Infokommunikációs rendszerek menedzsmentje kidolgozott

vizsgakérdések01 - Tudománytörténet, infokommunikációs alapok

1. Ismertesse a telefonház fejlődését a telefon feltalálásától a konvergens hálózat kialakulásáig! (6pont)

- Alexander Graham Bell: 1875-ban sikeres hangátvitel zsinegtelefon segítségével. - Kezdetben pont-pont összeköttetések. Gond: sok erőforrás, csúnya, környezeti zavarok. - Telefonközpont feltalálása: Puskás Tivadar (1878) Gond: bizalom, skálázhatóság.- 1965: Számítógép-vezérlésű központok megjelenése- Központokban kapcsolt és a központok közötti beszéd digitalizálódik –>Integrated Services Digital Network (ISDN) megjelenése: Innentől akár végponttól végpontig digitális a beszéd. Megteremtette az alapját, hogy a telefonhálózat ne csak beszéd, hanem adatok átvitelére is alkalmas legyen (konvergencia).

Mára fizikailag nincs külön telefonhálózat és adathálózat (Internet), azok ugyanazon világméretű (gerinc) hálózaton osztoznak.

2. Sorolja fel az Internet fejlődésének főbb fázisait. Egy-egy mondatban fogalmazza meg, hogy az adott szakasz miben hozott újat a korábbi rendszerekhez képest! (6 pont)

1961-1972: Csomagkapcsolás elvének korai megjelenése

1961-ben Kleinrock először publikál a csomagkapcsolt hálózatokról, valamint megalkotja a sorbanállás-elméletét. Erre alapozva 1968-ban megkezdődik az ArpaNet hálózat kiépítése, egy évre rá sikeresen összekapcsolnak négy távoli számítógépet Internet ősének megszületése

1972-1983: Internetworking – hálózatok összekapcsolása

Vint Cerf és Bob Kahn megalkotja az internetworking alapelveit: nem szükséges a hálózatok összekapcsolásához a hálózat belső működését megváltoztatni. Létrehozzák a best effort szolgáltatási modellt, az állapotmentes útvonalválasztókat, az elosztott vezérlést. Gyakorlatilag a mai Internet architektúráját határozták meg.1983. jan. 1. Az ArpaNet az új TCP/IP protokoll felett működik (ettől kezdve tekintjük Internetnek)

1983-1990: új protokollok, oktatói-kutatói hálózatok elterjedése

- 1983: TCP/IP telepítése, - 1982: SMTP e-mail protokoll kitalálása, - 1983: DNS (címfordítás) definiálása az IP-cím név párok feloldására (Domain Name System) – pl. 152.66.244.224, -

1

1985: FTP fájlok továbbítására (File Transfer Protocol), - 1988: TCP torlódás szabályozás megjelenése

1990 - 2010: kereskedelmi elterjedés, a Web 2.0, új „killer” alkalmazások

- 1989: a hypertext (egymásra hivatkozó dokumentumok), a Web és a Web-címzés elvének kialakítása, - 1990: a World Wide Web elnevezés megszületése, az első Web böngésző (browser) megírása. - 1991: számítógépes nyelv a weboldalak leírására (HTTP), az első Web-szerver, - 2001: nagy fájlok továbbítása, peer-to-peer rendszerek (BitTorrent). - 2004: Web 2.0, közösségi hálózatok (Facebook), - 2005: Youtube és egyéb video megosztók.

3. Melyek az ICT gazdasági szerepének fázisai? (6 pont)

Természetes monopólium (Telefónia) (1900-1985) Liberalizáció: versenykörnyezet kialakítása (Mobil telefon) (1985-2000) Konvergencia: széles sáv, mobilitás, multimédia (2000-2012) Hálózat alapú tudás társadalom: integrált információs társadalmi alkalmazások (2012-)

4. Ismertesse az infokommunikációs értéklánc felépítését! (6 pont)

Információforrás Tartalom digitális előállítása Tárolás, szerkesztés, csomagolás Átvitel gerinchálózaton Elosztás hozzáférési hálózaton „Fogyasztás” végkészüléken Felhasználó

5. Soroljon fel legalább 4 olyan kommunikációs követelményt, melyek már a korai távközlő rendszerekben is megjelentek! (2 pont)

- Információk nagyobb távolságra való továbbítása- megbízhatóság- érthetőség, egységes jelrendszer- konvergencia: több célú felhasználás

6. Mely három logikailag elkülönülő hálózati sík jelenik meg a vízitávíró esetén? (2 pont)

- Menedzsment sík, - Vezérlő sík, - Adat sík

7. Milyen közeghozzáférési módokat ismer áramkörkapcsolás esetén? Röviden ismertesse őket! (2 pont)

FDM – Frekvenciaosztásos multiplexálás, TDM - Időosztásos multiplexálásFrekvenciaosztásos multiplexálás esetén a felhasználók frekvenciánként kerülnek beosztásra,több alapsávi jelet különböző vivőfrekvenciával modulálnak majd egy összetett jellé egyesítenek.Az időosztásos multiplexelés több kis sebességű forrásból beérkező adatfolyamok átvitele egy közös nagy sebességű csatornán az időosztás elve alapján. Időosztás esetén egy-egy forrás az átviteli csatornát csak egy-egy rövid időszelet idejére kapja meg.

8. Miben jelentett újat Kleinrock 1961-es publikációja a telefonhálózatokhoz képest? (2 pont)

???

2

9. Mi az a statisztikus multiplexálás? Milyen rendszerekben alkalmazzák? (2 pont)

Az A és B gépek által küldött csomagoknak nincs meghatározott sorrendje, igény szerint osztoznak az erőforráson = statisztikus multiplexálás. Hálózatoknál használják.

10. Ismertesse Vint Cerf és Bob Kahn internetworking alapelveit! (2 pont)

Minimalizmus, autonómia – nem szükséges a hálózatok összekapcsolásához a hálózat belső működését megváltoztatni.

• best effort szolgáltatási modell, • állapotmentes útvonalválasztók, • elosztott vezérlés.

11. Mikortól tekintjük az Internetet Internetnek? Miért? (2 pont)

1983. jan. 1. Az ArpaNet az új TCP/IP protokoll felett működik (ettől kezdve tekintjük Internetnek).

12. Milyen protokollok jelentek meg a 80-as években, amiken a mai Internet is alapszik? (2 pont)

TCP/IP, SMTP, DNS, FTP

13. Ki volt a World Wide Web megalkotója? Röviden ismertesse a megjelenésének céljait? (2 pont)

A Web megalkotója Tim Berners-Lee. A CERN (Európai részecskekutató laboratórium-Genf) munkatársa, a fizikusok közötti információcserét akarta segíteni egy világszintű hálózat kialakításával.

14. Mi okozta az Internet kereskedelmi elterjedését? (2 pont)

A World Wide Web megszületése, első Web böngésző megírása, számítógépes nyelv megjelenése a weboldalak leírására (http), Web-szerverek megjelenése

15. Mi az az infokommunikáció? Mi tette lehetővé a kialakulását? (2 pont)

Infokommunikáció= INFOrmatika + teleKOMMUNIKÁCIÓKialakulását az internet megszületése, távközlési berendezések és a hálózati infrastruktúra (kábelek, antennák) fejlődése, valamint a távközlési szolgáltatások iránti igény tette lehetővé.

02 – Vezetékes beszédkommunikáció1. Ismertesse a PSTN hálózat hierarchikus felépítését (helyi, primer, szekunder és nemzetközi központok). Adja meg, hogy az egyes szinteken a központok hogyan kapcsolódnak egymáshoz/más hálózatokhoz, illetve jelölje egy körzetek közötti hívás felépítésének útvonalát! Milyen típusú (analóg/digitális) átvitel történik az egyes szakaszokon? (6 pont)

3

2. Vázolja fel a PCM kódolás blokkvázlatát, ismertesse az érthető beszéd átviteléhez szükséges főbb paramétereket, elveket! (6 pont)

A PCM (Pulse Code Modulation) feladata, hogy analóg jelből digitálisat állítson elő. Célja az érthető beszéd átvitele. Blokkvázlata: Szűrés Mintavételezés Kvantálás Kódolás

Beszédsáv (0,3-3,4kHz) védősávokkal együtt 4 kHz, Shannon-tétel alapján mintavételezés után 8kHz, ezért a beszédcsatorna sávszélesség igénye 8kHz x 8 bit = 64 kbit/s

3. Ismertesse és indokolja az átviteli utak evolúciójának szükségességét PSTN és ISDN modemes átvitel esetén! Jelölje, mely eszközökben van szükség analóg/digitális átalakításra, és hogy mely szakaszon milyen típusú jel (analóg/digitális) továbbítódik! (6 pont)

PSTN modemes átvitel: kezdetben a törzshálózat analóg elven működött, a számítógépek által küldött digitális jeleket a PSTN modemnek kellett analóg jellé alakítania, ami a helyi kapcsolóközpontokon keresztül a törzshálózatba került és onnan ment tovább. Később a nagyobb adatátvitel érdekében a törzshálózatokat átalakították digitálissá (digitális törzshálózatok), viszont az előfizetői hurok (a modem/telefon és a helyi kapcsolóközpont közti szakasz) analóg maradt, ezért a helyi kapcsolóközpontoknak kellett a beérkező analóg jeleket átalakítania digitálissá, illetve fordítva. Az ISDN (Integrated Services Digital Network) modemes átvitel bevezetésével az egész hálózat (az előfizetői hurok is) digitális elven működik, így nem kell a modemeknek és a kapcsolóközpontoknak a digitális és az analóg jelek között váltogatnia, ezért jelentősen megnő az adatátviteli sebesség. (Nem biztos, hogy jó!! A saját szavaimmal fogalmaztam meg a 2. előadás 29-30-as diái alapján!)

