A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kiadványaa Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás támogatásávalZala megye

ZALA HÉT CSODÁJA

AjánlásMint az olvasók előtt is ismert, a

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egye-sület kezdeményezésével, a Zalai Hírlap szerkesztősége, a Zala Megyei Önkormányzat, a Kanizsa Televízió és más városi televíziók stúdióinak támo-gatásával zajlott le az a nemes versen-gés, mely a megye 7-7 természeti és épített csodáját kereste.

A 15 hónapos kampány során olyan

nemes versengés zajlott, mely rámu-tatott arra, hogy milyen csodálatos környezetben élünk. A megye büszke-ségeiről van szó, amelyekre érdemes minden lehetséges módon felhívni a figyelmet. Ezért is választottuk a 14 csoda bemutatására a megye első köz-pontjában felépített Millenniumi Em-lékművet.

Külön köszönöm a verseny lebo-

nyolítóinak munkáját, a szavazók ak-tivitását, hogy egy valóban széleskörű támogatottsággal rendelkező ered-mény születhetett. Az ajánlásokkal, a szavazásokkal nagyon sokan sok ér-tékre mutattak rá. A megye, s ezen belül Keszthely és környéke különös gazdagságát is feltárta a megye csodá-it kereső program. Olyan kiállítással gazdagodott megyénk, mely tovább erősíti hagyományaink továbbélését, megyei identitásunkat. Remélhetőleg minél többen felfedezik maguknak e gazdag „kincsestárat” tovább erősítve ezzel is megyénk országosan élen járó turisztikai potenciálját.

Bízom benne, hogy e kiadvány, de még inkább a képek által is elmesélt történetek és pillanatok minél több embert arra ösztönöznek, hogy felke-ressék és megismerjék a megyénkben rejlő varázslatot

2

Manninger Jenő Vilmosa Zala Megyei Közgyűlés elnöke

Zala megye

Zala megye 7-7 csodájának kiválasztásaZala megye, tudjuk jól, csaknem 3800

négyzetkilométer kiterjedésű ékszer-doboz, tele ezernyi titokkal, kinccsel, a természet és az ember gyönyörű alko-tásaival. Sok közülük jó ismerősünk, de akadnak olyanok is, amelyeken rendre átsiklik a tekintet. Éppen ezért a Nagy-kanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, a Zala Megyei Önkormányzat, a Kanizsa TV, a Zalai Hírlap és a kezdeményezést támogató rádiók televíziók, újságok, ön-kormányzatok és kistérségek nevében arra buzdítottuk a zalaiakat, s mindazo-kat, akiknek kedves ez a megye, hogy készítsünk közösen leltárt a kincseink-ről, s találjuk meg együtt közöttük Zala megye 7 csodáját.

Kerestük - a 7 ember alkotta csodát (kiemelkedő értéket képviselő építé-szeti, tájépítészeti, művészeti alkotást, ipari létesítményt), és a 7 természeti csodát (kiemelkedő ökológiai értéket képviselő tájat, növénytársulást, nö-vényt, állatot).

A nevezéseket a Zalai Hírlap http://7csoda.zalaihirlap.hu interne-tes oldalán tettük közzé.

A szavazás menetéről(avagy miként választottuk ki a cso-

dákat) A 2009. október elsején közzétett

felhívásunkra több mint 300 külön-böző ajánlat érkezett a Zalai Hírlap szerkesztőségébe. Mint kiderült, nem-csak a Zalában élők ismerik Magyar-ország eme nyugati megyéjét, hiszen hazánk több pontjáról is kaptunk nevezéseket, melyeket november 20. péntek éjfélig fogadtunk a természeti és épített környezet kategóriákban.

November 21-én, szombaton pedig elkezdődött a szavazás, melyet két kör-ben bonyolítottuk le. 2009. november 21-től 2009. december 14. hétfő délig ugyanezen az oldalon az összes bekül-dött javaslatra voksolhattak.

A szavazatok összesítése után azon-ban szűkítettük a kört, s ennek ered-ményeképpen 2009. december 15-én délben új szavazást indítottunk: egészen 2010. január 15. péntek délig adhatták le szavazataikat a „döntőbe” jutott 25 természeti és 25 ember alkotta csodá-ra. A szavazás eredményeit Zala megye napján, a Zala Megyei Önkormányzat ünnepségén jelentettük be.

