tartalom · web viewszimbolikus szerepüket jól érzékelteti, hogy zsolnay még az 1878-as...

„Miénk a város” vetélkedő

Városismereti dolgozat

7. körzet

Csoronika – Ispitaalja – Makár – Rácváros

Szigeti külváros

Pécs, 2009.

„Miénk a város” vetélkedő 7. körzet

2

„Csodálatos hely, Magyarországnak ma, Budapest után a legszebb

városa... Ritkán éreztem annyira, mint itt hogy az ember ideiglenes

lakó e földön. Pécs területén a láb évezredek nyomain tapod.

Évezredek lakói feküsznek itt, erősítik és gyarapítják az egymásra

következő nemzedékeket.”

(Móricz Zsigmond)


Tartalom

Pécs rövid története...........................................................................................3A 7-es körzet.....................................................................................................4Történeti emlékek..............................................................................................7Körzetünk gazdaságtörténete..........................................................................11

Pécsi szőlőművelés – pécsi borok................................................................................11Az 1907-es ipari vásár..................................................................................................12Vasúti és villamos közlekedés.....................................................................................13Pécsi bohémvilág a századfordulón.............................................................................14

Orvoslás...........................................................................................................15Oktatás.............................................................................................................17

Az egyetemi oktatás.....................................................................................................17Az elemi oktatás...........................................................................................................19Művészetek, művészek................................................................................................21

Sportélet..........................................................................................................23Zárszó..............................................................................................................25Irodalom..........................................................................................................26

3


Pécs rövid története

Egy 9. századi írott forrás szerint a salzburgi érsek 853-ban „ad quinque basilicas” „az öt

templom városában templomot szentelt. Ettől kezdve Pécset évszázadokon keresztül

„Quinque Basilicae”, később „Quinque Ecclesias” néven említik az okiratok. Ennek német

változata Fünfkirchen, szláv változata Pet Crkve. A város mai nevének középkori

változatát először 1093-ban I. László király egyik oklevelében találjuk „Peuche” formában.

A név eredete sokat vitatott, több elméletről is olvashatunk, melyek szerint például a meleg

éghajlata miatt a „pets” kemence, vagy „pec” szikla szláv szavakból is eredhet.

Pécs történetével a török időktől foglalkozunk, mivel a külvárosok fejlődése ettől az

időszaktól kezdve jelentősebb. Az 1543. évi hadjárat – Pécs elfoglalásával – Baranyát

török megszállás alá juttatta. A hódoltság idején a keresztény magyarok és a hódoltság

folyamán ide települt keresztény délszlávok a külvárosokba költöztek.

A török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc súlyos következményekkel járt. A 18.

század első felében a lerombolt város újjáépítése volt a legfontosabb feladat.

Pécset 1780-ban Mária Terézia emelte a szabad királyi városok közé. Ezzel a város

megszabadult azoktól a kötöttségektől – az egyház uralmától, a püspök földesúri jogaitól –

amik századokon át korlátozták fejlődésében. Az előjog elnyerését követően hatalmas

ütemű és alapvető fejlődésnek indult a város. A 19. századi reformmozgalmakban Pécs

nem vállalt kiemelkedő szerepet, 1848 őszén a horvátok, 1849 januárjában pedig az

osztrákok foglalják el. A forradalmat követő osztrák megtorlás sem ölt hatalmas méreteket.

Pécs a 19. század közepéig kisváros volt, 14.000 lakost számlált. A kiegyezést követően

indult gyors fejlődésnek, melyhez az iparosodás, kisebb mértékben a mezőgazdaság –

amely főként a szőlőtermelésből és borkereskedelemből állt – és a kereskedelem fejlődése

járult hozzá. Építészeti szempontból is jelentős időszak a városban a 19. század harmadik

negyede, mely a romantika és a kora eklektika korszaka, ennek szép példáit elsősorban a

belvárosban találjuk, de a külvárosok is sokat fejlődtek.

A Szigeti külváros ekkoriban a Lakits laktanyáig (amely az Általános Orvostudományi

Karral szemben lévő területen volt található, jelenleg bontási terület) terjedt.1 Sajnos az

1886-os filoxéra járvány komoly károkat okozott Pécsett is, ezt követően a város sokáig

1 Bezerédy Győző: Képek Pécs történetéből. Pécs, 1977. 40. o.

4


nem tudta visszaszerezni eredeti pozícióját. Szerencsére felismerték a szőlőtermelés

fontosságát, ezért igaz ugyan, hogy majdnem 25 év alatt, de sikerült nagyjából

rekonstruálni a borvidékeket.

Mivel Pécs környékén terül el az ország legjelentősebb szénvidéke, a századfordulóra, a

szénkitermelés megindulásával természetesen a sztrájkok Pécsett is elkezdődtek. Ekkor

44.000 lakost számlált a város. Jelentősen megváltozott ekkorra a nemzetiségi összetétel.

A város lakóinak immár mintegy kétharmada volt magyar nyelvű, bár még mindig jelentős

volt a német és horvát nyelvű lakosság.2

Az első világháborút követően az új délszláv állam csapatai nagyjából három évig tartották

megszállva a várost és környékét. A város két világháború közötti stagnálásában egyedül a

pozsonyi egyetem 1922/24. évi ideköltözése tekinthető jelentősebb eseménynek, mely

kulturális téren felpezsdítette a város életét.

A második világháború nem hagyott komolyabb nyomokat. A háborút követően Pécs elég

hamar az ország egyik legjelentősebb ipari központjává fejlődött. Az 1960-as évek

második felétől elrendelték a modern városrészek és a Belváros közötti területen található

elavult házak lebontását. Először a nyugati városrész, azaz a Makár szanálását végezték el,

ennek helyén találjuk ma az egyetemi városrészt.

A 7-es körzet

Az alábbiakban röviden áttekintjük a körzetünket alkotó öt városrészt, melyek –

betűrendben – a következők: Csoronika, Ispitaalja, Makár, Rácváros és a Szigeti külváros.

Csoronika Pécs egyik városrésze, régi szőlőhegy és gyümölcsös a Donátus alatt, a Makár-

hegy keleti oldalán, a Mecsekoldalban. A Csoronika név a szerb-horvát crno „fekete” vagy

a crnica „fekete föld” szóval lehet kapcsolatban. Esetleg a szerb-horvát crnika azaz

örökzöld tölgy, illetve más növénynév lappang e névben. Talán az ide vezető Fekete út is

kapcsolatban van a Csoronika névvel. Az itt fakadó forrás neve: Csoronika-forrás.3 A

városrészhez tartozik – kisebb településrészként – Zurna (a Donátusi út, a Fekete út, a

Csoronika dűlő és a Zurna dűlő által határolt terület). A Zurna viszonylag új név, eredetét

2 Szirtes Gábor: A milleniumi Pécs. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány. Pécs, 2003. 12. o.3 Baranya Megye Földrajzi Nevei I. Szerk: Pesti János. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982. 134/876.

5


nem ismerjük. A szó töve talán a zurbol, zúr hangutánzó szócsaládhoz tartozik, mely víz

vagy más folyadék felkeverésekor, zavarásakor keletkező hangjelenségeket érzékelteti.4

Ispitaalja Pécs egyik belső városrésze, a főpályaudvartól északnyugatra eső területen. A

középkori kórházról elnevezett település története a 12. századig nyúlik vissza. Az akkori

ispotály egyike a város legkorábbi időkből adatolt intézménye, mely először Szent

Bertalan, majd Szent Erzsébet nevét viseli. 1865-ben még csak a mai Hullámfürdő

környékének a neve volt, s a név előtagja (Ispita) a közeli kórházra (a mai Megyei Kórház)

utalt. Később a délebbre fekvő rétekre és a vasútállomás környékére vonatkozott. Újabban

kertváros jellegű településrészt jelöl.5 Mivel a régi ispotály „kórház” szót 1560 körül több

helyen Ispitaalj alakban is használták és a név utolsó szótagjából elvonták az alja elemet,

így a nemzetközi vándorszó (hospital) félig-meddig magyarrá „értelmesedett”. A szóvég

elvonásával kialakult nyelvünkben az ispotály szónak ispita, espita, pitál változata is.6

A szabadságharcot követő években romjaiból kellett újjáépíteni a várost. Ehhez több

évtizedre volt szükség. A város mai képe is őrzi azt a városrendezési jelenséget, hogy az

ipartelepek és gyárak a város keleti és déli részére települtek, míg a nyugati részen

leginkább családi házak épültek. Ispitaalján ilyen volt például a Mozdonyvezető-telep

(Szilágy Dezső utca és környéke), ahova a vasutasok építették házaikat az 1930-as

években. Ezen a területen előtte kertészetek működtek.7 A telep mellett építették meg a

MÁV bérházat, ahol 1944-ig a vasúti munkások éjszakai átalvását oldották meg.

