tankonyvkatalogus.hutankonyvkatalogus.hu/.../fi-504010901_1_rugalmas.docx · web viewa tananyag...

Történelem 9. FI-504010901/1

Tanmenetjavaslat„Rugalmas”

Készítette: szakmai munkaközösség

2

Bevezetés

A tanmenet a Történelem 9. újgenerációs tankönyvhöz készült. A 9. évfolyamon a történelem tantárgy heti óraszáma 2, tehát összesen 72 óra áll a rendelkezésünkre, hogy az egyetemes és magyar történelem öt nagy korszakát átfogjuk. A tanítás és a tanulás eredményességét, a módszertani megoldások hatékonyabbá tételét, az osztály (tanulócsoport) összetételéhez, a tanulók adottságaihoz való igazodást, a differenciálás lehetőségeit érvényesítését szem előtt tartva a tanmenet a szaktanár számára a rugalmasabb tervezést segítheti elő. Témakörönként (fejezetenként) több időt biztosít a gyakorlásra, a rendszerezésre, a képességfejlesztő órák a differenciálást (némely esetben a kooperatív módszerek alkalmazását) teszik lehetővé. A fejlesztési területeknél jelezzük a történelemtanulás tevékenységrendszerének négy dimenzióját (1. Ismeretszerzés, tanulás; 2. kritikai gondolkodás; 3. kommunikáció; 4. tájékozódás térben és időben), s az esetek többségében a tevékenységek részletesebb, pontosabb leírása is szerepel, lehetőséget teremtve pl. az önálló ismeretszerzésre, a problémaközpontú értelmezésekre és a kommunikációs készségek fejlesztésére. Ezek természetesen ajánlások: a történelemtanár a pedagógiai céljainak és szaktanári gyakorlatának megfelelően választhatja ki a legmegfelelőbbnek, leghatékonyabbnak gondolt tevékenységeket.

A tananyag terjedelmét illetően a korszakhatárt az egyetemes történelem esetében a XV. század végénél, a magyar történelmet illetően viszont 1301-nél húztuk meg, tehát az Anjou-kor, Luxemburgi Zsigmond uralkodása és a Hunyadiak kora a 10. évfolyamra kerül át. Az áthelyezési javaslatot a 9. évfolyamos tanulók életkori sajátosságai, ezzel összefüggésben a fokozatosság pedagógiai elvének érvényesítése, továbbá a rugalmas tanmenetben szereplő jelentős számú képességfejlesztő óra és gyakorló foglalkozás indokolhatja. Leckék, tananyagok áthelyezésére kétéves tanítási ciklusokon (pl. a 9-10. évfolyamon) belül a kerettanterv is lehetőséget ad. A rugalmas tanmenetek elkészítésének szempontjai között is szerepelt az átcsoportosítás lehetősége. Kiegészítő anyagként ajánljuk a 41. lecke egy részét (Gazdaság és népesség a 12. században).

A taneszközhöz munkafüzet is társul (Történelem 9. munkafüzet; FI-504010902/1). A feladatok megoldását az összefoglaló, gyakorló órákon terveztük.

2

Témák Új tananyag feldolgozása

Képességfejlesztés, összefoglalás,

gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám72 óra

Kerettantervi órakeret65 óra

Bevezetés - - 1 -

Az őskor és az ókori Kelet 6 3 9 8

Az ókori Hellasz 9 5 14 11

Az ókori Róma 13 5 18 12

A középkor 13 5 18 18

A magyarság története a kezdetektől 1301-ig 9 3 12 16

összesen: 50 21 72 65

3

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy

funkciójaCélok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET

1. Bevezetés Kölcsönös bemutatkozás. A tanulók történelmi érdeklődési körének feltérképezése.Múlt, történelem, emlékezet. A történelem mint konstrukció. A múlt megismerésének lehetőségei és korlátai.Miről és hogyan fogunk tanulni? A 9. évfolyam történelem tantárgyának témakörei.A taneszközök (a tankönyv, a munkafüzet és a történelmi atlasz) bemutatása, használatukkal kapcsolatos tanácsok. Rövid tájékoztató a tanórai és az órán kívüli tevékenységformákról, az ellenőrzés és az értékelés módjairól.

2. 1. Az őskor Az őstörténet forrásainak bemutatása. Az evolúció és az emberré válás folyamatának elemzése. A mitokondriális Éva elmélete.Az őskor két szakaszának, valamint az életmód átalakulásának bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásForrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése: Az őskorra vonatkozó forráscsoportok.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása: evolúció, őskőkor (paleolitikum), újkőkor

F: régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, evolúció, Neander-völgyi ember, neolit forradalom É: Kr. e. 8000 körül, Kr. e. 3000 körül N: Charles Darwin

4




A Willendorfi Vénusz kőanyagából levonható következtetések.A neolit forradalom fogalmának értelmezése. Miért a „termékeny félhold” területén alakult ki a letelepült életmód? Hogyan alapozta meg az élelemtermelés kialakulását?

(neolitikum), „termékeny félhold”.A történelmi fogalmak helyes használata Képek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: Korabeli gúnyrajz Darwinról.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: az őskor szakaszainak megadott szempontok mentén való összehasonlítása.A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében: A letelepedést elősegítő tényezők.3. KommunikációEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: Az állatok háziasítása (domesztikáció).4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Az őskori lelőhelyek

T: „termékeny félhold” ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: életmód, társadalom, népességrobbanás

5




megkeresése a történelmi atlasz térképén.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Homo sapiens szétrajzása.

Koncentráció: Földrajz: Kontinensek, rasszok; térképolvasás.

3. 2. Az ókori Mezopotámia

Mezopotámia történeti földrajzi jellemzői.A természetföldrajzi körülmények és a civilizáció fejlődése közötti kapcsolatnak tisztázása.A főbb régészeti leletek kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Régészeti emlékek Mezopotámiában. A földrajzi környezet szerepe a mezopotámiai civilizáció életében: Az öntözéses gazdálkodás jellemzői. Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Összefüggésvázlat tanári segítséggel, megadott szempontok alapján az első államok kialakulásának okairól és következményeiről.4. Tájékozódás térben és időben

F: városállam, öntözéses földművelés, politeizmus, bronzkor, sumerek, ékírás É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 18. század N: Hammurapi, Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Tigris, Eufrátesz

ÉK: okok és következmények, történelmi forrásTK: állam, életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, politeizmus

6




Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Örmény-magasföld, Zagrosz-hegység, Perzsa-öböl, Ur, Uruk, Babilon.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Mezopotámia területén, ill. tágabb földrajzi környezetében kialakult civilizációk megkeresése és azonosítása a történelmi atlasz térképén.

4. 2. Az ókori Mezopotámia

Képességfejlesztő óraA társadalmi viszonyok és életkörülmények elemzése Hammurapi törvényei alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezéseEgy adott kérdés megválaszolása szempontjából lényeges információk felismerése és kiválogatása a forrásokból: Hammurapi törvényei hogyan tükrözik a társadalmi rétegek közötti különbségeket?Képek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: Hammurapi törvényoszlopa; Hammurapi mint legfőbb bíró.

F: városállam, öntözéses földművelés, politeizmus, bronzkor, sumerek, ékírás É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 18. század N: Hammurapi, Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Tigris, Eufrátesz

ÉK: okok és következmények, történelmi forrásTK: állam, életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, politeizmus

7




Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A raktári újraelosztás (palotagazdaság, templomgazdaság).2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése: Az óbabiloni társadalom sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Adatok gyűjtése Hammurapi törvényoszlopáról: feltárásának helye és ideje, a lelet anyaga, mérete, alakja; Hammurapi törvényoszlopa melyik múzeum gyűjteményében található? Ókori keleti régészeti leletek, kulturális emlékek európai múzeumokban.Beszélgetés és vitaÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és

8




személyekről: Hammurapi törvényei mint szankciók gyűjteménye; a büntetések jellegéről.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése: A raktári újraelosztás (palotagazdaság, templomgazdaság).

