WWW.KISUJSZALLAS.HU

XXV. évfolyam, 2017. augusztus 12. A Kisbíró 2017/6. számának melléklete

KISÚJSZÁLLÁS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HÍRLEVELE

KISBÍRÓKISBÍRÓ

„Összekulcsolt kezed hídján érkeztünk szívedhez István.

…Királyi kéz

vérünk vére:

korona-fényt gyújt reményre

támadjon hitlegyen áldás

visszhangozzéka megváltás.

Királyi vérs vértanúké

minden élő magyaroké

akiket ahit fölvértez

…akik hűek

még e tájhoz

imájuk esdSzent Istvánhoz.

Királyi kézvérünk vére:

Bennünk lüktetezredéve!”

(Nagy GáspárSymphoniaUngarorum

című versciklusából)

Kedves Kisújszállási és Idelátogató Vendégeink!

300 éve ezen a helyen, ahol most élünk, tehát itt, Kisújszállás területén lakatlan pusztaság, vízformálta, ősi természeti táj, csend honolt. Lakói ugyanis messze elmenekültek, már akiknek sikerült, és nem esett áldozatául a törökök és a rácok kíméletlen, emberéleteket sem kímélő fosztogatásainak. Gondolatban mégis ekkor és ide lépjünk be, a teljesen lepusztított tájba. Merthogy háromszáz évvel ezelőtt, és néhány évvel a Rákóczi-szabadságharc után az elme-nekült hajdani kisújszállási lakosoknak lehetőségük nyílt visszatérniük hajdani lakóhelyeikre. Ide, erre a helyre. Ekkoriban készítették elő ugyanis azon intézkedéseket, amelyek alapján az elmenekült lakosok visszatérhettek régi otthonaik – helyére. Pontosabban a kisújszállásiak letelepedéséről szóló oklevelet Orczy István főkapitány 1717. augusztus 17-én küldte el jóvá-hagyásra a területet akkor birtokló Német Lovagrendnek, mely azonnal elfogadta az elhagyott területek benépesítését, hiszen szüksége volt adózó lakosokra. … Az oklevél lett a kezdete e hely újból „megülésének”, úgy is mondhatjuk: az új-rakezdésnek. 300 évvel ezelőtt tehát reálisan tervezhették sokat szenvedett eleink a viszaté-rést őseik földjére. A visszatérő családok évről évre többen voltak, és elkezdték újraépíteni otthonaikat, ezzel együtt életüket. Visszatérésüktől kezdve folyamatos itt az élet. Városunk önkormányzata – hogy közösségünk emlékezete soha ne feledkezzen meg visszatérő, hűséges eleinkről – 1999-ben városnappá nyilvánította az augusztus 17-ei napot. Ezen a napon mi, kisújszállásiak nem történelmünk veszteségeiről emlékezünk meg, hanem épp azokról, akik minden keserűségen, veszteségen, fájdalmon felülkerekedve újrakezdték. Otthont, helyet, a hazában hazát adtak nekünk, mai kisújszállásiaknak. Róluk gondolkodunk ezekben a napok-ban… … és I. István királyunkról, akinek pedig az országot, vele együtt a magyar államot és keresztény világunkat köszönhetjük. Azt, hogy intézkedéseivel, törvényeivel megalapozta, kialakította egy jól működő és erős állam kereteit. Ehhez hozzátartozott a kereszténység fel-vétele, a kapunyitás egy szelídebb, ugyanakkor erős hit- és erkölcsi rendszerhez – kapunyitás Nyugat-Európához. Az, hogy halála után szentté avatták, mindenen felüli elismerése ország- és államépítő munkásságának. Országlásával kezdetét vette az a folyamat, amelynek révén Magyarország az évszázadok során nemzetté erősödött. Augusztus huszadika Szent Királyunk napja… … és az új kenyér, jelképesen az élet ünnepe. Hadd idézzem ezen a helyen egy neves, Szent István királyunkról oratóriumot írt zenszerzőnk, Szokolai Sándor szavait: „Szent István, az állhatatos, a zseniális uralkodó bizalommal fordult Istenhez, amikor imájában kenyeret kért tőle nemzete számára. Kenyeret, amely az életet, a bőséget, a jólétet jelképezte. A megtérést, a honra találást.” Ezekkel a gondolatokkal hívom szeretett városunk lakosait és minden kedves idelá-togató vendéget az augusztus 15-20. közötti kisújszállási VÁROSNAPOK rendezvényeire. Hisz-szük, sokszínű és tartalmas program várja Önöket, amelyekből fognak tudni választani. Kezd-jük augusztus 15-ével, a gondolat napjával – javaslom, forduljunk gondolatainkkal az ünnep felé, ehhez egy fergeteges táncjátékot kínálunk a Vigadóban. Augusztus 16-án, a derű napján engedjünk utat magunkban a jókedvhez – számos vidám program erre a napra az ajánlatunk. Augusztus 17-én éljük át a hazatérés örömét! Ekkor érkezik meg a rakamazi emléktúra, ekkor avatjuk fel Gaál Kálmán hajdani, városépítő polgármesterünk szobrát, nyitjuk meg a nagykun-sági hímzésről a kiállítást, és könyvet is ajánlunk a figyelmükbe. Augusztus 18-át az idő nap-jának szenteljük: köztéren helyezzük el a Hild-díjat, üzenünk a jövőnek is. Augusztus 19. a Ma-gyarok Kenyere programé, az élet napjának neveztük e napot. Kenyérrel várjuk a vendégeket, és természetesen műsorokkal is, közöttük a városnapok talán legígéretesebb eseményével, a Nagykun Táncegyüttes „…de ők ittmaradtak veszteg…” című várostörténetről szóló táncjátéká-nak bemutatójával. Augusztus 20. napját a jövő napjává avattuk, hiszen Szent István királyunk jövőt adott Magyarországnak. Kérem, olvassák át e hírlevelünkben is megjelent programajánlónkat, mert bőséggel találnak még vonzó koncerteket, bemutatókat, tűzijátékot… Jöjjenek, éljük meg közösségben ünnepeink örömét!