Makár vagy Makár-hegy Pécs egyik városrésze a Mecsekoldalban a Jakabhegyi út, az

Egyetemváros, a Szigeti út és a Magyarürögi út között. A Makár elnevezés az egész hegyet

jelöli. Magassága nagyjából 277 méter. A néphagyomány szerint a hegy Makár Jánosról

kapta nevét. Vélhetően azért, mert Makár ezredes 1686. október 22-én érdemeket szerzett

Pécs felszabadításában. Buda felszabadítását követően Bádeni József őrgróf Pécs felé vette

útját. Megérkezte előtt viszont Makár János, a kaproncai végvár alvezére magyar és horvát

katonákkal kétszer is kirabolta és felégette Pécsett, sok törököt megölt, a várat azonban

nem tudta elfoglalni. Egy másik elmélet szerint valószínűbb, hogy Makárnak ezen a helyen

nagyobb szőlőterülete volt. A Makár család Pécsett jelentős vagyonnal rendelkezett. 1665-

4 Pesti János: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004. 14. o.5 Pesti János: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004. 17. o.6 Baranya Megye Földrajzi Nevei I. Szerk: Pesti János. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982. 1774. o. 7 Uo.: 752. o.

6


1722 között négy lakóház, illetve telek volt Makár ezredes tulajdonában. Az egyik romos

telket (a mai Anna utcában) 1721. nyarán Makár János fia a horvát közösségnek

adományozta, hogy ott iskola létesüljön. 1722-ben jezsuiták irányításával, társadalmi

munkával és közköltségen a romos épületet helyreállították és az iskolát megnyitották. Az

épületben később emléktáblát helyeztek el. A Makár hegy a szőlőtermelés mellett még az

ott folytatott ásatásokról is ismert, amelyekről a későbbiekben bővebben szólunk.

Rácváros 1954 óta Pécs településrésze, egykor önálló község, 1930-1954 között

Mecsekalja része volt. A Mecsekoldalban, Ürögtől délre fekszik, a Rácvárosi út mentén.

Alapítását a 17. század végén bizonyos felekezeti és egyéb villongások előzték meg

Pécsett. A hittérítő munkálatok, a török kiűzését követően a katolikus lelkészek, különösen

a jezsuiták részéről olyan buzgón folytatódtak, hogy már 1692-ben a város polgársága

ünnepélyes fogadalmat tett, mely szerint „más felekezetűek, mint római katolikusok nem

vehetők fel a város polgárai sorába, amennyiben továbbra is a város falain belül akarnak

maradni, a katolikus hitre kell áttérniük”. A fogadalom latin nyelvű szövege megtalálható

Bárdos idézett könyvében.8

Az óhajtott békesség azonban nem sokáig volt zavartalan, hiszen már 1693-ban súrlódások

támadtak a katolikusok és a nem sokkal azelőtt megtért szakadár szerbek (schizmatikusok)

között. Akkor (1693-ban) maga a püspök, Radonay Mátyás is panaszkodott az óhitű

szerbek esküszegése miatt. Ennek következménye volt, hogy a rác népesség egy részének

el kellett hagynia a város területét. A kiutasított lakosság Ürög felé vonult és nem messze

Pécstől megalapította Rácvárost, ahol 1781-ben létesült római katolikus plébánia. Ekkor a

lakosság többsége már német nemzetiségű volt és a 19. század folyamán megjelent itt a

magyar lakosság is. Az egykori szerb lakosságra itt ma már csak a helységrész neve

emlékeztet.9

A Szigeti külváros Pécs egyik belső városrésze, mely az egykori Szigeti-kaputól

nagyjából Uránvárosig terjed. Déli határa az Athinay utca – József Attila utca vonal.

Forrásokból kiderül, hogy a 14. században már létezett egy félsoros kis utcácska a Szigeti-

kapu közelében, a várárok mentén.10 A városrész fejlődése a 18. század elején gyorsult fel.

Ekkor jobbára fuvarosok, föld- és szőlőművelők laktak ezen a területen, amely a 19. és 20. 8 Bárdos István: Pécs régi német utcanevei. Pécs, 1933. 10-11.o.9 Baranya megye Földrajzi Nevei. Szerk: Pesti János. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982. 759. o.10 http://hu.wikipedia.org/wiki/Szigeti_kulvaros_(Pecs)

7


században nyugati és déli irányban bővült tovább jelentősen. 1787-ben – hogy a

Belvárosból könnyebben elérhető legyen – a város kisajátította a Barbakánhoz közel eső

területet. Emiatt áttörték a városfalat, amelyet követően a Szigeti külváros területe egyre

nőtt. 1713 és 1723 között már nyolc utca tartozott a városrészhez. A várfal közelségében

található Tábor utca valószínűleg az ide érkező seregek táborozó helye lehetett. A

Mezőszél utca elnevezését pedig onnan kaphatta, hogy a múlt században itt ért véget város,

ez volt a mező széle.11 Lakóinak 95%-a volt magyar, míg a Belváros lakosságának 76%

német volt.12 Az út mentén lakókat a rácvárosiak Lepedő-városiaknak is csúfolták, mivel

régen gyakran vitték haza lepedőben a „szigetiek” a Rácvárosban megvert legényeket.13

Fényes Elektől tudjuk, hogy az 1800-as évek közepén „...a belvárosi házak általában

csinos, egészséges, kényelmes lakást nyújtanak, csaknem mindnyájának van udvara és

kertje, ... A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyak és több

helyütt nedvesek,”14 A lakások általában 1 konyhából és 1-2 szobából álltak. Néha az

udvaron is volt egy kis épület, ahol a személyzet lakott vagy lomtárnak használták.

Majdnem minden épülethez tartozott pince, általában sok borral. A szobák egyszerűek,

csak a legszükségesebb bútorokkal, nem túl kényelmesek. Ugyanilyen szegényes a ruhatár.

Talán a konyha fölszereltsége volt a legváltozatosabb, leggazdagabb.

Történeti emlékek

Elsősorban Pécs belvárosa gazdag műemlékekben és műemlékjellegű épületekben. Ezzel

szemben a belváros területén kívül eső városrészek természetesen sokkal szerényebb

értékkel bírnak.

Makár területe az újabb kőkorszakban (kb. 6000 évvel ezelőtt) már zárt település volt. A

hegyen a rézkorszakból is kerültek elő leletek (Kr.e. 2500-2000). A késő bronzkorból, a

Makár-hegyi ásatások során a hordozható házi tűzhely mellett bronzkori, mészbetétes

edények is előkerültek. Az edényeket Dr. Horváth Antal pécsi ügyvéd és műkedvelő

régész saját Makár-hegyi szőlőjében ásta ki. Dr. Horváth Antal, aki később a városi

11 Baranya megye Földrajzi Nevei. Szerk: Pesti János. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982. 729. o., 744. o.12 Uo.: 679. o.13 Uo.: 765. o.14 Bezerédy Győző: i.m. 26. o.

8


múzeum egyik alapítója lett, igen jó kapcsolatokat ápolt Zsolnay Vilmossal, akinek

rendelkezésére bocsátotta tanulmányozás céljára a leleteket, aki a bronzkori edények

nyomán élethű másolatokat és stilizált, színes mázas, aranyozott változatokat készíttetett, a

Pannónia díszedény sorozatot. A kortársak számára ezek a kerámiák képviselték a helyi,

"pannon" hagyományt, a pécsi és Pécs-környéki, nagy múltú fazekasság történeti

előzményeit. Szimbolikus szerepüket jól érzékelteti, hogy Zsolnay még az 1878-as párizsi

világkiállításra is, ahol egyébként új találmányát, az aranyéremmel jutalmazott magastüzű

mázzal díszített porcelánfajanszot mutatta be, vitt egy kisebb kollekciót a "Pannónia"

sorozatból. A mintegy kétszáz darabból álló gyűjtemény a Zsolnay díszedény gyártás

legjellegzetesebb, művészi és technológiai szempontból legkiemelkedőbb állomásait

reprezentálta15 (lásd C.melléklet).

A Pécsett fellelhető 6 török kori emlék közül a 7. körzetben található a legszebb és eredeti

funkciójában megőrzött dzsámi és minaret, Jakováli Haszan dzsámija (lásd A. melléklet),

hazánk egyetlen olyan török temploma, amely mellett minaret is áll. A török templom

egyes vélekedések szerint XVI. század végén épült annak a vallási központnak a részeként,

melyet Jakováli Haszan pasa hozott létre. (Más kutatások szerint Jakováli az 1620-as

évektől élt Pécsett, tehát a dzsámi a 17. század első harmadában épülhetett.). A városfalon

kívülre történő építkezés magyarázata lehet, hogy Memi pasát, aki a fürdőt (és más egyéb

épületeket) is alapította és Jakováli Haszant valószínűleg rokoni szálak fűzték egymáshoz

és a családi birtokokat igyekeztek így egy tömbben tartani.16

A dzsámi mellett állt a táncoló dervisek kolostora (a Mevlana Rumi kolostor), mely

szállást és élelmet tartozott a bekopogtatónak adni. Előcsarnokában pedig medresze, azaz

középiskola működött. Evlia Cselebi a híres utazó a következőképpen ír róla: „Irem

kertjéhez hasonló rózsaligetben és ergavámi pálmaligetben fekszik, midőn a fülemülék itt a

dervisfuvola hangját és ütemeit hallják, ők is elkezdik fülemüle-nyögdécslésüket...