4. Ábrázolja az ADSL hálózatok felépítését, nevezze meg a főbb eszközöket! (6 pont)

4

DSLAM - Digital Subscriber Line Access Multiplexer: A/D átalakítás, nyalábolásBRAS - Broadband Remote Access Server: speciális router

5. Mi az a jel/zaj viszony! Hol van jelentősége a távközlésben? (2 pont)

A jel-zaj viszony (SNR – signal-to-noise ratio): a jel (információ) és a háttérzaj teljesítményének hányadosa.Jelentőség telefonhálózatoknál főleg: a „zajos” csatornán érkező jeleket (információkat) a vevő nehezebben tudja dekódolni (megérteni), vagy lehet nem is fogja tudni.

6. Adja meg és értelmezze a maximális analóg adatátviteli sebesség képletét zajos csatornára! (2 pont)

Shannon (1948) meghatározta a maximális adatátviteli sebességet zajos csatornára (Shannon-Hartley tétel): C = H·log2(1 + S/N) bit/s

• C - a maximális adatsebesség (bit/s),• H - az átviteli csatorna sávszélessége (Hz),• S - az átlagos jelteljesítmény (mW),• N - az átlagos zajteljesítmény (mW).

7. Milyen modulációs eljárásokat ismer analóg átvitel esetén? Mi a legfőbb különbség a két módszer között? (2 pont)

Amplitúdómoduláció, Frekvenciamoduláció

Különbség: az amplitúdómoduláció során az amplitúdót változtatjuk az átviendő információ függvényében, a frekvenciamoduláció esetén pedig a frekvenciát.

8. Ismertesse Shannon mintavételi tételét! (2 pont)

A mintákból az eredeti jel akkor állítható vissza, ha az fs mintavételezési frekvencia nagyobb az eredeti jel fmax maximális frekvenciájának kétszeresénél: fs > 2fmax.

9. Soroljon föl legalább 2 digitális modulációs eljárást! (2 pont)

Frekvenciamoduláció, Fázismoduláció, GMSK (Gaussian Minimum Shift Keying) moduláció, 8PSK (8 Phase Shift Keying) moduláció, Quadratic Phase Shift Keying (QPSK) moduláció, 16 Quadratic Amplitude Modulation (16QAM) moduláció, 64 Quadratic Amplitude Modulation (64QAM) moduláció

5

10. Hogyan végzik a bitsorozatok átvitt jelekhez történő hozzárendelését a digitális modulációs eljárások (pl. 16QAM) esetén? Miért? (2 pont)

Bittérképek segítségével. Mert egyértelmű, egyszerű és gyors a használata.

11. Hány bit információt hordoz egy-egy átvitt 64QAM szimbólum? (2 pont)

6 bitet.

12. Mi az az előfizetői hurok? Adja meg főbb paramétereit! (2 pont)

A helyi kapcsolóközpontok és az előfizető/ felhasználó közötti hálózati szakasz.

13. Ismertesse, hogy a trönkhálózatban mi alapján méretezik a trönköket? Miért van erre szükség? (2 pont)

Kapcsolóközpontok közötti trönkök méretezése forgalmi jellemzők alapján történik (Erlang formulák):

- hívások beérkezésének jellemzői (forgalmas óra) alapján,- összeköttetések fennállásának jellemzői (pl. tartásidő) alapján.

14. Hány primer központ van Magyarországon, ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz? (2 pont)

54 primer központ van Magyarországon, ezek a szekunder, illetve a nemzetközi központokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

15. Hány szekunder központ van Magyarországon, ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz? (2 pont)

10 szekunder központ van, ezek közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz.

16. Miért van szükség eltérő telefonhálózati struktúrára nagyvárosokban? Milyen új elemek és összeköttetések jelennek meg egy nagyvárosi architektúrában? (2 pont)

A budapesti központok tandem központokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Üzleti forgalom elsősorban nagyvárosokon belül van, a tandem központokkal tehermentesíthetők a hierarchia felsőbb szintjei (a szekunder és a nemzetközi központok).

17. Röviden ismertesse a PSTN hívásfelépítés lépéseit! (2 pont)

• hívási szándék (hurok zárása = telefonkagyló felemelése),• szabad regiszter (tárcsahang),• tárcsázás (hívott fél számának megadása),• szám érvényességének ellenőrzése (folyamatosan tárcsázás közben),• kapcsolatfelépítés (hívó – hívó primer/helyi központja – (szekunder központ – nemzetközi központ – szekunder központ) – hívott primer/helyi központja - hívott),• csengetés/foglaltsági jelzés.

18. Oldja fel az ISDN rövidítést angolul és magyarul is! (2 pont)

ISDN: Integrated Services Digital Network - Integrált szolgáltatású digitális hálózat

6

19. Melyek az ISDN csatlakozás típusai? Adja meg főbb paramétereit! (2 pont)

ISDN2 (alap csatlakozás): 2x64 kbps adat csatorna, 16 kbps jelzés csatorna

ISDN30 (primer csatlakozás): 30x64 kbps adat csatorna, 64 kbps jelzés csatorna

20. Mondjon legalább 4 ISDN felhasználási területet! (2 pont)

Telefonszolgáltatás, Közvetlen alközponti beválasztás, Videokonferencia, Internet kapcsolat, Hitelkártya ellenőrzés (POS)

21. Oldja fel az ADSL rövidítést angolul és magyarul is! (2 pont)

Asymmetric Digital Subscriber Line - Aszimmetrikus digitális előfizetői vonal

22. Adjon meg legalább két tényezőt, ami befolyásolja az xDSL hálózatok esetén elérhető maximális adatsebességet! (2 pont)

Távolság (km), modem típusa, vezetékek állapota?

03 - Szélessávú kommunikáció

1. Ismertesse a műholdas távközlést, lehetséges pályamagasságokat, azok alkalmazását! Mely magasságnak van kiemelt szerepe távközlési szempontból? Miért? (6 pont)

Pályamagasság elvileg bármennyi lehet, de légkörön kívül kell lennie.Van Allen sugárzási övek:LEO - Low Earth Orbit, alacsony magasságú pálya: 400-1,500 km, Hubble, ISS

MEO - Medium Earth Orbit, közepes magasságú pálya: 5000-12,000 km, GPS műholdak

GEO - Geostationary Earth Orbit, geostacionárius pálya: 35,785 km, a műhold szögsebessége egyezik a Föld forgási sebességével, mindig az egyenlítő ugyanazon pontja felett látszik; Távközlési célok, műsor sugárzás. Három, az egyenlítő felett elhelyezkedő műholddal elvileg a teljes Föld lefedhető.

2. Ismertesse a GPON passzív optikai hálózatot! (6 pont)

PON (Passive Optical Network): Nincsenek aktív eszközök (erősítők, processzorok, memóriák, egyéb készülékek). Az optikai berendezésekre csak a forgalom osztása végett van szükség.

Gigabit PON (GPON): lehetővé teszi a szolgáltatások (pl. adat, hang) megkülönböztetését.- A GPON támogatja az Ethernet és ATM alapú átvitelt.- A letöltési sebesség max. 2,5 Gbit/s, a feltöltési sebesség max. 1,25 Gbit/s, amely szétoszlik max. 64 végpont között.- NG-GPON: Az össz letöltési sebesség max. 10 Gbit/s, a feltöltési sebesség max. 2,5 Gbit/s, szétosztás legalább 128 végpont között.

3. Milyen szélessávú hozzáférési technológiákat ismer? Soroljon föl legalább négyet! (2 pont)

Optikai (aktív, passzív), WIMAX, WLAN (wi-fi), műholdas hozzáférés

7

4. Milyen optikai hozzáférési lehetőségeket ismer? Soroljon föl legalább négyet! (2 pont)

Üvegszál, sodort érpár, koaxiális kábel, rádióhullám

5. Melyek a legfőbb különbségek az aktív és passzív optikai hálózatok között? (2 pont)

Az aktív optikai elosztó hálózatok aktív, távtáplált eszközt tartalmaznak az optikai vonalvégződés és a hálózati végződés között, az aktív eszköz csak annak a felhasználónak továbbítja a tartalmat, aki a címzett. Szimmetrikus, mindkét irányban 100 Mbit/s sebesség.

A passzív hálózatban nincsenek aktív eszközök. Az optikai berendezésekre csak a forgalom osztása végett van szükség.

6. Milyen jellemző topológiával rendelkeznek a passzív optikai hálózatok? Javasoljon megoldást a rendelkezésre állásának növelésére? (2 pont)

Passzív optikai hálózat esetén maximum 20 km lehet a távolság az ONT (Optical Network Termination - optikai hálózati végződés) és OLT (Optical Line Termination - optikai vonalvégződés) között, ezen túl már csökken az adatátviteli képesség. A távolságok csökkentésével növelhető a rendelkezésre állás.

