NAGYRÉDE

TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE

Nagyréde Község Önkormányzata Képviselő-testületének…/2019. (…..) önkormányzati rendelete

VÉLEMÉNYEZÉSI TERVANYAG2019. február

ALÁÍRÓLAP

MEGBÍZÓ: Nagyréde Község ÖnkormányzatCím: 3214 Nagyréde, Fő út 4.Képviseli: Siposné Fodor Judit

TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.Cím: 1191 Budapest, Ady Endre út 32-40.Képviseli: Zajovics András ügyvezető

ÜGYVEZETŐ: Zajovics Andrásokl. építőmérnökokl. városi közlekedési szakmérnökokl. városép. - városgazd. szakmérnökvezető településrendező tervezőterületrendezési tervezőÉpítész Kamara: TT/1 01-4075, TR 01-4075Mérnök Kamara: 01-3526K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell

IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: Pintér Ferencokl. építészmérnöktelepüléstervezési vezető tervezőterületrendezési tervezőtelepülésrendezési szakértőÉ 01-1719, TT/1 01-1719TR 01-1719, SZTT 01-1719

TELEPÜLÉSTERVEZÉS: Molnár Annamáriaokl. településmérnök

TÁJ, ZÖLDFELÜLET: Koprda Ildikóokl. táj- és kertépítészmérnökK 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171

Veklyuk Vivientájrendező –és kertépítő mérnök

TELEPÜLÉSI FŐÉPÍTÉSZ: Szabó Lászlóokleveles építészmérnök, építész vezető tervezőokleveles városépítési-városgazdasági szakmérnöktelepülésrendező vezető tervezőtelepülésrendezési szakértőÉ1-10-0245, TT1-10-0245, SZTR-10-0245

1

Nagyréde Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének…/2019.(……) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről és alakításáról

Nagyréde Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FejezetBevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása1. § (1) E rendelet célja a település táji környezetének, településkarakterének,

településképének, településszerkezetének védelme és alakítása általa) az emberhez méltó, egészséges és esztétikus környezet kialakítása és fenntartása,b) a helyi építési beruházások megvalósulásának elősegítése,c)a településképet rontó állapot létrejöttének elkerülése, illetve megszüntetése.(2) A településképi szempontból meghatározó területek, és a helyi védelem megállapításának

célja a település és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.

2. § (1) E rendelet kiterjed minden építési tevékenységgel érintett építmény településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, tömegformálására, homlokzati kialakítására, színezésére és anyaghasználatára, továbbá az építmények környezetének, a telkek zöldfelületének, a közterületek, a természeti-és táji környezet kialakítására, a telkek és építési telkek használatának módjára.

(2) E rendelet előírásait alkalmazni kell az építési engedély nélkül, az egyszerű bejelentéssel, és az építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében is.

2. Értelmező rendelkezések3. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a

településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott fogalom.

2. Cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat: a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő felirat és más grafikai megjelenítés.

3. Címtábla, címfelirat: a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervek (jellemzően: költségvetési szervek, alapítványok, egyesületek, egyéb társadalmi szervek, egyházak) megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – valamint egyéb adatait feltüntető világítás nélküli tájékoztató tábla, vagy legfeljebb 10 szóból álló világítás nélküli áttört vonalszerű felirat.

4. Értékvédelmi tervanyag: a helyi védelem nyilvántartott adatait tartalmazó dokumentáció.5. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására

szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj-és kertépítész) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

6. Földszínek: a barna-, vörös-, narancs-, sárga színeket tartalmazó, tompa árnyalatú (fehér és fekete tartalommal is rendelkező) meleg színek.

7. Leromlott állapot: a karbantartás elvégzésének, a környezet gondozásának, illetve a telek művelésének elmulasztásával létrejött, a rendezettség helyreállítását igénylő állapot.

8. Pasztellszínek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

9. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.

2

10. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott fogalom.

11. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 15. pontjában meghatározott fogalom.