Táncolótere (mejdáni szemakhenszi), zenészek gyülekezőhelye, Mesznevi olvasók helye és

szószéke...van.”17 (A Mesznevi Dzselaledin Ruminak – vagy másképpen Dzsalál ad-Dín

Rúmínak – a mevlevi dervisrend alapítójának a nagyhírű könyve volt, melyben erkölcsi

15http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Iskolabarat_muzeum/Janus_pannonius_muzeum/pages/janus_magyar/006_muveszettortenet.htm16 Sudár Balázs: Ki volt Jakováli Haszan pasa? In: Pécsi Szemle. Főszerk: Romváry Ferenc, 2006. IX évf. 1.sz. 27-34. o.17 Szabó Pál Zoltán: A török Pécs. Pécs Mj. Város Tanácsa VB. Művelődésügyi Osztálya, 1958. 27.o.

9


tartalmú versek találhatók.) Evlia Cselebi leírása szerint hetenként kétszer volt itt

dervistánc, amikor a szerzetesek nádfuvola hangjára az ég kerekéhez hasonló körforgást

végeztek. A dzsámi külső háremében (előcsarnokában) 70-80 szobácska volt. Konyhája,

éléskamrája díszes. Lakói remete életűek, perzsául is olvastak. A kolostorban a

jövőmenőknek, vagyis diákoknak, zarándokoknak és szegényeknek reggel és este is ingyen

osztottak eledelt.

A dzsámit 1714-ben katolikus kápolnává alakították át. Eredeti, 16. századi formájában

1975-ben rekonstruálták. Jelenlegi berendezésével - mely a török kormány ajándéka -

imaházként is szolgál. Török miniatúrák idézik a hódoltság idejét, rajzok és fotók az itt

maradt emlékeket Siklóstól Budáig, a dzsámiktól a fürdőkig. A fegyverek a 16. századi

harcokra, a kerámia, réz- és óntárgyak a távolsági kereskedelemre emlékeztetnek: a kávés

findzsák Kis-Ázsiából, a teáscsészék a Távol-Keletről, a fémkancsók, kiöntők pedig a

Közel-Keletről és Balkánról érkeztek.

A hagymasisakos tornyú, egyhajós Xavéri Szent Ferenc-kápolnát a korábbi, 17. század

végi kápolna helyén építették a jezsuiták 1739-ben, késő barokk stílusban. Az eredetileg

római katolikus kápolnát jelenleg a görög katolikus hívek használják. Félköríves szentélye,

rokokó faragványos szószéke, majolika oltára, két szobra továbbá a Pécsi Porcelángyárban

készült szentélyrácsa figyelemreméltó alkotások. A falfestmény Gebauer Ernő műve. A

kápolna körül a 19. század első felében temető volt.

18. századi emlékünk a Stock-ház. Az egykori kanonoki házat Fonyó Sándor kanonok

építtette 1767-ben, barokk stílusban. Az építés időpontját ma is őrzi a kapu zárókövébe

metszett évszám. Az épület messziről feltűnik homlokzatán uralkodó kétszintes

tetőzetével, manzárd emeleti ablakaival. Hosszan elnyúló, jellegzetes tömegével értékes

eleme a műemlékekben szegény Szigeti városrésznek. A házat 19. században katonai

börtönnek, fogdának használták, itt hajtották végre a botbüntetéseket (a stock szó jelentése

bot), majd átalakították óvodának. Néhány éve történt egy külső felújítás, de sajnos

rengeteg graffiti csúfítja el az utcai homlokzatokat. Sok helyen látszanak repedések is a

falon.

10


A Griffaton házban pedig, ahol ma a Pécsi Városi Könyvtár Várkonyi Nándorról

elnevezett fiókkönyvtárát találjuk, régen hordókészítéssel foglalkoztak. Nevét Csorba

Győző visszaemlékezése alapján lakójáról, egy Griffaton nevű fakereskedőről kapta.18

A Pécsi gettó története 1944-ben kezdődött, amikor a város vezetése tervet dolgozott ki a

zsidók áttelepítésére. Az eredeti szempontok helyett – tehát, hogy minél kevesebb

keresztény családnak kelljen elköltöznie – olyan szempontok győzedelmeskedtek, hogy a

kijelölt terep lezárható legyen, lehetőleg a város szélén, közel a vasúthoz és a repülőtérhez.

A gettó határaiként a Bánffy Dezső utcát, a Kassa utcát, az Ispitaalja utcát és a Vas

Gereben utcát jelölték meg. Esztergár Lajos polgármester ezen a területen ötven családi

házat, valamint a kilencvenlakásos MÁV-bérházat vette igénybe a zsidók számára.19 A terv

szerint körülbelül 600 keresztény lakos (272 család) helyébe 3400 zsidót szándékoztak

telepíteni, ami elviselhetetlen zsúfoltságot eredményezett. A számítások szerint egy főnek

három négyzetméternyi tér állt így rendelkezésére. A zárt terület őrzését a rendőrség látta

el. A sárga csillag viselésére kötelezett pécsi zsidók kijelölt területre költözése május 8-án

kezdődött meg. A gettót hat héttel később számolták fel. Lakóit a város utcáin, gyalog, a

Lakits laktanyába kísérték, ahol a mohácsi és a bonyhádi gettókból átszállított zsidókkal

együtt megközelítően 6000 embert zsúfoltak össze. Itt már a csendőrség látta el a

gyűjtőtábor és egyben a vagonírozási központ őrségét. Az első vonatot július 4-én, a

másodikat július 6-án indították el Pécsről. Horthy kormányzó ezen a napon állította le a

deportálást. A pécsi vonatok mégis elhagyták az országot, Auschwitz irányába.

A szocializmus emlékei közül a híres-hírhedt 25 emeletes Magasházat kell

megemlítenünk. A 80 méter lakóház története 1974-ben kezdődött, ekkor kezdte építeni a

Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat, az átadásra két évvel később került sor. Pécs

legmagasabb panelházát az akkoriban népszerű, úgynevezett IMS jugoszláv technológiával

építették. Az épület azonban rövid időn belül életveszélyessé vált, mivel az építkezés során

a technológiai előírások egy részét nem sikerült betartani. Ennek következtében a lakókat

1989-ben ki kellett költöztetni. A 250 lakásból álló, azóta is elhagyatottan álló épület a

Guinness Rekordok könyvébe is bekerült, elnyerve a csöppet sem megtisztelő „világ

legmagasabb üres épülete” címet. Közel 20 éves próbálkozás után a ház tavaly, 2008-ban, 18 http://www.csorbagyozo.hu/files/egyeb/avarosoldala.doc19 Ma a gettó helyét emléktábla jelöli a Mártírok u. 42. szám alatt, a volt gettó tömb Mártírok úti bejárata mellett.

11


talált vevőre a Grupo Milton cégcsoport személyében, akik szerint a jelenleg galambok és

patkányok lakta épület nemsokára mint egy futurisztikus felhőkarcoló születik majd újjá.

Körzetünk gazdaságtörténete

A 7-es körzet esetében ipartörténetről nemigen beszélhetünk, hiszen a város nagy múltú,

híres gyárai jobbára körzetünkön kívül helyezkednek el, mezőgazdasági (szőlészeti-

borászati), kereskedelmi és vendéglátóipari valamint közlekedési emlékekre viszont

büszkék lehetünk.

Pécsi szőlőművelés – pécsi borok

A szőlőtermelést Pannóniában a Kr. u. 3. században honosították meg a rómaiak.20 A

terület mediterrán jellegű éghajlata miatt nagyon alkalmas volt már akkor is a

szőlőtermesztésre.

A szőlészet-borászat népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy Pécs belvárosa alatt

50 kilométer hosszúságban mintegy 1300 pince ismert. A pincék építésének kezdete –

hasonlóan más, történelminek nevezett borvidékekhez – itt is az idő homályába vész. Bár

törökök vallása tiltotta a szeszes italok fogyasztását, a bortermelés a török hódoltság idején

is folytatódott. Az ide települt déli népek új szőlőfajtákat honosítottak meg. A tüke

elnevezés is a szőlőtermelés jelentőségéről árulkodik, hiszen csak az lehet igazi

tősgyökeres pécsi, akinek van tüke – azaz szőlőtőkéje.

A Rákóczi szabadságharcot követően a város lakossága 400 főre csökkent. Ebből a Szigeti

városrészben vegyesen laktak horvátok és magyarok és többek közt szőlőműveléssel is

foglalkoztak. Pécs, a szabad királyi várossá nyilvánítást követően, többek közt a

borkimérés jogát is megkapta. Tehát a város ezen a téren is jelentős fejlődésnek

indulhatott.