Kecze István polgármester

A fenti címer egy kisújszállási cifraszűrről származik.

VÁROSTÖRTÉNET KÉPEKBEN ÉS ÉVSZÁMOKBAN

1337 I. Károly Visegrádon kiadott oklevelében először említik településünket még Péterszállás néven, ennek 680. évfordulója van. Egy redemptiós földosztási térképen már 1753-ban is így említik településünket, hogy „Kisújszállás, más néven Péterszállás”.

1566 Gyula és Szigetvár alá vonuló török hadak pusztították a vidéket.

1591 Községünk az ebben az évben kezdődő 15 éves háború első éveiben pusztult el, lakói 1594-ben a Sárrét világába, Biharnagybajomba menekültek. A hazatérésre több mint egy emberöltőt kellett várniuk. A megma-radtakat Keczer András jászkun főkapitány 1618-ban hívta vissza. A visszatelepülést négy békésebb évtized követte. Időben, számban, gazdasági erőben gyarapodott községünk a szomszédos Marjalaka, Csorba és a két Turgony falu közelségében.

1658 A békés időszak újra megszűnt, török dúlás miatt folytatódott a Nagykunság pusztulása.

1683, 1687, 1691, 1697 Újabb török dúlások időpontjai. A lakosság zöme ekkor már elmenekült, feltehe-tően Balmazújvárosra.

1702. március 22. A török megszállás és a rác támadások alól felszabaduló földekre Eszterházy Pál nádor folyamatosan próbálta visszahívni az elmenekült lakosságot. A Nagykunság újra kezdett benépesülni. Csapás-ként érte viszont őket, hogy I. Lipót császár (1655-1705) 1702. március 22-én 500 ezer rajnai forintért eladta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek. Így a királyok által folyamatosan garantált függetlenségüket és privilégi-umaikat (előjogaikat) a jászkunok egy csapásra elveszítették.

1703 A Rákóczi szabadságharc kezdetén elődeink azonnal a fejedelem zászlaja alá álltak, bízva benne, hogy függetlenségüket visszakapják. De a Maros menti rác határőrök a bécsi udvar biztatására évente rendszeresen rabolták és pusztították a Nagykunság vidékét, ezért a megmaradt lakosokat a fejedelem 1703 körül rakamazi birtokára menekítette. A kisújszállásiak bírójuk vezetésével itt éltek közel 14 évig, a szatmári békekötésig.