Íme, ahogy a szavazók látták:

Zala megye 7 ember alkotta csodája:1. Becsehely-Pola műemlék templom 2 Az egervári várkastély 3. Festetics kastély, Keszthely 4. Szent Anna körtemplom, Kallósd 5. Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg 6. Nemesnépi szoknyás harangláb 7. Zalaszántói Béke Sztúpa

Zala megye 7 természeti csodája:1. Bödei energiadomb 2. Keszthelyi öböl3. Cserszegtomaji kútbarlang 4. Hévízi gyógytó 5. Kovácsi-hegy bazaltfolyosója6. Kis-Balaton7. Zalaegerszegi Azáleás-völgy

3

Manninger Jenő Lengyák Istvánnak gratulál Zala megye Pantheonjában

Minden médiumnak, legyen az írott vagy elektronikus – az egyik alapve-tő feladata az értékmegőrzés. A múlt emlékeinek felidézése, megörökítése mellett nemcsak a mának kell szólni, írni, hiszen a jövő kutatóinak, hely-történészeinek megkerülhetetlen do-kumentumai lesznek a ma híradásai, tudósításai. A Kanizsa TV ezért, elkö-telezett lokálpatrióta médiumként, Nagykanizsáról, környékéről, tágabb értelemben a zalaiakról a zalaiaknak készíti műsorait.

A Kanizsa TV együttműködése a Zala megyében működő televíziókkal már másfél évtizedes múltra tekint vissza. Az értékek tisztelete és az együttmű-ködésben rejlő lehetőség miatt nem is volt kérdés, hogy aktívan kívánunk részt venni a Zala megye 7 csodája szervezésében, lebonyolításában.

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület vezetői még 2009. nyár köze-pén vetették fel az ötletet, hogy a zala-iakkal – itt élőkkel, elszármazottakkal

együtt – választassuk ki Zala megye 7 természeti és 7 ember alkotta csodá-ját. A szervezőkkel határozott szán-dékunk volt, hogy sem előre – lehet-séges „csodák” megjelölésével – sem a szavazás közben, nem befolyásoljuk a véleményeket. Csak a lebonyolítás kereteit alkottuk meg, a többi a zalai embereken múlt. Művészettörténészt, környezetvédőt így akár meglepetés is érhetett, mely épületek, természeti értékek kerültek képbe.

Ami pedig már a folyamat kezdetén látszódott, hogy az interneten szavazni egyénenként lehetett. Több települé-sen alkalmi közösségek szerveződtek saját „csodájuk” propagálására. Biztos, ha szakmai zsűrit kérünk fel a döntés-re, más „csodák” születnek – de a vég-eredményt 35 ezer zalai szavazata ala-kította ki, a megye lakosságának közel egy hatoda. Ez pedig igazolja, hogy a médiumnak egy másik fontos feladata az interaktivitás. Nemcsak egyirányú kell legyen az információk áramlása, hanem a technika adta lehetőségeket

felhasználva minél több olvasóval, né-zővel, hallgatóval kell közvetlen, aktív kapcsolatot kialakítani. A „Zala megye 7 csodáját keressük!” akció ezt a szán-dékot is sikeresen igazolta.

A „Zala megye 7 csodáját keressük!” akció nemcsak értéket mentett, a sza-vazással ráirányítva a figyelmet, több eddig nem becsült természeti szépség-re, épületre, hanem értéket teremtett. Értéket, hiszen a szavazáson részt ve-vők számára fontossá – értékké – vált a voksolás. Értéket, hiszen a „Zala me-gye 7 csodája” cím rangot – értéket – jelent.

Nagy ImreKanizsa TV Nonprofit Kft.

ügyvezetője

7 csoda Zala megye televízióiban

4

A program indításának sajtótájékoztatója 2009-ben.

Hazánk egyik legvonzóbb természet-védelmi területének szívében találjuk a megye első központjának helyt adó Zalavárt, mely a mai község közelében lévő Várszigeten terül el. Az egykori megyeszékhely gazdag vallási és tör-ténelmi örökséget őriz. A látogatók a Kis-Balaton Ház kiállításával megis-merhetik a környék állat- és növény-világát, történelmét. A gyermekeket játszótér, míg az aktív kikapcsolódást kedvelőket kerékpárkölcsönző várja.

