei (differenciált fejlesztés és értékelés, kooperatív technikák, projektmunka a többségi iskolákban és pl. KIP – Hejőkeresztúr)

- reformpedagógiák, alternatív iskolai mozgalmak (roma nemzetiségi iskolák)

Alkalmazott- és médiapedagógia

· iskolai mentálhigiéné - iskolai bántalmazás, agresszió, bullying (roma tanulók, roma családok zaklatásai, bántalmazásai tanulókkal, pedagógusokkal szemben)

· mentálhigiénés szemléletű gyermekvédelem, az iskolai gyermekvédelem feladatai, a gyermekvédelmi munkát segítő intézményrendszer – (HH, HHH, veszélyeztetett roma családok, gyermekvédelmi ellátórendszerbe került romák, devianciák és romák, roma közfoglalkoztatottak, családsegítő szervezetek, támogató civil szféra, alacsony iskolázottság és romák)

· világunk és a média egyre szélesebb kapcsolatának megismerése, a média befogadókra gyakorolt explicit és látens hatásainak bemutatása (roma celebek, tehetségkutatók és romák, roma felfedezettek és jövőjük, roma művészvilág, roma önkormányzatok szerepe, társadalmi és gazdasági helyzete)

· az egésznapos nevelés szintjei, tartalma (roma tanulók, roma családok és egésznapos iskola)

· az inkluzív nevelés (roma tanulók az osztályban, iskolában, fejlesztésük lehetőségei)

Pszichológia 1-3.

Fejlődéslélektan

A fejlődési tényezők szerepe

Az eltérő fejlődés okai, tünetei, következményei

- szeminárium: roma és nem roma tanulók fejlettségének összehasonlítása (esetlegesen, ha a hallgató az általa választott iskolában roma gyermekeket vizsgál)

Pedagógiai pszichológia:

- a család mint szocializációs közeg hatása a tanulói személyiség alakulására

- a pedagógus nevelői attitűdje, vezetési stílusa

- az iskolai osztály – szerepek az osztályban

- az átlagtól eltérő gyerekek oktatása

Szociálpszichológia:

· Szocializáció, a szociális tanulás formái.

· A családi és iskolai szocializáció kölcsönhatásai.

· A személypercepció mechanizmusai. Az előítéletes személyiség.

· Csoportlélektan – csoportnorma

· Kommunikáció (Bernstein kidolgozott – korlátozott nyelvi kód, rejtett kétnyelvűség)

A differenciált fejlesztés pedagógiája és pszichológiája

· A differenciált pedagógiai munka alapfogalmai, törvényi háttere (integráció, inklúzió, SNI, BTMN, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, veszélyeztetettség).

· Az oktatási folyamat differenciált szervezése, a differenciálás alapelvei.

· A differenciált fejlesztés módszertana.

· A sajátos nevelési igényű gyermek jellemzői.

· Fejlesztő feladatok. Kooperatív technikák.

· Differenciált óratervezet, önreflexió és esettanulmány írása.

Személyiségfejlődési zavarok

A személyiségfejlődési zavarok rendszere, alapfogalmai, értelmezése, okai - a hátrányos helyzetből, eltérő szociokulturális háttérből fakadó nehézségek.

Disszociális tünetek.

Csoporttréning 1-2.

a kéthónapos tanítási gyakorlaton szerzett tapasztalatok megbeszélése, feldolgozása

Kultúraközi kommunikáció

kultúra és identitás,

interkulturális adaptáció,

hatékony kommunikáció,

sztereotípiák

Anyanyelvi tantárgypedagógia

Az eltérő szocio-kulturális közegből érkező tanulók felzárkóztatása, illetve képességeik fejlesztése

Technika tantárgy-pedagógia

A ház és a lakás mint komplex rendszer

Egészségtan

A gyermekpopuláció egészségtudatos magatartásának kialakítása

Az életmód-kultúra összetevői az egészségtudatos viselkedés formálásában

Technika műveltségi területen:

Lakás, háztartástan, gazdálkodás és lakókörnyezet

A család mint sajátos mikroökonómiai szervezet társalmi szerepe az ember anyagi és egzisztenciális boldogulásában; az otthonteremtés feltételeinek állami és személyi relevanciája

Táplálkozás és életvitel

A helyes étkezési szokások kialakítása; az optimálistól eltérő táplálékfelvétel okozta megbetegedések; a család és iskola együttműködése a korszerű táplálkozásban; mítoszok, szokások, beidegződések dimenziói a táplálkozásban; az életvitel szociodemográfiai összefüggései és a társadalmi strukturáltság jelentősége

Természetismeret műveltségi területen:

Természet- és társadalomföldrajz

A Kárpát-medence természetföldrajzi felosztása, tájainak jellemzése, etnikai viszonyai; népesedési folyamatok, migráció, szegénység

Környezetkultúra

Az emberi tevékenységek környezeti hatásai; a hulladékgazdálkodási stratégiák és a fenntartható fejlődés.