1711-13. A fegyverletétel után a kun népesség Varró István karcagi nótárius szavaival élve: „el-elhagyott he-lyére visszaszállni bátorkodott.” 1711-13 között Csikai János nagykunkapitány, „a kunok Mózese” a karcagúj-szállási, kunmadarasi, kunhegyesi és túrkevei kunokat elhagyott tűzhelyeihez visszavezette. Kunszentmárton pusztáira 1718-ban a jászságból katolikus jászokat telepített.

1717. augusztus 17. Kisújszállás egykori lakóinak is lehetősége nyílt visszatérnie pusztává vált szülőföldjére. A letelepedésükről szóló oklevelet Orczy István főkapitány 1717. augusztus 17-én küldte el jóváhagyásra Nys-sába, a Német Lovagrendnek, aki azonnal elfogadta az elhagyott területek benépesítését, hiszen Kisújszállás területén kívül Marjalaka, a két Turgony, Csorba, Mesterszállás, Móricz pusztáit csak legelőbérletként tudta hasznosítani, adózó nép hiányában. Kisújszállás határában a visszatelepülésig debreceni gazdák marhacsordái legeltek.A legbátrabb földfoglalók – négy-öt család – már 1717 nyarán-őszén visszatértek a kisújszállási telekre. 1718-ban 16 család, 1719-ben 18 család, majd 1720-ban újabb 5 család telepedett le az Ér-partján, a város mai főut-cájától délre fekvő magasabb szárazulaton. A visszatértek között találjuk a kisújszállási őslakosokat, Marjalaka és a két Turgony maradékait, a hozzájuk csatlakozott nemeseket, a debreceni marhatartó gazdákat, például a Kerek családot, Kovács Pál debreceni malombérlőt, Karcagról Múzsnai Mózes levitát.

1717 tehát a város utolsó megülésének, az újratelepülésnek a kezdete, azóta folyamatos itt az élet. A falu lakói visszatelepülésükkor paticsfalú, nádtetős házakat, majd templomot építettek. 1718-tól Terbócs István rektor a fiúk, Mile Andrásné pedig a lányok tanítója lesz. Músnai Mózes neve már nem szerepel a falu lakói között. A helyi tanítók saját házukban fogadják diákjaikat. Betűvetésre, olvasásra, számolásra, éneklésre tanítják őket. A Túrkevéről jött Bátorkeszi Gergely 1718-20 között látta el a megújuló község prédikátori teendőit. 1720-ban, az összeírás időpontjában 47 család, mintegy 300-320 lélek élt Kisújszálláson.

1720 A betelepülő új lakosok azonnal birtokba vet-ték Turgony és Marjalaka pusztáit is, ennek haszná-latáért 50 rajnai forintot fizettek a Német Lovagrend-nek. Az első összeírás 1720-ban keletkezett a községről. Dr. Szabó Lajos közlése szerint a 43 család a város határában 1070 magyar hold (akkor pozsonyi köbölnek hívták, egyébként 1200 négyszögöl területet jelentett) szántót vett birtokba, Turgony és Marjalaka pusztáiból pedig 1561 magyar holdat. Ezekhez még 637 hold legelő járt. Így összesen 3268 magyar hold nagyságú terület birtokába jutottak. Egy lakosra átlag 76 magyar-holdnyi terület jutott. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy mindenki annyi terü-letet fogott fel, amennyit meg tudott művelni. A szántóföldek művelésén túl a partosabb helyeken három szőlőskertet is kerítettek, és három lógert alakítot-tak ki, hogy megakadályozzák a tűz keletkezését. 1720-ban két, 1734-ben négy szárazmalomban őrölték gabonájukat.

1721 A megújult falu lakosainak gazdasági erejét az állattartás adta. Az 1721-es állatösszeírás szerint 392 szarvasmarhát, 190 lovat, 300 juhot, 285 sertést birto-kolt a 47 család. Egy családra átlag 8 szarvasmarha, 4 ló, 6 juh és 5 sertés jutott. Nyilván ezt az állatállományt rakamazi kényszerlakhelyükről hozták magukkal, ez jelenthette egyedüli mobilizálható vagyonukat, amit magukkal vihettek.