7. Ismertesse a WiMAX tulajdonságait (2 pont)

Frekvencia: 2-11 GHz, max. sebesség 70 Mbit/s, hatótávolság: 32-56 km. Alkalmas mikrohullámú gerinchálózat kiépítésére. Lehetővé teszi városrészek, települések szélessávú ellátását. Kombinálható a Wi-Fi-vel (épületig WiMAX, épületben Wi-Fi).

8. Ismertesse a Wi-Fi tulajdonságait! (2 pont)

Wi-Fi (Wireless Fidelity):- Frekvencia: 2,4 GHz, max. sebesség 11 Mbit/s, hatótávolság kb. 100 m.- ISM sáv – engedélymentes: industrial, scientific, and medical- „Hot-spot”-ok - szállodák, éttermek, konferenciatermek, repülőtér- Laptopok, PDA-k kapcsolódása az Internethez (beltéri megoldás)

9. Miért van kiemelt jelentősége a geostacionárius pályának a távközlésben? Adja meg a pálya jellemzőit! (2 pont)

Geostacionárius pálya: 35,785 km, a műhold szögsebessége egyezik a Föld forgási sebességével, mindig az egyenlítő ugyanazon pontja felett látszik; Távközlési célok, műsor sugárzás. Három, az egyenlítő felett elhelyezkedő műholddal elvileg a teljes Föld lefedhető.

10. Mobil adatkommunikáció esetén mi a legnagyobb elérhető sebesség? Mely technológia képes ezt elérni? (2 pont)

LTE Advanced (4G): 1Gbps

11. Milyen mobil szolgáltatásokat ismer? Soroljon föl legalább négyet! (2 pont)

GSM, GPRS, EDGE, UMTS (3G), HSPA+, LTE (3.9G)

04 - Innováció-menedzsment

8

1. Ismertesse az innováció fogalmát és alapeseteit! (6 pont)

„Az innováció egy ötlet átalakulása- vagy a piacon bevezetett, új illetve korszerűsített termékké,- vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté,- vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.”

Alapesetei: Új – fogyasztók körében még nem ismert – javak vagy már létező javak új

minőségben való előállítása Új – kérdéses iparágban még ismeretlen – termelési eljárás bevezetése Új elhelyezési lehetőség, új piacok nyitása Nyersanyagok, félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása A feladatokhoz jobban illeszkedő új szervezet és vállalkozási forma kialakítása Új finanszírozási formák bevezetése

2. Ismertesse a tudásháromszöget! (6 pont)

3. Melyek a Future ICT Labs tématerületei? (6 pont)

• Intelligens terek: szolgáltatás centrikus otthonok és irodák• Intelligens energiarendszerek: intelligens energiamenedzsment, zöld ICT• Egészség és kényelem: környezet által támogatott élet, digitális egészségügy• Intelligens szállító rendszerek: biztonságos és fenntartható közlekedés és szállítás• Jövőbeli média- és tartalomközlés: oktatás, szórakozás, média hozzáférés• Okos városok: okos és fenntartható digitális városok4. Soroljon fel legalább négyet az innováció globális feladataiból? (2 pont)

• Szűkös erőforrást jelentő, ill. egészségre káros hagyományos nyersanyagok fokozatos kiváltása• A széndioxid-kibocsátás csökkentése, üvegházhatás és ózonpajzs-gondok kezelése• Az energiaellátás új technológiáinak kidolgozása, energiatakarékos megoldások kutatása• A környezeti káros hatások, a környezetszennyezés csökkentése• Egészséget veszélyeztető betegségek megelőzése, illetve kezelése

9

• Az egészséges táplálkozás követelményeinek újszerű kielégítése5. Melyek az innovációt ösztönző tényezők (legalább 4)? (2 pont)

• A fizetőképes szükségletek kialakulása, fejlődése• Az innováció nyereségösztönző hatása• Új tudományos eredmények születése• A piaci versenytársak új eredményei• A termékek és szolgáltatások műszaki, gazdasági elavulása• Európai uniós és nemzetgazdasági pályázati lehetőségek a kutatás-fejlesztésre6. Milyen szervezet az EIT, milyen célból hozták létre? (2 pont)

Európai Innovációs és Technológiai Intézet: egy uniós intézmény, melynek célja, hogy Európa oktatási, fejlesztési és tudományos területeit összehangolva növelje az EU innovatív képességét. Az EIT-t 2008-ban hozták létre. Központ: Budapest, Innovációs park

7. Ismertesse a nyílt innovációs láncot! (2 pont)

8. Ismertesse a zárt innovációs láncot! (2 pont)

9. Melyek a magyarországi innovációs pályázati források? (2 pont)

Innovációs alap, Új Magyarország Fejlesztési Terv 2014-2020, EU Horizont 2020 keretprogram 2014-2020

10. Melyek a H2020 kutatási területei? (2 pont)

A „Horizont 2020” keretprogram általános célkitűzései:

• az Európai Unió egészében tudás- és innováció alapú gazdaságot építsen ki,• hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez,• a keretprogram előmozdítja az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák megvalósítását, valamint• az európai kutatási térség létrehozását és működését.

11. Melyek a H2020 programjának prioritásai? (2 pont)

Kiváló tudomány: Jövőbeni és feltörekvő technológiák, Kutatási infrastruktúrák fejlesztése

10

Ipari vezető szerep: Újgenerációs számítástechnika, Jövő Internet, Fejlett interfészek és robotok, Mikro- és nanoelectronika, fotonika

Társadalmi kihívások: Egészség, élelmiszerbiztonság; Biztonságos, tiszta energia; Környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság; Intelligens, környezetkímélő szállítás és közlekedés

12. Melyek az ICT témák a „Kiváló tudomány prioritásban? (2 pont)

Jövőbeni és feltörekvő technológiák (Future and Emerging Technologies – FET):• ösztönzi a gyökeresen új elképzelések kapcsán folytatott, több területet érintő együttműködést,• felgyorsítja a tudomány és a technológia legígéretesebb feltörekvő területeinek, a tudományos közösségek struktúrájának fejlődését.Kutatási infrastruktúrák (Research Infrastructures):• Az európai kutatási infrastruktúrák fejlesztése 2020-ig és azon túl• ICT-alapú e-infrastruktúrák fejlesztése, telepítés és működtetése• Nagyteljesítményű számítástechnika13. Soroljon fel legalább négy ICT témát az „Ipari vezető szerep” prioritásban! (2 pont)

Újgenerációs számítástechnika, Jövő Internet, Fejlett interfészek és robotok, Mikro- és nanoelectronika, fotonika

14. Soroljon fel legalább négy ICT témát a „Társadalmi kihívások” prioritásban! (2 pont)

Egészség, élelmiszerbiztonság; Biztonságos, tiszta energia; Környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság; Intelligens, környezetkímélő szállítás és közlekedés

15. Milyen innovációs intézmények működnek a BME-n? Soroljon fel legalább kettőt! (2 pont)

Mobil Innovációs Központ; Microsoft Innovációs Centrum; BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont; BME Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont; BME Járműirányítási Tudásközpont

05 – Mobil kommunikáció

1. Ismertesse a hálózati és kapcsoló alrendszer felépítését! Magyarázza meg 1-1 mondattal a benne szereplő funkcionális egységek feladatát! (6 pont)

• HLR: honos előfizetői helyregiszter (Home Location Register)- egy HLR hálózatonként- előfizetőre vonatkozó adatok, szolgáltatási jogosultságok; aktuális tartózkodási hely• AuC: hitelesítő (autentikációs) központ (Authentication Centre)- Általában a HLR-rel egybeépítve• EIR: készülék azonosító regiszter (Equipment

11

Identity Register)- Fekete/fehér/szürke lista• MSC: mobil kapcsolóközpont (Mobile Switching Centre)- „hagyományos”, digitális kapcsolóközpont- mobil-specifikus bővítésekkel- autentikáció, helyzetnyilvántartás- hívásátadás BSC-k között, barangolás

• VLR: látogató előfizetői helyregiszter (Visitor Location Register)- Elvileg földrajzi (tartózkodási) körzetenként (location area) egy-egy- Gyakorlatilag az MSC-vel egybeépítve: egy MSC körzete egy földrajzi (tartózkodási) körzet- A HLR információinak egy részét tárolja ideiglenesen (ami a hívásfelépítéshez szükséges) az ott tartózkodó mobil állomásokról

• GMSC: kapu MSC (Gateway MSC)- Kapcsolattartás más hálózatokkal (PSTN/ISDN, ill. más PLMN)- PLMN: Public Land Mobile Network (Nyilvános földi mobil hálózat)

• SMSC: SMS központ (Short Message Service Centre)- Fogadja az elküldött SMS-eket- Megpróbálja továbbítani a címzettnek

2. Ismertesse, hogyan történik az autentikáció (hitelesítés) a gyakorlatban mobil hálózatokban! Mely hálózati elemek vesznek részt, milyen azonosítók szükségesek, stb.? (6 pont)

