ZÁRÓVIZSGA TÉTELEKSZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

2008.

1. Szociológiatörténet és szociológiaelmélet

Szociológiatörténet:1. A szociológia előzményei és kialakulása. A skót felvilágosodás és a szerződéselméletek,

különös tekintettel Hobbes, és J. J. Rousseau munkásságára. A pozitivizmus tudomány- és társadalom-felfogása. A. Comte.

Ludassy Mária: Téveszméink eredete. Atlantisz 1991 7-32. l. (Kényszer és szabadság) A tanulmány megtalálható a Világosság 1989. 11. számban. Továbbá Richard Tuck: Hobbes. Atlantisz 1993. 87-101. l. (Politika)

Némedi Dénes: Auguste Comte: A szociológia megalapítója. In: Felkai G. (szerk.): A szociológia kialakulása, Új Mandátum, Bp. 1999. 224-247. l

Ajánlott irodalom: Th. Hobbes: Leviatán, Helikon, 1970. Második rész. Az államról 17-19.

fejezet.145-170,21.fej.180-192.l.29-30.fej.272-299.l. J. J. Rousseau: A társadalmi szerződésről. in: Értekezések és filozófiai levelek,

Magyar Helikon, 1978. Első könyv. VI-IX. fej. Második könyv I.-VII. fejezet. 477-508. l. Harmadik könyv I.-VI. fejezet. 521-542. l. Harmadik könyv. XI-XVIII. fejezet. 554-568. l. Negyedik könyv. I. fejezet. 569-571. l.

F. Hutcheson: észrevételek A méhek meséjéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 37-60. l.

D. Hume: Tanulmány az erkölcs alapelveiről in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996.61-85. l.

Smith: Az erkölcsi érzelmek elmélete 1. rész I. szakasz. in: Brit moralisták aXVIII. Században. Gondolat 1977. 423-451. l.

Ferguson: Esszé a polgári társadalom történetéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 175-196. l.

Comte: A társadalom újjászervezéséhez szükséges tudományos munkálatok terve. in: A pozitív szellem, Magyar Helikon, Bp. 1979. A pozitív filozófia, in: Huszár-Somlai (szerk.): A szociológia Története 1917-ig III. 9-35.l. vagy Huszár-Somlai (szerk.):Szociológiai szöveggyűjtemény 1993. 3-30.l.

2. A marxi kritikai elmélet. A társadalmi formák marxi elmélete és a kapitalizmus kritikája. A kapitalista társadalomszerkezete és a piaci viszonyok marxi elemzése.

A német ideológia, MEM/3 17-81.l. A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai, MEM 46/I. 11-36, 355-392, 46/II. 216-234. l.

K. Marx: A tőke, Magyar Helikon, 1967, 43-58.,163-195., 759-863.l. vagy: Kossuth, 1973, 1978, I. kötet, 41-54. ( A tőke termelési folyamata, Áru és pénz. Első fejezet, Az áru két tényezője) és a 141-216. l. ( Második szakasz, Negyedik fejezet. Harmadik szakasz, Az abszolút értéktöbblet termelése) Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. MEM 42. 82-94, 104-116. l. ( Az elidegenült munka. Magántulajdon és kommunizmus.)

3. Brit protoszociológiák a XIX. században. A liberalizmus sajátosságai és J. S. Mill elmélete. Az evolucionizmus az angolszász szociológiában. H. Spencer szociológiája.

Molnár Attila Károly: John Stuart Mill és a kánon. In Felkai G. ( szerk.): A szociológia kialakulása, Új Mandátum, Bp. 1999. 92-148. l. Pál Eszter: Herbert Spencer. In: Felkai G. ( szerk.): A szociológia kialakulása, Új Mandátum, Bp. 1999. 149-179. l.

Ajánlott irodalom: H. Spencer: A szociológia elvei, in: Huszár- Somlai (szerk.): A szociológia

története 1917-ig. III. 119 167.l., vagy Huszár-Somlai (szerk.): Szociológiai Szöveggyűjtemény. 1993. 71-121. l. J. S. Mill: A szabadságról, Századvég, 1994. (2, 4. fej.)

4. Eszmék szintézise. E. Burke és a brit liberális konzervativizmus alapvető eszméi. A. de Tocqueville liberális-konzervatív szintézise.

Molnár Attila Károly :In: Felkai G. ( szerk.): A szociológia kialakulása, Új Mandátum, Bp. 1999. 25-92. l.

de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, Európa, 1993. Második kötet 7-8. fejezet. 354- 396. l.