A szőlő és bortermelést, nem csak Pécsett, hanem egész Európában, az 1880-as évektől az

Amerikából behurcolt filoxéra járvány vetette erőteljesen vissza. Ennek hatására a pécsi

20 Dr. Kolta János: Baranya megyei útikönyv. Baranya Megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala, 1981. 20. o.

12


szőlőterület egyharmada elpusztult, a bortermelés pedig a felére csökkent.21 Így aztán a

pincéket is kezdték elhagyogatni az emberek. „A szőlőhegyek Pécsett a nyugati részen már

kipusztultak. Alig volt szőlő. Ezelőtt 4-5 éve a pécsi határban 50.000-60.000 hektó bor

termett, ez évben 5-6 ezer...”22 állapította meg Károly esperes-plébános, a Pécsi Ágoston

téri plébánia Historia Domusa.

A török kor után a különböző vidékekről áttelepült népek valószínűleg a szőlőművelés és a

borkészítés új eljárásait és szőlőfajtákat is hoztak magukkal Pécsre, ehhez elég csak

végignézni a városban és környékén megtalálható szőlőfajták sokaságát.

A szőlőtermelés visszaesésének folyamata a 20. század közepétől, Pécs robbanásszerű

növekedésének következtében, még inkább felgyorsult. Egyre több szőlőterület épült be

lakóházakkal, tehát egyre kevesebb pincére volt szükség. A Mecsekoldal beépítésével

kevés kivételtől eltekintve elmondhatjuk, hogy lezárult a pécsi szőlő- és bortermelés

termékeny időszaka.

Az 1907-es ipari vásár

Az 1907. május 5-én megnyílt általános kiállítás a pécsi ipar és mezőgazdaság látványos

seregszemléje volt. A kiállítás főbejárata az Indóház utca (a mai Szabadság út) felől volt,

egy akkoriban még kiépítetlen területen. Nagy előrelépés volt az 1888-as kiállításhoz

képest, hogy az állandó és az időszakos kiállításokat is egy helyen rendezték meg, így a

külsőségekre is jobban tudtak vigyázni. A vasút közelsége pedig szintén közrejátszott a

helyszín kiválasztásában. A pavilonok az akkor divatos szecessziós stílusban épültek, volt

zenepavilon, pezsgőgyári pavilon, a Zsolnay gyárnak külön épülete, erdészeti, bányászati,

ipari, mezőgazdasági, bútor-, tej-, iparművészeti és textil csarnok, de még teniszpályát is

építettek. Sikeres volt a kiállítás népszerűsítése: színes képeslapokat nyomtattak, három

kötetes kiállítási kalauz is készült és látványos ünnepségekkel (mint például díjlovaglás,

lóverseny vagy a Turul elnevezésű léghajó felszállása) növelték a vásár fényét. Hatalmas

érdeklődés kísérte a borászati kiállítást és a borversenyt, melyen a filoxéra pusztítása előtti

és a vész után betelepített új szőlőfajtákból készített borokat is összehasonlították és

21http://www.borbarat.com/showarticle.ind?isFlashCompliant=true&session_id=GfJQGUiMmHKObRuhyeVcJMxL&flashVersion=022 Frankovics György: Pécsi borok – pécsi szőlőművesek. In: Pécsi Szemle. Főszerk: Romváry Ferenc, 2005. VIII évf. 3 sz. 39. o.

13


megállapítást nyert, hogy az új fajták nem vallottak szégyent és a szőlő e veszedelmes

ellenségével szemben az mégiscsak ember maradt felül.23

A kiállítás utolsó napjaiban hatalmas ünnepségek keretében leplezték le Zsolnay Vilmos

szobrát, mely az 1907. évi pécsi országos kiállításnak a mai is látható egyetlen emléke

(körzetünk határán). A rendezvény sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a korabeli

becslések szerint hozzávetőlegesen egymillió látogatója volt a kiállításnak.

Vasúti és villamos közlekedés

A magyar vasúti közlekedés megindulásakor az ország érdekének egy Pest-Buda központú

közlekedési hálózat kiépítését tartották. Ennek jegyében nyílt meg 1846. július 15-én az

első magyar gőzüzemű vasútvonal Pest és Vác között. Az 1848-as szabadságharcot

követően Baranyában az ipar fejlődése szinte kizárólag Pécsre korlátozódott. Fontos dátum

1852, amikor a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) megkezdte a Pécs környéki szénmezők

felvásárlását. A Pécs környékén bányászott szenet kezdetben szekereken fuvarozták a

Dunáig. Ez volt a „Fekete út”, a lehullott szénpor után. Baranya első vasútvonalát Pécs

(Üszög) és Mohács között 1857. május 2-án avatták fel. Az 56 kilométer hosszú pályán

először csak a teherforgalom indult meg. A pályát 1859-ben adták át a

személyforgalomnak is. Pécs első vasútállomása tehát az üszögi volt. A széntermelés

növekedése során felmerült, hogy a pécsi szenet a tenger felé, Fiumébe kellene irányítani.

Ehhez vasútvonalra volt szükség. A Déli Vasút Társaságot szerződésben kötelezte az állam

arra, hogy a Kanizsa-Eszék vonal kiépítésével egy időben Pécsig mellékvonalat építsen.

1867. nyarán hozzá is kezdtek a Pécs–Szentlőrinc–Szigetvár–Barcs vasútpálya

megépítéséhez. Pécsett kezdetben a mai Kossuth tértől közvetlenül délre szándékoztak

állomást építeni, de később jócskán lejjebb vitték. Az építés megkezdése utáni évben már

el is készült a pálya és az indóház (amely a mostani pályaudvar épületének bal oldalán ma

is látható). A vasútvonal ünnepélyes megnyitása 1868. május 4-én volt. A főpályaudvar ma

látható épülete Pfaff Ferenc (akinek nevét emléktábla őrzi) tervei alapján 1900-tól

szolgálja az utazók kényelmét (lásd A. melléklet). Az állomásépület északi és a déli

bejárata két oldalán található James Watt (a modern gőzgép megteremtője) és George

Stephenson (a vasútépítés úttörője) Zsolnay gyárban készült pirogránit portréja.24

23 Bezerédy Győző: i.m. 52. o.24Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs M. Város Művelődésgyi Osztálya. Pécs,1982. 250. o.

14


1913. október 20-án elindult a város címerével ékesített, kék szegélyes pécsi villamos,

ezzel Pécs lett a 29. város a monarchiában. A villamost itt nem előzte meg sem ló-, sem

gőzvasút. Az egyvágányú, kitérő rendszerben működtetett villamosközlekedés egyszerre

három vonalon indult be Pécsett:

Zsolnay gyár - Főpályaudvar,

Budai külvárosi pályaudvar - Hadapródiskola,

Zsolnay gyár - Hadapródiskola.

A pécsi villamos 47 évig sok mindent megért. Az idő során korszerűtlenné és öreggé vált

villamosforgalmat a város vezetésének pénz szűkében meg kellett szüntetnie. A pécsi

villamos 1960. augusztus 31-én tette meg utolsó útját. Felvirágozva indult a Tüzér utcai

végállomásról. Mire bedöcögött a Széchenyi térre, már jelentős tömeg kísérte.25

Pécsi bohémvilág a századfordulón

Körzetünk érdekes színfoltja a századfordulón, a Szigetvár felé vezető úton, Rácvárosban

és a vasútállomás környékén található népszerű és figyelemreméltó vendéglők, fogadók és

kocsmák sora.

Az 1750 körül épült Magyar Korona Fogadó (a mai Százéves Borozó) a pécsi vendéglátás

történetének egyik legrégibb emléke. Állítólag egykor Petőfi Sándor is eltöltött itt egy

éjszakát. Richard Bright (az Európát beutazó híres angol orvos) így emlékezett: „Ablakom

egy nyílt térre nézett, amelynek túlsó oldalán egy török mecset maradványai voltak még

teljesen ép minarettel, ahonnan az imám az igazhívőket imára szokta szólítani. A

csordások, nagy fekete kutyáikkal az állatokat szedték össze kihajtásra. Közel száz paraszt,

emberek és asszonyok körmenetben jöttek, valamelyik faluból, hogy a város különböző

oltárain felajánlják imáikat és áldást esedjenek le a közelgő aratásra.”26 A

vendégfogadóban hét tágasabb és egy kisebb vendégszoba volt, öt ággyal. A fogadó

egyben postakocsi-állomásnak is szolgált. A barokk épület ma is áll, s bár szálloda már

nem üzemel itt, a betérő vendégeket szívesen látják egy (vagy több) italra.

A Szigeti út 10-ben állt a Czirják-féle Fekete Sas vendéglő, ahol a Hirschfeld sörgyár sörét

mérték. A Szigeti út 13-ban a Három Varjú nevű intézményt találhattuk ekkoriban, mely a

25 http://hu.wikipedia.org/wiki/Pecs_tomegkozlekedese26 Richard Bright utazásai a Dunántúlon (1815). Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, Veszprém, 1970. 70. o.