• A gyártó minden SIM kártyához generál egy egyedi, 128 bites (jó hosszú!) titkos kulcsot:- Ki: egyéni előfizetői kulcs (Individual Subscriber Key)- ezt off-line módon (pl.: papír) eljuttatja a SIM kártyát megvásároló szolgáltatónak- a szolgáltató az előfizető – előfizetői kulcs párokat (IMSI - Ki) tárolja az autentikációs központjában (AuC) a telefon használatakor ez alapján történik a hitelesítés a hálózatban

SIM regisztrál MSC/VLRbejelentésAuCegyezik?beszéd sifrírozás Kc (cyphering key) alapján

3. Milyen generációit ismeri a mobil rádiótelefon hálózatoknak? Hogyan nevezik az egyes generációkban alkalmazott technológiákat? (2 pont)

1. generációs analóg mobil rendszerek: pl. NMT2. generációs digitális mobil rendszerek: pl. GSM3. generációs digitális mobil rendszerek: pl. UMTS4. generációs digitális mobil rendszerek: pl. LTE5. generációs digitális mobil rendszerek: Átfogó hálózati koncepció 2020-ra

4. Ismertesse, hogy a jelenleg alkalmazott tarifaszerkezettel hogyan biztosítják a felhasználók személyiségi jogait! (2 pont)

12

• hívott: joga van, hogy a helye ne derüljön ki indirekt módon sem (fizetett díjból tudom, hogy saját hálózatban van-e)

• hívó: joga van előre tudni a hívás körülbelüli díját

5. Milyen tényezőktől függ a mobil hálózatokban a cellák mérete? (2 pont)

• Földrajzi viszonyok, Alkalmazott technológia, Forgalom, Bázisállomás magassága

6. Milyen adatbázisok találhatóak mobil hálózatokban (a hálózati és kapcsoló alrendszeren belül)? (2 pont)

• HLR: honos előfizetői helyregiszter (Home Location Register)

• AuC: hitelesítő (autentikációs) központ (Authentication Centre)

• EIR: készülék azonosító regiszter (Equipment Identity Register)

7. Milyen speciális kapcsolóközpontokat ismer mobil hálózatokban? Mi a feladatuk? (2 pont)

• GMSC: kapu MSC (Gateway MSC): kapcsolattartás más hálózatokkal.

• SMSC: SMS központ (Short Message Service Centre): - Fogadja az elküldött SMS-eket- Megpróbálja továbbítani a címzettnek

8. Milyen funkcionális egységekből áll a bázisállomás alrendszer? (2 pont)

• BTS: Bázisállomás egy vagy több elemi adó/vevő (Base Transciever Station)

• TRAU: Átkódoló és sebességillesztő egység (Transcoder and Rate Adapter Unit)

• BSC: Bázisállomás-vezérlő (Base Station Controller)

9. Szolgáltató váltás esetén az IMSI és az MSISDN közül melyiket kell cserélni, és melyik maradhat? Miért? (2 pont)

Szolgáltató váltásnál az MSISDN maradhat, de a SIM kártyát és ezzel együtt az IMSI-t cserélni kell. Azért mert az IMSI a SIM kártyához van rendelve és azt szolgáltató váltásnál ki kell cserélni.

10. Mi a különbség az MSISDN és az MSRN között? (2 pont)

MSISDN: a jól ismert telefonszám (országkód (Mo.: 36) + hálózatkijelölő szám (Mo:20/30/70) + előfizetői szám), egyedi a világon

MSRN: barangoló szám: egy VLR-hez tartozó helyi címtartományba tartozó telefonszám, amit az ott tartózkodó GSM készülék ideiglenesen használ, a felhasználó számára transzparens, nem látszik.

11. Miért van szükség MSRN-re? Vezetékes hálózatokban miért nem szükséges? (2 pont)

13

Az MSRN teszi lehetővé, hogy a szám utaljon a földrajzi helyre: ebből a számból már tudni, hogy merre kell keresni az adott készüléket, ha felhívja valaki. A vezetékes hálózatok helyhez kötöttek, ezért nincs MSRN-re szükségük.

12. Milyen főbb tulajdonságokban tér el az SMS a beszéd forgalomtól GSM hálózatokban? (2 pont)

Az SMS nem használja a beszédáramköröket. Nincs közvetlen kapcsolat a feladó és a címzett között, csak az SMSC-n keresztül. Két független SMS küldési szolgáltatás:- Mobile Originated SMS: feladó -> (honos szolgáltató) SMSC- Mobile Terminated SMS: SMSC -> címzettNem garantált szolgáltatás.

13. Milyen módosítások voltak szükségesek 2G hálózatokban az adatkommunikáció bevezetéséhez? (2 pont)

A csomagkapcsolás megvalósítása érdekében extra csomópontokat kellett kiépíteni.

14. Mi az a hívásátadás (handover)? Mi miatt következhet be? (2 pont)

Hívásátadás: a mobil készülék körzetváltása. A mobil készülék mozog a hálózatban, figyeli a vezérlő csatornákat, ráhangolódik a legerősebb jelű csatornára, az új helyi körzet (LA) közli a hálózattal a mobil készülék új tartózkodási helyét.

Körzetváltás okai: - Forgalmi ok miatti hívásátadás (ha egy cella kihasználtsága közel van a maximumhoz) - Jelminőség és jelerősség miatt (a mobil egyik cellából átmegy egy másikba)

15. Milyen többszörös hozzáférési módokat ismer? Ezek közül melyiket alkalmazzák GSM hálózatokban? (2 pont)

FDMA – FrequencyDivisionMultipleAccess - Frekvenciaosztásos többszörös hozzáférés

TDMA - Time DivisionMultipleAccess: Az egyes vivőfrekvenciákat (csatorna) adott számú felhasználó közösen használja időben megosztva. Ezt alkalmazzák GSM hálózatokban.

16. Milyen közeghozzáférést alkalmaznak a GSM hálózatok rádiós interfészén? (2 pont)

• FDMA/TDMA (Frequency Division Multiple Access/Time Division Multiple Access)

17. Röviden ismertesse a kódosztásos többszörös hozzáférés (CDMA) működési elvét! Mely rendszerekben használják? (2 pont)

Működés: a digitális jelet összeszorozzuk egy ún. szórókóddal (spreading code), és ezt sugározzuk ki • a szorzás pontosabban: NOT(XOR(bit1,bit2))• a kisugárzott jel hozzáadódik a többi adó által kisugárzotthoz.

3G rendszerekben használják.

06 – Suurballe algoritmus működése

14

1. Melyek Suurballe algoritmusának főbb lépései? Milyen pozitív tulajdonságai vannak az algoritmusnak egy naiv módszerhez képest? (6 pont)

1. DIJKSTRA- algoritmus elvégzése2. megfordítjuk a legrövidebb út éleit és -1-gyel szorozzuk3. módosítjuk az élköltségeket a csomóponti potenciáloknak megfelelően4. DIJKSTRA- algoritmus elvégzése ezen a gráfon5. közösen használt éleket töröljük

Segítségével a két végpont között rövid idő alatt megtalálhatóak a legkisebb költségű, egymástól független útvonalpárak.

2. Mire használhatjuk a Dijkstra algoritmust? Milyen élsúlyok mellett használható? Miért? (2 pont)

Hálózatokban a két végpont közötti legrövidebb (legkisebb költségű) útvonal megtalálására használják. Csak nem negatív élsúlyok mellett használható, mert a valóságban sem lehet két csomópont között 0-nál kisebb a távolság.

3. Milyen adatstruktúrákat kell karbantartanunk a Dijkstra algoritmus használata során? Melyik mit tartalmaz pontosan? (2 pont)

Minden lépés után frissíteni kell a „KÉSZ” halmazt (KÉSZ={A, B, D}) és a „D” (=distance) tömböt. A KÉSZ halmaz a csomópontokat tartalmazza abban a sorrendben, ahogy haladunk a Dijkstra algoritmussal. A „D” tömb a csomópontok közötti távolságot (költséget) tartalmazza a kezdő csomóponthoz képest.

4. Mire használhatjuk a Suurballe algoritmust? Pontosan definiálja, mit ad eredményül! (2 pont)

A hálózatokban két végpont közötti 2 legkisebb költségű, egymástól független útvonalpár megtalálására használják.

5. Indokolja, hogy miért szükséges a Suurballe algoritmus 3. lépésében az élsúlyokat módosítani a csomóponti potenciáloknak megfelelően! (2 pont)

Azért, hogy a negatív élsúlyokat átkonvertáljuk nemnegatív (0, vagy pozitív) élsúlyokká és így elvégezhető legyen újra a DIJKSTRA algoritmus.

6. Alkalmas-e a Suurballe algoritmus csomópont független utak keresésére? Ha igen, hogyan, ha nem, miért nem? (2 pont)

Nem alkalmas, mert a Suurballe algoritmusban használt Dijkstra algoritmus csak az élek (útvonalak) költségei alapján keresi a legrövidebb útvonalat.

