· web view„megvalósul a rousseau-i álom”? grass-roots mozgalmak. a közvetlen demokrácia...

Tantárgyi tematikák a Politikatudományi Intézet által meghirdetett alternatív tárgyakról

2017-18. II. félévTantárgy neve Miniszterelnöki intézmények Európában II.Képzés- tagozat: nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Franczel RichárdSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: NincsGyenge előfeltétel/társfeltétel:

Nincs

Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium?

Nem

Előadások tematikája:1. hét: Európai miniállamok kormányzati rendszerei:

Málta, San Marino, Monaco, Andorra, Lichtenstein, Vatikán.

2. hét: Dél-Európa 1. A mediterrán országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Olaszország.

3. hét: Dél-Európa 2. A mediterrán országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Görögország.

4. hét: Dél-Európa 3. A mediterrán országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Spanyolország, Portugália (és Ciprus).

5. hét: Észak-Európa 1. A skandináv országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Svédország és Dánia.

6. hét: Észak-Európa 2. A skandináv országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Norvégia, Finnország, Izland.

7. hét: Észak-Európa 3. A balti országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Észtország, Lettország, Litvánia.

8. hét: Közép-Európa 1. Az alpesi és visegrádi országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Szlovénia és Lengyelország.

9. hét: Közép-Európa 2. A visegrádi országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Csehország és Szlovákia.

10. hét Kelet-Európa 1. A balkáni országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Románia, Bulgária.

11. hét Kelet-Európa 2. A balkáni országok miniszterelnöki intézményei és kormányzati rendszerei: Horvátország és Szerbia (és további balkáni országok főbb jellemzői).

12. hét: Kelet-Európa 3. Oroszország (és Ukrajna) miniszterelnöki intézménye és kormányzati rendszere.

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek, könyvrészletek, tanulmányok, jegyzetek.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Az alábbi szakirodalmak vizsgált országokra vonatkozó, az előadásokon meghatározott részei:

Almond, Gabriel A. és Powell, G. Bingham (szerk.): Összehasonlító politológia. Budapest, Osiris Kiadó 2006.Balogh László: Kormányformák, választási rendszerek, választások Kelet- és Kelet-Közép-Európában. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2012.Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea (szerk.): Európai kormányformák rendszertana. Budapest, HVG-ORAC 2007.Franczel Richárd: Nyugati mintaországok miniszterelnöki intézményei (zárótanulmány). Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2015/1. szám, 55-89. old.Kardos József és Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Budapest, Osiris Kiadó 2004.Lijphart, Arend: Democracies: Patterns of Majoritarian and Consensus Government in Twenty-One Countries, New Haven, Yale University Press 1984.Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest, Osiris Kiadó 2003.

Sartori, Giovanni: Összehasonlító alkotmánymérnökség: a kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzői, teljesítményei, Budapest, Akadémiai Kiadó 2003.Szamel Katalin – Balázs István – Gajduschek György – Koi Gyula (szerk.): Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása. Budapest, Complex Kiadó 2011.Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005. Budapest, Osiris Kiadó 2006.Trócsányi László – Badó Attila (szerk.): A nemzeti alkotmányok az Európai Unióban. Budapest, KJK-KERSZÖV 2005.

Vizsgakövetelmények:

Félévvégi szóbeli beszámoló.A szóbeli beszámoló átfogó témái:Mutassa be és hasonlítsa össze Dél-Európa országainak miniszterelnöki intézményét és kormányzati rendszerét!Mutassa be és hasonlítsa össze Észak-Európa országainak miniszterelnöki intézményét és kormányzati rendszerét!Mutassa be és hasonlítsa össze Közép-Európa országainak miniszterelnöki intézményét és kormányzati rendszerét!Mutassa be és hasonlítsa össze Kelet-Európa országainak miniszterelnöki intézményét és kormányzati rendszerét!

Egyebek: –

Tantárgy neve Az európai civilizáció demográfiai zsákutcájaKépzés- tagozat: nappali, jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pokol Béla egyetemi tanárSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: -Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


Nem

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés2. hét: Osvald Spengler és a „A Nyugat alkonya”3. hét: 2. Szlovákia, Csehország születési statisztikái4. hét: Magyarország és Románia születési statisztikái5. hét: A cigányság létszáma a közép-kelet-európai

országokban6. hét: A cigányság születési statisztikái a közép-kelet-

európai országokban7. hét: Európai országok demográfiai kilátásai 2050-ben8. hét: Nyugat-Európa iszlámosodása9. hét: Nyugat-Európa iszlámosodása és demográfiai

átrendeződése10. hét: A muszlim lakosság párhuzamos társadalmai a

nyugat-európai országokban11. hét: A migrációs szivattyú12. hét: A Közép-kelet-európai országok demográfiai

összeroppanásának veszélyei13. hét: Összefoglalás

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Tananyag: Pokol Béla: Európa végnapjai. A demográfiai összeroppanás következményei. Kairosz Kiadó. 2011.SzakirodalomBarany, Zoltán: The East European Gypsies: Regime Change, Marginality and Ethnopolitics. Cambridge Univ. Press. 2002.Bernát Anikó (2005): A magyarországi cigányság

helyzete közép-kelet-európai összehasonlításban. In. Kolosi/Tóth I- Gy./Vukovich (szerk.): Társadalmi riport 2006. TARKI. Budapest. 2005. 121-122. p.Pongrácz Tibornál/S. Molnár Edit (1997): A gyerekvállalási magatartás alakulása. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete 1997. 4-12.p.Samuel P. Huntington: Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái. Európa Kiadó. Budapest. 2005.


1. Spengler főbb megállapításai2. Románia demográfiai problémái3. Bulgária demográfiai problémái4. Szlovákia demográfiai problémái5. Csehország demográfiai problémái6. Magyarország demográfiai problémái7. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Romániában8. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Bulgáriában9. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Lengyelországban10. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Szlovákiában11. A nyugati országokba irányuló migráció helyzete Magyarországon12. Az iszlámosodás politikai feszültségei Hollandiában13. Az iszlámosodás politikai feszültségei Franciaországban14. Az iszlámosodás politikai feszültségei Németországban

Egyebek: -

Tantárgy neve A szinguralitás küszöbén – a társadalom értelmi struktúrái és a mesterséges intelligencia

Neptun kódja: PMx:xISZV:143:AKépzés- tagozat: nappali, jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pokol Béla egyetemi tanárSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


Nem

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés2. hét: Ray Kurzweil a mesterséges intelligencia

társadalmat átalakító hatásairól I.3. hét: Ray Kurzweil a mesterséges intelligencia

társadalmat átalakító hatásairól II.4. hét: Ray Kurzweil a mesterséges intelligencia

társadalmat átalakító hatásairól III.5. hét: Luhmann a társadalom értelmi struktúráiról és a

gépi értelem problémája6. hét: A szocionika mint a szociológia és az információs

technológia összekacsolódását kutató új tudományterület

7. hét: A bio-, nano,- és robottechnológia összekapcsolódott hatásainak szociológiai elemzése I.

8. hét: A bio-, nano,- és robottechnológia összekapcsolódott hatásainak szociológiai elemzése II.

9. hét: A bio-, nano,- és robottechnológia összekapcsolódott hatásainak szociológiai elemzése III.

10. hét: Európa perspektivikus jövője: demográfiai összeomlás és iszlámosodás a mindennapokban versus a mesterséges intelligencia hatásai az elitkörökben I.

11. hét: Európa perspektivikus jövője: demográfiai összeomlás és iszlámosodás a mindennapokban versus a mesterséges intelligencia hatásai az elitkörökben II.

12. hét: Európa perspektivikus jövője: demográfiai összeomlás és iszlámosodás a mindennapokban versus a mesterséges intelligencia hatásai az

elitkörökben III.13. hét: Konzultáció

Tananyag: Ray Kurzweil: A szinguraritás küszöbén. Ad Astra Kiadó.; Pokol Béla: A luhmani társadalmi értelem és a mesterséges intelligencia átformáló hatásai. Jogelméleti Szemle 2016/2. sz.


Florian Muhle: „Are you human?” Plädoyer für eine kommunikationstheoretischen Fundierung interpretativer Forschung an den Grenzen des Sozialen. Qualitative Sozialforschung. 2016 No. 1.

Egyéb -

Tantárgy neve World PoliticsKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Málik József Zoltán mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


angol nyelvtudás

Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium?Előadások tematikája:

1. hét: Introduction2. hét: Historical Context of International Politics3. hét: Introducing International Politics as Academic

Subject 14. hét: Introducing International Politics as Academic

Subject 25. hét: Seminar 1: Case Studies for Basic Concepts6. hét: Consultation7. hét: The mainstream 1: The Strands of Liberalism8. hét: The mainstream 2: The Strands of Realism9. hét: Seminar 2: Case Studies for Conflicts in

International Politics10. hét: Beyond the ”Mainstream”: Critical Views 111. hét: Beyond the ”Mainstream”: Critical Views 212. hét: Seminar 3: Case Studies for Global Issues13. hét: Final Examination

Tananyag: About the whole stuff emerging in the course the two below lecture notes give a review (access: http://malikdolgozat.uw.hu/wp.html): Málik, J.Z.: Essentials of World Politics.

Budapest: ELTE, 2015. Málik, J.Z.: Cases in World Politics. Budapest:

ELTE, 2015.Kötelező és ajánlott irodalom:

Baylis, J.–Smith, S.: The Globalization of World Politics. Oxford University Press, 2001.

Jackson, R.–Sorensen, G.: Introduction to International Relations. Theories and Approaches. Oxford University Press, 2003.

Viotti, P.–Kauppi, M.: International Relations Theory. Longman, 2012.

Vizsgakövetelmén During the semester student has to write an essay

http://malikdolgozat.uw.hu/wp.html

yek: about one of the questions for discussion. The questions will be given at the beginning of the semester, and student should choose one of them after Seminar 1 and work it out.

Egyebek: -

Tantárgy neve Political Game TheoryKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Málik József ZoltánSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


angol nyelvtudás


nem

Előadások tematikája:1. hét: Bevezető2. hét: Game Theory as a method to explore social

situations3. hét: Games and Decisions4. hét: How to decide in games?5. hét: The Types of Players6. hét: How to Solve Games?7. hét: Solving a game in mixed strategies8. hét: Conflicts9. hét: Intensive conflicts as zero-sum games10. hét: Coordination Mechanisms11. hét: Cooperative Games12. hét: Negotiations13. hét: Final exam

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben.


At the end of the course i) the student should be able to formalize a strategic situation as a well-defined game; ii) choose appropriately from a basic kit of analytic tools, called solution concepts, to analyze and solve a wide variety of games and applications; iii) understand the assumptions underlying these concepts, as well as their strengths and limitations; iv) students should be able to think strategically and recognize a strategic interaction in real life situations. They should be able to formalize the situation, frame it in terms of the analytical tools discussed, and understand the strategies followed by the protagonists of such interaction.


The Goal of the Course: At the end of the course i) the student should be able to formalize a strategic situation as a well-defined game; ii) choose appropriately from a basic kit of analytic tools, called solution concepts, to analyze and solve a wide variety of games and applications; iii) understand the assumptions underlying these concepts, as well as their strengths and limitations; iv) students should be able to think strategically and recognize a strategic interaction in real life situations. They should be able to formalize the situation, frame it in terms of the analytical tools discussed, and understand the strategies followed by the protagonists of such interaction.

Egyebek: -

Tantárgy neve Terrorizmus tanulmányokKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Ablaka Gergely egyetemi tanársegédSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: angol nyelvtudás

Az előadások tematikája:1. hét: Bevezető: Hogyan lehet, lehet-e egyáltalán

definiálni a terrorizmus fogalmát? Melyek a terrorizmus alapvető karakterjegyei?

2. hét: Esettanulmány: A terrorizmus elhatárolása más politikai erőszakformáktól (gerilla hadviselés, konvencionális háború).

3. hét: Esettanulmány: A terrorizmus különleges kapcsolata a médiával és a szervezett bűnözéssel (napirendi és pénzügyi kérdések).

4. hét: Történelem: Hogyan lehet a terrorizmust korszakolni? Melyek a klasszikus, a modern és a poszt-modern terrorizmus jellemzői?

5. hét: Esettanulmány: A klasszikus terrorizmus főbb karakterjegyei (lokális, nemzeti, gyengén szervezett, idealizált hadviselés).

6. hét: Esettanulmány: A terrorizmus főbb karakterjegyei napjainkban (globális, transznacionális, szervezett, mediatizált hadviselés).

7. hét: Tipológia: Hogyan lehet a terrorizmust osztályozni? Melyek az etnikai-szeparatista, az ideológiai és a vallási terror jellemvonásai?

8. hét: Esettanulmány: Az etnikai-nacionalista terrorizmus főbb jellemzői és gyakorlati példái (ETA, IRA, valamint egyéb mozgalmak).

9. hét: Esettanulmány: Az ideológiai terrorizmus főbb jellemzői és gyakorlati példái (Vörös Hadsereg Frakció, Vörös Brigádok).

10. hét: Esettanulmány: A vallásilag motivált terrorizmus főbb jellemzői és gyakorlati példái (Hamasz, Iszlám Dzsihád, ISIS).

11. hét: A terrorizmus elleni küzdelem: Melyek a terrorizmus elleni fellépés főbb elemei, eszközei, formái, intézményei és stratégiái?

12. hét: Esettanulmány: A nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, EU) és az államok (USA, Oroszország, Izrael) terrorellenes stratégiái.

13. hét: A terrorizmus aktuális kérdései: A kibertér, mint új hadszíntér? S mi van a tömegpusztító fegyverek és magányos farkasok ügyével?

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.