12. Településképet rontó állapot: különösena) a településképi követelmények be nem tartásával létrejött szabálytalan állapot,b) a karbantartás elvégzésének, a környezet gondozásának, illetve a telek művelésének

elmulasztásával létrejövő romló állapot,c) a rendeltetéstől eltérő, illetve a túlzó használat okozta károsítás vagy veszélyeztetés.14. Településkarakter: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 9a. pontjában meghatározott fogalom.

15. Településkép: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 9b. pontjában meghatározott fogalom.

16. Településszerkezet: az utcahálózat, a telekszerkezet, a beépítési mód, az építési vonal, a zöldterület és növényzet együttesen.

17. Település táji környezete: a település megjelenése a tájban, a terület-és telekhasználat, a művelési mód, a növényzet és a természetes környezet együttesen.

18. Utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott fogalom.

20. Útbaigazítást szolgáló cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat: nem a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozás helyéhez vezető olyan cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, amely egyes grafikai elemeivel közlekedési irányt mutat.

II. FejezetTelepüléskép-érvényesítési eszközök

3. A tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályai4. §(1) A tájékoztatást és szakmai konzultációt, a polgármester nevében a település főépítésze,

főépítész hiányában a polgármester végzi.(2) A főépítész, illetve a polgármester akadályoztatása esetén, a tájékoztatást és szakmai

konzultációt, a polgármester nevében, a polgármester által kijelölt ügyintéző végzi.(3) A tájékoztatást, illetve szakmai konzultációt végző személy a konzultáció felelőse.(4) A tájékoztatás és szakmai konzultáció ügyfélfogadási időben történik, amelynek rendjét a

polgármester határozza meg.5. § (1) A tájékoztatás során a helyi építési szabályzat, és a településképi rendelet előírásai

kerülnek bemutatásra, a kérelmező által beazonosított telek vonatkozásában.(2) A szakmai konzultáció, minden esetben a kérelmező által bemutatott tervjavaslatra

vonatkozik. Tervjavaslat nélkül szakmai konzultáció nem végezhető. A bemutatott tervjavaslat, a konzultációról készülő emlékeztető kötelező mellékletét képezi.

(3) A szakmai konzultáció, minden esetben a telekre vonatkozó előírások beazonosításával kezdődik, mely adatok az emlékeztetőben rögzítésre kerülnek. Az előírások beazonosítása nélkül a szakmai konzultáció nem folytatható.

(4) A szakmai konzultációról készülő emlékeztetőben röviden, írásban is rögzíteni kell a bemutatott terv által felvetett javaslat lényegét, és az arra adott lényeges nyilatkozatot.

(5) Szakmai utánajárást igénylő esetben, a szakszerű és felelős nyilatkozattétel érdekében, megismételt konzultáció tartható. Az új konzultáció időpontja, illetve egyes feltételei az emlékeztetőben kerülnek rögzítésre.

6. § (1) A szakmai konzultáció igénybevétele a következő esetekben és területeken végzett építési tevékenységek esetén kötelező:

3

a) a településképi szempontból meghatározó területeken,b) a helyi területi védelem,c) a helyi egyedi védelem telkein végzett építési tevékenység megkezdése előtt.(2) A helyi építési szabályzat és a településképi rendelet előírásainak tisztázására vonatkozó

előzetes szakmai konzultáció minden esetben kötelező az építési engedéllyel, az egyszerű bejelentéssel és az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén.

(3) A tájékoztatás és szakmai konzultáció során tett nyilatkozat a helyi előírások meghatározásának és betartásának igazolására szolgál. A szakmai konzultációban tett nyilatkozat elvi engedély szintű nyilatkozatnak minősül.

(4) A szakmai konzultáció során készült emlékeztető, valamint a konzultáció során tett nyilatkozat szerzői vagy polgári jogi igényt nem dönt el.

4. A településképi bejelentési eljárás szabályai7. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és

reklámhordozók elhelyezése tekintetében, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott eljárási rendnek megfelelően.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén, a bejelentési eljárást, a polgármester nevében, a polgármester által kijelölt ügyintéző végzi. Jogszerű hallgatással megvalósított reklám legfeljebb egy évig maradhat fenn.