Itt végzett hittérítő munkát Szent Ci-rill és Szent Metód, akiket II. János Pál pápa Szent Benedek mellett Európa védőszentjévé nyilvánított és itt emel-tek templomokat a bencések a min-dennapi „ora et labora” szellemében. Az egykori kolostor és vár hatásköre a török időkben Somogy megyére is kiterjedt, míg a Szűz Mária kápolna a középkori zarándokok kedvelt cél-pontja volt.

A vár 1702-es felrobbantása után a bencések nem tértek vissza, új temp-lomukat a szomszédos Zalaapátiban építették fel a régi templom romjaiból és a hiteleshely is itt folytatta munká-ját továbbra is „zalavári” néven.

Zala megye díszpolgára, Makovecz

Imre Kossuth és Ybl-díjas építész ter-vei alapján valósult meg a park „ék-köve” a Millenniumi Emlékmű, mellyel Zalavár is felkerült az organikus építé-szet térképére. Az emléképület magját a megye településeit jelképező 9 mé-ter magas életfa adja, melynek minden levele egy-egy települést jelenít meg. Az Életfa törzsén a megye alapításá-ban szerepet játszó három személy: Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán faragott alakja látható. Az emlékmű csúcsán az ősi székely-ma-gyar szimbólumok: a Nap és a Hold, valamint a keresztény gyökereket jel-képező kereszt látható. Az épületben bemutatásra kerül a Zala megyei la-kosság által megszavazott „Zala megye

7 csodája” is. Az életfa – mint a megye kulturális mikrokozmosza - kivetíti maga köré a megye 7 természeti és 7 épített csodáját, hogy a látogatókat értékeink, megyénk feltérképezésére csábítsa.

Az emlékmű a húsvéti ünnepektől ok-

tóber 23-ig látogatható, számos – akár magán – rendezvény helyszíneként hasznosítható az Árpád-kori alapokra épült Szent István kápolnával együtt. A Zala Megyei Önkormányzat, a me-gye települései és uniós támogatással megvalósított fejlesztés a Kis Balaton Ház szolgáltatásaival együtt élményteli kikapcsolódást kínál a családok számá-ra. (www.zalavarpark.hu).

5

Zalavári Történelmi Emlékpark

A Millenniumi Emlékmű

Kövér László avató beszéde

Az Életfa megáldása (Szi-Márton János plébános)

A 25-ös döntő természeti csodái

6

Balatongyörök Szépkilátó panorámája

A valkonyai horhos.

Bödei energiadomb

Budafai arborétum

Cserszegtomaji kútbarlang

Deák-túraútvonal, Kehidakustány.

Gímszarvas

Hévízi Gyógytó Kabala ménes, Rádiháza

Keszthelyi fenyvesallé

Keszthelyi-öböl

Kis-Balaton

Kockás liliom

Kovácsi-hegy bazaltfolyosója

Kőszikla szurdok, Nagybakónak

Lenti parkerdő

Magyarország legnagyobb szilfája Kerkakutason

Mura-Dráva találkozása

Nagykanizsai Csónakázó-tó

Tátika ősbükkös

Zala folyó

Azáleás-völgy, Zalaegerszeg

Zalaegerszegi Gébárti-tó

Zalaegerszegi Platán sor

7

A 25-ös döntő épített csodái

Az egervári várkastély

Becsehely-Pola műemlék templom

Biztosító Palota, Nagykanizsa

Bogenrieder-palota, Nagykanizsa

Bödei-Zalaszentmihályfai római katolikus templom

Festetics-kastély, Keszthely

Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg

Kányavári szigetre vezető híd

Nagykanizsai Nagy Magyarország Emlékmű

Nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb

Novai templom

Rezi várrom

Szécsiszigeti templom

Szent Anna körtemplom, Kallósd

Toronyóra a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előtt

Türjei templom

TV-torony, Zalaegerszeg

Városi Könyvtár, Letenye

Vasemberház, Nagykanizsa

Zala Megyei Bíróság épülete

Zalalövői Salla romkert

Zalaszántói Béke Sztúpa

Zalaszentgróti Hatamov-híd

Zalavári történelmi park

A bödei energiadomb

Böde, a mindössze 300 lelket számlá-ló kis észak-zalai település új érdekes-séggel büszkélkedhet. A Zalaegerszeg-től észak-nyugatra 10–12 km-re lévő bödei energiadomb festői környezet-ben található. Felfedezője Böde János szerint ezen a dombon is találkozhat az ember az „erővel”, mint a Földön több helyen is.