A visszatelepülő lakosokat egy vízformálta ősi természeti táj fogadta. A falut északról az Ér-alja, keleten a Sásastó, délen az Annalapos vízborított területe határolta. Csak nyugati oldalon, ahol egy tórendszer húzódott észak-dél irány-ban volt kijárás, hídon keresztül a magasabban fekvő szántóterületekre, a „belső földekre”. A keleti határrészeket időszakosan vagy állandóan a Tisza és Berettyó kiöntései borították. De ennek a tájnak az „élése” kiválóan megfelelt a főleg ál-lattartással, kisebb mértékben gabonatermesztéssel foglalkozó lakosságnak. A vizes helyek nád termésére és a halászat, vadászat lehetőségére is számíthattak kiegészítésként.

A falut nagy szigorral az esküdtek és az évente választott bíró igazgatta. Okta-tásban, erkölcsi ügyekben a református egyháznak volt meghatározó szerepe. Fontos még megjegyezni, hogy a jobbágysorba kényszerített kunok nem szemé-lyenként függtek földesuruktól, a Német Lovagrendtől, majd 1731-től a Pesti In-validus Háztól, hanem a város közösségét a bíró és a tanács képviselte, adóját is közösen fizette. Összetartás és fegyelem jellemezte a közösséget.

1724 Tűzvész pusztított, porig égett a nádból, fából, sárból épített település.

1739 Pestisjárvány söpört végig a településen, melynek során mintegy 1200 ember halt meg, ez a lakosságnak több mint fele volt.

1743 Kőtornyot építettek a templom mellé, egyelőre tűzőri toronyként.

1745. május 6. A redemptió napja. Gazdasági ereje növekedésével ez a jól szervezett közösség, együtt a Jászkunság településeivel, képzett elöljárói vezeté-sével eredményesen küzdött függetlensége és autonómiája visszaszerzéséért. Erre 1745. május 6-án került sor, amikor Mária Terézia királynő kegyelméből a redemptió keretében visszaválthatta privilégiumait. Ezután most már dinami-kusabban folytatódott Kisújszállás gazdasági, társadalmi fejlődése. Visszatele-pülő elődeink bátorságára, újrakezdésére és kitartására emlékezve a város ön-kormányzata 1999-ben augusztus 17-ét, a visszatelepülést engedélyező oklevél kiadásának dátumát, a város napjává nyilvánította. Megemlékezéseinken ekkor tisztelgünk őseink bátorsága előtt. Mindig-visszatérésük a szülőföldhöz való ra-gaszkodás felülmúlhatatlan példája.

1755 Elkészült az új Református templom tégla alappal, vályog falakkal, építője Csermák Venczel volt.

1782 Megépült a Morgó csárda, városunk egyik legrégebbi épülete, ma Nép-rajzi Kiállítóterem, műemlék épület.

1786 A „jobb élet reményében” több mint ezer lakos, az akkori lakosság ne-gyede települt át a bácskai Pacsérra.

1788 Megépült a ma is álló Református templom, Rabl Károly gyöngyösiépítőmester tervei alapján.

MILYEN TÁJ FOGADTA A VISSZATELEPÜLŐKET?

2. oldal 2017. augusztus 12.Kisbíró-melléklet Kisbíró-melléklet2017. augusztus 12. 3. oldal

Egy korabeli redemptióstérképvázlat felirata

Kisújszállás térképe 1783-ból

Református templom

Néprajzi Kiállítóterem

Szélmalom a vásártéren

Kopjafa a pestisjárványáldozatainak emlékére

a Déli temetőben

Augusztus 18. péntek:AZ IDŐ NAPJA

17.00

17:30

17.00

18:30

20:00

HILD-DÍJ KÖZTÉRI KIÁLLÍTÁSAÜZENET A JÖVŐNEK:IDŐKAPSZULA ELHELYEZÉSEa Városháza előttA Hild-díj jelentőségét méltatja:Zsemberi István, Kisújszállás főépítésze

VIRÁGKARNEVÁLI ÍZELÍTŐ:A TÖRÖK EDIRNE FOLKLÓREGYÜTTES zenés, táncos műsora a Városháza előtti téren

A Kálvin parkban: A RAKAMAZI EMLÉKTÚRA FOGADÁSA„Házigazda”: Dr. Ducza Lajos,Kisújszállás díszpolgára, helytörténeti kutatóA rakamazi emléktúra nevében a jelenlévőket köszönti: Tóth Mihály,a Nagykun Huszárbandérium zászlósa A megérkezőket a nagykunkapitányok nevé-ben Illéssy Ádám emeritus nagykunkapitány, a város nevében pedig Tatár Zoltán alpolgár-mester köszönti. Közreműködnek: a ’48-as Ol-vasókör népdalkörei