2016-ban az Egyetem vezetése, illetve Szenátusa létrehozta a Romológia tanszéket, s úgy határozott, hogy minden szak mintatantervébe be kell épülnie egy három féléves (3x2 óra, hat kredit) romológiai modulnak. A kurzusok egymásra épülnek, az első két félévben a cigányság történetét s kultúrájukat, hagyományaikat, jelenlegi helyzetüket ismerik meg a hallgatók, a harmadik félév pedig szakspecifikus képzést jelent. A tanító szakon ez az Integratív/inkluzív pedagógia.

Kötelező nappali és esti tagozaton:

· Integratív/inkluzív pedagógia cigány/roma gyermekek oktatásában, nevelésében A kurzus elméleti és gyakorlati órái során a hallgatók megismerik a hazai cigányság különböző csoportjaira, rétegeire jellemző családi szocializációt; az etnikai vonásokat, s a szegénykultúrából fakadó eltéréseket, az eltérő szocializációból, a hátrányos helyzetből származó következményeket. Elsajátítják az inkluzív, befogadó oktatási, nevelési szemléletet, gyakorlatok során megismerik ennek módszertanát. Átfogó képet kapnak a cigányság mai oktatási helyzetéről, annak okairól, s a felzárkóztatást segítő, iskolai lemorzsolódást elkerülő, sikeres pedagógiai módszerekről. Megismerik az elkülönített és az integrált oktatás okait, következményeit; a spontán és az asszisztált szegregált oktatás lényegét, hazai és külföldi működő modelleket, jó gyakorlatokat. A kurzus során betekintést nyernek többféle oktatási formába, s a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodák és az alternatív oktatási programok működésébe, eredményeibe.

Résztvevők száma: teljes tanító szakos hallgatói létszám (évfolyamonként 50-60 fő nappali tagozatos, valamint 10-15 esti tagozatos hallgató)

Szabadon választható tantárgyak tanító szak nappali és esti tagozaton:

· Cigány kaleidoszkóp; amit illene tudni a cigányságról 2015/2016.2. félév: 5 hallgató

· A cigányok/romák helyzete és ábrázolása a 20. század második felében Magyarországon: 2016/2017. 1. félév: 5 hallgató

· A cigányok/romák helyzete és ábrázolása a 20. század második felében Magyarországon: 2017/2018. 2. félév:12 hallgató

· A cigányok/romák helyzete és ábrázolása a 20. század második felében Magyarországon: 2017/2018. 1. félév:17 hallgató

· A cigányok/romák helyzete és ábrázolása a 20. század második felében Magyarországon: 2017/2018. 2. félév: 16 hallgató

· Cigány/roma családok/gyermekek 2017/2018. 2. félév: 7 hallgató

· Bevezetés a cigány nyelvbe 2017/2018. 2. félév: 9 hallgató

2018/2019. tanévben tervezett szabadon választható tárgyak:

· A cigányok/romák helyzete és ábrázolása a 20. század második felében Magyarországon

· Társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek

· Cigány/roma gyermekek, családok

· Bevezetés a cigány nyelvbe

Fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink az átfogó elméleti tudás megszerzése mellett – jövő pályájukat, sikeres szolgálatukat, munkájukat meghatározó, segítő – gyakorlati ismereteket, módszertant is elsajátítsanak. Ennek érdekében a Romológia Tanszék számos terepgyakorlatra viszi a diákokat (cigánytelep, gettó, cigány iskola, cigány/roma gyülekezet), érzékenyítő programokat szervez (cigány képzőművészek kiállítása, cigánymissziós bemutatkozás), bekapcsolódtak a Református Cigánymisszió munkájába, s részt vesznek a hazai Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat munkájában is. Szoros kapcsolatot ápolnak a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégiummal, melynek oktatói tevékenységében is szerepet vállalnak. A Romológia Tanszék oktatói aktív tagjai a romológiai tudományos életnek. 2017-ben romológiai témájú országos pályázatot írtak ki, a 2017/2018. tanévtől Romológiai füzetek címmel oktatási segédanyagaik jelennek meg.


A Romológia tárgy keretén belül

hospitálás cigány, ill. cigány többségű iskolában:

2016/2017 tanévben:

Nagysándor József Általános Iskola – Debrecen

Told, Berettyóújfalu – Igazgyöngy Alapítvány tanodái

2017/2018. tanév:

Hodász – cigány óvoda, tanoda, oktatási központ

Told, Komádi, Hencida, Biharkeresztes, Hodász – cigány óvoda, tanoda, Biztos Kezdet Gyerekházak

Az Alkalmazott pedagógia tárgy keretén belül

minden évben intézménylátogatáson vesznek részt a harmadéves hallgatók a Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban, ahol meglehetősen magas a roma tanulók aránya.


A kéthónapos gyakorlat során hallgatóink esetlegesen cigány gyerekeket integráló iskolákban is tanítanak. Bár a gyakorlóhely választásának nem ez az elsődleges szempontja, mivel hallgatóink többsége Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátrányos helyzetű településein gyakorol, ennek előfordulási gyakorisága meglehetősen magas.



