XII. évfolyai í i . Dcbrcczcn 1915. j a n u á r 15. 2. füzet.

ELŐFIZETÉSI Á R : Egész évre. . . . 6 kor . E g y e s s z á m 20 f i l lé r .

Meg je len ik minden hó 1-ső és 15-ik n a p j á n . A VAROS

SZERKESZTŐSÉG:

K I A D Ó H I V A T A L :

. = K Ö Z I G A Z G A T Á S I , K Ö Z M Ű V E L Ő D É S I É S K Ö Z G A Z D A S Á G I K Ö Z L Ö N Y . =

F ő s z e r k e s z t ő : D r . C S Ű R Ö S F E R E N C Z , t a n á c s n o k . • Fele lős s z e r k e s z t ő : K O N C Z Á K O S fő levé l táros , tb. tanácsnok.

Márk Endre.

Valahányszor viharos idők villamos felhői szálltak Debrecen városa fölött, mindannyiszor vaskezü főbiró vagy polgármester állott a város kormányrudjához. Aki régi idők történetének is-merője, tudja ezt. A török dúlás, kuruc háború, a francia forradalom harcos ideje mindig meg-hozta a maga Vigkedvü Mihályát, Dobozi Istvá-nát, Domokos Lajosát. A debreceni néplélek mindig megérezte, hogy a viharos idők kemény-kezű kormányost kívánnak.

Ma egy világháború irtózatos rengései ráz-zák a müveit világot. Hála vitéz hadseregünk csodálatos hősiességének, mi alig érezünk belőle valamit. A közvetlen kár kevésbbé, inkább az izgalmak forró szele s a gyász zsibbasztó komor-sága jut el hozzánk. Debrecen népe mégis érzi a nagy idők járását és ősei példájára ismét vas-kezü férfit állit a kormányrúdhoz : Márk Endrét.

Polgártársai egyhangú lelkesedése juttatta a polgármesteri székbe. Ha más nem volna is, ez elegendő bizonyítéka arravalóságának. Veszély idején a néplélek a legarravalóbbat választja ve-zérének s a néplélek ösztöne csalhatatlan.

Közéleti pályája itt folyt le s élete nyitott könyv minden debreceni ember előtt. Egyénisége markáns vonásokkal, állandó, biztos körvonalak-kal áll előttünk. S épen, mert ez így van, raj-zolhatjuk meg előre, mit várhat Debrecen városa az ö hivatalba lépésétől. Mert Márk Endre nem lesz más, mint aki volt. Az ilyen acéljellemek nem idomulnak uj meg uj mintákhoz.

Jellemének alapvonása a kimeríthetetlen munkabírás és mindig tettre kész cselekvő képes-ség. Beszélni nem szeret sokat. Ha lelkében megérlelődött valami s a módokat is kikereste, nem habozik, hanem haladéktalanul hozzá fog

a kivitelhez. Nagy érték ez olyan időben, mikor a város nagy alkotások sürgős kivitelének kü-szöbén áll.

Minden tettét városának önzetlen, forró sze-retete vezérli. A polgármesterség neki nem emel-kedés, hanem áldozat. Anyagi áldozat is, de meg lemondás az élet sok apró kényelméről, melyről az ember nem szívesen .mond le.

A kötelességtudás fanatikusa. Nem azok közül a vezérek közül való, akik azt mondják : előre, s maguk hátul maradnak, hanem akiknek jel-szava : utánam, s maguk mennek a roham élén. Az erős munkában ő maga adja a jó példát tisztikarának. Magától is, munkatársaitól is meg-követeli a kötelesség pontos teljesítését. És ez a legjobb biztosíték arra, hogy a városháza szorgos munka tanyája lesz ezentúl.

De ez a szigorúsága sohasem zordon. Minden tettében szóhoz jut szive jósága is. Szigorúsá-gába belevegviti érző szive melegét, mely már eddig is annyi könnyebülést bozott a szegények, nyomorultak s elhagyatottaknak és melyre ezen-túl meg inkább számithatnak azok, akiket ma-gukra hagyott a sors és legázolt a szerencsétlenség.

Mélyen vallásos ember. Ez nála nem magára vett külsőség, hanem lelke mélyéből fakadó benső érzés, melyet a szülei ház, az egyszerű refor-mátus papi család köre oltott belé, a kollégiumi diákévek környezete ápolt s nevelt nagyra. Erős református mivolta azonban sohasem akadályozza meg abban, hogy más felekezetek kulturértékét föl ne ismerje s meg ne becsülje.

A kálvinista jellem mindig egyszerű, puritán. Márk Endre i& ilyen viseletében, beszédében, tetteiben. Ám ahol mint a város képviselője lép fel, éreztetni tudja azt, hogy egy nagyra hivatott város első polgára, akinek nem személye, hanem városa érdekében a megfelelő tisztelet kijár.

A V Á R O S 2. füzet.

Az ilyen fellépéshez szükséges tekintélyét ném uj hivatalának méltósága hozta meg. Régen birtokában_ van. A nagyközönség előtt jól ismert közéleti működése, kormánykörökben önzetlen, önérzetes egyénisége hozta meg -számára. Ez a személyes tekintély a város közügyeinek még nagv hasznára lesz akkor, mikor a rá váró nagy alkotások kivitelénél előáll az országos kormány-zat jóindulatának szüksége.

Szóval, akik Márk Endre polgármesterségé-től Debrecen közéletének megújhodását várják — és ilyenek nagy számmal vannak —-, ő benne nem fognak csalódni.

Debrecen városa jelenleg nagy átalakulá-sok küszöbén áll. Egyetemi várossá lett. Óriási lépésekkel indult meg a haladás utján, hogy évtizedek mulasztásait pótolja. A város közön-ségé a legalkalmasabb időben adta a jövő fejlő-dés kormány rúdját oly férfi kezébe, akit céltu-datos, kemény egyénisége, széles látóköre, egy munkás, • tevékeny élettel alapozott tekintélye mél-tóvá tesz a mi nagyra hivatott városunk, a nagy magyar alföld Vezérvárosának kormányzatára.

Akik tudását, jellemét s szeretetre méltó egyéniségét közelről ismerik, meg vannak győ-ződve felőle, hogy pár év multán Márk Endre nevét az ország legkitűnőbb polgármesterei: a Bárczyak, Telbiszek sorában fogják emlegetni.

Adja a gondviselés kegyelme, hogy Debre-cen város fényes, jövője érdekében ez a jóslás beteljesedjék.

18,930—1914.

Családi pótlék ügye.

Á főszámvevő 3 7 5 6 — 1 9 1 4 . szv. sz. jelen-tése a családi pótlékra igényjogosultsággal biró városi alkalmazottak jegyzékének kijavíttatása iránt.

Határozat.