(3) A bejelentést a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni. A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervhez el kell készíteni

a) átnézeti helyszínrajzot, méretadatokkal ellátva, legalább M=1:500 léptékben, a tágabb környezet létesítményeinek és összefüggéseinek bemutatásával,

b) részletes helyszínrajzot, méretadatokkal ellátva, legalább M=1:200 léptékben, a szűkebb környezet létesítményeinek és összefüggéseinek bemutatásával,

c) nézetrajzokat, méretadatokkal ellátva, legalább M=1:50 léptékben, az anyag, a szín, a felületképzés bemutatásával,

d) utcaképet vagy látványtervet, legalább M=1:200 léptékben, a településképi látvány, a rálátás és kitakarás bemutatásával,

d) szükség esetén alaprajzokat és metszeteket, méretadatokkal ellátva, legalább M=1:50 léptékben,

e) műszaki leírást, az alkalmazott műszaki megoldások ismertetésével,f) igazolásokat, az országos és helyi előírások feltüntetésével és az azoknak való megfelelőség

bemutatásával.(4) Az egyes különálló tervlapokon fel kell tüntetnia) a tervezett létesítmény megnevezését és helyét, cím és helyrajzi szám feltüntetésével,b) a rajz megnevezését, léptékét, készítésének időpontját,c) az építtető és tervező megnevezését és elérhetőségének adatait.(5) Az építészeti-műszaki tervek egyes munkarészei összevonhatóak.

5. A településképi kötelezés szabályai8. § (1) A polgármester településképet rontó állapot létrejötte esetén településképi kötelezési

eljárást folytat le, és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.(2) A polgármester településképi kötelezés formájábana) megtilthatja a településképet rontó vagy szabálytalan tevékenység folytatását,b) előírhatja a településképet rontó állapot megszüntetését,c) leromlott állapot esetén előírhatja a karbantartási kötelezettség teljesítését, az eredeti

állapot helyreállítását, az építmény vagy építményrész felújítását, a környezet állapotának helyreállítását,

d) előírhatja a szabálytalanul létrehozott építmény, építményrész átalakítását vagy elbontását,(3) A polgármester az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi, kivéve, ha a szabálytalan tevékenység elkövetője ismert, és a kötelezés végrehajtása vele szemben érvényesíthető.

4

6. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke9. § (1) Tiltás végre nem hajtása estén, e magatartás elkövetőjével szemben, alkalmanként

200.000 forintig terjedő bírság szabható ki.(2) Leromlott állapot és településképet rontó állapot megszüntetésére irányuló kötelezés végre

nem hajtása esetén 500.000 forintig terjedő – végrehajtásig ismételhető – bírság szabható ki, vagy a tulajdonos veszélyére és terhére a településképet rontó állapotot az önkormányzat megszüntetheti.

(3) Ha a tulajdonos nem érhető el, a településképet rontó állapotot a tulajdonos veszélyére és terhére az önkormányzat megszüntetheti.

(4) Leromlott állapot megszüntetésére (karbantartásra, felújításra, helyreállításra) irányuló kötelezés végre nem hajtása esetén, a mérlegelési szempontok figyelembevételével, az önkormányzat eltekinthet a pénzbírság alkalmazásától, ha (a tulajdonos veszélyére és terhére) a szükséges munkálatokat az önkormányzat végezteti el. Ebben az esetben a munkák elvégeztetését a tulajdonos tűrni köteles.

(5) Szabálytalanul létrehozott építmény, építményrész átalakításának vagy bontásának végre nem hajtása esetén 1.000.000 forintig terjedő – végrehajtásig ismételhető – bírság szabható ki, vagy a tulajdonos veszélyére és terhére az önkormányzat kényszervégrehajtást végezhet.

7. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja10. § (1) A határidőben meg nem fizetett településkép-védelmi bírság helyi adók módjára kerül

behajtásra.(2) Kényszervégrehajtása esetén, az önkormányzat számlát bocsát ki, amelyet a kötelezettnek

kell kiegyenlítenie. Ennek elmaradása esetén az önkormányzat javára jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

III. FejezetA helyi védelem

8. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek11. § (1) A helyi védelem feladata kiterjed a helyi érték felkutatására, értékelésére,

számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a helyi érték védetté nyilvánítására.(2) A helyi értékek védelme közérdek, megvalósítása együttműködési kötelezettséget jelent az

érintett egyházi-, civil-és gazdálkodó szervezetek, valamint a helyi lakosok számára.12. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről az önkormányzat

képviselő-testülete jelen rendelet módosításával dönt.(2) Helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi

személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a polgármesternek írásban benyújtott kérelemmel és értékvédelmi tervanyaggal kezdeményezheti.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:a) a kezdeményező nevét, elektronikus és egyéb elérhetőségét,c) a kezdeményezés tárgyát,d) ha ismert, az érintett tulajdonosok vagy használók adatait,d) az értékvédelmi tervanyagot.(4) A helyi védelem alá helyezés szakmai megalapozására az értékvizsgálat, ennek hiányában

az értékvédelmi tervanyag szolgál.13.§ (1) Helyi védelem kezdeményezése esetén az önkormányzat, a jogszabályban előírt

egyeztetési folyamat lezárása után, a soron következő képviselő-testületi ülésen dönt a védelem elrendeléséről, illetve feloldásáról.

(2) Helyi védelem elrendeléséről, illetve megszüntetéséről a rendelet honlapon történő közzétételével értesül a kezdeményező, az érintett tulajdonos és használó.

(3) A rendelettel megállapított helyi védelem az érintett telek ingatlan-nyilvántartásába bejegyezésre kerül.

9. A helyi védett értékek nyilvántartása

5

14. § (1) A helyi védelemről az önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás alapja az értékvédelmi tervanyag, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

a) a védelem szakszerű leírását és indoklását,b) a védelemre javasolt értékek felsorolását és a védelemmel kapcsolatos megállapításokat,c) fotóanyagot – olyan kidolgozásban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások

egyértelműen értelmezhetőek legyenek,(2) Egyedi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az értékvédelmi

tervanyagnak tartalmaznia kell:a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám, esetleg térkép vagy légi fotó),b) helyszínrajzot – olyan méretarányban és kidolgozásban, hogy a helyi védelemmel

kapcsolatos megállapítások egyértelműen értelmezhetőek legyenek,c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az értékvédelemi

tervanyagnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot (esetleg térképet vagy légi fotót), olyan méretarányban és kidolgozásban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

(4) Az értékvédelmi tervanyag, a helyi védett értékről állapotfelmérést, műszaki állapottervet és szakértői véleményt is tartalmazhat.

10. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek15. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.(2) A védett érték rendeltetésnek megfelelő használatának biztosítása a tulajdonos

kötelessége.(3) A védett érték tulajdonosa köteles:a) a védett érték környezetének folyamatos jó állapotban tartására,b) az évszaknak megfelelő kertészeti munkák elvégzésére,c) az értéket veszélyeztető természeti elemek kármegelőző gondozására.

11. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer16. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon

túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3) A védett érték tulajdonosának kezdeményezésére az önkormányzat, településrendezési szerződés megkötése mellett, a helyi építési szabályok módosításával is biztosíthat olyan körülményeket, amely megteremtheti a védett érték megóvásához, illetve fejlesztéséhez szükséges feltételeket.

IV. FejezetA településképi követelmények

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése17. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos

építmények és műtárgyak jelentős felújítása (például vezetékcseréje) vagy átalakítása során már csak felszín alatti vezetékhálózat létesülhet.

(2) Törekedni kell arra, hogy a településképi szempontból meghatározó, a helyi védelem, a műemléki környezet, a természeti terület, és az ökológiai hálózat területein, a felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos építmények és műtárgyak vezetékhálózatai már a szükségessé váló jelentős felújításuk, illetve átalakításuk előtt felszín alá kerüljenek.

