x. a költségvetés bevételei és kiadásai · pdf...

21
A költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege Onyestyák Nikolett

Upload: nguyendiep

Post on 02-Feb-2018

215 views

Category:

Documents


1 download

TRANSCRIPT

A költségvetés bevételei,kiadásai és egyenlege

Onyestyák Nikolett

A költségvetés bevételei

A költségvetés bevételeinek főtípusai:a.) Adók és adójellegűbevételek: adó, tb

járulék, vámok, állami monopólium.b.) Nem adójellegűbevételek: illetékek, díjak,

bírságok.c.) Az állami vagyonhoz kapcsolódó bevételekd.) Adományok, juttatások természetes és jogi

személyektől, az államháztartás másszintjétől, külföldtől.

Adók és adójellegűbevételek1.) Adók Közvetlen adók: SZJA, vállalati jövedelemadó, vagyonadó) Közvetett (indirekt) adók: forgalmi adó, értéknövekedési adó, fogyasztási adó2. ) Tb járulék a munkabérek arányában a munkavállalók és a munkaadók, valamint a szabad

foglalkozásúak egyaránt befizethetik.3.) Vám a vámhatárt átlépőáruforgalomra vetik ki a jogszabályban meghatározott

mértékben és feltételek szerint. pénzügyi és közgazdasági vám. Érték. és mértékvám autonóm (az állam egyoldalúan állapítja meg) és szerződéses vámok. A költségvetés a vámokon keresztül közvetlenül kapcsolódik az árfolyampol.-hoz.4.) Az állami monopólium: bizonyos áruk termelésére, forgalmazására, vagy valamely szolgáltatás nyújtása

kizárólag az állam joga. Egyedáruság: az állam az előállítástól a felhasználásig terjedően fenntartja

magának a monopólium jogát. részleges (termelési v. értékesítési) monopólium.

Nem adójellegűbevételek

1.) Illeték: lehet vagyonátruházási, okirati és eljárási illeték. Lehet állandó v. változó összeg2.) Díjak: a közösségi fogyasztás bizonyos szolgáltatásaiért kell

fizetni.3.) Bírság: pénzügyi büntetés, melyet az államigazgatás különbözõ

szervei vetnek ki, bizonyos esetekben a szabálysértőmaga is

megállapíthatja és befizetheti.

Egyéb bevételek1.) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek - Tőkebevételek Bevételként való megjelenésük nem közhatalmi, hanem

tulajdonosi alapon történik. A tárgyi eszközök, a föld és a készletek értékesítésénél a

bevételnövekedés ellentételeként az állami vagyon nagyságaközvetlenül csökken (privatizáció)

Lehet állami tulajdonban lévővállalkozások profitja2.) Adományok, juttatások, segélyek A költségvetés bevételhez juthat magán- és jogi személyektől

adomány formájában az államháztartás más szintjeitől juttatást kaphat. adományt kaphat más országoktól, nki szervezetektől is.

Adózási alapfogalmakADÓ = törvényben előírt, állammal szembeni, kényszer jellegűbefizetési kötelezettség, amelyért a

befizetőnek semmilyen közvetlen ellenszolgáltatásra való joga sem keletkezikAZ ADÓ ALANYA: az a természetes vagy jogi személy, aki önadózásnál az adó kiszámításáról és befizetéséről maga gondoskodik, kivetéses adózásnál, aki terhére a fizetési kötelezettséget az adóhatóság előírjaKÖZVETLEN (DIREKT) ADÓ: ha az adó jelentette közgazdasági terhet közvetlenül az adóalany viseliKÖZVETETT (INDIREKT) ADÓ: az adóalany és az adó közgazdasági terheit viselőszemélye különválik

(ÁFA)AZ ADÓ TÁRGYA: az a jogviszony vagy gazdasági esemény, amelynek alapján a törvény adófizetési

kötelezettséget keletkeztetADÓALAP: az adó tárgyához szorosan kapcsolódó, pénzben mérhetőmennyiségAZ ADÓ MÉRTÉKE: megmutatja, hogy az adózó mekkora összeget köteles fizetniAZ ADÓELŐLEG: ha az adózás nem évente történik, a költségvetés likviditása érdekében szükséges előre

meghatározott adóösszegADÓKULCS: az a függvény, amely az adóalaphoz a törvény szerinti adómértéket rendeli hozzá. Az adóalap

ismeretével az adókulcs segítségével számítható ki az adófizetési kötelezettség átlagadókulcs határadókulcs proporcionális progresszív degresszív