15


környék kocsmái közül az egyik legnépszerűbb volt. A Szigeti országút 27. szám alatt állt

a Három Csillag vendéglő, melynek utódja ma is létezik, Csillag Étterem néven és még

mindig nagy népszerűségnek örvend a város lakossága körében. A Szigeti út 47-ben

üzemelt a Szarvas nevű kiskocsma, a nagy forgalmat lebonyolító Zöldfa kocsma pedig

igen kedvező környezetben működhetett a Szigeti út 81-ben, hiszen két laktanya is volt a

közelben: a Ferencz József és a Lakits lovas-laktanya. Szigeti vám mellett működött a

Szigeti vám falatozó, népi nevén a Hatcsöcsü-csárda, ahol három hölgy mérte a habzó sört.

A kocsmát az útkereszteződés bővítésekor bontották le.

A Szigeti városrészen túl, a Rácvárosban volt a Fehér Holló vendéglő, melyet a híres

kocsmáros Pompár Izidor (akit városszerte csak Dóriként ismertek) vezetett. Híres volt

még a Blau féle Nagyvendéglő Rácvárosban, melyet Blau Lipót vezetett 22 éven keresztül.

A vasúti közlekedés megindulását követően Pécs szabad királyi város egyik forgalmi

csomópontja a vasútállomás (Indóház) és a széles, fákkal szegélyezett Indóház utca (mai

Szabadság út) volt. A Vasút Vendéglő az Indóház épületében működött, kerthelyisége

pedig a peronra nyílott. Már az 1880-as évektől élénk volt az utasforgalom, így a vendéglő

jól ment, ahol minden délután uzsonnazene mulattatta az úri közönséget (lásd D.melléklet).

Orvoslás

Körzetünk egyaránt rendkívül gazdag az orvostudományokhoz és egészségügyhöz

kapcsolódó régi emlékekben és jelenlegi intézményekben. Az ispitaaljai ispotályról már

esett szó, a következő említésre méltó esemény az első pécsi közkórház felépülése 1714-

ben a Jakováli Haszan dzsámi és minaret közvetlen szomszédságában.27 Ma ez a Megyei

Kórház, műemlék jellegű épület.

A 19–20. század fordulójának időszaka a középítkezések nagy korszaka volt Pécsett

ugyanúgy, mint az ország más városaiban. Az 1890-es és 1900-as évek több egészségügyi-

szociális és a katonai épület is felépült. Körzetünkön belül a szociális intézmények közül

27 A nagyságos földesuraság parancsára városbíró úr előterjesztette, hogy a város ügyeinek jó rendbe hozása érdekében többek között saját felcsert kell alkalmazni, aki minden halottat megvizsgálna, a betegeket ellátná, és a létesítendő kórházakat felügyelné, ahol a kóborló idegenek is megvizsgáltatnának. Egyúttal a Havi kápolnába megszavaztatott két nagy és hat kis gyertya adományozása. (Kórház létesítése. 1712. december 6. In: Pécs ezer éve. Főszerk: Márfi Attila. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1996. 116. o.)

16


ebben az időszakban valósult meg az árvaház, a Rudolfineum, amely 1858-ban jótékony

adományokból és rendőri bírságokból valósult meg a közkórház kápolnájától keletre. A

közkórház telkére tervezték megépíteni és egy épületen belül működtetni a dolog- és

szegényházat. A tervekből végül csak a szegényház került megvalósításra. Megépítését

különféle adományokból, épületek eladásából és a városban indított gyűjtésből oldották

meg. A szegényház 1888 nyarán készült el.28 Megnyitásával egy időben a városban teljesen

betiltották a koldulást. Egyes vélemények szerint így oldották meg a veszélyesnek tartott

szegények felügyeletét.29 A szegényház helyét ma a Megyei Kórház C szárnya foglalja el.

Az orvostudományi képzés elődjének a Pozsonyban felállított Magyar Királyi Erzsébet

Tudományegyetemet, illetve annak az 1918-ban megalakult orvosi karát tekintik. Az

egyetem és a kar mintegy fél évtizedes fővárosi bolyongás után érkezett a Mecsekaljára. A

három pécsi karon 1923. október 14-i hivatalos tanévnyitóval kezdődött az oktatás. Az

oktatás színvonalát az is mutatja, hogy a professzorok fele akadémikusi ranggal

rendelkezett. Az orvosi karon, majd 1951-től az önálló orvosegyetemen ma is nosztalgiával

emlegetett, nagy formátumú tanárok oktattak. Az orvosegyetem életében az első nagy,

átfogó fejlesztési tervek az 1950-es években készültek, amelyek megvalósításával jött létre

az 400-ágyas klinikai tömb (1966) és a központi épület(1970). Az Általános

Orvostudományi Karhoz immár szív- és vesecentrum is tartozik.

Oktatás

Az orvostudományi képzés csak egy a körzetünkben működő oktatási intézmények közül,

melyben szintén igen gazdagok vagyunk.

Az egyetemi oktatás

28 Pilkhoffer Mónika: Szociális intézmények épületei a századfordulón Pécsett. http://www.publikon.com/application/essay/114_1.pdf29 Mészáros Balázs: Szegény- és dologház Pécsett. In: Pécsi Szemle. Főszerk.: Romváry Ferenc, 2005. VIII évf. 4 sz. 79. o.

17


Hazánkban Nagy Lajos királyunk az első egyetemet 1367-ben Pécsett alapította, mivel az

akkori püspök, Vilmos vállalta az intézmény fenntartását. Az intézményben nagyjából

ötven évig folyhatott oktatás, mert Mátyás király idején az egyetem már nem kerül

említésre. Evlia Cselebi török történetíró leírása alapján az egyetem helyét a Székesegyház

körüli épületekben feltételezték, ezt mára már feltárásokkal is bizonyítják.30 Az épület

1664 telén, Zrínyi Miklós téli hadjárata idején pusztult el. A feltárt épület maradványa

várhatóan 2010-re lesz látogatható.31

A 18. század végétől folyt Pécsett ismét felsőoktatás, de az igazi egyetemi képzés akkor

kezdődött újra, amikor a pozsonyi egyetemet a trianoni békeszerződés megkötését

követően 1921-ben Pécsre helyezték. Tehát négy évszázad után Pécs ismét egyetemi

központtá vált. A mai egyetemi Ifjúság úti tömbje eredetileg jezsuita kolostornak,

gimnáziumnak és diákotthonnak épült. Az ötlet atyja Zichy Gyula gróf pécsi püspök, aki

X. Pius pápa ötven éves papi jubileuma emlékére alapítványt hozott létre. A püspök 1912-

ben 14 kataszteri holdnyi területet adott az alapítandó intézetnek a csoronikai püspöki

szőlő helyén.32 A pécsi Jézus Szíve (Pius) templomot, a jezsuiták által vezetett pécsi Pius

Gimnázium részére építették 1929 és 1930 között. A templom terveit, a kor ismert egyházi

építésze, Fábián Gyula készítette el neoromán stílusban. Az anyagi fedezetet elsősorban a

már fent említett pécsi megyéspüspök, akkoriban kalocsai érsek Zichy Gyula és nagyon

sok adományozó támogatása nyújtotta.

Az egyetem az 1923/24-es tanévtől kezdte el működését az evangélikus hittudományi, a

bölcsészet- és természettudományi, a jogi és orvosi karon. 1940-ben kormányrendeletre a

bölcsészet- és természettudományi karokat megszüntették. Helyüket 1945-ben tanárképző

tanfolyam vette át, majd 1948-tól megnyílt a Pécsi Pedagógiai (majd Tanárképző)

Főiskola. Az orvostudományi kar 1951-től önálló egyetemként működött. A Tanárképző

Főiskola integrálásával 1982-től az oktatási létesítmény Janus Pannonius

Tudományegyetem néven működött tovább. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola, majd

2000-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai

Főiskola bekapcsolódásával alakult ki a mai tízkarú egyetem, amely a mezőgazdasági

képzésen kívül majd minden felsőoktatási területet magába foglal. Jelenleg a pécsi

30 Bár az egyetem helyszínével kapcsolatban a történészek közt megoszlanak vélemények. 31 http://www.koh.hu/index.php?_mp=hirek&_amp=pecs_kk&archive=1&_url=hirek.php32http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=5911&ctag=articlelist&iid=1

18


egyetem a legnagyobb hallgatói létszámú magyar felsőoktatási intézmény.33 A Pécsi

Tudományegyetem az 1367-es első magyarországi egyetemet jogelődjének tekinti.

Körzetünkben a Pécsi Tudományegyetem intézményei közül megtalálhatók az Általános

Orvostudományi Kar, Bölcsészettudomány és Természettudományi Karok, Felnőttképzési

és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, a Dékáni Hivatal, Jakabhegyi Kollégiumok (A Makár

oldalban az orvosi kar kollégiuma helyén régen homokbánya volt) és a Szántó Kollégium.