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Az írás kialakulása, jelentősége; nyelvcsaládok.

5. 3. Az ókori Egyiptom Az ókori Egyiptom történeti földrajza.Az egyiptomi kultúra legfontosabb emlékeinek bemutatása. A különböző történelmi források értelmezésével a civilizáció főbb vonásainak (pl. vallás, kultúra) bemutatása. Mezopotámia és Egyiptom összehasonlítása néhány szempont alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásA földrajzi környezet szerepe az egyiptomi civilizáció életében: A Nílus áradása; öntözéses gazdálkodás jellemzői. A források áttekintése és értékelése: Régészeti emlékek Egyiptomban.Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A piramisok építése.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek

F: piramis, fáraó, múmia, hieroglifa, politeizmus É: Kr. e. 2950 körül, Kr. e. 332 T: Egyiptom, Nílus, Alsó- és Felső-Egyiptom, Théba N: Kheopsz, Amon-Ré, Ozirisz, Ehnaton, Hérodotosz

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

9




megfigyelése és összehasonlítása: Eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációinak történetében, kultúrájában.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Adatok, ismeretek gyűjtése a Nílusról. Az ókori Egyiptom területi kiterjedésének nyomon követése az Interneten található vizuális forrásokból; A Nílus rendszeres áradásának okai, folyamata és a földműveléssel gyakorolt hatása. A hieroglifák megfejtése. Ókori keleti régészeti leletek, kulturális emlékek európai és magyarországi múzeumokban, gyűjteményekben.4.Tájékozódás térben és időbenA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Alsó- és Felső-Egyiptom, Gíza (El-Gíza), Théba.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Az írás kialakulása;

10




nyelvcsaládok.6. 4. Hódító birodalmak A birodalom fogalmának

értelmezése.A hódító birodalmak terjeszkedési irányainak elemzése. Az eredményes hódítás okainak feltárása. A birodalomszervezés közötti különbségek összehasonlítása, majd a következtetések megfogalmazása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Írásos források a hódító birodalmak működéséről. 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Eltérő és hasonló vonások az Asszír és a Perzsa Birodalom történetében. Az asszír és a perzsa hódítás, ill. hatalomgyakorlás összehasonlítása.Topográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Perzsa Birodalom kialakulása, területe.

F: despotizmus, ékírás É: Kr. e. 7. század (Asszíria fénykora), Kr. e. 6. század (Perzsia felemelkedése) N: I. Dareiosz, Assur-bán-apli, Kürosz T: Perzsia, Asszíria, Ninive

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: életmód, állam, birodalom, kultúra, vallás, birodalom

7. 5. Az ókori zsidó állam és Fönícia

Az ókori zsidóság történetének áttekintése.A zsidó vallás kialakulása, körülményeinek és forrásainak elemzése. A politeizmus emlékei a héber Bibliában. A zsidóság egyistenhitének összehasonlítása a többi ókori keleti civilizáció vallásaival. Az ókori Fönícia kulturális

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapjánHogyan alakult ki az ókori Izrael?A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: vallás, többistenhit

F: Kánaán, egyistenhit, zsidó vallás, Ószövetség (héber Biblia), próféták, babiloni fogság, betűírás É: Kr. e. 10. század N: Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon T: Palesztina, Jeruzsálem, Fönícia, Büblosz

11




szerepének kiemelése. (politeizmus), egyistenhit (monoteizmus).A források áttekintése és értékelése: A zsidó nép történetének és vallásának írásos forrásai. 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Az ókori Kelet vallásainak összehasonlítása.3. KommunikációEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: Hogyan alakult ki a zsidó egyistenhit?4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Ur, Sínai-félsziget, Kánaán, Júda, Jeruzsálem.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Kánaán és Fönícia.

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: életmód, város, állam, kultúra, vallás, monoteizmus

12




Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Az írás kialakulása, nyelvcsaládok. Bibliai alapismeretek. Bibliai történetek.

8. 6. Az ókori India és Kína története

A természetföldrajzi körülmények és a két civilizáció történeti viszonyainak bemutatása. India és Kína főbb kulturális örökségének bemutatása. A térségben kialakuló világvallások jellemzőinek feltárása és összehasonlítása. Az ókori India társadalmi viszonyainak bemutatása források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásEsemények, jelenségek bemutatása vagy korabeli források segítségével: Az indiai társadalom, a varnarendszer (Manu törvényei).A források áttekintése és értékelése: Régészeti emlékek az ókori Kínában. A földrajzi környezet szerepe a két civilizáció életében: A földrajzi és az éghajlati viszonyok szerepe. Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A buddhizmus, a konfucianizmus és a taoizmus összehasonlítása plakátmódszerrel.2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Eltérő és hasonló vonások a két civilizáció történetében, kultúrájában.

F: árja, kasztrendszer, érinthetetlenek, lélekvándorlás, buddhizmus, brahmanizmus, Selyemút É: Kr. e. 1500 körül (árja bevándorlás), Kr. e. 3. század vége (a kínai császárság kezdete)N: Buddha, Konfucius, Csin Si Huang-ti T: India, Kína, Indus, Gangesz, Sárga-folyó, Jangce

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: életmód, állam, birodalom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

9. Összefoglalás, A tananyag áttekintése a megadott ÉK: történelmi idő, ok és

13




gyakorlás szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása.

következmény, történelmi forrás történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték

TK: életmód, társadalom, népességrobbanás életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, életmód, állam, birodalom, kultúra, vallás, birodalom társadalom, kultúra, vallás, politeizmus, monoteizmus

10. Ellenőrzés, értékelés

AZ ÓKORI HELLASZ

11. 7. A poliszok világa A korai görög történelem legfontosabb régészeti emlékeinek bemutatása. A bronzkori kultúrák és a távolsági kereskedelem kapcsolatának tisztázása. A polisz fogalmának értelmezése, a poliszok világának bemutatása. A görög gyarmatosítás okainak és irányainak elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Régészeti emlékek a krétai és a mükénéi civilizáció időszakából.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A knósszoszi palota; A palotaközpontok hanyatlásának

F: polgárjog, metoikosz, rabszolga, gyermekhalandóság, agora, pedagógus, gümnaszion

ÉK: történelmi jelentőségTK: társadalmi csoportok, polgárjog, életmód, népesedés

14




következményei; A polisz kialakulása; A nagy görög gyarmatosítás előzményei.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: bronzkor, palotagazdaság, városállam (polisz), gyarmatváros. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A polisz kialakulásának körülményei, a görög gyarmatosítás háttere. A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében: Az első bronzkori kultúrák fejlődését befolyásoló tényezők.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: A Balkán-félsziget déli részének természetföldrajzi jellemzői. Az ókori Hellász részei; Kréta, Knósszosz, Mükéné.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A bronzkori

15




kereskedelem; A nagy görög gyarmatosítás irányai.

Koncentráció: Földrajz: A Balkán-félsziget déli részének természetföldrajzi jellemzői.

12-13. 8. Az athéni demokrácia kialakulása

Az athéni történelem főbb eseményeinek bemutatása. Az arisztokrata családok vetélkedése, a demokrácia irányába tett lépések kiemelése.A főbb rendelkezések elemzése a források alapján. A demokrácia fogalmának tisztázása, az athéni államszervezet működésének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése: Drakón vérbosszúellenes törvénye.A társadalom vagyoni felosztása. A zeugitészek hopliták, nem ökörfogatosok.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Attika felosztása a kleiszthenészi reform idején (ábra).Az információk rendszerezése és értelmezéseÉrvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Szolón reformjainak háttere; Peiszisztratosz türanniszának értelmezése.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása:A történelmi fogalmak helyes

F: adósrabszolgaság, teherlerázás, népgyűlés, esküdtbíróság, polgár, polgárjog, türannisz, sztratégosz, cserépszavazásÉ: Kr. e. 594, Kr. e. 508 N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, KleiszthenészT: Balkán-félsziget, Athén, Attika

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, város, államforma, államszervezet, polgárjog, demokrácia

16




használata: városállam (polisz); törvény, a vérbosszú tilalma; arkhón, adósrabszolgaság, esküdtbíróság, négyszázak tanácsa, türannisz, népgyűlés (ekklészia), ötszázak tanácsa, cserépszavazás, demokrácia.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: Az athéni állam társadalom és átalakulása.Történelmi problémák felismerése és elemzése: Szolón és Kleiszthenész korában nem volt demokrácia. A cserépszavazás manipulálása. Az arisztokrata családok vetélkedésének következményei.