A 2016-17-es és 2017-18-as tanévben készült szakdolgozatok, melyek érintik a roma integráció kérdését:

Pedagógia és Pszichológia Tanszék:

A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztési lehetőségei

Esélyegyenlőség az iskolában

A családi háttér szerepe a gyermek életében : a szociális háttér és az iskolai eredményesség összefüggései

A családi háttér és az iskolai teljesítmény összefüggése az iskolakezdés előtt álló óvodásoknál

A hátrányos helyzet hatása a kisiskoláskorú gyermekek tanulmányi eredményeire

A hátrányos helyzet és a korszerű pedagógiai módszerek kapcsolata a köznevelésben

A gondolkodás fejlődésének vizsgálata (roma és nem roma tanulók összehasonlítása)

A fejlesztőpedagógus és az osztályfőnök együttműködése

Hátrányos helyzetű családok gyermekei az Erzsébet-táborokban Hátrányos helyzetű tanulók oktatása és nevelése az Arany János Kollégiumi Program keretében Ibrány városában Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlesztési lehetőségei német nyelvórán

Szociális területen dolgozók viszonyulása a roma lakossághoz

3-4 éves korú roma gyermekek beilleszkedési nehézségei egy vidéki óvodában

Konfliktuskezelés sajátosságai és lehetőségei a cigány iskolákban

Idegennyelvi Tanszék:

Kulturális trauma egy cigány gyülekezetben

Hip-hop alapú oktatás lehetőségei Magyarországon – a másságot, a feketék kultúráját, a kisebbségi lét vonatkozásait érinti -

Romológia Tanszék:

A cigány/roma gyermekek oktatása különös tekintettel Nyírábrány községre

Hagyományőrzés a roma/cigány fiatalok és a fiatal felnőttek körében

A kisvárdai cigányság hagyományőrzése

Cigány gyermekek oktatása, nevelés Kőrösladányban

A szociális területen dolgozók viszonyulásainak vizsgálata, a roma/cigány származású kliensek irányába

Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék:

A cigány tanulók nyelvhasználata



Roma társadalomismereti szakember szakirányú továbbképzési szak:

2017-ben kidolgoztuk és az Oktatási Hivatalban engedélyeztettük a szak képzési programját. Sajnos, a szakot érdeklődés hiányában nem tudtuk indítani.

A szakot 2018-ban is hirdetjük.

Viszont vannak továbbképzési szakjaink, melyek produkciófelülete nagyban érinti a hátrányos helyzet problematikáját:

Pedagógus szakvizsga Preventív-korrektív választáson alapuló tanulmányi terület (4 félév),

Fejlesztőpedagógus szakirányú továbbképzési szak (4 félév),

Család- és gyermekvédelem szakirányú továbbképzési szak (2 félév)

Szak

2016/17

2017/18

Összesen

Fejlesztőpedagógus

17

12

29 fő

Pedagógus szakvizsga

17

16

33 fő

Család- és gyermekvédelem

0

9

9 fő

A 2018/19-es tanévre vonatkozóan is hirdetjük a szakokat, s reményeink szerint indítani is tudjuk.


Jogelőd intézményünkben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán 1999-2002 között romológiai képzéseket hirdettünk – 120 órás és 60 órás intenzív tanfolyami keretben 25-30 fős csoportok számára. A tanfolyam végén még nyelvvizsgát is tettek a pedagógusok lovari nyelvből. A 60 órás képzések kihelyezett formában Polgáron és Tiszacsegén is megvalósításra kerültek.

Pályázatok keretén belül:

A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola a Kabai Általános Művelődési Központ „Ugyanazt másképpen egymásért” TÁMOP-3.3.3-08/1-2009-0001 pályázatában konzorciumi tagként működött közre (2011. április 1 – 2011. május 31.) az Integrációs referencia intézményi modell kidolgozásában.

Hasonlóképpen valósult meg a Kisújszállási Kossuth Lajos Általános Iskola „Kéz a kézben” TÁMOP-3.3.3-08/1/2009/0008-as pályázata, melyben konzorciumi tagként kapcsolódtunk be a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai megsegítésébe, a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából kidolgozott képesség-kibontakoztató felkészítésbe.

A pályázati együttműködések során kerestük az iskolák pedagógusaival a képzési és továbbképzési együttműködési lehetőségeket, megszerveztük a referencia intézményi találkozókon és a kistérségi szintű szakmai fejlesztő műhelyeken való hallgatói és oktatói részvételünket is. A pedagógusok pedig a gyakorlóiskolánkban vettek részt egy bemutató szakmai napon, ahol a módszertani felkészítés, óratervezés, óravezetés, elemzés, értékelés, jegyzőkönyvezés, dokumentáció szempontjai volt a téma.

Az adott évfolyamról 18, illetve 20 hallgató a Csoportos tanítási gyakorlat 1. bevezető hospitálásait az intézményekben végezte.

A pályázat biztosította anyagi háttér elapadása után a továbbiakban nem volt lehetőségünk az együttműködés folytatására.