Kötelező irodalom:Tálas Péter (szerk.): A terrorizmus anatómiája; Zrínyi Kiadó, Budapest, 2006.Ajánlott irodalom (magyarul):Tálas Péter (szerk.): Válaszok a terrorizmusra I-II.; SVKH, Budapest, 2002&2004.Barker, Jonathan: A terrorizmus; Tények-Lényeg, HVG Könyvek, Budapest, 2003.Townshend, Charles: A terrorizmus; Magyar Világ Kiadó, Budapest, 2003.Ajánlott irodalom (angolul):Hoffmann, Bruce: Inside Terrorism; Columbia University Press, New York, 2006.Reuveny, Rafael: Coping with Terrorism: Origins, Escalation, Counterstrategies, and Responses; SUNY, New York, 2010.Schmid, Alex P.: The Routledge Handbook pf Terrorism Research; Routledge, New York, 2011.Weiss, Michael: ISIS. Inside the Army of Terror; Regan Arts, New York, 2015.Whittaker, David J.: Terrorists and Terrorism in the Contemporary World; Routledge, New York, 2004.Whittaker, David J.: The Terrorism Reader; Routledge; New York, 2003.

Vizsgakövetelmé Óralátogatás, irodalmak feldolgozása, félév végi

nyek: beszámoló (házi dolgozat vagy feladatsor).

Tantárgy neve Nemzetbiztonság és demokrácia. A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének politikai dimenziói.

Képzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Urbán Attila mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: BA II-III. évfolyam (politológia), II-V. évfolyam (jog)Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés, óramegbeszélés, szakirodalmi áttekintés2. hét: Biztonság, biztonságpolitika, állambiztonság,

nemzetbiztonság, hírszerzés (alapfogalmak, elméleti irányzatok)

3. hét: Titkosszolgálatok diktatúrában és demokráciában(nemzetközi kitekintés)

4. hét: Az örökség: állambiztonság a Kádár korszakban5. hét: Titkosszolgálatok és a rendszerváltás folyamata6. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások I.

(terrorizmus, politikai extrémizmus)7. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások II.

(szervezett bűnözés, illegális migráció)8. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások III.

(ellenérdekelt hírszerző szolgálatok tevékenysége)9. hét: A nemzetbiztonsági igazgatás illeszkedése a

magyar alkotmányos rendszer intézményeihez10. hét: A nemzetbiztonsági tevékenység alapelvei, területei11. hét: Nemzetbiztonsági kérdések a magyar politika

napirendjén12. hét: A magyar nemzetbiztonsági rendszer perspektívái

(összegzés)13. hét: Zárthelyi dolgozat és konzultáció



Deák Péter (szerk.): Biztonságpolitikai kézikönyv. Osiris, Bp., 2007.Dezső Lajos - Hajas Gábor: A nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályok. HVG-ORAC, Bp.,

1998.Gazdag Ferenc (szerk.): Biztonsági tanulmányok – Biztonságpolitika. ZMNE, Bp., 2011.Révész Béla: Az állambiztonsági szervek politológiai kutatásainak kérdéséhez. AJP, Szeged, 2004Okváth Imre (szerk.): Állambiztonság és rendszerváltás. L’Harmattan, Bp., 2010.Tálas Péter: A terrorfenyegetettség a számok tükrében. ZMNE SVKK Elemzések, 2011/7.Urbán Attila: Kádár politikai rendőrsége. Rubicon, 2007/1. különszám


A megadott forrásokban szereplő, illetve az órán elhangzó ismeretek hatékony alkalmazása a házi dolgozat elkészítése, illetve ZH megoldása sa során

Egyebek: -

Tantárgy neve Kormányok és politikáik MagyarországonKépzés- tagozat: Nappali, jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Izmindi Richárd mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: nincsGyenge előfeltétel/társfeltétel:

nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés

A félév menetének átbeszélése, az egyes témakörök rövid bemutatása. A tananyag és a számonkérés formájának ismertetése.

2. hét: Kormányzás, kormányzati rendszer és értelmezési szintjeiA fontosabb alapfogalmak letisztázása, áttekintése. A kormányzás fogalmának körbejárása, a kormányzati tevékenységbe tartozó területek, illetve a kormányzati rendszer négy szintjének áttekintése.

3. hét: A kormányzás kettős természete, a kormányzás és a végrehajtás kapcsolatA politikum és a technokrácia kapcsolódása. A kormányzat kettős feladatához kötődik a kormányzás és a végrehajtás funkciójának szoros kapcsolata: összefonódása, illetve elválása. A

szakmai és a politikai elem találkozásának és elválasztásának típusai, történelmi fejlődésük, a fontosabb alapmodellek (brit, francia, skandináv). A felelős polgári kormányzás rövid előtörténete (angol, francia és magyar példa.)

4. hét: Szuverenitás és a hatalommegosztás értékeSzuverenitás és hatalom kapcsolata hatalommegosztás értéke, a hatalmi ágak elválasztása gondolatának rövid története az ókortól napjainkig.

5. hét: A hatalommegosztás érvényesülése MagyarországonA hatalommegosztás értelmezése, annak kiterjesztése a kormányzati rendszerben. A hatalommegosztás, illetve az osztatlan hatalom elvének érvényesülése egyes történeti időszakokban. A hatalommegosztás és a hatalomkoncentráció irányába mutató politikai változások a rendszerváltozás kezdetétől napjainkig.

6. hét: A magyar kormányok belső szerkezete, kormányon belüli és melletti formális eljárások, intézményekMiniszterelnök, miniszterek, államminiszter, tárca nélküli miniszter, „csúcsminiszter”, kormányfő-helyettesek miniszterhelyettesek, államtitkárok eltérő típusai, megjelenési formái Magyarországon. A kormány és a kormányon belüli intézmények, szervek, fórumok, formális és informális konzultatív eljárások, együttműködési formák intézményei.

7. hét: A kormány működéseÁllamtitkári értekezletek, kabinetek típusai a rendszerváltozás utáni magyar kormányokban. Kormánybizottságok, informális együttműködés lehetőségei. Már nem létező intézményi megoldások: Minisztertanács elnöksége stb.

8. hét: A rendszerváltás előtti kormányok belső működésének főbb jellemzőiA dualizmus és a két világháború közötti időszak jellemző kormányainak működése. Változások az államszocializmus időszakában. A hatalomgyakorlás módja, a miniszterelnök szerepfelfogásának változása, egyes szaktárcák, miniszterek kormányzaton belüli hierarchiájának átalakulása.

9. hét: A rendszerváltás utáni kormányok belső működésének főbb jellemzőiA hatalomgyakorlás módja, a miniszterelnök szerepfelfogásának változása, egyes szaktárcák,

miniszterek kormányzaton belüli súlya adott ciklusban. A kormány összetétele politikai háttér alapján.

10. hét: Kormányzati struktúra változásai I.A kormányzati struktúra miniszteriális szintű változásának átfogó értékelése az elmúlt másfél évszázadban. Fontosabb szakpolitikák helye és kezelése a rendszerváltás időszakáig.

11. hét: Kormányzati struktúra változásai II.A kormányzati struktúra miniszteriális szintű változásának áttekintése a rendszerváltozás kezdetétől 2002-ig. Fontosabb szakpolitikák helye és kezelése.

12. hét: Kormányzati struktúra változásai III.A kormányzati struktúra miniszteriális szintű változásának értékelése az 2002-től napjainkig. Fontosabb szakpolitikák helye és kezelése. Az évtizedes permanens átalakítási hullám, valamint a 2010 utáni időszak gyökeres strukturális reformjai és annak következményei.

13. hét: Zárthelyi dolgozatTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Berényi Sándor: A kormányzati döntés előkészítésének intézményi rendszere, különös tekintettel a kormányzati konzultatív mechanizmusra. In: Ficzere Lajos (szerk.): Tanulmányok a kormány döntési rendszeréről, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994.Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. Akadémiai székfoglaló. 1947. január, http://mek.niif.hu/02000/02043/html/290.htmlBölöny József – Hubay László: Magyarország kormányai 1848-2004, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004Csizmadia Andor: A kormányzás egyes kérdései a felszabadulás előtt, Főirány Programirodája, Budapest, 1983.Duverger, Maurice: Állam és kormányzat. A kormányzat felépítése. In: Takács Péter (szerk.): Államtan, Szent István Társulat, Budapest, 2003.Fehér Zoltán: A kormányzás háttérintézményei. A Miniszterelnöki Hivatal 1990-2003 – II. rész. In: Politikatudományi Szemle, XII. évf., 2003. 1. sz.Ficzere Lajos: A miniszterek kormányzati kapcsolatrendszere és a miniszteri irányítása eszközei, Államigazgatási Szervezési Intézet, Budapest, 1987.

Ficzere Lajos (szerk.): Tanulmányok a kormány döntési rendszeréről, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994.Fülöp Gyula – Cserny Ákos: A végrehajtó hatalom és a helyi- területi önkormányzatok alkotmányos szabályozása, BKÁE Államigazgatási Kar, Budapest, 2002.Gajduschek György: Governance, policy networks – informális politikai szereplők a döntéshozatalban. In: Politikatudományi Szemle, XVIII. évf., 2009. 2.sz.Gallai Sándor – Lánczi Tamás: Hatalom vagy kormányzás? A „politikai kormányzás” mítosza és valósága. In: G. Fodor Gábor – Stumpf István: Végjáték. A 2. Gyurcsány-kormány második éve, Századvég Kiadó, Budapest, 2008.Gergely Jenő (szerk.): Gömbös Gyula hatalomra kerülése és kormányzása 1932-1936. Antal István sajtófőnök emlékiratai, Budapest, Palatinus, 2004.Gulyás Gyula – Jenei György: Összehasonlító közpolitika, Aula Kiadó, Budapest, 2002.Izmindi Richárd: Kihívások a kormányzati rendszer demokratikus legitimációjában. In: Jogi tanulmányok 2010, II. kötet, Budapest, ELTE - Állam- és Jogtudományi Kar, 2010.Izmindi Richárd: Kormányzati politikák változása Magyarországon, különösen a miniszteriális átalakítások fényében. In: Társadalomkutatás, Budapest, 2007/1.sz.Izmindi Richárd: Provizórikus válságkormányzás vagy permanens kormányzásválság? In: (V)álságkormányzás, Századvég Kiadó, Budapest, 2009Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003.Körösényi András: Mozgékony patthelyzet. In: Politikatudományi Szemle, XV. évf., 2006. 1.sz.Körösényi András: Politikai képviselet a vezérdemokráciában. In: Uő: Vezér és demokrácia – Politikaelméleti tanulmányok, L’Harmattan, 2005.Meznerics Iván: A magyar közigazgatás szervei, 1867-1937, Magyar Közigazgatástudományi Intézet, Budapest, 1937Mónus Lajos (1995): A miniszter és a minisztérium feladat- és hatáskörének elhatárolása. In: Magyar Közigazgatás, 1.sz.Mónus Lajos: Gondolatok a kormány testületi működésének kérdéseiről. In: Magyar Közigazgatás, 1996. évi 5.sz.

Müller György (2002): A kormány felépítése, a kormányfő jogállása és a miniszterek helyzete (1990-2002) In: Magyar Közigazgatás, 6.sz.Müller György (1991): A kormányzati struktúra változásai 1987-1991. In: Magyar Közigazgatás, 12. szMüller György: Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008.Pernthaler, Peter: Az állam szervezete. In: Takács Péter (szerk.): Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből, Szent István Társulat, Budapest, 2003.Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal mechanizmusai Magyarországon. In: Pesti Sándor: Állam és valóság. Közpolitikai tanulmányok, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2008.Petrétei József – Tilk Péter – Veress Emőd: A kormányzati rendszerekről. In: Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea (szerk.): Európai kormányformák rendszertana, HVG-ORAC, Budapest, 2007.Sartori, Giovanni: Összehasonlító alkotmánymérnökség. A kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzői, teljesítményei, Akadémia Kiadó, Budapest, 2003Sárközy Tamás (1999): Az Orbán-kormány szervezeti felépítése. In. Kurtán-Sándor-Vass (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 1998-ról.Sárközy Tamás: Gondolattöredékek a kormányzás modernizálásáról. In: Magyar Közigazgatás, 2006. március-április (3-4.) sz.Stumpf István (1999): Kormányzásváltás 1998-ban. In. Kurtán-Sándor-Vass (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 1998-ról.Vadál Ildikó (2000): A központi közigazgatás korszerűsítésének esélyei: A nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek racionalizálásának lehetőségei, In: Magyar Közigazgatás, 12.sz.


1.A kormányzás kettős természete, a kormányzás és a végrehajtás kapcsolata;2.A kormányzás lényeges elemei, a kormányzás és a kormányzati rendszer értelmezési szintjei;3.A szakmai és a politikai elem találkozásának és elválasztásának típusai, történelmi fejlődésük, a fontosabb alapmodellek (brit, francia, skandináv);4.Szuverenitás és hatalom kapcsolata, a hatalommegosztás értéke, a hatalmi ágak

elválasztása gondolatának története;5.A hatalommegosztás értelmezése, annak kiterjesztése a kormányzati rendszerben, a hatalommegosztás és a hatalomkoncentráció irányába mutató politikai változások a rendszerváltozás kezdetétől napjainkig;6.A polgári kormányzat újjászületése 1848-tól, változások az I. világháborúig;7.1918-19-es forradalmak változásai és a két világháború közötti időszak magyar kormányzati rendszere;8.Változások a kormány működésében, strukturális átalakítások 1945 után: a koalíciós kormányzástól az államszocializmus időszakának végéig;9.A rendszerváltás utáni kormányok belső működésének főbb jellemzői, a kabinetrendszer és a tárcák eltérő súlya;10. A kormányok különböző tagjai: a miniszterelnök helyettesítésének formái, illetve a tárca nélküli miniszterek napjainkig;11.Gazdaság- és pénzügypolitikai kérdésekben a kormányzatra hatással bíró szervek: Gazdasági Főtanács, fejlesztéspolitika körüli intézményrendszer 2006 után;12.Változások a szakpolitikákban a Kiegyezéstől a rendszerváltásig;13.Változások a szakpolitikákban a rendszerváltástól napjainkig.