Az adózás funkciói

fedezeti funkció Az adóztatás főcélja azállamháztartás feladatainak teljesítéséhez felhasználniszükséges bevételek biztosítása.

befolyásolási funkció a befolyásolás tudatosvállalása sérti a szigorúan vett semlegesség kritériumait

arányosítási funkció alapvetőcélja a pozitívexternáliák kezelése ha valamely piaci szereplőmások kárára jut indokolatlanul előnyös pozícióba,akkor az ebből eredőtöbbletjövedelmét aköltségvetésbe transzfotrmálja

Adórendszerrel szemben támasztottkövetelmények

igazságosság – méltányosság haszonelvűség: egy adórendszer akkor méltányos, ha az adóterheket az

adófizetők olyan arányban viselik, ahogyan a közkiadásokból részesednek közteherviselőképesség (egyenló haszonáldozat): mindenkinek

teherviselőképessége arányában kell kivennie részét a közkiadásokfinanszírozásából (progresszív adóztatás)

Hatékonyság elve - a közkiadások finanszírozásához szükségesbevételeket a gazdasági növekedés ütemének lehetséges minimáliscsökkentése mellett kell beszedni

Semlegesség – ha a piacgazdaság működésének lehetőlegkisebb zavaráteredményezi

Egyértelműség – meg lehessen állapítani, hogy fenn áll-e az adófizetésikötelezettség, hogyan kell az adóalapot és az adómértéket meghatározni

Egyszerűség Alacsony adminisztratív költségek Stabilitás Rugalmasság

A legfontosabb adónemekTársasági adó

Jövedelemadó a gazdasági társaságok jövedelmét bevonja aközteherviselésbe

Kiemelkedőszerep a jövedelem szabályozó eszközök között. Közvetett módon a hitelszférát is befolyásolja (az osztalék mértékén

keresztül). Az egyéni és személyi vállalkozások rendszerint csak általános jövedelem

adót fizetnek. A tőkenyereségek eredménynövelő, a veszteségek pedig

eredménycsökkentőtételek. A tevékenység folytatásával közvetlenül össze nem függőköltséget vagy

teljes egészében vagy csak részben lehet figyelembe venni az adóalapmeghatározásánál.

általában egy évre vonatkozik Leányvállalatoknál a nyereséget csak egyszer terhelje, ill. a vállalat

tulajdonában levőrészvényekből származó osztalékot is csak egyszeradóztassák.

A legfontosabb adónemekJövedelemadó Adóköteles jövedelmek pl.: bérek, fizetések, nyugdíjak, kamat-

és osztalékjövedelmek, szerzői jogdíjak, ingatlanból származójövedelmek.

Sávos adóztatás van, a progresszió kb. 10%-tól 60%-ig terjed A személyi jövedelemadó a keresőösszes jövedelmét

adóztatja A családi jövedelemadó a család összjövedelmét adóztatja Az adó kivetése, fizetése Adómentes összeg:

A jövedelmek egy bizonyos nagyságig adómentesek. Adómentesség esetén az állam passzív módon segíti a

legszegényebb rétegeket. Negatív jövedelemadó: a társadalmi minimum szintjéig az

állam jövedelmet juttat a rászorulóknak. Ez már aktív beavatkozás az állam részéről

A legfontosabb adónemekVagyonadókapcsolódhat a lakossági vagy a vállalati

vagyonhoz és tárgya lehet ingó és ingatlanvagyon egyaránt.

A vagyonadó tárgya szerint:- általános vagyonadó: a vagyon egészétazonos mértékben terheli.- részleges vagyonadó: a vagyontárgyakategyenként eltérőmódon, bizonyoscsoportokat összevonva terhel ( pl.luxusadó).

A legfontosabb adónemekForgalmi adó Az adásvételhez kapcsolódik. Célja: az adót a végsőfelhasználók viseljék => áralakító

tényező Általános forgalmi adó: minden, vagy csaknem minden árura

kivetik és kulcsa egységes. Speciális forgalmi adó: csak néhány terméket terhel. Az adófizetés gyakorisága szerint:

Egyfázisú forgalmi adó Többfázisú forgalmi adó Összfázisú adóztatás

Az adófizetés alapja szerint bruttó és nettó adó kumulatív, kaszkád, (vagy lavina) hatás

ÁFA kulcsok A szolgáltatásnyújtások illetve termékértékesítések után

fizetendőadó mértéke az áfa-törvény 28.§ (1) bekezdéseszerint az adó alapjának 20 százaléka.