14. 8. Az athéni demokrácia kialakulása

Képességfejlesztő óra 1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapjánEsemények, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása:

F: adósrabszolgaság, teherlerázás, népgyűlés, esküdtbíróság, polgár, polgárjog, türannisz, sztratégosz, cserépszavazásÉ: Kr. e. 594, Kr. e. 508 N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, KleiszthenészT: Balkán-félsziget, Athén, Attika

17




A történelmi fogalmak helyes használata: arkhón, arisztokrácia, démosz, adósrabszolgaság, areioszpagosz, esküdtbíróság, négyszázak tanácsa, türannisz, népgyűlés (ekklészia), ötszázak tanácsa, cserépszavazás. A feladatot diák kvartett (kooperatív módszer) keretében is megszervezhetjük. (Csoportok alakulnak. A tanulók betűjelet [A-B-C-D] kapnak/választanak. A csoport tagjai először önállóan készítik el a fogalmak értelmezését, majd egyeztetik a megoldásokat. Ezután az első csoport egyik tagja „kisorsolja”, hogy a második csoport melyik tagja értelmezi az adott fogalmat. Ha szükséges, akkor az elhangzottakat korrigálják, pontosítják.)Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Páros munkában a tanulók elkészítenek egy-egy ábrát (pl. A gyarmatosítás társadalmi és politikai

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, város, államforma, államszervezet, polgárjog, demokrácia

18




következményei; Az athéni állam Szolón idején; Athén felosztása a kleiszthenészi reform idején), amelyen néhány ismeretelem hiányzik. A pár egyik tagjának ki kell egészítenie a hiányzó elemet/elemeket; utána feladatcsere következik.2. Kritikai gondolkodásEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Szolón és Kleiszthenész reformjai (a polgárjog alapja, a hivatalviselés lehetősége).3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Szolón, a hét görög bölcs, Peiszisztratosz, Kleiszthenész.Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: A cserépszavazás.Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és

19




személyekről: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész.

15. 9. A spártai állam és társadalom

A történelmi közgondolkodásban élő Spárta-kép és a régészeti feltárásokon alapuló megállapítások közötti különbségek kiemelése. A spártai állam és társadalom bemutatása az írásos források alapján.Spárta és Athén összehasonlítása (államforma, államszervezet, társadalom, értékrend, életmód).

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése: A spártai társadalom rétegződése, életmódja. A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása:A történelmi fogalmak helyes használata: városállam (polisz), polgárjog, királyság, helóta, vének tanácsa, ephorosz, népgyűlés (ekklészia).Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A spártai állam.2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése: A Spártáról kialakult hagyományos kép árnyalása. Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Az ókori Athén és Spárta államszervezetének összehasonlítása.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló

F: dór, helóta, krüpteia, a vagyoni egyenlőség kérdése, polgárjog, ephorosz, vének tanácsa, gyermekkitétel N: LükurgoszT: Peloponnészosz, Spárta

ÉK: történelmi jelentőség és interpretációTK: társadalmi csoportok, életmód, államszervezet, polgárjog, királyság

20




kérdések megfogalmazása: A vagyoni egyenlőség kérdése.

16. 10. A görög poliszok mindennapjai

Az athéni társadalom rétegződése, illetve a nők és gyermekek helyzetének bemutatása a források alapján. A nők polgárjoga. Az életkörülmények bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése: Az athéni társadalom rétegződése, a nők helyzete Hellászban, gyermeknevelés, életmód.3. KommunikációBeszélgetés és vitaÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: A polgárjog a görög poliszokban; Metoikoszok és rabszolgák; A rabszolgák helyzete.

17-18. 11. A görög-perzsa háborúk és az athéni demokrácia fénykora

A görög-perzsa háborúk szakaszainak és a főbb hadmozdulatoknak elemzése a források alapján. Athén nagyhatalmi politikájának jellemzői. Az athéni demokrácia fénykorának bemutatása, illetve Periklész tevékenységének értelmezése. Athén kulturális virágkorának bemutatása (építészet, irodalom, színház).

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A görög-perzsa háborúk főbb szakaszai.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az athéni állam Periklész korában.Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból: Művészettörténeti emlékek Athénban, az antik dráma. 2. Kritikai gondolkodásA források kritikus kezelése:

F: hoplita, flotta, déloszi szövetség, demokrácia, napidíj, sztratégoszN: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, PheidiaszÉ: Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 5. század közepeT: Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai szoros, Szalamisz, Akropolisz, Parthenón

21




Periklész tevékenységének megítélése. Emberi magatartások és döntések megfigyelése, értelmezése és értékelése: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész és Periklész.3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: A perzsák Kr. e. 480-ban lezajlott hadjárata.4.Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: A görög-perzsa háborúk csatái, ütközetei.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A görög-perzsa háborúk szakaszainak és hadjáratainak nyomon követése a történelmi atlasz térképén.

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: városállam, birodalom, demokrácia, államszervezet

19. 11. A görög-perzsa háborúk és az athéni demokrácia fénykora

Képességfejlesztő óraA görög-perzsa háborúk időszakára vonatkozó résztémák kiemelése,

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazása: A perzsák két

F: hoplita, flotta, déloszi szövetség, demokrácia, napidíj, sztratégosz

22




egyes esetekben problémaközpontú megbeszélése. Az athéni demokrácia fénykorának, Periklész korának vizsgálata.

nagy hadjárata közötti időszak fejleményei a Perzsa Birodalomban és Athénban.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A perzsa és a görög hadsereg és harcmodor összehasonlítása szempontok szerint (a hadsereg létszáma, szervezésének módja, taktika és stratégia, a hadvezérek szerepe, fegyverzet, harcmodor, a hadviselő felek erős és gyenge pontjai).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához használható szempontok ismerete és használata: Az athéni demokrácia kialakulásának értelmezése (az arisztokrata családok hatalmi küzdelmeinek következményei, Kleiszthenész reformjának lényege, a népgyűlés jelentősége). A déloszi szövetség jellegének, Athén vezető szerepének

N: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, PheidiaszÉ: Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 5. század közepeT: Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai szoros, Szalamisz, Akropolisz, Parthenón

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: városállam, birodalom, demokrácia, államszervezet

23




értelmezése.A történelmi változások nyomon követéseKülönböző fejlődési utak és modellek összehasonlítása, következtetések megfogalmazása a hasonlóságok és a különbségek alapján: Athén és Spárta politikai berendezkedésének, államszervezetének összehasonlítása; a társadalmi rétegződés, az életmód, a szokások és az értékrend összevetése.3. KommunikációTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögéből: A marathóni ütközet egy görög, majd egy perzsa harcos szemszögéből.Beszélgetés és vitaFeltevések összegyűjtése és megbeszélése arról, hogy miért a görögök győzelmével zárultak a perzsákkal vívott háborúk.Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: Miltiadész hadvezéri teljesítményének és politikai tevékenységének értelmezése és

24




értékelése. Periklész tevékenységének, politikai szerepénk értelmezése és értékelése.Egy athéni népgyűlés „forgatókönyvének” megtervezése. Themisztoklész és Ariszteidész vitája, az érvek-ellenérvek elhangzása után szavazás (dramatikus játék).. A cserépszavazás (osztrakiszmosz) manipulációs lehetőségeinek számbavétele.