Debrecen, 2018. május 3.

Pinczésné dr. Palásthy Ildikó

tanszékvezető főiskolai tanár

szakfelelős

Roma gyerekekre vonatkozó kompetenciák fejlesztése a kisgyermeknevelő-, óvó- és tanítóképzésben

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest

Az ELTE TÓK tanszékeinek adatai alapján összeállították: Dr. Darvay Sarolta, Dr.Golyán Szilvia és Dr. Lénárd András szakfelelősök 2018

BevezetőTantárgyaink célzottan és speciálisan nem tartalmaznak kimondottan és kizárólagosan acigányságra vonatkozó tartalmakat. Kurzusaink a kisebbségekkel általában, a szociális helyzettel, hátrányos helyzettel foglalkoznak. A bölcsődében igen alacsony a roma gyermekek aránya.

Inkább a HH és HHH gyermekek jelennek meg esetenként védőnői stb. javaslatra, de közülük nem mindenki roma. Egyrészt a roma családi hagyományok nem igazán engedik, hogy a kisgyermeket bölcsődébe adják az anyák. Másrészt pedig a bölcsődével való ellátottság, bölcsődébe való bejutás feltételei sem kedveznek annak, hogy a roma gyermekek bölcsődébe járhassanak. Egyes helyeken (pl. Dél-Baranyában)voltak/vannak (?) olyan családi bölcsődék, ahová kifejezetten roma gyermekek jártak/járnak.

Ezeknél mindig az a kérdés, hogy vajon a projekt lezárulása után van-e pénz a fenntartásra.Óvodapedagógus szakon az óvoda-iskola átmenet szeminárium egyik kiemelt kérdése a SNIgyermekek és a HH gyermekek nevelésének, fejlesztésének problémaköre. Az ELTE GyakorlóÓvodája mellett Budapest számos óvodája (az ELTE Gyakorló Óvoda mellett évfolyamonként10-12 óvoda és 15-17 óvodai csoportja) bázisóvodaként biztosítja nappali tagozatos hallgatóinkgyakorlatát. Az óvodák a főváros több kerületében megtalálhatóak, három éve tart az a törekvés, melynek során számos új óvodát kapcsolunk be a gyakorlóintézmények rendszerébe. Ezt aváltozást több ok, majd cél indukálta, az intézményválasztásnál viszont egy fontos szempont,hogy megmutassuk hallgatóiknak az óvodák sokszínűségét.

Kari könyvtárunk rendelkezik egy romológia gyűjteménnyel is, mely a következő helyen érhető el http://old.tok.elte.hu/konyvtar/des3/catalogs/phare/cat.html.

A tanító szakon a gyakorlatokat kísérő szemináriumok természetes módon tartalmazzák a romagyermekek nevelését, fejlesztését érintő módszertani kérdéseket. Az OPB munkáját az alábbiinformációkkal igyekszünk támogatni:

1. Tartalmaznak-e a tantárgyleírások bármely tárgyból a kérdéskörre közvetlenülvonatkozó tartalmat? (Például: cigány népismeret, a különböző cigány népcsoportok nyelvhasználata, szokásai, a családon belüli gyermeknevelés jellege, a családok gyermekintézményekhez való viszonya, a kisebbségi létből és a szociális helyzetből származó problémák elkülönítése stb.) Ha igen, melyek ezek a tantárgyak? Kérjük, jelezze röviden a konkrét tartalmakat is!

A 2017-től érvényes tantervben pedig minden alapszakon kötelező tárgy aTársadalom, művelődés, kisebbségek Magyarországon, aminek meghatározórésze a cigányság helyzetének, a gyermekek esélyeinek elemzése.Tanító- és óvodapedagógus szakokon:

A velünk élő népek kultúrája I. (KV)

A velünk élő népek kultúrája II. (KV)

Tartalma:A tantárgy célja a hallgatók felkészítése a hon- és népismereti tartalmainak átadására: a család,az otthon, a lakóhely, a szülőföld tiszteletének megalapozására; az egyéni, családi, közösségi,nemzeti, nemzetiségi identitástudat és történeti tudat kialakítására; a velünk élő, közösen hazátalkotó népcsoportok kulturális örökségére jellemző sajátosságok értékeinek megismertetésére, s ezen keresztül a velünk élő nemzetiségek, vallási közösségek, a szomszéd és a rokon népek,valamint a világ többi népének kultúrája és az egyetemes értékek iránti nyitottság kialakítására.A hallgatók a félév során betekintést nyernek a kultúra elmélet, a néprajztudomány és atörténettudomány módszereibe, majd megismerkednek a kultúra társadalmi meghatározottságával, a Magyarországon élő nemzetiségek és etnikai kisebbség történetével és jelenével, az egyes nemzetiségek sajátosságaival, hagyományaival, a nemzetiségi oktatással az identitás megélését és megőrzését segítő kulturális tevékenységekkel.