07 – Internet

1. Ismertesse a TCP/IP Internet protokoll stack-et, illetve az egyes rétegek feladatait! Adjon példát az egyes rétegekben működő protokollokra! (6 pont)

15

A TCP/IP az internetet felépítő protokollstruktúra. A TCP/IP felépítése a rétegződési elven alapul, minden egyes réteg egy jól definiált feladatot végez el:

• Alkalmazási réteg: hálózati alkalmazások támogatása (FTP, SMTP, http)• Szállítási réteg: végpont-végpont közötti adatátvitel (TCP, UDP)• Hálózati réteg: üzenetek továbbítása a forrás és cél routerek között (IP, útvonalválasztó algoritmusok)• Adatkapcsolati réteg: adatok továbbítása szomszédos hálózati elemek között (PPP, Ethernet)• Fizikai réteg: a bitek a vezetéken, moduláció2. Ismertesse, hogy milyen elvek szerint osztályozhatóak a routing protokollok! Emelje ki, hogy ezek közül melyeket alkalmazza a jelenlegi Internet architektúra! (6 pont)

• Statikus vagy dinamikus• statikus: kézi bejegyzések, sosem frissül automatikusan• dinamikus: a routerek megosztják a hálózati topológiára vonatkozó információt

• Elosztott vagy központosított• elosztott: a routerek topológialeírókat cserélnek és egyenként állítanak FIBet• központosított: dedikált szerver (routeszerver, SDN controller) állítja a FIBeket

• Egyutas vagy többutas• single path: minden célállomáshoz egy utat ismer a router• multi-path: több út van letárolva egy-egy célállomáshoz

• Egyszintű vagy hierarchikus• flat: globális tudás, minden router ismer mindenkit a hálózatban• hierarchikus: ha a cél hálózaton kívül, routerek az alapértelmezet átjáróhoz továbbítódnak

• Hop-by-hop vagy forrás útvonalválasztás• hop-by-hop: a routerek csak arról döntenek melyik legyen a következő hop• Source routing: a teljes útvonalat a forrás határozza meg

• Intra- vagy inter-domain• Inter-domain: tartományok (AS-ek) közötti• Intra-domain: tartományon belüli

• Út-vektor alapú vagy link-állapot alapú• Link-állapot alapú: minden router teljes hálózati képet lát, ebben futtat Dijkstra algoritmust; tartományon belül legrövidebb út (Internet intra-domain routing)• Út-vektor: nincs globális topológia információ, csak adott cél felé vezető (pl. legrövidebb) úton melyik a következő interfész; tartományok közötti útvonalválasztás (Internet inter-domain routing)

Jelenlegi Internet ezeket alkalmazza: dinamikus, elosztott, egyutas, hierarchikus

3. Milyen építőköveit ismeri az Internetnek? Soroljon föl legalább négyet! (2 pont)

16

host = végberendezés; hálózati alkalmazások; kommunikációs linkek (optikai, réz, rádió műhold); routerek

4. Definiálja a hálózati protokollok fogalmát! (2 pont)

A protokoll meghatározza az üzenetek formáját, küldésének és vételének sorrendjét a kommunikációs entitások között, azok átvitelekor és vételekor végrehajtandó operációkat.

5. Röviden indokolja, miért praktikus a réteges referencia modell alkalmazása! (2 pont)

Modularizáció megkönnyíti a karbantartást, illetve a rendszer frissítését.

A réteg szolgáltatásának (annak implementációjának) megváltozása nem észrevehető a rendszer többi eleme számára (pl. szekrény fiókja kicserélhető a szekrény kicserélése nélkül).

6. Mi az a beágyazódás? (2 pont)

Az egyes rétegek (alkalmazási, szállítási, stb.) mindig közvetlenül csak az alattuk (illetve felettük) lévő réteggel kommunikálnak. Küldéskor az adat elindul valamelyik felsőbb szintről, és mindig eggyel alacsonyabb szintre kerül. Mindegyik szint, amikor megkapja a felette levőtől a csomagot, akkor beágyazza azt a saját csomagformátumába, és kiegészíti egy fejléccel (esetleg még egy lábléccel is), és ezt továbbítja az alsóbb rétegek felé. Csomag fogadásakor értelem szerűen alulról felfelé irányul az átadás, és az adott szintek kicsomagolják a saját részüket és úgy adják tovább felfele.

7. Ismertesse a folyamatok közötti hálózati kommunikációt? Milyen azonosítókat használnak? (2 pont)

A folyamatok (végberendezésen futó programok) a socketeken keresztül küldenek/fogadnak üzeneteket. Socket – ajtó analógia: A küldő folyamat az ajtón keresztül kilöki az üzenetet. A küldő folyamat függ az ajtó túloldalán lévő szállítási folyamattól, amely eljuttatja az üzenetet a fogadó folyamatához. IP cím azonosítja a hosztot, a port szám azonosítja a hoszton belül a folyamatot.

8. Mire szolgál, hogy működik az SMTP protokoll? (2 pont)

Az SMTP (Simple Mail Transfer Protokol) egy kommunikációs protokoll az e-mailek Interneten történő továbbítására.

9. Mi az a Domain Name System (DNS)? (2 pont)

A Domain Name System (DNS), azaz a tartománynévrendszer egy hierarchikus, nagymértékben elosztott elnevezési rendszer számítógépek, szolgáltatások, illetve az internetre vagy egy magánhálózatra kötött bármilyen erőforrás számára.

10. Milyen szolgáltatás követelményeket kell teljesítenie a szállítási rétegnek az alkalmazási réteg felé? (2 pont)

• Adatvesztés:• Néhány alkalmazás (pl. audio) bizonyos veszteséget képes tolerálni• Más alkalmazások (pl. fájl átvitel) 100% megbízható átvitelt kíván

17

• Időzítés:• Néhány alkalmazás (pl. Internet telefónia, interaktív játékok) kis késleltetést igényel, hogy hatékonyak legyenek

• Sávszélesség:• A multimédia alkalmazások számára minimális sávszélességet kell biztosítanunk, hogy élvezhetőek legyenek• Más „elasztikus” alkalmazások a rendelkezésükre álló sávszélességet használják

18

11. Fogalmazza meg, hogy melyek a szállítási réteg feladatai! (2 pont)

Logikai kommunikációt valósít meg a különböző végberendezéseken futó alkalmazás folyamatok között. A szállítási protokollok a végberendezéseken futnak:Adó oldalon feldarabolja az alkalmazás üzeneteit szegmensekbe, és átadja a hálózati rétegnek.Vevő oldalon újra összeállítja a szegmenseket üzenetekké, és átadja az alkalmazás rétegnek.

12. Melyik rétegen működik a TCP protokoll? Milyen szolgáltatásokat nyújt? (2 pont)

A szállítási rétegen működik. Megbízható átvitel a küldő és fogadó folyamatok között.Kapcsolat orientált: kapcsolat felépítés szükséges a kliens és szerver folyamatok között.Folyam vezérlés (flow control): a küldő nem fogja elárasztani a vevőt.Torlódás vezérlés (congestion control): visszafogja az adót, ha a hálózat túlterhelt.NEM biztosít: időzítést, minimális sávszélesség garanciát.

13. Melyik rétegen működik az UDP protokoll? Milyen szolgáltatásokat nyújt? (2 pont)

A szállítási rétegen működik. Megbízhatatlan adattovábbítás a küldő és fogadó folyamatok között.NEM biztosít: kapcsolat felépítést, megbízhatóságot, folyamvezérlést, torlódás vezérlést, időzítést, vagy sávszélesség garanciát.Gyors, állapotmentes, kis szegmens fejléc, olyan gyorsan önti az adatokat, ahogy tudja.

14. Mi a legfőbb különbség az UDP és a TCP protokollok között? (2 pont)

TCP megbízható átvitelt biztosít, UDP-nél megbízhatatlan az adattovábbítás.TCP kapcsolatorientált, UDP nem biztosít kapcsolat felépítést.TCP-nél van folyamvezérlés, UDP-nél nincs.TCP-nél van torlódás vezérlés, UDP-nél nincs.

15. Hol és mikor alkalmazzák a háromutas kézfogást? (2 pont)

Szállítási rétegen belül a TCP kapcsolat menedzsmentjénél használják, kliens és szerver összekapcsolódásnál.

16. Fogalmazza meg, hogy melyek a hálózati réteg feladatai! (2 pont)

Logikai kommunikáció az adó gép és a vevő végberendezése között.IP címek megvizsgálása és azonosítása.Útvonalválasztás és csomagtovábbítás.

17. Melyik rétegen működik az IP protokoll? (2 pont)

A hálózati rétegen.

18. Mik az alapvető különbségek a telefonhálózat és az Internet alapelvei/működési módjai között? (2 pont)

Az internet lazán hierarchikus a telefonhálózathoz képest.Telefonhálózatoknál a terminálok (telefonok) „buták”, a hálózat végzi a fő feladatokat.Internetnél a hálózatok egyszerűek (vezetékek, műhold) és a terminálok (számítógép, router, szerver) végzik a fő feladatokat.

19

19. Röviden ismertesse az IP címek felépítését? Miket azonosítanak? (2 pont)

Az IP cím a hálózat végpontjait (router/végberendezés) azonosítja.IP cím: pl. 233.1.1.0• Alhálózati rész (prefix) (nagy helyiértékű bitek)Az alhálózati rész azokat a végberendezéseket jelöli, amik fizikailag képesek egymást elérni routerek közbeiktatása nélkül. Ezeknek az interfészeknek azonos az alhálózati része az IP címen belül. • Végberendezés rész (alacsony helyiértékű bitek)

20. Mire szolgál a hálózati maszk? (2 pont)

Alhálózati maszk (pl.: /24): az IP cím alhálózati részének hosszát határozza meg.