20. 12. Hellász válsága és Nagy Sándor birodalma

A poliszvilág válságának okai. Makedónia hegemonisztikus törekvéseinek értelmezése a források alapján. Nagy Sándor hadjáratának elemzése a térkép segítségével. Nagy Sándor történelmi jelentőségének tisztázása. A hellenizmus fogalmának értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Nagy Sándor hadjáratának áttekintése.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A poliszvilág válsága.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: birodalom, hellenizmus. Ismeretszerzés más tantárgyakból

F: peloponnészoszi háború, hellenisztikus kor, hellenizmus, diadokhosz É: Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323 N: Démoszthenész, II. Philipposz, Nagy Sándor T: Makedónia, Alexandria, Isszosz, Gordion, Türosz, Gaugaméla, Szúza

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: állam, birodalom, gazdasági rendszer, kultúra

25




és szaktudományi munkákból: a hellenizmus kultúrája.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A poliszvilág válsága, Makedónia felemelkedése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Nagy Sándor hadjáratai (a hódítás irányai, az elfoglalt területek azonosítása, csaták, ütközetek).Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Nagy Sándor hadjáratai; birodalma.

21. 13. Az antik görög vallás és művelődés

A görög vallás legfőbb jellemzőinek bemutatása. A vallás kultuszainak és a sportrendezvények közötti kapcsolatok kiemelése. Az állatáldozat közösségformáló szerepe. A görög filozófia főbb gondolkodóinak bemutatása. A görög történetírás jellemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásIsmeretszerzés másodlagos forrásokból:Az olümposzi istenek családfája.Az információk rendszerezése és értelmezése A görög történetírás és filozófia.Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Néhány olümposzi isten jellemzője, feladatköre.

F: antropomorf, politeizmus, olümpiai játékok, gyógyító szentélyek, filozófia É: Kr. e. 776 N: a főbb olümposzi istenek, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Thuküdidész T: Olümposz, Delphoi, Olümpia

ÉK: változás és folytonosság,

26




A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: mítosz, mitológia.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Sportversenyek az ókori Hellászban. Szókratész.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése: Tudósítás egy olümpiai játékról.Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Szókratész, az ember és a filozófus.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Olümposz, Delphoi, Olümpia. Koncentráció: Magyar nyelv és

jelentőségTK: társadalom, életmód, vallás, kultúra

27




irodalom: Görög mitológia¸a homéroszi eposzok; az antik görög dráma és színház. Szophoklész: Antigoné. Matematika: A Püthagorasz-tétel, a Thalész-tétel; a görög ábécé használata a matematikában. Fizika: Arkhimédész.

22-23. Összefoglalás, gyakorlás

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása.


AZ ÓKORI RÓMA

25. 14. Itália első évszázadai

Róma alapításának körülményei a mondák és a régészeti feltárások alapján. Az etruszk és a görög kultúra hatásai a római kultúrára.A köztársasági Róma államberendezkedésének elemzése a források segítségével. A főbb római hivatalok és tisztségviselők kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazása: Kérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Az etruszkok szerepe Itália korai történelmében. Patríciusok és plebejusok. A források áttekintése és értékelése (pl. írásos források és régészeti emlékek).A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A

F: latinok, etruszkok, királyság, senatus, consul, köztársaság, patrícius, plebejus, dictator, néptribunus É: Kr. e. 753, Kr. e. 510N: Romulus, Remus, Tarquinius SuperbusT: Appennini-félsziget, Appenninek, Itália, Róma, Tiberis

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség

28




köztársaság államszervezeti ábrája.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata:senatus, consul, patrícius, plebejus, dictator, néptribunus.2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A plebejusok egyenjogúsításának szakaszai.A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: A történelmi változások nyomon követése: Róma politikai berendezkedése az első évszázadokban.3. Kommunikáció:IKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Menenius Agrippa példázata.Beszélgetés és vitaÖnálló vélemény megfogalmazása

TK: társadalom, életmód, városállam, államszervezet

29




eseményekről, jelenségekről és személyekről: A plebejusok kivonulása a Szent Hegyre (Kr. e. 494); Menenius Agrippa érvelése, szerepe.

Koncentráció: Az Appennini-félsziget természetföldrajzi adottságai.

26-27. 15. Hódító Róma Róma hódítási szakaszainak feltárása.A pun háborúk hadmozdulatainak elemzése a források alapján.A birodalomépítés jellemzőinek bemutatása, illetve a sikeres római külpolitika okainak tisztázása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Itália meghódításának szakaszai,, az „oszd meg és uralkodj!” hódítási módszer; az állami közföldek; a pürrhoszi győzelem.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Cornelius Nepos Hannibálról; Hannibal és Cornelius Scipio találkozója és beszélgetése a zamai ütközet (Kr. e. 202) előtt.Az információk rendszerezése és

F: colonia, provincia, punok, senatori rend, legio É: Kr. e. 264–146 N: Pürrhosz, Hannibál, Scipio T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Pireneusok, Alpok, Cannae, Zama

ÉK: történelmi idő, ok és következményTK: politika, gazdaság, birodalom

30




értelmezése: A pun háborúk szakaszai. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: Róma birodalommá válása.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Karthágó kialakulása és jellemzői; Fabius Maximus; Hannibal és Scipio beszélgetése Zama előtt.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Itália, Róma, Karthágó, Hispania, Karthágó Nova, Cannae, Zama, Szicília.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével.

28-29. 16. A köztársaság válságának következményei

A hódítások társadalmi hatásainak elemzése.A köztársaság válságát okozó események feltárása, illetve a polgárháború főbb szakaszainak kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján:

F: polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, proscriptio É: Kr. e. 133, Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr.e. 44N: Gracchus-testvérek, Marius,

31




Az egyes politikusok egyeduralmi törekvéseinek kiemelése, illetve Iulius Caesar katonai-politikai pályájának bemutatása.

Társadalmi rétegződés a köztársaság korában; A polgárháború első szakasza; A polgárháború második szakasza.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, proscriptio.2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: A polgárháború egyes szakaszainak áttekintése. Emberi magatartások és döntések megfigyelése: Marius, Sulla, Iulius Caesar. A történelmi problémák felismerése: A kisbirtokok/ kisbirtokosok tönkremenetelének okai; A köztársaság válságának okai, az egyeduralmi törekvések. Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Társadalmi rétegződés a köztársaság korában; A

Sulla, Spartacus, Iulius Caesar, Pompeius, Kleopátra, BrutusT: Capua, Rubicon folyó, Pharszalosz, Gallia

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: birodalom, egyeduralom, diktatúra, politika, köztársaság

32




polgárháború első szakasza; A polgárháború második szakasza.Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról: Iulius Caesar intézkedései.3. Kommunikáció:IKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból Hogyan jelenik meg Iulius Caesar alakja, hadvezéri és politikai szerepe művészeti alkotásokban?Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Marius hadseregreformjának céljai és következményei; Sulla diktatúrája (célok, intézkedések és következmények).Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: Tiberius Gracchus, Caius Gracchus, Marius, Sulla, Iulius Caesar.4. Tájékozódás térben és időben

33




Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken.

30-31. 17. Az egyeduralom kialakulása

A polgárháború utolsó szakaszának áttekintése. Octavianus egyeduralmi törekvéseinek értelmezése. Augustus principatus rendszerének elemzése a források alapján. A principatus alapja a katonai diktatúra, amelyet a békéért cserében fogadtak el. A Iulius-Claudius-dinasztia császárainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A principatus kialakítása, a Iulius-Claudius-dinasztia császárai. A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A principatus rendszerének működése.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A principatus rendszere és Augustus címei. 2. Kritikai gondolkodásA források kritikus kezelése: Augustus önéletírása és a történelmi események.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A principatus kiépítése (államszervezet, a hatalomgyakorlás módja és

F: principatus, pax Romana É: Kr. e. 31, Kr. e. 27 – Kr. u. 14N: Marcus Antonius, Octavianus–Augustus, Horatius, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero T: Actium, Pannonia

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőségTK: életmód, birodalom, egyeduralom, diktatúra, császárság

34




jellege); Az augustusi kor társadalmi viszonyai; A pax Romana; Augustus külpolitikája.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Érvek az egyeduralom kialakulása mellett.