GAÁL KÁLMÁN POLGÁRMESTERSZOBRÁNAK AVATÁSAAvatóbeszédet mond:Kecze István polgármesterA szobrot felavatja: Kecze István polgármester, Tatár Zoltán, a Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület elnöke és a család nevében Madarász Józsefné

A KARAVÁN FAMÍLIA KONCERTJE ÉSKEMENCÉBEN SÜLT SÜTEMÉNYEK KÓSTOLÓJA a Nagykun KlubbanHázigazda: a Városi Nyugdíjas Klub

OLT TAMÁS: MEGADOM MAGAMZENÉS LÁSS EZER CSODÁTQUIMBY SLÁGEREKKELA Váci Dunakanyar Színház előadásaa Rendezvénytéren

Augusztus 15. kedd:A GONDOLAT NAPJA

Augusztus 16. szerda:A DERŰ NAPJA

19.00

18.00

19.00

20.30

21.30

22.00

AZ EXPERIDANCE TÁNCSZÍNHÁZ BEMUTATJA: FERGETEGESA királyné, a gróf és a cigánylány történetea Vigadóban. Belépő: 5000 Ft

NEIL SIMON: AZ UTOLSÓ HŐSSZERELMESVígjáték három felvonásban,a Váci Dunakanyar Színház előadásábana Vigadóban. Belépő: 2000 Ft

ESTI MESE Meseelőadás gyerekeknek a Papi Lajos Alkotóház udvarán. A debreceni Kuckó Művésztanya előadása

UTCASZÍNHÁZI ELŐADÁS felnőtteknek MÓRICZ-VÍGJÁTÉKOK a debreceni Kuckó Művésztanya előadásában a Papi Lajos Alkotóház udvarán

SÁRKÁNYLÁNYOK Tűzvarázslók a Városháza parkjában

FILM FARM Válogatás az utóbbi évek legizgalmasabb kisfilmjeiből a Nagykun Klub udvarán

HANGULATFÉNYEK A NAGYKUN KLUB ÉSA PAPI ALKOTÓHÁZ UDVARÁN

Augusztus 17. csütörtök:A HAZAÉRKEZÉS NAPJA

16.00 KUNRÓZSÁTÓL A BOKORVIRÁGIGKönyvbemutató és kiállítás a nagykunsági hímzésekből a Városháza dísztermébenA vendégeket köszönti:Kecze István polgármesterA kiállítást megnyitja, és a könyvet beajánlja: Dr. Bartha Júlia néprajzkutató

18:30

20:00

22:00

KISÚJSZÁLLÁS 300 ÉV UTÁNA Kossuth Fotóklub kiállításának megnyitója a Vigadóban. A kiállítást megnyitja:Dr. Tóth Albert, Kisújszállás díszpolgára

KOWALSKY MEG A VEGA Koncert a RendezvénytérenBelépő kapható a Vigadóban:elővételben 2000 Ft, a koncert napján 2800 Ft

GUČA PARTYZANS BRASS BAND KONCERT Balkáni rezesbanda világzenei koncertjea Nagykun klub udvarán

Augusztus 19. szombat:AZ ÉLET NAPJA

17.00

19.00

21:30

A MAGYAROK KENYEREJász-Nagykun-Szolnok megyei ünnepség

A vendégeket köszönti: Kecze István polgármester

A rendezvényt megnyitja:Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke

A Magyarok Kenyere program jelentőségét méltatja:

Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelősországos alelnöke

Ünnepi beszédet mond:Halász János országgyűlési képviselő, Kisújszállás díszpolgára

Az új kenyeret megáldja:Szilágyi Gábor elnöklelkész

Fellépnek: Angyal Ferenc Arany PávaDíjas citerazenész, a ’48-as Olvasókör és népdalkörei, a Mellofon Fúvósegyüttes

„… de ők itt maradtak veszteg…”VÁROSTÖRTÉNET TÁNCBAN ELMESÉLVEA Nagykun Táncegyüttes és a sepsiszentgyörgyi Kincskeresők Néptáncegyüttes előadásaa Rendezvénytéren

TŰZIJÁTÉK ÉS HAJÓMODELL-FELVONULÁSa Csónakázó tónál

Augusztus 20. vasárnap:A JÖVŐ NAPJA

9.00

9:30

10:00

17:00

18:00

18:00

20:00

SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZOBRÁNAK MEGKOSZORÚZÁSAa Városháza parkjában