(3) A természetes vagy mesterséges barlangokkal alápincézett területek, a lakótelkek és azok 50 m-es környezete, továbbá településképi szempontból meghatározó területek, a helyi területi védelem területei, a helyi egyedi védelem telkei, a műemlékek telkei, a műemléki környezet, a régészeti lelőhely, az ökológiai hálózat, a természeti terület, és a bányászattal érintett területek

6

nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4) Újonnan beépülő területeken felszíni energiaellátási és hírközlési hálózatok nem létesíthetők.

13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények18. § (1) A település teljes közigazgatási területén, az utcabútorok kivételével, reklám

elhelyezésére szolgáló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kivéve

a) a magánterületen elhelyezett cégér, amelynek körvonala köré szerkesztett téglalap területe nem haladja meg a 0,5 m2-t,

b) a magánterületen elhelyezett 2 m2-t meg nem haladó méretű cégtábla, vagy olyan homlokzati cégfelirat, üzletfelirat, amelynek grafikai elemei köré szerkesztett téglalap területe nem haladja meg a 1,5 m2-t,

c) a közterületen elhelyezett útbaigazítást szolgáló 2 m2-t meg nem haladó méretű cégtábla, vagy olyan útbaigazítást szolgáló cégfelirat, üzletfelirat, amelynek grafikai elemei köré szerkesztett téglalap területe nem haladja meg a 1,5 m2-t,

c) a kizárólag közérdeket szolgáló közművelődési, vagy kulturális célú reklám, reklámhordozó és információs berendezés.

(2) A cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák, címfeliratok, továbbá útbaigazítást szolgáló cégtáblák és cégfeliratok:

a) a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, ritmusához, méretéhez szervesen illeszkedve, az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban, épületdíszítő tagozatot nem takaróan helyezhetők el.

b) tetőfelületre nem helyezhetők el.(3) A rendeltetési egységek kirakatainak üvegfelülete legfeljebb 50%-ban takarható le az adott

rendeltetési egység akcióit, ajánlatait, termékeit, szolgáltatásait kínáló táblákkal, lapokkal, festett, vagy más módon rögzített, világítás nélküli feliratokkal. Világító feliratok nem alkalmazhatóak.

14. Általános településképi és építészeti követelmények19. § (1) Az építmények jó karbantartásáról, állapotuk megóvásáról a tulajdonos köteles

gondoskodni.(2) Az építmények rendeltetésnek megfelelő használatát a tulajdonos köteles biztosítani.(3) A kedvező településkép fenntartása érdekében a tulajdonos köteles gondoskodni:a) a telkének és építményei környezetének folyamatos jó állapotban tartásáról,b) az évszaknak megfelelő kertészeti munkák elvégzéséről,c) a telkén lévő veszélyeztető természeti elemek kármegelőző gondozásáról.20. § (1) Új épület tetőzetét utcára merőleges gerincű nyeregtetővel, sátortetővel vagy utca felé

kontyolt nyeregtetővel kell kialakítani.(2) Az épületeket magas tetővel, 35-45 fokos tetőhajlásszöggel kell kialakítani.(3) Tetőtér beépítés esetén kerülni kell a térdfal emeléseket, illetve legfeljebb 50 cm magas

térdfal létesíthető. (A térdfal magasság a födém tartószerkezetének fölső síkja, és a térdfalon futó talpszelemen alsó síkja közötti távolság.)

(4) A tetőfedés természetes színű és anyagú pikkelyes fedés lehet. Nem alkalmazhatók a táblás fedések, a bitumenes zsindelyek, az élénk és telt színű, valamint a foltos mintázatú vagy fényes tetőfedő anyagok.

(5) Az épületek lábazata és homlokzatképzése természetes színű és anyagú, látszó felületű tégla vagy kő, színezett vagy meszelt vakolat, illetve látszó faszerkezet lehet. Nem alkalmazhatók a ragasztott kő, csempe vagy műanyag burkolatok, az élénk és telt színek.

(6) Élő növényzettel burkolt vagy befuttatott homlokzat, csak saját telken belül vagy a közterület felöli oldalon létesíthető. Intenzív vagy extenzív zöldtető megvalósítása esetén 35 foknál kisebb hajlásszögű tető is készülhet, az előzetes településképi konzultációnak megfelelően.