32. Összefoglalás, gyakorlás


33. 18. Életmód és mindennapok Rómában

Az ókori Róma főbb kulturális emlékeinek bemutatása. A római polgár hétköznapjainak elemzése a források alapján. A római vallás megismertetése, és összehasonlítása a görög vallással.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A római nevek. 3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése: Róma, a világváros.Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból: Szórakozási lehetőségek Rómában, a római vallás.

F: bérház, villa, vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, PantheonN: főbb római istenek

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőségTK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, kultúra

34-35. 19. A kereszténység kialakulása

Palesztina történetének áttekintése a római uralom idején. Jézus életének és tanításának bemutatása a források alapján. A keresztény egyház korai

1. Ismeretszerzés, tanulásA források kritikus kezeléseEgymástól eltérő tartalmú történelmi interpretációk összehasonlítása; az eltéréseket

F: Újszövetség, evangélium, apostolok, az egyház páli fordulata, diaszpóra É: Kr. u. 70 N: Jézus, Mária, József,

35




történetének áttekintése. A keresztény vallás összehasonlítása a zsidó vallással.

lehetséges okainak keresése, megfogalmazása: Jézus születése.Az információk rendszerezése és értelmezése: A római uralom Palesztinában, a Pilatus-felirat, keresztény szimbólumok. A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: Jézus életének és tanításának áttekintése.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: Újszövetség, evangélium, apostolok.Emberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Fordulópontok Jézus életútján. Saulusból Paulus: Pál apostol életútjának, tevékenységének fordulópontjai.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: A

Heródes, Pilátus, Péter és Pál apostol T: Júdea, Betlehem, Názáret, Jeruzsálem

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, birodalom, vallás, monoteizmus

36




torinói lepel.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: A térség Jézus korában.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Bibliai alapismeretek. Bibliai történetek.

36. 20. A császárság évszázadai

A romanizáció fogalmának értelmezése, a provinciák áttekintése a térkép segítségével. Vespasianus uralmának alapjai. A principatus és a dominatus rendszerének összehasonlítása. A császárkori gazdaság és társadalom átalakulásának elemzése.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: A császárság évszázadainak áttekintése, a romanizáció. A földrajzi környezet szerepe a Római Birodalom életében: A terjeszkedés határai. Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: A principatus és a dominatus államszervezetének összehasonlítása.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Római Birodalom

F: limes, romanizáció, colonus, katonacsászárok, dák nép, dominatus, tetrarchia É: Kr. u. 284–305 N: Traianus, Hadrianus, Diocletianus T: Pompeji, Dacia

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, államszervezet, egyeduralom

37




legnagyobb kiterjedése Traianus uralkodása idején.

37. 21. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása

A népvándorlás menetének áttekintése a térkép segítségével (egyes népcsoportok vándorlási irányainak rögzítése). Constantinus látomásának átértelmezése.A birodalom kettéválásának és a Nyugatrómai Birodalom bukásának bemutatása. A kereszténység 4. századi történetének elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A kereszténység elterjedésének forrásai. 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: A népvándorlás menete. Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról: Constantinus reformjai.

F: keresztényüldözés, egyház, püspök, zsinat, dogma, államvallás, népvándorlás, hunok É: Kr. u. 313, 325, 395, 476 N: Constantinus, Attila T: Konstantinápoly, Milánó, Nicea, Ravenna

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, vallás, vallásüldözés, monoteizmus

38. 22. A Kárpát-medence a római korban

A római uralom értékelése a Kárpát-medencében. A főbb régészeti emlékek bemutatása. A főbb pannóniai és dáciai városok áttekintése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A római uralom Pannóniában. A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: provincia, limes, colonia, romanizáció.3. Kommunikáció

F: provincia, limes, Borostyánkő út (Borostyánút), romanizáció É: Kr. u. 9–433 N: Traianus, Attila T: Pannonia, Dacia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Gorsium Brigetio, Napoca, Apulum

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség

38




Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése: Római emlékek, emlékhelyek a Kárpát-medencében.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése: Borostyánút. Gorsium feltárása. Az Aquincumi Múzeum és Régészeti Park (Budapesti Történeti Múzeum) programjai, a látogatóhely megújításának, fejlesztésének sajátosságai.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Danuvius (limes), Aquincum, Savaria, Sopianae; Dacia.

Koncentráció: Földrajz: A Kárpát-medence földrajza; Dunántúl.

TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság

39. Képességfejlesztő óra A római történelem legfontosabb kulcsfogalmainak, szakaszainak áttekintése. A kiemelt témák és résztémák vizsgálata. Az osztály érdeklődésének, tanulási attitűdjének, a tanulók

1. Ismeretszerzés, tanulásA legtartalmasabbnak és legmeggyőzőbbnek tartott bizonyítékok kiválasztása egy téma bemutatásához: Az egyeduralom kialakulásának magyarázata.

F: senatus, consul, köztársaság, patrícius, plebejus, dictator, néptribunus, népgyűlés(ek); polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, principatus, pax Romana,

39




képességeinek ismerete alapján a foglalkozáson csoportmunkát szervezhetünk, kooperatív módszereket is alkalmazhatunk.

Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A principatus rendszere, Augustus címei. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata: A római köztársaság; A principatus.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A köztársaság válságának okai és a megoldási kísérletek. A polgárháború politikai irányzatai (célok, intézkedések, következmények).Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Az

dominatus, tetrarchia

N: Cornelius Scipio, Marius, Sulla, Iulius Caesar, Octavianus-Augustus, Traianus

É: Kr. e. 753, Kr. e. 510; Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr.e. 44 Kr. e. 31, Kr. e. 27 – Kr. u. 14, 476

T: Itália, Róma, Szicília, Hispania, Gallia, Pannónia, Dacia

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség, történelmi idő TK: politika, gazdaság, társadalom, birodalom, egyeduralom, diktatúra, politika, köztársaság, életmód, birodalom, egyeduralom, diktatúra, császárság

40




egyeduralom kialakulásának magyarázata.3. KommunikációBeszámoló készítéseEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: A plebejusok egyenjogúsításának szakaszai; A római társadalom változásai átrétegződésének jellemző vonásai; A köztársaság államszervezete; A principatus rendszere; A dominatus berendezkedése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Róma területi változásai a városállamtól a birodalomig.

40-41. Összefoglalás, gyakorlás



41




A KÖZÉPKOR

43. 23. Róma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom

A Keletrómai Birodalom történelmi szerepének bemutatása az időszakban, több évszázados fennmaradásának a háttere.A Frank Birodalom kialakulása, illetve jelentőségének kiemelése: az első olyan birodalom, amelynek központja nem a Mediterraneum térségében található.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A frank állam kialakulása.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzemélyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Nagy Károly személyiségének jellemző vonásai az Einhard-forrás alapján.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Nagy Károly államszervezete.2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: A barbár királyságok sorsa, a Frank Birodalom kialakulása.

F: kancellária, grófság É: 732, 800, 843 N: Justinianus, Martell Károly, Nagy Károly, Karoling-dinasztiaT: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom területe, a verduni felosztás következményei, Ravenna, Aachen

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: császárság, birodalom, vallás, politika, város, kultúra, államszervezet, közigazgatás

42




Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: A Keletrómai Birodalom és a Frank Birodalom összehasonlítása szempontok alapján.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez: Milyen okok miatt született meg a verduni szerződés (843)? Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Miért a frankok tudtak tartós államot szervezni?Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez: Justitianus „Isten akaratából” kezdetű rendelete. A Keletrómai Birodalom fennmaradásának okai.4. Tájékozódás térben és időben

43




Topográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A barbár királyságok és a Keletrómai Birodalom az 5-6. században – Nagy Károly birodalma – a verduni szerződés területi következményei.