Érdekességként említhetjük Pécs századfordulós építészet- és oktatástörténetében

kiemelkedő helyet elfoglaló 1898-ban átadott Honvéd Hadapródiskola épületegyüttesét.34

Az Alpár Ignác tervei alapján megépített pécsi iskola egy háromemeletes neobarokk

főépületből, bal oldalán legénységi épületből és melléképületből, jobb oldalán tiszti

pavilonból álló épületegyüttes volt. Ehhez tartozott még egy uszodaépület és a kórház.35 Az

iskola építésével tovább bővült a pécsi iskolák száma és skálája. A honvédtiszt-képzés

fejlődését a közvélemény hatalmas lépésnek tekintette az önálló magyar hadsereg

létrehozása felé vezető úton. Az első világháborút követően több névváltoztatást és

költözést is megélő épületet a körülötte lévő területtel együtt végül 1955-ben a Pécsi

Orvostudományi Egyetem kapta meg. A korábbi hadapródiskola területén egyetemi

városrész létrehozását irányozta elő a fejlesztési terv. Az új elméleti tömb építése 1965-ben

kezdődött és az Alpár-féle értékes épület nyomtalanul eltűnt az átépítés során.

Az elemi oktatás

Az 1868-as Eötvös-féle népoktatási törvény életbelépését követően Pécsett is

megkezdődtek az iskolaépítések, mivel folyamatosan nőtt a rendszeresen iskolába járók

száma. A külvárosi területeken jelentős volt a lakosságnövekedés (a Szigeti külvárosban

például 1880 és 1920 között majdnem duplájára nőtt a lakosságszám36), ami megkívánta új 33 http://www.pte.hu/menu/2134 1926-ban helyeztek el, az akkor még teljes pompájában megtekinthető Pécsi Hadapródiskola előtt egy Zrínyi szobrot. Talapzatán, hősi emléktáblán volt olvasható 67, az első világháborúban hősi halált halt katona neve. A tábla a Zsolnay Gyárban készült, sósmázas pirogránitból. Az 1960-as években történt felújításkor eltávolították mind a szobrot, mind az emléktáblát. (lásd: Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs m. város Művelődésügyi Osztálya, Pécs, 1982. 437. o.)35 Pilkhoffer Mónika: A honvéd hadapródiskola épülete In: Pécsi Szemle. Főszerk: Romváry Ferenc, 2004. VII. évf. 2. sz. 116-134. o.36 Stelcz István: Községi és állami elemi népiskolai építkezések Pécsett 1868 és 1931 között. In: Pécsi Szemle. Főszerk: Romváry Ferenc, 2006. IX évf. 4 sz. 41. o.

19


iskolák építését. Ekkor épült a Szigeti Külvárosi Iskola – a mai PTE I. sz. Gyakorló

Általános Iskola – mely akkor a városban a legnagyobb szabású elemi iskolai

építkezésének számított. A tanítás az 1901-02-es iskolaévvel indult. A körzetbe tartozó,

még Gróf Klebelsberg Kunó minisztersége idején, az 1930-as évek elejére elkészült utolsó

elemi iskola a Fiume utcai Iskola, ami a mai Petőfi utcában található és jelenleg az 500. sz.

Angster József Szakképző Iskola részeként működik. Időszakának legszebb és

legkorszerűbb iskolája volt.

További, a körzetben található óvodák és iskolák:

● Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Pázmány Péter Utcai

Általános Iskola és Óvoda

● Köztársaság Téri Általános Iskola

● Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

● „Miroslav Krleža” Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

● Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

● Sztárai Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

● Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és

Szakiskola

● 500. sz. Angster József Szakképző Iskola

A rácvárosi iskola említése jó apropó arra, hogy megemlékezzünk Móricz Zsigmondról.

Az író 1938-ban Rácvárosban, első felesége - Holics Janka - anyai nagynénjénél, egy

nyugalmazott evangélikus lelkész özvegyénél, Szerényi Sándornénál lakott, amikor hat

hetet töltött Pécsett és Baranyában (ahova egyébként Kiss Gézának, a kákicsi református

papnak az Ormányság című könyve csábította). „Itt ülök Kati néni árva, kopott és kietlen

házában, ahol azért szeretek lenni, mert tipus: a kisváros. Valami, amit még sosem láttam,

s amit még meg kell ismernem...” – írja lányának.37 A kétosztatú, íves kapujú épület egyik

szárnyában a postahivatal működött, másik szárnyában lakott Kati néni. S bár Móriczot

pécsi tartózkodása során elsősorban a pusztuló Ormánság élete, az egyke-probléma

érdekelte, képzeletét megmozgatta szállásadója, a lutheránus papné személye is. Mater

dolorosa címmel regényt tervezett, melynek hősét a szép, magas növésű asszonyról, a

csupa-jóság szállásadójáról, a kifogyhatatlan beszédű, életvidám Kati néniről akarta

37 Tüskés Tibor: Móricz Zsigmond pécsi útjai. In: Pécsi Szemle. Főszerk.: Romváry Ferenc, 2001. IV. évf. 4. sz. 104. o.

20


mintázni, a regény azonban nem készült el. Az író Rácvárosból gyakran belátogatott a

városba is. Január 29-én a pécsi református egyház gyülekezeti termében (mai Szabadság

u. 33.) előadást tartott az egykéről. Meglátogatta a rácvárosi iskola 1933-ban felépült

második, két tantermes épületét is, melyben 1937-től két tanító osztatlanul 110-120

gyereket tanított. Szokásos sétája során figyelt fel az iskolából kiszűrődő hangokra. A

szünetben paradicsomi szabadságban rohangáló iskolások meglepték. Ezen látogatása

emlékeként írta meg a "Virágoskertben" című írását (Pesti Napló 1938. jan. 28. szám, lásd

B. melléklet).

A körzetben található könyvtárak és művelődési házak:

● Pécsi Városi Könyvtár Várkony Nándor Fiókkönyvtár

● PVK Pinokkió Gyermekkönyvtár

● TEMI Minerva Könyvtára

● Petőfi Sándor KPVDSZ

● Postás Klub

A Pécsi Természettudományi Múzeumban Dél-Dunántúl jellegzetes élőhelyeinek világát

- a Drávától a Mecseken és a Villányi-hegységen át a Dunáig - mutatják be időszaki

kiállításokon. Virtuálisan vagy éppen diorámákban megjelennek a gerinces állatok

(emlősök, madarak) éppúgy, mint a gerinctelenek (csigák, rovarok) - kiegészítve a

jellemző növényi kultúrákkal. Időnként egzotikus, távoli tájak, tengerek élővilága is

megismerhető itt. A múzeumot 1951-ben alapították. A gyűjtemény fontosabb egységei: a

mintegy 12 ezer növényt tartalmazó botanikai gyűjtemény, a körülbelül 100 ezer

példányból álló Lepidoptera-gyűjtemény, a Coleoptera-gyűjtemény (120 ezer példány) és a

Trichoptera-gyűjtemény, amely 150 ezres példányszámával egyike a legnagyobbaknak

Európában.

Művészetek, művészek

Számba véve körzetünkhöz lakóhelyük vagy alkotásaik révén kötődő művészeket és

művészeti ágakat, ki kell emelnünk a 20. század legnagyobb hatású művészeti

21


alkotóműhelyét, a Bauhaust. Az iskolát Walter Gropius alapította 1919-ben, Weimarban.

1925-től Dessauban működött egészen addig, amíg a hatalomra jutott nácik be nem

záratták (1933). Az ott kidolgozott eszmék, a műhely- és művészeti gyakorlat azonban az

emigrációba kényszerülő művész-tanárok későbbi tevékenységének jóvoltából tovább élt.

A Bauhaus a szó szoros értelmében alkotóműhely volt. Iparművészetet, tárgyformálást

(design), tipográfiát, fényképezést, sőt színházat és táncot is tanított. Céltudatos munkára

nevelt. A művészi alkotás eszközeként elfogadta a gépet, az ipar és a technológia

fontosságát. A kor problémáit értő, a művészet iránt fogékony, széles látókörű, a környezet

alakítására képes mestereket képzett. Pécs is fontos szerepet játszott a Bauhaus

történetében, hiszen olyan alkotók indultak innen útra, mint Forbáth Alfréd, Molnár Farkas

vagy Breuer Marcell. Körzetünk is több – talán kevésbé ismert – szálon kötődik ehhez az

iskolához.