7

21. § (1) Az építési telkek teljes zöldfelületét folyamatosan, az évszaknak megfelelően művelni kell.

(2) Az építési telkek zöldfelületét háromszintű növényesítéssel kell ellátni és fenntartani, kivétel az állattartásra illetve a háztáji művelésre használt kertfelület.

(3) Az építési teleknek és közterületnek nem minősülő telkeket a nyilvántartott művelési ágnak, vagy a jogszabályokban (a településrendezési illetve a területrendezési tervekben) előírt övezeti előírásoknak megfelelően, folyamatosan, az évszaknak megfelelően művelni kell.

(4) A tulajdonos kötelessége a megfelelő talajerő utánpótlást biztosító művelési mód (pl. vetésforgó) megválasztása, vagy a szükséges talajerő utánpótlás (pl. trágyázás) folyamatos elvégzése.

22. § (1) A település közigazgatási területén csak 1,80 méternél nem magasabb, áttört kerítés építhető. A kerítésen szögesdrót, vagy más sérülést okozó szerkezeti elem nem alkalmazható.

(2) A kerítések legfeljebb 50 cm magas lábazattal és legalább 2,50 méteres közökkel elhelyezett, legfeljebb 30 cm széles kerítésoszlopokkal készülhetnek. Az épített kapubálványok szélessége legfeljebb 70 cm széles és legfeljebb 2,20 méter magas lehet.

(3) A kerítések lábazatának, oszlopainak, kapubálványainak homlokzatképzése természetes színű és anyagú, látszó felületű tégla vagy kő, színezett vagy meszelt vakolat, illetve látszó faszerkezet lehet. Nem alkalmazhatók a ragasztott kő, csempe vagy műanyag burkolatok, az élénk és telt színek.

(4) A kerítés lábazata és oszlopai közötti kerítésmezők és kapuszárnyak anyaga fém, fa vagy folyamatosan gondozott élő növényzet lehet. Műanyag burkolatok, élénk és telt színek itt sem alkalmazhatóak.

(5) A kerítések áttörtségét csak a kerítés lábazata és oszlopai közötti kerítésmezőkre és kapuszárnyakra kell betartani.

(6) A telkek oldal és hátsó telekhatárán nem kötelező az áttört kerítés.

15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelmények22. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a

belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 2. melléklete tartalmazza.(2) Az általános településképi és építészeti követelményeken túl:a) Településközpont területen, sportlétesítmény legfeljebb 1 ha nagyságig helyezhető el.b) Kertvárosias és falusias területen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén, az oldalhatáron

álló építési helyen belül, az építmény szabadon állóan is elhelyezhető 18 méternél szélesebb telek esetén.

c) Pincék területén, új épület tetőzete csak utcára merőleges nyeregtető lehet.d) Gazdasági területen, lakó- és természet közeli területek felőli telekhatár mentén védő

zöldsávot kell kialakítani, legalább 2 sorban, egyéb területek felőli telekhatár mentén pedig, legalább 1 sorban telepített fasorral és cserjesávval, honos, környezettűrő fajokból álló növényállománnyal.

16. A helyi védelemre vonatkozó településképi követelmények23. § (1) A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó helyi területi védelem az 1.

mellékletben megállapított jellegzetes, elsősorban hagyományos építészeti karakterrel rendelkező, egységes megjelenésű utcaképekre, és egységes településszerkezetű területekre (telektömbökre) terjed ki.

(2) Helyi védett településszerkezet és védett utcakép esetén:a) megőrzendő az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere,b) a meglévő telkek tovább nem oszthatók, össze nem vonhatók,c) oldalhatáron álló beépítési mód esetén, épület csak oldalhatáron álló módon, vagy fésűsen

helyezhető el,d) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a

telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a bővítendő épület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,

8

e) ha a mértékadó oldalhatárral szemközti telekhatáron is áll épület, akkor azon az épületen csak annak bővítését nem eredményező, állagmegóvást szolgáló építési tevékenység végezhető.