Egyebek:

Tantárgy neve A politikai írás természeteKépzés- tagozat: Nappali jogász és politológus (BA, MA)Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Lengyel László ny. egyetemi docensSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: Ki vagyok én? A politikai”én” megvallása.2. hét: A zsidó-keresztény civilizáció politikai írásmódja: a

görög-latin és a biblikus írásmódok3. hét: A modern politikai írás kezdetei Machiavellitől

Montaigne-ig, Dante-tól Shakespeare-ig4. hét: A felvilágosodás racionalista írásmódja5. hét: A liberális, a konzervatív és a marxista politikai írás

természete6. hét: Az anti-totalitarianus - antifasiszta és anti-sztálinista -

írás Orwell-től Camus-ig, Arendt-től Milosz-ig7. hét: A magyar politikai írás hagyományai8. hét: Hogyan írjunk politikai elemzést (felkészítőt,

beszédet, előadást stb.)?9. hét: Hogyan írjunk politikai cikket, tanulmányt és

könyvet?10. hét: Hogyan írjunk politikai esszét? Az esszéírás

klasszikusaitól a posztmodern esszéig11. hét: Hogyan írjunk politikai blogot?12. hét: Hogyan írjunk politikus portrét?13. hét: Összefoglaló, konzultáció

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.


Moses I. Finley: Politika az ókorban (Európa, Budapest, 1995, Tekintély és patronátus című fejezet: 56-108.)Paul Ricoeur: Szerető engedelmesség (In: Paul Ricoeur – André Lacocque: Bibliai gondolkodás.

Európa, Budapest, 2003.. 197-240.)Michel de Montaigne: Esszék I. (Jelenkor, Pécs, 2001, Ugyanazon szándék különféle következményei'. 165-175.)Czeslaw Milosz: „A rabul ejtett értelem" (Európa, Budapest, 1992, III. fejezet A ketman. 81-121.)George Orwell: A politika és az angol nyelv (In: Orwell: Az oroszlán és az egyszarvú I., Cartafilus, Budapest, 2000. 273-291.)


Írásbeli beadandó dolgozat

Egyebek:

Tantárgy neve A politika szereplői (Persons involved in the politics)

Képzés, tagozat: Nappali politológus BA, MATantárgy kreditszáma: 2Tantárgyfelelős: Dr. Szabó Márton, professor emeritusSzámonkérési forma: Gyak. jegy (5)Erős előfeltétel: nincsGyenge előfeltétel/társfeltétel:

nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: Bevezető előadás. A kurzus megbeszélése2. hét: A támadó: az ellenség3. hét: A hódító: a megszálló

4. hét: A kirekesztett: az ellenség nyelvi megkonstruálása

5. hét: Politikai ellenség: a szembenállások világa6. hét: Az akkreditált idegen: a diplomata7. hét: Az individuális idegen: a migráns8. hét: A rivális szereplők: a politikai ellenfelek9. hét: Politikai közömbös: a közember10. hét: A független szereplők11. hét: Szövetségesek és szövetség kötések12. hét: Önmagunk politikai idegensége13. hét: Értékelés. A kurzus zárása

Tananyag: A tantárgy anyagát képezik a foglalkozáson elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező és ajánlott tananyagként megjelölt könyvfejezetek, tanulmányok


Szabó Márton (2004): Politikai idegen: A politika diszkurzív szereplői. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 236. p.

Szabó Márton: Diszkurzív politikatudomány. Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásásba. Budapest: Osiris Kiadó 700. p. (Negyedik könyv: Szereplők, 281–388. p.)

Vizsgakövetelmények: Referátum tartása, részvétel a szemináriumi munkában

Egyebek: Az aláíráshoz két hiányzás megengedett

Tantárgy neve Ellenségképek a politikában II.Képzés- tagozat: nappali politológia BA és MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pál Gábor mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


Az Ellenségképek a politikában I. című kurzus elvégzése ajánlott.


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés. A politikai ellenségképzés empirikus

kutatásának főbb területei, irányai és eredményei2. hét: Történeti és rendszerközpontú megközelítések I.:

ellenségképek a totális, az autoriter, és a demokratikus rendszerekben

3. hét: Történeti és rendszerközpontú megközelítések II.: ellenségképek a náci Németországban

4. hét: Történeti és rendszerközpontú megközelítések III.: ellenségképek a Szovjetunióban, és más államszocialista rezsimekben

5. hét: Konfliktus-orientált megközelítések I.: az ellenségképek szerepe a nemzetközi konfliktusokban

6. hét: Konfliktus-orientált megközelítések II.: az ellenségképek szerepe az átpolitizálódó társadalmi konfliktusokban

7. hét: Konfliktus-orientált megközelítések III.: ellenségképek és szimbolikus konfliktusok

8. hét: Kísérleti megközelítések: konformitás (Asch-kísérlet), engedelmesség (Milgram-kísérlet), versengés/szembenállás (Sherif-kísérlet)

9. hét: Modell-alkotó, modell-használó megközelítések I.: szerep-modell (dráma-háromszög, dramatikai modell), attitüdinális modell, folyamat-modell

10. hét: Modell-alkotó, modell-használó megközelítések II.: játékelméleti modellek

11. hét: Jogi-, jogtudományi megközelítések: ellenségképzés és gyűlöletbeszéd

12. hét: Komplex, multidiszciplináris megközelítések: kulturális különbségek és politikai ellenségesség viszonya egy afrikai eset tükrében (D. Posner)

13. hét: Összefoglalás.Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik

az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok

Kötelező és Kötelező irodalom:HORUCZI László (1993): Ellenségkép. Szeged: Szoliter

ajánlott irodalom: Kiadó.SZABÓ Márton (1998) /szerk./: Az ellenség neve. Budapest: Jószöveg Műhely.Ajánlott irodalom:ARONSON, Elliot (2008): A társas lény. Budapest, Akadémiai.GUDKOV, Lev (2007): Az ellenség ideologémája. 2000 - Irodalmi és társadalmi havi lap, 9.sz, szeptember. Letölthető: http://www.ketezer.hu/.KLEMPERER, Victor (1984): A harmadik birodalom nyelve. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont.SPILLMAN, Kurt R. – Spillman, Kati (1992): Ellenségkép és konfliktuscsuszamlás. Magyar Tudomány, 1.sz. 94-99.


A félév során elhangzottakhoz kapcsolódó írásbeli beszámoló megírása

Egyebek:

http://www.ketezer.hu/

Tantárgy neve French PoliticsKépzés- tagozat: nappali jogász, politológia BA, MA, Erasmus

Tantárgy kreditszáma:

2 (ELTE-hallgatóknak)5 (Erasmus-hallgatóknak és külföldi vendéghallgatóknak)

Tantárgyfelelős: Soós Eszter Petronella mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája:hét: Introduction. Actors and institutions of the French

political system.hét: The 1958 constitution and its birth. The main

modifications of the constitution.hét: Separation of power in the French system I.hét: Presidents and governments. A brief introduction

to the political history of the Fifth Republic I.hét: Presidents and governments. A brief introduction

to the political history of the Fifth Republic II.hét: The Socialist Party (PS).

hét: The gaullist movement (UMP).hét: Centrists, greens, communists, and their political

organizations (MoDem, EELV, Front de Gauche, PCF etc.)

hét: The National Front (FN).hét: The 2007 presidential campaign and its political

consequences.hét: The 2012 presidential campaign and its political

consequences.hét: Final test.hét: Discussion, evaluation.



Baracs Dénes: Mitterrand – franciaországi változások. Kossuth Könyvkiadó 1981.

Baumgartner, Frank R: “Parliament's Capacity to Expand Political Controversy in France”, Legislative Studies Quarterly, 1987/1, pp. 33-54.

Bayrou, François: Projet d'espoir. Plon, 2007. Boros Zsuzsanna: Rendszerváltozások

Franciaországban. L'Harmattan Könyvkiadó, 2011.

Bréchon, Pierre & Mitra, Subrata Kumar: “The National Front in France: The Emergence of an Extreme Right Protest Movement”, Comparative Politics, 1992/1, pp. 63-82.

Comité de réflexion et de proposition sur la modernisation et le rééquilibrage des institutions de la Ve République : Une Ve République plus démocratique.

Courcol, Christine – Masure, Thierry: Ségolène Royal. Les coulisses d'une défaite. L'archipel, 2007.

De Gaulle, Charles: Háborús emlékiratok. Gondolat, 1973.

De Gaulle, Charles: Mémoires d'Espoir. Plon, 1999.

Delsol, Chantal: A köztársaság mint francia kérdés. Magyar Szemle Könyvek, 2004.

Dreyfus, F.-G.: De Gaulle et le gaullisme. Presses universitaires de France, 1982.

Duhamel, Alain: De Gaulle – Mitterrand. La marque et la trace. Flammarion, 1991.

Ehrmann, Henry – Schain, Martin: „Politika Franciaországban”. Almond – Powell (szerk.), Összehasonlító politika. Budapest, Osiris, 2003., pp. 259-321.

Fejérdy Gergely, Francia elnökválasztásra várva, http://www.kulugyiintezet.hu/pub/displ.asp?id=HCFNHV.

Friedrich, Carl J.: “The New French Constitution in Political and Historical Perspective”, Harvard Law Review, 1959/5, pp. 801-837.

Gazdag Ferenc: Franciaország története 1945-1995. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1996.

Giesbert, Franz-Olivier: La tragédie du Président. Scènes de la vie politique (1986-2006). Éditions Flammarion, 2006.

http://www.kulugyiintezet.hu/pub/displ.asp?id=HCFNHV

http://www.kulugyiintezet.hu/pub/displ.asp?id=HCFNHV

Golsan, Richard J.: “The Le Pen Moment”, SubStance, 2003/1, pp. 128-143.

Hanley, David: „From co-operation to conflict: the French political system and the onset of the Cold War”, French Cultural Studies, 1997, 8, pp. 3-15.

Haskó Katalin: „Franciaország”. Kardos-Simándi (szerk.): Európai politikai rendszerek. Budapest, Osiris, 2004., pp. 229-277.

Johancsik János: „A pártok és politikai stabilitás a francia rendszerben”, Politikatudományi Szemle, 2003/3, pp. 79-108.

Johancsik János: A demokratikus pártrendszer Franciaországban a 20. században. Budapest, Napvilág, 1998.

Kuhn, Raymond: „'Be very afraid' – Television and l'insécurité in the 2002 French Presidential Election”, European Journal of Communication, 2005, 20, pp. 181-198.

Lacouture, Jean: De Gaulle. Éditions du Seuil, 1969.

Lawson, Kay: “The Impact of Party Reforms on Party Systems: The case of the RPR in France”, Comparative Politics, 1981/4, pp. 401-419.

Mayer, Nonna: Ces Francais qui votent Le Pen. Flammarion, 2002.

Nay, Catherine: Sarkozy, avagy a vágy hatalma. Aeternitas, 2007.

Petitfils, J.-C.: Le gaullisme. Presses universitaires de France, Que sais-je?, 1981.

Poulard, Jean V.: “The French Double Executive and the Experience of Cohabitation”, Political Science Quarterly, 1990/2, pp. 243-267.

Price, Roger: Franciaország története. Maecenas, 2001.

Programme commun de gouvernement du Parti communiste français et du Parti Socialiste (27 juin 1972). Paris, Éditions sociales, 1972.

René Rémond: Les droites en France. Aubier, 1982.

Ross, George: “Party decline and Changing Party Systems: France and the French Communist Party”, Comparative Politics, 1992/1, pp. 43-61.

Royal, Ségolène: Maintenant. Ségolène Royal répond à Marie-Françoise Colombani. Hachette Littératures, 2007.

Samuels, David J.: „Presidentialized Parties: Separation of Powers and Party Organization and Behavior”, Comparative Political Studies, 2002, 35, pp. 461-483.

Sarkozy, Nicolas: Ensemble. XO Editions, 2007.

Sarkozy, Nicolas: Vallomások. Budapest, Századvég, 2006.

Shennan, Andrew: De Gaulle. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1997.

Soós Eszter Petronella: „Atlantizmus – gaulle-izmus”. Élet és Irodalom, 2008. augusztus 8.

Soós Eszter Petronella: „Az ellenzéki politika eszközei, színterei és korlátai a Magyar Országgyűlésben és a francia Nemzetgyűlésben”. Parlamenti ösztöndíjasok, 2006/2007, Soltész István (szerk.), Parlamenti Módszertani Iroda, Budapest, 2008., pp. 102-118.

Soós Eszter Petronella: „Erősségek és gyengeségek. Miért nem dőlt még el francia elnökválasztás”. Élet és Irodalom, 2011. november 18.

Soós Eszter Petronella: „Sarkozy gaulle-izmusa avagy miért nem látják a francia szocialisták a fától az erdőt?”, Valóság, Budapest, 2009/4, pp. 22-27.

Soós Eszter Petronella: „Világ nacionalistái egyesüljetek? - A MIÉP és a Front National összehasonlító elemzése”, Valóság, Budapest, 2006. május,. pp. 74-95.

The 1958 constitution. Tornádó. Nicolas Sarkozy politikai pályája

(Szerk.: Somogyi-Szabados). Budapest, Political Capital Kft., 2006.