ÜNNEPI ISTENTISZTELET a Református templombanIgét hirdet: Szilágyi Gábor elnöklelkész

VÁROSI ÜNNEPSÉG a VigadóbanKöszöntőt mond: Kecze István polgármesterKitüntetések átadásaTestvértelepüléseink delegációinak köszöntőjeA Szolnoki Szigligeti Színház művészeinek műsora

MESEPARKminden korosztálynak a Nagykun Klubban

Vitéz László és Vas Juliska Fabók Mancsi Bábszínháza

Haláli jó történet a Barboncás Társulat előadása

OPERETTGÁLA a Rendezvénytéren a Pesti Magyar Operett Színpad énekeseivel, táncosaival

BEATLES (EMLÉK)KONCERTA THE BITS ZENEKARRAL a Rendezvénytéren

22:00 Koncertek a Rendezvénytéren: 22.00: ROCKIN ROCKCATS23.30: DOGS

VAROSNAPOKKisújszállás újratelepülésének 300. évfordulója alkalmábólKisújszállás, a Nagykunság kulturális fővárosa

2017. AUGUSZTUS 15-20.

`

1796 Rabl Károly tervei alapján megépült a város első emeletes, árká-dos épülete, egy kilenc tantermes iskola, melyet Nagy Iskolának vagy Fiúiskolának neveztek a lakosok. (Az iskola 130 éven át szolgálta az ele-mi oktatást, 1927-ben bontották le.)

1806 Kisújszállás mezővárosi rangot kap. A város képviselő-testülete kérésé-re I. Ferenc császár méltányolva a helység gazdasági, kulturális fejlődését és népességszámának növekedését, 1806. július 29-én mezővárosi rangot adott a településnek, és privilégiumot az évenkénti négy vásár tartására. Kisújszállást ezután helység (Possessio) helyett a város (Oppidium) elnevezés illette meg.

1817 Ebben az évben születtek költőink: Nagyszalontán Arany János és Kisúj-szálláson Nagy Imre.

1834/35 Ebben a tanévben volt segédtanító városunkban Arany János. A „Nagy Iskolában” tanított, de maga is tanult: „Olvastam éjjel-nappal, ha hiva-talom engedte” – írta. Ebben segítségére volt későbbi barátja, Török Pál rektor, akinek gazdag könyvtára volt. Életre szóló barátság fűzte őket össze. Arany köl-tészetéből a Rózsa és Ibolya című verses mese, valamint A dévaványai juhbehaj-tás és A bajusz című humoros elbeszélő költemények kapcsolódnak kisújszállási élményeihez.

1848/49 A függetlenségi harcban erőn felül részt vállalt a város Illéssy Já-nos kormánybiztos vezetésével. Túlteljesítették a toborzási kvótát, segítették szekerekkel a kormány Debrecenbe menekítését, a tavaszi hadjárat kezdetén a lakosság számát meghaladó katonaságot fogadtak be és élelmeztek. A szabad-ságharc leverése után Kisújszállást büntetésül a kun városokkal együtt megfosz-tották városi rangjától, melyet 1872-ben nyert vissza, amikor rendezett tanácsú város lett, élén első polgármesterével, Illéssy Sándor szabadsághőssel.

1857 Ekkor haladt át az első vonat Kisújszálláson. Megépült a Szolnok–Debre-cen közti vasútvonal.

1870 Ekkor épült a város első pénzintézete, a Nagykunsági Takarékpénztár.

1873 Megépült a Korona Szálló (ma „Kis-Kossuth” iskolaépület), amit fényes bállal tettek emlékezetessé.

1878 Megépült a Járásbíróság, egyelőre földszintes épületként, emeletet 1901-ben húztak rá.

1882 Ebben az évben fúratták az első artézi kutat a városban, utána innen hordták az ivóvizet a lakosok, akik jókat is beszélgettek a kútnál.

1894 Megépült a gimnázium, Alpár Ignác tervei alapján. Az iskola az újrate-lepülőkkel együtt érkező tanító, vele együtt a tanítás örökösének tekinti mű-ködését. Idén a kisújszállási oktatás 300. évfordulójáról gazdag programokkal emlékeztek meg.