Ugyanez a „szent erő” található pél-dául Lourdes- ban, Medjugorje-ban, Fatimában, Tápiószentmártonban. Az „erő” hatással van minden élőlényre – természetesen az emberre is. Így az embereknek lehetőségük van az „erő” segítségével mielőbb letudni betegsé-geiket, fájdalmaikat.

A domb egyre kedveltebb, sokan látogatják. A szájról-szájra terjedő in-formációknak köszönhetően egyre na-

gyobb látogatottságnak örvend. Mind többen keresik fel a közeli, de akár 50-100 km-nél távolabbról vagy a nyugati államokból is a gyógyulásra várók.

A településen megüresedő házak, ingatlanok hamar gazdára találnak. A csodás erdőkkel csendes, oxigéndús mikroklímájával rendelkező domb iga-zi kikapcsolódást nyújt a csodára vá-ró-csodával gyógyulni akaróknak.

8

Zala hét csodája - Díjazott természeti csodák

A Keszthelyi-öböl

A keszthelyi-öböl, mely szintén beke-rült a hét zalai természeti csoda közé, nemcsak a nevét kölcsönző város szépségei miatt lehet érdekes a láto-

gatók és az itt élők számára. A Balaton hazánk és Közép-Európa legnagyobb tava, melynek keszthelyi partszakasza 1978-ban került ismét Zala megyéhez. Az öböl Becétől Fenékpusztáig hú-zódik. A partszakaszokon máig fenn-maradtak a természetes szegélyek, ezek közt kiemelkedő értékű a fenék-pusztai. A Zala torkolatától északra fajgazdag, természetes nádasok díszle-

nek, ritka növényeknek, köztük védett orchideafajtáknak helyet adva. Gazdag a rovarvilág, a nádasok fészkelő helyei a madaraknak, melyeket a fenékpusz-tai madártáborban lehet tanulmányoz-ni. A vízimadarakat a tavat körbeöle-lő bicikliútról is megcsodálhatjuk, a szabadstrandok benyúlnak a nádasok közé, a város látványosságai pedig az urbánus turistát hívogatják.

9

A cserszegtomaji kútbarlang

A barlangot a Keszthely és Hévíz között elhelyezkedő Cserszegtomaj község temetőjében, 1930-ban kút-ásás során véletlenszerűen fedezték fel kútásók 50 méteres mélység eléré-

sekor. Újabb feltáró kutatásokat 1980-tól az Alba Regia, majd az Acheron csoport végzett, a tevékenységhez később a cserszegtomaji illetőségű La-birint Barlangkutató Csoport csatla-

kozott, amely csoport már 20 éve (ala-pította Takács Ferdinánd festőművész 1989- ben) folyamatosan végez feltáró és tudományos kutatásokat a barlang-ban Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület néven. A feltárások-nak köszönhetően a barlang jelenlegi összhosszúsága 3320 m- re bővült.

A barlang a pannon homokkő és triász dolomit között helyezkedik el. A barlang különleges formakincsei közé tartozik a nagy mennyiségben és változatos formában előforduló gipszkristály, a homokkő falakon fel-fedezhető tenyérnyi hematit kiválások (kék-vörös foltok), valamint a fedőben lévő pirites rétegek vegyi bomlása során keletkező sötétvörös limonit cseppkövek. A barlang termeit (átlagos méretük 10-15 m átmérőjű és 2-3 m magas) kuszodák kötik össze. A bar-lang hőmérséklete egész évben állan-dó (12,8-13 C).

