Madarak és Fák Napja 2017. Feladatlap – alsó tagozat

1.) Kikelet

Tavasszal nem csak szép erdei lágyszárúink virítanak, hanem egymás után borulnak virágba a fásszárúak is. Vannak köztük feltűnőek, illatosak, és vannak alig észrevehetők is.Nyílási sorrendben felsoroltunk néhányat, melyeket virágaik, virágzataik jellemzői alapján kell felismernetek.

Írjátok az állítások után a faj nevét és a hozzá tartozó levelének számát!

A porzós barkák már ősszel megjelennek, hengeresek, lágyak, de csak az első enyhe télvégi - tavaszi napon nyílnak meg és pattannak fel bennük a portokok. Virágpora sok embernél allergiát vált ki. Termős barkái rügyszerűek, élénkpiros bibeszálakkal.

....................................................... A kopasz vesszőkön kipattanó sárga virágcsomói a tél végét, a tavaszt hirdetik.

Virágernyői mindössze 1 cm átmérőjűek, 10-25 rövid kocsányú virágból állnak.

....................................................... Március végétől, általában a lombfakadás előtt hozza e cserje 1-1,5 cm átmérőjű,

hófehér virágait, melyek a tövises ágak törpehajtásain egymáshoz közel állnak. Messzebbről ,,csipkeszerű” benyomást keltenek.

.......................................................

Csapat neve:Csapattagok neve:

Iskola neve, címe, telefonszáma:

Felkészítő tanár neve, telefonszáma:

Egylaki növény, virágai zöldesek, nem feltűnőek. Míg a porzós füzérek az éves hajtás tövéből hosszú kocsányon függenek, a nőivarú virágok a fiatal hajtások végén rendszerint 2-5-ével ülnek, bibéjük vöröses, a szél porozza be.

....................................................... A virágok április-májusban, lombfakadáskor nyílnak, sokvirágú, sátorozó virágzatban.

Egy-egy virág kb. 4 cm széles, a szétterülő sziromlevelek tejfehérek, a portokok bíborpirosak.

....................................................... Májusban nyíló, apró, 5 mm-es krémfehér virágai nagy, 10-20 cm átmérőjű

tányérszerű bugába tömörülnek. Illatosak, sárga virágporban gazdagok, vonzzák a rovarokat. Szörpnek, teának egyaránt kitűnő.

....................................................... Pillangós virágai fehérek, sokvirágú, lecsüngő, kb. 15 cm hosszú fürtökben fejlődnek.

Édes illatát május végén messziről érezhetjük. Értékes méhlegelő.

....................................................... Június-júliusban nyílik, sárgásfehér virágai 4-12-es bogernyőkben állnak. Illatosak, jó

mézelők. A virágzati tengelyhez feltűnő, hártyás pálhalevél nő hozzá. Teája hűléses megbetegedések ellen kiváló, ezért gyűjtik.

.......................................................

2.) Színező

Színezzetek a meghatározások szerint!

Őshonos lombhullató fafaj: világoszöldŐshonos örökzöld fásszárú: sötétzöldBetelepített fafaj: barnaŐshonos lombhullató cserje: sárgaErdeink tavasszal nyíló sárga virágú lágyszárúja: kékErdeink tavasszal nyíló fehér virágú lágyszárúja: fehér

3.) Keresztrejtvény1. Illatos, jó mézelő virágú fafaj, a „Nyírség aranya”.2. Tüskés cserje, termése a C-vitaminban gazdag csipkebogyó.3. 1906-ban az ő kezdeményezésére vezették be hazánkban a Madarak és Fák Napjának

megünneplését.4. Rovarevő, vonuló madarunk, mely saját nevét kiabálja.5. Ennek kihelyezésével segíthetjük több madárfaj, pl: a széncinke, rozsdafarkú, seregély

fészkelését.6. Tövises cserje, érett bogyója sötétpiros. Weöres Sándor versbe foglalta.7. Feladata az erdő védelme, az erdővel való gazdálkodás.8. A sárgarigó népi neve.

(A kétjegyű mássalhangzók egy négyzetbe írandók!)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Megfejtés:……………………………………………………..

2017-ben melyik faj ez?..........................................................4.) Előző feladatunkhoz kapcsolódik az alábbi kép is, mely egy középkorban készült, fatáblára

felvitt olajfestmény részlete.

Mi a mű címe? ..............................................................................................................................

Ki az alkotó? ................................................................................................................................

Mit jelképez a képen látható madár? ...........................................................................................