Kivételt jelentenek azok a termékértékesítések ésszolgáltatásnyújtások, amelyek az áfa-törvény 1. számúmellékletében szerepelnek (5%-os adómérték alá esőtermékértékesítések és szolgáltatásnyújtások).

A fentieken kívül adómentes levonási joggal a termékexport,a termékexporttal egy tekintet alá esőtermékértékesítés,valamint a nemzetközi közlekedéshez és a termékeknemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódótermékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a Közösségenbelüli termékértékesítés (feltéve, hogy annak jogszabályifeltételei fennállnak).

A legfontosabb adónemekfogyasztási adó= egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz - a végsőrealizálás

előtt - kapcsolódó egyfázisú vagy speciális forgalmi adó,amelyet különleges kiadási adónak is neveznek.

Célja lehet a fogyasztás szerkezetének szelektívbefolyásolása. Olyan termékekre kell vonatkoznia, melyek: az egészségre ártalmasak, így fogyasztásuk a

társadalomnak többletköltséget okoz; luxus fogyasztási cikkek; importjuk lényegesen terheli a fizetési mérleget, de nem

tartoznak a létfontosságú cikkek körébe. Emellett a költségvetés pusztán bevételi szempontokat is

figyelembe vehet.

A költségvetés főkiadásaiFUNKCIONÁLIS OSZTÁLYOZÁS: a

kiadások milyen feladatok érdekébenmerültek fel.

Általános közösségi szolgáltatások Védelem Közrend, közbiztonság Oktatás Egészségügy TB, jóléti feladatok Lakás, közösségi kommunális

feladatok Kulturális szolgáltatások Energetikai szolgáltatások Mezőgazdaság, erdészet Bányászat, ipar Szállítás, távközlés Idegenforgalom, stb.

KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYOZÁS: aköltségvetési kiadások jellegétmutatja be:

Árukkal és szolgáltatásokkalkapcsolatos kiadások

Kamatfizetések Támogatások és egyéb folyó

transzferek Tárgyi eszközök beszerzése Készletek vásárlása Föld és immateriális javak szerzése Tőketranszfer

KÖLTSÉGVETÉSI MÁTRIX: afunkcionális és a közgazdaságiosztályozást kombinálja.

Főkiadási tételek - Támogatások= a költségvetésből és az elkülönült alapokból meghatározott társadalom- és

gazdpolitikai célok érdekében a vállalkozásoknak adott összegek Közvetlen támogatás: tényleges költségvetési kiadás. Pl. árkiegészítés,

dotáció, állami vásárlás/eladás. Közvetett támogatás: költségvetési bevételkiesés. Pl. adómentesség,

adókedvezmény, kezességvállalás stb. Bruttó támogatás: az adózatlan nyereséget (árbevételt) növeli. Nettó támogatás: az adózás utáni eredményt növeli. Termeléshez kapcsolódó támogatás:

egyedi (pl. dotáció): a vállalat egyéni ráfordításainak elismerése. normatív: Lehet termelési v. üzemviteli szubvenció. Tulajdonképpen

árszubvenció. Szükséges, ha a központilag kialakított ár nem fedezi atermelési költségeket (pl. kedvezőtlen mg-i adottságok).

költségszubvenció (pl. import árkiegészítés) v. üzemviteli támogatás Értékesítési folyamathoz kapcsolódó támogatás: Kedvezõőfelvásárlási ár, vagy értékesítési relációhoz kapcsolódó

adókedvezmények. (Export-szubvenció) Sokszor a közvetlen és közvetett támogatások a közüzemi vállalatokhoz

kapcsolódnak.

Főkiadási tételekFogyasztói árkiegészítés= Olyan árkiegészítés, mellyel az állam a fogyasztás

szerkezetén keresztül a nomináljövedelmi arányoktóleltérőreáljövedelmi arányokat hoz létre.

Az állam a fogyasztás szerkezetét (és volumenét) adifferenciált TVA kulccsal, a fogyasztási adóval és afogyasztói árkiegészítéssel (negatív fogy. adó)befolyásolja. Ellene szól:

Zavarja az értékviszonyok érvényesítését; a fogyasztástól függ => kétes kimenetelű; Nem illeszthetőa szabad termelői árak rendszeréhez

=> állandó költségvetési beavatkozás szükséges.