A Hévízi Gyógytó

A nemzeti kincsként számon tartott Hévízi Gyógytavat 2003 januárjában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Vi-lágörökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette, mint posztvulkáni tevékenység eredményét, természeti kategóriában a Tapolcai-medence tanúhegyeivel és a Tihanyi félsziget természeti jelensége-

ivel a magyar Várományosi Listára.A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb

biológiailag is aktív, természetes ter-máltava, amely páratlan környezetben, a Balatontól mindössze 6, Budapest-től 190, Bécstől 195 km-re található. A 4,4 ha vízfelületű tó gazdag ásvány-anyag tartalmú forrása 38 m mélyen

található barlangban fakad, ahol több ezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással.

A tó vízhozama 410 l/mp, a víz három és fél naponta kicserélődik, hőmérsék-lete télen sem csökken 22-23 °C alá, nyáron viszont eléri a 37-38 °C is.

A Hévízi Gyógytó vízének köszönhe-tően működik a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. intézménye, mely egy közel 59 hektáros természetvédelmi terüle-ten helyezkedik el, amelynek harmada véderdő, harmada parkerdő és harma-da közpark.

Az „Egészség és harmónia” gondo-latok jellemzik a társaság komplex tevékenységét, a gyógyulni és pihenni vágyók igényeit szem előtt tartva.

Zala hét csodája - Díjazott természeti csodák

10

Zala hét csodája - Díjazott természeti csodák

A Kovácsi-hegy bazaltfolyosója

A Kovácsi- hegycsoport a Keszthe-lyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegység-ben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékeny-ség révén jött létre. A Tanösvény a környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológu-sáról kapta a nevét. A Kovácsi-hegy hí-

res földtani természeti kincse, a Bala-ton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes „bazaltutca, bazaltfolyosó”.

A 200 m hosszú bazaltutca páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékok-kal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasa-dékok keletkeztek. Kialakulásában az erős szélviharok is közrejátszottak, amelyek a bazaltot alátámasztó pannó-niai rétegeket - így a könnyen lepusz-tuló homokot is - kifújták.

A bazaltutcában számos üreg, nyílás, barlangszerű hasadék ismert, mint pl. a Vadlány-lik. Turistajelzések is keresz-tezik tanösvényt, fehér alapon fekete madár jelzéssel. Megállóhelyein (10 db) a térség földtani, növénytani, ál-lattani értékeinek ismertetése mel-lett, négylábú vadak nyomolvasására is

megtanítanak bennünket. Csodálatos, egyedi látnivalót kínál-

nak a Kovácsi-hegy nyugati peremén az egy kilométer hosszú bazaltfolyo-só 5-15 méter magas oszlopai, a bar-langok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei.

Az 1999 májusában megnyílt termé-szetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutat-ja a térség növény- és állatvilágát.

A Kis-Balaton

A Keszthely-öböllel szerves biológiai kapcsolatban él a Kis-Balaton, a Bala-tontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolat-vidéke, amely mindig mocsaras, jelen-tősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt. A 19. századig a Kis-Balaton tava egységet képezett a Balatonnal, a vízfelület komoly szerepet játszott ab-

ban, hogy a Zala lerakja hordalékát és szervesanyag-tartalmát, mielőtt a Bala-tonba ömlik. Az értékek őrzése a ´70-es években erősödött fel, a területen védőgát és átemelőrendszer valósult meg. A Zala vize ma már a tervezett

módon kanyarog. A Kis-Balaton olyan jelentős élővi-

lággal rendelkezik, hogy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, főként a vízi-madarak élőhelyéről született ramsari egyezmény hatálya alatt áll.

11

Azáleás völgy /Zalaegerszeg, Alsóerdő/

Az Alsóerdei 220 ha-os parkerdő leg-szebb része az Azáleás völgy. A hűvös párás levegőjű, savanyú talajú 2 hek-tár területű völgybe, Rhododendron (havasszépe) cserjét telepítettek a Zalaerdő dolgozói, 1973-tól. 15 fajtá-

ból, mintegy 3000 db havasszépéből alakították ki a hangulatos völgyet. A táj itt május elején a legszebb, mert ak-kor virágzik legnagyobb tömegben ez a gyönyörű növény. A koraiak már áp-rilisban-, a legutolsók május végén, jú-

nius elején bontják szirmaikat. A sárga Kaukázusi fajtából van a legtöbb- ez az illatos - de látható fehér, lila, valamint a pirosnak számtalan változata. Külö-nösen a reggeli és esti órákban érezni illatukat. A völgy hangulatát kiemeli a szélén magasodó duglász, ezüst, ma-mut és jegenyefenyők zöld fala.