44. 24. A középkori Európa születése. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a középkor első felében

A Német-római Birodalom létrejöttéhez vezető események bemutatása.A kora középkori demográfiai változások elemzése, a mezőgazdasági módszerek megismertetése. A feudális társadalom kialakulásának körülményei, az egyes társadalmi rétegek jogainak és kötelezettségeinek részletezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A kora középkori gazdálkodás jellemzői.Az információk rendszerezése és értelmezése: A népvándorlás utolsó hulláma.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével. Jegyzőkönyv egy hűbéri esküből (1068).Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A feudális társadalom felépítése.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes

F: normannok, kora középkor, önellátás, nyomásos gazdálkodás, uradalom, hűbériség, feudalizmus, majorság, földesúr, jobbágy, robotÉ: 933, 955, 962 N: I. Ottó T: Német-római Császárság

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: gazdasági tevékenység, termelés, életmód, társadalom, társadalmi csoport

44




használata: feudum, hűbérúr, hűbéres, hűbériség, jobbágy, jobbágytelek, robot, majorság.A történelmi kulcsfogalmak jelentésének többféle szempontú értelmezése történelmi példák alapján és segítségével: A feudalizmus. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A gazdálkodás átalakulása; a társadalom átrétegződése, a feudális társadalom kialakulása.Technikai találmányok, technológiai eljárások jelentőségének értékelése abból a szempontból, hogy mennyire változtatta meg az emberek életét: Vontatás (szügyhám), nehézeke A legelőváltó, a kétnyomásos és a háromnyomásos gazdálkodás; erdőirtás, mocsarak lecsapolása, az égetéses módszereke alkalmazása.A történelmi problémák felismerése: A demográfiai

45




változások okai, a feudális társadalom kialakulása.Történelmi interpretációk értelmezése és összehasonlítása: A feudalizmus fogalma (Henri Pirenne – Hahner Péter).

45. 25. A keresztény világ kettéválása. Szerzetesrendek a középkorban

Az egyházszakadáshoz vezető folyamat megismerése, valamint a római katolikus egyház és az ortodox egyház közötti különbségek elemzése. A keresztény világ kettéválásának máig ható következményének ismerete. A szerzetesi közösségek kulturális szerepének felismerése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A keresztény egyház történelme a kora középkorban. A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A szerzetesség kialakulása.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása: Szent Benedek regulájából; A ciszterci rend regulájából; Szent Ferenc perugiai legendájából.2. Kritikai gondolkodásA történelmi problémák felismerése: Az egyházszakadás okai. A történelmi változások nyomon követéseKülönböző fejlődési utak és modellek összehasonlítása, következtetések megfogalmazása a

F: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, püspök, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, invesztitúra, regulaÉ: 1054, 1075 N: Szent Benedek, Assisi Szent FerencT: Pápai Állam, a főbb egyházi központok, Monte Cassino

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, állam, vallás, kultúra

46




hasonlóságok és a különbségek alapján: A keleti és a nyugati kereszténység jellemzői.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Az ortodox és római katolikus templomok belső terei; a szertartásrend különbségei.Különböző jellegű források, dokumentumok keresése és mentése az Interneten: Assisi Szent Ferenc élete, tanításai.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A nyugati és a keleti kereszténység terjedése, régiói.

46. 26. Az iszlám megjelenése és az arab hódítás

Az iszlám vallás történelmi hátterének az ismerete, az iszlám hit főbb tanainak a megismerése. Mohamed történelmi jelentőségének megértése. Az arab terjeszkedés irányainak elemzése, és a kulturális hatások értékelése.A muszlim vallású térségek

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Az iszlám hit jellemzői; Az arab állam kialakulása, a terjeszkedés irányai, szakaszai.Szöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Ibn

F: iszlám, Korán, kalifa, dzsihád, mór kultúra, szunnita, síita É: 622, 732 N: MohamedT: Mekka, Palesztina, Egyiptom, Perzsia, Córdoba, Damaszkusz, Bagdad

47




ismerete napjainkban. Iszhak, a legkorábbi Mohamed-életrajz szerzőjének leírása Mohamed prófétává válásáról.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: Mohamed próféta életének és tanításának áttekintése.4. Tájékozódás térben és időbenA) Kronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe állítása: Az iszlám kialakulása; Az arab terjeszkedés fordulópontjai.Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Arab-félsziget, Mekka, Medina, Damaszkusz, Antiochia, Bagdad, Córdoba.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségéve: Az arab terjeszkedés irányai és szakaszai.

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrásTK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra

47. 27. Nyugat-Európa főbb államai az első ezredfordulón

Az angol és a francia állam kialakulása, jellemzői. A francia és az angol hűbériség összehasonlítása. Az invesztitúraharc okainak értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A francia és az

F: hűbériség, invesztitúra, római katolikus egyház, pápaÉ: 843, 987, 1066, 1066-1087; 1075, 1077N: Capet Hugó, Hódító Vilmos, VII. Gergely, IV.

48




angol állam kialakulása.Az információk rendszerezése és értelmezéseIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Európa népessége, 1000, 1300.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az angol és a francia hűbériség szerkezete.Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A francia és az angol hűbériség összehasonlítása szempontok segítségével.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: VII. Gergely a pápai hatalomról (Dictatus Papae, 1075).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése

HenrikT: Anglia, Franciaország

ÉK: változás és folytonosságT: állam, politika, politikai hatalom, politikai rendszer, egyház

49




A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Anglia és Franciaország kialakulása, jellemzői. A császárság és a pápaság hatalmi küzdelmének okai.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Európa államai a 11. században.

48. 28. A keresztes hadjáratok és a lovagok világa

A keresztes hadjáratok okainak a feltárása, illetve a keresztes háborúk politikai következményeinek ismerete.A lovag társadalmi helyzetének és értékrendjének elemzése.A lovagi életmód és nevelés bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A keresztes hadjáratok okai és szakaszai.Az információk rendszerezése és értelmezése: A lovagi életmód jellemzői.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: II.

F: keresztes hadjáratok, templomosok, johanniták, lovag (társadalmi helyzet, értékrend, harcmodor, kultúra) É: 1095, 1187, 1204, 1291 N: Szaladin, I. Frigyes, Oroszlánszívű Richárd T: Szentföld (Jeruzsálem, Antiochia), Konstantinápoly

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi

50




Orbán pápabeszéde a clermonti zsinaton (1095).2. Kritikai gondolkodásTörténelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez: A keresztes hadjáratok okai.3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögéből: Egy keresztes hadjárat keresztény és muszlim nézőpontból.4. Tájékozódás térben és időben Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Keresztes hadjáratok.

forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, vallás

49. 29. Városfejlődés a virágzó középkorban

A középkori városok kialakulásának a háttere, a városok

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és

F: virágzó középkor, polgárság, városi

51




jogi és gazdasági kiváltságainak az ismerete.A városok társadalmának, gazdasági életének és az életkörülményeknek a bemutatása.Az európai zsidóság középkori történetének áttekintése.

értékelése: A középkori gazdálkodás jellemzői.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Fülöp Ágost francia király megerősíti egy városi kommuna 1099-ben szerzett jogait (1182).Az információk rendszerezése és értelmezése: A városi önkormányzat és a céhes gazdaság.Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A városi jogok és kiváltságok.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A középkori város politika és társadalmi felépítése.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható

önkormányzat, városi kiváltságok, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, antijudaizmus, előítélet, vérvád, jogfosztás É: 11-13. század T: néhány Hanza-város ismerete, Velence, Genova, Pisa, Flandria, Champagne

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következményTK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra

52




szempontok ismerete és használata: A városok újjászületésének okai. Az európai zsidóság helyzete. A történelmi problémák felismerése: A demográfiai változások okai, a virágzó középkor időszaka.3. KommunikációIKT-használatKülönböző jellegű források, dokumentumok keresése és mentése az Interneten: Képek gyűjtése, rendszerezése; tabló, prezentáció összeállítása: Életmód és hétköznapok a középkori városokban.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése: Egy kereskedő utazása Itáliában.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Levante, Hanza.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Európa gazdasága a középkorban.

53




50-51. 30. Rendi törekvések a középkorban

A kialakuló nyugat-európai államok kormányzati rendszerének megismerése, a rendi mozgalmak hátterének ismerete.A rendi képviselet és a rendi országgyűlések működésének elemzése a források alapján, illetve a politikai berendezkedések összehasonlítása.