(3) A helyi területi védelemmel érintett telken található épületek, építmények, illetve azok részeinek felújítása, átépítése, korszerűsítése a következők szerint történhet:

a) A külső nyílászáró szerkezetek a kor műszaki színvonalának (pl. hő-technikai követelményeknek) megfelelően cserélhetők.

b) Eredeti külső falnyílások helye, formája, kialakítása nem változhat.c) Meglévő tornácok, ereszek, fedett nyitott teraszok utólagosan nem építhetők be.d) Külső redőnytokok újonnan nem létesíthetők. A meglévő ilyen szerkezeteket csak az eredeti

homlokzatot nem befolyásoló más árnyékoló szerkezetekre (pl. spalettára, zsalugáterre) lehet cserélni.

24. § (1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Helyi védett épület vagy építmény esetén:a) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.b) A homlokzati nyílásrend, a nyílások osztása, a meglévő homlokzati tagozatok megtartandók,

vagy további hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.c) A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve, korszerű anyagok

felhasználásával cserélhetők.d) Védett épület csak a védettség törlése után bontható le akkor, ha az értékvédelmi

tervanyaghoz, az épület tulajdonosa elkészítette az épület felmérési és fotódokumentációját.(3) A helyi védett pincék és keresztek eredeti helyükön, eredeti állapotukban fenntartandók.

V. FejezetZáró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Kihirdetésével együtt hatályát veszti a településkép védelméről és alakításáról szóló

31/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelet.

Nagyréde, 2019. … … …

Siposné fodor Judit dr. Bálint Edina Ida polgármester jegyző

9

1. melléklet a …/2019. (….) ÖK. rendelethez

A HELYI VÉDELEM TÁRGYAI

a) TERÜLETI VÉDELEMNév Cím Megjegyzés

(1) Településszerkezetileg védett terület

Táncsics Mihály utca – Zöldfa utca – Zrínyi Mihály utca –Horvát-Kert utca – Ady Endre utca – Rákóczi Ferenc út – Pincesor utca - Atkári út – Alsórét út

Nagyréde központi területei illetve ahhoz közvetlenül kapcsoló belső falusias területei alkotják a településszerkezetileg védett területeit. Mind történetileg, mind a beépítés, mind az úthálózat és épületképzés tekintetében hasonló vonásokat és értékeket hordozó terület nagy múltú intézményekkel, illetve hagyományos tornácos parasztházakkal.

b) UTCAKÉPI VÉDELEMNév Cím Megjegyzés

a) Utcaképi védelem Atkári út mentén

Az Atkári út északi oldalán a beépítés fűrészfogas beépítésű. Az utca északi oldalát az hagyományos tornácos épületek, déli oldalát sátortetős kockaházak alkotják.

b) Utcaképi védelem Rákóczi út menténA Rákóczi utca mentén találhatóak legnagyobb számban a helyi egyedileg védett épületek.

c) HELYI EGYEDI VÉDELEMHrsz. Cím Megjegyzés Fotó

1. 449 Alsórét út 52.

Jellemzően az utcára merőlegesen elhelyezkedő, tégla tornácos, eredeti részleteket hordozó, földszintes, jó állapotú, oldalhatáron álló épület.

2. 556/1 Alsórét út 65.

Utcára merőlegesen elhelyezkedő, előkerttel visszahúzott, eredeti részleteket hordozó, földszintes, oldalhatáron álló épület.

3. 603 Atkári út 15.

Utcával párhuzamosan elhelyezkedő, földszintes, sátortetős, megőrzésre alkalmas épület.

4. 480 Atkári út 24.Eredeti részleteket hordozó, fa oromzatos, terméskő tornácos, felújítandó, földszintes épület.

10

5. 765/1Széchenyi tér

4.

Eredeti részleteket hordozó, fa oromzatos, jó állapotú, földszintes épület.

6. 195Gyöngyösi út

26.

Utcára merőlegesen elhelyezkedő, eredeti részleteket hordozó, fa oromzatos, fa tornácos, földszintes, oldalhatáron álló épület.

7. 203Gyöngyösi út

40.

Utcára merőlegesen elhelyezkedő, eredeti részleteket hordozó, fa oromzatos, fa tornácos, földszintes, oldalhatáron álló épület.