Főkiadási tételekFelhalmozási kiadások

= A felhalmozási kiadások magukba foglalják a beruházásokat (+ ehhez kapcsolódó készletezés),lakásépítés, vállalati fejlesztések pénzügyi támogatása. Ide tartozik a központi készletezés is -raktározás háborús-katasztrófa helyzetre.

A költségvetés közvetlenül is részt vesz a beruházások finanszírozásában: infrastruktúra fejlesztése közüzemi vállalatok társadalmi közös fogyasztás intézményrendszereAz állam a versenyszféra területén is beavatkozik a beruházási folyamatba közvetlen és közvetett módon. Közvetlen:

- fejlesztési támogatás: vissza nem fizetendő, kamat nélküli pénzjuttatás (ez a legközvetlenebb);- állami kölcsön: kamattal vagy anélkül vissza kell fizetni;- részvényvásárlás: az állam vásárol illetve elad részvényeket, fõleg gazdpol., strukturális érdekek v.külker. miatt;- kamatvállalás: az állam gazdpol. okokból átvállalhatja részben vagy egészben a vállalati hitelekkamatterhét;- kezesség: állami garancia bizonyos típusú hitelekhez.

A közvetett eszközök főleg a fejlesztési lehetőségekre hatnak, v. ösztönzőjelleggel a beruházásokhozkapcsolódnak.

Az állam lakossági beruházásokat is segíthet pl. lakásépítés támogatása. Az állam is építhet lakásokat,de indirekt módon is ösztönözhet

Főkiadási tételekTársadalmi közös fogyasztás -közjavak

Közösségi fogyasztás: nem piaci alapon, hanem közösségi érdekek figyelembevételével születik meg a döntés és az ár nemmeghatározó eleme sem a keresletnek, sem a kínálatnak.

Tisztán közös javak: oszthatatlanság, és nem kirekesztőjelleg Externáliák: piacon kívüli gazdasági hatások => nem minden haszon és költség jelenik meg az árban.Az államnak mérsékelnie kell az externáliák hatását 1. jövedelemelosztás alakításával v. 2. közvetlen beavatkozással.A közös fogyasztás alapelvei Horizontális egyenlőség elve: az egyenlőket egyenlően kell kezelni. Fizetőképesség elve: a nem egyenlőket nem egyenlően kell kezelni, a magasabb jövedelműek többet fizessenek. Haszonelv: a térítéseknek a hasznokhoz kell igazodni.A közös fogyasztás jellemzői - Nem kirekesztőjelleg: minden fogyasztó számára egyenlőigénybevételi lehetőség- nagy kapacitásokat kíván. - A fogyasztás és a jövedelem között nincs közvetlen kapcsolat - főleg a kötelezőfogyasztásnál. A keresletnél nincs

önkorlátozó fogyasztói mérlegelés. - A közös fogyasztás keresletét szabályozni kell, mert túlzott mértéke csökkentheti a gazd. növekedést.A közös fogyasztás finanszírozója lehet: - a költségvetés, - a vállalat: saját érdek vezérli, saját költségen (esetleg társaságiadó-kedvezmény), - a lakosság kisebb-nagyobb kollektívái: (pl. alapítványok, egyházi szervezetek) önkéntes alapon finanszíroznak, - az egyén: térítési díjak fizetése => közvetlen részvétel, járulékos költségek => közvetett.

Főkiadási tételek - Adósságszolgálat

Hiteltörlesztés + kamatfizetési kötelezettség =>ha nőaz államadósság, nőaz adósságszolgálat.

A költségvetés részben vagy egészbenátvállalhatja a lakossági hitelek kamatait, így eztis az adósságszolgálathoz sorolhatjuk.

A költségvetés kezességet vállalhat alapoknál,alapítványoknál, önkormányzatoknál, vállalatihiteleknél.

Az állami vállalatok részbeni vagy egészbeniátvállalása szintén növeli az adósságszolgálatot.

Főkiadási tételekNemzetközi kapcsolatokkalösszefüggőkiadások

közvetlenül befolyásolják a fizetési mérleg egyenlegénekalakulását.

kiadásai ill. bevételei a mindenkor érvényes árfolyamonváltódnak át külföldi valutára.

Az államközi segélyek is befolyásolják a fiz. mérleget. Az állam a nki szervezetektől vagy más államok

kormányaitól felvett hitelek kamatai ill. azokvisszafizetése is a nki kiadásokhoz kapcsolódik.