21. Mi a különbség az útvonalválasztás és a csomagtovábbítás között? (2 pont)

Csomagtovábbítás (forwarding): a csomagot a router megfelelő bemenetéről a megfelelő kimenetére továbbítja.

Útvonalválasztás (routing): a csomagok adótól vevőig való útját határozza meg.

22. Mi a legfőbb különbség a link-állapot alapú és az út-vektor alapú protokollok között? (2 pont)

Link-állapot alapú: minden router teljes hálózati képet lát, ebben futtat Dijkstra algoritmust; tartományon belül legrövidebb utat használja (Internet intra-domain routing)

Út-vektor alapú: nincs globális topológia információ, csak adott cél felé vezető (pl. legrövidebb) úton melyik a következő interfész; tartományok közötti útvonalválasztást alkalmaz (Internet inter-domain routing)

23. Adja meg, milyen lépések zajlanak le egy dinamikus, elosztott útvonalválasztás esetén! (2 pont)

• Szomszédos routerek felfedezik egymást• A routerek megosztják egymás közt a topológiával vagy a lehetséges útvonalakkal kapcsolatos információikat (routing state)• A hálózatleíró információkat a szomszédos routerek folyamatosan frissítik (így egy elosztott routing state adatbázist fenntartva)• Minden router minden általa ismert prefixre kiválasztja a legjobb útvonalat• A legjobb útvonal next-hop-ját letölti a FIBbe

24. Mi az a longest prefix match? Hogyan működik? (2 pont)

A longest prefix match egy, a routerek által használt IP (Internet Protokoll) továbbítási

(forwarding) döntés. Mivel egy célcímhez több prefix is társítható, a router kiválasztja a

leghosszabban illeszkedő prefixet az adott célcímhez és az arra bejegyzett interfészen

továbbítja az adatot.

20

25. Fogalmazza meg, hogy melyek az adatkapcsolati réteg feladatai! (2 pont)

Az adatkapcsolati réteg feladata, hogy a kereteket továbbítsa szomszédos csomópontok között (keretekbe ágyazza a csomagokat).

26. Soroljon föl legalább négyet az adatkapcsolati réteg által nyújtott szolgáltatások közül? (2 pont)

• Keretezés, link hozzáférés, • Megbízható átvitel szomszédos csomópontok között,• Folyam vezérlés, • Hiba detektálás, • Hiba javítás

27. Mi az a MAC cím? Melyik rétegben és mire használják? (2 pont)

Egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat.Az adatkapcsolati rétegben használják. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott portjainak azonosítására.

28. Mire szolgál az ARP protokoll? (2 pont)

Az ARP (Address Resolution Protocol) segítségével meghatározható a készülék MAC címe, ha csak az IP címét tudjuk.

29. Mi az az AS? Milyen típusait ismeri? (2 pont)

AS (autonóm rendszerek) azonos elv szerint működő eszközök, IP-hálózatok olyan csoportja, melyen belül egyetlen, jól meghatározott útválasztási irányelv (routing policy) érvényesül.

Típusai: • tranzit: globális internet-hozzáférés pénzért• peer: „ingyen” adatcsere a két szolgáltató és azok összes előfizetője között

30. Az autonóm rendszerek (AS) milyen viszonyban állhatnak egymással? Tüntesse fel, hogy mely típusok fizetnek egymásnak a szolgáltatásért? (2 pont)

Lazán hierarchikus viszonyban állnak egymással.

A Tier-1 szolgáltatók társ (peer) összeköttetéseket valósítanak meg (egymást egyenlőnek tekintik). Tier-2 ISP-k fizetnek a tier-1 ISP-knek, hogy hozzáférjenek az Internet többi részéhez (tranzit). Tier-2 ISP-k privát módon egymás között is összeköttetés létesíthetnek (peer). Helyi és tier- 3 ISP-k vásárlói magasabb tier ISP-knek fizetnek, hogy összekacsolják őket az Internet többi részével (tranzit).

31. Mi az a BGP? Milyen elven/hogyan működik? (2 pont)

AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útvonal választási protokoll az interneten. A protokoll leggyakrabban az út-vektor útvonal választás elvén működik és útválasztási preferenciák vagy hálózati előírások alapján végez útvonal választási döntéseket.

08 – A jövő infokommunikációs hálózata1. Mi az az erőforrás hatékonyság – helyreállítási idő (resource efficiency – recovery time) tradeoff? Miért van rá szükség? Milyen módszer családok léteznek, melyek miben hatékonyak? Ismertesse, hogy SDN/VNF segítségével hogyan lehet csökkenteni a fenti trade-off-ot? (6 pont)

21

a, A megbízható hálózati infrastruktúra megtervezésével kapcsolatban merülhet fel ez a dilemma. Minél jobb védelemmel van ellátva a hálózat, annál gyorsabb a helyreállítási idő és annál optimálisabb a hálózat kihasználtsága, viszont ehhez erőforrásokra (sávszélesség) van szükség. A cél az, hogy olyan hálózati védelmet építsünk ki, ami optimális sávszélesség kihasználás mellett, a lehető legoptimálisabb működést eredményezi (tehát a helyreállítási idő csökkenjen egy esetleges hiba esetén).

b, Hibafüggő védelem (FDP) alapú (megosztott) védelem képes az optimális/közel optimális sávszélesség kihasználás elérésére, viszont magas jelzés komplexitás és hosszú helyreállítási idő mellett.

Hozzárendelt védelem (pl., 1+1) és az előre konfigurált védelmek (pl, P-Cycle) képesek a jelzések nélküli helyreállításra, de csak kevésbé gazdaságos sávszélesség hatékonyság mellett.

c, A jelenlegi internet zárt infrastruktúrájú az innováció szempontjából. Az SDN (Software Defined Networking) felnyitja ezt a zártságot. Szétválasztja a továbbítási és vezérlési funkciókat (az adatsík független a vezérlősíktól). Ez a központosított rendszer hatékonyabb erőforrás felhasználást tesz lehetővé és a hibák kijavítása felgyorsul (helyreállítási idő csökken).

2. Indokolja, miért szükséges az IP továbbítási táblákat tömöríteni! (2 pont)

Az IP továbbítási táblák nagyon nagy mennyiségű adatot tárolnak a hálózatról. A tömörítésükkel csökkenthető az adattár mérete és növelhető az adatokhoz való hozzáférés sebessége.

3. Hogyan, milyen módszerekkel, adatstruktúrák segítségével lehetséges az IP útvonalválasztási döntést gyorsítani? (2 pont)

IP továbbítási táblákkal, valamint azok tömörítésével gyorsítható az IP útvonal választási döntés. Ezenkívül Bloom-filterezéssel is lehet gyorsítani a döntést.

4. Milyen reprezentációit ismeri a FIB-nek? (2 pont)

Információ centrikus hálózatok (ICN), Bloom-filterek

5. Ismertesse az információ centrikus hálózatok működési elvét, kihívásait! (2 pont)

Az ICN paradigma szerint a kommunikáció sokkal inkább arra irányuljon, hogy milyen információra van szükség ahelyett, hogy az információ hol található.• Hagyományos címzés (IP végpontokat címezzük) nem működik, architekturális változás szükséges• Tipikusan pont-multipont (azaz multicast) kommunikáció (fák)

6. Milyen alkalmazási környezetben előnyös/szükséges a Bloom filterek alkalmazása? Miért? (2 pont)

– Hatékony adatstruktúra tartalmazási kérdések eldöntésére– Ha egy elem benne van, mindig helyes választ kapunk, de ha nincs, akkor lehet hiba (false positive) – A Bloom filter azt mondja meg, hogy egy elem biztos nincs benne az adatbázisban, vagy talán benne van.

22

7. Mikben különbözik a Bloom filter alapú csomagtovábbítás a hagyományos IP továbbításhoz képest? (2 pont)

????

8. Mi az a Software Defined Networking alapelv? Miben nyújt lényeges újdonságot a korábbi megközelítésekhez képest? (2 pont)

A jelenlegi internet zárt infrastruktúrájú az innováció szempontjából. Az SDN (Software Defined Networking) felnyitja ezt a zártságot. Szétválasztja a továbbítási és vezérlési funkciókat (az adatsík független a vezérlősíktól). Ez a központosított rendszer hatékonyabb erőforrás felhasználást tesz lehetővé és a hibák kijavítása felgyorsul (helyreállítási idő csökken).

9. Mi a különbség az SDN koncepció és az Network Function Virtualization (NFV/VNF) között? (2 pont)

????

FELADAT: Adott egy FIB táblázatos/prefix fa megadása. Alakítsuk át prefix fává/táblázatos megadássá! (2 pont)

OMG…

09 – Hálózatmenedzsment

1. Határozza meg, hogy mi a hálózatmenedzsment! (6 pont)

Hálózat menedzsment a hardver, szoftver és humán elemek telepítése, integrációja és koordinációja akként, hogy megfigyelhető, tesztelhető, lekérdezhető, konfigurálható, analizálható, kiértékelhető és vezérelhető legyen valamely hálózat, komponens és/vagy erőforrások, hogy elérjük/fenntartsuk a valós idejű működési teljesítmény elvárásokat (akár QoS) elfogadható költség mellett.