A régi rend és a forradalom, Atlantisz, 1994. 33-63, 169-237. l. E. Burke: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz. 1990.153-195 l.

5. A klasszikus német szociológia kialakulása. Közösség és társadalom. Tönnies elmélete. Georg Simmel formális szociológiája. Sombart.

Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. 135-201.l.Ajánlott irodalom: F. Tönnies: Közösség és társadalom. Első könyv. 1983. 9-113. L Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. A szociológia problémája.

Fölé és alárendeltség. 5-54. l. és Az individualizmus. 217-233. l. A Weber tételekhez kitűnően használható: Molnár Attila Károly: Max Weber

olvasókönyv. Novissima.

6. Max Weber szociológiája. A weberi megértő szociológia alapelemei és a weberi politikai szociológia alapkategóriái. A protestantizmus és a kapitalizmus összefüggései. A társadalmi megismerés objektivitása és az értékmentesség értelme.

Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. 201-272. l.Ajánlott irodalom: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I. Közgazdasági és

Jogi könyvkiadó, 1987. 37-80. L. és a 221-260. L. és a 288-294. l. és a 303-309. L. A politika mint hivatás. In: Tanulmányok Osiris, 1998. 156-210. L.

A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982. 7-339. L. A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés “objektivitása”. In

Tanulmányok. Osiris, 1998. 7-69. L. vagy Állam – Politika – Tudomány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970. 9-73. L.

7. Émile Durkheim szociológiája. A ’mechanikus’ és az ’organikus’ szolidaritás problémája, mint a társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A kollektív tudat és a társadalmi tény. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalmi integráció értelmezése egy konkrét társadalmi tény vizsgálatán keresztül: “Az öngyilkosság” című monográfia elemzése. Durkheim vallásszociológiája. Erkölcsi és vallási jelenségek magyarázata.

Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. 33-86 l.Ajánlott irodalom:

2

A mechanikus és az organikus szolidaritás. A társadalmi munkamegosztásról. Osiris Bp 2001 55-142 l.

A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 25-67. L. és a 161-197. L. és a 219-253. L. Az öngyilkosság. Második rész, Társadalmi okok és társadalmi típusok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. 131-262. L.

A vallási élet elemi formái. L’ Harmattan, 2003.

8. Amerikai klasszilusok. T. Parsons cselekvéselmélete és társadalmi rendszerelmélete. R. Merton és a társadalom elemzésének funkcionalista paradigmája.

Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp- Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-229. l. R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, 1980. 67-174. l. és216-256.l. Osiris (új kiadás) 54-116. oldal és 146-163. oldal.

Ajánlott irodalom: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. In: Szociológiai füzetek / 38.

17-78. T. Parsons: A társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek, 45. 1988. 84-109. L.

9. Új megközelítésmódok a XX. század derekán. G. H. Mead és a szimbolikus interakcionizmus. A fenomenológia problémafelvetéseinek jelentősége a szociológiaelmélet fejlődésében. Schütz munkásságának szociológiai vetülete. Berger, Luckmann „tudásszociológiája”.

Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. 429-452. l. Ajánlott irodalom: G. H. Mead: A pszichikum az én és a társadalom. Gondolat, 1973. 173-287. l. III.

rész. “Az én.” A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, 1984.

- A. Schütz: A fenomenológia néhány vezérfonala. 96-117. l.- A. Schütz: A társadalmi valóság értelemteli felépítése. 159-177. l.- A. Schütz: A cselekvések köznapi és tudományos értelmezése. 178-228. l.

Csepeli György: Alfred Schütz és a tudásszociológia. in. Csepeli György - Papp Zsolt- Pokol Béla: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 11-50. l.

10. A tudásszociológia programja. K. Mannheim konzervativizmus elemzése. Ideológia és utópia. N. Elias civilizáció-koncepciója.

Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. 299-333. l. és Felkai Gábor: Mannheim Károly. Új Mandátum, 1999. 7-49. l

Ajánlott irodalom: Mannheim Károly: A konzervativizmus. Cserépfalvi, 1994. 51-92. l. Mannheim Károly: Adalékok a világnézet-értelmezés elméletéhez. In: Mannheim

Károly: Tudásszociológiai tanulmányok. Osiris, 7-65. l. Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz, 1996 N. Elias: A civilizáció folyamata. Gondolat. Bevezetés ( 27-86. l.) és Első fejezet,

Első rész, Bevezetés. 101-109. l. A szociológia lényege. Napvilág. Az alakzat

11. A frankfurti iskola kritikai szociológiája. A “pozitivizmus-vita” Balogh István- Karácsony András: Német társadalomelméletek Balassi 2000. 34-

75. l.Ajánlott irodalom:

3

Max Horkheimer: Hagyományos és kritikai elmélet. in: Papp Zsolt (szerk.): Tény Érték Ideológia. Gondolat. 1976. 43-116. l.