8. 209Gyöngyösi út

50.

Eredeti részleteket hordozó, utcára merőleges elhelyezkedő, földszintes épület.

9. 677 Rákóczi út 28.Visszafogottan felújított, fatornácos, oldalhatáron álló épület.

10. 885 Rákóczi út 49.Utcára merőlegesen elhelyezkedő, tégla tornácos, földszintes, jó állapotú, oldalhatáron álló épület.

11

11. 872 Rákóczi út 77.

Faragott fatornácos, eredeti részleteket hordozó, földszintes, oldalhatáron álló, helyreállítható épület.

12. 867 Rákóczi út 87.

Utcára merőlegesen elhelyezkedő, eredeti részleteket hordozó, fa oromzatos, terméskő tornácos, földszintes, oldalhatáron álló épület.

13. 865 Rákóczi út 91.

Utcára merőlegesen elhelyezkedő, fa oromzatos, földszintes, oldalhatáron álló jó állapotú épület.

14. 418 Petőfi utca 41.

Eredeti részleteket hordozó, fa oromzatos, terméskő tornácos, földszintes, oldalhatáron álló épület.

15. 1345 Virág út 2.

Római Katolikus templom

1874. november 5-én avatták fel, az 1667-ben megerősített régi templom alapoktól való újjáépítése után.

16. 1344 Virág út 4. Visszafogottan felújított, terméskő tornácos, oldalhatáron álló épület.

12

17. 114/1 Virág út 5.

Utcára merőlegesen elhelyezkedő, fa oromzatos, fa tornácos, földszintes, oldalhatáron álló épület.

18. 1258 Árpád út 16.

Eredeti részleteket hordozó, fa oromzatos, terméskő tornácos, földszintes, oldalhatáron álló épület.

19. 1255 Árpád út 10.

Utcára merőlegesen elhelyezkedő, eredeti részleteket hordozó, fa oromzatos, fa tornácos, földszintes, oldalhatáron álló épület.

20. 819Dózsa György

út 58.

Utcával párhuzamosan elhelyezkedő, fa oromzatos, földszintes épület.

21. 442 Fő út 6-8.Molnár József Művelődési Ház

22. 691Pincesor utca

19.Présház/borospince

23. 442 Fő út 6-8.

A Molnár József Művelődési Ház aulájában található, Molnár József festőművész által alkotott monumentális sgraffitó a lakodalom eseménysorát örökíti meg a nagyrédei folklór alakjaival.

13

24. 441 Fő út 4.

A Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal házasságkötő termében található, Molnár József festőművész által alkotott márvány mozaik a nagyrédei lakodalom alakjaival.

d) HELYI VÉDETT PINCÉK EGYÜTTESEHrsz. Cím Megjegyzés

1. Pincék területe

Nagyréde történelmi jelentőségű pincéi hagyományos népi építészeti értékekkel rendelkezező, utcára merőleges, nyeregtetős szabadon álló épületekből áll. A település déli Újhegyi területe mellett, a Majoros közben helyezkednek el.

14

e) HELYI VÉDETT ELEMEK TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA

HELYI TERÜLETI VÉDELEM - Településszerkezetileg védett terület

HELYI TERÜLETI VÉDELEM - Utcaképi védelem – Atkári út mentén

15

HELYI TERÜLETI VÉDELEM - Utcaképi védelem – Rákóczi út mentén

Helyi védett pincék együttese

16

HELYI EGYEDI VÉDELEM

17

2. melléklet a …/2019. (….) ÖK. rendelethez

a. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása - belterület

BELTERÜLET

1. TELEPÜLÉSKÖZPONTI TERÜLETEK2. KERTVÁROSIAS TERÜLETEK3. FALUSIAS TERÜLETEK4. PINCÉK TERÜLETE5. GAZDASÁGI TERÜLETEK6. KÖZTERÜLETEK

18

b. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása - külterület

KÜLTERÜLET

7. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK8. JELENTŐS ZÖLDFELÜLETEK9. ERDŐTERÜLETEK10. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK11. SZŐLŐTERÜLETEK12. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

19