2. Ismertesse a hálózatmenedzsment öt fő funkcionális területét! (6 pont)

Hiba menedzsment (Fault management – F) Konfigurációs menedzsment (Configuration management – C) Számlázás menedzsment (Accounting managagement – A) Teljesítmény menedzsment (Performance management – P) Biztonság menedzsment (Security management – S)

3. Melyek a hibamenedzsment céljai, jellemzői? (2 pont)

Célok:

naplózás, detektálás, lokalizálás izolálás, diagnosztika (végül) hibajavítás a hálózatban.

Jellemzők:

Abnormális működési feltételek között értelmezett

23

Pl.: átmeneti link, hoszt vagy útválasztó hiba Viszont pl. nem vonatkozik hosszú távú erőforrás hiányra (ld. teljesítmény

menedzsment)

4. Melyek a konfigurációmenedzsment céljai, jellemzői? (2 pont)

Célok:

Biztosítani a hálózat menedzserek számára a hozzáférést és vezérlést a hálózati eszközök konfigurációjához

Jellemzők:

Normális működési paraméterek beállítása Eszközök újra-konfigurációja hibás működés esetén

5. Melyek a számlázásmenedzsment céljai? (2 pont)

Célok: Korlátozás, naplózás és vezérlése mind felhasználói mind pedig eszköz hozzáférésnek

hálózati erőforrásokhoz Kvóták, használat alapú számlázás vagy a hozzáférési privilégiumok kezelése Jelentések kezelése az erőforrások használatáról (felhasználók felé, menedzserek

felé)

6. Melyek a teljesítménymenedzsment céljai, jellemzői? (2 pont)

Célok számszerűsítse, mérje, jelentse, analizálja és vezérelje a hálózati komponensek

teljesítményét Pl. kihasználtság vagy átbocsátóképesség

Jellemzők: Komponensek lehetnek:

- Egyedi eszközök: link, útválasztó, hoszt- Logikai vagy absztrakt komponensek: útvonal a hálózaton keresztül, virtuális áramkör

7. Melyek a biztonságmenedzsment céljai, jellemzői? (2 pont)Célok:

Védelme és vezérlése a hálózati erőforrások hozzáférésének: - Előirányzott irányelvek (policy) alapján

Jellemzők: Biztonsági szolgáltatásokat támogató funkciók, biztonsággal kapcsolatos naplózások,

biztonsági információk terjesztése: - Kulcs szétosztás, Certificates, Tűzfalak

8. Melyek a hálózatmenedzsment szakaszai? (2 pont)

Irányelvek megalkotása (policy formulation)- Normális működési feltételek és elvárások figyelembevételével

24

Felügyelet (monitoring)- Státusz információk gyűjtése a hálózatra vonatkozólag, hogy az a fenti irányelveknek megfelelően működés ellenőrizhető legyen (ld. analízis)

Analízis (analysis)- Annak meghatározása, hogy a hálózat a kívánt módon működik-e, ha nem akkor a probléma okának meghatározása ill. akció(k) a javításra

Vezérlés (control)- Az analízisben meghatározott akcióterv(ek) végrehajtása az elvárt működés visszaállítására

9. Mit jelent a manuális, könnyített és automatikus menedzsment? (2 pont)

Manuális menedzsment (manual management)- Mindent a hálózat adminisztrátor végez (nehéz és unalmas, közvetlenül az eszközökön kell a feladatokat végrehajtani)

Könnyített menedzsment (facilitated management)- Minden döntést a hálózat adminisztrátor hoz, de a hálózatmenedzsment eszközök támogatást nyújtanak az „unalmas” feladatok végrehajtásához

Automatikus menedzsment (automated management)- Hálózatmenedzsment eszközök sikeresen menedzselik a hálózatot; emberi beavatkozás csak ritkán szükséges

10. Mit jelent a követő és a megelőző hálózatmenedzsment? (2 pont)

Követő (reactive) hálózatmenedzsment

- Hálózati problémákra válaszolva (esemény után) azokat kiküszöbölni igyekszik

Megelőző (proactive) hálózatmenedzsment - Trendeken vagy abnormális viselkedés(ek) észlelésén korrekciós akciók még mielőtt komoly probléma jelentkezne

11 – Az információtechnológia gazdaságtana

1. Hogyan lehet mérhetővé tenni egy hálózat értékét? Ismertessen 2 tetszőleges hálózati törvényt! Melyik hálózati törvénnyel jellemezné a Facebook-ot? (6 pont)

Egy hálózat értékét a mérete (<2008) vagy a tranzakciók száma (Beckstrom-2009) alapján lehet mérhetővé tenni.

Pl. Metcalfe (1993) szerint a hálózat értéke a hálózatot használó eszközök számának négyzetével egyenes arányban növekszik.

Sarnoff szerint (<1960) a hálózat használóinak száma egyenesen arányos a hálózat értékével.

Odlyzko-Tilly (2008) szerint a kapcsolatokat Zipf törvényével kell súlyozni (1+1/2+1/3+….).

Beckstrom (2009) az egyenletében nem a hálózat mérete, hanem a hálózaton végbement tranzakciók összértéke szerint határozza meg egy hálózat értékét.

3. Mi az externália? Írjon példát pozitív és negatív externáliára! (2 pont)

25

Külső, piacon kívüli gazdasági hatás. Külső (extern) hatások keletkeznek akkor, ha egy személy, vagy vállalat törvényes tevékenységének következtében létrejövő, nem szándékolt mellékhatások kihatnak egy harmadik fél jóléti szintjére.Pozitív: nő a felhasználók száma nő a hálózat értéke nő a felhasználók által realizálható vagyon (facebook)Negatív: túl sok a felhasználó (wifi belassul), csökken a személyes adatok védelme (facebook)

4. Milyen trükköket lehet alkalmazni információs termékek árazásánál a nagyobb profit érdekében? (2 pont)

Személyes árazás: mindenki a saját árrugalmasságának megfelelően fizetTöbb verzió készítése (versioning): pl Windows 7 Home, Premium, BusinessTöbb szolgáltatás egy csomagként árulása (Bundling): pl. tv+telefon+internet

12 – Long-tail piacok

1. Ismertesse Brynjolfsson és társai kísérletet, amelyben kizárólag az értékesítési csatorna különbözőségének hatását vizsgálták (telefonos rendelés vs. webshop)! (6 pont)

Meg akarták vizsgálni, hogy az internetes kereskedelem kevésbé koncentrált-e a hagyományos kereskedelemhez (katalógus) képest. Irányított kísérlet során egy kereskedő ugyanazokat a termékeket árulta ugyanazon az árért interneten és katalóguson (??) keresztül. 734 terméket 4 héten keresztül árultak: interneten 26686 termék került eladásra, hagyományos módszerrel pedig 8663. Eredmény: az internetes eladások során több féle terméket adtak el, nem csak a legnépszerűbb termékek fogytak (longer tail). Mivel mindkét módszernél ugyanannyi féle terméket ugyanolyan áron árultak, ezért kijelenthető, hogy online kereskedelemmel szélesebb termékválasztékot lehet értékesíteni nagyobb bevétellel, mint hagyományos módon (bizonyos piacokon: pl. könyvesbolt: amazon)

2. Mi a long-tail piacok három szükséges tulajdonsága (Anderson szerint)? (2 pont)

- democratizing the tools of production (a termelés eszközeinek, módszerének meghatározása)

- cutting the costs of consumption by democratizing distribution (költségek csökkentése az értékesítési csatorna meghatározásával)

- connecting supply and demand (a kínálat és a kereslet összekapcsolása)

3. Miért kiemelten fontos a szűrés (filtering) a long-tail piacok kialakulásában? (2 pont)

A széles termékválasztékot valahogy elérhetővé kell tennie a kereskedőnek a potenciális vevők számára annak érdekében, hogy minél többet el tudjon adni belőlük és profithoz jusson. A jól kialakított szűrési rendszerek segítségével a vevő könnyebben meg tudja találni amit akar, esetleg olyan terméket is vesz, amit nem tervezett, csak a keresés során „botlott bele”. Típusok: - Közvetlen szűrés (keresés), - Nem-közvetlen szűrés, - Ajánlási rendszer (pl a szűrő program a keresett termékhez hasonló termékeket is ajánl)

13 - Infokommunikációs erőforrások, frekvenciaszabályozás

26

1. Melyek a szabályozás alapelvei (miért, mit, kit, hogyan…)? (6 pont)

Cél: A közszolgáltatások (public utilities: távközlés/infokom, villamosenergiaellátás, víz, gáz, posta stb.) kiegyensúlyozott biztosítása.

Miért kell egyáltalán szabályozni?A szabályozás társadalmi és műszaki indokai. Pl.:· Hálózatok integritása, együttműködése· Eszközök, tranzakciók, stb. biztonsága· Frekvenciaspektrum, azonosító korlátos erőforrás· A piaci mechanizmusok elégtelensége

Mit, kit és hogyan szabályozzunk?A szolgáltatók tevékenységét kell szabályozni a szabályozó hatóságok (pl. Gazdasági Versenyhivatal), minisztériumok (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) vagy az országgyűlés által megalkotott jogszabályok (alkotmány, törvények, kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek) alapján.