Horkheimer - Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat. 1990. A felvilágosodás fogalma. 19-62. l. A kultúripar 147-200. l.

K. Popper. A társadalomtudományok logikája. és Adorno: A társadalomtudományok logikájáról. in: Papp Zsolt (szerk.): Tény Érték Ideológia. Gondolat. 1976. 279-325. l.

Irodalom általában:Felkai Gábor (szerk.):A szociológia kialakulása. Bp. Új Mandátum, 1999.Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Bp. Napvilág, 2005. Balogh István-Karácsony András: Német társadalomelméletek. Bp. Balassi, 2000.Csepeli György- Papp Zsolt- Pokol Béla: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.

Szociológiaelmélet (Társadalomelmélet):12. A modern társadalmak alrendszerei és működésük mechanizmusa Luhmann

rendszerelmélete alapján. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999. 49-64. o.

13. Az autopoiezisz, az entrópia redukciója és a világ megváltoztathatósága Luhmann társadalomelméletében. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999. 31-47. o.

14. Bourdieu tőkeelmélete. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999. 328-341. o.

15. A mezőelmélet és a habitus fogalma Bourdieu társadalomelméletében. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999. 317-328. o.

16. A rendszerek és az életvilág helyzetének alakulása a modern társadalmakban Habermas társadalomelmélete szerint. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999. 74-79. o.

17. Az interpenetráció jelentősége Münch elmélete alapján. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999. 80-85. o.

18. A fenomenológiai társadalomelmélet (Husserl, Heidegger, Schütz). Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába. Bíbor Kiadó 2006. 107-113. o.

19. Az etnometodológia és a módszertani individualizmus (Garfinkel, Boudon). Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999. 285-298. o.

20. A posztmodern társadalomelmélet (Foucault, Lyotard, Touraine). Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999. 249-266. o.

21. A szociális konstruktivizmus (Berger-Luckmann). Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter (szerk.) Szociológiai irányzatok a XX.

Században. Új Mandátum Kiadó 2002. 303-323. o

4

Kötelező irodalom: Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó 1999.* Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába. Bíbor Kiadó 2006. Előadások anyaga

Ajánlott irodalom: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter (szerk.) Szociológiai irányzatok a XX.

Században. Új Mandátum Kiadó 2002.

* Társadalomelmélet államvizsga a tételek, Pokol Béla: Szociológiaelmélet c. könyv oldalszámai az 1999-es és a 2004-es kiadásban:

1999. 2004.12. tétel 49-64. o. 96-112. o.13. tétel 31-47. o. 78-95. o.14. tétel 328-341. o. 375-389. o.15. tétel 317-328. o. 364-375. o.16. tétel 74-79. o. 125-131. o.17. tétel 80-85. o. 131-137. o.19. tétel 285-298. o. 330-343. o.20. tétel 249-266. 292-309. o.

5

2. Szociológia módszertan

1. A tudományos kutatás természete (tudományos megismerés-hétköznapi megismerés, Deduktív és induktív logika alapján kivitelezett kutatások, kvalitatív-kvantitatív kutatások, a társadalomtudományi kutatás etikája)

Órai jegyzetek (Dr. Kotics József) és Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, hatodik kiadás, Balassi Kiadó, 2001: 1. részéből 17-76 oldalig

2. A kutatás terv készítésének lépési és alapfogalmai (kutatási célok, elemezési egységek, idődimenzió és kutatás, kutatási terv készítése)

Órai jegyzetek (Dr. Kotics József) és Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, hatodik kiadás, Balassi Kiadó, 2001: 2. részből 103-136-ig

3. Konceptualizálás, operacionalizálás. Mérés és mérési szintek Órai jegyzetek (Dr. Kotics József) és Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás

gyakorlata, hatodik kiadás, Balassi Kiadó, 2001: 2. részből 136-171-ig

4. Mintavételi eljárások a társadalomtudományi kutatásokban Órai jegyzetek (Dr. Kotics József és Prof. Dr. Besenyei Lajos) és Babbie, Earl: A

társadalomtudományi kutatás gyakorlata, hatodik kiadás, Balassi Kiadó, 2001: 2. részből 201-244-ig

5. Kérdőíves kutatások (a kérdőíves kutatások relevanciája, a kérdőív készítésének szabályai, kérdőívszerkesztés, kérdőívek típusai, indexek, skálák alkalmazása)