Sokszínűség és befogadás az óvodában" specializációnak a keretében a Kulturálisantropológia alapjai és a Kisebbségi kultúrák tantárgya és a specializációhoztartozó óvodai gyakorlat is jelentős részében a cigányság és a többségi társadalomviszonyával, a cigány gyerekek nevelésével foglalkozik.

Kisgyermeknevelő szakon:

A családi nevelés jellemzőinél, az intézmény és család kapcsolata témáknálérintjük a roma családokat is. Szó esik a napközbeni kisgyermekellátás valamennyiformájáról, így a Biztos Kezdet gyerekházakról is, ennek kapcsán is említjük aroma családokat.

Óvodapedagógus szakon:

A játék pszichológiája, a Fejlődéslélektan pedig mindenképp közvetíti agyermekek fejlődését, egyedi sajátosságait elfogadó tiszteletben tartó attitűdöt.Fejlődéslélektanon érintjük a környezet és fejlődés kapcsolatát, a fejlődéskörnyezetbe ágyazottságának jelentőségét. (A család témába mélyen nembelemenve, de a szocializáció témánál van szó a különböző rendszerek, színterekkapcsolatáról, annak jelentőségéről.) És persze a tipikus fejlődésmenet megismertetése mellett az egyéni fejlődési utak tiszteletben tartása is benne van a tárgyban.Tanító szakon:

A gyakorlatokat kísérő szemináriumok természetes módon tartalmazzák aroma gyermekek nevelését, fejlesztését érintő módszertani kérdéseket.

2. Tartalmaznak-e a tantárgyleírások olyan tartalmakat, amelyek közvetve érintik atárgykört? (különböző szubkultúrák együttélése, differenciálás az egyéni különbségek figyelembevételével, az előítéletekhez való viszony, a pedagógus reflektálása saját tevékenységére) Ha igen, melyek ezek a tantárgyak?

Kérjük, jelezze röviden a konkrét tartalmakat is!


A gyógypedagógiai alapismeretek és differenciálás tantárgy keretén belül az egyéni bánásmód és az előítéletmentesség fontosságának hangsúlyozása kerül előtérbe. Elsődleges célunk a pedagógusjelöltek attitűdformálása.

Interkulturális nevelés keretében: A multikulturális nevelésben rejlő lehetőségekfelismerésének elősegítése, előítélet-mentes elfogadás attitűdjének megerősítése. Rávilágítani a differenciált bánásmód lehetőségeire csecsemő- és kisgyermekkorban.Óvodapedagógus szakon:

A differenciálás pedagógiája és pszichológiája tantárgy keretén belül az egyénibánásmód és az előítéletmentesség fontosságának hangsúlyozása kerül előtérbe.Elsődleges célunk a pedagógusjelöltek attitűdformálása. Az inkluzív nevelés koragyermekkorban tantárgy fő célja az inkluzív nevelés gyakorlati alkalmazása:

• Az inkluzív irányelvek kialakítása

• Akadályok, erőforrások és támogatás

• Önvizsgálat

• Az inklúzióhoz vezető utak (helyzetelemzés, tervezés, megvalósítás, fejlődés áttekintése)

• Inkluzív kultúrák kialakítása

A 8 hetes gyakorlatot kísérő Csoportos pedagógiai gyakorlat II. tantárgyban akonkrét óvodai helyzeteket elemezzük, az óvópedagógus-jelöltek konkréthozzáállását a kulturálisan eltérő családi hátterű, köztük a roma gyerekekhez. Nagy hangsúlyt fektetünk a saját magatartás, nézetek felismerésére, az önreflexióra és a szemléletalakításra.Tanító szakon:

A 10 hetes gyakorlatot kísérő Csoportos pedagógiai gyakorlat II. tantárgyban akonkrét iskolai helyzeteket elemezzük, a tanítójelöltek konkrét hozzáállását akulturálisan eltérő családi hátterű, köztük a roma gyerekekhez. Nagy hangsúlytfektetünk a saját magatartás, nézetek felismerésére, az önreflexióra és a szemléletalakításra.

3. Hirdetnek-e az alapképzésben olyan speciális foglalkozásokat (kötelező,kötelezően választható és szabadon választható kurzusokat), amelyek kifejezettena cigány gyerekek nevelésével/fejlesztésével foglalkoznak?


Tanító- és óvodapedagógus szakokon:

Interkulturális nevelés KV.

Témák:• Cigánygyerekek a bölcsődében, óvodában, iskolában.

• Dokumentumfilmek a cigánygyerekek óvodai és iskolai helyzetéről.

• A multikulturális nevelésben rejlő lehetőségek felismerésének elősegítése, előítélet-mentes elfogadás attitűdjének megerősítése.

• Rávilágítani a differenciált bánásmód lehetőségeire az intézményes nevelésben.

Egy tanoda működésébe való bekapcsolódás rendszeres segítőtevékenységgel című KV.



A bölcsődei gyakorlatok közt az integrációnál nem nevesítetten a cigány, inkább a hátrányos helyzetű/ halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja kerül elő (Nevelési gyakorlat V.). Szeptembertől lesz Biztos kezdet házas gyakorlatunk is a Nevelési gyakorlat V. keretében.