5.) Vaduljunk!

,,Vad” élőlények tulajdonságait kevertük össze. Ha kiválogatjátok az idei év fájára jellemzőket, a maradék egy másik fajra illik.A két faj neve után írjátok le a hozzájuk tartozó állítások számát! Egy szám csak egy helyre írható! Van egy kakukktojásunk is, mely egyikre sem illik. Mi lehet ez?

2017 év fája: ............................................................................................................................

Másik faj: .................................................................................................................................

,,Kakukktojás”: ........................................................................................................................

1. Termése 2-3 cm hosszú, előbb narancssárga, majd élénk skarlátvörös színű.2. Kis, 5-10 m magas fa, sűrű, nagyon szétágazó koronával.3. 3-4 cm széles, fehér vagy kissé rózsás virágai kellemes illatúak, főleg kívül

rózsaszínűek.4. 5-7 tagú, összetett levelei fűrészes szélűek.5. Európában mindenhol honos, de sehol sem túl gyakori, nem erdőalkotó fa.6. Elsősorban vadtáplálékot nyújtó gyümölcs, de ecet, szörpök és alkoholos italok

készítéséhez helyenként gyűjtik.7. Hecsedli is készülhet álterméséből.

8. Akár 3 m magasra is megnövő cserje, erősen elágazó hajtásokkal.9. Fiatal egyedei csíkosak.10. Virágai a levélhónaljakban rövid nyélen 1-3-asával állók, 5-7 cm átmérőjűek, világos

rózsaszínűek, gyenge illatúak.11. Egyszerű levelei kerek tojásdadok vagy kissé hosszúkásak, a levélcsúcs kihegyezett, a

levélszél csipkés.12. Törzse rövid, sokszor görbe, csavarodott.13. A magvakat szúrós szőrök borítják, ezért lekvár vagy szirup főzésekor levét ajánlatos

átszűrni.14. Termése fanyar ízű, zöldessárga, a napsütötte oldalon pirosas.15. Kérge már a fiatalabb példányokon is erősebben repedezett, pikkelyes, barna vagy

szürkésbarna.16. A levélnyél tövén pálha található.17. Sűrűn álló tüskéi többnyire erősen görbültek.18. Április-májusban virágzik.19. Termése kicsi, gömbölyű, legfeljebb 4 cm-es.20. ,,Észak narancsának” is nevezik nagy mennyiségű C-vitamin és értékes cukrot

tartalmazó termése miatt.21. Május végétől-július közepéig virágzik.

6.) Ki gondolná, hogy már 1846-ban is adtak ki természetrajz könyvet gyermekek számára?Bár a mai rendszertannak nem mindig felelnek meg megállapításai, a korabeli leírások meglepően pontosak, találóak.Raff György „A természet históriája” c. könyvéből idézünk, találjátok ki, mely hazai élőlényről szólnak a következő sorok!

Olly kukaczbul származik, mellynek hat évig reves cserfábul kell élődni, aztán magát elpólálni. Ha már egyszer kifejlődött, ugy van állapotja, mint a’ többi atyjafiainak; néhány napig ide ’s tova repdes, összepárosodik, tojik és megdöglik. „De hol tartózkodnak, hogy az ember alig láthatja őket?” A cserfaerdőkben ’s másutt nem, ott is csak két hónapig, Junius és Juliusban. Ők a’ cserfaerdőkben élnek és döglenek meg. „Talán cserfalevelekkel élnek?” Igenis, vagy inkább azokbul bizonyos nedvet színnak. Ha pedig mézet adtok nekik, mint a’ kiskutyák, ugy járkálnak utánnatok. „No megpróbáljuk, mihelyt egyet lelünk.” Jó lesz; de arra vigyázzatok, hogy újatokat szarvaik közé ne találják fogni, s’ az örömnek sirás ne legyen vége; mert veszedelmes ágas-fogas szarvuk van, s azokkal keservesen megcsíphetnek. A nőstények sokkal kisebbek, szarvuk sincs olly nagy mint a hímeknek. Szarvuk szájuk közepén van, mellyet azon négy sárga borostácskárul lehet megösmerni, mellyek valami nyelv vagy orr formát mutatnak. Szárnyaik’ födele többnyire világos barna és néha sötét vörös is.

Megfejtés: .................................................... mely 2017-ben ..................................................

A Sóstói-erdő leggyakoribb, állományalkotó fája a kocsányos tölgy, az erdő kb. 50%-át adja. Milyen összefüggésbe hozható a fenti fajjal?