Órai jegyzetek (Dr. Kotics József és Kónya Attila) és Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, hatodik kiadás, Balassi Kiadó, 2001: 3. részből 273-315-ig, illetve 171-197-ig

6. Kvalitatív interjú, mint szociológiai módszer (a kvalitatív kutatás mögöttes elméletei, interjús kutatások relevanciája, az interjúk tipizálása, a fókuszcsoportos interjú, az interjúk feldolgozásának módszerei)

Órai jegyzetek (Dr. Borsányi László, Dr. Kotics József és Dr. Szabó-Tóth Kinga)

7. Középértékek fogalma, fajtái és alkalmazási területük. A szóródás fogalma, mutatószámai, asszimetria vizsgálata

Prof. Dr. Besenyei Lajos Társadalomstatisztika jegyzete

8. A projekt fogalma, a projektek fázisai, projekttervezési módszerek Mihályi Helga és Matiscsákné dr. Lizák Marianna órai jegyzete)

9. Projektmenedzsment és projekt-marketing Mihályi Helga és Matiscsákné dr. Lizák Marianna órai jegyzete

6

3. Választható szakszociológiák (és szociálpszichológia)

Családszociológial

1. Családszociológiai irányzatok, iskolák Cseh-Szombathy L. (1979) Családszociológiai problémák és módszerek.

Budapest: Gondolat Kiadó. (10-33. oldal) megtalálható: http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma

2. Funkcionalista családszociológia. A modern család társadalmi funkciói, funkciózavarai. A modern család érzelmi szerepe.

Cseh-Szombathy L. (1979) Családszociológiai problémák és módszerek. Budapest: Gondolat Kiadó. 10-33. oldal) Megtalálható: http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma

3. A hagyományos, a polgári és a modern családtípusok és azok összehasonlítása Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer

elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó. (55-101. old) megtalálható: http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma

4. Férfi és női szerepek, gyerekvállalás a mai magyar családokban. Pongrácz Tiborné: Család és munka szerepe a nők életében.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a503.pdf Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerőpiaci körülmények között.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf S. Molnár Edit: Élettársi együttélések -tények és vélemények.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a504.pdf Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf Klinger András: A késői gyermekvállalás problémái.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a498.pdf Nagy Ildikó: A családfő intézménye. Nemi szerepek a családban.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a501.pdf) Az írások a „Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001” című

TÁRKI kiadványban találhatók. (szerk: Nagy Ildikó és társai

5. A modern család, mint kommunikációs rendszer Órai jegyzet

6. A párválasztás és szerelem szociológiai aspektusai Bukodi Erzsébet: Ki kivel (nem) házasodik? Szociológiai Szemle 2002/2.

7. Családon belüli konfliktusok Órai jegyzet

8. A válás lelki és szociológiai folyamatai Bognár Gábor – Telkes József (1986): A válás lélektana. Budapest: Közgazdasági

és Jogi Kiadó.

7

9. Családon belüli erőszak Tóth Olga: Családon belüli erőszak.

http://www.mek.oszk.hu/02000/02019

10. Családpolitika, családtámogatások Órai jegyzet

Megjegyzés: Minden tételhez az órai jegyzetet is fel kell használni.

Gazdaságszociológia

1. A gazdasági élet szférája a társadalomban, a gazdaság szociológiai szemléletmódja. Polányi Károly: A gazdaság mint intézményesített folyamat. In: Lengyel

György – Szántó Zoltán (szerk.) Gazdaságszociológia. Aula Kiadó, 2006, 23-31. old.

Becker, Gary: Az emberi viselkedés ökonómiai megközelítése. In: Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.): Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája. Aula Kiadó, 1998: 13-29. old.

Smelser, Neil. J. – Swedberg R.: A gazdaság szociológiai szemléletmódja. In: Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.): Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája. Aula Kiadó, 1998: 31-44. old.

2. A gazdasági jelenségek társadalmi beágyazottsága Granovetter, Mark: A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a

beágyazottság problémája. In: Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.) Gazdaságszociológia. Aula Kiadó, 2006, 32-45. old.

3. Intézmények és gazdasági szereplők Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.) Gazdaságszociológia. Aula Kiadó,

2006, 81-105. old. (Jon Elster, Albert Hirschman és Mancur Olson tanulmánya)

4. A társadalmi tőke és a gazdasági jelenségek Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.) Gazdaságszociológia. Aula Kiadó,

2006, 107-146. old. (James S. Coleman és Pierre Bourdieu tanulmánya)

5. A gazdasági szervezet: a taylorizmus és az emberi viszonyok irányzat Alfred Kieser: Szervezetelméletek. Aula Kiadó, 1995, 81-165. old.