Az ugyeri cigány óvodában (cigány többségű óvoda) rendszeresen hospitálnak a hallgatók. Megismerkedhetnek az ugyeri lakosság életével, lehetőségeivel, kultúrájával, és a mélyszegénység fogalmával. Emellett vannak a nappali óvodapedagógus képzés rendszerében olyan gyakorlóhelyek, melyek cigány gyerekeket integráltan nevelnek.Tanító szakon:

A Csoportos ped. gyak II. során minden csoportban van több ilyen hallgató - élményeiket, tapasztalataikat megosztják. Az ugyeri cigány iskolában rendszeresen hospitálnak a hallgatók. Megismerkedhetnek az ugyeri lakosság életével, lehetőségeivel, kultúrájával, és a mélyszegénység fogalmával.

5. Vezetnek-e tevékenységeket/tanítanak-e a hallgatók cigány gyerekeket integrálócsoportokban/osztályokban vagy/és cigány többségű óvodában/iskolában?


Bp. VIII. kerületében óvodai gyakorlatuk során több óvodában is betekinthetnekhallgatóink a roma gyermekek nevelésének feladatiba.

Tanító szakon:

Differenciálás pedagógiája tárgyhoz kapcsolódó gyakorlaton külső iskolákban isvannak a hallgatók, ahol több hátrányos helyzetű gyermek fordul elő.



Kósa Alexandra nappali tagozatos, óvodapedagógus szakos hallgató, most fogjavédeni „Roma gyerekek az óvodában” című szakdolgozatát

További szakdolgozatok az elmúlt 5 évben:

Bartku Csilla (2016): „Tiszta lappal” „Roma gyermekek az óvodában”

Huber Tamara (2016): Roma gyerekek az óvodában

Holocsi Brigitta (2016): Roma kultúra - A roma gyerekek beilleszkedésiproblémáinak háttere, a tanulási és továbbtanulási nehézségeik, gátjaik

Geberle Ágnes (2015): A roma gyerekek tehetséggondozása

Gyimesi Orsolya (2015): Roma gyerekek integrációjának ésfejlesztésének lehetőségei - A drámapedagógia mint az integráció egyiklehetséges eszköze

Hornyai Krisztina (2015): Az iskolai tanulmányi eredményeketbefolyásoló tényezők, különös tekintettel a roma gyerekekre

Szép Alexandra (2015): Szerepjáték támogatása az óvodai csoportban -Játékos tanítási módszerek beépítése a mindennapi óvodai életbe

Varga Angéla Mónika (2014): Roma gyerekek nevelése egy sajátos intézménybenGáspár Aliz (2014): Roma gyerekek bölcsődei integrációja

Benkó Alexandra (2013): Jutalmazás és belső motiváció összefüggéseroma gyerekek esetében

Dávid Alexandra (2017) Cigány gyermekekkel kapcsolatos beállítódások a pedagógusok körében

Gajda Orsolya Flóra (2016) Cigány gyermekek az óvodában.

Rimóczi Tamara (2016) Etnikai különbségek az óvodában. A cigány gyermekek óvodai integrációja

Veres Krisztina (2016) A ferences misszió közösségépítő tevékenysége Kárpátalján. Misszió és pedagógia.

Radicsné Hős Dorina (2013) Hagyományok és szokások a magyarországicigányoknál

7. Indított-e a Kar a tárgykörre vonatkozó szakirányú képzést/továbbképzést2016/17-ben, 2017/18-ban, illetve tervezik-e 2018/19-ben? Milyen létszámokkal?

Karunk nem indított és jelen terveink szerint nem tervez kimondottan ilyen irányútovábbképzéseket a megjelölt tanévekben.

8. Voltak-e és milyen előzményei intézményében/jogelődjében a témakörnek?Kérjük, foglalja össze röviden korábbi tevékenységüket és tapasztalataikat!Tevékenységünk olyan átfogó, komplex módon jelentkezik, hogy nem különíthetők elprogramjaikban élesen az egyes szakokra vonatkozó elemek, ezért a következőfelsorolásunk mindhárom szakunkra vonatkoznak:

• PHARE I-II projekt 2001-2004 között, tapasztalatcsere és pedagógiai kompetenciáknövelése roma többségű közoktatási intézményekben.

• Negyedik éve rendezzük meg a karon az Együttélés - együttműködés c.rendezvényt, amelynek keretében a hallgatók különböző hátrányos helyzetű,kitaszított, társadalmi előítéletekkel sújtott csoportokkal ismerkedhetnek meg, segítve az előítéletek csökkentését, az együttélést és együttműködést. Ennekkeretében rendszeresen van szó a cigányságról. Évente kb. 120-130 hallgató veszrészt rajta.

• Együttélés konferenciasorozat, egyik évben A roma kultúra napja címmelszerveztük meg, de idén a tehetség kapcsán is lesz plenáris előadás a cigány gyerekek és a tehetség címmel.