Minthogy családi pótlékra igény jogosultság-gal biró városi alkalmazottaknak a 24,468—1914. számú határozattal a ' számvevőségnek kiadott jegyzéke, mely a múlt évben készült — a jelen-legi állapotnak megfelelőleg nincsen kiigazítva -— és igy á helyes előírásnak nem szolgálhat alapul: a városi tanács szükségét látja amiak, hogy ujabb összeírás alapján a mai állapotnak megfelelőleg egy minden kifogástalan és pontos jegyzék készít-essék azon városi alkalmazottakról, akik a vonat-

kozó szabályrendelet értelmében családi pótlékra igényjogosuitsággal bírnak.

Felhívja ennélfogva a városi hivatalok veze-tőit, miszerint az alájuk tartozó családi pótlékra igyényjogosultsággal biró alkalmazottakról készít-senek beható vizsgálat és vagyoni felelősség terhe alatt pontos kimutatást s azt ide 30 nap alatt terjesszék be, hogy azok alapján a végleges jegy-zék összeállítható legyen.

A kimutatás akként lesz összeállítandó, hogy abban családi pótlékra igényjogosultsággal biró alkalmazott neve, hivatali állása, azon gyermekei-nek neve, kik után igényjogosultsággal bír; gyerme-keinek születési ideje (év, hónap és nap) és végül az az összeg, amelyre igényt tart.

Ez alkalommal felhívja a városi tanács a hivatalok vezetőinek figyelmét a családi pótlék-ról szóló 227/2653/12,739—1914. bkgv. sz. szabályrendelet és az 1912. XXXV. t.-c., valamint az ezen t.-c.-hez kiadott miniszteri rendeletek ide vonatkozó alábbi rendelkezésére.

A szabályrendelet 1. §-a szerint családi pót-lékra tarthatnak igényt:

a) a VI—XI. fizetési osztályba sorozott városi tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet ;

b) a napidíjas írnokok a szervezeti szabály-rendeletben megállapított számban ;

c) a rendőrlegénység tagjai ; d) a szervezeti szabályrendelet 260. §-ában

felsorolt szolgaszemélyzet — a tiszti legények kivételével — és a hatósági fertőtlenítő.

Az 1912. XXXV. t.-c. 3. §-a szerint családi pótlékra igénye van a fentirt szabályrendelet 1. §-ábah felsorolt olyan alkalmazottnak, akinek legalább egy, az alább megkívánt feltételeknek megfelelő, törvényes, vagy törvényesített édes, vagy mostoha gyermeke van. Családi pótlék csak ellátatlan és az alább meghatározott életkort még el nem ért gyermek után jár.

Az alkalmazottak két. csoportba tartoznak, a családi pótlék összege szempontjából. Az első csoportba tartoznak a fentirt szabályrendelet 1. §. a) pontjában felsorolt tisztviselők és egyéb alkal-mazottak ; a második csoportba tartoznak az ugyan-azon §. b), c) és d) pontjai alatt felsorolt alkal-mazottak.

Az életkor, melynek betöltéséig a gyermek szülőjének családi pótlékra, van igénye, az első csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a 24-dik, a második csoportba tartozó alkalmazot-tak gyermekeinél a 16-dik életévben állapíttatott meg.

Nő alkalmazottak családi pótlékra vonatkozó-lag az 1912. XXXV. t.-c. 4. §. rendelkezései az iránvadók.

2. füzet. A V Á R O S

Családi pótlékra igényt egyáltalán nem tart-hatnak az idézett t.-c. 5. §-a szerint a fizetés-telen, vagy tiszteletbeli minőségben alkalmazot-tak ; azok az alkalmazottak, akik csak tisztelet-dijat élveznek, vagy akik kifejezetten csak bizo-nyos meghatározott időre, vagy csak átmeneti szolgálattételre, illetőleg valamely' munkálatnak befejezéséig vétettek alkalmazásba, továbbá azok az alkalmazottak, akiknek illetményei külön szer-ződésekkel állapíttattak meg, valamint a cselédek, napszámosok, munkások, munkásnők s az ezek-hez hasonló minőségben alkalmazottak.

A törvény 6. §-a szerint a családi pólték az első csoportba tartozó alkalmazottaknál:

egy gyermek után évi két „ „ „ három „ » *

200 korona 400 „ 600 „

A második csoportba tartozó alkalmazottaknál:

egy gyermek után évi . 100 korona két „ „ „ 200 „ három „ „ „ . 300 „

A törvény 10. § a szerint a családi pótlék a gyermek után annak a naptári évnegyednek a kezdetétől jár, melyben a gyermek született.

Első izben való alkalmazás esetén a már meglevő gyermek után a családi pótlék a szol-gálat tényleges megkezdésének napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár.

A családi pótlék élvezetének megszűnésére vonatkozólag, a törvény 12. §-a az irányadó.

A 14. §. szerint az állásától felfüggesztett alkalmazott a családi pótlék élvezetében meg-marad.

•Nyomatékosan felhívja a városi Tanács a város szolgálatában álló összes tisztviselők és egyéb alkalmazottak figyelmét az 1912. XXXV. t.-c. 15. §-ára, mely szerint:

a gyermek után járó családi pótlékra való igényét az alkalmazott közvetlen hivatali főnöké-nek tartozik bejelenteni, aki vagyoni felelősség terhe mellett köteles meggyőződést szerezni arról, hogy a bejelentett adatok és körülmények a valóságnak megfelelnek.

Az alkalmazásban, vagy a családi viszonyok-ban beállott minden olyan változást, amely az addig élvezett családi pótlék összegének leszállí-tását, vagy felemelését, illetőleg a családi pótlék teljes megszűnését vonja maga után, az alkal-mazott azonnal köteles bejelenteni közvetlen hi-vatali főnökének, aki a családi pótlék összegének leszállítása, vagy felemelése, illetőleg a családi pótlék beszüntetése iránt a szükséges intézkedéseket haladék nélkül megtenni tartozik,

Fegyelmi uton megtorolható vétséget követ el az az alkalmazott, ki hamis adatok bejelentése által közvetlen hivatali főnökét félrevezeti, vagy a félrevezetést megkísérli; továbbá aki a családi pótlék összegének leszállítását; vagy a családi pótlék teljes megszűnését maga után vonó válto-zást nem jelenti be, vagy pedig annyira kése-delmesen, hogy abból a pénztárra anyagi kár hárulhat.

Ha pedig az alkalmazott a gveímek után járó családi pótlékra való igényt, vagy a gyermek után járó családi pótlék összegének felemelését maga után vonó változást jelenti be késedelmesen, a családi pótlék, illetőleg a magasbb összegű családi pótlék csak a bejelentés napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár.

A törvény 16. §-a szerint azok az alkalma-zottak, akik a családi pótlékot utólagos negyed-évi részletekben kapják, a családi pótlék élvezé-sének alapjául szolgáló feltételek fennforgását — tekintet nélkül arra, hogy állott-e be időközben e feltételekben változás, vagy sem, — minden egyes negyedévi részletnek felvétele előtt közvet-len hivatali főnöküknél igazolni tártoznak.