6. A magatartástudományi döntéselmélet Alfred Kieser: Szervezetelméletek. Aula Kiadó, 1995, 167-209. old.

7. A kontingenciaelmélet, a gazdasági szervezet környezete Alfred Kieser: Szervezetelméletek. Aula Kiadó, 1995, 211-250. old. Jávor István – Rozgonyi Tamás: A szervezetek és a munka világa. L’Harmattan –

Zsigmond Király Főiskola, 2007, 53-76. old.

8. A szervezetek intézményi közgazdaságtani elméletei Alfred Kieser: Szervezetelméletek. Aula Kiadó, 1995. 251-209. old.

8

Társadalmi struktúra és rétegződés

1. A társadalmi viszony, a társadalmi helyzet és a társadalmi struktúra fogalmának főbb értelmezései.

Farkas Zoltán: A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete. Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997 (2001): 310-316, 364-369, 486-492. old.

Warriner, Charles K.: Szintek a társadalmi struktúra vizsgálatában. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 270-281. old.

2. Karl Marx és Max Weber osztályelmélete. Dahrendorf, Ralf: Az osztálytársadalom modellje Karl Marxnál. In: Angelusz

Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 138-155. old.

Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1. (Ebből a negyedik fejezet) Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987: 303-308. old.

3. A társadalmi struktúra normativista, funkcionalista megközelítése. Davis, Kingsley – Moore Wilbert E.: A rétegződés néhány elve. In: Angelusz

Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 10-23. old.

Huaco, George A.: Davis–Moore féle rétegződéselmélet logikai elemzése. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 24-30. old.

Tumin, Melvin M.: A rétegződés néhány elve: Kritikai elemzés. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 49-62. old.

Buckley, Walter: A méltányos egyenlőtlenségről. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 63-67. old.

Parsons, Talcott: A társadalmi rétegződés elméletének átdolgozott analitikus megközelítése. (I. rész) In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 80-110. old.

4. A társadalmi struktúra konfliktuselméleti megközelítése: Ralf Dahrendorf konfliktuselmélete.

Dahrendorf, Ralf: Társadalmi struktúra, osztályérdekek és társadalmi konflitkus. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 341-358. old.

Niedenzu, Heinz-Jürgen: Konfliktuselmélet – Ralf Dahrendorf. In: Morel, Julius – Eva Bauer. – Tamás Meleghy. – Heinz-Jürgen Niedenzu – Max Preglau – Helmut Staubmann (szerk.): Szociológiaelmélet. Budapest: Osiris Kiadó, 2000: 179-197. old.

Ajánlott irodalom: Alexander Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest: Balassi Kiadó, 1996: 122-147. old.

9

5. Modern osztályelméletek, Erik Olin Wright neo-marxista osztályelmélete. Wright Erik Olin: Általános keretrendszer az osztálystruktúra elemzéséhez. In:

Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 178-221. old.

Erikson, Robert – John H. Goldhorpe: A kutatás elméleti alapja, adatai és stratégiája. In: Andorka Rudolf – Stefan Hradil – Jules L. Peschar (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula Kiadó, 1995: 11-32. old.

6. Lenski elmélete, a funkcionalista és a konfliktuselméleti struktúra- és rétegződéselmélet egyesítésére irányuló kísérlet.

Lenski, Gerhard E.: Hatalom és privilégium. Elmélet a társadalmi rétegződésről. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 302-340. old.

7. A társadalmi stuktúra kapcsolathálózati felfogása és a tőkeelméletek. Breiger, Ronald L. A foglalkozási mobilitás strukturális elemzése. (Részben) In:

Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 250-254. old.

Pappi, Franz Urban: A kispolgárság és az új középosztály. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 282-300. old.

Lin, Nan: Társadalmi erőforrások és társadalmi mobilitás – a státuselérés strukturális elmélete. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 359-416. old.

Bourdieu, Pierre: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 156-177. old.

8. A szocialista társadalom struktúrájának megközelítései. A munkamegosztásra és a munkajelleg csoportokra épülő megközelítések. Piac és redisztribúció, az L-modell és a két-háromszög modell.

Ferge Zsuzsa 1969: Társadalmunk rétegződése. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1969: 77-158. old.

Kolosi Tamás: Tagolt társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó, 1987: 89-123. old.

Szelényi Iván: Új osztály, állam, politika. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1990: 77-83. old.