1. Ismeretszerzés, tanulásIsmeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források értelmezése: Magna Charta Libertatum (1215). A források áttekintése és értékelése: Az angol rendi mozgalom dokumentumai.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A rendi monarchiák államszervezeti ábrája.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A rendiség kialakulása. Az angol rendiség szerkezete. A francia rendiség szerkezete.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: A királyi hatalom helyzete.A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és

F: hűbéri kormányzás, Magna Charta Libertatum, rendiség, rendi monarchiaÉ: 1215, 1265, 1302, 1356 N: IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, államszervezet, közigazgatás

54




összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: A rendi törekvések okai.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Fülöp Ágost összehívja az országos rendi gyűlést (1302). A Habsburg- és a Luxemburgi-dinasztia felemelkedése.

52. 31. A középkor művelődése

A hit (teológia) és a tudás (filozófia) kapcsolatának értelmezése, illetve a középkor világszemléletének megismerése.A középkori oktatás rendszerének elemzése, az egyetemek működési elvének áttekintése. A román és a gótikus építészet összehasonlítása, a főbb stílusjegyek megkülönböztetése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A skolasztika; A középkori egyetemek.A források áttekintése és értékeléseA legtartalmasabbnak és legmeggyőzőbbnek tartott bizonyítékok kiválasztása egy téma bemutatásáhozIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A középkori egyetem felépítése.3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló

F: hét szabad művészet, teológia, skolasztika, egyetem (karok, autonómia), eretnekség, inkvizíció, román stílus, gótika N: Aquinói Szent Tamás, III. InceT: néhány egyetem (pl. Bologna, Oxford, Cambridge, Prága, Krakkó)

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

55




készítése: Román és gótikus építészet.

53. 32. A késő középkor A pápai főhatalom helyzetének az elemzése az időszakban. A százéves háború okainak elemzése, a háború szakaszainak áttekintése, Jeanne d’Arc történelmi szerepének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Nyugat-Európa válságának háttere. 2. Kritikai gondolkodásFeltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról: Jeanne d’Arc történelmi jelentősége.3. KommunikációBeszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: Jeanne d’Arc.Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt Történetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögéből: A crécy csata (1346).

F: pestisjárvány, százéves háború, „avignoni fogság”, nyugati egyházszakadás É: 1337–1453, 1415, 1431 N: Jeanne d'Arc, Luxemburgi Zsigmond, Husz János T: Krím-félsziget, Flandria, Orléans, Burgundia, Konstanz

ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, történelmi forrásTK: lesüllyedés, gazdasági válság, politika, birodalom

54. 33. Közép- és Kelet- Kelet-Közép-Európa eltérő 1. Ismeretszerzés, tanulás F: hospes, ortodox

56




Európa államai a középkorban

fejlődésének hátterének, és a régió történelmének főbb vonásainak bemutatása.A mongol (tatár) hódítás szakaszainak elemzése, az orosz területek sorsának bemutatása. A dinasztikus kapcsolatok áttekintése a régió történelmében.

Az információk rendszerezése és értelmezése: Kelet-Közép-Európa fejlődésének fő vonásai; Dinasztikus kapcsolatok a térségben. Husz János törekvései.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Poggio Bracciolini a konstanzi zsinat bírósági tárgyalásáról.Képek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A huszita szekérvár.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A mongol/tatár hódítás üteme.3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: A mongol hódítás következményei. A moszkvai orosz állam felemelkedése.

kereszténység, Mongol Birodalom, Arany Horda, huszitizmus, Német Lovagrend É: 1241–42, 1410, 1415 N: Dzsingisz kán, Batu kán, III. Iván, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond T: Kijev, Novgorod, Mongol Birodalom, Prága, Krakkó

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: gazdaság, életmód, politika, birodalom, vallás

57




4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Közép- és Kelet-Európa a 13. századbanA Mongol Birodalom a 13. században.

55. 34. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom terjeszkedési szakaszainak az elemzése. A hódítások hátterének tisztázása, az Oszmán Birodalom államszervezetének, közigazgatásának és hadseregének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Az oszmán terjeszkedés irányai és szakaszai.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az oszmán állam felépítése.2. Kritikai gondolkodásTörténelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: A török hódítás a Balkán-félsziget területén.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek

F: despotizmus, szultán, szpáhi, janicsár, vilajet, szandzsák É: 1389, 1396, 1453 N: Oszmán, Luxemburgi Zsigmond, II. Mohamed T: Kis-Ázsia, Konstantinápoly – Isztambul, Rigómező, Nikápoly, Havasalföld, Moldva

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrásTK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra

58




segítségével: Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. A Balkán a 11. és a 15. század között.

56. 35. Reneszánsz és humanizmus Itáliában

Az itáliai városállamok politikai berendezkedésének és gazdasági fejlődésének bemutatása. A reneszánsz kultúra és a humanista szemlélet bemutatása. A reneszánsz stílusjegyek elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Az itáliai városállamok jellemzői. 3. KommunikációIKT-használat:Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése: Reneszánsz építészet és művészet. Velence.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: Leonardo da Vinci. Humanista tudósok. Johannes Gutenberg.

Koncentráció: Magyar nyelv é irodalom: Reneszánsz és humanizmus. Vizuális kultúra: A reneszánsz. Ének-zene: Zeneművészet a reneszánsz korában.

F: levantei kereskedelem, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatás N: Medici-család, Dante, Petrarca, Leonardo Da Vinci, GutenbergT: Velence, Firenze, Mainz

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

57. 36. Hétköznapi élet a középkorban

A középkori életviszonyok bemutatása, és összehasonlítása a római polgárok életkörülményeivel. A nők és gyermekek helyzetének

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A nők és gyermekek helyzete a középkorban.

F: lovagi értékrend, apród

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény,

59




elemzése a középkorban, illetve összehasonlítása az antik kultúrák viszonyaival.

3. KommunikációBeszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból Életkörülmények a középkorban.Beszélgető kör: A lovagi értékrend korunk szemszögéből.

történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, gazdaság, vallás

58. Képességfejlesztő óra A projektmunka előkészítése, megtervezése

Változás és folytonosság a középkorban. Középkor-interpretációk.A projektmunka előkészítése.

2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A hatalomgyakorlás módja, az államszervezet változásai; a római katolikus egyház; a koldulórendek szerepe; a gazdaság átalakulása; a társadalmi változások mértéke.Történelmi problémák felismerése és elemzése: Miért kap negatív értékelést a középkor a történelmi közgondolkodásban?3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Középkor-értelmezések, értékelések keresése az Interneten

60




Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Középkor-értelmezések, -értékelések.Beszélgető kör (kooperatív módszer): A középkorban lezajlott változások számbavétele, a korszak pozitív értékelése és az árnyoldalak mellett szóló érvek összegyűjtése és megbeszélése.5. Történelmi gondolkodásA középkor helye Európa történelmében.A projektmunka előkészítése, megtervezéseMi a projekt?A munkafolyamat lépéseiA témák kiválasztása (pl. A lovagság világa; A középkori falvak népének élete; A középkori város; A középkori egyetemek); a csoportok megalakulása, a részfeladatok vállalása, elosztása.



4. Tájékozódás időben és térbenAz európai történelem elemzése: Összehasonlító időrendi táblázat készítése a 11–15. századi

61




Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről.A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről: Az arab, illetve oszmán hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása.


A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1301-IG

61-62. 37. A magyar nép őstörténete

A magyar őstörténelem vitás kérdéseinek tisztázása az egyes tudományágak eredményei alapján.A magyar eredetről szóló mondák, illetve elméletek és a tudományos álláspontok bemutatása.A mitokondriális DNS vizsgálatának eredményei.A magyarság vándorlásának elemzése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése: A magyar őstörténelem forrásainak értékelése. 2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: A földrajzi tényezők szerepének felismerése: A magyarság vándorlásának állomásai.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Régészeti feltárások, leletek a

F: finnugor nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, kende, gyula, vérszerződés T: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz

ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpontTK: társadalom, felemelkedés, életmód, termelés

62




vándorlás és a honfoglalás korából. Az embertan (antropológia) újabb kutatási eredményei.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: A magyarság vándorlásának állomásai.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével. A magyarság vándorlásának állomásai.