A 17. §. szerint a családi pótlékra való igényt nem lehet átruházni és nem .lehet elzá-logosítani.

A családi pótlékot sem magán, sem állam követelések vagy köztartozások fejében lefoglalni nem lehet.

A gyermek után élvezett családig pótlék azon-ban a gyermek tartása végett a reá eső arány-lagos összeg erejéig végrehajtás alá vonható.

A kimutatás összeállítása alkalmával a hiva-talfőnökök különös gondot fordítsanak a m. kir. minisztériumnak 1912 augusztus 1-én 4596/M. E. 1912. szám alatt a családi pótlék szempontjából figyelembe jövő ellátás megállapítása tárgyában, valamint ezen rendelet kiegészítése tárgyában 1913 junius 3-án 344l/M. E. szám alatt kibo-csátott rendeleteire. (L. Magyar Közig. Törvé-nyek Grill-féle kiadása I. Pótkötet 327. és 330. lapjait.)

Miről a városi Tanács összes tagjait, a városi hivatalok vezetőit és főnökeit, valamint ezén határozatnak egy izbeni közzététele yégett „A Város" c. hivatalos lapot értesiti.

Kelt Debreczen sz. kir. város Tanácsának 1914. évi december hó 30-án tartott üléséből.

Dr. Vass Károly,

A V Á R O S 2. füzet.

P o l g á r m e s t e r i j e l e n t é s 1913. é v r ő l . (Folytatás.)

Debreczen szabad királyi város évi vagyon mérlege.

ox rfvco coi-'ococo-^asai^cotoi-

ff ® ® S S Á

ííllb fit 2 Í & 5 S :

M I I

I I I

sss.

!

{- 'top C5 —I C5COCOLO

O C O O K . C O N C

£|$

Debreczen szabad királyi város könyvnyomda-vállalata.

Városunk könyvnyomda-vállalatának 1913. évi üzleti eredményét, mérlegét a kővetkezőkben van szerencsém beterjeszteni: megjegyezvén, hogy a nyomda-vállalat tovább fejlődése a helyiségek szük és alkalmatlan volta miatt évek óta meg-akadt, mert sem a személyzetet szaporítani, sem ujabb gépeket beállítani nem lehet és hogy e miatt nemcsak a vállalat tovább fejlesztése vált lehetetlenné, hanem a helyiségek alkalmatlan és egészségtelen volta miatt, s azért, mivel abban úgyszólván a legkezdetlegesebb munkásjóléti és egészségi berendezések és felszerelések is hiányoz-nak, az iparfelügyelőség és iparhatóság több Íz-ben panaszt emelt.

Dózsa György könyvelő egy évi próbaideje letelvén, tekintettel arra, hogy tisztét a legnagyobb buzgalommal, szorgalommal és szakértelemmel végezte, a városi tanács végleg alkalmazta.

A felügyelő bizottság 1913-ban 12 ülést tartott, ezenkívül a felügyelő bizottság tagjai időn-kint megjelentek a vállalat helyiségében, szemé-lyesen győződvén meg a vállalat menetéről.

A vállalatnak 54 alkalmazottja volt, kik közül tizen nyugdijjogosultak; ezeknek fizetése 72,437 korona 14 fillért tett ki.

Az üzem az egész évben zavartalan volt. Az egész évben 2652 megrendelés történt

207,408 korona 46 fillér értékben.

Ebből magánosok részére készült 157,189 korona 60 fillér értékű nyomtatvány, a város részére 45,774 korona 96 fillér. Ezen kívül részint tanácsi, részint közgyűlési határozat alapján 4443 korona 90 fillér értékű ingyen nyomtatvány készült.

A leltározást 1913. évi december 31-én meg-ejtette a felügyelő bizottság.

Az évi mérleg 55,079 korona tiszta nyere-séget mutatott fel. Ebből:

Értékcsökkenési tartalék-alapba ment 10,200 K Veszteség tartalék-alapba 2°/ 0 . . . 1,100 * Jutalékra 2 0 % 11,000 „ Kétes követelések tartalékába . . . 979 „ Rendkívüli tartalék-alapba . . . 1,800 „ Rendes 15,000 Házipénztárba 15,000 „

Összesen; 55,079 K

2. füzet. A V Á R O S

Debreczen sz kir. város könyvnyomda-vállalatának 1913. évi eredmény számlája.

Eredmény száma Eredmény száma

Veszteség 1912. évi 1913. évi 1913. évi Nyereség 1912. évi 1913. évi 1913. évi eredm. előírás eredm.

Nyereség előírás előírás eredm.

f f f f kor. f f

Állandó személyzet fi- Áru számlán . . . . 149680 25 130000 146170 21 zetése 19011 57 21000 — 18428 11 Hirdetési dij számlán . 534 2000 676 _

Állandó személyzet lak- \

.3900 4600 — 4266 66 \ Személyzet fizetése. . 56162 64 45600 — 49752 37 \ Olaj. festék . . ' . . 3257 13 4000 — 2947 91 \ Kamat 2510 07 3000 — 2904 64 \ Helyiségbér . . . . 2200 — 2200 — 2200 _ \ Állami adó . . . . 2020 — 2200 — 2295 32 \ Fűtés, világítás, hajtóerő 5903 31 5000 — 3856 12 \ üzleti vegyes költség . 6085 99 4400 — 5116 08 \ Leirás : \

felszerelésekből . . 6702 04 10000 — — — \ irodaberendezésbőt . 300 - — — — — \

Nyereség 42161 50 30000 55079 \ 150214 25 132000 146846 21 150214 25 132000 146846 21

1

Debreczen sz. kir. város könyvnyomda vállalatának 1913. évi mérlege.

Mérlegszámla

1912 dec. 31.

korona

1913 dec. 31.

korona

Mérlegszámla

1912 dec. 31.

korona

1913 dec. 31

korona

Pénztár . . . . . .

Debreczen! első takarékpénzt

Letétszámla . .

Adósok számlája

Felszerelés számi;

Iroda berendezés

Árú. leltár . .

Előleg számla .

4,752 73

1.134

6,262 09

89,062

195,000

2.700

80

62,892

361,804

5,679

554

6,537

78,083

209,771

2,700

64,903

250

59

363,480 80

Debreczen város tőke számi.

Veszteség tartalék-alap „

Tartalék-alap számla . . .

Kétes adósok tart. számla .

Rendk. tartalék-alap számla

Hitelezők számla . . . .

Tak. és Hitelintézet számla.

Nyeremény jutalék számla .

100,000

4,000

145,000

13,839

600

5,875

50,229

42.161 50

100,000

5,000

160,000

16,021

1.200

4.096

26.544

540

55.079

3(3

361,804 363,480

(Folytatása köv.)

A V Á R O S 2. füzet.