Fodor Etel fotóművész nagymamája révén kötődött Pécshez. A zsidó kereskedőcsalád a

Felsőmalom utcában lakott, egy 19. század eleji klasszicista házban, amelyhez tartozott

egy szőlő is a Csoronika dűlőben. „A szőlő csak egy hold volt, de rengeteg gyümölcsfa,

diófa volt rajta, és persze szőlő. Minden nyári szünetet ott töltöttünk, és az első

világháború végén egy évig az ottani leánygimnáziumba jártam, a Notre Dame zárdába. A

szüret szeptemberben nagy ünnepség volt, összes barátaink kijöttek szőlőt szedni és mustot

inni.”38 A hagyományos, társasági eseményként is szolgáló szüreti mulatságok helyét

szívesen idézte vissza Fodor Etel, akit maradandó emlékek, baráti szálak kötötték egy

életen át Pécshez. Művészi hajlama korán megmutatkozott, s bár a szülei

művészettörténésznek szánták, ő grafikai tanulmányokat folytatott Bécsben, majd

Dessauba ment. Itt az 1929-ben megnyílt fotóműhely térítette el a grafikától. A nagyvárosi

élet, a gazdasági válság, a munkanélküliek világa fordította figyelmét a szociofotó felé. Ez

lett az igazi területe. Az 1930-as években Pécsett megpróbált bekapcsolódni a művészeti

életbe. Festéssel és gyermekportré-fényképezéssel próbálkozott. Egyszerű, tiszta

formaelemekből, Bauhaus stílusban építették fel családi házukat Pécsett. Az említett

családi szőlő- és gyümölcsöskertbe tervezte férje, Ernst Mittag a nyári házat, mely kisebb

átalakítással ma is áll (Pacsirta u. 29.).

38 Bajkay Éva: Egy bauhäusler fotói a pécsi vásárokról. In: Jelenkor. Főszerk. Ágoston Zoltán, XLVIII. évf. 11.sz. 1049. o.

22


Georg Michael Gausling üvegtervező eredeti végzettsége szerint kereskedelmi és

reklámszakember, aki később Fritz Winter Bauhaus professzor magántanítványa. Gausling

magyar felesége révén került Pécsre. 1975 óta dolgozik üveggel. Művészi értékű alkotásait

(ajtók, ablakok, üvegfalak, kupolák, kerti plasztikák) az építészetben, európai magán- és

középületek funkcionális és díszítőelemeként használják fel. Számos munkája látható

Pécsett, Baranyában és Budapesten, ezek közül legismertebb a mohácsi Fogadalmi

templom 140 négyzetméteres üvegkupolája. 1987-ben a világ 100 legismertebb

üvegművésze közé sorolták. Gausling kizárólag kézi gyártású, fúvott, egyedi üvegtáblákat

használ, a régi mesterek módján a munkafolyamat minden mozzanatát végigkísérve. A

Bauhaus folytatójának tartja magát, jóllehet szecessziós stílusjegyei a szembetűnőbbek.

Úgy tűnik elsősorban a Bauhaus belsőépítészeitől, textiltervezőitől tanult (lásd

E.melléklet).

Az Uránia mozi épületét 1935-ben Weichinger Károly építész amerikai építészeti

élményeit, tapasztalatait hasznosítva építette bauhaus stílusban és útjára indította az Uránia

mozit, ami akkoriban Magyarország legkorszerűbb mozija volt. A felső falakat Gebauer

Ernő pécsi festőművész seccoi díszítik. Az Uránia mozi 2001-től az országos ArtMozi-

hálózat tagja, de nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhet, az Europa Cinemas hálózat is a

tagjai közé választotta. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban újra

népszerű a pécsiek körében.

A teljesség igénye nélkül említjük meg a körzetünkhöz kötődő művészeket:

● Bánkúti Gertrúd festőművész,

● Tám László, fotóművész,

● Gyermánné Vass Ágnes, hegedűművész,

● Sólyom Katalin színművész,

● Várnagy Attila, fagott-művész,

● Melisné Krasznói Klára, színművész,

● Dörömböző Géza, cigányprímás,

● Bornemissza Mária, jazz-énekes,

● Bornemissza Géza, jazz-zenész,

● Szatyor Győző, szobrász, grafikus, faműves,

● Papp Zoltán, karmester, zeneszerző,

23


● H. Barakonyi Klára, képzőművész,

● Sinkovics Ádám, zenész.

Sportélet

A kiegyezés után vált intenzívvé a pécsi sportélet, mely ekkor vette fel a rá jellemző mai

formákat. A negyvenes évek Torna és Tűzoltó Egyletének tevékenysége után 1873-ban

felépült a tornacsarnok (ma is áll Dischka Győző utcában), a versenyeket azonban a

szabadban, a Tettyén tartották a leggyakrabban. Az uszodákban is megjelentek a sportolni

és versenyezni vágyó fiatalok. 1867-ben megalakult a Pécsi Lövészegylet és a Pécsi

Testgyakorló Intézet. A legtöbb sportágat az 1887-ben megalakult Pécsi Athlétikai Club

fogta össze. 1892-ben önálló Kerékpáregylet alakult Pécsett, mely rövidesen az ország

legjobb kerékpár egyesületévé vált. Az elnöki posztot hosszú ideig Zsolnay Vilmos látta el.

A korszak legünnepeltebb sportolója Lauber Dezső volt, akit ekkor kerékpárosként

ünnepel a város (és az ország), de kitüntette magát mint vívó, labdarúgó, rövidtávfutó,

távolugró, gátfutó, jéghokizó, bobversenyző. Többször megnyerte a magyar

golfbajnokságot. Ő a tátralomnici bobpálya és a budapesti golfpálya tervezője és

létrehozója is. Részt vett az 1908-as londoni olimpián, emellett sportvezetőként,

szervezőként, versenybíróként és a Magyar Olimpiai Bizottság titkáraként is

tevékenykedett. A Városi Sportcsarnok 1997 óta méltán viseli az ő nevét.

Az 1900-as évektől a közönség a labdarúgáshoz pártolt. A PMSC első nemzetközi

mérkőzését 1919 júniusában játszotta a Gradjanski ellen a Ráth utcai futballpályán, az

egykori Julián Egylet mellett (ma a Nagy Lajos király útján a Gyermekklinika van itt). A

visszaköltöző Hadapródiskolával újra megerősödhetett Pécs sportélete. Pécs város

egymillió koronával járult hozzá 1924-ben a párizsi olimpia költségeihez, melyen a

magyar kardcsapat második, a benne vívó pécsi Dr. Posta Sándor kard egyéniben bajnok

lett. Lauber Dezső Hajós Alfréddal elkészített egy stadion tervet, amelynek alapján,

egészen kicsiny változtatásokkal, felépült a Pécsi Athleticai Club stadionja. Ezzel a tervvel

ezüstérmet kaptak a tervezők a művészeti olimpiai építészeti ágában.

1935-ben több kiváló pécsi atléta, úszó és labdarúgó is bekerült az olimpiai keretbe: Abay

Nemes Oszkár úszó, Simon János, Krivicz Gyula, Bérczes András labdarúgók, Bódosi

24


Mihály atléta. Az olimpián a magyaroknak aztán a 4x200 méteres gyorsúszó váltóban

szerepelt két pécsi úszóval a harmadik helyet sikerült megszerezni. Abay Nemes Oszkár

szerezte az első olimpiai érmet Pécsnek, a pályaudvaron ujjongó tömeg fogadta a bajnokot.

1997-ben, a pécsi Hullámfürdőben felépített új versenyuszodát Abay Nemes Oszkárról

nevezték el.

A mai Hullámfürdő területén az 1800-as évek végén épült föl az első, az akkori

utcanévről Ráth utcai fürdőnek nevezett létesítmény. Erről a strandról nem sokat tudunk,

kép vagy más dokumentum nem maradt fönn róla. Az viszont egy korabeli térképről

kiderül, hogy a közelében állt a Vasfürdő, ami az egyik első pécsi uszoda volt, és azt a

szomszédságában álló Madarász-Szontágh-féle vasgyár tulajdonosai hozták létre. 1926

áprilisában készült a modern nyári fürdő. A területet drávai homokkal szórták be, a

medencét ötven méteresre bővítették. 1935-ben alakult át a Maléter-fürdő Hullámfürdővé.

Az akkor Pünkösd napjára eső június 6-án avatták föl a "tenger hangulatát idéző" fürdőt,

ami az ország harmadik hullámgépezettel ellátott strandja volt. A hullámokat egy egyszerű

megoldással dolgozó gép állította elő: két, vízszint alatti üregből egy-egy fémlemez préseli

ki felváltva a vizet. Ez a megoldás - ha a gépezet nem is - a mai napig létezik, és egyben

jól működik!39 (lásd G.melléklet).

Zárszó

A dolgozatból kiderül, hogy nemcsak Pécs belvárosa őriz sok fontos emléket, hanem a

külvárosi területek is. Munkánk során jöttünk rá – saját bőrünkön tapasztalva – hogy

ezeket a sokszor jelentősnek mondható értékeket az itt lakók nem igazán ismerik, sőt néha

komolyabb kutatással is nehéz vagy szinte lehetetlen volt bizonyos adatokat vagy

ismereteket megszereznünk. Reméljük munkánkkal érdemben tudunk segíteni abban, hogy

jobban megismerjük környezetünket, ahol mindennapjainkat töltjük és a mindennapi

rohanásban fel sem figyelünk a szépre és az értékesre. Arra, hogy az utca, ahol járunk vagy

39http://www.hullamfurdo.hu/index.php?site_id=2

25


ahol dolgozunk mennyi régi történetet – komolyat és megmosolyogtatót, méltóságteljeset

és irigylésre méltót – mesél.