Szigorúan védett növények is találha-tóak a völgyben, mint a turbánliliom, a farkasboroszlán, a pirítógyökér, a kárpáti sáfrány, a ciklámen, a zalai bük-köny vagy a farkasölő sisakvirág.

Becsehely-Pola műemlék templom

A 13. század második felében épült, román stílusban, első írásos említése 1332- 33-ból való.

A törökkel való viaskodások nem kí-mélték, megrongálódott, elhanyagolták.

Az 1700-as évek első felében állították helyre, hajóját bővítették, régi tornyát elbontották.

A század végén a barokk jegyében teljesítették ki, tornya is ebből az idő-

ből származik. Az 1960-as években sekrestyével toldották, 1967- ben res-taurálták. Félköríves, csúcsos diadalívű, a hajónál keskenyebb és alacsonyabb szentélye kelet felé néz. Délről nyílik az eredeti, román stílusú kapu, hom-lokzati tornya két sisakkal fedett.

Az utóbbi években a gyönyörű mű-emlék környezetében jelentős civil összefogást alakítottak ki a lelki, a ter-mészeti és az épített környezet gon-dozására.

Zala hét csodája - Díjazott természeti és épített csodák

12

Az Egervári várkastély

Egerváron, amely nevét a mocsaras területen növő égerfákról kaphatta, először a tatárjárás után épült vár, vél-hetőleg fából, s az 1300-as évek első felében elpusztult. Ugyanitt 1476 után Egervári László emeltetett várat, ami a Nádasdyak építkezései nyomán 1560-ban nyerte el a mait idéző – négy

oldalról zárt, olasz rendszerű, négy sarokbástyás – küllemét. 1664-ben a török felgyújtotta, majd 1712 körül Széchenyi Zsigmond kastéllyá alakítot-ta át. Ekkor épült az árkádos folyosó, s valószínűleg a második szint is. Új tetőt az 1754-es tűzvész után kapott, ekkor kerültek a saroktornyokra az S,

P, Q, R betűt formázó szélkakasok is. Majd sokáig csak a romlás vendéges-kedett a vaskos falak között. Az első műemléki helyreállítás 1960 és 1965 között zajlott, külseje reneszánsz, ár-kádos udvara barokk jegyeket mutat.

A legújabb időkben nyári színház lelt otthonra benne.

Festetics-kastély, Keszthely

A ma Helikon Kastélymúzeum néven, múzeumként és rendezvény-központ-ként működő keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik leg-nagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. Építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Mai formáját 1883

és 1888 között, Festetics (II.) Tasziló idejében nyerte el. Parkja természet-védelmi terület. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállí-tásnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi mo-

dellvasút kiállítást befogadó új épület.

A kastély legnagyobb értéke Magyar-ország egyetlen épen maradt főúri ma-gánkönyvtára. A kastélyban 18 termet magába foglaló enteriőr-kiállítás – ere-deti vagy korhűen rekonstruált belső terei – a 18-19. század főúri életfor-máját mutatják be. A hintókiállítás fő anyaga a főúri életformához kapcsoló-dó 18-19. századi kocsi, hintó és lovas szán gyűjteménye. A vadászati kiállítás több mint 200 vadfaj trófeáinak ad he-lyet.

Az épület tetőterében Európa egyik legnagyobb történelmi modellvasút ki-állítása látható. A pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét ké-pező orangerie-k és trópusi növény-házak hagyományát idézi.

Zala hét csodája - Díjazott épített csodák

13

Zala hét csodája - Díjazott épített csodák

Az országban első, 1968-ban meg-nyílt szabadtéri néprajzi múzeum a Zala folyó holtága mellett álló Hencz-

vízimalom köré települt. A göcseji népi építészet és lakókultúra emlékeit mutatja be, a 19-20. század fordulóját

tükröző enteriőrökkel és település-képpel. Külön értéke az 1870-es évek-ben elpusztult zalacsébi fatemplom rekonstrukciója.