Debreczen szabad királyi város polgármesterétől.

2 6 — 1 9 1 5 . eln.

G u d o m á s u l . Hivatalból jelentés az egyes bizottságok

jegyzői teendőinek ellátása tárgyában.

Határozat.

A szervezeti szabályrendelet 136. §-a alap-ján a város szolgálatában álló aljegyzőket és közigazgatasi fogalmazókat (tb. aljegyzőket) 1915. évi január hó 1-től kezdődő érvénnyel — to-vábbi rendelkezésig — az egyes szakbizottsá-gokba a következőkép osztom b e :

I. Szabó Elek I. o. aljegyzőt megbízom a községi iskolaszék jegyzői teendőivel.

II. Zöld József II. o. aljegyzőt, megbizom: a) a jog- és pénzügyi; b) gazdasági; c) hortobágyi intéző; d) nyugdijelienőrző; és e) színházi bizottság jegyzői teendőivel. Minthogy nevezett aljegyző a háború foly-

tán tényleges katonai szolgálatot teljesít, s így jegyzői teendői teljesítésében akadályozva van, az a) b) és c) pontok alatt felsorolt (jog- és pénz-ügyi, gazdasági és hortobágyi intéző) bizottságok jegyzői teendőivel ideiglenesen dr. Vásáry And-rás I. o. közigazgatási fogalmazót; a d) és e) pontok alatt elsorolt (nyugdijelienőrző és szín-házi) bizottságok jegyzői teendőivel ideiglenesen dr. Vass Károly I. o. közigazgatási fogalmazót bízom meg.

III. Dr. Tatai Zoltán III. o. aljegyzőt meg-bízom :

a) a házi és gyámpénztár vizsgáló bizottság; b) közélelmezési; c) kórházi; és d) a közegészségügyi bizottság jegyzői teen-

dőivel. Minthogy pedig nevezett aljegyző jelenleg

jegyzői teendői teljesítésében akadályozva van, az a) b) c) és d) pontok alatti bizottságok jegy-zői teendőivel ideiglenesen dr. Kiss Sándor 1. o. közigazgatási fogalmazót bizom meg.

IV. dr. Vass Károly I. o közigazgatási fo-galmazót megbizom:

a) az állandó bíráló választmány; b) az igazoló választmány; c) a központi választmány ; d) az esküdtképes egyének összeírását telje-

sítő bizottság; e) a közlekedési bizottság ; f) és a szépitési bizottság jegyzői teendőivel.

Egyben tudomásul veszem, hogy a főjegyző a közigazgatási bizottság és albizottságai jegyzői teendőivel maga helyett dr. Vass Károly I. o. közigazgatási fogalmazót bízta meg. A tanács-jegvzői teendőkre Zöld József és dr. Tatai Zol-tán aljegyzőket, dr. Vass Károly és dr. Vásáry András I. o. közigazgatási fogalmazókat és dr. Bal la Bertalan II. o. közigazgatási fogalmazót rendelem ki akként, hogy miután Zöld József, dr. Tatay Zoltán és dr Balla Bertalan hivatásuk teljesítésében ezidő szerint akadályozva vannak, a tanácsjegyző) teendőket egyelőre dr. Vass Ká-roly és dr. Vásáry András I. o. közigazgatási fogalmazók látják el, hetenként váltakozva.

Végül addig, míg Zöld József II. o. aljegyző hivatali működése teljesítésében akadályozva van : a városi könyvtár és a város részére érkező la-lapok kezelésével dr. Vass Károly I. o. kizigaz-gatási fogalmazót bizom meg.

A ménesrendező, a szinházvizsgáló, az épí-tési, a szegényügyi, a felügyelő, az iparostanonc-iskolai felügyelő, a népnevelésügyi és az állandó statisztikai bizottságok, valamint az állami elemi iskolai gondnokság jegyzői teendői ellátására munkaerő kirendelése nem szükséges, miután ezen bizottságok jegyzői teendői betöltéséről részben a szerv, szabályrendelet vonatkozó rendelkezései in-tézkednek, részben pedig a jegyzői teendők vég-zését az ezen bizottságok működési körét sza-bályozó felsőbb hatósági utasítások szerint saját kebeléből választandó egyének által történik.

Miről a polgármesteri hivatalt, Csóka Sámuel főjegyző, Szabó Elek, Zöld József és dr. Tatay Zottán aljegyző; dr. Vass Károly, dr. Vásáry András és dr. Kiss Sándor I. o. közigazgatási fogalmazó urakat, végül ezen határozatomnak „A Város" cimü hivatalos lapban leendő közzététele végett Koncz Ákos szerkesztőt értesítem.

Kelt Debreczen, 1915. évi január hó 2.

Márk Endre, m. kir. udv. tanácsos,

polgármester.

H í r e k .

— Ferencz Szalvátor főherceg Debre czenben. Ferencz Szalvátor főherceg, az önkén-tes betegápolás vezérfelügyelöje f. hónap 10-én városunkban töltötte és megtekintette a különböző betegápoló intézményeinket. A főherceg, kinek méltó fogadtatására Márk Endre udvari tanácsos, polgármester minden intézkedést megtett, vasár-nap reggel érkezett meg és a pályaudvaron Doma-hidy Elemér főispán üdvözölte a Fenséget, ki szívélyes szavakban válaszolt a tartalmas üdvöz-letre, Innen a főherceg a betegnyugvó állomásra

2. füzet. A V Á R O S

hajtatott, ahol Gróh Ferenc prépost-kananok csön-des misét olvasott. A különböző kórházakat a főherceg pro gramm szerint végig járta, és a be-rendezés és ellátás felett megelégedését fejezte ki. Déli egy órakor a város ebédet adott a főherceg tiszteletére, este pedig a főherceg látta vendégeiül, kíséretét és az előkelőségeket. Este féltíz órakor a Fenség kíséretével Máramarosszigetre utazott.

A főherceg látogatása után Márk Endre m' kir. udvari tanácsos, polgármester ur a következő értesítést tette közzé:

Ö cs. és kir. Fensége: Ferencz Szalvátor főherceg ur, mint az önkéntes betegápolás vezérfelügyelője, tegnapi napon magas látoga-tásával városunkat megtisztelvén, ez alkalomból eltávozása előtt szárnysegéde utján megbízni és felhatalmazni méltóztatott annak kijelenté-sére, hogy a városunkban levő összes kórhá-zakban a beteg és sebesült katonák ellátása, azoknak gondozása és elhelyezése minden te-kintetben kifogástalan. Arra is felhatalmazást nyertem, hogy ezen egészségügyi intézmények szolgálatában álló úrhölgyeknek és uraknak a fenséges főherceg ur teljes elismerését és meg-elégedését a nyilvánosság felhasználásával ki-fejezésre juttassam. A városnak pedig nem pusztán udvariasságból, miként a szárnysegéd ur előttem kijelentette, de rövid itt tartózkodása alatt tapasztaltak után a különböző figyelmekért külön is köszönetet mondott.