1896 decembere: A diák Móricz Zsigmondot nagybátyja, Pallagi Gyula a kisújszállási gimnáziumba hozta. 1899-ben sikeresen leérettségizett. Kisújszál-lási élményei alapján írta meg a Forr a bor és a Kerek Ferkó című regényeit. 1898 Megépült a Katolikus templom.

1900. augusztus 15. Elkészült az akkori nevén Városház-palota. Tervezője Modl Lajos budapesti építészmérnök volt, a kivitelezést két kisvárdai építész vállalta. Az első közgyűlést 1900. szeptember 4-én tartották az épületben.

1904 Megépült a Zsidó templom. (1964-ben áruházzá alakították át.)

1904 Új vasútállomást építettek a Baross utca végén, mely ma is működik.

1911-12 Megépült a Vigadó.

1912 Elkezdték a város villanyvezeték-hálózatának kiépítését.

1918 Véget ért az első világháború, amelyben 412 kisújszállási katona áldozta életét.

1920 Elhunyt Gaál Kálmán (szül.: 1846), aki 32 éven át szolgálta polgármes-terként a várost intézkedéseivel. Az ő városvezetése alatt formálódott ki a máig meghatározó városkép, benne a Járásbírósággal, Korona Szállóval, a gimnázi-ummal, négy tanyasi iskolával, egy óvodával, a Városi Takarékpénztárral, a Szín-ház és Vigadó épületével és a Városházával. Ekkor fúrták az első artézi kutat, kezdtek hozzá a villanyhálózat kiépítéséhez, ekkor telepítették a kontai tölgyes erdőt, kockakő burkolattal látták el a várost átszelő utat. Emlékére, a város újra-településének 300. évfordulóján, augusztus 17-én szobrot állítunk.

1927 Új Református Elemi Fiú- és Leányiskolát építettek, ehhez felhasználták a Nagy Iskola bontásakor még használható építőanyagokat. Az egykori fiúiskola ma is áll.

1944. október 16. Egy szovjet gyújtólövedék miatt a Református templom tornya a tetőre dőlt, így a torony és a tető egyaránt a tűz martaléka lett. (1954-ben építették újjá.)

1944 A leányiskola a II. világháborúban gyújtogatás miatt kiégett, nem építet-ték újjá.

1944 A II. világháborúban kiégett a gimnázium gazdag könyvtára, és megsem-misült az értékes éremgyűjteménye is.

1944 Kisújszállás a II. világháború alatt, 1944 október 8-tól október végéig a hadak küzdőterében helyezkedett el, háromszor is gazdát cserélt. A városban és környékén folyó harcok 55 polgári áldozatot követeltek. A háborúban 453 lelket veszített ez a nagykunsági kisváros. A város területén harcoló felek 150 katonája esett áldozatul. (Kisújszállási Nagykun Kalendárium, 2006. 206. old.)

1949 Államosították a város iskoláit.

1957 Kisújszálláson rendezték meg az akkori rendszer látványos mezőgazdasá-gi szemléjét, a Nagykun Napokat.

1990 Kisújszállás lakosai dr. Ducza Lajos személyében megválasztották a rend-szerváltás utáni első polgármestert, aki két önkormányzati ciklusban vezette a várost.

1992-2002 Tíz évet adott a volt egyházi ingatlanok rendezésére az 1991. évi XXXII. törvény. Ez idő alatt a Kisújszállási Református Egyházközség visszakap-ta a Jókai (1994) és a Munkácsy (1997) úti, valamint az Ó-Arany (1994) iskola épületét.

2010 Elkészült az Ifjúsági Szálláshely.

2012 Megépült a Kumánia Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Hotel Kumánia.

2012 Az önkormányzat egyházi fenntartásba adta valamennyi közoktatási in-tézményét.

2014 Felújították a városközpontot, benne a Vigadót.

(Készült dr. Ducza Lajos „300 éve települt újra Kisújszállás” című, a Kisújszállási Nagykun Kalendárium 2017. évi kötetének 89-93. oldalain megjelent írása alap-ján. – Szerk.)

6. oldal 2017. augusztus 12.Kisbíró-melléklet Kisbíró-melléklet2017. augusztus 12.