Órai jelenlét és részvétel Házi feladat(ok) elkészítése (Erasmus-

hallgatóknak és vendéghallgatóknak) Írásos teszt

Egyebek:

Tantárgy neve Könyvtárhasználati órák.Bevezetés a szakirodalmi információ-keresés és a könyvtárhasználat technikájába


2

Tantárgyfelelős: Dr. Pesti Sándor egyetemi docensSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: A kurzus bevezetése. Az Országgyűlési Könyvtár

bemutatásaKönyvtári séta, beiratkozás.

2. hét: A Magyar Országgyűlés működése. Az országgyűlési munka dokumentumai és elérhetőségük. Az Országgyűlés honlapja.

3. hét: A Magyar Országgyűlés dokumentumai az Országgyűlési Könyvtárban. A Magyar Parlamenti Gyűjtemény bemutatása, a nyomtatott és a digitalizál történeti országgyűlési dokumentumok használata, keresési lehetőségek bemutatása.A bizottsági jegyzőkönyvek, mint információs forrás (T. Ház adatbázis bemutatása és egy téma kutatása a bizottsági jegyzőkönyvek alapján).

4. hét: Általános könyvtári fogalmak. Katalógus v. bibliográfia. Dokumentumtípusok és használatuk (kronológia, enciklopédia stb.). Elektronikus katalógusok, adatbázisok. Elektronikus könyvtárak, digitális gyűjtemények.

5. hét: Jogi információk fogalma, fajtái. Jogszabályok és a jogalkalmazási gyakorlat történeti és kurrens közzétételi forrásai. Jogi szakirodalom és adatbázisok.

6. hét: A történelem kutatásának információs forrásai. Bibliográfiák, adatbázisok (magyar és nemzetközi). Legfontosabb lexikonok, kézikönyvek, forrásgyűjtemények, magyar és idegen nyelvű folyóiratok. Történettudományi kutatóhelyek. Sajtótermékek.

7. hét: A politológia kutatásának információs forrásai.

Bibliográfiák, adatbázisok (magyar és nemzetközi). Legfontosabb lexikonok, kézikönyvek, forrásgyűjtemények, magyar és idegen nyelvű folyóiratok. Politikatudományi kutatóhelyek. Sajtótermékek.

8. hét: Az Országgyűlési Könyvtár nemzetközi gyűjteményei – Az Európai Unió információs forrásai és dokumentumai.Információszabadság és átláthatóság az EU intézményeiben. Magyarországon működő uniós információt szolgáltató intézmények, hálózatok. Az EU Letéti Gyűjtemény – dokumentumok, adatbázisok. E-dokumentumok.

9. hét: Az Országgyűlési Könyvtár nemzetközi gyűjteményei - ENSZ, Külföldi Parlamenti Gyűjtemény.

10. hét: A sajtó, mint forrás. Napilapok, folyóiratok bemutatása

11. hét: A tudományos közlemények tartalmi és formai követelményei.Az anyaggyűjtés módszertana. Bibliográfia összeállítása. A hivatkozás szabályai.



A szakreferensek által megjelölt könyvek, kiadványok, ajánlott bibliográfia


Bibliográfia összeállítása egy választott témában. Szempontok:- magyar- és idegen nyelvű irodalom felhasználásával- az Országgyűlési Könyvtár adatbázisait használva- monográfiát, cikket, tanulmányt és e-dokumentumot is tartalmazzon

Egyebek:

Tantárgy neve Miért nem tud felemelkedni Magyarország? Miért emelkednek fel más országok?

Képzés- tagozat: nappali, jogász, politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Csizmadia Ervin mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: Bevezető2. hét: A társadalmi felemelkedés történelmi összefüggései3. hét: Miért emelkednek fel és miért buknak el nemzetek?

Összehasonlító elemzések4. hét: A magyar történelem visszatérő problematikája:

lecsúszás, stagnálás, elvetélt reformok5. hét: Bibó István: eltorzult magyar alkat, zsákutcás

magyar történelem6. hét: Babits Mihály: a magyar jellemről7. hét: Szekfű Gyula: Három nemzedék8. hét: Echardt Sándor: A magyarság külföldi arcképe9. hét: Johan Huizinga: Hogyan határozza meg a

történelem a jelent?10. hét: Acemoglu-Robinson: Miért buknak el nemzetek?11. hét: Magyar pártok Európa-képe12. hét: Az egyesült Államok felemelkedése és sikerei13. hét: Összefoglalás


Kötelező és ajánlott irodalom:Vizsgakövetelmények:

A félév teljesítésének követelményei: egy kiselőadás és egy otthon elkészített tematikus esszé.

Egyebek:

Tantárgy neve Nemzetközi politikai gazdaságtanKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pogátsa Zoltán mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés2. hét: A nemzetközi politikai gazdaságtan kialakulása3. hét: A perfekt piaci modell4. hét: A marxi kritika5. hét: A keynes-i kritika6. hét: A neoliberális nemzetközi gazdaságelmélet7. hét: A marxista világrendszer elmélet8. hét: A Kaldor-is és Ricardo-i stratégiák9. hét: A globalizácó gazdasági folyamatai10. hét: Multinacionális értékláncok11. hét: Hozzáadott érték12. hét: Állam verzusz piac13. hét: Összefoglalás



Irodalom:SCHWARTZ, M. Herman States versus markets, the emergence of a global economy (Palgrave Macmillan, 2002)Ajánlott irodalom:Gilpin, Robert Global Political Economy:

Understanding the International Economic Order (Princeton and Oxford; Princeton University Press; 2001) / Magyar kiadás: Nemzetközi politikai gazdaságtan (Bucipe Bt. 2004)

2. Zoltán, Pogátsa Internationl Heterodox Political Economy (West Hungarian University Press, Sopron, 2011)

2. Palan, Ronen (ed.) Global Political Economy: Contemporary Theories. (London; Routledge, 2000)

3. Henley, John S. & Stopford, John, M. & Strange, Susan Rival States, Rival Firms: Competition for World Market Shares (Cambridge University Press; 1991)

4. Strange, Susan The retreat of the State : The Diffusion of Power in the World Economy (Cambridge University Press;1996)


Írásbeli teszt

Egyebek:

Tantárgy neve Politika és kreativitásKépzés- tagozat: nappali politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Flick László mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés a feladatok megbeszélése2. hét: Kreativitás I.

3. hét: Kreativitás II.4. hét: Schabert személyközpontú politikája5. hét: Schabert és a politikai udvar6. hét: Politikai és a politika intenzitása7. hét: Karizma8. hét: Királytükrök I.9. hét: Királytükrök II.10. hét: Kiselőadások11. hét: Kiselőadások12. hét: Összefoglalás13. hét: Értékelés



Glăveanu, Vlad: Paradigms in the study of creativity: introducing the perspective of cultural psychology. In New Ideas in Psychology 28 (1). pp. 79-93, 2010http://eprints.lse.ac.uk/29334/1/Paradigms_in_the_study_of_creativity_(LSERO_version).pdfCsíkszentmihályi Mihály: Kreativitás. A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája (Akadémia, 2008)Koestler, Arthur: A teremtés (Európa, 1998)Schabert Tilo: The Second Birth. On The Political Beginnings of Human Existence. The University of Chicago, 2015Schabert, Tilo: The True Form of Governments: The Constitutional Movements of Power. In The

http://eprints.lse.ac.uk/29334/1/Paradigms_in_the_study_of_creativity_(LSERO_version).pdf

http://eprints.lse.ac.uk/29334/1/Paradigms_in_the_study_of_creativity_(LSERO_version).pdf

Primacy of Persons in Politics. Empiricism & Political Philosophy. (ed.: John von Heyking & Thomas Heilke) The Catholic University of America Press, 2013)Lánczi András: Between Wisdom and knowledge: The Politics of Creativity in a Post-Communist World. In The Primacy of Persons in Politics. Empiricism & Political Philosophy. (ed.: John von Heyking & Thomas Heilke) The Catholic University of America Press, 2013)Schabert, Tilo: Boston Politics (De Gruyter, 1989)Schabert, Tilo: A politika méltóságáról és jelentőségéről (Századvég, 2013)Schmitt, Carl: A politikai fogalma (Osiris-Pallas Stúdió-Attraktor, 2002)Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről (ed.: Cs. Kiss Lajos, Gondolat, 2004)John Potts: A History of Charisma (Palgrave MacMillan, 2013)Len Oaks: The Charismatic Personality (Australian Academic Press, 2010)Weber, Max: A tudomány és a politika mint hivatás (ford. Glavin Zsuzsa, Kossuth, 2010)Szent István király intelmei Imre herceghez http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htmSzűcs Jenő: Nemzet és történelem (Gondolat, 1974)Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon 1. (Századvég, 2009)Niccoló Machiavelli: Fejedelem (ford.: Lutter Éva, Cartaphilus 2006)*Quentin Skinner: Machiavelli (ford.: Pálosfalvi Tamás, Atlantisz, 1996)


írásbeli házi dolgozat elkészítése

Egyebek: -

http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm

Tantárgy neve Politikai vezetésKépzés- tagozat: nappali politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Illés Gábor egyetemi tanársegédSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: angol nyelvű szövegolvasásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája:1. hét: A politikai vezetés tanulmányozásának néhány

alapvető dilemmája2. hét: Egy provokatív bevezető: A diktátorok kézikönyve3. hét: Politikai vezetés mint kreativitás (Tilo Schabert)4. hét: Politikai vezetés és karizma (Winston Churchill)5. hét: Politikai vezetés mint a „lehetetlen művészete”

(Charles de Gaulle)6. hét: Politikai vezetés és kognitív stílus (Margaret

Thatcher)7. hét: Politikai vezetés és rezsimalapítás (Orbán Viktor)8. hét: Politikai vezetés és politikai képviselet9. hét: Politikai vezetés és politikai tőke (Tony Blair)10. hét: Válság és politikai vezetés: egy elméleti keret11. hét: Politikai vezetők és természeti katasztrófák

(George W. Bush)12. hét: Válságkezelés Magyarországon, 2009-2014 (Bajnai

Gordon és Orbán Viktor)13. hét: A félév lezárása



Bennister, Mark – ‘t Hart, Paul – Worthy, Ben: Assessing the Authority of Political Office-Holders: The Leadership Capital Index. West European Politics, 38/3 (2015). 417–440.Boin, Arjen – McConnell, Allan – Hart, Paul 't (Eds.): Governing after Crisis. The Politics of Investigation, Accountability and Learning. Cambridge University Press, 2008.

Bueno de Mesquita, Bruce – Smith, Alastair (2014): A diktátorok kézikönyve. Miért jó politika a rossz viselkedés? Gabo Kiadó.Burns, James MacGregor: Leadership. Harper Collins, 1978.Dyson, Stephen Benedict (2009): Cognitive Style and Foreign Policy: Margaret Thatcher's Black-and-White Thinking. International Political Science Review, 30/1. 33–48.Illés, Gábor – Körösényi, András – Metz, Rudolf (2017): Orbán Viktor mint rekonstruktív vezető. In: Boda Zsolt – Szabó Andrea (szerk.): Trendek a magyar politikában – 2. A Fidesz és a többiek: Pártok, mozgalmak, politikák. Budapest, MTA TK PTI – Napvilág Kiadó. 110–142.Kavanagh, Dennis (1990): Crisis, Charisma and British Political Leadership: the Case of Winston Churchill. In: Uő: Politics and Personalities. Palgrave Macmillan. 134–162.Körösényi András: Vezér és demokrácia. Politikaelméleti tanulmányok. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2005.Körösényi András (szerk.): Viharban kormányozni. Politikai vezetők válsághelyzetekben. Budapest, MTA TK Politikatudományi Intézet, 2017. http://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/Koeroesenyi_A_szerk_Viharban_kormanyozni_beliv_web.pdfKörösényi András (2007): A demokratikus elitizmus konszenzusán túl. Politikatudományi Szemle, XVI/4. 7–28.Körösényi András (2008): A felhatalmazáselmélet védelmében. Válasz Meszerics Tamás kritikájára. Politikatudományi Szemle, XVII/4. 161–172.Körösényi András – Illés Gábor – Metz Rudolf (2017): Kontingencia és politikai cselekvés – A politikai vezetők szerepe válsághelyzetekben. Politikatudományi Szemle, XXVI/1. 7-28.Meszerics Tamás (2008): Demokratikus-e a felhatalmazáselmélet? Megjegyzések Körösényi András tanulmányához. Politikatudományi Szemle, XVII/4. 147–159.Schabert, Tilo: A politika méltóságáról és jelentőségéről. Ford. Horváth Szilvia, Óvári Csaba, Vida Réka. Budapest, Századvég Kiadó, 2013.


órai jelenlét és két zárthelyi dolgozat megírása

Egyebek: -

http://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/Koeroesenyi_A_szerk_Viharban_kormanyozni_beliv_web.pdf

http://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/Koeroesenyi_A_szerk_Viharban_kormanyozni_beliv_web.pdf

Tantárgy neve Populizmus és demokráciaKépzés- tagozat: Nappali jogász és politológus (BA, MA)Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Antal Attila adjunktusSzámonkérési forma:

Beszámoló, gyakorlati jegy


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés, a tematika ismertetése

2. hét: A populizmus történeti gyökerei

3. hét: A populizmus jelentés rétegéi

4. hét: Neopopulizmus: korszakunk populizmusát kiváltó tényezők

5. hét: Demokrácia és populizmus 1.

6. hét: Demokrácia és populizmus 2.

7. hét: Jobboldali populizmusok

8. hét: Baloldali populizmusok

9. hét: Populizmus és politikai kommunikáció

10. hét: Populizmus, közjog, közpolitika

11. hét: Prezentáció

12. hét: A félév tanulmányi lezárása (az előadásokon elhangzottak és a megjelölt források alapján)

13. hét: A félév technikai lezárása.


Kötelező és ajánlott Antal Attila (2013): Politikai és jogi

irodalom: alkotmányosság Magyarországon. Politikatudományi Szemle, 2013/3. 48–70.