Végül azt is örömmel hozom tudomásra, hogy őfensége eltávozása előtt — szárnysegéde utján — a Vöröskereszt egylet céljaira 1500 koronát kexeimhez méltóztatott átadni. Ez ösz-szegnek miként leendő felhasználásáról a nyil-vánosság utján külön fogok intézkedni.

Lapunk belső életéből. Lapunk főszer-kesztője Dr. Könyves Tóth Mihály tanácsnok nyugalomba vonulván, lapunknál viselt főszer-kesztői tisztéről lemondott. Örömmel üdvözöl-jük megürült helyén Dr. Csűrös Ferenc tanács-nok urat, aki gyakran fog lapunkban fontosabb kérdésekről avatott tollával írni.

A polgármester fogadó napjai. Márk Endre m. kir. udvari tanácsos, polgármester ked-den, szerdán, pénteken és szombaton fogad dél-előtt 1 1 — 1 2 óra között,

A t a n á c s b e o s z t á s a . Az év első tanács-ülésén megtörtént az ügyosztályok ellátása; a jog- és pénzügyeket dr. Vargha Elemér, a ka-tonai ügyosztályt Szabó Kálmán, a kulturügyeket dr. Csűrös Ferenc, a rendészeti ügyeket dr. Tóth Emil. az adóügyeket dr. Vásáry István, a gaz- • dasági ügyosztályt Medgyaszay Miklós tanácsno-kok fogják vezetni. « .

Kinevezés. Domahidv Elemér főispán Vass Károly dr., Kiss Sándor dr., Vásáry And-rás dr. I. oszt. fogalmazókat és Mis'zti Károly dr. II. oszt. fogalmazót tb. aljegyzőkké nevezte ki.

— Halálozás. Handtel Vilmos, az Alföldi Takarékpénztár nyugalmazott igazgatója 87 éves korában az év első napján elhunyt. Temetésén igen sokan voltak jelen. A megboldogult köz-tiszteletben álló férfiú volt, ki egy élet munkás-ságával szolgált rá polgártársai becsülésére.

— A jog- és pénzügyi bizottságból. A ja-nuár hónap 28-ikán tartandó közgyűlés ügyének előkészítését a jog- és pénzügyi bizottság f. hó-nap 12-ikén kezdte meg. Az ülésen Vargha Ele-mér dr. tanácsnok üdvözölte Márk Endre m. kir. udvari tanácsos, polgármestert, kérve, hogy év-tizedekre terjedő munkásságát folytassa a jog- és pénzügyi bizottságban. A polgármester megkö-szönve az üdvözlést és biztosította a bizottságot az együttes működésről, kérvén ő k e t r h o g y ezen fontos bizottság üléseit szorgalmasan szívesked-jenek látogatni. Örömmel vette^ tudomásul a bi-zottság a polgármester azon intézkedését, hogy a közgyűlési ügyek előkészítendők lesznek leg-alább négy nappal a közgyűlés előtt.

A napirendre térve át dr. Tóth Emil ismer-tette a belügyminiszter urnák az üzletek zárórá-járól készített szabályrendeletre tett észrevételeit. Az ügy tárgyalását a jövő ülésre halasztották.'

A bizottság ez után a hirdetési ügy rende-zését tárgyalta és abban állapodott meg, hogy Turai Farkassal a hirdetés bérletet meghosszab-bítja egy évre, egyben megbízni javasol ja a Ta-nácsot ezen bérletnek házi kezelésbe vétele iránt javáslatkészitésre.

A város felesleges pénzeinek elhelyezésére a jog- és pénzügyi bizottság a következő pénz-intézeteket javasolja : a Magyar Általános Hitel-bank debreczeni fiókját, a Debreczeni Első Ta-karékpénztárt, az Alföldi Takarékpénztárt, a Deb-reczeni Ipar- és Kereskedelmi Bankot, a Takarék

A V A R O S 2. füzet.

és Hitelintézetet, a Debreczeni Hitelbankot, a Közgazdasági Bank és Váltó üzletet és az Álta-lános Forgalmi Bankot.

— Ferencz Salvátor főherceg adománya. Ferencz Salvátor főherceg 1500 koronát kül-dött Márk Endre m. kir. udvari tanácsos, polgár-mesterhez, hogy ezen összeget belátása szerint használja fel. A polgármester ebből 1000 koronát a megfigyelő barakok részére beszerzendő Röntgen-készülék költségeire, 500 koronát pedig a Vörös-kereszt Egylet részére megveendő mentő-kocsi vételére küldött.

— Kinevezés. Domahidy Elemér főispán Arv Lajost, a Központi Bank főkönyvelőjét városi számvevővé nevezte ki.

— A Löfkovits Arthur pályadíja. A Csoko-nai-kör az elmúlt évben Löfkovits Arthur muzeumi igazgató, a Ferencz József rend lovagjának ado-mányából 200 korona pályadijat tűzött ki a deb-reczeni könyvkötőmesterség történetének meg-írására. A pályázat meddő maradván, a Csokonai-kör elhatározta, hogy ezen 200 koronát egy a hadba vonult" író vagy művész segítésére adja. Az író kiválasztásával a kör az elnökséget bízta meg.

— Debreczeni Képes Kalendárium. Csinos, ízléses kiállításban, értékes tartalommal jelent meg Debreczen szab. kir. város könvvnyomda-vállalatának kiadásában a Debreczeni Képes Ka-lendárium. A rendes naptári részen kívül szép-irodalmi és tudományos dolgozatokat találunk benne : Szávay Gyulától, dr. Kun Bélától, Köny-ves Tóth Kálmántól, dr. Veress Istvántól. Czipott Györgynétől, dr. Gál Zoltántól, dr. Tuster Ignác-nétól, S. Szabó Józseftől, Vértessy Gyulától. Koncz Ákostól, dr. Boldisár Kálmántól, Zih Sándornétól, Nagy Józseftől, Uray Sándortól, dr. Kardos Al-berttől, Szathmárv Zoltántól, Herpay Gábortól, dr. Szabó Mihálytól, továbbá Csikv Lajos és Igvártó Sándor életrajzát és a világháborút 3 képpel. Végül tartalmas cimtár és vásárok jegy-zéke egészíti ki a vaskos kötetet. Ára 1 korona.

— Panasz a Varga-utói bizottsági tag-v á l a s z t á s ellen. Svarcz Arthur dr. ügyvéd és társai panaszt nyújtottak be az igazoló választ-mányhoz a Varga-utcai bizottsági tag választás ellen. Az igazoló választmány a panasszal január 15-iki ülésében fog foglalkozni.