Nagy IskolaVárosháza

Járásbíróság Elemi Fiú- és Leányiskola

Gimnázium Hotel Kumánia

Katolikus templom Vigadó

Arany JánosVasútállomás

Korona SzállóGaál Kálmán

7. oldal

KIÁLLÍTÁSOK ÉS KÖNYVBEMUTATÓ VÁROSUNK ÚJRATELEPÜLÉSÉNEK 300. ÉVFORDULÓJÁRA

„LÁBNYOMUKBAN”Kiállítás a Morgóban

Kik és hogyan laktak, éltek ezen a tájon az eltelt 300 év alatt? A kiállítás apróbb-nagyobb mesélő tárgyakat, em-lékdarabokat mutat meg a látogatóknak, hogy bepillant-hassunk múltunkba, és általuk elgondolkodhassunk a tár-gyak – dokumentumok, fotók, feljegyzések – üzenetein. A kiállítás megtekinthető a Néprajzi Kiállítóteremben minden pénteken 14-17 óráig, érdeklődőket más időpon-tokban is fogadunk a Vigadóban, illetve a 06-59/886-928-as telefonszámon történő előzetes egyeztetés alapján.

Szeretettel várja az érdeklődőket a rendező Kisújszállási Művelődési Központ és Könyvtár

Kunrózsától a Bokorvirágig

„E könyvvel egy különleges virágoskertbe hívom a ked-ves Olvasót. Olyanba, amelyben a kunrózsától a kun-szegfűn, a koszorúvirágon, a subrikán át a bokorvirá-gig mindenféle páratlan szépségű növény együttese ejti ámulatba, ha e virágoskerti séta során felfrissülni vágyik. Az Olvasó jól gondolja, ezek a virágok nincse-nek benne a növényhatározókban, ne ott keressék a földi másukat. Bár sokukra, a törökszegfűre, a tulipán-ra, liliomra, gyöngyvirágra bizonyosan rátalálnának, e könyvben mégis másként jelennek meg, mint egy való-ságos virágoskertben. Azért más, azért különleges ez a kert, amelybe hívom, mert virágait nem a föld, víz, napfény élteti, hanem az emberi lélek szépség iránti vágya, alkotókedve, szorgalma és nem utolsósorban a fantáziája. Hímzések népesítik be ezt a „virágoskertet”. Kun-, szűr- és szűcshímzések motívumai.”

Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a Kun-rózsától a Bokorvirágig című, Kisújszállás újratelepülé-sének 300. évfordulójára megjelent könyvet Kecze Ist-ván, városunk polgármestere. Az érdeklődők először az augusztus 17-én 16 órakor a Városháza dísztermében rendezett kiállításon vehetik kézbe ezt a színes, közel százoldalas, ismeretterjesztő jellegű könyvet, melyet Kisújszállás Város Önkormányzata adott ki a várostörté-neti, ünnepi évforduló alkalmából. A könyvet dr. Bartha Júlia etnográfus ajánlja az olvasók figyelmébe, és nyitja meg a hímzésekből álló kiállítást.

A könyv kiadását az önkormányzat mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta, valamint a Nagykun Hagyományőrző Társulás, a Föld-művelésügyi Minisztérium, a Népraj-zi Múzeum és a Nemzeti Mű-velődési Intézet, akiknek e helyen is köszönetet mondunk. Köszönjük továbbá a nyomdai munkát végző Pan-non Literatúra Kft. és Gyomai KNER Nyomda Zrt. mun-káját.

(Szerk.)

Az elmúlt évszázadokegyik élő tanúja

Kisújszálláson: az idők során

megmaradt néhány,háromszáz éves

kocsányostölgy egyikeaz Öregerdő

szélén…

Az NMI Művelődési Intézet, mint szakmai együttműködő partner vesz részt

Kisújszállás, és a térség helyi értékeiés értéktárai nyilvánosságának

megteremtésében.

8. oldal Kisbíró-melléklet 2017. augusztus 12.

Kisbíró - Kisújszállás Város Önkormányzatának hírlevele (A Kisbíró 2017/6. számának melléklete)Megjelenik havonta az önkormányzati üléseket követő héten 5000 példányban. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Kisújszállás Város Önkormányzata

A szerkesztőség címe: Polgármesteri Hivatal, 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1. Telefon: (59) 520-222 Telefax: (59) 321-139 Tördelés: Makai CsabaISSN: 1416-2350 (Nyomtatott), HU ISSN 2060-7202 (Online) - Nyomdai munkák: KIS-ÚJ-LAP Kft., 5310 Kisújszállás, Munkácsy u. 8. Telefon: 06-20/458-6999