Antal Attila (2015): A (re)politizálás hamis ígérete. Fundamentum, 2015/2-3. 73–77.Antal Attila (2016): Politikai ellenség és identitás. In: Földes–Antal, 2016: 131–152.

Antal, Attila (2017a): The Political Theories, Preconditions and Dangers of the Governing Populism in Hungary. Czech Journal of Political Science, 1/2017. 5–20.Antal Attila (2017b): Milyen lesz a populista demokrácia? Napvilág Kiadó (előkészületben)

Canovan, Margaret (1981): Populism. NewYork: Harcourt Brace Jovanovich

Canovan, Margaret (1999): Trust the People! Populism and the Two Faces of Democracy. Political Studies, 47 (1), 2–16.

Enyedi Zsolt (2015): Paternalista populizmus a Fidesz és a Jobbik ideológiájában . Fundamentum, 2015/2–3. 50–61.

Hardt, Michael – Negri, Antonio (2001): Empire. Harvard University Press

Hardt, Michael – Negri, Antonio (2005): Multitude: War and Democracy in the Age of Empire. Penguin Books

Judis, B. John (2016): The Populist Explosion: How the Great Recession Transformed American and European Politics. New York: Columbia Global Reprt

Kazin, Michael (1995): The Populist Persuasion: An American History. Ithaca and London: Cornell Universit Press

Kessel, Stijn van (2015): Populist Parties in Europe. Agents of Disconten? Palgrave Macmillan

Laclau, Ernesto (2011): A populista ész. Noran Libro Kft.

Mouffe, Chantal (2005a): On the Political. London – New York: Routledge

Mudde, Cas (2004): The Populist Zeitgeist. Government and Opposition, 39. 541–563.

Mudde, Cas (2007): Populist Radical Right Parties in Europe. Cambridge University Press.


Írásbeli

Egyebek:

Tantárgy neve A populizmus története és elméletei.Bevezetés a nemzetközi és magyarországi populizmus történetébe

Képzés- tagozat: Nappali politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Paár Ádám Ferenc mb. előadóSzámonkérési forma: Gyak. jegy (5)Erős előfeltétel: nincsGyenge előfeltétel/társfeltétel:

nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: A kurzus bevezetése. A populizmus eszmei

indítása, a népfelség értelmezése (Rousseau), a modernizáció 19. századi bal- és jobboldali kritikái (Marx, Szekfű Gyula, Bangha Béla, Prohászka Ottokár művei alapján)

2. hét: „Voltaire Rousseau ellen?” A liberalizmus és a demokrácia, az elitek és a nép konfliktusa. A populizmus a demokráciaelméletek tükrében, és a populizmus logikája (Margaret Canovan, Ernesto Laclau és David Van Reybrouck művei alapján)

3. hét: A történeti populizmus, a populizmus földrajzi alakváltozásai. Áttekintés a 20. századi közép- és kelet-európai, észak- és latin-amerikai, finnországi populista, népi mozgalmakról. A populizmus történeti típusai (Papp István, Bartha Ákos, Bozóki András, Gyurgyák János, valamint Canovan és Laclau művei alapján)

4. hét: Az amerikai agrárpopulizmus története 1867-től (kitekintéssel az amerikai föderalizmusra, politikai és társadalmi rendszerre, bevándorlásra) 1933-ig. Az amerikai farmermozgalmak története, William Jennings Bryan politikai pályafutása, Theodore Saloutos és John D. Hicks művei alapján. Hatása a New Deal-re.

5. hét: Populizmus és előítélet. A „fekete populizmus” története az Egyesült Államokban, és harca a fehér szupremácia ellen. A populizmus és a Ku-Klux-Klan viszonya. A fekete polgárjogi

mozgalom és a populizmus felemás kapcsolata. A Dél eltolódása az 1960-as években a Republikánus Párt irányába, George Wallace szerepe.

6. hét: A latin-amerikai politikai populizmus. A latin-amerikai fejlődéselméletek, a helyi társadalmak és az Egyesült Államok viszonya, a „nemzeti” középosztály küzdelmei az oligarchia uralma ellen (Argentína, Brazília, Mexikó, Nicaragua, Kuba). A mexikói forradalom és az argentin peronizmus története. Hugo Chávez „neopopulizmusa”.

7. hét: A magyar „agrárpopulisták” a 19. század végén és a Horthy-korszakban. A magyar agrárszocializmus és a kisgazdapártok. Szabó Dezső és a népi írók mozgalma, a népi mozgalom helye a magyar eszmetörténetben. Parasztkérdés, földkérdés, zsidókérdés a népi mozgalomban. Németh László minőségszocializmusa. Hasonlóságok és különbségek más régiók populista mozgalmaival.

8. hét: Az „új jobboldal” az 1970-es években. A bevándorlás és az 1970-es évek gazdasági válsága, a jóléti állam krízise. Az amerikai „Új föderalizmus” programja. Nixon és Ronald Reagan színre lépése. Tekinthető-e populistának az „Új Föderalizmus” és a 90-es évek Reagan-„forradalma”?

9. hét: Modern magyar populisták az 1970-90-es években. A népi mozgalom utóélete a Kádár-rendszerben, szerepe a rendszerváltozás során. Az MDF zászlóbontása és története. A népi ellenzék és a demokratikus ellenzék viszonya, eltérő horizontok és jövőképek. Csurka István és a MIÉP zászlóbontása. Az FKGP szerepe.

10. hét: Modern magyar populisták a 2000-es években. Jobboldali populizmus, baloldali elitizmus? A Fidesz fordulata(i) 1995-től. A Fidesz demokrácia-, társadalom- és történelemképe, az „erős kormányzás” modellje, Fricz Tamás és G. Fodor Gábor művei alapján. Az MSZP útkeresése, távolodás a baloldali hagyományoktól, közeledés a giddensi-blairi „harmadik utas” szociáldemokráciához.

11. hét: Az eliteken kívüli populizmus jobboldali arca: a Jobbik. Az eliteken kívüli populizmus baloldali (?), vagy zöld arca: az LMP. Milyen jövőképpel intéztek kihívást a fősodorbeli pártok felé ezek

az erők? A szélsőjobboldali és a zöld mozgalmak a korszak Európájában. Eltérések és hasonlóságok más szélsőjobboldali és zöld pártoktól, mozgalmaktól.

12. hét: „Megvalósul a rousseau-i álom”? Grass-roots mozgalmak. A közvetlen demokrácia ígéretének visszahozatala a politikába. A grass-roots populizmus két arca: a Tea Party és az Occupy Wall Street mozgalmak. Mit tanulhatnak tőlük a fősodorbeli pártok? Erősségek és gyengeségek.

13. hét: ÖsszefoglalásTananyag: A tantárgy tananyagát képezik az előadásokon

elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények), tanulmányok


Hétről hétre megadott kötelező irodalom.


- az órákon való részvétel- egy előadás vagy szemináriumi dolgozat

valamely, a kurzus témájához kapcsolódó résztémából

Egyebek:

Tantárgy neve Magyar országgyűlési pártok a rendszerváltás után 2.

Képzés- tagozat: Nappali politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Bata Attila PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: FIDESZ 1988-20142. hét:3. hét:4. hét:5. hét: MSZP 1989-20146. hét:7. hét:8. hét:9. hét: Jobboldali radikalizmus (MIÉP, Jobbik), 1993-201410. hét: Alternatív pártok 2010 után (LMP, DK, Együtt,

PM), 2010-201411. hét: A parlamenti pártok viszonya a képviselői átülések

tükrében12. hét: Összefoglalás13. hét: Számonkérés



Tóth Csaba – Török Gábor: Négy választás Magyarországon. A magyar politika az elmúlt 12 évben (2002-2014). Osiris, 2015


tesztjellegű dolgozat

Egyebek:

Tantárgy neve Current Issues in American Politics and Society (Reading Seminar)

Neptun kódja: PMx:xISZV:94:AKépzés- tagozat: nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Mándi Tibor egyetemi adjunktusSzámonkérési forma:

írásbeli vizsga

Erős előfeltétel: angol nyelvtudásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


nem

Előadások tematikája:1. hét: Introduction, course requirements2. hét: The Constitution – an overview of the political

system3. hét: Electing the Congress4. hét: Electing the President5. hét: State and local elections6. hét: Electing the candidates: primaries and caucuses7. hét: Political parties in the U.S.8. hét: Voters and voting behavior in the U.S.9. hét: The rules of campaign finance10. hét: Campaign tactics and strategies11. hét: The role of the news media12. hét: Current issues of American domestic and foreign

policy13. hét: Final test



James Q. Wilson – John J. DiIulio, Jr. – Meena Bose: American Government. Institutions and Policies. Wadsworth Publishing, 2012.Kenneth Janda – Jeffrey M. Berry – Jerry Goldman: The Challenge of Democracy. Government in America. Houghton Mifflin, Boston, 1992.Peter Woll (ed.): American Government. Readings and Cases. Pearson Longman, New York, 2004.Candice J. Nelson – James A. Thurber: Campaigns and Elections American Style. Westview Press,

2013.Alexis de Tocqueville: Democracy in America. Edited by J. P. Mayer. Perennial Classics, 2000.Seymour Martin Lipset: American Exceptionalism. A Double-Edged Sword. W.W. Norton & Co., New York, 1997.Newspaper and magazine articles and essays on the 2016 election campaigns.


írásbeli teszt

Egyebek:

Tantárgy neve A válság EU-ja és az EU válsága – EU: megoldás vagy több probléma


2

Tantárgyfelelős: Dr. Fóris György mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: (négy alkalommal „tömbösített” órák, 4x4 óra)

1. foglalkozás Az EU-projekt látszólagos megroggyanása a válságok hatására, ennek összetevői, jellemzői. Összevetés az eredeti projekt induló logikájával és értelmével.

2. foglalkozás Az EU-t érő válságok „természetrajza”:Migrációs válság, pénzügyi válság, lappangó görög válság, EU-orosz/ukrán válság, szíriai válság, Brexit-válság, energia/klíma-válság. Jellemzőik, összetevőik, lehetséges ok-következmény viszony az EU-val.

3. foglalkozás Az EU reagálása az egyes válságokra. Elégséges és hiányos lépések. Tagállami, intézményi és külső gátak a folyamatokban. Alapvető kérdés: az EU okozója, vagy elszenvedője az őt érő válságoknak? Mi az EU és mi a tagországok felelőssége? Mit tehetnek, és mit tesznek ténlegesen?

4. foglalkozás Az EU belső problémái a külső nyomással szembesülve: bizalmi válság a közvélemény felé, bizalmi válság tagországok és intézmények között, intézményi diszfunkciók, nemzetállami következmények. Kezelési esélyek.



Dr. Fóris György: EU – van ennek még értelme? (jegyzet, 2012-2015)Andrew Duff: Pandora, Penelope, Polity: How to change the European Union (John Harper Publishing, 2015.)Peter Ludlow: The euro crisis in perspective (Eurocomment - 2011. okt.)Peter Ludlow: The refugee crisis (Erocomment, Essay – 2015. okt.)Martina Menghi – Yves Pascouau: L’éspace Schengen faxe aus menaces: probleme ou solution? (Notre Europe Institute, 2015.)

Ashoka Mody: A Schuman Compact for the euro area. (Bruegel Essay and lecture series, 2013.)Ashoka Mody: Living (dangerously) without a fiscal union -(Bruegel Working Paper, 2015.)Notre Europe’s contribution to the Commission’s consultation on the future “EU 2020” strategy, (Notre Europe, Párizs)Piris, Jean Claude (2012), "The Future of Europe. Towards a Two Speed EU?", (Notre Europe, Párizs)Schöpflin György: Politika, Illúziók, téveszmék (2015)Nicolas Véron: Europe’s radical Banking Union (Bruegel Essay and lecture series, 2015Wolf, Guntram B.: Euro area governance: an assessment of the “five presidents” report (Bruegel Institute Blog, 2015)


Szóbeli vizsga

Egyebek:

Tantárgy neve Egyetemes politikai gondolkodás története szeminárium

Képzés- tagozat: nappali jogász, politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Illés Gábor egyetemi tanársegédSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés2. hét: Hume3. hét: Rousseau4. hét: Kant5. hét: A föderalista6. hét: Burke7. hét: Constant8. hét: Tocqueville9. hét: Mill10. hét: Marx és Engels11. hét: Berlin12. hét: Oakeshott13. hét: A félév lezárása



Strauss, Leo (1994): Mi a politikai filozófia? Ford.: Berényi Gabor. Világossag, 35/7. 20–50.Strauss, Leo (1994): Az üldöztetés és az írás művészete. In: Uő: Az üldöztetés és az írás művészete. Ford. Lánczi András. Budapest: Atlantisz. 27–44.Skinner, Quentin (1997): Jelentés és megértés az eszmetörténetben. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs: Tanulmány Kiadó. 7–53.Gadamer, Hans Georg (1984): Igazság és módszer.

Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Ford. Bonyhai Gábor. Budapest: Gondolat. 126–129., 191–264., 363–369.Grondin, Jean (2002): Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Ford. Nyírő Miklós. Budapest: Osiris. 154–174.Pogonyi Szabolcs: A politikai filozófia hasznáról és káráról. Phronesis, 2007. tél. 3–12. www.phronesis.hu/pdf/phronesis2007telPogonyi.pdfGadamer, Hans-Georg – Strauss, Leo (1961): Correspondence Concerning Wahrheit und Methode. https://archive.org/details/LeoStrauss-GadamerCorrespondencetruthAndMethod1961Hume, David: Arról, hogy lehetséges-e a politikai tudomány; A kormányzat alapelveiről; A kormányzat eredetéről; A parlament függetlenségéről; Az eredeti szerződésről; A passzív engedelmességről. In: David Hume összes esszéi. I–II. Ford. Takács Péter. Budapest, Atlantisz, 1992/94.Rousseau, Jean-Jacques: A társadalmi szerződés. Ford. Mikó Imre. Bukarest, Kriterion, 2001. Később kijelölendő részek.Kant, Immanuel: Az örök béke. Budapest, Európa, 1985.Hamilton, Alexander – Madison, James – Jay, John: A föderalista: értekezések az amerikai alkotmányról. Ford. Balabán Péter. Budapest, Európa, 1998. Később kijelölendő részek.Burke, Edmund: Töprengések a francia forradalomról. Ford.: Kontler László. Budapest, Atlantisz, 1990. Később kijelölendő részek.Constant, Benjamin: A régiek és a modernek szabadságának összevetése. Ford. Réz Pál. In: Uő: A régiek és a modernek szabadsága. Budapest, Atlantisz, 1997. 235–260.Tocqueville, Alexis de: A régi rend és a forradalom. Budapest, Atlantisz, 1994. Később kijelölendő részek.Mill, John Stuart: A szabadságról. In: Uő: A szabadságról – Haszonelvűség. Ford. Pap Mária. Budapest, Magyar Helikon, 1980. 7–226. Később kijelölendő részek.Marx, Karl – Engels, Friedrich: Kommunista kiáltvány. Ford. Nagy György. Budapest, Scolar, 1998.Berlin, Isaiah: A szabadság két fogalma. In: Uő: Négy esszé a szabadságról. Ford. Erős Ferenc és

https://archive.org/details/LeoStrauss-GadamerCorrespondencetruthAndMethod1961

https://archive.org/details/LeoStrauss-GadamerCorrespondencetruthAndMethod1961

http://www.phronesis.hu/pdf/phronesis2007telPogonyi.pdf

http://www.phronesis.hu/pdf/phronesis2007telPogonyi.pdf

Berényi Gábor. Budapest: Európa, 1990. 334–443. Később kijelölendő részekOakeshott, Michael: Konzervatívnak lenni. In: Uő: Politikai racionalizmus. Szerk. Molnár Attila Károly, ford. Kállai Tibor – Szentmiklósi Tamás. 431–453.


Két zárthelyi dolgozat megírása

Egyebek: -

Subject Modernization of the States and the International Relations in a Historical Perspective (The Western World and East-Asia)

Degree program – school:

daytime jurist, political studies MA

Credit of the subject:

2

Responsible of the subject:

Dr. Bóka Éva

Grade/mark: Mark (5)Strong precondition:

No

Soft precondition/joint condition :

BA degree, English proficiency

Connected with practice /seminar

Students are required to hold presentations on chosen topics that fit the lecture

Syllabus of the lectures:1. Week: Introduction: the meaning of modernization2. Week: The United States as a modern presidential

federal republic (The Constitution of the United States of 1787)

3. Week: Modernization of Europe 1. The Ancien Régime and the new democratic European principles of social organization until 1815

4. Week: Modernization of Europe 2. The struggle between the old system (Ancien Régime) and the new principles of state and international organization,1815-1919; 1919-1945

5. Week: Modernization of Europe 3. The history and problems of European integration

6. Week: Modernization of Europe 4. Europe and the world (the problem of colonization)

7. Week: Modernization in East-Asia 1. Europe-China dialogue in a historical perspective

8. Week: Modernization in East-Asia 2. Modernization in China and Confucianism

9. Week: Modernization in East-Asia 3. Modernization in Japan

10. Week: Modernization in East-Asia 4. South-Korea and the Confucian modernization

11. Week: Comparing EU and ASEAN. Modernization in Singapore

12. Week: Together in the United Nations: the reform of the international organization

13. Week: Summary and discussion on modernizationCurriculum: The curriculum of the course (and simultaneously

the curriculum of the exam) is composed of the lectures as a whole, as well as the books (notes, readers, e-learning material), and studies designated as required learning materials.

Compulsory and recommended literature:

Course and literature informations can be found on my website. URL: http://www.eva-boka.nameRequired literature- E-reader: Éva Bóka: Modernization and Intercultural Dialogue on Values and Principles. Europe and Asia. Collection of texts, documents, and bibliography. E-reader. URL: http://eva-boka.wdfiles.com/local--files/start/Intercultural%20dialogue%20%28Europe-Asia%29.pdf- Bóka Éva (2001): Az európai egységgondolat fejlődéstörténete (The history of the idea of European unity). Napvilág, Budapest- Bóka Éva (2008): Az európai integráció. Elméletek történelmi perspektívában (European integration. Theories in a historical perspective). Corvina Kiadó, Budapest- Éva Bóka (2008): Rethinking European Supranationalism in a Historical Perspective (Discussion Paper). Grotius E-journal, Corvinus University of Budapest. URL: http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=TJCVQS- Bóka Éva (2009): Az EU-modell és a nemzetközi kapcsolatok (The EU-modell and the international relations). Európai Tükör, 14. 2009. 5. 16-28. URL: http://www.kum.hu/NR/rdonlyres/FC8E7383-D02E-40C6-8A6F-8C41796999D9/0/EUtukor2009majus.pdf- Éva Bóka (2009): The Europe-China Dialogue in a Historical Perspective. Grotius E-könyvtár, 2009. URL: http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=FDWKZS- Bóka Éva (2010): Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció (Europe and Asia. Modernization and globalization). Grotius könyvek 4. Veszprém- Bóka Éva (2010): Az EU-modell és egy ázsiai integráció dilemmája (The EU-model and the dilemma of an Asian integration). Európai Tükör, 15. 2010. 2. 53-67. URL: http://www.kum.hu/NR/rdonlyres/44435098-6C92-4821-BE18-00C263386E43/0/Europai_Tukor_2010_02.pdf

Recommended literature

Éva Bóka (2006): In Search of European Federalism. Society and Economy (Journal of the Corvinus University of Budapest), 28. 2006. 3. 309-331.Éva Bóka (2010): Europe in Search of Unity in Diversity. Can Personalist Federalism and Multilevelism Manage Diversity? ISES Füzetek 14. Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete, Szombathely-Kőszeg, 2010. URL: http://www.ises.hu/webimages/__va_B__ka__Europe_in_Search_of_Unity_in_Diversity.pdfBóka Éva (2011): Az európai föderalizmus alternatívája Közép-Európában (Central Europe and the alternative of a European federalism). Dialóg-Campus Kiadó, Budapest

Examination requirements:

To hold a presentation and write an essay (6-10 pages) on a subject chosen on basis of the lecture topics

Miscellaneous : No

Tantárgy neve Democracy in EuropeKépzés- tagozat: nappali jogász, politológus BA, MA, ERASMUSTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Varga András, MA, dr.jurSzámonkérési forma: Gyak. jegy (5)Erős előfeltétel: angol nyelvtudásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

nincs


nem

Előadások tematikája:

1. hét: Introduction

2. hét: Basic concepts. Authority, legitimacy, democracy, democratic deficit.

3. hét: Different forms of legitimacy. Input, throughput and output.

4. hét: Analysis of the legitimacy of the European Union

5. hét: The concept of the democratic deficit. The Moravcsik, Majone - Hix, Follesdal debate.

6. hét: The concept of governance. Actors and methods. Relation with democracy.

7. hét: The economic governance of the European Union.

8. hét: The economic crises in the US and in Europe.

9. hét: The European economic crisis management.

10. hét: Analysis of the different steps of the crisis management from the aspects of political sciences, international relations, economy and law. #1

11. hét: Analysis of the different steps of the crisis management from the aspects of political sciences, international relations, economy and law. #2

12. hét: Overall examination of the crisis management.

13. hét: Oral exam and evaluation of the research papers.



Majone Giandomenico – Europe’s ‘Democratic Deficit’: The Question of Standards in European Law Journal, Vol. 4, No. 1, March 1998, pp. 5–28; Blackwell Publishers Ltd. 1998, 108 Cowley Road, Oxford OX4 1JF, UK and 350 Main Street, Malden, MA 02148, USA

Moravcsik Andrew – In Defence of the ‘Democratic Deficit’: Reassessing Legitimacy in the European Union in Journal of Common Market Studies, 2002 Volume 40. Number 4. pp. 603– 24 ; Blackwell Publishers Ltd 2002, 108 Cowley Road, Oxford OX4 1JF, UK and 350 Main Street, Malden, MA 02148, USA

Follesdal Andrea, Hix Simon – Why There is a Democratic Deficit in the EU: A Response to Majone and Moravcsik in Journal of Common Market Studies, 2006 Volume 44. Number 3. pp. 533–62 ; Blackwell Publishing Ltd, 9600 Garsington Road, Oxford OX4 2DQ, UK and 350 Main Street, Malden, MA 02148, USA

Bellamy Richard – Democracy without democracy? Can the EU's democratic ‘outputs’ be separated from the democratic ‘inputs’ provided by competitive parties and majority rule? in Ed. Mair Peter – Political Representation and the European Union Governance; Routledge, Taylor & Francis Group; 2 Park Square, Milton Park, Abdingon, Oxon, OX144RN , 2011

Bieber Roland – Observer, policeman,

pilot; On lacunae of legitimacy and the contradictions of financial crisis management in the European Union; Inaugural Lecture, European University Institute, Law Department, Florence, 30 settembre 2011

THE ECONOMIST – The ECB's new bond purchase programme, Not too little, possibly too late in The Economist, economist.com, 2012. szeptember 6.

THE ECONOMIST – Euro yone crisis, Sad Cyprus in The Economist, economist.com,12/03/2013

THE ECONOMIST – The euro crisis, Waiting for the fall-out in The Economist, economist.com, 25/03/2013

THE ECONOMIST – What happened in Cyprus, An interview with Athanasios Orphanidas in The Economist, economist.com, 28/03/2013

THE ECONOMIST – The Economist explains What is a bail-in? in The Economist, economist.com, 2013. április 7.

Krugman, Paul – Can Europe be saved? in New York Times, 12/01/2011


For 5 credits: argumentative essay and written exam

For 3 or 2 credits: written examEgyebek:

Tantárgy neve Politika és science fictionKépzés- tagozat: nappali, jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Tóth Csaba adjunktusSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: nincsGyenge előfeltétel/társfelt

nincs

étel:Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium?

nem

Előadások tematikája:5. hét: Bevezetés. A science fiction univerzumok

tanulmányozásának megközelítései. Az „in universe” style előnyei, hátrányai.

6. hét: Politikai rendszerek a Star Wars világában.

7. hét: A science fiction irodalom klasszikusai és politikai rendszereik: az Alapítvány sorozat és Dűne politikai rendszerei

8. hét: Az éhezők viadala politikai rendszere. Politikai elemek a Doctor Who sorozatban.

9. hét: Politikai rendszerek sorozatokban: Battlastar Galactica, Star Gate és Babylon 5.

10. hét: Politikai rendszerek a Star Trek világában.11. hét: „Egzotikus” politikai rendszerek a modern science

fictionben: kitekintés (Revelation Space, Radchaai Empire; Leviathan Wakes)

12. hét: Demokrácia, diktatúra és egyéb rendszerek – a science fiction univerzumok komparatív elemzése

13. hét: Nemzetközi viszonyok a science fiction világokban: realizmus és liberális intervencionalizmus; az idegenek kezelése

14. hét: Társadalmi viszonyok és problémák a science fiction világokban: társadalmi egyenlőség, egyenlőtlenség és az elitek szerepe

15. hét: Tolerancia és intolerancia a science fiction világokban: rasszizmus és gender kérdések

16. hét: Összefoglalás. A politikai rendszerek változásának előrejelzése. Mit tanulhatunk a science fiction univerzumokból?

17. hét: ÖsszefoglalásTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)



Brode, Douglas – Breyneka, Leah (eds.) 2012. Sex, Politics, and Religion in Star Wars. An Anthology. The Scarecrow Press, Lanham-Toronto-Plymouth.

Donald M. Hassler, Donald M. Hassler Clyde Wilcox: Political Science Fiction. University of South Carolina Press, 1997.

J. Hughes: Political Science Fiction. Expert Monitors, Excessive Scepticism and Preventive Rationality. State University of

New York Press; Albany, 2008. Chapter 1. http://www.sunypress.edu/pdf/61569.pdf

(minta): Krauss, Lawrence M. 2010. The Physics of Star Trek. Basic Books, New York.

Price, Andrew 2012. The Politics of Star Trek (amazon e-book).


15-20 oldalas dolgozat leadása

Egyebek: -

http://www.sunypress.edu/pdf/61569.pdf

Tantárgy neve A Visegrádi országok politikai rendszereiKépzés- tagozat:

Nappali jogász és politológia BA, MA

Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős:

Tóth László PhD hallgató

Számonkérési forma:

zárthelyi dolgozatok


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bemutatkozás, hallgatói ismeretek feltérképezése, a

V4 mint országcsoport jelentősége, Kelet-Közép-Európa fogalma, határváltozások és etnikai viszonyok változásai.

2. hét: Az országok fő jellegzetességeinek bemutatása; Lengyelország I. Történelmi előzmények, rendszerváltozás

3. hét: Alkotmány és alkotmányozás Lengyelországban, az államszervezeti rendszer legfontosabb elemei.

4. hét: Pártrendszer és kormányok Lengyelországban5. hét: Történelmi előzmények és rendszerváltozás

Csehszlovákiában és az utódállamokban6. hét: A Cseh Köztársaság és Szlovákia alkotmánya, az

államszervezeti rendszerek alapvonalai7. hét: Zárthelyi dolgozat, Pártrendszer és kormányok a Cseh

Köztársaságban8. hét: Kormányok és pártszerkezet Szlovákiában9. hét: Összehasonlító jellegű kitekintés Magyarországra, a

politikai rendszerek legfőbb jellegzetességeinek összefoglalása.