A teljesen még el nem készült Finn-ugor Néprajzi Park a finnugor nyelvro-konságunkból egy-egy vogul, osztják és mari portát, valamint egy tradicionális finn cselédházat mutat be.

Az együtteshez foglalkoztató ház tar-tozik, amely múzeumpedagógiai foglal-kozások és egyéb rendezvények meg-tartására nyújt lehetőséget.

A rendezvények a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kapcsoló-dó munkakezdet, a húsvét, a Szent György napi fazekasünnep, a búcsú, az új kenyér ünnepe, a szüret vagy éppen Szent Márton napi szokásokat mutat-ják be.

Kallósdi kerektemplom

Őseink a vadregényes környezet-ben lévő kerektemplomot 1260 táján kezdték építeni. A gótikus részfor-mákat tartalmazó, román stílusú kör-

templom belsejében hat csúcsíves fül-ke található, falában keskeny lépcsőn lehet feljutni a fából készült karzatra. Kupolája harang alakú. A török idők-

ben a körülötte lévő falu elnéptele-nedett a templomot a pusztítástól az erdő megvédte.

A török veszély után a falusiak kitisz-tították a környékét és újra használat-ba vették. A mai időkben templomként, esküvői helyszínként, koncertterem-ként is használják.

A templom iránt az - eddig sem el-hanyagolható - érdeklődés tovább fo-kozódott átvétele óta. Mind többen és többen jönnek egyedileg, csoportosan meglátogatni a falut, hosszabb, rövi-debb időt töltve a településen. Szét-néznek, megpihennek, részt vesznek a kulturális rendezvényeken.

Mindenkinek azonos véleménye van arról, hogy a Zala megye 7 épített cso-dája kezdeményezés felhívta megyénk ismert és kevésbé ismert nevezetes-ségeire a figyelmet, ezen értékek meg-őrzése szempontjából nagyon hasznos kezdeményezésnek tartják.

Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park

14

Zala hét csodája - Díjazott épített csodák

A Bop Jon (Jin Soo Lee) dél-koreai buddhista szerzetes vallási lelkesültsé-gének köszönhetően megépített Béke Sztúpa, Zalaszántó mellett, a 316 mé-ter magas Kovácsi-hegyen áll, kilátás-sal a Balatonra. Ez Európa legnagyobb sztúpája, 30 méter magas és 24 méter széles. Tibeti szerzetesek óriási segít-séget és támogatást nyújtottak a meg-valósításához. A Sztúpa (nem látogat-ható belső terében) Buddha tanításait és relikviáit tartalmazza. Az ugyancsak belül felállított „élet fája” 24 méter magas. A külső szoborfülkében látható, drágakővel ékesített, lángtrónon ülő Buddha szobrot Dél-Koreában készí-tették. A Sztúpa környezetét, az em-beri jogok parkjának is nevezik. Tenzin Gyatso, Őszentsége, a 14. Dalai Láma, szentelte meg 1993. június 17-én. A

napsütésben vakítóan fehér, európai szemnek szokatlan építmény a Balaton felvidék egyik leggyakrabban felkere-sett látványossága.

A nemesnépi szoknyás harangláb

Nemesnép község Zala megye nyu-gati sarkában, az Őrség tájegység déli részén fekszik. A települést a Szentgyörgyvölgyi patak osztja ketté. A település határában római korból származó halomsírokat tártak fel. A

község legfőbb nevezetessége a szok-nyás harangláb mára szinte Göcsej néprajzi jelképévé vált, ábrázolása sok helyről köszön rá a hozzánk érkező idegenre.

Az 1793-ban emelt nemesnépi fa-zsindelyes, szoknyás (református) ha-rangláb azonban nem csak megyénk

büszkesége, sokak szerint egész Nyu-gat-Magyarországon nem akad na-gyobb és szebb.

A népi építészet eme több mint két-száz éves remeke 1937 óta áll országos műemléki védelem alatt, s az 1930-as években Zalaegerszegen is felépítet-ték a másolatát.