9. A társadalmi helyzet, a rendi helyzet és a társadalmi állapot Farkas Zoltán: A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete.

(Kilencedik fejezet) Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997 (2001): 369-399. old.

10. A társadalmi struktúra és a társadalmi egyenlőtlenségek. A társadalom rendi rétegződése.

Farkas Zoltán: A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete. (Tizenkettedik fejezet) Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997 (2001): 492-516. old.

Oktatásszociológia

1. Az oktatásszociológia tárgya2. A szociológia és a neveléstudomány kapcsolata (E. Durkheim)

10

3. Az oktatási rendszer társadalmi meghatározottsága (P. Boudieu)4. B. Bernstein kódelmélete (B. Bernstein)5. A tanulók képességei és a homogenizáció problémája6. Az egyes szubkultúrák és az iskolák közötti értékösszeütközések7. A közoktatási rendszer társadalmi funkciói8. Az esélyegyenlőtlenségek és az iskolarendszer9. A mai magyar közoktatási rendszer társadalmi-gazdasági környezete10. Egyenlőtlenségek a közoktatásban11. Az oktatás minőségének kérdése12. A pedagógusok, a pedagógus pálya

Irodalom: Az iskola szociológiai problémái, KJK, 1974 P. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Gondolat Kiadó,

1978. Gazsó F.: Megújuló egyenlőtlenségek, Kossuth, 1988 Jelentés a magyar közoktatásról 2000 (szerk. Halász Gábor) (www.oki.hu)

Vallásszociológia

1. A hinduizmus lényege: a hinduizmus mint vallási, társadalmi rendszer. Az emberiségen belüli rendek.. A természetes és a szellemi rangsor: a hinduizmus legfőbb világprincípiuma. Lélekvándorlás és megváltás.

2. Buddha fogalma és lényege: Buddha tanának kiindulási pontja.. A buddhizmus tanrendszerének lényege (külső világ, belső világ, erkölcs). A „kis szekér” iskola. A „nagy szekér” iskola tanítása

3. A kínai univerzizmus alapeszméje. A legfőbb világelv. A konfucianizmus: Konfuciusz tanának főbb pontjai. A taoizmus

4. A nyugati vallások általános lényegi vonásai. Jézus, a Krisztus: Jézus tanításai. A keresztény tan fontosabb elemei: hitforrás, isten és a világ, üdvözülés módja, az egyház és a szentségek.

5. Az iszlám kialakulása és fejlődése. Mohamed tanai. Az iszlám dogmatika fontosabb elemei.

6. A vallások keletkezése: A vallásos cselekvés eredete. Szellemekbe vetett hit. „érzékfeletti” hatalmak. Naturalizmus- szimbolizmus. Istenek világa. Őskultusz, házi papság.

7. A „próféta”: Próféta, varázsló, pap, törvényadó, tanító, müsztagóg. Etikai és példaadó prófécia. Profetikus kinyilatkoztatás.

8. A gyülekezet. Próféta, kíséret, gyülekezet. Gyülekezeti vallásosság. Papi üzem.9. Rendek, osztályok, vallás: A parasztság, nemesség, bürokrácia, polgárság és a

kispolgárság vallásossága.10. A teodícea problémája. Megváltás és újjászületés.11. A megváltás útjai és befolyásuk az életvitelre: mágikus vallásosság, ritualizmus. A

mindennapi etika vallási rendszere. Eksztázis, orgia, eufória, vallási üdvözülés racionális metodikája. Az üdvmetodika és az életvitel szisztematizálása és racionalizálása.

12. A vallási etika és a „világ” : Vallásos érzületetika és a világ. A vallási etika alapjai. Kamatszedés elvetése. Az élet vallási-etikai és gazdasági racionalizálása közti feszültség.

Irodalom:

11

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat kiadó, Budapest 1987. Max Weber: Gazdaság és társadalom, KJK, Bp., 1992. 2/1.

Egészségszociológia

1. Az egészségi állapot mérésének módszerei.2. Születéskor várható átlagos élettartam és a csecsemőhalandóság mutatójának ismertetése.3. Társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségi állapot kapcsolata.4. Romák egészségi állapota Magyarországon. (felkészülés órai jegyzetből)5. Társadalmi tőke és egészségi állapot. (felkészülés órai jegyzetből)6. Nemek egészségi állapotában tapasztalható különbség7. Orvos-beteg kapcsolat.8. Piaci típusú egészségügyi rendszer.9. Állami típusú egészségügyi rendszer.10. Egészségügyi rendszer és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Irodalom:Szántó Zsuzsa – Susánszki Éva: Orvosi Szociológia. Semmelweis Kiadó, Budapest.