Kívánjuk, hogy a Pécs kulturális program is az 1907-es ipari vásárhoz hasonló sikereket érjen el.

26


Irodalom

A rácvárosi általános iskola 30 éve. Szerk: Katits Kálmán. [Pécs, 1989, házi soksz.]

Bajkay Éva: Egy bauhäulser fotói a pécsi vásárokról (Fodor Etel centenáriumára). In: Jelenkor. Főszerk. Ágoston Zoltán, XLVIII. évf. 11.sz. 1049-1059. o.

Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben. Szerk: Haas Mihály. Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1985. Reprint.

Baranya megye Földrajzi Nevei. Szerk: Pesti János. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982.

Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Szerk: Bándi Gábor. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1979.

Bárdos István: Pécs régi német utcanevei. Pécs,1933.

Bezerédy Győző: Képek Pécs történetéből. Pécs, 1977.

Bezerédy Győző: Pécs. Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Pécs, 1983.

Csekey István: Baranya megye és Pécs bibliogáfiája. Pécs Mj Város Tanácsa V.B. Művelődésügyi Osztálya és a Városi Könyvtár, 1964.

Dercsényi Dezső – Pogány Frigyes – Szentkirályi Zoltán: Pécs. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1956.

Dercsényi Dezső – Pogány Frigyes – Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei, műemlékei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966.

Dr. Kolta János: Baranya megyei útikönyv. Baranya Megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala, 1981.

Dr. Kolta János: Pécsi kalauz. Baranya Megye Idegenforgalmi Hivatala, Pécs, 1977.

27


Dunai Imre: Szikrát és gőzt fújó vasparipák útja. In: Dunántúli Napló, 2007. május 5. http://bama.hu/cikk/77207

Frankovics György: Pécsi borok – pécsi szőlőművesek. In: Pécsi Szemle. Főszerk: Romváry Ferenc, 2005. VIII. évf. 3 sz. 36-46. o.

Haraszti Sándor – Pethő Tibor: Útikalandok a régi magyarországon. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1963.

Husz Mária: Fény-szín-fóniák. In: Művészet. Főszerk.: Rideg Gábor. XXVIII. évf. 8. sz. 44-47. o.

Ki kicsoda Pécsett? Szerk.: Bencze János 1995, Dél-dunántúli Extra Lapkiadó Kft., 1996.

Kolta János: Pécs. Mj. Város Tanácsának VB. Népművelési Osztálya, Pécs,1956.

Kolta János: Pécsi kalauz. Pécs Mj. Város Idegenforgalmi Hivatal, Pécs, 1959.

Kovács Lajos: Kanyargós utcák, görbe esték. A pécsi bohémvilág a századfordulón. Pro Pannónia Kiadói Alpapítvány, 2000.

Krassó Sándor: Négyezer pécsi száztíz napja. In: Pécsi Szemle. Főszerk.: Romváry Ferenc, 2004. VII. évf. 2. sz. 32-40. o.

Mészáros Balázs: Szegény- és dologház Pécsett. In: Pécsi Szemle. Főszerk: Romváry Ferenc, 2005. VIII. évf. 4 sz. 79-92. o.

Nagy Imre: A középkori pécsi egyetem és a „Pécsi egyetemi beszédek”. In: Pécsi Szemle. Főszerk.: Romváry Ferenc, 2007. X. évf. 2. sz. 112-119. o.

Pécs - Utazások Baranyában. Vendégváró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2008.

Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből. Főszerk: Márfi Attila, Pécs Története Alapítvány, Pécs,1996.

Pesti János: Pécs földrajzi neveinek eredete. Pécs, 2004.

28

http://bama.hu/cikk/77207


Pilkhoffer Mónika: Szociális intézmények épületei a századfordulón Pécsett. http://www.publikon.com/application/essay/114_1.pdf

Pilkhoffer Mónika: A honvéd hadapródiskola épülete. In: Pécsi Szemle. Főszerk.: Romváry Ferenc, 2004. VII. évf. 2. sz. 116-134. o.

Rejtett kincsek nyomában. Baranyai népmondagyűjtemény. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány. 2000.

Richard Bright utazásai a Dunántúlon (1815). Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970.

Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs M. Város Művelődésügyi Osztálya , Pécs,1982.

Stelcz István: Községi és állami elemi népiskolai építkezések Pécsett 1868 és 1931 között. In: Pécsi Szemle. Főszerk: Romváry Ferenc, 2006. IX. évf. 4 sz. 36-59. o.

Sudár Balázs: Ki volt Jakováli Haszan pasa? In: Pécsi Szemle. Főszerk: Romváry Ferenc, 2006. IX. évf. 1. sz. 27-34. o.

Szabó Pál Zoltán: A török Pécs. Pécs Mj. Város Tanácsa VB. Művelődésügyi Osztálya, 1958.

Szirtes Gábor: A milleniumi Pécs. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2003.

Tüskés Tibor: A város és írója. Különnyomat a Pécsi Szemle 1998-2002. évi számaiból, Pécs, 2002

Tüskés Tibor: Móricz Zsigmond pécsi útjai. In: Pécsi Szemle. Főszerk.: Romváry Ferenc, 2001. IV. évf. 4. sz. 102-105. o.

Tüskés Tibor: Vallomás a városról. Magvető, Budapest, 1970.

Vörös Márton: Az öttornyú város. Elbeszélések Pécs múltjáról. Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1956.

http://ujkor.jpm.hu/?menuID=2&cikkID=17&sorszam=25

29

http://ujkor.jpm.hu/?menuID=2&cikkID=17&sorszam=25

http://www.publikon.com/application/essay/114_1.pdf


http://www.koh.hu/index.php?_mp=hirek&_amp=pecs_kk&archive=1&_url=hirek.php

http://www.borbarat.com/showarticle.ind?isFlashCompliant=true&session_id=GfJQGUiMmHKObRuhyeVcJMxL&flashVersion=0

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Iskolabarat_muzeum/Janus_pannonius_muzeum/pages/janus_magyar/006_muveszettortenet.htm

http://www.pte.hu/menu/21

www.vendegvaro.hu

http://www.pecsisport.hu/publisher.php?aid=286

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cs_t%C3%B6megk%C3%B6zleked%C3%A9se

http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=5911&ctag=articlelist&iid=1

http://www.hullamfurdo.hu/index.php?site_id=2

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szigeti_kulvaros_(Pecs)

30

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szigeti_kulvaros_(Pecs)




http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cs_t%C3%B6megk%C3%B6zleked%C3%A9se

http://www.pecsisport.hu/publisher.php?aid=286

http://www.vendegvaro.hu/

http://www.pte.hu/menu/21






http://www.koh.hu/index.php?_mp=hirek&_amp=pecs_kk&archive=1&_url=hirek.php


Melléklet

31


A. Pécs régi képeslapokon40

Jakováli Hasszán dzsámija

Főpályaudvar

40 http://www.pecsinapilap.hu/index.php?id=14&page=0http://www.dunantulinaplo.hu/kepek/kepgaleria.php?galeria=257&kep=1

32

http://www.dunantulinaplo.hu/kepek/kepgaleria.php?galeria=257&kep=1

http://www.pecsinapilap.hu/index.php?id=14&page=0


Indóház (mai Szabadság) utca

33


Hadapródiskola, a mostani orvosi egyetem helyén

34


35


B. Móricz Zsigmond „Virágoskertben” című írása a Pesti Naplóban, melyet a rácvárosi iskolában tett 1938-as látogatása

emlékére írt

36


37


C. A Makár-hegyen talált bronzkori leletek és az ez alapján készült Pannónia díszedény-sorozat 41

41 A Zsolnay Múzeum gyűjteménye

38


D. Vendéglők és fogadók a századfordulón a Szigeti városrészben és aRácvárosban42

Söröző vendégek a Fehér Hollóban

Pompár Dóri (Izidor) Fehér Holló vendéglője a századfordulón

42 Kovács Lajos – Kanyargós utcák, görbe esték, A pécsi bohémvilág a századfordulón, Pannónia Könyvek, 2000.

39


Az egykori Korona Fogadó (Kálmány Papp László tollrajza)

E. Georg Michael Gausling munkái43

Park Hotel, Gütersloh Általános iskola, Mariendfeld

Válaszfal, banképület, Mohács Üvegképek

43 http://www.glasstudio-gausling.de/

40

http://www.glasstudio-gausling.de/


F. Csoronikai présházak

41


G. A Hullámfürdő régi képeken44

44 http://www.hullamfurdo.hu/index.php?site_id=2

42


tartalom · web viewszimbolikus szerepüket jól érzékelteti, hogy zsolnay még az 1878-as...

Documents