A zalaszántói Béke Sztúpa

15

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A kerekasztalt 2005-ben hoztuk lét-

re, a civil szféra, az önkormányzati és a forprofit szektor közti térségi együtt-működések színtereként. Missziónk-nak tekintjük, hogy szociális területen magas színvonalú szolgáltatások nyúj-tásával járulunk hozzá a szegénység és társadalmi kirekesztés problémájának megoldásához. Jótékonysági rendezvé-nyekkel, akciókkal segítjük a kataszt-rófák, vagy más okok miatt rászoruló emberek életét. Küldetésünknek vall-juk a civil aktivitás és értékteremtés, valamint a szektor társadalmi szerep-vállalásának fejlesztését. Ezt kívánjuk elérni a civil szektor folyamatos je-lenlétének szervezésével, a társada-lomfejlesztési projektek generálásával és azok végrehajtásával. A nonprofit szolgáltatási kötelezettségek ellátásán túl fontosnak tartjuk a társadalmi fele-lősségvállalás és az önkéntesség elter-jesztését, társadalmi elismertségének és elfogadottságának erősítését. Az említettekhez elkerülhetetlenül fon-tos a szektorok közti együttműködés kialakítása.

Nagykanizsán nonprofit szolgáltató irodát működtetünk önerőből, 3 fő-vel, napi 8 órai nyitva tartással a Halis István Könyvtárban. Irodánk 2010-ben Önkéntes Pont státuszt kapott. Ren-dezvényeihez alkalmanként 10-20 fő (vagy ennél is nagyobb számú) önkén-tes csatlakozik, akik éves szinten 5-6 ezer munkaórát teljesítenek. A szol-gáltatásainkkal, programjainkkal elért célcsoport létszáma 35-40 ezer fő évente.

A Nonprofit Szolgáltató Központunk tevékenységi körébe tartozik: - Kari-tatív kampányok, akciók szervezése,

- jótékonysági gyermektáborok létre-hozása és működtetése,- a természe-ti katasztrófa sújtotta területen élők segítése (elsősorban hazánkban),- civil közösségi (pl. egyházi), épületek ösz-szefogással történő felújításának segí-tése,- természeti és épített értékeink (pl. muzeális értékű vasúti járművek) rehabilitálása, megóvása, fejlesztése,- környezetvédelmi és környezetépítő feladatok szervezése és megoldá-sa,- forráshiányos civil szervezetek támogatása,- nonprofit, üzletviteli ta-nácsadás,- Önkéntes Pont működteté-se,- foglalkoztatási, oktatási, felzárkóz-tatási programok menedzselése.

Civil irodánk két tematikus hír, és nonprofit szolgáltató internetes por-tált működtet.

1. Online Dél-Zala - regionális nonprofit szolgáltató hírportál: http://portal.civiliroda.eu/

2. Regionális ifjúsági és sport hír és szolgáltató portál: http://ifjusag.com/index.php

Eddigi sikeres projektjeink voltak (a teljesség igénye nélkül): - A Lá-tóhegyi kápolna közösségi össze-fogással történő rehabilitációja,- A nagykanizsai Vasúttörténeti Park re-habilitációja,- Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor,- „Szeretem Kanizsát” mozgalom,- Köszönet Napja,- Társa-dalmi Felelősségvállalási Konferencia,- „Fogadd örökbe Nagykanizsa termé-szeti értékeit mozgalom”.

Más civil közösségekkel szoros együttműködéssel megjelentetett ed-digi kiadványaink: Szeretem Kanizsát,- Civil Szívvel Dél-Zalában,- Alig-Vár Jó-tékonysági Gyermektábor, Ifjú szívvel Dél-Zalában.

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület elnöksége (2012)

Kiadja: Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület. 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. • Telefon: +36-20/9313-055Fax: +36- 93/999-697. E-mail: civilkerekasztal@gmail.com • Web: http://portal.civiliroda.eu

Felelős kiadó: Budavölgyi Kálmán• Példányszám: 1.000 dbTámogatja: Vidékfejlesztési Minisztérium, Zöld Forrás, pályázati azonosító: PTKF/1388/2012

A kiadványt fotóival segítette a Zalai Hírlap Archívuma • Terjesztés a civil hálózatokon keresztül, ingyenesen.