2. Melyek az elektronikus hírközlési törvény (Eht) főbb ismérvei? (6 pont)

Az elektronikus hírközlés keretszabályozása, felölel mindenfajta továbbítást (műsorszórást és elosztást is), frekvencia- és számgazdálkodást, valamint a szabályozás intézményrendszerét és eljárásait.

Alapelvek és célok:- EU konformitás: a hatályba lépett új e-hírközlési irányelvek transzpozíciója, beleértve a szabályozó hatóság szervezetét és működését.- A verseny élénkítése és szabályozása- Információs társadalom infrastruktúrája fejlesztésének elősegítése, különösen az internet- Fogyasztói jogok erősítése és védelme, az egyetemes szolgáltatás szabályozása

3. Ismertesse az infokommunikációs szabályozási trendeket (ábra)! (6 pont)

4. Ismertesse az elektronikus hírközlés 2002-es szabályozási csomagját az EU-ban (ábra)! (6 pont)

27

Általános keretrendszer irányelv: célja a verseny erősítése, a konvergencia elősegítése, a szabályozás harmonizált alkalmazásának biztosítása.Engedélyezési irányelv (direktíva, directive): felhatalmazás, egységes szolgáltatási piacra lépés, korlátos erőforrások kezelése (frekvencia, számmező stb.).Hálózatok hozzáférése és összekapcsolása irányelv: szolgáltatók közötti piac szabályozása, minden nyilvánosan elérhető szolgáltatást hordozó hálózatra.Fogyasztóvédelmi irányelv: egyetemes szolgáltatás tartalma, finanszírozása, a felhasználók jogai, számhordozhatóság, közvetítőválasztásAdatvédelmi irányelv: személyes adatok feldolgozása és védelme (technológiasemlegesség).Előfizetői hurok átengedésének szabálya: helyi réz-érpár teljes vagy részleges átengedésének kötelezése távbeszélő JPE-kre, költség-orientált áron. Verseny irányelv az elektronikus hírközlési piacon: liberalizációs szabályok a hálózatok és szolgáltatások piacánRádióspektrum politika (határozat, decision): a rádiófrekvenciák harmonizált használatának szabályai (ITU és CEPT: távközlés, műsorszórás, közlekedés, kutatás)5. Ismertesse a szolgáltatók együttműködésének szabályozását! (6 pont)

A verseny sarokköve: A távközlő hálózatoknak és szolgáltatásoknak egyetlen egységes rendszerként kell működniük. A bevételből az összeköttetés minden szereplője részesedni akar. Együttműködés szükséges:• csatlakozási szabványok, protokollok, szolgáltatás specifikációk;• eszközök, építmények, stb. közös használata (betelepülés)• beruházási kötelezettségek (pl. számmező módosítás);• tarifastruktúrák, bevételek megosztása, számlázás stb.Szabályozás törvény/kormányrendelet alapján:• hálózati együttműködés szerződéses kötelezettségei;• piaci erőfölény kezelése (aszimmetrikus szabályozás)

RIO – Reference Interconnection Offer (összekapcsolás)RUO – Reference Unbundling Offer (megosztás)

• a vitás helyzetek eldöntésének szabályozási hatósági mechanizmusa stb.6. Ismertesse az új EU-s frekvenciagazdálkodási szemléletmódot! (6 pont)

28

FREKVENCIAGAZDÁLKODÁS (Rádióspektrum): távközlés, műsorszórás, távjelzés, navigáció, radar stb.

(1) Rádió frekvenciahasználat szabályozása

Szabályrendszer: • kidolgozása, • végrehajtása (betartatása) a rádió interferenciák elkerülése érdekében

(2) Műhold-pályák használatának szabályozása (a legújabb (2012-től))

(3) A rádiósáv fölötti szabadon terjedő elektromágneses sugárzás használatának szabályozása

7. Ismertesse a frekvenciagazdálkodás hat feladatát! (6 pont)

1. Frekvenciaspektrum felosztása a szolgáltatások között. Egy frekvenciasáv valamely célra lehet: fenntartott, tervezett vagy kijelölhető.

2. Frekvenciakiosztás: a frekvenciasávok használatának szabályozása

3. Frekvenciakijelölés: a konkrét frekvenciahasználó számára engedély kibocsátása.

4. Frekvenciakoordináció: a fr. használat nemzetközi egyeztetése a potenciálisan interferáló állomásokra: szomszédos országokkal, műholdas rendszerek esetén regionálisan

5. Rádióengedélyezés: üzemeltetési engedély használatba vételkor

6. Spektrumfelügyelet: mérőszolgálat a spektrum tisztasága érdekében:

• Spektrummegfigyelés (folyamatos monitoring)

• Rádióellenőrzés (üzemközi és zavarfelderítő)

8. Ismertesse a nemzetközi és nemzeti frekvenciaszabályozás feladatköreit! (6 pont)

1) Nemzetközi viszonyok szabályozásaOk: az interferenciára hajlamos rádióhullámok áthaladnak az országhatárokon- Operatív intézkedés: nemzetközi koordináció2) Nemzeti szabályozásAz országon belüli rádióhasználat szabályozása: országon belül úgy kell eljárni, hogy az országhatárok mentén a megállapított kötelező követelmények teljesüljenek.- Operatív intézkedések: engedélyezés, tervezés, országon belüli koordináció, nemzetközi koordináció, mérés és zavarelhárítás.

9. Mi a jogi szabályozás célja? (2 pont)

Cél: A közszolgáltatások (public utilities: távközlés/infokom, villamosenergiaellátás, víz, gáz, posta stb.) kiegyensúlyozott biztosítása.

10. Ismertesse a piacra lépés (engedélyezés) szabályozását! (2 pont)

• Szolgáltatás bejelentése: Bejelentési kötelezettség a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt. Regisztráláshoz jelezni kell a szolgáltatás tényleges beindítását.

Egyedi engedélyek:

29

• Frekvenciahasználat: vezeték nélküli szolgáltatások nyújtásához• Számhasználat: valamely előfizetői szolgáltatás, illetve számmező használatához • Távközlési építmény (torony, hálózat, stb.) létesítése, használatbavétele• Műsorszolgáltatás (rádió, tv): az engedélyeket az NMHH adja ki11. Melyek az infokommunikációs erőforrások? (2 pont)

Frekvencia; Szám-, név-, címmező

12. Ismertesse a hívószámok nemzetközi formátumát! (2 pont)

NE + OK + BRS + ES ahol: - NE a nemzetközi előtét (általában 00)- OK az országkód (1, 2 v. 3 jegyű, Magyarország: 36)- BRS belföldi rendeltetési szám, ami lehet:

• földrajzi körzetszám: Bp: 1, többi 53 körzet 2 jegyű;• szolgáltatás/hálózatkijelölő szám: 2 jegyű (2. jegy: 0 vagy 1)

- ES előfizetői szám: 6 v. 7 jegyű

Pl.: 36 - 79 - 654321 Baja; 36 - 30 - 9654321 T-Mobile

13. Ismertesse a földrajzi számok felépítését! (2 pont)

Földrajzi szám: körzetszám (KS) + előfizetői szám (ES)- KS Földrajzi számozási terület

14. Milyen célt szolgálnak az SHS-ek? (2 pont)

Szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számok (SHS): a szolgáltatás-, vagy a hálózat típusát jelöli ki

15. Soroljon fel legalább négy rövid számot szolgáltatással együtt! (2 pont)

00 - nemzetközi előtét (NE), 06 - belföldi előtét (BE)104 – mentők, 105 – tűzoltóság, 107 – rendőrség,112 - egységes európai segélyhívó szám16. Sorolja fel a frekvenciaengedélyezési módokat! (2 pont)

• Engedélymentesség• Regisztráció• Engedélyezés sorrendiség alapján• Pályázat• Árverés17. Mit jelent az engedélymentes frekvenciahasználat (2 pont)

• Nagyon csekély az interferencia kialakulásának fizikai valószínűsége• Nem szükséges az adó és vevő (állomások) hatósági ismerete18. Mit jelent a frekvenciahasználat regisztrációja? (2 pont)

30

Akkor alkalmazandó, ha a rádióalkalmazás mindenképpen engedélyezhető – nem utasítható el, pl. • nagyon csekély az interferencia valószínűsége, vagy• a telepítés nem köthető előzetes műszaki feltételekhez, de ismerni kell

- adó és vevő (állomások) helyét- a telepítés időpontját

19. Mit jelent a frekvenciák sorrendi engedélyezése? (2 pont)

A jelentkezőknek bizonyítania kell, hogy a korábbi működtetők számára nem okoz interferenciát és kiadható az egyedi rádióengedély.Az engedélyezett állomás védelmet élvez a következő telepítésekből adódó interferenciákkal szemben.

20. Melyek a versenyeztetési eljárások a frekvenciák elnyeréséért? (2 pont)

Pályázat és árverés

21. Mit jelent a frekvenciák elnyerése pályázat útján? (2 pont)

A frekvenciaengedélyt pályázat útján hirdetik meg. A legalkalmasabb jelentkező nyeri meg.

22. Mit jelent a frekvenciák elnyerése árverés útján? (2 pont)

A frekvenciahasználati jog odaítélésének egyetlen kritériuma van: a pénz (árverési díj).

A rádióhasználat többi kritériumát a részvételi feltételek szabják meg. A minimum-követelményeket meghaladó többlet-teljesítés nem értékelhető.

31