Tömegkommunikáció

1. A közszolgálati modell kialakulása és gyakorlata, a BBC, valamint a Magyar Rádió keletkezése

2. A média etikatörténete és a médiaetika helye az etikában 3. A nyomtatott média fejlődéstörténete, a sajtó születése4. A nyilvánosság, szintjei, jellemzői, története. Jürgen Habermas elmélete a nyilvánosság

szerkezetváltásáról5. Közvélemény, közhangulat, népérzület, látens közvélemény6. A hírérték tartalmi és formai kritériumai7. A pártfejlődési típusok és a sajtótörténet összefüggései8. Jogi értékrangsor, összeférhetetlenségi szabályozás9. A marxista eredetű konfliktus-elméletek és a funkcionalista eredetű elméletek médiaképe10. Média és politika Magyarországon (médiaháború, törésvonalak, szocialista örökségek)

Irodalom:Zsolt Péter: Médiaháromszög. Bp-Vác, Eu-Synergon 2005

Művészetszociológia

1. A művészetszociológia helyzete az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején; önállósodásának eseményei.

2. A művészetszociológia ágazatainak kialakulása, megerősödéses.3. A szociológia és a művészetszociológia viszonya ciklusonként – rövid áttekintés.4. A művészettörténet és a művészetszociológia kutatási területei, értékelési lehetőségei.5. Miért nagyobb a művészetszociológia működési területe, mint a művészettörténeté?

12

6. Értelmezze a művészetszociológia szerepét a művészet, félművészet, álművészet és nem művészet területein.

7. Válasszon ki a művészeti ágak közül egyet és jellemezze művészetszociológiai szempontból.

8. Milyen új művészeti területeket ismer? Beiktatásukban hogyan működött, működik közre a művészetszociológia?

9. A művészetszociológia önállóságának „kopása”, beolvadása a kultúrakutatás egészébe. Ezáltal jellemezze a művészetszociológia mai helyzetét.

Irodalom: Balogh András: A képzőművészeti giccs. Bp., 1964, Gondolat K., 131 p. Bourdieu, Pierre: Principles for a Sociology of Cultural Works in: the Field of

Cultural Production. Essays on Art and Literature. New York, 1995, Columbia University Press.

Dettmar, Ute und Kipper, Thomas (hrsg.): Kitsch. Texte und Theorien. Stuttgart, 2007, Reclames Universal Bibliothek, 319 p.

Földes Anna: A giccs az irodalomban. Bp., 1962, Gondolat K., 152 p. Gutting, Gary: Foucault. A Very Short Introduction. Oxford, 2005, Oxford

University Press, 124 p. Hankiss Elemér: Érték és társadalom. Tanulmányok az értékszociológia köréből.

Bp., 1977, Magvető K., 392 p Hauser, Arnold: A művészet szociológiája. Bp., 1982, Gondolat K., 268 p. Gondolat K., 268 p. Józsa Péter: Esztétikai alkotások társadalmi hatása. Tanulmányok és kutatási

beszámolók. Bp., é. n. Népművelési Propaganda Iroda, 184 p. Józsa Péter (összeáll., szerk.): Művészetszociológia. Bp., 1978, Közgazdasági és Jogi K., 337 p. Kálmán C. György (szerk.):Az értelmező közösségek elmélete. Bp., 2001, Balassi

K., 201 p. Kamarás István: Józsa Péter művészetszociológiai munkássága. Szociológiai

Szemle, 2002. 1.sz. 106-121 p. Kamarás István: Az irodalmi mű befogadása (szociológiai és szociálpszichológiai

megközelítés). MTA doktori értekezés. 2008. (A szöveg megjelenés alatt.) RadnótiSándor: Hamisítás. Bp., 1995, Magvető K., 337 p. Rákai Orsolya – Z. Kovács Zoltán (szerk.): A narratív identitás kérdései a

társadalomtudományban. Bp. – Szeged, 2003, Gondolat Kiadói Kör – Pompeji, 254 p.

Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata. Pozsony, 2007, Kalligram K., 352 p.

Veres András: Mű, érték, műérték. Kísérletek az irodalmi alkotások megközelítésére. Bp., 1979, Magvető K., 554 p.

Vitányi Iván: A Magyar társadalom kulturális állapota. Az 1996-os országos vizsgálat zárójelentése. Bp., 1997. Maecenas, 126 p.

Wessely Anna (szerk,): A kultúra szociológiája. Bp., 1988, Osiris K. – Láthatatlan Kollégium, 207 p.