• 2018. május 11-én pénteken az Együttélés napon is volt egy előadás a Romagyerekek és a tehetség témában, 72 hallgató vett részt a rendezvényen.• MECEC nemzetközi pályázati projekt - olasz-spanyol-magyar együttműködésben,téma az interkulturális nevelés, családok és intézmények együttműködése• 2013. november 14-én A Tehetségnapon L.Ritók Nóra tartott interaktív előadástleendő tanítóknak, óvodapedagógusoknak a roma integrációról, a személyesviszonyulásokról, az elmélet és a gyakorlat összhangjáról. Itt lehetősége volt ahallgatóknak jelentkezni önkéntesi munkára, jelentkeztek is.

• 2013-ban tolerancia beszélgetés az Életrevalók című film vetítése után értelmilegakadályozott fiatalok életbe való belépésének segítéséről, integrálásáról

• 2014. május 9. Tolerancia (elfogadás) napja teljes programja

• 2014. november 21-én a Gyermekkultúra Konferencia és Kiállítás programsorozatában L. Ritók Nóra tartott plenáris előadást: „Művészettel az integráció felé - Alkotás halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel” címmel

• 2016-ban megjelent „A gyermekkultúra jelentősége” című szerkesztett tanulmánykötet, melyben „Az értékőrzés a gyermekkultúra hagyományos területein” alfejezet egyik tanulmánya a roma gyerekek művészeteken keresztüli integrációját mutatja meg, ez ajánlott olvasmányként megjelenik a tantárgyleírásokban.

35



Intézmény: Eszterházy Károly Egyetem Sárospataki Comenius Campus

Szak: Óvodapedagógus

Kérdések

1. Tartalmaznak-e a tantárgyleírások bármely tárgyból a kérdéskörre közvetlenül vonatkozó tartalmat? (Például: cigány népismeret, a különböző cigány népcsoportok nyelvhasználata, szokásai, a családon belüli gyermeknevelés jellege, a családok gyermekintézményekhez való viszonya, a kisebbségi létből és a szociális helyzetből származó problémák elkülönítése stb.) Kifutó tantervekben igen, a legújabban nem (lásd 8. pont).




A MAB elvárásoknak megfelelően tömbösített krediteket tartalmazó, 2017-ben kezdők számára készült tantervből kikerültek a korábbi tanegységek, csak a „Gyermekirodalom és irodalmi nevelés az óvodában” elnevezésű tárgyban jelenik meg e vonatkozású tartalom (lásd 8. pont).

3. Hirdetnek-e az alapképzésben olyan speciális foglalkozásokat (kötelező, kötelezően választható és szabadon választható kurzusokat), amelyek kifejezetten a cigány gyerekek nevelésével/fejlesztésével foglalkoznak? Nem.


4. Hospitálnak-e a hallgatók cigány gyerekeket integráló csoportokban/osztályokban vagy/és cigány többségű bölcsődében/óvodában/iskolában? Cigány gyermekeket integráló csoportokban mindenki, levelező tagozatos hallgatóink közül pedig sokan cigány többségű óvodában dolgoznak/gyakorolnak.

5. Vezetnek-e tevékenységeket/tanítanak-e a hallgatók cigány gyerekeket integráló csoportokban/osztályokban vagy/és cigány többségű óvodában/iskolában? Cigány gyermekeket integráló csoportokban mindenki, levelező tagozatos hallgatóink közül pedig sokan cigány többségű óvodában dolgoznak/gyakorolnak.

6. Megjelenik-e a tárgykör a szakdolgozatok témái között? Ha igen, melyek ezek a témák?

A témához kapcsolódó, elkészült szakdolgozatok 2000-től:

(2018): Roma hagyományőrzés az óvodában

(2017): A szegregáció és az integráció kérdése az óvodában

(216): Az óvodai nevelés és a családi körülmények összefüggésének elemzése – megj: bár a cím nem kifejezetten a roma gyerekekről szól, több hallgató is választotta a témát, mindegyik idesorolta őket;

(2016): Az óvodai nevelés szerepe az esélyegyenlőség növelésében – megj: bár a cím nem kifejezetten a roma gyerekekről szól, több hallgató is választotta a témát, mindegyik idesorolta őket;

(2013): Az agresszió a roma közösségek életében

(2013): Roma gyerekek az óvodában

(2011): Hátrányos helyzetű (cigány származású) gyermekek fejlesztése a szalonnai óvodában

(2009): Cigány népszokások felelevenítése a gyermekközösség építése és nagyobb közösség kohéziójának fenntartása céljával Hodászon

(2006): Az erkölcsi nevelés színterei és lehetőségei az óvodában, különös tekintettel a cigány származású gyerekekre

(2005): Ismeretekkel az előítéletekkel szemben : "Cigány gyerekek az óvodában"

(2004): Hátrányos helyzetű, cigány származású gyermekek képességorientált fejlesztése egy miskolci óvodában

7. Indított-e a Kar a tárgykörre vonatkozó szakirányú képzést/továbbképzést 2016/17-ben, 2017/18-ban, illetve tervezik-e 2018/19-ben? Tavaly és idén nem, a jövőre vonatkozó ilyen jellegű tervekről jelenleg nincs tudomásom.


a.) Jogelőd intézményben csak törekvések szintjén: pályázati lehetőségekhez kapcsolódás szándékával anyaggyűjtés. A TÁMOP-4.1.2.B.2- 13/1-2013- 0005 pályázat – K/5 modulban a roma kultúra műveltségterület kidolgozása Kállai Ernő vezetésével: szakmai anyagok kidolgozása, beépülése a 2015-ben kezdő évfolyam tantervébe.