10. hét: A V4-ek európai integrációja, a V4 mint csoport az EU-n belül

11. hét: Zárthelyi dolgozat, jegymegajánlásTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)



1989 – A kommunista diktatúra végnapjai Közép- és Kelet-Európában (szerk.: Burakowski, Adam – Gubrynowicz, Aleksander – Ukielski, Pawel); Rézbong Kiadó – Aeramentum Könyvek, 2014.

A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában 1989-1992 (szerk.: Bihari Mihály); Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1993.

Bottoni, Stefano: A várva várt Nyugat – Kelet-Európa története 1944-től napjainkig; Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014.

Dangerfield, Martin: V4: A new brand for Europe? Ten years of post-accession regional cooperation in Central Europe; Poznan University of Economics Review, v. 14, 2014/4 (http://www.ebr.edu.pl/pub/2014_4_71.pdf)

Enyedi Zsolt, Casal-Bértoa, Fernando: Pártverseny-mintázatok és blokk-politika Kelet-Közép Európában; In.: Politikatudományi Szemle, 2010./1., 7-30. old.

Enyedi, Zsolt – Tóka, Gábor: The Only Game in Town – Party Politics in Hungary; In.: Party Politics in New Democracies (eds.: Webb, Paul; White, Stephen), Oxford University Press, 2007.

Európai Kormányformák Rendszertana (szerk.: Chronowski Nóra-Drinóczi Tímea); Budapest, HVG-ORAC, 2007.

Európai politikai rendszerek (szerk.:Kardos József-Simándi Irén) Bp., Osiris 2004.

Fábián György: A magyar választási rendszer kelet-közép-európai összehasonlításban; In.: Politikatudományi Szemle, 1999./3., 107-126. old.

G. Márkus, György: A törésvonalak három családja a kelet-közép európai pártrendszerekben; Politikatudományi Szemle, 1997/1.

Halász Iván: Államfő, parlament, kormány – Az államszervezet fejlődése a Visegrádi országokban; Budapest, Lucidus Kiadó, 2014.

Hamberger Judit: Csehszlovákia szétválása – Egy föderációs kísérlet kudarca Teleki László Alapítvány, Budapest, 1997

Hamberger Judit: Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4 ); In.: Külügyi

http://www.ebr.edu.pl/pub/2014_4_71.pdf

Szemle, 2010. Nyár Kelet-Európa új alkotmányai (szerk. Tóth

Károly); Szeged, JATE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, 1997.

Kitschelt, Herbert: Divergent Paths in Postcommunist Democracies; In.: Political Parties and Democracy (eds.: Diamond, Larry – Gunther, Richard); John Hopkins University Press, Baltimore and London, 2001.

Lenč, Marek: Perspectives of Central Europe Cooperation within the European Union (http://www.culturaldiplomacy.org/academy/content/pdf/participant-papers/2011/april/biec-roa-nua/perspectives_of_central_europe_cooperation_within_the_european_union-_marek_lenc.pdf)

Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai alkotmány, és parlamentarizmus-történet; Budapest, Osiris, 2003

Nič, Milan, Vit Dostál: Central Europe’s Outlook on the EU and Foreign Policy; (http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423)

Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében; Budapest, Osiris, 2003

Sitter, Nick: Cleavages, Parts Strategy and Party System Change in Europe, East and West; In.: Perspectives on European Politics and Society, 3:3; Koninklijke Brill NV, Leiden, The Netherlands, 2002.

Szalai Máté, Zsuzsanna Csornai and Nikolett Garai: V4 Migration Policy: Conflicting Narratives and Interpretative Frameworks; Barcelona Centre of International Affairs; 2017. (http://www.cidob.org/en/articulos/monografias/illiberals/v4_migration_policy_conflicting_narratives_and_interpretative_frameworks)

Szente Zoltán: Európai alkotmány, és parlamentarizmus-történet; Budapest, Osiris, 2006

Takesi Hirata: A pártrendszer kialakulása és a választási illékonyság Közép-Európában; In.: Politikatudományi Szemle, 2000./3-4.; 75-96. old.

Trends of Visegrad Foreign Policy (ed: Vit Dostál); Association for international affairs (AMO), 2015

http://www.cidob.org/en/articulos/monografias/illiberals/v4_migration_policy_conflicting_narratives_and_interpretative_frameworks



http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423

http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423

http://www.culturaldiplomacy.org/academy/content/pdf/participant-papers/2011/april/biec-roa-nua/perspectives_of_central_europe_cooperation_within_the_european_union-_marek_lenc.pdf



(http://trendyv4.amo.cz/files/paper_en.pdf) ifj. Trócsányi László: Alkotmányozás és

rendszerváltás Közép- és Kelet-Európában; In.: Jogtudományi Közlöny, 1995. augusztus, 384-390. old.

(tanulmánykötetek esetében értelemszerűen az országokra vonatkozó részek)


írásbeli dolgozat

Egyebek:

http://trendyv4.amo.cz/files/paper_en.pdf

Tantárgy neve Ayn Rand és a kapitalizmus filozófiája (filmszeminárium)


2

Tantárgyfelelős: Dr. Nova Eszter mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: Angol olvasás és szövegértés (filmvetítés angolul)Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


nem

Előadások tematikája:1. óra: A kurzus bevezetése.

Ayn Rand helye és jelentősége az amerikai politikai gondolkodásban, relevanciája a mai amerikai belpolitikai környezetben. Az objektivizmus, és ami nem az. Ayn Rand a popkultúrában.A teljesítés feltételei és személyre szabott feladatokA kötelező irodalom ismertetése

2. óra: Dokumentumfilm-vetítés3. óra: Bevezetés az objektivizmusba. Definíciók és

Kötelező olvasmány (angolul vagy magyar fordításban, ahol elérhető)‘Introduction’ In: Ayn Rand: The Virtue of Selfishness: A New Concept of Egoism, New York: Signet/New American Library, 2005, 1964.‘The Objectivist Ethics’ In: Ayn Rand: The Virtue of Selfishness: A New Concept of Egoism, New York: Signet/New American Library, 2005, 1964.

4. óra: Az objektivizmus irodalmi feldolgozása a szerző regényein keresztül 1. Filmvetítés: We the Living (angolul, angol felirattal)

5. óra: Az objektivizmus irodalmi feldolgozása a szerző regényein keresztül 2.Filmvetítés: Fountainhead (angolul, angol felirattal)

6. óra: Az objektivizmus irodalmi feldolgozása a szerző regényein keresztül 3. Atlas Shrugged

7. óra: Az állam természete és feladataiKötelező olvasmány (angolul vagy magyar fordításban, ahol elérhető)

The Nature of Government In: Ayn Rand: The Virtue of Selfishness: A New Concept of Egoism, New York: Signet/New American Library, 2005, 1964.The story of the Twentieth Century Motor Company In: Atlas Shrugged (kiemelt részek)

8. óra: Mi az individualizmus és mi nem az?Kötelező irodalom (angolul vagy magyarul)Counterfeit Individualism In: Ayn Rand: The Virtue of Selfishness: A New Concept of Egoism, New York: Signet/New American Library, 2005, 1964.Galt’s Speech In: Atlas Shrugged (kiemelt rész)

9. óra: A vészhelyzetre hivatkozás és a kisebb rossz választásaKötelező irodalom (angolul vagy magyarul)The Ethics of Emergencies In: Ayn Rand: The Virtue of Selfishness: A New Concept of Egoism, New York: Signet/New American Library, 2005, 1964.The Cult of Moral Grayness In: Ayn Rand: The Virtue of Selfishness: A New Concept of Egoism, New York: Signet/New American Library, 2005, 1964.

10. óra: Egyéni és kollektív jogokKötelező irodalom (angolul vagy magyarul)Man’s Rights In: Ayn Rand: The Virtue of Selfishness: A New Concept of Egoism, New York: Signet/New American Library, 2005, 1964.Collectivized “Rights” In: Ayn Rand: The Virtue of Selfishness: A New Concept of Egoism, New York: Signet/New American Library, 2005, 1964.Ajánlott irodalom:United Nations’ “Universal Declaration of Human Rights.”

11. óra: Dokumentumfilm-vetítés12. óra: Hallgatók előadásai, vita13. óra: Összefoglalás

Tananyag: A tantárgy tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (esszék, tanulmányok)


Az előadások során megjelölt esszék, könyvek, és az ajánlott bibliográfia


Hallgató prezentációja vagy esszéje egy közösen kiválasztott témában, illetve választható egy regény elolvasása és feldolgozása.

Egyebek:

Tantárgy neve Közéleti vitakurzusKépzés- tagozat: Nappali jogász és politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Veisz Márton PhD hallgatóSzámonkérési forma:

aktív órai részvétel és írásbeli vizsga

Erős előfeltétel: középszintű angol nyelvtudásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bemutatkozás, a téma általános áttekintése2. hét: Hogyan vitázzunk: szereplők, célok és

érvrendszerek3. hét: Vitakultúra magyar politikában, miniszterelnök-

jelölti viták4. hét: Vitakultúra az Egyesült Királyságban5. hét: Vitakultúra az Európai Parlamentben6. hét: Tematikus vita 1: oktatáspolitika7. hét: Tematikus vita 2: külpolitika8. hét: Tematikus vita 3: esélyegyenlőség9. hét: Tematikus vita 4: adópolitika10. hét: Tematikus vita 5: foglalkoztatás11. hét: Tematikus vita 6: energiapolitika12. hét: Tematikus vita 7: közigazgatás13. hét: Vizsga és jegymegadás

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt források


46/1994. (IX. 30.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről - 50-58. §Debates in Parliament (link)Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata – V. cím 3. fejezet és VII. cím


aktív órai részvétel és írásbeli vizsga

Egyebek: -

http://www.parliament.uk/documents/education/online-resources/printed-resources/debates.pdf

Tantárgy neve: A szakértői kormányzástól a populistáig: kormányzási stílusok Magyarországon

Képzés- tagozat: Nappali jogász és politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Boda Zsolt egyetemi docensSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bemutatkozás, Mi a kormányzás?2. hét: ”Diktátorok kézikönyve”: hogyan kormányozzunk?3. hét: Szakértői kormányzás – politikai kormányzás4. hét: Kényszerek és lehetőségek: a kormányzás

kontextusa Magyarországon5. hét: Politikai vezetők: kormányfők Magyarországon6. hét: Kormányzási stílusok Magyarországon 1990-1998

között: kormányzás és a rendszerváltás hatásai7. hét: Kormányzási stílusok Magyarországon 1998-2002

között: az első Fidesz kormány8. hét: Kormányzási stílusok Magyarországon 2002-2010:

baloldali kormányok9. hét: Kormányzási stílusok Magyarországon 2010 után:

prezidencializálódás, politikai vagy populista kormányzás?

10. hét: A politikai aréna változásainak hatásai (új erők megjelenése, nemzetközi események stb) a kormányzásra: aktuális kihívások

11. hét: Kormányzási stílusok Magyarországon: Hallgatói előadások

12. hét: Kormányzási stílusok Magyarországon: Hallgatói előadások

13. hét: jegymegajánlásTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt, illetve az órákon megadott könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Bartha Attila – Boda Zsolt – Szikra Dorottya: A populista kormányzás fogalmáról (kézirat, MTA TK PTI, 2017)Boda Zsolt: Politikai kormányzás Magyarországon (MTA TK PTI, 2017)Boda Zsolt: „Nem, ennél még nem találtak ki jobbat. A demokrácia kultúrájának megerősítése”, in Jakab András – Urbán László (szerk.): Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon (Budapest, Osiris kiadó, 2017), 86-109.Gallai Sándor-Lánczi Tamás (2006): Személyre szabott kormányzás. A második Gyurcsány-kormány anatómiája. In Karácsony Gergely (szerk.) (2006): Parlamenti választás 2006. Elemzések és adatok. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet, Budapest.Körösényi András: „Parlamentáris vagy »elnöki« kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlítóperspektívából” Századvég. Új folyam, 2001/20. 11.Körösényi András – Hajdú András – Ondré Péter (2015): Politikai vezetők: kormányfői karrier és teljesítmény In: Körösényi András (szerk): A magyar politikai rendszer - negyedszázad utánBudapest: Osiris Kiadó, 2015. 428 p.Müller, György (2014): A második és a harmadik Orbán-kormány döntési rendjének sajátosságairól. MTA Law Working Papers, 62.

Po Pokornyi Zsanett (2017): A végrehajtó hatalom napirendjének

(2 változásai Magyarországon. Előadás A PolitológusDoktoranduszok Konferenciáján. Budapest, Magyarország. 2017. 12. 08. (Budapesti Corvinus Egyetem)Pokornyi Zsanett (2017): Agenda diverzitás és figyelemkoncentráció: a miniszterelnöki beszédek esete. Előadás A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlésén. Győr, Magyarország, 2017.06.09-2017.06.10. (Széchenyi István Egyetem)


Részvétel az órákon, valamint egy választott témából tartott szóbeli előadás

Egyebek:

Tantárgy neve Fejezetek a magyar politikai gondolkodás történetéből.

Képzés- tagozat: nappali politikatudomány MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Schlett István professor emeritusSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: BP2:MPG2.Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

nincs


nem

Előadások tematikája:1. hét: Módszertani bevezető2. hét: Módszertani bevezető3. hét: Módszertani bevezető4. hét: Módszertani bevezető5. hét: Téma-megbeszélés6. hét: Téma-megbeszélés7. hét: Prezentáció, vita, értékelés8. hét: Prezentáció, vita, értékelés9. hét: Prezentáció, vita, értékelés10. hét: Prezentáció, vita, értékelés11. hét: Prezentáció, vita, értékelés12. hét: Prezentáció, vita, értékelés13. hét: Összegzés, az elvégzett munka értékelése



Weber, Max : Tanulmányok. Osiris, 1998.Koselleck, Reinhart: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Jószöveg, 1997.Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarprszágon I-II. Századvég, 2009, 2010.