63. 38. A honfoglalás és a kalandozások kora

A honfoglalás előzményeinek, illetve menetének bemutatása.A magyarság életmódjának elemzése a források alapján.A kalandozó hadjáratok irányainak áttekintése a térkép segítségével.A kalandozó hadjáratok és az európai történeti események összekapcsolása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A honfoglalás okai és menete.A források áttekintése és értékelése: A honfoglaló magyarok életmódja, harcmodora. Az arab és a bizánci szerzők leírásainak forrásértéke.2. Kritikai gondolkodásÉrvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására: A magyar honfoglalás

F: honfoglalás, besenyők, a kettős honfoglalás elmélete, kalandozások, reflexíj, nomád harcmodor É: 895, 907, 933, 955N: Árpád, Álmos T: Vereckei-hágó, Pozsony, a Kárpát-medence főbb tájegységei, Augsburg

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezésTK: társadalmi csoport, felemelkedés, életmód, politika

63




menete.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: A kettős honfoglalás elmélete.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: A honfoglalás menete.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A kalandozó hadjáratok irányai.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: A magyar nyelv rokonsága. Nyelvcsaládok. Földrajz: Európa földrajza. A Kárpát-medence.

64-65. 39. Géza fejedelemsége és Szent István királysága

Géza fejedelem és I. István politikai lépéseinek áttekintése. A kereszténység bevezetésének elemzése a források alapján.I. István államszervező tevékenységének bemutatása.Géza fejedelem és I. István tevékenységének értékelése, a

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Géza fejedelemségeIsmeretszerzés elsődleges

F: primogenitura, szenioratus, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, tized, királyi tanács, várjobbágy, várnépek É: 972–997, 997/1000–1038N: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gizella T: Pannonhalma, Esztergom,

64




meghatározó döntések hátterének feltárása.A korabeli társadalom és mentalitás elemzése a források alapján.

forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása Szent István II. törvénykönyvéből; Részlet Szent István I. törvénykönyvéből.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A királyi vármegye felépítése.Az információk rendszerezése és értelmezése: Az egyházszervezés és az államalapítás fő vonásai.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata:primogenitura, szenioratus, királyi tanács, királyi vármegye, egyházmegye, tized.A források áttekintése és értékelése: Szent István törvényeinek elemzése.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Hogyan reagált Géza fejedelem a

Székesfehérvár, Kalocsa, Pécs, Várad, Győr

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpontTK: társadalom, életmód, politika, állam, közigazgatás, államszervezet, királyság, vallás

65




megváltozott külpolitikai helyzetre?Emberi magatartások és döntések megfigyelése: Géza fejedelem külpolitikai nyitásának okai. A trónutódlás kérdése Géza fejedelem halála után.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Esztergom, Kalocsa, Fehérvár, Veszprém, Győr, Pannonhalma.

66. 40. A Magyar Királyság első évszázada

A Szent István halálát követő évtizedek áttekintése.A királyi hatalom helyzetének bemutatása Szent László és Könyves Kálmán időszakában.A két király legfontosabb törvényi rendelkezéseinek elemzése.Az ország külpolitikai helyzetének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulásSzöveges történelmi források felhasználása: Szent László II. törvénykönyvéből, Kálmán király I. törvénykönyvéből.2. Kritikai gondolkodás A történelmi események nyomon követése: Trónviszályok Szent István halála után.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Miért volt szükség a belső rend megszilárdítására?

F: trónviszály, pogánylázadás, istenítélet, egyházi hierarchia, Szent Korona É: 1077-1095, 1095-1116 N: Imre herceg, Vazul, Gellért püspök, I. (Szent) László, Könyves Kálmán T: Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpontTK: társadalom, társadalmi

66




A 41. lecke egy része (Gazdaság és népesség a 12. században) kiegészítő anyag.

A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése: Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek elemzése és összehasonlítása.3. KommunikációBeszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: Mondák, legendák László hercegről és királyról.

mobilitás, életmód, politika, törvény, vallás, kultúra

67. 42. Az Aranybulla kibocsátása

II. András intézkedéseinek bemutatása, a gazdasági és társadalmi változások kiemelése.Az Aranybulla kibocsátásához vezető út áttekintése.Az Aranybulla forráselemzése a megadott szempontok alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásJegyzetkészítés tanári magyarázat alapján: III. Béla kormányzati reformja; jövedelmei (41. lecke).Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a forrás szövegében, továbbá információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése: az Aranybulla elemzése.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: II. András politikája.2. Kritikai gondolkodásTörténelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló

F: szerviens, báró, Aranybulla, ellenállási záradék É: 1205–1235, 1222 N: III. Béla, II. András, Gertrúd T: Halics

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, politika

67




kérdések megfogalmazása: II. András politikájának értelmezése.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Katona József: Bánk bán. Ének-zene: Erkel Ferenc: Bánk bán.

68. 43. A tatárjárás és az utolsó Árpádok

A tatárjárás menetének elemzése a források alapján, illetve az ország védelmi lehetőségeinek értékelése.A tatárjárás következményeinek feltárása és IV. Béla intézkedéseinek bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A tatárjárás menete és következményei. Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Rogerius mester a tatárjárásról.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A tatárjárás demográfiai következményei.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: IV. Béla politikája a tatárjárás előtt; A tatárjárásra vonatkozó egykorú

F: kunok, tatárjárás, második honalapítás, jászok, familiaritás É: 1235–1270, 1241–1242, 1301N: IV. Béla, Julianus barát, Batu kán, III. András T: Muhi, Buda, Pozsony, Gyulafehérvár, Trau

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, értelmezésTK: társadalom, politika, népességfogyás

68




források.2. Kritikai gondolkodásFeltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról: IV. Béla szerepe, tevékenysége a tatárjárás után.Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján 3. kommunikációEsemények, történetek elbeszéléseTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögéből: A muhi csata (1241. április11.).Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: IV. Béla személyisége és politikája.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatok

69




A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Kijev, Liegnitz (Legnica), Pozsony, Székesfehérvár, Muhi, Trau; Buda.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A mongolok hadjáratai Európában.

69. Képességfejlesztő óra Változás és folytonosság az Árpád-korban.

2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: Az államalapítás. A 11. század politikatörténetének fordulópontjai. Szent István halálától Könyves Kálmán uralkodásáig. Az Aranybulla kiadásának okai, körülményei.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Az államszervezet, a hatalomgyakorlás módjának átalakulása a 10-13. század között. A magyar társadalom átalakulása a 10-11.

70




században.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Várépítészetünk az Árpád-korban. A román kor emlékei Magyarországon.Különböző jellegű források, dokumentumok keresése és mentése az Interneten: Az első magyarországi iskola.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése: A román kor emlékei Magyarországon. Várépítészetünk az Árpád-korban. Az első magyarországi iskola Szent Márton hegyén (Pannonhalmán).


A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.A munkafüzet feladatainak megoldása.

71. Ellenőrzés és értékelés

72. A projektmunka eredményeinek bemutatása,

A csoportok bemutatják a projektmunka eredményeit. Beszámolnak arról, hogyan

Önismeret, együttműködés, önértékelés. A kommunikáció fejlesztése. Szövegalkotás,

71




megbeszélése, értékelése

tervezték meg a munkát, a részfeladatok hogyan oszlottak meg a csoport tagjai között. Elmondják, hogy milyen élményekkel gyarapodtak és milyen nehézségek adódtak a közös munka során.

rendszerezési képesség. Vizuális kultúra.

tankonyvkatalogus.hutankonyvkatalogus.hu/.../fi-504010901_1_rugalmas.docx · web viewa tananyag...

Documents