Kötelező stúdiumok:

Gyermekirodalom (2 kr) – a tananyagba bekerült a cigány népmesék köre

Kisebbségi közösségek és többségi társadalom (2 kr)

Interkulturalitás és inkluzió a társadalomban (a 2016-ban kezdő évfolyam tanterve)

Kötelezően választható modul (egri helyszínen került meghirdetésre, az adatok a Neptunból származnak – a modult senki nem választotta, de a 3. tanegységet szabadon választható tárgyxként 18 fő vette fel. )

Multi- és interkulturális nevelés

1. Kárpát-medencei népek – kultúrák és civilizációk (2 kr. )

2. Inter- és multikulturalitás a pedagógiában (2 kr.)

3. A magyarországi kisebbségek kulturális élete (2 kr.)

4. Kisebbségek pedagógiája (2 kr.)

b.) Az Eszterházy Károly Főiskolához való csatlakozást követően Sárospatakon is népszerűsítjük minden tanévben a „Roma szakkollégiumot”. Minden tanévben jelentkezik egy hallgató, akit tanulmányai befejezéséig támogat a szakkollégium. Jelenlegi végzős hallgatónk a nyelvvizsgáját köszönheti a szakkollégium anyagi támogatásának. („Látható” a relevancia több hallgató esetében, de arra is van példa, hogy a szülők lebeszélik a hallgatót, mivel „a család nincs rászorulva anyagi támogatásra”.). A szakkollégiumot vezető pataki mentoroktató szemeszterenként szakmai és kulturális programokon vesz részt az Egri Campus szervezésében.




Intézmény: Kaposvári Egyetem

Szak: tanító



Igen. A jelenkori társadalom és a gyermek

A tantárgy a mai, kései modern társadalmak, elsősorban a mai magyar és európai társadalom legfontosabb jellemzőinek rendszerezett áttekintését nyújtja a hallgatóknak, a társadalomelmélet, a szociológia, a politika-, a jog-, a média- és a gazdaságtudomány legújabb eredményei alapján, különös tekintettel a gyermekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű kérdésekre, társadalmi problémákra (pl. gyermekszegénység, esélyegyenlőtlenségek, gyermekabúzus, a család és az oktatási rendszer diszfunkciói, a gyermeki nyilvánosság átalakuló színterei és a mediatizáció szocializációs hatásai), valamint a gyermekjog, a gyermekvédelem és a szociálpolitika kérdéseire.



Kötelező tárgyak:

Tantárgy: Az iskola belső világa

Tartalom: Diszfunkcionális pedagógiai hatások az iskolában.

Tantárgy: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek pedagógiája

Tartalom: Heterogén és homogén osztályok, csoportok. A tanulók közötti különbségek jellege és okai. A differenciálás mint elv, mint szemléletmód és mint tanulásszervezési mód a nevelési folyamat egészében és a tanulásszervezésben. A tanulók megismerése. A tipikus fejlődéstől eltérő, kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek csoportjai és jellemzői. A tanító feladatai a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és családjaik támogatásában. A differenciált fejlesztés tervezése és a tanóra differenciálás megvalósításának lehetőségei. Differenciálás a tananyagban. A rugalmas csoportszervezés és a csoportok irányítása. A személyre szabott feladatok strukturálása. Az értékelés sajátosságai a differenciált tanulásirányítás folyamatában.

Tantárgy: Nyelvi hátrányok, nyelvi felzárkóztatás

Tartalom: Nyelvi dialektusok és nyelvváltozatok. Nyelvközösségek és beszélőközösségek. Kulturális különbségek a nyelvhasználatban. Nyelv és hátrányos helyzet. A nyelvi hátrány kialakulása, okai, hipotézisei. A nyelvi hátrány felmérése, anamnézis készítése. A nyelvi hátrány leküzdésének lehetőségei és módjai a különböző elméletek tükrében.

Szabadon választható tárgy:

Tantárgy: Eltérő kultúrák, közös problémák

Tartalom: A kurzuson a világirodalom, a populáris kultúra különböző műveinek pedagógia- nevelésügyi-képét (pl. fogyatékosság-képét) elemezzük, s a művekben rejlő (gyógy)pedagógiai, politikai, társadalom-lélektani attitűdöket, stratégiákat tárjuk fel.

3. Hirdetnek-e az alapképzésben olyan speciális foglalkozásokat (kötelező, köt

· web viewa kutatás alapgondolata a következő volt: átfogó tervet megalkotni, mellyel a...

Documents