Az elsajátított módszertani ismeretek alkalmazása

Egyebek: -

Tantárgy neve Társadalmi szerződéselméletek a politikafilozófiában

Neptun kódja: PMX:XISZV:E10Képzés- tagozat: Politológia BA/MA, jogTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Tóth László mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)

Erős előfeltétel: nincsGyenge előfeltétel/társfeltétel

nincs


__

Előadások tematikája:1. hét: Társadalmi szerződés elméletek eszmetörténeti

háttere2. hét: Kontraktualizmus és igazságosság elméletek3. hét: Társadalmi szerződés és játékelmélet4. hét: Hobbes és a Leviatán5. hét: Locke szerződéselmélete6. hét: Társadalmi szerződés és politikai liberalizmus7. hét: Rousseau szerződéselmélete8. hét: Spinoza Politikai tanulmánya9. hét: Kant és a szerződéselmélet10. hét: Rawls és az igazságosság elmélete11. hét: A libertariánus elmélet12. hét: Az alkotmányos szerződés elmélete13. hét: Etika és a társadalmi szerződés

Tananyag: Előadások, olvasmányokKötelező és ajánlott irodalom:

John Rawls: Az igazságosság elmélete (Osiris Kiadó, Budapest, 1997)Rousseau: A társadalmi szerződésről, avagy a politikai jog elveiThomas Hobbes: Leviatán (Kossuth Kiadó,

Budapest, 1999)John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igaz eredetéről, hatásköréről és céljáról (Gondolat Kiadó, Budapest, 1986)Spinoza: Politikai tanulmány és levelezés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980)

Vizsga-követelmények

Óralátogatás, órák előtti felkészülés, kiselőadás tartása vagy egyeztetett témából házidolgozat készítése

Egyebek:

Tantárgy neveDemokrácia a rendszerváltás utáni Magyarországon.Elméleti és értékelési lehetőségek.

Képzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma: 2

Tantárgyfelelős: Benedek István PhD-hallgatóSzámonkérési forma: Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: -Gyengeelőfeltétel/társfeltétel:

-

Kapcsolódik-e hozzágyakorlat/szeminárium?

-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés.2. hét: Politika, hatalom és demokrácia kapcsolata.

3. hét: Hatalom- és hatalommegosztás. Demokrácia és liberalizmus.

4. hét:Demokrácia-modellek I.„Minimalista” és „szűk” koncepciók, valamint a kapcsolódó demokráciaindexek.

5. hét:Demokrácia-modellek II.„Közepes hatósugarú” koncepciók, a liberális demokrácia fogalma és „alternatív” megközelítések, valamint a kapcsolódó demokráciaindexek.

6. hét:Demokrácia-modellek III.„Tág” és „maximalista” koncepciók, valamint a kapcsolódó demokráciaindexek.

7. hét:A (liberális) demokrácia válsága? I.A Nyugat krízise? Kihívások, alternatívák és megújulási kísérletek: populizmus és új társadalmi mozgalmak.

8. hét:A (liberális) demokrácia válsága? II.Kelet-Közép-Európa válságban? A demokratizációs irodalom és Magyarország.

9. hét:A (liberális) demokrácia válsága? III.Kelet-Közép-Európa válságban? A hibrid irodalom és Magyarország.

10. hét:A demokrácia állapota és a demokratizálódás trendjei Magyarországon I.A rendszerváltástól a 2000-es évek utolsó harmadáig.

11. hét:A demokrácia állapota és a demokratizálódás trendjei Magyarországon II.A 2000-es évek utolsó harmadától napjainkig.

12. hét:A demokrácia állapota és a demokratizálódás trendjei Magyarországon III.Honnan hová tartunk? Lehetséges forgatókönyvek a 2018-as választások után.

13. hét Összefoglalás

Tananyag:

A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.

Kiemelten ajánlott irodalom:

o Sartori, Giovanni (1999): Demokrácia. Budapest, Osiris, 115159. o.

o Merkel, Wolfgang (2004): Embedded and defective democracies. In Democratization, 11 (5): 33–58.

o Coppedge et al. (2011): Conceptualizing and Measuring Democracy: A New Approach.

o Krastev, Ivan (2007) „The Strange Death of the Liberal Consensus”, Journal of Democracy, Vol. 18, No. 4, 56–63.

o Gyulai Attila, Stein-Zalai Juliane (2016): Hibrid rezsimek és a szürke zóna: új válaszok a politikai rezsimek rendszertanának örök kérdéseire. Metszetek - Társadalomtudományi Folyóirat 5:(2) 42-59. o. 2016.

o Ekiert, Grzegorz (2012) „The Illiberal Challenge in Post-Communist Europe”, Taiwan Journal of Democracy, Vol. 8, No. 2, 63–77.

o Körösényi András (szerk.) (2015): A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (Budapest, Osiris–MTA TKPI)

o Tölgyessy Péter (2014): „Válság idején teremtett mozdíthatatlanság”, In: Kolosi Tamás, Tóth István György (szerk.) (2014): Társadalmi Riport, Budapest: TÁRKI, 636-653. o.

o Csizmadia Ervin (2014): Miért „alaptalan” a magyar demokrácia? Pártok, konfliktusok, társadalmi kohézió és állampolgári nevelés (Budapest, Gondolat Kiadó)

o Ágh, Attila (2016) „Vitairat a »civilek hatalmáról« – A védekező társadalom, avagy a civilek hatalma: töprengések a magyar civil társadalom helyzetéről”, In Antal Attila (szerk.) (2016) A civilek hatalma. A politikai tér visszafoglalása, Budapest: Noran Libro Kiadó, 11–46.

o Boda Zsolt – Szabó Andrea (szerk.) (2017): A

Fidesz és a többiek: pártok, mozgalmak, politikák. Trendek a magyar politikában – 2, Budapest, MTA TK PTI – Napvilág Kiadó.


A hallgatók választhatnak az alábbi lehetőségek közül:1) Három csoportba rendeződve csoportonként

összesen 1 előadást tartanak a „Demokrácia-modellek I-II-III.” blokk három órájának egyikén (4/6/8. hét). A nagyjából 30 perc hosszúságú előadások (a) egy előre megbeszélt demokráciakoncepció, (b) egy hozzá kapcsolható demokráciaindex általános felépítésének és (c) a konkrétan Magyarországra vonatkozó legfrissebb eredményeinek rövid ismertetéséből áll.

2) A másik lehetőség az utolsó órán egy 45 perces ZH megírása, amely során két esszé típusú kérdésre kell választ adni a félév során tárgyalt anyag egésze alapján.

Egyebek:

Létszámkeret: 25 fő (?)Hetente 2 óraIdőpont: Csütörtök 12.00–13.30Projektor szükségesCím angolul: „Democracy in Hungary, since the Political Transformation in 1989-1990. Conceptual and Evaluation Alternatives.”

Tantárgy neve A geopolitika Carl Schmitt életművében (Geopolitical Themes in the Oeuvre of Carl Schmitt)


2

Tantárgyfelelős: Derekas Győző PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés: a szerzői életmű, a szűkebb téma és a

megadott irodalom rövid áttekintése, a követelmények és a félév menetének ismertetése

2.hét: Térbeliség és társadalomtudományok: geopolitika, geostratégia és politikai földrajz

3. hét: Teoretikus előzmények: Halford Mackinder és a klasszikus német geopolitika hagyománya

4. hét: Schmitt és a fogalmak: az episztemológiai keret5. hét: Antagonizmus, lokalitás, politikai közösség: a

politikai és az államközi kapcsolatok rendszere6. hét: A Föld nomosza: az antikvitástól a modern

tértudat megszületéséig7. hét: A Föld nomosza: a Ius Publicum Europaeum8. hét: „A világ politikai pluriverzum”: a nagytér-rend

elmélet9. hét: Tér, reprezentáció, politikai erőszak: a partizán

elmélete10. hét: Szinergiák: a schmitti elmélet és a politikai

földrajz kortárs kritikai elméletei11. hét: Az elmélet észak-amerikai recepciója: egy

schmittiánus geostratégia lehetősége?12. hét: Összegzés, hallgatói észrevételek, szabad

konzultáció a kurzus anyagával kapcsolatban felmerülő témákról/kérdésekről

13. hét: A zárthelyi dolgozat megírása, féléves értékelésTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)



A kurzus kötelező irodalmát az egyes órákra kiküldött, az alábbi ajánlott irodalmak részét képező rövidebb szövegrészek jelentik.Agnew, John: Making Political Geography. London: Arnold Publishers, 2002.Foucault, Michel: Eltérő terek. in.: Foucault, Michel: Nyelv a végtelenhez - Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Fordította: Sutyák Tibor. Debrecen: Latin Betűk, 1999.Kearns, Gerry: Geopolitics and Empire. The Legacy of Halford Mackinder. Oxford University Press, 2009.Mező Ferenc: A geopolitika formaváltozásai. in.: Polgári Szemle 2. évfolyam, 12. számPickles, John: Phenomenology, Science and Geography. Spatiality and the Human Sciences. Cambridge: Cambridge University Press, 2009.Schmitt, Carl: Land and Sea. Fordította: Simona Draghici. Washington DC: Plutarch Press, 1997.Schmitt, Carl: The Nomos of the Earth in the

International Law of the Jus Publicum Europaeum. Fordította: G. L. Ulmen. New York, NY: Telos Press Publishing, 2006.Schmitt, Carl: A partizán elmélete. Közbevetett megjegyzés a politikai fogalmához. Fordította: Cs. Kiss Lajos. In Schmitt, Carl: A politikai fogalma. Válogatott politika- és államelméleti tanulmányok. Budapest: Osiris-Pallas Stúdió-Attraktor, 2002.Stirk, Peter M. R.: Twentieth-Century German Political Thought. Edinburgh: Edinburgh University Press, 2006.Szabó Márton: Politika versus politikai: Carl Schmitt „das politische” fogalma. in.: Szabó Márton (szerk.): Beszélő politika: A diszkurzív politikatudomány teoretikus környezete. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó, 2000Szabó Márton: A politikai fogalmának elmélyítése. Carl Schmitt partizánelméletéről. in.: Világosság 2003/7-8.


A félév végén teszt típusú zárthelyi dolgozat megírása az óránelhangzott anyagból, vagy 1500 szó terjedelmű házidolgozatelkészítése előre egyeztetett témában a kurzus során szerzettismeretek alkalmazásával (választható)

Egyebek: Angol olvasáskészség

Tantárgy neve A náci propagandaKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Havasi BenignaSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel:Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés, óramegbeszélés, szakirodalmi áttekintés2.hét: Bevezetés a propaganda fogalmába és elemzésébe3. hét: A beszéd mint cselekvés4. hét: A Harmadik Birodalom nyelve5. hét: A hitleri retorika stílusjegyei6. hét: Biológia és a náci propaganda7. hét: Harc és a náci propaganda8. hét: Nők és a náci propaganda9. hét: Ifjúság és a náci propaganda10. hét: Sport és a náci propaganda11. hét: Egyház és a náci propaganda12. hét: Művészetek és a náci propaganda13. hét: Filmek és a náci propaganda



Klemperer, Victor (1984): A Harmadik Birodalom nyelve. Tömegkommunikációs KutatóközpontPapp Kornélia (2004): A Harmadik Birodalom nyelve – Victor Klemperer nyelvkritikája. Múlt és Jövő 2004/1-2. 157-171.http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/778Szabó Márton (2016): Diszkurzív politikatudomány. Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Osiris Kiadó, BudapestMichal Szulczewski: A politikai propaganda, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1974


Prezentáció megtartása egy választott témában az ajánlott irodalom

http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/778

http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/778

alapján.Egyebek: -

Tantárgy neve Szakszervezetek ma Magyarországon: munkaügy az utcánTrade unions today in Hungary: labour issues on the streets."

Képzés- tagozat: nappali politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Lux Judit főiskola tanár, professor emeritaSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés. Párbeszéd, szociális párbeszéd,

társadalmi párbeszéd.2. hét: A hazai szociális partnerek a rendszerváltozás

folyamatában. A mai reprezentatív szervezetek.3. hét: Megosztott (gyenge) érdekképviseletek

érdekérvényesítő (nyomásgyakorló) képessége.4. hét: Érdekegyeztetés, párbeszéd, konzultáció szintjei,

intézmények, jogszabályi háttér. (NGTT,VKF,)Szakszervezetek szerepe.

5. hét: Érdekegyeztetés, párbeszéd, konzultáció szintjei, intézmények, jogszabályi háttér. (OKÉT, egyéb ágazati fórumok)Szakszervezetek szerepe.

6. hét: Az állam szerepének változása. (jogalkotó, legnagyobb munkáltató)

7. hét: A nyomásgyakorlás eszközei. (petíciótól a sztrájkig)8. hét: Tendenciák a hazai nyomásgyakorlási technikákban,

munkaügy az utcán..9. hét: A hazai tömegtüntetések elemzése.10. hét: Sztrájk törvény, dilemmák. Sztrájk és direkt akciók11. hét: Tesco - sztrájkok, tüntetések, eredmény12. hét: Tárgyalás/és vagy direkt akciók13. hét: Összefoglaló.



Berki Erzsébet: Sztrájk 2.0A munkaharc eszközeinek alkalmazása Magyarországon. Budapest,2016

Lux Judit: Munkaügyi viták története. Humán Szaldó, 2010.6.sz.Letölthető.http://www.autonomok.hu/files/1/384/szocialis_parbeszed_iloanyag2013.pdf


esszé, saját kutatás

Egyebek: -

· web view„megvalósul a rousseau-i álom”? grass-roots mozgalmak. a közvetlen demokrácia...

Documents