— A zabkészletek be je lentése. A rendőr-főkapitány felhívása: A városi tanács megbízása

folytán értesítem a város lakosságát, hogy a nm. földrnivelésügyi m. kir. miniszter urnák 1 3 , 9 0 0 — 1914. eln. sz., rendelete szerint a hadsereg ré-szére szükséges zab beszerzése céljából ezen felhívástól számított nyolc nap alatt, azaz f. hó 16-ig, a vetőmag és gazdasági szükségleten felül levő zabkészletét kivétel nélkül mindenki írásban vagy szóval a rendőrség közigazgatási ügyosztá-lyánál bejelenteni tartozik. Felhívom a város la-kosságát, hogy ezen bejelentést mindenki — hazafias kötelességétől eltekintve — eszközölni saját érdekében el ne mulassza, mert engedet-lenség esetén a hadsereg zabszükségletének ki-egészítése rendszabályok alkalmazása által fog biztosíttatni.

— Elhunyt fürdős. Rentka János, a városi fürdő régi fürdöse, aki hosszú éveken keresztül állott hűségesen a város szolgálatában, az év végén hosszasabb betegség után elhunyt. Béke poraira.

Körrendelet. 172,437—1914. B. M. számú körrendelet.

A törvényhatósági vagy községi (r. t. városi) ha) tóság és törvényhatósági vagy községi (r,. t. városi-szolgálatban álló közhivatalnok elleni rágalmazás vagy becsületsértés üldözésére szükséges fel-

hatalmazás.

(Valamennyi törvényhatóságnak.)

A becsület védelméről szóló 1914. XIII. t.-c. 9, §-a szerint csupán felhatalmazás alapján ül-dözhető a rágalmazás vagy a becsületsértés abban az esetben, ha az e §. első bekezdésének 1 — 5 . pontja alá nem eső állami vagy pedig törvény-hatósági vagy községi hatóság, továbbá akár az 1 — 5 . pont alá nem eső állami, akár pedig tör-vényhatósági vagy községi szolgálatban álló köz-hivatalnok ellen hivatásuk gyakorlására vonat-kozólag állítottak vagy híreszteltek oly tényt, amely valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet, a felhatalmazást pedig a sértett hatóságnak vagy közhivatalnoknak felet-tes, illetőleg felügyelő hatósága adja meg.

A törvény nyitva hagyta azt a kérdést, hogy ki jogosult a felhatalmazás megadására oly eset-ben, mikor a sértett hatóságnak vagy közhivatal-noknak több fokozatú felettes, illetőleg felügyelő hatósaga van.

A vádképviselet célszerűbb ellátása és a bí-rói gyakorlat biztossága érdekében kívánatos, hogy a felhatalmazás körül követendő eljárás egyöntetű

2. füzet. A V Á R O S

legyen. Ezt pedig csakis ugy lehet elérni, ha azok a hatóságok és alkalmazottak, akiknek több felet-tes és felügyelő hatóságuk van, nem ötletszerűen választják ki azt a hatóságot, amelytől a felhatal-mazást kérik, hanem rendszeresen ahhoz a ha-tósághoz fordulnak, amely a felhatalmazás meg-adására célszerűségi szempontból legalkalmasabb.

Ebből a szempontból kívánatos, hogy a tör-vényhatósági és községi (r. t. városi) hatóságok, illetőleg a törvényhatósági és (r. t. városi) szol-gálatban álló közhivatalnokok alkalom adtán a bűnvádi eljárás szorgalmazása kérdésében döntés végett a következő hatóságokhoz forduljanak :

1. a törvényhatósági bizottság továbbá az ennek kebeléből alakult összes testületi szerve-zetű hatóságok (bizottságok, választmányok stb.) a törvényhatósági joggal felruházott város tanácsa, a székesfővárosban a kerületi választmányok, az összes árvaszékek mint testületi hatóságok, az összes központi választmányok és a törvényha-tóság első tisztviselője a belügyministerhez;

2. a rendezett tanácsú városoknak, továbbá a kis és nagy 'községeknek képviselőtestülete a vármegyei alispánhoz, aki a felhatalmazást a tör-vényhatóság nevében adja meg;

3. a törvényhatóságnak nem testületi szer-vezetű hatóságai a r. t. város tanácsa, továbbá a törvényhatóság és a rendezett tanácsú város alkalmazottai a törvényhatóság első tisztviselőjé-hez végül;

4. a kis és nagy községek elöljárósága egyes elöljárói és egyéb alkalmazottai (anyakönyvvezető!) vagy anyakönyvvezető helyettesi minőségükben is), továbbá a főispán által kinevezett községi anya-könyvvezető helyettesek a főszolgabíróhoz.

A városi anyakönyvi kerületbe kinevezett anyakönvvvezetőkre és anyakönyvvezető helyet-tesekre (Írnokokra) nézve amennyibben ezen mi-nőségükben éri őket sérelem, a felhatalmazás megadását magamnak tartom fenn.

Felhívom a törvényhatóságot, hogy felmerült esetekben saját részéről ehhez a rendszerhez al-kalmozkodjék és hasson oda, hogy azt a törvény-hatóság alá rendelt hatóságok és közhivatalnokok is kövessék.

Egyúttal felhívom a törvényhatóság figyel-mét arra, hogy az 1896. XXXIII. t.-c. 91. §-a szerint a felhatalmazást akár a kir. ügyészséghez, akár az igazságügyminiszter úrhoz intézett hiva-talos iratban vagy írásbeli nyilatkozatban kell megadni. Ilv felhatalmazás megadása előtt e tör-vénycikk 4. §-a értelmében a kir. ügyészség ré-széről, amely pedig ily ügyekben kizárólagosan van hivatva a vád képviseletére, csak nyomozás teljesíthető, bírói eljárás azonban nem szorgal-mazható.

Budapest, 1914. évi november hó 21-én. Sándor János s. k.

M. kir. földművelésügyi miniszter.

6 5 , 9 1 6 — 1 9 1 4 - I I / B . 2.

Körrendelet. Valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város

Tanácsának.

(Horvát-Sziavon országok kivételével.) Az 1888. évi XIX. t.-c. 13. §-a alá tartozó

zárt vizekben elkövetett hallopások ügyében az alsó fokú rendőri büntető bíróságok által köve-tendő eljárás tárgyában.

A halászatról szóló 1888. XIX. t.-c. 13. §-a a zárt vizekben a halászat űzését a jogosítottra nézve szabaddá tette, vagyis a nvilt vizeken meg-szabott törvényes korlátok hatálya alól az emlí-tett vizeket kivette. Ezen rendelkezés téves ma-gyarázata következtében némely esetben a ható-sagok a zárt vizekben elkövetett orv halászatok, illetve hallopások megtorlása tekintetében hely-telenül jártak el.

Nevezetesen megtörtént, hogy az első fokon eljáró rendőri büntető bíróságok ilyen esetekben hatáskörüket megállapítva, a terhelteket bűnö-söknek kimondták s reájuk az idézett törvény VI. fejezetében előirt büntetések valamelyikét ki-szabták, holott ezen büntető határozatok csakis a nyílt vizeken elkövetett büntetendő cselekmé-nyeknél alkalmazandók.