Woods, Tim: Beginning Postmodernism. Manchester – New York, 1999, Manchester University Press, 284 p.

Zolberg, Vera L.: Constructing a Sociology of the Arts. (Contemporary Sociology.) Cambridge, New York…, 1991, Cambridge University Press, 252 p.

13

Tudományszociológia

1. A tudományelmélet története. Tudományszociológia, tudásszociológia. Válogatás R. K. Merton Tudásszociológiai és tudományszociológiai írásaiból.

Szociológiai füzetek 12. Forrai-Szegedi: Tudományfilozófiai szöveggyűjtemény

2. A tudományos tevékenység intézményesülésének története. A tudomány története és a tudományos forradalmak.

Th. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete.

3. A tudomány mint társadalmi intézmény. A tudásszociológia erős programja.Barry Barnes – David Bloor – John Henry: A tudományos tudás szociológiai elemzése

4. A tudás társadalmi konstrukciója. A tudomány ideája. A tudós szakmája és a tudomány autonómiája.

P. Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás. Sokal-Bricmont: Intellektuális imposztorok

5. A tudományra irányuló társadalomkritika. Gazdasági tőke, tudományos tőke. A szakralizált tudomány.

Barry Barnes – David Bloor – John Henry: A tudományos tudás szociológiai elemzése. P. Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás

Irodalom: Th. Kuhn: A tudományos foradalmak szerkezete. Gondolat. Forrai-Szegedi: Tudományfilozófiai szöveggyűjtemény Válogatás R. K. Merton Tudásszociológiai és tudományszociológiai írásaiból.

Szociológiai füzetek 12. Barry Barnes – David Bloor – John Henry : A tudományos tudás szociológiai

elemzése. Osiris. Sokal-Bricmont: Intellektuális imposztorok. Typotex. P. Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás

Kultúraszociológia

1. A kultúra fogalma Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó

1995. 7-15.o.2. A kultúra fogalmának változásai a német filozófiatörténetében.

Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó 1995. 15-23. o.

3. A kultúra fogalmának filozófiai, szociológiai megközelítése a 19-20. században. Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó

1995. 24-32. o.4. A tudomány különböző megközelítései.

Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó 1995. 61-66. o.

5. Korakereszténység és a középkor.

14

Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó 1995. 81-87. o.

6. A reformáció és a modern szekularizált kultúra. Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó

1995. 87-94. o.7. Az angol kultúrkör.

Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó 1995. 95-109. o.

8. Az amerikai kultúrkör. Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó

1995. 110-135. o.9. A francia kultúrkör.

Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó 1995. 135-157. o.

10. A német kultúrkör. Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó

1995. 157-174. o.

Irodalom: Kondor Zsuzsanna: Bevezetés a kultúrszociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó

1995. (Az előadáson elhangzottak)

Politikaszociológia

1. A politikai pártok és pártrendszerek. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. 49-69. o.2. A kormányzás.

Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László. Bíbor Kiadó, 2001. 71-93. o.

3. A bürokrácia. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. 95-117. o.

4. Helyi politika-helyi érdekek. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. 121-138. o.

5. Politikai magatartás és részvétel. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. 141-160. o.

6. A választói magatartás. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. 161-175. o.

7. A választási kampány.

15

Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László. Bíbor Kiadó, 2001. 177-196. o.

8. A politikai kultúra. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. 221-243. o.

9. A politikai szocializáció. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. 245-266. o.

10. Kihívások az új politika számára. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. 267-283. o.

Irodalom: Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk: Kéri László.

Bíbor Kiadó, 2001. (Az előadáson elhangzottak.)

Szociálpszichológia

1. Az én és az identitás 305-309, 521-533

2. Társas hatások, társas helyzetek 149-151, 164-171, 349-362

3. Az emberek közötti kommunikáció 172-184

4. Személypercepció és személyközi viszony 310-326

5. A társadalmi szerep 189-203

6. A társas kiscsoport 395-440

7. A tömeg 157- 163

8. A szociális attitűd 220-232

9. Az attribúció és az önigazolás 249-259, 269-275

16

10. A társadalmi nagycsoportok 461-474

11. Sztereotípiák és előítéletek 475-506

12. Kisebbségek 507-515

Irodalom: Csepeli Gy.: Szociálpszichológia. Budapest: Osiris 1997 (későbbi kiadás is van)

Miskolc, 2008. október 28.

Szabó-Tóth Kinga Dóra Farkas Zoltánintézetigazgató szakfelelős

17