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

7.) Családban marad!

Az alábbi, erdőben élő állatfajok családtagjai összekeveredtek. Hozzátok össze őket úgy, hogy írjátok a fajok után a hímek, nőstények és utódaik elnevezését!

kos, tyúk, kölyök, suta, fióka, bika, szuka, hím, bárány,tehén, kan, tojó, gida, anya, bak, kakas, borjú, csibe

Róka: ........................................................... Muflon: .......................................................

Őz: ............................................................... Fácán: .........................................................

Dámszarvas: ................................................ Erdei fülesbagoly: .......................................8.) Madarat tolláról...

A madarakat a természetben nagyságuk, testalkatuk, csőrtípusuk, esetleg viselkedésük, hangjuk alapján lehet felismerni. Az alábbi ,,körmadarak” esetében mindez nem segít, egyedül a színek elrendeződése, esetleg a farok alakja ad eligazítást.Ha jól megfigyelitek őket, nem olyan nehéz, de azért a feléhez adunk egy kis segítséget, öt faj képét is megmutatjuk.Írjátok le a madarak pontos fajnevét, és amelyiknek van párja, a hozzá illő kép betűjelét is!

A B C

1. ............................................................. 2. ..........................................................

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10

D E

3. ............................................................. 4. ..........................................................

5. ............................................................. 6. ..........................................................

7. ............................................................. 8. ..........................................................

9. ............................................................. 10. ..........................................................

9.) Betűző

A betűtáblán 17 fásszárú nevét rejtettük el (nem mindig a pontos fajnevet) vízszintes, függőleges és átlós irányban, oda-vissza. Egy betű többször is szerepelhet.Keressétek meg mindet! Ha sorban olvassátok azokat a betűket, melyek egyszer sem szerepeltek, egy 2001-ben indult országos kampány jelmondatát kapjátok.

Megfejtés: ................................................................................................................................

Mi az akció célja? ....................................................................................................................

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

CS F Ó H N Á TY R E GY

E E J R A F A GY A L

R NY U GY O SZ D L É Ö

SZ Ő H L I GY O N I T

Ö G A L A G O NY A S

M A R V A A D M K O

Ö V C K Ö K É NY Ó H

R H Á R S G K F R LY

C C K I E R Ű Ü O O

E Á A R G Z O T B M

Hogy kapcsolódik ez az idei ,,Év vadvirágához”?...................................................................

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

Készítsétek el A/4-es méretben bármilyen technikával a 2017-es év vadvirágát!

A Madarak és Fák Napja története

1902. A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon.

1906. Herman Ottó kezdeményezésére az Országos Állatvédő Egyesület levelet ír gróf

Apponyi Albert vallás-és közoktatásügyi miniszterhez, melyben javasolják a Madarak és Fák

Napjának megünneplését.

Ennek hatására gróf Apponyi Albert Körrendeletet bocsát ki:

„1906. évtől kezdve minden állami, községi, társulati és magán elemi népiskolában május

vagy június hóban a Czím által minden évben meghatározandó külön nap szenteltessék

kizárólag arra a czélra hogy azon a napon a tanító a hasznos madarak természetével,

jelentőségükkel, e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló

módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse és ugyanezt a napot felhasználja

arra is; hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madarak fészkelésére és szaporodására való

befolyását felvilágosítván, a fák és a befásítás nagy jelentőségét is megmagyarázza és ahol ezt

a helyi viszonyok megengedik és indokolják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki

viszonyokhoz képest legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak

és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá…

…Meg vagyok arról győződve, hogy ezen a nép javának előmozdítására irányuló

rendeletemet a néptanítók buzgón és lelkiismeretesen fogják végrehajtani és igyekezni fognak

azon, hogy a fa, a bokor szeretete elterjedjen a nép között, mert annak megóvásával és

ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében s értelmében egyaránt a

hasznos madarak védelme is.”

1921. Ekkor terjeszti ki a kultuszminisztérium az ünnepet a középiskolákra is.

1945-1987. ebben az időszakban hivatalos ünneplés nem történt.

1987. A kazincbarcikai „Környezetvédelem a közoktatásban” c. konferencia hatására

újjászületett a Madarak és Fák Napja, bár a Művelődési Minisztérium még nem tette

„kötelezővé” és tanítási szünetet sem biztosított rá.

1996. Az 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 64. §. 3. bekezdése kimondja:

„Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek,

rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természet védelme iránti

elkötelezettségét kell szolgálnia.”