Nehogy a jövőben is előfordulhassanak ilyen törvény nem helyes felfogásából eredő té-ves magyarázatok és eljárások, tájékoztatásul ér-tesítem Címet, hogy a zárt vizekben elkövetett büntetendő cselekményekre az 1888. XIX. t.-c. VI. fejezetében megállapított határozatok nem alkalmazhatók, hanem az említett esetek bűnvádi uton torolandók meg és pedig.

A) Az 1908. évi XXXVI. t.-c. 51 §-ában fog-laltak értelmében abban az esetben, ha a jogta-lanul eltulajdonított halak (élelmicikk) értéke 10 koronát felül nem haladja, a cselekmény tulaj-don elleni kihágást képez. Ugyanezen törvény-cikk 48. §-a értelmében pedig, ha a lopott ha-lak értéke 10 koronánál nagyobb, de 200 koro-nát felül neiry haladja, a cselekmény lopás vét-ségét, ha pedig 200 koronánál is nagyobb lopás bűntettét képezi is, mint ilyen természetű bűncse-lekmények az 1897. évi XXXIV. t.-c. 17. és 18. §-ai értelmében a királyi bíróságok által bírálan-dó k el.

B) Abban az esetben, hogy ha téli haltartók-ban, vagyis raktáron tartott halak eltulajdonítá-sáról van szó, amidőn megtörtént hogy a kirá-lyi bíróság hatáskörét leszállította s a feljelentőt a rendőri büntető bírósághoz utasította, emez pedig a halászatról szóló törvény 13. §-ára való utalással hatáskörét szintén leszállította és kimon-

10 A V A R O S 2. füzet.

dotta, hogy az ügy hatáskörébe nem tartozik: a hatásköri összeütközés merül fel.

Ezekhez képest felhívom Címet, figyelmez-tesse a város rendőrkapitányát mint elsőfokú rendörbüntetö bíróságot, hogy az A) alatti ese-tekben hozandó indokolt végzéssel hatáskörét szállítsa le s az iratokat a Rb. sz. 55. §-a értel-mében hallopás bűntettének jelenségei mutatkoz-nak, az illetékes királyi ügyészséghez, ha pedig lopásvétségnek, vagy tulajdonelleni kihágásnak jelenségei mutatkoznak, az illetékes királyi járás-bírósághoz a hozandó végzés kapcsán haladék-talanul tegye át s erről egyben a feleket is érte-sítse.

A) B) alatti esetekben pedig, miután hatás-köri összeütközés esete forog fenn. az iratokat határozatának jogerőre emelkedése esetén az 1907. LXI. t.-c. 8. §-a értelmében hivatalból haladék-talanul, legkésőbb azonban 15 nap alatt a fel-merült összeütközés esetre vonatkozó összes ira-tokat, ide értve az ügyben eljárt másod bírói ha-tóságnak szükség esetén beszerzendő iratait is közvetlenül a hatásköri bírósághoz terjessze fel s egyebekben az idézett törvény 9. §-a értelmé-ben járjon el.

Végül felhívom Címet, hogy mint másod-fokú rendőri-büntető bíróság hozandó határoza-taiban jelen rendelkezéseimet szintén tartsa szem előtt.

Budapest, 1914 december 16.

A miniszter helyett: Bartóky, államtitkár.

Magyar királyi belügyminiszter.

199,837—1914. V/a. sz.

Tárgy : „Igazolási jegy"-ek beszerzése.

Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak.

Az 1906. évi január hó 27-én 135,741. sz. alatt kelt itteni körrendeletre hivatkozással érte-sítem a törvényhatóságot, hogy a személyazonos-ság igazolására szolgáló s a budapesti kir. tudo-mányegyetemi nyomdától beszerezhető „Igazolási jegy"-ek árát, tekintettel azok előállítási költségé-nek, a változott munkabér és ipari viszonyok következtében előállott emelkedésére, 100 darabon-ként 4 koronában állapítottam meg.

Miután azonban e jegyek, kizárólag a kérel-mező felek magánérdekeit szolgálják s így nem indokolt, hogy azok beszerzési költségei a töi-vényhatóságot terheljék: a kérelmező fél az igazo-lási jegy űrlapokért előzetesen és darabonként 4 fillért megtéríteni tartozik.

Budapest, 1914. évi december 19-én. Sándor s. k,

4 8 2 - 1 9 1 5 . VI.

Felhívás a h á z i á p o l á s b a n tevő s e b e s ü l t é s be teg

l e g é n y s é g h e z .

Felhivatnak mindazon sebesült és beteg ka-tonák, kik ezideig magánápolásra szabadságolva voltak és az előző 1914. évi december 29-én a helybeli cs. és kir. hadkiegészítő parancsnokság-nál nem jelentkeztek, hogy a törvényes követ-kezmények terhe alatt fenti parancsnokságnál azonnal jelentkezzenek.

Az ágyban fekvő súlyos beteg legénységi egyének az egészségi állapotukat katona orvos , által kiállított bizonyítvánnyal igazolni kötelesek.

Debreczen, 1915 január 11.

Városi katonai ügyosztály.

Kivételes kedvezmények az önkéntes! j o g megszerzésére.

A honvédelmi miniszter ur a következő sürgős rende-letet intézte a törvényhatóságokhoz.

Valamennyi törvényhatóságnak.

A hadügyminiszter úrral egyetértőleg meg-engedem, hogy az 1892., 1893., 1894. és 1895. évben született, azon népfölkelö kötelesek, akik fegyveres népfölkelöi szolgálatra köteleztettek, a véderőröl szóló törvény 21. §-a 1. pontjának harmadik bekezdése szerint, az egy évi önkéntesi szolgálatra képesítő kiegészítő vizsgálatra kivétele-sen bocsáttassanak abban az esetben, ha való-ban tényleges szolgálatban állanak és ha a nép-felkelési szolgálatra való bevonulások előtt, a véd-erőröl szóló törvény 21. §-a 1. pontjának harma-dik bekezdésében megjelölt, valamely tanintézet-nek abba az évfolyamába voltak mint rendes tanulók felvéve, amelynek elvégzése a kiegészítő vizsgára való bocsátásnak feltétele. -

További feltételek még a következők : 1. iga-zolni kell azt, hogy a folyamodó figyelembe jöhető tanintézetnek előző tanfolyamát vagy osztályát is mint rendes tanuló végezte. 2. Rendkívüli mél-tánylást érdemlő körülmények fennforgása, mellyel a folyamodó önhibáján kívül okoztak, a taninté-zet elkésett látogatását. 3. A folyamodó kötelezi magát arra, hogy a kiegészítő vizsgának sikeres letevése esetén a közöshadseregbe vagy a hon-védségbe önként besoroztatja magát.

Az itt felsorolt feltételeknek megfelelő folya-modóknak kellően felszerelt kérvényeit határozat-hozatal végett hozzám kell felterjeszteniük. A ki-egészítő vizsgák a közöshadseregbeli, gyalogsági hadapród-iskolákon, a pécsi honvédhadapród-iákq^

6. füzet A V Á R O S 11

lábán, továbbá a marburgi és pozsonyi katonai föreál-iskolákon,. a soproni honvédföreál-iskolán, végül a Máhrisch—Weisskirchein (jelenleg Möd-linghen elhelyezett) lovassági hadapród iskolán, 1915. évi január hó 11-én és február hó 8-án kezdődnek.

Felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletem öl, a járási tisztviselőket miheztartás céljából azonnal értesítse.

Budapest, 1915 január 4. Miniszter helyett:

Karátson,

államtitkár.

20,198—1014. szám.

Körözés. Tolna vármegye árvaszékének, megkeresésére

ismeretlen helyen tartózkodó Harold Géza, (nős volt Szabó Máriával) köröztetését elrendelem és feltalálás esetén kérem kihallgatni az iránt, hogy dunaföldvári illetőségű kiskorú gyermekei: Harold Géza és Harold Etel hol és mikor születtek és hol anyakönyveztelek ? Nemleges értesítés mel-lőzendő.

Szekszárd, 1914 évi december hó 8-án. Alispán.

Hajdú vármegye és Debreczen sz. kir. város főispánjától,

ad. 5 1 6 — 1 9 1 4 . V.

Pályázati h i rdetmény helyreigazítás. A Debreczen sz. kir. városnál, elhalálozás

folytán megüresedett s választsás utján betöltendő árvaszéki elnöki állásra 1914. évi december hó 27-iki kelettel általam 516—-1914. V. sz. alatt közzétett pályázati hirdetmény ezen pont ját :

„Az árvaszéki elnöki állás évi 4800 korona kezdő fizetés, 128Ó korona lakbér és 1200 ko-rona utiáltalányból álló javadalmazással van egy-bekötve következőképpen helyesbitem:

„Az árvaszéki elnöki állás évi 4800 korona kezdő fizetés, 1280 korona lakbér és 1200 ko-rona városi pótlékból álló javadalmazással van egybekötve".

Debreczen, 1915 január 6.

Domahiíly Elemér s. k\, főispán.

Hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter u r a z 1878.,

1879., 1880.. 1881.. 1882., 1883.. 1884.. 1885., 1886.. 1887.. 1888.. 1889., 1890., 1892., 1893. és 1894. évi születésü B) alosztályu azon nép-felkelőknek, akik a folyó évben megtartott nép-felkelő bemutató szemléken meg netn jelentek, a legerélyesebb puhatolását rendelte el.

Ennélfogva felhívja a városi tanács katonai és illetőségi ügyosztálya a fenti évfolyamokba tartozó azon B) alosztályu népfölkelőket, akik-jelentkezési kötelezettségüknek mindezideig bármi okból eleget nem tettek, hogy haladéktalanul je-lentkezzenek a katonai és illetőségi ügyosztálynál.

Figyelmeztetnek az érdekelt népfelkelők, hogy ha ezen felhívásnak sem tesznek eleget, előve-zetésük fog elrendeltetni és katonailag fognak büntettetni.

Debreczen, 1914 december 29.

Városi katonaügyosztály.

11,479—12,030/1914.

Hirdetmény. Debreczen sz. kir. város Tanácsa közhírré

teszi, hogy a régi csatornákból kikerült és a Salétrom laktanya mellett megtisztítva lerakott körülbelül 400,000 drb. ócskatégla - ezrenként tizenhat koronájával eladásra kerül. A vételár a város házipénztáránál (városháza I. em.) fizetendő be a városi mérnöki hivataltól (Simonffy-utca 1. sz. II. em.) beszerezhető igazolvány alapján.

Kelt Debreczen sz. kir. város Tanácsának 1914. évi december hó 30-án tartott ülésében.

A városi Tanács.

1 1 7 — 1 9 1 5 .

Bika eladási árverés i hirdetés. Debreczen sz. kir. város gazdasági törzs-

gulyájából 12 darab 3 éves és idősebb számfeletti bikának nyilvános árverésem eladása rendeltetvén el, ezen árverésre határnapul 1915. év január hó 18-ik napjának délelőtt 9 órája az országos baromvásártéren tüzetett ki, ezen helyre és időre az árverelni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az eladásra kijelölt 12 darab bika a város Epreskerti telepén van elhelyezve és az ott elő-zetesen megtekinthető.

Debreczen, 1915 január ~•

A tíarosi tanács.

12 A V A R O S 2. füzet.

Hirdetés. Az adózó közönség f i gye lmébe !

Debreczen sz. kir. város adóhivatala éltesiti a város közönségét:

1. az 1915. évre szóló kamatteher vallo-más! ivek 1915. évi január hó 1-tö.l január 31-ike között;

2. a tökekamat és járadék alá tartozó jö-vedelem ;

3. a IV. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelem ;

4. végre a III. osztályú keresetadó alá tar-tozó jövedelem 1915. évi január hó 20-ig a városi adóhivatalnál ingyen kapható nyomtatványon bejelentendő az illetékes kerületi adókivetőknél.

Figyelmezteti a városi adóhivatal a közön-séget, hogy a vallomásukat annyival is inkább adják be, mert ellenkező esetben adójukat a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt hivatalból fog megállapittatni.

Debreczen, 1914 december hó 29-én.

Város i adóhivatal .

„jflpolló" mozgó Piac- és Miklós-utca sarok.

A debreceni közönség legkedveltebb

m o z ^ ó s z i i i l i á z a . Minden 2 — 3 - i k napon

a főváros legelőkelőbb mozgó színházainak újdon-ságaiból

gazdag és változatos uj műsor. Délután 5 és 7 órakor félhelyárak.

K é n y e l m e s d o h á n y z ó , v á r a k o z ó é s hi itfé.

Megjelent! Uj könyv !

Debreczen régi büntető-joga és ennek alkalmazása a különböző bűnesetekben :: 1547-től 1750-ig.

Eredeti jegyzőkönyvek nyomán irta:

Konczházai KONCZ ÁKOS Debreczen sz. kir. város főlevéltárosa, tb. tanácsnok.

Debreczen s z . kir. v á r o s

könyvnyomda-vállalata Debreczen, v á r o s h á z épület,

v w v w v v w w w w w v w v w

Készít mindenféle nyomdai munkákat a legegyszerűbbtől a legdiszeseb kivitel ig, j u t á n y o s á r a k mellett.

Hirdetéseket Á r a í l k o r o n a . „A Város" részére felvesz Megrendelhető a szerzőnél (Városház

levéltári hivatal.) Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata.

a kiadóhivatal Kossuth-utca, Városház épület.